669.14.018.291
Magyar Köztársaság
MSZ 500–1989 ÁLTALÁNOS RENDELTETÉSÛ, ÖTVÖZETLEN, SZERKEZETI ALAPÉS MINÕSÉGI ACÉL
Az MSZ 500–1981 helyett
Országos Szabvány
C 20
Carbon steel general structural purposes
Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 78/1988. (XI. 16.) MT számú rendelet 5-12. §-ai tartalmazzák.
E szabvány tárgya az általános rendeltetésû alap- és minõségi, ötvözetlen, melegen hengerelt rúd- és idomacél, lemez, szalag szélesacél, abroncsacél, valamint kovácsolt-hengerelt gyûrûk és karimák anyagminõségi és általános mûszaki elõírásai. Megjegyzések: 1.
A szabványban elõírt acélminõségekbõl gyártott alakos kovácsolt termékek általános mûszaki elõírásait az MSZ 5738, a hidegen húzott termékek általános mûszaki elõírásait pedig az MSZ 4369 tartalmazza.
2.
Tuskóra, tömbbugára és egyéb melegalakításra való kohászati félkész termékre a szabványnak csak a vegyi összetételre vonatkozó elõírásai érvényesek. Melegalakításra kerülõ kohászati félkész termék vegyi összetételében (az 1. táblázatban elõírt határokon belül) a melegalakítási technológiától függõen külön kell megállapodni.
1. KÖVETELMÉNYEK 1.1. Vegyi összetétel 1.1.1. Az acél vegyi összetétele öntéskor (adagelemzéskor) feleljen meg az 1. táblázat elõírásainak. 1.1.2.
A szállított termék vegyi összetétele a 2. táblázatban elõírt értékkel térhet le az 1. táblázat elõírásaitól.
1.2. Szállítási állapot A terméket általában melegen hengerelt vagy kovácsolt, esetleg nyerstermékként (tuskóként) vagy félkész termékként (tömbbugaként, bugaként) is szállítják. A termékek hõkezelésére külön kell megállapodni. 1.3. Mechanikai tulajdonságok Az acélok mechanikai tulajdonságai szállítási állapotban feleljenek meg a 3. és 4. táblázat elõírásainak. 1.4. Alak, méretek 1.4.1. A termék alakja és mérete feleljen meg a méretszabványok, ennek hiányában pedig a rendelés elõírásainak. 1.4.2. A lemezeket 36 mm vastagságig - az Fe 490-2, az Fe 590-2 és az Fe 690-2 jelû minõségek kivételével - ollóval kell méretre vágni. Ennél vastagabb vagy nagyobb szakítószilárdságú lemezeket szélezetlenül vagy külön megállapodásra vágott szélekkel kell szállítani. Az esetleges hõkezelést a lángvágás után kell elvégezni. Vágott széleken a lemez névleges méretébe nem hatoló, az ollóvágástól eredõ alakváltozás megengedett. 1.4.3. Egyéb termékeket ollóval vagy fûrésszel kell darabolni. Az ollóvágás okozta szelvénytorzulás hossza ne haladja meg a szelvény névleges átmérõjét, illetve vastagságát. A fûrészelésbõl eredõ fáncot el kell távolítani.
A jóváhagyás idõpontja:
A hatálybalépés idõpontja:
1989. december 29.
1991. január 1. (12 oldal) MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL
MSZ 500–1989
–2– Az acélok vegyi összetétele öntéskor (adagelemzéskor) 1. táblázat
Az acélminõség jele
Vegyi összetétel, % legfeljebb C ha a vastagság vagy az Az acél típusa új régi átmérõ, mm Mn Si P S N2).3) 16 felett 6) 16-ig 40 felett 40-ig 4) Fe 310–0 A0 Tetszõleges alapacél – – – – – – – – Fe 235 B4) A 38 Tetszõleges alapacél 0,17 0,20 – – – 0,045 0,045 0,009 Fe 235 B4) A 38 X FU alapacél 0,17 0,20 – – – 0,045 0,045 0,007 Fe 235 B A 38 B FN alapacél 0,17 0,17 0,20 – – 0,045 0,045 0,009 Fe 235 C – FN minõségi acél 0,17 0,17 0,17 – – 0,040 0,040 0,009 Fe 235 D – FF minõségi acél 0,17 0,17 0,17 – – 0,035 0,035 – Fe 275 B A 44 B FN alapacél 0,21 0,21 0,22 – – 0,045 0,045 0,009 Fe 275 C – FN minõségi acél 0,20 0,20 0,20 – – 0,040 0,040 0,009 Fe 275 D – FF minõségi acél 0,20 0,20 0,20 – – 0,035 0,035 – 7) 9) Fe 355 B – FN alapacél 0,24 0,24 0,24 1,60 0,55 0,045 0,045 0,009 Fe 355 C8) – FN minõségi acél 0,20 0,228) 0,22 1,60 0,559) 0,040 0,040 0,009 Fe 355 C8) – FF minõségi acél 0,20 0,228) 0,22 1,60 0,559) 0,035 0,053 – Fe 490–2 A 50 FN alapacél – – – – – 0,045 0,045 0,009 Fe 590–2 A 60 FN alapacél – – – – – 0,045 0,045 0,009 Fe 690–2 A 70 FN alapacél – – – – – 0,045 0,045 0,009 1) FU – csillapítatlan; FN – csillapítatlan nem lehet, FF – különleges csillapított. 2) A nitrogén elõírása magasabb lehet, ha minden egyes 0,001% N-növekedés mellett az acél foszfortartalma 0,005%-kal kevesebb. Az acél Ntartalma öntéskor ne haladja meg a 0,012%-ot. 3) Az acél N-tartalma nem kötelezõ elõírás, ha az acél összes Al-tartalma legalább 0,020% vagy egyéb elegendõ mennyiségû más nitrogénlekötõ elemet tartalmaz. A nitrogénlekötõ elemet a minõség tanúsításkor közölni kell. 4) Csak 25 mm-nél kisebb átmérõvel vagy vastagsággal szállítható. 5) A legfeljebb 30 mm-nél kisebb vastagságok esetében az acél C-tartalma ne haladja meg a 0,20%-ot. 6) A 100 mm-nél nagyobb névleges átmérõjû vagy vastagságú termék esetén az acél C-tartalmában külön kell megállapodni. 7) Ezt az acélminõséget csak a rúd- és idomacélok gyártásához használják. 8) Külön megállapodás esetén ezeket az acélokat 30 mm-nél kisebb átmérõ vagy vastagság gyártása esetén legfeljebb 0,18% karbontartalommal gyártják, ha 0,02%-nál több Nb-t vagy Ti-t, illetve 0,03%-nál több V-t tartalmaznak. Ezeket az elemeket a minõségtanúsításkor közölni kell. 9) Az acél nemcsak Si-mal, hanem egyéb módon is csillapítható. Ilyenkor a csillapítás módját a minõségtanúsításkor közölni kell. Az acél csillapításának jellege1)
A késztermék vegyi összetételének megengedett eltérése 2. táblázat
Elem
C Mn Si P S N
Összetételi értékhatárok, % felett -ig 0,17 0,17 0,20 0,17 0,24
0,045 0,045 0,009
Megengedett eltérés a késztermékben, % Csillapítatlan Csillapított +0,04 +0,02 +0,05 +0,03 +0,10 +0,05 +0,010 +0,010 +0,010 +0,010 +0,002 +0,002
2)
Fe E 275 D
Fe E 275 C
Fe E 275 B
Fe E 235 D
Fe E 235 C
Fe E 235 B
Fe E 235 B
2)
Fe E 235 B
Fe 310-0
2)
Az acélminõség jele
310540
430580
410540
340470
290510
3-ig
360510
3 felett 100-ig
400540
340470
–
–
–
100 felett 150-ig
380540
320470
–
–
–
150 felett 250-ig
Szakítószilárdság,Rm 2 N/mm
275
235
235
235
235
235
185
16-ig
265
225
225
225
225
225
175
16 felett 40-ig
255
215
215
215
–
–
–
40 felett 63-ig
245
215
215
215
–
–
–
80 felett 100-ig
235
215
215
215
–
–
–
legalább
63 felett 80-ig
ha az átmérõ vagy a vastagság, mm
Folyáshatár,ReH 2 N/mm
225
195
195
195
–
–
–
100 felett 150-ig
215
185
185
185
–
–
–
150 felett 200-ig
205
175
175
175
–
–
–
200 felett 250-ig
keresztirányú
hosszirányú
keresztirányú
hosszirányú
keresztirányú
hosszirányú
A próbatest helyzete
12
14
15
17
8
10
1-ig
13
15
16
18
9
11
1 felett 1,5-ig
14
16
17
19
10
12
1,5 felett 2-ig
15
17
18
20
11
13
16
18
19
21
12
14
2,5 felett 3-ig
20
22
24
26
16
18
3 felett 40-ig
19
21
23
25
–
–
18
20
22
24
–
–
63 felett 100-ig
18
18
22
22
–
–
100 felett 150-ig
17
17
21
21
–
–
150 felett 250-ig
A táblázat folytatódik
40 felett 63-ig
ha az átmérõ vagy vastagság, mm, legalább
2 felett 2,5-ig
3. táblázat
Mérési hosszúság Lo = 5 do
Szakadási nyúlás, A, %1) Mérési hosszúság Lo = 80 mm
Mechanikai tulajdonságok szállítási állapotban
–3– MSZ 500–1989
3)
4)
3)
2)
1)
470610
570710
670830
590770
690900
490630
490660
510680
3-ig
3 felett 100-ig
650830
550710
450610
470630
100 felett 150-ig
640830
540710
450610
450630
150 felett 250-ig
360
335
295
355
16-ig
355
325
285
345
16 felett 40-ig
345
315
275
335
40 felett 63-ig
80 felett 100-ig
335
305
265
325
325
295
255
315
legalább
63 felett 80-ig
ha az átmérõ vagy a vastagság, mm
Folyáshatár,ReH 2 N/mm
305
275
245
295
100 felett 150-ig
295
265
235
285
150 felett 200-ig
285
255
225
275
200 felett 250-ig
3
4
hosszirányú keresztirányú
6
8
hosszirányú keresztirányú
10
12
hosszirányú keresztirányú
12
14
1-ig
keresztirányú
hosszirányú
A próbatest helyzete
4
5
7
9
11
13
13
15
1 felett 1,5-ig
5
6
8
10
12
14
14
16
1,5 felett 2-ig
6
7
9
11
13
15
15
17
2 felett 2,5-ig
7
8
10
12
14
16
16
18
2,5 felett 3-ig
10
11
14
16
18
20
20
22
3 felett 40-ig
9
10
13
15
17
19
19
21
40 felett 63-ig
8
9
12
14
16
18
18
20
63 felett 100-ig
7
8
11
12
15
16
18
18
100 felett 150-ig
Mérési hosszúság Lo = 5 do
ha az átmérõ vagy vastagság, mm, legalább
Mérési hosszúság Lo = 80 mm
Szakadási nyúlás, A, %1)
A szakadási nyúlás értékeit a hosszirányú helyzetû próbatest alapján kell figyelembe venni, míg a 600 mm-nél szélesebb szalagok, lemezek és széles laposacélok esetén a keresztirányú helyzetû próbatestre vonatkozó elõírás az érvényes. Csak 25 mm-nél kisebb vastagságú termékek gyárthatók. Ebbõl a minõségbõl csak rúd és idomacél gyártható. Ezekbõl a minõségekbõl idomacélt gyártanak.
Fe 690-2
4)
Fe 590-2
4)
Fe 490-2
4)
Fe E 355 D
Fe E 355 C
Fe E 355 B
Az acélminõség jele
Szakítószilárdság,Rm 2 N/mm
6
7
10
11
14
15
17
17
150 felett 250-ig
A táblázat folytatása
MSZ 500–1989 –4–
–5–
MSZ 500–1989
Az acélok ütõmunkaértékei 4. táblázat
Ütõvizsgálat Az ütõmunka, KV, J A vizsgálat hõmérséklete ha az átmérõ vagy a vastagság, mm °C 150-ig 150 felett Fe 310-0 – – – Fe 235 B 20 27 – Fe 235 B 20 27 – Fe 235 B 20 27 23 Fe 235 C 0 27 23 Fe 235 D - 20 27 23 Fe 275 B 20 27 23 Fe 275 C 0 27 23 Fe 275 D - 20 27 23 Fe 355 B 20 27 23 Fe 355 C 0 27 23 Fe 355 D - 20 40 23 Fe 490-2 – – – Fe 590-2 – – – Fe 690-2 – – – 10x10 mm keresztmetszetû és V bemetszésû próbatestre vonatkozó értékek. Ha a termék szelvénye a 10x10 mm-es próbatest kimunkálását nem teszi lehetõvé, akkor a nagyságra az ábrán szereplõ értéket kell figyelembe venni. A megadott érték három ütõvizsgálata eredményeinek átlagértéke, de egyetlen részeredmény sem lehet kisebb az átlagra elõírt érték 70 %-ánál. A B minõségcsoportú acéloknál az ütõmunka értékeit csak külön elõírás alapján vizsgálják. Az acélminõség jele
MSZ 500–1989
–6–
A próbatest szélessége, mm Az ütõmunka legkisebb értékei az 5 és 10 mm közötti szélességû próbatesteken
1.5. Felület 1.5.1. A melegen alakított termékek felülete hengerléssel, illetve kovácsolással elérhetõ simaságú legyen. A felületen elõforduló olyan reve vagy légrozsda, amely a felületi hiba megállapíthatóságát nem akadályozza, nem kifogásolható. 1.5.2. További megmunkálásra (hengerlés, húzás, forgácsolás stb.) nem kerülõ hengerelt termékek felületén mélyebb revefészek, repedés, rálapolás, illetve durva felületi hiba nincs megengedve. Nem kifogásolhatók azonban az olyan kisebb felületi hibák (pl. gödör, dudor, revebehengerlés, revefészek, hengerlési karc, hengernyom, kisebb szakadás), amelyek a termék rendeltetés szerinti felhasználhatóságát nem rontják és nem terjednek a szelvény alsó határmérete alá. Lemezeken a torolt oldalszélek felületi hibáinak mélysége ne haladja meg a szélességi tûrésnagyság felét és ne hatoljon a lemez névleges szélességébe. 1.5.3. A további képlékeny alakításra kerülõ termék felületén repedés, beszakadás, rálapolás, pikkely, nemfémes felületi szennyezõdés ne legyen. Az ilyen jellegû hibákat kellõ átmenetû javítással, faragással vagy köszörüléssel (csiszolással) el szabad távolítani (a javítás szélessége a mélységnek legalább az ötszöröse legyen); a javítás mélysége ne terjedjen az átmérõ vagy a vastagság alsó határmérete alá. Egyéb, kisebb helyi jellegû felületi hiba (karc, benyomódás, dudor, gödör vagy más sérülés) meg van engedve, ha magassága a mérettûrés felénél nem nagyobb, illetve mélysége nem terjed az alsó határméret alá. 1.5.4. A forgácsolásra kerülõ rúdacél felületén meg van engedve olyan felületi hiba, amelynek mélysége nem haladja meg a tényleges mérettõl számítva: – 80 mm méretig a tûrésnagyság felét, – 80 mm felett pedig a névleges méret 2 %-át. 1.5.5. A hántolt, illetve köszörült (csiszolt) rúd felülete tiszta, fémes színû legyen, azon repedés, nyersfolt vagy egyéb felületi hiba ne legyen, de a hántolásból, illetve a csiszolásból eredõ érdesség a tûrés felén belül nem kifogásolható. Ha a hántolás, illetve a csiszolás után a rudat hõkezelik, akkor a felület szûrkés színû is lehet. 1.5.6. A továbbfeldolgozás módját (képlékeny alakítás, forgácsolás stb.) a rendelésben közölni kell. 1.6. Belsõ makrohibák A termékekben ne legyen az MI 17780 szerinti repedés, szakadás, rétegesség, gázhólyagosság, fogyásiüregmaradvány, dúsulás, zárványosság, salakosság, valamint durva és egyenlõtlen szemcse.
–7–
MSZ 500–1989
Roncsolásmentes vizsgálattal (pl. ultrahang) kimutatható belsõ hibák mennyiségére és nagyságára külön kell megállapodni (pl. lemezekre az MSZ 7864 szerint). 1.7. Élhalíthatóság Az e szabvány szerinti acélok - kivéve az Fe 490-2, az Fe 590-2 és az Fe 690-2 minõségeket - hidegen élhajlíthatók. Az élhajlíthatóság szavatolására és vizsgálati módszerére külön kell megállapodni (5. táblázat). 1.8. Hegeszthetõség Az e szabvány szerinti acélok megszorítások nélkül nem alkalmasak a különbözõ fajtájú hegesztések számára, mivel az acél viselkedése hegesztés során és után nem csak az alapanyagtól, hanem a méretektõl, az alaktól, a szerkezeti elem gyártási és üzemi feltételeitõl is függ. A hegesztési munkarend elveit (fajlagos hõbevitelt, elõmelegítés hõmérsékletét) a hegesztett kötés repedésmentessége alapján lehet meghatározni. Növekvõ gyártmányvastagságokkal és a növekvõ szilárdsággal a hegesztéseket vasat hõhatás zónájában hidegrepedések fellépése a fõ veszély. A hidegrepedéseket a következõ tényezõk okozzák: – a hidrogén diffúziója a varratban, – rideg szövetszerkezet a hõhatásövezetben és – nagy feszültségkoncentráció a hegesztett kötésekben. Megjegyzés: A hegesztett kötés repedésmentességét biztosító hegesztési munkarend hõbevitelt meghatározó elemének megállapítására az MSZ 6280 tartalmaz irányelveket.
2. VIZSGÁLAT 2.1. A vizsgálat terjedelme A termékeket tételenként kell vizsgálni. Egy tételben ugyanazon öntõüstbõl származó - hõkezelés esetén - azonos módon hõkezelt, és azonos szelvénytípusú (pl. csak lemez, csak rúd vagy csak idom), vastagságban (illetve átmérõben) egymástól legfeljebb 10 mm-rel eltérõ termékek legyenek, de a legnagyobb vastagság (átmérõ) azonban semmiképpen se legyen nagyobb a legvékonyabb kétszeresénél. Az Fe 310-0 minõség esetében egy tételbe több, különbözõ adagból származó termék is besorolható. 2.2. A vegyi összetétel vizsgálata A vegyi összetétel vizsgálatához öntéskor üstönként egy mintát, a kész termékek összetételének ellenõrzõ vizsgálatához - ha más megállapodás nincs - tételenként egy mintát kell kivenni az MSZ KGST 466 szerint. A vegyi összetételt az MSZ KGST 484, az MSZ KGST 485, az MSZ KGST 486, az MSZ KGST 1239 az MSZ 21011 és az MSZ 21012 elõírásai szerint vagy azok pontossági elõírásainak megfelelõ egyéb módszerekkel kell meghatározni. Döntõ vizsgálathoz a szabványos módszereket kell alkalmazni. 2.3. Szilárdsági vizsgálatok 2.3.1. A rúd- és idomacélok próbadarabjainak kivágása és a próbatestek elkészítése feleljen meg az MSZ 103 elõírásainak. 2.3.2. A lemezek próbatestjei a lemez széle és a középvonala közötti rész középsõ harmadából származzanak, helyzetük merõleges legyen a hengerlés irányára (keresztirány). A szélesacélok próbatestjeinek helyzete egyezzék meg a hengerlési iránnyal, tengelyük essék a szelvényszélesség egyharmadába. Ha tételben különbözõ vastagságú, illetve átmérõjû termékek vannak, akkor a próbatesteket a legvastagabb, illetve legnagyobb átmérõjû termékbõl kell venni. A szakítóvizsgálatot az MSZ 105/1, míg az ütõvizsgálatot az MSZ 105/16, illetve az MSZ 105/17 szerint kell végezni. 2.3.3. Próbadarabonként szakítóvizsgálathoz egy, ütõvizsgálathoz három próbatestet kell kimunkálni. Lemezek esetében a próbadarabból 50 mm vastagságig lapos szakítópróbatestet kell készíteni és annak 25 mm lemezvastagságig minkét, 25 felett 50 mm-ig pedig legalább az egyik felülete hengerelt legyen.
2
2,5
keresztirányú
hosszirányú
keresztirányú
Fe E 355 C Fe E 355 D 2,5
2
hosszirányú
hosszirányú
1,6
keresztirányú
Fe E 235 B Fe E 235 B Fe E 235 B Fe E 235 C Fe E 235 D
Fe E 275 B Fe E 275 C Fe E 275 D
1,6
A hajlítási él iránya
1-tõl 1,5-ig
Az acélminõség jele
A termék névleges vastagsága, Illetve átmérõje, mm
4
4
3
3
2,5
2,5
1,5 felett 2,5-ig
5
5
4
4
3
3
2,5 felett 3-ig
8
6
6
5
6
5
3 felett 4-ig
10
8
10
8
8
6
4 felett 5-ig
6 felett 7-ig
7 felett 8-ig
8 felett 10-ig
12
10
12
10
10
8
16
12
16
12
12
10
20
16
20
16
16
12
25
20
25
20
20
16
A hajlítási sugár legkisebb értéke, mm
5 felett 6-ig
Az acél élhajlíthatósága szállítási állapotban
32
25
32
25
25
20
10 felett 12-ig
36
32
36
28
28
25
12 felett 14-ig
40
36
40
32
32
28
14 felett 16-ig
50
45
45
40
40
36
16 felett 18-ig
63
50
50
45
45
40
18 felett 20-ig
5. táblázat
MSZ 500–1989 –8–
–9–
MSZ 500–1989
Az 50 mm-nél vastagabb lemezekbõl olyan kör szelvényû szakító próbatestet kell készíteni, amelyek tengelye nem mélyebb a lemezvastagság 1/6-nál. Az ütõpróbatest elõkészítése feleljen meg az MSZ 103 elõírásainak. 2.3.4. Az élhajlító vizsgálathoz próbadarabonként egy próbatestet kell készíteni az MSZ 105/41 vagy az MSZ 105/42 elõírásai szerint. 2.5. Az alak, a méretek, a felület, a belsõ makrohiba vizsgálata és a roncsolásmentes vizsgálat Alakra, méretre, felületi tulajdonságokra, a kovácsolt darabok kivételével belsõ makrohibára - és külön megállapodással roncsolásmentes vizsgálatkor - a tétel tetszõleges számú darabját meg kell vizsgálni. A vizsgálat kiterjedhet a tétel minden darabjára. Lemezek vastagságát a szélektõl legalább 40 mm, a sarkoktól legalább 100 mm távolságban kell mérni. Roncsolásmentes vizsgálatkor a vágott szélen vagy a vizsgált próbatest töretén a belsõ makrohibákat szabad szemmel nem kell vizsgálni. 3. MINÕSÍTÉS 3.1. A tétel akkor megfelelõ, ha az összes vizsgálat eredménye megfelelõ. 3.2. Ha az alak, a méret, a felület, a belsõ makrohiba és a külön megállapodásra végzett roncsolásmentes vizsgálatok bármelyike nem ad az elõírásoknak megfelelõ eredményt, akkor a tétel nem megfelelõ. 3.3. Ha a szakítóvizsgálat, a hajlítóvizsgálat, az ütõmunkavizsgálat, a készterméken az ellenõrzõ vegyvizsgálat bármelyike nem ad az elõírásoknak megfelelõ eredményt, akkor a tételt ismétlõ vizsgálatra kell utasítani. 3.4. Pótvizsgálat Ha valamely próbatest megmunkálása, vizsgálata nem elõírás szerinti, vagy ha az a vizsgálatkor egyéb okból rendellenesen viselkedett (pl. szakítóvizsgálatkor a próbatest fejben szakadt), akkor a vizsgálati eredményt figyelmen kívül kell hagyni, és újabb próbatesttel e vizsgálatot meg kell ismételni. 3.5. Ha a szabályosan lefolytatott vizsgálatok - az ütõmunka- vizsgálat kivételével - valamelyike elégtelen eredményt ad, akkor azt kétszeres mennyiségû, ugyanabból a tételbõl származó termékbõl vett próbadarabból kimunkált próbatesten meg lehet ismételni. Ha az összes megismételt vizsgálat kielégítõ eredményt ad, akkor a tétel - az elsõ vizsgálatkor elégtelen eredményt adó termék kivételével - megfelelõ. 3.6. Ha a három ütõvizsgálati próbatest vizsgálati eredményének átlaga kisebb az elõírtnál, vagy legalább egy érték az elõírt érték 70 %-nál kisebb, akkor a vizsgált termékbõl további három próbatestet lehet készíteni és vizsgálni. A vizsgálat eredménye megfelelõ, ha az így kapott hat vizsgálati eredmény átlaga nem kisebb az elõírtnál és legfeljebb két egyedi érték kisebb az átlagra elõírtnál úgy, hogy ebbõl legfeljebb egy kisebb az átlagra elõírt érték 70 %-nál. Ha ez a vizsgálat is elégtelen eredményt adott, akkor a tétel többi terméke csak az esetben megfelelõ, ha a tételbõl kivett két újabb terméket külön-külön megvizsgáltak, és azok mindegyike megfelelõ eredményt adott. 3.7. Ha a tétel elégtelen vizsgálati eredmények miatt nem felelt meg, akkor az megfelelõ javítás (kiválogatás, hõkezelés) után újból felajánlható átvételre. Ez esetben a tételt vizsgálat szempontjából újnak kell tekinteni. 4. A MINÕSÉG TANÚSÍTÁSA A termék minõségét az MSZ 14900 szerinti módszerek egyikével kell tanúsítani. A tanúsítást módját a rendelésben kell elõírni. Ha a tanúsításkor a tétel vizsgálatának számszerû eredményét is közölni kell és a szállítási szerzõdésben egyéb kikötés nincs, akkor a tanúsításnak tartalmaznia kell: – a vegyi összetételt (adagelemzés), – a szakítószilárdságot, – a folyáshatárt, – a szakadási nyúlást és – az ütõmunkát.
MSZ 500–1989
– 10 –
5. SZÁLLÍTÁS 5.1. A rúd- és az idomacél 6 kg/m alatt kötegelve, az ennél nehezebbeket szálanként vagy kötegelve kell szállítani. 5.2. Abroncsacélokat, valamint kisebb keresztmetszetû rúdacélokat külön kívánságra tekercsekben is lehet szállítani. Egy tekercs csak egy szálból álljon. 5.3. A lemezeket és szélesacélokat a rendelés elõírásai szerint kötegeletlenül vagy kötegben kell szállítani. 5.4. Egy kötegben csak egy tételbõl, de az Fe 310 O jelû minõség esetében különbözõ adagokból származó termékek is lehetnek. 6. MEGJELÖLÉS 6.1. Megjelölés színjelekkel 6.1.1. Az acélokat az MSZ 499/1 szerint, a 6 táblázat színeivel kell megjelölni. 6. táblázat
Az acélminõség jele színjele Fe 310-0 – Fe 235 B Ezüst-fehér Fe 235 C Ezüst-fekete Fe 235 D Ezüst-kék Fe 275 B Lila-lila Fe 275 C Lila-kék Fe 275 D Lila-zöld Fe 355 B Kék-fehér Fe 355 C Kék-fekete Fe 355 D Kék-lila Fe 490-2 Fehér Fe 590-2 Kék Fe 690-2 Sárga
6.2. Jelölés beütött vagy ráfestett betû- és számjellel 6.2.1. Ha a rendelésben más elõírás nincs, akkor a kötegeletlenül szállított minden lemez és szélesacél vagy a kötegben szállított legfelsõ lemez vagy szélesacél egyik lapfelületébe az adagszámot be kell ütni vagy idõálló festékkel ráfestesteni az egyik szélességi él közepétõl max. 300 mm távolságban, merõlegesen a hengerlési irányra a fehér festékkel körül kell festeni. Mind a kötegeletlenül, mind a kötegben szállított lemezek és szélesacélok legfelsõ darabjára az adagszám beütésén kívül még rá kell festeni vagy be kell ütni a három fõ méretet, az anyagminõség és a gyártó jelét.
– 11 –
MSZ 500–1989
6.2.2. Rúd alakú kötegeletlen termékek minden száljának egyik végén a felületbe vagy a homloklapba be kell ütni vagy idõálló festékkel rá kell írni az adagszámot, az anyagminõség és a gyártó jelét. Kötegelt termékek darabonkénti jelölésére külön kell megállapodni. Minden kötegre egy, legalább 1x45x45 mm méretû fémcimkét kell erõsíteni, amely a következõ adatokat tartalmazza: – az adagszám, – az acélminõség jele, – a gyártó neve vagy jele, – a termék fõ méretei és – a méretszabvány azonosító jelzete.*
VÉGE
————— * A szabvány azonosító jelzetét - az MSZH elnökének az állami szabványjelre vonatkozó 2/1985. (Sz. K. 15.) MSZH számú utasítása értelmében - csak olyan terméken szabad feltüntetni, amely kielégíti e szabvány és a benne hivatkozott minden más állami szabvány követelményeit.
MSZ 500–1989
– 12 –
FÜGGELÉK Az acélminõségek összehasonlítása a fontosabb nemzetközi szabványos acélminõségekkel. 7. táblázat
MSZ 500-1989 új Fe 310-0 Fe 235 B Fe 235 B Fe 235 B Fe 235 C Fe 235 D Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe 355 D Fe 490-2 Fe 590-2 Fe 690-2
MSZ 500-81 régi A0 A 38 A 38 X A 38 B – – A 44 B – – – – – A 50 A 60 A 70
CEN 10025 tervezet 1987 Fe 310-0 Fe 235 B FU Fe 235 B Fe 235 B Fe 235 C Fe 235 D Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe 355 D Fe 490-2 Fe 590-2 Fe 690-2
ISO 630-1980 Fe 360 Fe 360 A Fe 360 B – – Fe 430 – – – – –
NSZK ISO DIN 17100 1052-81 1980 Fe 310 St 33 – St 37-2 – USt 37-2 – RSt 37-2 – St 37-3U – – – St 44-2 – St 44-3 U – – – St 52-2 – St 52-3 U – – Fe 490 St 50-2 Fe 590 St 60-2 Fe 690 St 70-2
Franciaország NF A 35-501 (1974) A 33 E 24-2 – – E 24-3 E 24-4 E 28-2 E 28-3 E 28-4 E 36-2 E 36-3 E 36-4 A 50-2 A 60-2 A 70-2
SZU ΓΟCΤ 38071 CT 0 BCª 2 Œ BCª 2 Œ BCª 2 Œ BCª 2 Œ – BCª 2 Œ BCª 2 Œ – BCª 3 Œ 2 BCª 3 Œ 2 – BCª 4-Œ 3 BCª 5-Œ 3 BCª 6-Œ 3
A szövegben említett magyar állami szabványkiadványok Acélok próbavétele szakító-, ütõ- és hajlító vizsgálathoz ........... .............. ..............MSZ 103 Fémek mechanikai vizsgálata. Szakítóvizsgálat ......................... .............. ..............MSZ 105/1 -. Bemetszett próbatest ütõvizsgálata szobahõmérsékleten ........ .............. ..............MSZ 105/16 -. Bemetszett próbatest ütõvizsgálat hûtött állapotban ............... .............. ..............MSZ 105/17 -. A 3 mm-nél vékonyabb lemezek és szalagok hajlítóvizsgálata ............. ..............MSZ 105/41 -. A legalább 3 mm vastagságú termékek hajlítóvizsgálata ....... .............. ..............MSZ 105/42 Vas és acél. Mintavétel a vegyelemzéshez .................................. .............. ..............MSZ KGST 466 Vas és acél szilíciumtartalmának meghatározása ....................... .............. ..............MSZ KGST 484 Vas és acél foszfortartalmának meghatározása .......................... .............. ..............MSZ KGST 485 Vas és acél mangántartalmának meghatározása ........................ .............. ..............MSZ KGST 486 Acélok színjelölése. Általános mûszaki elõírások ...................... .............. ..............MSZ 499/1 Vas és acél nitrogéntartalmának meghatározása ........................ .............. ..............MSZ KGST 1239 Hidegen húzott acélrúd ötvözetlen szerkezeti acélból ................ .............. ..............MSZ 4369 Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélból kovácsolt munkadarabok általános mûszaki követelményei ............... .............. ..............MSZ 5738 Acélok hegesztett szerkezethez ................................................... .............. ..............MSZ 6280 Acél durvalemezek vizsgálata és minõsítése ultrahanggal ......... .............. ..............MSZ 7864 Kohászati termékek minõségének tanúsítása .............................. .............. ..............MSZ 14900 Acélgyártmányok makrohibái ..................................................... .............. ..............MI 17780 Vas, acél, vasalapú ötvözetek, ferroötvözetek, króm és mangán kéntartalmának meghatározása ................ .............. ..............MSZ 21011 Vas, acél, vasalapú ötvözetek, ferroötvözetek, króm és mangán széntartalmának meghatározása .............. .............. ..............MSZ 21012
A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a szabványt a kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg (elõfizethetõ bármely hírlapkézbesítõ postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelõfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR); vásárolható a Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. alatti Hírlapboltban). A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelõ indoklással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, IX., Üllõi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhetõ a Szabványboltban, Budapest, VIII., Üllõi út 24. (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431). F.k.: az MSZH Kiadói Fõosztály vezetõje – 90.0077/1, 1000 pld. – MSZH Nyomda, Budapest – F.v.: Nagy László
