alyasá A Galyasági Településszövetség negyedévi kiadványa

ÚJ FOLYAM, 3. SZÁM

2000. TÉL

alyasá A Galyasági Településszövetség

~l

negyedévi kiadványa

=

a Galyaság népességének alakulásáról • a fejlesztés lehetöségei • tanösvény • helynevek Tornakápolnán • a Galyaság mondavilága • népi lakóházak Perkupán • szomszédolás: Körtvélyes • vendéglátás Égerszögön • hírek és f"ölhívások

ÚJFOLYAM,3.sZÁM

G alyaság

1

2000. 'IÉL

TARTALOM ~--------------

3

HELYlSMERE'J' SISKAN!

SZlLASl

TOZSA IS'JVAN: ZAHORSZKI

BEATA: A Galyaság népességi mutatói

EIónyös környezettel

AD&.:Tanösvény

a

hátrányos

Galyaságban

KovAcsPAL: Tornakápolnahelynevei

VAS TIBoR:

Népi lakóházak

8

helyzetben

1.

(1980-81)

MAGYAR ZoLTÁN: Galyasági népmondák

4

n.

Perlmpán 1.

17 27 33

38

SZOMSZ!DOLAs

Körtvélyes

(Hru~v) -----

40

FORUM

Falusi vendéglátás tgerszögön GALYAS!Gi

/ Tóth Györgyné

41

fZBK

Vadászgu1yás Szent Hubertus-napi

43 vaddisznópörköh

43

HlREK A GATESZ a CSEREHAT-2000 konferencián

44

Teresztenye Önkonnányzatának

44

kizárása a GATESZ-böl

E&'fÜtt:m1lködés a Miskolci Egyetem tanszékeivel

44

AGATESZ lnDővített ülése - 2000. o1..-tóber12.

44

Szögliget millenniumi zász1óátadása - 2000. október 21.

_45

2

G a1yasás

2000. 'IÉ.

- 2000. november 11.

~-_45

ÚjFOLYAM.3.SZÁM

Id6sekJlaP.ia~ Katatin-bál~-2000.

nomnber

ÚjFOLYAM,3.SZÁM

25.

45 45

Szálláshelyek a Galyaságban és kömyékén

46

FELHtvAs

l%-át a GATESZ javára!

I, ••••.--I+<Wí

i

. i

!,~H+!

oI

"I

aI

"•

4I

S I

3

2OOO.m

Bevezetö

Megjelent a Galyasági Füzetek 3. száma.

Ajánlja följövedelemadója

G alyaság

_

Hol is van a Galyaság? Mely falvak tartoznak hozzá? As els6 kérdésre még ViSt.OnYIag.könnyen felelhetQnk, ha csak "ho.zzávet61egeae:n" ssere1nénk fogalmazni. azonban a második kérdésre már konkrét adatokat illene adnunk. Kezdjilk: a má.sodik kérdés meg"áluzoJá8ávalf Az elmúlt - nyugodtan mondhatom - évszázadokban több szem több véleménye is ismertetésre került. Ezek közii1 talán a legismertebb és általunk is leginkább hangoztatott Strómpl Gábortól származó megfogalmam". miszerint uA fennsfkho:z csatlakoBÓ GalyaslJgon kDZel egy_ mds mellett hat klJZSég oon: ÉgersziJg. Tereszten.ye. Sz6ll6s-ani.6. Kdpolna, Vatbóc és Szin-petri." (A GamiSr-Tornai karazt emberi telepe! - F6ld é9 Ember, II. éviolyam, 1922). Ezzel szinte ,.faluról-falura" - Szinpetri kivételével - 82O!lO8 az a Pesty Frigyes-féle helynévgy1ljtésben (1864) található, minden "galjassági" községnél idézett meghatározás, meJ,y szerint ••Torna msgye alsójc2rd.sában az 1lgyruwer;ett GaQaSSdgi ten'Jleten

me1I.Y mogdbafoglalja

Toma megye - EgerszIJg,

Teresztene,

&:6ll6s

Ardó,

Kt1polna, és Varbócz ~ és hatatai1cat. •• Ha e két Jda ••• 'kua" kijelentést eJfopdjuk, akkor már le is raktuk az ••alapokat". Amikor pedig az e1s6 kérdésre próbálunk válaszolni. akkor Filep Antal m~ szoktuk haaznábri, miszerint: ••Galyasdg: lU egykori Toma és GIJm6r m. Borsoddal hataros részének tNa a B«lvát6l Ny_ 70, Aggtelek és RudtJbdnya kiJzMt.••(Magyar Néprajzi Lexikon, n. kötet, 1979). Eszerint a Galyasághoz (is) tartozik még Perkupa, szin, Szinpetri, Jósvaf6, Aggtelek, Kánó és Imola (e16bbi 4 település Torna, utóbbi 3 G6mör vármegye része voh). Igazából a probléma is e két kérdéafölvetésben gyökeredzik. Amz: hol egy fiUdraizilag k6rbejárható teri.Ueten (a Galyaságon) kere88\1k a "ráes6" falvakat, hol olyan falvakat keresünk ft térképen, melyeknek (kiU-)teri.Uete vagy annak egy darabja része a GalyaMgnak Legföljebb "engedélyezb.e1;jük" még néhány határtelepülés fölvételét, azonban ft magyaI'-SZlovák határo!l túlnyúl6 Galyaaégot. illetve annak a Gamör- Tomai-kanmtal való esyértelmii megfeleltetéaét már túlzónak és 6nkényesnek targuk. summa aummárwn: Mert miféle táj az, amelynek mi'.g egyértelmií elhatároláaa sincs?

Bódvasn1as, 2000. Szent Miklós napja

•• 4

ÚJ FOLYAM, 3. szÁM

G a ly a

s

ág

2000. TÉL ÚJFOLYAl\1.3.SZÁM

Ga

lya

s

ág

2000. TÉL

5

SIsKÁNÉ SZILA81 BEATA

A Galyasig népességi m u t a t őI Az emberi települések térbeli elhelyezkedését a karsztvidéken a viz hiánya vagy megléte szabja meg. Főleg ez befolyásolta a Galyaság első letelepűlöit is. Patak jelölte ki Tornakápolna helyét, míg Égerszög es Szölösardö a fedett karsztba vágódó völgyek mélyén fekszik. Termöföld akad elég, letelepedésre alkalmas helyeket is könnyen találhattak itt az emberek. Gyakran helyezkednek el a községek a karsztok szélén, ezek "lábainál". Erősen eltér azonban a karsztos fennsíkok lakatlansága a fennsíkalja Iakottságátől. Ezek a magasabb térszínek - jö termőtalaj híján - szívösan ellenálltak az emberi térfoglelásnak A Galyaság falvai kis Iélekszámúak. Ez a törpefalvas településsserkezet, néhány száz lelkes falvaival, jellemző településformája az ország dombvidékeinek, de átlagos lelekszámuk tekintetében a térség települései az országos es megyei átlag alatt maradnak (1.

dig is főleg önellátásra berendezkedett mez6gazdaságból, és állattartásból éltek. Ezek közé tartozott a szőlőtermesztés is, melyet a filczéra vetett vissza az 1870--80-85 években. A vidék lakossága nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, es a szólók újratelepítése már csak részben történt meg. Ezzel a terület egyik fontos népességmegtartó képességét veszítette el.

400C>

1S542

$50C> :'«'''''2794

26022625

2344

23122401

29132351

2'2il5 2161

200C> 1500 1000 500

o

1990 , •• r o

1104 1VVO

••

I!! II

táblázat).

1. Szinpetri 2. Kimó ~lósardó 4. Imola 5. tgel'szög 6. Varbóc 7. Teresztenye 8. Tornakápolna

257fó 229fó 16lfó 133fó 88fó 80fó 32 fő 9fó

1. tábldsat A települések lélekazám szermti sorrendje (Forrás: B-A-Z. megye Statisztikai .Évkönyve, 1998. KSH, Bp. 1999.) A népesség fejlődését a térsadalmi-gazdaségi folyamatok erosen befolyásolják, ez pedig a népesség hosszú távú alakulásán követhetö nyomon (1. ábra). A XIX. század első harmadában (1831) kelerajárvány vonult végig a vidéken, mely a lakosságot megtizedelte. A falvak lakói min-

1. áb,.a A GalyaEiág öllsznépességének aIakulá&d

1828 és 1996 között

A század elején elkezdődő iperosítással a szegény mezőgazdasági területek nem tudtak lépést tartani, az általánosan nehéz gazdasági körülmények miatt a térségből jelentős számban vándoroltak el. A második világháború után bekövetkező változások a mez6gazdaság szerepét visszaszorították. A régiö nagyobb városainak iparositása a falvakban további negativ hatásokat gerjesztett, megkezdődött a népesség elvándorlása. A fiatalabbak az iparban kerestek állást. Eleinte még íngáztak, de a kényelmesebb kőrülmények miatt egyre többen költöztek be a városokba, A települések lélekszáma tehát az elvándorlás es a törzslakosság elöregedése következtében fokozatosan csökkent. A Galyaság a tudatosan nem fejlesztett kistájak közé tartozott, ezáltal sok probléma halmozottan jelentkezett, melyeknek utóhatásait nem lehet nyom nélkül eltüntetní, 1980-1990 között a népesség csökkenése folyamatosan felerősödött. Az elvándorlás

6

G alyaság

ÚJFOLYAM.3.szAM

2000.'IÉL lJ1FOLYAM.3.SZÁM

csökkent 'ugy-an, de ugy-anakkor visszaesett a természetes szaporodás (2. táblázat). Ennek oka az, hogy- kevés a szűlöképes korü fiatal a falvakban, így a népesség fokozatosan öregedő. A jelenlegi helyzet a 2. ábrán látható. Il!:lvesziilctés tgerszóg Imola

1

Kánö Szinpetri Szőlösardö Tereestenye Tornakápolna Varböc

3

1 -

2

-

-

:1. táblá.Bat

Halálozás 3 1 5 5 3 1 2 5

Természetes szaporodás -2 I

hátrány mindig is negatívan hatott ezekben a falvakban (3. ábra].

a népességszám

7

alakulására

~

1800~~~~

~

1315

~ 1000

-1 -1 -2 -5

2000. TÉL

200°rt~~--------------

1400 1200 . 1600~~~

-2 -5

G alyaság

109

800

(;00

~l1lvak

::t-~_""~~N~9m~~~~~I1l~vak~~

~~~őJ.

Népmozgalmi mutatök 1996-ban

3. ábra A galya.eitgi zsákfalvak ~ nem zsákfalvak ö8SZIlépcsségének alakulása 1828 é6 1996 között Imol ••. 15%

25%

:1. ábra

A gaIyasilgi települések népességmegoszlása

Külön is érdemes

ténye, Tornakápolna, ténelem

folyamán,

1998-ban

megvizsgálni a zsákfalvak (Égersz6g, TereszVarbóc) lakosságszámának változását a törmível jól látható, hogy a közlekedésföldrajzi

Az eddigiekból is látható, hogy a galyasági falvak népességmegtartó képessége a történelem során, és főleg a mült század végétől, fokozatosan csökkent. Mind a mai napig költöznek innen más vidékre, az idősek pedig őrzik a lakóhelyüket míg erejükból telik. Az utóbbi évtizedekben azonban már annyira megfogyatkozott a települések lakossága, hogy ha valamilyen kedvező változás be nem következík, akkor elkerülhetetlennek túnik a folyamat, hogy egyes községek hamarosan teljesen elnéptelenedhetnek.

8

G alyaság

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

TÖZSA ISTVÁN·

E16nyös

hátrányos

környezettel helyzetben ,.,Anépességmeglartó képesség ~gyenUí: képességmegtr;utó népességEnyedi Gy6rgy a1tat:iémikus

A GőméJr-Thmai-kar.s21 periférikus térs2Jerkezetben elhelyezkedő, elnépte~~nedlJ apFÓfalvas térségének péld4fán a2t vlÍ2X>~ fel a tanulmány, van-e kiút a gcu;dasági felemelkedés felé az ilyen helyen éldk s.mmám? Milyen pos21fordista idegenforgalmi keresletet VOmIiatnak a lJédett és látványos termés:watikómyemtben (JWi'Ao.ságilag haldokl6 térségek? Megoldf's lehet~ .egyá!talán a falusi ttaizmus fejes2'iése, avagy létezik-e más út lS a tradiCW~IS 1rézmi1ipar, a hagyományos primer s:zek1Dr, a távmunka, a térségmarketíng, a tókevomás, a hatÓ.rmerW. nem.2letkö1!iegyüttmiJlct'jdés feléles21ésével?

&tvaetéi: a Wrllletfejl.eszth makroklJrnyezete A volt szocialísta országok Közép- Európa keleti részén - ideológiájuk okán - az 1980-1990-es évekig eréltették a központi erőforrásokon nyugvó, központi irányítás alatt álló területfejlesztési politíkájukat. Mivel a fordísta tömegtermelés az 1970-es években viIágméretú - nálunk "olajválság" néven elhíresült - gazdasági krízisbe jutott, Nyugat-Európa a területfejlesztésre szánt erőforrásokat megpróbálta helyi alapokra áthelyezni - lásd: decentralizált területfejlesztési politika. Ez a folyamat a kezdeti gyengeség után 1990-2000-re fokozatosan megerösödött, mivel Nyugat-Európában az évszázados történelmi viszonyok miatt a lakosságnak komoly töketartalékai voltak. Kelet-Európában és Kelet-Közép-Európában azonban a centralista területfejlesztés elhúzódó agóniáját csak a politikai rendszerváltás tudta lezárni, A zöld utat kapott decentralizmus egy infrastrukturális an végletesen leépült, gazdasági alapját elvesztett és töketartalékok nélküli népességü településhál6zat keretén belül próbálja megvetni a lábát. Az egyelőre válságos helyzet stabilizálódása 2000-2010 körül, a jól mükődö decentralista területíejlesztés megjelenése pedig - Nyugat- Euröpa analögiáján • TanszéktJezetlS flisJoolai tési és TelepIlléstani (1) 2093202,

tanár, BIC4E Államigazgatási KaT, Szervezési, Veze1118 Budapest, .'rfénesi út 5. Tet/fax:

Tanszék

[email protected]ü

ÚjFOLYAM.3.SZAM

2000. TÉL

G alyaság

2000.1ÉL

9

2010-2020-ra várható. A két évtizedes kelet-kőzép-euröpai lernaradási és felzárkózássi folyamatot az 1. táblázat foglalja össze. Az értékrend, amely meghatározza a piacra. került települések kínálati lehetőségeit, a posztfordista korszakban kezd immateriálissá válni, -V-agyis a fordísta keresletnek megfelelő színes TV, autó és fagyasztőláda mellett a "bio" ételkéezítmények, természetes anyagok, az egészséges életmóddal és a testkultúrával kapcsolatos szolgáltatások iránt is megnő a. kereslet. Nálunk ez a rendszerváltás utáni évtizedben még csak csirájában jelentkezik, többé-kevésbé megfelel az 1970-1980-as nyugat-európai szintnek. 1950-

! Nyugatl&nójm

! ~zép-

l&nójm Nyugat-

&nópa Közép-

&nójm

11970-

I

11980 válság egyenletes gyenge C DC egyenletes e1adósodásC C 1970

I

fordista materiális

I

1980-199<1 közepes DC

I~=erós DC

forráa-

válság

bíanyos C

gyenge DC

ÉRTÉKREND posztfordista fordista materiális

I

12000-

2010

2010 2020 egyenletes 1

DC

, közepes DC

I ,

61'ÓS

DC

immateriális posztfordista imma:teriJilis

1. tábltUatA teruIetfejleaztés makrokörnyezete Eurőpában. A települések piacra kerüleae (C ;: a kö7pOnti eTÖfomísokon alapuló, centmlimlt teriJletfejles2ltés; DC = a helyi eTÖfomísoJoon alapuló, decentmli2illt teriJletjejles21és)

A hlctrányos helyzf'!tf1rurális térségek JeUemz6l E bevezetó gondolatok után lássuk, hogy a decentralista., a helyi erőforrások mozgösítására épülö területfejlesztésnek milyen esélyei lehetnek az olyan térségekben a kelet-kőzép-euröpaí országokban, amelyek a rendszerváltás után elveszítették népességmegtartó képességüket? Amelyek 1. a gazdasági szerkezetváltás nyomán ipari és mezögazdaságí mu.nkahelyek nélkiIl maradtak, 2. elmaradott I.nfras:tl-uktúrával rendelkeznek, 3. távol esnek az esetleges kfl1ftjldJ. to'7cebeáramlástközvetítő fö kőzlekedési útvonalaktől,

10

ÚJFOLYAM.3.SZÁM

G alyaság

2000. TÉL

4. a nemzetiségi-politikai feszültségek miatt egyelőre még mindig a. nehezen átjárható országhatárok mentén fekszenek és ezért gazdaságilag és politikaföldrajzilag egyaránt periferikus helyzetúek, 5. népessége nél1dJ.16zla talpraálláshoz szükséges helyi t8ke-tartalékokat. Iskolapéldája lehet az ilyen térségnek az Aggteleki-karszt vidéke, pontosabban a Gömör-Torn.cd-karszt, hiszen a határ szlovák oldalán is hasonló a helyzet. Az Aggteleki Nemzeti Parkot a Dél-Szlovák-karszttal együtt 1996 öta az ENSZ természeti világörökség területei közé sorolhatjuk. Nagy várakozások elózték meg ezt az aktust, a borsodi bánya- és nehézipar válsága, valamint a főldprivatizáció, a termelőszövetkezetek felbomlása miatt a minden munkahelyét fokozatosan elveszító népesség csodában reménykedett: a Világ6r6kség cím, majd megindítja a munkahelyteremtó idegenforgalmi konjunktúrát, A csoda azonban - mint rendesen - ezúttal is elmaradt. A periféria aprófalvainak maradék népessége rohamosan fogy: az ezeréves falvak teljes k:ihalását úgy tünik, semmi sem állíthatja meg. 40-10 fös állandó lakosságú kis falvakat is találunk napjainkban ezen a vidéken, az aprófalvak átlagos lélekszáma 390. Milyen út állhat a viszonylag szennyezetlen és természeti szépségekben bővelkedő környezetben haldokló falvak előtt? A kiút frányai 1. Egy lehetőség a falvak felv6sá.rlÓJIa. Ennek jelei a legkisebb falvak-

ban (Varbóc, Tornakápolna, Teresztenye) már feltünöek, A felvásárlás két célból történhet: vagy a közelebbi és távolabbi városok tehetősebb rétegei vásárolják meg a házakat hétvégi házas hasznosításra, vagy a kőzeli városok vállalkozói vásárolják fel a házakat, s a falusi turizmus jegyében az e célra elérhető központi támogatással felújítják és vendégházként hasznosítják azokat. Mindkét esetben állandó lakosság nélkül marad a falu és a minimális infrastrukturális szolgáltatások (energia-ellátás, kőzlekedés, közmú] biztosítása. valamint a tulajdon védelme érdekében szűkséges, hogy a l~ulajdonosok közössége falugondnokot alkalmazzon. Kőzigazgatási szerepkőre az ilyen, állandó lakosság nélkülí falvaknak jelenleg rendezetlen. A hétvégi házas felvásárlás a falukép

ÜJFOLYAM.3.szAM

G alyaság

2000. TÉL

11

szempontjéből kedvezőtlenebb, mint az, amikor a falusi turizmus jegyében vásárolja fel egy-két váIla1kozó a falut. Mégpedig azért, mert a falusi turizmus égisze alatt a házak felújítása külsóben próbál alkalmazkodni a helyi tradicionális népi építészet jegyeihez, mJg ez a víkendházas hasznosításnél nem követelmény. A falusi. turizmusról szölva el kell mondani, hogy ez nem valami csodaszer, amely talpra segíti az elesett régiókat. A falusi turizmus mindenképpen csak kisegítö, plusz jövedelemforrás lehet es nem kizárőlagos megélhetési forrás, mint ahogy kízárölag turizmusból - annak szezonális jellege miatt - még a legnagyobb idegenforgalmi körzetekben (pl. a Balaton parton) sem lehet megélni. Magyarországon a falusi turizmust még az idegenforgalmi szaknyelv is folyamatosan keveri a rekreáciős (pihenő), ill. a természet szépségeit megismertetni vágyó ökoturizmussal. A falusi turizmus aktiv pihenés, feltételezi azt, hogy a vendég részt vesz egy hagyományos paraszti gazdaság hétköznapi életében (disznótor, lakodalmas, tehén- vagy kecsketejfejés, vajkőpülés, túrökészítés, Iekvárfőzés, háziállatok ellátása, kosárfonás, gombaszedés és -szárítás stb). A periferikus régiókban a kellemes természeti környezetben létrehozott vendégházak a rekreáciős- és az ökoturizmus bázisai: a csendes szemlélódés, a természet szépségeíben való gyönyörködés. a táj esztétikai értékének, a jő levegő, a csend élvezetének és a védett vadvirágok vagy állatfajok megpillantásának öröme jegyében. Falusi turizmusra csak azon falvak alkalmasak, ahol az állandó lakosság nagyobb száma és élni akarása még fenntartja - vagy újra éleszti - a hagyományos háztáji gazdálkodás elemeit: tehenet, kecskét, baromfit tartanak, gombát, gyógynövényeket gyújtenek, lekvárt, pálinkát főznek, kosarat fonnak, lat faragnak, népi hímzéseket készítenek stb. Az ilyen tevékenységek megismerése a falusi turizmus ismérve. Ennek értelmében a példa régiönkban elsősorban a szlovákiai oldal falvai [Kecsó, Borzova, Pelsóca.rd.ó)lennének a falusi turízmusra igazán alkalmas fogadébázisok, mig a magyar oldalon a karszttói délre eső határrégiö települései: Kánö, Imola, Alsótelekes. 2. A periferikus régiók elötti második lehetőség az, hogy természetl1d.ncsefket (természetvédelmi oltalom alatt álló tájaikat és objektumaikat], m(1em1ékel.ket és hátranyos gazdasági helyzetük-

12 ÚJ

FOLYAM,3. szÁ,.>v1

G a ly a s li

g

ÍJJ FOLYAM, 3. SW-A.

2000. TÉL

nek "köszönhető" viszonylagos szennyezetlen k6rnyezetilket (a tiszta levegőt és a csendet) áruba bocsá.1ják. Az ilyen árura csak posztfordísta piacon tapasztalható kereslet és ez Magyarországon csak a rendszerváltás után kezdett megjelenni, jelenleg gyerekcipőben jár. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jelenleg a madárfüttyért csak a nyugat-európai turista hajlandó fizetni. Az, aki "fordista" materiális igényeit (színes TV, autó, hütőláda) már kielégítette és most már az immateriális javakra is vev6. A természeti kincsek áruba bocsátásának negativ hangzása van: "a természeti kíncs az ország vagyona, arra nem szabadíthatunk turistákat, azt nem herdálhatjuk el" véli az ágazati gondolkodású természetvédelem. A "mézesbödön" elv azonban lehetövé teszi, hogy egy-egy nemzeti park természeti kincseit ügy mutassuk be egy kiválasztott, látványos de kicsiny területen, hogy a park legnagyobb részén az ökoszisztémák háborítatlanul élhessenek. Ehhez persze infrastruktúra és megfelelő területmarketing szükséges, tehát tökeigényes tevékenység. Jósvafő, Aggtelek, Szögliget, Felsötelekes, illetve a szlovák oldalon Hosszűszó rendelkezik a legmegfelelőbb adottságokkal ebből a szempontból. 3. Végül a harmadik -. és legfontosabb - út az életben maradás, ill. a felemelkedés felé a munkahelyteNmrtIJ t8kének és a tőkét mozgásba hozó vállalkDz6knak a régiöba való "édesgetése". 1tt a térség- és településmarketingnek lenne igen nagy szerepe, hiszenmint a bevezetőben már szö volt róla - a beáramló töke a nemzetközi főközlekedési útvonalak mentén jön - ha jön, most pedig a periferikus régiókról van szö. Olyan tőkét kellene tehát vonzani, amely elsosorban immateriális javak és szolgáltatások áruba bocsatására szakosodott. Ilyen javakat tud ugyanis kínálni a régió és az ilyen javak kitermelése nem teszi tönkre a régiö erőforrását. (Példa: ha valamely oknál fogva. esetleg az igen olcsó munkaerö miatt, gépipari vagy vegyipari üzemet, tehát materiális javakat kitermeló tevékenységet telepítenek a régióba, az rombolja a régíö eladható kincsét: a csendet, a jő levegőt, az esztétikus tájat.) Immateriális javakra jelenleg komoly piac csak Nyugat- és ÉszakEurópában, tehát külfőldön kínálkozik. Ez még nehezebbé tenné a periferikus régiókban a térségmenedzsment helyzetér - ha lenne

egyáltalán szakértő kellene ide vonzani?

•

G a Iy

a

s

g

á

térségmenedzsment.

2000. TÉL

13

Milyen tökeberuházást

A bio-élelmJ.szerl.part (gombák, erdei gyümölcsök,

gyógynövények, kecsketej, kecskesajt, méz begyűjtése, feldolgozása, forgalomba hozása helyi és ••bio" markanév alatt, azt hangsú..... Jyozva, llOID' a termék kízárölag természetes alapanyagú, minden "E" faktortöl, színezö, ízfokozö, tartósító anyagtól mentes], • A kézmlIfpart (a helyi tradicionális ágazatok - fafaragás, zsákvarrás, kosárfonás, hímzés, népviséleti ruhakészítés, feldrágakő csiszolás stb. - újjászervezését, termékeiknek a helyi bio-éle1miszerekhez hasonlóan a multinacionális áruházlancokban való megjelentetésével). o A távmunkát (nagy cégek relaxált környezetet igénylő fejlesztóit, adatfeldolgozöít es minden olyan adminisztrativ munkakört, amely a világhálón is funkcionálhat megspórolva ezzel az utazási es rezsiköltségek egy részét). • A spo'"tturi.zmuson belül a lovak bértartása es a vadászturizmus, ill. ahol erre lehetőség van a viziturizmus is t6kevouzóvá válhat, hiszen a periférikus régiókhoz viszonylag közel esö nagyobb városok tehetősebb rétegei körében egyre népszerűbb az alacsony szakképesítésú helyi munkaerővel is beérö lőtartási vadászati, horgászati, vízitúrázási, vizisportolási igény. ' • Az ftkgenforgalmat kl.s.zolgál6 t6keberuházások - a nepességmegtartó erő vísszatérésével ezek után szinte automatikusan, magától települnének a periferikus térségbe, természetesen az öko-, a rekreáciös es a falusi turizmusra, ill. ahol van hévízkincs, ott a termálturizmusra is építkezve. >

A fenti célok eléréséhez elengedhetetlen a térség- és településmarketing, a tudatos térség- és településmenedzsment - ennek pedig nagyon híjával vannak a periférikus régiók. Első feladat tehát a szakszerű térségmenedzsment lét.l'ehozása_ Ezt a kormány is felismerte, amikor a területfejlesztési tanácsok mellett kistérségmenedzsereket ."szabadított" az országra. Egyetlen gond az, hogy őket nem a természetesen, alulról szervez6dó települési formációk kapjak meg, hanem a hazai NUTS rendszer 150 területi statisztikai kistérsége, így a szubszidiaritás - a helyi erőforrások helyi dönté-

14

ÚJFOLYM1,3.SZÁM

G a ly a s

á

g

2000. TÉL

ÚJFOLYAM.3.SZÁM

seken alapuló hasznosítási - alapelve nem tud teljesen érvényesülni, hiszen pl. a magyar oldalon Galyaságnak is nevezett GömörTornai-karszt nemhogy nem esik egybe az edelényi vagy a kazincbarcikai statisztikai kistérséggel, de szlovák oldalon is folytatódik. Mindez azt jelenti, hogy a periferikus régióknak nemzetklízf. településszavetségeket kellene létrehozniuk mikro.szinfen. Ezek az euro-mikrorégiök azután jó eséllyel pályázhatnának akár közvetlenül Brüsszelben szakszerű. térségmenedzser munkahe1y (képzés és infrastruktúra) kialakítására, ill. a kormány által létrehozott kistérségmenedzser rendszer funkcióinak helyi módosításához szükséges anyagi erőforrások biztosítására. A mikroszintú nemzetközi településszövetség azért fontos, mert esetünkben pl. a KassaMiskolc Eurorégió létezik ugyan, de letéből hosszabb távon sem várható, hogy az Aggtelek, Jósvafő, Perkupa, Szi1ice, Pelsöc környéki törpefalvak visszenyerjék népességmegtartö képességüket. Egy leh#ft.ségessbYdégia a felz.árkózáshDz A periférikus, aprófalves régiö népességmegtartő képességének újjáélesztésében elsö feladat lehet tehát egy nemzetk6zf mlkrotelepilléssz6vetség, társulás létrehozása, hogy annak égisze alatt brüsszeli erőforráshoz jusson a térség. Ezt az erőforrást a szakszerú térségmenedzsment felállítására, ill. a kormányzati kistérségmenedzsment funkcionális mödosítására tudják használni - hiszen a szakember-hiány az első nagy probléma. Ezután két piaci (marketing) feladat áll a térségmenedzsment elótt: az adott térség úrntészet1 és társadalmi adottságait el kell adni.uk - mint árut - a hslyf. lakosságnak. Ez minden terűlet- és településmarketing kezdő lépése, hiszen ha a helyi lakosság nem "vevő" a saját településkörnyezetére (azaz nem ismeri annak értékeit, annak gyenge pontjait, nem próbálja azt fenntartani, megvédeni. meggyógyítani, nem büszke a településére és annak környezeti értékeire), akkor a telepűléskörnyezet pusztulásra van ítélve, hiábavaló dolog oda tőkét csalogatní. Ellenséges beállítottságú társadalmi környezetbe még akkor sem jön a t6ke, ha a terület a tökeáramlás irányában fekszik, nemhogy a periférián, Ha a térségmenedzsment ezt a feladatot megoldotta (előadások, könyvek, ismertető füzetek, általános iskolai tudati-környezeti nevelés, helyi sajtő stb. segítsé-

G alyas

ág

15

2000. TÉL

gével megismertette és megezerettette a helyi lakossággal a régiö értékeit), a második piaci feladata a térség és az egyes települések

markf!tl.'l.gjében. a munkahel:yteremt.6 ils az fmma:terlidfs értékek piacán érdekelt fljke vonzása. Ez a régiő környezetí értékeinek a hirdetésével, az adekvát érdekeltségek és piac felkutatásával történhet: legkőltségesebb eszköze a brüsszeli iroda nyitása, legolcsóbb eszköze pedig az Internetes honlap és a dll-ect flmafl. Ha ezt a feladatot is sikerült megoldania a térségmenedzsmentnek, a munka nehezén túl van, hiszen megkezdődik a csoda, a tökebeáramlás a periférikus régióba. Ez munkahelyek létrejöttével, a múszaki és a hu mán inírastruktúra javulásával, az idegenforgalmi beruházások és az idegenforgalmi attrak:ciók megjelenésével, egyszóval a népességmegtartő képesség visszatérésével és gazdasági fellendüléssel jár (lásd 2. táblázat). A térségmenedzsment feladata ezután már csak a tőkét állandó mozgásban (beáramlásban) tartó marketing-tevékenység.

1. piaci

feladat: -+ . eredmény: a galyasági te:nné1. a természeti szeti adottságok és környezet fennérteke.k fel- és . tarthatósága és elismertetése a vállalkozás-

12_

t

felelőllÖk:

barat társadalmi

'"

környezet

'"

nese

'"

őnkor-

mányzatok, társulások, civil szezvezédések

1 I JdSIleg:

I

I

helyi lakosság (vevók)

i

I

I

megjele-

2. piaci feladat: -+ a természeti értékek es a telepűle-

lI

t

I

'"

.".

.

i

I

felelÖtiÖk:

••••

megjelen:e

őnkor-

)

1 uniós és hazai

I

.. vállalk:ozók (vevók)

1,

fejlesztő

tőkések,

-J

1 GAZDASÁGI FEL-

zódések

, k6aq: eurőpai

I

I

.".

i

6<

zások 12• új szolgáltatások, új munkahelyek, új fogyasztók

I mányaatck, társuI1ásOk. civil szerve-

'

~dméoy: attrakciOk, töke beáranúás, beruhá-

sek marketingje

I

l

ll.

II

I

LENDűLts, NÉPESSÉG MEGTARTAS':J.

vonzas

..

2. táblázat A m.agyar-sz1ovák Galyaság gazdasági' felzárkóztatállának folyamata

Mint látható, a népességmegtartő képesség - Enyedi professzor szellemes megfogalmazásával élve - csakugyan nem más, mint az élni akarását megtartani képes népesség jelenléte, vagyis a képességmegtartó népesség.

1

I

16

ÚjFOLYA.'v1,3.SZÁM

G alyaság

ÚJFOLYAM,3.szAM

2000. TÉL

G alya8'&

2OOO.Tm.

17

Irodalom As AgteJekllYomlleti Park 1998. [szerk, Barosa G.) Mezőgazda. Bp. (az Aggteleki-karszt legfrissebb. legrészletesebb monográfiája) Enyedi Gy. 1996. Regionális folyamatok Magyarországon - Hilscher Egyesület, Bp. (a gazdasagi. szerkezetváltás következményei a területi ~ejl6dé~be:n) . . G. Fekete t. 1998. A térség mely élni akar (Cserehát - Hernád .- Bodva vidék Térségfej1esztési Programja - Reg-Lex, Edelény (tri; elmaradott, hatinmenti régiók Iehetöségei, kűlönös tekintettel a határon átnyúló egyűtt:Inüködés.l:e) G.l'ekete É. 1997. Akistérségi tervezés néhány sajátossága = Tér és Tia"sadalom 3. (gyakorlati tudnivalók) G. Fekete É. 1996. Kistérségi szervezádese.k megjelenése a terü1etfejlesxtésben. Együtt! _ De hogyan? - kézirat PF.ARE-MTARegionális Kut.atások K~~tja, Miskolc (gyakorlati tudnivalók a kistérségi együttműködés lehetőségeível

•

Taaös"éa,. Oal" •• 'gbaD

1.

Az Aggt.eJeki Nemzeti Park terü1etén kijeléilt.em egy háromnapos tan6svényt. mivel a badanaokon kívül számos olyan terméazeti érté.bt ta1álunk a felszínen iSt amit csak kevesen ilmemek. célja els6eorban a természettudományok (féSldrajz,bioJósia). társadalomtudományok (t&ténelem., mdvészettlSrténet, népnt,jz) helyszíni ~ történ6 oktatása, a természetvédelmi ~t kiaJakitáSa, éa ezen túhnen6en az elmaradott g&néir-tornei teri1let idegenfoJplmi fejleaztéae a tabb napra ide látogató - nem csak a BaradIát megtekint6 - turisták révén. A tanösvény természetesen elkerüli a Nemzeti park fokozottan védett réa'zeit, i&Va védelemre SZOrUJÓ ntmény- és áDatfajoJmt nem. zav8!ja. Az Agt.dekr6l induló és Jósnú6re érkez6. - a Nemzeti Park egész teriiJetét bejáró - háromnapoa útvonalnak most a Gelyaságon átba1adó részét: szeretném bemutatni.

kapcsolatban) .' G. Fekete t. 1997. Galyaság: mikrotérségi fejlesztési stratégia - Reg-Lex Terségfejlesztési Tanácsadó Bt, Edelény (A Galyasági Településszövemég II falvánek településfejlesztési straté~a) GulyWn S. 1999. Az Aggtelek - Bódva völgye - Rak:aca és kö~~é~ének gyógy-, ill. föszemővény, valamint vadon termő gyümölcsök te1epltéseröl, termesztéséról és értékesitéséról - kézirat (tanulmimytetv) Gulybán Egyéni Cég, Mískolc. Rek_ky 1. 1997. [szerk.] Aggtelek és vidéke turistakal.e.uze. - Bíbor Bt, Miskolc (idtalános tiYismertetó, túr~imlatok. települések bemutatása). Reohnítlllel' J. 1998. Területi stratégiák - Dialóg CatnpUS Kiadó, Budapest Pécs (a te.rületfejlesztés jelenlegi helyzete az ország egyes régióíban) SIa1r6ul: Szi1aal B. 1999 A Galyaság tiljföldr~zi jellemzése és jelen állapotadiplometerv, Miskolci Egyetem. Bánymnérnóki Kar, Kötnyezetgazdálkodási Intézet, Főldr$-Kötnyeze1tanÍ Tanszék - kézirat 60 p. . . Ssuhay P. 1982. A &Lefldrö kötnyéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus idószak:ooan - Borsodi. Kismonográfiák, lIIiiskolc (a Bódva-völgy es a Galyaság falvainak népi élete) . Tóz•.•. 1. 1994. Gyógynövények gyújtése. taItósitása, felhasználása - MiskolC1 Gombász Egyesület, Tudomány és Technika Háza, Miskolc (A Galyaság leggyakoribb gyógynövényeinek részletes ismertetése) TózISllI. 1996. Az Aggteleki-karszt idegenforgalmi potenciálja= Földrllizi Értesitó 45. 3-4. (a ter:mészetvéde1em es tri;idegenforgalom viszonyaAggte1eken) Tózsa 1 2000. A Galyaság a. harmadik évezred küszöbén - Britannica Bt: Pilisszentiviln p 148 (A Galyaság területfejlesztési str~a és környeze1l értékeinek bemutatiisa) VUröu L. 1980 Aggtelek - Domica tél-ség üdülóterü1et rendezési terv koncepciója _ kézirat, Városépítési Tudományos Tervező Intézet, Budapest (a magyar Aggteleki-karszt es a Dél-Szlovákiai-karszt együttes te1epülés-fejlesztésének

1. ANAGY-VOLGYI-V1ZNYELóK A Nagy-vöJ&yi-Yiznye!ókméi,yBégi lefejezés (bat11kaptúre) aorán alakultak: ki a PJiOC:én kor végén, pleiaztocén elején (Jakucs L. 195657). A nemkarsztos

teriilet.r6l érkez6 virioJyú vöJ&yrendszere a feKezdetben - amikor a kaniztrizszint ma,psan, a meder k6zelében volt - a karsztos k6zcten is folytatta meder- és vóJ&yv6&é8ét, mé1ybefejezés még nem történhetett. A pliocénban kezdett a teliiJet emelkedni Az emelkedés gyoraabb volt, mint a vizfolyás bevágódása, ennek következtében a k.arsztvíza1:int 1esüD:yedt. A 1ú a k:ia1akUJÓ nye16kan keresztül a mélybe fejez6datt és a felszíni fOlYiMZ id6szakossá vált. Mivel a völgy mélyü1t és id6közben bátravágédott, az e1s6 viznyelési hely följebb hátrált, í&v hozva létre az újabb v.iznyeJ6ket sorban a vaJgyf6 felé. Ennek l!IOl'án az id6aebb nyel6k id6szakoesá váltak, vagy teljesen tmtmt6dtek, ezeket ~ egymásu.t.ániságukat dett karsztos t.énrdnt elérve, arra átörök:l6datt.

kezdeti e1gondolasai)

«

18

ÚJFOLYAM,.3.szAM

G alya.'1

ÚjFOLYAM,.3.szAM

~-somak. neVeZZGk.E folyamatot az is eJI1aepette. hogy a ViZCOJ;YáaOk víz&yd~ egyre fogyott. majd mes is az6nt. Az ilyen vöJ&ytaJpitöbönaok az Agteleki-karszt ~ &ebb felszíni kal'BlZtfoamái.A mdköcl6 viznye16k közül id6nként egyik-másik e1föm6ch1c, aminek következtében a ~ által szálJitott hordalék a nyeJ6 közelében Jerak6dik és hOrdaJékteraSZO aJa'rulnak ld. Ezt a fob'amatot itt a Béke-barJang nYeJ6in.él fi&Je!ték és írták Je eI6eZÖr (Jakucs L. 1953). V_estéssel mutatták ki, hogy az eJnYelt 'riz a barlangon végi&folyvaa Komlós-foJTásban bukkan

G alY•• '1

DX).'IE:.

19

A mezedek falú vfiJgyekben ~ ~.~ •••• növénytárau)ást találunk, a ~ háraas erd6t. Tavaazal virágzik a kékvirágú taMLSZi CSiIItJgUirIIg (SC:iIIia hÜOJia). nyáron pedig a~ (paris quadrifotia)és a kt.In:SdSiSaICVirdg (Aamitum gradIe) válik uralkodóvá. A humu_gazdag talaj következtében 6sael b6ven teremnek a különböm aombafAjok: fzletes PrJI5IdnYa (BOJetUS eclulisJ. nagy cbfdb (Maa'olepiota

pereszks (Lepiata nuda).

procere).

liltJ

Ezeket a JaJmsság eJI1azeretette1 gy6jti és

fCVaaztja.

feJazinre.

fedett k:arsztra. ea6 Nagy-völgy mentén edafikus nCi. fi&yelhetüDk meg. csarabos SZ6rfI1gYePet. Ez a növényzet helyi hatás -legeltetés, kawáJás - fö1er.ssödéaefolytán aJakulhatott ki, másod ••••• ~ kit6n6e:n allraJmazkodva az er6aen elsavanyodott talajhoz. Lea;iel1emz6bbúttör6 (pionír) .k: a ~ nYIT (BetUJa penduJa) és a bCriIrn (Juniperus commu~. A fenyérek uralkodó növényei: a banpféJék (Ericaceae) családjába tartoa) CSCIJ'ab (CaDuna VUJPriS) és erika (Erica tetraJiX). a PiDang6SViráCÚ szdmya.s rekettye (Genista saaitfalis) és több pázaitf6féle, köztük a lqde1lemz6bb a SIIJ6rft'J (Nardus stricta). aminek érdekeasége. hogy tokwwai egyiuinyba állnak.. A jórészt vé:nytárauláat

1UMnY mMert a "jelzésen megtbe. jobbta ktInytuodf14 a z+-re fé... rDnICle. Az elAgmrdSCdl ~ meSE. bb ~ at a 1ui:aat. tIIIU'JYet az 50-es •• 2./e18Jen a BBce-bariangban gY6gYUI6 a.sstmcts betegek s:ardmdtulPItettek. Ma a .barlangterdpi4 ~ a j6svof6i Te.ngeIszem-kiJsben ~ /ahfizaJdNm. helYaiIC el. A mentél kis tisatdSGn megPrihenhetQnk hJ amikDr az 4suhty ~ h' ld, •• tiRIriIt c!s vfznyel6t tIJldlUnk.

.+

................ ' •. ~ , . ••

-

••••••

#

•••

J••• A N8&Y-W3J&yi-vfznyeJ6k 1rétazeaeeen mapaftott t&nbellehén:ye (Jakuca L. 1953)

2.TOBÖR lGaJakUJáSUk szerint többféle töbröt különböztetünk meg: Azok a tányéJazenl sekély mélyedéaek. amik alján nincs és nem is volt viznyel6. a 'riz oldó munkájának következtében alakultak ki. A talajon átazi9árg6 caapadék'riz azénsavtartalma és oldóképeaaép megn6. ezért jobban tudja oldani az alatta 1év6mészkivet. Az oldás méIYBégeéa hatékonysága mg a csapadékv.iz h6mér8ékletét61, a

Nyilván a vfznyel6k eltöm6déae és újra kinyíJása többször váltakozik. í&Yto1ytatódik a víznyel6khöz vezet6 völgyek teral!lZ08SlÍ riIása. Ez a karsztjele.nség a batilkaptúrával áD.összefüs&ésben (1. db-

ra).

c

20 ÚJFOLYAM,3.szAM

G

alyaság

2000. ra,

~ vastagságátDl, a ~16lények mennyiaégét61 és biológiai aktívitásátóL Ezek az oldásos t6brlJk. Ha meredekebb a faluk, formájuk tölesérazerií, már nem vagy csak id6szakosan miiködó víznyelőkb61alakultak ki, v(znye16t6brd~rol beszélünk. Nagyobb barlangi üregek mennyezetének beszakadaSaVaI pedig sza1oocUktöbr6k jönnek létre. A töbrök jeRegzetes formakincsei a karsztos területnek. Méretük 10-12 m átmér6jl1 és 2-3 m mélységíit61 a 150-200 m széles és 3~ ~ mé~ ~tozik. Ha két egymás mellett elhelyezkedő töbör vaJaszfAla~t ~ ~ldás fölemészti, azok nagyobb mélyedéssé - uva1ává (ikertöbörre) - ~esülnek. A párhuzamos uvaiák közti gerinc is összeroskadhat, 19'! jönnek létre a karsztlápák, amelyek alján újabb tóbrók alakulhatnakki. ArnikDr a Pitics-hegy ldbá1toz é'ank, még a Zp el6tt - tehát nem azon - jobbm~a hegyre.

3. PITICS-HEGY

ÚjPOLYAM,3.szAM

G alyasá&

fl. dIm& A pitics-hegyi kilátá

21

A hegy triász méazk6tömbjében rejt6zik a Piticsi-barJaD&rendszer, aminek teljes hoeaza 1,2-1,5 km. A barlang bejáratából - a Danca-Jyukból - h60lvadáD éa nagy ee6zéa idején patak fOJ,Yik.A forráabadan& JrapraoJathan áll a Gyökérkúti- élt Danca-viznyel6vel is. It Danca-barJan&ról már 1911-ben hírt adott striimp1 Gábor, majd 1913-ban lCad:iCottokár fogJaDcomtt a barJaDS kutatáaávaL Egy ~ monda szerint a t.6rÖkdÚJáS idej#:nide menek\Ut,&, falu la1rcmága Am az eI!eSUiég tilzet rakott a bejárat e16tt és az emberek a barJaDaban haltak meg. A kil6t«1C6I a JlD.cJnjtJuiJnk le az p,ger pa.nzi6 nern2 ~ ahDl ~ _ ~ is.lTjult enSr1el indUlhtJIUnIt tmIdbb a PS jelzSsen, a ~ bejdmta el6U elhDladVa. Hamarosan mm csak a •.•• htIItJdUnIt,majd 1,5-2 Icm utdnjoblmllethanlc nKa, miI.ddn lCihtt.inICaz erdt'Jb6l. Itt a karsára jtJllemzI6.~ldsoblt~

4. MEZEI NOViNYTARsULAs

A Pitics-he@Y a fedett és a nyílt karszt határát kijelölő kaptúravonaltól közvetlenül t-ra, és ~szögt61 :tNy-ra helyezkedik e~ Legmagasabb pon1;ián- 452 m - kilátó áll (2. tJbrt:J). ahonnan kórbetel!:inthetünk a tájon. Tiszta időben :t felé a Magas-Tátra csúcsait is láthatjuk, az Aggteleki-karszt és Szüicei-fennsík mögött magasodva, előterükben pedig Jósvafő bújik meg a hegyek között. Kelet felé a Galyaság dombjai emelkednek, távolabb a Sza1onnai-karszt tömbje látszik. Iri irányban a ~Ó völgyén túl a Bükk vonulatai húzódnak.

2OOO.m

A VIZETES ELOTr

A k.arazt:felm-1rok flYokban 1egatdagabb társuláaa a ~ szes hegyi kasadlcWt (puJsatiJlo-Featucetum). Legyakoribb fagai a pázaitfd- és áII'él6k (GramÍtJeae, carez) k&:Ql keriUnek ki, PL bardrD6It C:SenkeSB (Feetuca rupicoJa), enIBYi nYf4ftJtfrftl (SMJeria heuf1eriaDa), a Mgyi lJnJaIdnYhDJ (stipa pennata) éli a lappang6 sás (Carex humilia). It. aztyepprétek mész.. éli meJePed.VeI6 nivényei a kora taft aJ 'vir6gl.ó tcwpSJi Mrics (Adonis VernaJiSt élt a lmnylriJ1CiIR::SIn(Pulsati1Ja granclit4, amely ~betán6bb jel1eszet.easége, hogy az egész nlvény hOMZÚ, finom. az6rrel borított. ~ kiViUa s&l1itJnJs kosbor (0rdJja UI!IbJ1ata) és a SZWaYOgIdbii bibiTCSViTág (Gymnadenia eonopea) az on:bideák kl'dl va16. It. PIrOSrIirdgÚ gdlyaorr (Genmium sanguiDeum), a aárp fészkd keskeny leveh1 ktUrlDS pelfmrlas (!nuJa enllifoHa), az orwsi ~ (PoUgonatum odoratum), a nIIfI1J rMI'j6ftJ (Dictamnua aJbUSJ, a SZdIÚÚan bdbakaldcs (Centaurea 8QQltis) élt a szép virágú tarka ntJSZitOm (Iria varieptat él még itt. E sztyepprit ~ ~ meJeskedve16k. éli arbóaak a környezeti ~ 8ZfJIDben. A téli hideg élJ a nyári ~ ~ hatM(a. A lII!átW.IIáa következté..

22

ÚjR>LYAM,3.szAM

G alyas's

2000.1ÉL

G alyaság

·ÚjFOLYAM,3.SZÁM

ben a pázsitfú- es sásfélékre xeromorf levélzet jel1emz6. Az alhavasi jeD.egú. h\ívös irtásréteken tárnics (Gentiana) fajok díszlenek. Leereszlredve a Vizetes.viJlgybe végig mocsaras, magaS1CIW6S vegetáCWt lbthatunk, az álland6 nedves k6ri1lmények kiJvetkeztében.

5. VIZETES-VÖLGYI VlZNYELÓK RejtéJ.yes. mindmáig feltáratlan vimye16rendszer (3. 6bra). aminek nye16i TomakápoJnától Ny-ra húzódnak. Az itt mélybe kerül6 viz egy

része a teresztenyei Kinizsi-forrásbarJangban lát napvüágot, a másik az égerszögi Szabadság-barlangban folytatja útját. Vizfestéses kísérletekkel ezt már évtizedekkel ezel6tt bebizonyították.

2000.1ÉL

23

ottani vimye16kben. Biztos tehát, hogy a Teresztenyei-fennsík triász mészkő tömbjében jelent6s, eddig ismeretlen b8l'1angrend.szer húzódik. Feltárására már többször tettek kísérletet - mindezidáig hiába. Kihve a VfJlgyMl, szemben egy 1'IltJglínyosan túl6ján m6T messzir6l megpilltmthatju a Z jelzést, amire iSmM Tdtérilnk és a tmltlton érkeZQnk Toma1Mpobu2Ta.

6.TORNAKAPoLNA

A Galyaság közepében, hegyek közé zárt völgyben fekszik alig 10 lakosával ez a kis falu. ameJ.ynek. legkorábbi" okleveles említése 1324-ból valö. xvm. századi templomában festett fakazettás menynyezetet és ugyanilyen me1lvédl1fapadokat láthatunk. A templom fölött húzódó tem.et6ben még elszórtan találunk fejfás sirokat is •

..•~~

~f~;·,:;~~;';;'. ' ·"'4.'"0

.

•

- .... :..

.•.•

\i"

.. 3. 4iIHW Az egyik vizetea-v&gyi

vimye16 magasfü-boritáaú

szája

A zárt vöJgvtekn6 valószinl1leg töb&sorokból jött létre és K-i végén k:arszt:f0lTás tör felszínre. A viz Ny-DNy irányban folyik tovább a vöJ&yben és annak Ny-i végén, a Galya-erd6 tK-i lábánál t1lnik el az

··':l~1ii;~~:~~~~A~~·,'::'~;>:~~:':.·~~.~ '~ A régi lakóházak a népi épitészet szép emlékei a jellegzetes csú.rökkel együtt (4. ábraJ. A falu elnéptelenedését követ6en, az árván ma-

-

24

ÚJ FOLYAM, 3. sZÁM

~

~

O

\~~

1

I

·~.l

~.II

Galyaság

.\.y).)--~

'.'~;,..:.I

)~\

2000. TÉL

ÚJ FOLYAM, 3. sZÁM

2km

I

r

..

I I

,

J

'~

..

G alyaság

2OOO.TÉL

25

26

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

root portákat

városiak

G alyaeág és küIíoldiek

2000. ra, vették

és veszik meg hétvégi

haza.knak.

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

G a Jy

as

á

g

2OOO.TÉL

27

KovÁcsPÁL*

Tornakápolna

helynevel

(1980-81) A temet6 bejlITata el6U - miUMn megnéZtQk - tovdbb halt:IdUnk a szekér(don és néhlmy .száz méter után fDlt:1UttJkcsom.6pontj21wz érve balra kanyarodunk. Kb. 500 m-t gyalogolva újra uisszatérank a Z jelzésre és a BDrMZ..:tet6n az Aggteleki-karszt egyik legszebb panoTdmája Mrul elénk. Továbbra is a Z jeIZhren haladva érkezanlc Varb6cra.

7. VARBÓC Perkupa és Tomakápolna között. fl Galyaságban fekszik. Templomajelenlegi atatgaban a XVIH-XIX.században épült, de középkori részeket is tartalmaz. Neve szláv eredetű, jelentése: füzes. 1298. évi oJdevélben már oNa.shatunk egy itt folyó patakról ilyen néven. Valósziml, hogy mellé települt falu róla kapta nevét. A múlt század közepén jelentős volt szó16termelé&e, kiváló fehér bora országos jelent6ségre tett szert. Azonban az l8oo-as évek második felében a :&loura kipusztította a szőlót, aminek következtében a falu elszegényedett. Itt is eröseD. mutatkozik az elnéptelenedés: l8SI-ben még 445-en, 1989-ben 94-en, 1996-ban pedig már csak SO-an éltek a községben.

a

Afalub6l aP ~jiJvank el és ezen is mamdunk utunk végéig. D felé hlIladva Lá.szi.pusztaf4lJJtt mészk6-szikllZgyep foltokDt toldlunk.

A helyismereti gyűjtések egyik legkorábban megfogalmazott célja egy adott terület él6 helyneveinek fölgyújtése. Az első országos helynévgyűjtés megszervezése Pesty Frigyes nevéhez kötödík, aki 186465-ben kérdőíveket küldött ki a körjegyz6ségek részére azért, hogy a falvak hetyneveit fölgyújtsék. A gyújtés általában mindenhol sikerrel járt, s a visszaküldött kéziratos anyag - benne Tornakápolna helyneveivel - ma az Országos Széchenyi Könyvtárban található, jelenleg még publikálatlan. Nem egészen száz év múltával újabb nagyszabású he1ynévgyűj~ tést indítottak. Megyei részről a kezdeményezést a miskolci Herman Ottó Múzeum fogta össze. A földrajzi nevek fölgyújtéséhez készített, egységes szempontok szerint útmutatót és gyújtőlapokat Kováts Dániel készítette 1977-ben. A gyűjtók először a gyújtőlapokat [cédulákat) toitötték ki a megkérdezett adatközlók elmondásai alapján, majd kataszteri térképekre fektették a földrajzi neveket. E helynévgyújtés idóS?akában készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban őrzött kéziratos térképek rol~zi neveinek jegyzéke is. A gyűjtést az edelényi járásban a Városi Könyvtár akkori igazgatója, slezsák Imre irányította. A fölgyüjtött települések dokumentációja, benne a galyasági. résszel, jelenleg is az edelényí Várasi Könyvtár adattárában található. Ennek anyagából közöljük most rendszerezetten Tornakápolna helyneveit. A helynevek leírása során a következő pontokat kellett kidolgozni: 1: földrajzi meghatilrozás. 2: múvelési ag. 3: az adatközt6k tárgyi közlései. 4: népi névmagyarázat, hagyomány, folklór. 5: régészeti adatok. 6: az adatköz16k neve. Utóbbiak esetünkben: Pozsgai Benjamin (PB - 82 éves), Szegő Sándor (SZS - 55 éVM), Ször Bálint (SzB - 52 éves), Szór Dániel (SzD - 85 éves), Ször Endre (SzE - 55 éves) és Ször Mária (SzM - 22 éves). 'Szin, Szijgliget, szinpetri reformátue lelJresze 1943 és 1982 ~zijtt, helytörténeti kutató. rSzin, 1914. ftlnius 10. - tSa1g6tarján. 1992. december 11.) A tomakápolnai helynévgyüjtést rendezte és ~szttette a szerkeszt6.

28

ÚJ FOLYAM. 3. szÁM

Galyaság

2000. TÉL

Belterület Ióo1a, k6nyvt6r: 1: domboldal. 2: -. 3: Az Iskolák körzetesítéeével megseünt itt is a tanítás. 25-30 évvel ezelőtt 30--35 gye:rekjárt iskolába a faluban. Ma egyetlen általános iskolás sincs itt. A kőrzetesítés után más közhasznú célra adták át az iskolát. Ide került a falu egyetlen múvelödési célú intézménye, a közmúvelödési könyvtár is. Az épület a Dózsa György úton van. 4: A könyvtár a falu i:skoligában van elhelyezve. Az iskolák kőrzetesítése alkalmával a szini laI--..olához osztották be. Dze1őtt 25-30 évvel még 30-35 gyermek járt iskolába. Ma egyetlen gyermek: sincs a faluban. 5: - 6: SzD, SzB, SZE [1] &CSg: 1: falurész. 2: lakások helye. 3: -' 4: Szögnek nevezik a falu egy kisebb részét, amely ll. falu közponi;jától kiesöbb területen van. Itt a falu szegényebbjei te.lepedtek meg. 5: - 6: - (2.) D6.saGyliriY Cit: 1: - 2: - 3: - 4: - 5: - 6: - (3] Templom: 1: dombtető. 2: - 3: Múemlék jellegd református templom. Renoválás alatt áll. Külsö renoválása 1980-ban volt. Szép festett kazettás a templom mennyezete. 4: - 5: .- 6: - [4]

Kűlierűlet A!mú: 1: dombos. 2: gyümölcsös. 3: - 4: Almafás kaszáló volt. 5: - 6: SzD, SzE (13) AIIIó-cI6l6: 1: 1apos. 2: legelő. 3: - 4: A csorda delelő helye volt. 5: -. 6: SzB, SzE {25] AlIlÓ-'első-csapás: 1: lapos. 2: legelő. 3: - 4: A Kecske-kút völgyben a csorda átkelő helye. 5: - 6: SzD, SzE [17} BIdla-l'Pa: 1: mélyenfekvó. 2: erdő. 3: - 4: _1 5: - 6: SzD, SZE [26} BalJa-oldal Balla-ódal: 1: hegyoldal. 2: legelő, erdö. 3: - 4: - 5: - 6: SzB, SZE [51J . BaUa-tetö: 1: hegytető. 2: legelő. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzM {41] BiDyúz-heD': 1: hegy. 2: legelő, erdő. 3: - 4: Építéshez követ bányásztak. s: - 6: SzD, SzE [56] Bej6ró: 1: sik. 2: régi temetői út, 3: - 4: Földút (bejiArólit) volt a régi temetőbe 5: .- 6: SzE, SzE [63J B6rc..farok: 1: domboldal. 2: parlag. 3; - 4: - 5: - 6: SzD, SzE [15] Bikk.farok: 1: hegy. 2: erdő, legelő. 3: - 4: Bikkes erdőnek a nyúlványa. 5: - 6: SzD, SZS. SzE {ll] Bikk-oldal: 1: nagyonme:ró. 2: erdő. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzE [18] Blkk-völgy Bikk-v/)gy: 1: lapos. 2: legelő, erdö. 3: - 4: Bikkes erdö alja. 5: 6: SzD, SzE [391 Borotvanya: 1: hegy. 2: erdő. 3: -- 4: 3 5: - 6: SzD, SZS [68J

G a ly a s

\!

Valószírolleg személynévi eredeti1, sa tlibbiBaIla nevet tarta1mazó helynév is. Talá.n személynéví eredetű.

g

2000. TÉL

29

-------_ ..._----_ .._------------_ ..._-_._---------_ ..._-Borzó-oore: 1: hegytető. 2: erdő. 3: .- 4: B01'Z·· és rökalyukak voltak a terü .. leten. 5: .. 6: SzD, S-i:E[49] Borzó-oldnl Bow-ódal: 1: hegyoldal. 2: erdő. 3: - 4: B01'z- és rókalyukak voltak az erdős területen. 5: - 6: 8-LD, SZE t24! Cmird.a: 1: - 2: ··3: - 4; _.5: - 6: SzE, SzM [30] 1: - 2: -·3: - 4: ..3 5: - 6: - II 21 1: dombos. 2: legelő. 3: .. 4: _.4 5: - 6: SzD, SzE [91 Cooresznyés-oldal Csere&'nyés-6dal: 1: domboldal. 2: Iegelö. :i: - 4: A régi direkttennő szölökkel szembeni oldal tisztán erdőszerú cseresznyés volt. A CGató-olda1: Cooh rtyltj«l:

cseresznyét fl. miskolci piacra vitték eladni. 5; - 6: SzD, 8'~, 8-zE [8j Di6-teU: 1: dombos. 2: gyümölcsös. 3: _.4: Diófás. 5: - 6: SzD, SzE [21] Dög-iuit~ 1: völgy. 2: .. 3: Az elhullott állatokat ide ásták. 4: - 5; -' 6: SzB, SzE [48} Ege~ itt: 1: erdei út. 2: - 3: -- 4: Nevét onnan kapta, hogy Égenszög községbe vezet. 5: .. 6: SzE !52J Farkaa-eserje: 1: dombos. 2: szántö. 3: - 4: -·5: -·6: SzD, Sz8 [42J Fehér-róld Pehér-föd: 1: dombos. 2: szántó. 3: - 4: Szűrkés színü, könnyü föld, 5: .- 6: SzD, SzE [70} Fe1sö-dölö: 1: dombos. 2: legelő. 3: - 4: A csorda delelő helye volt. 5: - 6: S:zB, SZE {38] Fil-Iápa: 1: hegyoldal. 2: erdő. 3: - 4: .3 5: - 6: SzD, SzE [74j &.l~röldHej-fiid: 1: Iapos. 2: parlag. $: .- 4: Cséplőhely volt. 5: - 6: SzD, SZS [43}

Hej-rét: 1: lapos. 2. kaszáló. 3: .. 4: Régen itt zailott a cséplés. Innen ered a neve. 5: - 6: S::r..D, SzE [l O] Hosszú-i61ci Hosszú1'&l: 1: határrész. 2: szántó. 3: .. 4: A határ leghosszabb dúléje volt. 5: - 6: SzD, SzE, SzE [57] H_ú-oldal Hosszú-ódal: 1: domboldal. 2: szántó. 3: - 4: .1\ .hatér egyik leghosszabb dülöie volt. 5: --6: SzD, SzE f46} Iván-völgy Iván-vóglF 1: dombos. 2: legelő. 3: 1926-ban 500-600 méter mélyre lefúrtak, az elbeszélések szerint nemes ércre bukkantak. A fúrás he van tömve, 4: - 5: --6: SzD, SzE [53] Kápolnai-nid: 1: sik 2: a községbe vezető úthídja. 3: - 4: --5: - 6: SzE [65} Kecöe-kűt-völcY és fonás Kecske-kút-vOgy ée forráe: 1: völgy, 2: legelő. erdö. 3: .. 4: Tiszta, jö wi forrás. Kevés költséggel nagysZetÚ pisztrángos halastavatlehetne mellette létesíteni. 5: --6;3zD, SzE [67} Rell@r-f(>ld Kender-féd: 1: Iapos. 2: szántó. 3: - 4: A kendert és konyhai zöldségekettermeltek 1"f9ta. 5: --6: SzD, SzM, SzE [54]

3 1

á

Talar« személynévi

" Talán ezemelunéri 5

Fil =fél

e)

eredettl. eredetű.

30

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

G

alyaság

2fXXJ.1ÉL

ÚJFOLYAM,3.SZÁ!'.f

alyaság

2000. TÉL

31

Kis-pad: 1: hegyoldal. 2: erdő. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzE (16] Kia-azölő: 1: dombos. 2: kaszáló. 3: - 4: Rövid urasági szölö volt. 5: - 6: SzD, SzE [33] Kia.-TlJaJmulta: 1: dombos. 2: kaszáló. 3: - 4: _7 5: - 6: SzD, PB [36) Rös6psa-dilő: 1: dombos. 2: legelő. 3: - 4: A csorda delelltie volt. 5: - 6: SzD, SzE [31] Kupárka: 1: dombos. 2: legelő. 3: - 4: JI 5: - 6: SzD, PB [59} Kupúlta-ódal: 1: dombos. 2: kaszáló. 3: - 4: - 5: - 6: SzE, SZE [76] Lab4áa-tetö Laptás-tet6: 1: dombtető. 2: parlag. 3: - 4: Lahdázó, tekéző játszótér volt. 5: - 6: SzD, SZB [66] . L6pa-GSldLápa-f&J.: 1: tapos. 2: legelő. 3: - 4: - 5: - 6: SZD [71] lIIély-vaJay Mdly-vógy: 1: mélyben fekvő. 2: legelő. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzE [69) ~-tető: 1: hegytető. 2: legelő. 3: - 4: A határ legmagasabb pontja. Valamikor a kerek tetején csokorszerü mogyorőcserje volt. 5: - 6: SzD, SzB [50) lIacy-BaUa: 1: hegyoldal. 2: kaszáló. 3: - 4: Nagyobb terület.? 5: - 6: SzD, sza, SzE [27] lIqyl6Dc-ltút Nagy lánckút: 1: - 2: - 3: - 4: - 5: - 6: SzE, SZE [6) lIy6rju: 1: hegyoldal. 2: kaszáló. 3: - 4: Valamikor régen nyárfás erdő volt. 5: - 6: SzD, SzE, SzE (89) ByillUlolt: 1: lapos. 2: kaszáló. 3: - 4: Jól termő kisparcellák (szántók) voltak a téesz megalakulása elótt.10 5: - 6: SzD, SZS [5) lIyújea: 1: dombos. 2: szántó. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SZE (77) Omlú: 1: sik. 2: kaszáló. 3: - 4: - 5: - 6: SzB, SzE (81] Orom-flUd Orom.-f&l:1: hegyorom. 2: kaszáló. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzE (58] Ortriny-olcla1 Ortvá.ny-6da1: 1: domboldal. 2: -.3: - 4: J1 5: - 6: &-..B, SZE [79) Patalt-aaeDéIt: 1: domboldal. 2: kaszáló. 3: - 4: A faluból kifolyó patak mentén fekv6 rész. 5: - 6: SzB, SzE [45] RéCi temető: 1: dombtet6. 2: kaszáló. 3: Már régóta nem temetkeznek oda. 4: - 5: - 6: SzD, SZE [64) Rép6s-oldal: 1: lejtős. 2: legelő. 3: - 4: Répát termesztettek benne régen. 5: - 6: SzB, SZE (22] Rl&6-o1c1a1Rig6-ődal: 1: dombos. 2: szántó. 3: - 4: - 5: - 6: SzE, SzE (47) R6kalyult: 1: völgy. 2: kaszáló. 3: - 4: Rókák rejtóz6 helye volt 5: - 6: SzD, SzE (23] R6Da-01ú.l Róna-édal: 1: dombos. 2: kaszáló. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzB [35]

--==-_.'

300m

Tornakápolna helyraJR nevelnek térképuáslata (A saímok a megfeleM helyn:gci neveketjelőlik.)

Hét 6t1t6z: 1: lejtős. 2: szántó. 3: - 4: Két dúlöút közötti szántórész. 5: - 6: SzD, SzE [62J KieYh-orom: 1: hegy. 2: legelő, erdő. 3: - 4: A hagyomány szerint több kígyót láttak: ott és innen ered a neve. 5: - 6: SzE, SzE [37] Kinly-f61d Kuály-J&l: 1: dombos. 2: legelő. 3: - 4: - 5: - 6: SzE, SZE (80) Kinly-r6t: 1: lapos. 2: kaszáló. 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SZE (55J HB-BIIDa: 1: hegyoldal. 2: kaszáló. 3: - 4: _6 5: - 6: SzD, SzE (32) HB-Biltlt: 1: hegyoldal. 2: kaszáló. 3: - 4: Kis mérö, kb. 60 fokos emelkedésú, 5: - 6: SzD, SZE (34) 6

G

Egykori tilalmas erdőrés.zre utalhat. A kupár:: kopár melléknévMl. 9 Lásd az egyéb Balla- névtagúak magyarázatánál. 10 Neve nyllJulzá.ssal osztott ftldet jeliJI. 11 Az ortvány sz6 irtás/öld jelentéssel11lr. 7

8

Uisd az egyéb Balla- névtagúak magyarlLza.táná1.

D

32

ÚJFOLYAM,.3.SZÁM

G aly as

á

g

2000. TÉL

Sem1y6kea-l'ét: 1: vizenyős. 2: rét. 3: - 4: Talajvízes rét volt. 5: - 6: SzD, SZE 160] &6Ie,,-rét: 1: völgy. 2: kaszáló. 3: - 4: A Kecske-kút-völgy legszélesebb kaszidöja. 5: - 6: SzD. SzE [40} Szőlö-«tUa Sz(J1l)ajja: 1: Iapos, 2: kaszáló. 3: A szölöhegynek hármas tagelőelása van: tető, a t.enyleges szölö és alja. 4: - 5: - 6: SzD, SZE [20] &i3USaU-patak Sz/JllJajj-patak: 1: völgy. 2: kaszáló. 3: - 4: A szölök alatti kis fcrrásböl ered a patak. 5: - 6: SzD, SZS, SzE [7) Szé)lűaardal 'lit Szőllósardai út: 1: erdős hegyi Út. 2: közlekedési út szekér számére. 3: - 4: Nevét SzólőSMdó községröl kapta. 5: -- 6: SzE, SzE [87] SJ:ő16-tetö! 1: dombtető. 2: kaszáló (kisebb). 3: - 4: - 5: - 6: SzD, SzE 119) Sza_tény: 1: -2: - 3: - 4: - 5: - 6: - [14J Szövetvény-pata!l:: 1: völgy. 2: - 3: - 4: - 5: - 6: SzB, SzE [44) Teberke: 1: mélyen fekvő. 2: legelő. 3; - 4: A falu fölötti legmagasabb pont tetején szak.yf.ó-formamélyedés van.1Z 5: - 6: SzD, SzB [84] Tureutenyei lit: 1: erdős hegyi út, 2: közlekedési út szekér számára, 3: - 4: Nevét Teresztenyérél kapta, oda vezet. Erdei út, Csak szekérrel és gyalog járható. 5: - 6: &B, SZE [86) Tóccka: 1: dombtető. 2: kaszáló. 3: - 4: A falu fölötti kis Iápocska ez, melyben sok eső idején meggyűlik a viz és csekély tavacskát hm létre. 5: - 6: SzD, &:S, SZE (SS) T6fenék: 1: m.élyenfekvö. 2: kaszálő. 3: - 4: Esős időben ro képződik. EL El. magyarázata a nevének. 5: - 6: SzD, SzE, SzE (731 Tópart: 1: domboldal. 2: kaszáló. 3: - 4: A ro kiemelkedő oldala. 5: - 6: SzD, SzE [72J Tavifl-kert: 1: domboldal. 2: kaszáló. 3: Tartalék belsőség volt 4: - 5: - 6: S7D, PB (751 új temetéS: 1: dombtető. 2: temetkezési hely. 3: Helybeli fejfafaragó fejfáival. 4: - 5: - 6: SZE [88] tJttet6s-oldai ű1tetés-ódal: 1: domboldal. 2: kaszáló. 3: - 4: G~ölcsös volt. 5: - 6: SzD, SzS, SzE [28] Varb6c1 flt: 1: hegy. 2: út Verbóc községbe. 3: - 4: Az út inkább erdei út, Csak S7..ekérre1 és gyalogjilrható. 5: - 6: SzE {82] Verö~: 1: dombos. 2: szántó. 3: - 4: _13 5: - 6: SzD, Sill, PB {29] Vfsete.-v6lgy Vizetes-v(lgy: 1: völgy. 2: kaszáló. 3: - 4: VlZnyel6 a barlangkutató aknával. 5: - 6: SzD, PB [78) VaznyeJö: 1: völgy. 2: - 3: A víz eltűnik a föld alá. 4: - 5: - 6: SzE, SzE [83} UhOll: 1: domb. 2: erdő. 3: Szerpentinút van r"lita. 4: -14 5: - 6: SzD, SzE [61]

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

G

alyaság

2OOO.TÉL

1'3

:MAGYAR ZOLTÁlI

Galy.aági As ~

népmondák

11*

Várhegy tilogút,ja

Ahogy menni kcl1 a mostani Szaba.dság-barlanghoz, ott van egy erd6rész, azt úgy lúvják, hogy Várhegy orom. Ami azt jelenti, hogy valamikor várnak kellett ott lenni. ts van nyoma is, mert ilyen a1agút:szen1t ott kezdtünk ásni - mint gyerekek. perue nem tudtuk mi azt kibontani -. dc vaskanalat találtunk benne. ts még mikor gyerek vótam., oskolába jártam, elmentünk kiráudulni, élJ a tanítónk mutatta, hogy hol vót az alagút a várhoz. ts lehetett látni azon a területen, hogy az ft horpadás megvót azon ft területen, hogy beomlott. És így mondta a tanító, hogy vét az alagút valamikor a várba.. ~

=

A mIJfIJeUJ'It kaeSG ~ Az ft azóbeazéd játja mindenfelé, hogy egy kacsa, amelyet Aggteleknél engedtek beléje IBeradIaJ. I.eken;ye falu mellett bukkant fel ismét. (Bél Mátyás: Oömör vármegye leírása,

1749. Aggtelek)

Anyám bes7.élte, hogy van a derenki várban egy kút. Úgyhogy abba leengedtek egy kacsát, és Tomán jen egy folyó ki - áDítóJag, hogy ott jött ki a kacsa, mer .megfeatették. Hogy olyan bv.-langrendszer van alatta, hogy oda jött ki a kacsa.

~ósvaf6l A vi.ddn gItliJt' Ebbe az ódaJba, a hegybe vót., ottan van egy k6azikla. Az út mellett van, még gyerekkoromba. jártunk ottan. Teljesen olyan. mintha egy bocskorral beletapoatak v6na. oszt akkor azt mondták. hogy itt vót az állomáa. 6 meg átment ft másik ódalba, szin felé. Úgyhogy •.• az ideJátszik, abba az irányba. vm. a másik meg itt volt. oszt azt mondták, hogy ott vót egy nagy gödör. aztat vízözön ,p. damek nevezték. Hogy arra ment lit az óriás. Valami óriás. (Perkupa)

A_,.d~J~ A tereszt.enyei óda1ba van egy leó, egy nagy kö, és abba van egy szamár1..ábszerü bemélyedés. Mer tgerszögnek van ott a területen, Sz6llósardó terü1etén egy gyUmölcaöee. Ide jártunk keresztanya ÓdaJ.án. éli nagyapáink mondták, hogy itt van a Jézus szamarának a nyoma. Jézus Krisztus a földön járt, akkor itt járt. es a kO akkor még puha volt, élJ a szamár lábának a nyoma ott van abba. a kőbe.

~ A teher vagy tőbör S'~ (l1lta1ábun karsztos teraleten fekvő' mélyedést jelöl, kicsúty!tó képzös alakja méretére utal. 13 A ~maj utótag meleg, délies kitettségil (többnyire szöUJtermö) lejtőt jelöl. IZ

J

n

-

34

ú} FOLYAM, 3. SZÁ.'\i

G il 1 Y as á g

2OOO.lÉL

ÚjFOLYAM,3.SZÁM

G alyaság

2000. TÉL

35

~ én úgy hallottam, még gyerekkoromba ballottam, hogy van egy ilyen kó, ahol Jézus leillt. Dc gondolom, hogy ez csak mese lehet, hogy itt pihent meg Jézus Kris.ztus, meg ott van a lábnyoma.. Az.Teresztenye felett van az a k6ezikla. Aztat a gyereklwromba én is haJlottam, meg láttam is. (Szól6sardój

patakot tóvá dUZZa:IZtOtták. Ménes-völgynek mondják azóta is, ahol pedig a ménes baláJát lelte, azt a területet PatkDs-völgynek nevezik az emberek. (NéprajD Múzeum E!nOIégiai Adattára 1949/25-26 - gytljtó: Hajdú Imre, 1977. SJ:in)

Az itt van fent, az a lábnyoma. Hát azt úgy mondják. hogy ahogy jött Jézus ottan, hát ott rálépett li kőre, oszt ottmaradt a lábnyoma. Egy Iábnyom. oe az is úgy be van már D}'ÓVe, hogy nem hiszem, hogy azt meg lehetne találni. (Teresztenye)

SmVaI ~

ottan ilyen sáncok. Úgy mondták, hogy egy Iegényhez úgy adják hozzá a ~ ha nem tudom, hogy megyen át. ElTe már nem ern1ékszek. de valamilyen mendemonda füz6dik bcaá, hogy azért oszt feljebb fogták a patakot. Azért vannak ott arok II sáncok. (Szm)

Teresztenye felé még a régi öregek úgy tartották, hogy Jézus Krisztus itt járt, mer a smmárnak a nyoma rendesen a k6be benne van. (Varb5c)

Folyik ottan le e. Szelce-v6gytúl egy patak, hogy áDítólag - de láttam is belye1ret, mert arra is fuvaroztunk -. hogy így fel vótak duzzaaztva. a pataknak ilyen emelked6i. úgyhogy a ViI:ét fe1duzzasztották. Állítólag aszondták, hogy Nagy Lajos is itt fúlt bele a vízbe. Mert annyira széles volt a völgy. hogy színte elzárta. oe hát ki tuclja, ugye régen a várakat is védték. Véd6sáncok voltak tulajdonképpen, felfogták a vizet. (Jósvaf6)

AkItt~ Velilnk. szembe domboldal van. Egy kis domboldal. A mi kertankbe itt fent, a dombok1alba van egy árok. Úgy nér; ki, mint egy klirárok. A ~ek mesélték, az el6deink, hogy itt valamikor, ebbe az ódalba is, meg amott is szembe kastély vét. Két űré vót az a terület. Közben valami n6ügy kapcsán a két úr - báró v8(!3 mit tudom én, mi v6t - összeveszett. és egymást ágyúvall6tték. Úgyhogy mind a két kastély elpusztult. Amaz ódalba nem látni nyomát. de ebbe az ódalba valóban megvan a nyoma. hogy itt valaha kastély wt. (tgerw.ag) A ••••• paI:tIIc gáI;Jal Valamikor hajdanán ezen a vidéken élt sziklavárában sárog Bálint uram, akinek csodálatosan szép leánya volt. A leányt Anikónak nevezték. Meglátta 6t egyszer a swmaéd várúr fia, szádváry Agoston, és rögtön s:rere1emre lobbant a lány iránt. El is indult amnnal, hogy 8P.iátó!, sárog Bálint uramtól megkérje a kt=ét. A leány apja gógös. büszke űr volt. Kij~ csak akkor adja a leányt a deli ifjúhoz, ha az hajón érkezik a Vári1CE, és Arúkót hajón vim el szádvárra. Az. ifjú lovag megbaUgatva a kemény parancsot, azonnal lóra pattant, 8 mint a szélvész, n,yargalt hazafelé. otthon C5ssze1alrtö1tette vára népét. és elrendelte. hcgy a vár alatt foIydogál6 kis patakot dura:asszák tóvá. Az ifjú lovag emberei haa.áláttak szaporán a gilt építéséhez. ~e1-nappal folyt a munka. Igy is eltelt egy hosaú iN, mire VégIll Szádvály Agoston ~ szállhatott. Amikor sárog Bálint meglátta. hogy az üjú teljesítette a lehetetlen kérést, elsápadt, de adott szavát nem tagadhatta meg. Anikó beszállt a hajóba, és a két ifjú elindult Szádvár felé. Ekkor történt a tragédia. A tóvá dum•••• :tott patak n6ttö:n nőtt, miközben sáros Bálint azemef'enye, a gy6nyöni Ménes a vízpart mellett Iegeléazett. A CSik6IIOk kés6n vett& éazre az áradó vizet, s már nem tudtl!k elmenekülni. A ménes a habokban lelte a halálát. Amikor sárog Bálint meghallotta a szomorú hírt, eszét vesztett.e. és \'árának faláról a rnélybe vetette mapt. A vo'1gyet. aho! a

As ~PIINnIikIl Réges-régen, még az 187O-ea, '8O-as évek idején gyakran megfordult II mi falunkba egy igen }úta kató. Úgy hívták. hogy Haza1jr Veray János. Mindig vándorolt, egyik faluból a másikba csak úgy ~ mindig ~totta valami na&Y nyugtaJamág Ha elfáradt, rnincüg arra az egy k6re \ut le megpihenni. El is ~ 6 ezt Pihen6k6nek. Az6ta lúvják így ma is. (Antal Iatván Bertalan: Aggtelek helynevei. In: Gómör Néprajza XXVI., 1990. Aggtelek)

A--~.DrInIIl-'" A KialropoIya-begyoldaJon van egy barlang; Hacao Dani lyuk. A pandúrok idejében élt. Rabolt, fosztogatott. szalócú nevú u:ini lakos megleste és egyonüti)tte evés közben. Még II lopott vásári perec is a szájában maradt. (Néprajr.i Múzeum Etnológiai Adattára 19971/9 - gyújtó: Kovács pál, 1978. szin)

A

se,..,. 48

CI

gombOIIt:Il •••

Itt maradt, itt sok Riiaa sándor után. oszt csak szegcdet izélik vele. s:s akkor azt mondják. itt v6t egy nagy erd6, Cserénynek mondják. S:S azon jártak keresztül, RÓlam sándor a katOnaiVaL t. azt mondják. hogy vótak ott olyan fák, hogy oda rakták a selymet, oszt rendesen ott v6t. Ment a gom~ csord.ásné. oszt akkor Rózsa sándor meg 6rt állt - óriási erdő vót -. és akkor mondják, hogy Rózsa Sándor azt mondta: - Nem fél, jéiasszony Rózsa Sándortól? - Hol félnék én. lelkem, én szegény vagyok. csordás vagyok. - Na - azt mondja -, adok én magánakI Mandta, hogy II gyerekcknek megyen holmiért. Azt mon
36

ÚjFOLYAM,3.SZÁM

G alyasig

2000. Tt!L

a métcrt. hogy az egyik fától a másikig. Meghallotta ezt a jqvwif!assrony, Ó is elment arra. is ~ - Jaj - azt mondja -, az nagyfC!!id? Aztmondja: - Nem hozna nekem egy gomboatút? Ment TomaJjára. haf.ott. Oszt beIeVertr. a talpába. oszt nem tudom, hegy igaz-e. Ezt megint igy beszélik. (Szin)

ot

sbnaft JJerti,

G

G aly.sis

Új'FOLYAM.3.SZÁM

2OOO.'IÉL

37

Nem is nagyon akaIjuk mink ut. mert itt Jakjk még a menye. Hát CS rwgyon 90k mindent el1apott, az biZtaL Ó lovat, CS tehenet. .. oe mindig a:t mondta: inkább a caend&5r kíaérjen, mint a papi Trizab61 eUOPOtt egy tehenet. oszt itt a falu felett WIl egy nagy 6dal, ilyen bolJ6OOe,ont k:Dri1lker!tett gazza1. oszt a fele9ége oda jirt ki fqni. oszt egyazer az uramnak a teat.Yél.je ment virágot twedni, iJ:.Yml mezei virágot - tawsz wt. .. oszt CS ilyen tehénb6géat hallott a gaz közt. ~ jeJentett& a tanáCaOD. ele jöttek is érte másnap. Még Te1ekrú1, Aggte1ekrú1 két lóval, fényes nappal. úgy jött be a faluba, mint. •. csakugyan Rináldó. (VarbócJ

tJa1PU6g ~

tudok, hogy simon Bertalannak hívták. Varbócon lakott, itt a környéken az v6t az ismertebb miYány. Akármi történt a környéken. hát ráfogták. hogy a Simm Berti csinálta. Hát eset wt OJYan itt ~ községbe: a Varga pálnak egy ilyen SZaImáS csWje. éa akkor is a csend6rok körözték ezt a simon Bertalant. Körülfogták a portát. a lakosság. de eehol nem 1aJá1ták a Simon Bertít. Akkor C'itWtJ6aZak vót,. be vót tennelve a csürhe a termény. és ott bújt valami keve alatt. Fela.zedték az összes kévét, és Bertit nem találták. ts végén. pont az utoJaó kéve wt, ami eltakarta, éa Berti megs.zabedu1t. Nem tudták elfogni. (~ ~

2'omaf betyárok mtfIke

wt

Azt 1IJOlXtia, begy: Urak shja. Abba a régi id6ben a kila!égb61 PeIS6Cre meg Tomaljára jártak vásárba. oe akkor még ugye betYárViIég wt, és ottan mentek innen valahol Kassa fel6J. mentek oda a vásárra ilyen úri emberek, és a három embert ott meggYiJkOlták a betyárok. ta ott t:emették el 6ket. Most is azt mondják: az Urak ai1ja. Úgy neveme azt a t:erQletet; itt a határbtul. ~ Ha megyi'mk lefelé Perkupának, att van az ódalban az oniöglyuk. Hogy abba valaha rabJÓk tanYáZIak. Igy bea:llélték. (SZ6IC5eardÓ)

örd.öggát.

simon Bertí, az öreg varb6ci szül.etéa'Ú vót, oszt ugye '45-be eIáSOgatták a pincékbe a euccot, 6 meg megtaIálta, osztán bontogatta kifele. oszt hol ide pakolt&, hol oda - e1-e1kapták a csendórök, de ó mindig meglógott. Bezárták a biróná1 a marbaólba. Annak a végin meg van oly gan&,jbányó1yu.k. oszt hogy utat kitörte vagy kinyitta, vagy micsiná1t, oszt azon kilógott. A caendó.rök meg ott zabáltak, 6 meg onnan kiabilt nekik, ne, a tet6t61, hegy: - G,ya1ek az anyátok istenit! Már nem értek utol! (Szól6eardó) Na most a másik eset: Sz6J&ard6ba szintén elfogták ezt a Simon Bertit. Bene János bácsi vót, ha jól tudom, a bíró, oda vitték be a bíróhoz. a lakosság. és amig kijC5ttek a c:aendörök. simon Bertít besárták az istállóba. oe k&be nem gondoltak arra. hogy hát az istállónak van hátul fJlf3 trágyakibány6 lci8 ablaka, kis lyuk. ahol a 1rágyfú: kihordják. ott állt az 6r az a,jt6ba, nehogy simon Bertí megSZi/Sk;jÖn. Bertí meg labaUagott a trágyakibány6 lyukoo. oszt az 6da1b61 k:iabélt: - Hcij. itt wgydd Mit kerestek ot1an?l {~

Keresték a caend6rök. Ó meg felment a fa tetejébe, oszt a caend6rök alatta. Ahogy lmrestik. onnan nézte 6ket. (J'ereeztenyet

elmentek

Nem vót CS rendetlen ember, csak óneki az vót a problémája, hogy CS szeroette az kifosztani. Lovat lopott, vitte át Szlovákiába.. Egyebet nem tudok. Az emberek e!-elkapták, de m~tt. A feje platínábúl vót, mert a csendórök szétvet tBCa fejét egyszer. (Ten:s*nye)

urakat

As~ At-anyhegy:

a nép1~y um EtnOIÓgiai Adattára

.

!"._

rw;.......; ••• M. uze-

ar..erint arany kis ekét találtak ott. ,•••.... lWfl/23 - gyíijt6: Kovács pál, 1918. Szinpetri)

38

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

G a Ly a e

á

g

2000. TÉL

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

G a Ly a s

VASTmoR

Képi

lakóházak

Perkupán

I~

1WJ5ft SIUtdO!r ut.ea 13Az épület közös telken áll a 15-ös számú házzal. TulaJdonosa Gát Lajoo. A másik épület a régebbi, az ahhoz tartozó kút helyére épült 1907 -ben a Petőfi Sándor út 13/a. Pető JánOf! perkupai mester készítette ..

__

':: I

J; , ~ ,. Ii

:\14

ie UTCAI~

A kőmüves nkézjegyei": a két káva nélküli pitvarablak, jellegzetes tornácoaz1opok és az oromzat kiképzése, ami két csúcsíves ablak, alatta évszámmal. Az épület anyaga kö, fedése cserép, tornácoszlopai idomtéglából épültek. A hátsó szoba vályog. a kamra és az istálló k6 falú. Ezt a részt 1947-ben építették a házon. A régi szabadkéményt elbontották. Hátul áthajtás csűr vá1aaztja el fl veteményest a tiszta udvartól. A felmérés után a homlokzatot felújították, eltúnt a kváderezés. Perkupa. 1976. június 27.

.,._ ..•..

é

g

2000.1É.

39

40

ÚjFOLYAM.3.SZÁM

G alyasás

8ZoMSZ'&»oLÁ8

Körtvélyes

G il ly

ÚjFOLYAM,3.szAM

-

Rruiov

A Torna-petak vöJgyében, a Szllicei-fennsík és a Fels6hegy tövében fekszik Kört· vélyes, az egykori Torna vármegye Felső járásaba tartozó település. Körtvélyes nevével utal nagy múltú gyümölcstermesztésére, mint ahogy ezt a vele határos két községnél, Jabloncánál és Szádalmásnál is fölfedezhetjük. Határában, a Meszespatak völgyének oldalában áll a. S:r.ent Anna-kápolna., melynek az 1980-as években föltárt gótikus részletei bizonyítják korai meglétét. A tornai uradalom megszületéséve1 (a Xll. század végén, a XIn. század elején) annak tartozéka, majd Szádvár tatáljárás utáni fölépü1ésével a vár birtoka lett a szomszédos településekkel együtt. sorsa igy összefonódott a vár történetével: a település a XN. században ft. pe1s6ci Bebekek tu.kYdona lett. Az 1427·-esjobbágyportaösszeirásban :már 40 portával szerepel, ami a nagyobb települések közé sorolja. A Bebekek hitújitás-párto1ása következményeként a XVI. században lakossága református hitre tér At, s katolikusai csak Szádvárnak az Esterházyak kezére kerülése után (17oo-as évek első fele) kezdenek újra gyarapodni. Temetójében nyugszik Raisz Keresztély (1766-1849), a Baradlabarlang e1s6 részletes térképének elkészít6je, Gömór vármegye s utóbb a szádvári Esterházy-uradalom ~ri mérnöke. 1939-ben,.. a megyemonográfia adati szerint - 476lakossal bírt. akik mind ma&Yamak vallották magukat, közülük 104 római katolikus és 372 református vallású. Napjainkban is egyre inkább érdemes fölkeresni a Torna-patak völgytenge1yéból kissé kieső. gyönyön1 fekVésíi kisközséget. (K.K.)

Falu.!

as ág

2OOO.m..

41

veadé_látá.

Bgera.6göD Amikor 1993-ban féljem.mel együtt úgy éreztiik. hogy már túl m~ma&. túl ~ számunkra Budapest, és már eleget dolgoztunk tizenöt éven kereaZbU minden hétvégén a Oödö)16 meDetti teJkÜnk6n. akkor úgy d6ntött.iUlk, hogy k6rbenézdnk az országban. A Dunántúlon gyakran jártunk. SZÓ ami szó: gYÖnY6nlJ Az AHÖld.a. aül4helyem. Szeretem, de miután ez a táj volt az. amit életemben e14ször megláttam, ~.ért úgy gondoltuk, olyan ~ kellene megtekintendnk, amely valamilyen oknál fogva kimaradt az életünkbal Agtelek és környéke már évek óta úptta mindkett6nk fantáziáját. Fiatal korunk iskolai kirá.nd.ulásai közül, ki tudja miért, kimaradt ez a gyöngyszem. Ezért aztán d.6ntésllnk végleges volt: "hónwik alá vetblk" kutyánkat. bed.obáltunk a táskába. néhány ruhadarabot és irány az ország észak-keleti része. A mai 1akhe1y1lnk melletti kis faluban, Tereaztenyén aZáJltUnk meg, falusi vendéglátás keretében. Egy óra elte1téve1 a s!tlItben már e1emllampával a kezOnkben eladó portá.t keZeSUink a leteleped.ésbez. Döntésimk, hogy itt kell élni és faluai vendégJátáasal ken nekünk is foglalkozni. végleges volt. Ennek már több mint hét éve. MegWáJtuk a aimunkra iegkedveaebb falut, ~t. Egy régi hú feh:ijitáával, b6vit.ésével felépitett6k "álmaink házát", hogy vendégeket fngadba ••••mk mi is benne, akik majd hirii1 vihetik az orwAg - esetleg világ - más rét.1aeire is. hogy velóaágoa csoda e tájék. A vendégek yiszik is a birt, c:aak az a bsg, hogy keve&en. 1!:sazért csak kevesen, mert mi maximum tfz f6t tudunk fogadni. pedig a faluban több család is foglalkozhatna vendeglát.áa.m1. Hogy ez miért nincs így, an:nak több oka is van, amire egy m.ásik alkalommal szívesen visszatérnék. A falusi vendéglátás nem k6~ feladat. A vendéael mindig f0glalkozni kell. Minden egyes vendég új kihivás a GdmWlkra, ami ezzal kem6ctik, hogy mikor kiszáll az autójából és belép a kertbe, u aeca, a mozdulatai vagy a dicaér6 szavai azonnal elárulják. hogy e1nyerte-e tetazését a heJ;Y. ez a ház, ahová érkezett. Ha ~ akkor már lépéselőnyben va,&VWlk. Ezt k6vet6en apró figyelmességekkel próbálunk kedveskedni: elmaradbatat1an a vendégeket k6azönt6 zamatos házi páHnka, a vendégváró sil.temény. friamt6 kávé. Az ilyen vagy ehhez bascmló figye1me8llégekért soha nem kell fizetni.

42

ÚjFOLYAM,3.szAM

G aly.s's

2000.1É.

Több éves tapaaztalat, hogy aki pihenésü1 a falusi vendéglátást vá1aszt;j~ az városi ember, aki magával hozza a városban élés sok kellemetlen tünetét. ele f6lea a nyugodt, meghitt vagy vidám. beszélgetések hiányát. A b6zipzd.iknak csaknem minden étkesésnéJ, «ie a v8Cl!!01'ánil feltétlmül jeien kell lenniük. Jlyeukor a kéa6 éjp:akába nyúló beszéJgetéaek folynak, a k&déaek z6mmel a falusi élet.m6dra, a lako.., 6aaetétel6rc, a falu múltjára, jeJe:n6n 68 j6v6j6re, a munkaJebet&légek:re, az orvosi elJátá8ra éa a gyerm.ekt-k iekolázt:atásán lehetx$ségcire, az önkonnán:yzat m'6ködésére, annak hatékcmysáaára ÖSBZpontosu.lnak. Ez a kiváncsiaég teJ.iesen érthet6, bi8zen a falusi 6letforma teljesen más mint a városi. ~ adottságainál fogva pedig különöaen egyedivé te_ azokásviiég6t. Abból ad6d6an, hogy napjainkban lélekszáma. &z8z f6 alatt van 8 hogy zaákfalu, ezek mind megba.tározóak. N&&fOn árt világ ez. E§máara utaló, qymást aegitó k6z6eeége van. Ez a mozpt6rugó a létezéa, a túlé1éa feltétele. Nagy fele16aa6g mindenr6111gy beazé!n4 hogy a vendég, amikor távozik, tariSZnYIijAba belekerülj6n ~ múltat itU:ZÓ falusi kultúrájából egy morzsa. E vágyat ~ a ház bútoraival, berendezési tárgyaival, PrOgramajánJata inkka1 is er6aiteni. Akik ezeket az információkat nem igénylik, azok a fiatal azere1meepárok. Őket ela680rban a zavartalan egydttlét érdeki, ami érthet.6. Ezt minden esetben tiszteletben tarijuk Ils pihenésüket ~ minél megbittebbé, marand6bbá tenni, hogy aztán visszajöjjenek s kfváncaian megkérdezzék azt, amit most még nem tettek. A falusi tul'úmuaró1 Irt gondolataimat egy íri&os beszéJgeté88Ol'OZ8.t bevezet6jének s:r.ántam Jó lenne, ha más is leírná. tapesztaJa1ait, ör668 gondjait. Mert problémák akadnak b6ven. Seeretnék néh6ny témakört továbbgondoJásrajavasoJni: • Többnyire miért a váro8r6l idekeriU6 emberek fogfalkoznak ezzel a t.evékenyaéggel éa miért nem a helybéliek, a mllnkanélldjHek. az anyagilag ipzén ráazorul6k? • A fa1uai vendéglátást mivel lehetne még b6viteni, egyedivé tenni? • .Miért nem. tud egy idej6vó id~ Miskolc 68 J6avaf6 k6z6tti úton meleg ételt fo&yasztani? Ezekre a kérdésekre éa még aok másra. ami nekem nem jutott eszembe, kernsik ködaen a választ, annak reményében. hogy a Galyuégban egyre több helybéli családnak fog megélhetést nyújtani a s:zinvon.al.ae faluai. turizmus.

mm

ÚjFOLYAM,3.SZÁM

Vad' •• culy'a

G alyas's (100

2000.1É..

43

!61'.)

Bo•• '".16k: (10 kg oldalas, 18lrg comb, 4 kg tarja), 0,5 kg ZSIr f1'rn csak úgy 1 ke), 1()"'12 kg burgonya. 1 kg ~ 1 kg petrezselyem, 1 kg ZeI1tn;2fej fokhDgyma, 2,5-3 kg hagyma, 2 kg pamdicsom, 2 kg paprika, 1 csokDr peóezselyemzt5ld, 4 db nagy piros AnIny, 4 db rUJg1J ~ 1 aveg Bró8pista vagy 1 db csp5s piros Anmy, 65 9 pamdicaompant. 5 dkg 6riJlt bont, 10 dkg 6riJlt~, 30 dkg V~ 24veg v6n5Bbor,30 dig 6rlJlt papriktJ. «
SSlI:baZ lu1a van.

A zsfrt lamdérban feJolvaezguk és a m.egt:iaztitott és apróra vágott vö.rhhsgymához Iél1iter vizet adunk élJ szalmae4rgára p~ A t6zr61 levéve, az 6rölt pilospaprikát jól eDreVeljiík és amnnal bm?áedjuk a lmckára vágott, vízben jól étmosott húst, 8 ennyi vízzel 6n1j11k fel, hogy eDepje. Ehhez ho?Záecljuk a fdazereket - a fokbe&ymát is Ö8IlZeZÚZ9a.-, s ba a hús már f61ic megpuhult, az eJ6kéaZitett z61dséaeket is bozzá ••djuk. Miel6tt feImne, honáedunk 1 üveg bort is. A burgonyát: megtisztít;juk élJ huábra v6giuk. Ha a hús készre pároJódott, ~ a burgonyát Í& Ha készre f&Itílk. k6zvetlenül táIa1áa e16tt Mzzéwljuk a mModik dveg bort is éa 1iirid ideig forraljuk. TáJalásnál lrinálhabmJr hozzá karikára vágott eros paplikát (ZÖJdPaP.rikát), vagy paprikakrémet.

aseat

B.be..r~lI.·.al!i

Y.ddl ••• óp6I'k61t

Bo•• '".16k: 25 kg md.diszn6hús (uegyesenJ, 2literMDlaj. 3 kg ~ 20 dkg ftJsti'1t amJonna, 10 dkg fokhagymD., 30 dkg piros POPriJCU (csemege), 0,5 kg blIC:dPOaZIa (kis fej), 0,5 kg PaPriJaZ.. 0,5 kg paradicsom, 5 dkg zeller bJ ~ 5 dkg Mit bont,~, 30dkg tinÓTU vagy ~

Az üstbe olajat öntünk, majd hozzáecljuk lit kerikára vágott vöröabagymát. Ha a hagyma üvegesedni kezd, bozzáedjuk t6zr6l levéve a kis kockára vágott füstölt aZaJOnnát. Ha a aze10nna átiivegesedett, beletesszük a csemege paprikát és a húst, amit eI6Z61egvizben jól átmOlJtunk, eaetleg áztattunk is nMánY órán keresztiil. Addig kavarjuk, amíg a húsdarabok teljesen át nem. itatödnak pirospap:rikáve Ha a kavatást befejeztük. az egéarJetfelöntjiUc vfzze1'Ogy, hogy teljesen eDepje. Ehhez az alaphoz hOZZAadjuk a keIIráPOeZtát, a kerikára vágott ZÖIdPaPrikát. paradicsomot, fokhagymát, sót. 6riilt borsot, vaJemint a ~e1et. A készre f6zés e16tt adhah10k hozzá tak:sérgombát vagy vm;pn;yát. Igen j6 illata és Ize lesz. F6tt burgonya illik hozzá. BOgBI:tn Gy.

44

ÚJFOLYAM,3.SZÁM

G atyaság

G alyaság

2OOO.TÉL

45

ki Hivatal Edelény körzeti kistérségi megbízotga, Baricska Jánosné, továbbá az FKGP megyei szervez6titkára, Greskovits István.

elREK A GATESZ kqwiseltette magát a CSEREHAT-2000 "Apr6falvak 10 éve Eutópában. Magyarorszógon és a Csereháton" ctmillronferencián 2000. szeptember 13-16-án. A halJgatott témakör a falusi vendégfogadás volt, amelynek el6adásait Irotán szervezték meg. Az előadó és vitavezetó dr. piskóti István ~roász, marketing-szakértő volt a Miskolci Egyeterm61.

*** A GATESZ VeUMSe - sorozatos e11entmonc:ü1s, tagdljelmaradás és egyéb Qgyek miatt - kiZdTta Teresztenye iJnkOrmÓnYZatáta Telepü!ésszövetségb61.

*** EgYiJtt1mlkikIé szerz6dés megkMésér61 tdtyyalt a GATESZ a Miskolci Egyetem T~ldraj:IJ-KiJmyezettani, Tórsadalomj'il1drajzi, Hidro- és MémiJkgeológiai Tanszékévei 2000 szeptemberében. Az együttmiíködés kitetjed a következő témákra: 1. A Ga1yaság természeti értékeinek részletes fölmérése, elemzése és ismertetése. 2. A Galyaság településföldrajzának és térségi kapcso1atrendszerének elemzése és értékelése. 3. A Galyaság népesség- és társadalomföldrajzának föltárása, elemzése és ismertetése. 4. A Galyaság míiemlékeinek, népi építészeti em1ékeinek, temetóinek állapotfölmérése, értékeik ismertetése. 5. Tanösvények tervezése, kialakítása. és ismertetése a Galyaságban. 6. A ga1yasági települések gazdasági helyzete, belső és külső települési ka.pcsoltrendszere, fej16dési és fejlesztési lehet6ségeinek vizsgálata. 7. A Galyaság idegenforgalma, a falusi turizmus jelenlegi helyzete és fejlesztési lehet6ségei. 8. A Ga1yaság felszíni és felszín alatti vízkészleteinek fölmérése, tisztaságának vizsgálata., használati lehet6ségeinek értékelése.

*** A GAT.ESZ' V~

ÚjFOLYAM, 3. SZÁJyt

21m. TÉL

k:ib6vttettiJléSt tartott 2000. október 12-én, Perkup(m. Az ülés t.émiga az Aggteleki Nemzeti Park és az önlmrmányzatok, valamint helyi vá1Ialkcwhk egyiittmiiködésének fontossága. Részt vett Salamon Gábor az ANP ~tója, poJgármesterek, jegy7.ók, válJa1kozók (Vida János, GuJ;ybán Simon, dr. Zelnik István), a Miniszt.erelnö-

*** S:dJgliget millenniumi zászl6átadósi iln:n.epségét 2000. október 21-én tartottdk. Az em1ékzászlót dr. Tor&Ván József miniszter úr adta át a római katoJikus templomban. Az únDepségen részt vett még Cseh Mária. O.rSZággYQléSi képviselő, az FKGP N6í Tagozata elnöke, Dohos Ferenc az FKGP megyei elnöke, dr. Török pál az FKGP megyei főtitkára, Molnár 0S1Jair országyillési képvise16, Vargáné Kerékgyártó Ildikó o~ képviseló és GATESZ titkára, a testv~ Körtvélyes (HnOOV) poJgármestere Gabriel parti, valamint Lippai ~ B6cs polgármestere. Tájékoztatást adtak aGATESZ részér61 Bogsán Gyula, továbbá. Gulybán Simon (perkupa) és dr. zelnik István (Szögtiget).

* •• ld6sek napja ÉgerSZdgiJn, 2000. november t t-én: T8Ijáni. Imre polgármester úr köszönt6je után Pásztor Gyula református lelkipásztor istentisztelettel kezdte az ünnepséget. A perkupai stépán Ilona AltaJános Iskola tanuIói kis músorral köszöntötték a meghívottakat. A jelenJév6k örömmel fogadták a gyerekek által el6adott Lúdas Macimíí szinmllvet. A rendez6k egy-egy szál virággal kedveskedtek az ünnepelteknek, külön a közeljövőben névnapjukat ünnep16 Erzsébeteket. A rendezvényen körülbelül ötvenen voltak jelen.

wi

**. Katalin:-bdl ÉgerSZdgiJn, 2000. november 25-én. Takács Attila szuhogyi unész szórakoztatta a jelenJévóket. A bálon részt vettek a már elköltözött gyermekek is, akik büszkék voltak falujukra, s boldogan múlatták az id6t a gyermekkori barátokkal.

*** Megjelent a Galyasógi Flízetek 3. smma. A füzet Horváth Imre gyt1jtését tartalmazza, cime: A varbóci református temetó sítjelei. A 109 fe,jfaábrát tartalmam kiedványban sírjegyzék és rövid telepii1éstörténeti öss:zeg7ks kapott helyet.

46

ÚJFOLYAM,3.szAM

G alyaság

200(),1É..

Szálláshelyek a Galy •• ágba. is környékén AOO7ELEK Girhiny vencléghtb:, 1 szoba. 4 ágy Girhiny Istvánné Ady u. 22., TeL: (48}343-c85

Horvdth. V~

2 1tZOba.8 ágy

Horváth Dávid Adyu.12.

J6svapartiV~ 6 fö GaranBéla Ady u. 8., Tel.: (48) 350-038 Szd11ó, oktatdsi ~ 26 f6 Tengerszem oldal 2., Tel: (48) 350-098 TengetS2SIR

ÚJFOLYAM.3.S7..AM

G a ly

Lia~ V~2smba. ség{ piszt«rl6 Hegechla Lilla órhegy u, 13., 'l'el.: (481 462-082 ÉgerrJiSlgYe ~ 7libor. 110 f6 Perkupa, Varb6c Onlmrmányzata KOSI1uth\it 12., TeL: (48l462-OO1

SZIN &3n-~40f6

sm10s V~ 2 szoba, 8 ágy smca 1.áazl6né Kossuth \it 51., Tel: (48) 343-143

Ban:r.dIaKemping. nui.stt.rh:tz Baradla oldal 1., TeL: (481 343-029 BÓDVASZlL.4S Hd1óV~10r6 Demény latvánné szabadság u. 53 •• Tel: (48) 454-046

1MOI.A Refr:mnátus JWÓki:r,25 f6 Majoroe Lajos Kossuth 6t 35., TeL: (48l 354--002

JÓSVAFŐ &Ida VencUgh.tl:, 30 (6

BaidaJánoe Rik6ca

u, 1., Tel: (48) 350-084

Bem::V~8f6 Berec:& Béla D6zsa Gy. u. 1., TeL: (48) 350-053 .J6mJajÖi Ku1c8oshdz, 8 f6 Garan Gt.dxr PeIlÖfi 6t41., Tel: (48) 343-165

UptaiGábor

tGERszOG mth Vencl4ghdz, 6 f6 TóthQyöt&y Kceauth üt 2., TeL: (48) 463-008, 1~45, 1-220-7833 tger .Rmzi6, 37 f6 Visz6czky Gy&gy Kazincbarcika, 'Ibökö!y tm- 7., m/7 Tel.: (46) 311-815

TeL:(48)~

SZINPBTR1 csepp .A:mzi6, 40 f6 oszwld Mihály Dózsa Gy. út 23 •• Tel: (48) 464-{)69, (flOt 622-792

a.ság 7ERBSZmNYB Kopcsik vent:fighd2; 50 f6 Kopcaik István TeL: 1-322-9241 Lukdcs Vencü1g1d:a; 2 amba, 8 Agy Lulcács Béla Rák6czi u. 22., TeL: (48) 326-458 G2fyasdg Ve:ac:.Wghdz, 2 szoba. 4 igy Doma Mik!éené Rák6CD u. 8., Tel.: (48) 355-698 ~.A:Inzi6, 30 f6 Vanyó Jánormé Rákóczi u. 12., Tel.: (48) 463-506 otih V~ 2 szoba, 4 Agy 01áhBéiáné Kalsuth u. 39., TeL: (48) 463-013

Sli:X1WBT FBRKUPA ~ V~ 2 noha, 4 ágy Pet6Káro1y Kosauth itt 58., Tel.: (48) 462-034 seb6k VencUgh1z, 1 szoba. 4 ágy Sebők Mihály Dcíeaa Gy. u, 27., TeL: (48) 462-066

&a V~

2 szoba, 4 ágy

pet6 Lászlóné

órbegyu.8. AIWia VencUgh:Iz. 3 szoba. 6 ágy Falucsk:ai Gusztáv GYÖDgYVjrág u. 6., Tel:(48)~

liget VenCUghdZ, 8 f6 T&i!k Gábomé SIriJC:ben.Yilit 25 ••TeL: (~464-164 VodaV~ VodaVince petófi út 32., TeL: (48) 464-198

~ ~ szabados

qjuadgi 7l:Ibar, 50 f6 csaba

sr.kbenyí út. Tel.: (48) 463-240, (52) 228-533. (60) 373-723, (48) 343-073.

CSiIikV~ 10 égs Cailik Csaba ~ út27 ••TeL: (~463-215

VARBÓC B'lg:!ldn V~

6 f6

Bclgaán Gyula DCSaa Gy. u. 40 ••Tel.: (48}463-713 28rMtV~6f6 dr. T&-ök pál Dár.8a Gy. u. 35 ••TeL: (481463-711 7bri!Ifahd:I; 12 f6 Varb6c onk.ormányzata pet6fi út 14., Tel: (48; 462-001 Naprofrng6 Venddghct!; 8 fcS caordés

J6aef

pet6fi út 1•• Tel.: (48) 462-266, (48) 462-075

48

ÚJFOLYAM.3.SZÁM

G

alyaság

2000.1ÉL

KÖSZÖNETNYILV ÁNÍTÁS A Galyasági Településszövetség vezetese köszónetét fejezi ki mindazoknak, akik 1999. évi személyijövedeJemadójuk l%-át - összesen 50 343,- Ft-ot - a smvetség részére ajánJották fOl, ezzel is segítve célkitíízéseink megvalósítását, a civil S7m'Vez6désügyét. A fenti összeget a ••Galyaság" cimú negyedéves periodika és a ••Ga1yasági Fiizetek" nyomda- és postaköltségeinek egy részére használtuk toL

FELHívÁS A GaJ;yaságiTelepülésszövetség, mint társadalm; szervezet jogosult, hogy elfogadja a felajánlott támogatást. Ez külön terhet nem jelent Onnek, hiszen adója ett61 nem lesz se több, se kevesebb. Tevékenységünk során - alapszabályunkban röpítetten - eddig is sokat tettünk térségünk ismertségéért, az itt élők helyzetének javítáBáért. Tennivalónk azonban még van bőven, a munkánkat jelent6sen javítani fogják azok, akik az 1 % támogatással megteremtik feladataink anyagi hátterét. Szeretnénk minél több emberrel megismertetni Uijegységünk szépségeit, természeti értékeit az itt élók nézőpontjából

1% RENDELKEZÉSI

I

NYILATKOZAT

a befizetett adó 1 %-árol A kedvezmhtyezett adószóma: 18402627-2-05 A kedvezményezett neve: GALYASÁGI TELEPOLÉSSZÖVETSÉG A kedvezményezett S2'Amlaszáma: 1173408{}-20006596

Adományával segiti fl Településszövetség cé1kitüzéseinek megva1ósítását, mellyel kísérletet teszünk az itt élők többszörösen hátrányos helyzetének javítására.