Antik Róma napi Öt denariusból

001-005 ARD PrelimsContHU

7/22/08

5:12 PM

Page 1

Antik Róma napi Öt denariusból


7/22/08

5:12 PM

Page 3

philip matyszak

Antik Róma napi Öt denariusból 43 illusztrációval, 11 színes ábrázolással

Scolar


7/22/08

5:12 PM

Page 4

Tartalom

I.

AZ UTAZÁS 6 Puteoli • Útközben II.

RÓMA KÖRNYEZETE 15 Villák • Vízvezetékek • Sírhelyek • A pomerium • Falak és kapuk III.

LETELEPEDÉS 25 Hol szálljunk meg? – A hét domb • Szálláslehetôségek • Tisztálkodási lehetôségek • Orvosi szükséghelyzet • Mit viseljünk? • Étkezés IV.

Társasági élet 42 Lakomák • Találkozások • Római nevek A társadalmi rend • Rabszolgák • A család V.

VÁSÁRLÁS 63 Hol vásároljunk? • Pénzváltás • Mit vásároljunk? • Az aedilék


7/22/08

5:12 PM

Page 5

VI.

Közrend 71 A pretoriánusok • A cohortes urbanae • A cohortes vigilum Bûnözés • Törvényszékek • Börtön • Büntetés VII.

SZÓRAKOZÁS 80 A Colosseum • A Circus Maximus • Színház • Prostitúció és bordélyok Viii.

VALLÁS 96 Kihagyhatatlan szentélyek • A Pantheon • Vallási ünnepek ix.

A legfontosabb LÁTNIVALÓK 115 A Forum Romanum • Titus diadalíve • Császári fórumok Gyôzelmi oszlopok • Szent Péter sírhelye • Fürdôk x.

Római séták 127 A Palatinus • A Tiberis mentén • A Campus Martius Térkép 136 Hasznos kifejezések 138 Szerzôi megjegyzés 140 Illusztrációk forrása 140 Idézetek forrása 140 Név- és tárgymutató 141

006-014 ARD Chap 1HU

7/23/08

12:11 PM

Page 6

AZ UTAZÁS Puteoli • Útközben i.

A

Elsôként, amilyen hamar csak lehetséRómába vezet. Azonban jól át ges, próbáljunk szállást szerezni. Ennek kell gondolnunk, hogy melyik legmegfelelôbb módja, ha egy városunkba úton és mikor induljunk. Ha túl korán tesz- látogató rómait vendégül látunk az otthoszük ezt, akkor hûvös téli viharokra kell nunkban. A rómaiak szeretnek utazni, és az számítanunk. Ha pedig túl késôn, akkor az emberek többségéhez hasonlóan ugyananyösszes ünnepség és érdekes esemény véget nyira (vagy még annál is jobban) örülnek, ér, és szinte mindenki, aki tehette, már el- ha megspórolhatnak egy dénárt. Ráadásul menekült a hôség elôl Baiae tengerparti erôsen meg akarnak felelni az erkölcsi ilüdülôvárosába, illetve a kellemesen hûvös lemkódexnek, így ha vendégbarátságot toszkán hegyekbe. Az igazán kései érke- (hospitium) kötöttünk egy rómaival, akkor zôknek pedig csupán a kora ôszi esôs idô- szinte biztosak lehetünk benne, hogy viszoszak jut – az év legegészségtelenebb szaka- nozni kívánja meghívásunkat. Ezért van az, hogy az emberek szinte sza ebben az amúgy is kezüket, lábukat törik, egészségtelen városban. hogy szállást adjanak és Az utazást alaposan Boldogok voltunk, amikor vendégül lássanak egy rómeg kell tervezni. Minél megérkeztünk, és még boldogabmai utazót. A római venfelkészültebb az utazó, bak, amikor hazaindultunk. dég okozta kényelmetannál kevesebb kellemetÚjra látni akarjuk Rómát, és házi isteneinket. lenség elviselhetôbb, ha lenség érheti. „Festina tudjuk, hogy ha Rómába lente”, azaz „lassan siess” FALFELIRAT POMPEJIBÔL utazunk, hasonló minôtartja a latin mondás, és ségû vendéglátásra száez valóban jó tanács. Hol fogunk megszállni? Mivel fizetünk majd? míthatunk az ott lakó ismerôsünktôl. A római tartózkodás nem mondható olMilyen közlekedési eszközzel utazunk? A válaszok meglepetéseket tartogatnak. Bár csónak, maga az utazás pedig kifejezetten az antik római kultúra és civilizáció csak- drága. Míg a birodalom központi területenem kétezer évvel ezelôtt élte virágkorát, in jó a közbiztonság és általában nem kell még mindig meglepôen kiismerhetetlen. félnünk az útonállók támadásaitól, a zsebMONDÁS SZERINT MINDEN ÚT

vi • [6]


7/23/08

12:11 PM

Page 7

Az utazás

tolvajok és az utcai csôcselék könnyû pré- vezni az utunkat. A legoptimálisabb vádának tekinti az utazókat. lasztásnak egy kora tavaszi kereskedelmi A legtöbb Rómába utazó nyakba akaszt- hajó bizonyulna Capuába tartó rakományható kis zacskóban vagy az övébe rejtve nyal. Ha gyorsabban szeretnénk Rómába hordja a pénzét. Jobban járunk, ha csupán jutni, keressünk egy Ostiába (Róma tena szükséges minimális összeget visszük geri kikötôje) tartó gabonaszállító hajót. magunkkal az útra, a többit pedig RómáAz adriai-tengeri kompoktól eltekintve ban vesszük magunkhoz. Ezt a következô nem igazán léteznek utasszállító hajók. módon tehetjük meg: az összes fôbb hajó- Bár a legtöbb kereskedelmi hajó fogad zási társaság és kereskedôház rendelkezik utasokat, egy jó ügynök segítségével elkemás városban, illetve külföldön létesített rülhetjük, hogy egy gátlástalan kapitány irodákkal. Néhány kereskedôvárosnak a kiraboljon és a tengerbe dobjon bennünbirodalom különbözô területein helybéli ket, mihelyt kiértünk a nyílt vizekre. A kaképviselôik is vannak, akiknek az a felada- lózkodás jelentôsen csökkent a köztársatuk, hogy gondoskodjaság utolsó évei óta, azonnak utazó polgáraik jóléban most sincs minden térôl, és védjék üzleti érhajó biztonságban. Hozd magaddal az arany dekeiket. Miután rögzítettük az ékszereidet, de jól rejtsd el Keressük fel az egyik, indulás idôpontját – attól mások szeme elôl! római irodával rendelkefüggôen, hol élünk –, EGY RÓMAI KATONA FELESÉGÉHEZ ÍRT INTELME zô kereskedôházat – azaz szükségünk lehet utazási a mai értelemben vett engedélyre. Alaposan járbankot –, és adjuk át azt junk utána, hogy ez menyaz összeget, amelyet az örök városban szán- nyibe fog kerülni. A birodalom keleti tedékozunk elkölteni. Bizonyos százalékért rületein az árak 8-tól 108 drahmáig válta(ne felejtsünk el alkudni!) a képviselô koznak, attól függôen, hogy kinek van nyugtát állít ki, amelyet római irodájuk- szüksége az engedélyre, és a kormányzó ban beválthatunk. Ily módon lecsökkent- mennyire tartja fontos és tehetôs személyhetjük az utazás során magunkkal vitt nek a kérelmezôt. (Mint minden esetben, pénz összegét, és megúszhatjuk a pénzvál- ha a birodalmi bürokráciáról van szó, tás okozta kényelmetlenséget a megérke- most is könnyebben megoldódnak az zéskor (lásd: Pénzváltás, 66. oldal). ilyen problémák, ha beszerzünk egy megAz utazás meggyorsításának és a szállá- felelô pozícióban lévô „barátot” – így érson való spórolásnak a legjobb módja, ha demes tapintatosan utánajárnunk, menyaz elsô szakaszt tengeren tesszük meg a nyibe is kerül egy ilyen „barát”.) campaniai Puteoli kikötôvárosából, mely Az útra csomagoljunk magunknak élelRómától délre, néhány napnyi utazásra ta- miszert. A hajó kapitánya biztosít ivóvizet lálható. Beszéljünk a legközelebbi kikötô és vizet a fôzéshez, és ha szépen megkérhajózási ügynökével, aki segít megszer- jük – vagy többet fizetünk –, akkor megvii • [7]


7/23/08

12:11 PM

Page 8

Az utazás

engedi, hogy használjuk a hajókonyhát, utazóknak érdemes elolvasniuk Petronius ahol az utazók vagy szolgáik elkészíthetik Satyriconjának vidám tengeri utazásról és az ételeket. Az oldal alján található táblá- a leendô utazó kevésbé szórakoztató sorzat a tengeri utazások minimális idôtarta- sáról szóló történetét… mát mutatja; bár a kedvezôtlen szél- és idôjárás igencsak megMásnap, miközben azon tahosszabbíthatja az utazás nácskoztunk, milyen égtájidôtartamát, illetve az is ra bízzuk életünket, hirteCsempészáru után kutatva elôadódhat, hogy hajónk len emberi testet pillantotfeltépik [a vámôrök] a táskákat teljesen máshol köt ki. tam meg, amint könnyed és a csomagokat. A törvény megengedi ezt, és nem tanácsos megHa egy római számára mozgású örvénytôl pörgetve próbálni megakadályozni. megemlítjük a tengeri a partra sodródott. Búsan utazás gondolatát, akkor álltam hát, és átnedvesedô PLUTARKHOSZ, ERKÖLCSI IRATOK, A KÍVÁNCSISÁGRÓL válaszreakcióként bizoszemekkel kezdtem felismernyára visszatartaná a léni, mennyire nem bízhat az legzetét, és elutasítóan ember a tengerben, és felkirázná a fejét. A rómaiak született száraz- áltottam: – Ezt is várja talán a földnek valamely földi emberek, akik rendkívül vonakod- részén a biztonságban hagyott feleség, talán a vinak tengerre szállni, mert az a meggyôzô- harról mit sem sejtô kisfiú, vagy talán édesatyát désük, hogy ez lesz életük utolsó útja. És hagyott hátra valahol, akivel induláskor búcsúvalljuk be, balsejtelmük nem alaptalan: csókot váltott. Ennyit érnek csak a halandók temérdek hajótörés történik, s elsüllyedt szándékai, ennyit a nagy tervekért elrebegett foroncsok sokasága fekszik a Mare Inter- hászok! Íme az ember, s nicsak, hogy úszkál! num, azaz a Földközi-tenger fenekén. Az PETRONIUS, SATYRICON, 115 A TENGERI UTAZÁSOK MINIMÁLIS IDÔTARTAMAI Útvonal Rhegium–Puteoli Afrika–Ostia Karthágó–Siracusa Tauromenium (Szicília)–Puteoli Masilia (Marseille)–Ostia Észak-Hispania–Ostia Alexandria–Ephesus (Görögországban) Korinthosz–Puteoli Alexandria–Messina (Szicília) Karthágó–Gibraltár Herkules oszlopai (Gibraltár)–Ostia Alexandria–Puteoli viii • [8]

Kilométer 281 434 418 330 610 820 765 1080 1340 1320 1505 1609

Nap 1,5 2, 2,5 2,5 3, 4, 4,5 4,5 6,7 7, 7, 9,


7/23/08

12:11 PM

Page 9

Portus kikötôjébe tartó kereskedôhajó, néhány kilométerre Ostiától, a Tiberis egyik ágán. A vitorlán némelykor látható a VL felirat, a Votum Libero (a felszabadított rabszolga felajánlásával) rövidítése. A legénység éppen hálaáldozatot végez köszönetképpen önmaguk és a rakomány biztonságos megérkezéséért. A kikötôben Neptunus áll, háromágú szigonyával a kezében.

E szomorú esetek ellenére a tengeri utazás oly mértékben virágzik a Kr. u. 200 körüli években, melyet ezután több mint egy évezredig nem fogunk tapasztalni. A kor óriáshajóinak a hatalmas alexandriai hajók számítanak, melyek képesek csaknem kétszáz utas, valamint 350 tonna egyiptomi gabona szállítására. A legtöbb utazó azonban szerényebb hajón teszi meg az utat – például olyanon, mint az Európa. A pompeji ház falát díszítô freskón körülbelül 21 méter hosszú, magas hajóorral és hajófarral, valamint hatalmas, szögletes vitorlával rendelkezô hajó látható, melyet a hajófarban elhelyezett evezôszerû kormánylapáttal kormányoznak. Az egyetlen lakóhelyiséget a kapitány birtokolja. Az utasok, például a legénységet alkotó rabszolgák a fedélzeten alszanak.

Egyetlen tapasztalt kapitány sem indulna útnak november 12-e és március 10-e között. Ez a mare clusum (a zárt tenger) idôszaka, amikor a téli viharok túl veszélyessé teszik az utazást. Ha nincs igazán sürgôs dolgunk, akkor az utazással érdemes várni legalább március 27-ig. Rossz ómennek számít bármely hónap végén vízre szállni, így legokosabb, ha várunk április elejéig. Ekkor, ha a kapitány gondosan elvégezte a hosszabb tengeri utazásokat megelôzô rituális áldozatot, hajónk valószínûleg a szél áldásában részesül. PUTEOLI

P

UTEOLI RÉGEBBEN ITÁLIA FÔ KIKÖTÔ-

jének számított. Száz évvel ezelôtt Puteoliban és a görög Délosz szigetén vol-

ix • [9]


7/23/08

12:11 PM

Page 10

Az utazás

tak a Földközi-tenger legnagyobb kikötôi. Puteoli élénk fazekasáru- és kelmekereskedelmet bonyolít, azonban leginkább a puzzolán földrôl (pozzuolana), a beton fô alapanyagáról nevezetes. A vulkáni tufák közé sorolt csodálatos építôanyag lehetôségeit a rómaiak használták ki elôször teljes mértékben, és minôsége kissé jobb volt a XXI. századi terméknél. Mikor megérkezünk a kikötôbe, elôször a vámôrök kellemetlenkedését kell elszenvednünk. A mindenkori tisztviselôkhöz hasonlóan a római vámtisztek is hatalmaskodással próbálják ellensúlyozni képességeik esetleges hiányosságait. Azonban Puteoli legalább római kikötô – ha nem névleges római kikötôben, például Tarentumban vagy Nápolyban érünk partot, akkor el kell viselnünk, hogy elôször a helyi tisztviselôk, majd római kollégáik kutatják át csomagjainkat. Ha egy dies nefasti napján érkezünk, azaz olyan napon, amikor a piacok hivatalosan zárva tartanak, az késleltetni fogja a továbbutazást. (Az ilyen napok általában valamilyen nagyobb eseménynek az évfordulóira esnek.) Használjuk ki a szabadidônket Puteoliban, és látogassunk el a csodálatos amfiteátrumba. Az épület 146,7–114,3 méter, arénája pedig 73,5– 41,4 méteres. A legenda szerint a zsarnok Néró is részt vett az itt rendezett játékokon, azonban a jelenlegi épület az ôt követô Flavius-dinasztia idejébôl származik. Az egyéb érdekes látnivalók között meg kell említenünk a város vízvezetékeit, melyek még kétezer év elteltével is használhatók lennének. A kimerítô tengeri utazást követôen érdemes betérnünk Puteoli helyi forrás táp-

lálta thermae-jébe, azaz nyilvános fürdôjébe. Miután megtisztálkodtunk, és illatos olajokkal kényeztettük fáradt testünket, rójuk le tiszteletünket a piac fölé magasodó Serapis istennô szobra elôtt. Majd a dokkok szomszédságában elkezdhetjük szervezni utazásunk következô szakaszát. ÚTKÖZBEN

N

E GONDOLJUK AZT, HOGY KÉNYELMES

utunk lesz. A rugós felfüggesztés szinte ismeretlen, és a legtöbb keréktengely csupán annyira olajozott, hogy épphogy képes elfordulni a csapágyain. Az alig olajozott tengelyek nyikorgása a Rómába vezetô utak állandó kísérôje (bár a nehéz kocsikkal napközben tilos a városba behajtani). A lovak ritkaságszámba mennek, általában a birodalmi posta és a hadsereg használatában állnak, és amúgy sem valami kényelmesek, ha számításba vesszük a kezdetleges római nyergeket és a kengyel teljes hiányát (mely még jó néhány évszázadig ismeretlen marad Itáliában). Azonban azoknak, akik a gyaloglás mellett döntenek (mint ahogy sokan ezt teszik), érdemes beszerezniük egy szamarat – legalább a csomagokat fel lehet rájuk málházni. Ha párban utazunk, akkor érdemes beszereznünk egy birotát. A könnyû, alapvetôen gyors – mint ahogy neve is sugallja –, kétkerekû kocsi a még megfizethetô jármûvek közé tartozik. Küllemében leginkább a szekérhez hasonlítható. E gyakran fantasztikusan feldíszített antik kocsi sokszor inkább gazdag gyerekek játékszere, mintsem komoly utasszállító jármû. Az utazó családoknak a carruca dormitoriát,

x • [10]


7/23/08

12:11 PM

Page 11

Az utazás

egy fedett szekérre emlékeztetô jármûvet érdemes bérelniük, melyen az egész család megpihenhet, és ily módon megspórolhatja az éjszakai szállás költségét. A leggazdagabbak dönthetnek a gyaloghintó vagy a hordszék mellett, melyet négy vagy hat rabszolga cipel váltásban, egy szolga pedig elôttük haladva utat tör a tömegben. A Római Köztársaság korai idôszakában a hordszéket kizárólag a beteg és fogyatékos emberek számára tartották megfelelônek, azonban mostanában egyre elfogadottabbá válik ez a közlekedési eszköz. A Via Appia az egyik elsô út volt azok közül, melyek ma a birodalom csodáinak számítanak. Korábban egyetlen civilizáció sem épített ekkora úthálózatot. A többi út általában alkalmazkodik a terepviszonyokhoz, illetve ôsi gyalogösvényeket követ, azonban az alaposan megtervezett római utak nyílegyenesen keresztezik a tájat, akár mocsarakon és dombokon vágnak ke-

resztül. Az egyik ilyen út, mellyel Traianus császár bôvítette ki a Via Appiát, 36 méter mélyen fut a part mentén. Az összes római út ugyanolyan módon épült: széles, körülbelül 1,2 méter mély árkot megtöltöttek homokkal és kôtörmelékkel, majd jól ledöngölték. Erre került egy réteg kavics és agyag, végül a kockakô. Az utakat keresztmetszetüket tekintve gondosan ívesre alakították, hogy az esôvíz el tudjon folyni oldalra. Ezek után kissé furcsán hat, hogy a legtöbb jármû nem magán az úton közlekedik. Ennek az az oka, hogy az ókorban nemigen patkolták az állatokat, és patáik védelmében a jármûvek inkább az út mellett közlekedtek, s az utakon leginkább a gyalogosok jártak. A Via Appiát, e forgalmas útvonalat síremlékek, kripták szegélyezik. Ezek közül sok eléri a lakóépületek méretét - például a háttérben látható, Caecilia Metella hatalmas, kör alakú síremléke 10,8 méter magas és 28,8 méter átmérôjû.

xi • [11]


7/23/08

12:11 PM

Page 12

Az utazás

A Róma felé vezetô utat mérföldkövek A legjobb minôségû éjszakai szállás a hosjelölik. Ezek a kör vagy ovális alakú kô- pitium, bár itt is elég szegényes bútorzatra oszlopok gyakran arra nézve is informáci- számíthatunk. Az utazóknak meg kell oszót adnak, hogy ki építette vagy ki az adott taniuk a szállást annyi társukkal, amennyit útszakasz fenntartója. Vannak különösen a tulajdonos nem szégyell összezsúfolni, és „szószátyár” mérföldköpoloskákban sincs hiány. vek; ezek egymás mellett Ha kispénzûek vagyunk, sorakoznak, hogy az öszakkor válasszuk a caupoVannak olyanok, akik céltalanul szes tudnivaló rájuk férnát, és osztozzunk a helyi útnak indulnak fel s alá a partok jen. Máskor mérfölden- mentén. Egy furcsa nyugtalanság naplopókkal és a rendkíkeríti ôket hatalmába, nem száként követik egymást (a róvül sok poloskával. Kemít, hol vannak, szárazföldön mai leuga 2,4 kilométernek reshetünk szállást éjszavagy tengeren utaznak. felel meg). Ha Rómába kai vendégeket fogadó érünk, feltétlenül keresmagánházaknál is. Az SENECA, A LELKI NYUGALOMRÓL sük fel a híres arany méregyik ilyen ház tábláján földkövet a Forumon. Ez az alábbi frappáns felirat valójában egy Augustus császár által emel- olvasható: „Utazó, ha tiszta vagy, és rendes, tetett és bronzlemezekkel borított már- akkor kapunk nyitva áll elôtted. Ha azonványoszlop, melyre a Birodalom városai- ban piszkos és trehány vagy, pironkodva nak Rómától való távolságát vésték fel. mondom, akkor is légy üdvözölve.” A térképek jelölik az út menti fôbb teMindig nagyon figyeljünk vagyontárlepüléseket, de topográfiai információkat gyainkra. A fogadósok és a hajóskapitáés földrajzi irányokat nem adnak meg. Há- nyok a törvény szerint felelôsséggel tarrom ezüst kupán (késôbb a római Kircheri toznak az eltûnt vagyontárgyakért (bár ezt Múzeumban kerülnek majd kiállításra) ta- számos kifüggesztett tábla tagadja készlálhatunk olyan térképgravírozást, melyek pénz és ékszerek esetében), a magánházak a Gades (Cadiz)–Róma útvonal távolságait tulajdonosai azonban nem. és különbözô állomásait ábrázolják. A legAz utazók vegyes csoportot alkotnak. Az több térkép felsorolja a birodalmi megál- utazás veszélyei ellenére a rómaiak nagy lóhelyeket (mansion), ahol a birodalmi számban indulnak útnak. Virágzik a turizügyekben utazók jármûvet és lovat vált- mus, és nemcsak a Rómába látogatók mihatnak, és ahol az átlagos utazók is kaphat- att, hanem azért is, mert a gazdag római finak szállást és kosztot. atalok kiruccanásokat tesznek EgyiptomA mansionok körülbelül 19 kilométeren- ban és Görögországban (és belekarcolják ként állnak, és ha nem kapunk szállást ezek felirataikat az ottani épületekbe). valamelyikében, akkor más lehetôségek köSokan indulnak zarándokútra. Ilyenkor zül is választhatunk. A stabulum egyfajta felkeresnek egy jóshelyet, vagy valamelyik motel, ahol állatainkat istállóban helyezik híres szentélyben könyörögnek áldásért, el, és vendégül látják a fáradt utazót. hogy aztán testileg-lelkileg megújulva térxii • [12]


7/23/08

12:11 PM

Page 13

Az utazás

jenek haza – bár a testmozgásnak és a friss vidéki levegônek legalább annyi köze van egészségük javulásához, mint az isteneknek. Az üzletemberek és a kereskedôk állandóan utazgatnak. Az utakon elég sok fura szerzettel találkozhatunk: például kalmárokkal, akik egzotikus állatokkal teli ketreceket szállítanak, vagy azért, hogy mutogassák ôket, vagy azért, hogy azok halálukat leljék a római cirkuszokban (lásd: Szórakozás, 80. oldal). Vannak helyi keres-

kedôk, akik városról városra járva kínálják portékáikat a helyi vásárokon (a legtöbb vidéki kisvárosban nincsenek üzletek, azonban meghatározott idôközönként vásárokat tartanak). Az utazók egy része a kimenôre induló vagy onnan visszatérô, illetve futárszolgálatot teljesítô katonák közül kerül ki. Olyan nagyszámú, római polgárjoggal nem rendelkezô katona (peregrini) érkezik Rómába, hogy számukra külön negyedeket létesítettek. Ezek közé tartozott az a száza-

RES ROMAE A Via Appiát Kr. e. 312-ben a vak Appius Claudius, a római nagy Claudius-család egyik ôse építette. ••• A Római Birodalom 288 000 kilométer hosszú fôúttal és számtalan kisebb úttal rendelkezik. ••• Tiberius császár egyik hadvezére Galliából tengeren próbálta átvinni a katonáit a téli állomáshelyre. Több száz hajót és több ezer embert veszített egy hirtelen támadt vihar során. ••• A raedának hívott társzekérrel több mint 450 kilogrammnyi árut lehetett szállítani.

xiii • [13]


7/23/08

12:11 PM

Page 14

Az utazás

dos, aki Pál apostolt Rómába vitte. Bármely római állampolgár Pálhoz hasonlóan alkalmazhatja a Lex Iulia de Appellationét, és személyesen elôadhatja ügyét a római császárnak – ezt sokan meg is teszik. Horatius, a költô utazásai során a Via Appián is megfordult. Naplójában színesen írja le élményeit (a részleteket fordított sorrendben közöljük, mivel Horatius az ellenkezô irányban utazott): Fenséges Rómát elhagyva, Aricia várt rám egyszerû szállással. Társam volt Heliodorus, meszsze a legbölcsebb minden görögök közt. Majd Forum Appiumot láttuk, sokféle hajóssal s rossz kocsmárossal. Nagy lustán, egynapi útat két nap tettünk: Appia nem fárasztja a lustát. Itten víztôl, mely borzasztó volt, hadilábon álltam a gyomrommal, várnám nem nagy nyugalommal, míg vacsoráztak a társaim. Indult már a sötét éj, hogy fent égi jegyét, lent árnyait öltse magára, itt a hajósok a szolgáknak kiabáltak, azok meg vissza ezeknek. Gonosz szunyogok, tavi békák tartják távol az álmot, amíg távol szeretôtôl zengedezik versenyt sok bortól

AZ UTAK ELNEVEZÉSEI

HORATIUS, SZATÍRÁK, I.5

actus – mellékút, gyakran haszonállatok részére clivus – lejtôn vezetô út pervium – fôútvonal semita – ösvény angiportus – keskeny utca vagy sikátor via – út vicus – utca

kába hajós meg útas. Másnap sokkal kellemesebb nap várt, mint addig,Vergilius, Varius meg Plotius összefutottak ott Sinuessában […] Kis majorocska adott hajlékot Campaniának hídjánál, és gazdáink, ami járt: tüzifát, sót. Már Beneventumnak tartottunk mind, hol a szorgos gazda, soványka rigóit megforgatva a tûzben, majd odaég maga is, mert fölcsap a láng a kivénült konyha falán, s már kezdi a ház fedelét nyalogatni. Láttad volna, az éhes sok vendég meg a szolgák hogy mentek mind oltani, féltve az ennivalókat! Itt már kezdte nekem mutogatni Apulia ismert nagy hegyeit, melyekre hevét az Atabulus ontja, és melyeket sose mászunk meg, ha trivicumi házban mind meg nem pihenünk. Itt füst volt, könnyre fakasztó, mert nedves gallyal s lombbal volt tömve a kályha. Itt én ostoba módon egészen az éj közepéig vártam a hûtlen lányt. De az alvás végül elûzi hô szerelemvágyam, miután ocsmány jelenéssel szennyezik álmaim éji ruhámat, s domboru testem. Ennek utána huszonnégy mérföldet kocsikáztunk, s megháltunk egy városban, melyet ki nem írok, mégis akárki megismeri: itt pénzt kérnek az olcsó vízért, ám a kenyér szebb, mint bármerre e tájon, úgyhogy a gondos utas vállán visz az útra belôle.

A Horatius által említett mocsár része a Pomptine-mocsaraknak, és a banditák híres tanyája. Azonban ezen túlhaladva a villák már közelebb épültek egymáshoz, és sokkal díszesebbek. Nem gazdaságok, hanem veteményeskertek szegélyezik az utakat, a forgalom pedig sûrûbb és sokkal mozgalmasabb. Még néhány kilométer, és megérkezünk Rómába!

xiv • [14]


7/22/08

5:50 PM

Page 15

RÓMA KÖRNYEZETE Villák • Vízvezetékek • Sírhelyek A pomerium • Falak és kapuk

ii.

A

RÓMÁHOZ egyre jobban érezzük a hatását. A világ legnagyobb városa azzal is rányomja bélyegét a tájra, hogy a házi tûzhelyekbôl, kovácsmûhelyekbôl, pékségekbôl felszálló füst lebeg a látóhatáron. A dombokon épült hatalmas villáktól kezdve a kilométereken át húzódó veteményeskerteken keresztül a kôbôl épített vízvezetékekig minden az „örök város” szolgálatában áll. Az út mentén sorakozó elsô családi sírhelyek után megpillantjuk a város falait, és átlépünk a pomeriumon, Róma szent határán. HOGY KÖZELEDÜNK

VILLÁK

R

római elit számára a hôség, a zaj és a városi élet viszontagságai elôl. A külvárosi villák száma látványosan megszaporodik Rómához közeledve. Még a legelegánsabb nyaralóknál is folyik némi gazdálkodás, legalább a tulajdonos személyes zöldség- és gyümölcsszükségleteit igyekeznek kielégíteni. A birtok adottságaitól függôen foglalkoznak szôlôtermesztéssel; a kitûnô minôségû bor a gazda büszkesége, míg a gyengébb minôségûbôl borecet és fertôtlenítô készülhet. A szépen megmûvelt kertekhez gyakorta tavak is tartoznak; ennek az a gyakorlati haszna, hogy friss hallal látják el a tulajdonos háztartását. Egy bizonyos Vedius Pollio orsóhalakat tartott:

ÓMA KÖZELÉBEN A VIDÉKI ÉPÜLETEK

egyre városiasabbak lesznek. A Via Appiáról leágazó néhány út kezdetét a varázslatos villákhoz vezetô grandiózus kapuk jelölik. Az épületek a szép kilátást nyújtó helyeket foglalják el a közeli domboldalakon. Az út menti villák általában mûködô gazdaságok (villae rusticae) központi épületei. Ezeknél sokkal díszesebbek a külvárosi villák (pars urbana), melyeket elsôsorban nem mezôgazdasági célból tartanak fenn, sokkal inkább azért, hogy menedéket biztosítsanak a jómódú

Az egyik szolga eltört egy kristálypoharat; Vedius lefogatta, hogy majd ne is közönséges módon pusztuljon el: megparancsolta, hogy vessék az angolnák közé, amelyekkel tele volt a halastava. Kisiklott azonban a szolga a kezek közül, és odamenekült a császár [Augustus] lábai elé, nem másért könyörögve, mint hogy ne ilyen módon kelljen meghalnia, ne legyen belôle haleledel. A császárt megdöbbentette e büntetés újdonsága, s megparancsolta, hogy engedjék el [a fiút], az összes kristálypoharat pedig törjék össze a szeme elôtt, és szórják bele a halastóba. SENECA, A HARAGRÓL, III. 40. BEKEZD.

xv • [15]


7/22/08

5:50 PM

Page 16

RÓMA KÖRNYEZETE

Plinius elegáns és kulturált épületként jel- A Róma felé utazóknak Tiburt (a késôbbi lemzi a villáját; a külvárosi villák fenntartá- Tivolit) elhagyva akár a könyörgéstôl, sának egyik célja tényleg az, hogy bizonyít- akár a vezetôk lefizetésétôl sem szabad sák, mennyire elegáns és kulturált a tulaj- visszariadniuk annak érdekében, hogy donosuk. A Rómába vezetô utat szegélyezô megnézhessék Hadrianus császár nagyszavillák némelyike valóságos tárhelye a mû- bású villájának gyönyörû parkját és szobkincseknek. A Birodalom egész területérôl rait. E hatalmas épületkomplexum egy kiszármazó (gyakorta zsáksebb város méreteivel mányolt) ritkaságok vanvetekszik. Vannak tavai, A fölsô végen egy félkör alakú, nak itt felhalmozva. szökôkútjai, fürdôi, szenfehér márványpad található egy Szinte mindenki, aki télyei, könyvtára és saszôlôtôke árnyékában, melyet megengedheti magának, ját színháza is. Néhány úgy metszettek, hogy felfusson építtet oszlopsort; ez az négy kis karisztiai márványoszlo- része, például a Canoépület belsejét övezi. pus nevû tó egyiptomi pon. Alant víz bugyog egy kômedencébe […] Amikor itt eszem, A legtöbb római magánmotívumokkal díszített házhoz hasonlóan a villák az elôételek tálcáját és a nagyobb – a császár így állított fogásokat a peremre helyezik, is „befelé néznek”, azaz emléket szerelmének, míg a kisebb fogások kis hajók és középen egy árnyas, hûs a Nílusba fulladt Antiudvar található, melynek vízimadarak módjára úszkálnak. noos nevû ifjúnak. IFJ. PLINIUS, LEVELEK közepét gyakran egy kis Az északi irányból kötó vagy szökôkút díszíti. zeledôk elhaladnak a PriMivel a villák többsége ma Portánál található mûködô gazdaságként is funkcionál, gyak- villa mellett, mely Augustus császár feleséran egy másik udvar (pars rustica) is tarto- gének, Liviának a tulajdona volt. Itt láthazik hozzájuk, mely haszonállatok tartásá- tó az a csodálatos szobor, amely a császárt ra, mezôgazdasági eszközök tárolására és teljes fegyverzetben, paludamentummal, karbantartására szolgál. Az ilyen villák azaz hadvezéri köpennyel a dereka körül esetében – mivel a rómaiak büszkék vidé- ábrázolja. ki örökségükre – a tulajdonos mind a két részt, az elegáns és a hagyományos gazdaVÍZVEZETÉKEK sági udvart is megmutatja a látogatóknak: De boldog az, kit nem szorít százféle ügy, S mint hajdanában ôseink, Saját ökrével szánt atyái bortokán S kamatra semmi gondja sincs! HORATIUS, AZ EPÓDOSZOK KÖNYVE, 2. (A FALUSI ÉLET DICSÉRETE)

S

EMMI SEM KÉSZÍTHETI FEL JOBBAN

az utazót Róma városának grandiózus méreteire, mint a kôbôl emelt hatalmas vízvezetékek. Már a várostól 65 kilométernyire feltûnnek a látóhatáron. Bármilyen óriásinak látszanak is, Róma 400 kilométernyi vízellátó hálózatának csupán töredékét képviselik. Maga a há-

xvi • [16]


7/22/08

5:50 PM

Page 17

RÓMA KÖRNYEZETE

lózat hegyeken, folyókon vezet keresztül, és olyan szilárd, hogy a jövôben még 1800 évnyi használat után is részben mûködôképesnek bizonyul. Minden egyes vízvezeték víztárolóval kezdôdik és végzôdik. Az elején lévôk a vízvezetékbe történô áramlást szabályozzák, s mivel mélyek, biztosítják, hogy a víztárolóba került hordalék leülepedhessen. Magában a vezetékben a víz egy betonozott vájatban halad, és áramlását hatalmas, szelepszerû bronzkelyhek szabályozzák. A vezetékek város felôli végén található tárolók a raktározást szolgálják, innen kerül a víz a kisebb vezetékekbe, melyek Róma szinte összes utcájához eljuttatják a vizet.

Micsoda változatos szerkezetek szállítják különféle helyekrôl a vizet. Hasonlítsuk össze ezeket az értelmetlen piramisokkal vagy a görögök haszontalan (bár dekoratív) építményeivel […] A vízbizottság tagjainak feladata annak biztosítása, hogy a nyilvános kutak olyan folyamatosan szállítsák a vizet, amennyire csak lehetséges, hogy az emberek éjjelnappal hozzáférhessenek. FRONTINUS, VÍZVEZETÉKEK

RÓMA FÔ VÍZVEZETÉKEI Aqua Alsietina

Aqua Appia Aqua Claudia Aqua Iulia Aqua Marcia Aqua Tepula

Aqua Traina Aqua Virgo

Augustus építtette, a legalacsonyabb szintû vezeték. Rossz minôségû vizet biztosít; így nem meglepô, hogy fô felhasználói Transtiberimbôl kerültek ki. A legrégibb vízvezeték, Kr. e. 312-ben a vak Appius Claudius építtette. Építését Caligula kezdte 38-ban, majd Claudius fejezte be. Hasonló minôségû vízforrás, mint az Aqua Marcia. Agrippa építtette Kr. e. 33-ban, nagy hozamú vezeték volt, több mint 50 000 köbméter vizet szállít naponta. Kr. e. 144-ben Quintus Marcius Rex építtette, ez a vezeték látta el a Capitoliumot és a Quirinalist. Kr. e 125-ben épült. Útja nagy részében a föld alatt fut. Az Aqua Marciához hasonlóan ugyanazokból a forrásokból nyeri vizét, melyek kétezer év múlva is Róma vízellátásának javát biztosítják. Traianus építtette, egy helyi tó, a Lacus Sabatinus (a XXI. századi Bracciano-tó) táplálja. Az Appia és az Alsietina után a legalacsonyabban fekvô vízvezeték, egyike azoknak, amelyek a legtöbb vizet – naponta kb. 100 000 köbmétert – szállítottak Rómába.

xvii • [17]


7/22/08

5:50 PM

Page 18

RÓMA KÖRNYEZETE

A bôséges vízforrás […] az épüA vízvezetékben nem ban épült negyedeket azonos minôségû víz fo- letek, a fürdôk és a kertek számá- – az elsô vízvezetékek ra […] olyan távolságokból lyik. Talán a legjobb milétesítése óta ugyanis érkezik alagutat fúrva hegyeken, nôségû az Aqua Marciában a város óriásit fejlôdött, található, melyet Rómá- kiegyenlítve az utat mély völgyek s egyre feljebb húzódott fölött, hogy bizonyára ez a lega dombokon. Jó, ha a vától távol esô dombok forfigyelemreméltóbb emberi rásai táplálnak. Az Aqua rosba látogatók tudják, teljesítmény a világon. Virgóba kerülô víz forráhogy szállásuknak a nePLINIUS, NATURALIS HISTORIA, gyedét melyik vízvezesait a legenda szerint egy XXXVI. ték szolgálja ki, mivel ha fiatal szûz – innen a vízszünetel az ellátás, vagy vezeték neve is – mutata nyár különösen száraz, akkor kényteleta meg a szomjazó katonáknak. A vízvezetékrendszert alapvetôen úgy nek lesznek az Alsietina nevû vízvezeték létesítették, hogy Róma valamennyi részét különösen rossz minôségû vizét használni. ellássa friss vízzel. Csakhogy a legkorábbi Ezt a vizet normál esetben csak az ipar vízvezetékek kezdôpontja túl alacsonyan használja (például a malmok), vagy a kerfekszik ahhoz, hogy kiszolgálja a magasab- teket öntözik vele. Szintén tanácsos elkeAz Aqua Claudia és a régebbi Aqua Marcia keresztezi a vidéket Róma felé. Maga az Aqua Marcia 180 millió sestertiusba – igazán tetemes összegbe – került.

xviii • [18]


7/22/08

5:50 PM

Page 19

RÓMA KÖRNYEZETE

rülni azokat a területeket, melyeket az Aqua Annio lát el, bár az újabb fejlesztések sokkal fogyaszthatóbbá tették a vizét. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha huzamosabb ideig tartózkodunk Rómában, akkor bizonyos mértékû ólommérgezést is kaphatunk, mivel a csövek ebbôl készülnek. A rómaiak tisztában vannak ezzel, azonban úgy gondolják, hogy a közegész-

RES ROMAE Minden egyes vízvezeték boltíve körülbelül 5,4 méter széles, és néhányuk több mint 30 méter magas. ••• A vízvezetékek naponta tetemes mennyiségû, mintegy 900 millió liter vizet szállítanak Rómába. ••• Bárkit, akit azon kapnak, hogy földje öntözéséhez vizet lop egy vízvezetékbôl, azt kockáztatja, hogy földjét közvagyonná nyilvánítják.

ség szempontjából fontosabb, hogy mindig legyen friss víz, s nem foglalkoznak az ólom veszélyeivel. A kertek öntözése állandó összeütközést okoz a felsôbb osztályok és a hatóságok között. A nyilvános vízszolgáltatás ingyenes, a többi azok számára van fenntartva, akik külön adót fizetnek a szolgáltatásért. Azonban mindig akadnak olyan vállalkozó szellemû egyének, akik megcsapolják a Rómába tartó vízvezetékeket, illetve szívócsôvel elvezetve titkos készletet halmoznak fel a városi vízvezetékekbôl. A vízbizottsági felügyelôk ilyenkor látványosan elpusztítják az illegális vízvezetékeket. Sok felügyelô tekintélyes vagyont gyûjt össze öregségére azokból az összegekbôl, amelyeket azért kap, hogy félrenézzen, amikor visszaállítják az illegális hálózatot. SÍRHELYEK

R

ÓMÁBAN CSUPÁN A LEGELÔKELÔBBEK

részesülhetnek abban a kiváltságban, hogy a városhatáron belül temetkezhetnek. Például a nagy Valerius család tagjai, a Vesta-szüzek és a császárok rendelkeznek ennek jogával (a Valeriusok e jogukat nem gyakorolják). A rómaiak, akik hozzászoktak a nagy gyermekhalandósághoz, elhunyt kisgyermekeiket néha a kertben földelik el, mintha csak egyik házi kedvencüket veszítették volna el. Mindenki mást a város határán kívül temetnek el. Így Róma felé haladva mind több és több sírhely szegélyezi az utat. A síremlékek a szerénytôl egészen a monumentális méretûig terjednek. A síremlékek küllemére vonatkozóan XIX • [19]


7/22/08

5:50 PM

Page 20

RÓMA KÖRNYEZETE

nincs általános érvényû megállapodás, így tolás. A sírok, síremlékek és a csontokat rendkívüli változatosságot tapasztalhatunk vagy hamvakat jelzô sírkövek között néha díszítés és forma tekintetalálunk galambdúcra tében. Róma legkorábbi emlékeztetô díszes építlakói eltemették halottaiményeket is, melyek az Lágyan borítsd be, anyaföld, kat, azonban az eltelt évelhunytak hamvait tarô sem nehezedett rád sohasem. századok során a hamtalmazó urnák tárolására MARTIALIS, EGY RABSZOLGA GYERMEK SÍRFELIRATA vasztás vált egyre általászolgálnak. nosabbá, bár még most A család esetenként sem mindenki gyakorolja lakomát tart elhunyt sze– de manapság, azaz a Kr. u. 200 körüli rettei „társaságában”. A temetés napján években újra kezd divatba jönni az elhan- tartott tort kilenc nap múlva egy újabb étkezés, a cena novendialis követi, melyet legalább évente megismételnek olyan ünnepek alkalmával, mint például a parentalia (halottakra emlékezô év végi napok). A halottakat gyakran párnákkal megtámasztva viszik a temetés helyszínére, mintha csak leheveredtek volna, hogy élvezzék az étkezést – ez figyelhetô meg a túloldali képen látható dombormûvön is. A hamvasztást a temetô szélén felállított halottégetô máglyán, ún. roguson RES végzik. Ez különösen akkor okozhat kelROMAE lemetlenségeket, ha a szél a temetési vaA „szarkofág” elnevecsora irányába fúj. zés annak a mészkônek A rómaiak általában még életük során a nevébôl ered, választanak maguknak afféle temetkezési amelybôl a koporsókat vállalatot. E vállalkozásoknak havonta fikészítették. A kôben zetnek be egy kisebb összeget késôbbi telévô vegyületek felgyorsították a szerves metésükre. A befizetett összegbôl egy anyagok lebomlását. pénzérmét majd „visszakapnak”: ezt az (A sarco szó „húst” elhunyt szájába teszik. E pénz Kharón fijelent, a phagus pedig zetsége; ladikján ô viszi át az elhunyt lel„evôt”.) két a Styx folyón az alvilágba. A halottal gyakorta eltemetik a lábbelijét is, vagy lámpát adnak mellé az alvilági utazáshoz. A rómaiak öntudatlanul is segítik a késôbbi korok demográfusait, mivel a sírxx • [20]


7/22/08

5:50 PM

Page 21

RÓMA KÖRNYEZETE

Római temetési szertartás. A holttestet legjobb tógájába öltöztetve viszik a hamvasztásra, és úgy fekszik egy díványon, mintha lakomán venne részt – így emlékeztetik a várost, hogy milyen fontos személyiséget vesztett el.

emlékekre általában feljegyzik az elhunytak életkorát is a DM (Dis Manibus „az alvilág szellemeinek”) rövidítés kíséretében; ez nagyjából a „nyugodjék békében”-nek felel meg. A sírfeliratok az emlékmûvet építtetô gyászoló szülôk vagy a házastárs egy-egy szívszorító mondatát örökítik meg (néha az is elôfordul, hogy rabszolgák emelnek emlékmûvet elhunyt gazdájuknak, s így teljesítik a gazda végrendeletében megfogalmazott felszabadítási feltételeket.) Néha találkozhatunk rendkívül megindító gyászénekekkel is: Állj meg egy percre idegen, és olvasd el e rövid üzenetet. E rideg sírbolt egy csodálatos asszony nyughelye, kit szülei Claudiának neveztek. Teljes szívébôl szerette a férjét, és két fiúgyermekkel ajándékozta meg. Az egyik még mindig köztünk jár, a másik már a föld alatt nyugszik. Társaságban életvidám volt, de tartózkodó is egyben. Vezette a háztartást és gyapjút szôtt. Ez minden. Most már mehetsz az utadra.

Az ilyen feliratok általában a szarkofágon, azaz a nagy kôkoporsón olvashatók. A családi sírboltokban, például a Via Appia egyik mellékutcáján található Scipiosban számos ilyen felirattal találkozhatunk. A Róma felé vezetô út mentén Caecilia Metella 10,8 méter magas sírboltja emelkedik. Ô Licinius Crassus menye volt, azé a férfié, aki leverte a Spartacus vezette rabszolgalázadást. Különleges párkányát ökörkoponyák díszítik. A sírhely maga több mint 28,8 méter széles, szerkezete kör alakú, mint az Augustus és Hadrianus idejébôl származó (Rómán belüli) síremlékek általában. A Via Appián haladva érdemes megnéznünk a birodalmi szakácsok és a misenumi tengerészflotta columbariáját, ôk emelték a hatalmas ernyôponyvákat a Colosseum arénája fölé. A kilencedik mérföldkônél a síremlékeket összeköti az utolsó mutation egy kis istálló, ahol a birodalmi hírvivôk lovat cserélhettek. Innen egyenesen Rómába érkezünk.

xxi • [21]


7/22/08

5:50 PM

Page 22

RÓMA KÖRNYEZETE

A POMERIUM

E

GY RÓMAI TÁBORNOK VAGY TARTO-

mányi kormányzó számára az utazás a pomeriumnál, Róma határánál ér véget, mivel az ilyen tisztségeket betöltô hivatalnokok nem léphetnek be magába a városba. Ugyanez az ôsi tilalom vonatkozik az idegen uralkodókra is, és még a híres Kleopátra sem léphetett Róma központjába, amikor meglátogatta szeretôjét, Julius Caesart. A pomeriumot szabályosan lerakott, cippinek nevezett kis fehér kövek határolják. A vonalon kívül esô, több ezer kilométernyi terület is Rómához tartozik, azonban a cippi azt a vonalat rögzíti, amelyet eredetileg Romulus húzott az ekéjével, hogy kijelölje a város határát. Ôsi etruszk rítust követve az ekét felemelték azokon a szakaszokon, ahová a város kapuit tervezték. A pomeriumot azóta már kiterjesztették, azonban ügyeltek arra, hogy a város néhány része a határvonalon kívülre essék. Bizonyos alkalmakkor még a szenátus is e határvonalon kívül ülésezik, hogy azok a szenátorok is részt tudjanak venni a gyûléseken, akik hivataluknál fogva nem léphetnék át a város határát. Hasonlóképpen Bellonának (Duellona), Róma hadi istennôjének a szentélye is a pomeriumon kívül található, hogy a szolgálatban lévô katonák fel tudják keresni, ha sürgôsen szót szeretnének váltani vele. Számos olyan istennek a szentélyét is e határvonalon kívül találhatjuk, akik nem szereplôi Róma hivatalos isteni panteonjának. Még mielôtt átlépnénk a pomeriumon, már figyelmeztetôt kapunk arra nézve, ha

a sors úgy hozza, mennyire brutális is lehet a római társadalom. A fel-felhangzó panaszos kiáltások azoktól a csecsemôktôl származnak, akik az éhségtôl és a szomjúságtól sírnak. Mások egyszerûen némán fekszenek, mert már a nyöszörgéshez is túl gyengék. Ezeket az újszülötteket res vacantesként (olyan dolgok, melyek tulajdonjogáról lemondott a tulajdonos) hagyták el a szüleik, vagy azért, hogy meghaljanak, vagy hogy valaki, ha kedvet érez hozzá, hazavihesse ôket. Néhány közülük nyomorék vagy lány, aki olyan családba született, amely nem bír eltartani még egy nônemû családtagot. A legszerencsésebbeket olyan családok veszik magukhoz, akik gyereket akarnak (a téma gyakran megjelenik a római mesékben), másokat rabszolgának vagy házi kedvencnek (deliciának) vesznek magukhoz háztartások, és vannak lányok, akik bordélyházakba kerülnek. Még az érzéketlenebb rómaiak is szégyenkeznek e gyakorlat miatt, és a késôbbi császárok pénzt különítenek el az olyan gyerekek támogatására, akiket különben elhagytak volna a szüleik. Elhagyott gyerekeket bárhol láthatunk Rómában, de különösen a Columna Lactariánál, a zöldségpiacon (Forum Holitorium). FALAK ÉS KAPUK

A

RÓMÁTÓL TÁVOL ESÔ határai miatt úgy tûnhet, hogy a fôvárosnak igazából nincs is szüksége falakra, azonban a belépôk ellenôrzése miatt fontosnak tartják a kapuk fenntartását. A lázadó hadseregektôl való félelem a császárokat arra készteti, hogy karbantartsák, sôt

xxii • [22]

BIRODALOM


7/22/08

5:50 PM

Page 23

RÓMA KÖRNYEZETE

alkalomadtán bôvítsék is az erôdítményeket. Róma eredeti falai sziklakeménységûre szilárduló tufából épültek. Ez olyan idôtálló anyag, hogy nemcsak a császárkort, de még a középkori pápákat is túléli – s még a XXI. században is látható lesz a város központi pályaudvara közelében. Mivel a város állandóan terjeszkedik, nagy része a falakon kívül fekszik. A fal

maga a Tiberisnél kezdôdik, keresztülfut az alacsonyabb területeken egészen a Capitolinus domb délnyugati feléig, ezután pedig északkelet felé veszi az irányt, ahol védô szerepét kiegészíti a terep természetes sziklás adottsága. Követi a Quirinalis domb vonalát (lásd: A hét domb, 25–31. oldal), majd alámerül a Quirinalis és a Pincius domb közötti völgybe. Ezután

res romae A várost latinul urbsnak mondják. A latin urvus szóból származó elnevezés szó szerint az eke által vágott barázdát jelenti; ebben az esetben azt, amelyet a pomerium kijelöléséhez használtak. ••• A legenda szerint Róma falait eredetileg a Kr. e. VI. században Servius Tullus Róma hatodik királya építtette. ••• A római polgárháború Kr. e. 82 novemberében a Porta Collinánál ért véget, mikor Cornelius Sulla döntô csatát nyert, és elfoglalta Rómát. ••• A Via Salaria régebbi építésû Róma városánál. „Sóhordó útként” szolgált, a kereskedôk ezen az útvonalon szállították a szárazföld belseje felé a tengeri sót.

xxiii • [23]


7/22/08

5:50 PM

Page 24

RÓMA KÖRNYEZETE

dél felé veszi az irányt az Esquilinus domb A Porta Capena a vele egy ponton belépô alacsonyabban fekvô területein keresztül, Aqua Marcia hatalmas árkádjai mentén majd alábukik, hogy védje az Esquilinus nyílik a falakon. A kelet felôl érkezôk a és a Caelius domb közötti völgyet. Ez- Via Salarián utaznak, és a domboldali kaután megkerüli az Aventinus domb dél- pun, a Porta Colinán keresztül lépnek be nyugati lejtôit, majd a régi marhapiactól a városba. délre kanyarodik, hogy végül a TiberisAzok, akik a Campus Martius (Mars-mehez csatlakozva befejezze tizenegy kilo- zô) és a Capitolium között fekvô jómódú méteres körét. külvárosi negyedbe tartanak, dönthetnek Ahogy a Caelius domb egyre nagyobb- úgy, hogy továbbmennek a fal mentén, és nak látszik a Via Appia felôl közeledve, a Porta Flumentanán (Folyó kapu) kereszegy múzsáknak szentelt tül lépnek be a városba. árnyas ligeten, a CameAz összes kaput legennán keresztül vezet az út dák övezik. A Capitoli[Kr. e. 211-ben] Hannibál a Porta Capenához, a vá- 2000 lovas kíséretében ellovagolt umtól délnyugatra találrosfalat megszakító tiható a Porta Carmena Porta Collináig, egészen Herzenöt kapu egyikéhez. talis, melyen keresztül kules szentélyéig, hogy a lehetô Ezen a kapun keresztül Róma nagyszerû Fabius legjobb nézôpontból derítse fel a falakat és a város elrendezését. léptek be Rómába azok nemzetsége indult háboa hadtestek, amelyek birúba, és katasztrofális veLIVIUS, A RÓMAI NÉP TÖRTÉNETE, XXXVI. rodalommá tették Róreséget szenvedett az etmát, és ezen a kapun átruszkoktól Kr. e. 306haladva mondott le paban, míg a Porta Raurancsnokságáról némely hadvezér. Figyel- dusculana egy pár bronzaganccsal büszjük meg a kapu méreteit, hiszen lehetsé- kélkedhet; ezeket Genucius Cipus tiszges, hogy Pompeius, Julius Caesar nagy teletére állították. Mikor hadserege áthadvezére és riválisa éppen ezen a helyen vonult e kapun, a hadvezér próféciát haljött zavarba: lott, mely azt jövendölte, hogy ha viszszatér, akkor elbukik a Római Köztársa(Pompeius) „úgy szerette volna gyôzelmét meg- ság. Hogy ezt megakadályozza, élete véünnepelni, hogy diadalszekerét négy elefánt géig számûzetésben maradt. húzza (számos elefántot hozott magával, melyek eredetileg az afrikai királyok tulajdonában voltak), azonban a kapukhoz közeledve túl szûknek találta azt, és így kénytelen volt feladni szándékát.”

xxiv • [24]

Antik Róma napi Öt denariusból

Recommend Documents