Irodalom
ÁLTALÁNOS RÉSZ A
FOGYATÉKOSSÁG ÉS A ROKKANTSÁG
TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI
Aronoff G. M.: The Diasability Epidemic. Clin. J. Pain, 1:187, 1986. Berne R. M., Levy M. N.: Physiology. Mosby, Philadelphia, 1998. Bradley E. M.: An Introduction to the Concepts and Classifications of the International Classification of Impairments Disabilities and Handicap. Disabil. Rehabil., 15:161-178, 1993. Bradley E. M.: The Genesis of Handicap: Definition, Models of Disablement, and the Role of External Factors. Disabil. Rehabil., 17:53-62, 1995. Brena S. F. et al.: Chronic Pain States: Their Relationship to Impairment and Disability. Arch. Phys. Med. Rehab., 60:387, 1979. Cardol M., Brandsma J. W., de Groot I. J. M. et al.: Handicap Questionnaires: What Do They Assess? Disabil. Rehabil., 21:97-105, 1999. Chamie M.: Survey Design Strategies for the Study of Disability.World Health Statist. Quart., 42:122-140, 1989. Chamie M.: What Does Morbidity Have to do With Disability? Disabil. Rehabil., 17:323-337, 1995. Chirikos T. N.: Aggregate Economic Losses from Disability in the United States: Preliminary Assay.Milbank Q 67: Suppl. 2, Part 1:59-91, 1989. Classification Internationale du Fonctionnement du Handicap et da la Santé.WHO, Genéve, 2001. Demeter S. L., Andersson G. B. J., Smith G. M.: Disability Evaluation. Mosby, St. Louis, 1996. Denniston P. L. Jr.: Official Disability Guidelines. 5th
Aniversary Editon, Work-Loss Data Institute, 2000. Despong L.: Human Right and Disability. UNESCO, Geneva, 1991. Fultz E., Ruck M.: Reforming Worker Protections: Disability Pensions in Transformation. ILO, Budapest, 2002. Gláz Á., Simon Gy., Horváth M: A társadalmi integrációt elôsegítô adatok a magyarországi (0-18 éves) mozgássérült gyermekekrôl. Népjóléti Szemle, 14(9):3-9, 1992. Guides to the Evaluation of Permanent Impairment. American Medical Association, ed. 4., Chicago, 1995. Guyton A. C.: Textbook of Medical Physiology. Saunders Company, Philadelphia, ed. 8., 1991 ICF: International Clasification of Functioning, Disability and Health. WHO, Geneve CHE, 2001. Könczei Gy.: „Mégis kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékospolitika útja a rehabilitációtól a független életig. „A rák ellen, az emberért, a holnapért” Alapítvány, Budapest, 1994. Leavill S. S., Beyer R. P., Johnson T. C.: Monitoring the Recovery Process: Pilot Results of a Systematic Approach to Case Management. Med. Surg., 41(4):25, 1972. Luck J. V. Jr., Florence D. W.: A Brief History and Comparative Analysis of Disability Systems and Impairment Rating Guides. Orthop. Clin. North Am., 1988. Minaire P.: Disease, Illness and Health: Theoretical Models of the Disablement Process. Bull. WHO, 70:373-379, 1992. Muir B. L.: Pathophysiology. Chapmann and Hall, London, 1998.
1400
Irodalom
Pikó B.: Az egészségi állapot komplexitása és mérési lehetôségei. LAM, 6:474-477, 1996. Revill S. J., Robinson J. O., Rosen M. et al.: The Reliability of a Linear Analogue for Eevaluating Pain. Anesthesia, 31:1191, 1976. Rice D. P. et al: The Economic Cost of Illness: a Replication and Update. Health Care Financing Rev. 7:61-80, 1985. Rissanen A., Heliovaara M., Knekt P., Aromaa A., Maotela J.: Risk of Disability and Mortality due to Overweight in a Finnish Population. Brit. Med. J., 301:835, 1990. Robbins D.: Medical Disability Absence from Work. New York Medical College, Valhalla N.Y., 1989. Robinson J.: Care in the Community: Support for Informal Carers of Chronically ill and Disabled People. Int. Disabil. Studies, 9:81-83, 1987. Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area. Situation on 1 January 2001. European Commission, 2001. Szollár L.: Klinikai kórélettan. SE KOTK, Budapest, 2003. Tark D. C.: Evaluation of Pain and Disability. J. Disability, 2:24, 1991. Weinstein M. R.: The Concept of the Disability Process. Psychosomatics, 19:94, 1978. Wolfe B. F., Haveman R.: Trends in the Prevalence of Work Disability from 1962 to 1984 and Their Correlates. Milbank Q 68:53-80, 1990.
A
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI
ELLÁTÁSAINAK RENDSZEREI
A 2001-es népszámlálás adatai. KSH, Budapest, 2002. Mikaelson B., Lister C.: Swedish Occupational Injury Insurance: A Laudable Programme is Need the Reform. Int. Soc. Sec. Rev., 44:39, 1991. Magyar Statisztikai Évkönyv 2002. KSH, Budapest, 2003. Rey P., Bonsquet A.: Compensation for Occupational Injuries and Diseases: Its Effect You Prevention at the Workplace. Ergonomics, 38:475, 1995. Társadalombiztosítási kézikönyv. Unio, Budapest, 2000.
ORVOSI
REHABILITÁCIÓ
Arnold Cs.: Cardiovascularis rehabilitáció a családorvosi gyakorlatban. Egis, Budapest, 2000. Bickenbach J. E., Chatterji S., Badley E. M., Üstün T. B.: Models of Disablement, Universalism and the ICIDH. Social Science and Medicine, 48:1173, 1999. Braddom R. L.: (Ed.) Physical Medicine and Rehabilitation. Saunders, Philadelphia, 1996. Csermely M.: A fizioterápia kézikönyve. Golden Book, Budapest, 2003. Deutsch A., Braun S., Granger C.: The Functional Independence Measure (FIM/SM instrument) and Functional Independence Measure for Children (WeeFIM registered instrument): Ten Years of Development. Crit. Rev. Phys. Rehabil. Med., 8:267-281, 1996. Dénes Z.: Tesztek használata a mozgásszervi rehabilitációban: a FIM (Functional Independence Measure) skála. Rehabilitáció, 10:97–100, 2000. Enderby P., Kew E.: Outcome Measurement in Physiotherapy Using the World Health Organization’s Classification of Impairment, Disability and Handicap: a Pilot Study. Physiotherapy, 81:177–180, 1995. Grimby G., Finnstam J., Jette O.: On the Application of the WHO Handicap Classification. Scand. J. Rehabil. Med., 20:93-98, 1988. Grimby G., Smedby B.: ICF Approved as the Successor of ICIDH. J. Rehabil. Med., 33:193-194, 2001. Huszár I., Kullmann L., Tringer L.: A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Budapest, 2000. Katona F., Siegler J.: Orvosi rehabilitáció. Medicina, Budapest, 1999. Kullmann L.: Evaluation of Disability and Results of Rehabilitation with the Use of the Barthel-index and Russek’s Classification. Int. Disabil. Studies, 9:68-71, 1987. Kullmann L.: Fejlôdési tendenciák az orvosi rehabilitációban. Orvosképzés, 64:243-256, 1989. Lorentsen O.: Provision of Technical Aids for the Handicapped in Norway. WHO EURO Reports and Studies, Copenhagen, 1982. Mahoney F., Barthel D.: Functional Evaluations: The
Irodalom
Barthel Index. Maryland State, Med. J., 14:61, 1965. Matinvesi S.: Rehabilitation Training in Finland. Int. J. Rehab. Research, 5:35-44, 1982. Móricz F., Juhász F., Oberfrank F.: A rehabilitáció finanszírozása és kapcsolata az orvosszakértôi tevékenységgel. MOTESZ Magazin, 10.:3-4., 2001. Petô Z.: Vázlatok a pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatából. Magánkiadás, Szeged, 2002. Reichel H. S., Groza-Nolte R.: Fizioterápia. Medicina, Budapest, 2001. Schian H. M.: Practical Application of the Charter on Vocational Assessment of People with Disabilities. In: Proceedings International Workshop on the Use and Usefulness of the International Classification of Impairments Disabilities and Handicap. Council of Europe Publishing, Strasbourg, 1999.
A
MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA
ÉS VÉLEMÉNYEZÉSE
Boros P.: A munkavállalás szabályairól. Nôvér praxis, 4. évf. 2. sz., 2001. Brunner P.: Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez és a pályaválasztási tanácsadáshoz. Inno Color Studio, Budapest, 1998. Good Practice in Occupational Health Service: a Contribution to Workplace Health. WHO Copenhagen, CHE, 2002. Munkaegészségügyi és munkavédelmi enciklopédia. OMIKK, Budapest, 1986. Országos Munkaügyi Módszertani Központ: Foglalkozások egészségügyi tényezôi. Budapest, 1998. március. Stellman J. M.: Encyclopedia of Occupational Health and Safety. ILO, Geneva, 1998. Ungváry Gy.: Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2000.
A
FOGYATÉKOSSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT
MUNKAKÉPESSÉG MINÔSÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSA
Albel A.: Gondolatok az orvosszakértôi tevékenységrôl: a leszázalékolásról. In: Magyar Orvos, 9. évf. 2. sz., 2001. Andreoli T. E., Carpenter C. C. J., Bennett S. C., Plum F.: A belgyógyászat lényege. Medicina, Budapest, 1999. Bickley, Bales: Fizikális vizsgálat és anamnézisfelvétel. Medicina, Budapest, 2002. BNO-10. A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995. Braunwald E., Fanci A. S., Kasper D. L., Hauser S. L., Longo D. L., Jameson J. R.: Principles of International Medicine. McGraw-Hill, 2001. Buris L.: Az igazságügyi orvostan kézikönyve. Medicina, Budapest, 1991. Carpention L. J.: Ápolási diagnózisok. Medicina, Budapest, 1996. Cunningham C., Horgan F., Keane N. és mtsai: Detection of Disability by Different Members of an Interdisciplinary Team. Clin. Rehabil., 10:247254, 1996. Csépai K.: Az orvosszakértôi véleményadás irányelvei. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társaság, Budapest, 1937. Debreczeni L.: Gyakorlati laboratóriumi medicina. Therapia, Budapest, 2002. Derényi G.: A gépjármûvezetés egészségügyi kockázata. Népszava Kiadó, Budapest, 1988. Elkin M., Perry A., Potter P.: Ápolói beavatkozások és mûveletek. Medicina, Budapest, 2000. Epstein O., Perkins G. D., de Bono P., Cookon J.: A betegvizsgálat módszerei. Medicina, Budapest, 2001. FEOR-93. foglalkozásainak tartalmi leírása. A foglalkozási viszony osztályozási rendszere. KSH, Budapest, 2000. Gulácsi L.: Minôségfejlesztés az egészségügyben. Medicina, Budapest, 2000. Herold G.: Belgyógyászat. B+V, Budapest, 2003. Írás J.: Szemelvények a munkaképesség-csökkenés elbírálásához. Országos Orvosszakértôi Intézet, Budapest, 1972.
1401
1402
Irodalom
Józsa L.: Névvel jelölt szindrómák. Medicina, Budapest, 2001. Kalabay L.: Állami Biztosító Baleseti Orvosszakértôi Útmutatója. 1982, Budapest. Kovács J.: A keresôképesség csökkenés százalékos értékelése a baleseti kötelezô biztosításban. Stádium, Budapest, 1942. Lang A.: Daganat, baleset és foglalkozás összefüggése a kötelezô biztosításban. Novák és Tsa., Budapest, 1944. Lawton M., Brody E.: Assessment of Older People: Self-maintaining and Instrumental Activities of Daily Living. Gerontologist, 9:179, 1969. Luck J. V. Jr., Florence D. W.: A Brief History and Comparative Analysis of Disability System and Impairment Rating Guides. Orthop. Clin. North Am., 19:839, 1988. Marks V. (et al.): Differencial Diagnosis by Laboratory Medicine Quick Reference for Physicians. Springer, Berlin, 2002. McLellan D. L.: Framework for the Qualitative and Quantitative Analysis of Data on the Ageing of People with Disabilities. Council of Europe Publishing, Strasbourg, 1997. Móricz F., Juhász F.: A munkaképesség csökkenéselbírálás szakmai vizsgálatáról. Rehabilitáció, 11. évf. 3. sz., 2001. A munkaképesség orvosszakértôi vizsgálata, értékelése és véleményezése. OTF, Budapest, 1989. Paál Gy., Zsiray M.: Szakmai irányelvek a keresôképesség orvosi elbírálásához. Medicina, Budapest, 1989. Péter M.: Radiológia. Medicina, Budapest, 1998. Potter P., Perry A. G.: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai. Medicina, Budapest, 1999. Rónainé Dr. György Mária, Vetô Istvánné: Besorolások gyûjteménye. KSH, Budapest, 2001. Smith-Temple J., Johnson J. Y.: Gyakorlati ápolástan. Medicina, Budapest, 1997. Sótonyi P.: Az igazságügyi orvostan alapjai. Semmelweis, Budapest, 1982. Szakutasítás a katonai alkalmasság egészségügyi elbírálásához. Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1989. Tiemey L. M., Saint S., Whooley M. A.: Diagnosztika és terápia tömören. Medicina, Budapest, 2003.
A
FUNKCIONÁLIS KAPACITÁS VIZSGÁLATA
Battista M. E.: Assessing Work Capacity. I. Insurance Med., 20:16, 1988. Chaffin D. B., Andersson G. B. J.: Occupational Biomechanics. New York, John Wiley 6 Sour, 1984. Chaffin D. B., Andersson G. B. J.: Occupational Biomechanics. ed 2. New York, 1991. Dictionary of Occupational Titles. U.S. Employment Service, 1991. Dusik L. et al.: Concurrent Validity of the ERGOS Work Stimulator Versus Conventional Functional Capacity Evaluation Techniqunes in a Workers Compensation Population. I. Occup. Med., 25(8):759, 1993. Fletcher G. F. et al.: Exercise Standards. Circulation, 82:6, 1990. Hagberg M.: Work Load and Fatigue in Repetitive Arm Elevations. Ergonomics, 24(7):543, 1981. Karsek R.: Job Demands of Decision Latitude, and Mental Strain: Implications for Job Design. Adm. Sci. Q. 24:285, 1979. Karwowski W., Mital A.: Isometric and Isokinetic Testing of Lifting Strength of Males in Teamwork. Ergonomics, 29(7):869, 1986. Knapik J. J., Wright J. E., Mawdsley R. H. et al.: Isokinetic, Isometric, and Isotonic Strength Relationships. Arch. Phys. Med. Rehabil., 67:77, 1983. Melzack R.: The McGill Pain Questionnaire Major Properties and Scoring Methods. Pain., 1:277, 1975. Velozo C. A.: Work Evaluations: Critique of the State of the Art of Functional Assessment of Work. Am. J. Occup. Ther., 43(3):203, 1993. Wasserman K., Hansen J. E., Sue D. Y., Whipp B. J. (eds): Principles of Exercise Testing and Interpretation. Lea and Febinger, Philadelphia, 1987. Waters T. R., Putz-Andersson V., Garg A., Fine C. J.: Revised NIOSH Equation for the Design and Evaluation of Manual Lifting Tasks. Ergonomics, 36(7):749, 1993. Wheeler D. L. et al.: Functional Assessment for Prediction of Lifting Capacity. Spine., 19(9):1021, 1994. Whittle M.: Calibration and Perfomance of a Three -Dimensional Television System for Kinematic Analysis. J. Biomed., 15:185, 1982.
Irodalom
FOGLALKOZTATÁSI
REHABILITÁCIÓ
Abenhaim C., Suissa S.: Importance and Economic Burden of Occupational Back Pain. J. Occup. Med., 29:670, 1987. Facts About Occupational Therapy. Occupational Therapy Association, Rockville. Md., 1992. Aronoff G. M., McLary P. W., Witkower A., Berdett M. S.: Pain Treatment Programs: Do They Return Invorkers to the Workplace. J. Occup. Med., 29:123, 1987. Catchlove R., Cohen K.: Effects of a Directive Return to Work Approach in the Treatment of Workers’ Compensation Patients with Chronic Pain. Pain, 14:181, 1982. Csató Zs.: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról. Down Egyesület, Budapest, 2002. Jacobs K., Bettencourt C., Ellsworth P. et al.: Statement: Occupational Therapy Service in Work Practice. Am. J. Occ. Ther., 46:1886, 1992. Konig A., Schalock R. L.: Supported Employment: Equal Opportunities for Severely Disabled Men and Women. Int. Labour Rev., 130(1):21, 1991. Momm W., Konig A.: Community Integration for Disabled People. A New Approach to Their Vocational Training and Employment. Int. Labour Rev., 128(4):497, 1989. Pati G.: Economics of Rehabilitation in the Workplace. J. Rehabil., 22, 1985. Vocational Rehabilitation and Employment (Disabled Person) Convention. ILO, (No. 159.), Genova, 1983. Who Refuses Work and Why? International Social Security Announciation, Geneve, 2002. Woods D. E., Wolf A., Brubaker D., Stubbins J.: The Clinical Model in Vocational Rehabilitation. In: The Clinical Model in Rehabilitation and Alternatives. World Rehabilitation Fund, New York, 1983.
RÉSZLETES RÉSZ PSZICHIÁTRIAI
KÁROSODÁSOK
Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (ed. 4.). American Psychiatric Association, Washington D. C., 1994. Andrearsen N. C., Black D. W.: Bevezetés a pszichiátriába. Medicina, Budapest, 2002. Aro S., Hasan J.: Occupational Class Psychosocial Stress and Morbidity. Ann. Clin. Res., 19:62, 1987. Aronoff G. M.: Chronic Pain and the Disability Epidemic. Clin. J. Pain, 7:330, 1991. Bitter I., Füredi J.: Szkizofrénia. Medicina, Budapest, 2000. Bitter I.: Szorongásos kórképek. Springer, Budapest, 1996. Blumer D., Heitbronn M.: Chronic Pain as a Variant of Depressiv Disease: The Pain – prone Disorder J. Nerv. Ment. Dis., 170:381, 1982. Brodsky C. M.: Long-term Workstress. Psychosomatics 25(5):361, 1984. Enelow A. J.: Assessing the Effect of Psychiatric Disorders on Work Function. Occupational Medicine: State of the Art Reviews, 3:621, 1988. Füredi J. Németh A., Tariska P.: A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Budapest, 2001. Huszár I.: A pszichiátria vázlata. HIETE, Budapest, 1998. Huszár I., Kullmann L., Tringer L.: A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Budapest, 2000. Huszár I., Kuncz E.: Igazságügyi pszichiátria. Medicina, Budapest, 1998. Jung L. G.: A pszichoterápia gyakorlata. Scolar, Budapest, 2002. Kaplan H. J., Sadock B. J.: Comprehensive Textbook of Psychiatry. Williams and Wilkins, Baltimore, 1995. Kosza I.: A pszichiátriai rehabilitáció gyakorlati kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. Kuncz E.: A pszichiátriai betegek munkaképességének vizsgálata és véleményezése in: Huszár I.Kuncz E.: Igazságügyi pszichiátria. Medicina, Budapest, 1998. Lazarus R S.: Psychological Stress in the Workplace J. soc. Behav. Personal., 6(7):114, 1991.
1403
1404
Irodalom
Mangione C. M., Seddon J. M., Cook E. F., Krug J. H., Salapian C. R., Campion E. W., Glynn R. J.: Correlationes of Cognitive Function Scores in Elderly Outpatients. J. Am. Geriat. Soc., 41:491, 1993. Massel H. K., Liberman R. P., Mintz J. et al.: Evaluating the Capacity to Work of the Mentally Ill. Psychiatry., 53:31, 1990. Melzack R.: The McGill Pain Questionnaire. Pain, 1:277, 1975. Németh A.: Kényszerbetegségek. Cserépfalvi, Budapest, 1994. Németh A., Gerevich J.: Addikciók. Medicina, Budapest, 2000. O’Leary L.: Mental Health at Work. Occup. Health. Rev., 45:23, 1993. Rajna P., Tariska P.: Az idôskor neuropszichiátriája. B+V, Budapest, 2000. Robbins D.: Psychiatric Conditions in Worker Fitness and Risk Evaluation. Occupational Medicine: State of the Art Reviews, 3:309, 1988. Rosen A., Hadzi-Pavlovic D., Parker G.: The Life Skills Profile: a Measure Assessing Function and Disability in Schizophrenia. Schizophr. Bull., 15:325, 1989. Szádóczky E., Richter Z.: Hangulati zavarok. Medicina, Budapest, 2001. Tait R. C., Chibnal J. T., Kranse S.: The Pain Disability, Index: Psychometric Properties. Pain, 40:171, 1990. Tariska P.: Neuropszichiátria. Medicina, Budapest, 2000. Tringer L.: A pszichiátria tankönyve. Semmelweis, Budapest, 1999. Tringer L.: Sürgôsségi ellátás a pszichiátriában. Medicina, Budapest, 2003. Tringer L. (szerk.): Tabularium psychiatriae. Melania, Budapest, 2000. Túry F., Szabó P.: A táplálkozási magatartás zavarai. Medicina, Budapest, 2000. Urbanics K.: A család és az átmeneti intézmények szerepe a mentálisan hanyatlott idôsek gondozásában. in: Kortünet vagy kórtünet? Mentális zavarok az idôskorban (szerk.: Tariska P.). Medicina, Budapest, 2002. Walson G. D., Chandarana P. C., Morsky N.: Rela-
tionship between Pain and Schizophrenia. Br. J. Phychol. 138:33, 1981. Wiener I. M.: Diagnosis on Psychophonocology of Childhood and Adolescent Disorders. New York, 1996.
NEUROLÓGIAI
KÁROSODÁSOK
AAEM Quality Assurance Comittee. Literature Review of the Usefulness of Nerve Conduction Studies and Electromyography for the Evaluation of Patients with CarpaTtunnel Syndrome. Muscle and Nerve, 16:1392, 1993. Adams R. D., Victor M., Ropper A. H.: Principles of neurology. McGraw-Hill, New York, 1993. Andrearsen N. C.: Brave New Brain: Geist, Gehirn, Genoin. Springer, Berlin, 2002. Berlit P.: Neurológiai memorit. Medicina, Budapest, 1993. Chi Shing Zee: Neuroradiology – A study guide. McGraw-Hill, New York, 1996. Csomai M.: Neurológiai betegségekben jelentkezô pszichés zavarok. Egis, Budapest, 2002. Dawson D. M.: Entrapment Neuropathies of the Upper Extremities. N. Eng J. Med., 329:2013, 1992. Dobkin B. H.: Neurologic Rehabilitation. F. A. Davis Comp., Philadelphia, 1996. Duns P.: Topical Diagnosis in Neurology. Georg ThiemeVerlag, Stuttgart, 1989. Fahn S., Greene P. E., Ford B., Bressmann, S. B.: Handbook of Movement Disorders. Blackwell Science, Philadelphia, 1998. Fuller, G.: Neurológiai vizsgálat – egyszerûen. Medicina, Budapest, 2002. Halász P.: Alvászavarok. Medicina, Budapest, 1982. Halász P., Rajna P.: Epilepszia. Innowork Kiadó, Budapest, 1990. Kaneko A.: The Neural Basis of Early Vision. Springer, Tokyo, 2003. Kempler P.: Neuropathiák: patomechanizmus, klinikum, diagnosztika, terápia. Medicina, Budapest, 2002. Kómár J.: Alagútszindrómák és egyéb kompressziós
Irodalom
mononeuropathiák diagnosztikája és terápiája. Medicina, Budapest, 2002. Környei E., Kassai-Farkas Á.: Az alkoholbetegség és neuropszichiátriai szövôdményei. Medicina, Budapest, 2001. Lezák M. D.: Neurophysiological Assessment. Oxford Univ. Press, New York, 1983. Mayo Clinic and Mayo Foundation: Clinical Examinations in Neurology. W. B. Saunders Co.,New York, 1976. Moberg E.: Objective Methods of Determining Functional Value of Sensibility in the Hand. J. Bone and Joint. Surg., 44:454, 1958. Mumenthaler H., Matte H.: Neurológia. Medicina, Budapest, 2001. Schwarcz M. S., Andrasik F.: Biofeedback: A Practionar’s Guide (3rd. ed.). London, New York: Guilford Press, 2003. Spektor S.: Chronic Pain and Pain-related Disabilities. J. Disabil, 1990. Szirmai I.: Neurológia. Medicina, Budapest, 2001. Tárczy M., Takáts A.: Parkinson-syndroma. Spinger Hungarica, Budapest, 1994. Tshala-Katumbay D., Eeg-Olofsson K. E., Tylleskär T. et al.: Impairments, Disabilities and Handicap Pattern in Konzo – a Non-progressive Spastic Para/Tetraparesis of Acute Onset. Disabil. Rehabil., 23:731-736., 2001. Vasudevan S. V., Monsein M.: Evaluation of Function and Disability in the Patient with Chronic Pain. Mosby-Year Book Inc, St. Louis, 1992. Walter J., Karpati G., Hiltan-Janes D.: Disorders of Volunteer Muscle. Churchill Livingstone, 1994. Weiner J. W., Goetz C. G.: Neurology for the Nonneurologists. J. B. Lippincott Company, Philadelphia, 1994.
A
MOZGÁSSZERVEK KÁROSODÁSAI
Adams M., Dolan P., Marks C., Hutton C.: An Electro-inclinometer Technique for Measuring Lumbar Curvature. Clin. Biomech., 1986. Alaranta H., Rytökosky U.: Intensive Physical and
Psychosocial Training Program for Patients with Chronic Low Back Pain. Spine Vol. 19, 1994. Anderson G.: Hip Assessment: A Comparison of Nine Different Methods. J. Bone and Joint Surg. Br., 1972. Anderson J. A. D.: Arthritis and its Relation to Work. Scand. J. Work Environ. Health, 10:429, 1988. Anderson G. B.: Epidemiological Features of Chronic Low-Back Pain. Lancet, 1999. Arnoldi C. C., Brodsky A. E., Canuchoix J. et al.: Lumbar Spinal Stenosis and Nerve Root Entrapment Syndromes: Definition and Classification. Clin. Orthop., 115:4, 1976. Bálint G., Földes L., Szebenyi A.: Gyakorlati reumatológia. Medicina, Budapest, 2003. Bigos S. J., Battie M. C., Fisher L. D. et al.: A Longitudinal, Prospective Study of Industrial Back Injury Reporting. Clin. Orthop., 279:21, 1992. Boden S., Wiesel S.: Lumbosacral Segmental Motion in Normal Individuals. Spine, 1990. Callaghan J. J., Dysart S. H., Savory C. F., Hopkinson W. J.: Assessing the Results of Hip Replacement: a Comparison of Five Different Rating Systems. J Bone Joint Surg Br., 1990. Caspar W., Papavero L., Sayler M. K., Harkey H. L.: Precise and Limited Decompression for Lumbar Spinal Stenosis. Acta Neurochirurgica (Wien), 131:130, 1994. Castro W. H. M., Jerosch J., Grossmann T. W.: Examination and Diagnosis of Musculosceletal Disorders. Thieme Verlag, Stuttgart–New York, 2001. Croft P., Cooper C., Wickham C., Coggon D.: Osteoarthritis of the Hip and Occupational Activity. Scan. J. Work. Environ. Health, 18:59, 1992. De Palma A. F.: Surgery of the Shoulder. Philadelphia, Lippincott Co., 1983. Dellon A. L., Kallmann C. H.: Evaluation of Functional Sensation in the Hand. J. Hand Surg, 8:865, 1983. Deyo R. A.: Non-operative Treatment of Low Back Disorders. Differentiating Useful from Useless Therapy. The Adult Spine: Principles and Practice. Raven Press Ltd., New York, 1567-1579, 1991.
1405
1406
Irodalom
Die Rehabilitation Behinderter. Springer Verlag, Köln, 1984. Dvorak J., Antinnes J., Panjabi M. et al.: Age and gender related normal motion of the cervical spine. Spine, 17(s):393, 1992. Fairbank J. c. T. et. al.: The Oswestry Low Back Pain Disability Questionnaire. Physiotherapy, 22(8):271, 1980. Ficat R. P.: Idiopathic BoneNnecrosis of the Femoral Head. JBJS., 67B:3., 1985. Flautner L., Sárváry A.: A sebészet és traumatológia tankönyve. Semmelweis, Budapest, 2003. Frymoyer J. W., Selby D. K.: Segmental Instability: Rational for Ttreatment. Spine, 10:280, 1985. Frymoyer J. W.: The Adult Spine. Raven Press, New York, 1991. Goldberg D. L.: Fibromyalgia Syndrome, an Emerging but Controversial Condition. JAMA, 257:2782, 1987. Golding D. N., Rose D. M., Selvarajeh K.: Clinical Tests for Carpal Tunnel Syndrome: an Evaluation. Br. J. Rheumatology, 25:338, 1986. Gorg A., Moore J. S.: Epidemiology of Low-Back Pain in Industry. State Art. Rev. Occup. Med., 7:593, 1992. Gömör B.: Reumatológia. Medicina, Budapest, 2001. Hawkins R. J., Abrams J. S.: Impingement Sydrome in the Absence of Rotator Cuff Tear (stops 1 and 3). Orthop. Clin. North Am., 18:373, 1987. Herberts P. et al.: Shoulder Pain and Heavy Manual Labour. Clin. Orthop., 191:166, 1984. Janoti J. P.: Full-thickness Rotator Cuff Tears: Factors Affecting Surgical Outcome. J. Am. Acad. Orth. Surg., 2:87, 1994. Jones A., Pollack M., Graves J. et al.: The Lumbar Spine. Seguoia Communications, Santa Barbara, 1988. Keeley J., Mayer T., Cox R. et al.: Quantification of Lumbar Function: Reliability of Range of Motion Measures in the Sagital Plane and in Vivo Torso-rotation Measurement Techniques. Spine, 11:31, 1986. Kelley W. N., Harris E. D., Ruddy S., Sledge C. B.: Textbook of Rheumatology. W. B. Saunders Co., Philadelphia, 1997.
Kirkaldy-Willis W. H., Wedge J. H.: Pathology and Pathogenesis of Lumbar Spondylosis and Stenosis. Spine 3(4):319, 1978. Klippel J. H., Dieppe, P. A., Ferri F. F.: Primary Care Rheumatology. Mosby, New York, 1999. Kohatsu N. D., Schurman D.: Risk Factors for the Development of Osteoarthritis of the knee. Clin. Orthop., 261:242, 1990. Liss G. M., Stock S.: Can Dupuyteen’s Contracture Be Work-related? Review of the Evidence. Am. J. Int. Med., 29:521, 1996. Loebl W.: Measurement of Spinal Posture and Range in Spinal Movements. Ann Phys. Med., 1967. Lowery W., Horn T,. Boden S., Wiesel S.: Impairment Evaluation on Spinal Range of Motion in Normal Subjects. J. Spinal. Dis., 5:398, 1997. Luck J. V. Jr., Beardemore T. D., Kaufman R.: Disability Evaluation in Arthritis Patients. Clin. Orthop., 221:59, 1987. Luck J. V., Florence D. W.: Brief History and Comparative Analysis of Disability Systems and Impairment Rating Guides. Orthop. Clin. North Am., 1988. Lundborg G.: Nerve Injury and Repair. Churchill Livingstone, Edinburgh, 1988. Mac Rae I., Wright V.: Measurement of Back Movement. Ann. Rhem. Dis., 28:584, 1969. Mann R. A.: Pain in the Foot. Causes of Pain in the Hindfoot, Midfoot, and Fore-foot. Postgrad. Med., 82(1):167, 1987. Mayer T. G., Smith S. S., Keeley J. et a: Quantification Lumbar Function Part: Sagital Plane Trunk Strength in Chronic Low Back Patients. Spine, 9:588, 1984. McGill C. M.: Industrial Back Problems: A Controll Program. J. Occup. Med., 10:147, 1968. Mellin G.: Method and Instrument for Non-invasive Measurements of Thoracolumbar Rotation. Spine, 12:28, 1987. Morrey B. F.: The Elbow and its Disorders. Saunders, Philadelphia, 1985. Nachemson A. C., Andersson G. B. J.: Classification of Low Back Pain. Scand. J. Work Environ. Health, 8:134, 1982. Nachemson A. C.: Lumbar Spine Instability, a Critical Update and Symposium Summary. Spine, 10:290, 1985.
Irodalom
Neale D., Adams I. M.: Common Foot Disorders. Churchill Livingstone, New York, 1989. Neer C. S.: Impingement Lesions. Clin. Orthop., 173:70, 1983. O’Duffy D.: Spinal Stenosis. Development of the Lesion, Clinical Classification and Presentation. Raven Press Ltd., New York, 1991. Oleski D. M., Hahn J. I., Leibold M.: Work-related Injuries of the Foot. J. Occupation. Med., 34(6):650, 1992. Omer G. E. Jr.: Nerve Compression Syndromes. Hand Clin., 8:317, 1992. Panjabi M. M.: Three-dimensional Mathematical Model of the Human Spine Structure. J. Biomech., 6:671, 1973. Petrányi Gy.: Klinikai immunológia. Medicina, Budapest, 2000. Pope M., Panjabi M. M.: Biomechanical Definition of Spinal Instability. Spine, 10:225, 1985. Posner I., Whitte A. A., Edwards W. T., Hayes W. C: A Biomechanical Analysis of the Clinical Stability of the Lumbar and Lumbosacral Spine. Spine, 7:374, 1982. Renner A.: Traumatológia. Medicina, Budapest, 2003. Reynolds P.: Measurement of Spinal Mobility: a Comparison of Three Methods. Rheum. Rehabil., 14:180, 1975. Roach K., Miles T.: Normal Hip and Knee Active Range of Motion: the Relationship to Age. Phys. Ther., 71:656, 1991. Ryn J., Looney W., Askew L. et al.: Functional Range of Motion of the Wrist Joint. J. Hand. Surg., 16A:409, 1991. Snook S. H., Webster B. B.: The Cost of Disability. Clin. Orth. Related Res., 1987. Steadman J. R.: Rehabilitation after Knee Ligament Surgery. Am. Sparts. Med., 8(4):294, 1980. Swanson A. B., Hagert C. G., deGroot Swanson G.: Evaluation of Impairment of Hand Function. J. Hand Surg., 8(part 2), 1983. Swanson A. B.: Evaluation of Impairment of Function in the Hand. Surg. Clin. North Am., 44:925, 1964. Szpalski M., Hayez J. P.: How many days of bed rest for acute low back pain? Objective assesment of
trunk function. European Spine Journal 29-31, 1992. Taleisnik J.: The Wrist. Churchill Livingstone, New York, 1985. Tidswell M.: Cash’s Textbook of Orthopedic and Rheumatology for Physiotherapists. Mosby, Europa, 1992. Tubiana R., Valentin P.: Opposition of the Thumb. Surg. Clin. North Am., 48:979, 1968. Udvarhelyi I.: Fejezetek a felnôttkori ortopédia gyakorlatból. Medicina, Budapest, 1998. Varga P. P.: Lumbalis spinalis stenosis. Springer Hungarica, Budapest, 1995. Varga P. P.: Modern gerincgyógyászat. Gerincgyógyászati Nemzeti Központ, Budapest. Verbiest H.: Radicular syndrome from developmental narrowing of the lumbar vertebral canal. The Journal of Bone and Jone S. (Br.) 36:230, 1954. Vízkelety T.: Az orthopedia tankönyve, (3. kiadás). Alliter kiadó és oktatásfejlesztô alapítvány, Budapest, 2002. White A. A., Panjabi M. M.: Clinical Biomechanics of the Spine. J. B. Lippincott, Philadelphia, 1990. Wiltse L. L., Newmann P. H., MacNab I.: Classification of Spondylosis and Spondyloslisthesis. Clin. Orthop., 117:23, 1976.
LÉGZÔSZERVI
KÁROSODÁSOK
American Thoracic Society (ATS): Evaluation of impairment/disability secondary to respiratory disorders. Am. Rev. Respir. Dis. 133, 1205-9, 1986. American Thoracic Society (ATS): Guidelines for the evaluation of impairment/disability in Patients with asthma. Am. Rev. Resp. Dis. 143, 1056-61, 1993. American Thoracic Society (ATS): Idiopathic pulmonary fibrosis: diagnosis and treatment. International consensus statement. Am J Respir Crit Care Med 161, 646-664, 2000. American Thoracic Society (ATS). Lung Function Testing: Selection of Reference Values and Interpretative Strategies. Am. Rev. Respir. Dis., 144:1202, 1991.
1407
1408
Irodalom
American Thoracic Society (ATS): Standards for the diagnosis and care of patients with chronic obstructive pulmonary disease. Am. J. Resp. Crit. Care Med. 152, 577, 1995. Böszörményi N. Gy.: A krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) diagnosztikája és kezelése. A Pulmonológus Szakmai Kollégium ajánlása. 2000 Med. Thor. 53, 1-11, 2000. Böszörményi N. Gy., Galgóczi G., Magyar P.: Ajánlás a pulmonológiai diagnosztika körébôl. Légzésfunkciós diagnosztika. 2. Légzésmechanika Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 1989. Deutsche Forschungsgemeinschaft: Krebserzengende Arbeitsstoffe (1998). Cit: In: Kroidl, R. F., Nowak, D., Seysen, U.: Bewertung und Begutachtung in der Pulmonologie. Thieme, Stuttgart, 2000. DOTS Expansion Plan to Stop TB in th WHO European Region 2002–2006. WHO, Copenhagen, 2002. Ennever F. K.: Biologically Based Mathematical Models of Long Cancer Risk. Epidemiology, 4:193, 1993. Galgóczi G., Magyar P., Böszörményi Nagy Gy.: Ajánlás a pulmonológiai diagnosztika körébôl. Légzésfunkciós diagnosztika. 1. A spirometriás mérések végzésérôl és a lelet értékelésérôl. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 1986. Global Initiative for Asthma (GINA): Global strategy for asthma management and prevention. National Institute of Health, National Heart Lung and Blood. Institute/WHO Workshop Report. Publication Number 95-3659, 1995. Global Initiatine for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD). Global strategy for the diagnosis, management and prevention of chronic obstructive pulmonary disease. NHLBI/WHO Workshop Report Executive Summary. NIH Publication No 2701A, 2001. Harber, F., Chan-Yeung, M.: Assesment of respiratory impairment and disability. In: Demeter, S. L., Anderson, G. B. J., Smith, G. M.: Disability evaluation. American Medical Association, Chapter 29: 338-354, 1999.
Harber, Ph., Schenker, M.B. et al: Occupational and Environmental Respiratory Disease. Mosby, St. Louis–Baltimore–Boston, 1996. Hogan M. D., Doel D. G.: Estimated Cancer Risk Associated With Occupational Asbestos Exposure. Risk. Anal., 1:67, 1981. International Labor Office: Guidelines for the Use of the ILO International Classification of Radiographs of Pneumoconioses. ILO, Genéve, 1980. Jones, N.L.: Clinical Exercise Testing. Saunders, Philadelphia-London-Toronto, 1988. Juniper, E. T., Cockroft, D. W., Hargreave, F. E.: Histamine and methacholine in inhalation test: tidal breathing method. Laboratory procedure and standardization. AB Draco, Lund Sweden, 1991. Konietzko, N., Ferlinz, R. et al: Empfehlungen zur preoperatinen Lungenfunktionsdiagnostic. Deutsche Gesellschaft für Pulmonologie, 48(S1), 296299, 1994. Köves Péter (szerk.): Obstruktív alvási apnoe szindróma. Springer Hungaria, Budapest, 1998. Kroidl, R. F., Nowak, D., Seysen, U.: Bewertung und Begutachtung in der Pulmonologie. Thieme, Stuttgart-New York, 2000. Lantos Á.: A pleura rendellenességei. In: Magyar P., Hutás I., Vastag E.: Pulmonológia. Medicina, Budapest, 1998. Lengyel L.: Légzôtorna, légzésszabályozás. Medicina, Budapest, 1986. Magyar P.: Chemical agents in bronchial provocation tests. In: Allegra L.: Methods in asthmology. Springer, Heidelberg-New York, 1993. Magyar P., Hutás I., Vastag E.: Pulmonológia. Medicina, Budapest, 2002. Morgan, W.K.C., Seaton, A.: Occupational Lung Diseases. Saunders, Philadelphia-London-Toronto, 1995. Novák M. (szerk.): Alvás és ébrenléti zavarok diagnosztikája, terápiája. Okker Kiadó, Budapest, 1999. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet: A pulmonológiai intézmények 2000. évi epidemiológiai és mûködési adatai. OKTPI, Budapest, 2001. Országos Társadalombiztosítási Fôigazgatóság Orvosszakértôi Intézete: Munkaképesség orvos-
Irodalom
szakértôi vizsgálata, értékelése és véleményezése. Irányelvek. Budapest, 1989. Paál Gy. (szerk.): Munkaképesség orvosszakértôi vizsgálata, értékelése és véleményezése. Országos Társadalombiztosítási Fôigazgatóság Orvosszakértôi Intézete, Budapest, 1989. Pataki G.: Légzésrehabilitáció. In: Katona F., Siegler J.: Orvosi rehabilitáció Medicina, Budapest, 1999. Pulmonológus és Onkológus Szakmai Kollégium: A tüdôcarcinoma diagnosztizálásának és kezelésének irányelvei. Budapest, 2001. Quanjev, Ph. H. et al: Standardised lung function testing European Community for Coal und Steel. Eur. Respir. J. 6, S16, 1993 – Magyar fordítása: Standardizált légzésfunkciós mérések. Med. Thor. 47(Suppl. 1), 1-103, 1994. Rókusz L.: Felsô légúti infekciók. Melania, Budapest, 1998. Timár M. (szerk.): Foglalkozási betegségek. OMIKKOOIIK, Budapest, 1990. Ungváry Gy.: Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2000. Várdi V. K.: Alvás alatti légzészavarok. Medicina, Budapest, 1996. Wasserman, K., Hansen, J. E., Sue, D. Y., Whipp, B. J., Casaburi, R.: Principles of exercise testing and interpretation. Williams and Wilkins, Philadelphia, 1994. Zeicher, B. G., Gross, T. J. et al: Predicting postoperative pulmonary function in patients undergoing lung resection. Chest 108, 68-72, 1995. Zeletnyik Z., Szántó K.: Pulmonológiai fizioterápia (fôiskolai jegyzet). HIETE, Budapest, 1998.
A
VÉRKERINGÉS RENDSZERÉNEK KÁROSODÁSAI
Acsády Gy., Nemes A.: Az érsebészet tankönyve. Medicina, Budapest, 2001. Alföldi S., Arnold Cs., Ábrahám Gy. et al: A hipertónia-betegség kezelésének szakmai irányelvei. A Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása a Belgyógyászati Szakmai Kollégium jóváhagyásával. Klinikai Irányelvek Kézikönyve, Kardiológiai Útmutató. Medition Kiadó, Budapest, 2003.
Alpern H. L.: Cardiac Disability: an Overview. J. Disabil., 1:2, 1990. Balogh I., Forster T., Jánosi A., Szilvási I.: Terheléses kardiológiai vizsgáló módszerek ischaemiás szívbetegségben Klinikai Irányelvek Kézikönyve, Kardiológiai Útmutató, Medition Kiadó, Budapest, 2003. Benditt D. G. et al: Sinus Node Dysfunction. In Cardiac Electrophysiology. From Cell to Bedsite. Zipes P. P., Jalife J. (Eds). WB Saunders Co, Philadelphia, 1995. Beniwitz N. L.: Cardiotoxicity in the Workplace. Occup. Med. 7:465-478, 1992. Berényi I., Szatmáry Gy., Szeles É., Veress G.: Ischaemias szívbetegek rehabilitációja. Kardiológiai Útmutató, 2:90-99, 2003. Bonita R.: Epidemiology of Stroke. Lancet 339:342344, 1992. Bonow R. D., Carabello B., de Leon A. C. et al: ACC/AHA Guidelines for the Management of Patients with Valvular Heart Disease. J. Am. Coll. Cardiol., 32:1486-1582, 1998. Bosma H., Pter R., Siegrist J., Marmot M.: Two Alternative Job Stress Models and the Risk of Coronary Heart Disease. Am J Public Health 88:6874, 1998. Braunwald E., Zipes D. P., Libby P.: Heart Disease. Hartcourt Intern. Edition, 2001. Caprie (Clopidogrel vs Aspirin in Patients at Risk of Ischemic Events). Lancet, 348:1329-1391, 1996. Csanády M.: Kardiológia. Medicina, Budapest, 2001. Czuriga I., Jánosi A.: A stabil angina pectoris (A Kardiológiai Szakmai Kollégium módszertani levele). Háziorvos Továbbképzô Szemle, 7:166-173, 2002. Dennis C., Goins P., DeBusk R. F.: Working after Heart Attack. Compr. Ther., 15(11):3, 1989. Farsang Cs.: A hypertonia kézikönyve. Medicina, Budapest, 2002. Fazekas T., Papp Gy., Tenczer J.: Klinikai szív-elektrofiziológiai és aritmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. Gibbons R. J., Balady G. J., Bricker J. T. et al: ACC/AHA 2002 Guideline Update for Exercise Testing: Summary Article: a Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines
1409
1410
Irodalom
(Committee to Update the 1997 Excercise Testing Guidelines). Circulation, 106(14): 1883-92, 2002. Gyenes G.: Hypertonia. Melania, Budapest, 1997. Hegedûs I.: Echokardiográfiás CD-atlasz. Minerva, Budapest, 2003. Houghton A. R., Gray D.: Az EKG helyes értelmezése. Medicina, Budapest, 2002. Ilmarinen J.: Work and Cardiovascular Health: Viewpoint of Occupational Physiology. Ann. Pred., 21:209, 1989. Integrated Management of Cardiovascular Risk. WHO, Geneva, 2002. Inng B., Gohlke-Bärwolf C., Tornos P. et al: Recommendations on the Management of the Asymptomatic Patient with Valvular Heart Disease. Enk. Heart J., 23:1253-66, 2002. Jánosi A.: A kórelôzmény és a physicalis vizsgálat jelentôsége a cardiovascularis rendszer megítélésében. In: Családorvoslás a gyakorlatban. (szerk.: Arnold Csaba. Melania, Budapest, 2002. Jánosi A.: Fontosabb szívbillentyû hibák felismerése és kezelése. In: Családorvoslás a gyakorlatban (szerk.: Arnold Csaba). Melania, Budapest, 2002. Jánosi A.: A stabil angina pectoris. In: Családorvoslás a gyakorlatban (szerk.: Arnold Csaba). Melania, Budapest, 2002. Jánosi A.: Acut myocardialis infarctus. In: Családorvoslás a gyakorlatban (szerk.: Arnold Csaba). Melania, Budapest, 2002. Jánosi A.: A szívelégtelenség diagnózisa és kezelése. In: Családorvoslás a gyakorlatban (szerk.: Arnold Csaba). Melania, Budapest, 2002. Jánosi A.: Pitvarfibrillatio. In: Családorvoslás a gyakorlatban (szerk.: Arnold Csaba). Melania, Budapest, 2002. Jánosi A.: A myocardialis infarctus secunder preventiója. In: Az acut myocardialis infractus primer és secunder praeventiója (szerk: Farsang Cs.). Melania, Budapest, 2003. Jánosi A., Ghali J. K., Herlitz J., Czuriga I., Klibaner M., Wikstrand J., Hjalmarsom A. and MERIT-HF Study Group: Metoprolol CR/XL in postmyocardial infarction patients with chronic heart failure: experiences from MERIT-HF. American Heart Journal, 146:721-728, 2003.
Jánosi A.: Ischaemiás szívbetegségek – Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek In: Kardiológia 2000 (szerk: Temesvári András, Gyenes Gábor). Melania, Budapest, 2000. Kelemen M. H., Stewart K. J.: Circuit Weight Training: A New Direction for Cardiac Rehabilitation. Sports. Med., 2:385, 1985. Kemény Cs.: Az egészség fenntarthatósága szív-érrendszeri betegségekben. Minerva, Budapest, 2003. Kerkovics G., Kempler P., Bérczi V.: Ischaemiás szívbetegségek. Melania, Budapest, 1998. Kékes E.: EKG enciklopédia. Springer Orvosi Kiadó Kft., Budapest, 1998. Kékes E., Farsang Cs.: A magasvérnyomás betegség. Springer Hungarica, Budapest, 1992. Kékes E., Lengyel M., Bányai F., Temesvári A., Vályi P.: A szívbillentyû-betegségek diagnosztikája és kezelése. Kardiolológiai Szakmai Kollégium, Klinikai irányelvek kézikönyve, 2003/II. Khaw K. T.: Temperature and Cardiovascular Mortality. Lancet, 345:337, 1995. Kristensen T. S.: Cardiovascular Diseases and the Work Enviroment. Scand. J. Work Environ. Health, 15:245, 1989. Markocitz J. H. et al.: Physiological Predictors of Hypertension in the Framingham Study: Is there Tension in Hypertension? JAMA, 270:20, 1993. Maschewsky W.: Do Workplace Chemicals Harm the Heart? Soz. Preventivmed. 38:71-76. 1993. Morvai V.: Cardiovascular Effects of Metals. Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med. 2, 115-145, 1996. Murphy J. G.: Mayo Clinic Cardiology Review. Futura, New York, 1997. Nagy Z.: Stroke kézikönyve. Springer, Budapest, 1989. Post-Stroke Rehabilitation Guideline Panel. PostStroke Rehabilitation. Clinical Practice Guideline no 16. Rockville, Md: US Department of Health and Human Services, Public Health Service, Agency for Health Care Policy and Research; AHCPR publication 95-0662, 1995. Préda I.: Heveny cardiovascularis kórképek. 2001. Richter P., Hegedûs I.: Az echokardiográfiás B-mód alapelemei: gondolatok az echokardiográfia
Irodalom
kompromisszumairól. Minerva, Budapest, 2003. Saltin B.: Sedentary lifestyle: An Unestimated Health Risk. J. Int. Med., 232:467, 1992. Szirmai I.: Neurológia. Medicina, Budapest, 2001. Tariska P.: Dementiák a családorvos gyakorlatában: korszerû diagnosztika és terápia. Budapest, 1996. Thoreson R. W., Ackerman M.: Cardiac Rehabilitation: Basic Principles and Psychosocial Factors. Rehab. Counsell. Bull., 1981. Toole J. F.: Cerebrovascular Disorders. Raven Press, 1984. Vrijkotte T. G., van Doornen L. J., DeGeus E. J.: Effects of Work Stress on Ambulatory Blood Pressure, Heart Rate and Heart Rate Variability. Hypertension, 35:880-886, 2000. WHO CVD-risk Management Package for Low and Medium Resource settings/WHO, Geneve, CHE, 2002. Wildus D. M., Osterman F. A.: Evaluation and Percutaneous Management of Atherosclerotic Peripheral Vascular Diseases. JAMA, 1989. Working Group on Cardiac Rehabilitation and Exercise Physiology and Working Group on Heart Failure of the European Society of Cardiology: Recommendations for Exercise Training in Chronic Heart Failure. Heart J., 22:125-135, 2001. World Health Organisation: Stroke. 1989; 20:14071431. 1995 Heart and Stroke Facts. Dallas, Tex: American Heart Association; 1996. Zámolyi K.: Ritmuszavarok. Melania, Budapest, 1998. Zipes D. P. et al: Guidelines for Clinical Intracardiac and Electrophysiological and Catheter Ablation Procedures. ACC/AHA Task Force Report J. Am. Coll. Cardiol, 1995.
HEMATOLÓGIAI
KÁROSODÁSOK
Abeloff M. D., Armitage J. O., Lichter A. S., Niederhuber J. E.: Clinical Oncology. Churchill Livingstone, New York, 1995. Egészségügyi Minisztérium 30. 838/1977 (Eü.K.13)
EüM sz. ált. érvényû szakmai irányelve a keresôképesség elbírálásához. Haematológiai megbetegedések. Egészségügyi Közlöny 19. sz. melléklet, 429-435, 1997. Heckl R. W., Ade G., Schett W.: Rehabilitáció és betegápolás. Medicina, Budapest, 2000. Hoffbrand A. V., Petitt J. E.: A klinikai haematológia alapjai. Springer, Budapest, 1997. Hoffmann R., Benz E. J., Shattil S. T. et al: Hematology. ed. 2. Churchill Livingstone, New York, 1995. Kásler M.: Az onkoterápia irányelvei. Springer Hungarica, Budapest. Kásler M., Szabados M., Riskó Á.: Rehabilitáció az onkológiában. In: Katona F., Siegler J.: Orvosi rehabilitáció. Medicina, Budapest, 1999. Lehoczky D.: Hematológiai betegségek kezelése (A Transzfúziológiai és Hematológiai Társaság kezelési ajánlásai). Melania, Budapest, 2001. Ifj. Petrányi Gy.: Belgyógyászat – tömör összefoglalás. Medicina, Budapest, 2003. Lehoczky D.: Hematológiai betegségek kezelése (A Transzfúziológiai és Hematológiai Társaság kezelési ajánlása). Melania, Budapest, 2001. Pálóczi K., Kelényi G.: Non-Hodgkin lymphoma. Springer, Budapest, 1998. Petrányi Gy.: Klinikai immunológia. Medicina, Budapest, 2000. Thomas E. D., Blume K. G., Forman S. J.: Hematopoetic Cell Transplantation. Blackwell, Malden, 1999.
AZ
EMÉSZTÔRENDSZER KÁROSODÁSAI
Besznyák I.: Sebészi onkológia. Medicina, Budapest, 1997. Borsodi M. et al.: Tabularium chirurgiae. Melania, Budapest, 2003. Dubecz S., ifj. Dubecz S., Szállási J.: A hasi stomák korszerû ellátása. Medicina, Budapest, 1997. Edye M.: A hasnyálmirigy és az epeutak betegségeinek korszerû laparoszkópos kezelése. Gastroenterology-Hepatology (magyar kiadás) 4:37-42, 1998.
1411
1412
Irodalom
Fernandez E., LaVecchia C., Porta M., Negri E., Luchini F., Levi F.: Trends in Pancreatic Cancer Mortality in Europe. Int. J. Cancer, 57:786, 1994. Frada G., Salamone L.: Digestive System Problems as Related to Fitness for Work. Securitas, 53:9, 1968. Gaál Cs.: Sebészet. Medicina, Budapest 2002. Hollender L. F.: Acut pancreatitis. Urban-Schwarzenberg, Munich-Vienna-Baltimore, 1983. Ihász M. és mtsai.: A laparoscopos cholecystectomia és az epeútsérülések. Orvosi Hetilap 137(18): 955-963, 1996. Imrie Cl. W.: Akut pancreatitis. Gastroenerology –Hepatology (magyar kiadás), 1998. Jamada T.: Textbook of Gastroenerology. Lippincott Williams-Wilkins, 1999. Kisfalvi J.: Gastrooesophagealis refluxbetegség. LAM, 4(Suppl. 1):S4-S23, 1994. Kiss J.: Gastroenterologiai sebészet. Medicina, Budapest, 2002. Lonovics J., Tulassay Zs., Varró V.: Klinikai gastroenterologia. Medicina, Budapest, 2003. Péteri Z.: Gastro-oesophagealis reflux betegség, peptikus fekély és funkcionális dyspepsia. Melania, Budapest, 1997. Szebeni Á.: Belgyógyászati ultrahangdiagnosztika. Medicina, Budapest, 2002. Tihanyi T. és mtsai.: Az új kihívás: a minimal invazív sebészet. Magyar Sebészet, 51:351-356, 1998. Varró V.: Gastroenterologia. Medicina, Budapest, 1998. Újszászy L.: A vastagbélrák prevenciója és korai felismerése. Gastroenterology-Hepatology (magyar kiadás), 2001.
A
MÁJ, AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK
KÁROSODÁSAI
Fehér J., Horváth I., Lengyel G.: Bevezetés a biztosításelméletbe. Orvos-közgazdász és gyógyszerészközgazdász szakirányú továbbképzés tanfolyami jegyzete. Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2002.
Fehér J., Horváth I., Lengyel G., Fogarasi I.: Életbiztosítási orvostan. Medicina, Budapest, 1995. Fehér J., Lengyel G.: Hepatológia. Medicina, Budapest, 2001.
A
TÁPLÁLTSÁG ZAVARAI
Bray G. A.: Classification and Evaluation of the Obesity. Med. Clin. North Am., 73(1):161, 1989. Túry F., Szabó P.: A táplálkozási magatartás zavarai. Medicina, Budapest, 2000.
HASFALI
SÉRVEK
Bátorfi J.: Lágyéksérv. In: Sebészeti útmutató. Klinikai irányelvek kézikönyve. Medition Kiadó, Budapest, 2001. Petri I.: Hasfali sérvek. In: Sebészi útmutató. Klinikai irányelvek kézikönyve. Medition Kiadó, Budapest, 2001.
ENDOKRINOLÓGIAI
KÁROSODÁSOK
Baranyi É., Békefi D., Fövényi J., Kautzky L., Takács J.: Diabetes mellitus. Melania, Budapest, 1998. Baranyi É., Winkler G.: Válogatott fejezetek a klinikai diabetológiából. Medicina, Budapest, 2000. Fövényi J.: Diabetológia. Medicina, Budapest, 2002. Fövényi J.: Az intenzív inzulinkezelés ábécéje. Medicina, Budapest, 2000. Goldman D. L., Fulton J. P., Perry D. K. et al.: Activity Reduction and Disability Among Persons with Diabetes. R. I. Med., 77:120, 1994. Halmos T., Jermendy Gy.: Diabetes mellitus. Medicina, Budapest, 2003. Leövey A.: A klinikai endokrinológia és anyagcserebetegségek kézikönyve. Medicina, Budapest, 2001. Moren-Hybinette I., Moritz U., Schersten B.: Diabetes
Irodalom
Mellitus and Disability Pension. Scand. J. Soc. Med., 17:193, 1989. Wilson J. D., Foster D. W. (eds): Williams Textbook of Endocrinology (ed. 8.) W. B. Saunders, Philadelphia, 1992. Wilson J. D., Foster D. W.: Williams Textbook of Endocrinology. W. B. Saunders, Philadelphia, 1985.
A
VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS -ELVEZETÔ SZERVEK
KÁROSODÁSAI
Fazekas L.: A vesebetegek pszichoszociális gondozása. In: Karátson-Kakuk-Makó: Haemodializis. A vesebetegek ellátásának fejlesztéséért alaptívány, Pécs, 2000. Frang D., Magasi P., Pintér J., Tóth Cs.: Urológia. Medicina, Budapest, 1997. Gorlen T., Abdelnoor M., Enger et al.: Quality of Life After Kidney Transplantation. A 10-12 Years Follow-up. Scan. J. Urol. Neprol., 27(1):89, 1993. Harris L. E., Luft F. C., Rudy D. W., Tierney W. M.: Clinical Correlates of Functional Status in Patients with Chronic Renal Insufficiency. Am. J. Kidney Dis., 21(2):161, 1993. Kirtner N. G., Brogan D., Fielding B.: Employment Status and Ability toWork Among Working-age Chronic Dialysis Patients. Am. J. Nephrol., 11(4):334, 1991. Polner K.: Vesebetegek rehabilitációs kézikönyve. Nephrocentrum Alapítvány, Budapest, 2002. Rókusz L., Arányi Zs., Bécsi A., Gorka A.: Húgyúti infekciók. Melania, Budapest, 1998. Romics I., Geopel M.: A here- és vesedaganatok diagnosztikája és terápiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. Romics I., Geopel M.: A hólyagdaganatok diagnosztikája és terápiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. Romics I., Geopel M.: A prosztatarák diagnosztikája és terápiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. Szollár L.: Kórélettan. Semmelweis, Budapest, 2001.
SZÜLÉSZETI
ÉS NÔGYÓGYÁSZATI KÁROSODÁSOK
Danforth D. N.: Textbook of Obstetrics and Gynecology. J. B. Lippincott Co, Philadelphia, 1986. DeCherney A. H., Nathan Lauren: Current Obstetric & Gynecologic Diagnosis and Treatment. McGraw-Hill, New York, 2003. Lampé L.: Szülészeti-nôgyógyászati mûtéttan. Medicina, Budapest, 2000. Mamelle N., Bertucat I., Munoz F.: Pregnant Women at Work: Rest Periods to Prevent Preterm Birth? Paediat. Pexin. Epidemiol, 3:19, 1989. Mamelle N., Lauman B., Lazar P. H.: Prematurity and Occupational Activity During Pregnancy. Am. J. Epidemiol 119:309, 1984. Martin L., Pernoll & Ralph C. Benson: Current Obstetric & Gynecologic Diagnosis & Treatment. A Lange Medical Book. Prentice-Hall Internat., Inc. USA, 1987. McDonald A. D., McDonald J. C., Armstrong N. M., Nolin A. D., Robert D.: Prematurity and Work in Pregnancy. Br. J. Ind. Med., 45:56, 1988 Papp Z.: A szülészet-nôgyógyászat tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999. Papp Z.: Szülészet-nôgyógyászati protokoll. Golden Book, Budapest, 1999.
AZ
EMLÔ KÁROSODÁSAI
Besznyák J.: A daganatok sebészete. Medicina, Budapest, 1986. Besznyák J.: Sebészeti onkológia. Medicina, Budapest, 1997. Kásler M.: Onkoterápiás protokoll. Spinger Hungarica, 1994.
DERMATOLÓGIAI
KÁROSODÁSOK
Adams R. M.: Occupational Skin Disorders. In: Ocupational and Environmental Medicine. LANGE Medical Book, Stanford, 1997. Amin A., Tanglertsampan C., Maibach H. I.: Contact
1413
1414
Irodalom
Urtica Syndroma. Am. J. Contact Dermatitis, 8:15, 1997. Burr M. L.: Monographs in Allergy. Karger, Basel, 1993. Clark W. H., Frans L., Bernardino E. A., Mihme M. C.: The histiogenesis and biologic behaviour of primary hamon malignant melonoma of the skin Cancer Research, 29:705, 1969. Cooley J. E., Nethercott J. R.: Prognosis of Occupational Skin Diseases. Occup. Med. 9:19, 1994. Cronin E.: Contact Dermatits. Churchill Livingstone, Edinburgh-London-New York, 1980. Dobozy A., Farkas B., Horváth A., Hunyadi J., Schneider I.: Bôrgyógyászat. Eklektikon Kiadó, Budapest, 2001. Finlay A. Y., Kelly S. E.: Psoriasis: An Index of Disability. Clin. Exp. Dermatol., 12:8, 1987. Finlay A. Y., Khan G. K., Luscombe D. K., Salek M. S.: Validation of Sickness Impact Profile and Psoriasis Disability Index in Psoriasis. Br. J. Dermatol., 123:751, 1990. Fischer A. A.: Contact Dermatitis. Lea et Febinger, Philadelphia, 1986. Kanerva L. et al.: Handbook of Occupational Dermatology. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg, 2000. Kohánka V.: Latex allergia. Foglalkozás Egészségügy (2)38-41, 2000. Kohánka V.: A foglalkozási nikkel ekzema néhány környezeti vonatkozása. Bôrgyógy. Vener. Szle., (3)123-126, 2000. Meneghini C. L.: Ekcéma, foglalkozási munkaegészségügyi és munkavédelmi enciklopédia. OMIKK, Budapest, 1986. Nethercoft J. R.: Disability due to Occupational Contact Dermatitis. Occup. Med. 1:199, 1986. Petrányi Gy., Dobozy A., Gergely P., Pálóczi K., Szegedi Gy., Szemere P.: Klinikai immunológia. Medicina, Budapest, 2000. Rácz I., Temesvári E.: A foglalkozási eredetû allergiás bôrgyulladások (kontakt ekcéma) leggyakoribb okai. OKIKK, Budapest, 1990. Sasseville D.: Occupational Dermatoses: Employing Good Diagnostic Skills. Allergy, 8:16, 1995. Schürer N., Ruzicka T.: Ekzema. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg, 1999.
Temesvári E., Marschalkó M., Horváth A.: Latex contact urticaria klinikai esete. Orvosi Hetilap, 137; 2855, 1996. Tuyanmaa K. et al.: Natural rubber latex allergy. NRLA Allergy, (51.593-602), 1996. Török É., Ruttkai K.: Gyermekbôrgyógyászat. Medicina, Budapest, 1997. Török L.: Bôrbetegségek atlasza. Medicina, Budapest, 2002.
A
NYIROKRENDSZER KÁROSODÁSAI
Consensus Document of the International Society of Lymphology Executive Committee: The Diagnosis and Treatment of Peripheral Lymphedema. Lymphology, 28:113-117, 1995. Daróczy J.: New Structural Details of Dermal Lymphatic Valves and its Functional Interpretation. Lymphology, 17:54-60, 1984. Daróczy J.: Lymphedema. In: The Dermal Lymphatic Capillaries. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg-New York-London-Tokyo, 1988. Daróczy J.: Konszenzus dokumentum tervezet a perifériás nyiroködéma ellátásához. Medicus Universalis, 32:345-349, 1999. Földi E.: Das Lymphödem. In: Földi M, Kubik S. Lehrbuch der Lymphologie. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart-Jena-New York, 1991. Rusznyák I., Földi M., Szabó G.: Lymphatics and Lymph Circulation. Pergamon Press–Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.
LÁTÓSZERVI
KÁROSODÁSOK
Alberth B.: Szemészet. Medicina, Budapest, 1990. Csapody I.: Látáspróbák. Medicina, Budapest, 2003. Gramberg-Danielson B., Hübsmeyer H.: Augenarzt und gesetzliche Unfallversicherung. Bücherei des Augenarztes, Enke, Suttgart, 1979. Gramberg-Danielson B., Mewe L.: Augenarztliche Begutachtung im Versicherungswesen. Enke, Stuttgart, 1982.
Irodalom
Levy B. S., Wegman D. H.: Occupational Health. Boston, Toronto, 1988, Eye disorders P. F. Vigner, D. H. Sliney. NIOSH Publications on Video Display Terminals. Ed 3, 1999, US. Department of Health and Human Services. Süveges I.: Szemészet. Medicina, Budapest, 2002. Tímár M.: Munkaegészségtan, üzemegészségtan. Medicina, Budapest, 1981.
A
FÜL, AZ ARC, A SZÁJÜREG, AZ ORR, A GARAT
ÉS A GÉGE KÁROSODÁSAI
Balatoni Zs. et al.: Tabularium otorhino-laryngologiae. Melania, Budapest, 2002. Marchac D.: Craniofacial Surgery. Springer, 1985. Eckhardt S.: Klinikai onkológia. Medicina, Budapest, 1977. Getty L., Hetn R.: The Development of a Rehabilitation Program for People Affected by Occupational Hearing Loss. Audiology, 30:317, 1991. Goebel G.: Ohrgeräusche – Psychosomatische Aspekte des komplexen chronischen Tinnitus. Urban und Vogel, München, 1992. Hesse G., Nelting M., Schaaf H.: Tinnitus: Leiden und Chance. Profil, München–Wien, 1997. Hetn R.: Mistakes between Auditory Demands and Capacities in the Industrial Work Envorinment. Audiology, 33:1, 1994. Kásler M., Pólus K.: A gége, a légcsô és az algarat sebészeti mûtéttana. Euroform Lap- és Könyvkiadó Rt., 1991. Kemény I.: Fogpótlástan. Medicina, Budapest, 1973. Ladányi J.: Nyúlajak, farkastorok. Medicina, Budapest, 1975. Noble W. G.: Assessment of Hearing Loss and Handicap in Adults. New York, Academic Press, 1978. Polyánszky T., Rónay P., Daubner K.: Nyaki daganatok sebészete. Medicina, Budapest, 1978. Szabó Gy.: Szájsebészet, maxillofaciális sebészet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999. Szalai L.: Fülzúgás. Medicina, Budapest, 2003. Tóth P., Dénes J.: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Medicina, Budapest, 1978.
van Ween (ed.): Assessment of Distress Associated with Tinnitus. J. Laryngol. Otol., 112:258, 1998.
VELESZÜLETETT
RENDELLENESSÉGEK
Burdelski M., Rogiers X.: Liver Transplantation in Metabolic Disorders. Acta Gastroenterologica Belgica, 1999. Krivit W., Peters C. et al: Bone Marrow Transplantation as Effective Treatment of Central Nervous System Disease in Globoid Cell Leukodystrophy, Metachromatic Leukodystrophy, Mannosidosis, Fucosidosis, Aspartylglucosaminuria, Hurler, Maroteaux-Lamy, Sly Syndrome and Gaucher Disease Type III. Curr Opin Neurol 12, 167–176. 1999. Papp Z.: Klinikai genetika. Golden Book, Budapest, 1995. Zasloff A. M., Holmes B. L. et al: Prenatalis betegségek. In Behrman R. E., Kliegman M. R. et al: NELSON A gyermekgyógyászat tankönyve. Melania, Budapest, 1995.
FERTÔZÔ
BETEGSÉGEK
Nyerges G.: Infektológia. Springer Hungarica, Budapest, 1992. Szalka A., Mészner Zs.: Infektológia. Springer, Budapest, 2000.
KÖRNYEZETI
ÉS FOGLALKOZÁSI EREDETÛ
KÁROSODÁSOK
Alderson M.: Occupational Cancer. Butterworths, London, 1986. Az egészségügyi miniszter 16/200 (VI. 8.) EüM. rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Magyar Közlöny, 55, 204-3228., 2000.
1415
1416
Irodalom
Dupnis H., Zerlett G.: Whole-body Vibration and Disorders of the Spine. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 59(4):323, 1987. Färkialä M., Pyykkö, Heinonen E.: Vibration Stress and the Autonomic Nerves System. Kurume Med. J., 37:53, 1990. Griffin M. J.: Handbook of Human Vibration. Academic Press, London, 1990. Horváth F., Kákosy T., Rózsahegyi I.: X-ray Morphology of Occupational Locomotor Diseases. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. Kákosy T., Bálint G., Buchanan W. W.: Vibration Disease. In: Occupational Rheumatic Diseases. Bailliere Tindall, London-Philadelphia-SydneyTokyo-Toronto, 1989. Köteles Gy.: Sugáregészségtan. Medicina, Budapest, 2002.
Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat: Az ionizáló sugárzés elleni védelem és a sugárforrások biztonsága, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, Biztonsági sorozat 115 sz. (Magyarul megjelentette az Országos Atomenergia Hivatal), 1996. Pelmear P. L., Wassermann D. E.: Hand-Arm Vibration. OEM Press, Beverley Farms, Massachusetts, 1998. Prouds G., Hodgson C., Lees T.: Hand-Arm Vibration Syndrome. New Castle Upon Time, UK, 1999. Shyder R., Witz G., Goldstein B. D.: The Toxicology of Benzene. Environ. Health Presp., 100: 293, 1990. Taylor W.: The Vibration Syndrome. Academic Press, London and New York, 1974. Ungváry Gy.: Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2000.
