Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2012

Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI................................................ 5 1.1. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA ..................................................... 5 1.1.1. Az SZMSZ célja ........................................................................................... 5 1.1.2. Az SZMSZ a következő magasabb jogszabályok alapján készült: .............. 5 1.1.3. Az SZMSZ hatálya ....................................................................................... 6 1.2. AZ INTÉZMÉNY.................................................................................................... 6 1.2.1. Az intézmény alapadatai, feladatai, jogállása ............................................ 6 1.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja ............................................................ 10 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................ 12 2.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI SZINTJEI ............................. 12 2.2. AZ IGAZGATÓTANÁCS ....................................................................................... 12 2.3. A VEZETŐSÉG .................................................................................................... 13 2.3.1. A vezető személye ...................................................................................... 13 2.3.2. Az intézményvezető jogköre ...................................................................... 13 2.3.3. Az intézményvezető felelőssége ................................................................. 14 2.3.4. A kollégiumvezető megbízására vonatkozó szabályok. A kollégiumvezető feladatai .............................................................................................................. 14 2.3.5. Az igazgatóhelyettesek személye ............................................................... 16 2.3.6. A gazdasági vezető személye..................................................................... 16 2.4. GAZDASÁGI CSOPORT........................................................................................ 16 2.5. BELSŐ ELLENŐR ................................................................................................ 16 2.6. A NEVELŐTESTÜLET .......................................................................................... 17 2.6.1. A nevelőtestület tagjai ............................................................................... 17 2.6.2. A nevelőtestület feladatai és jogai ............................................................ 17 2.6.3. A nevelőtestület felépítése az intézményben.............................................. 17 2.6.4. A munkaközösségek és vezetőik ................................................................ 17 2.6.5. Az intézmény szakmai munkaközösségei ................................................... 17 2.6.6. A kollégiumi szakmai munkaközösség ...................................................... 18 2.6.7. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai............................................. 18 2.7. EGYÉB - NEM PEDAGÓGUS - DOLGOZÓI CSOPORTOK .......................................... 18 2.7.1. A titkárság ................................................................................................. 18 2.7.2.Rendszergazda, oktatástechnikus, laboráns .............................................. 18 2.7.3. Konyhai dolgozók, takarítók, portás, éjjeliőr ........................................... 18 2.7.4. Karbantartók, udvarosok .......................................................................... 19 2.7.5. Kollégiumi takarítók, nappali portás ........................................................ 19 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................ 21 3.1. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................................... 21 3.1.1. A vezetők kapcsolattartási rendje, belső kommunikációja ....................... 21 3.1.2. A vezetők helyettesítési rendje .................................................................. 21 3.1.3. A vezetők ellenőrző munkája..................................................................... 22 3.1.4. Az intézményi önértékelésről, a teljesítményértékelésről és a minősítésről22 3.2.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ......................... 22 3.2.2. A tanuló közösségek és kapcsolattartási rendjük ...................................... 23 3.2.3. A diákönkormányzat és működése ............................................................ 25 3.2.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje a gimnáziumban ............... 30 3.3. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE...................................... 32 2

3.3.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja ............................................ 32 3.3.2. Rendszeres külső kapcsolatok ................................................................... 32 3.3.3. A kollégium együttműködése a különböző nevelési tényezőkkel ............... 32 3.4. A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................ 34 3.4.1. A teljes nevelőtestület értekezletei ............................................................ 34 3.4.2. A nevelőtestület értekezletei a gimnáziumban .......................................... 35 3.4.3. A nevelőtestület értekezletei a kollégiumban ............................................ 35 3.4.4. A nevelőtestület döntései és határozatai ................................................... 35 3.5. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEINEK MŰKÖDÉSI RENDJE...... 36 3.5.1. A szakmai munkaközösségek feladatai ..................................................... 36 3.5.2. Az új munkaközösség-vezetők kiválasztásának szabályozása ................... 36 3.5.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának formái . 36 3.6. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA .......................................... 37 3.6.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása ...................................................... 37 3.6.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ........................................... 37 3.6.3. Az intézmény vizsgarendje ........................................................................ 38 3.6.4. A kollégiumi nevelőtestület jogköre .......................................................... 39 3.7. A GIMNÁZIUM MUNKARENDJE........................................................................... 43 3.7.1. A tanév rendje és annak közzététele a gimnáziumban .............................. 43 3.7.2. Az intézmény nyitva tartása a gimnáziumban ........................................... 43 3.7.3. A tanítási órák rendje ............................................................................... 44 3.7.4. Az óraközi szünetek rendje ........................................................................ 44 3.7.5. Az intézményi felügyelet rendszabályai .................................................... 44 3.7.6. A vezetők intézményben való tartózkodása ............................................... 45 3.7.7. A közalkalmazottak munkarendje ............................................................. 45 3.7.8. A pedagógusok munkarendje .................................................................... 45 3.7.9. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje.......................................... 46 3.7.10. A tanulók munkarendje ........................................................................... 46 3.8. A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE........................................................................... 46 3.8.1. Az éves munkarend.................................................................................... 46 3.8.2. A Napirend elkészítésének szempontjai .................................................... 47 3.8.3. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok ...................................................... 48 3.9. A TANÓRÁN KIVÜLI FOGLALKOZÁSOK .............................................................. 48 3.9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban ...................... 48 3.9.2. A kollégiumi foglalkozások ....................................................................... 50 3.9.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban ...................... 50 3.10. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS .............................................. 59 3.10.1. A tanulói jogviszony és következményei.................................................. 59 3.10.2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása .......................................... 59 3.11. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI ..................................... 60 3.11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása ......................................................... 60 3.11.2. A tanulók fegyelmezése ........................................................................... 61 3.12. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE................................ 62 3.12.1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok ...................................... 62 3.12.2. Az intézmény létesítményeinek illetve helyiségeinek használati rendje .. 63 3.13. AZ SZMSZ 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL ÉRVÉNYES KIEGÉSZÍTÉSE A MUNKAIDŐNYILVÁNTARTÁSRÓL ............................................................................................... 70 4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................ 71

3

5. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ................................................................................................................... 74 5.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ............................................................. 74 5.1.1. Prevenció rendje a gimnáziumban ........................................................... 74 5.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje ............................................. 74 5.1.3. Az egészséges életmódra nevelés .............................................................. 75 5.1.4. Balesetvédelem, eljárási, munkahelyi és tanulóbaleset tárgykörében. ..... 75 6. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, ELVEI, FELADATAI, FORMÁI ................................................................................................................... 77 6.1. INTÉZMÉNYI ZÁSZLÓ ......................................................................................... 77 6.2. INTÉZMÉNYI CÍMER ........................................................................................... 77 6.3. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI A GIMNÁZIUMBAN ................. 78 6.3.1. Megemlékezés nemzeti és állami ünnepeinkről ........................................ 78 6.3.2. A nemzeti és állami ünnepeink megrendezésének iskolai szabályai ......... 78 6.4. KOLLÉGIUMI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK ................................................ 79 6.4.1. A kollégium hagyományainak ápolása ..................................................... 79 6.5. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................... 80 6.6. A KÖTELEZŐ ÜNNEPI VISELET A GIMNÁZIUMBAN .............................................. 80 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................... 81 7.1. AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSA.................................................................................. 81 7.2. AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZABÁLYZATAI .......................................................... 81 7.3. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ...................................................................... 81 7.4. AZ SZMSZ NYILVÁNOSSÁGA ........................................................................... 82 7.5. AZ SZMSZ ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .................................................... 82

4

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (a továbbiakban SZMSZ)

1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI 1.1. Az SZMSZ célja, jogi alapja és hatálya 1.1.1. Az SZMSZ célja Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1.1.2. Az SZMSZ a következő magasabb jogszabályok alapján készült: -

az 1992. évi XXXIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról,

-

az 1996. évi XXVIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról,

-

az 1993. évi LXXIX törvény

a közoktatásról,

-

az 1996. évi LXII. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról,

-

az 1999. évi LXVIII. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról,

-

az 1992. évi XII. törvény

a munka törvénykönyve,

-

a 217/1998. (XII.30.) Korm. rend.

az államháztartás működési rendjéről,

-

a 2001. évi XXXVII. törvény

a tankönyvpiac rendjéről,

-

a 193/2003. (XI.26.) Korm. rend.

a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről,

-

a 11/1994. (VI.8.)MKM rendeletet módosítja a 30/2004 (X.28.) OM rendelettel.

Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek a következők: -

a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben a 138/1992. évi (X. 8. ) Korm. rendelet,

-

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1l/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet,

5

-

a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet.

1.1.3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, az SZMV és a diákönkormányzatok egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

1.2. Az intézmény 1.2.1. Az intézmény alapadatai, feladatai, jogállása 1. Intézmény neve: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium 2. Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Andrássy út 56. Az intézmény elérhetőségei: Központi telefonszám: 00 36 66/442 242 Igazgatói telefonszám: 00 36 66/325 998 Gazdasági iroda:

00 36 66/323 254

Kollégium:

00 36 66/325 620 00 36 66/321 021 E-mail cím: [email protected] Honlap cím: www.andrassygimi.hu 3. Törzsszáma: 345143 Szakágazati besorolás száma: 853100 4. Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelődje Békéscsaba, Szent István tér 7. A fenntartó, irányító szerv és felügyeleti szerv neve, címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7.

6

5. A költségvetési szervbesorolása tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 6. Jogállása: Önálló jogi személy, a Rózsa Ferenc Gimnázium (5600 Békéscsaba, Andrássy út 56.) valamint a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium (5600 Békéscsaba, Andrássy út 56.) általános jogutódja. 7. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. szerint, megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. szerint, munkajogviszony a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. szerint és a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. tv. hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. 8. A költségvetési szerv feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerinti besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 9. Illetékességi és működési köre: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (5) bek. szerint a működési (felvételi) körzete: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe és a Dél-alföldi Régió. 10. Típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységei: 1. gimnázium: 9-12., 9-13. évfolyamok 2. kollégium: 100 leány, 92 fiú férőhelyes Tagozata: nincs 11. Felvehető maximális tanulólétszám: gimnázium: 700 fő, kollégium: 192 fő 12. Jogszabályban meghatározott közfeladata:

7

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. szerinti gimnáziumi oktatás, kollégiumi feladatellátás 13. Alaptevékenység TEÁOR száma: 85.31 Általános középfokú oktatás Tevékenységek 2009. évi szakfeladatrend szerinti besorolása: Alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás • Általános tantervű osztály működtetése • Idegen nyelvi előkészítő osztály működtetése • Eurofakt osztály működtetése • Humán osztály működtetése • Reál osztály működtetése • Emelt szintű biológiaoktatás • Emelt szintű történelemoktatás • Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése • Iskolai könyvtári feladatok ellátása • Érettségi szervezése • Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése • Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör stb.) • Felkészítő (felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó) foglalkozások tartása • Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: képességkibontakoztató és integrációs felkészítés 80215-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (Fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi- (hallássérült) és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus), autista gyermekek integrált gimnáziumi nevelése, oktatása) 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára (Fogyatékosság típusai: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus) integrált kollégiumi ellátása) 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás

8

55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás • Lakhatási feltételek biztosítása • Kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli hasznosítása 55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés (feltételeinek biztosítása) 92403-6 Diáksport 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek Kiegészítő tevékenység: 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 55141-4 Üdültetés Tevékenységek 2010. évi szakfeladat rend szerinti besorolása: Alaptevékenység: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) • Idegen nyelvi előkészítő osztály • Humán osztály • Reál osztály • Eurofakt osztály • Emelt szintű biológia oktatás • Emelt szintű történelem oktatás • Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése • Érettségi szervezése • Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése • Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör stb.) • Felkészítő (felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó) foglalkozások tartása • Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: képességkibontakoztató és integrációs felkészítés 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) (Fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi(hallássérült) és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus), autista gyermekek integrált gimnáziumi nevelése, oktatása)

9

855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (Fogyatékosság típusai: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus) integrált kollégiumi ellátása) 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés (feltételeinek biztosítása) 562917 Munkahelyi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Kiegészítő tevékenység: 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 14. Intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyűlés bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 15. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a 3095/1 hrsz-ú 2 ha 8628 m2 Andrássy u. 56. sz. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlását a 19/2007. (V. 2.) önkormányzati rendelet szabályozza. A közgyűlés 478/1992. (XII. 18.) határozatával elfogadva; módosítva a 95/1994. (II. 24.), a 218/1995. (VI. 1.), a 82/1998. (III. 19.), a 127/2003. (II. 27.), a 240/2004. (IV. 29.), a 383/2005. (VII. 14.), a 154/2007. (III. 29.), a 462/2007. (IX. 20.), az 52/2008. (I. 24.), 280/2008. (IV. 24.), a 448/2008. (VII. 10.), a 112/2009. (II. 19.), a 267/2009. (V. 14.), valamint az 544/2009. (IX. 24.) közgy. határozattal.

1.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja 1. Vállalkozási tevékenysége: nincs 2. Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: 10

Maradvány-érdekeltségű költségvetési szerv 3. A kötelezettségvállalás az igazgató kompetenciája. A beérkező számlákat az igazgató utalványozza, a gazdasági vezető ellenjegyzi, majd a könyvelő nyilvántartásba veszi az adatokat. A gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatait a munkaköri leírásuk, illetve a Gazdasági Szervezet Ügyrendje részletesen tartalmazza. 4. Az intézményben fenntartó által jóváhagyott, éves költségvetés szerint zajlik a gazdálkodás. A költségvetést a gazdasági vezető készíti el keretszámok alapján. Évközi változtatás előirányzat módosítással lehetséges. Negyedévente készül a fenntartó felé mérlegjelentés és forgalmi jelentés, félévente, évente pedig pénzügyi beszámoló. A Gazdasági Szervezet Ügyrendje szabályozza részletesen a jelentés és beszámoló készítés módját. 5. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: OTP Bank Rt.: 11733003-15345149-00000000 6. Általános forgalmi adó alanyisága: adómentes.

11

2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelhessen, magas színvonalon láthassa el. Az egyes irányítási szintek ellátására adekvát képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársakat alkalmazunk. A racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

2.2. Az igazgatótanács Az intézményben az összevonást követően igazgatótanács alakult. Az igazgatótanács tagjait a gimnázium és a kollégium dolgozói közössége egyenlő arányban választja. Létszáma abban az esetben, ha mindkét nevelőtestület megválasztja az igazgatót 5 fő, ha nem akkor intézményegységenként 3-3, azaz 6 fő. Vezetőjét (továbbiakban elnökét) első ülésén választja meg, megválasztásához a relatív többség is elégséges! A képviselők és az elnök megbízatásának ideje 5 évre szól. A képviselő és az elnök is bármikor indoklással vagy anélkül lemondhatnak megbízatásukról. A küldő nevelőtestület bármelyike – megfelelő indoklással – bármikor visszahívhatja képviselőjét az igazgatótanácsból. A lemondott vagy visszahívott igazgatótanácsi tag helyére lehetőség szerint 1, de maximum 3 hónapon belül új tagot kell választani. Az elnök visszahívásához a relatív többség is elegendő. Az új elnököt is lehetőleg 1, de maximum 3 hónapon belül meg kell választani. Az igazgatótanács tanévenként egy vagy két alkalommal, a saját maga által leginkább alkalmasnak tartott időben ül össze. Ezen felül bármikor tarthat rendkívüli ülést, ha szükségesnek tartja. Az ülések előkészítése az intézményvezető feladata. Az igazgatótanácsnak az intézmény működésére vonatkozó bármely kérdésben véleményező és javaslattételi (állásfoglalási) joga van. Állásfoglalásait az egyszerű többség elve alapján kell kialakítania. Állásfoglalásairól 8 munkanapon belül köteles értesíteni az intézmény minden dolgozóját az intézményen belül szokásos módon illetve belső fórumokon. Az igazgatótanácsnak jogában áll véleményt nyilvánítani olyan esetekben is, amikor az intézmény érdekeit intézményen kívüli tényezők sértik. Ilyen esetekben viszont állásfoglalásának egyhangúnak kell lennie. Az igazgatótanácsnak ellenőrzési funkciója nincs. Az igazgatótanács jogkörét a 138/1992.(X.8.) kormányrendelet 18. §. (4) bekezdésének b) pontja alapján határozzuk meg. Az intézményegység-vezetői megbízatásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. Az intézményegység-vezető (esetünkben kollégiumvezető) kinevezése

12

pályázati eljárás útján történik. A pályázati eljárás előkészítése az igazgató feladata. A pályázati feltételek meghatározása, a pályázati kiírás az igazgatótanács döntési jogkörébe tartozik. A kollégiumvezető megbízása meghatározott időre szól. Ha az igazgatótanácsban van olyan tag, akit a döntés érint, akkor az érintettség nyilvánossá válásától kezdve az eljárásban, és a döntéshozatalban nem vehet részt.

2.3. A vezetőség A vezetőség tagjai: igazgató, kollégiumvezető, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai a heti vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

2.3.1. A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú egyetemi végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény pedagógus és közalkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatoknak a véleményét. A fenntartó Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, a munkáltatói jogkört a polgármester személye által gyakorolja

2.3.2. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: -

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

-

a nevelőtestület vezetése,

-

az intézmény alkalmazottai fölött a munkáltatói jogkör gyakorlása,

-

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

-

az intézményben folyó érettségi vizsgák rendeletben előírt felügyelete,

13

-

a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján,

-

az iskola gazdálkodásának felügyelete, irányítása,

-

a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,

-

a közoktatási intézmény képviselete,

-

együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása,

-

a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával,

-

az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat (vagy a kollektív szerződés, ha van) nem utal más hatáskörébe,

-

a felnőttoktatás igény szerinti megszervezése,

-

a tankönyvrendelés szabályozása.

2.3.3. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok. Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért: -

a szakszerű és törvényes működésért,

-

az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

-

a tanárok és más alkalmazottak fölötti munkáltatói intézkedésért,

-

a pedagógiai munkáért,

-

a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

-

a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

-

a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,

-

a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,

-

az intézményben megszervezendő érettségi vizsgák előkészítéséért, az érettségi vizsgák törvényes és szabályszerű lebonyolításáért.

2.3.4. A kollégiumvezető megbízására vonatkozó szabályok. A kollégiumvezető feladatai A kollégiumvezetőt az igazgatótanács bízza meg pályázat útján, határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat is az igazgatótanács gyakorolja.

14

A kollégiumvezető az intézmény vezetőségének tagja, a kollégiumot képviseli s a jogszabályokban meghatározott keretek között minden – hatáskörébe tartozó ügyben – döntési jogosultsággal rendelkezik. A kollégiumvezető jogait és munkaköri kötelességeit az érvényben lévő közoktatási törvény és a minisztériumi rendeletek és egyéb szabályzatok határozzák meg. Kötelező erejűek számára a felsőbb hatóságok rendeletei és utasításai. 1. A kollégiumvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumi nevelőmunkát. Feladatkörébe tartozik: a) a kollégiumi nevelőtestület munkájának összehangolása, b) irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó szakmai pedagógiai tevékenységet, c) előkészíti a kollégiumi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi a döntések szakszerű megszervezését és végrehajtását, d) az intézmény igazgatójával együtt gondoskodik a kollégiumi munka tárgyi, személyi és szervezési feltételeiről, e) tartja a kapcsolatot az iskolákkal és összehangolja a kollégium nevelési rendszerét és munkarendjét a gimnáziummal és a többi kapcsolatos intézménnyel, f) segíti az intézmény jogszerű és hatékony működését, g) részt vesz az intézményi vezetőségi megbeszéléseken, valamint a nevelési értekezleteken, h) heti rendszerességgel beszámol az igazgatónak a kollégiumban folyó munkáról, eredményekről stb., i) bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, majd haladéktalanul értesíti az igazgatót. 2. A kollégiumi nevelési tervben, valamint a kapcsolatos iskolák nevelési és oktatási tervében megjelölt cél és feladatok tervszerű megvalósítása érdekében – a kollégiumi nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével – elkészíti a kollégium munkatervét, kialakítja a kollégium egységes nevelési rendszerét, jóváhagyja a nevelőtanárok munkatervét. 3. Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, közreműködik az önkormányzati munka fejlesztésében. 4. Az igazgatóval történt egyeztetés után meghatározza a nevelőtanárok munkaidő és csoportbeosztását, véleményezi a kollégiumban történő főállású foglalkoztatást, a nevelők és dolgozók szabadságolási tervét. 5. A kollégiumvezető a munkaidejét úgy osztja be, hogy vezetői tevékenysége mellett minél több kapcsolatteremtési lehetősége legyen a tanulókkal. 6. A kollégiumvezető az érvényben lévő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közoktatási törvény rendelkezései alapján végzi munkáját.

15

7. A kollégiumvezető munkaideje heti 40 óra, kötelező heti óraszáma 10 óra, melyet a heti munkaidő-beosztásban rögzít.

2.3.5. Az igazgatóhelyettesek személye Az intézményvezető feladatait a gimnáziumban az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. A határozatlan időre szóló vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az általános igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a gimnáziumban a pedagógusok munkáját. Feladatainak teljes körű leírását munkaköri leírás tartalmazza. A szervezési igazgatóhelyettes koordinálja az intézmény napi feladatait, rendezvényeit, iskolán belül a tanórán kívüli eseményeket. Feladatainak teljes körű leírását munkaköri leírás tartalmazza.

2.3.6. A gazdasági vezető személye A gazdasági vezető szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági vezető irányítja közvetlenül a gazdasági csoport és a technikai dolgozók munkáját. Feladatainak teljes körű leírását a munkaköri leírás tartalmazza.

2.4. Gazdasági csoport 2.4.1. Vezetője a gazdasági vezető. 2.4.2. Feladatai a következők: az éves költségvetés tervezése; az előirányzat felhasználás, módosítás; az intézmény üzemeltetése fenntartása, működtetése, beruházás; vagyonhasználat, vagyonhasznosítás; munkaerő-gazdálkodás; pénzkezelés; könyvvezetés; beszámolási kötelezettség; adatszolgáltatás. 2.4.3. Ezeket a feladatokat a gimnáziumra és a kollégiumra vonatkozóan egyaránt ellátja. 2.4.4.A kollégiumra vonatkozó ügyek egy részét és egyben a menzabefizetés intézményi szintű feladatait külön ügyintéző látja el.

2.5. Belső ellenőr A belső ellenőrzés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 232/2008. (IV.24.) számú közgyűlési határozata szerint, valamint a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet szerint valósul meg. A belső ellenőrzést – 7 intézménnyel kötött Együttműködési Megállapodás alapján – 1 fő független belső ellenőr végzi, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll. Tevékenységét igazgatói utasítás szerint, illetve az intézmény Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint látja el.

16

2.6. A nevelőtestület 2.6.1. A nevelőtestület tagjai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

2.6.2. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

2.6.3. A nevelőtestület felépítése az intézményben Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak egy nevelőtestülete van. Ez a nevelőtestület azonban a gimnáziumi és a kollégiumi munkarend eltérése miatt két részből áll: a gimnáziumi és a kollégiumi nevelőtestületből.

2.6.4. A munkaközösségek és vezetőik Az azonos szakmai területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül ötévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Feladatkörüket munkaköri leírás szabályozza.

2.6.5. Az intézmény szakmai munkaközösségei Magyar nyelv és irodalom és a hozzá kapcsolódó tantárgyak (tánc és dráma, média) Történelem és a hozzá kapcsolódó tantárgyak (filozófia, társadalomismeret, emberismeret és etika, ének-zene) Matematika Angol nyelv Német nyelv és francia nyelv Biológia Földünk és környezetünk – rajz és művészetek Fizika Kémia Informatika - könyvtár

17

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kollégiumi

2.6.6. A kollégiumi szakmai munkaközösség - A munkaközösség vezetőjét az intézmény igazgatója bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. - A munkaközösség éves tervét a munkaközösség vezetője készíti el a kollégiumvezetővel való egyeztetés után. - A munkaközösség – illetékességi körének megfelelően – bármikor véleményezheti a kollégiumban folyó pedagógiai munka minőségét, javaslatot tehet munkánk javítására. - A munkaközösség-vezető megbízatása 5 évre szól, de többször is meghoszszabbítható. - Feladatkörét munkaköri leírás tartalmazza.

2.6.7. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A munkaközösség-vezetők részt vesznek a munkaközösség munkájának irányításában, ellenőrzésében. A munkaközösség-vezetőknek az általuk képviselt szak munkájával kapcsolatban javaslattételi joguk van. A munkaközösség-vezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetőnek. Feladatkörüket részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza.

2.7. Egyéb - nem pedagógus - dolgozói csoportok 2.7.1. A titkárság Két személyből áll. Feladata az irodai ügyintézés ellátása munkaköri leírások alapján. Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak, de annak utasítására bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére.

2.7.2.Rendszergazda, oktatástechnikus, laboráns Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak. Szakmai munkájukat a munkaköri leírásban megnevezett munkaközösség-vezető irányítja. Igazgatói utasításra bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére.

2.7.3. Konyhai dolgozók, takarítók, portás, éjjeliőr A gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt állnak. A konyhai dolgozók feladata a napi háromszori ételosztással (reggeli, ebéd, vacsora) kapcsolatos feladatok ellátása, illetve az ebédlő épületének a takarítása. A takarítók feladata a gimnázium főépületének a takarítása. A portás feladata az Andrássy úti bejáratokon keresztül zajló személyforgalom figyelemmel kísérése és a portai telefon kezelése. Az éjjeliőr hétköznapokon az egész intézmény éjszakai biztonságát felügyeli. 18

2.7.4. Karbantartók, udvarosok Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak, annak távollétében a kollégiumvezető jogosult munkájukat irányítani. Számuk négy fő, közülük kettő a gimnázium karbantartója, egy a kollégium karbantartója, egy pedig udvaros. Feladataikat külön munkaköri leírás szabályozza. Igazgatói (kollégiumvezetői) utasításra bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére. Munkájuk során kötelesek egymást kisegíteni, ha valamelyikük munkaterületén erre van szükség.

2.7.5. Kollégiumi takarítók, nappali portás Az intézményvezető és a kollégiumvezető közvetlen irányítása alatt állnak. A négy takarító közül kettőnek a lánykollégium, kettőnek a fiúkollégium takarítása a feladata. A nappali portás a fiúkollégium épületében dolgozik. Feladata a délelőtti órákban fogadni a telefonhívásokat illetve az esetleges vendégeket, szülőket, tanulókat, mivel 1200 óráig nem tartózkodik nevelőtanár az épületben. Az öt dolgozó feladatát részletesen a munkaköri leírása szabályozza.

19

AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Igazgató

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Kollégiumvezető

Gazdasági vezető

Munkaközösség-vezetők

Szaktanárok

Igazgató tanács

Belső ellenőr

Rendszergazda, oktatás technikus, laboráns

Titkárság

Jelmagyarázat: Narancs vonal: Vezetőség Zöld vonal: Gimnáziumi nevelőtestület Kék vonal: Kollégiumi nevelőtestület A kettő együtt alkotja az Intézményi nevelőtestületet.

Gazdasági csoport Gimnáziumi ügyek Konyhai dolgozók, takarítók, portás, éjjeliőr

Kollégiumi nevelők munkaközössége

Kollégiumi ügyek Karbantartók, udvarosok

Kollégiumi takarítók, nappali portás

3. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 3.1. Az intézményvezetés működési rendje 3.1.1. A vezetők kapcsolattartási rendje, belső kommunikációja Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség minden hétfőn vezetői értekezleteket tart, melyről - vezetőségi döntés szerint alkalmanként - írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A tantestület és az intézményi közösség informálása érdekében az intézményvezetés minden hétfőn és kedden (tanítási időben) tájékoztatót tart a harmadik óra utáni szünetben, a gimnázium tanári szobájában.

3.1.2. A vezetők helyettesítési rendje 3.1.2.1. Az intézményvezető helyettesítése A vezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására az általános igazgatóhelyettes jogosult. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, az általános helyettes akadályoztatása esetén a szervezési igazgatóhelyettes, mindhárom együttes hiányzása esetén a kollégiumvezető helyettesíti. 3.1.2.2. A kollégiumvezető helyettesítése A kollégiumvezető feladatkörét távollétében a munkaközösség-vezető látja el, kivéve a kollégiumi élet érdemi ügyintézést nem kívánó időszakában (pl. hétvégéken, este, a villanyoltást követő időszakban, reggeli ébresztéskor). Ekkor a főügyeletes nevelőtanár oldja meg a felmerülő feladatokat. (Bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi, haladéktalanul értesíti a kollégiumvezetőt). A kollégiumvezető és a munkaközösség-vezető együttes távolléte esetén a vezetői feladatokat a főügyeletes nevelő látja el. 3.1.2.3. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése Az igazgatóhelyettest távolléte esetén valamelyik munkaközösség-vezető helyettesíti az igazgató felkérésére.

3.1.2.4. A gazdasági vezető helyettesítése Tartós távolléte esetén csak az előírt szakmai végzettséggel rendelkező (más megoldás híján külső) szakember helyettesítheti. A napi teendőkben az Ügyrend szerint helyettesítjük.

3.1.3. A vezetők ellenőrző munkája Minden vezető folyamatos ellenőrzést végez saját munkaterületén a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó dolgozók esetében. A pedagógusok szakmai munkájának vezetői ellenőrzése óralátogatási terv alapján történik. Az óralátogatási terv minden tanévben része az éves munkatervnek.

3.1.4. Az intézményi önértékelésről, a teljesítményértékelésről és a minősítésről Az intézményi önértékelés, a teljesítményértékelés és a minősítés szabályozását az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) részletesen tartalmazza. Ennek egyes tanévekre vonatkozó konkrét feladatait intézkedési tervek tartalmazzák, amelyek a mindenkori éves munkaterv részei. 3.2. Az intézményi közösségek jogai és kapcsolattartásuk

3.2.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 3.2.1.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak köre oktató-nevelő munkát végző pedagógusok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottak. A pedagógusok és a gazdaságvezető alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 3.2.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

22

Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának elengedhetetlen feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértésre jogosultak részéről az egyetértés vagy egyet nem értés kinyilatkoztatása kötelező. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület az abszolút többség (50%+1 fő elve) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha legalább kétharmad része jelen van. 3.2.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók, egyéb fórumok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető hívja össze akkor, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

3.2.2. A tanuló közösségek és kapcsolattartási rendjük 3.2.2.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok, nevelési csoportok a gimnáziumban Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok értekezletét összehívni, továbbá az osztályfőnök javasolja a tanulók jutalmazását és dicséretét. Az osztályfőnököt távolléte esetén pótosztályfőnök helyettesíti. A pótosztályfőnök személyéről minden tanév elején az osztályfőnök dönt és erről tájékoztatja az igazgatót. 23

Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvórák, emelt szintű oktatási formák, informatikai órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. A csoportszervezés függvénye az órabank felosztási lehetőségének is. 3.2.2.2. A nevelési csoportok száma, létszáma, összetétele a kollégiumban a) A kollégium férőhelye 192 fő. b) A kollégiumban 4-4 nevelési csoportot kell kialakítani, a hagyományoknak megfelelően, évfolyamonkénti bontásban. c) A nevelési csoport létszámának kialakításánál az arányos elosztásra kell törekedni. Egy csoportban lehetőleg 20-27 tanuló legyen. d) Egy nevelési csoportnak egy nevelőtanár, osztályfőnök vezetője van, akit a kollégiumvezető és a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bíz meg. e) A csoport tanulóinak neveltségi szintjéért, a nevelési felzárkóztatásért, a tanulmányi munkájukért elsődlegesen a csoportvezető tanár felel. f) A csoportvezető tanár köteles folyamatos kapcsolatot tartani az iskolai osztályfőnökökkel és az itt szerzett tapasztalatait be kell építeni nevelőmunkájába. g) Csoportfoglalkozások esetében előnyben kell részesítenünk a kiscsoportos és egyéni foglalkozásokat (főleg 11. és 12. évfolyamban). h) Az évfolyamok felelőst választanak, akik „külső” tagjai a diákönkormányzat vezetőségének, de szavazati joguk nincs. 3.2.2.3. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a szervezési igazgatóhelyettes tartja nyilván. 24

3.2.2.4. A diákközgyűlés (iskolagyűlés), diákfórum Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Két tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. Diákok képviselőjének kérésére a diákközgyűlés minden tanévben összehívható. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak lehetőleg azonnal, de 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

3.2.3. A diákönkormányzat és működése Az intézményben két diákönkormányzat működik: egy gimnáziumi és egy kollégiumi. 3.2.3.1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézményegység egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A gimnáziumi diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek vagy a nevelési csoportok a diákönkormányzat legkisebb egységei. Az intézményegységek teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diák-önkormányzati vezetőség látja el. A diákönkormányzat ezen vezetőség útján gyakorolja jogait. 3.2.3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: -

egy tanítási nap igénybe vétele,

25

-

a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokban,

-

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,

-

a házirend elfogadásakor és módosításakor,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a tehetséggondozással kapcsolatos célok elérésében,

-

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység megszervezésében,

-

az iskolai sportkör minimális órakeretének megállapításában.

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: -

saját működésére és hatásköre gyakorlására,

-

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjára,

-

tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,

-

vezetőinek, munkatársainak megbízására.

3.2.3.3. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az intézmény helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanévre október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 3.2.3.4. Az iskolai diákönkormányzat és a gimnázium közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával; eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi és nevelőtestületi értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tan-

26

évenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 3.2.3.5. A kollégiumi közösségek, a diákképviselők valamint a kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje. 1. A kollégium a feladatát a diákközösség közreműködésével látja el. A közösségi életet a kollégiumi diákönkormányzat szervezetei irányítják. 2. Nevelési és egyéb értekezleteken, illetve olyan nevelőtestületi értekezleteken, amelyre a közoktatási törvény előírásainak megfelelően meg kell hívni őket, és véleményüket ki kell kérni, így: - kollégiumi felvétel és megújítás, - házirend, napirend elkészítése és módosítása, - jutalmazások és fegyelmi ügyek, - kitüntetések javaslattétele, - szülői értekezletek, - különböző diákrendezvények. 3. A véleménynyilvánítás fórumai - közgyűlés (rendkívüli közgyűlés), - jelölőgyűlések, - csoportmegbeszélések, - havi értékelések, - heti értékelések, - diákönkormányzat kibővített ülése, diák-önkormányzati ülés, - reszortfelelősök fórumai, - egyéni közlés. 4. A kollégiumi közösségi élet irányításának legfőbb szerve a közgyűlés. 5. A kollégiumi tagok érdekeinek képviseletére, az összes kollégistát érintő döntések meghozatalában való közreműködésre, a kollégiumi közösségi élet és munkarend kialakítására a döntések végrehajtásának megtervezésére és ellenőrzésére diákönkormányzatot kell létrehozni. 6. A diákönkormányzat 14 tagból áll, választásnál meg kell határozni a diákönkormányzat (röviden DÖK) tagjainak feladatait. A DÖK megbízatása egy évre szól. Tagjait tanulócsoportok delegálják, választják. Évente, a tisztújító közgyűlésen minden reszortfelelős köteles az évi munkájáról beszámolni. A DÖK tagjait a közgyűlés választja meg titkos szavazással és konkrét megbízatással. A DÖK havonta legalább kétszer ülésezik, ahol megbeszélik a feladatokat, elemzik és értékelik az előző időszakot. A DÖK tagjai - a kollégisták véleményének kikérése után - készítik el saját éves munkatervüket, programjukat, szervezeti és működési szabályzatukat.

27

A DÖK teljes jogú tagjai az évfolyamok által megválasztott évfolyamfelelősök. A DÖK segítését, működési feltételeinek biztosítását a DÖK-patronáló tanár és a kollégiumvezető végzi. A patronáló tanárt a tanulók kérik fel munkájuk segítésére. A DÖK minden tagjának munkáját egy-egy felkért nevelőtanár kíséri figyelemmel, szükség esetén segíti. A DÖK tagjai - a nevelőtestülettel összehangoltan - irányítják a kollégiumban folyó tanulmányi, politikai, kulturális, sport és egyéb közösségi és szabadidős tevékenységet. A DÖK-elnök feladata, hogy összegyűjtse és az önkormányzat elé vigyen minden ügyet, amely a döntési, véleményezési, egyetértési jogkörébe tartozik. A DÖK éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. A DÖK joga szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. 7. A közgyűlés jogai (tanulóközösség jogai) A közgyűlés döntési joga: -

kollégiumi DÖK megválasztása és visszahívása, kollégiumi DÖK munkaterv és SZMSZ elfogadása, kollégiumi szervezésű társadalmi munkán részvétel, kollégiumok részére meghirdetett versenyeken való részvétel, kollégiumi szervezésű társadalmi munkán részvétel, DÖK pénzösszegének felhasználása, a közgyűlés jogköreit a DÖK-re átruházhatja.

8. A diákönkormányzat dönt saját működéséről, szervezetének felépítéséről. a) döntési joggal rendelkezik: - diákotthoni hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, - tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok kitűzése, szervezése, - kollégiumok részére meghirdetett versenyekre való nevezés, - diák fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása, - diákönkormányzatunkat országos, megyei, városi rendezvényeken, táborokban képviselő tanulók személyéről, - saját pénzeszközök felhasználásáról. b) egyetértési joggal rendelkezik: - a szervezeti és működési szabályzat diákokra vonatkozó részeinek elfogadásakor, módosításakor, - a Házirend és a Napirend elfogadásakor, módosításakor, - ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásakor, - kollégiumi létesítményeink, helyiségeink használati rendjéről, - a Csomós István – emlékplakett (jutalom) odaítélésében.

28

c) Véleményezési joggal rendelkezik, javaslattal élhet kollégiumunk működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. d) A kollégiumi DÖK kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. e) A tanulók nagyobb közösségét (legalább 50 %-át) érintő döntések meghozatalakor a DÖK véleményét ki kell kérni. 9. A diákönkormányzat kapcsolatrendszere: külső

- a DÖK kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzatokkal és a városi diákszervezettel, Kollégiumi Diákszövetséggel.

belső

- a diákönkormányzat a diákönkormányzatot segítő tanár és a kollégi-

umvezető patronálásával működik a nevelőtestület minden tagjának segíteni kell a meghatározott területeken a reszortfelelősök munkáját a DÖK az évfolyamfelelős tanulók segítségével kapcsolatot tart a kollégiumban működő kisebb közösségekkel (szobaközösségek).

3.2.3.6. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái a) problémák, feladatok megbeszélése hetente vagy kéthetente a kollégium egész tagságával a kollégiumvezető vezetésével, b) nevelőtanári tájékoztatás a nevelési csoportnak, c) a kollégiumvezető és az évfolyamfelelősök félévenkénti megbeszélése, d) a DÖK és évfolyamfelelősök alkalomszerű tájékoztatása kisebb egységek (szobaközösségek) és a kollégium egésze számára, e) a DÖK reszortfelelősök és a patronáló tanárok megbeszélése, f) félévi és év végi értékelések a kollégium egész tagsága előtt, g) faliújság, stúdió.

29

3.2.3.7. A Garabonciás Napokon való részvétel szabályozása 1) A gimnázium mindig indul, amikor megszervezésre kerül a rendezvény. 2) Ha indul, akkor mindig egyedül indul, mert így erősíti legjobban az intézményhez tartozás érzését, az intézményi identitást. 3) A jelölt mindig a 11. évfolyam tanulói közül kerül ki. 4) A jelölt kiválasztása a következő módon történik: a) A 10. évfolyam osztályai /+ a 11/A osztály/ választanak maguk közül egy-egy jelöltet. /A jelölés nem kötelező./ Határidő: május 31. b) Az 1 – 6 számú jelölt közül a Diákönkormányzat kiválasztja a legalkalmasabb 1 – 3 jelöltet és /ha többen vannak/ az iskolavezetést erről tájékoztatja. c) Az iskolavezetés ezt a javaslatot alapul véve dönt, döntését a DÖK számára, ha szükséges, megindokolja /egy héten belül/. 5) Az induló csapat nevét, programját, szimbólumait az iskolavezetéssel egyeztetve lehet véglegesíteni /a tanév utolsó tanítási napjáig/.

3.2.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje a gimnáziumban 3.2.4.1. A szülői szervezetek és a Szülői Munkaközösségi Választmány (a továbbiakban SZMV) A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól, a problémákról tájékoztatja a nevelőtestületet az igazgatón keresztül. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet. E körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az intézményben működik az SZMV, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Választmányt a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 3.2.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

30

Az SZMV-t az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZMV elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként kétszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 3.2.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A gimnázium - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban is behívhatja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 3.2.4.4. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvekben értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A tanulók kötelesek minden értékelő érdemjegyet az ellenőrző könyvben feltüntetni. Az érdemjegyek beírásának rendszeres ellenőrzése az osztályfőnök feladata és kötelezettsége. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyvben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról, ha azt szükségesnek látja. 3.2.4.5. A szülők elektronikus naplón keresztül való tájékoztatásának rendje Iskolánkban 2010. szeptembere óta elektronikus napló működik. Ez minden tanulónk szülei számára lehetővé teszi, hogy naprakészen tájékozódjon

31

gyermeke tanulmányi eredményéről, esetleges kéréseiről, hiányzásairól, igazolatlan óráiról

3.3. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 3.3.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a más intézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: -

közös értekezletek tartása,

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

-

módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,

-

közös ünnepélyek rendezése,

-

intézményi rendezvények látogatása,

-

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon,

-

pályázati partnerként történő együttműködés.

3.3.2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: -

a fenntartóval,

-

a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,

-

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,

-

a munkaügyi szervezettel,

-

az intézményt támogató alapítvánnyal,

-

más fenntartású oktatási és egyéb intézményekkel,

-

egyéb belföldi és külföldi oktatási intézményekkel.

3.3.3. A kollégium együttműködése a különböző nevelési tényezőkkel 1. A kollégium nevelőtestületének együttműködése: 32

-

a tervezés szintjén - munkatervek egymásra épülése,

-

elvi és gyakorlati pedagógiai egység kialakítása,

-

egymás munkájának és pedagógiai munkájának megismerése, nevelőtestületi megbeszélések,

-

feladatok elosztásában - a nevelés egy-egy területéért más-más nevelőtanár felel,

-

a csoportközösségek munkájának összehangolása szintjén - heti, havi és évi értékelése és egyeztetése,

-

a diákönkormányzattal való együttműködés,

-

egymás tájékoztatása a közösséget érintő kérdésekben - heti nevelői megbeszélések.

2. A kollégium és az iskola együttműködése Az együttműködés munkánk minden területére kiterjed. -

a személyiség sokoldalú fejlesztése, információcsere, ellenőrzés, értékelés terén kölcsönös tájékoztatás.

Feltétlenül együtt kell dolgoznunk az iskolákkal: -

a sokoldalú kiemelt nevelési területekben, értékelési és minősítési rendszerben, nyitottságban, a közös tervezés szintjén, a nevelőtestületek kölcsönös tapasztalatcseréjében, célszerű információcserében, a pedagógiai programok összehangolásában.

Közös célunk a tanulók személyiségének fejlesztése, színes pedagógiai egység alapján, sajátos hatásrendszerben. Az együttműködést a következő szinten kell megvalósítani: -

vezetői szinten, csoportvezető nevelő és osztályfőnök között, kollégiumi szaktanárok és iskolai szaktanárok között, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével.

3. A kollégium és a család együttműködése A harmonikus személyiségfejlesztés érdekében meg kell nyerni a családot közös nevelési céljainkra. A kialakult együttműködési formák a következők:

33

-

szülői értekezletek (a kollégium életének, házirendjének, napirendjének, pedagógiai programjának megismertetése),

-

a szülők látogatásakor folyamatos információcsere,

-

osztályfőnöki látogatások tapasztalatainak megbeszélése,

-

a szülők írásban, telefonon történő értesítése (kölcsönös kapcsolat).

4. Együttműködés külső intézményekkel

- A tanulók szabadidejének, önképzésének érdekében, sokoldalú nevelé-

sünk megvalósításában igénybe kell vennünk a városban lévő különböző kulturális és egyéb intézmények segítségét, s velük szoros kapcsolatot kell fenntartani ( pl. Megyei Tudásház és Könyvtár, Munkácsy Múzeum, mozi, Jókai Színház, Gadara Ház, egyéb városi közművelődési intézmények).

- Megkülönböztetett figyelemmel kell lennünk a gyermek- és ifjúságvédelemre. A kollégium minden nevelőjének kötelessége e terület gondozása. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a gimnáziumban működik, hetente fogadóórája van.

- Ha a tanulókat veszélyeztető okokat belső, pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól.

- A tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, telefonos lelkisegély stb.) címét és telefonszámát.

- Kiemelt feladata a szenvedélybetegségek megelőzése, a kábítószer-

ellenes program kidolgozásának segítése, szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítése. A veszélyeztetett tanulók körének feltérképezése (szülői, tanulói, pedagógiai jelzések alapján).

3.4. A nevelőtestület működési rendje 3.4.1. A teljes nevelőtestület értekezletei A teljes nevelőtestület a tanév során a következő rend szerint tart értekezletet: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - intézményi szabályzatok elfogadása, ill. módosítása esetén, - rendkívüli okból.

34

3.4.2. A nevelőtestület értekezletei a gimnáziumban A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében több értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - előzetes nyitóértekezlet, - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet.

3.4.3. A nevelőtestület értekezletei a kollégiumban A nevelőtestület köteles a jogszabályokban meghatározott feladatait ellátni. A kollégium nevelőtestülete évente tanévnyitó, féléves és évzáró értekezleten értékeli és határozza meg a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. Az értékelést a kollégium vezetője terjeszti a nevelőtestület elé. A nevelőtestület évente két nevelőtestületi értekezletet tart, lehetőség szerint részt vesz a kapcsolatos iskola nevelési értekezletein. A nevelőtestület hetente egyszer megbeszéli és értékeli a feladatokat. A kollégiumvezető havi, heti és az aktuális nevelési területek értékelése előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A kollégiumi nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken valamennyi pedagógusnak kötelező a részvétel.

3.4.4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Egyenlő számú szavazat esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni, amelynek elnöke felelős a szavazás törvényességéért. A szavazás eredményét ő hirdeti ki. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét vagy az iskolatitkár vagy egy kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.

35

3.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek működési rendje 3.5.1. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, ennek érdekében: -

javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,

-

szervezi a pedagógusok továbbképzését,

-

támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,

-

összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,

-

felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét.

3.5.2. Az új munkaközösség-vezetők kiválasztásának szabályozása 1 A megbízás meghatározott időre – 5 évre – szóljon ugyanúgy, mint az intézményvezetői megbízatás. 2. A döntés előkészítésébe be kell vonni az adott munkaközösség tagjait. 3. A döntés alapját a munkaközösség által önállóan lebonyolított, valamelyik igazgatóhelyettes jelenlétében zajló titkos szavazásos jelölés adja. 4. A döntés e szavazás eredményétől függ, az alábbi rend szerint: a) 66 – 100% igen szavazatot kap egy személy, akkor az igazgató tudomásul veszi az eredményt. b) 50 – 65% esetén az igazgató dönt arról, hogy tudomásul veszi az eredményt vagy kér új szavazást. Ha az eredmény nem változik, akkor azt tudomásul veszi. c) 50% sem jut egy személyre, akkor az igazgatónak két lehetősége van, úgymint: - elfogadja az első helyezett személyét, - kérhet új szavazást is. Ha az eredmény nem változik, akkor el kell döntenie, hogy vagy kinevezi az első helyezettet, vagy a munkaközösség valamely másik tagját. d) Szavazategyenlőség esetén az igazgató egyszemélyben dönt.

3.5.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának formái 1. Közös tagokon keresztül történő folyamatos kapcsolattartás a kétháromszakos kollégák révén. 2. Nevelőtestületi értekezleten való részvétel kapcsán egymás munkájának kölcsönös megismerésével. 36

3. Szakmai kérdések megbeszélését szolgáló nevelési értekezletek szervezésével, lebonyolításával. 4. Az intézményvezető által kezdeményezett problémamegoldó, szakmai érdekegyeztető megbeszélésen való részvétellel. 5. Az osztályfőnökök és az osztályukban tanító tanárok folyamatos kapcsolattartásával, a szakmai munkaközösségek vezetőinek bevonásával – konkrét nevelési vagy szakmai problémák megoldása érdekében. 6. Az osztályfőnöki és a kollégiumi munkaközösség tagjainak konzultációival, konkrét nevelési problémák megoldása érdekében.

3.6. A nevelőtestület feladatainak átruházása 3.6.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra /pl: a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra/. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

3.6.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - az alábbi bizottságokat hozza létre tagjaiból: Felvételi bizottság - feladata: -

az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése,

-

a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása.

- tagjai: a felvételi tantárgyak munkaközösség vezetői /magyar, történelem, matematika, biológia, angol, német/ és az általános igazgatóhelyettes. Az intézmény vezetője meghatározott feladatokkal további bizottságokat jelöl ki az alábbiak szerint: Vizsgabizottságok: - javító vizsgákra, - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - középszintű érettségi vizsgákra. Fegyelmi bizottságok: -

a tanulók súlyosabb fegyelmi ügyeinek kivizsgálására.

37

3.6.3. Az intézmény vizsgarendje 1.) Javítóvizsgák 1. A javító vizsgák az iskolában zajlanak, augusztus 21. és 31. között. a vizsga időpontjáról a szülőt június 30-ig ajánlott levélben értesítjük. Az igazgató más időpontot is engedélyezhet a tanulónak, ha méltányolható körülmények miatt nem tud ekkor vizsgázni. 2. A vizsga a tantárgy jellegétől függ: - szóbeli, - írásbeli és szóbeli, - gyakorlati részből állhat. 3. A vizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell letenni. A bizottság a tanuló szaktanárából, egy másik azonos szakos tanárból és az igazgatóból vagy valamelyik helyetteséből áll. 4. A javítóvizsgát megismételni nem lehet. 5. Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból vagy tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott, akkor tanulmányait iskolánkban magasabb évfolyamon csak sikeres javítóvizsgák után folytathatja. 2.) Osztályozó vizsgák 1. Az osztályozó vizsgák iskolánkban zajlanak. A tanuló kérelmére más iskolában is lefolytatható a vizsga a másik iskola igazgatójának engedélyével. 2. Az osztályozó vizsga iránti kérelmet - szülői aláírással- az iskola igazgatójához kell benyújtani a tanév elején, legkésőbb szeptember 30-ig, félév után február 15-ig. Abban az esetben, ha a tanuló félévkor iratkozik be az iskolába, a beiratkozással egy időben kell az osztályozó vizsga iránti kérelmet beadni. 3. Az osztályozó vizsgáknak két időszaka van: - félévzárás előtt, januárban, - tanévzárás előtt; a negyedikeseknek áprilisban, az alsóbb évfolyamoknak május utolsó hetében. 4. Az iskolában zajló vizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell letenni. A bizottság a tanuló szaktanárából, egy másik azonos szakos tanárból és az igazgatóból vagy valamelyik helyetteséből áll. a. Az időpontokról a szülőket ellenőrzőn keresztül tájékoztatjuk. Az igazgató méltányossági alapon engedélyt adhat más időpontra is. 5. A vizsga jellege a javító vizsgákéval azonos. 6. Az a vizsgázó, aki vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyja, elégtelen minősítést kap. 3.) Különbözeti vizsgák 1. A tanuló által még nem tanult vagy kevesebb óraszámban tanult tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tenni.

38

2. A vizsga menete az osztályozó vizsgákéval azonos. 3. A szabadon választott (fakultatív) tantárgyat a tanuló a tanév végéig nem adhatja le, félévkor és év végén osztályzattal kell minősíteni. A fakultatív tárgy leadását, új fakultatív tárgy felvételét a szülő írásbeli beleegyezésével az igazgató engedélyezheti. A kérvényeket május 20-ig lehet benyújtani a Házirend szerinti eljárásrendnek megfelelően. Ha a tanuló lead egy fakultatív tantárgyat és egy másikat kíván felvenni helyette, akkor a választott tantárgy tananyagából különbözeti vizsgát kell tennie, a szaktanár által kijelölt időpontokban. 4. Külföldi bizonyítvány esetén a bizonyítványt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba kell felterjeszteni. (Lásd: a 100/1997. 56.§!) Minden vizsgáról jegyzőkönyvet készítünk. 4.) Érettségi vizsgák Az érettségi vizsgára iskolánk tanulói a 100/1997-es kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően jelentkezhetnek. A jelentkezés lebonyolítása az intézményvezető által megbízott jegyzők feladata. A középszintű érettségi vizsgabizottság tagjait lehetőség szerint az érvényes tantárgyfelosztás figyelembevételével az intézmény vezetője bízza meg. Az intézményt mindig az intézményvezetés valamelyik tagja képviseli. A bizottságok munkájukat a mindenkori érvényes jogszabályok szerint végzik.

3.6.4. A kollégiumi nevelőtestület jogköre 1.) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program elfogadása és módosításának elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat előkészítése és elfogadása, - az éves munkaterv elfogadása, a tanév kollégiumi rendezvényeinek meghatározása, - házirend kialakítása, elfogadása, módosítása, - a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés, - a kollégista tanulók kitüntetési és jutalmazási elvének elfogadása, - a kollégista tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés, - a kollégiumi munkát átfogó elemzések és értékelések elfogadása, - a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak meghatározása, - a nevelőtestület DÖK által kezdeményezett összehívásának elfogadása. 2.) A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik: - a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdések, - a pedagógus munkaidejének beosztása, a megbízatások (munkaközösség vezető stb.) véleményezése, - a kollégiumi nevelőtanári álláshelyek pályázati kiírása.

39

A nevelőtestület javaslattételi jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület együttműködik a Kollégiumi Szakmai- és Érdekvédelmi Szövetséggel, részt vesz munkájában, közreműködik határozatainak végrehajtásában. 3.) A nevelőtanárok jogai és kötelességei: 1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a mindenkori oktatási törvény és annak utasításai szabályozzák. 2. A nevelőtanári állás - ha a jogszabály máshogy nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján tölthető be. 3. Főhivatású nevelőtanár a kollégiumban az lehet, aki a munkakör betöltéséhez szükséges törvény által előírt - elsődlegesen egyetemi vagy főiskolai pedagógiai jellegű szakképesítéssel rendelkezik. (1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a.) 4. A nevelőtanár feladata, hogy széles körű pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállósággal céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő nevelő hatások kibontakoztatását a fiatalok személyiségének fejlesztése érdekében. 5. A nevelőtanár nevelési munkatervét tanév elején elkészíti, melyben a nevelési feladatokat ütemezi. A felmenő rendszerben később készíthető kiegészítő munkaterv is. 6. A nevelőtanár anyagi felelősséggel tartozik a gondjaira bízott eszközökért, a leltárilag rábízott eszközökért. 7.Munkabeosztásának módosítását az igazgató engedélyezheti. Ha a nevelő munkáját váratlan akadályoztatás miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, köteles azt az igazgatónak vagy a kollégiumvezetőnek minél előbb jelezni, hogy a helyettesítésről gondoskodni lehessen. 8.A nevelőtanár kötelességei: -

fejlessze pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét,

-

az oktatási törvény által előírt továbbképzéseken vegyen részt,

-

ismerje a tanulók családi körülményeit, tartson kapcsolatot a szülőkkel, segítse őket gyermekeik nevelésében,

-

működjék együtt az iskolával, az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal,

-

törekedjen őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolatra,

-

céltudatosan hangolja össze - a tanulók személyiségfejlődésének érdekében a nevelési tényezők hatását,

-

segítse a tanulóit abban, hogy képességeik alapján a legmagasabb tudásszintet érjék el, segítse a tanulmányi hátrányaik leküzdésében, segítse önképzésüket,

-

rendszeresen ellenőrizze a tanulók által rendszeresen használt helyiségek tisztaságát, a tanulók ápoltságát, személyi tulajdonukat képező tárgyaik rendben tartását,

-

kísérje négy éven keresztül figyelemmel a tanuló személyiségének fejlődését, és ennek ismeretében végezze egyénre szabottan nevelői tevékenységét,

-

a nevelőtestületi értekezleteken vegyen részt,

40

-

a nevelést és az oktatást segítő munkáját a legjobb tudása, valamint a nevelési programban, tervekben foglaltak szerint végezze, s a tanulók teljesítményét a követelmények alapján értékelje,

-

a tanulók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,

-

szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét folyamatosan fejlessze,

-

működjék együtt a diák-önkormányzati szervekkel, szülőkkel és iskolákkal. 9. A nevelőtanár jogai: -

a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, házirend kidolgozásában részt vehet,

-

a nevelési tervének szellemében maga választja ki módszereit,

-

javaslatot tehet nevelési tervek, irányelvek, nevelési módszerekre,

-

értékeli a tanulók munkáját, teljesítményét, magatartását és ezt, szükség esetén a szülőkkel és az osztályfőnökkel is közölje,

-

joga van beleszólni a tisztségviselők megválasztásába,

-

megválasztása esetén tisztséget viselhet,

-

jobbító javaslattétel és a bírálat minden kollégiumot érintő kérdésben.

4.) A nevelőtanárok megbízatásának elvei: 1. A nevelőtanár munkaideje, munkabeosztása: - A nevelőtanár munkaideje heti 30 óra, melyet osztott munkaidőben órarend szerint végez. Felkészítő foglalkozásokra 14 óra, irányított tevékenységre 10 óra (körök, sport, manuális tevékenység, stb.). -

A munkabeosztást a kollégiumvezető az igazgató jóváhagyásával a tanév elején órarendben rögzíti. Ettől eltérni csak engedéllyel lehet. A munkaidő pontos betartása elemi követelmény.

2. A nevelők foglalkoztatásának formái: -

főügyeleti beosztás, szilenciumi foglalkozások vezetése, ellenőrzése, tanulócsoportok, nevelési csoportok vezetése, korrepetálások szervezése, tanulói önkormányzattal való együttműködés, szakköri foglalkoztatás, kreatív körök vezetése, önképzés, pályaválasztás segítése, egyes kollégiumi nevelési területek gondozása, irányítása, ellenőrzése, kollégiumi rendezvények előkészítése, szervezése, ellenőrzése, ünnepségeken, rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel.

3. A csoportvezető nevelőtanár feladatai: -

felel a tanulók nevelési felzárkóztatásáért, a csoportjában minden tanulójának neveltségi szintjének fejlődéséért,

41

-

elősegíti, hogy a tanulók nyugodt körülmények között készülhessenek fel az iskolai feladatokra, segíti önképzésüket, ismeri a tanulók tanulási módszereit, megszervezi, segíti és ellenőrzi tanulóinak minden tevékenységét, tanulmányi munkáját, időbeosztását, a tanulói önállóság figyelembevétele mellett, szervezi a korrepetálásokat csoportján belül, kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel, ellátja mindazokat a nevelési feladatokat, amelyek a szülők távollétében reá hárulnak, munkaterve alapján rendszeresen tart nevelési foglalkozásokat, fokozottan részesítse előnybe a kiscsoportos (3-5 fő) és egyéni foglalkozásokat, legyen üzenete személyhez szóló, a csoportmunkaterv alapján szervezi, tervezi és ellenőrzi a csoportjában folyó tevékenységet.

4. A főügyeletes nevelő feladatai: A főügyeletes nevelő tevékenysége az egész napot átfogja: így, egy tanár végzi a kollégium egy napjának irányítását, felel a kollégium rendjéért, fegyelméért, tisztaságáért, a pedagógiai munka folyamatosságáért, irányítja a beosztott nevelőtanárok napi munkáját, a tanulói önkormányzat diákügyeletét. A főügyeletes nevelő felel: -

a napirend betartásáért és betartatásáért, a házirend betartásáért, a beteg tanulók ellátásáért, állapotának ellenőrzéséért, a kollégiumból való eltávozásokért, a szülők és vendégek fogadásáért, a tanulók rendszeres étkezéséért, a szilenciumi csendért, fegyelemért, ügyeletének befejezésekor (23 óra) ellenőrzi a felső szint ablakainak becsukását, segíti és irányítja a nevelőtanárok és az ügyeletes tanulók napi munkáját, kollégái hiányzása esetén átveszi azok feladatkörét.

5. Az éjszakai ügyelet a tanulók benntartózkodási ideje alatt folyamatosan működik. Az ügyelet ideje 23 órától másnap reggel 6 óráig tart. Az éjszakai ügyelet a szolgálati lakás használatához kötött (lányoknál). Ezt egy külön szerződés szabályozza. A kollégium fiú részlegében az éjszakai ügyelet napi váltásban történik. Az éjszakai ügyeletes pedagógus felel: -

a tanulók nyugodt pihenésének biztosításáért,

-

a beteg tanulók ellátásáért, esetleges veszélyhelyzetek elhárításáért,

-

távollét esetén gondoskodik az éjszakai ügyeletes a helyetteséről, és ezt jelzi a kollégiumvezetőnek,

42

6

különleges alkalmak esetén – szerenád, ballagás – várja a beérkező tanulóinkat, ellenőrzi a létszámot.

A nevelők hétvégi, pihenő és ünnepnapi beosztása: Ha a tanuló ünnep- és pihenőnapokon nem tud hazautazni a kollégiumból, akkor ezeken a napokon a kollégiumvezető köteles nevelőtanári beosztást biztosítani. -

a beosztást a kollégiumvezető végzi a nevelőtestület megkérdezése és a nevelő egyetértése alapján. /Ha nincs vállalkozó, akkor a kollégiumvezető - a tanulók érdekében - beoszthatja a nevelőt, és az ügyeletet a nevelőnek kötelessége ellátni./,

-

a hétvégi és ünnepnapi ügyeletet rendkívüli munkavégzéssel kell ellátni (díjazását törvény szabályozza),

-

évkezdéskor, a tanulók beérkezésekor és a szülők fogadása miatt is minden nevelőtanár beosztható,

-

a hétvégi munkabeosztást minden hónap elején ismertetni kell a nevelőkkel.

3.7. A gimnázium munkarendje 3.7.1. A tanév rendje és annak közzététele a gimnáziumban A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -

a nevelőtestületi értekezletek időpontját,

-

a hagyományos iskolai rendezvények (ballagás) időpontjait,

-

az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

-

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

-

a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, érettségi) rendjét,

-

a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját, a rendelet keretein belül,

-

a bemutató órák és foglalkozások rendjét,

-

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév iskolai rendezvénytervét a nevelőtestület hagyja jóvá. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

3.7.2. Az intézmény nyitva tartása a gimnáziumban Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6.30 órától 18.00 óráig tart nyitva. 43

Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.00 órától 16.00 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett, szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

3.7.3. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7.15-től 14.00-ig tart. A kötelezően választott fakultációs tanórákat 16.00 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.15 órakor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, akik a szaktanárt - előzetes hozzájárulása mellett - előre bejelentve látogathatják az órán. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. Kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

3.7.4. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje rövidíthető, de legkisebb időtartama csak 10 perc lehet. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az étkezést lehetőség szerint 12 és 15 óra között kell lebonyolítani. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével - az óraközi szünet eltolásával - tarthatók. a hosszabb szünetekben a tanulók más osztályokban folyó tanítást nem zavarhatják.

3.7.5. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetek fegyelmét a tanulók egyénileg a házirend betartásával biztosítják - az iskolaépületben tartózkodó tanárokkal együtt. Külön felkérés alapján a tanárok diákrendezvényeken ügyelnek. Nagyobb kockázatot jelentő esti és éjszakai iskolai rendezvényeken biztonsági szolgálatot bízunk meg.

44

Tanulói ügyeleti rendszer meghatározott alkalmakkor segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha az intézményben iskolai rendezvény folyik.

3.7.6. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében /7.00 – 16.00/ felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettesei látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az egyes vezetők benntartózkodási rendjét tanévenként szabályozzuk, amely része az éves munkatervnek.

3.7.7. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató /vagy a gazdasági vezető/ készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A szabályok kiadásáról az igazgató munkáltatói jogkörében dönt.

3.7.8. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén, munkára alkalmas állapotban megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első

45

tanítási óra megkezdése előtt negyedórával jelezni kell az intézmény igazgatóhelyettesének. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. Előzetes megbízás nélkül a pedagógus vagy más alkalmazott munkaköri feladatán túli munkát nem végezhet; az ilyen munkának sem térítését, sem következményeit nem háríthatja az intézményre.

3.7.9. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A helyettesítés rendjét a gazdasági vezető állapítja meg, az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezető-helyettest.

3.7.10. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A Házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

3.8. A kollégium munkarendje 3.8.1. Az éves munkarend 1. Munkarendünk a kapcsolatos iskolákéhoz igazodik egész tanévben. 2. A kollégiumi tanév az iskolai tanévkezdés előtt egy vagy két nappal kezdődik és a kollégisták szorgalmi és érettségi idejének utolsó napját követő napon fejeződik be. 3. A kollégium a nap 24 órájában működik. 12 órától 23 óráig a tanulók tevékenységét a főügyeletes tanárok irányítják. A lányoknál 23 órától reggel 6 óráig az éjszakai ügyeletet a szolgálati lakásban lakó nevelőtanár látja el, a fiú részlegben váltakozó rendben egy-egy nevelő. 4. Hétvégi pihenő- és ünnepnapokon is nyitva tart a kollégium a tanulók részére, ha ezt a következők indokolják: iskolai elfoglaltság, 46

nagyon távoli lakóhely, egyéb - pl. rossz időjárás, közlekedési eszközök kimaradása, katasztrófahelyzet, stb. 5. Bizonyítványosztás napján és az azt megelőző napon is működik a kollégium. 6. A kollégiumi tanévet - a nevelőtestület részére - a tanítás előtti héten megtartott tanévnyitó értekezlet nyitja és a tanévet az intézményi tanévzáró értekezlet zárja. 7. Az érettségire - a végzős tanulók - a kollégiumban készülhetnek fel. Rájuk is érvényes ekkor a kollégium napi- és házirendje, és minden olyan rendelkezés, amely a kollégium életét szabályozza. Az iskolai ballagás napján a kollégium nyitva van. 8. A kollégium életét, a kollégiumban élés szabályait a Házirend és a Napirend szabályozza. 9. A kollégiumi ballagást az iskolai ballagás előtti napokban, az esti órákban kell megtartani. Erre meghívhatók az osztályfőnökök és a szülők is. 10. Évente kétszer kell a tanulók eredményeit az egész közösség előtt értékelni, és nevelési szintjüket minősíteni. 11. Nevelési értekezletek időpontját év elején a munkatervben rögzíteni kell. Az iskolával - azonos téma esetén - közösen lehet tartani az értekezletet. 12. Évente egy szülői értekezletet kell tartani. Az első évfolyamosok szülői értekezletének ideje a tanévkezdés előtti nap. 13. A kollégium képviseli magát minden olyan iskolai értékelő értekezleten, ahol a tanulóink érdekelve vannak, és a legfontosabb ünnepségeken, rendezvényeken. 14. A kollégiumi értekezletekről, ünnepségekről, a tanév minden rendezvényéről a nevelőtestület és diákönkormányzat által jóváhagyott naptári terv intézkedik teljes részletességgel.

3.8.2. A Napirend elkészítésének szempontjai 1. A kollégiumi Napirendet a nevelőtestület a diákönkormányzattal együtt készíti el, melyet minden tanév kezdetekor felül kell vizsgálni. 2. A Napirendnek igazodni kell az iskolai rendhez, és figyelembe kell venni a kollégium személyi és tárgyi feltételeit. 3. A Napirend módosítást évközben a következők indokolhatják: az iskolai rend megváltozása, a kollégiumi munkarendben történt változás.

47

4. Egy-egy nap rendjét módosítani lehet, ha ezt valamilyen iskolai vagy kollégiumi program indokolja /közgyűlés, ballagás, más rendezvény, stb./. 5. A Napirendnek a következőket kell biztosítani: - a tanuló napi felkészülése érdekében háromórás ellenőrzött, csendes tanulás lehetőségét, - nyolc órás pihenési /alvási/ időt, - tanítás és a délutáni tanulás között legalább egy óra szabadidőt, - lehetőséget az önképzésre, iskolai délutáni tevékenységekre, - rendszeres étkezések idejét, - szórakozásra, kikapcsolódásra lehetőséget.

3.8.3. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok 1. A kollégiumi szünetek az iskolai szünetekhez igazodnak. 2. A tanulók fogadását, elhelyezését minden szünet végén a tanítás előtti napon biztosítani kell. 3. Az írásbeli érettségi vizsgák alatt is nyitva van a kollégium. 4. A kollégium iskolai munkát zavaró szünetet csak igen indokolt esetben csak az érintett iskolákkal egyetértésben - rendelhet el. Kollégiumi kirándulásra tanítási idő alatt nem kerülhet sor, csak az iskolák engedélyével. Kirándulásokat az iskolai szünetekben kell megszervezni. 5. Járvány esetén az egészségügyi hatóság intézkedései alapján a kollégiumban szünetet lehet, kell elrendelni abban az esetben is, ha iskolai tanítás folyik. 6. A kollégium működését zavaró súlyos épület meghibásodás vagy működési zavar esetén az intézmény szünetet rendelhet el, de ehhez a fenntartó engedélyét ki kell kérni.

3.9. A tanórán kivüli foglalkozások 3.9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban 3.9.1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. 48

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 3.9.1.2. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indíthat az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Az önköltséges szakköröket akkor indítjuk, ha a jelentkező tanulók száma eléri azt, hogy ráfizetés nélkül működtethető. Ezt a létszámot tanévenként a gazdasági vezető határozza meg. Érettségire felkészítő foglalkozások szervezhetők minden olyan tantárgyból, amelynek érettségi vizsgájára a gimnázium kötelezett. 3.9.1.3. Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végezhetik, az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 3.9.1.4. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 3.9.1.5. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvéteke. A sportköri foglalkozások számát és rendjét a mindenkori éves munkatervben és annak mellékleteiben rögzítjük.

49

3.9.2. A kollégiumi foglalkozások A kollégiumi foglalkozások rendje A kollégiumi foglalkozásokat a kollégiumi nevelés alapprogramjában rögzítettek szerint, a minőségfejlesztés (irányítás) figyelembevételével kell megtartani. -

Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások. Az erre fordítandó időkeret nem lehet kevesebb – csoportonként – 14 óránál (előkészítők, egyes szakkörök).

-

A szabadidő eltöltését szolgáló (érdeklődési kör, szakkör, önképzőkör, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, diáknap, kollégiumok közötti verseny, udvar rendben tartása) csoportos és az egyéni törődést biztosító egyéni foglalkozások időkerete – kollégiumi csoportonként – heti 10 óránál nem lehet kevesebb.

A foglalkozások struktúrája Kötelező kollégiumi foglalkozás: a pedagógus által irányított egyéni v. csoportos foglalkozás, megszervezése a kollégium számára kötelező, s azon a tanulók kötelesek részt venni (korrepetálás, szilencium, csoportfoglalkozás...) Kötelezően választható foglalkozások: a pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, melynek megszervezése kötelező, s amelyen meghatározott óraszámban a tanuló választása szerint köteles részt venni (szakkörök, számítógépes foglalkozások, iskolai munkát segítő érdeklődési körök; a környezet tisztaságának, rendjének biztosítása, diák-önkormányzati munka). Hetente legalább egy foglalkozáson való részvétel javasolt, de kiváltható szabadon választott foglalkozással. Szabadon választható foglalkozások: a tanuló egyéni érdeklődése szerinti foglalkozások, amelyek érdeklődési körökben, kreativitást fejlesztő körökben, sportfoglalkozásokon teljesíthetők. Heti legalább két óra szabadon választott foglalkozáson való részvétel – saját választás alapján – kötelező. Egyéni foglalkozások (kiscsoportos foglalkozások): kiemelten egyéni gondoskodást és törődést jelentő foglalkozások. Kollégista tanuló minden iskola által szervezett foglalkozáson (szakkör, sportkör, előkészítő, énekkar, művészeti csoport, stb.) részt vehet. Ha a kollégista tanulónak sok iskolai és egyéb elfoglaltsága van, és ez akadályozza tanulmányi munkáját, akkor az iskolával és a szülővel egyetértésben egyes foglalkozásokról eltiltható.

3.9.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban 3.9.3.1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tar-

50

talmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgató irányítja. 3.9.3.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai programmal összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Az európai ismeretekkel bővített tantervű osztályok európai országokba irányuló kirándulásokon vesznek részt. A tanulmányutak költségét – egyéb támogatás mellett – a szülők fedezik. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tervezetnek tartalmaznia kell: - a kirándulás célját, - a kirándulás időpontját, - a szálláshely megjelölését, - az útvonalat, - az igénybe veendő közlekedési eszközt, - a költségeit /fő (becslés). A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kirándulásokra vonatkozó tervet az európai ismeretekkel bővített tantervű osztály a 9. évfolyamon (az első évben) október 31-ig, a 10. és 11. évfolyamokon a megelőző tanév végéig készítik el. 3.9.3.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató írásos engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy héttel az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 3.9.3.4. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 3.9.3.5. Egyéb rendezvények 51

Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, egyéb tanulócsoportok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 3.9.3.6. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 3.9.3.7. A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtári rendet az iskolai munkatervben és az iskolai rendezvénytervben rögzítjük. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati szabályzata intézkedik. 3.9.3.7.1. Az iskolai könyvtár működési rendje

1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai) 1993. évi LXXIX.. törvény a közoktatásról (és módosításai 1996-ban és 1999-ben) A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról A 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995.(X. 26.) Korm. rendelet módosításáról Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a továbbképzésről és annak 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása A Magyar Köztársaság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló XXXIII. törvény (a Magyar Közlöny 2000/128. száma) A 45/2000. (IV. 7.) Korm. rendelet a könyvtári dokumentumok beszerzése esetén igénybe vehető általános forgalmi adó visszatérítési támogatásról A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Oktatási Közlöny, 2001. 22. szám) A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról

52

A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről A 6/1994. (IV. 13.) MKM sz. rendelet a szakértői tevékenységről A 10/1994.(V.13.) MKM sz. rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről A 25/1998. (VI. 9.) MKM sz. rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM sz. rendelet módosításáról Az 5/1998. (II. 18.) MKM sz. rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A 16/1998. (IV. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet módosításáról Az 1/1998. (VII. 24.) OM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló a 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet módosításáról A 41/1999. (X. 13.) OM sz. rendelet a pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről A 42/1999. (X. 13.) OM sz. rendelet az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről A 28/2000. (IX. 21.) rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 18/2000. (XII. 18) NKÖM sz. rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzék vezetéséről A 14/2001. (VII. 5.) NKÖM sz. rendelet a könyvtári szakfelügyeletről Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez. Művelődési Közlöny, 1998. jan. 2.

A szabályzat elsősorban a 16/1998.(IV.8) MKM rendelet alapján készült. 2. A könyvtárra vonatkozó adatok Neve: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Könyvtára Címe: Békéscsaba Andrássy út 56. Létesítésének éve: 1917., 1948. Elhelyezés: 4 helyiség Használók köre: pedagógusok, tanulók, iskolai dolgozók (részükre a beiratkozás automatikus, adataik az iskolai nyilvántartásból kerülnek át, az adatokban bekövetkezett változásokat az iskolatitkárnak kell bejelenteni), a város pedagógusai, az iskola

53

volt tanulói (kötelesek adataik megadásával a könyvtárba beiratkozni, az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárosnak bejelenteni). A könyvtári hálózatban elfoglalt helye: az iskolai könyvtárhálózat tagkönyvtára, 1987 óta báziskönyvtár 3. A könyvtár helye, berendezése: A könyvtárhelyiségek (összesen négy) az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium B épületének földszintjén találhatók (33-as, 34-es terem). Alapterülete: 224 m². Az olvasóteremben 32 fő számára van ülőhely. Itt videolejátszó is található. A kézikönyvtári helyiségben a helyben használatos szépirodalmi és ismeretközlő könyveken kívül a legfrissebb folyóiratokat (História, National Geographic, Köznevelés, Természet Világa, Természet Búvár, Filmvilág, stb.), a szépirodalmi műveket, valamint a videokazettákat helyezzük el. A polcok hossza 144 méter. A raktárhelyiségben jelenleg 576 méter polcon az ismeretközlő anyagokat, az idegen nyelvű szépirodalmat, a házi olvasmányokat, és a tankönyveket tároljuk. A régebbi folyóiratok az első és a második emeleti raktárakba kerülnek. A kölcsönző helyiségben 2 db rádiósmagnó és 2 db 45 fiókos katalógusszekrény található. A könyvek és egyéb dokumentumtípusok kis része a tanári szobában és az egyes szertárakban található munkaközösségi letétként. A kihelyezett gyűjtemény állományvédelméért az átvevő pedagógus vagy a munkaközösség vezetője a felelős. 4. Az iskolai könyvtár küldetésnyilatkozata: Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak, mint működtető intézménynek szerves részét képezi. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt, mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. 5. A könyvtár fenntartása: Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos önkormányzati tevékenység központi irányítása az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozik. A könyvtári szakmai kérdések ágazati irányítását a Oktatási és Kulturális Minisztériuma látja el. A helyi önkormányzatok gondoskodnak az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának megvalósításához szükséges könyvtári ellátás feltételeinek megterem54

téséről (a képviselőtestület által elfogadott fejlesztési program szerint), és a könyvtári egységek jogszerű, szakszerű működtetéséről. Ezirányú feladataikat a közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok és normatívák szerint, és a könyvtári, könyvtári informatikai tevékenységet meghatározó jogszabályok, normatívák, állásfoglalások figyelembevételével látják el. Az iskolai könyvtárak fenntartásáról és a normáknak megfelelő fejlesztéséről a fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott központi támogatások és a helyi források felhasználásával. 6. Az iskolai könyvtár feladata és szolgáltatásai A könyvtár szolgáltatásait minden használója térítésmentesen veheti igénybe. Az iskolai könyvtár feladatai a 16/1998. (VI. 8.) MKM rendelettel valamint a 8/2000. (V.4.) MKM rendelettel módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján: Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, kísérleti dokumentáció, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (hang- és videokazetta, zenei CD, CD-ROM, DVD, stb.). Gyűjteményén belül kiemelt figyelmet szentel a gyors, naprakész (közhasznú, közérdekű) információszerzést szolgáló dokumentum- típusoknak és tevékenységeknek (folyóirat, referens művek, a SZIRÉN integrált könyvtári rendszer folyamatos fejlesztése, stb.). Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állományrész anyagát. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményéből – az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően – letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein.

55

•

Gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról sokszempontúan, gyorsan, pontosan visszakereshető helyi adatbázist épít, az adatbázisból letölthető rekordok felhasználásával.

Gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket. Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, tájékoztatást ad az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, ill. a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szakirányú szolgáltatásairól. •

A dokumentumok iránti igények kielégítésében és tájékoztató feladatai ellátásához saját eszközein kívül közvetíti és felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében (könyvtárközi kölcsönzés).

•

Saját gyűjteményén és eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális, ill. világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű információs forrásokat.

A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek könyvtárhasználati követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár-pedagógiai program, a könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában, és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségterületen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és használói képzésben. Tanórai foglalkozások és a tanítást követő egyéni és csoportos foglalkozás keretében megalapozza eszközeivel és szolgáltatásaival a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra. •

Pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző, kezelő, és kommunikációs képességeinek fejlesztésében, illetve a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában.

56

•

Az iskola nyitott kommunikációs centrumaként, demokratikus fórumaként lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a diákok öntevékenységére.

7. A könyvtári állomány gyarapítása, apasztása •

A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően, folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. Figyelembe veszi az igazgató, a tanári közösségek, és a diákképviselet javaslatait, illetve az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait.

•

A könyvtár vétel és ajándék útján gyarapodik.

•

A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros tanár felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet, más könyvtári dokumentumot senki nem vásárolhat. A könyvtárba gyűjtőkörétől idegen anyagok még ajándékba sem kerülhetnek.

•

A szükséges, de anyagi eszköz hiányában be nem szerzett dokumentumokról, a tantervi feladatok teljesítéséhez hiányzó régi kiadású művekről és az elhasználódott, pótlásra szoruló könyvekről dezideráta jegyzék készül.

•

Az állományból folyamatosan ki kell vonni a tartalmilag elavult, fölöslegessé vált, vagy természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat, és gondoskodni kell a törlés engedélyeztetéséről, állomány nyilvántartásából, valamint a katalógusból való kivezetéséről.

8. Állományvédelem, állományba vétel és állományellenőrzés • A könyvtár állományvédelmi feltételeiről a fenntartó az igazgató közreműködésével köteles gondoskodni. •

A könyvtár köteles minden dokumentumot folyamatosan nyilvántartásba venni, aminek alapján az állomány egészének darabszáma és értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető legyen.

•

A dokumentumokat a megérkezéskor, de legkésőbb egy héten belül leltárba kell venni. A könyveket a leltárba vétellel egy időben – az érvényben lévő könyvtári szabályok szerint – el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel, valamint az állományi kiemelés megkülönböztető jelével (pl.: kézi könyvtári, kötelező olvasmány stb.)

57

•

Minden tartós megőrzésre (3 évet meghaladó időtartam) szánt dokumentumot egyedi (cím) leltárkönyvben kell nyilvántartani. A tankönyvekről és a gyorsan avuló tartalmú, kiadványokról brosúra leltárt kell vezetni.

•

A folyóiratokat folyóiratnyilvántartó-lapokon, a többi dokumentumtípust (video- és hangkazetta, CD –ROM) pedig egyedi leltárkönyvben kell nyilvántartani.

•

A ténylegesen meglévő állományról az összesítő nyilvántartás tájékoztat.

•

A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél elveszett, vagy megsemmisült, megrongált dokumentumért térítési díjat kell fizetni (a napi árnak megfelelően).

•

Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állományvédelmi rendelet szerint szabályos időközönként ellenőrizzék az állományt.

•

A könyvtár állományának megóvása érdekében az igazgató elrendeli és végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket.

9. Az állomány feltárása • Katalógusaink (fejlesztésüket 2004-ben, a számítógépes nyilvántartás megkezdése miatt lezártuk): raktári, betűrendes leíró (szerzői és 1994 óta cím szerinti feltárás); szakkatalógus (ETO szerint); sorozati katalógus; tárgyszó katalógus; a szépirodalmi művek nemzetenként és műfajonként. •

A SZIRÉN integrált könyvtári rendszer katalogizáló moduljának segítségével 2004-től számítógépes nyilvántartás folyik.

10. A könyvtár munkarendje • A könyvtári nyitva tartás rendje: a könyvtár naponta megszakításokkal 9-15 óráig, hetente összesen 22 órát tart nyitva. •

A könyvtári kölcsönzés 2006 szeptemberétől számítógépen történik.

•

A könyvtári foglalkozásokat előre megtervezett foglalkozási terv szerint kell tartani.

11. A könyvtár gazdálkodása • A könyvtár gazdálkodása az iskola éves költségvetésében meghatározott öszszeg szerint történik. •

A gyarapítás formái és forrásai: vétel, ajándék, pályázat.

58

3.10. A tanulói jogviszony és a távolmaradás 3.10.1. A tanulói jogviszony és következményei 3.10.1.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti a gimnáziumi tanulmányokat illetően. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. Az írásbeli felvételi vizsgaidőpontját az éves munkaterv tartalmazza. Azonos típusú közoktatási intézményből a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ettől az intézmény vezetője eltekinthet. A 9. osztályba történő felvételi eljárást a többször módosított 11/1994. MKM rendeletben foglaltak szerint kell lebonyolítani. 3.10.1.2. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyek felelősek a vizsgák törvényes és jogszerű lebonyolításáért. A helyi vizsgák évfolyamvizsgák, amelyeknek követelményei az intézmény pedagógiai programjában találhatók. A vizsgák lebonyolítási rendjét, a vizsgák időpontját, az intézmény munkaterve tartalmazza. A kötelezően folytatandó állami vizsgákat, az érettségi vizsgát az érettségi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg.

3.10.2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása 3.10.2.1. A hiányzás indoklása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi indoklást kell hozniuk. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. Nyelvvizsga miatti távollétet előzetes írásbeli szülői kérés alapján az osztályfőnök engedélyezhet, utólagos igazolás mellett. 59

3.10.2.2. A távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára - előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 6 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos engedéllyel hagyható el! 3.10.2.3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra.

3.11. A jutalmazás és a fegyelmezés elvei és formái 3.11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása 3.11.1.1. A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 3.11.1.2. A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé lehet tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. Az írásos dicséretek formái: -

szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanu-

60

lók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepség nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. 3.11.1.3. A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek.

3.11.2. A tanulók fegyelmezése 3.11.2.1. Fegyelmi intézkedések Azoknak a tanulóknak, akik a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegik, igazolatlanul mulasztanak, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsítanak, fegyelmi intézkedésekkel kell szembenézniük. A fegyelmi intézkedések nem megtorló jellegűek, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszközök, ezért jelentősen befolyásolják a tanulók magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: 1. Szaktanári intézkedések: - figyelmeztetés, 2. Osztályfőnöki intézkedések: - figyelmeztetés, - intés, 3. Igazgatói intézkedések: - figyelmeztetés, - intés, 4. Nevelőtestületi intézkedések, - figyelmeztetés, - intés. Az írásos fegyelmi intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. 3.11.2.2. Büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a fegyelmi bizottság jogosult. A tanulót érintő egyéni fegyelmi ügyekben a nevelőtestület helyett az érintett osztálytantestület dönt, mint fegyelmi bizottság, fegyelmi tárgyalást követően. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles tanuló esetén), - kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetén).

61

3.11.2.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárásról A gimnáziumi szülői szervezet és a gimnáziumi vagy kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy a gimnáziumban, vagy a kollégiumban a gimnáziumi szülői szervezet és a gimnáziumi vagy kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, valamint a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás pontos menete a Házirend mellékletében található.

3.12. A létesítmények és helyiségek használati rendje 3.12.1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok 3.12.1.1. Az épületek rendje A gimnáziumi főépület főbejárata felett címtáblát, az épület homlokzatán a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlait, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét és a névadó - Andrássy Gyula - arcképét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása az ügyeletes karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 3.12.1.2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a gimnáziumi főépület nyitott kapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. Az ügyeletes karbantartó feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak be az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A termek kulcsainak egy példányát a portán kell őrizni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a karbantartó ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is.

62

3.12.2. Az intézmény létesítményeinek illetve helyiségeinek használati rendje 3.12.2.1. Az iskola tanulóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban a) Az iskola minden tanulójának joga van az iskola nevelési-oktatási céljaira kialakított és erre használt létesítményeinek, helyiségeinek a rendeltetésszerű használatára. b) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló 18.00 óráig tartózkodhat az iskolában, a házirend betartásával. c) A tanulók a tantermekben , a klubban, az udvaron és az udvari sportlétesítményeken, a folyosókon, a mosdókban, az öltöző-zuhanyzó részben tanári felügyelet nélkül is tartózkodhatnak. d) A tanulók a tantermekben és szaktantermekben lévő felszereléseket, eszközöket csak szaktanári irányítással vagy engedéllyel használhatják. Minden tanuló köteles betartani a szaktantermek, könyvtár, olvasó ebédlő rendjét, melyet a termekben kifüggesztett rendelkezések szabályoznak. e) A tanulók az általuk használt létesítmények, helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak. f) Az egyes helyiségekben található eszközöket, felszerelési tárgyakat csak tanári utasításra vihetik át más helyiségbe. Az iskola épületéből csak igazgatói engedéllyel vihetik ki. g) Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények, stb.) a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés engedélyezi, felnőtt ügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. Nagyobb létszámú várható külső résztvevők (meghívottak, vendégek stb.) esetén a szervezők az igazgatóval egyeztetett módon hivatásos őrző-védő szolgálatot kötelesek biztosítani. 3.12.2.2. Az iskola dolgozóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban a)

A vezetőség az illetékesek bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara, sportpályája a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola gazdasági vezetője gondoskodik, a rend és a tisztaság fenntartása minden felnőtt dolgozó kötelessége.

b)

Az iskola tanulmányi épülete és a zárt telkén lévő étterem, tornaterem, műhely, raktárak riasztóberendezéssel védettek.

63

c)

A dolgozók joga az iskola minden helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata.

d)

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelőoktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

e)

Magáncélú igénybevétel csak igen kivételes esetben, igazgatói engedélylyel lehetséges.

f)

Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelésének épségéért, rendjéért, a használatba vevő – a használat időtartama alatti sérülések tekintetében – anyagilag felelős.

g)

Az egyes létesítmények helyiségek felszerelési tárgyait, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetekben – általában tanítási szünetekben – igazgatói engedéllyel ettől el lehet térni.

h)

Az egyes létesítmények, helyiségek használatakor mindenki köteles a takarékossági, tűzvédelmi (pl. dohányzás), munka- és balesetvédelmi előírásokat betartani.

i)

A tanulóknak dohányozni az intézmény egész területén tilos. Az intézmény alkalmazottai csak az erre a célra kijelölt dohányzó helyiségben dohányozhatnak.

j)

A szertárakat az igazgató által megbízott szertárfelelős tanárok kezelik. Ők gondoskodnak a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelősök megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. A szertárfelelős tanárok nevét melléklet rögzíti.

k)

A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermek használati rendjét a szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben - jól látható helyen - külön ki kell függeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, nyelvi terem, labor stb.) használatához.

l) A berendezések használata Az intézmény területén és annak helyiségeiben kizárólag a leltárkönyvben szereplő bútorok találhatók. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak

64

használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és megőrizni, másik példánya a gazdasági vezetőnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdasági vezetőnek meg kell semmisítenie a leadott példányt. 3.12.2.3. A létesítmények illetve helyiségek külső szervek vagy magánszemélyek részére történő bérbeadásának rendje a) Az intézmény egyes helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek használatát átengedheti közérdekű célra külön intézkedés, illetőleg megállapodás szerint. Használatra történő átadás előtt indokolt esetben az adott munkaközösség véleményét ki kell kérni. A bérbeadó nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását. Törekedni kell az intézmény számára anyagilag előnyös szerződés kötésére. b) A bérbeadás engedélyezője az igazgató, ügyintézője a gazdasági vezető. c) A gazdasági vezető az igazgatóval történt egyeztetés után – az érvényben lévő vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével – önállóan - megköti a szerződéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét, - folyamatosan gondoskodik a szerződési feltételek kölcsönös betartásáról, - elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - a terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás, vagy az ügyeletes karbantartó adja át, a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. d) Az iskola kezelésében lévő bükkszentkereszti diáktábor működtetésével, hasznosításával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket a gazdasági vezető gyakorolja. Évenként az intézményi vezetőséggel egyetértésben hasznosítási tervet készít, amely figyelembe veszi az intézmény belső igényeit és a partnerkapcsolatok esetleges igényeit is. 3.12.2.4. Vagyonvédelem és kártérítés A gazdasági vezető felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az igazgató vagy a gazdasági vezető tudomására hozni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

65

Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozóknak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezető feladata a kár felmérése és a kártérítésnek szülővel, gondviselővel történő rendeztetése, minimálisan 50%-ig. 3.12.2.5. Az iskolai létesítményekkel kapcsolatos személyi és tárgyi védő és óvó előírások a) Az iskolai épületegyüttes folyamatos őrző védelem alatt áll: - éjjel-nappali portaszolgálat - épületenként elektronikus riasztóberendezéssel. Az épületekbe be- és kilépést nappal az Andrássy út felőli bejárat valamint a Vécsey utcai gazdasági bejárat biztosítja. A Vécsey utcai gazdasági bejáraton csak járművel – külön engedély birtokában – felnőttek és külső szolgáltatók közlekedhetnek. Külön engedélyeket az igazgató vagy a gazdasági vezető adhat. b) Idegenek az iskola területére csak a portaszolgálat által ellenőrzött módon léphetnek be. A portaszolgálatot ellátó alkalmazott köteles a belépő (szülő, ügyfél stb.) jogosultságáról a titkárság, a nevelők, a gazdasági csoport, a kollégium segítségével meggyőződni. Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. c) Szokatlanul viselkedő vagy gyanús egyének megjelenését azonnal jelezni kell a titkárságra. Erőszakos behatolás vagy garázdálkodás esetén azonnal a rendőrségi ügyelethez kell fordulni, s ezt utóbb a titkársággal haladéktalanul közölni kell. 3.12.2.6. A kollégiumi vagyon használatának és hasznosításának elvei -

Az intézményi vagyon elsősorban a tanulók térítési díj nélküli ellátását szolgálja.

-

A vagyon használatát és a megóvásra törekvést az igénybevevőkkel kötött – tanévenként megújított – megállapodásban kell rögzíteni („Jelentkezési lap” egy fontos pontja).

-

Ez a megállapodás az alapja a nem rendeltetésszerű használatból vagy szándékos károkozásból eredő kártérítés megállapításának.

-

Az intézményi használatban lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett az intézmény vezetője nem rendelkezhet, kivéve – amennyiben az alapfeladat ellátását nem sérti – az 1 év alatti bérbeadás.

-

Bevételeink növelése érdekében délelőtt bérbe adjuk (adhatjuk) termeinket oktatási célokra; természetesen ez a kollégium munkavégzését nem zavarhatja, akadályozhatja.

66

-

Külső igénybevevőkkel (szünetekben elszállásolás, vendégfogadás) használatbavételi szerződést kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a károkozásból eredő kártérítési kötelezettséget is. A kártérítési kötelezettség kiterjed a tanulói személyi felszerelésekben és a tanulók által készített dekorációkban okozott károkra is.

-

A külső igénybevevő a használatért köteles térítési díjat fizetni az intézmény számára (ennek összege évente változhat).

-

Az intézmény területén külső igénybevevő is csak az arra kijelölt helyen dohányozhat. Az erre vonatkozó figyelemfelhívást az intézményben ki kell függeszteni.

-

A kollégium helyiségeiben, létesítményeiben, berendezéseiben észlelt meghibásodásokat a kollégium minden tanulója és dolgozója köteles jelenteni a kollégium vezetőjének vagy az ügyeletes nevelőnek.

-

A kollégium minden helyiségében a berendezési, felszerelési tárgyak használata során mindenki köteles a balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat betartani.

-

A kollégium belső terében a dohányzás tilos. Az intézmény dolgozói csak az arra kijelölt helyen dohányozhatnak (írásos felhívás…).

-

A kollégium helyiségeit rendeltetésszerűen kell használni:

A tanulók kártérítési felelőssége -

A tanulók kártérítési felelősségét a közoktatási törvény 77. §-a szabályozza. Ezzel összhangban a következőket írjuk elő:

-

Szándékos károkozás esetén a tényleges kár nagysága és a 77.§ (2.) pontjában meghatározott maximum figyelembevételével a legnagyobb kártérítést kell megkövetelni.

A kollégiumi könyvtárszoba használati szabályzata -

-

Könyvtárszobánk jellege szerint zárt könyvtár. Használata ingyenes. A meglévő irodalmat kölcsönzés útján bocsátjuk az igénylők rendelkezésére. A könyveket – könyvtárosi funkciót ellátó diákok – adják ki. Könyvtárunk a tanulás célját is jól szolgálja, este villanyoltás után is tanulhatnak ott tanulóink. Az iskolai és megyei könyvtár igénybevételére ösztönözzük tanulóinkat. Könyvtárunk minden nap tanulóink rendelkezésére áll. Kölcsönzési lehetőségek: hétfő, kedd, szerda, csütörtök 15 óra 30-tól 20 óráig. 3.12.2.7. A kollégiummal jogviszonyban nem állók épületben tartózkodásának rendje

A tanulók, dolgozók ismerősei, hozzátartozói stb. a gimnázium portáján (ellenőrzésén) át léphetnek be kollégiumunk területére. A diákügyeletesek fogadják, igazítják el, kísérik a keresett tanárhoz, diákhoz, kollégiumvezetőhöz. A vendégek, látogatók a hálószobákba csak tanári engedéllyel léphetnek be. Beszélgetés, ügyintézés után el kell hagyniuk intézményünket.

67

3.12.2.8. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Épületeinkben, területeinken csak az intézményt igénybe vevő diákok személyiségfejlődését elősegítő reklámok elhelyezése megengedett. Reklámot és reklámnak minősülő felhívást az intézményben nyilvános helyen kitenni csak az igazgató illetve a kollégiumvezető engedélyével lehet.

3.12.3. Rendkívüli eseményekre vonatkozó rend A bombariadó esetén szükséges teendők 1. Eshetőségek - az intézmény telefonján érkezik bejelentés, - a rendőrségre érkezik az intézménnyel kapcsolatos bejelentés, - az intézményben gyanús csomag, tárgy található, - postai küldeményben levélbomba érkezik. 2. Intézkedések a gimnáziumban a)A veszélyeztetettséget közlő telefonnal azonnal értesíteni kell sorrendben a következőket: - a titkárságot, - az igazgatót – távollétében a helyettesét, - a karbantartó műhelyt, - a portát. b) Az iskola vezetője (igazgató vagy helyettese) haladéktalanul értesíti a rendőrségi ügyeletet majd rendelkezik a rendőrség tanácsai, utasításai alapján. c) Az előbbiektől függetlenül a következő intézkedéseket azonnal meg kell tenni: - a karbantartók tegyék szabaddá, nyissák ki az épületek kijáratait, - az iskolatitkár az iskolarádión keresztül szólítsa fel az órát tartó tanárokat, óraközi szünet esetén a diákokat az épület elhagyására a „Tűzriadó terv”-ben foglaltak szerint: • az „A” épületszárnyból az Andrássy úti kapukon keresztül az iskola előtti térre, • a „B” épületszárnyból az iskola udvarán keresztül a Vécsey utcai kapun át a Vécsey utcai járdára. Az igazgatóság gondoskodik a további hivatalos intézkedésekről, a bombariadó megszüntetéséről. 3. Intézkedések a kollégiumban -

ha a kollégium telefonján érkezik bejelentés, az igazgatót vagy a kollégiumvezetőt (távollétükben az ügyeletes tanárt) kell értesíteni a bejelentést kapó ezzel egyidőben értesíti a rendőrséget a 107es telefonszámon,

68

-

-

a „Tűzriadó terv”-ben foglaltak szerint ki kell üríteni az épületet, a gáz-főcsapot el kell zárni, nem kell áramtalanítani, az épület körül 100 m-es körzetben az embereket el kell távolítani, az épületben – a legtájékozottabb ember kivételével – senki nem maradhat, aki várja a rendőrség szakembereit és segíti munkájukat (a „Tűzriadó-terv” mellékletét képező épület-alaprajzot rendelkezésükre kell bocsátani), továbbiakban a rendőrség utasításának megfelelően kell eljárni, a mellékelt adatlapot ki kell tölteni.

4. Ha a rendőrséghez érkezik az intézménnyel kapcsolatos bejelentés: A rendőrség tájékoztatásának meghallgatása után az épületet ki kell üríteni, a rendőri szakemberek utasításait be kell tartani.

5. Ha az intézményben gyanús csomag, tárgy található: -

a „csomag”-ot őrizni kell, vagy körbe kell keríteni (ügyeletes tanár, vezető), a csomag környékéről az embereket el kell távolítani, a rendőrség értesítésével egyidejűleg az épületet ki kell üríteni („Tűzriadó-terv” szerint), a csomaghoz senki nem nyúlhat, a rendőri intézkedésnek megfelelően kell cselekedni, a portán szolgálatot teljesítő rögzítse az „idegen” mozgást.

6. Ha postai küldeményben levélbomba érkezik: ismérvek: - vastagabb a normál levélnél, - nincs feltüntetve feladó, - nem létező személy a feladó, - postai bélyegző nincs vagy olvashatatlan, - tapintáskor keményebb tárgyat, anyagot (vezetéket) is lehet érezni, - a postai név valós, de a közvetlen címzett ismeretlen. teendők: - felbontani TILOS! - biztonságos helyen (páncélszekrényben vagy üres helyiségben) kell tartani, a rendőrséget értesíteni kell. (Bombariadónál a riasztást úgy kell elrendelni, mintha tűzriadó lenne!) 7. A bombariadónál a legsürgősebb helyszíni intézkedéseket követően az igazgató vagy helyettese értesíti Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályát. Ha a bombariadó érettségi vizsgák idejére esik, az intézkedéseknél az érettségi vizsgaszabályzatot figyelembe kell venni, és tájékoztatni kell az Oktatási Hivatal Délalföldi Regionális Igazgatóságát.

69

3.13. Az SzMSz 2006. szeptember 1-től érvényes kiegészítése a munkaidő-nyilvántartásról A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: 1.) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejét jelenléti íven tartjuk nyilván. A jelenléti ívet az alkalmazottak naponta vezetik. Az igazoló aláírásra a gazdasági vezető jogosult. 2.) A jelenléti íveket a gazdasági vezetőnek kötelessége megőrizni. 3.) A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejét az intézmény által fejlesztett munkaidő-nyilvántartási szoftver segítségével vezetjük. A pedagógusok által beírt adatokból a szoftver hetente és a kéthavi elszámolási ciklus után összesítést készít. A pedagógusok a kéthavi összesítést kinyomtatják és ellenőrzés után aláírásukkal hitelesítik. A hitelesített dokumentumot a tárgyciklus után következő hónap 3. napjáig átadják a szervezési igazgatóhelyettesnek, aki köteles megőrizni azokat. A nyilvántartó laphoz a távollétet igazoló dokumentumokat mellékelni kell. A munkaidő nyilvántartását a pedagógusnak a szoftver segítségével naponta vezetik. 4.) A szervezési igazgatóhelyettes a pedagógusok által készített munkaidőnyilvántartásban foglaltakat szúrópróbaszerűen ellenőrzi a naplók és egyéb dokumentumok segítségével. 5.) A pedagógusok munkaidő nyilvántartásánál használt szoftvert az iskolai rendszergazda az igazgató által meghatározott adatok segítségével fejleszti, működteti és karbantartja. A kéthavi elszámolási ciklus kezdete előtt a szervezési igazgatóhelyettes irányításával a rendszergazda a szoftver beállításait aktualizálja. A szoftver beállításait az igazgató engedélyével csak a rendszergazda módosíthatja. 6.) A szoftver vagy a számítógépes rendszer esetleges hibája esetén a szoftver által készíthető nyilvántartó laphoz hasonló dokumentumon kell rögzíteni a munkaidő nyilvántartást. 7.) A szabályszerűen kitöltött és a közalkalmazott által aláírással hitelesített munkaidő-nyilvántartásokat alapbizonylatként kell szabályszerűen megőrizni és kezelni. 8.) A nem közalkalmazotti jogviszonyban (óraadói stb.) foglalkoztatott pedagógus munkaidejét és teljesítményét a szervezési igazgatóhelyettes egyedi nyilvántartási lapon vezeti, amely alapja az elszámolásnak. 9.) A tanítási órák, és a foglalkozások rendjét a tárgyi tanévre jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend szabályozza. Ettől eltérés csak a teljes órarend módosítása alapján lehetséges.

70

4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az 1993. évi LXXIX. törvényben és a 2001. évi XXXVII. törvényben meghatározott módon az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést a tankönyvfelelős végzi az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OKM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke a nevelőtestület számára időben rendelkezésre álljon. A tanévenként hivatalos OKM lista alapján a szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 10-ig leadják a tankönyvfelelősnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. A tanulók január 25-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen február 8-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást a rászoruló tanulók tankönyveinek megvásárlására és a könyvtári állomány fejlesztésére fordítja. Az alanyi támogatás céljára jutó összeg 25%-át, tartós tankönyv vásárlására (főleg szakkönyv) illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, szótárak, valamint a tanulást segítő (érettségire felkészítő) kiadványokra kell fordítani. Az iskolai könyvtár tartós tankönyvi állományának gyarapítása a mindenkori igényeket, változásokat figyelembe véve, a munkaközösségek javaslata alapján történik A 2001. évi XXXVII. törvényben meghatározott jogcímen tankönyvtámogatásban részesülők tárgy év november 15-ig adhatják le igényüket jogszabályban meghatározott igénylőlapon az osztályfőnöknek. Amennyiben a jogosultság november 15-e után keletkezik, az igénylőlapot és az igazoló dokumentumokat legkésőbb következő év augusztus 31-ig kell az iskolában leadni. 71

A kedvezményre jogosultak köréről az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával tájékoztatja a tanulókat, rajtuk keresztül a szülőket, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az ingyen tankönyvre jogosultaknak az iskola tankönyv-kölcsönzés útján biztosítja a szükséges tankönyveket. A szülő ennek ismeretében dönt a támogatás igénybevételéről. A támogatást igénylők névsorát mellékelve az igénylőlapokat és a jogosultságot igazoló iratokat osztályonként az osztályfőnökök közreműködésével az ifjúságvédelmi felelős bocsátja a tankönyvfelelős rendelkezésre. Az ingyen tankönyvre jogosult tanulók létszámának pontos ismerete után dönthető el az egyéb igények kielégítése. A tankönyvrendelést minden év február 15-ig kell elkészíteni az alábbiak szerint: - A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai program és a helyi tanterv figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. - A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják annak módosítását, ha az nem felel meg a pedagógiai programban foglaltaknak. - A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 30-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelésre vonatkozó szabályokat kell betartani. Az újonnan induló osztályok tanulói a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg a megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulóknak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt tankönyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatásról, melyet a beiratkozáskor kell leadni. Amennyiben a tanuló tankönyvtámogatásra jogosult, köteles a beiratkozás napján, de legkésőbb június 30-ig az iskola által kiküldött nyilatkozatot, a jogosultságot igazoló irattal/iratokkal együtt a tankönyvfelelősnek átadni. Amennyiben a jogosultság a beiratkozás napja, illetve június 30. után keletkezik, az igénylőlapot és az igazoló dokumentumokat legkésőbb augusztus 31-ig kell az iskolában leadni. A tankönyveket augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a tankönyvfelelős végzi az iskola által a tankönyvterjesztővel kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók is ezen a napon vehetik át tankönyveiket. A tankönyvterjesztést végző vállalkozóval az iskola igazgatója megállapodást köt. 72

A megállapodásnak tartalmaznia kell: − az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát, − az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait, − azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól, − az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit, − annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részéről (iskolai tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel, − a szükséges határidőket, − a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, − a tankönyvterjesztés díjazását. A tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés előkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülő szervezetet egyetértési jog illeti meg. Jelen szabályozást az igazgató évente a jogszabályoknak megfelelően felülvizsgálja és az egyeztetési eljárást betartva a jogszabályoknak megfelelően szükség szerint módosítja, és terjeszti a döntéshozó nevelőtestület elé.

73

5. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 5.1. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, iskolavédőnő vagy más külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat az igazgató engedélyével. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

5.1.1. Prevenció rendje a gimnáziumban Az intézmény számára kijelölt iskolaorvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvosi szolgálat közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése a 9. és 11. évfolyamokon, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése valamennyi évfolyamon, - védőnői szűrővizsgálat, azaz a 9-12. évfolyam alapszűrése, - színlátás és látásélesség védőnői vizsgálata a 9. évfolyamon, - hallásvizsgálat a 11. évfolyamon, - fogászati szűrés és kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról a védőnő az intézmény igazgatóhelyetteseit tájékoztatja. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

5.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három testnevelés órákon vesznek részt. - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak

74

átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített, vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti.

5.1.3. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, iskolavédőnő vagy más külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat az igazgató engedélyével. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

5.1.4. Balesetvédelem, eljárási, munkahelyi és tanulóbaleset tárgykörében. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4.§(1) bekezdése értelmében a Szervezeti és működési szabályzatban szabályozni kell a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A rendszeres egészségügyi felügyeletet, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást intézményünk biztosítja. Kollégiumunk egészségügyi ellátását háziorvos végzi. Kollégista tanulóinkat minden nap 10-től 13-ig illetve délután 15-16 óráig fogadja. A rendelés helye: Békéscsaba, Kazinczy u.8. A tanulóink testi és lelki fejlődését, óvását minden kollégának folyamatosan figyelni kell. 2. A tanulóbaleset megelőzése, a baleset után teendő intézkedések A 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat. -

-

Az intézmény udvarán és az épületben lévő baleseti források hatástalanításáról félévente megtartott bejárások során kell meggyőződni. Minden tanév elején (az első héten) valamennyi diák balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatáson vesz részt; a részvételt a diákok aláírásukkal igazolják. A balesetvédelmi naplót a kollégiumvezető ellenőrzi, szükség esetén meggyőződik az oktatás hatékonyságáról. A később felvett tanulókat osztályfőnöke vagy a nevelőtanára részesíti a szükséges felvilágosító oktatásban.

A bekövetkezett baleset utáni teendők

75

A balesetet szenvedett vagy önmagát rosszul érző tanuló ellátása érdekében azonnal értesíteni kell az orvosi ügyeletet vagy - látható szükség esetén – a mentőszolgálatot. Az értesítéssel egyidőben tájékoztatni kell a történtekről az intézmény vezetőjét és a szülőket is. A balesetről - a legrövidebb időn belül – a jelenleg érvényes nyomtatványon – 5 példányos jegyzőkönyvet kell felvenni.

76

6. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSİSÉGEI, ELVEI, FELADATAI, FORMÁI 6.1. Intézményi zászló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata készíttette és adományozta 2009-ben. Rövid leírása: 155 x 95 cm nagyságú, kék alapszínű selyemzászló, amelynek mindkét oldala azonos. Közepén Békéscsaba címere található. Felirata aranyszínű, szövege a következő a címer felett: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata; a címer alatt: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium. A zászló nemzetiszínű farkasfogas szegéllyel van keretezve. Tárolási helye az igazgatói iroda. (A régi iskolazászlókat az intézmény megőrzi, és méltó formában helyezi el.)

6.2. Intézményi címer Fehérrel (ezüsttel) és zölddel balharántozott, kissé kerekített oldalú háromszögű címerpajzs. A címerkép szerepét két felirat tölti be. A fehér (ezüst) pajzsmező felső részén (a pajzsfőben) sárga (arany) színnel a Békéscsaba felirat szerepel. A színek címertani jelentése a következő: az ezüsté a béke és őszinteség, az aranyé a nagylelkűség. A címerkép másik eleme az AGK felirat, amely a címerpajzs címertani jobb felső sarkától indulva átlósan helyezkedik el és ugyancsak sárga (arany) színű. Pajzstartója jobbról és balról sárga (arany) színű olajfaág. A címer köriratában felül címertani értelemben jobbról bal felé az intézmény neve található, alul pedig felülről lefelé 8, a címerpajzs háromszögének csúcsa felé haladva egyre növekvő ötágú csillag, a 9. csillag (a legnagyobb) középen, a háromszög csúcsa alatt található. A címer köriratának színe zöld. A címerleíráshoz fűzött értelmezés Az intézmény névváltoztatása miatt a gimnázium eddigi címeréből indultunk ki. (A kollégiumnak nem volt saját címere, így nem volt mit figyelembe venni.) A cél volt az is, hogy minél többet megőrizzünk a régi címer hagyományos elemeiből. A régi gimnáziumi címerből így az alábbi elemeket őriztük meg: a címerpajzs alakja, harántozása, a fehér (ezüst)színű felső rész és a pajzstartó a korábbival megegyezik. Hagyományt elevenít fel a címer egy korábbi gimnáziumi címerből azzal, hogy a fenntartó város nevét a köriratból beemeltük a címerpajzs pajzsfőjébe, ezzel nagyobb hangsúlyt adtunk neki. Hagyományt őriz az intézmény nevének címerképbeli betűformája is, mert hasonló a korábbi címer RFG feliratának betűformájához. A pajzsmező alsó részének kék színét zöldre cseréltük: (Címertani jelentése: remény, öröm, szerelem, hűség) Ennek indokai: 1. a fenntartó önkormányzat címerpajzsában szerepel ez a szín 2. az Andrássy-család családi címerében is szerepel ez a szín 3. nemzeti identitásunkhoz is hozzátartozik, hisz ez nemzeti színeink egyike is 4. az arannyal jól kiegészítik egymást 5. jobban kifejezi az intézmény külső megjelenését. A körirat alsó részének csillagai pedig azt az utat jelképezik, amely a mai intézmény kialakulása felé vezetett. Így a címertani bal oldalon lévő csillagok a Rudolf és a Lorántffy gimnázi-

77

umokat, az egykor ide tartozó szakközépiskolákat és a Rózsát, a címertani jobboldalon lévő csillagok pedig az Áchim L. András, a Kulich Gyula, a Szilágyi Erzsébet és a Deák Ferenc kollégiumokat jelképezik. Az alul, középen lévő legnagyobb csillag pedig a körirat felső részében olvasható új nevet, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumot szimbolizálja.

6.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei a gimnáziumban 6.3.1. Megemlékezés nemzeti és állami ünnepeinkről Október 6.

- megemlékezés az aradi vértanúk emlékére

Október 23. - az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe Február 25.

- a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja

Március 15. - az 1848-as forradalom ünnepe Április 16.

- a holokauszt áldozatainak emléknapja

Június 4.

- a nemzeti összetartozás na

pja

6.3.2. A nemzeti és állami ünnepeink megrendezésének iskolai szabályai 6.3.2.1.Alapelvek -

Az iskolai ünnepségek az oktató-nevelő munka kiegészítői, a legfontosabb ünnepségeken biztosítani kell a teljes tanulóifjúság részvételét, az emelt történelemoktatásban résztvevők számára lehetőséget kell biztosítani bizonyos témákban való önálló elmélyülésre, nagyobb közönség előtti megnyilatkozásra, ami összekapcsolható az iskolai ünnepségeket kiegészítő emlékdélutánokkal, az emlékdélutánok tudományos jelleget kapnának, célcsoportjaik az emelt történelmet tanulók, ill. az érdeklődő osztálytársaik, esetleg egyéb érdeklődők, törekedni kell az ünnepségek rövid (max. 30 perces), mégis élményt adó, érzelmekre és értelemre egyaránt ható megrendezésére. 6.3.2.2. A megrendezés konkrét formái

a) A teljes tanuló ifjúság részvételével kerüljön megrendezésre a március 15-i és október 23-i ünnepség, - az ünnepség az udvaron vagy a színházteremben történjen, - időtartama maximum 30 perc legyen, - az ünnepi beszédet a történelem munkaközösség biztosítsa, a műsort a magyar munkaközösség szervezi, - mindkét ünnepséget kísérje néhány tabló, amelyek az aulában kerülnek felállításra, ezekhez az anyagot a történelem és a magyar munkaközösség biztosítsa, - ezeken a megemlékezéseken kötelező az ünneplő ruhában való megjelenés. b) Október 6-án koszorúzásra kerüljön sor a Nagysándor József emléktáblánál. Az ünnepre néhány tabló hívja fel a figyelmet az aulában. 78

c) A kommunista diktatúrák és a holokauszt áldozatainak emléknapjai és a nemzeti összefogás napja alkalmából rövid megemlékezés az iskolarádióban (max.15 perc), beszélgetés a témáról osztályfőnöki órán a téma rövid bemutatása után, amelyekhez segédleteket készít a történelem munkaközösség. Ezekre az emléknapokra is a fenti módon készülő tablók hívják fel a figyelmet az aulában. Ezeken a napokon sor kerül az intézmény falán lévő emléktáblák megkoszorúzására is. Iskolai rendezvényeink: - Gólyatábor - Tanévnyitó ünnepség - Rózsafesztivál - Karácsonyi hangverseny - Szalagavató - Ballagás - Tanévzáró ünnepség Tanulmányi versenyek és vetélkedők: - Horváth János tehetségkutató verseny - OKTV versenyek

6.4. Kollégiumi ünnepélyek, megemlékezések -

A kollégiumi ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és témájukban szolgálják a tanulók sokoldalú érzelmi nevelését, a kollégiumi hagyományok kialakítását és ápolását. A kollégiumi szintű szervezések mindig vegyék figyelembe az iskolai szervezéseket és azoktól időben, tartalomban és formában térjenek el. Az évi ünnepségeket változatosan kell megszervezni, hogy a tanulóink érdeklődését, átélését, azonosulását szolgálja. Az évi munkaterv tartalmazza az ünnepélyek formáját, idejét, felelőseit. A kollégiumi ünnepségeken (Mikulás-est, karácsony, ballagás) a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának kötelező a részvétel. Az ünnepségekre, megemlékezésekre a tanulók meghívhatják iskolai osztályfőnöküket, szüleiket. A kollégium épületét az ünnepélyekhez méltóan, és jellegének megfelelően kell feldíszíteni. A megtartott ünnepélyeket és megemlékezéseket az Ügyeleti naplóban a főügyeletes nevelőnek be kell jegyezni. Ünnepélyeket, megemlékezéseket és minden kollégiumi rendezvényt az iskolai elfoglaltság után, a napirend módosítása alapján, lehetőleg az esti órákban kell megtartani. A kollégiumi rendezvények nem akadályozhatják sem az iskolai munkát, sem a tanulók másnapra való felkészülését.

6.4.1. A kollégium hagyományainak ápolása -

Minden nevelő és tanuló kötelessége, hogy a kollégiumban kialakult sokrétű hagyományrendszert ápolja, továbbfejlessze. A különböző nevelési területeken kialakult hagyományok ápolásáért a megbízott nevelő és diákvezető felel.

79

-

Ápoljuk kapcsolatainkat a város kollégiumaival. Minden ősszel szervezni kell az első évfolyamosok fogadását, ismerkedését és bemutatását. A patronálást a mindenkori másodikosok látják el. Évente tehetségkutató versenyeket szervezünk, pályázatokat hirdetünk. (rajz, karikatúra, versíró, stb.). Hagyományosan évente a negyedikes évfolyam szervezi a Mikulás-estet és a harmadik évfolyam a karácsonyi ünnepséget. Évente egyszer értékeljük és adjuk át a Csomós István emlékplakettet. A kitüntetett kollégisták fényképét a díszfalon kell elhelyezni, a cím odaítélése után értesíteni kell a szülőket és az iskolát.

6.5. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az abban résztvevő pedagógusok és a tanulók számára egyaránt egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A hagyományosan megrendezendő ünnepi alkalmakat az előbbiekben tartalmazza a szabályzat.

6.6. A kötelező ünnepi viselet a gimnáziumban Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. A pedagógusok ünnepi öltözete: alkalmi – egyéni. Ünnepi egyenruha lányok részére: sötét szoknya, matrózblúz, az intézmény címerével ellátott egyen-nyakkendő. Ünnepi egyenruha fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing, az intézmény címerével ellátott egyen-nyakkendő.

80

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7.1. Az SZMSZ módosítása Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

7.2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, amelyek a SZMSZ mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.

7.3. Érvényességi rendelkezések 7.3.1. Jelen SZMSZ érvényességi ideje: 2010. szeptember 1. – 2012. augusztus 31-ig. 7.3.2. A módosítás módja, lehetséges indokai: a/ A módosítást kezdeményezheti : - a nevelőtestület, - a fenntartó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata b/ Helyi érdekektől független (pl. törvényi) kényszerítő módosítások c/ A módosítás lehetséges indokai: - az intézmény szervezetének, működése valamely elemének megváltozása, - fenntartói és iskolahasználati részről új tartalmi, szervezeti igények felvetődése. 7.3.3. Az SZMSZ felülvizsgálata: kétévenként. 7.3.4. A módosítási folyamat vázlata: a/ Intézményvezető: kezdeményezi a módosítással foglalkozó fórum összehívását. b/ Döntés előkészítő - érdekegyeztető fórumok a módosítási folyamatban: • munkaközösség-vezetők értekezlete (ha szükséges), • Közalkalmazotti Tanács, • Szülői Munkaközösség Választmánya, • Diákönkormányzatok vezetőségei a véleményezési jog érvényesítésé- vel. c/ A javaslatokkal együtt a módosítás nevelőtestület elé kerül: nevelőtestületi módosítási javaslat kidolgozása. d/ A nevelőtestületi javaslat beterjesztése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási Bizottságához.

81

7.4. Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ az alábbi módokon és helyeken ismerhető meg: 1. Az intézmény honlapján közétesszük. 2. 1 példány a gimnázium tanári szobájában. 3. 1 példány a kollégium tanári szobájában. 4. 1 példány a gimnázium titkárságán. Valamennyi elérhető a szülők számára is.

7.5. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása Jelen SZMSZ-t az intézmény vezetőjének előterjesztése után az intézményi nevelőtestület 2010. október 15. napján elfogadta. A SZMSZ-el kapcsolatban a Közalkalmazotti Tanács, a gimnáziumi Szülői Munkaközösségi Választmány és mindkét diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogát gyakorolta. A SZMSZ-t az intézmény fenntartója hagyja jóvá.

Békéscsaba, 2011. december 21. Komáromi István igazgató

82