ÁMOR ÉS HYMEN. A fiatal Székely Bertalan szerelmi történetei

Bicskei Éva

ÁMOR ÉS HYMEN A fiatal Székely Bertalan szerelmi történetei

AKADÉMIAI KIADÓ • BUDAPEST • 2010

A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága, valamint a Magyar Nemzeti Galéria támogatta Készült a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetében Az első borítón Székely Bertalan: A Női élet című tusrajzsorozat Menyasszonyság jelenete, 1869–1870 (magántulajdon) A hátsó borítón Székely Bertalan: Napló, fol. 287. recto (A Jeanette számára készült sorozat vázlatai, a házasélet jelenetei), 1859 (Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály)

ISBN 978 963 05 8861 4 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2010 © Bicskei Éva, 2010 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádióés televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Vajda Lőrinc Szerkesztette: Róbert Zsófia Termékmenedzser: Egri Róbert A számítógépes szerkesztés Győrei D. László munkája Képfeldolgozás: Starkiss Stúdió

Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben, a nyomda alapításának 128. esztendejében. Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató www.gyomaikner.hu Kiadványszám: TK080023 Megjelent 33,25 (A/5) ív + 76 oldal műmelléklet terjedelemben

TARTALOM

Köszönetnyilvánítás BEVEZETÉS I. TERRÉNUMOK Műfajok, technikák, témák Zsánerfestmények és populáris grafikák Narratívák és struktúrák A magánszféra és a nyilvánosság Személyesség és személyiség Életrajzok, szokások és erkölcsök történetei és biografikus drámák II. MŰVÉSSZÉ VÁLÁS Székely Bertalan „naplója” A napló és részei Künstlerromanok és (vizuális) (auto)biográfiák 1. kitérő: Székely Bertalan és a zsánerfestészet 2. kitérő: Fametszetek, litográfiák és műtárgy-reprodukciók   Székely Bertalan életművében 3. kitérő: Székely Bertalan és a populáris grafika képi világa III. A SZERELEM ÉLMÉNYE A Jeanette számára készített sorozat Kötődések, vonzalmak, viszonyok – és egy nagy szerelem Élménytöredékek, vágyképek és megtalált szerepek – Egy képi elbeszélés   kiépülése Álom és való – Populáris előképek és társadalmi minták   a fiatal Székely Bertalan előtt A házasélet mindennapjai IV. A SZERETET KÖTELÉKEI A Női élet című sorozat Ceruzarajzok, feljegyzések, olajskiccek és egy tusrajzsorozat Egy képi szerkezet a Jeanette számára készített sorozat és   A szép Meluzina között A női életek „nemzeti fontosságú”, de „jelentéktelen” eseményeit   elbeszélő műfaja, a Frauenleben

7 9 15 15 26 28 30 33 47 49 56 65 68 82 87 88 94 110 125 131 132 139 152 5

V. TESTI SZERELEM, ÉRZÉKISÉG, SZENVEDÉLY Az Egy hiú nő életrajza című sorozat 171 Kisikló életek, drámai élethelyzetek és egy elfeledett akvarellsorozat 172 Két hármaskép – Egy (meta)narratíva rekonstrukciója 180 Nők a tükör előtt – Egy téma a nemzetközi populáris grafikában,   a hazai (erkölcsnevelő) írásokban és a kritikában 184 Hármasképek és középképek – A képi elbeszéléssel való kísérletezés terepe   és a szakadék széle 204 A Lédák 217 KITEKINTÉS

225

JEGYZETEK Jegyzetek a Bevezetéshez Jegyzetek az I. fejezethez Jegyzetek a II. fejezethez Jegyzetek a III. fejezethez Jegyzetek a IV. fejezethez Jegyzetek az V. fejezethez Jegyzetek a Kitekintéshez

233 233 233 248 263 278 288 299

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

301

BIBLIOGRÁFIA   Források   Szakirodalom

302 302 311

KATALÓGUSOK

337

FÜGGELÉKEK

363

KÉPMELLÉKLET

371

6

Köszönetnyilvánítás

1998-ban kezdtem olyan képi elbeszélésekkel foglalkozni, amelyek szerelmi történetekről, házasságokról szólnak; a magánszféra intim, sokszor jelentéktelennek tűnő eseményeiről. A kutatásnak az „Egyszerű és kedélygazdag kis képek.” Székely Bertalan korai sorozatai című disszertáció lett az eredménye, amelyet 2003-ban védtem meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének Doktori Iskolájában; ennek a munkának az átdolgozott változatát tartja kezében az Olvasó. Ez idő alatt több posztgraduális képzésen vettem részt, és számos ösztöndíjban részesültem, az ELTE Művészettörténeti Intézetén és a Central European University History Department-jén túl az Open Society Institute, illetve különböző európai intézmények – többek közt a European Doctorate Marie Curie Training Program – ösztöndíjaiig. Ezek a tanulmányok és támogatások tették lehetővé, hogy elsajátíthassam azokat az elméleti alapokat és módszertani kereteket, illetve hogy elvégezhessem azokat a – sokszor nyomozásnak is beillő – aprólékos kutatásokat, amelyek révén nemcsak doktori értekezésem állt össze fokozatosan, hanem – talán nem tűnik szerénytelenségnek: – kutatói személyiségem is alakot ölthetett. Az intézményeken és a programokon túl legtöbbet azonban a közös munka során lassan barátokká váló kollégáktól, ismerősöktől kaptam. Közülük elsőként szeretném megemlíteni témavezetőmet, Sinkó Katalint, valamint opponenseimet, Wessely Annát és Szőke Annamáriát, akiknek szellemes észrevételei és kritikus megjegyzései további munkára ösztönöztek, akárcsak György Péter önzetlen tanácsai. Boros Judit, Bubryák Orsolya, Juhász Tamásné Bankó Erzsébet, Rebekah Klein-Pejšová, Nagy Zita és Szentesi Edit pedig számtalanszor segített ki egy-egy adattal, javítással vagy hivatkozással. Székely Bertalan ma élő leszármazottai, illetve a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályának elkötelezett munkatársai is – Zsákovics Ferenccel az élen – mindenkor a lehető legkészségesebben álltak rendelkezésre; nagy türelemmel és gondosan szedték elő, majd pakolták vissza újra és újra azokat a nehezen kezelhető – sokszor több száz lapból álló – grafikai és kéziratos anyagokat, amelyeket éveken keresztül, gyakran heti rendszerességgel néztem át. A kézirat könyvvé fordításának hosszúra nyúlt időszakában munkahelyem, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete tanúsított megértést irányomban; Sisa Józsefnek ezért különösen hálás vagyok. És ha a kéziratnál tartunk: Veszprémi Nóra értőn és érzőn gondozta a szöveget, könnyű kézzel nyúlva a nehézkes mondatokhoz; Tatai Erzsébet a Művészettörténeti Füzetek fáradhatatlan, megtéveszthetetlen és kérlelhetetlen szerkesztőjeként nagy türelemmel végezte el azt a felbecsülhetetlenül értékes, bár sokszor hálátlan munkát, amit a kézirat könyvvé alakítása jelentett. 7

Szeretném, ha mindannyian tudnák: támogatásukért, segítségükért és munkájukért nagyon hálás vagyok. 1998 óta sok év telt el. Ez az időszak azonban nemcsak az ezen az íráson való, változó intenzitású és hosszú szünetekkel tarkított tudományos kutatást – magyarán: mások magánéletének boncolgatását – jelenti számomra, hanem többek közt saját házaséletemet is. Nem tagadom: soha sem törekedtem a kettő szigorú szétválasztására, sőt kifejezetten foglalkoztatnak érintkezési pontjaik. De ahol és ahogy ezek – azóta is – mégis elválnak, azt férjemnek, Constantin Iordachinak köszönhetem. Mindvégig ez inspirált.

8

BEVEZETÉS

Erosz és Hümenaiosz (vagy ahogyan ebben a könyvben mi emlegetjük majd őket: Ámor és Hymen) gyakran tűnnek fel az európai kultúrkörben különböző művészeti alkotásokon, de a szenvedélyes (testi) szerelem és a házasság, a (törvényesen elhált) nász antik istene korántsem alkot elválaszthatatlan párt. Ez talán annak is köszönhető, hogy az általában (könnyen kihunyó) fáklyát vagy (gyorsan hervadó virágokból fűzött) koszorút tartó, szárnyas ifjú – ki tudja, miért – közel sem örvend oly népszerűségnek, mint társa, a jól felfegyverzett, csintalan puttó. Mégis inkább egymással való viszonyuk természetében lehet valami, ami akadályokat gördít kapcsolatuk tartóssága elé. Gyanakvásunkat fokozzák azok a kompozíciók is, amelyeken az istenek olyan szerelmeket kísérnek együtt, amelyeket aztán mégsem tudnak megvédeni a végzettől; ilyen például Thészeusz és Ariadné ugyancsak rövid életű boldogsága Johann Michael Rottmayrnek (1654–1730) a bécsi Liechtenstein-palotában (1707) lévő falképén, vagy a heves vérű Hippomenész és a szépséges Atalanta (végül tragédiába torkolló) frigye a salzburgi Leopoldskron kastélyának nagytermében lévő, Franz Anton Ebner (1698–1756) által festett mennyezetképen (1744). Mert akárhogy is nézzük, Ámor és Hymen „barátsága” problémákkal terhelt; mindig is az volt. A szerelmi házasságok ideáljának fokozatos terjedésével ugyan harmonikus kapcsolatuk szinte magától értetődő elvárássá nőtt a modern kori Európában, de éppen ennek köszönhető, hogy a kényszerű szétválasztásukból vagy esetleges elválásukból következő boldogtalanság is egyre nagyobb teret kaphatott. Összefonódásuk idilli, de illékony, folyamatos gondozást igénylő voltával sokan tisztában lehettek; ezért is élesztgeti Ámor állhatatosan, gyengéden fújva, Hymen pislákoló fáklyáját George Rennie (1801–1860) szoborcsoportján (1831, Victoria and Albert Museum, London). Általánosabb és meghatározóbb tapasztalatot jelenthetett azonban a házastársi kötelékek rabságában tartott, hatalmától megfosztott szerelem: Guido Reni (1575–1642) vásznán például a könyörtelen és domináns Hymen egyszerűen tűzre veti az általa lekötözött Ámor fegyvereit (Museo Nazionale di San Matteo, Pisa) – galibát többé már biztos nem okoz velük; igaz, örömet sem szerez. Ugyan nem mindenki látta ennyire sötéten a helyzetet, mégis elgondolkodtatóan sokan osztották (és osztják ma is) azt a nézetet, hogy a szerelem a házasságban radikálisan átalakul – és nem az előnyére. A németül verselő Batsányi Jánosné Baumberg Gabriella (1766–1839) 1807-es allegorikus költeményében, az Amor und Hymenben maga is úgy vallotta – két év házassággal a háta mögött –, hogy míg az egyik rózsalánccal fűz össze két szerető szívet, a másik szolgamód kötöz meg1 (és félő, hogy megállapítása tipikus korabeli női tapasztalatot rejt). És ott van a másik véglet is: a megélt, de házassággal be nem teljesült szerelem igen keserűvé válhatott (ismét főleg a nők számára, már9

mint a következmények miatt). Ugyan nem Phüllisz esete példázhatja ezt a legjobban, Dayka Gábor (1769–1796) mégis így énekelte meg – Ovidius nyomán – szerelmi csalódását. A Démophoónt „híven” és önmagát „nem óva” szerető, kihasznált és elhagyatott lány ugyanis a következőképp kiált fel öngyilkossága előtt: „Hol vagyon a holtig meg-igért Hymen, aki jövendő / Öszve kelésünknek záloga léve minap?”2 De egyelőre talán elég is ennyi a képes beszédből; az istenek – ritkán látható – alakjai utunkon minket így is, úgy is végigkísérnek. Ez a néhány, véletlenszerűen kiragadott példa pusztán arra szolgált, hogy felvezesse a következőkben tárgyalásra kerülő problémaköröket, főbb témákat. Férfiak és nők közti viszonyokról lesz szó ugyanis: boldog (vagy boldogtalan?) házasságokhoz vezető nagy szerelmekről, harmonikus(nak tűnő) családi életről, (pusztító, a személyiség széteséséhez vezető) testi szenvedélyekről. Még inkább arról, ahogy mindezek különböző 19. századi képi elbeszélésekben, sokszor élettörténetekbe ágyazva, megjelentek; széles körben elterjedt, népszerű – gyakran a „populáris” körébe csúszó – sokszorosított (vagy magát a sokszorosítást előkészítő) grafikákon. Ezek az általában fametszetes vagy litografált, ritkábban fotografált művek (illetve kézirajzok) tulajdonképpen a formálódó modern nemzetállamok nyilvánosságában a nemek egymáshoz való viszonyáról, szerep- és hatóköreikről folytatott, sokhangú és nem ritkán irodalmias formát öltő, gyakran idegenből fordított vagy a hazai viszonyokra átdolgozott diskurzusokat vizualizálták; azokkal összevetve jól „olvashatók”. Mint ilyenek, különleges, bár mára jószerivel teljesen elfeledett műfajokat formáltak, nehezen körülhatárolható publikummal és még nehezebben körvonalazható funkciókkal. Így az egyének magánéletén, illetve szerelmi történetek és családi események (sokszorosított) ábrázolásain túl leginkább ezek érintkezése foglalkoztat: az, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az egyedi, egyszeri és megismételhetetlen élmények megélése és visszaadása, valamint az általánosan vallott társadalmi normák megfogalmazása. Az érdekel, hogy milyen helyzetekben és milyen mértékben szolgálhatnak reprezentációk mintaként az egyén számára a „valós” élethez (vagy legalább, az arról szóló történethez), illetve az, hogy az egyéni, „saját” tapasztalatokból hogyan és milyen áttételek révén keletkezhetnek és állhatnak össze ilyen „minták”. A személyesség társadalmi konstruáltságát és a személyességet tárgyaló társadalmi konstrukciók létrejöttét kutatom; azt a játékteret, amely a kettő közt feszül. Nem egyirányú, inkább önmagukba forduló folyamatokat: „mások” élményeit elbeszélő reprezentációknak – azaz fikcióknak – „saját” történetekké válását, és vice versa; azt, ahogy az egyedi megfelelő szűrésével, általánosításával és tipizálásával létrejön az a fiktív ideál, amely aztán mások életét, sőt személyiségét strukturálhatja. A szerelmi történeteket elbeszélő, a családi életet megjelenítő képeken és szövegeken a korabeli társadalom által kínált normák – tulajdonképpen szerepek – öltöttek alakot; ezeknek a modelleknek a „megszemélyesítésével” egy egyéni élet(történet) eseményei is elrendezhetők és értelmezhetők voltak, úgy az alkotók, mint a közönség számára. A kiindulópontot egy 19. századi alkotói személyiség élete és életműve jelenti. Azt követem nyomon az egyes fejezetekben, hogy egy művész szerelemmel, házassággal és testiséggel kapcsolatos várakozásai, majd a kedvessel szemben támasztott elvárásai, illetve a tapasztalataiból leszűrt, a nemek egymással való viszonyára és szerepköreire vonatkozó elgondolásai hogyan jelentek meg különböző, hol magánhaszná10

latra, hol széles körű terjesztésre szánt képi elbeszéléseiben, valamint hogy mindezek milyen viszonyban álltak a hasonló témákat tárgyaló sokszorosított grafikai elbeszélésekkel és a korabeli nyilvánosság nyomtatásban megjelent diskurzusaival; illetve, hogy mindezek mennyire váltak alkotói egójának részeivé; milyen szerepet játszottak annak az önképnek – sőt: életmódnak és megélhetésnek – a kialakulásában és fenntartásában, hogy ő művész. Meglepetést feltehetően nem is az okoz, hogy egy festő magánéletét, illetve a magánszféráról alkotott ideáit tettem vizsgálódásaim tárgyává, mint inkább az, hogy kiét: korántsem egy zavaros nőügyek miatt hírhedté vált alkotóét, hanem a magyarországi 19. századi művészet meghatározó, emblematikus alakjáét, Székely Bertalanét (1835–1910). Halála óta számtalan tudományos elemzés, tanulmány, illetve népszerűsítő írás látott napvilágot Székelyről, aki a nemzeti történelem fordulópontjait megörökítő képeivel fiatalon, egy csapásra híressé (de legalább is, elismertté) vált, és egyébként a portré-, az akt-, a tájkép-, az oltár- és a freskófestészet terén is maradandót alkotott; akinek vezetésével, tanári pályafutása során művészgenerációk nőttek fel; és akinek művészetelméleti vizsgálódásai, különösen mozgással kapcsolatos kutatásai nemzetközi összevetésben is számottevőek.3 Életének és oeuvre-jének jó néhány területe mégis mindmáig feltáratlan, illetve alaposabb kutatásokra vár. Vonatkozik ez elsősorban művésszé válására; részben talán amiatt, hogy az önmagát folyamatosan művelő, elmélkedő és kísérletező, önmagával szemben mindig maximális elvárásokat állító idealistának, a nagy akadémikus művésznek a „képe” – amely inkább a köztudatban, semmint a papíron él – elfedi a pályakezdő „portréját”. Ezt szeretném legalább alapvonásaiban megrajzolni: egy fiatal művész kételyeit, maga elé tűzött céljait és túlélési stratégiáit; az önmegvalósítás és az önfenntartás gyakran ellentétes törekvéseit, az első sikereket – a belső vívódásokkal, a mindennapi lét és a családalapítás gondjaival párhuzamosan. Egy romantikus személyiséget, aki ugyanakkor két lábbal állt a földön; aki nemcsak eltökélt és elszánt volt, de képességeinek és a korabeli művészeti szcéna sajátosságainak ismeretében professzionális alkotóvá nőtt. Magánéletére is az ismeretlenség homálya borul, úgy a pályakezdő, mint a későbbi éveiben; a szerelem és a házasság vagy a családi élet a legújabb időkig nem tartozott azon terrénumok közé, amelynek a felderítésére a nagy emberekről – művészekről, vagy egyszerűen: férfiakról – szóló tudományos munkák vállalkoztak (már a kötelező kűröknek tekinthető, de mindig szárazon tálalt tényeken vagy pikáns anekdotákon túl), illetve amelyeket alkotásaikkal szorosabb összefüggésbe hoztak. Engem azonban ez foglalkoztat: az ifjúnak a művésszé válásával párhuzamosan kibontakozó érzelmi élete, túláradó rajongásai és nagy szenvedélyei, vágyai és félelmei; megállapodása és családalapítása; pontosan az alkotói lét és a felfokozott érzések egymásba gabalyodása miatt. Kevéssé kutatott területnek számít éppen a magánszféra eseményeit tematizáló zsánerfestészete, amely pályakezdésének idején, az 1850es évek második felében indult és az 1870-es évek elejére teljesedett ki, valamint a mára szinte feledésbe merült sokszorosított grafikai tevékenysége is, továbbá az ezek „kereszteződésében” keletkezett képi elbeszélései; olyan „kisműfajok” és technikák, amelyek a művészettörténet-írás esztétikailag normatív érdeklődésére csak korlátozott mértékben tarthatnak számot. Ezért ahhoz, hogy képi elbeszéléseinek, azaz Székely egy, a felesége számára készített sorozatának vagy a Női életnek, illetve 11

az Egy hiú nő életrajzának a narratíváját, szerkezetét vizsgálni, a velük rokonítható alkotásokat és a hozzájuk köthető műfajokat pedig azonosítani lehessen, először magukat a műveket kell rekonstruálni (és ez elmondható az ezekkel szorosan összefüggő Menschliches glück und Elend in 24 bildern sorozatáról vagy a Petőfi Sándor (1823–1849) költeményét illusztráló Tündérálomról, de bizonyos fokig a Caravaggio életéről szóló történetről, az Ágnes asszonyról, Az anyai őrszemről vagy az Ideálról is). Paradox módon ugyanis ezek a fametszetes vagy litografikus terjesztést előkészítő (vagy pusztán azokat idéző) kézirajzok (ritkábban: festmények) sohasem kerültek kiadásra; mára nagyrészt elkallódtak, és ha nem is semmisültek meg, lappanganak vagy töredékesen maradtak fenn. Felértékelődnek ezért a hozzájuk készített, különböző köz- és magángyűjteményekben szétszóródott skiccek, vázlatok, tanulmányok; sorozatvariánsok, régi reprodukciók. Halvány és elmosódott, gyakran alig látható – mások által mindeddig figyelembe nem vett – ceruza-, toll- és tusrajzok kerülnek a fókuszba; elkezdett, de be nem fejezett alkotások; sőt néha pusztán egymás után dobált szavaknak tűnő, töredékes jegyzetek. A rajzok és feljegyzések egy része abban a kaotikusnak tűnő, valójában azonban komplex szerkezetet rejtő és ezért (is) külön figyelmet igénylő vaskos kötetben található, amelyben fiatalkori alkotásait gyűjtötte össze, alkotói személyisége formálódásának stádiumait, problémáit dokumentálva és reprezentálva: a továbbiakban lakonikusan csak „naplóként” emlegetett műtárgyegyüttesben. De az életmű ezen „törmelékein” túl olajskiccek és -tanulmányok, sőt befejezett művek révén is rekonstruálhatók ezek a képi elbeszélések, ez azonban nem azt jelenti, hogy festménysorozatokat tervezett volna; ellenkezőleg. Elvetve azt az általánosan vallott – vagy inkább magától értetődőnek, szinte axiómának tekintett – tételt, miszerint skiccek, vázlatok és rajzok, valamint olajváltozatok között csakis az előbbieket az utóbbiaknak alárendelő, azokat előkészítő, egyoldalú viszony állhat fenn, amellett érvelek, hogy a kettő között fel is cserélődhettek a szerepek, a „sorrend”. Székely, a festő, olajban is felvázolhatta, majd kézirajzokon pontosíthatta azokat a kompozíciókat és részleteket, amelyek aztán tusrajzokként kivitelezve a nyomdai sokszorosítás alapjául szolgáltak (volna); illetve olajképek azért is készülhettek, hogy litografált vagy fametszetes változatban terjedjenek majd. És ahogy a csak néhány vonásból álló skicceitől az olajképei felé haladunk, úgy érkezünk el nagyméretű vásznaihoz, egy festői oeuvre remekműveihez; ifjúkori, hosszú láncolatokat alkotó, alig strukturált képi elbeszéléseitől kiérlelt és letisztult narratív szerkezeteihez. Ez azonban az itt következőknek csak egyfajta „formai” váza; a „tartalmi” keretek határai máshol húzódnak. Mert nem kizárólag egy festő magánéletéről, illetve a nemek viszonyáról (és szerepköreiről) alkotott, műveiben tetten érhető elgondolásairól lesz szó, hanem feltárulnak az élmények értelmezéséhez, szelektálásához és reprezentálásához nélkülözhetetlen, ideálokat és normákat hordozó képi és szöveges minták is; vagyis a „személyes” és a „művészeti” egymással érintkező síkjai mellett a mindkettővel kapcsolatban álló „társadalmi”, amely néhol önálló történetet formál. Az, hogy a nemzetté válás meghatározó szakaszában, egy gyorsan és radikálisan változó társadalmi (politikai, gazdasági és művészeti) környezetben, a kiegyezést megelőző és követő időszak nyilvánosságában hogyan (és miért) válhatott a magánszféra (fokozottan) a közbeszéd tárgyává. Melyek voltak a legmeghatározóbb diskur12

zusok ebben a – megelőlegezhetően – sokhangú társadalmi vitában, és melyek voltak maguk a mindennapokat uraló, általánosan elfogadott, mégis folytonosan alakuló és változó ideálok és normák? Milyen szerepet játszottak a magánéletet ábrázoló művek ebben a közegben, kik és hogyan használták azokat? Így, bár egyéni történeteknek és társadalmi elvárásoknak műalkotásokban való változatos összefonódását követjük nyomon az elemzés egészében, a fókuszpontok az egyes fejezetekben áthelyeződnek: hol az élmények, hol a kívánalmak, hol maguk a művek kapnak nagyobb figyelmet. Az egyedi és a tipikus, a valós és az ideális között járunk át; leginkább tények és fikciók között, a „minták” meghatározó jellegét kutatva; hol a megfelelés kényszerével, hol az arra való képtelenséggel – a normáktól való elszakadással – szembesülve. De ez sem jelenti a „személyes”, a „társadalmi” és a „művészeti” síkjainak szétválását; pusztán azt, hogy azokat egy még ingoványosabb területre tévedve követem, magam után vonva az Olvasót a psziché mítoszokban, szimbólumokban és képzelt lényekben oly gazdag képeinek labirintusába. Hogy mindezt miért? Természetesen valami más is foglalkoztat, mint az egyik legkiemelkedőbb 19. századi magyarországi alkotó élete elfeledett részleteinek, valamint műveinek, sokszorosított grafikáinak, a „magasművészetből” a populáris körébe csúszó műfajoknak a felelevenítése. Például annak megválaszolása, hogy miért tűntek el bizonyos vonások Székely portréjáról? Hogyan kophattak ki egyes alkotások az életművéből; hogyan lehetett végképp megfeledkezni egykor népszerű zsánerekről, művészeti gyakorlatokról, technikákról? Miért vált láthatatlanná a 19. századi közönség rétegzettsége, összetett volta? Azok a korabeli – majd a (művészet)történetírásban tovább élő – társadalmi, nemi, műfaji, technikai hierarchiák, normatív kategóriák érdekelnek, amelyek egymással összekapcsolódva és egymást áthatva végül maguk alá gyűrték és láthatatlanná tették Székely (és más nagy emberek, férfiak) személyiségén, életművén, illetve a 19. századi publikum különböző szegmensein túl legfőképpen nők élményeit és életútjait, az ezekről szóló történetekkel együtt. A marginalizált gyakorlatokat, műveket és műfajokat, közönségrétegeket a köztudatba beemelve így egy alternatív történetet kínálok. Bevallottan – és felvállaltan – nem egy „klasszikus” művészettörténetet; bár a (zsáner)festészet és a populáris grafika összefonódásának sajátosságait éppen az ezekkel a szempontokkal dolgozó írásokból kiindulva kutatom, és még a populárisra hajazó művek, műfajok, technikák esetében is igyekszem az elemzéseket annak az elvárásaihoz igazítani. A képi elbeszélések vizsgálatához azonban legjobban a (strukturalista) narratológia közelítései illeszkednek; az átjárást viszont a személyestől a tipikus, az élményektől a diskurzusok és a vágyaktól a szerepek felé a társadalomtörténet-írás újabb elméletei és módszerei könnyíthetik meg. Mindezeket pedig kritikai, társadalmi nemi megközelítés hatja át; férfiak és nők viszonyai és az ezekről szóló történetek másképp talán nem is tárgyalhatók a maguk teljességében. De túl kívánok lépni a „nemzeti” keretein is; pontosabban annak konstruálódását kutatom a magánszféráról szóló diskurzusokban éppúgy, mint azokban a („helyihez” igazított) „nemzetközi” képes és szöveges mintákban és modellekben – motívumokban, művekben és zsánerekben –, amelyek, hasonló társadalmi folyamatokat tükrözve, elérhetőek és érthetőek voltak egész Európában. Nem egyszerű átvételekről van szó; éppen Székely életműve bizonyítja ezeknek a széles körben elterjedt mintáknak a továbbalakítását, formálását; 13

belesimulását egy gazdag, nemzetközi képi nyelvbe, formavilágba, művészeti gyakorlatba. Mindennek azonban az az ára, hogy csak hosszú és körülményes előkészületek, kitérők után kezdődhet az elbeszélés; először ugyanis azokat a fogalmakat és kategóriákat kell sorra venni, amelyek az eligazodást, a megértést és az értelmezést segíthetik; azokat a művészet- és társadalomtörténeti, sőt interdiszciplináris elgondolásokat, módszereket és elméleteket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szétágazó problémakörök tárgyalhatók legyenek. Így bármennyire is hosszú olvasmány következik, az nem lesz „nagy narratíva” (a kifejezés lyotard-i értelmében). Célom az, hogy a továbbiakban oly gyakran idézett korabeli írókhoz hasonlóan magam is szórakoztatva neveljek: hiszek abban, hogy a 19. századi alkotók, művek, műfajok és közönségek történetének saját korunkra, életünkre vonatkozó tanulsága (is) van. Azonban az Olvasóra bízom, mit és hogyan hasznosít abból, amit itt talál; ezekből a (néha a sorok között megbújó) történetekből.

14

BIBLIOGRÁFIA

Források Közgyűjteményekben, levéltárakban és magánszemélyeknél található kéz- és gépiratos források Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára, Budapest. 1884/85. évben képesítő vizsgálatra bocsátott rajztanár és rajztanító jelöltek anyakönyve. Kézirat, 1884/1885. Magyar Nemzeti Galéria, Adattár, Budapest. Bényi László: Székely Bertalan kiállítás. Kéz- és gépirat, 1955. 21.400/1982. Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, Budapest. Székely Bertalan: Napló. Kézirat, kézirajzok, ltsz.: 1915-1760. Magyar Országos Levéltár, Budapest. Köz- és Magángyűjteményekből Elhurcolt Művészeti Alkotások Miniszteri Biztosa, 1946–1949. Kézirat, 1946–1949. XIXI-12.törzsszám, 1–3 doboz. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Budapest. Székely Bertalan jegyzetfüzetei. Kézirat, Ms 5005/220; Ms 5005/217; Ms 5005/218; Ms 5005/225; Ms 5005/229; Ms 5006/1; Ms 5006/2; Ms 5006/4; Ms 5006/12; Ms 5006/13; Ms 5006/23; Ms 5006/24. Magyar Tudományos Akadémia, Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, Budapest. A Nemzeti Szalon iratai. Kéz- és gépirat. MDK-C-I-5. Magántulajdon, Budapest. Székely (kézirat) 1911. Székely Bertalan művészeti hagyatékának kiállítása. 1911. Kézirat, 1911. Magántulajdon, Budapest. Székely Johanna levele Székely Bertalanhoz. Kolozsvár, 1854. szeptember 4; Horvát Berta és Horvát Lajosné Székely Mária levele Székely Bertalanhoz. Károly-Fehérvár (Gyulafehérvár, ma: Alba Iulia, Románia), 1859. március 24; Vida Jánosné Horvát Mária levele Székely Bertalanhoz. KárolyFehérvár, 1859. március 24; Székely Zsuzsanna levele Székely Bertalanhoz. Károly-Fehérvár, 1859. március 24. Kézirat. Magántulajdon, Budapest. Székely Jenny (gépirat). Székely Jenny: Emlékezések jó Édesatyámra. Gépirat, 1949. Magántulajdon, Bécs. Wladimir Aichelburg (kézirat). Wladimir Aichelburg: Család­ történeti kézirat. Elektronikus változat, cím nélkül, 2001. Státní Oblastní Archiv, Zámrsk. Kelet-csehországi születési, házassági és halálozási anyakönyvek. Kézirat. Horní Maršov, sign. 44-11.

302

Nyomtatott források* [Név nélkül]: A műkiállitás 1851-ben. Pesti Napló 1851. augusztus 7. 2. évf. 425. [Név nélkül] 1852. [Név nélkül]: A Ker. Szeretet müve Párisban. Családi Lapok 1852. 1. évf. 1. félév, 259–272. [Név nélkül] 1854. [Név nélkül]: A bajusz. Vasárnapi Ujság 1854. november 19. 1. évf. 38. sz. 332–333. [Név nélkül] 1859. [Név nélkül]: A nőnem lélek- s jellemtana. Nővilág 1859. február 27. 3. évf. 9. sz. 134–136. [Név nélkül] 1862a. [Név nélkül]: Hivatásunk. Egy szózat Székelyföldről. Családi Kör 1862. április 6. 3. évf. 14. sz. 211–212. [Név nélkül] 1862b. [Név nélkül]: A nő mint hitestárs. Családi Kör 1862. no­ vember 30. 3. évf. 48. sz. 721–723. [Név nélkül] 1862c. [Név nélkül]: A nő befolyása a házi körre. Családi Kör 1862. deczember 7. 3. évf. 49. sz. 733–734. [Név nélkül] 1871a. [Név nélkül]: III. Nagy nemzetközi műkiállitásról. Reform 1871. április 5. 2. évf. 94. sz. [Név nélkül] 1871b. [Név nélkül]: Székely Bertalanról. Reform 1871. május 4. 2. évf. 122. sz. [Név nélkül] 1927. [Név nélkül]: Világhírű festmények budapesti paloták­ ban. II. Színházi Élet 1927. december 11–18. 17. évf. 50. sz. 46–47. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1863. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1863. Pest: Kertész, 1864. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1864. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1864. Pest: Kertész, 1865. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1865. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1865. Pest: Kertész, 1867. A magyar nemzet története 1898. Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. 10. kötet. A modern Magyarország (1847–1896). Szerk.: Márki Sándor – Beksics Gusztáv. Budapest: Athenaeum, 1898. Abonyi 1859. Abonyi Lajos: A háziasság. Nővilág 1859. január 30. 3. évf. 5. sz. 71–73; martius 6. 3. évf. 10. sz. 151–152. Adél 1862. Adél: Levelek Vilmához. Második levél. Gombostű 1862. február 26. 525–526.

[Név nélkül] 1851.

*A felhasznált forrásanyag egy részének, a 19. századi újságok, napilapok „Vegyes”, illetve „Különfélék” rovataiból származó, egy-két mondatos rövidhíreknek a teljes hivatkozása a szöveg jegy­ zeteiben található.

303

Alexander 1782. Almási Balogh 1860.

Almási Balogh 1861. Ámor és Hymen 1896. Arany 1865. Balogh 1866.

Balzac 1921.

Bándl 1863. Barabás 1998.

Batsányi 1807. Beniczky 1870. Beniczky 1877. Beniczky 1883. Berecz 1862. Betham 1804. Biró 1862. Bocskai 1865. 304

Alexander, William: The History of Women from the Antiquity to the Present Time. Vol. 1–2. 3rd ed. London: C. Dilly and R. Christopher, 1782. (1779) Almási Balogh Pál: A nők, mint a társadalmi élet ténye­ zői. Családi Kör 1860. október 14. 1. évf. 1. sz. 1–3; októ­ ber 21. 1. évf. 2. sz. 20–22; október 28. 1. évf. 3. sz. 33–35; november 4. 1. évf. 4. sz. 49–51; november 11. 1. évf. 5. sz. 65–67; november 18. 1. évf. 6. sz. 81–83. Almási Balogh Pál: A nők mint a társadalmi élet tényezői. Családi Kör 1861. január 3. 2. évf. 1. sz. 20–22. Ámor és Hymen. Jegyesek és fiatal házasok tapasztalt tanácsadója a szerelem és a házasság titkaiban. Budapest: Wass József, 1896. (1863) Arany János: A kegyes olvasóhoz. Koszorú 1865. junius 18. 3. évf. 1. félév, 25. sz. 601–602. Balogh Zoltán: XIII. ismertetés. ‘Ágnes asszony’ illustra­ tiója. A Képzőművészeti Társulat három műlapja. Rajzolta Székely Bertalan. Pesti Napló 1866. november 17. 17. évf. 264-4974. Balzac, Honoré de: A házasélet fiziológiája, vagy eklektikus filozófiai elmélkedések a házasélet boldogságáról és boldogtalanságáról. Fordította: Benedek Marcell. Buda­ pest: Franklin, 1921. (1830) Bándl János (közli): Egy nő levelei. Pest: Schön, 1863. Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Bíró Béla, lektorálta és az új kiadás előszavát írta Murádin Jenő. Sepsiszentgyörgy: Kaláka Könyvek, 1998. (1944) Gabriele Batsányi, gebornen Baumberg: Amor und Hymen. Ein Gedicht zur Vermählung einer Freundinn. Wien: Joh. Vincenz Degen, 1807. Beniczky Irma: A nők hivatása. Pest: Heckenast, 1870. K. Beniczky Irma: A nők apró kötelmei, s ezek fontossága az életben. Budapest: Franklin, 1877. Beniczky Irma: A leány érzelemvilága. Budapest: Frank­ lin, 1883. Berecz Károly: Szerelem és házasság. Kedélyes felolvasás. Családi Kör 1862. szeptember 21. 3. évf. 38. sz. 593–595. Betham, Matilda: A Biographical Dictionary of the Celeb­ rated Women of Every Age and Country. London: Crosby, 1804. Biró Imre: ’A szerelem’ Michelettől. Gombostű 1862. martius 19. 710–713. Bocskai Papp Lajos: Kornélia, a Grachusok anyja. Csa­ ládi Kör 1865. 6. évf. 14. sz. 320–324.

du Bos 1748. D’Israeli 1823.

Dayka 1813. Diderot 1995. Dr. S. 1861.

Edvi 1854a. Edvi 1854b. Edvi 1855. Egy nőtől 1862. Emilia 1861a. Emilia 1861b.

Emilia 1862. Eötvös 1976. Fénelon 1984.

Feszty 1923.

du Bos, Jean-Baptiste: Critical Reflections on Poetry, Painting and Music. Transl.: Thomas Nugent. London: John Nourse, 1748. (1719) D’Israeli, Isaac: Of a Biography Painted. In: A Second Series of Curiosities of Literature: Consisting of Researches in Literary, Biographical, and Political History of Critical and Philosophical Inquiries and Secret History. 2. Vols. London: John Murray, 1823. 150–161. Dayka Gábor: Újhelyi Dayka Gábor’ Versei. Öszveszedte ’s kiadta barátja Kazinczy Ferencz. Pesten: Trattner Mátyás­nál, 1813. Diderot on Art II. The Salon of 1767. Translated by John Goodman. Introduction by Thomas Crow. New Haven and London: Yale University Press, 1995. Dr. S.: A nők polgári helyzete különböző időkben és né­ peknél. Vasárnapi Ujság 1861. augusztus 18. 8. évf. 33. sz. 385–387; augusztus 25. 8. évf. 34. sz. 399–400; septem­ ber 1. 8. évf. 35. sz. 410–411; september 8. 8. évf. 35. sz. 427–428. Edvi Illés Pál: A nők fejviseletéről valami. Vasárnapi Ujság 1854. september 10. 1. évf. 28. sz. 240. Edvi Illés Pál: A TE-zés ellen. Vasárnapi Ujság 1854. ok­ tóber 22. 1. évf. 34. sz. 290–291. Edvi Illés Pál: Mozaik képek leányos anyáknak. Vasárnapi Ujság 1855. november 18. 2. évf. 46 sz. 368–370. Egy nőtől: A nők és emancipátiójuk. (Burow Julia írása után). Gombostű 1862. január 15. 141. Emilia [Szegfi Mórné Kánya Emilia]: Hazádnak rendület­ lenül légy hive. Családi Kör 1861. julius 28. 2. évf. 30. sz. 477–478. Emilia: Hazánk hölgyeihez. Családi Kör 1861. augusztus 18. 2. évf. 33. sz. 516–517; augusztus 25. 2. évf. 34. sz. 529–531; szeptember 1. 2. évf. 35. sz. 548–549; szeptem­ ber 15. 2. évf. 37. sz. 580–581. Emilia: A női müveltségről. Családi Kör 1862. október 19. 3. évf. 42. sz. 649–650. Eötvös József: Levelek. Előszó és jegyzetek Oltványi Ambrus. Budapest: Magyar Helikon, 1976. Fénelon’s Letter to the French Academy. With an intro­ duction and commentary by Barbara Warnick. New York, London: University Press of America, Lanham, 1984. (1716) Feszty Árpádné [Jókai Róza]: Akik elmentek. Budapest: [h. n.], 1923. 305

Gilpin 1781. Gleichen 1857. Greguss 1865. Greguss 1883. Gyulai 1863.

Hegedüs 1871. Heinse 1943. Hohndorf 1869. Huart 1979. Hunfalvy 1855. Hunfalvy 1858. (-i) 1871. Ireland 1791. Jósika 1859. Julia 1852. K. J. 1824. Kardos 1917. Kelen 1857. 306

Gilpin, William: Essay on Prints. London: G. Scott, 1781. 3rd edition. (1768) Gleichen Eliz után: A női képzés és nevelés világából. Nővilág 1857. junius 7. 1. évf. 22. sz. 344–346; junius 14. 1. évf. 23. sz. 360–362; junius 21. 1. évf. 24. sz. 374–378. Greguss Ágost: A torzképről. Szépészeti tanulmány. A Ma­g yar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1864. Pest: Kertész József, 1865. 76–87. Greguss János: A Magyar Királyi Országos Mintarajz­ tanoda és Rajztanárképző Könyvtárának czímjegyzéke. Budapest: 1883. Gyulai Pál: A nők a tükör előtt. Koszorú 1863. január 4. 1. évf. 1. félév, 1. sz. 7–12; január 11. 1. évf. 1. félév, 2. sz. 32–38; január 18. 1. évf. 1. félév, 3. sz. 55–60; január 25. 1. évf. 1. félév, 4. sz. 78–83; febuár 1. 1. évf. 1. félév, 5. sz. 102–107; február 8. 1. évf. 1. félév, 6. sz. 126–131; február 15. 1. évf. 1. félév, 7. sz. 149–154. Hegedüs Sándor: A nők a nemzetgazdaságban. Fővárosi Lapok 1871. január 28. 8. évf. 23. sz. 108–109. Heinse, Wilhelm Johann Jakob: Ardinghello és a boldog szigetek. Fordította Erdélyi Ede. Budapest: Grill, 1943. (1787) Hohndorf, Luise: Frauenleben und Frauenberuf. Berlin: Ernst Müller, 1869. Huart, Louis: Physiologie de la grisette. Paris–Genève: Ressources, 1979. (1841) Hunfalvy János: Család. Nevelés. Család Könyve 1855. 1. évf. 1–10. Hunfalvy János: A leánynevelés. Család Könyve 1858. 3. évf. 1–11. (-i): Bölcsőbetegség. Figyelő 1871. május 27. 1. évf. 20. sz. 229–230. Ireland, John: Hogarth Illustrated by John Ireland. Vol. 1–2. London: J. and J. Boydell, Cheapside, at the Shakespeare Gallery Pall Mall, 1791. Jósika Júlia: Mit kell olvasni. Nővilág 1859. január 30. 3. évf. 5. sz. 71–73. Julia: Nőnevelési levelek. (Anyák számára). Családi lapok 1852. october 15. 1. évf. 2. félév, 7. sz. 297–314. K. J.: Mi a pedantizmus? Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. 69–79. Kardos Árpád: A Pesti Kertész Társulat 150 éves története. 1764–1914. Budapest: Pesti Kertész Társulat, 1917. Kelen: A férfi- és nősziv egymáshozi viszonya. Fesslerből. Nővilág 1857. január 11. 1. évf. 1. sz. 11.

Keleti 1866a. Keleti 1866b. Keleti 1867. Kempelen 1857. Keserü 1858. K-i 1864. Klezsó 1853.

Környei 1858. Környei 1862a. Környei 1862b. Környei 1867. Kubriczky 1853. László 1871. Lauka 1862. Lessing 1877. Lévay 1863. Libertinyi 1862.

Keleti Gusztáv: Ágnes asszony. Arany János balladája után szerzé Székely Bertalan. Vasárnapi Ujság 1866. jú­ lius 1. 13. évf. 26. sz. 311. Keleti Gusztáv: ’Tündér Ilona’ regéje falfestményekben (A pesti redout freskói). Fővárosi Lapok 1866. december 8. 3. évf. 281. sz. 1150–1151. Keleti Gusztáv: A párizsi világtárlatra szánt magyar mű­ tárgyak kiállítása. Fővárosi Lapok 1867. január 18. 4. évf. 15. sz. 58. Kempelen Riza: A nők világa. Nővilág 1857. január 11. 1. évf. 1. sz. 9–10. Keserü Pál: A magyar leányok franczia társalgása. Család könyve 1858. 3. évf. 680–683. K-i [Keleti Gusztáv]: Képzőművészetek. A Pesti műegy­ let. 1863. december – 1864. január. Koszorú 1864. január 17. 2. évf. 1. félév, 3. sz. 65–67. Klezsó József: Tanácsadás az anyáknak. A sziv első neve­ lését illetőleg. Családi Lapok 1853. augusztus 31. 2. évf. 2. félév. 4. sz. 161–171; szeptember 30. 2. évf. 2. félév, 6. sz. 263–271. Környei János: A jó magyar gazdasszony. Közhasznú házi­ könyv müveltebb nők és leányok számára. Pest: Magyar Mihály, 1858. Környei János: Levelek Irmához. Irányeszmék. Gombostű 1862. március 29. 813–816. Környei [János]: Irányeszmék. A család. Gombostű 1862. junius 21. 1581–1584. Környei János: A sziv életéből. Pest: Lampel Róbert, 1867. Kubriczky András: A keresztény nő társadalmi állásának méltósága. Családi Lapok 1853. július 15. 2. évf. 2. félév, 1. sz. 1–8. László Mihály: A bécsi képkiállitás. Fővárosi Lapok 1871. május 11. 8. évf. 108. sz. 485. Lauka Gusztáv: Mindig tréfa a papiroson s néha való a papiroson. Gombostű 1862. február 26. 515–516. Lessing, G. E.: Laokoon vagy a festészet és a költészet határairól. Ford. és bev. Braun Zsigmond. Budapest: Franklin, 1877. (1766) Lévay József: A szép nyilvánulása. Koszorú 1863. február 22. 1. évf. 1. félév, 8. sz. 170–171; márczius 1. 1. évf. 1. félév. 9. sz. 194–195. Libertinyi József: Néhány szó a házassági társaságról. Gombostű 1862. augusztus 27. 2188–2189. 307

M. Xavér: A szerelemről. Gombostű 1862. szeptember 24. 2442–2445; szeptember 27. 2478. Madách 1864. Madách Imre: A Nőkről, különösen aesthetikai szempont­ ból. Koszorú 1864. julius 3. 2. évf. 2. félév, 1. sz. 1–4; ju­ lius 10. 2. évf. 2. félév, 2. sz. 25–28; julius 17. 2. évf. 2. félév, 3. sz. 49–53. Máday 1913. Máday Andor: A magyar nő jogai a múltban és a jelenben. Budapest: Athenaeum, 1913. Marikovszky 1862. Marikovszky Gábor: Virágok művelt hölgyek számára. (Szedve hazánk minden vidékiről.) III. Családi Kör 1862. szeptember 28. 3. évf. 39. sz. 609–610. Mártonffy 1861. Mártonffy Károly: Pontok Magyarország múltjából. Emlékeztetőül költőinknek, művészeinknek. Vasárnapi Ujság 1861. február 17. 8. évf. 7. sz. 78. Maszák 1867. Maszák Hugó: A párisi kiállitásra küldendő magyar képek II. Pesti Napló 1867. január 11. 18. évf. 9–5017. Mikó 1860. Mikó Imre: Irányeszmék. IV: Nőink hivatása. Budapesti Szemle 1860. 10. évf. 1–20. Megjelent még: Nővilág 1860. october 7. 4. évf. 41. sz. 641–645; october 14. 4. évf. 42. sz. 657–661. Molnár 1865. Molnár Aladár: Psychologiai képek. (E. F. után). Koszorú 1865. április 16. 3. évf. 1. félév, 16. sz. 362–363. Münchener Bilderbogen Münchener Bilderbogen. Münchener Bilderbogen. Kgl. Hof und Universitäts Buchbruderei von Dr. Wolf et Sohn in München. Herausgegeben und verlegt von K. Braun und Fr. Schneider in München. Nagy 1861. Nagy Teréz: Családi boldogságunk legszebb füzérei I. Családi Kör 1861. február 10. 2. évf. 6. sz. 84–85; február 17. 2. évf. 7. sz. 100–101. Nichols 1781. Nichols, John: Biographical Anecdotes of William Hogarth and a Catalogue of his Works. Chronologically Arranged with Occassional Remarks. London: printed by and for J. Nichols, 1781. Northcote 1796. Northcote, James: Diligence and Dissipation: or the Progress of a Modest Girl and a Wanton, exemplified in 10 Different Stages of their Lives: Being an Attempt to exhibit the Natural Consequences which Attend on Good and on Bad Conduct. The Plates are engraved from Pictures invented and painted by James Northcote, R. A. London: H. L. Galabin, 1796. Novalis 1985. Novalis: Heinrich von Ofterdingen. Fordította Márton László. Budapest: Helikon, 1985 (1802). Petőfi 1874. Petőfi Sándor költeményei. Hiteles kéziratok alapján meg­ igazított s hazai művészek rajzaival díszített első teljes ki­ adás. Budapest: Athenaeum, 1874. M. Xavér 1862.

308

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Utószó: Borzsák István. 1–2 kötet. Budapest: Magyar Helikon, 1978. Rákosi 1862. Rákosi László: Ha én magyar hölgy volnék. Gombostű 1862. január 29. 274. Réthi 1867. Réthi Lajos: Vázlatok és képek. Fővárosi Lapok 1867. szeptember 12. 4. évf. 209. sz. 834–835. Robertson 1769. Robertson, William: The History of the Reign of the Emperor Charles V. A View of the Progress of Society in Europe from the Subversion of the Roman Empire to the Beginning of the Sixteenth Century. London: Strahan and Cadell, 1769. Rónaszéky 1866. Rónaszéky: A szakál. Vasárnapi Ujság 1866. március 27. 13. évf. 21. sz. 254. Sámi 1871. Sámi Lajos: A Menyasszonyok könyve. Fővárosi Lapok 1871. október 26. 8 évf. 246. sz. 1122–1223; október 28. 8. évf. 247. sz. 1126–1227. Statistique de l’Industrie 1864. Statistique de l’Industrie à Paris. Résultant de l’Enquête Faite par la Chambre de Commerce. Pour l’Année 1860. Paris: Chambre de Commerce de Paris, 1864. Stein 1876. Lorenz von Stein: A nő a nemzetgazdaság terén. [S. l.]: [S. n.], 1876. Streitmann 1881. Streitmann Antal: Országos nőiparkiállítás. Nemzeti Nőnevelés 1881. október–november. 2. évf. 10–11. sz. 281–291. Szathmáry 1873. P. Szathmáry Károly: Az Országos Magyar Gazdasszony Egylet története. Pest: Pesti Könyvnyomda, 1873. Székely 1857. Székely József: Tárczalevelek. Nővilág 1857. junius 7. 1. évf. 22. sz. 349. Székely 1863. Székely Bertalan: Festészet és fényképelés. Koszorú 1863. május 31. 1. évf. 1. félév, 22. sz. 505–510; június 28. 1. évf. 1. félév, 26. sz. 612–616. Székely 1866. [Keleti Gusztáv]: Székely Bertalan. Vasárnapi Ujság 1866. julius 1. 13. évf. 26. sz. 309–310. Székely 1870. Székely Bertalan: Schwind Móricz képcyclusa. (A Reform levelezése) Bécs, június végén. Reform 1870. július 3. 1. évf. 199. sz. Székely 1962. Székely Bertalan válogatott művészeti írásai. Össze­ állította: Maksay László. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1962. Szép 1821. Szép János: Elmélkedés az asszonyi nem tanittatásáról. Tudományos Gyűjtemény 1821. IV. 22–60. Sz-ó S. 1871. Sz-ó S.: ’Hochzeits-Buch’. Fővárosi Lapok 1871. február 25. 8. évf. 46. sz. 213.

Plutarkhosz 1978.

309

Szokoly 1862.

Szokoly Viktor: Műtárlat (február 16-tól március 15-ig). Gombostű 1862. március 21. 824. Takáts 1822. Takáts Éva: Némely észrevételek tekintetes Kulcsár István úrnak azon értekezésére, melyet 1822-dik esztendő máso­ dik felében közöl a leánykák házi neveléséről. Tudományos Gyűjtemény 1822. XII. 36–42. Táncsics 1994. Buza Péter (szerk.): Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Budapest: Széphalom, 1994. The Ages of Female Beauty 1838. Montagu, Frederic (ed.): The Ages of Female Beauty, Illustrated in a Series of Engravings from Drawings by the Most Eminent Artists. London, Charles Tilt, 1838. Thomas 1774. Thomas, Antoine: Essay on the Character, Manners, and Genius of Women in Different Ages, Enlarged from the French of M. Thomas by Mr. Russell. 2 Vols. Philadelphia: printed and sold by R. Aitken, 1774. Thulman 1859. Thulman Jozefa: Jeles nők képcsarnoka. Nővilág 1859. márczius 6. 3. évf. 10. sz. 147–150. Tieck 1966. Tieck, Ludwig: Franz Sternbalds Wanderungen. Stuttgart: Reclam, 1966. (1798) Trusler 1833. Trusler, John: The Works of William Hogarth: in a Series of One Hundred and Fifty Steel Engravings, by the first artists, with descriptions and a comment on their moral tendency, by John Trusler; to which are added, anecdotes of the author and his works, by J. Hogarth and J. Nichols. London and New York: London Printing and Publishing Company [1833]. Vacano 1871. Vacano, Emil Mario: Malerporträts. 3. Székely B. Die Tages-Presse. Abendblatt 2. Mai 1871. Nr. 120. III. Jahr­ gang, 1–2. Vértesi 1863. Vértesi Árnold: A Pénz. Koszorú 1863. márczius 15. 1. évf. 1. félév. 11. sz. 247–256. Vilmos 1863. [Csapó] Vilmos: Egy család novellája. Koszorú 1863. de­ cember 6. 1. évf. 2. félév, 23. sz. 532–540. Vilmos 1864. [Csapó] Vilmos: Az életből. Egy történet. Koszorú 1864. 2. évf. 1. félév, 438–447. VKM 1872 1874. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás 1872. évi állapotáról szóló s az országgyűlés elé terjesztett jelentése. Budapest: M. Kir. Egyetemi Könyvnyomda, 1874. VKM 1874/75–1875/76 1876. A vallás- és közoktatási m. kir. ministernek a közoktatás 1874/75–1875/76 évi állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett jelentése. Budapest: M. Kir. Egyetemi Könyvnyomda, 1876. 310

(y.) 1871. (y. y) 1871. Závodszky 1871. Zilahy 1863.

(y.): Hajnalka költeményeiről. Fővárosi Lapok 1871. ápril 23. 8. évf. 93. sz. 419. (y. y): A képzőművészeti társulat képkiállítása. A Hon 1871. április 28. 9. évf. 98. sz. Závodszky Károly: Mai magyar szerelmi lira. Figyelő 1871. április 24. 1. évf. 16. sz. 182. Zilahy Károly: Verőfényes napok. Koszorú 1863. május 10. 1. évf. 1. félév, 19. sz. 438–447.

Szakirodalom XIIIa Esposizione Internazionale 1922. Catalogo della XIIIa Esposizione Internazionale d’Arte della Città di Venezia MCMXXII. Firenze–Milano–Napoli: Casa Editrice d’Arte Bestetti & Fumminelli, 1922. A köztulajdonba vett műkincsek 1919. A köztulajdonba vett műkincsek első kiállítása. Kiáll. kat., Műcsarnok. Budapest, 1919. 2. Javított kiadás. A modell 2004. A modell. Női akt a 19. századi magyar művészetben / The Model. Female Nude Imagery in 19th Century Hungarian Art. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Imre Györgyi. Budapest, 2004. Aimer en France 1977. Aimer en France 1780–1800. Cent pièces tirées du Cabinet des Estampes de la Bibliothéque Nationale. Exh. cat., Bibliothèque Municipale et Inter-Universitaire. Ville de Clermont-Ferrand, 1977. Ananoff 1976. Ananoff, Alexandre: François Boucher. Avec la collabo­ ration de M. Daniel Wildenstein. Tom. I–II. Lausanne– Paris: La Bibliothèque des Arts, 1976. Antal 1962. Antal, Frederick: Hogarth and his Place in the European Art. London: Routledge, 1962. Aranyérmek 1995. Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. (Goldmedaillen, Silberkränze. Künstlerkult und Mäzenatur im 19. Jahr­ hundert in Ungarn. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Sinkó Katalin. Budapest, 1995.) Armstrong – Tennenhouse 1987. Armstrong, Nancy – Leonard Tennenhouse: The Ideology of Conduct: Essays in Literature and the History of Sexuality. London: Methuen, 1987. Armstrong 1987. Armstrong, Nancy: Desire and Domestic Fiction: A Political History of the Novel. New York: Oxford University Press, 1987. 311

Art FMR. XIXe siècle 1990. Ricci, Franco Maria: Art FMR. XIXe siècle. Tom. II. Milano: Franco Maria Ricci, 1990. ATÉA 3. 1940. Almásy-Teleki Éva 3. Aukciója. 1940. ápr. 14–21. Buda­ pest, 1940. ATÉA 4. 1940. Almásy-Teleki Éva 4. Aukciója 1940. nov. 24.–dec. 1. Budapest, 1940. ATÉA 11. 1943. Almásy-Teleki Éva 11. Aukciója. 1943. Budapest, 1940. … avec privilège du Roi 1999. … avec privilège du Roi. Gravure française du XVIIe siècle au début du XIX siècle. Des Collections du Musée National des Beaux-Arts M. K. Čiurlionis. Exh. cat., Musée National des Beaux-Arts M. K. Čiurlionis. Kaunas, 1999. Baily 1906. Baily, J. T. Herbert: George Morland. A Biographical Essay. London: Otto Limited Carmelita House, 1906. Baker 1992. Baker, Keith Michael: Defining the Public Sphere in Eighteenth Century France: Variations on a Theme by Habermas. In Habermas and the Public Sphere. Ed.: Calhoun, Craig. Cambridge, MA: MIT Press, 1992. 198– 208. Bakó 1982. Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan (1835–1910). Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1982. Bakó 1993. Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan freskói. In A historizmus művészete Magyarországon. Szerk.: Zádor Anna. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Művészet­ történeti Kutatóintézet, 1993. 242–248. Bakó 1997. Bakó Zsuzsanna: Pest-budai ünnepségek 1865–1870 kö­ zött Székely Bertalan rajzainak tükrében. Tanulmányok Budapest múltjából. 26 (1997) 111–125. Bakó 1999. Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan életmű kuta­ tásához. In Székely Bertalan (1935–1910) kiállítása. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Budapest: 1999. 13–58. Beke 1994. Beke Albert: Hatalom és szerep. Gyulai Pál, az ember. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 1994. Bellák 2001. Bellák Gábor: Benczúr. Budapest: Corvina, 2001. Belvárosi 1997. Belvárosi Aukciósház Művészeti Árverése. 1997. május 12. Budapest, 1997. Benhabib 1992. Benhabib, Seyla: Models of Public Space: Hannah Arendt’s Concept of the Public Sphere. In Habermas and the Public Sphere. Ed.: Calhoun, Craig. Cambridge, MA: MIT Press, 1992. 73–98. Berkovitch 1999. Berkovitch, Nitza: From Motherhood to Citizenship: Women’s Right and International Organizations. Baltimore: John Hopkins Univ. Press, 1999. 312

Bermingham, Ann: Learning to Draw. Studies in the Cultural History of a Polite and Useful Art. New Haven: Yale University Press, 2000. Bicskei 2000. Bicskei Éva: The Image of Woman in Nineteenth Century Hungarian Fine Arts. In The Garden and the Workshop: Disseminating Cultural History in East-Central Europe. In Memoriam Péter Hanák. Ed.: Turda, Marius. Budapest: CEU, Európa Intézet, 2000. 236–259. Bicskei 2004. Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi. Az alakrajz okta­ tásának és a (női akt)modellek állításának gyakorlata a Mintarajztanodában. In A modell. Női akt a 19. századi magyar művészetben / The Model. Female Nude Imagery in 19th Century Hungarian Art. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Imre Györgyi. Budapest, 2004. 141–162. Bicskei 2007. Bicskei Éva: Szent Imre ábrázolások egy 19. századi életműben – II. A Gizella-albumról és annak egy jelene­ téről. In Szent Imre ezer éve. Kiáll. kat., Egyházmegyei Múzeum. Szerk.: Kerny Terézia. Székesfehérvár, 2007. 126–130. Bicskei 2008. Bicskei Éva: On a Journal Illustration by Bertalan Székely. Annales de la Galerie Nationale Hongroise 2005–2007. Ed.: Nóra Veszprémi. Budapest, 2008. 187–189. Bilder-Lexikon der Erotik 1928. Institut für Sexualforschung in Wien: Bilder-Lexikon der Erotik. Wien: Verl. für Kulturforschung, 1928. Bindman 1997. Bindman, David: Hogarth and his Times: Serious Comedy. Berkeley, Los Angeles: University of California Press, 1997. Bishop 1992. Bishop, James: The Story of the ILN. The Illustrated Lon­ don News 150th Anniversary. 1992. Vol. 280. No. 7106. 31. Bock – Thane 1991. Bock, Gisela – Pat Thane (eds): Maternity and Gender Policies: Women and the Rise of the European Welfare States, 1880s–1950s. London: Routledge, 1991. Bock 2001. Bock, Gisela: Women in European History. Oxford: Blackwell, 2001. Bodnár 1953. Bodnár Éva: A magyar műgyűjtés történetéből. Fruchter Lajos gyűjteménye. A Magyar Művészettörténeti Munka­ közösség Évkönyve 1953. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1954. 633–661. Boime 1971. Boime, Albert P.: The Academy and French Painting in the Nineteenth Century. London: Phaidon, 1971. Boros 2005. Boros Judit: Egy magyar festő Párizsban. In Munkácsy a nagyvilágban. Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben. Kiáll. kat., Magyar Bermingham 2000.

313

Nemzeti Galéria. Szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest, 2005. 33–60. Boschloo 1998. Boschloo, Anton W. A.: The Prints of the Remondinis. An Attempt to Reconstruct an Eighteenth-Century World of Pictures. Amsterdam: Amsterdam University Press, 1998. Bowles 1984. Bowles, Paul: John Millar, the Four Stages Theory and Women’s Position in Society. History of Political Economy Winter 1984. Vol. 16. 619–638. Brand 1998. Brand, Joachim: Geschichten von Liebe und Tod. Graphi­ sche Bilderzählung des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Berlin: Kupferstichkabinett Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik, 1998. Brewer 1995a. Brewer, John: ’The Most Polite Age and the Most Vicious.’ Attitudes Towards Culture as a Commodity, 1660–1800. In The Consumption of Culture, 1600–1800: Image, Object, Text. Eds: Bermingham, Ann – John Brewer. New York: Routledge, 1995. 341–361. Brewer 1995b. Brewer, John: This, That and the Other: Public, Social and Private in the Seventeenth and Eighteenth Centuries. In Shifting the Boundaries. Transformation of the Languages of Public and Private in the Eighteenth Century. Eds: Castiglione, Dario – Lesley Sharpe. Exeter: University of Exeter Press, 1995. 1–21. British Literary Publishing Houses 1991. Anderson, Patricia J. – Jonathan Rose (eds): British Literary Publishing Houses, 1820–1880. Dictionary of Literary Biography. Vol. 106. Detroit, London: A Bruccoli Clark Layman Book, Gale Research Inc. 1991. Brookner 1972. Brookner, Anita: Greuze. The Rise and Fall of an Eighteenth-Century Phenomenon. New York, Greenwich and Connecticut: New York Graphic Society, 1972. Broughton 1999. Broughton, Trev Lynn: Men of Letters, Writing Lives. Masculinity and Literary Auto/Biography in the Late Victorian Period. London and New York: Routledge, 1999. Brown 1997. Brown, Lucy: The Treatment of the News in Mid-Victorian Newspapers. Transactions of the Royal Historical Society. 5th Series. Vol. 27. London: RHS, 1997. 23–39. Bruner 1993. Bruner, Jerome: The Autobiographical Process. In The Culture of Autobiography. Constructions of SelfRepresentation. Ed.: Folkenflik, Robert. Stanford, CA: Stanford University Press, 1993. 38–56.

314

Bruntjen, Sven H. A.: John Boydell, 1719–1804. A Study of Art Patronage and Publishing in Georgian London. New York and London: Garland Publishing, Inc., 1985. Büky – Csengeryné 1863. Büky Béla – Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 36. Budapest, 1963. Büky 1962. Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közle­ ményei 29. Budapest, 1962. Bürgerliches Wandbild 1975. Bürgerliches Wandbild, 1840–1920. Po­pu­läre Druck­ graphik aus Deutschland, Frankreich und England. Sammlung Dr. Christa Pieske. Exh. cat., Städtisches Museum Göttingen. Herausg.: Pieske, Christa. Lübeck, 1975. Burguière – Klapisch-Zuber 1996. Burguière, André – Christiane Klapisch-Zuber: A History of the Family. 2 vols. London: Polity Press, 1996. Bürgersinn und Aufbegehren 1987. Bürgersinn und Aufbegehren. Biedermeier und Vormärz in Wien 1815–1848. Exh. cat., Historischen Museums der Stadt Wien. Wien, 1988. Büttner 1981. Büttner, Eva: Zur humoristischen Graphic der Düssel­ dorfer Monatshefte. Die Veröffentlichungen von 1830– 1850. PhD, Erlangen-Nürnberg: Friedrich-Alexander Univ. 1981. Calhoun 1992. Calhoun, Craig (ed.): Habermas and the Public Sphere. Cambridge, MA: MIT Press, 1992. Calhoun 1994. Calhoun, Craig: Nationalism and Civil Society: Demo­c­ racy, Diversity and Self-Determination. In Social Theory and the Politics of Identity. Ed.: Calhoun, Craig. Oxford UK and Cambridge, USA: Blackwell, 1994. Cazes 1994. Cazes, Hélène: De florilèges et sortilèges: suites et séries livresques à la Renaissance. In Suites & Séries: Actes du Troisième Colloque du CICADA: 3, 4, 5 décembre 1992. Ed.: Rougé, Bertrand. Pau: Publications de l’ Université de Pau, 1994. 15–22. Chatterjee 1993. Chatterjee, Partha: The Nation and its Fragments. Colo­ nial and Post-Colonial History. Princeton: Princeton Univ. Press, 1993. City 1986. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 4. The City. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1986. Bruntjen 1985.

315

Clark, T. J.: The Absolute Bourgeois. Artists and Politics in France 1848–1851. London: Thames, 1973. Clarke 1832. Clarke: The Georgian Era: Memoirs of the Most Eminent Persons, who Have Flourished in Great Britain, from the Accession of George the First to the Demise of George the Fourth. London: Vizetelly, Branston and Co., 1832. Clayton 1997. Clayton, Timothy: The English Print 1688–1822. Published for The Paul Mellon Centre for Studies in British Art. New Haven and London: Yale University Press, 1997. Coldicott 1992. Coldicott, Edrie: Richelieu and the Arts. In Richelieu and his Age. Eds: Besquit, Joseph – Laurence Brockliss. Oxford: Clarendon Press, 1992. 203–235. Contemporary Events and Caricature 1988. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 8. Contemporary Events and Caricature. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1988. Cook 1968. Cook, Olive: The English House through Seven Centuries. New York, 1968. Country 1986. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 5. The Country. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1986. Cuno 1985. Cuno, James: Charles Philipon and La Maison Aubert. The Business, Politics and Public of Caricature in Paris 1820–1840. PhD Dissertation. Cambridge, MA: Harvard University, 1985. Currier and Ives 1984. Reilly, Bernard F.: Currier and Ives. A Catalogue Raisonné. Vol. 1–2. A Comprehensive Catalogue of the Lithography of Nathaniel Currier, James Merrit Ives and Charles Currier, Including Ephemera Associated with the Firm 1834–1907. Detroit, Michigan: Jr. Gale Research Company, Book Tower, 1984. Curtis 1984. Curtis, Judith: The Epistolières. In French Women and the Age of Enlightenment. Ed.: Spencer, Samia I. Bloomington: Indiana University Press, 1984. 226–241. Csatkai 1983. Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja, 1983. D’Oench 1999. D’Oench, Ellen G.: ‘Copper into Gold.’ Prints by John Raphael Smith 1751–1812. New Haven and London: Yale University Press, Paul Mellon Center, 1999. Das Wiener Künstlerhaus 1861–1968 2001. Wladimir Aichelburg: Das Wiener Künstlerhaus 1861– 2001. Beiträge zur Vergangenheit und Gegenwart der ältesten Künstlervereinigung Österreichs. Übersicht aller ab der Eröffnung des Künstlerhauses 1868 bis 1968 zu Clark 1873.

316

einer Ausstellung eingebrachten Kunstwerke. (Elektroni­ kus változat.) 2001. Delacroix 1990. Johnson, Lee: The Painting of Eugène Delacroix. A Criti­ cal Catalogue 1816–1831. Vol. 1–2. Oxford: Oxford University Press, 1990. Delteil 1926. Delteil, Loÿs: Le Peintre-Graveur Illustré, XIX et XX siècles. Henri Daumier (vol. 1–6), Paris: (S. n.) 1926. Devéria 1985. Achille Devéria témoin du romantisme parisien 1800– 1857. Cat. exp., Musée Renan – Scheffer. Ed.: Morel, Dominique, Paris: 1985. Divald 1910. Divald Kornél: Székely Bertalan. 1835–1910. Budapesti Szemle 1910. december. 144. kötet. 360–369. Dobai 1956. Dobai János: Székely Bertalan művészi arculatának kiala­ kulásáról. Művészettörténeti Értesítő 1956. 5. évf. 2–3. sz. 97–115. Dobai 2000. Dobai János: Adalbert Stifter egy portréjáról. Művészet­ történeti Értesitő 2000. 49. évf. 1–2. sz. 55–65. Dodson 1924. Dodson, Campbell: Old French Colour-Prints. London: Halton and Truscott Smith, LTD. 1924. Doran 1991. Doran, Amanda-Jane: The Development of the Full-Page Wood Engraving in Punch. Journal of Newspaper and Print History, 1991. Vol. 7. No. 2. 46–63. Dubois 1994. Dubois, Claude-Gilbert: Une esthétique de la sériati­ on: les recueils de ‘Vies’ et la collectivisation du modèle biographique (1560–1600). In Suites & Séries: Actes du Troisième Colloque du CICADA: 3. 4. 5. décembre 1992. Ed.: Rougé, Bertrand. Pau: Publications de l’ Université de Pau, 1994. 23–28. Duff 1999. Duff, Timm: Plutarch’s Lives. Exploring Virtue and Vice. Oxford: Clarendon Press, 1999. Duncan 1973. Duncan, Carol: Happy Mothers and Other New Ideas in French 18th-Century Art. Art Bulletin December 1973. Vol. 55. 570–583. Éber 1900. Éber László: Székely Bertalan. Vasárnapi Ujság 1900. márczius 18. 47. évf. 11. sz. 161–162. Elisabeth/Erzsébet 1991. Elisabeth Königin von Ungarn / Erzsébet, a magyarok királynéja. Kiáll. kat., Museum Österreichischer Kultur. Szerk.: Mraz, Gerda – Czennerné Wilhelmb Gizella. Eisen­stadt, Wien, München, 1991. EMA 12. Az Ernst Múzeum Aukciói, 12. Aukció. 1920. október 13. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1920. EMA 16. Az Ernst Múzeum Aukciói, 16. Aukció. 1921. április 30. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1921. EMA 17. Az Ernst Múzeum Aukciói, 17. Aukció. 1921. november 14. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1921. 317

EMA 22.

Az Ernst Múzeum Aukciói, 22. Aukció. 1923. február 15. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1923. EMA 25–26. Az Ernst Múzeum Aukciói, 25–26. Aukció. 1923. november 15. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1923. EMA 27. Az Ernst Múzeum Aukciói, 27. Aukció. 1924. március 31. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1924. EMA 43. Az Ernst Múzeum Aukciói, 43. Aukció. 1929. december 9. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1929. EMA 44. Az Ernst Múzeum Aukciói, 44. Aukció. 1930. április 28. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1930. EMA 46. Az Ernst Múzeum Aukciói, 46. Aukció. 1931. április 27. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1931. EMA 51. Az Ernst Múzeum Aukciói, 51. Aukció. 1935. április 8. Budapest: Ernst-Múzeum kiadása, 1935. Engen 1978. Engen, Rodney: Dictionary of Victorian Engravers, Print Publishers and their Works. London: Chadwyck – Healey, 1978. Engen 1995. Engen, Rodney: Pre-Raphaelite Prints. The Graphic Art of Millais, Holman Hunt, Rossetti and their Followers. London: Lund Humpries Publishers, 1995. „Eredeti másolat” 2004. „Eredeti másolat.” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után. Kiáll. kat., Magyar Képzőművészeti Egyetem. Szerk.: Révész Emese. Buda­pest, 2004. Erikson 1959. Erikson, Erik H.: Young Man Luther. A Study in Psycho­ analysis and History. London: Faber, 1959. Erikson 1969. Erikson, Erik H.: Gandhi’s Truth: On the Origins of Militant Nonviolence. New York: W. W. Norton & Company, 1969. Ernst 1922. Ernst Lajos: Petőfi arcképei. Budapest: Ernst Múzeum ki­ adványa (III), 1922. Erzsébet 1992. Erzsébet, a magyarok királynéja. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Múzeum. Szerk.: F. Dózsa Katalin. Budapest, 1992. Escal 1994. Escal, Francoise: Variations sur un paradigme musical: su­ ite, série, cycle, recueil, livre. In Suites & Séries: Actes du Troisième Colloque du CICADA: 3. 4. 5 décembre 1992. Ed.: Rougé, Bertrand. Pau: Publications de l’ Université de Pau, 1994. 39–49. Fábri 1996. Fábri Anna: „A szép tiltott táj felé.” A magyar írónők története két századforduló között (1795–1905). Budapest: Kortárs Kiadó, 1996. Fábri 1999. Fábri Anna: A nő és hivatása. Budapest: Kortárs Kiadó, 1999. 318

Fábri 2002.

Fábri Anna: ’Határozz, és kimondtad sorsodat.’ A nőkér­ dés megjelenítése a reformkori magyar irodalomban. In Nők és férfiak … avagy a nemek története. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület konferenciájának kiadványa. Szerk.: Láczay Magdolna – Kövér György. Nyíregyháza, 2004. 139–144. Family 1987. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 6. Piety and Family. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1987. Farwell 1977. Farwell, Beatrice: The Cult of Images [Le Culte des Images]. Baudelaire and the 19th-Century Media Explo­ sion. Exh. cat., Paris; Bibliothèque Nationale, Paris; University of California, Art Museum. Santa Bar­bara, 1977. Farwell 1981. Farwell, Beatrice: Manet and the Nude. A Study in Iconography in the Second Empire. New York and London: Garland Publishing Inc, 1981. Farwell 1989. Farwell, Beatrice: The Charged Image: French Popular Lithographic Caricature 1816–1848. Exh. cat., Santa Bar­ bara Museum of Art. Santa Barbara, 1989. Faxon 1973. Faxon, Frederick Winthrop: Literary Annuals and Gift Books. A Bibliography, 1823–1903. With supplementary essays. Pinner: Private Libr. Assoc., 1973. (1912) Folkenflik 1993. Folkenflik, Robert (ed.): The Culture of Autobiography Constructions of Self-Representation. Stanford, CA: Stanford University Press, 1993. Fourny 1996. Fourny, Diana: Job’s Curse and Social Degeneracy in Rétif de la Bretonne’s Le Paysan Perverti. In The Secret Malady: Venereal Disease in Eighteenth-Century Britain and France. Ed.: Merians, Linda Evi. University Press in Kentucky, 1996. 228–242. Fraisse 1994. Fraisse, Geneviève: Reason’s Muse. Sexual Difference and the Birth of Democracy. Chicago, London: The University of Chicago Press, 1994. Frankl 1961. Paul Frankl: Boucher’s Girl on the Couch. In Essays in Honor Erwin Panofsky. Ed.: Meiss Millard. New York: New York University Press, 1961. 138–152. Französische Bilderbogen 1972. Französische Bilderbogen des 19. Jahrhunderts. Samm­ lung Sigrid Metken. Exh. cat., Staatliche Kunsthalle Baden-Baden und Gesellschaft der Freunde junger Kunst. Ed.: Sigrid Metken. Baden-Baden, 1972. Fraser 1989. Fraser, Nancy: What’s Critical about Critical Theory? The Case of Gender. In Unruly Practices. Minneapolis: University of Minnesota, 1989. 319

From Hogarth to Hockney 1997. A Rake’s Progress from Hogarth to Hockney. Exh. cat., Sir John Soane’s Museum. Eds: Simon, Robin – Christopher Woodward. London, An Apollo Magazine Publication, 1997. Furstenberg 1975. Furstenberg, Jean: La gravure originale dans l’illustration du livre français au dixhuitième siècle [Die Original-Graphik in der französischen Buch-Illustration des achtzehnten Jahrhunderts]. Hamburg: Dr. Ernst Hauswedell & Co., 1975. Gauthier 1925. Gauthier, Maximilien: La Vie et l’Art Romantiques: Achille et Eugène Devéria. Paris: H. Floury, 1925. Gavarni 1845. Gavarni. Oeuvres choisies. Bruxelles: J. Hetzel, 1845. Gavarni 1846. Oeuvres choisies de Gavarni. Bruxelles: J. Hetzel, 1846. Gellér 1978. Gellér Katalin: Nagy Sándor. Budapest: Corvina, 1978. Gellér – Keserü 1987. Gellér Katalin – Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest: Cégér, 1987. Genre 1984. Farwell, Beatrice ed.: French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 3. Genre: Urban and Military. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1984. Gerő [1903]. Gerő Ödön: Művészek a Vörösmarty-Albumban. In Vörösmarty-album. Szerk.: Lándor Tivadar. Budapest: Franklin [1903]. 110–119. Gerő 1911. Gerő Ödön: Székely Bertalan emléke. A Hét 1911. február 5. 22. évf. 6. sz. 1091. sz. 95. Gerő 1925. Gerő, Ödön: Az akt-kiállítás. Magyar Művészet 1925. 1. évf. 7. sz. 353–383. Gerő 1988. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. In Magyarország társadalomtörténete I. A reformkortól az első világháborúig. Szöveggyűjtemény. 2. Kötet. Szerk.: Kövér György. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988. 69–88. Gerszi 1953. Gerszi Teréz: Daumier és az első magyar élclap karikatú­ rái. Művészettörténeti Értesítő 1953. 2. évf. 1–2. sz. 138– 144. Gerszi 1960. Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960. Godefroy 1969. Godefroy, Louis: Le Peintre-Graveur Illustré, XIX et XX siècles. Albert Besnard (vol. 30). New York: Da Capo, 1969. Goodman 1997. Goodman, Dena: Women and the Enlightenment. In Becoming Visible: Women in European History. Eds: Brindenthal, Renate – Susan Stuard – Merry WiesnerHanks. 3rd ed. Boston: Houghton/Mifflin, 1997. 233–263. 320

Gordon 1982. Gosztola 1985. Gotlieb 1991.

Gray 2000. Green 1991. Griffiths – Carey 1994. Gusdorf 1975. Gyáni 1994. Gyáni 1996. Habermas 1962.

Habermas 1971. Habermas 1974. Habermas 1979. Habermas 1984. Habermas 1989a.

Habermas 1989b.

Gordon, Ray: The Art of the French Illustrated Book 1700–1914. Vol. 2. New York: Ithaca, 1982. Gosztola Annamária: Szerelmey Miklós litográfus (1803– 1875). Művészettörténeti Értesítő 1985. 35. évf. 1–2. sz. 11–31. Gotlieb, Marc Joseph: From Genre to Decoration: Studies in the Theory and Criticism of French Salon Painting, 1850–1900. PhD diss. UMI Ann Arbor Michigan, Balti­ more Maryland: John Hopkins Univ., 1991. Gray, Rosalind P.: Russian Genre Painting in the 19th Century. Oxford: Clarendon Press, 2000. Green, Katherine Sobba: The Courtship Novel 1740–1820. A Feminized Genre. Lexington, KY: University Press of Kentucky, 1991. Griffiths, Antony – Carey, Frances: German Printmaking in the Age of Goethe. London: Published for the Trustees of the British Museum by British Museum Press, 1994. Gusdorf, Georges: De l’autobiographie initiatique à l’autobiographie genre littéraire. Revue d’histoire littéraire de la France. 1975. Vol. 75. Nr. 6. 957–970. Gyáni Gábor: Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón. Századok 1994. 128. évf. 6. sz. 1057– 1077. Gyáni Gábor: A kávéházba járó polgár. Budapesti Negyed 1996. 12–13. 57–67. Habermas, Jürgen: Strukturwandel der Öffentlichkeit: Untersuchungen zu einer Kategorie der bürgerlichen Gesellschaft. Neuwied és Berlin: Hermann Luchterhand, 1962. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása. Budapest: Gondolat, 1971. Habermas, Jürgen: The Public Sphere: An Encyclopedia Article (1964). New German Critique Fall 1974. Vol. 3. 45–55. Habermas, Jürgen: Communication and the Evolution of Society. Boston: Beacon Press, 1979. Habermas, Jürgen: The Theory of Communicative Action. Vol. 1. Boston: Beacon Press, 1984. Habermas, Jürgen: The Structural Transformation of the Public Sphere: an Inquiry into a Category of Bourgeois Society. Translated by Thomas Burger and Frederick Lawrence, Cambridge, Mass.: MIT Press, 1989. Habermas, Jürgen: Jürgen Habermas On Society and Politics. A Reader. Ed.: Seidman, Steven. Boston: Beacon Press, 1989. 321

Habermas 1992.

Habermas, Jürgen: Further Reflections on the Public Sphere. In Habermas and the Public Sphere. Ed.: Calhoun, Craig. Cambridge, MA: MIT Press, 1992. 421–461. Habermas 1993. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. fordította Endreffy Zoltán és Glavina Zsuzsa. Budapest: Századvég Kiadó, 1993. Hanson 1972. Hanson, Anne Coffin: Popular Imagery and the Work of Eduard Manet. In French 19th Century Painting and Literature. Ed.: Finke, Ulrich. Manchester: Manchester University Press, 1972. Hanson 1977. Hanson, Anne Coffin: Manet and the Modern Tradition. New Haven: Yale University Press, 1977. Hardouin-Fugier – Grafe 1995. Hardouin-Fugier, Élisabeth – Étienne Grafe: La Peinture Lyonnaise au XIXe siècle. Paris: Les editions de l’amateur, 1995. Harris – Nochlin 1976. Harris, Ann S. – Linda Nochlin: Women Artists: 1550– 1950. Los Angeles: Country Museum of Art, New York: Knopf, 1976. Havelková 1993. Havelková, Hana: A Few Prefeminist Thoughts. In Gender Politics and Post-Communism: Reflections from Eastern Europe and Former Soviet Union. Eds: Funk, Nanette – Magda Muller. New York: Routledge, 1993. 62–73. Heller 1992. Heller, Reinhold: Introduction. In The German Print Portfolio 1890–1930. Serials for a Private Sphere. Ed.: Reisenfeld, Robin. Chicago: University Press, 1992. Heller-Greenman 2002. Heller-Greenman, Bernadine: Moreau le Jeune and the „Monument du Costume”. Athanor 2002. Vol. 20. 67–76. Henkel – Schöne 1990. Henkel, Arthur – Albrecht Schöne (eds): Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI. und XVII. Jahr­ hunderts. Weimar: Metzler, 1996. Hind 1963. Hind, Arthur M.: A History of Engraving and Etching from the 15th Century to the Year 1914. New York: Dover, 1963. Historicism 1989. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 9. Historicism and Exoticism. Chicago: The University of Chicago Press, Chicago and London, 1989. Hobsbawm – Ranger 1992. Hobsbawm, Eric – Terence Ranger (eds): The Invention of Tradition. Cambridge: CUP, 1992. Hoffmann 1950. Hoffmann Edit: Barabás Miklós. Budapest: Művelt Nép, 1950. Hohendahl 1982. Hohendahl, Peter Uwe: The Institution of Criticism. Ithaca, N. Y.: Cornell University Press, 1982. 322

Holčík, Štefan: Pozsonyi koronázási ünnepségek. Buda­ pest: Európa Könyvkiadó, 1986. Holmström 1967. Holmström, Kirsten Gram: Monodrama, Attitudes, Tableaux Vivants. Studies on Some Trends of Theatralical Fashion 1770–1815. Uppsala: Almqvist & Wiksell Boktryckeri AB, 1967. Homans 1993. Homans, Margaret: ’To the Queen’s Private Apartments’. Victorian Studies Autumn 1993. Vol. 37. Nr. 1. 1–56. Hook – Poltimore 1986. Hook, Phillip – Mark Poltimore: Popular 19th Century Painting. A Dictionary of European Genre Painters. Woodbridge: Antique Collectors’ Club, 1986. Horn 1928. Paul Horn: Johann Gerhard Huck, ein alter düsseldorfer Kupferstecher. In Karl Koetschau. Von seinen Freunden und Verehrern zum 60. Geburtstag am 27 März 1928. Düsseldorf: Verlag des Kunstvereins für die Rheinlande und Westfalen, 1928. 130–137. Hufton 1992. Hufton, Olwen H: Women and the Limits of Citizenship in the French Revolution. Toronto, Buffalo: University of Toronto Press, 1992. Hunt 1992. Hunt, Lynn: The Family Romance of the French Revolution. London: Routledge, 1992. Imre 2002. Imre Györgyi: A leány azonosítása Kiss Bálint Jablonczai Pethes János leányától búcsúzik a leopoldvári börtön ablakánál 1674-ben című festményén. Annales de la Galerie Nationale Hongroise/ A magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997–2001. Etudes sur l’histoire de l’art en honneur de Katalin Sinkó. Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére. Budapest, 2002. 153–160. Irigaray 1985. Irigaray, Luce: This Sex which is not One. London: Cornell, Ithaca, 1985. Johannesson [1984]. Johannesson, Lena: Pictures as News, News as Pictures. A Survey of Mass-reproduced Images in 19th Century Sweden. Reprint from Visual Paraphrases. Studies in Mass Media Imagery. Acta Universatatis Upsaliensis. Figura. Nova Series. 21. [1984] Johns 1991. Johns, Elizabeth: American Genre Painting. The Politics of Everyday Life. New Haven and London: Yale University Press, 1991. „Joie de Vivre” 1994. „Joie de Vivre.” Paintings of Genre and Human Interest. Exh. cat., Polak, East 1854 Fine Art Dealer. London: 1994. Jones 1995. Jones, Vivien: Scandalous Femininity: Prostitution and Eighteenth-Century Narrative. In Shifting the Boundaries. Transformation of the Languages of Public and Private in the Eighteenth Century. Eds: Castiglione, Dario – Lesley Sharpe. Exeter: University of Exeter Press, 1995. 54–70. Holčík 1986.

323

Kaelble – Schriewer 2003. Kaelble, Hartmut – Jürgen Schriewer (eds): Vergleich und Transfer. Komparatistik in den Sozial-, Geschichtsund Kulturwissenschaften. Frankfurt am Main: Campus Verlag, 2003. Kaelble 1999. Kaelble, Hartmut: Der historische Vergleich: eine Ein­ führung zum 19. und 20. Jahrhundert. Frankfurt am Main: Campus Verlag, 1999. Kaschuba 1993. Kaschuba, Wolfgang: German Bürgerlichkeit after 1800: Culture as Symbolic Practice. In Bourgeois Society in Nineteenth-Century Europe. Eds: Kocka, Jürgen – Allen Mitchell. Oxford: Providence, Berg, 1993. 392–422. Kellman 1976. Kellman, Steven G.: The Fiction of Self-Begetting. Modern Language Notes. December 1976. Vol. 91. Issue 6. Comparative Literature 1243–1256. Kelp 1928. Kelp Anna: A 19. századi magyar festészet viszonya a francia festészethez. Budapest: Globus, 1928. Kemp 1995. Kemp, Wolfgang: ’A Shelter for Paintings’: Forms and Functions of 19th Century Frames. In In Perfect Harmony. Picture and Frame, 1850–1920. Ed.: Medgen, Eva. Amsterdam: Van Gogh Museum, Wien: Kunstforum, Zwolli: Waanders Uitsgevers, 1995. 13–24. Kemp 1997. Kemp, Wolfgang: The Narratives of Gothic Stained Glass. Transl. Caroline Dobson Saltzwedel. Cambridge: University Press, 1997. [Sermo Corporeus: Die Erzählung der mittelalterlichen Glasfenster. München: Schirmer/ Mosel, 1987.] Keserü 1984. Keserü Katalin: Orlai Petrich Soma 1822–1880. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1984. Kibédi Varga 1993. Kibédi Varga Áron: Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás. Athenaeum 1993. I. kötet. 4 füzet. 166–179. Kieselbach 26. Kieselbach Galéria és Aukciósház. 26. Aukció. 2004. ok­ tóber 12. Budapest: 2004. Kinsey 1984. Kinsey, Susan R.: The Memorialists. In French Women and the Age of Enlightenment. Ed.: Spencer, Samia I. Bloomington: Indiana University Press, 1984. 212–225. Klesse 1972. Klesse, Brigitte: Studien zu italienischen und französi­ schen Gemälde des Wallraf-Richartz-Museums. WallrafRichartz-Jahrbuch 34 (1972) 242–250. Kocka 1995. Kocka, Jürgen: The Middle Classes of Europe. The Jour­ nal of Modern History December 1995. Vol. 67. Issue 4. 783–806. Kontler 1997. Kontler László: William Robertson’s History of Manners in German, 1770–1795. The Journal of the History of Ideas 1997. Vol. 58. No. 1. 125–144. 324

Koszinowski – Leuschner 1990. Koszinowski, Ingrid – Vera Leuschner: Ludwig Emil Grimm. Zeichnungen und Gemälde. Marburg: Hitzeroth, 1990. 2 Bande. Krüger 1998. Krüger, Peter: Bevezetés a művészettörténeti elbeszélés­ kutatásba: a festészet és költészet határai. In Narratívák 1. Képelemzés. Szerk.: Thomka Beáta. Budapest: Kijárat Kiadó, 1998. 95–116. Kunzle 1973. Kunzle, David: The History of Comic Strips. Vol. 1. The Early Comic Strip. Narrative Strips and Picture Stories in the European Broadsheet from 1450 to 1825. Berkeley, Los Angeles and London: University of California Press, 1973. Kupferstiche des 18. Jahrhunderts 1914. Kupferstiche des 18. Jahrhunderts. In schwarz und farbig. Ausserdem Lithographien von Daumier, Gavarni und Anderen. Sammlung Julius Model. Berlin: Otto von Holten, 1914. Kurz 1952. Kurz, Hilde: Italian Models of Hogarth’s Picture Stories. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 1952. Vol. 15. 136–168. La Femme 1974. La Femme vue par des Lithographes Romantiques, 1830– 1850. Exh. cat., Musée des Beaux-Arts. Lyon, 1974. Landes 1998. Landes, Joan B.: Women and the Public Sphere in the Age of the French Revolution. Ithaca and London: Cornell University Press, 1998. Lándor 1905. Lándor Tivadar: Székely Bertalan. Vasárnapi Ujság 1905. december 31. 52. évf. 53. sz. 856–857. Langford – West 1999. Langford, Rachael – Russel West: Introduction. Diaries and Margins. In Marginal Voices, Marginal Forms. Diaries in European Literature and History. Eds: Langford, Rachael – Russel West. Amsterdam, Atlanta GA: Rodopi, 1999. Lankheit 1959. Lankheit, Klaus: Das Tryptichon als Pathosformel. Heidel­ berg: Carl Winter Universitätsverlag, 1959. (Abhandlungen der Heidelberger Akademie der Wissenschaften. Phi­lo­ sophisch-historische Klasse. Jahrgang 1959. 4.) Laver 1927. Laver, James: „Le coucher de la mariée.” Revised version. Apollo May 1927. Vol. 5. No. 29. 220–221. Lázár 1922. Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Petrovics Elek elő­ szavával. Budapest: Wolfner Gyula kiadása, 1922. Les Femmes de Gavarni 1985. Les Femmes de Gavarni: Gavarni’s Images of Women. Exh. cat., The Visual Arts Gallery, The University of Alabama. Ed.: McPherson, Heather. Birmingham, 1985. 325

Leuschner, Eckhard: The Papal Printing Privilege. Print Quarterly December 1998. Vol. 15. No 4. 359–371. Life in England 1953. Life in England in Aquatint and Lithography 1770–1860. Architecture. Drawing Books. Art Collections. Magazines. Navy and Army. Panoramas. Etc. from the Library of J. R. Abbey. London: Private, 1953. Lithographs and Literature 1981. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 1. Lithographs and Literature. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1981. Lithography in Art and Commerce 1997. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 12. Lithography in Art and Commerce. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1997. Love 1988. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 7. Love and Courtship. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1988. Lyka 1900. Lyka Károly: Székely Bertalan. Műcsarnok 1900. már­cius 18. 3. évf. 11. sz. 137–138. Magyar festők [1908]. Koronghi Lippich Elek (szerk.): Magyar festők. Negyvenöt fénynyomatú műlap, bevezető tanulmánnyal. Budapest: „Könyves Kálmán” Magyar Műkiadó Részvénytársaság, [1908]. Maksay 1960. Maksay László: Székely Bertalan a naturalizmusról és a realizmusról. Művészettörténeti Értesítő 1960. 9. évf. 4. sz. 314–315. Maksay 1966. Maksay László: Adalékok Székely Bertalan ifjúkorához. Művészettörténeti Értesítő 1966. 15. évf. 3–4. sz. 265– 267. de Man 1979. Man, Paul de: Autobiography as De-facement. Modern Language Notes. December 1979. Vol. 94. Issue 5. Comparative Literature. 919–930. Marcuse 1978. Marcuse, Herbert: Der deutsche Künstlerroman. Frank­ furt: Suhrkamp, 1978. (1927) Marioni 1999. Joseph Marioni. Triptych. Exh. cat., Diözesanmuseum. Eds: Winnekes, Katharina – Stefan Kraus. Köln, 1999. Marody 1993. Marody, Mira: Why I am not a Feminist? Some Remarks on the Problem of Gender Identity in the USA and Poland. Social Research Winter 1993. Vol. 60. No. 4. 853–864. Marrow 1982. Marrow, Deborah: The Art Patronage of Maria de’ Medici. UMI Research Press, Ann Arbor, Michigan: Studies in Baroque Art History. No. 4. 1982. (1978) Leuschner 1998.

326

Massing 1989.

Massing, Ann: From Print to Painting. The Technique of Glass Transfer Painting. Print Quarterly 1989. Vol. VI. No. 2. 382–393. Mathews – Saphiro 1989. Mathews, Nancy Mowel – Barbara Stem Shapiro: Mary Cassatt. The Color Prints. Harry N. Abrams Inc. and Williams College Museum of Art, 1989. Mayor 1971. Mayor, A. Hyatt: Prints and People. A Social History of Printed Pictures. Princeton: University Press, 1971. Meisterwerke der Holzschneidekunst 1881. Meisterwerke der Holzschneidekunst aus dem Gebiete der Architektur, Sculptur und Malerei. Leipzig: J. J. Weber, 1880–1881. 3. kiadás. II. kötet. Melcher 1950. Melcher, Edith: The Life and Times of Henry Monnier 1799–1877. Cambridge, MA: Harvard University Press, 1950. Mémoires 1998. Mémoires du XVIIIe siècle. Exh. cat., Musée Goupil. Eds: Bigorne, Regine – Ségolène Le Men. Bordeaux, 1998. Mennekes 1995. Mennekes, Friedhelm: Triptychon / Triptych. Moderne Altarbilder in St. Peter Köln / Modern Altarpieces at St. Peter’s, Cologne. Mit Installationsfotos von Wim Cox / with installation photos Wim Cox. Frankfurt am Main und Leipzig: Insel Verlag, 1995. Michel 1986. Michel, Christian: La Diffusion des Gravures d’après Greuze. In Diderot et Greuze. Actes du Colloque de Clermont-Ferrand (16 nov. 1984). Eds: Ehrard, Antoinette – Ehrard, Jean. Adosa: 1986. 39–49. Mirrors 1985. Roche, Serge – Germain Courage – Pierre Devinoy: Mirrors. New York: Rizzoli, 1985. MNRTK 2. 1921. Magyar Nemzeti Reneszánsz Társaság 2. Aukciója. 1921. március 21–24. Buda­pest, 1921. MNRTK 4. 1923. Magyar Nemzeti Reneszánsz Társaság 4. Aukciója. 1923. január 15–20. Buda­pest, 1923. Moiso-Diekamp 1987. Moiso-Diekamp, Cornelia: Das Pendant in der hollandi­ schen Malerei des 17. Jahrhunderts. Frankfurt am Main: Peter Lang, 1987. Moore 1987. Moore, Cornelia Niekus: The Maiden’s Mirror. Reading Material for German Girls in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Wiesbaden: Otto Harrasowitz, 1987. Motz 1989. Motz, Marilyn F.: Visual Autobiographies: Photograph Albums of Turn-of-the-Century Midwestern Women. Ame­rican Quarterly March 1989. Vol. 41. No. 1. 63–92. Moxey 1989. Moxey, Keith: Peasants, Warriors, and Wives: Popular Imagery in the Reformation. Chicago: University of Chi­ cago Press, 1989. 327

Mravik 1991. Mravik 1998.

Müller 2001. Naftulin 1971. Nagy 1911. Nagy 1935. Nagy 1953. Nagy 2000. Nagyházi 72. Nagyházi 74. Nagyházi 93. Nagyházi 105. Nagyné 1969. Nagyné 1976. Nahoum-Grappe 1993.

Neuner 1995. 328

Mravik László: ’Et in Arcadia ego.’ (Magyarországi ere­ detű műkincsek a Szovjetunióban – illegálisan II). Új Művészet 1991. november 2. évf. 11. sz. 4–11, 77–78. Mravik, László: The „Sacco di Budapest” and De­pre­ dation of Hungary 1938–49. Budapest: Published by the Hungarian National Gallery for the Joint Restitution Committee at the Hungarian Ministry of Culture and Education, 1998. Müller Ildikó: A Budapesti Tudományegyetem nőhall­ gatóságának társadalmi összetétele (1896–1914). Korall 2001. Tavasz–Nyár. 3–4. 203–220. Naftulin, Lawrence: A Note on the Iconography of the van der Paele Madonna. Oud Holland 86 (1971) Part I, 3–8. Nagy Sándor: Székely Bertalan-emlékkiállítás a Műcsar­ nokban. Élet 1911. február 19. 3. évf. 8. sz. 198–201; feb­ ruár 26. 3. évf. 9. sz. 226–228. Nagy Sándor: Ádámosi Székely Bertalan centennáriumá­ ra. Magyar Művészet 1935. 11. évf. 7–8. sz. 193–202. Nagy Zsuzsa: Petőfi Illusztrációk. In A Magyar Művé­ szet­történeti Munkaközösség Évkönyve 1952. Budapest: Művelt Nép, 1953. 139–165. Nagy Ildikó: A Great Painter Misunderstood. Bertalan Székely 1835–1910. Hungarian Quarterly Spring 2000. Vol. 41. 62–69. Nagyházi Galéria és Aukciósház 72. Festményárverés. 19. és 20. századi festmények. Budapest: Nagyházi, 2001. Nagyházi Galéria és Aukciósház 74. Festményárverés. Régi mesterek. Budapest: Nagyházi, 2001. Nagyházi Galéria és Aukciósház 93. Műtárgyak, 19. és 20. századi festmények árverése. 2002. december 14. Budapest: Nagyházi, 2002. Nagyházi Galéria és Aukciósház 105. Festményárverés. Budapest: Nagyházi, 2004. Nagyné Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1777–1918). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969. Nagyné Szegvári Katalin: Nők az egyetemeken I. Küz­ delmek a nők egyetemi tanulmányaiért. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, 1976. Nahoum-Grappe, Veronique: The Beautiful Woman. In A History of the Women in the West. Eds: Duby, George – Michelle Perrot. Cambridge, MA: Belkhap Press, 1993. Vol. 3. 85–100. Neuner, Antje Maria: Das Triptychon in der frühen altniederländischen Malerei. Bildsprache und Aussagekraft

Nicholson 1999. Nochlin 1967. Nochlin 1971. Nochlin 1978. Papp 1971. Parry 1988. Pateman 1980. Pateman 1988. Paulmann 1998.

Paulson 1979. Péter 1931. Peters 1980. Petrovics 1925. Petrovics 1936. Pieske 1988. Pieske 1989–1990.

Pigler 1974.

einer Kompositionsform. Frankfurt am Main: Peter Lang, 1995. Nicholson, Linda J.: The Play of Reason. From the Modern to the Postmodern. Buckingham: Open University Press, 1999. Nochlin, Linda: Gustave Courbet’s »Meeting«: A Portrait of the Artist as a Wandering Jew. Art Bulletin 1967. 49. évf. 209–222. Nochlin, Linda: Gustave Courbet’s »Toilette de la Mariée«. Art Quarterly 1971. Vol. 34. 31–54. Nochlin, Linda: Lost and Found: Once More the Fallen Woman. Art Bulletin March 1978. Vol. 60. n. 1. 139–153. Papp Zsolt: Jürgen Habermas és a ‘kritikai nyilvánosság’ esélyei. In Habermas 1971. 379–398. Parry, Ellwood: The Art of Thomas Cole: Ambition and Imagination. Newark, N. J.: Univ. of Delaware Press, 1988. Pateman, Carole: The Disorder of Women. Cambridge: Polity Press, 1980. Pateman, Carole: The Sexual Contract. Cambridge: Polity Press, 1988. Johannes Paulmann: Internationaler Vergleich und in­ terkultureller Transfer. Zwei Forschungsansätze zur europäischen Geschichte des 18. bis 20. Jahrhunderts. Historische Zeitschrift 267 (1998) 649–685. Paulson, Ronald: Popular and Polite Art in the Age of Hogarth and Fielding. Notre Dame, Indiana and London: University of Notre Dame Press, 1979. Péter András: Fruchter Lajos gyűjteménye. Magyar Mű­ vészet 1931. 7. évf. 61–110. Peters, Susan Dodge: Examination of Another Source for Manet’s »The Balcony«. Gazette de Beaux-Artes December 1980. 122. 225–226. Petrovics Elek: Wolfner Gyula képgyűjteménye. Magyar Művészet 1925. 1. évf. 301–309. Petrovics Elek: Székely Bertalan jellemrajzához. Budapesti Szemle 1936. január. 240. kötet. 698. sz. 1–27. Pieske, Christa: Bilder für jedermann. Wandbilddrucke 1840–1940. Berlin: Keyser, 1988. Pieske, Christa: Das Bild im Bilde: ‘Ein Morgen nach dem Maskenball’. Annales de la Galeria Nationale Hongroise – A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1989–1990. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 1993/1994. 7–31. Pigler, Andor: Barockthemen. 1–3 Band. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974. 329

Pinups 1995.

Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 11. Pinups and Erotica. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1995. Polgár 2. Polgár Galéria és Aukciósház, 2. Aukció. 1995. december 18–19. Budapest: Polgár, 1995. Polgár 6. Polgár Galéria és Aukciósház, 6. Aukció. 1997. május 20–21. Buda­pest: Polgár, 1997. Polgár 8. Polgár Galéria és Aukciósház, 8. Aukció. 1997. október 31. Budapest: Polgár, 1997. Polgár 9–10. Polgár Galéria és Aukciósház, 9–10. Aukció. Karácsonyi Művészeti Árverés. 1997. december 10–11; december 16. Budapest: Polgár, 1997. Polgár 34. Polgár Galéria és Aukciósház, 34. Aukció. 2000. decem­ ber 4–5. Budapest: Polgár, 2000. Polgár 43. Polgár Galéria és Aukciósház, 43. Aukció. 2002. decem­ ber 4–6. Budapest: Polgár, 2002. Porter 1993. Porter, Roger J.: ’In Me the Solitary Sublimity’: Posturing and the Collapse of Romantic Will in Benjamin Robert Haydon. In The Culture of Autobiography. Constructions of Self-Representation. Ed.: Folkenflik, Robert. Stanford, CA: Stanford University Press, 1993. 168–187. Portraits and Types 1982. Farwell, Beatrice (ed.): French Popular Lithographic Imagery 1815–1870. Vol. 2. Portraits and Types. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1982. Posner 1972. Posner, Donald: The True Path of Fragonard’s ’Progress of Love’. The Burlington Magazine August 1972. Vol. 114. 526–534. Praz 1964. Praz, Mario: An Illustrated History of Furnishing from the Renaissance to the 20th Century. New York: George Braziller, 1964. Pupil 1985. Pupil, François: Le Style Troubadour ou la nostalgie du bon vieux temps. Nancy: Press Univ. de Nancy, 1985. Radocsay 1942. Radocsay Dénes: Adatok Kelety Gusztáv művészetéhez. In Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének 60-ik évfordulójára. Budapest: Franklin, 1942. 229–240. Ranke 1977. Ranke, Winfried: Joseph Albert, Hofphotograph der bayerischen Könige. München: Schirmer-Mosel, 1977. Regency to Empire 1984. Regency to Empire: French Printmaking, 1715–1814. Exh. cat., Baltimore Museum of Art. Eds: Carlson, V. I. – J. W. Amann. Baltimore, 1984. Reisenfeld 1992. Reisenfeld, Robin: The Revival, the Transformation and Dissemination of the Print Portfolio in Germany and Austria, 1890 to 1930. In The German Print Portfolio 1890–1930. Serials for a Private Sphere. Ed.: Reisenfeld, Robert. Chicago: Chicago Univ. Press, 1992. 330

Rendall, Jane: The Origins of Modern Feminism: Women in Britain, France and the United States, 1780–1860. Basingstoke: Macmillian, 1985. Rendall 1987. Rendall, Jane: Virtue and Commerce: Women in the Making of Adam Smith’s Political Economy. In Women in Western Political Philosophy. Kant to Nietzsche. Eds: Kennedy, Ellen – Susan Mendus. Brighton: Wheatsheaf, 1987. 44–77. Révész 2001. Révész Emese: Képi elbeszélés és popularizálódás az 1850–1870 közötti sajtóban megjelent történeti képek pél­ dáján. Művészettörténeti Értesítő 50 (2001) 1–2:147–172. Révész 2007. Révész Emese: „Az Ország Tükre.” Sajtóillusztráció Magyarországon 1850–1870. PhD. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2007. Riggs 1971. Riggs, Timothy Allan: Hieronymus Cock (1510–1570): Printmaker and Publisher in Antwerp at the Sign of the Four Winds. PhD. New Haven: Yale University, 1971. Ripa 1997. Ripa, Cesare: Iconologia. Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta: Sajó Tamás. Budapest: Balassi Kiadó, 1997. Risch 1986. Risch, Marianne: Die Druckgraphik englischer Genre­ maler und die Düsseldorfer Malerschule, 1820–1850. Ph.D. Kiel: Univ., 1986. Rorimer – Freeman 1949. Rorimer, James J. – Margaret B. Freeman: The Nine Heroes Tapestries at the Cloisters. The Metropolitan Mu­ seum of Art Bulletin May 1949. Vol. 7. No. 9. 243–260. Rosen 1988. Rosen, Jeffrey H.: Lemercier et Compagnie. Photo­litho­ graphy and the Industrialization of Print Production in France: 1837–59. PhD. Ann Arbor, Michigan: North­ western University, UMI, 1988. Röthlisberger 1961. Röthlisberger, Marcel: Claude Lorrain. The Paintings. Critical Catalogue. Vol. 1–2. New Haven: Yale University Press, 1961. Rubin 1977. Rubin, Elaine: The Heroic Image: Women and Power in Early 17th Century. PhD. Washington, DC.: George Washington University, 1977. Sabin 1996. Sabin, Roger: Comics, Comix and Graphic Novels. A History of Comic Art. London: Phaidon Press, 1996. Sauerländer 1968. Sauerländer, Willibald: Über die Reihenfolge von Fragonards ’Amours des bergers’. Münchener Jahrbuch der Bildenden Kunst 1968. Vol. 19. 127–156. Schéfer 1915. Schéfer, Gaston: Moreau le Jeune 1741–1814. Paris: Goupil et Cie, 1915. Sears 1986. Sears, Elizabeth: The Ages of Man. Medieval Interpretations of the Life Cycle. Princeton: Princeton University Press, 1986. Rendall 1985.

331

Seidel 1989.

Sets and Series 1984.

Shapiro 1940–1941. Sheriff 1990. Simon 1995/1996. Sitwell 1969.

Solkin 1993. Soltészné 1936. Somers 1993.

Soós 1958. Spacks 1977. Stamm 1981. Staves 1980/1981. Steam 1992. Stewart 1984.

Sturrock 1993. 332

Seidel, Wilhelm: Die Symphonie von Moritz Schwind. In Der Text des Bildes, Möglichkeiten und Mittel eigen­ ständiger Bilderzählung. Ed.: Kemp, Wolfgang. München: text+kritik, 1989. 10–34. Sets and Series. Prints from the Low Countries. Exh. cat., Yale University Art Gallery. Ed.: Field, Richard S. – Stephen H. Goddard – David S. Ritchkoff. New Haven, 1984. Shapiro, Meyer: Courbet and Popular Imagery. An Essay on Realism and Naïveté. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 1940–1941. Vol. 4. 164–191. Sheriff, Mary D.: Fragonard: Art and Eroticism. Chicago and London: The University of Chicago Press, 1990. Simon, Jacob: The Account Book of James Northcote. The Walpole Society 1995/1996. Vol. 58. 21–125. Sitwell, Sacheverell: Narrative Pictures. A Survey of English Genre and its Painter. Notes on the Illustrations by Michael Sevier, London: Batsford Ltd. New York: Schocken Books, 1969. Solkin, David H.: Painting for Money: the Visual Arts and the Public Sphere in 18th Century England. New Haven: Yale, 1993. Soltészné Szilárd Katalin: Székely Bertalan (1835–1910). Magyar Női Szemle 1936. január-február. 2. évf. 11–15. Somers, Margaret R.: Citizenship and the Place of the Public Sphere: Law, Community and Political Culture in the Transition to Democracy. American Sociological Review October 1993. Vol. 58. No. 5. 587–620. Soós Gyula (szerk.): Izsó Miklós levelei. Budapest: Mú­ zeumok Központi Propaganda Irodája, 1958. Spacks, Patricia Meyer: Women’s Stories, Women’s Selves. Hudson Review 1977. Vol. 30. Nr. 1. 29–41. Stamm, Therese Dolan: Gavarni and the Critics. Ann Arbor Michigan: UMI Research Press, 1981. Staves, Susan: British Seduced Maidens. Eighteenth Cen­ tury Studies Winter 1980/1981. Vol. 14. No. 2. 109–134. Steam, Roger T.: Archibald Forbes, Special Correspondent. Journal of Newspaper and Print History 1992. Vol. 8. No. 2. 4–14. Stewart, Joan Hinde: The Novelists and Their Fictions. In French Women and the Age of Enlightenment. Ed.: Spencer, Samia I. Bloomington: Indiana University Press, 1984. 197–211. Sturrock, John: Theory Versus Autobiography. In The Culture of Autobiography. Constructions of Self-

Szabó 1995.

Szabó 1999.

Szakács 1997.

Székely 1900. Székely 1911. Székely 1917a. Székely 1917b.

Székely 1935.

Székely 1955. Székely 1987. Székely 1999. Székely 2004. Szmrecsányi 1911.

Representation. Ed.: Folkenflik, Robert. Stanford, CA: Stanford University Press, 1993. 21–37. Szabó László: Iskolai szemléltető képek 1872-ből. In Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Nagy Ildikó. Budapest: 1995. 100–110. Szabó Krisztina Anna: Az Egészélet szigete – életmód és mentalitás a gödöllői művésztelepen. In Nagy Sándor 1869–1950. Szerk.: Géczi János. Veszprém: Vár ucca ti­ zenhét, VII. 1999/2. 109–131. Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon, 1840–1945. Adatok a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményéből. Bu­ da­pest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. A Nemzeti Szalon katalógusa. Székely Bertalan művei­ nek kollektív kiállítása és nemzetközi grafikai kiállítás. Budapest: Légrády Testvérek, 1900. Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Tár­­ sulat Székely Bertalan emlékkiállításához. 1911. február 3– március 3. A Műcsarnokban. Budapest: 1911. Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. Az új szerzemények kiállítása (1914–1917). Budapest: Hornyánszky, 1917. Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Grafikai Osz­tályának XXVI. kiállítása. 1917. december. Székely Bertalan grafikai munkái. Lándor Tivadar ajándéka. Pest: Hornyánszky, 1917. Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. A Grafikai Osztály LXX. kiállítása. Székely Bertalan rajzai. Szüle­ tésének századik évfordulójára. 1935. december havában. Budapest: 1935. Országos Szépművészeti Múzeum. Székely Bertalan kiállítás. Budapest: Műcsarnok, 1955. Székely András: Munkácsy. Budapest: Corvina, 1987. [1979] Székely Bertalan (1935–1910) kiállítása. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Nagy Ildikó. Budapest, 1999. „… álomszerű merengésben”. Székely Bertalan Női élet sorozata. Kiáll. kat., Székely Bertalan Műteremház. Szerk.: Bicskei Éva. Szada, 2004. Szmrecsányi Miklós: Visszapillantás az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 50 éves multjára. Művészet 1911. 10. évf. 3. sz. 97–155. 333

Szőke 1992.

Szőke Annamária: ’Lassított lónézés.’ Székely Bertalan mozgástanulmányai. In Székely Bertalan mozgástanulmányai. Kiáll. kat., Magyar Képzőművészeti Főiskola. Szerk.: Szőke Annamária – Beke László. Budapest, 1992. 5–61. Szőke 1999a. Szőke Annamária: ’… ostoba angyalkákkal játszik üres óráiban.’ A kutató és elmélkedő Székely Bertalan-kép a kritikában és a művészettörténet-írásban. In Székely Bertalan (1935–1910) kiállítása. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Nagy Ildikó. Budapest, 1999. 311–348. Szőke 1999b. Szőke Annamária: Székely Bertalan mennyezet-elmélete és mennyezettervei. In Székely Bertalan (1935–1910) kiállítása. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Nagy Ildikó. Budapest, 1999. 293–303. Szőke 2000. Szőke Annamária: Székely Bertalan: Élet. Fríztervek. In Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk: Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 729–732. Takács 1936. Takács Mária: Jankó János. 1833–1896. A Budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetében készült doktori érteke­ zés. Budapest: Mérnökök Nyomdája, 1936. Tanaka 2002–2004. Tanaka, Shinji: On Bertalan Székely’s Japanese Woman, 1871. Annales de la Galerie Nationale Hongroise 2002– 2004. Vol. XXIV. No. 9. Budapest, 2005. 25–37. Taylor 1987. Taylor, Sean J.: Pendants and Commercial Ploys: Formal and Informal Relationships in the Work of Nicolas Delaunay. Zeitschrift für Kunstgeschichte 1987. Vol. 50. N. 4. 509–538. The Folding Image 1984. The Folding Image. Screens by Western Artists of the Nineteenth and Twentieth Centuries. Exh. cat., Yale University Art Gallery, Washington: National Gallery of Art. Eds: Komaneczky, Michael – Virginia Fabbri Butera. New Haven and Washington, 1984. Tomaselli 1985. Tomaselli, Sylvana: The Enlightenment Debate on Wo­ men. History Workshop Autumn 1985. Vol. 20. 201–224. Tomaselli 1991. Tomaselli, Sylvana: Reflection on the History of the Science of Women. History of Science June 1991. Vol. 29. No. 84. 185–205. Tóth 1991. Tóth Zoltán: A rendi norma és a „keresztény polgáriso­ dás”. Századvég 1991. 2–3. sz. 75–132. Twyman 1970. Twyman, Michael: Lithography 1800–1850. London: Oxford University Press, 1970. 334

Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly. Művészet­tör­ téneti Füzetek 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. Végvári 1958. Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958. Végvári 1983. Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844–1900. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1983. Veldman 1986. Veldman, Ilja: Lesson for Ladies: A Selection of 16th and 17th Century Dutch Prints. Simiolus 1986. Vol. 16. No. 2–3. 113–127. Veszprémi 2009. Veszprémi Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról. Borsos József festő és fotográfus (1821– 1883). Kiáll. kat., Magyar Nemzeti Galéria. Szerk.: Veszprémi Nóra. Budapest, 2009. 30–54. Viharos 1900. Viharos: A Székely-kiállítás. A Hét 1900. 11. évf. 533. sz. 174–175. Vogel 1992. Vogel, Ursula: Whose Property? The Double Standard of Adultery in Nineteenth-Century Law. In Regulating Womanhood. Historical Essays on Marriage, Motherhood and Sexuality. Ed.: Smith, Carol. London and New York: Routledge, 1992. 147–166. Vogel 1993. Vogel, Ursula: Property Rights and the Status of Women in Germany and England. In Bourgeois Society in Nine­ teenth-Century Europe. Eds: Kocka, Jürgen – Allan Mitchell. Oxford, Providence: Berg, 1993. 241–269. Vogel 1995. Vogel, Ursula: The Fear of Public Disorder: Marriage be­ tween Revolution and Reaction. In Shifting the Boundaries. Transformation of the Languages of Public and Private in the Eighteenth Century. Eds: Castiglione, Dario – Lesley Sharpe. Exeter: University of Exeter, 1995. 71–88. de Vries – van Amstel 1973. de Vries, Leonard – Ilonka van Amstel (eds): History as Hot News 1865–1897. The Late Nineteenth Century World as Seen Through the Eyes of The Illustrated London News and The Graphic. London: John Murray, 1973. Weigmann 1906. Weigmann, Otto (ed.): Schwind. Des Meisters Werke in 1265 Abbildungen. Stuttgart und Leipzig: Deutsche Verlags-Anstalt, 1906. Weisberg 1978. Weisberg, Gabriel P.: Images of Women: Printmakers in France from 1830–1930. Salt Lake City: Utah Museum of Fine Arts, University Of Utah, 1978. Werner – Zimmermann 2006. Michael Werner – Bénédicte Zimmermann: Beyond Comparison: Histoire Croisée and the Challenge of Reflexivity. History and Theory 45 (February 2006) 30–50. Vayerné 1973.

335

Wichmann 1985. Zimmermann 1999.

336

Wichmann, Siegfried: Carl Spitzweg und die französi­ schen Zeichner Daumier – Grandville – Gavarni – Doré. München: Haus der Kunst, 1985. Zimmermann, Susan: Die bessere Hälfte? Frauen­be­ wegungen und Frauenbestrebungen im Ungarn der Habs­burgermonarchie 1848 bis 1918. Wien, Budapest: Promedia Verlag – Napvilág Kiadó, 1999.