ALVINCZ JÓZSEF dr. - GUBA MÁRIA dr. ÖSSZEFOGLALÁS

BERUHÁZÁS ÉS JÖ V E D E L E M T E R M E L É S AZ E Z R ED FO R D U LÓ M EZŐ G A ZD ASÁG ÁBA N ALVINCZ JÓZSEF dr. - GUBA MÁRIA dr.

ÖSSZEFOGLALÁS Az elm últ évek hazai ag rárg azd aság i folyam atai, és ezen belül is elsősorban a 2001. év ellentm ondásai között talán a leglényegesebb a mezőgazdaság jövedelem helyzete és a beruházási kedv egym ástól eltérő irányú elm ozdulásai voltak. Míg a k im utatott jövedelem - a m ezőgazdasági jövedelm ek egészét lefedő M ezőgazdasági Szám lák Rendszere (MSzR) és az A PEH adatb ázisban szereplő, elsősorban kettős könyvelést vezető m ezőgazdasági besorolású szervezetek tekintetében - egyaránt hullám zó képet m utato tt, addig a b eru h ázáso k b an főleg 2001-ben jelentős élénkülés volt tap a sz talh a ­ tó. A jelen írás ezen ellentm ondás fe ltá rá sára vállalkozik, m iközben szám ba veszi a b eruházások és a jövedelem helyzet elm últ évekbeli főbb jellem zőit is.

1. A BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐI ÉS A BERUHÁZÁSOK LEHETSÉGES FORRÁSAI A beruházási döntések meghozatalának meghatározó tényezője a befektetések megtérülése, a termelői jövedelm ek várható növekedése, változása. Az elmúlt másfél évben tapasztalható folyamatok alapján - a teljesség igénye nélkül - felvázoljuk azokat a motiváló tényezőket, amelyek a pillanat­ nyi gazdasági magatartásokat befolyásol­ hatják. Ezek a következők: a/ A beruházások több mint egy évtize­ des visszafogása következtében a mezőgaz­ daságban használt eszközök nem csak er­ kölcsileg váltak elavulttá, hanem fizikailag is elhasználódtak. A csökkenő technikai feltételek csak romló hatékonyságú terme­ lést tesznek lehetővé. Egyes esetekben fel­ vetik a beruházás és a tevékenység meg­ szüntetése közötti választás kényszerét is.

b/ A mezőgazdasági vállalkozások j e ­ lentős részénél motiváló tényező lehet a munkahelyek megőrzésének lehetősége is. Ebben az összefüggésben a következők figyelembe vétele vélelmezhető: - A társas vállalkozásoknál és szövetke­ zeteknél szerepet játszhat a döntéshozó saját munkahelye fenntartásának lehetősé­ ge, illetve a tulajdon piaci értékmegőrzésé­ re való törekvés. - A mezőgazdaság munkaerőpiaca meglehetősen sajátos, gyakorlatilag egy adott földrajzi környezetre alapozott, amelyben nem csak a munkalehetőségek korlátozottak, de a munkaerő-kínálat is behatárolt. Mindez korlátozza a rugalmas alkalmazkodást, egy gyors, átgondolatlan tevékenység- és ezzel együtt járó munka­ erő-leépítés egy későbbi fejlesztést lehetetleníthet el. Ezért a foglalkoztatott létszám lehetőség szerinti megőrzése erő­ sebb motiváló tényező lehet, mint egy

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. sz.

városi környezetben működő ipari üzem esetében. - Erős a munkahelymegőrzés (a tevé­ kenység-folytatás minimális feltételeinek biztosítási) kényszere a mezőgazdaságból élő (esetenként kényszer-) vállalkozóknál és családi gazdaságokban. с/ A beruházások motiváló tényezője­ ként nem csak és nem is elsősorban az adott időszak jövedelemhelyzetét, hanem a következő (a beruházás aktiválását követő) időszak jövedelemviszonyait, pontosabban a majdani jövedelem-elvárásokat veszik figyelembe. Ebben az összefüggésben az alábbiakat emeljük ki: - Az elmúlt évben a termelők a kiszá­ míthatóságra utaló jeleket fedezhettek fel a piacszabályozásban, az intézkedések a korábbi évekhez viszonyítva kevésbé vol­ tak ad hoc jellegűek. - Közelebb került az E U csatlakozás időpontja, amelytől a termelők kiegyensú­ lyozottabb piacot, általában magasabb termelői árakat, több támogatást és na­ gyobb jövedelmet várnak. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a csatlakozás utáni jövedelem érdekében legalább a termelés szinten tartásához szükséges termelőalapo­ kat fenntartsák. d / Az EU szabályozás egyre szélesebb körű megismerésével bizonyos piacra jutási követelmények (élelmiszer-biztonság, ál­ latvédelem, környezetvédelem, stb.) is elő­ térbe kerülnek. Az ezeknek való megfelelés a termékértékesítés feltételévé válhat, sőt egyes esetekben m ár ma is az, amire a gazdálkodók igyekeznek - a lehetőségeik keretein belül - felkészülni. e/ A beruházások alakulásának lényeges tényezője a felhasználható források meg­ léte. Ezek közül elméletileg a következők vehetők számításba az állóeszközök után képzett amortizá­ ció; az adózott jövedelem;

41

a beruházásra fordítható, adójogsza­ bályokban rögzített beruházási célú adó­ kedvezmények; a beruházásokhoz adott állami támo­ gatás; a pénzintézetek által nyújtott beruházási hitelek; a tulajdonosok (tagok) által adott köl­ csönök; a jegyzett tőke emelése; költségként elszámolható beruházások.

2 . A MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK,

ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS ALAKULÁSA A KSH Mezőgazdasági statisztikai fő­ osztályának adatai szerint a mezőgazdasági termelők bruttó állóeszköz-felhalmozása az elmúlt években - nominálértékben - folya­ matosan, gyorsuló ütemben: az 1998. évi 121 milliárd forintról 2001-re 201 milliárd forintra, azaz mintegy 80 milliárd forinttal, illetve 66 százalékkal nőtt. A változás külö­ nösen 2001-ben volt látványos. Stagnáló előző évi nettó vállalkozói jövedelem mellett közel 40 százalékkal, mintegy 56 milliárd forinttal több állóeszköz-felhalmozást való­ sítottak meg a mezőgazdasági termelésben, mint egy évvel korábban. A felhalmozás struktúrája is különbö­ zött 2001-ben az előző évekétől. • A mezőgazdasági termékek állóesz­ köz-felhalmozása ezekben az években ará­ nyaiban stagnált, 2001-bén azonban - a növekedés ellenére - veszített súlyából. - A négy év adatai alapján legnagyobb arányban az ültetvények állóeszköz­ felhalmozása változott, mely közel 2,4szeresére nőtt, noha ezen eszközcsoportban a beruházási kedv a többi terület beruházásának megugrása mellett 2001-ben mérséklődni látszott. Így az ültetvények bruttó állóeszköz­ felhalmozáson belüli aránya 1998 és 2001 között 1,6 százalékponttal nőtt.

42

ALV1NCZ - GUBA: Beruházás és jövedelemtermelés az ezredfordulón

1. táb lá za t T őkefelhalm ozás a m ezőgazdasági term elésben ____________________________________________(M.e.: milliárd forint) 1999 2000 1998 2001 M egnevezés 38,1 43,1 52,3 Mezőgazdasági termékek bruttó állóesz­ 36,3 köz-felhalmozása 10,9 4,6 5,7 - ültetvények 9,0 31,7 32,4 34,0 41,5 - állatok Nem mezőgazdasági termékek bruttó 101,8 148,4 84,6 90,8 állóeszköz-felhalmozása 57,4 63,0 101,5 54,3 - gépek és egyéb eszközök 38,8 46,9 30,3 33,4 - épületek B ru ttó állóeszköz-felhalm ozás1 (visz144,9 200,'7 121,0 128,9 szaigényelhető Áfa nélkül) 26,3 77,9 24,2 25,9 N ettó állóeszköz-felhalm ozás2 Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002. 1.

á b ra

A m ezőgazdaság b ru ttó állóeszköz-felhalm ozása eszközcsoportok szerint

Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002. - adatai alapján. 1 A b ru ttó á lló e sz k ö z -fe lh a lm o z ás a term elők által a n ap tári évben beszerzett, lé tesített, előállított álló e sz k ö z ö k é rték e és a to v áb b ad o tt álló eszk ö zö k érté k é n ek kü lö n b sége. A z állóeszközök valam ilyen term elési folyam at so­ rán k ib o c sá tá sk én t elő állíto tt tárgyi e sz k ö z ö k v ag y im m ateriális ja v a k , am elyek ism étlődő vagy állan d ó je lle g g el m a g u k is felh aszn álásra k erü ln ek eg y m ásik , eg y év n él h o sszabb term elési folyam atban. A z a d ato k a m ező g a z ­ d aság i te v é k en y sé g et v ég ző k (g a z d asá g i s z e rv e z et é s eg y én i g a zd a ság ) m ezőgazdasági célú á lló e sz k ö z ­ felh alm o zására v o n a tk o z n ak . A z a d ato k n e m e g y e z n e k m eg a b e ru h á zá s-statisz tik a m ező g a z d a s á g ra v o n atk o zó ad ataiv a l, m ert a zo k c sa k a m e z ő g az d a sá g b a so ro lt g a zd a ság i szerv ezetek k örét fedik le. 2 A n e ttó álló eszk ö z-felh alm o zás a b ru ttó álló e sz k ö z -fe lh a lm o z ás és az é rték csö k k en és különbsége. T a rtalm a z z a a (ten y ész)állato k b ru ttó á lló e sz k ö z -fe lh a lm o z ásá t, a zo n b a n érték csö k k en ésü k nem kerül levonásra. A te n y é sz á l­ la to k n é lk ü l szám o lt n e ttó á lló e sz k ö z -fe lh a lm o z ás a v iz sg á lt időszakban n e g atív volt.

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. se.

- Legkevésbé - csupán 31 százalékkal az állatok felhalmozási értéke emelkedett. Az állatok és az ültetvények felhalmozásá­ nak változása 1998 és 2000 között gyakor­ latilag kiegyenlítette egymást. • A nem mezőgazdasági termékek fe l ­ halmozásán belül - A z előző időszakhoz viszonyítva 2001-ben leginkább a termelés milyenségét közvetlenül befolyásoló, és nagy elmaradá­ sokkal küzdő gépek és egyéb eszközök beszerzése élénkült meg, amikor 2/3-ával többet fordítottak e célra mint az előző évben. Az állóeszköz-felhalmozás minden második forintját ez az állóeszköz-csoport tette ki. - Tendenciájában - folyóáron számolva - folyamatosan emelkedett az épületek felhalmozása, aránya azonban 2001-ben valamelyest mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás és az értékcsökkenés különbözeteként adódó nettó felhalmozást tekintve még határozot­ tabban érzékelhető a beruházási kedv élén­ külése. Ennek összege 1998 és 2000 között nominálértékben is - 24-26 milliárd forint körül - stagnált, ugyanakkor 2001-ben egy év alatt akkora összeget - sőt valamelyest még többet is, 78 milliárd forintot - tett ki, mint a megelőző három évben együtt. An­ nak ellenére alakult ez ily módon, hogy az elszámolt értékcsökkenési leírás az 1998. évi 95 milliárd forintról 2001-re 123 milli­ árd forintra emelkedett, minden ötforintnyi felhalmozásból csupán három forintot finanszírozott az értékcsökkenési leírás. Tenyészállatok nélkül a bruttó felhal­ mozás 1998 és 2000 között kevesebb volt, mint az elszámolt értékcsökkenés, ugya­ nakkor - nominál értékben - 2001-ben egy év alatt akkora összeget - sőt valamelyest még többet is - tett ki, mint a megelőző három évben együtt. Az előző három év 22 milliárd forintos „hiányával” szemben 2001-ben közel 37 milliárd forintos több­ letfelhalmozásra került sor.

43

A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és er­ dőgazdálkodás gazdasági szervezeteinek a beruházása - is - folyóáron számolva 1998 és 2000 között inkább stagnált, mint nőtt, volumene pedig csökkent. 2001-ben a beru­ házási kedv megugrott, folyóáron számolva 89,5 milliárd forintot fordítottak beruházá­ sokra, 17 százalékkal többet, mint az előző évben. (A KSH adatok alapján 2002-ben tovább folytatódott a beruházások növeke­ dése. Az év első felében az előző év azonos időszakához viszonyítva volumenében to­ vábbi 10,4 százalékkal többet - 39,6 milliárd forintot fordítottak beruházásra.) Az állóeszköz-beruházása és a mezőgazda­ sági számlák állóeszköz-felhalmozási ada­ tai között számottevő a különbség. A me­ zőgazdasági szféra beruházási összege 1998-ban 50 százaléka, 1999-ben 47 szá­ zaléka, 2000-ben csupán 40 százaléka, 2001-ben pedig - az előző évihez viszo­ nyított 20 milliárd forintos, 34 százalékos növekedés ellenére - 39 százaléka volt a mezőgazdasági számlák tőkefelhalmozási összegeinek. Ennek magyarázata lehet, hogy a beruházás statisztika mezőgazda­ ságra vonatkozó adatai csak a mezőgazda­ ságba sorolt gazdasági szervezetek körét fedik le, míg a mezőgazdasági számlák adatai a mezőgazdasági tevékenységet végző összes szervezet (gazdasági szerve­ zet és egyéni gazdaság) mezőgazdasági célú állóeszköz-felhalmozására vonatkozik. Azaz az adatok szerint ez azt jelentené, hogy míg 1998-ban az épület-beruházások 76 százalékát a mezőgazdaság gazdasági szervezetei valósították meg, addig 2000-re ez arány 38 százalékra, majd 2001-ben 34 százalékra mérséklődött. Hasonló mértékű előretörést jeleznek az adatok a gépberuhá­ zások terén is. Míg a mezőgazdaságba sorolt gazdasági szervezetek gépberuházá­ sai a mezőgazdasági termelés gép és egyéb eszközei bruttó felhalmozásának 1998-ban még 63 százalékát tette ki, ez az arány 2001-ben már alig 33 százalék volt. Vagyis

44

ALVINCZ - GUBA: Beruházás és jövedelemtermelés az ezredfordulón

számottevő élénkülés elsősorban az egyéni gazdaságokban - és a mezőgazdaságon

kívüli besorolású szervezetekben - követke­ zett be!

2. ábra A mezőgazdaság értékcsökkenési leírása és állóeszköz-felhalmozása tenyészállatok nélkül

Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002. 3. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM A termelőalapok megújítását, a fejlesz­ téseket az állóeszközök pótlását szolgáló értékcsökkenésnek, valamint a nettó vállal­ kozói jövedelemnek kell finanszíroznia. A KSH mezőgazdasági számlák rendszerében alkalmazott metodikája szerint az érték­ csökkenés összege jelentősen magasabb, mint a termelők számviteli nyilvántartásai­ ban szereplő értékek. Ami azt jelenti, hogy az állóeszköz-felhalmozásnak a fent kimu­ tatottnál nagyobb mértékben kell, hogy forrása legyen a termelt jövedelem. A KSH adatok alapján a mezőgazdasági számlák rendszere alapján azonban a mező­

gazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem nominálértéken is az 1999. évi 22,7 százalékos csökkenés után 2000-ben további 1,5 százalékkal zsugoro­ dott, majd 2001-ben 28,2 százalékkal nőtt. Következményeként összege névértéken számolva 2001-ben közel 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint 1998-ban. A mezőgazdasági tevékenységből származó folyó áron számí­ tott nettó vállalkozói jövedelem 1998-ban még 299 milliárd forint volt, 1999-ben csupán 231 milliárd forintot, 2001-ben pedig 291 milliárd forintot tett ki. Ez az érték tartalmaz­ za a saját gazdaságban végzett munka el nem számolt „bérét”, az egységhez tartozó földből nyert jövedelmet és a hozadékát.

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. sz.

45

2. táblázat Beruházások alakulása A beruházások építési gépberuházás árindexe beruházás értéke folyó volumenindexe áron, milliárd előző év = 100,0 értéke folyó áron, milliárd forint forint M ezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 15,7 121,5 46,1 127,4 1996 26,3 114,1 116,8 1997 61,5 22,6 34,2 110,9 76,7 29,0 1998 42,3 111,6 107,3 79,4 97,8 26,9 38,1 1999 108,3 76,8 89,3 26,8 2000 34,5 106,5 89,5 109,5 19,8 38,1 2001 Ebből: mezőgazdaság ,, 27,4 8,4 17,4 1996 13,4 1997 40,1 24,1 60,7 1998 23,1 •• 34,3 ,, 60,5 19,6 27,5 1999 58,6 14,9 31,5 2000 33,4 78,5 16,0 2001 H alászat 121,5 0,0 18,9 0,0 1996 0,1 116,9 1997 0,4 480,9 0,2 0,1 110,5 0,6 0,2 0,8 205,2 1998 0,7 77,7 0,4 0,4 109,1 1999 123,1 108,4 0,6 0,3 2000 1,0 0,8 107,9 0,5 0,3 2001 77,0 Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 2000. KSH, Budapest, 2001. 18-19. p. Beruházások alakulása a mezőgazdaság gazdasági szervezeteiben Agrárgazdasági statisztikai zsebkönyv, 2001. KSH, Budapest, 2002. ll.p. Év

A nominálértékben növekvő bruttó ál­ lóeszköz-felhalmozás mellett a készletek számottevően - az előző növekedését lé­ nyegesen meghaladó összegben - csök­ kentek. Továbbá az 1999. évi csökkenés után 2000-ben, s főként 2001-ben újra nőtt a tőkefelhalmozási célra juttatott támoga­ tások összege, szerepe. M íg 1998-ban a nettó állóeszköz-felhalmozást csaknem teljes egészében a tőkefelhalmozási célra juttatott átutalások finanszírozták, sőt 2000-ben a mintegy 26 milliárd forintos készletcsökkenés mellett a nettó állóesz­ köz-felhalmozás több mint 6 százalékkal maradt el a tőketranszferek összegétől,

2001-ben az 58 milliárd forintos készletnö­ vekedéssel egyidejűleg a nettó állóeszköz­ felhalmozás 43 százalékkal haladta meg a tőkejuttatás összegét. Míg ágazati szinten 2000-ben összessé­ gében a nettó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás gyakorlatilag nullázta egy­ mást, a nettó vállalkozói jövedelem 3,5 milliárd forinttal lett kevesebb, mint az előző évi volt, addig 2001-ben a nettó vál­ lalkozói jövedelem 64 milliárdos növekedé­ se mellett 58 milliárd forintos készletnöve­ kedéssel egyidejűleg 78 milliárd forintnyi nettó állóeszköz-felhalmozás valósult meg (3. ábra, 4. táblázat).

46

A LV IN CZ- GUBA: Beruházás és jövedelemtermelés az ezredfordulón

3. táblázat A m ezőgazdasági term elésből szárm azó jövedelem (folyó alapáron ) (M.e.: milliárd forint) M egnevezés

1998

1999

2000

2001 +

Mezőgazdasági kibocsátás

1131,3

1132,5

1250,2

1452,3

Ebből: mezőgazdasági termékek összesen

1052,9

1050,8

1165,6

1352,8

- növénytermesztési és kertészeti termékek

554,2

589,2

620,9

691,4

- élő állatok és állati termékek

498,7

461,6

544,7

661,4

Folyó termelő-felhasználás

599,1

639,8

739,1

888,3

Bruttó hozzáadott érték alapáron

532,2

492,7

511,1

5,64.1

95,1

104,7

118,6

122,8

Nettó hozzáadott érték alapáron

437,1

388,0

392,5

441,2

N ettó vállalkozói jövedelem 5

298,9

230,9

227,4

291,5

É rtékcsökkenés4

Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002. A mezőgazdaság általánosan alacsony jövedelemtermelése, a finanszírozási forrás általános szűkössége tehát nem egyértel­ műen mond ellent a viszonylag élénk beru­ házási érdeklődésnek. Annál is inkább nem, mivel a termelők jövedelem ­ pozícióját az elmúlt években is nagy szélső­ ségek jellemezték, és a nyereséges gazdál­ kodást folytatóknál képződött forrás megte­ remtette a szükséges saját erőt a beruházá­ sokhoz. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat kettős könyvelést vezető gaz­ dálkodó szervezeteinek adózás utáni ered­ ménye 1997-ben 17,9 milliárd forintot tett ki, miközben a nyereséges gazdálkodók adózás utáni nyeresége 36,7 milliárd forint volt, a veszteségeseknél pedig 18,8 milliárd forint veszteség képződött. 1998-ban a

hasonló nagyságú gazdálkodási eredmény még nagyobb szélsőségek mellett alakult ki: A pozitív gazdálkodási eredményűek nyeresége 42,1 milliárd forint volt, míg a negatív eredményűek vesztesége elérte a 24,6 milliárd forintot. A romló gazdálkodá­ si feltételek mellett a fenti gazdálkodó szerveteknél országosan 11,6 milliárd fo­ rinttal haladta meg a ráfordítások és költsé­ gek összege a bevételekét, csökkent a nye­ reségesen gazdálkodók eredménye és nőtt a veszteségesek mérleghiánya. De még ekkor is 26,5 milliárd forint adózás utáni nyere­ ség állt az eredményesen gazdálkodók rendelkezésére. A vizsgált gazdaságok az előző évinél kedvezőbb, összességében pozitív eredménnyel zárták a 2000. évet, és a nyereségesen gazdálkodóknál az adózás

3 A z a la p ár a term elő által a te rm é k é rt a v á sá rló tó l k a p o tt ár, h o zzáad v a a te rm é k tá m o g a táso k a t és lev o n v a a term ék ad ó k at. (A K S H által h a g y o m á n y o sa n s zá m íto tt kib o csátási adatok te rm e b i áro n (a term é k tá m o g a táso k h o z zá a d á sa és a term ék ad ó k le v o n á sa n é lk ü l) é rté k e ltek .) 4 A z é rté k c sö k k e n é s a z á lló e sz k ö z ö k n ek az elsz á m o lá si időszak folyam án előre láth ató an b ekövetkező k o p á sa és av u lása. A z álló e sz k ö z ö k v aló d i p iaci é rték e és tén y leg es várható é lettartam a ala p ján k e rü lt k iszám ításra, s e záltal a term elő k szám v iteli n y ilv á n ta rtá sa ib a n szereplő ö ssz e g et je le n tő se n m eghaladja. 5 A n ettó vállalkozói jö v e d e le m - az e g y é b term elési a d ó k k al és tám ogatásokkal, valam in t m u nkavállalói jö v e d e ­ le m m e l n ettó h o z zá a d o tt érté k h e z h o z zá a d v a a m ezőgazdasági egységek által k a p o tt kam at, m ajd lev o n v a belőle a fizetett b érleti d íja t és k a m a to t - a n e m fiz e te tt m u n k a e rő jö v e d e lm ét, az e g y sé g e k h ez tarto zó földből nyert jö v e d e lm e t és a tőke h o zad ék át m utatja.

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. sz.

utáni nyereség összege 32,4 milliárd forint volt (5. táblázat). (Megjegyezzük a mező­ gazdasági tevékenység fejlesztési lehetősé­ geit jól példázza a fenti kör, hiszen a kettős könyvelést vezető gazdálkodó szervezetek

47

termelt nyeresége és összes adózás utáni eredménye alig kevesebb, mint az egysze­ res könyvelést vezető közel 50 százalékkal több gazdálkodó szervezeté.)

3. ábra A bruttó állóeszköz-felhalmozás, az értékcsökkenés és a nettó vállalkozói jövedelem összefüggése a mezőgazdasági számlák adatai alapján

Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002. adatai alapján. 4.

táblázat

Tőkefelhalmozás a mezőgazdasági termelésben Megnevezés Bruttó állóeszköz-felhalmozás (visszaigé­ nyelhető Áfa nélkül) Nettó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás6 T őketranszferek7

1999

1998

2000

2001

121,0

128,9

144,9

200,7

25,9

24,2

26,3

77,9

..

24,0

-25,6

58,0

25,7

18,3

28,1

54,4

Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002. 6 N e m ta rta lm a z za a term elő k á lta l fo ly ó term elő-felh a szn á lá s céljára v á sá ro lt áru k készletváltozását. 7 T ő k e tran sz fe rek azo k a v iszo n z a tla n á tu ta láso k , a m e ly ek e t a te rm e lő k k ife je z etten tő k efelh alm o zási c élra kap­ nak. (Ilyen p é ld á u l a m e ző g azd aság i g é p v ásá rlá sh o z n y ú jto tt tá m o g a tás.) A z a d ato k csak a m e zőg a zd a ság i ter­ m e lő k n ek ad o tt tő k e tra n szferek e t ta rta lm a z zá k .

ALVINCZ - GUBA: Beruházás és jövedelemtermelés аг ezredfordulón

48

5. táblázat A m ezőgazdaság, v adgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek eredm énye _______________________________________________________ (M.e.: milliárd forint) 1997

1998

1998

1999

2000

2001

K ettős könyvelést vezető 5 546

5 822

5 927

6 371

6 543

7 124

36,7

41,8

42,1

26,5

32,4

53,1

veszteség

18,8

24,3

24,6

38,1

29,8

22,1

eredm ény

17,9

17,5

17,5

-11,6

2,6

31,0

25,2

31,4

31,7

36,7

39,4

53.6

8 857

9 547

9 749

10 067

43,0

27,9

34,2

55,6

veszteség

25,6

39,4

31,1

23,4

eredm ény

17,4

-11,5

3,1

32,2

Szervezetek száma Adózás u táni nyereség

Értékcsökkenési leírás

K ettős és egyszeres könyvelést vezető Szervezetek száma Adózás u tán i nyereség

Forrás: Varga Jánosné: Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete 1999. 2­ 5. melléklet, Agrárgazdasági Információk, AKII, Budapest 2000. 2. szám. Varga Jánosné: Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete 2000. 2­ 5. melléklet, Agrárgazdasági Információk, AKII, Budapest 2001. 3. szám.

Az elmúlt években - részben a kettős könyvelést vezetők körének bővülésével, másrészt a megújuló, drágább állóeszköz­ állománynak köszönhetően - a kettős köny­ velést vezető gazdálkodó szervezetek körében az értékcsökkenési leírás 1997. évi 25,2 milli­ árd forintos összege 2000-re 39,4 milliárd forintra emelkedett. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e körben az értékcsökkenés növekedése pótolta (vagy akár okozta) az eredménycsök­ kenésből eredő forráshiányt. 2001-ben e körben az elszámolt értékcsökkenés összege számottevően - 53,6 milliárd forintra - ug­ rott. (A vizsgált körben egy gazdaságra vetít­ ve átlagosan mintegy 25 százalékos növeke­ dés következett be.) A z adózás utáni nyereség és az érték­ csökkenési leírás összege 2000-ben a m e­ zőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat 6543 kettős könyvelést vezető gazdálkodó

szervezeténél mintegy 72 milliárd forint beruházási forrást jelentett. Ez a forrás az e körbe tartozó gazdálkodó szervezetek szá­ mának mintegy 9 százalékos bővülése mellett 1,5-szeresére bővült 2001-ben. A fentieken túl nem hagyható figyel­ men kívül az sem, hogy az idegen forrás aránya is számottevően megnőtt (6. táblá­ zat). A kettős könyvelést vezetőknél 1997ben a kötelezettségek az eszközérték 40,6 százalékát finanszírozták, míg 2000-ben arányuk meghaladta a 48 százalékot, öszszege elérte a 452 milliárd forintot. A kö­ telezettségek 2001. évi további növekedése ellenére a finanszírozásban betöltött szere­ pe 1,1 százalékponttal csökkent.

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. sz.

4. ELTÉRÉSEK A KETTŐS KÖNYVELÉST VEZETŐ GAZDASÁGI SZERVEZETEK JÖVEDELEMTERMELÉSE ÉS A MEZŐGAZDASÁGI SZÁMLÁK ADATAI KÖZÖTT Az egyes ráfordításelemek összehason­ lítása a rendelkezésre álló adatok alapján nehézkes az eltérő metodika és tartalom miatt. Ezzel együtt - bizonyos kompro­ misszumok mellett - megkíséreltük ha­ sonló tartalomra korrigálva bemutatni a két struktúrát (4. ábra).8 Első közelítésre úgy tűnik, hogy a me­ zőgazdasági számlák nettó vállalkozói jövedelmi adataihoz, illetve a beruházásra felhasználható forrásokhoz viszonyítva a kettős könyvelést vezető gazdaságokban jelentős összegű jövedelm et „titkolnak el” . Ez azonban nagyrészt a két rendszer eltérő metodikájából fakad. • A mezőgazdasági számlák termelő­ felhasználásához viszonyítva a kettős könyvelést vezető gazdálkodó szervezetek felhasználása lényegesen magasabb. Míg a mezőgazdasági számlák szerint 100 forint végső kibocsátásra - folyamatos növekedés ellenére is - 2000-ben 64 forint összegű folyó termelő-felhasználás jutott, addig a gazdálkodó szervezeteknél 76 forintot tett ki. Az eltérésben. közrejátszhat, hogy a bizonyos ráfordítások (beruházások, fel­ újítások, karbantartások) elszámolása eset­ leg a két rendszerben nem teljesen azonos módon történik. A beruházás-jellegű ráfor­ dítások nem beruházásként a tárgyi eszkö­ zök értéknöveléseként jelennek meg, ha­ nem folyó ráfordításként szerepelnek.

8 A z ö ssz e h aso n líth a tó ság é rd e k éb e n a kettős k ö n y ­ v e lé st v ezető g a zd á lk o d ó k n á l a b e v é te le k és ráfor­ d ításo k o ld alát is c sö k k e n te ttü k az E L Á B É és a l­ v állalk o zó i telje sítm én y e k ö ssz e g év e l, v alam in t a re n d k ív ü li ráfo rd ításo k k al é s b e v étele k k e l. A szám -, v iteli tö rv én y 20 0 1 . ja n u á r elsejétő l b e k ö v etk ez e tt v á lto z ása h a tá sá n a k k iszű rése v é g e tt a z á b ráb an az összeh aso n líth ató v á lla lk o zá so k ad ataiv al szám o l­ tunk.

49

• A számviteli törvény lehetőséget ad a kis értékű szellemi termékek, vagyoni érté­ kű jogok, tárgyi eszközök bekerülési érté­ kének a vállalkozó döntésétől függően a használatbavételkor értékcsökkenési leírás­ ként egyösszegbeni elszámolásra. Ezzel együtt a vizsgált gazdálkodó szervezetek által elszámolt értékcsökkenési leírás 19982000. években csupán harmada volt a me­ zőgazdasági számlák adatának, majd 2001ben ez az arány mintegy tíz százalékpont­ tal, közel 44 százalékra nőtt. • A mérlegbeszámoló adatai alapján a kettős könyvelést vezető gazdálkodó szer­ vezetek több mint kétszeres adótömeget fizettek be, mint ami hasonló címen a me­ zőgazdasági számlák számításában szerepel • A kettős könyvelést vezető gazdálko­ dó szervezetek bérköltsége és társadalom­ biztosítási járuléka meghaladta vagy köze­ lítette a mezőgazdasági számlák munka­ vállalói jövedelmét. Ebből azonban - mivel a két kör nem teljesen azonos - nem von­ ható le az a következtetés, hogy adott szer­ vezetek túlfizetik dolgozóikat. Inkább azt feltételezhetjük, hogy a mezőgazdasági számlák munkajövedelmének közelítésekor a mezőgazdaság többi fázisánál nem szá­ moltak foglalkoztatottal. • A vizsgált gazdálkodó szervezetek mérlegbeszámolói alapján e szektor össze­ gében növekvő, de arányában csökkenő földbérleti díjat fizetett az elmúlt években. • A fizetett kamatok, kamatbevételek, de a kettőnek az egyenlege is a gazdálkodó szervezeteknél összességében magasabb volt, mint a mezőgazdasági számlák e cí­ men kimutatott ráfordítása (7. táblázat).

50

ALVINCZ - GUBA: Beruházás és jövedelemtermelés az ezredfordulón

6. táb lázat A m ezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezetek eszközállom ányának forrásai ___________________________________________________ (M.e.: milliárd forint) 1997 1998 1998 1999 2000 | 2001 K ettős könyvelést vezető 5 822 5 927 6 371 Szervezetek száma 5 546 6 543 7 124 7 1 3 ,2 827,4 8 3 5 ,4 Összes eszköz 888,5 9 4 0 ,0 1 0 0 1 ,7 Saját tőke 4 0 9 ,9 4 4 4 ,6 4 4 8 ,3 4 5 6 ,5 4 6 2 ,3 5 0 6 ,6 Rövid lejáratú kötelezettség 2 0 3 ,8 244,8 2 4 7 ,0 283,3 316,5 336,1 86,0 119,3 121,2 125,6 Hosszú lejáratú kötelezettség 135,5 124,9 364,1 368,2 2 8 9 ,8 4 0 8 ,9 4 5 2 ,0 4 7 0 ,3 Összes kötelezettség 44,1 4 6 ,0 Kötelezettségek az eszközök %-ában 4 0 ,6 4 4 ,0 48,1 ..47,0 Forrás: Varga Jánosné: Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzet'eA999. 2-3. melléklet. Agrárgazdasági Információk, AKII, Budapest 2000. 2. szám. Varga Jánosné: Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete 2000. 2-3. melléklet, Agrárgazdasági Információk, AKII, Budapest 2001. 3. szám.

4. á b ra A ráfo rd ításo k szerkezete és jövedelem term elés a kettős könyvelést vezető gazdálkodó szervezetekben és a m ezőgazdasági szám lák alap ján

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. sz.

51

7. táb lázat A m ezőgazdasági szám lák szerinti m unkavállalói jövedelem és a kettős könyvelést vezető gazdasági szervezetek m unkajövedelm ének, továbbá a földbérleti d íjak és az elszám olt k a m a tte rh e k összevetése (M.e.: milliárd forint) Megnevezés 1999 2000 2001 1998 M unkavállalói jövedelm ek Munkavállalói jövedelem* a mezőgazdasági 114,7 121,3 133,4 számlák alapján, országosan 109,7 Kettős könyvelést vezető gazdálkodó szerve­ 139,9 112,7 zetek elszámolt bérköltsége és ТВ járuléka 111,3 111,9 Aránya a mezőgazdasági számlák adatá­ 104,9 97,0 hoz, százalék 102,0 92,9 Földbérleti d íjak 33,2 22,3 37,6 27,8 A mezőgazdasági számlák alapján, országosan Kettős könyvelést vezető gazdálkodó szerve­ 13,5 15,1 . 12,9 zeteknél Aránya a mezőgazdasági számlák adatá­ 40,2 48,6 57,8 hoz, százalék K am atterh ek (fizetett és kapott kamatok egyenlege) 30,8 26,2 25,8 A mezőgazdasági számlák alapján, országosan 32,0 25,2 Kettős könyvelést vezető gazdálkodó szerve­ 26,8 zeteknél 30,4 29,1 97,7 Aránya a mezőgazdasági számlák adatá­ 102,3 90,9 98,7 hoz, százalék */ A munkáltató által adott összes pénzbeni és természetbeni javadalmazás, amelyet a munkaadó a végzett munka ellenértékeként fizet a munkavállalónak. K ét fö alkotórésze: a bérek és keresetek, illetve a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék. Forrás: Mezőgazdasági számlarendszer, 2001. KSH, Budapest, 2002, Varga Jánosné: Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete 2000. 2­ 5. melléklet, Agrárgazdasági Információk, AKII, Budapest 2001. 3. szám. - adatai alapján.

GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 1. sz.

93

INVESTMENT AND INCOM E OUTPUT IN HUNGARIAN AGRICULTURE AT THE TURN OF THE MILLENNIUM By: A L V IN C Z , JÓ Z S E F - G U B A , M Á R IA A m ong agricultural p ro cesses h av in g taken place in H ungary in recen t years, and e sp e ­ cially am ong co n trad ictio n s o b serv ed in 2001, m o v em en ts in th e opp o site directio n in the fields o f incom e situatio n an d the w illingness to in v est w ere p erh ap s m o st essential. O n the one hand, in com e d o cu m en ted (by the A g ricu ltu ral A cco u n t S ystem co v erin g all ag ricu ltu ral incom e, an d by the In lan d R ev en u e O ffice, the d atab a se o f w hich co v ers firstly agricultural organisations w ith d o u b le en try b o o k k e ep in g ) p u ts a very fluctuating face o n th e m atter. O n the o th er hand, h ow ev er, in v estm en ts ex h ib ited a sig n ifican t inten sificatio n , esp ecially in 2001. T h e authors hav e tried to d etec t the cau ses o f this contrad ictio n , d escrib in g at th e sam e tim e also the m ain characteristics o f in v estm en t an d in co m e situ atio n in recen t years.