A01 – 01. A polgári jog fogalma és tárgya. Közjog és magánjog. A polgári jog jogági kapcsolatai (családjog, kereskedelmi jog, gazdasági jog, stb.). Vázlat: I. magánjog, közjog fogalma, II. magánjog közjogiasodása, III. magánjog tárgyköre fogalma, IV. magánjog jogági kapcsolatai (családjog, kereskedelmi jog, gazdasági jog, munkajog, nemzetközi magánjog, polgári eljárásjog) I. Magánjog és közjog fogalma: Magánjog: magántevékenységet szabályozza, a privátautonómia joga, mely biztosítja és oltalmazza a személyek önálló, más hatalomtól független autonóm kapcsolatait, szerveződéseit, személyi és vagyoni viszonyait. Kijelöli az egyéni és a közösségi autonómia határait. Az autonóm jogalanyok egyenjogú és mellérendeltségi kapcsolatából keletkező vagyoni viszonyok, a jogalanyiság és az ebből eredő személyiségi jogok szabályozásával foglalkozik. A közjogtól elkülönített magánjog, ill. a jogalanyok szerint megjelölt polgári jog lényegileg azonos. Közjog: állami tevékenységet szabályozza, a jog életét, keletkezését, elmúlását, alkalmazását, kényszerhatalommal való érvényesülését jelenti. Személyi jog és vagyonjog egyenlő részei a magánjognak, igaz a vagyonjog anyagában hipertrofizál a személyi és családi joggal szemben. (Fürst László) A common law a közjog-magánjog elhatárolást ma sem ismeri. Közjog, magánjog dichotómiája: Kolosváry Bálint: magánéleti és közéleti viszonyokat említ, Zlinszky Imre szerint felosztás köz- és magánjog tárgya szerint nem lehetséges (ugyanazon tárgy szolgálhat mindkettő tárgyául), Grosschmid Béni: magánjog és nyilvánjog határai nem egyenesek, mint az USA határai, hanem csipkések, Szászy-Schwarz Gusztáv: közjo és magánjog különbsége graduális (magáncélÆ közcél), Szladics Károly: magánjog és közjog elhatárolása a védett érdekek szerint lehetséges, Szászy István: Moór Gyula beszámítási-elméletét használja (jogosított, jogilag kötöttÆ valamelyik vagy mindkettő állami vagy annak számítandó szerv), Georg Jellinek: hatalmi-elmélet (Imperiumtheorie) közjog: alá-fölé rendeltség, magánjog: mellérendelt jogviszonyok, nevezik többletérték-elméletnek is (állam akarata erősebb), Hans Kelsen: másképp hangzik a jog ha alárendelt és ha mellérendelt jogviszonyról van szó, Léon Duguit: egyén, társadalom nem rendelkezik jogokkal, kötelezettség a jog, illetve szociális funkció Ismérvek: Funkció Viszonyok Felek Kötelezettségek
Magánjog Személyeket megillető alanyi jogok biztosítása mellérendeltek egyenjogúak Akaratautonómiából erednek
Közjog Közhatalom kiépítése, fenntartása, gyakorlása Alá-fölé rendeltek Közhatalmat gyakorlót többletjogosultságok illetik Kötelezett akaratától független beállnak
Érdekek
Általában érdekellentét, és azok összeegyeztetése, Elviekben érdekazonosság érdekkiegyenlítés
Kényszer Közvetett, bírói út igénybevételével érhető el Közvetlen kényszer Jogviszonyok véletlenszerűek Szervezettek Szabályozás Jogosító (attributív) Parancsoló.(imperatív) II. A magánjog közjogiasodása: A klasszikus liberalizmus korának „lecsengésével” kezdődik és napjainkban is tart. Josserand kifejezése, a probléma lényege: Mikor kell a szabadságot magával szemben megvédeni? Monopol szervezetekÆ munkaadó-munkás ellentétÆ tömegforgalomÆ közszolgáltatásokÆ állam szerepe nőÆ tulajdon szolgálja a közjót! Munkaviszonyok sajátosságaiÆ új önálló jogágiság kialakulása Állam megjelenik a hosszútávú szerződéses kapcsolatokbanÆ törvényhozás és a bíróságok jogalkalmazási tevékenysége során korlátozzák a magánjogotÆ az autonómia erodálódott Szladits Károly szerint a jelenség átmenetiÆ de a tulajdonkorlátozás a tulajdonjog immanens eleme lettÆ szerződésekbe történő beavatkozás állami részről állandósult Deliktuális felelősségi jogot is érintetteÆ szubjektív helyébe objektív felelősség elve lépett (pl. államilag kötelező felelősségbiztosítás)Æ öröklési jogot csak kis mértékben (pl. jogi személyek jogutódlása) érintette Szociális piacgazdaságÆ rendszerváltozásÆ alkotmányos tétel (64/1993 ABH, a tulajdon szociális kötöttségekkel terhelt) Közjog és magánjog között vegyes szakjogágak jöttek létre: szociális jog, munkajog, gazdasági jog, agrárjog, fogyasztóvédelmi jog, környezetvédelmi jog A közjogiasodás szervezeti téren: közjogi jogi személyek megjelenése (köztestület, közalapítvány), „közfeladatok privatizációja”, ennek oka az, hogy a közjó nem monopolizálható vagy nem látható el megfelelően szinten állami/önkormányzati szervek útján Személyiségi jogok megélénkülnek, függetlenednek, „etische Aufladung” – etikai feltöltődés Közjog-magánjog merev határai felbomlottak, klasszikus jogági struktúrák fellazulása, magánjog nem definiálható a közjog ellentéteként. III. magánjog tárgyköre: Magánjog, polgári jog megjelölés sokáig szinoníma volt a kontinentális jogrendszerekbenÆ 18. sz. közepe és 19. sz. közepe közt a magánjog megnevezés autentikus (pl. 1928 – Magánjogi törvényjavaslat), a polgári jog: ideológia megalapozottságú, Ptk-nk van, a magánjog: hagyománytisztelet A szocialista jogi gondolkodás dualista (polgi és gazdi jog) és monista koncepciót (csak polgi jog létezik) ismerÆ Világhy Miklós: áruviszony-elmélet, ez a polgi jog materiális alapja, Eörsi Gyula: struktúra-elmélet (3 pólus: állampolgár, családfő, fogyasztó), mellérendeltség, egyenjogúság, a polgi jog az autonóm viszonyok területére szorul vissza, Asztalos László: nem az együttműködési kötelezettség, hanem az érdekszemlélet a kiindulópont, Vékás Lajos: áruviszonyok korábban torzult formában jelentek meg, a polgári jog árujellegű vagyoni viszonyok és nem vagyoni természetű viszonyok rendezésére is alkalmas (minden jogviszony vagy vagyonjoghoz kapcsolódó vagy vagyonjogi jellegű vagy vagyoni szankcióval illethető) A magánjog fogalmi és tárgyi elemeiről: Eugen Ehrlich – az ember egyedi és megismételhetetlen (A szociológia alapjai – 1913) az autonómiát nem a vagyon, hanem a személy elsődleges méltósága garantálja, Anton Menger: a magánjogban a személyiségi jogok térfoglalása a szociális célkitűzés megjelenésével következett be, mely által a vagyontalanok is megjelentek a polgári jogban A magánjog védi az alkotásokat, ez a védelem formájában dologi jogias, tartalmában személyiségi jellegű A vagyoni viszonyok lehetnek: a) dologi, b) kötelmi és c) öröklési jogviszonyok: a) dologi jog, személy és dolog között, tulajdonjog, birtok, idegen dologbeli jogok (állagjog, pl. haszonélvezet és értékjog, pl. zálogjog) b) javakon tulajdon szerzésnek a feltétele a tulajdonjog, Dominus követelheti, hogy Servus valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghez vigyen. c) tulajdonos tulajdonában halálakor bekövetkező változás vagyonjogi rendje, ipso iure tulajdonátszállás
IV. magánjog jogági kapcsolatai: A családjog – önálló jogági jellege a szocialista szeparatista érvek hatására alakult ki hagyományosan a magánjog része (Szladits: a magánjog két fő része a családjog és a vagyonjog) A klasszikus kódexek vagy önálló fejezetben, vagy a személyek joga között szerepeltették (BGB, ZGB) elhatárolás (ma már tarthatatlan szocialista) ideológiai érvei: o nő családon belüli kizsákmányolása, fölé és alárendeltségi viszonyok o a házasság nem polgárjogi szerződés, mert nem vagyoni jellegű (jogági alakulás alátámasztását látták benne) egységes magánjog melletti érvek o Nizsalovszky: családjog magánjogi jellege kézenfekvő, o sajátos vonásokkal rendelkező személykapcsolatok joga – magánjog integráns része (Bíró – Lenkovics) o polgári jog sajátosan elkülönült, de annak szerves részét képező jogág (Jobbágyi) a családi jogviszonyok a magánjog tárgykörébe tartoznak, viszonylagos önállósággal rendelkeznek. Hatályos jogunk szerint külön törvény szabályozza (1952. évi IV. törvény) o alapja a házasság – természetes intézmény, amely a férfi és a nő egymást kiegészítő bensőséges életközössége, tipikus környezete az élet továbbadásának, elsődleges és természetes közösség, mely elsőbbséget élvez az állammal szemben o a polgári és családi jogviszonyok közötti különbségek nem elegendő indokok a magánjogból való kiszakításra A kereskedelmi jog a római jog maga világkereskedelmi jog volt – nem volt külön szüksége ilyenre, hiszen világbirodalom volt középkor – forgalomellenesség, adósvédelem, a virágzó feudalizmus idején a glosszátorok és kommentátorok révén a római jog beépült a nagy európai jogrendszerekbe A gazdaság anyaira elsősorban a kereskedőkre és az általuk kötött ügyletfajtákra vonatkozóan külön törvények, rendeletek születtek (ex aequo et bono), amelyek az általános magánjog mellett mint speciális magánjog léteztek – magánjog horizontális megkettőződése. De az új jogterület anyajoga mindvégig az általános magánjog maradt. Ez a kereskedelmi jog univerzálissá vált nemzetközi jelleg, alkalmazkodó, rugalmas, tömegüzem joga, jogharmonizációk (választottbíróságok, közjegyzők révén) a kereskedelmi jog a tömegforgalom jogává vált. kereskedelemi tvk-k: Code de Commerce, HGB, KT (1875. évi XXXVII. törvény), Lord Mansfield révén a kereskedelmi jog és a common law egyesült. Egységesen szemléli a Codice civile, és a Uniform Commercial Code is. a kereskedelmi jog szabályait az általános forgalmi jog is magába olvasztotta (például: váltó, csődjog), nem önálló jogág. A gazdasági jog a.) a szociális jog gondolata – a teljes versenyszabadság, klasszikus liberalizmus, az önzés Bibliája (Heine) ellenében magánjog közjogiasodása során merült fel XIII. Leo – Rerum Novarum – a gazdagok csak kezelői vagyonuknak, azok élvezete azt nem illeti meg őket, mert minden gazdagság forrása a dolgozók munkája, vagyonnal és gazdagsággal együtt járó társadalmi kötelezettségre mutat rá. Quadregesimo Anno: szabad versenyt elveti, mint a gazdaság kizárólagos szabályozó elvét. magánjog erkölcsi nemesbedésének folyamata gazdasági jog: a magánjogi viszonyokat rendező magánjogi, továbbá az azokra vonatkozó közigazgatási jogszabályok összessége (Justus Wilhelm Hedemann) Weimari Köztársaság: Az állam kénytelen beavatkozni a magánjogba, és annak meghatározó tényezőjévé válni. ez a folyamat különösen jellemzi a totalitárius államok jogszabályait. b.) szocialista jogfelfogás tulajdon kisajátítása, társadalmasítása az ezzel összefüggésben keletkezett joganyag lett a gazdasági jog: a társadalmi vagyon irányítási, szervezési és gazdálkodási viszonyokra vonatkozó joganyag magánjog (vertikális) megkettőződése: polgári és gazdasági jog. Haszontalan túlkomplikálás (Nizsalovszky) ma már mind a vertikális, mind a horizontális megkettőződés idejétmúlt (Világhy, Mádl verték vissza a jogágalakítókat. Munkajog (Bismarck – Wohlfahrtstaat, Employer’s Liability Act) munkaszerződés: nem lehet a hűbéri viszonyhoz hasonló kötöttséget keletkezetni vele magánautonómia köre, mert szerződés, örök időkre munkaviszony nincs munkaadó – munkavállaló ellentmondásai: üzemi balesetek, egyoldalú szerződési feltétel-megállapításokÆ szociális jogalkotás (szigorú felelősség, TB) a munkaszerződéseket nem lehet úgy kezelni, mint más szerződéstípusokat, kilépnek a polgári szerződések köréből fejlődésének stádiumai: o Kollektív szerződések – gazdi egyenlőtlenséget enyhítik, feltételek kialakításában mindkét fél részt vesz. o munkaviszonyra vonatkozó magán-és közjogi jellegű szabályok munkajog címmel külön szakjoggá képződtek – közjog erősen jelen van, de a munkajog a magánjog része, részterülete a szoc és tbjog Nemzetközi magánjog ha egy magánjogi tényállásban külföldi elem szerepel (külföldi állampolgárság, külföldi lakhely, ha a tényállás külföldön valósul meg)ebben az esetben a nemzetközi magánjog eldönti, hogy mely jog alapján lehet ezt a viszonyt rendezni magánjogi kollíziós normák összessége, önálló jogág, módszere az utalás, a közvetett jogrendezés olyan tényállások alkotják, amelyek a hazai jog magánjogi, családi jogi és munkajogi szabályok hatálya alá tartoznak lényege a közvetett jogrendezés, két szinten 1. alkalmazandó jogrendszer kiválasztása 2. adott jogviszony tényleges szabályozását végző jogszabályok – tárgyi szabályok nemzetközi kapcsolatok joga nem önálló jogág szabályösszesség, amely a szabályozás sajátosságai révén összefügg és a nmj területén kívül maradt tudományosan önálló diszciplína, forrásai: belső jogforrások, bilaterális, multilaterális egyezmények, Polgári eljárásjog alaki magánjog (19. sz. közepéig ezt tartották) közjogi jogviszony (Oscar Bülow) a felek mindegyike csak az állammal szemben van közjogi viszonyban, a per során nem létesül közöttük közjogi jogviszony, a kereset közjogi jogosítvány a bírósággal és az alperessel szemben (Plósz Sándor) tárgya a felperes és az alperes között fennálló anyagi jogviszonyból eredő jogvita képezi a bíróság és a felperes, és a bíróság és az alperes között eljárási jogviszony keletkezik – ez pedig közjogi jellegű (Kengyel Miklós) a felperes és az alperes között kizárólag anyagi jogi jogviszony van. (Magyary Géza) A rendszerváltással a magyar jogfelfogás a polgári jog belső egysége mellett voksolt.
2
A02 - 02. A magánjog európai fejlődéstörténete a nagy kodifikációkig. Vázlat: I. történetiség fontossága, II. magánjog új időszámítása, III. glosszátorok, konziliátorok, IV római jog recepciója, V. természetjogi gondolkodásról, VI. polgári jog természetjogi értelmezése, VII. pandektajog. I. történetiség fontossága A történelem ismerete az internettársadalom szemlélete szerint fölös fényűzés, a jelen számít, de az ide tartozó Nietzschével szemben számos géniusz: Savigny, Goethe, Thomas Mann felvonultatható. „A jog története a modern jog minden tudományos elméletének alapja. A történelem az egyedüli útja annak, hogy saját álláspontunkról valódi ismereteket nyerhessünk.” (Friedrich Carl von Savigny) II. magánjog új időszámítása a.) A középkor Kr. Után 476-tal kezdődik a sötét középkor, vallásháborúk, népvándorlások, római művelődés hanyatlik, Nagy Károly birodalma az egyetlen oázis. Római jogból kivonatok készültek, ezek a leges romanae: a római jogot primitívebb formájában örökítették át. leges barbarorum – római jog és az egyes törzsi jogok latin kódexekben való összefoglalása ezredfordulón föléledt a római jog b.) A glosszátorok a Digesta ismerté válását nekik köszönhetjük Irnerius: glosszátori iskola megalapítója, a bolognai egyetemen tanított (ez lett a római jogiskola örököse) élete fő műve a Summa Codici – a Corpus Iuris Civilis lényeges tartalmát az Institutioknak mintegy másfélszeres terjedelmében foglalja össze. Az első aki kazuisztikából rendszert teremtett. A szellemiskola a Corpus Juris újraéledésével indult – magánjog új időszámítása (Paul Koschaker – die Wiedergeburt der Rechtskultur in Italien) magyarázataikkal a római jogot élővé tették, disztinkciókkal, paralel helyekkel, szövegelemzésekkel – a gyakorlat számára készítették elő (glosszátorok: Irnerius, Accursius, Azo) jogeset megbeszéléseket tartalmazó gyűjteményeket is készítettek négy lépcsőben • tényállást konstruáltak - casus • feltették a megoldásra váró kérdést - questio • ütköztették az ellen illetve mellette álló érveket – pro et contra • végül ennek megoldása lett a helyes jogi álláspont. - solutio recepció materiális feltételeinek megteremtése a legnagyobb érdemük: Az átveendő jog írásos meghatározása c.) Posztglosszátorok/kommentátorok/consiliatorok Glosszálták a glosszák glosszáit, ezért posztglosszátorok más néven – kommentátorok Bartolus (14. sz. első fele), tanítványai a bartolisták (pl. Baldus, az nmj atyja) a glosszátorok munkájához a tudomány eszközével nyúltak – rendszeralkotó modern magánjog dogmatikai kezdetei (Savigny) a glosszátorok műveit a kor igényeinek megfelelően igazították át ennek köszönhetően a római jog másodjára is világtörténeti jelentőségű lett – egyetemesnek lett mondható (Jehring) kazuisztikus jogot teremtettek kánonjog, longobárd eredetű statutárius jogot összeegyeztették kommentár, mint műfaj megteremtése, a consiliatorok között említésre méltó még Cinus, Bartolus tanítómestere d.) Római jog recepciója a római jog másodszori világjoggá válását nevezzük a római jog recepciójának – a hűbéri középkort bevitték a rómaiak jogába ehhez hozzájárult a Német Római császárságnak az a felfogása, hogy a római birodalom utóda, de az igazi ok az áruforgalom megélénkülése és ennek kényszerítő ereje, ill. a központi egységes jog igénye volt. a posztglosszátorok által kreált jus communét Európa-szerte átvették, forrásszerűen – gemeines Rechtté vált (V. Károly – Reichskammergerichtben kötelezővé tette, hogy a jus commumae szerint ítélkezzenek ha a helyi jog nem tud dönteni Pandektajog, azaz német közönséges jog nem azonos a iustianusi római joggal, mégis különös jelentőséggel bírt Közép- és Kelet-Európában, csak az jelent meg benne amit a glosszátorok és a consiliatorok feldolgoztak, Savignyval kezdődik és Windscheid Pandektáiban nyerte el végső formulázását, késői csúcsa pedig a BGB egyre több elemet vett át a kánonjogból és a német partikuláris nemzeti jogokból kisegítő anyag, egyedüli jog lett, ahol ezt véghez tudták vinni – a helyi jog nem ált ellen. kánonjog – kezdetekben a római jogot vallotta magáénak az egyház, később új elemeket fejlesztettek ki humanista iskola: eredeti szöveget, joganyagot állította vissz – latin elegáns előadási forrással együtt. Elegáns iskola – Vinnius, Voet – holland-római keverékjogot vitték a telepesek Fokvárosba, Ceylonra Német praktikusok a kommentárok irataira nyúltak vissza a római jog gyakorlati igényekhez való igazításának szándékával, kidolgozták az usus modernus pandectarumot (ius commune + német hazai jog) , a 18. sz. ban a praktikusok munkájával párhuzamosan a természetjogi iskola tejedt el e.) A természetjogi gondolkodás és a polgári természetjog természetjog alapgondolata: a jog megkettőződése: pozitív és a felette álló jogra. a pozitív jog felett álló Istenből, az emberi természetből vagy a tiszta észből leszűrhető örökérvényű jogelvek összessége – Szophoklész Antigonéja: természetjog klasszikus irodalmi feldolgozása Szent Tamás, Arisztotelész polgári természetjogi iskola: első kodifikációt követő elmélet a transzcendens felől az antropologikus felé (emberközpontú) fordul. a tudatot helyezi a vizsgálódás középpontjába természetjogi iskola: univerzális kódexet kívánt létrehozni, amelyet minden helyben., minden időben alkalmazni lehet, és amely feltétlenül helyes A polgári természetjog tipikusan magánjogias szemléletű (Samuel Puffendorf, Christian Wolff, Christian Thomasius), módszere a tiszta logikai rendszerezés észjog a fokozatosan elszakadt a filozófiai gyökerektől, és a magánjog elve lett. tiszta hézag és ellentmondásos rendszert hoztak létre – mindennek eredménye lett a kodifikáció a polgári természetjogi tan a jog teljes újjáépítését tűzte ki célul, univerzális törvénykönyv megalkotásával, mely örökérvényűségéneknek biztosítékai: emberi jogegyenlőség, rendi különbségek megszűntetése földtulajdon felszabadítása szerződési szabadság ******************************************************************************************* 3a. kérdezi az Irnerius, Bartolus műveit, Summa Codicis, Opera Bartoli pandektajog-miből áll?(római-kánon-hűbér) *******************************************************************************************
3
4
A03 - 03. A természetjogi kodifikációk. A BGB és az angol jogfejlődés. A magánjog változásai a klasszikus kodifikációktól napjainkig (veszélyes üzemi felelősség, termékfelelősség, fogyasztóvédelem, stb. kialakulása). Vázlat: I. Porosz Landrecht, II. OPTK, III. Code Civile, IV. kései kodifikációk V. Thibaud és Savigny vitája, VI. BGB VII svájci jogfejl, VIII változások elemei, irányai, IX. tvi és bírói jogfejlesztés, X. mjog szociológiai szemlélete, XI. jog gazdi elemzése, XII. termjog reinkarnációja A kodifikáció a felvilágosodás gondolata természetjogi iskola: pandektajogtól elhatárolódva önálló, saját alapeszméből építkező, logikus, hézagmentes magánjogi törvénykönyv a.) Allgemeines Landrecht (1791) (ALR) 1794. június 1-én lépett hatályba - nagy terjedelmű, - 19 000 szakasz, - kazuisztikus – törvényhozói túlkapás – mindenható igazgatás szándéka, hogy a polgári életnek minden részét folyamatosa, aprólékosan, és kimerítően szabályozza. - római és germán jogelemek, - rend és biztonság mozgalom lezárása, már kihirdetésekor túlhaladta a kor - nemesi osztályuralom konzerválása, polgárságnak tett engedményekkel b.) ABGB (1811) OPTK. – reformkódex - fél évszázad terméke: Mária Terézia hívta össze a bizottságot, a munkálatok II. József ideje alatt is folytatódtak - Martini I. Ferenc alatt átdolgozta, végleges formáját az Urentwurfnak köszönheti (Zeiller) - ABGB 1811-ben hirdették ki: sok volt az anakronizmusa, de hosszú időn keresztül hatályban maradt – mégis csak jó volt valamire, szigorúan véghez viszi a törvényhozás más ágaitól való elválasztást, túlmutatott a kor fejlettségi szintjén - részei: személyi – személyek és családi jogi viszonyok, dologi – dologbani, dologhozi, kötelmi rész: általános részi normák - lehetővé teszi a természetjogi jogelvek (natürliche Rechtsgrundsätze) figyelembe vételét - hatása a magyar jogfejlődésre: 1852-53 – 1961-ig hatályos volt c.) Code Civil: - modern polgári jogrend első és tökéletes törvénykönyve - a francia jogterületre nem hatott a római jog olyan mértékben, mint a német jogra - a kodifikációt kívánó szellemi áramlatot a radikális gondolkodók mind támogatták: „annyiszor váltasz jogrendszert, ahányszor postalovat” - Voltaire, négy hónap alatt készült el a mű tervezete - általános jogképesség, feudális földtulajdon megszüntetése, gyermekek egyenlő öröklése, házastársak egyenlősége, tulajdon sérthetetlensége, napóleon megszilárdította a nagypolgárság uralmát - forradalmi mozgalom eredményeként született meg, ideáltípusa a tulajdonos, szerződési szabadság kizárólag a közrend által korlátozható, vétkesen okozott kárért való felelősség - feudális kötöttségektől mentes kódex, polgári jogegyenlőség, felszabadított földtulajdon, vállalkozás szabadsága, család védelme, végintézkedés szabadsága, kötelező leszármazói öröklés – a kódex valóban a modern polgári jogrend alapvetése d.) Friedrich Justus Thibaut és Friedrich Carl von Savigny vitája: o Savigny (történeti jogi iskola) szerint a német jog még nem érett meg a kodifikációra, a jogtudományát kell még fejleszteni, a pandektairodalom bevezetője ő, leggoetheibb vonása: a teljesség, o Thibaut a törvénykönyv mellett voksolt, egységes polgári törvénykönyvet akart o Savigny nyomán született meg a történeti módszer a jogtudományban, de nem tartotta azt kizárólagosnak - a történeti jogi iskola: a kor kihozta előnyeit de hátrányait is - Savigny lett a törvényhozásért felelős miniszter, és állt élére az egységesítésnek - nyomán született meg a ADHGB – német kereskedelmi tvk –, valamint a drezdai javaslat, amely alapja lett a BGB kötelmi jogi részének, 11 fős bizottság dolgozott rajta 1873-tól, 13 évig, 1896-ban lett belőle törvény, 1900. január elsejével lépett életbe e.) BGB szükségessé vált német földön is egy egységes Ptk. megalkotása, mivel egy területen a Cc volt hatályos – fordításában, mint a badeni törvénykönyv, máshol az ALR, valamint partikuláris jogok tömkelege, kevés szociális elemet tartalmaz - BGB – pandekta-tudomány kései gyermeke - szerkezete: öt könyvből áll - általános, kötelmi - pandekta jog, dologi, családjog, örökjog – germanisztikus szemléletű - a magyar magánjogra igen jelentős hatással volt, Windscheid, Gierke, Plank nevével lehetne fémjelezni, szabatosság, rendszeresség, teljesség jellemzi, ma is hatályos Németországban f.) ZGB 1881 – egységes kötelmi jogi törvény (OR) - részei: személyi, család, öröklés, dologi, az Obligationenrect törvényt hozzácsatolták a ZGB-hez - nincs általános része, generálklauzák használata – például az utaló magatartás intézményének kidolgozása - bíró számára nagy mozgástér a mérlegelés körében - világos fogalmazás, érthető nyelvezet, blanketta szerződések szabályozása - nemzetközi gazdasági kapcsolatokban leggyakrabban mint semleges jogot hívják alkalmazni a svájci jogot. - az 1928-as magánjogi törvényjavaslatunk is erre támaszkodik, Európai Ptk. alapja lehet, g.) Az angol jogfejlődés - alapvetően különbözik a római – germán jogrendszerektől, a jogászképzés nem egyetemeken, hanem bíróságokon folyik - mindenidegen befolyással szemben megőrizte eredetiségét és önállóságát - common law alapjai: ősi kelta jog, frank eredetű normann hűbéri rendszer joganyaga - forrásai a Reports – I. Edwardtól napjainkig folyamatosan kibocsátott bírósági döntvénytár - jogtudomány: XII. század Blackstone – magas színvonalra emelete - jellemzői: függetlensége a római és germán jogtól, konzervativizmusa, polgári forradalmak előtti jogi formák megőrzése, önállóság, eredetiség, egységes és átfogó kodifikáció hiánya - alapjai: common law (közönséges jog), equity (méltányossági jog), statute law (törvényi jog) - common law: (vagy case law) nem kodifikált, de írásos jog, közönséges az equityvel, szokásjog a statute law-val szemben az ítélet szorosan kötődik a tényálláshoz, elvileg csak a tényállás megismétlődése során kerülhet ismét alkalmazásra, precedens – példaadó ítélet, kereseti jog – writ-rendszer az eljárási jog sokkal fontosabb, mint az anyagi jog, a reasoning from case to case lényege nem a dedukció hanem az egyedi tényállások közötti analógia, azonos tényállásban – azonos ítéletet kell hozni - equity (Court of Chancery alkalmazta) éppúgy esetjog, mint a common law, rugalmasság, méltányosság, a jogkereső felek a bíróságok döntései ellen a királyhoz fordultak, aki a kancellárt bízta meg a kérvények elintézésével o egységes bírói fórum alkalmazza ma - ha a common law összeütközésbe kerül az equity az irányadó - Statute law kora kkorban (I. Edvárd) hoztak számos törvényt, igazi jelentősége most van – 19., 20. században, oka: a precedensen alapuló jogfejlesztés ellentmondásos, nehézkes, törekvés a kodifikációra, (1965 Law Commission Act útján) A.) A magánjog változásai a klasszikus kodifikációktól napjainkig (a változások fő okairól és irányairól) a XIX. XX. századi kodifikációk nem képesek a magánjogi helyzetek megfelelő rendezésére törvény előtti egyenlőség, tulajdonjog szentsége, individuális privátautonómia elveire épülő szabályozás elégtelensége, problémák: o jogfejlesztés problémája: törvényhozással vagy bírói úton? o jog szociológiai személete: mjogi gondolkodást gyökeresen átalakította
5
B.) -
-
-
C.) D.) -
-
E.) F.) -
o jog gazdasági szemlélete: piaci logikát vitte be a magánjog rendszerébe o természetjog reinkarnációja: kodifikáció, recepció, adaptáció, konvergencia Törvényi és bírói jogfejlesztés a magánjog fejlesztésének kérdése a stabilitás, és az adaptációs képesség ellentmondáséban zajlik Törvényi jogfejlesztésről: o kódexek módosítás, új törvények létrehozása – novelláris változtatások törvényi jogfejlesztés a kódex keretén kívül: elsőként a veszélyes üzemek felelősségéről o fogyasztóvédelem: 1997. évi CLV. tv. o o ÁSZF: tömegtermelés. jogi standardizációra is szükség van – fogyasztók kiszolgáltatottságának ellensúlyozásaképpen (Olaszo., USA, Anglia, Fro., No., Ausztria, Mo.) termékfelelősség: gyártó és termelő szigorú kárfelelősségét állapítja meg, taxatíve felsorolt kimentési lehetőségek o kivételével. Feltörte a kötelem zárt, kétpólusú struktúráját, eltávolította a felelősség vétkességi elvét, bizonyításai teher szabályait megváltoztatta o reklámjog, fogyasztók tájékoztatása, tisztességtelen piaci magatartás szabályozása a hatályos felelősségi rendszer nem volt alkalmas a reparációs és kockázat-szétosztó feladatának betöltésére=> új törvényhozási területek: környezetszennyezés legkülönfélébb objektív felelősségi esetei, űrkutatás, atomkártalanítás o tulajdonjogi viszonyok átalakulása – annak korlátozottságát kellett elfogadtatni (például: kisajátítás) jogi személyek: tételes jog kreálmánya o a törvény ruházza fel jogokkal és terheli kötelezettségekkel o nincs jog által érinthetetlen lényege – igazi különbség a természetes és a jogi személyek között o fikciós elmélet: a szervezetet tekintjük úgy, mintha az őt alkotó személyek jogainak alanya lenne o realitás elmélet: testetlen akaratok o alanytalan jogok elmélete: jogoknak alanya nincsen o célvagyon-elmélet: minden vagyon célvagyon o beszámítás-elmélet: emberi cselekvések beszámítása különálló szervezetnek (Moór Gyula) o ezeket a jogi személyeket is mind külön törvényben szabályozták kodifikációs törekvések: o BGB, Code Civil átfogó átdolgozása o európai szerződési jog kódexe A bírói jogfejlesztésről (tvi és bíri jogfejl. – mint Goethe és Schiller – fogják egymás kezét, de nem néznek egymásra) a kontinentális jogokban tendencia, hogy a bírói jogfejlesztés előtérbe került bírói adaptációs módszerek révén a tulajdonjog társadalmi funkcióját állítja előtérbe a jog így lebegő joggá válik, amely alkalmazkodni tud a társadalmi változásokhoz kockázatviselés megosztása szerződések egyensúlyának felborulása is bírói beavatkozást igényel a klasszikus kódexeket és a törvényi jogot alakítja a bíróságok az évszázados kódexeket az ítélethozatalkori társadalmi – gazdasági viszonyok figyelembevételével alkalmazzák A magánjog szociológiai szemléletéről (François Gény és a modern iskola) a jog nem kizárólag törvényekből, bírói gyakorlatból áll, hanem annál jóval szélesebb a köre a társadalmi valóság jogilag jelentős tényeink feltárása elemzése jelenti a jog szociológiai szemléletét a jogi gondolkodásban az élő jogot kell szem előtt tartani, a törvényi jog nem feltétlen fedi a jogéletet – a jog gyakran szerződésekben, kereskedelmi szokásokban jelenik meg, nem pedig a törvényekben, bírói ítéletekben gentlemans agreement: üzleti életben a felek a tételes jog alkalmazását félreteszik, üzleti érdekből a gazdálkodó társaságok nem e tételes joghoz fordulnak, hanem kialakult egy un különjoguk a jogszociológia azokat a társadalmi jelenségeket tanulmányozza, amelyek egyúttal jogi jelenségek is – Jean Carbonnier o primér jellegű: jogszabály, bírói ítélet, o szekunder jellegű – a primér jellegűekből deriválódnak: házasság o direkt, indirektjogi jelenségek A jog gazdasági elemzéséről pragmatista felfogás: a gazdaságból és a konkrét jogesetekből indul ki – jog gazdasági elemzése a gazdasági személetet és alapfeltevéseket kívánja a jog egész területére kiterjeszteni USA, 60-as évek: Coase, Calabresi, Hayek (minimális állam), Fredman (piaci szabadság a záloga a gazdasági növekedésnek, egyén szabadságának), Milton Friedman – chicagói iskola a gazdaság logikája alkalmasabb a tevékenységek szabályozására, mint a jog közbelépése Richard A. Poesner: piaci modell: szabad piac a gazdaság működtetésének leghatékonyabb színtere, mert az árak a gazdasági döntések legmegbízhatóbb és legolcsóbb jelzései a jog gazdasági hasznosságának vizsgálatát nemcsak a jogalkotónak, hanem az egyedi ügyeletek eldöntésénél is ajánlja ígéretes, és veszélyes, kizárólag a következményekben gondolkodik, elembertelenedés A természetjog reinkarnációja célja a kódexek kötő erejének gyengítése a jog adaptációjának és nem felszámolásának érdekében alkalmazkodik a jogesetre koncentráló szemlélethez is Stammler: előfutár: Radbruch: kidolgozta az igazságosság általános érvényű kategóriáját – a tételes jog érvényét csak addig ismeri el, amíg az a természetjoggal való összevetése során kiderül annak igazatlan vagy helytelen volta lehetőséget nyitott arra, hogy a jogalkalmazási gyakorlat és a jogtudományi kódex anakronisztikus vagy keletkezésében hibás rendelkezéseit a megváltozott körülményekhez igazítsa public policy – közérdek érvényesítése az angol jogban a merev jogpozitivizmus és kiszámíthatóság egyeduralmával szemben lépett fel pozitív jog csak akkor érvényes, ha és amennyiben az a helyes jognak megfelel
6
A04 – 04. A magyar magánjog fejlődéstörténete. Magyar magánjogtudomány. 4.1. WERBŐCZYTŐL AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLETIG Werbőczy István, országbírói ítélőmester előtt a magánjog jogfejlődése sokban hasonlított az angol jog fejlődéséhez. Erről az időszakról: Frank Ignác: A magyar törvény keletkezéséről vagy A közigazság törvénye magyarhonban Tripartitum: o II. Ulászló megbízást adott Werbőczynek, hogy a magyar törvényi és szokásjogi joganyagot foglalja rendszerbe o 1514-ben készült el, 1917-ben került nyomdába, Bécsben o nem lett belőle törvény írott szokásjog o o főleg a nemesi magánjoggal foglalkozott, a városi, jobbágyi és partikuláris jogokat, a közjogot, perjogot és büntetőjogot hanyagolta o megóvta a magyar magánjogot a széteséstől Copus Juris Hungarici o a fennálló törvényeket gyűjtötte egybe, és foglalta rendszerbe o szerk.: Mosóczy Zakár és Telekdy Miklós, 1584-ben jelent meg, Nagyszombatban o magánjogi jogforrásokat is tartalmazott o a hármaskönyvvel együtt évszádokig a magyar bírói jogalkalmazás alapját képezte Planum Tabulare o bírói jogfejlesztő munka, különösen a Kúria és a hétszemélyes tábla o a tábla és a Kúria döntvényanyagának összefoglalása és rendszerezése o 1769-ben fogadta el a Kúria összes ülése, a királynő helybenhagyta, jogforrásá vált A magyar magánjog 1848. évi átalakulásáról o megérett a helyzet a hűbéri kötöttségek és különböző egyéb jogi akadályok elgördítésére o nemesi tulajdonjog alapjai: adományrendszer, ősiség, úrbériség, Werbőczy óta változatlan volt o az 1848-as törvényhozásokkal kezdődött meg a polgári átalakulás: jogegyenlőségen és szabad tulajdonon alapuló polgári jogrend o úrbér és annak helyettesítőinek megszűntetése, földbirtokosok kártalanítása, tized kártalanítás nélküli megszüntetése, ősiség eltörlése o a joghézag helyére nem hoztak létre magyar törvényeket, hanem az osztrák jog nyomult be (1852 - OPtk.) o 1855 – telekkönyvi rendelet Magyar magánjog uralmának helyreállításáról 1860 – októberi diploma: az 1848-at megelőző törvényeket állította vissza, az igazságszolgáltatást visszaadta a magyar alkotmányos szerveknek 1861 – Országbírói Értekezlet: Ideiglenes törvénykezési szabályok: írott szokásjog, félbe maradt, átmenetinek szánták o o hasonló jelentőségű, mint a Hármaskönyv o „állandó zsinórmérték” a bíróság törvényes eljárásában o OPTK. telekkönyvvel kapcsolatok rendelkezéseit és a telekkönyvi rendszer fenntartotta o az ország bizonyos részein az OPtk. egy az egyben maradt életben o a gyakorlat széles körben folyamodott az OPtk.-hoz, mint ahogy azt előirányozták o az idegen elveket a hazai viszonyokra alkalmazták (házassági vagyonjog és az öröklési jog maradt fenn) Magyar magánjogi kodifikációk o – kiegyezés után résztörvények (szerződési és felelősségi jog) o 1875. évi XXXVII. törvény a Kereskedelmi törvény, Apáthy István nevéhez kötődik – nemcsak kereskedelmi jellegű normákat tartalmaz – kötelmi jog általános része, jóhiszemű jogszerző, vételi ügylet o a német ker.törvény fordítása nagyrészt – annak elveivel, jogintézményeivel o 1876 – váltótörvény o 1877 – gyám törvény o 1894 – házassági törvény o 1876 – végrendeletek alakiságáról szóló törvény o királyi Kúria jogfejlesztő tevékenysége gazdag (ági öröklés, özvegyi jog, veszélyes üzemek felelősségének kifejlesztése) o 1881 – perrendtartási novella – bírói gyakorlat egységessége o 1900 – első Ptk. Tervezet (Grosschmid: házassági jog, Sipőcz: Egyéb családi jog, Imling: Dologi jog, Thirring Lajos: kötelmi jog, Szászy-Schwarz: öröklési jog) o 1913 – második tervezet szövege – az első alapos átdolgozása, Szladits Károly is részt vett benne, ehhez járult a bírói jogfejlesztő munka – írott szokásjog lett belőle 1928 – Mtj. (Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslat) o Magyarország magánjogi Törvénykönyvének Javaslata o 1922-től 1928-ig dolgoztak rajta, míg a képviselőház elé került o bírói joggyakorlatot feldolgozta és írott szokásjoggá vált o BGB és a ZGB hatása érvényesül rajta o nincs általános része, személyi és családjog, dologi, örök és kötelmi jogi részeket tartalmaz o magánjog sérthetetlensége, korlátozott szerződési szabadság, szerződési hűség alaptétele o elmaradt a törvénnyé emelése, mert a magyar szokásjog egységes érvényesülésétől vártak bizonyos fokú egységet o Szászy István: 1947 – magánjog általános részéről szóló tankönyv A magyar magánjog tudományáról Frank Ignác – anyagi és eljárásjogot elsőként szedi ketté Ökröss Bálint: anyagi magánjog: személyi, vagyoni és hiteltörvények Wenzel Gusztáv: magánjogot, perjogot, jogtörténetet, és összehasonlító jogot oktatott Zlinszky Imre: magyar magánjog egészét feldolgozta Nizsalovszky Endre szerinti felosztás: nemzeti irányzat vezér egyénisége: Grosschmidt Béni (Szladits Károly pedig „lefordította magyarra” o kodifikációs előmunkálatok: házassági és családi jog o jogszabálytan, tulajdonjog, örökjog, kötelesrész o kötelmi jog – Fejezetek című munka liberális irányzat o feudális maradványok teljes kigyomlálása o Teleszky István: örökjog-javaslata
7
Dell’Adamy Rezső Szászy-Schwarz Gusztáv: érdekeszme meghonosítása általános magánjogi és családjogi fejtegetések általános rész mellőzése BGB a minta számára szociális jogfelfogás o liberális magánjog örökérvényű elveiből kiábrándulva a jogban a szociális igazságot keresik o Meszlény Artúr: az ő munkássága nyomán épül be a magánjogba a személy, személyiségi jogok és az immateriális javak védelme Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Magyar magánjog I-VI. monumentális munka o Jogtudományi közlöny első főszerkesztője o iskolát teremtett o bibliográfiai tevékenység: Újlaki Dénes o publikációs kiadványsorozat o tanulmányok közzététele Nizsalovszky Endre: o egyetemi tanár: kereskedelmi és váltójog, polgári törvénykezést, magyar magánjogot oktat, européer o orvosi joggal is foglalkozott, 1957-ben elbocsátották az egyetemről,, oda többé be nem tehette a lábát Marton Géza: o objektív felelősség tanát neki köszönhetjük – tagadta a szubjektív felelősséget o a római jog professzora o a biztosabban érvényesülő szankciók megelőző és nevelő hatása az erősebb – a bírói mérlegelés szélesebb körben való engedélyezéséért szállt síkra Villányi (Fürst) László: magánjog szerkezet o utaló magtartásokról írt monográfia Szászy István: nemzetközi magánjog első tanára Világhy Miklós: szocialista polgári jogtudomány o iparvállalatok államosításának jogi megoldásait dolgozta ki o marxista polgári jog elveit követte o állam és a vállalta – áruviszonyok és a polgári jog lettel a fő kutatási területei o ma már meghaladott, de áruviszony elméletének sok használható eleme van Eörsi Gyula:küzdelem a szocialista magánjog függetlenségéért a szubjektív felelősség tanának elmélet általánosítása szükséges Asztalos László: jogtörténeti írások, dogmatikai fejtegetések Novotni Zoltán: szerzőségek és társasági jog Mádl Ferenc: deliktuális felelősségről monográfia, nemzetközi magánjog, európajog Vékás Lajos: szerződési jog Sólyom László: személyiségi jogi elméleti munkája, környezetvédelem o o
-
-
-
-
-
-
********************************* G.) -
-
A magyar magánjogról sor új intézményi reformot vezettek be az első vh. után háborús jog 1931-től válságjogi intézkedések sorozata kétféle szemlélet: o kontinuív: az új politikai hatalom nem zárja ki a régi jogrendszer működését o diszokontinuív: forradalmi változások esetén az új politikai hatalom a régi rend lényegét adó alapintézmények további működését és továbbhaladását nem ismeri el (1949 után) szocialista fordulat után megindult a társadalmi rend felszámolása és új alapokra helyezése tulajdoni rend átalakítása – komoly feladatot rótt a bíróságokra a magánjogi bíróságok a háború előtti joganyagra támaszkodtak szükségessé vált a kodifikáció: 1953-ban megkezdődött, 1959. évi IV. törvény – a Ptk. nem szocialista alapú kódexként született meg alapjaiban a kisárutermelés viszonyait tükrözte centralizált gazdaságirányítás gazdálkodó szervezetek forgalmi viszonyai: tervszerződések megalkotásával személyek, állami vállalatok, más gazdálkodó szervezetek viszonyait is szabályozta igazán szocialista részei csak a tervszerződések voltak az ÁP csak a magántulajdon megszerzésében korlátozott kiemelkedően sikeres kódex
8
A05 - 05. A magánjog vezérmotívumai, generálklauzulái és a Ptk. bevezető rendelkezései. BGB óta szerepelnek a törvényekben generálklauzulák a kódex nem tud zárt rendszert létrehozni, egységes és megváltoztathatatlan fogalmi rendszer csak az élet, lélek (egyház) a magánjog egészét áthatják jog filozófiai megalapozását szolgálják, biztosítják annak politikai semlegességét A magánjog vezérmotívumai 1. Ésszerűség – Szladics ratio scripta a logikai teljesség igényével jelenik meg a magánjog, célja a közjó 2. Igazságosság – Szladics (AB – tárgyi formális jogbiztonság fontosabb a részleges, szubjektív igazságosságnál) 3. Jogbiztonság - Szladics, kiszámíthatóság, állandóság, jogtételek zsinórmértékként funkcionálnak 4. Méltányosság – Újlaki László, ablakbérlés, frstration, mjogi változások követésének egyik fontos eszköze A magánjog alapintézményeiről Polgári jogegyenlőség minden ember egyenlő – formális az esélyegyenlőség eszméje egyenlő, általános és feltétlen jogképesség visszavonhatatlan és korlátozhatatlan A tulajdon szabadsága magántulajdon szabadságára épül a polgári jogrend tulajdonával mindenki szabadon rendelkezik közérdekű, közcélú korlátozásai lehetnek Szerződés szabadsága akar-e szerződést kötni kivel akar szerződést kötni milyet, milyen tartalommal Végrendelkezési szabadság tulajdonjog, vállalkozás folytonosságának, a gazdasági hatalom halál utáni fenntartásának eszköze, tulajdonjog halál esetén való átörökítése uralkodó jellege: kötelesrész Szerzett jogok védelme szerzett jogok tiszteletben tartása, és védelme az állam kötelezettsége azonnali és feltétlen kártalanítás ellenében vonhatja el a tulajdont, magánjogi jogviszonyokat utóbb jogszabállyal sem változtathatja meg szerződéses kapcsolatba is csak ritkán avatkozhat be Publicitás elve forgalom nyilvánossága, garanciális jogintézmény Magánjog szervező jellege (nem intézményi hanem funkcionális karakterű) működési elv) A generálklauzulákról bírói jog betörésének kapui jog adaptációját szolgálja a változó életviszonyokhoz kódexbe beépített vezérelv ezek hiányában bírói fikcióhoz kénytelen az igazságszolgáltatás fordulni – deformáló hatás jóhiszeműség és tisztesség: (Treu und Glauben) bíró kezébe tette le a jogfejlesztést o igazságosság, o szerződési hűség o méltányosság o erkölcs o kölcsönös érdekszempontok o forgalmi érdek követelménye o jogszabály értelmezése és a jogfejlesztés eszköze jó erkölcs: (gute Sitten) családi élet és szexuális kapcsolatok terén alkalmazzák, munkaviszonyok, személyes és gazdasági döntési szabadságot korlátozó szerződésekkel összefüggésben A Ptk. bevezető rendelkezései A törvény értelmezése és célja, (illetve tárgyköre) 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. törvényhozót is kötelezettség terheli – a rokon területek szabályozásánál legyen tekintettel a Ptk. rendszerére bírói mérlegelés és adaptáció lehetőségét is biztosítja értelmezési generálklauzula civilisztikai szemléletmód szükséges Az alanyi jogok védelme 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. 3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. kétirányú kötelezettség: o jogok szabad gyakorlása: magánautonómia kibontakozása, szabadság érvényesülése, liberális joggyakorlás érvényesülése o jogok védelme: az autonómiát nem lehet büntetlenül megsérteni – a Ptk. a maga eszközeivel védi a személyi és vagyoni jogokat azonos védelembe részesíti a személyek törvényes érdekeit amelyek nem alanyi jogok o jogok gyakorlásának határt szab – jogok korlátozhatósága, társadalmi rendeletetésének megfelelő joggyakorlás tulajdon védelme: tulajdoni formák, tulajdonosi jogosultságokra is érvényes Jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés követelménye Ptk 4 § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Pl. tájékoztatási kötelezettség generálklauzula ( Treu und Glauben) tartalommal való megtöltése a jogalkalmazási gyakorlatra vár. Harmathy vizsgálata során kiemeli: a neoliberáls irányzat szerint- erkölcsi elvek alkalmazása ellen foglal állást, mert ezek érvényesítése erősíti az állami beavatkozást. Vékás: a kölcsönös együttműködés – minimumelvárást kifejező jogelv
9
Az elvvel kapcsolatban széleskörű bírói gyakorlat alakult ki. Az elvárhatóság követelménye Ptk 4 § (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. ez a rendelkezés generálklauzula, mely a minimálisan elvárható, objektivizált magatartási mércét határozza meg. A jó és gondos családapa (bonus et diligens paterfamilias, angolul – reasonable man) magyar polgári jogi megfelelője Felróhatóságtól független felelősség Ptk 4 § (4) második mondata: a saját felróható magatartásra alapított előnyszerzést tiltja. Pl.: felperes különvagyonából értékes ajándékot ad házastársának, majd a házasságot feldúlja és a felperes visszaköveteli az ajándékot. A Bíróság visszautasítja. 4 § (4) harmadik mondata: magatartási mércét állapít meg mindkét előző követelménnyel kapcsolatban. Cél: önhibás szerződésszegő, károkozót a (4) bekezdés első két fordulata alapján ne zárja el az igény érvényesítésétől abban az esetben, ha annak feltételei fennállnak. A joggal való visszaélés tilalma Ptk 5 § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Ptk 5 § (2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik, törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.(Shylock – 1 font hús – Velencei kalmár) A joggal való visszaélés tilalma az igazságosság és méltányosság eszméiben gyökerezik, az alanyi jogok gyakorlásának határa nem önálló tényállás, mindig az egyes jogviszonyok körében veendő figyelembe * LB kirekesztette a családi viszonyok köréből Ptk 5 § (3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. pl.: tulajdonközösség, lakásbérlet A polgárjog alapelvei Az alapelvek funkciói • értelmezési funkció: azt hivatott elősegíteni, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák • hézagpótló funkció: az általános jogi normák és az egyes (konkrét) életviszonyok szükségszerű különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése érdekében van szükség. A polgári jog területén találhatunk • deklaratív alapelveket, melyek a jog általános elveit alkalmazzák a relatíve önálló polgári jog, mint jogág területére, figyelembe véve a polgári jogviszonyok sajátosságait. (a jogalkotásban és a jogfejlesztő értelmezésben van nagyobb szerepük) • operatív alapelveket, melyek konkrétabb szerepet kapnak a jogalkalmazásban, s nem ritkán önállóan is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére (szerepük az értelmezés mellett hézagpótló jellegű). A polgári jog alapelvei 1. az autonóm mozgástér védelmének elve 2. az ésszerűség elve 3. az igazságosság elve 4. a jogbiztonság elve 5. jogfejlesztő értelmezés elve 6. jóhiszeműség és tisztesség elve 7. a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és fogalompárja, 8. a joggal való visszaélés tilalmának az elve 9. az együttműködési kötelezettség elve 10. az elvárható magatartás elve. Deklaratív alapelvek A törvény célja ⇒ deklaratív alapelvek 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. 3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. Jellemzői: - jogpolitikai tendenciákat, célkitűzéseket és elvárásokat rögzítenek. - a konkrét jogviták során közvetlenül nem érvényesülnek. - személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza /Ptk.1.§./ - a jogalkalmazás ne legyen ellentétes a Ptk.-val - analóg jogalkalmazás ⇒ lényegi pontokon hasonlóság legyen - az alanyi jog és törvényes védelme /Ptk. 2. §. / - alanyi jog, meghatározott, biztosított, védett cselekvési lehetőség - ami alanyi jogként nem határozható meg, de méltányolható és védeni kell – az alanyi jog egyik korlátja - a tulajdon védelmének alapelve/Ptk. 3.§./ Az utaló magatartás egy olyan jogilag nem tiltott szándékos magatartás, amely egy másik jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből azt önhibáján kívül károsodás éri. Ilyenkor az egyik fél magatartása „biztatásnak” minősül a másik felé, ezért az ilyen kárt „biztatási kárnak” is nevezzük. A bíróság az ilyen kárt egészben vagy részben megtérítteti. Az utaló magatartás alapján való marasztalás is egy hatalmasság, bírói alakító jog. teljes kár megtérítésére kötelezi a másik felet a károsult viselje teljes kárát a kárt részben a károsult, részben a másik fél viselje. Az utaló magatartás törvényi tényállási elemei a következők: szándékos magatartás, * bármilyen alakban történhet; (szóbeli, írásbeli, hallgatólagos) * tudomásul vétel, az utalás határozottsága * az önhiba hiánya * jóhiszeműség az utaló magatartásban bízó fél oldalán olyan cselekvés, amit az utaló magatartásba vetett bizalom nélkül nem tett volna meg * károsodás okozati összefüggés * kártérítés.
10
A06 - 06. A polgári jog forrásai. Vázlat: I. jogforrások általában, II. jogforrási hierarchia, III. alaki, anyagi jogforrás fogalma, IV. Alkotmány, AB határozatai, V. mj virtuális és konkrét forrásai, VI. szokásjog, bírói jog, VII. jogügyletek jogforrási jellege I. Általában a jogforrásokról Jogforrásnak azt a formát nevezzük, amelyben a jogszabály megjelenik és felismerhető. Először Titus Livius használta a Leges duodecim tabularum (XII táblás törvényekkel) kapcsolatban. 1. a jogbölcseletek megkülönböztetnek: Lehet materiális (jog tartalma) és formális (erő és érvényesség ahonnan ered), illetve genetikus (Puchta – Überzeugung des Volkes, a jog genezise) és gnosszeológiai (a jogot a megjelenési formájából vezeti le, pl. tv). általános jogforrás fogalom individuális jogforrás fogalom: jog = állami akarat, ide tartoznak még azok a nézetek, melyek szerint a jog forrása: jogtudat, jogérzet 2. a magánjog formális jogforrás fogalomból indul ki, ezt tovább bontja: belső, érvényességi jogforrás: itt a forrás a hatalom, ez két féle lehet: a priori (önmagától való), vagy szubszidiárius (mástól származtatott) külső, megismerési jogforrás: vagy általános (tv, rendelet) vagy konkrét( Alkotmány, Ptk) A magánjog forrásai, amennyiben alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkoznak, csak a priori források, azaz törvények lehetnek (Alk. 8 § (2)) II. Az Alkotmányról és az AB határozatairól mint a magánjog kútfőiről A magánjog elsődleges, konkrét jogforrása az Alkotmány. Alapvető jogok és kötelességek. Rendszerváltás utáni jogfejlődés, különösen a közjog területén: az Alkotmány mondja ki a gazdasági élet tekintetében az új elveket (vállalkozás szabadsága, piacgazdaság) ezzel az Alkotmány a magánjog valóságos forrása lett. Az Alkotmány nemcsak háttér jogforrás, hanem direkt, közvetlen módon is az egész értékrendjének át kell hatnia a magánjogot. AB határozatok is a magánjog kútfői (pl. nőgyógyász autonómiájának védelme, nem köteles abortuszt végrehajtani) az alkotmányellenességet kimondó határozatai a jogszabályokat erga omnes hatállyal megsemmisítik, ezzel a jog forrásává válnak közvetlen jogforrások: ha a rendes bíróság a konkrét ítéletet közvetlen arra hivatkozással hozhatja meg közvetett jogforrások: ha az AB határozat a magánjogi rendelkezések alkotmányos értelmét és tartalmát határozza meg. AB határozatok forrásai a bírói dontéseknek Gyakran az AB is merít a jogalkalmazási gyakorlatból (élő jog doktrinája) Az Alkotmánybíróság határozatai: Az Alkotmánybíróság tevékenysége nem jogalkalmazás. Szerepe elsősorban a “negatív jogalkotás”, az alaptörvénybe ütköző normák hatályon kívül helyezéssel történő kigyomlálása. (normakontroll). III. A magánjog vertikális és konkrét forrásairól A magánjog általános jogforrása: a törvény, konkrét: Ptk, 1960. 11tvr. kódex hatálybalépéséről, 1978. 2. tvr. (Ptké I., II.) Egyéb törvények rendezik a magánjog egyes részterületeit: pl.: 1952. IV. tv (Csjt.) 1979. 13. tvr( Kódex) 1949. Évi XX tv. – az Alkotmány. Az alkotmány a polgári jognak is alaptörvénye. Főleg az alkotmányos alapjogok tekintetében: alapvető emberi jogok, tulajdonhoz való jog, öröklés joga, vállalkozás joga, gazdasági verseny szabadsága. Polgári Törvénykönyv (1959. Évi IV tv. – Ptk.) Ez a polgári jog legfontosabb normáinak rendszerbe foglalt gyűjteménye (kódexe), és egyben a magánjog egész területének anyajoga. Kiemelt a többi törvény közül, ún. kódex – jellegű, irányadó szerepe van. Egyéb, célzatosan polgári jogi vonatkozású törvények A speciális jogterületek, ill. jogintézmények részletes szabályozását a Ptk. külön törvényekre utalja. 1952. évi IV. tv. – a házasságról, a családról és a gyámságról szóló tv. 1997. évi CXLIV. tv. – a gazdasági társaságokról szóló tv. 1991. évi XLIX. tv. – csődtörvény. 1999. évi LXXVI. tv. – szerzői jogról szóló tv. 1995. évi XXXIII. tv. – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló tv. 1987. évi XI. tv. – a jogalkotásról szóló tv. Nemzetközi szerződések Magyarország csatlakozási megállapodása az EU-hoz – személyek, áruk, tőke, szolgáltatások áramlása értékpapír-forgalom – Genf 1931. június 7-én kötött, 1931 – csekkforgalmi megállapodás 1980 – Bécsi egyezmény (nemzetközi adás-vétel) egységes közösségi Ptk jogközelítés, egységes társasági jog, és szerződések A kormányrendeletek Leggyakrabban a Ptk. egyes rendelkezéseinek végrehajtási (azaz részletező) szabályait tartalmazzák. Arra is van lehetőség, hogy a Kormány a Ptk. által nem szabályozott polgári jogi viszonyokat is rendezzen. Ez esetben a kormányrendeletek kifejezetten a Ptk – val összhangban szabályozhatnak személyi és vagyoni viszonyokat. A miniszteri rendeletek A Ptk. 685. § a.) pontja taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor kivételesen a törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelet is szabályozhatja az állampolgárok személyi és vagyoni viszonyait. A helyi önkormányzati rendeletek A jogalkotásról szóló 1987. Évi XI. tv. 10.§ - a értelmében az önkormányzatok saját illetékességi területükön törvény vagy kormányrendelet felhatalmazására a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályok megállapítására, vagy magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkothatnak. Ezt a szabályt a Ptk. leszűkíti annyiban, hogy önkormányzati rendelet polgári jogi viszonyokat csak törvényi szintű felhatalmazás alapján szabályozhat. Törvényerejű rendeletek Korábban létezett az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendelet. Ezek közül kiemelkedik a Ptk. – t hatálybaléptető 1960. évi 11. tvr. (Ptké. I.) és az 1977 – es Ptk. novellát hatályba léptető 1978: 2. tvr. (Ptké. II.). E jogterületek korszerűsítése során a tvr. – eket folyamatosan törvényi szabályozás váltja fel. IV. A szokásjog kútfői jellegéről A szokás az a szabály, amelyet kötelezőnek és követésre méltónak érzünk az okból, mert jogtársaink, a társadalom tagjai követni szokták.(Szászy). 1. két nézet: miért kötelező a szokás, mitől válik joggá?
11
szokásjog azon alapszik, hogy azt a törvényhozó elismeri (Rümelin?), alapja a törvényhozó akarata. Ha a törvényhozó a társadalmi szokást magáévá teszi, törvény, jog lesz belőle. Pl.: előszerződés intézménye Helyesebb nézet: szokás joggá azáltal válik, hogy azt a jogalkalmazási gyakorlat ítélkezése alapjára teszi. Grosschmid Béni: nem a bírák csinálják a jogot, hanem csak megtalálják (bányász metafora) Újabb kutatók szerint szokást a bírói ítélkezés teszi joggá. A szokás a magyar jognak alapvető forrása volt. Forrása-e a jelenlegi polgári jogunknak is? Igen, de alkalmasnak kell lennie arra, hogy élő joggá váljék, azaz az ítélkezési gyakorlat alapja legyen. A Ptk. is utal kifejezetten szokásra: 613 § (1) “szokásos mértékű ajándék” – itt a bírói gyakorlat állapítja meg, hogy mi az. Parasolventia – csak pozitív eredményét tekintve ismeri el Szokásjog (ius non scriptum) alatt általában az államhatalom által elfogadott és szankcionált, az életben kialakult bírói gyakorlat által elfogadott magatartási szabályokat értjük. A magyar polgári jog fejlődése során a szokásjognak rendkívül nagy volt a jelentősége, mindaddig, amíg a Polgári Törvénykönyv nem lépett hatályba. A törvény nem egy helyen utal a szokásra: - szokásos mértékű ajándékozás - fürdők, éttermek felelőssége olyan dolgok tekintetében, melyeket a látogatók rendszerint be szoktak vinni. Az ítélkezési gyakorlat is utal a szokásosra: - az, hogy a menyasszonytánc során összegyűlt pénz melyik házasfél vagyonához tartozik, a korábbi bírói gyakorlat a helyi szokásra utalt - a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben a bírói gyakorlat a szerződés szerződéses elemének tekinti a szokásos általános feltételeket V. Bírói jogról Jogalkalmazás: joghoz kötött, kizárólagos normaalkalmazás Jogképződés: a bíróságok tevékenységében megy végbe helyes álláspont a kettő közt. (Marton Géza: minden tv vak csak a bíró szeme teszi láthatóvá azt) Jogforrási jellegnek a megítélésénél a kiindulási pont: a törvénynek, jogszabályoknak meghatározó jellegük van a jogalkalmazásban. A bíróság a jogszabályokhoz kötve van , de alkotó tevékenységet végez: ő mondja meg, hogy adott időben mi számít jognak, és mi az érvényes jog tartalma. Bírói döntés: alkotó munka eredménye, de nem jogalkotás egy elem hiányzik: a normativitás. A következetes és állandó alkalmazás, és általános tartalom.??? LB: jogfejlesztő jogalkalmazás delegált szerve, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, melyeket a Magyar Közlöny közzétesz. Elvi bírósági határozatokat tesz közzé??? Jogszabályi forma, addig követni kell, amíg az LB meg nem változtatja. A bíróságok elvi állásfoglalásai: A bíróságok értelmezik, alkalmazzák, s ezáltal szükségszerűen fejlesztik is a jogot. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása – az ún. jogegységi eljárás keretében – a Legfelsőbb Bíróság feladata. A Legfelsőbb Bíróság az alsóbb bíróságokra kötelező irányelveket, elvi döntéseket, valamint nem kötelező kollégiumi állásfoglalásokat hoz. VI. A jogügyletek jogforrási jellege Vannak, akik a felek közti szerződési megállapodást, amit a törvény közöttük kötelezőnek ismer el, konkrét jogforrásnak mondják. Gondolat eredete: a magánjogi jogügylet nemcsak a tényállás szerepét játsza, hanem a jogügylet egyben a joghatások forrása is. (Moór) Code Civil: szerződésnek törvényi ereje van adhéziós szerződés (Raymond Saleilleshez kötődik): a jog nincs tekintettel a társadalmi valóságra, mert szerződésként kezeli azokat a megállapodásokat is, amelyeket az egyik fél diktál. Az általános szerződési feltételek kibocsátói egészében és intézményesen félreteszik a törvényi jogot, helyébe saját diktált jogügyleti követelményeiket állítják, melyek ily módon tételes jogként funkcionálnak. A jogügyleti tételek ezáltal szociológiailag jogforrássá válnak. Közig-i szerződések: az ÁSZF –knek egy további tipikus területe, itt keverednek a közjogi és magánjogi elemek szerződés elfajulása: különösen egyenlőtlen pozíciójú felek A jogügyletnek jogforráskénti elismerése átalakítja a hagyományos jogforrástant, és az állami jogalkotás mellett a nem állami jogalkotást is el kellene ismernünk, és az ügyfelet is állami szervnek kellene minősítenünk. Elhomályosodik a választóvonal a jogalkotás és a jogalkalmazás között. ***************************************************************** A POLGÁRI JOG ALAKI FORRÁSAI: A jogi norma magatartásszabály. A jogi norma megismerési forrása – a jogforrás – a jogalkotó hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály. Jogforrásnak ma általában csak az írott jogot ismerjük el. A mindenkire egyaránt vonatkozó, mindenki által alkalmazandó, absztrakt írott jogi és szokásjogi normákat együttesen tárgyi jognak (norma agendi) nevezzük. Megkülönböztetjük a tárgyi jogtól az alanyi jogot, mint egy konkrét személyt a tárgyi jog alapján megillető jogosultságot. (facultas agendi).
12
A07 - 07. A polgári jogi jogszabály szerkezete, elemei. A normakapcsolatok. A jogi norma mint általános parancs nem egyetlen esetre, hanem az esetek egész jövendő sorára vonatkozik, az áletből merít és az életet befolyásolja az általános magánjogi szabály absztrakt tétel Meghatározott élethelyzet bekövetkezésekor a jogszabályi rendelkezés megelevenedik, ezek az élethelyzetek a jogi tények, A polgári jogi norma szerkezete Szerkezeti elemek modellszerűen három részből tevődik össze a polgári jogi norma: tényállás, rendelkezés, jogkövetkezmény gyakran ezek nem egy jogszabályi helyen belül vannak, hanem a törvény szövegén belül, elszórtan Tényállás:( tények összessége, melyekre az absztrakt jogtétel vonatkozik) Feltétel vagy hipotézis: azokat az elvont módon meghatározott jelenségek összességét fogalmazza meg, amelyek beállásához a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz. a jogon kívüli életjelenségekből vagy anyagi történésekből merített absztrakció feltételes mellékmondat – ha, akkor, de gyakran nem így nyer megfogalmazást, vagy az adott helyen nem is tartalmaz feltételt, vagy nem az egészet. részei: tényállási elemek. általános (főszabály) és különös (kivétel) magánjogi szabálya tényállás megmutatja, kire kell a szabályt alkalmazni – személyi hatály körülhatárolja Az általános és a különös tényállásról Az életbeli tények általánosításának eltérő fokozatai vannak, ettől függően beszélünk általános és különös magánjogi szabályokról (lex generalis, lex specialis) Lex specialis derogat legi generali (egy tényállás több jogszabályban megtalálható, különöst kell alkalmazni az általánossal szemben Privilégium: legáltalánosabb tényállási jogszabály, magánjogi személyek minden létező helyzetben követendő magatartását előírja (lényegében ilyen jogszabály nincs is) Főszabály: egymással azonos, nagyon hasonló tényállásokat az általános szintjén absztraháló rendelkezést nevezzük Kivétel: ebből az általános tényállásban körülírt rész A rendelkező rész csak a teljes tényállás megvalósulás esetén alkalmazható minősítés: a konkrét helyzettel, életbeli tényállással történő egybevetése vélelem: a fél a tényt ne legyen kényetlen bizonyítani, valamely valósnak tűnő tényállást a jogalkotó valósnak fogad el (perjogi vagy anyagi jogi elem), valósában az anyag jogba korporálódott eljárási szabály, amely a bizonyítást könnyíti meg, illetve kijelöli azt, akire a bizonyítási teher nehezedik megkülönböztetünk tényvélelmeket (tény fennállásából egy másik tényre következtet) és joghatásbeli (egy tény fennállásából egy jog fennállására vagy fenn nem állására következtet) vélelmeket fajtái: egyszerű, megdönthető és megdönthetetlen (praesumpotio iuris et de iure), különbség a megdönthetetlen vélelem és a fikció között: vélelem esetén a törvényhozó abból indul ki, hogy a két tényállás rendszerint azonos fikció: a jogi norma célzott hatás érdekében a jogalkotó valótlan tényállást valósnak fogad el – minderről tudva ennek révén a tényállás egy másikkal lesz azonos valós jogkövetkezmények egy fiktív tényálláshoz való fűzése A joghatásról általában 2 elmélet van: 1. tényállás+joghatás, 2. tényállás+rendelkezés+szankció Rendelkezés vagy diszpozíció: előírja a követendő magatartást, amelyet a tényállás megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell – tényálláshoz kapcsolt joghatás egyik megnyilvánulási formája tartalma szerint lehetnek parancsoló, pozitív tartalmú rendelkezést, és tiltó, negatív tartalmú rendelkezést tartalmazó Szankció: mind vagyoni, mind személyi viszonyokat szabályozó normáknak van szankciója. Az a jogkövetkezmény, amely valamely magánjogi tényállás esetén hátrányos jogkövetkezményként áll be hatásai szerint lehet: represszív (felelősségi szankciók ilyenek), reparatív, de a prevenció mind a két típusnak eleme általában vagyonjogi természetűek lehetséges joghátrányok: joghatás elmaradása kötelezettség keletkezése kötelezettség mértékének növekedése jogosultság elveszítése bírság fizetése Objektív alapú szankció a nemkívánatosnak minősített magatartás ténye már megalapozza a joghátrány bekövetkeztét – nincs helye kimentésnek érvénytelenség: leggyakoribb szankció, a jogügylethez nem fűzi a kívánt joghatásokat – in integrum restitutiot rendel el a törvényhozó kötelezettségeket keletkeztet: szavatosság, jótállás, hibás teljesítés esetén tevőleges magatartás is kötelezettség tovább nehezedik: kamat, nincs kimentés fennálló jogosultság elveszítése: kimentést nem tűrő helyzetekben Szubjektív alapú szankció – akkor áll be ha az emberi magatartáshoz vétkesség, felróhatóság, rosszhiszeműség kapcsolódik a feltétele, hogy a jogsérelmet okozó magatartás felróható legyen, az pedig az elvárhatóság szintjéhez igazodik, kimentésnek van helye kártérítés: reparatív szándék, vagyoni és nem vagyoni hátrányok helyreállítását szolgálja – káronszerzés tilalma – határt szab a kártérítésnek represszív, büntetőjogi jellegű – bírság: azokban az esetekben, ahol a büntetőjog még nem hat, de a többi polgárjogi szankció már nem hat (közérdekű, társadalmi, gazdasági – nem a károsult kapja) Az egyes jogszabályhelyek kapcsolata önálló, más néven teljes: önmagukban alkalmazhatók, de ez is csak viszonylagos önállóság nem önálló: csak egy másik normával együtt érvényesül, az a szabály, amely kiegészítését más jogszabályban, vagy valamilyen kultúrjelenségben találja meg, vagy maga szolgál más szabály kiegészítőjéül az előbbi minta tisztán ritkán valósul meg, annak elemei a jogszabályban elszórtan jelennek meg – kodifikációs technika egymáshoz való kapcsolatuk alapján a normák lehetnek: megszorító: egy másik szabály milyen esetekben nem érvényesülhet kiterjesztő: megszorító ellentettje: egy jogszabály tartalmát az eredetileg hatály alá nem tartozó más esetekre is kiterjeszti (analógia, mindez pedig fikció révén valósul meg)
13
fogalom-meghatározó: csak rendelkezést tartalmaznak keretjogszabály: a szabályanyagot konkrét más normák, vagy a bírói (némely esetben kizárólag) gyakorlat tölti ki – kaucsukjogszabály, jog általános zsinórmértéke hivatkozó, utaló: másik norma alkalmazását rendeli el (vételi jogra az adásvétel szabályit rendeli alkalmazni) elkerülik az ismétléseket, bonyolulttá teszik a jogszabály alkalmazást főszabály, kivétel, alkivétel: kivétel alóli kivételt tesz a törvényhozó – az alkivétel a főszabály sorsát osztja analogia legis: hasonlóságon alapuló jogi normaszerkesztés esetében maga a jogalkotó rendeli valamely jogszabály megfelelő alkalmazását a jogszabályban említett tényállásra alkalmazni (pl.: csere – adásvétel) Jogon belülre utaló szabályok utaló szabály: azok a szabályok, amelyek tartalmukat utalással határozzák meg – közvetett jogrendezés Kollíziós szabály: különböző jogszabályok alkalmazásának lehetőségét vetik fel, utaló szabállyal döntik el a választható normát területi: az adott állam területei közül melyekre – ilyen nálunk nincs személyközi: különböző személyi körök ütközésének esetén mely személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni időközi: ha a jogviszony fennállása alatt az irányadó anyagi jogszabály megváltozik nemzetközi magánjogi: államok magánjogi szabályai kerülnek összeütközésbe a jogszabály más rendelkezéséből merítő utaló szabályok – egyszerűsítési technika, lehet többszörös is más jogforrásra való utalás: keretjogszabály esetén, nem is igazi utaló szabály, mert a jogintézményt kimerítően egy másik jogforrás szabályozza valóságos utalás akkor, ha a törvény maga kiegészítését egy másik jogszabályból meríti Jogon kívülre utaló szabályok metajurisztikus utalások erkölcsi normára: tudatos értékválasztás. Etika: a személynek túl kell lépnie önmagán szokásra: így válik a szokás közvetett módon törvénytartalommá – kereskedelmi, forgalmi, üzleti, társadalomban érvényesülő más normatív zsinórmérték illem: méltányosság: komplex fogalom Hézagpótló és kényszerítő szabályokról fajtái: diszpozitív: engedő: az előírt magtartástól eltérést enged. Mellérendelt jogalanyok kapcsolatát rendező polgárjogi jogszabályok – szerződések joga alapvetően diszpozitív felek jogviszonyukat akarategységben rendezhetik ha nincs közöttük akarategység, a vélelem mégis az, hogy az van diszpozitív szabály nem léphet az felek akarata helyébe, csak akkor, ha arról a felek vita nélkül hallgatnak – hézagpótló, kiegészítő, szubszidiárius fajtái: permisszív: megengedő – az eltárást hézagpótló: felek elhatározását pótolja felhatalmazó: legszélesebb körű rendelkezési hatalmat biztosítanak, Alk.ból eredő szabadságjogokból erednek kógens: közösségi, közrendi okból a törvényhozó úgy rendeli, hogy ettől nem lehet eltérni, azt a jogszabály a jogrend biztosítás érdekében kifejezetten megtiltja., kötelező magatartás klaudikáló kógencia vagy diszpozitivitás: féloldalas kógencia, csak az egyik irányban enged eltérést imperatív normák: feltétlen érvényesülést kívánó Feltételük az Alkotmányban gyökerezik nehéz gyakran eldönteni, hogy az adott jogszabály kógens vagy diszpozitív a kógencia, diszpozitivitás kizárólag a felekre irányadó a jogalkotóra a jogszabályi hierarchia érvényesül
14
A08 - 08. A polgárjogi jogszabály értelmezése és alkalmazása. 8.2. A JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSA (hogyan kell a jogot az életre ráilleszteni) Tág értelemben: a felek a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően járnak el, vitájukat konszenzussal rendezik Szűk értelemben: bíróságok és egyéb közhatalmi szervek eljárása A jogalkalmazás lényege: absztrakt módon megfogalmazott jogi norma a konkrét életviszonyokra való rávetítése, azzal való azonosítása lépései: 1. minősítés: adott életviszonyt meghatározni, adott életviszony tényállási elemeinek körülhatárolása, ennek megfelelő törvényi tényállás alá besorolni, szubszumáció: a két tényállás egyeztetése, egymásnak való megfelelése (itt derül ki, hogy a jogalkalmazás alogikus jellegű is – erkölcsi, akarati vagyis teremtő funkció is) 2. értelmezés: jogszabály tartalmának felfedése, annak megállapítása, hogy a kérdésese konkrét tényállás milyen joghatást vált ki A jog logikai zártságának doktrinája: a jogrend fogalmilag elentmondás nélküli szabályrendszer – ez a mechanikus bírói jogalkalmazó szerep, míg a másik felfogás szerint a bíró alkotó, fejlesztő tevékenységeis a jogalkalmazás része – jogfejlesztő szerep A jogalkalmazásról, mint logikai műveletről: A magánjogi szabályok alkalmazása során a bíró a konkrét életviszonyt az általa választott általános jogszabály alá szubszumálja, és a meghatározott joghatást a konkrét tényállással összekapcsolja. Ez a művelet lényegében a szillogizmus logikai művelete, amelyben a megállapított konkrét élethelyzet mint releváns tényállás, ún. alsótétel (propositio minor) az általános szabály a fő- vagy felsőtétel (propositio maior) és e két premisszából vezethető le a döntés, a zárótétel (conclusio) A magánjogi szabályok értelmezéséről Az értelmezés vagy magyarázat szabályainak összefoglalása a hermeneutika. Fajtái: Az értelmezés alanyai szerint: a) hiteles értelmezés, (jogalkotó magyaráz – jogszabályalkotás) b) A legnagyobb jelentőségű a jogalkalmazói értelmezés, mely alatt szűkebb értelemben a bíróságok és más jogalkalmazó szervek értelmezését értjük. c) A tudományos (vagy jogirodalmi) értelmezés hasznos segítséget nyújt a jogalkalmazók számára, s alkalmasak lehetnek a már kialakult bírói gyakorlat befolyásolására. Az értelmezés módszerei szerint: 1.) A nyelvtani értelmezés során a jogszabály szövegét a magyar nyelv mindenkori szabályai és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján elemezzük - nyilatkozati elv. Az akarati elv szerint pedig a nyilatkozattevő szándéka kerül előtérbe. 2.) A logikai értelmezés a formális logika szabályainak alkalmazását jelenti. Létezik a “többről a kevesebbre”, a “kevesebbről a többre” következtetés logikai szabálya, egyetlen lehetséges értelmezés mellett a többi kizártsága, vagy az egy állításból annak az ellenkezőjére való következtetés. A maiori ad minus, a minori ad maius, argumentum a contrario és az argumentum ex absurdo (egy kivételével mind képtelen) 3.) A rendszertani értelmezés keretében egy adott szabály tartalmára vonatkozóan annak a jogrendszerben, jogágon, törvényen belüli elhelyezéséből vonunk le következtetéseket. 4.) A történeti értelmezés keretében igyekszünk feltárni és figyelembe venni a jogszabály keletkezési körülményeit. 5.) Teleologikus magyarázat, kétes jogszabályszöveget helyességi, célszerűségi mértékek alkalmazásával igyekszik felderíteni, kiindulopontja, hogy: értelmes célkitűzés és helyes eredmény a jogszabály célja, Értelmezés eredménye szerint: megállapító (deklaratív) helyesbítő (korrektív) megszorító kiterjesztő (de ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjeszően értelmezni. A joghézagról és az analógiáról A jogszabályi fogalmak között különbségek vannak az elvontság foka szempontjából. Az eset és a jogszabály közötti kapcsolatot a bíró teremti meg. Előfordulhat, hogy a bíró nem talál a jogrendszerben még az elvontság magas fokán található szabályt sem. Ilyenkor joghézagról beszélünk. Fajtái (Somló és Heck nyomán): 1. Jogalkalmazási hézag ha a jogtétel kiegészítés nélkül alkalmazhatatlan(pl. metajurisztika körébe utaló szabályok, keret v blanketta szabályok, tényállásbeli hiányossággal bíró normák), ilyenkor a bíró logikai hézag előtt áll és az általános élettapasztalatra, műveltségre, társadalmi szokásokra, jogtudomány eredményeire támaszkodhat. 2. Kritikai hézag ha a rendelkezésre álló jogszabály alkalmazása olyan eredményre vezet, amely a bíróra nézve egyébként irányadó értékelési szempontok (ésszerűség, igazságosság, méltányosság, stb.) szerint elfogadhatatlan. 3. Alternatív hézag ha a jogszabályból többféle megoldás következik, de a jogalkotó nem pontosította, hogy milyen tényállás mellett melyik megoldás irányadó Az analógia az esetleg jelentkező joghézag kitöltésének egyik lehetséges eszköze. Az analógia nem más, mint a hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott esetre egy hozzá közel álló szabály alkalmazása. Beszélhetünk: Törvényi analógiáról (analogia legis) Jogalkalmazási analógiáról (analogia iuris – a jogalkotó a joghézag kitöltésére nem adott konkrét iránymutatást, azt a jogalkalmazóra bízta.) (kávéház és billiárd terem, esetleg játékautomata terem Ptk. 471.§) A jogértelmezés végeredménye optimális esetben az adott jogszabály valóságos, eredeti tartalmának a megállapítása, vagy ha ez szükséges helyesbítése. A jogalkalmazói méltányosságról Grosschmid szerint a méltányosság megnyilvánulásának két terrénuma van: jogalkotás és jogalkalmazás. A bíró a szabályt nem betűjében hanem szellemében alkalmazza. Vegye észre a merev külalkat mögött a hajlékony belalkatot. Újlaki László szerint a méltányosság az érdekkonfliktusok kiegyenlítésének egyéniesítő módszere, s mint ilyen nélkülözhetetlen. A jogszabályértelmezés szubjektív és objektív mószeréről A jogértelmezés vagy jogmagyarázat tekintetében 2 iskola áll szemben: a természetjogi irány és az ezt felváltó történeti iskola. Az akarat került a középpontba (törvény – általános akarat, szokásjog – népakarat, alanyi jog – szabad akarat, kötelem – akaratmegegyezés),
15
1. az akaratelmélet szerint a feladata törvényhozó tényleges akaratának megállapítása – ez a szubjektív módszer (a pandektajogban egyeduralkodó volt, a törvényi szabály valóságos akaraton nyugszik) 2. az objektív módszer (nyilatkozati elmélet): nem a törvényhozó hanem a törvény akarata, a törvény tárgyi értelme keresendő. Mára győzött az utóbbi, a bíró ítéletek által gyakran a törvényhozó akaratának mondott objektív értelem felderítése a magánjogi jogszabályok értelmezésének igazi feladata. De a tárgyi értelmet (jsz keletkezési körülményei pl.) is keresni kell. A jogalkalmazás történeti irányairól Az értelmezés A jogalkalmazás elméletében több irányzat jelentkezett: Fogalomelemző módszer: a pandektajog uralkodó jogalkalmazási módszere a fogalomszerkesztő vagy fogalomelemző módszer volt. Lényege a jogszabályok tartalmának kifejtése, jogi fogalmakká sűrítése és megfelelő rendszerezése. Problémája, hogy a jogot és a jogtudományt az élettől teljesen eltávolítja (Jehring ismerte ezt fel) Érdekkutató irányzat: jog öncélúságának tagadása (Jhering) annak kutatása, hogy a jogalkotó hogyan mérlegelte a szembenálló érdekeket, melyek összeütközése zavarja a társadalmat, cél ezek megnyugtató kiegyenlítése, üres fogalom és kategória kultusz elvetése, Nizsalovszky szerint az Interessenjurisprudenz a túlzott egyoldalúság csapdájába esett Szabadjogi iskola: minden döntést szuverén módon hoz meg a bíróság, aki csak a jogérzete parancsait követi, ha hivatkozik is jogszabályra, azt fikcióból, púderként teszi, ennek az iskolának az a haszna, hogy a bíró figyelmét az élet meglátására irányítja, de ami ezen túl van az már a jogszabályok hiábavalóságát és a jogbiztonság felborulását eredményezné. A jogalkalmazás szociológiai módszere: nem az élet van a jogért, hanem a jog az életért Egzisztencialista, pragmatista felfogás: magyar jogi életben nem találtak termékeny talajra, marxista alapon számos bírálatuk született
16
A09 - 09. A polgári jogviszony fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A szociológiai szempontú kutatások kimutatták, hogy az élet és a jog nem áll egymással szemben. Az élet az, ahol a törvény beteljesedik. A magánjog szabályozási körébe vont élethelyzeteket (amelyekben “a törvény beteljesedik”) jogi helyzeteknek nevezzük. A jogi helyzeteknek két csoportját szokás megkülönböztetni: Az egyik csoport csupán lehetőséget nyújt a személyeknek arra, hogy bizonyos magánjogi érdekállásba juthassanak. Ide tartoznak a különböző jogi képességek, és a személy jogilag jelentős státuszai (személyállapotok). A másik csoport több személyt hoz kapcsolatba egymással. Ezek a jogi helyzetek a jogviszonyok, amik jogilag szabályozott kapcsolatot jelentenek két vagy több személy között. Az egy-egy jogviszonyra vonatkozó jogszabályok összességét jogintézménynek nevezzük. A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, így jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. A jogirodalomban sokan jogviszonynak az alanyi jognak megfelelő jogi helyzetet tekintik. Ennek megfelelően a jogviszonyra vonatkozó elméletek két nagy csoportját különböztetjük meg: az egyik a jogviszonyt tartja a jogi élet és a jog alapvető elemének; a másik pedig az alanyi jogot gondolja a jog legfontosabb tényezőjének. A polgári jogi jogviszonyok főbb jellemzői: • mindig emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok, • döntő mértékben vagyoni jellegű és jelentős számban személyi természetű viszonyok, • a bennük szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak, • az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek - kevés kivétellel - szabad akaratukból kapcsolódnak össze, • a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelik. • a jogviszonyok alanyai aktív és passzív helyzetben lehetnek. (Szászy I.ÆDominus – Servus a Creditor – Debitor helyett) A magánjogi jogviszonyok tartalmukban többfélék. (alanyi jogok + velük szemben álló kötelezettségek) Főbb csoportjaik: előkészítő jogviszony: tárgya egy másik (végleges) jogviszony létesítése. (pl. jegyesség a házasság előtt.) biztosító jogviszony: azért keletkezik, hogy egy másik jogviszony zavartalanságát biztosítsa. (pl. kezesség, jótállás, bankgarancia, zálogjog) csonka magánjogi jogviszonyok: a jogviszony valamelyik fogalmi eleme hiányzik. (pl. nincs bírói érvényesíthetőség) komplex jogviszonyok: a magánjogi és közjogi jogtételek egyes elemeit egy jogviszonyon belül elegyítik abszolút jogviszonyok: csak a jogosult van személy szerint megjelölve, kötelezett mindenki más, és a kötelezettség negatív tartalmú. relatív jogviszonyok: szerkezete ellentéte az abszolútnak, többnyire pozitív tartalmú A polgári jogviszonyok osztályozása Bár sok féle csoportosítást el lehet képzelni, a legfontosabb, ha a személyi és vagyoni viszonyokat különböztetjük meg a magánjogi jogviszonyok tárgya alapján. A személyi jogon belül kétféle jogviszonycsoportot különböztetünk meg: • a személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyokat (természetes személyek és szervezetek vonatkozásában is), • a személyhez fűződő jogok védelmének viszonyait, az ún. személyiségi jogviszonyokat. A vagyoni viszonyokon belül hagyományos három nagy jogviszonycsoportot különböztetünk meg: • a dologi viszonyok a vagyonjog statikáját, a létező vagyoni állapotok védelmét biztosítják, • a kötelmi viszonyok a vagyonjog dinamikáját szabályozzák, • az öröklési viszonyok az ember halála esetére rendezik el fennálló vagyoni viszonyainak jogi sorsát. A polgári jogviszonyokban résztvevő alanyok száma szerint különbséget tehetünk egyszemélyes jogi helyzetek, kétpólusú és többpólusú viszonyok között. A polgári jogi jogviszonyokat szerkezetük szempontjából alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk: az abszolút és a relatív szerkezetű jogviszonyok csoportjába. Abszolút szerkezetű jogviszonyok Az abszolút szerkezetű jogviszonyokban csak a jogosult személye ismert, meghatározott név szerint is, vele szemben mindenki mint kívülálló kötelezett. A kívülállók kötelezettsége alapvetően negatív tartalmú: kötelesek az adott jogosultságot elismerni, a jogosulti joggyakorlást tűrni és tartózkodni annak bármiféle zavarásától. Az abszolút szerkezetű jogviszonyok a személyiségi jogok (ideértve az alkotó ember produktumaihoz fűződő jogokat) és a dologi jog körében fordulnak elő. Relatív szerkezetű jogviszonyok A relatív szerkezetű jogviszonyokban minden alany név szerint meghatározott, és ezek csupán egymással szemben - de kölcsönösen - jogosulta és kötelezettek. A relatív jogviszonyok tartalma tipikusan - de nem kizárólagosan - pozitív, a jogosult tehát valamely tevőleges magatartás tanúsítását követelheti a kötelezettől és viszont. A polgári jogviszony elemei a • a jogviszony alanyai, • a jogviszony tárgya, • a jogviszony tartalma. A polgári jogviszony alanyai A polgári jogviszony alanyai azok a személyek (nem csak természetes személyek!), akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik vagy amelyek jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. A jogalanyok a következőképpen csoportosíthatók: • természetes személyek, • jogi személyek, • jogi személyiség nélküli jogalanyok. Az alanyi jognak megfelelő, azt keletkeztető magánjogi helyzetet jogszerzésnek mondjuk. Fajtái: 1. Eredeti (originárius) jogszerzés megszerzéskor a megszerzett jog nem volt senkinek a joga (ide tartoznak a jogalapítások, az új kötelmek, de az az eset is amikor régebbi jog elenyészik és a helyébe lépő másik alanyi jog a korábbi alanyi jog tartalmára és terjedelmére nincs tekintettel.)) 2. Származékos (derivatív) jogszerzés Az új jog valamely korábbi jog folyományaként áll elő. Az új jog tartalmában és terjedelmében teljesen osztozik a korábbi joggal (alapjoggal), s az alapjog fogyatkozásai az új jogra is kihatnak. Akinek a jogára a szerzés támaszkodik a jogelőd (auctor), a jogszerző a jogutód (successor). Élők között jogátruházás, halállal kapcsolatosan pedig öröklés. Származékos jogalapítás: a tulajdonos tulajdonában álló dolgát korlátolt dologi joggal (pl. telki szolgalmi joggal) terheli meg. A származékos jogszerzés az új jogosult részéről jogutódlás (successio), a jogátszállás a transzlatív jogutódlás, míg a
17
származékos jogalapítás a konstitutív jogutódlás. A jogutódlás kétféle lehet: egyetemleges vagy különös. Egyetemes jogutódlás (successio universalis) esetén a jogelőd vagyona mint egész száll át a jogutódra. Különös jogutódlás (successio singularis) esetén a jogutód csak egyes meghatározott jogok tekintetében lép a jogelőd helyébe. A jogutódlás beállhat a felek akaratából és a felek akaratán kívül (pl. öröklés). Amennyiben a relatív szerkezetű jogviszonyban az alany jogosulti minőségében áll be változás: engedményezésről, ha pedig a kötelezettség alanya változik: tartozásátvállalásról (vagy tartozásátszállásról) beszélünk. Valamely jól körülhatárolható alanyi jogi helyzetben beálló alanycsere a szinguláris szukcesszió. Szimultán tényállás: a tényállási elemeknek egy időben kell rendelkezésre állniuk. Ha a tényálláselemek időben különválhatnak és a tényállás csak fokozatosan válik teljessé szukcesszív tényállásról beszélünk. Az utolsó tényálláselem bekövetkeztéig a jogi helyzet függőben van. Váromány. (függő jogi helyzet) A függő jogi helyzet egy hiányos tényállást jelent, amely a tényállás kiegészítéséig még nem hozza létre a célzott joghatást, ám az érintettek nem tehetnek semmi olyant, amely ezalatt a másik fél jogait csorbítaná vagy meghiúsíthatja. A leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzetet, amely az alanyra vonatkozóan a később jogszerzés reményét hordozza, várománynak nevezzük. A váromány tehát önmagában még nem alanyi jog, de azzá válhat, méghozzá oly módon, hogy annak bekövetkezését bizonyos körülmények kizárhatják, de ellenérdekű személy magatartása egyoldalúan nem akadályozhatja meg a jogszerzést. A polgári jogviszony tárgya A polgári jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. A polgári jogviszony közvetett tárgya az a dolog, amelyre a közvetlen tárgyat jelentő emberi magatartás irányul. 1. A polgári jogviszony közvetlen tárgya Az említett magatartás kétféle lehet: tevőleges vagy nemleges. • Ha a jogviszony közvetlen tárgya tevőleges magatartás, akkor az azt jelenti, hogy a kötelezettnek valamilyen tevékenységet kell kifejtenie. Ez lehet adás (dare), tevés (facere) és tartós rendelkezésre állás (praestare). • A nemleges magatartások körébe tartoznak az abszolút szerkezetű jogviszonyok, amikor a jogosulttal szemben mindenki tartózkodásra, tűrésre köteles. nemleges a kötelezetti magatartás az ún. non facere típusú szolgáltatások körében is (ilyenek pl. a használati kötelmek, amikor pl. a bérbeadó, haszonbérbeadó, haszonkölcsönbe adó tűrni köteles a dolog használatát). 2. A polgári jogviszony közvetett tárgya Dolog: Jogi értelemben dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. De természetesen közvetett tárgy nem csak fizikai dolog lehet. hanem pl. jog, követelés, péz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erő. Nem lehet jogviszony tárgya élő ember. A dolog hasznai: mindaz az előny ami a dolog használatával jár, abból származik. Gyümölcs: más dologból időszakonként származik, a dolog elválasztható növedéke, alkotórésze. Lehet természeti és polgári gyümölcs, ill. függő és elválasztott gyümölcs. (továbbá beszedett, elmulasztott, meglévő, elfogyasztott) Költség: minden kiadás, amelyet a dologra fordítanak (akár pénz akár egyébként). Lehet: szükséges, hasznos, fényűző Vagyon: valamely személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok és kötelezettségek összessége, aktív, passzí, tiszta Alvagyon: egy személy vagyonán belül a vagyontárgyak bizonyos célra rendelt, egységként szemlélt összessége. A polgári jogviszony tartalma A polgári jogi viszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető jogosultságok (alanyi jogok), ill. az őket terhelő kötelezettségek együttese alkotja. 1. Az alanyi jogok Az alanyi jog az ember vagy az ember alkotta szervezet jogilag elismert lehetséges magatartása. Ilyen értelemben az alanyi jog tehát jogosultság, amely a jogalanyokat a jogrend alapján megilleti, és amely a tárgyi jog által védelmet élvez. Az alanyi jog azonban nem feltétlenül kényszeríthető ki. Azt az állapotot, amikor az alanyi jog bírói úton, állami eszközzel kikényszeríthető, igénynek nevezzük. (az alanyi jog abban az állapotában, amikor állami kényszer útján érvényesíthető) Vannak ún. igény nélküli helyzetek, amikor az alanyi jog nem kapja meg a bírói úton való érvényesíthetőségben rejlő állami támogatást. Ilyen a naturalis obligatio és az elévülés. • Naturalis obligatio esetén önkéntes teljesítés hiányában a jogosult az alanyi joga kikényszerítéséhez nem kap állami segítséget (pl. nem állami engedéllyel zajló játékból vagy fogadásból eredő követelés). 2. A kötelezettségek A kötelezettségek nem magatartási lehetőségek, hanem éppen ellenkezőleg, a tárgyi jog által előírt, a jogalanyok által követendő és tanúsítandó meg nem kerülhető magatartások. Helyettesítést tűrő, helyettesítést nem tűrő kötelezettségek. Vagyoni nem vagyoni alanyi jogok, Főkötelezettség és járulékos kötelezettség, 2, 5 Felelősség személyes – vagyoni (ez utóbbi korlátlan, korlátolt), a korlátolt tovább bontva: cum viribus (kötelezett meghatározott dolgokkal felelős) és a pro viribus (kötelezett meghatározott vagyoni értékkel felelős) Egyenes (ugyanazt a személyt terheli) és járulékos (a kötelezetten kívül mást is terhel) felelősség: 3. Az alakító jogok A kötelezettségek keletkezése általában a kötelezett magatartásának, ill. akarat-elhatározásának a függvénye. Polgári jogviszonyban főszabály szerint egyoldalú nyilatkozattal senki nem róhat kötelezettséget más személyre. Vannak azonban olyan rendhagyó helyzetek, amikor a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja vagy megszünteti oly módon, hogy a másik félre nézve keletkeztet kötelezettséget, vagy szüntet meg jogosultságot. Az ilyen egyoldalú nyilatkozatokat alakító jognak - régies kifejezéssel hatalmasságnak - nevezzük. Tartalmukat tekintve az alakító jogok sokfélék. Fő csoportjaik: Jogalapító hatalmasságok, jogmódosító hatalmasságok, jogszüntető hatalmaságok. 4. kifogások, vagy más néven ellenjogok képezik. (ellenjogok, mert a Servus anyagi jogi védekezésének eszközei a Dominusszal szemben) A kifogás mint egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat lehet jogszüntető és igényérvényesítést kizáró hatású. A jogszüntető hatású kifogás magát az alanyi jogot fogja likvidálni (pl. jogügylet megtámadása, szavatossági kifogás, beszámítási kifogás). Az igényérvényesítést kizáró kifogások az alanyi jogot nem szüntetik meg, azonban megvonják az állami kényszerrel érvényesíthetőségét, azaz kizárják igényállapotát (pl. elévülési kifogás, sortartás kifogása). Az alakító jogok megjelenhetnek valamely egyoldalú jogosultság alakjában, mint pl. a szerződéstől való elállás és felmondás, a vételi jog, az elvitel, a visszatartás, a választás ill. a visszautasítás joga.
18
A10. - 10. A jogi tények és fajtáik. A polgári jogviszonyok minden létszakasza valamely jogilag releváns tény, jelenség, állapot stb. hatására következik be. Az, hogy az egyes életviszonyokat jellemző körülményekből melyek a jogilag relevánsak, a jogi szelekció dönti el. 10.1 A JOGI TÉNY FOGALMA: Azokat a jelenségeket, melyek a jogszabály erejénél fogva jogviszonyok keletkezését, módosulását, vagy megszűnését okozzák, jogi tényeknek nevezzük. Az összefüggő tényeket tényállásnak, az azt alkotó jogi tényeket tényálláselemeknek nevezzük. Jogi tények: - emberi magatartások - emberi és társadalmi körülmények - állami (közhatalmi) aktusok - külső körülmények. 10.3 EMBERI MAGATARTÁSOK, MINT JOGI TÉNYEK Az emberi magatartásokat három csoportba soroljuk: * a jogos, * a jogilag nem védett * és a jogellenes magatartások .1 A jogos magatartások: 1.) A jogügyletek, mint akaratnyilatkozatok: A jogügylet a jogviszony alanyainak joghatás kiváltását célzó akaratnyilatkozata (jognyilatkozata). A jogügyletek lehetnek a felek egybehangzó akaratát kifejező szerződések vagy egyoldalú nyilatkozatok. 2.) A nem jogügyleti megengedett cselekmények: a) A másodlagos jognyilatkozatok. Olyan kijelentések ezek, melyek az előbbi jognyilatkozatok valamelyikéhez kapcsolódnak, ill. többnyire egy már létező jogviszonyban fűződik hozzájuk joghatás. b) Magatartáseredmények. Pl. a reálaktusok, amikor is a magatartás tanúsítójának akarata, célzata csupán egy ténybeli eredmény elérésére irányul, mégis egyes jogviszonyokban joghatás fűződik hozzá. (pl. szakmai végzettség megszerzése, egy találmány megalkotása)) 3. Jogilag nem védett magatartások: Az utaló magatartás egy olyan jogilag nem tiltott szándékos magatartás, amely egy másik jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből azt önhibáján kívül károsodás éri. Ilyenkor az egyik fél magatartása „biztatásnak” minősül a másik felé, ezért az ilyen kárt „biztatási kárnak” is nevezzük. A bíróság az ilyen kárt egészben vagy részben megtérítteti. Az utaló magatartás alapján való marasztalás is egy hatalmasság, bírói alakító jog. teljes kár megtérítésére kötelezi a másik felet a károsult viselje teljes kárát a kárt részben a károsult, részben a másik fél viselje. Az utaló magatartás törvényi tényállási elemei a következők: szándékos magatartás, bármilyen alakban történhet; (szóbeli, írásbeli, hallgatólagos) tudomásul vétel, az utalás határozottsága az önhiba hiánya jóhiszeműség az utaló magatartásban bízó fél oldalán olyan cselekvés, amit az utaló magatartásba vetett bizalom nélkül nem tett volna meg károsodás okozati összefüggés kártérítés. Az utaló magatartás és a ráutaló magatartás nem összetévesztendő! Jogilag nem védett mgatartás az önhiba is mert magával szemben senki sem követhet el jogellenes magatartást. 10.3.3 Jogellenes magatartások: A jogellenes magatartások valamely kógens jogszabályi rendelkezést sértenek. A jogellenesség lehet abszolút, ha a magatartás a tételes jog szabályait és ez által a jogrendet sérti (pl. jóerkölcsbe ütköző), vagy lehet relatív, ha csupán a jogviszonyban álló másik féllel szemben jogellenes, annak jogát sérti (pl. megtévesztés). 10.4 EMBERI ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK, MINT JOGI TÉNYEK. Ide tartoznak mindenek előtt a jogalanynak a személye által nem, vagy nem közvetlenül befolyásolható, objektív adottságai (az ún. személyállapot jellemzői), de idesoroljuk az ember lelkiállapotának fontos jellemzőit, azaz szubjektív adottságait is, ezen belül különösen az ember tudati, akarati és érzelmi állapotát. 10.4.1 Az objektív emberi adottságok: a születés és a halál. Az ember jogképessége a születéssel veszi kezdetét. A halállal pedig a személyhez fűződő kötelezettségek megszűnnek. a személy belátási képességének mértéke is. A belátási képességen alapuló két, igen jelentős kategória a cselekvőképesség és a vétőképesség. cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki saját akaratnyilatkozatával jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. vétőképesség azt jelenti, hogy a jogalany belátási képessége alapján tisztában van magatartása környezetének hátrányt okozó, károsító következményeivel, és ezért az egyéb jogi feltételek megléte esetén kártérítésre kötelezhető. 10.4.2 A szubjektív adottságok: a tudatállapot körében kiemelkedően fontos az ember jó vagy rosszhiszeműsége. Az emberi tudatállapot körében fontos szerepe lehet még a tévedésnek. az akarati állapot körében az a lényeges, hogy az ember felelősen cselekedett-e. A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. érzelmi állapotnak csak kivételesen lehet polgári jogi jelentőssége. társadalmi – gazdasági helyzete, körülményei is nyerhetnek jogi értékelést.(pl. függőségi vagy összeférhetetlen pozíciók).
19
10.5 AZ ÁLLAMI AKTUSOK. Ide tartoznak a jogalkotók által kibocsátott jogszabályok és a jogalkalmazók határozatai, döntései, így a bírósági, közjegyzői és a hatósági határozatok, továbbá néhány esetben az ún. hatósági közreműködés is. A közhatalmi aktusok konstitutív vagy deklaratív hatályúak lehetnek. 1. Konstitutív hatályú aktusról beszélünk akkor, amikor a jogviszonyt maga a közhatalmi aktus hozza létre, módosítja, ill. szünteti meg. (pl. gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzése). 2. A deklaratív hatályú aktusok ezzel szemben adott jogviszonyok keletkezésére, megszüntetésére, módosulására közvetlenül nem hatnak ki, csupán megállapítják ezen tények fennállását és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására. A deklaratív természetű közhatalmi aktusok azért tekintendők jogi ténynek, mert már létező jogviszonyokhoz valamilyen joghatást kapcsolnak. 3. Imperatív: melyek nem közvetlenül hozzák létre a jogviszonyt, mégis kötelezik a jogalanyokat jogviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére 10.6 KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK, MINT JOGI TÉNYEK. Az embertől független, külső körülmények: - alkotják a jogi tények negyedik csoportját 10.6.1 Az idő múlása. Olyan külső körülmény, melynek szinte minden jogviszonyban van jelentősége. A szerződések körében lényeges kérdés a teljesítési határidő, mely többféleképpen is meghatározható: határnap (pl. 1996 okt. 15), időszak (1996 okt. 15 – 16), véghatáridő (legkésőbb okt. 20 – án). A határidők számításának módjáról a Ptké. I. 3 – 4.§ - a rendelkezik: ¾ a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. ¾ a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. ¾ ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. ¾ ha a felek a határidőt meghosszabbítják, az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani. ¾ a határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. ¾ a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot megszüntet, és érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk. Egy határidő mindig csak akkor tekinthető jogvesztő természetűnek, ha ezt a törvény kifejezetten kimondja (pl. szavatossági idő 6 hónap). Ha viszont az idő folyása magát az alanyi jogot nem szünteti meg, de annak érvényesítését állami kényszereszközök útján nem teszi lehetővé, vagyis az igény érvényesítésének lehetősége nem áll fenn, elévülésről beszélünk. 10.6.2 Vis maior. Az emberi erővel elháríthatatlan jelenségek, természeti, elemi csapások vagy társadalmi – gazdasági katasztrófák, válságok, zavargások a jogban, mint „elháríthatatlan külső ok” jelennek meg és általában egy jogviszony vagy egy kötelezettség megszűnését, a felelősség alóli mentesülést, ill. a tulajdonosi kárveszélyviselést idézik elő.
20
A11. - 11. A jogképesség fogalma, kezdete és vége. A méhmagzat jogalanyisága. 11.1 A JOGKÉPESSÉG FOGALMA: 8. § (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. (2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. (3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Jogképesség: ember és a jogi személy képessége arra, hogy polgári jogviszony alanya legyen , jogai, kötelezettségei lehetnek. Jogalanyiság:a személy elismerése, a jogképesség a személy képessége, hogy jogviszony alanya legyen. Az emberek jogképessége a magyar jogban: 1. Általános – minden ember születésétől haláláig jogképes • De: szerzőképesség korlátozható, házasságkötés csak különneműek esetén 2. Feltétlen – a jogképességben feltétel nem köthető 3. Egyenlő – jogképesség terjedelme szempontjából nincs különbség A szerzőképesség bizonyos vagyontárgyak megszerzésének képességét jelenti. Ha egy adott személynek az adott vagyontárgyra nincs szerzőképessége, nem szerezheti meg (pl. fegyvervásárláshoz nincs engedélye). A szerzőképességi korlátok a magyar polgári jogban nagyon szűk körben érvényesülnek; de létük esetén valójában jogképességi korlátot jelentenek. Nem: A polgári jogviszony alanya akár férfi, akár nő lehet, Szerepe lehet a nemnek, pl. házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet Faj: A biológia az emberi fajt (Homo sapiens) egyetlen fajnak tekinti és biológiai szempontból ez a faj fajtákra osztható. Nemzetiség: A Magyar Köztársaságban a polgári jogviszonyokban a nemzetiséghez tartozás semmilyen jelentőséggel nem bír; semmiféle előnyt vagy hátrányt nem jelent. Felekezet: Tilos a különbségtétel a felekezethez tartozásra tekintettel is. A polgári jogiszony tekintetében teljesen közömbös, hogy az ember tartozik-e valamely felekezethez vagy valláshoz. A korlátozás tilalma A jogképességről lemondani nem lehet, mert az nem alanyi jog, hanem a személy állapota, jogi lehetősége. Garanciális jelentőségű, hogy a személy polgári jogi jogképességi korlátozásokat még saját akaratával sem létesíthet, az ilyen jellegű szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. 1. Nem alanyi jog, hanem a személy állapota, jogi lehetősége – nem lehet lemondani róla Szerzetesi fogadalom – nem magának szerez ⇒ korábbi jog szerint érvényes, ma: érvénytelen 2. Nem jelent jogérvényesítési kötelezettséget. 3. Semmis a teljes kizárása is. Az ember csorbíthatatlan jogképessége alapján szabadon dönt, hogy személyi és vagyoni jogait érvényesíti-e a gyakorlatban. 11.2 A JOGKÉPESSÉG KEZDETE, A MÉHMAGZAT JOGKÉPESSÉGE: 9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. 10. § A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van. Kezdete: 1. Fogamzás, születés 2. „Élveszületés”: orvosi szakkérdés, születési anyakönyvi kivonat – hatóság általi A méhmagzat jogképessége, jogi helyzete 1. Általános, egyenlő és feltételes jogképesség – várománya van Függő jogi helyzet: - örökölhet – ha apja közben meghal, akkor is - kártérítés, biztosításnál kedvezményezett, ajándékozott A méhmagzatot feltételes jogviszonyai tekintetében az a szülő képviseli, aki élveszületés esetén a képviseletre van jogosítva. 2. Magzat: fogamzás, alakulóban lévő emberi személy, 300. nap. 3. Méhmagzat gondnoka A méhmagzat jogi helyzete különös élességgel veti fel az abortuszlegalizáció jogi problémáit. Az abortuszlegalizáció esetében ütköznek a méhmagzat jogai ("a méhmagzat életjoga") és az anya önrendelkezési joga. A jogállamokban a "pro life" mozgalmak a méhmagzat életjogának, a "pro choice" mozgalmak ("A döntés szabadságáért") a nő önrendelkezési jogának adnak elsőbbséget. A jogállamok törvényhozásai általában e két nézet közötti kompromisszumot képviselik, ennek alapján minden államban korlátozott abortuszengedélyezési rendszer érvényesül. Ennek alapján léteznek indikációs korlátozások (a terhesség megszakításához törvényben meghatározott "ok"-ra van szükség), és időbeli korlátozások (a terhességet csak bizonyos időpontig, feltételekkel lehet megszakítani). A több évtizedes rendeleti szintű jogalkotás alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság 64/1991. XII. sz. AB határozatában megállapította. Az ezt követően megalkotott "Magzati élet védelméről " szóló 1992. évi LXXIX. tv. nem oldotta meg a méhmagzat jogállásának kérdését. (Ha addig nem születik új szabályozás július 1-től 18 év fölött bárki kérheti művi meddővé tételét. A szigorú engedélyezési eljárás menete ugyan nem változik, vagyis a beavatkozást írásban kell kérelmezni, ahhoz szakorvosi hozzájárulás szükséges, miután a kérelmező minden felvilágosítást megkapott, illetve a törvény három hónap gondolkodási időt ír elő. A jogszabály változása azonban sokakat aggodalommal tölt el.) A fogamzás időpontjának megjelölt, a születéstől visszafelé számított 300. nap megdönthető vélelem. A vélelem megdöntése orvosi szakvélemény alapján lehetséges a polgári perben. A még meg sem fogant születendő ember nem lehet jogalany, (de biztosítási szerződés kedvezményezettje lehet) 11.3 A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE: Ptk. 22. § A jogképesség a halállal szűnik meg, A halál tényét a halotti anyakönyvi kivonat bizonyítja, mellyel szemben ellenbizonyítás lehetséges. A halál időpontjának pontos megállapítása a jogképesség megszűnése miatt fontos, mert ezzel nyílik meg az öröklés és általában a jogutódlás, vagyis a jogok megszűnése a jogelődnél, ill. a jogok megszerzése a jogutódnál. Az elhunyt személynek személyiségi jogai nincsenek, helyükbe a kegyeleti jog lép. A halál időpontja szempontjából több feltétel együttes jelenléte szükséges: ¾ környezetre való minden reagálás megszűnése ¾ az izomzat teljes atóniája (ernyedtsége)
21
¾ ¾ ¾
a spontán légzés hiánya az artériás vérnyomás lezuhanása, amint nem tartják fenn mesterségesen abszolút egyenes vonalú stimulálás ellenére is változatlan EEG (Elektroenkefalográf) lelet.
Ez lényegében az agyhalál meghatározása. Az orvosnak eddig az időpontig elvileg kötelessége minden beteg életéért küzdeni, s csak ezután kerülhet sor szerv vagy szövet kivételére. A halott eltemetése csak a halál megállapítása után 48 órával megengedett. A magyar jog szerint az aktív és passzív eutanázia is tilos, bűncselekmény. Ugyanakkor az Eütv. Szigorú feltételek mellett megengedi a haldokló betegnek az ellátás visszautasítását A magyar polgári jog - szemben a római joggal - nem ismeri a közös veszélyben elpusztulás esetén a halálozási sorrend vélelmét. 11.4 A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS ÉS A HALÁL TÉNYÉNEK BÍRÓI MEGÁLLAPÍTÁSA: 23. § Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna A holtnak nyilvánítás meghatározott bírósági eljárás esetén bírósági határozattal lehetséges. A holtnak nyilvánított embert a bírósági határozatban megjelölt időponttól halottnak kell tekinteni. A holtnak nyilvánítási eljárásban jogerős bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani azt, akinek az eltűnésétől számítva öt év eltelt úgy, hogy életben létéről bármilyen adat ismeretes volna. 24. § (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. (2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. 25. § (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. (2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak. (3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek. (4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek. A holtnak nyilvánítás jogkövetkezménye, hogy ellenkező bizonyításig a holtnak nyilvánított személyt halottnak kell tekinteni. Ez egy megdönthető vélelem, és a következő helyzetek alakulhatnak ki az ellenbizonyítás során: ¾ Bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított személy a határozatban megjelölt időpontnál korábban vagy később tűnt el, ez esetben a bíróság határozatát módosítja. ¾ Az eltűntnek nyilvánított a határozatban megjelölt időpontnál később tűnt el és a feltételek nem állnak fent (nem telt el öt év), ekkor a bíróság hatályon kívül helyezi határozatát. ¾ Az eltűntnek nyilvánított személy előkerül, ekkor a bíróság határozata automatikusan hatálytalan. Az utolsó két esetben a beállott jogkövetkezmények semmisek, kivéve, ha a holtnak nyilvánított személy házastársa jóhiszemű volt és újabb házasságot köt, ez érvényes mindkét esetében is. Ha harmadik jóhiszemű jogát érinti a határozat hatálytalanná válása, akkor ezek semmissé nyilvánítása csak per útján lehetséges. A holtnak nyilvánítási eljárástól különbözik a halál tényének bírósági megállapítása. Ebben az esetben teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az ember meghalt, csak az anyakönyvezés valamilyen ok miatt elmaradt. Ezt pótolja a bírósági határozat. A bíróság - a gyakorlat szerint - nem állapítja meg a halál helyét a holtnak nyilvánító határozatban, ha a hely megállapítható, a halál ténye megállapításának van helye. E két eljárással kapcsolatos kérdéseket az1/1960. (IV. 13.) IM rendelet szabályozza. Az első vgh-ban eltűnteket egységesen (nagy számuk miatt) nyilvánították holtnak. A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynek alapján saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. A cselekvőképesség röviden szerződőképességet jelent, szűkebb kategória a jogképességnél, mert cselekvőképessége nem minden embernek van (életkora, elmebeli állapota, kóros szenvedélye miatt).
22
A12 - 12. A cselekvőképesség fogalma. Cselekvőképességi fokozatok. Jognyilatkozatok a cselekvőképesség körében. 12.1 A CSELEKVŐKÉPESSÉG FOGALMA: - Cselekvőképességen az embernek azt a képességét értjük, melynek alapján valaki saját maga tehet a maga nevében jognyilatkozatot. - cselekvőképesség = szerződőképességet - belátási képességük (felismerési és akarati) van - Cselekvőlépessége kizárólag az embernek lehet, a jogi személy magában véve nem cselekvőlépes, kizárólag képviselői útján tud cselekedni. - aktív oldala - jognyilatkozatokat tehet - passzív oldala - jognyilatkozatok címzettje lehet van. 12.2 CSELEKVŐKÉPESSÉG FOKOZATOK: cselekvőlépeseket, korlátozottan cselekvőlépeseket, és cselekvőképteleneket. 12.2.1 A cselekvőképesek: 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. (2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. (ez a független ember számára lehetőség) (3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A megfelelő kort elért cselekvőképes személyeket nagykorúnak is nevezzük. A nagykorúság a 18. év betöltésével kezdődik, kivéve, ha a kiskorú házasságot kötött. 12.2.2 A korlátozottan cselekvőképesek: 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. Bármilyen más okból nem vezet a nagykorúság elvesztéséhez. 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozott cselekvőképességi körében a törvény két kivételt ismer: ¾ A kiskorú nagykorúvá válik, ha a gyámhivatal engedélyével házasságot köt. ¾ A bíróság 14-18 év közötti kiskorút is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezhet. Nagykorúak 14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. (4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. 12.2.3 Cselekvőképtelenek 12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. (2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. (2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. (4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. Cselekvőképtelenség bekövetkezhet életkori okból, illetve az elmeállapot miatt. Így cselekvőképtelenek a magyar Ptk alapján: 1.)
A 14. életévüket be nem töltött kiskorúak (ennek ellenére a 14 év alattiak jogi cselekményeit nem lehet feltétlenül semmisnek tekinteni – bírói gyakorlat gyakran vétőképesnek ismeri el).
2.)
Az elmeállapot miatti cselekvőképtelenek. Ez az eset három okból állhat be: a.) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés. Ezt a bíróság általában nagykorú személynél alkalmazza. Ez alá az a nagykorú személy helyezhető, akinek belátási képessége – elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása – miatt, állandó jelleggel, teljesen hiányzik. Nem lehet ilyen gondnokság alá helyezni kóros szenvedély miatt valakit. b.) Kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése. A bíróság korlátozottan cselekvőképes kiskorút helyez ilyen gondnokság alá. c.) Cselekvőképtelen állapot. Korlátozottan cselekvőképes kiskorúak és teljesen cselekvőképes vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorúak kerülhetnek cselekvőképtelen állapotba.
12.3 JOGNYILATKOZATOK A CSELEKVŐKÉPESSÉG KÖRÉBEN 12.3.1 A korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozatai: 12/A. (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. (3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; [közvégrendeleti formában végrendelkezhet (csak személyesen). Személyhez fűződő jogai védelmében önállóan is felléphet. Korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképes személyt képviselhet. Házasságot köthet,] b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat; d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. (4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak - a d) pontban foglaltak szerint - ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. (5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre
23
vonatkoznak. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatainak érvényességéhez általában törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Az általános szabály alól három kivétel van: a.) Azok a jognyilatkozatok, melyeket a korlátozottan cselekvőképes önmaga tehet meg. b.) Azok a jognyilatkozatok, melyek érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása is szükséges. c.) Azok a jognyilatkozatok, melyek gyámhivatali jóváhagyással is érvénytelenek. A törvény szerint a korlátozottan cselekvőképeseknél végrehajtott terhesség-megszakításnál a törvényes képviselő „tudomásul vevő” nyilatkozata szükséges a műtét elvégzéséhez, tudomásul vevő nyilatkozatot a Ptk nem ismer, ilyen jellegű jognyilatkozattal formálissá teszi a törvényes képviselő jognyilatkozatát. 12.3.2 A cselekvőképtelenek jognyilatkozatai: 12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. (2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. 15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit figyelembe kell vennie. (2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. A cselekvőképtelenség miatti érvénytelenség orvosolható. Amennyiben a törvényes képviselő helybenhagyja cselekvőképtelen egyébként semmis jognyilatkozatát, ezt úgy kell tekinteni, mintha maga a törvényes képviselő tette volna. 12.3.3 Közös szabályok a cselekvőképtelenekre és a korlátozottan cselekvőképes személyekre: 13. § (1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. (2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. 1.)
A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen feltétlenül érvénytelen nyilatkozatai: 13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. (2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást.
12.3.4 Fogyatékos cselekvőképesség miatti relatív semmisség: 13/B. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. (2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. A relatív semmisség intézménye azt jelenti: A törvény a cselekvőképesség szabályait a teljes belátási képességgel nem rendelkező személyek védelmében állapította meg. ¾ Csak az egyik fél érdekében lehet hivatkozni a semmisségre ¾ Ha a szerződés a teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy érdekeinek megfelel, akkor érvényes. Aki ilyen személlyel köt szerződést, utóbb nem támadhatja meg sikeresen a cselekvőképesség hiányára hivatkozva, vagyis a relatív semmisség intézménye csak egyoldalú megtámadási lehetőséget biztosít. A szabály csak az élők közti jogügyletekre vonatkozik, tehát végintézkedések körében nem alkalmazható. Ennek a szabálynak a merev alkalmazása méltánytalan helyzeteket is előidézhet, ennek tipikus esete a nagykorúság színlelése. Ebben az esetben a megtévesztő fél a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
24
A13 - 13. A jogi személy fogalma, létrejötte, fajtái, megszűnése. A jogi személyre vonatkozó elméletek. A jogi személy képviselete és felelősségi kérdések a jogi személyekkel összefüggésben. Római jog: jogi személy fogalom nincs, személyegyesülés: universitas, corpus, collegium, ill. kegyes célra rendelt vagyon – pia causa Középkori magyar jog: a Hármaskönyvben már szerepelnek személyegyesülések (káptalanok vagy a város személyisége), a magyar jog alkotta meg a világon elsőként a közjogi jogi személy fogalmát, Szent Korona tanÆ állami jogi személy Természetjogi iskola, felvilágosodás: a francia jog (Code civil) nem ismerte, a német-osztrák jog igen (Fleise német jogtudós használta e műszót először, 1807), AL, OPTK, BGB ZGB ismerte a testületalapítást, alapítványlétesítést 1928 Mjt – államkincstár, tvhatóság, város, egyesület, alapítvány jogképes. Szocializmusban is kontinuus a jogi személy polgári jogi jelenléte (állami vállalat, tröszt) alapítványt az 1987. évi 11. tvr. után lehetett alapítani ismét. 13,1 A JOGI SZEMÉLY FOGALMA , LÉTREJÖTTE, FAJTÁI, MEGSZŰNÉSE 13,1,1 A jogi személy fogalma Ptk. 28. § (1) Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. (2) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. (3) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A magyar jog a jogi személy léténél, jogképességénél döntő pontnak az állami elismertséget tekinti. A jogi személy állami elismertsége 3 módon mehet végbe: ¾ A jogi személyt törvény hozza létre (pl. alapok esetén). ¾ A törvény meghatározza a jogi személy típusát, de külön állami elismerés nem szükséges a jogalanyisághoz (pl. állam, önkormányzatok) ¾ Önálló személyek döntése nyomán jön létre a jogi személy leggyakrabban, s ezt az állami elismerés konstituálja. (pl. gazdasági társaságok) A konstitutív hatályú állami elismerés nyilvántartásba vételt jelent (cégnyilvántartás, ill. a megyei és a fővárosi bíróság nyilvántartása). A jogi személyek bejegyzésénél nincs mérlegelési lehetőség törvényszerű megalakulás esetén, ez következik az egyesülési és társulási szabadság elvéből. A jogi személyekre nézve nincs típuskényszer.(léteznek Ptk.-n kívüli jogi személyek pl. pártok) 13,1,2 A jogi személy létrejötte: 29. § (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. (2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét. (3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. (4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A jogi személyt létrehozhatja okirat (szerződés, egyoldalú jognyilatkozat pl. alapítványnál), alapító határozat (pl. egyesületnél, szövetkezetnél), és jogszabály (pl. önkormányzatok esetében). A jogi személy létrejöttéhez rendelkezni kell a jogi személy nevéről, tevékenységéről, székhelyéről, és képviselőjéről. Számos esetben a jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti (pl. gazdálkodó szervezetek, egyesületek, pártok, egyházak esetén). A legáltalánosabb nyilvántartás a cégnyilvántartás, ill. az egyesületek, alapítványok esetében a megyei (fővárosi) bíróságok által vezetett nyilvántartás. A nyilvántartások bárki által megtekinthetőek, nyilvánosak. A jogi személy legfontosabb ismérvei: • Az alapítótól vagy az alapítóktól való függetlenedés. Ennek következménye, hogy az alapító főszabály szerint nem felel a jogi személy tartozásáért. • A jogi személy valamilyen mértékben megjelenik a gazdasági forgalomban. • A jogi személy állami elismertségének feltétele a szervezet tartós működése. • Alapvető kelléke a jogi személynek az, hogy rendelkezzen állandó szervezettel. (ügyintéző és képviseleti szervek). • A jogi személynek meghatározott céljának kell lennie, mely cél nem lehet jogellenes, lehetetlen. A jogi személynek gazdasági, társadalmi, politikai célja lehet. • A jogi személynek tagjai vagyonától elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie, mely önálló vagyoni felelősséggel bír. A jogi személy jogképessége abszolút. A jogi személy megszerezheti mindazokat a jogokat és válalhatja mindazokat a kötelezettségeket, melyek nem csupán emberhez kötődhetnek. (pl. életvédelem, lelkiismereti szabadság). 1977 – ig a jogképesség relatív volt, vagyis célhoz kötött és a jogi személyek alapítása alapvetően pártállami monopólium volt. A jogi személy abszolút jogképességének legfontosabb következménye, hogy a jogi személlyel szerződő fél nem köteles vizsgálni a jogi személy jogképességét, tevékenységi körét. A jogi személynek jogképességéből adódóan vagyoni jogai és nem vagyoni jogai lehetnek. A jogi személy jogképességéből fakad felelőssége. A jogi személy felelőssége fennáll a szerződéskötési és teljesítési folyamatban, valamint a szerződésen kívül okozott károkért. 13,1,3 A jogi személy fajtái: 1.) Vannak magánjogi jogi személyek (szövetkezet) és közjogi jogi személyek. A magánjogi jogi személyek magánjogi jogügyletből (pl. szerződés) jönnek létre a magánautonómia alapján. A közjogi jogi személyek alapvetően a közfunkciók ellátására jönnek létre. Közjogi jogi személynek tekinthetjük az államot, az önkormányzatokat, a politikai pártokat, és az egyházakat. 2.) A jogi személy szervezete szempontjából megkülönböztethetünk személyösszességeket (universitas personarum pl. egyesületek) és vagyonösszességeket (universitas bonorum pl. alapítványok). A jogi személyek leggyakrabban személy – és vagyonegyesítő jogi személyek (pl. gazdálkodó szervezetek). 13,2 A JOGI SZEMÉLY KÉPVISELETE: A jogi személy képviselőjének névszerű, pontos feltüntetése általában az okiraton alapuló jogi személyeknél szükséges, ebből lehet megtudni, hogy ki és milyen körben járhat el a jogi személy nevében.
25
Az alapító határozaton és a jogszabályon alapuló jogi személyek esetén a jogszabály rendelkezik a képviselő személyéről (elnök, ill. igazgató). a) Főszabály szerint aláírásra egy személyben a képviselő jogosult. 29.§ (3). b) Ha nem a képviselő ír alá, és az adott jogügyletre kötelező az írásbeli alak, akkor két, képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges (az aláírásra jogosultságot is célszerű nyilvántartani a cégjegyzékben vagy a bírósági nyilvántartásban). c) A bankszámla feletti rendelkezéshez mindig két személy nyilatkozata szükséges. A képviselet különleges esetei: 30. § (1) Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. (2) A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. A jogi személy képviseletének különleges eseteit a Ptk. 30.§ (1), (2) szabályozza. A jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy. A fő szabály azonban nem merev, jogszabály felhatalmazása alapján, jogszabály, alapító határozat vagy maga az okirat rendelkezhet úgy, hogy a szervezeti egység jogi személy. (pl. egyház esetén önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége – intézménye – jogi személy) Ptk. 220.§ (1) – (3). Létezik a jogi személy egy speciális képviseleti formája. A boltban megjelenő vevőtől vagy egy szolgáltatást igénybevevő ügyféltől nem lehet elvárni, hogy megvizsgálja joga van – e az eladónak jognyilatkozat tételére. Ezért a Ptk. vélelmezett képviseletet állít fel, a jogi személynek az ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségben dolgozó alkalmazottakat bizonyos feltételek teljesítése esetén a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. A feltételek a következők: Jogi személy alkalmazottja vagy tagja tegye a jognyilatkozatot, adja ki az árut, vegye át a vételárat. A jognyilatkozatnak az ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségben kell elhangoznia. A jognyilatkozatnak az üzlet körébe eső jognyilatkozatnak kell lennie. Nincs képviseleti joga annak az alkalmazottnak, akinél az egyértelműen megállapítható (pl. takarító). 13,4 A JOGI SZEMÉLY FELELŐSSÉGE: A Ptk. szűkszavúan szól általában a jogi személyek felelősségéről. Ugyanakkor van olyan jogi személy fajta, ahol szó van a felelősségről (pl. állami vállalat, egyesület, alapítvány). Az állami vállalat kötelezettségeiért vagyonával felel. Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A kezelő szerv vagy annak tisztségviselője által feladatkörében, harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős Más jogi személyek esetében a Ptk. nem szól a felelősségről (szövetkezet, GT, egyesülés). A Ptk. 348-350 §-ai szólnak az alkalmazottak, tagok károkozásáról: A jogi személy felelőssége közvetett felelősség (felróhatóságon alapuló felelősség), tehát a jogi személy csak akkor felel, ha a károsult felróhatóan eljáró személyt talál a jogi személy alkalmazottai, tagjai között.- mögöttes felelősség és nem közvetlen felelősség Hiányzik a jogi személy felelőssége, ha a kárt nem egyes személy, hanem testület döntése, eljárása okozta. (igazgatóság) Hiányoznak a nem munkaviszonyban álló tagok felelősségére vonatkozó szabályok. Tehát a Ptk. jogi személyek felelősségére vonatkozó szabályai hiányosak, ellentmondóak. Elméletileg beszélhetünk a gazd. társaságok, politikai pártok és az állam magánjogi felelősségéről is. Megállapítható általánosságban, hogy a jogi személy felelős azért a kárért, amelyet intézője, képviselője, tagja tevékenységi körében, kívülálló harmadik személynek okozott. 13,3 A JOGI SZEMÉLYRE VONATKOZÓ ELMÉLETEK A jogi személy mesterséges jogi konstrukció. A jogi személy lényege, hogy a jogi személy képviselőinek cselekedeteit, cselekvését, nem a képviselőnek, hanem a jogi személynek számítják be. 1.) Realitás elméletek: A realitás elméletek a jogi személyeket reális valaminek tekintik, s a természetes személyekből indulnak ki. A jogi személyt, mint organizmust, mint „nagy embert” fogják fel. A realitás elméleteknek több alcsoportja létezik: Gierke össz – személyiség elmélete valóságos fizikai és pszichikai léttel bíró valaminek tekinti a jogi személyt. E szerint a jogi személy olyan társadalmi alakulat, melynek teste és kollektív lelke van. (kritika: senki sem látott még ilyen össztestet). Zittelmann szerint a jogi személynek testi realitása nincs, ezért a jogi személyek mögött lelki egység áll, mégpedig egységes akarat. Az akarat realitása a jogalanyiság hordozója a jogi személyeknél. (valójában összakarat megint nincs, csak az egyes embereknek van akarata). Binder felfogása szerint a jogi személy nem testi vagy lelki realitást takar, hanem erkölcsi realitást. – kritika: az erkölcsöt „realitásnak” veszi Saleilles elmélete a jogi organizációban (működésben) látja a jogi személy lényegét. 2.) Fikciós elméletek: A fikciós elméletek esetében, a jogi személyeknél nincs valóságos jogalany, a jog alkot meg fikcióval egy jogalanyt, s úgy veszi, mintha az természetes személy lenne. A fikció lényege, hogy ahol nincs semmi realitás, a jog úgy veszi a dolgot, mintha lenne. A fikciós elméletek kritikája abban foglalható össze, hogy a „semmiből nem lehet teremteni”, ahol hiányzik a realitás, ott a jog sem teremtheti meg azt. 3.) A jogi személy konstrukcióját tagadó elméletek: Windscheid alanytalan jogot ismer el a jogi személy esetében. (hibája, hogy a jog nem létezhet jogalany nélkül). Brindz célvagyon elmélete szerint a jogalany helyére a vagyon célja lép. Szászy – Schwarz Gusztáv a célvagyon elméletet fejleszti tovább. A természetes és jogi személyeknek egyaránt céljai vannak, melyeknek ők a képviselői. Kelsen jogpozitivista szemlélete szerint az alanyi jog, így a jogalanyok nem léteznek, csak tárgyi jog létezik, ezért a jogi személy nem egyéb, mint a rá vonatkozó szabályok csoportja. Szerinte a természetes személy nem egyéb, mint a tárgyi jog része, vagyis részjogrend(?).
26
A14 - 14. Az alapítvány, közalapítvány, a politikai pártok és önkormányzatok jogalanyisága. 14,1 AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA: Az alapítvány jogi személyiséggel felruházott célszervezet, amelyben egy önállósított vagyon tartós, közérdekű célt szolgál. A reformáció óta jelentős a szerepük. Jogi személyiségüket soha nem vitatták. 1945 után az alapítványok vagyonát államosították, működésük megszűnt. A pártállam nem ismerte el az elkülönült magánvagyonok létezését. Az alapítvány intézményét az 1987. évi 11. tvr. iktatta be a Ptk. – ba. 14,2 AZ ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZATALA: 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. (2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. (3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. (4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott okiratokat. (5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. (6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. Az alapítvány alapítója magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság) lehet. 14,2,1 Az alapításnak feltételei: ♦ Céljának tartós, közérdekű célnak kell lennie. A tartóssági követelmény nem abszolút, néhány évre szóló alapítvány is létezhet. A közérdekű cél pedig tágan értelmezendő, minden megengedett cél közérdekű is lehet. ♦ Keletkezéséhez egyoldalú jogügyletre van szükség (alapító okirat), melyben ki kell jelenteni az alapítási szándékot, a célt, s el kell különíteni a vagyont. Az alapító okiratot az alapítvány székhelye szerinti megyei (fővárosi) bírósághoz kell megküldeni, amely nem peres eljárásban nyilvántartásba veszi. A bejegyzéshez kérelemre van szükség, melynek melléklete az alapító okirat. Ha az alapító okirat a törvényes feltételeknek megfelel, a nyilvántartásba vétel nem tagadható meg (vizsgálják a nevet, a megjelölt célt és a vagyon rendelkezésre állását). Amennyiben az okirat a feltételeknek nem felel meg, hiánypótlásra vissza kell adni. 14,2,2 Az alapító okirat Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a vagyont és annak felhasználási módját és a székhelyet. Az alapító okiratnak vannak kötelező és fakultatív (pl. kuratórium személyi összetétele stb.) feltételei. Az alapítvány létrehozása történhet végrendelettel is. Az alapítvány formáját tekintve nyílt vagy zárt alapítvány lehet. Csatlakozhatnak az alapítványhoz kívülállók vagy nem. A Ptk. nem szól részletesen az alapítvány vagyonáról. Ez túlnyomórészt készpénzvagyont jelent, de nincs akadálya annak, hogy a vagyont jogok vagy járadékszerű szolgáltatások képezzék. Az alapítvány felélheti saját vagyonát. Az alapító módosíthatja az alapító okiratot. A módosítás lényegében az okirat minden elemére kiterjedhet, kivéve az alapítvány nevét, célját és vagyoncsökkentését. Az alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem végezhet. 14,2,3 Az alapítvány kezelő szervezete: A szervezet fő célja a vagyon kezelése és az alapítvány képviselete. (Ptk. 74/C. §) Az alapító ált. külön szervezetet hoz létre. Az alapítvány kezelő szervét kuratóriumnak hívjuk. E szerv működését az alapító határozza meg az alapító okiratban. A működés részletes szabályait ezután a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) határozzák meg. Az alapító nem lehet az alapítvány kezelője és nem lehet az alapítvány képviselője. A kuratórium tagja lehet az alapító, de ott az alapítók nem kerülhetnek túlsúlyba. Az alapító a kezelő szerv kijelölését visszavonhatja, ha az alapítvány céljait veszélyezteti, s más szervet jelölhet ki kezelőnek. 14,2,4 Az alapítványrendelés végrendeleti úton: 74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. Ilyen esetben az alapítvány örökösnek tekinthető. Természetesen végrendelet esetében a hiánypótlás fogalmilag kizárt, ezért kell a törvénynek nem megfelelő végrendeleti úton tett alapítványrendelést közérdekű meghagyásnak tekinteni. A végrendeleti úton tett alapítványrendelés visszavonható. Az örökhagyó örökösei azonban nem jogosultak az alapítvány visszavonására, de a végrendeletet megtámadhatják, és adott esetben „kötelesrész” illeti meg őket. 14,2,5 Az alapítvány megszűnése Az alapítvány megszűnik: (Ptk. 74/E. § (1) – (6) A cél megvalósulásával Az alapító okiratban meghatározott idő leteltével vagy feltétel bekövetkezésével. Az ügyész keresete alapján a bíróság szünteti meg az alapítványt, ha a cél megvalósítása lehetetlenné vált. A bíróság hivatalból szünteti meg az alapítványt, ha a kezelő szerv az alapítvány célját veszélyezteti. A megszüntetést ez esetben bírósági felhívásnak kell megelőznie. Alapítványok egyesítésével, de ez csak akkor történhet meg, ha az alapítványok céljai összhangban vannak, az alapítók közösen kérelmezik az egyesítést és új módosított alapító okirat is benyújtásra került. Nem szól azonban a Ptk. az alapítvány csődjéről. A megszűnt alapítvány vagyona nem juttatható vissza az alapítónak, ezt a bíróság más, hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. 14,2,6 Az alapítványok törvényességi felügyelete: 74/F. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. 14,3 AZ ALAPÍTVÁNY KÜLÖNÖS ESETEI: 14,3,1 A közalapítvány: (Ptk. 74/G. §). A közalapítvány az alapítvány speciális fajtája. Célja: közfeladat ellátása, ami nem érinti a létrehozó ellátási kötelezettségét. Létrehozója az Országgyűlés, a Kormány, a helyi (kisebbségi) önkormányzatok lehetnek. A közalapítványra közhatalmi jogosítványok nem ruházhatók át. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájáru-
27
lása mértékét. Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni. A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. Feladata alapvetően közfeladat ellátásának segítése. A közalapítványt a bíróság nyilvántartásba veszi, az Állami Számvevőszék végzi ellenőrzését. A közalapítvány csak nyílt alapítványként működhet, melyhez bárki csatlakozhat. A kezelő szerv az alapítónak éves beszámolási kötelezettséggel tartozik. A közalapítvány fokozottabban áll az alapító felügyelet alatt - közjogi jogi személy. A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. 14,3,2 Egyházi alapítványok: Alapvetően vallási, erkölcsi célt szolgálnak, ezért az alapítónak itt is nagy befolyást kell engedni az alapítvány működése körében. Egyházi alapítványt csak egyházak alapíthatnak – működését külön jogszabály nem rendezi. 14,4 POLITIKAI PÁRTOK Magyarországon az 1989. évi II. törvény alapján jött létre újra a többpártrendszer, melyet 1948-49-ben erőszakos úton számoltak fel. Az MSZMP az ország egyik legnagyobb személyi körrel rendelkező, hatalmas vagyonnal és költségvetéssel bíró szervezete volt, a Ptk. szerint társadalmi szervezet, jogi személynek minősült. Működéséről, vagyoni viszonyairól, szervezetéről egyetlen jogszabály sem rendelkezett. 1989. évi II. törvény, többpártrendszer, pártokat belehelyezte az áttekinthető szervezettel, képviselettel rendelkező, felelősséggel gazdálkodó, általános törvényes ellenőrzés alatt álló többi jogi személy közé. Hazánkban külön párttörvény nincs, csak a pártok működését és gazdálkodását szabályozza külön törvény (1989. évi XXXIII. törvény). A pártok munkahelyeken (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működhetnek A párt vagyona: - a tagok által fizetett tagdíjakból, - a központi költségvetési támogatásból. (fő forrás, választási eredményeken alapul) - az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból - a párt gazdálkodó tevékenységéből és - egyéb forrásokból tevődik össze (pl. végrendelet pártvállalat nyeresége stb.). A jogi személyek által nyújtott vagyoni támogatás lehetősége meglehetősen szűk, s az adományok juttatása e korlátok közötti. Ezzel akarja a törvényhozó elkerülni azt, hogy a pártokat külső gazdasági eszközökkel befolyásolják. A pártok gazdálkodása, vagyonának gyarapítása szintén csak szűk körben lehetséges. Fontos - de nagyon vitatott bevételi forrás , hogy a párt a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat hasznosíthatja díj ellenében, illetve elidegenítheti. A vita alapja, hogy az állami juttatásként kapott ingatlanokat a pártok elidegenítik és a befolyt ellenértéket működési célra használják fel. A pártok gazdálkodását belső szabályzatok szerint egyrészt a tagság, másrészt külső szerv, az Állami Számvevőszék ellenőrzi 14,5 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A helyi önkormányzatok közjogi jogi személyként való elismerése vitathatatlan. Alkotmány a helyi önkormányzatokról szólván tulajdonosi jogokkal ruházza fel azokat vagyona tekintetében (tulajdon, pénzügyi bevételek, állami támogatások stb.). Az 1945 előtti jogunkban a „törvényhatóságok és községek" önálló jogalanyisága egyértelmű volt. Az 1945 után röviddel kialakult tanácsrendszerben a tanácsok működésük majd minden tekintetében alárendeltségben működtek. A vagyoni forgalomban a tanácsok az általuk alapított szervezetek (pl. tanácsi vállalatok) útján vettek részt, azok helyzete az állami vállalatokéhoz volt hasonló. A Ptk. jelenlegi rendszerének komoly hiányossága, hogy nem szól a teljesen megváltozott helyzetű önkormányzatokról. Az új tartalmú, jogi személy helyi önkormányzatokról az 1990. évi LXV. törvény rendelkezik, A helyi önkormányzatok (község, város, főváros és kerületei, a megye, a megyei jogú város) közjogi jogi személyek. A jogi személy feladatai, hatáskörei elsődlegesen feladat- és hatáskör a képviselő-testületet illetik meg, a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre és értelemszerűen a polgármester is átruházhatja képviseleti jogkörét (pl. az alpolgármesterre). A helyi önkormányzatok polgári jogi személy volta az önkormányzat vagyonával kapcsolatban kiemelkedő jelentőségű. A törvény ugyanis jelentős vagyont helyezett át az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba (pl. ingatlanok, erdők, vizek, tanácsi kezelésben volt oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, a tanácsi kezelésben lévő állami bérlakások, középületek jelentős része stb.). ezenkívül az önkormányzat meghatározott bevételekkel rendelkezik. Az önkormányzat vagyonával szabadon rendelkezik, kivéve az ún. törzsvagyont, mely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes (pl. középületek, terek, parkok stb.). Az önkormányzat bevételei vagy saját bevételek (pl. helyi adók, saját vállalkozás stb.), vagy a központi adókból átengedett részek (pl. a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része). Az önkormányzat vagyonával, bevételeivel önállóan gazdálkodik. Gazdálkodása körében például hitelt vehet fel, és alapítványt, gazdasági társaságot hozhat létre, értékpapírt vásárolhat stb. Az önkormányzat gazdálkodását költségvetés alapján végzi. A gazdálkodásért a helyi önkormányzat felelős, a gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Mindez alátámasztja azt. hogy a helyi önkormányzatok polgári jogalanyisága teljes körű, és jogi személyiségük folytán kiemelkedően fontos szereplői a polgári jogviszonyoknak, különösen a vagyoni forgalomnak.
28
A15 - 15. Az egyesület és a köztestületek. Az egyházak jogalanyisága. 15,1 AZ EGYESÜLÉSI JOG, AZ EGYESÜLET FOGALMA: 61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. Az egyesület fő jellemzője, hogy nem gazdasági célra jön létre, tevékenységük alapvetően a kultúra, a tudomány, a vallás, az egészségügy, a szociális munka, a környezetvédelem és a sport területére esik. Az egyesület a jogképességgel felruházott személyegyesülések tipikus alapformája. ISZT – Internet Szolgáltatók Tanácsa 15,1,1 Az egyesület fogalmi elemei: a) Az egyesület önkéntes szervezet, melyet a tagok szabad elhatározással létrehozott alapszabállyal hoznak létre. b) Az egyesület önkormányzattal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az egyesület szabadon alakítja ki belső szervezetét, és szabadon választja meg tisztségviselőit. c) Az egyesületnek nyilvántartott tagsággal kell rendelkeznie. d) Az egyesületnek céljának kell lennie, s a cél elérésére kell szerveznie tagságát. Az egyesülési szabadság az alapvető emberi jogok közé tartozik. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az Alkotmány kiemelten kimondja a jog létét (Alkotmány 63. §). 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, a rendszerváltoztatás legelső, s ezért hallatlan fontos jogszabálya volt. E törvény - lényegében magánjogi és szervezeti forma tartalommal való megtöltésével - a többpártrendszert vezette be Magyarországon. Az egyesülési jognak a korlátja, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. § (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és annak elkövetésére való felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesület elsődlegesen nem végezhet gazdasági-vállalkozó tevékenységet, és az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A pártok, a szakszervezetek, az érdekképviseletek valójában egyesületek. 15,1,2 Az egyesület létrejötte és megszűnése: 62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. (2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. (3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. (4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 63. § Az egyesület megszűnik, ha a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja; b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Az egyesület létrejöttének két szakasza van: a) Az egyesület megalakítása - legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, - alapszabályát megállapítsa, - ügyintéző, képviselő szerveit megválassza Mindezen jogi aktusokat az egyesület alakuló közgyűlésén kell végrehajtani. Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell - többek között - a szervezet nevéről, céljáról; székhelyéről és szervezetéről. b) Az egyesületet megalakulását nyilvántartásba kell vennie a megyei/fővárosi bíróságnak. A jogi személyiség elnyerése a bejegyzéstől függ, ex nunc hatállyal (tehát a bejegyzés időpontjától – jövőre vonatkozóan). A bejegyzés nem peres eljárásban, soron kívül történik. Így a bejegyzés konstitutív hatályú. Az egyesület alapvetően saját tagjainak akaratából, legfelsőbb szervének döntése nyomán szűnhet meg. A megszűnés módja kétféle lehet: vagy jogutód nélkül feloszlik, vagy egyesül más egyesülettel. Az egyesület működése felett az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol A bíróság az ügyész keresete alapján akkor is megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább 1 éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan tíz alá csökkent. 15,1,3 Az egyesület szervezete, a tagok jogai és kötelezettségei: A személyegyesülésnek alapvetően háromféle működési megnyilvánulása van; a közösségi akarat kinyilvánítása (döntés), annak végrehajtási szakasza (ügyvitel-ügyintézés), és a tagoknak a képviselete külső személyekkel szemben. a) A legfelső döntéshozó szerv a közgyűlés. A közgyűlésnek kizárólagos és fakultatív jogköre van. A kizárólagos jogköröket a törvény állapítja meg, fakultatív jogkörbe minden olyan kérdés tartozhat, melyet az alapszabály ide sorol: így a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés elfogadása, az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása, az egyesület felosztása, egyesülése, döntés mindazokban a kérdésekben, melyet az alapszabály kizárólagos hatáskörbe utal. b) Az ügyvivő szervek feladata a közgyűlés határozatainak végrehajtása és a folyamatos működés fenntartása (Választmány, Elnökség, Intézőbizottság, Ellenőrző Bizottság stb.). c) A képviselő szervet a közgyűlés választja, a képviselő lehet egyes személy (elnök), akár testület (pl. elnökség). d) Az egyesület tagja részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat, és választható az egyesület szerveibe. e) Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel - ez a jogi személyiség következménye. A tag vagyonilag mindössze az alapszabályban meghatározott mértékű tagdíj fizetésére köteles. 15,2 A KÖZTESTÜLET 65. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. (3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
29
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. (5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek. (6) A köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A köztestületi eszme alapja, hogy számos közfeladat alacsonyabb szinten, az érdekeltek önigazgatásával hatékonyabban oldható meg, mint állami szervéknél. 15,2,1 Jellemzői: Közfeladatok ellátása, esetenként hatósági jogkörrel, Önkormányzat Saját vagyon és önálló felelősség Felépítésében egyesületi jelleg (vitatható, mert az egyesülés más típusú jogi személy – alapvetően magánjogi) Közjogi tv. hozza létre az egyes jogi személyeket. A legfontosabb köztestületek a Magyar Tudományos Akadémia és a gazdasági kamarák, ill. a hegyközségek és a tőzsde. A szakmai, “hivatási” kamarák közül az ügyvédi kamarák tudták megőrizni az önkormányzatukat. Később jöttek létre az orvosi, közjegyzői, gyógyszerészkamarák. 15,3 AZ EGYHÁZAK JOGALANYISÁGA Az egyházra vonatkozó joganyag alapvetően két részre osztható. Állami egyházjognak tekintjük azokat az állami jogszabályokat, melyek alapvetően az állam és az egyház egymáshoz való viszonyát szabályozzák, ill. a hit, a lelkiismeret és a világnézet szempontjából az alapvető jogi normákat. Az egyházak saját joga az adott egyház illetékes szervei által kiadott szabályok, szankciók. Az egyházat a székhelye szerinti illetékes megyei bíróság nyilvántartásba veszi. Az egyházak jogi személyek, melyet a törvény is kimond. 1945 után az egyházak önállóságát, tevékenységi körét lényegesen leszűkítették, az egyházak “állami gyámság” alatt álltak, minden tevékenységüket az Állami Egyházügyi Hivatal befolyásolta. Az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról kijelentette, hogy az egyház és az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége jogi személy. Az egyházi jogi személyeknek három formája lehet: a) Maga az egyház, mint egész, bírósági nyilvántartásba vétellel.- pl. katolikus egyház, képviselője az esztergomi érsek b) Az adott egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége alapszabály alapján, nyilvántartásba vétel nélkül. - pl. plébánia, képviselője a plébános c) Az adott egyház önálló szervezete bírósági nyilvántartásba vétellel. - pl. szerzetesrend Hazánkban alkotmányos alapelv az állam és egyház elválasztása. Az egyházak egyenjogúak. A tv. megtiltja, hogy az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet hozzon létre. Az egyházak jogi személyiségük folytán oktató – nevelő, kulturális, egészségügyi, szociális, gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenységet végezhetnek a törvény alapján. Az egyházakat az állam támogatja, az Országgyűlés évente a költségvetésből meghatározott összegű támogatást ad. Az egyház adományt gyűjthet, hozzájárulást szedhet. Az egyház vállalkozási tevékenységet is folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre.
30
A16 - 16. A személyhez fűződő jogok. E jogok védelmének polgári jogi eszközei. 16,1 A SZEMÉLYISÉGI JOGOK ELVI ALAPJAI Az emberi személynek, mint a jog alanyának személyisége van. Nem létezik az emberiség történetében általánosan elfogadott személyiségfogalom. A Ptk.-ban az ember személyiségi jogaival kapcsolatban az ember testi és szellemi működését, az ember egységét, szabadságát védi. A személyiségi jogok összetettek, egyrészt védik az ember szellemi értékeit, szubjektumát (pl. méltóság, becsület, titokvédelem), és védik az emberi személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét (pl. testi épség védelme, kép és hangvédelem). ⇒ A személyiségi jogoknak van szubjektív része, hiszen mindenki mást tart saját személyiségi jogának. ⇒ A másik oldalról az a kérdés, hogy a társadalom mit ismer el védendőnek a jogalkotás és a jogszolgáltatás szintjén. a) alárendelik a társadalomnak – gyakorlatilag nem létezik személyiségi jog (diktatúrák) b) az emberi személyiség összetett jelenség a polgári jogban, jelenti az ember autonóm külső és belső (szubjektív) egyéni értékeit, melyet a polgári jog elismer és véd.(demokráciák) A személyiség védelme a jogban, a személyiségi jogok forrása: A személyiségi jogok szoros kapcsolatban vannak az emberi jogokkal. (1948 – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; 1968 – Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, mely az alapvető emberi jogok tételes felsorolása. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Európai Egyezmény - Róma, 1950) A jogok védelmére két nemzetközi bírósági fórumot állítottak fel: az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát. A Ptk. személyiségi jogi rendelkezéseinek hármas jogszabályi gyökere van: ¾ nemzetközileg elfogadott emberi jogi egyezmények ¾ a magyar Alkotmány rendelkezései ¾ a Ptk. alapelvei. A személyiségi jog sajátos védelmi rendszert alakított ki, nevezetesen erkölcsi jellegű szankciókat és a nem vagyoni kár intézményét. 16,2 AZ ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉGI JOG 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. (2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg. (3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. (pl. önkéntes rabszolgaság) 16,3 A SZEMÉLYISÉGJOGOK SÉRELMÉNEK KÜLÖNÖS ESETEI 76. § A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A nem szerinti megkülönböztetés. – New York-i egyezmény 1979 – a nőkkel szembeni diszkrimináció tilalma A faj szerinti megkülönböztetés tilalma alapvetően a büntetőjogi eszközökkel valósul meg. A nemzetiségi jogok sérelme az anyanyelv használatánál, és az anyanyelven való oktatásnál fordulhat elő. A felekezet szerinti megkülönböztetés tilalma és a lelkiismereti szabadság szorosan összefüggő alapjogok. A személyes szabadság jogellenes korlátozásának tilalma, azt jelenti, hogy minden embernek joga van a szabad cselekvéshez, a szabad mozgáshoz, a tartózkodási hely, a lakóhely, a munka szabad megválasztásához, a gondolatközlés, véleménnyilvánítás és bírálat szabadságához. Jogosan lehet korlátozni a személyes szabadságot (pl. büntetőeljárás során). A testi épség, egészség megsértésének tilalma összefügg az élethez való joggal. A testi épség jelenti az egész emberi test minden részének sértetlenségét, míg az egészség az emberi szervezet zavartalan működését jelenti. Sportsérülések esetén polgári jogi felelősségről akkor lehet beszélni, ha a sérülés, károsodás a szabályok durva, szándékos megsértésével történt. 16,4 A SZEMÉLYISÉGI JOGOK VÉDELMÉNEK POLGÁRJOGI ESZKÖZEI 16,4,1 A névvédelem 77. § (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez. (2) Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - felvett névvel is lehet folytatni. (3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenylednek. (4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. A névviselés rendje. ¾ a név alkalmas arra a társadalom szempontjából, hogy a név viselőjét azonosítsa. ¾ az egyént a társadalom többi tagjától megkülönbözteti, elválasztja a név. ¾ ugyanakkor a név jelez összekötő kapcsolatot, családhoz tartozást, jelzi az apai (kivételesen anyai) leszármazási vonalat. 16,4,2 A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme 78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A jó hírnév sérelme 2 területen különösen kényes: 1. Egyrészt az egészségi állapot valótlan megítélése, különösen az elmebetegség esetén, 2. valamint a hamis munkáltatói vélemény. A becsület védelme A becsület védelme a személyiség téves értékelése ellen véd. Becsületsértő lehet a személyre vonatkozó közlés, ha aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, megalázó, lekicsinylő. Megállapítása igen nehéz, a véleménymondás, a kritikai szabadság miatt. Az emberi méltóság védelme Minden embert megillet egyedi értékétől függetlenül. 16,4,3 A sajtó-helyreigazítás 79. § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való
31
tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).(2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. (helyreigazító közlemény) Határidők a sajtó – helyreigazítási eljárásban: A helyreigazítást 30 napon belül lehet írásban kérni a sajtószervtől. Ez a határidő jogvesztő jellegű. Természetesen a sajtószerv a helyreigazítást megtagadhatja, de ekkor helyreigazítási pernek teszi ki magát. A keresetet a közlési kötelesség utolsó napjától számított 15 nap alatt kell megindítani. Az igény elbírálásakor a valóságos tartalmat kell alapul venni. 16,4,4 A képmás és a hangfelvétel védelme 80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. (3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni. Hozzájárulás szükséges: *magának, a felvételnek a készítéséhez * és a felvétel nyilvánosságra hozatalához is. De! nyilvános közszerepléshez nem kell a hozzájárulás, tömegképek, itt is jogsértő lehet a torzító ábrázolás, 16,4,5 A titokvédelem 81. § Személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. A titok fogalma:Alkotmány - mindenkit megillető jog a magántitok és a személyes titok védelméhez való jog. Ptk.-ban nem nevesített: Orvosi titok Ügyvédi titoktartás Adótitok Tanú titoktartási kötelezettsége Gyónási titok Állam- Szolgálati titok, 16,4,6 A magánlakás védelme 82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. 16,4,7 Az adatvédelem 83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. (2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. (3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Az adatvédelem alapelvei és rendje: Az információs önrendelkezési jog, személy maga rendelkezik személyes adatairól. Felvenni, felhasználni csak beleegyezésével A célhoz kötöttség elve. Személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. „Készletre” való adatfeldolgozás tilalmának elve a célhoz kötöttségből következik. – meg nem határozható felhasználási kör részére Az adatokhoz való hozzájutás zártkörűsége. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Személyes adat a meghatározott természetes személlyel összefüggésbe hozható adat, (Pl. hitelképesség,). Különleges adat a faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, szexuális életre vonatkozó Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, Közérdekű adat: állami, helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő adat, (nem személyes v különleges adat). Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. 16,5 SZEMÉLYISÉG VÉDELMÉNEK KÜLÖNLEGES ESETEI 1. A személyiség születés előtti védelme 2. Személyiségvédelem a halál időpontjában. Kegyeleti jogok Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. 3. A beteg ember személyiségvédelme 16,6 A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM POLGÁRI JOGI ESZKÖZEI. 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, (szükség esetén megfelelő nyilvánosság); d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. (2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. (3) E szabályok irányadók a tilos reklám közzétételérel is. A védelmi rendszer jellemzői: Vannak olyan védelmi eszközök, melyek erkölcsi – jogi természetűek vannak tisztán jogi, vagyonjogi védelmi eszközök végül a bírság. Jogvédelmi eszközök együttesen is alkalmazhatóak. – párhuzamos védelem A polgári védelmi eszközök vagy „objektív feltételű szankciók” [84.§(1) a-d] vagy „szubjektív feltételű szankciók” Az objektív szankciók alkalmazhatóságának nem feltétele, hogy a jogsértő magatartás felróható (vétkes) legyen, szubjektív igen A jogvédelmi eszközök elsődlegesen helyreállító, másodlagosan megelőző jellegűek. Alkalmazásukhoz szükséges, hogy okozati összefüggés legyen a jogellenes magatartás és a sérelem között. A megsértett személy kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A jogi személyek személyiségvédelme A jogi személyek személyiségvédelme szűkebb körű az emberi személyek védelménél. A jogi személy sajátos személyi és vagyoni érdekeinek védelme a szerzői jog és az iparjog területén érvényesül (szabadalmi jog, védjegyjog, versenyjog). A név védelme * A jó hírnév védelme, sajtó – helyreigazítási eljárás. * A titokvédelem, adatvédelem. A jogi személy helyiségének polgári jogi védelme. * A jogi személy személyiségvédelmének eszközei. A Ptk. 84. § - a által felsorolt valamennyi jogvédelmi eszköz rendelkezésre áll. – nem korlátozza az emberi személyek körére.
32
A17 - 17. A szellemi alkotások joga, két fő területe, e két terület eltérő vonásai. Jogforrások. 17,1 A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGÁNAK FŐBB TERÜLETEI A szellemi alkotások joga a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. A Ptk. 86-87. § általános jelleggel, de bekapcsolja a polgári jogba ezt a területet. A Ptk. VII. fejezete azt a címet viseli, hogy a Személyek és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok. A 86-87.§ felsorolja a legfontosabb jogvédelmi területeket ill. azt, ha valakit megsértenek a szellemi alkotáshoz fűződő jogában, milyen jogvédelmi eszközöket vehet igénybe. A tárgy önálló, ez azt jelenti, hogy egy alkotáscentrikus területről van szó. A szellemi alkotások joga az alkotó embert védi az alkotáson keresztül. Az alkotó rendelkezik az alkotása felett. A szellemi alkotások sajátos vonásai A szellemi alkotásokon belül két főbb részterület különböztethető meg a szerzői jog és az iparjogvédelem. A szerzői jog főleg a művészet területén létrehozott alkotások védelmére hivatott, s jobban épít az individuális, szubjektív mozzanatokra. Az iparjogvédelem intézményeivel oltalmazott alkotásoknál kevésbé szoros az alkotóhoz kötődés, a jogi szabályozás objektívabb értékelésre alapít, jobban gyakorlatra orientál. A szerzői jogvédelem és az iparjogvédelem szorosan kapcsolódik egymáshoz. - adott alkotást egyszerre védhetik a szerzői jogvédelem és iparjogvédelem előírásai. Ugyanaz a grafikai ábrázolás lehet képzőművészeti alkotásként a szerzői jogvédelem és védjegyként, vagy formatervezési mintaként az ipari tulajdon körébe tartozó védett tárgy. 1. 2. 3. 4. 5.
A szellemi alkotások általános közös vonásai Mind az iparjogvédelmi tevékenység tárgyai, mind a szerzői alkotások elvileg kizárólagos jogot biztosítanak a jogosult részére. Az iparjogvédelem tárgyait és a szerzői alkotásokat abszolút jellegű negatív tartalmú jogosultságok hatékonyan védik. Mind az iparjogvédelem tárgyait, mind a szerzői alkotásokat jogi monopólium védi, e jogi monopóliumból elvileg gazdasági monopólium építhető ki. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben korlátozott. A szellemi alkotások használata terén mindkét vonatkozásban számos közérdekű korlátozás érvényesül, pl. előhasználat, kényszerengedély (szabadalmaknál), illetve szabad felhasználás (a szerzői alkotásoknál). A szellemi alkotásoknak kiemelkedő a gazdasági jelentősége, az ipari tulajdon tárgyainak elsősorban a szabadalmak és védjegyek vonatkozásában, a szerzői alkotásoknak pedig főként az informatika, továbbá film, szoftver, hangfelvételben rögzített zene révén. Az ipari tulajdon tárgyai és a szerzői alkotások eltérő vonásai Iparjogvédelem
Szerzői jog
−
−
− − − − − −
a jogi oltalom feltétele a központi nyilvántartásba-vétel, a lajstromozás. követelmény az újdonság az ipari tulajdonra vonatkozó jogok teljes egészében forgalomképesek, átruházhatók, megterhelhetők. az alkotó egyéni személyiségjegyei, tulajdonságai kevésbé játszanak fontos szerepet. az oltalmi idő viszonylag rövid: 5, 10, 20, 25 év behatárolt számú fajta létezik a törvényileg engedett ingyenes hasznosítás lényegesen kisebb mértékű, mint a szerzői alkotásoknál
− − − − − −
−
főként a gazdaságban használják fel ezeket
−
−
nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra
−
−
a hasznosítás, használat általában egyedi szerződések útján
−
a védelem minden alakszerűség nélkül automatikusan nélkül jár. követelmény az eredetiség és egyéni jelleg a szerzői alkotások főszabályként nem forgalomképesek. jobban függnek a szerző személyiségétől, esetleg elválaszthatatlanok attól. oltalmi idő hosszabb: a szerző halálától 70 év (szomszédos jogoknál 50 év) lényegesen nagyobb fajtagazdagság ingyenes hasznosítás törvényileg tágabb főként a művelődésben, szórakoztatásban, oktatásban kerülnek felhasználásra. a közönséghez való eljuttatás elengedhetetlen, sokszor különleges közreműködőket és nekik adott jogokat igényel (előadóművészek, sugárzás, filmjogok) felhasználás nagyrészt közös jogkezelők útján
A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGÁNAK TERÜLETEI: 1 Szerzői jog - a művészeti alkotásokkal foglalkozó jogterület (homogénebb az iparjogvédelemnél) - ide tartoznak a - szomszédos jogok is 2 Iparjogvédelem 1. A műszaki alkotást közvetlenül elősegítő megoldások és ismeretek a műszaki-tudományos vívmányok - szabadalmak - használati minták - know-how-k. 2. Az áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére, reklámozására szolgáló árujelzők - védjegyek - földrajzi árujelzők - kereskedelmi nevek. 3. Az áruk külső kialakítására szolgáló formatervezési minták, amelyek a műszaki alkotások és az árujelzők között helyezkednek el és ezek az alkotások a szerzői jogvédelem és iparjogvédelem határterületét képezik. 4. Az ún. sui generis alkotások - a biotechnológiai találmányokra vonatkozó szabadalmak, - integrált áramkörök jogvédelme, növényfajták szabadalmi oltalma. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGVISZONYAINAK SZERKEZETE ÉS FAJTÁI 1 A létrehozás jogviszonyai Az alapjogviszonyokat megelőzően jönnek létre, ezekkel az alkotót lehet ösztönözni. Ezek szerződéses jogviszonyok, amelyek relatív
33
szerkezetű, pozitív tartalmú (mindkét fél aktív magatartásra kötelezett) jogviszonyok (ilyenek pl. a kutatási szerződések, a jövőben alkotandó műre vonatkozó kiadói szerződések). 2 Az alapjogviszonyok A szerzői alkotás, a találmány, a védjegy stb. védelmének jogviszonyai. Azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos jogviszonyokat foglalják magukba, amelyek útján megvalósul a szellemi alkotás, ill. azon keresztül az alkotó jogvédelme. Az oltalom kiépítése a tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű, negatív tartalmú (mindenki tartózkodni köteles) jogviszony keretében valósul meg. 3 A felhasználás jogviszonyai Ezek - szemben a létrehozás jogviszonyaival - az alapjogviszonyokra épülnek, és a már fennálló jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre juttatását hivatottak biztosítani. Relatív szerkezetű, pozitív tartalmú jogviszonyok. Az e körben alkalmazott szerződések segítik elő a szellemi alkotások minél szélesebb körben való elterjedését (ilyenek pl. a licencia szerződések, a know-how szerződések, a felhasználási szerződések stb.). A párhuzamos oltalom elve egyrészt azt jelenti, hogy egy adott szellemi alkotást egymástól függetlenül egyszerre több más jogszabály is védhet (pl. a megtévesztő megjelöléseket tiltja a Védjegytv. a Versenytv. és a Fogyasztóvédelmi tv. is. Másrészt ugyanazt az alkotást egyszerre, egymástól függetlenül a szellemi alkotások több intézménye is védheti, a jogosult szándékától függően. (pl. egy szerzői jogi oltalomban részesülő szobrot, vázát stb. formatervezési mintaként is le lehet védetni.) A hézagmentes oltalom elvére azért van szükség, mert nagyon sok olyan alkotás van, amely nem illeszkedik pontosan sem a szerzői jog, sem az iparjogvédelem rendszerébe. A Ptk. 86.§ (3) alapján a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (pl. edzésmódszerek, fogyókúrás módszerek, barkácsolási leírások stb.) ************************************************************************ 1883 - Az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) 1886 - Az irodalmi és művészeti művek oltalmáról szóló Berni Uniós Egyezmény (BUE) 1891 - A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás 1891 - Az áruk hamis és megtévesztő származási jelzésének megakadályozásáról szóló Madridi Megállapodás. 1970. Washingtoni Szabadalmi Együttműködési Szerződés 1981. Nairobi Szerződés az olimpiai jelkép oltalmáról 1973. Bécsi megállapodás a nyomdai jelzések oltalmáról 1973. Müncheni Szerződés az európai szabadalmi rendszerről. A szerzői jogban és az iparjogvédelemben vannak fontos nemzetközi szervezetek is. Pl.: Szellemi Tulajdon Világszervezete. A terület hatályos jogszabályai 1991. évi XXXVIII. Tv a használati minták oltalmáról 1991. évi XXXIX. Tv. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról 1995. évi XXXII. Tv. A aszabadalmi ügyvivőkről 1997. évi XI. tv. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról A szellemi alkotások védelmének elméleti alapja tulajdoni elméletek: természetjogi megalapozású elmélet, Angliában és Franciaországban a mai napig élnek ezek az elméletek. Lényege, hogy a szerző tulajdonosnak tekinthető az alkotással kapcsolatban és úgy is védik, mint egy tulajdonost. immateriális jogok elmélete (Kohler): szembeáll az előző elmélettel, mert azt mondja, hogy ezen a területen nem a fizikai dolgok a meghatározók. Egy könyvet nem a fizikai minőségén értékelünk hanem a személyiséghez fűződő jogok dominálnak, személyiségi jogok elmélete (Gierke), amely azt mondja, hogy a szellemi alkotások jogánál elsődleges a személyiségi jogok védelme, ehhez képest a vagyoni védelem csak másodlagos és esetleges. kombinációs elmélet (Ulmer): a jogviszonyban szétválaszthatatlanok a személyi és a vagyoni elemek, egyik sem fontosabb. versenyjogi elmélet (Elster): a szerzői műnek alapvetően versenyjogi funkciója van, a verseny emeli a szellemi alkotáson alapuló személyiségi jogot vagyoni értékűvé. A versenyjog szabályai érvényesek rá. Grosschmidt: a vagyonjoinak minősülő, szellemi alkotásokra vonatkozó jogok örökölhetőek Szladits: tulajdonhoz hasonló, kizárólagos jogoknak minősíti. Balás P. Elemér: 1934 szerzői jogi törvényjavaslat, A szerzőnek joga van arra, hogy a személyiségét alkotásra vonatkozóan szabadon érvényesítse. A szerzői jog gyökere a személyiségi jogba nyúlik le, de kidolgozott szabályai a dologi joggal mutatnak rokon vonásokat.
34
A18 - 18. A szabadalom fogalma, oltalomképességi vizsgálat. Kizárások a szabadalmi oltalomból. A szabadalmi oltalom korlátai. A szellemi alkotások védelmének elméleti alapja tulajdoni elméletek: természetjogi megalapozású elmélet, Angliában és Franciaországban a mai napig élnek ezek az elméletek. Lényege, hogy a szerző tulajdonosnak tekinthető az alkotással kapcsolatban és úgy is védik, mint egy tulajdonost. immateriális jogok elmélete (Kohler): szembeáll az előző elmélettel, mert azt mondja, hogy ezen a területen nem a fizikai dolgok a meghatározók. Egy könyvet nem a fizikai minőségén értékelünk hanem a személyiséghez fűződő jogok dominálnak, személyiségi jogok elmélete (Gierke), amely azt mondja, hogy a szellemi alkotások jogánál elsődleges a személyiségi jogok védelme, ehhez képest a vagyoni védelem csak másodlagos és esetleges. kombinációs elmélet (Ulmer): a jogviszonyban szétválaszthatatlanok a személyi és a vagyoni elemek, egyik sem fontosabb. versenyjogi elmélet (Elster): a szerzői műnek alapvetően versenyjogi funkciója van, a verseny emeli a szellemi alkotáson alapuló személyiségi jogot vagyoni értékűvé. A versenyjog szabályai érvényesek rá. Grosschmidt: a vagyonjoinak minősülő, szellemi alkotásokra vonatkozó jogok örökölhetőek Szladits: tulajdonhoz hasonló, kizárólagos jogoknak minősíti. Balás P. Elemér: 1934 szerzői jogi törvényjavaslat, A szerzőnek joga van arra, hogy a személyiségét alkotásra vonatkozóan szabadon érvényesítse. A szerzői jog gyökere a személyiségi jogba nyúlik le, de kidolgozott szabályai a dologi joggal mutatnak rokon vonásokat. A SZABADALOM FOGALMA A szabadalom jogintézménye a találmányok jogi oltalmát biztosítja, Találmány: műszaki-szellemi alkotás, mely műszaki jellegű és alkotó, a rutintevékenységet meghaladó tevékenység eredményeként jött létre, s adott területen nem szokásos, új megoldást jelent. A szabadalom nem más, mint a találmányok védelmét biztosító jog, amely meghatározott eljárás eredményeképpen az országok erre hivatott hatóságai (szabadalmi hivatalai) meghatározott időre (általában 20 évre) engedélyeznek. Az Szt. 1. §-a szerint szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. A SZABADALMAZHATÓ TALÁLMÁNY KRITÉRIUMAI 1 Újdonság: Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (mindaz, ami az elsőbbség időpontja (a szabadalmi bejelentés napja) előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján, vagy bármely más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A korábbi elsőbbségű szabadalmi és használati mintabejelentés nem újdonságrontó hatású, ha az azokra vonatkozó bejelentés adatait még egyáltalán nem tették hivatalosan közzé. A találmány újdonságát világviszonylatban kell vizsgálni, Újdonságrontó tény elvileg bármi lehet, azaz írásbeli közlés (tudományos cikk, szabadalmi leírás stb.), nyilvános használat (forgalomba hozott termék; kiállított műszer, berendezés stb.) vagy pl. tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió) útján nyilvánosságra hozott információ. Akkor újdonságrontó, ha az bárki számára hozzáférhető. Nem újdonságrontó a zártkörű szakmai megbeszélés Az Szt. 3. § bevezeti a türelmi idő intézményét. (ha a nyilvánosságra jutástól számított hat hónapon belül a szabadalmi bejelentést megteszik nem újdonságrontó a bejelentés nyilvánosságra jutása, ill. ha a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye. Ilyen jogsértés tipikus esete a feltaláló engedélye nélkül a találmány lényegének ismertetése. 2 Feltalálói tevékenységen alapul a találmány Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. 3 Iparilag alkalmazható a találmány Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar, vagy mezőgazdaság valamely ágában előállítható vagy használható. TÁRGYUK SZERINT NEM SZABADALMAZTATHATÓ ALKOTÁSOK Amelyek nem felelnek meg a szabadalom fogalmának. a felfedezések, tudományos elméletek, matematikai módszerek, esztétikai alkotások, információk megjelenítése szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó tervek, szabályok vagy eljárások, valamint számítógépi programok, KIZÁRÁS A SZABADALMAK JOGI OLTALMÁBÓL Amelynek közzététele, vagy hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne. Ide lehet sorolni a vegyi vagy biológiai fegyverek kísérletezését. Ezek elvileg szabadalmaztathatók, azonban a jogszabályok kifejezetten tiltják az ilyen termékek forgalmát. Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés miatt kizárt a szabadalmi oltalomból: * az ember klónozására szolgáló eljárás, az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra, * állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy jelentős előnyt nyújtana * a növényfajták, növények előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások. 18,5 OLTALOMKÉPESSÉGI VIZSGÁLAT A szabadalmak engedélyezésére jogosult hatóság a Magyar Szabadalmi Hivatal. Az MSZH hatáskörébe tartozik: a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnése, újra érvénybe helyezése, 18,5,1 A szabadalmi oltalom megszerzésének fő feltételei Az iparjogvédelem alkotásai vonatkozásában a védelmet megállapító jogok konstitutív jelleggel jönnek létre. Létezésük az oltalmat elismerő hatósági határozat tartalmától függ. 18,5,2 Az elsőbbség kérdései A szabadalmazhatóság feltételeinek meghatározott időpontban, illetve előtt kell fennállni. Ez a szabadalmi bejelentés napja. 1. A bejelentési elsőbbség Az általános elsőbbségi időpont a szabadalmi bejelentés benyújtásának időpontja (bejelentési elsőbbség). Kivételes elsőbbség - amelyre a bejelentési elsőbbség nem vonatkozik - az uniós elsőbbség és a belső elsőbbség. 2. Uniós elsőbbség Az uniós elsőbbség lényege az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény (PUE - 1883) alapján, hogy azt, aki találmányt, használati mintát, védjegyet az Unió egyik országában oltalom szerzése céljából bejelenti 3. Belső elsőbbség Az elsőbbséget megalapozó nap lehet továbbá a bejelentő azonos tárgyú, korábbi, folyamatban levő bejelentésének 12 hónapnál nem korábbi bejelentési napja. Tipikus esete az, amelynél elutasított szabadalmi bejelentést az elsőbbség megőrzésével használati minta bejelentéssé alakítanak át. 18,5,3 A szabadalmi bejelentés A szabadalmi bejelentés bejelentési kérelmet, leírást, igénypontot, kivonatot és szükség esetén rajzokat tartalmaz.
35
18,5,4 A szabadalmi oltalom engedélyezésére irányuló eljárás A szabadalmi oltalom engedélyezésére irányuló eljárás hármas tagozódású. 1 bejelentés, 2 újdonságkutatás (közzététel), és a 3 megadási szakaszra bontható. 1. Bejelentési szakasz Az MSZH ellenőrzi: a bejelentési nap elismerhetőségét, bejelentési és kutatási díjat megfizették-e, kellékek rendelkezésre állnak-e 2. Újdonságkutatási szakasz Az MSZH újdonságkutatási jelentést készít, feltárja az újdonságrontó, vagy annak tűnő körülményeket. A közzétételre a szabadalmi bejelentés tételének (vagy más elsőbbség) napjától számított 18 hónap elteltével kerül sor. A közzététel a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő folyóiratban valósul meg. A közzétételnek három szempontból is különleges jelentősége van: a közzététellel ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik; a közzététellel a bejelentés tárgyát képező találmány bárki számára hozzáférhetővé válik; (bárki észrevételt nyújthat be) a közzétételtől, 6 hónap elteltéig érdemi vizsgálat kérhető. Ha az érdemi vizsgálatot nem kérik, az úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott a szabadalmi oltalomról. 3. Megadási szakasz Vizsgálat Æ a szabadalmazhatóság követelményeit és feltételeit együttesen kielégíti-e a bejelentés szerinti találmány. A szabadalom megadását követően az MSZH szabadalmi okiratot ad ki, be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. 18,6 A SZABADALMI OLTALOM KORLÁTAI 18,6,1 A szabadalom hatálya elvileg a szabadalmi oltalom korlátozását jelenti, mivel mind tárgyában, időben és térben lehatárolást nyer a szabadalom alkalmazhatósága. A szabadalom tárgyi hatálya A szabadalmi oltalom tárgyi terjedelmét a szabadalmi leírás végén megszerkesztett rövid, lényegre törő jellemzés, az igénypont határozza meg. A szabadalmi oltalom területi hatálya A szabadalomhoz fűződő jog mindig meghatározott területet érint. Az Szjt. által biztosított szabadalomhoz fűződő személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége - az európai szabadalmak és a nemzetközi szabadalmi rendszerben (PCT) engedélyezett szabadalmak kivételével - kizárólag Magyarország területére vonatkozó jogot jelent. A szabadalmi oltalom időbeli hatálya Magyaroszágon a szabadalmi oltalom ideje 20 év. A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik. Az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. Megkülönböztetünk ideiglenes és végleges szabadalmi oltalmat. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmat kap. Jogkimerülés Az Európai Közösségben bevezetett jogintézmény. A szabadalmi oltalomból származó kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze. Az Európai Bíróság a jogkimerülés lényegét úgy fogalmazta meg, hogy valamelyik tagállamban történő első joggyakorlással, vagyis a forgalomba hozatallal a szabadalom az egész EK területén elhasználódott, kimerült, további gyakorlására nincs lehetőség. Előhasználati jog Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását, használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Továbbhasználat A fenntartási díj meg nem fizetése azt eredményezi, hogy a szabadalom megszűnik. Ennek kimondására csak a 6 hónapos díjfizetési ponthatáridő eltelte után kerül sor. A szabadalmas 3 hónapos határidővel újra érvénybe helyezheti a szabadalmat. Továbbhasználati jog azt illeti meg, aki ezalatt az összesen 9 hónap alatt megkezdte belföldön gazdasági tevékenysége körében a szabadalom továbbhasználatát, vagy a szabadalmazott termék előállítását, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Tranzitforgalom kedvezmény A szabadalom territoriális hatálya következtében a szabadalmas jogait sérthetik olyan külföldről származó termékek, amelyek csak átmenetileg vannak az ország területén. A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. Szabadalmi kényszerengedély A kényszerengedély lényegében a szabadalom hasznosítás elmulasztásának gazdasági célú szankciója. A kényszerengedély adásának feltételei: a) Feltétele a kényszerengedélynek az, hogy szabadalmas szabadalmát az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében egyáltalán ne, vagy ne megfelelő módon és mértékben hasznosítsa. b) A szabadalmasnak minden ésszerű előkészületi, illetve türelmi időt ki kell merítenie. Bejelentés napjától számított 4 évig vagy a szabadalom megadásától számított 3 évig elmulasztja a hasznosítást. A hasznosítás elmaradásának mulasztása igazolható. c) A szabadalmas megtagadta hasznosítási szerződés kötését a kérelmezővel. d) Bármely belföldi gazdálkodó szerv benyújthat kényszerengedély iránti keresetet ha a hasznosításra hajlandó és képes. Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának kérelmére a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni. A függő szabadalom a gátló szabadalomhoz képest számottevő gazdasági jelentőségű kell legyen. A megadott kényszerengedély főbb tartalmi elemeinek az alábbiakat tekinthetjük: A megadott kényszerengedély egyszerű licenciának számít. A kényszerengedély adása ellenérték fejében történik. A kényszerengedély nem forgalomképes és személyhez kötött. Kivétel: jogutódra átszállás. A kényszerengedélyest is terheli a hasznosítási kötelezettség 1 éves határidővel másnak nem adhat hasznosítási engedélyt A kényszerengedély a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetve a szabadalom megszűnéséig áll fenn.
36
A19 - 19. A védjegy fogalma, fajtái, kizárások a védjegyoltalomból. Az árujelzők (védjegy, földrajzi árujelzők, kereskedelmi név) olyan rendkívül változatos formában (szó, ábra, földrajzi név, kereskedelmi név, cégnév) megjelenő jogi oltalom alatt álló megjelölések, amelyek alkalmasak valamely gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, valamint annak árui és szolgáltatása megkülönböztetésére, reklámozására és más gazdasági funkciók ellátására. 19,1 A VÉDJEGY FUNKCIÓI; FOGALMA ÉS FAJAI A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, továbbiakban: Vft. 1. § (1) bekezdése szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyoltalom alapelemei a) Ábrázolhatóság grafikai úton b) Megjelölés c) Megkülönböztető képesség d) Más gazdálkodó szervezet, vállalkozás áruitól eltérés e) Lajstomozás 19,2 A VÉDJEGYEK FUNKCIÓI A) Megkülönböztető funkció B) Eredetjelző funkció C) Minőségjelző funkció D) Reklámfunkció E) Védőfunkció 19,3 A VÉDJEGYEK FAJAI A) A védjegyek kivitelezési formái szerint Csak grafikailag megjeleníthető megjelölés lehet védjegy. szóvédjegyek: Kalmopyrin, Cavinton, Idetartoznak személynevek, fantázianevek, családnevek, jelmondatok, szlogenek: ábrás védjegyek (ábrák és képek): gépkocsik közismert emblémái; ábrával kombinált szóvédjegy: az Unicum híres vizes plakátja, betűk pl. „Y” Ives Saint Laurent cég parfümje; számok: 501 (Levis modell), térbeli és csomagolási védjegyek: pl. Coca-Colás palack, Unicum likőr palackja stb.; szín (Milka lilája) színösszetétel: hologram (fényképábrák negatívjai lézersugárral megvilágítva); hang (MÁV hangszignál, Family Frost). B) Az oltalom tartalma szerint áruvédjegyek - Omnia, Hubertus, Dreher stb.; szolgáltatási védjegyek - IBUSZ, Burger King, Pizza Hut stb.; kereskedelmi védjegyek - Skála, Spar stb.; belföldön jó hírnevet élvező védjegyek - Zwack, Törley, Videoton stb.; tanúsító védjegyek - Kiváló Áruk Fóruma, KERMI stb; együttes védjegy: pl. egy adott borvidékről származó bor megjelölésére szolgálhat. nemzetközi védjegyek: A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Protokoll rendszerében lajstromozott védjegyek. Ezeket úgy kell tekinteni, mintha azokat Magyarországon szabályszerűen bejelentették és lajstromozták volna; közösségi védjegy: Az EK központi egységes rendszerében oltalom alatt részesülő védjegy. A védjegy árujegyzéke Az árujegyzék a védjegyoltalom alá eső áruk és szolgáltatások körét jelöli meg. Az árujegyzék vonatkozásában alapvető szerepet játszik a Nizzai Osztályozás, amely 35 áruosztályt és 10 szolgáltatási osztályt foglal magába. C) A Tanúsító Védjegyek A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy a minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A tanúsító védjegyek tanúsíthatják a termék eredetiségét (Halasi csipke); az áruk eredetét (Gutes aus Ungarn); a kiváló minőséget. (Kiváló Áruk Fóruma védjegye); a termékek speciális tulajdonságát. Pl. tiszta gyapjút; az előállítási módot: manufakturális előállítást, kézi festést. A tanúsító védjegy jogosultja A tanúsító védjegy jogosultja elvileg bármely gazdálkodó szervezet vagy magánszemély lehet. Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre és nem tanúsíthat minőséget, vagy speciális jellemzőket sem a gyártó, sem forgalmazó, vagy más közvetlenül érdekelt. Ez a tevékenység összeférhetetlen a védjegy rendeltetésével. Védjegyszabályzat A tanúsító védjegy bejelentésének kötelező kelléke a jogokat és kötelezettségeket lefektető szabályzat, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét, b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetőleg szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket, c) a minőség tanúsításának szabályait, a védjegyhasználat feltételeit. d) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, e) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét. D) Az együttes védjegy Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól, vagy szolgáltatásaitól, a szolgáltatások minősége, származása egyéb tulajdonsága alapján. Az együttes védjegy közös használatának alapja tehát egy szervezetben való tagsági viszony, ahol az együttes oltalom egy társadalmi szervezetet, köztestületet vagy egyesületet illet. Az együttes védjegy használata Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet, köztestületet (pl. gazdasági, szakmai, kamara, hegyközség vagy egyesületet, társadalmi szervezet) illeti meg, használatára azonban a társadalmi szervezet tagjai jogosultak. A védjegyjogosult az együttes védjegyet maga nem használhatja, a tagok védjegyhasználatát azonban ellenőrzi. A védjegyszabályzat Az együttes védjegy oltalmának alapfeltétele, a bejelentés nélkülözhetetlen kelléke a szabályzat.
37
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL VALÓ KIZÁRÁSOK A Vft. 2-6. §-ai lajstromozási tilalmakat állítanak fel. 1. Feltétlen kizáró okok fő esetei a) Védjegyoltalomnak meg nem felelő megjelölésék ha grafikailag nem ábrázolható, illetve olyan megjelölés, amelyet a Vft. nem sorol fel a védjegykialakítások között. b) Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések amelyeket mindenki használ és használhat c) Közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések önkényuralmi jelképek d) Fogyasztók megtévesztésére alkalmas megjelölés ha az áru fajtája, minősége, rendeltetése, származása tekintetében félrevezeti a fogyasztókat. További feltétlen kizáró okok a) Állami felségjelek, hatóságok, vagy nemzetközi szervezetek jelzése; Az ilyen megjelölések védjegy részeként, elemenként az illetékes szerv (minisztérium) hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhetnek. Hazánk nemzeti jelképe az ún. Kossuth címer - engedély alapján - Zwack barackpálinkán. b) Közérdekű, de nem hivatalos állami megjelölések kitüntetések, jelvények, címerek, hivatalos szavatossági és hitelességi jegyek c) Valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erősen kifejező jelképek; d) Rosszhiszeműen lajstromozott megjelölések. e) Ha e törvény vagy az EU jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll vagy azt tartalmazza. 2. Viszonylagos kizárási okok fő esetei Viszonylagos kizáró okok esetén az ütközés csak az áruk és szolgáltatások egy része vonatkozásában áll fenn. a) A korábbi védjeggyel azonos, azonos árujegyzékű megjelölések b) Korábbi védjeggyel összetéveszthető megjelölés Az ütközések több válfaja fordulhat elő a védjegyek kialakulásától függően. Fő esetei: - egyszerű szavak ütközése: Auva - Aiwa (híradástechnika); - szóösszetételek ütközése egyszerű szavakkal: Lee Cooper - Lee (farmernadrág); - ábrás védjegyek ütközése ábrás védjeggyel c) Belföldön jó hírnevet élvező védjeggyel való ütközés Az ütközés nem áll fenn ha a korábbi védjegyet nem használják. További viszonylagos kizárási okok a) Másnak a személyiségi jogait sértő megjelölés A név vagy képmás védjegyként való felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. b) Másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos megjelölés azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne. c) Megszűnt védjegyekkel azonos, vagy hasonló védjegy Ez a tilalom a lejárt védjegyek oltalmának megszűnésétől számított két évig tart. d) Képviselő és ügynök által engedély nélkül bejelentett védjegy e) Az olyan jelzés .sem részesíthető oltalomban, amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogba ütközne, ideértve a növényfajta névvel való ütközést. A védjegytörvény 2003. évi módosítása értelmében a MSZH a viszonylagos kizárási okokat csak felszólalás esetén vizsgálja. 19,5 A VÉDJEGYJOGOSULT JOGAINAK KORLÁTOZÁSA A) Használati korlátozások A védjegyjogosult jogainak korlátozását jelenti, hogy a Vft. 15. § értelmében nem tiltható el a védjegyjogosult által az, aki gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség következményeivel összhangban - használja: B) Jogkimerülés A védjegyoltalom alapján a Vft. 16. § (1) bekezdése értelmében a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott belföldi forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Közösségben. Ez a jogkimerülés intézménye. C) Belenyugvás Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról. A belenyugvás nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be használatra.A védjegyjogosult belenyugvása azonban nem ad lehetőséget a korábbi védjegy törlésére, azaz a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja nem kifogásolhatja. 19,6 A VÉDJEGY OLTALMÁNAK IDŐTARTAMA A védjegyoltalom időtartama tíz év. A védjegyoltalom a 10 éves oltalmi határidő lejártát követően tetszés szerinti alkalommal újabb 10 évre meghosszabbítható.
38
A20 - 20. Szerződések a szerzői jog és az iparjogvédelem körében. A SZERZŐI JOG FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEI A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Felhasználási jog szerződés nélkül. jogintézménye például a szabad felhasználás vagy a törvényi engedély A felhasználási szerződés szabályozása és típus meghatározása A legtipikusabb jogcím. Az Szjt. tartalmazza a valamennyi felhasználási szerződésre irányadó általános jellegű előírásokat és a kiadói, a megfilmesítési, a reklámműre vonatkozó és közvetetten a szoftver és az adattár felhasználására kötött szerződések egyes specifikus szabályait (második szint). Végül a Ptk. valamennyi szerződésre irányadó általános előírásai (harmadik szint). A felhasználási szerződés fogalma Olyan szerződés, amelynek alapján a szerző vagy jogutódja védett szerzői mű érzékelhetővé tételére (tipikusan többszörözésre, terjesztésre, nyilvános előadásra, nyilvánossághoz közvetítésre) vonatkozó jogi felhatalmazást (engedélyt, licencet) ad, és a jövőben létrehozandó művek esetében a mű(vek) rendelkezésre bocsátását is vállalja. A felhasználó díjfizetésre köteles, és rendszerint vállalja a mű felhasználását is, erre nem kötelezett, csak jogosult. A felhasználás jogát a szerződésbe foglalt engedély keletkezteti. A felhasználási szerződés alanyai A felhasználási szerződés alanyai egyrészről a szerző, illetőleg az, aki a mű vagyoni jogai tekintetében a szerzőtől származó rendelkezési joggal bír, másrészt a felhasználó. A felhasználási szerződés létrejötte és értelmezése Sajátos szabályai is vannak. A szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdések: a mű(vek), a felek, a felhasználási engedély és az ellenérték (vagy kifejezett díjlemondás) meghatározása. Ezek az elemek kiegészülnek. a szerzői engedély terjedelmével és közvetlen tárgyával (a felhasználás módjával és mértékével). A törvény diszpozitív szabályozást alkalmaz. A felhasználási jog terjedelme: a felhasználási jog időtartama (határozott vagy határozatlan), az engedéllyel érintett terület (pl. az EU területe), a jog kizárólagossága vagy nem kizárólagossága, jog 3. személynek átengedhető vagy át nem engedhető volta. Megállapításához nyújt segítséget az az általános értelmezési szabály, hogy a szerződést a szerző, mint tipikusan gyengébb fél számára kedvezőbben kell értelmezni. A felhasználási szerződés érvénytelensége A felhasználási szerződés semmisségi okai az akaratnyilatkozat tartalmára, másrészt alakjára vonatkoznak. Semmis a szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó engedélyt tartalmazó kikötés. A felhasználási szerződés alakiságait illetően az Szjt. az írásbeli formát főszabályként érvényességi feltételként írja elő. A felhasználási szerződések tartalma A felhasználási módra vonatkozó jog terjedelme és a felhasználó díjfizetési kötelezettsége tartozik ide (eltérő kikötések híján diszpozitív szabályok érvényesülnek - felhasználási módra és a felhasználási jog terjedelmére). Szerzői jogi törvényünk a felhasználási engedély egyszerű, nem kizárólagos jellege mellett állít fel törvényi vélelmet. A felhasználás és a teljesítés módja A felhasználás módját az egyes vagyoni jogokkal fedett, a szerződésben adott engedéllyel jogosított cselekmények jelentik (4. §.4., pl. többszörözés), mértékét esetenként lehet megállapítani, pl. engedélyezett példányszám. Ha kétséges a felhasználó csak a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódó felhasználási jogot szerez. A szerző teljesítésének módja. Ha a szerző a felhasználást engedélyezte, és elengedhetetlen, vagy a felhasználáshoz nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat kell végrehajtani, erre a szerző köteles, ha e kötelezettségét elmulasztja, a felhasználó maga végezheti el. A felhasználási szerződés bírósági úton történő módosításának szabálya az ún. „bestsellerklauzula”. Helye van bírósági szerződésmódosításnak, ha a szerződés megkötéséhez képest beáll az a körülmény, hogy a mű felhasználása iránti igény jelentősen megnő, és ennek következtében megbomlik a felek szolgáltatásainak a szerződéskötéskor még fennállt egyenértékűsége, azaz később feltűnő értékkülönbség keletkezik a szolgáltatások között. Más szóval a kikötött jogdíj mértéke a szerződéskötés időpontjában történő meghatározására nem felel meg. A gyakorlatban csak fix összegű jogdíj esetén. A szerződésszegés szabályai Ha a kizárólagos jogot szerzett felhasználó e jogát nem gyakorolja a szerződésben meghatározott vagy az adott helyzetben általában elvárható időn belül, a szerzőt rendkívüli felmondási jog illeti meg. Ennek oka a felhasználási jog kizárólagossága, A törvény a felhasználás célhoz kötöttsége megsértéséhez, valamint a rendeltetésellenes felhasználói joggyakorláshoz is a szerzői felmondás jogkövetkezményét fűzi. A rendszerint gyengébb fél védelmében született a szerzői felmondási jogról való lemondást tiltó szabály. A felmondási jog gyakorlása a mű átadásától számított 5 évre kizárható. A felhasználási szerződés megszűnése Megszűnik a felhasználási szerződés a szerződésben megállapított idő elteltével vagy megszüntető feltétel/körülmény bekövetkeztével. A szerződés a törvény alapján az időmúlás, nevezetesen a védelmi idő lejárta miatt is megszűnhet. Ekkor a felhasználó - immár nem a szerződés, hanem a törvény alapján - jogosult marad a mű bármely felhasználására, hiszen a mű közkinccsé válik. Egyoldalú felmondási jog illeti meg a szerzőt arra az esetre, ha személyhez fűződő jogai közül gyakorolja a nyilvánosságra hozatalhoz adott engedély visszavonásának vagy a további felhasználás megtiltásának jogát. A jövőben alkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződés Az érvénytelenségi szabály. Az ún. „életműszerződés” semmis. Meghatározatlan számú, jövőben elkészítendő mű felhasználására nem lehet érvényesen szerződést kötni. Az érvénytelenségi ok az akaratnyilatkozat tartalmára vonatkozik. A felmondás joga. Ha a felek „életműszerződéshez hasonló” felhasználási szerződés: A feleket ötévenként, először a szerződés megkötésétől számított 5 év elteltével hat hónapi felmondási idővel rendes felmondási jog illeti meg, előzetesen nem lehet lemondani. A szerzői hibás teljesítés sajátos szabálya. Ha a létrehozott mű felhasználásra alkalmatlan: a megalkotott mű (a teljesítés) megfelelőségéről a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a mű a szerződés szerinti felhasználási célra alkalmatlan a szerzőnek kijavítás végett, megfelelő határidőtűzéssel visszaadhatja. Amennyiben a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó elállhat a szerződéstől, díjfizetési kötelezettség sem terheli. Ha a szerző megkísérli a mű kijavítását, de nem vezet eredményre Æ mérsékelt összegű díjazás.
39
SZERZŐDÉSEK AZ IPARJOGVÉDELEM TERÜLETÉN (LICENCIASZERZŐDÉSEK, STB.) AZ IPARJOGVÉDELMI SZERZŐDÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN A műszaki szellemi alkotások tekintetében is három lényeges fázist különböztetünk meg: - az alkotás létrehozásának, - az oltalom biztosításának, illetőleg - az alkotás gyakorlati bevezetésének, elterjesztésének, hasznosításának szakaszát. A szerződések tárgyának „immateriális” jellegéből fakad az átlagost meghaladó - magas fokú kockázat, bizonytalanság. AZ IPARJOGVÉDELMI SZERZŐDÉSEK FAJAI - az alkotások létrehozására irányuló kutatási szerződések és - az alkotások elterjesztését - bevezetését szolgáló licenciaszerződések SZABADALMI LICENCIASZERZŐDÉSEK A szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó szabályozást analóg módon alkalmazni kell a know-how hasznosítási megállapodásokra, továbbá a használati minta licencia szerződésekre, valamint formatervezési minták szerződéseire. A hasznosítási szerződés alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító köteles ezért díjat fizetni. A szabadalmi licenciaszerződések nem tipizált, nem nevesített, hanem un. sui generis (= sajátos) szerződések. A hasznosítási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg (ügylet tárgya, a használat jellege, időtartama és az ellenérték). Semmis az a kikötés, amely a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába ütközik, vagy egyébként a szabadalmi oltalomból eredő jogok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Önmagában a hasznosítási szerződés megkötésétől való elzárkózás nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek. A felek jogai és kötelezettségei A szabadalmas fő kötelezettsége, hogy hasznosítási engedélyt adjon, a licencvevő ennek fejében köteles hasznosítani, díjat fizetni. A szabadalmas szavatol azért, hogy 3. személynek nincs a hasznosítást akadályozó vagy korlátozó joga. A szabadalmas kellékszavatossággal is tartozik a találmány műszaki megvalósíthatóságáért. Kizárólagos licencia alapján a szabadalmat kizárólag a licencia vevője hasznosíthatja, a szabadalmas maga nem, Nem kizárólagos licencia esetén a szabadalmason kívül tetszés szerinti több hasznosító is hasznosíthatja nem kizárólagos joggal Egyedüli licencia esetén a szabadalmas és kizárólagos hasznosító egyaránt hasznosíthatja a szabadalmat, rajtuk kívül más nem. A szabadalmas értesítse a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges fontos jogokról és kötelezettségekről, A szabadalmas kifejezett engedélye hiányában - tilos: - a hasznosítási engedély harmadik személyre történő átruházása, - allicencia adása, A hasznosítási szerződés megszűnik - a szerződésben megállapított idő elteltével, - körülmények bekövetkeztével - ha a szabadalmi oltalom megszűnik. A KNOW-HOW LICENCIA SZERZŐDÉSEK A sui generis szerződések kategóriájába tartozik, a Ptk. kötelmi jogra vonatkozó rendelkezései irányadók. A know-how szerződés alapján a know-how átadója vagyoni értékű műszaki, gazdasági, szervezési ismereteket bocsát a know-how átvevője részére -díjazás fejében. A szerződés tartalma: - az átadott ismeretek meghatározása, módja, titoktartás, ellenérték, - hasznosítás a szerződés lejárta után, - a licencia kizárólagossága, egyedülisége, nem kizárólagossága, - kellék-, és jogszavatosság, - a felhasználás (tárgyi, területi, időbeli) VÉDJEGYLICENCIA SZERZŐDÉS A védjegyhasználati szerződés alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegyhasználatra, a használó köteles díjat fizetni. Semmis a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezné. A szerződés tárgya a védjegy. A szerződés alanyai: a licenciaadó és az engedélyes. Létezik egyszerű, kizárólagos és egyedüli licencia. A licenciaadó fő kötelezettsége, hogy biztosítsa az engedélyes számára a védjegy használatához fűződő jogosultságot, a védjegyoltalmat fenntartsa, jogszavatossági kötelezettség terheli. Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség. A licenciaszerződés megszűnik az oltalmi idő leteltével, a szerződésben meghatározott idő elteltével, körülmények bekövetkeztével. Fontos a minőség kikötése. Az engedélyes által előállított áruk minősége = a licenciaadó által előállított áruk minőségével. A FRANCHISE SZERZŐDÉSEK Védjegyhasználati megállapodást jelent, ahol legkülönfélébb termékek és szolgáltatások sajátos értékesítési rendszere valósul meg a teljes üzleti know-how átadása alapján, független vállalkozók arra szereznek jogot, hogy üzleteiket egy adott rendszerben működtessék. A master franchise szerződés (fő franchise szerződés) alapján a franchise adó a fő franchise vevővel köt szerződést Szolgáltatási franchise (pl. Mister Minit,). Termelési franchise (pl. Flamand Pékség).Működtetési franchise, (Pl. Mol kút üzemeltetés: Ptk. Kötelmi jog Általános részének szabályai az irányadóak. A szerződés alanyai: a franchise adó és a franchise vevő. A vállalkozási forma franchise ha átadó: átadja a speciális ismereteket, engedélyezi a védjegy használatát; tulajdonában marad az üzlet, illetve az átvevő fizet az átadónak minden átadott jogért, saját kockázatára fejti ki tevékenységét. A szerződés tartalmi elemei: - a szerződő felek megnevezése; franchise-jogok ismeretanyagának átadása; műszaki támogatást és továbbképzés nyújtása, ellenszolgáltatás (induló díj (fix összeg) + folyamatos díj + reklámdíj). szerződés időtartama, - területi jogok MERCHANDISING SZERZŐDÉSEK „A merchandising szimbólumok, védjegyek, valódi vagy képzeletbeli személyek külső megjelenésének nem eredeti funkcióiknak megfelelően történő felhasználását jelenti abból a célból, hogy az áruk értékesítését, szolgáltatások nyújtását ösztönözzék, -Vonatkozhat: 1. élő személy neve, képmása és hangja (Alain Delon,) felhasználására; 2. képzeletbeli személyek (James Bond) nevére, ábrázolására; 3. ismert könnyűzenei együttesek nevének (Napoleon Boulevard) felhasználására és más megjelölésekre. Önálló jogi szabályozása nincs: - Ptk. személyiségvédelmi szabályai - a Sajtótörvény 1996. évi II. tv, Reklámtörvény 1997. évi LVIII.-tv, A merchandising legtöbb esetben valamely árujelző vagy szerzői alkotás felhasználására irányul, Æ szellemi alkotásokhoz áll közel. A merchandising tekintetében a szakemberek egységes véleménye szerint a védjegyoltalom a legalkalmasabb a hatékony jogvédelem megvalósítására. reklámszerződések, szponzori szerződések és névhasználati szerződések is alkalmasask lehetnek. A merchandising szerződés A merchandising felhasználását biztosító védjegyhasználati szerződések feltétele a felhasználandó megjelölés védjegyként bejelentése A védjegyoltalom átengedése megállapodás keretében többféle módon történhet: A jogosult maga jelenti be a védeni kívánt megjelölést és erre védjegyhasználati szerződést köt a merchandising engedélyessel; A jogosult áruk és szolgáltatások vonatkozásában már eredetileg is rendelkezett védjeggyel, jó hírnevéből itt is előnye származhat. A jogosult engedélye alapján a merchandising engedélyes bejelentheti a megjelölést védjegyként.
40
A21 - 21. A szerzői alkotások fogalma és fajtái. A szerző személyiségi és vagyoni jogai. A szerzői jog a polgári jog rendszerén belül a szellemi alkotások jogába tartozó olyan önálló, elkülönült jogterület, amely elsősorban az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott, egyéni, eredeti alkotások szerzőinek vagyoni és személyiséghez fűződő jogait és a szerzői joggal szomszédos teljesítményekre vonatkozó jogokat részesíti oltalomban. 21,1 SZERZŐI MŰ FOGALMA Szjt.: "ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat ". Ezt az űrt a bírói gyakorlat és az elmélet töltötte ki, A szerzői műnek szubjektíven, a mű alkotója szemszögéből kell újnak lennie. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. 21,1,1A szerzői jogi törvény tárgyi hatálya 1. azok a fő területek, amelyekre a szerzői alkotások vonatkoznak, 2. azok a műfajok, melyekben a szerzői alkotás testet ölthet, 3. tárgyak, melyek nem részesülhetnek oltalomban. A szerzői jogi jogviszony a szerzői jogi szabályozás tárgya, a jogvédelem közvetett tárgya a szerzői mű. 21,2 SZERZŐI MŰ FAJTÁI Szerzői művek különösen: (tehát nem taxatív felsorolás) a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) művek, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (forráskód, tárgykód, felhasználói program, operációs rendszer d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás. p) gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. A jogvédelem megilleti a szerzők minden alkotását attól függetlenül, hogy az Szjt.-ben említést nyert-e vagy sem. 21,2,1 Származékos alkotások A szerzői mű közvetlenül felhasználja a szellemi örökséget: származékos, vagy utánképzett művek. Jogi védelmet kapnak ha egyéni, eredeti jellegük van, az eredeti mű szerző jogait nem sértheti. A név feltüntetése kötelező (védelmi idő letelt után is). A származékos alkotás lehet: a) az alapul szolgáló mű nem áll szerzői jogi védelem alatt, b) jogi védelem alatt áll. A származékos mű létrehozása akkor nem sérti az eredeti mű szerzőjének jogait, ha: a) hozzájárult, b) eredeti mű védelme lejárt. Nem származékos mű a téma-, vagy ötletfeldolgozás. Az átdolgozás sosem tartozik a szabad felhasználás körébe. Az átdolgozás (feldolgozás) elismerésének jogi problémái Nem eredeti alkotás és a szerzői jog bitorlásának tekintendő a mű szerző beleegyezése nélkül történt olyan átdolgozása, amely nem egyéb, mint a kérdéses mű utánképzése ugyanabban az alakban, pl. regény képregény formában való megjelenítése. Bizonyos „átdolgozások” már teljesen önálló művek, az alapul szolgáló műtől független eredeti alkotásnak kell minősüljenek. 21,2,2 A szerző, azaz a szerzői jogviszony alanya. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző csak természetes személy lehet.). Minden más jogosultnak a joga származékos. Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; pl. közös szobor Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. pl. verseskötetben illusztrációként használt grafikák. Az összekapcsolt közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához valamennyi szerző hozzájárulása szükséges. Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. A jogutód az, akinek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták és saját nevében nyilvánosságra hozta. Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra. 21,3 A SZERZŐI JOGVÉDELEM ALÓL KIZÁRT TERÜLETEK a) A közérdekű dokumentumok pl. a jogszabályok b) Hírek és sajtóközlemények c) Szerzői jogvédelem tárgya nem lehet továbbá: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet. d) Az Szjt. 1. § (7) bekezdése értelmében a folklór kifejeződései (szerzőjük ismeretlen) nem részesülnek szerzői jogvédelemben. 21,4 A SZERZŐI ALKOTÁSOK FORGALOMKÉPESSÉGE A szerzői jogviszony tartalmát a szerzőt megillető személyhez fűződő és vagyoni jogai alkotják. monista értelmezés: a szerzői jog személyhez fűződő és vagyoni jogok elválaszthatatlan egysége dualista felfogás: személyiségi jogok elidegeníthetetlenek és forgalomképtelenek, vagyoni jogok elidegeníthetők, forgalomképesek. A szerzőt személyiségi jogok a mű létrehozatalától haláláig, halálától a védelmi idő (70 év) lejártáig, sőt az oltalmi idő után is megilletik. 21,5,1 A szerzői jogi törvény személyi hatálya Az Szjt. vonatkozik magyar szerző Magyarországon megjelent műveire, külföldi szerző Mon megjelent művére, ha az itt jelenik meg 1., A SZERZŐ SZERZŐI ALKOTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI 1. A mű egysége a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének megváltoztatása, amely a szerző becsületére jó hírnevére sérelmes. 2. A szerzői minőség elismerése Az Szjt. előírja, hogy a szerző követelheti, hogy a szerzői minőségét senki se vonja kétségbe. 3. A szerző nevének feltüntetése 1. A névfeltüntetés általános szabályai a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék.
41
2.
A névfeltüntetési kötelezettség fennáll szabadfelhasználás és átdolgozás, feldolgozás, fordítás, tervek esetén is. A szomszédos jogok jogosultjait is megilleti a névfeltüntetési jog. 3. A névfeltüntetésének mellőzése A szerző jogosult művét név megjelölése nélkül, felvett néven is nyilvánosságra hozni. 4. Felvett nevek használata 5. Névfeltüntetés munkaviszony esetén A névfeltüntetés/mellőzés joga megilleti a szerzőt a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művek esetén is. Az összetéveszthető nevek kizárása: pl. Hegedűs D. Géza. 4. A nyilvánosságra hozatali jog: Nem lehet érvényesen lemondani. Megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról, a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosságot tájékoztassa. Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelezettsége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. Ha nem adja át munkaköri kötelezettségeit megsérti, de átadásra nem kötelezhető. Szerző halála után fellelt mű Æ nyilvánosságra hozatalra szánta. 5. A mű visszavonása A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja. Kárt meg kell téríteni. Amennyiben a szerzői alkotást átruházták az ilyen jogszerzővel szemben nem gyakorolhatja a visszavonási jogot. Munkáltató jogát a mű felhasználására nem lehet korlátozni. 21,5,3 Személyhez fűződő jogok gyakorlása a szerző halála után A szerző halála után a védelmi időn belül (szerző halálától számított 70 év) az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészeti hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte. A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén a végrendeleti örökösök, az ügyész, a szerzői alkotás közös jogkezelő szervezete és a szerző érdekképviseleti szervezete léphet fel A SZERZŐ VAGYONI JOGAI A vagyoni jogok nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. (a szerzőt megillető összes szerzői jog mint egész, egyszerre nem ruházható át). A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és ennek engedélyezésére. Ez felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerző vagyoni jogai örökölhetők. 21,7 A SZERZŐK DÍJAZÁSA 1 Átruházás díjköteles (akkor is, ha a munkáltató a szerző által rendelkezésre bocsátott rendelkezési jogot másra átruházza). 2. Felhasználási engedély a mű felhasználására adott engedély fejében kapott díjazás a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban kell álljon. Ez az arányosság követelményét jelenti. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. 3. Közös jogkezelés Meghatározott esetekben, így egyes közös jogkezelési igények esetén a szerzőt a mű felhasználása, esetén megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga lenne. 4. Díjigényre szorítás Abban az esetben ha a felhasználási engedély átadására nincs mód * Üres kazetta jogdíj * Reprográfiai díj 5. Merchandizing felhasználás mű címének, műben szereplő személyek nevének ábrázolásának felhasználásáról szól 21,8 A FELHASZNÁLÁSI JOGOK „A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.” Anyagi formában: a mű érzékeléséhez valamely birtokba vehető dolog, testi tárgy létrehozatala, átadása, szükséges. Nem anyagi formában történő felhasználáshoz viszont nem szükséges dologi műpéldány (pl. rádiósugárzás). A FELHASZNÁLÁSI MÓDOK 1 Többszörözés fogalma kiterjed minden olyan rögzítésre, amely a. művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi. Üres kazetta jogdíj Az köteles jogdíj fizetésére, aki a másolásokat lehetővé teszi (forgalomba hozó gyártó, importőr) Az üres kazetta jogdíját, az irodalmi és zenei művek közös jogkezelő szervezete az ARTISJUS állapítja meg. Nem kell díjat fizetni: 1. export esetén, 2. olyan készülék, amelyet hordozóját nem alkalmazzák magáncélú másolatok készítésére. Reprográfiai díjak A reprográfiai díjak megfizetésére kötelezettek: a reprográfiai készülék gyártója, importőre belföldön először forgalomba hozó személy A díjigény csak közös jogkezelő szervezetek útján érvényesíthető. 2 A terjesztés joga A példányok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele (mű eredeti példánya vagy többszörözött példánya) 1. Jogkimerülés Európai Unió jogából átvett fikció, a szellemi alkotásokra - a szerzői jogok körében a terjesztésére - vonatkozó jogok egyszeri forgalomba hozatallal kimerülnek. Bérbeadás, haszonkölcsön, behozatal esetében nem merül ki. (Antikvárium) 2. Haszonkölcsön filmalkotás, hangfelvétel, szoftver könyvtári ingyenes kölcsönbeadása. Magánszemélyek között ingyenes használatba adás, kivéve a szoftvereket és adatbázisokat, nem képez értékelhető felhasználást. 3. Bérbeadás Az egyes műpéldányok bérbeadása jövedelemszerzési céllal, tehát fizetés ellenében. (Videotéka) 3 A nyilvános előadás joga A mű érzékelhetővé tételét jelenti a közönség számára személyes előadóművészi teljesítménnyel (élő előadás). A nyilvános előadás a nem anyagi formában való felhasználás jellegzetes esete. Műszaki eszközzel vagy módszerrel is, pl.: filmalkotás vetítése. Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen történik (nem csak család, ismerősök láthatják). Kiterjesztett közös jogkezelés már nyilvánosságra hozott zenemű, irodalmi mű nyilvános előadásnak engedélyezésére szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, (jogosult előzetesen tiltakozhat az előadás ellen) Színpadi művek nem tartoznak közös jogkezelés alá. 4 A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga Alapesete a sugárzás - vevőkészülék nélkül nem érzékelhető. * Sugárzás * Műholdas sugárzás * Kódolt adás * Ismételt sugárzás (minden ismétlés díjköteles) * Vezetékes és internetes nyilvánossághoz közvetítés 5 A sugárzásnak az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával nyilvánossághoz való továbbközvetítése elkülönült, így önmagában engedélyköteles felhasználás. Ez az Internetre jellemző interaktív, lehívásos hozzáférés, terjesztés. 6 Átdolgozás Vagyoni jog, ha kifejezetten engedélyhez van kötve. 7 A kiállítás joga Csak a képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra vonatkozik. A műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását. A kiállítás joga megilleti a szerzőt abban az esetben is, ha a műpéldány tulajdonát más jogosult szerezte meg. A szerzőt díjazás illeti meg, ha művét a műtárgy tulajdonosa kiállítja. A közgyűjteményben őrzött mű esetében a szerzőnek díjazás nem jár kiállítás esetén, beleegyezésére sincs az alkotás kiállításához szükség. Internet: Az új szerzői jogi törvény a technikai fejleményekre a hagyományos kategóriák kiterjesztésével válaszolt. Magáncélra (szabad felhasználás) bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre, adattárra, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. A WIPO Szerzői Jogi Szerződés szerint a védett mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön többszörözésnek minősül.
42
A22 - 22. A szerzői jogok védelme. Szabad felhasználás. A szerzői jogi jogszabályok megsértésének általános polgári jogi következményei - a szerző művét jogtalanul más szerző neve alatt jelentetik meg, - megsértik a szerző becsületét vagy jó hírnevét, - megsértik a szerzőnek a nyilvánosságra hozatalhoz való jogát, - a szerző engedélye nélkül a műben szereplő figurák ábráját és nevét áruk reklámozására használják, - a szerzői alkotást engedély nélkül többszörözik vagy terjesztik. A szerzői jogok megsértése elleni védekezés az alábbi területekre terjed ki: 1. polgári jogi jogkövetkezmények, 2. a szomszédos jogok megsértésének következményei, 3. jogkezelési adatok védelme, 4. jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén, 5. védelem a műszaki intézkedések megkerülőivel szemben, 6. a szerzői jog megsértésének vámjogi következményei. 1. Polgári jogi jogkövetkezmények A Ptk. személyiségvédelmi rendelkezései alkalmazhatóak a szellemi alkotások (ezen belül a szerzői jogok) sérelme esetén is függetlenül a jogsértő vétkességétől, felróhatóságától, sőt még jó és rosszhiszeműségétől is. A személyiségvédelmi intézkedések alkalmazásának - a kártérítést kivéve - kizárólag objektív feltételei vannak, éspedig: jogsértő magatartás; a szerző alanyi jogi sérelme; okozati összefüggés a jogsértő magatartás és a sérelmes helyzet között. A jogi eszközök igénybevétele nem kötött határidőhöz. A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülménye szerint - az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását további jogsértésektől. c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt (szükség esetén nyilvánosság) d) a jogsértőtől információ adása is követelhető, vagyis az, hogy a jogsértő szolgáltasson adatokat a jogsértésről, e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, (jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint) f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását (in integrum restitucio) a jogsértő részéről vagy költségén, g) Az objektív alapú szankciók mellett lehetőség van a kártérítésre is. A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik. Ez esetben nem vagyoni kár iránti igény érvényesítésének van helye. Ideiglenes intézkedés (15 napon belül) az elsőfokú bíróság döntését megsemmisítés, lefoglalás és más intézkedés esetén a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítsák. 2. A szomszédos jogok megsértésének következményei Az Szjt. 99. §-a értelmében a szomszédos jogok és az adatbázisokra vonatkozó megsértése esetén ugyanazokat a polgári jogi és vámjogi következményeket lehet alkalmazni, mint a szerzői jogok sérelme esetén, sőt a műszaki intézkedések megkerülése és a jogkezelői adatok sérelme esetén is. Előadóművészek felléphetnek: - rögzítetlen előadásaik jogosulatlan rögzítése esetén, - rögzített előadás jogosulatlan sugárzása vagy más módon való nyilvánossághoz közvetítése esetén, jogosulatlan többszörözése, jogosulatlan terjesztése, jogosulatlan lehívhatóvá tétele esetén. - névjoguk sérelme esetén: 3. Jogkezelési adatok védelme A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására, vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították, vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy rosszhiszemű volt. Jogkezelési adat: a jogosultakról származó olyan adat, amely a művet, szerzőt, műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja. 4. Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén A szerzői jog megsértésének gyakori esete az, hogy a felhasználó - a szerző terhére - eltér a felhasználási engedélyben foglalt feltételektől, például: - irodalmi műnek a szerző engedélye nélküli ismételt kiadása, -a felhasználási szerződésben feltüntetettnél magasabb példányszám alkalmazása. A felhasználóval szemben a szerzői jog jogosultja polgári igényeket támaszthat. 5. Védelem a műszaki intézkedések megkerülőivel szemben A szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére csak rosszhiszeműség esetén kerülhet sor, olyan eszköz, termék vagy alkatrész előállítása, behozatala, terjesztése, eladása, bérbeadása, reklámozása, kereskedelmi céllal való birtoklása útján, amelyet a műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak, vagy forgalmaznak, ezen kívül amelynek nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja, s amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át. A védelem a műszaki intézkedések megkerülőivel szemben nem vonatkozik a szoftverre vonatkozó kivételes rendelkezésekre, pl. biztonsági másolat készítésére. 6. A szerzői jog megsértésének vámjogi következményei A szerzői jog megsértése esetén a szerző követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására. A SZERZŐI JOGSÉRTÉS BÜNTETŐJOGI SZANKCIÓI Bitorlás A szerzői jogi jogsértés legsúlyosabb eseteit a törvény bitorlásként bűntetté minősíti és három évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel fenyegeti. Bitorlásról van szó, ha valaki más szerzői alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. Ugyanígy bitorló, aki gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve az előbb említett szellemi alkotások hasznosítását, érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjaiból, hasznából, nyereségéből részesítsék.
43
1. A szerzői jog korlátozásának általános előírásai A) A korlátozás alapvető szempontjai A szerzői jog jogszabályi korlátai alapvetően a szerzőt megillető vagyoni természetű jogosultságokra vonatkoznak. A szerzői jogok kizárólagosságát célszerű oldani, a jogdíj nélküli és a szerző engedélyétől független felhasználás össztársadalmi érdek. B) A szerzői jog korlátai A szerzői jog korlátja annak territoriális jellege és időbeli korlátozottsága. A szerzői vagyoni jogok körében jelentős korlátozást jelent a kötelező közös jogkezelés, amely megvonja a szerzői művek felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát. Fontos korlátozások érvényesülnek továbbá a munkaviszonyban létrehozott szerző alkotások vonatkozásában is. Szintén ilyen korlátozást jelent a jogkimerülés, amely a terjesztési jog korlátozását jelenti. A szerzői vagyoni jogok legismertebb, legszélesebb körű korlátozását a szabad felhasználás jelenti (művelődés, oktatás és tájékoztatás, a szellemi alkotótevékenység megkönnyítése, valamint magán- és intézményi felhasználás segítése). C) A digitális technika kihívásai A digitális technika nem követelte meg a szerzői jogi szabályozás teljes átgondolását, csak új értelmező szabályok alkalmazását. 2. A szabad felhasználás fogalma, irányai A szerzői művek szabad felhasználásán a már nyilvánosságra hozott művek elismert célra nem közvetlen haszonszerzésre irányuló módozatokat értjük, amelyeknél nincs szükség szerzői hozzájárulásra és a szerzőt díjazás sem illeti meg. A szabad felhasználás kizárólag már nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik. Meghatározott cél: iskolai célú; tömegtájékoztatás; tudományos; fogyatékos személyek segítése; bizonyítás (bíróság, hatóság előtt). A szabad felhasználás közvetlenül nem irányul haszonszerzésre. Közvetve sem: - másolatok készítésénél - előadások tartásánál, Nyereség képződik a tankönyvkiadásban, kereskedelmi televíziókban. Felhasználási módozatok * idézés, * átvétel több formában, * másolatkészítés különböző célokra, * kiállítás, * ideiglenes többszörözés, *művek közlése médiumokban, * nyilvánosan kiállított vizuális művek bemutatása és mások. Nincs szükség a szerző hozzájárulására - sem szóbeli, sem írásbeli engedély nem szükséges, A szerzőt díjazás nem illeti meg 3. A szabad felhasználás általános garanciális szabályai - A szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására. - Nem érintheti hátrányosan a szerző, illetve szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekeit. - A szabad felhasználás kizárólag a tisztességes gyakorlat határán belül valósulhat meg a szükséges mértékben. - A szabad felhasználás a társadalmilag elismert célhoz igazodó módon valósulhat meg, nem lehet kiterjesztően értelmezni. 4. A szabad felhasználás egyes kiemelt fajai A) Iskolai célú felhasználás Az oktatási érdek az egyik legnyomósabb társadalmilag indokolt érdek, az intézményi típusokat a közoktatásról, szakképzésről és felsőoktatásról szóló törvények alapján határozták meg. Idézés Az idézés nem kizárólag az iskolai célú felhasználásnál, hanem a szabad felhasználás más típusainál is elterjedt. ÁtvételNyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés és jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Teljes könyv, továbbá egész folyóirat vagy napilap iskolai célra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. Előadás tartása oktatás céljára és iskolai ünnepségeken a szabad felhasználás kiemelt esete. Képzőművészeti alkotások felhasználása B) Tömegtájékoztatás céljára médiumokban való felhasználás Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti, vagy ipari tervezőművészeti alkotás televíziós műsorszolgáltatásban díszletként szabadon felhasználható. C) Szabad felhasználás tudományos céllal A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven — a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Az idézés elengedhetetlen követelménye a szöveghűség. Átvétel tudományos kutatási céllal is megvalósulhat. Másolat készíthető magánszemély által. Közintézmények terminálján való nyilvánosságra hozatal az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgaija. A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti alkotás látképe szabadon felhasználható. Haszonkölcsön: nyilvános szolgáltatást nyújtó könyvtárak a művet szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Kivéve szoftver és adattár. D) Fogyatékos személyek igényeinek kielégítése E) Szabad felhasználás bírósági és más hatósági bizonyítékként„Whiskis" rabló „Én a Whiskis" c. könyve bizonyítékként szolgált 5. A szabad felhasználás különleges esetei A) Nyilvános előadások a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg, vagy jogosan használt kézirat alapján, b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken; iskolai táncmulatság nem tartozik a szabad felhasználás körébe. c) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken; d) egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségeken; B) Magáncélú másolás Magáncélú másoláson magánmásolást, személyes másolást, belső felhasználásra történő másolást értünk, vagyis mindazt a másolást, amely a saját vagy széles ismeretségi kör műélvezetét szolgálja. Célja lehet szórakozás, de tanulás vagy ismeretek szerzése is. C) Ideiglenes többszörözés Az ideiglenes többszörözés szabad felhasználás ha arra irányul, hogy elérhetővé tegye a művet. 6. Kivételek a szabad felhasználás alól A) A szabad felhasználás sosem terjed ki meghatározott felhasználási módokra B) A magáncélú másolatok készítése körében másolatot nem lehet szabad felhasználásnak tekinteni, ha építészeti műről, műszaki létesítményről, szoftverről, számítógépes eszközzel működtetett adatbázisról, van szó. C) Előadások Oktatási, tudományos, ismeretterjesztő előadások felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges. D) Haszonkölcsön A haszonkölcsönbe adás; mint szabad felhasználás nem vonatkozik a szoftverre és számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra. Kotta reprográfiával sem magáncélra, sem közintézmények belső intézményi céljára sem többszörözhető.
44
A23 - 23. Az orvosi jogi jogviszony. Az orvos polgári jogi felelőssége. Az orvosi jog a segítő személyzetre és a betegek jogára is kiterjed, polgári és közigazgatási jogviszonyok is léteznek e körben, a beteg egészségügyi intézménnyel áll szemben, az igazságügyi orvostan az orvosi kérdéseket tárgyalja, Orvosi jog: az egészségügyi intézmény és a beteg polgári jogi kapcsolatát szabályozó joganyag, peres gyakorlat és jogtudomány, amely önálló jogágnak tekinthető. Joganyaga: Nemzetközi emberi jogi egyezmények: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Alkotmány: mindenkinek veleszületett joga van az élethez, hozzájárulás nélkül nem lehet orvosi, tudományos kísérletet végezni emberen, magántitok védelme, legmagasabb szintű egészséghez való jog, 1997. évi CLIV. tv., Ptk. Részterületei (személyi jog, élet, testi épség, egészség védelme, titoktartás, felelősségi jog), AB határozatai (pl. abortusz döntés – 43/2005 AB hat.), polgári peres gyakorlat. Nem része az eüi igazgatás, járványügy, büjogi kérdések. El kell határolni egymástól a bioetikát (az orvosi tevékenység élettel kapcsolatos kérdéseit tárgyalja) és az orvosi etikát (szakmai etikai kérdések, orvosok állítják össze, nincs mögötte kényszerítő erő), valamint az orvosi jogot. 1948. Genfi Deklaráció 1964. Helsinki Deklaráció 1970. Oslói Deklaráció 1987. Madridi Deklaráció
– nemzetközi orvosi eskü szövegéről – az emberen végzett orvosi kísérletekről – az indikált művi vetélésről – az eutanáziáról
Az orvosi jog a XX. század második felében alakult ki, hippokrateszi eskü (ne árts, beteg érdeke a legfőbb tv, eutanázia tilalma, jogegy.) Keresztény etika, irgalmas szamaritánus, jáványokkal szemben közegészségügy, orvosi egyetemek, gyógyító kórházak alakultak ki. Joganyag robbanásszerű változása, hitleri eutanázia program, náci orvosperek, nyugaton a beteg mellérendelt szereplő, keleten (szocialista államok) paternalista, atyáskodó egészségügy alakult ki. A magyar orvosi jog kialakulásának története: Papok, szerzetesek, gyógyító rend, pannonhalmi apátság 1221-ben már kórházat működtet, Első orvosi kart Mária Terézia 1770-ben, sebész mester (tudjon hajat vágni, beretválni), 1868 Országos Közegészségügyi Tanács, 1876. XIV. tv. Első egészségügyi tv., 1898. évi XXI. tv. Országos Betegápolási Alap, 1936. évi I. orvosi perrendtartás, 1972. évi II. tv. Eü tv. (a tv lehetővé tette az emberi alapjogok rendeleti szintű rendezését, AB hatályon kívül helyezte 1992 a terhesség-megszakításról szóló rendeletet., 1992. évi LXXIX. tv. A magzati élet védelméről, 1997. évi CLIV. tv. – szerkezetileg nincs felosztva általános és különös részre, de fellelhető benne Az orvosi szolgáltatás az orvosi jogviszony tárgya. Ráutaló magatartással jön létre. Van-e szerződés a felek között, vagy inkább egy szerződésen kívüli kapcsolatban állnak egymással. Szerződésre utal az, hogy a törvényben elég pontosan fel vannak sorolva a feleket terhelő jogok és kötelezettségek. Ez feltételez egy jogviszonyt, egy szerződést. A törvény, az egészségügyi szolgáltatásról beszél, ami alapvetően kötelmi jogi fogalom, és a szolgáltatás magának a kötelemnek, valamint a szerződésnek a tárgya. Ha tehát szolgáltatásról, illetve szolgáltatóról beszélünk, nehéz azt mondani, hogy a felek között nincs szerződés. Ugyanakkor sem az egészségügyi törvény, sem a Ptk. nem minősíti szerződésnek az orvos - beteg kapcsolatot. A bírói gyakorlat a Ptk. 339. §- a alapján, azaz az általános kártérítési szabályok szerint bírálja el a jogviszonyból származó felelősséget, tehát aszerint, mintha a felek között nem volna szerződés. Ez egy óriási ellentmondás, amit külföldön sem sikerült igazán megoldani. Ha szerződésként nevesítjük megjelennének a különböző szerződésre vonatkozó kategóriák, pl. szavatossági jogok, szerződést biztosító mellékkötelezettségek. De milyen típusú szerződés? (A német jog nevesítette ezt a típust, kezelési szerződés néven) Kiindulópont, hogy nem eredménykötelem, tehát nem vállalkozás. Bizonyos esetekben viszont a beteg előre meghatározható eredményt vár, például egy injekció beadása. Az elméletben a legtöbben megbízási típusú szerződésnek tekintik. (1936. évi I. törvény - Jobbágyi ezt a minősítést nem ismeri el.) * Megbízás esetén a megbízottnak személyes eljárási kötelezettsége van, a beteg egészségügyi intézménnyel kerül kapcsolatba. * A megbízónak széleskörű utasítási joga van, ami a beteg esetében nem érvényesül. * A megbízás meghatározott díj megfizetésével és elszámolási kötelezettséggel jár, de a biztosító áll a jogviszony hátterében. * A megbízást mindkét fél részéről könnyen fel lehet bontani, de az egészségügy intézmény nem tagadhatja meg a gyógykezelést. Az orvosi jogviszony jellemzői: ● A felek között mellérendeltség van, a szolgáltatásnak vagyoni értéke van, de ennek ellenére a személyiségi jogi jegyek dominálnak ● A Jogviszony fennállása során a beteg egy mamut - intézménnyel kerül kapcsolatba, de előfordul a magánorvosi kapcsolat is. ● Igen erős a biztosítási háttér. (TB jogviszony. Magánbiztosítás.). Jobbágyi Gábor: az orvosi jogviszony megbízási jellegét hangsúlyozó elmélet nem tartható, ez egy sajátos személyiségvédelmi viszony, mely önálló személyiségvédelmi típust is szükségessé tesz, amit a szellemi alkotások jogához hasonlóan a személyiségi jog keretébe kell foglalni. Speciális egészségügyi jogviszonyt konstruál, melyet a Ptk. nem nevesít. Alapvetően a személyiségi jogok körébe integrálja, mivel minden orvosi beavatkozás érinti a személyi szférát. Lábady Tamás: az orvos és a beteg közötti jogviszony közigazgatási elemekkel (fokozottan, erőteljesebben) átszőtt magánjogi jogviszony, amely sui generis önálló jellemzőkkel, saját szubsztanciális elemekkel megnyilvánuló megbízás. A megbízási szerződésnek speciális alakzata, amely nem közhatalmi, hanem magánjogi jogviszony és amely az egyes tipizált szerződések rendszerében a mandatárius (ügyviteli ügyellátásra szóló) jellegű jogviszonyok körében helyezhető el. Tarr György: az orvosi jogviszony reménymegbízás, amely a beteg és az egészségügyi szolgáltató viszonyában rejlő egyedi mivoltában, s az eddigi hosszú történelmi múltja során létrejött minden más megbízástól különböző különös jellemzőkkel bíró, lényegében rejlő sajátossága folytán más jogágak, jogterületek elemeit is igénybe vevő jogviszony. Eegészségügyi szolgáltatás: - egyén egészségének megőrzése, - megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, - megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, stb. - céljából a beteg vizsgálatára, kezelésére, gondozására, a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányuló tevékenységeket, stb... Beteg: az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő vagy abban részesülő személy, (lehet külföldi vagy magyar állampolgár) Egészségügyi szolgáltató: minden egészségügyi szolgáltatás nyújtása az eüi hatóság által kiadott működési engedély alapján
45
jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet természetes személyáltal, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja. Jogviszony keletkezése: Általában ráutaló magatartással, beteg odamegy (vagy viszik). Módosulhat is Æ bélpanaszbó infarktus. Jogviszony megszűnése: 1. a jogviszony betölti rendeltetését 2. közös akarattal 3. közös akarat nélkül (beteget megilleti az intézet elhagyásának jog, orvost megilleti az ellátás megtagadásának joga). A jogviszony tartalma: beteg jogai és kötelezettségei valamint az eü. szolgáltató jogai és kötelezettségei. Az orvos polgárjogi felelőssége Magyarországon még kialakulatlannak tekinthető, mind elméletében, mind gyakorlatában. Az orvos, illetve az egészségügyi intézmény és a beteg között gyakorlatilag egy szerződés jön létre. Ennek ellenére a bírói gyakorlat az orvosi felelősségi pereket, a 339. § alapján bírálja el, a szerződésen kívüli felelősség körében. Nyugat-Európában az orvosi felelősségről hatalmas nagy monográfiák jelennek meg, A bírói gyakorlat, amely voltaképpen kialakította ezt a területet, a XX. század elején minimális volt, mint külföldön, mind hazánkban. Az utóbbi évtizedekhez viszonyítva, növekvő számot mutat az orvosi műhibás pereknek a száma. A betegek ma már több esélyt látnak arra, hogy az esetleges jogsérelmeiket orvosolják. Az orvosi felelősség jellemzői Szerződéses felelősségnek kellene fennállnia. A felpereseknek bizonyítási nehézségeik vannak. A kárt tudják bizonyítani, de hogy ez egy jogellenes magatartás következményeként jött létre, nehezen. Még nehezebb az okozati összefüggés bizonyítása. A felelősség megállapítására az intézménnyel szemben kerül sor, (intézmény alkalmazottjaként jár el az orvos). Az intézmények rendelkeznek kötelező felelősség-biztosítással, melynek alapján a biztosító kifizeti a követelt összeget. A biztosítók meg szokták határozni a felső határt, melyet kifizetnek. Érdekes kérdés az orvosi műhibának a kérdése. Az orvos a szükséges figyelmesség, vagy óvatosság elmulasztásával a gyógyítás elismert szabályai ellen vétve okoz kárt. Az orvosi hivatásnak nem lehet a jog által elismert egzakt szabályairól beszélni. A mentesülésnek az egyik módja, hogy az intézmény azt mondja, hogy az orvosi hivatás szabályai szerint járt el az orvos, amiből sokfajta van, hogy mégis bekövetkezett a kár ez sajnálatos módon a betegnek a kockázata, ezért a felelősség nem állapítható meg. Német jogterületen a kezelési hiba fogalmát használják, a gondozási kötelezettség elmulasztására helyezik a hangsúlyt. Műhiba Az orvosi műhibának a klasszikus fogalma ma már nem alkalmazható az orvosi felelősség megállapításánál. Ha nagy hatású és veszélyes beavatkozásról van szó, akkor felmerülhet-e a felelősség specializálódása. Tudjuk a veszélyes üzemeknek a fejlődéséből, hogy adott esetben a munka során veszélyes gépek használata, illetve a közlekedési eszközök által okozott károk esetében, már a múlt században észlelte a jogtudomány és a bírói gyakorlat, hogy a vétkesség, vagy a felróhatóság nagyon nehezen alkalmazható kategória. Miért? Mert nem lehet kimutatni a hibát, vagy a vétket, ezért kialakították a veszélyes üzemnek a felelősségét. Hazánkban nem ítéltek meg veszélyes üzemi felelősség alapján kártérítést. Legfelsőbb Bírósági ítélet 1991-ből: egy gyerek inkubátorban végzett kezelés során égési sérüléseket szenvedett, alkalmazhatók a veszélyes üzem felelősségére vonatkozó szabályok. Nyugat-Európában sem a veszélyes üzem alapján ítélik meg az orvosi felelősségi esetet, mert hatalmas kártérítési összegeket kérnének ez alapján. Új-Zéland az egyetlen olyan ország, ahol eredmény felelősség van az orvosi felelősség körében. Felmerül a termékfelelősség kérdése. Van olyan bírói ítélet a fertőzött vér esetében, hogy a termékfelelősségi szabályok alapján ítélik meg a kártérítést. A termékfelelősség lényegében objektív felelősség. A jellemzője az orvosi műhibás pereknek, hogy szakértős perek. Az igazságügyi orvosszakértők azon igyekeznek, hogy a beperelt egészségügyi intézmény kollégáit kihúzzák a bajból. Komoly bizonyítási nehézséget jelent, hogy az ügyben a tanúk az egészségügyi intézmény alkalmazottai.
46
A24 - 24. A beteg és a gyógyító orvos, illetve gyógyító intézmény jogviszonya. A jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei. Az orvosi szolgáltatás (jogviszony) tartalma Azt mutatja meg, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a betegnek, illetve az egészségügyi szolgáltatónak. Az orvosi jogviszony tartalma az egészségügyi szolgáltatás, ami fő- és mellékkötelezettségeket foglal magába, de tartalmát adott eset határozza meg. I. Alapvető betegjogok A beteg szempontjából legnagyobb jelentősége a tájékoztatáson alapuló beleegyezésnek van, melyben az önrendelkezés jut kifejeződésre. Az angol bírói jogban (informed consent – beleegyezési nyilatkozat). A magyar eü törvényben mára általánosan elfogadott. 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az alkotmányos alapjogból vezethető le (70. §), mely szerint mindenkinek joga van a legmagasabb szintű egészséghez. - szabad orvosválasztás joga (választott orvos beleegyezése is szükséges, pl.: férfibeteg nem kérheti a felvételét egy női osztályra). A szocialista időszakban mindenki csak ahhoz az orvoshoz fordulhatott, akinek illetékességi területén lakott vagy dolgozott. 2. Az emberi méltósághoz való jog Alkotmányos alapjog. Kiindulópont, és ezt orvosi körökben nehezen fogadják el, hogy a beteg személy és nem tárgy. Ez hatalmas szemléletváltást jelent az egészségügyben, miszerint a beteg nem tárgya, hanem alanya az orvosi jogviszonynak. * a szeméremérzet tisztelete * megszólítása normálisan * hozzájárulása nélkül nem lehet betegbemutatás * az orvos nem élhet vissza a helyzetével, nem kezdeményezhet betegével intim kapcsolatot, * a beteg személyes szabadságát korlátozni csak a törvényben meghatározott esetekben; saját ruhájának és tárgyainak használata 3. A kapcsolattartás joga A betegnek joga van ahhoz, hogy írásban és szóban kapcsolatokat tartson fent (pl. egyházi személlyel) látogatókat fogadjon. Megtilthatja, hogy a kezelésével kapcsolatos bármely adatot, információt más előtt feltárjanak (titokvédelmi szabály) A súlyos állapotú betegnek, joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodhasson. A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy a vajúdás és a szülés ideje alatt folyamatosan vele lehessen (apás szülés). A beteg vallási meggyőződésének megfelelően kapcsolatot tarthat fenn egyházi személlyel, és vallását gyakorolhatja a kórházban. 4. Az intézmény elhagyásának joga A betegnek joga van az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A beteg távozási szándékát az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni. Hozzátartozót előzetesen tájékoztatni (24 óra). 5. A tájokoztatáshoz való jog Az orvosnak lényegesen több ismerete van a betegről a szakképzettsége és a vizsgálatok folytán, mint amit a beteg tud magáról. A tájékoztatáshoz való jog korlátját jelenti az orvosi titoktartási kötelezettség. A beavatkozás lehetséges kockázatairól a beteget egyéniesített formában, szóban tájékoztatni kell, (ezeknek tudatában dönt) A tájékoztatás jogáról a beteg írásban lemondhat, kivéve, ha ismernie kell betegségét mások egészsége miatt A tájékoztatás kiterjed: * egészségi állapotra, * javasolt vizsgálatokra * időpont * beteg döntési joga, * alternatíva, * kilátások; * utóélet A beteg kérdéseket tehet fel, joga van megismerni a gyógykezelésében résztvevők nevét és beosztását, a vizsgálatok adatait 6. Az önrendelkezés joga Alapja a beteg egyéni autonómiájának a tisztelete, valamint az, hogy a hozzájárulás kizárja a jogsértést. Jogi alapelv, miszerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult A beteg dönt a gyógykezelésről (szóban, írásban vagy ráutaló magatartással). A beleegyezését visszavonhatja, vagy módosíthatja. Nem lehet a beteg jogait előzetesen korlátozni. A beteg beleegyezése nélkül végrehajtani a kezelést ha a beteg nincs olyan állapotban, hogy képes legyen nyilatkozni, nem lelhető fel hozzátartozó, a megszerzés miatti késedelem a beteg egészségi állapotának súlyos és maradandó károsodásához vezetne vagy ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Ha a megadott beleegyezés kereteit jogellenesen túllépik Æ megbízás nélküli ügyvitel szabályait 7. Az ellátás visszautasításának joga Többször előfordul, hogy a beteg nem igényel valamely ellátást, akár lelkiismereti vagy vallási okokra hivatkozva. (Jehova tanúi) A cselekvőképes beteget illeti meg ez a jog, amennyiben az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti. Amennyiben életfenntartó vagy életmentő beavatkozásról van szó, nem élhet ezen joggal az a várandós nő, aki képes kihordásra. Az életmentő vagy életfenntartó beavatkozás visszautasítására csak akkor van lehetőség, ha a betegség, amelyben a beteg szenved, az orvostudomány akkori állása szerint is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az ellátás visszautasításának joga nem azonos az eutanáziával. A betegnek vitathatatlan joga van ahhoz, hogy visszautasítsa az ellátást. Az orvosnak a visszautasítás után is feladata, hogy könnyítse a beteg szenvedését, enyhítse fájdalmait. 3 tagú orvosi bizottság megvizsgálja Æ beteg a bizottság nyilatkozatát követő 3. napon megerősíti az ellátás visszautasítására irányuló szándékátÆ érvényes. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az ellátás nem utasítható vissza. Ha életfenntartó beavatkozásra irányul, akkor az eüi szolgáltató bírósághoz fordul a beleegyezés pótlása iránt (addig ellátás folytatja). Hospice - mozgalom célja az, hogy azoknak, akik már a betegségük végső stádiumában vannak egy emberi környezetet biztosítsanak 8. Az orvosi titoktartáshoz való jog Az orvosi kezelés során a beteg legszemélyesebb adatai jutnak az orvos, illetve az egészségügyi intézet tudomására. Hippokrateszi eskü szövegében is szerepelt, hogy az orvos titoktartásra köteles. Orvosetikai kódexekben is, megsértését a büntetőjog szankcionálja. Alanyai: Nem csak a kezelőorvos köteles a titoktartásra, hanem bármely közreműködő, egészségügyi dolgozó, Tartalma: A beteg jogosult arra, hogy az orvosi titkokat csak az arra jogosulttat közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Az orvosi titoktartásnak vannak korlátjai is, így a beteg adatait hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben azt törvény elrendeli, illetve mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. (probléma Æ tudományos közlések) Az egyes személyiségi jogok a kegyeleti jog formájában tovább élnek, a halál nem szünteti meg az orvos titoktartási kötelezettségét. 9. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni, tájékoztatást kérni a róla készült egészségügyi dokumentációról. A dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adatokkal a beteg rendelkezik. A beteg jogosult: - az adatkezelésről tájékoztatást kapni; - a rá vonatkozó adatokat megismerni; - a dokumentációba betekinteni, arról másolatot kapni (saját költségére); - elbocsátásakor zárójelentést kapni; - összefoglaló írásos véleményt kapni.
47
Ha a beteg hibát észlel, igényelheti kijavítását, kiegészítését. A hibás adatot nem szabad törölni, az újat mellé kell jegyezni. A beteg halála esetén törvényes képviselője, hozzátartozója, örököse jogosult a halál okával összefüggő, a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni (örökletes betegségek kiderülhetnek). Nem egyértelmű, hogy meddig köteles az egészségügyi intézmény őrizni és kiszolgáltatni az adatokat. II. A beteg kötelezettségei A törvény generális hibája, hogy jól leírja a feleket terhelő jogokat és kötelezettségeket, de nem szól arról, mi történik ha megsértik. A főszabály az, hogy a beteg köteles tiszteletben tartani az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet, valamint együttműködni. A beteg köteles tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat: azokról az adatokról, melyek szükségesek a kezeléséhez; olyan betegségekről, melyek mások életét vagy testi épségét veszélyeztetik; azokról a személyekről, akiktől a fertőzést elkaphatta; az előző kezelésekről. A beteg köteles betartani az egészségügyi dolgozóktól kapott, a gyógykezelésére vonatkozó rendelkezéseket. Az általában vett polgári jogviszony egyensúlyban levő jogviszony, nincs lehetőség arra, hogy az egyik fél kötelezze a másikat. Az intézmény által meghatározott házirendet a beteg köteles betartani. Ha egy beteg súlyosan megsérti, az együttműködési kötelezettségét, az intézmény egyetlen szankcionálási lehetősége az ellátás megtagadási jog érvényesítésében merül ki. Súlyos kötelezettség-szegés Ha a beteg TB fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és nem áll fenn sürgős szükség, akkor az intézmény vagy az orvos nem köteles ellátni őt. Teljes térítési díj megfizetése ellenében bárkit ellátnak. III. A beteg jogainak érvényesítése (betegjogi képviselő) Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget felvételkor, illetve ellátása előtt tájékoztatni a betegjogokról, az intézet házirendjéről. Ha a betegnek valamilyen panasza van, jogosult megtenni, az egészségügyi szolgáltatónak ki kell vizsgálnia (eredmény 10 nap). A betegjogi képviselő intézménye új az egészségügyi törvény rendszerében, hatályba lépése 2000. jan. 1-étől következett be. Az egészségügyi intézményben kötelesek egy olyan személyt alkalmazni, aki a betegek jogainak védelmét látja el, Ez a személy nem áll munkaviszonyban magával az intézménnyel, hanem az ÁNTSZ alkalmazottja. Pozitívumai, előnyei: - Konfliktust feloldó, illetve megelőző intézmény. - Közvetítő szerepet tölt be az orvosok, az intézmény vezetése, és a betegek között. - Permegelőző funkciója van. A betegnek a jogi jellegű panaszával nem kell azonnal a bírósághoz fordulnia egy ügyvéd segítségével, hanem először a betegjogi képviselőn keresztül kísérelik meg az egyeztetést, a konfliktus megoldását. A betegjogi képviselő főbb tevékenységi köre példálózó felsorolással: segít a betegnek írásba foglalni a panaszt, kezdeményezi annak kivizsgálását; ha írásban meghatalmazást kap, eljárhat a beteg nevében; tájékoztatást ad az egészségügyi dolgozókat érintő jogszabály-változásokról; felhívja az egészségügyi szolgáltató, fenntartó figyelmét az észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra. Illetékességi körében és az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve jogosult bárhová belépni, az iratokba betekinteni, az egészségügyi dolgozóknak kérdéseket feltenni. Vonatkozik rá is a titoktartási kötelezettség.
48
A25 - 25. A szerv- és szövetátültetések joga. Az eutanázia problematikája. A szerv- és szövetátültetések joga Nem hagyományos beteg-orvos kapcsolat, hiszen itt károkozás történik beleegyezéssel, az előny másnál jelentkezik. Kiindulópont: átültetésre elsősorban halottból eltávolított szervet, vagy szövetet kell felhasználni. Reklámtilalmat is deklarált. A tartósan tárolható, élőből, vagy halottból előállított szerveket, szöveteket a szerv- és szövetbankban kell tárolni. Európában az EU területén létezik egy szerv- és szövetbank, Magyarországon, nem lehetett tudni, hogyan működik. A szerv- és szövetátültetést csak erre feljogosított egészségügyi intézményben lehet végrehajtani. A törvény megkülönbözteti az agyhalált és a halált. Agyhalál: az agy, beleértve az agytörzset s működésének teljes visszafordíthatatlan megszűnése. Halál: a légzés, a keringés, s az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A felbomlott szerveket nem lehet felhasználni. Az agyhalál állapotában levő betegnek a szerveit lehet felhasználni. A szövetátültetésre némileg enyhébb szabályok vonatkoznak. Megkülönbözteti a donort és a recipienst. Ha nem hozzátartozójának adományoz szervet, kérhet-e ezért ellenértéket, lehet-e üzleti forgalom tárgya? Az Eütv. ezt tiltja. Az emberen végzett orvostudományi kutatások: A szerv- és szövetátültetés kérdése összefüggésben van az emberen végzett orvostudományi kutatásokkal. 1947-es nürnbergi orvos pernek, amelyben megszületett a nürnbergi kódex (10 pont), az emberen végzett orvostudományi kutatásokról. A nürnbergi per alapvető jelentőségű: az orvosi etika szabályain kívül a jog is beleszól az orvosi tevékenység szabályozásába. 1. feltétel az önkéntesség a kísérletben részt vevő személy részéről, 2. a kísérletnek gyümölcsöző eredményt hozónak kell lennie, tehát öncélúan kísérlet nem végezhető, 3. a kísérletnek korábbi állatkísérleteken kell alapulnia, nem lehet rögtön az emberen kezdeni, 4. pszichikai és fizikai fájdalom nélkül kell lezajlania, 5. nem eredményezhet halált, vagy rokkantságot, 6. a kísérlet maga nem jelenthet nagyobb kockázatot, mint a kísérlet elmaradása, 7. védeni kell a kísérletben részt vevő alanyokat, 8. a kísérletet végrehajtó csak képzett és arra feljogosított személy lehet, 9. a kísérletben részt vevő bármikor jogosult a műveletet abbahagyatni, befejezheti a részvételt (részlegesen, véglegesen). 1948. Genfi Deklaráció 1964. Helsinki Deklaráció 1970. Oslói Deklaráció 1987. Madridi Deklaráció
– nemzetközi orvosi eskü szövegéről – az emberen végzett orvosi kísérletekről – az indikált művi vetélésről – az eutanáziáról
Élők esetében történő szerv- és szövetátültetés Olyan. páros szerv egyikét lehet eltávolítani, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos, maradandó fogyatékosságot. Át lehet ültetni, úgynevezett szerv szegmentet: eltávolítása nem okoz különösebb funkciókiesést, illetve regenerálódó szövetet. Alapvetően cselekvőképes személyekből lehet kivenni a szervet és rokonok között kerülhet sor elsősorban szerv- és szövetátültetése. Ha cselekvőképes az adományozó, a recipiensnek nem kell cselekvőképesnek lenni, ha a donor a recipiensnek egyeneságbeli rokona. Kivételesen rokoni kapcsolat nélkül is sor kerülhet szerv- és szövetátültetésre. Kérelmre Æ engedélyezhetik, ha a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn. Az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszer-fenyegetés és megtévesztés mentesen történik. Csontvelő és regerenálódó szövet kiskorú személyből is kivehető. A felmerült és igazolt költségeket az állam viseli. Tájékoztatást kell adnia részt nem vevő orvosnak. (garanciális szabály). A donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. Szóban vagy ráutaló magatartással is visszavonható. Mindenféleképpen kórboncolni kell a recipienst halála esetén, és ezt közölni kell vele. Közölni kell, milyen eredetű szervet, vagy szövetet kívánnak beültetni, kitől származik. szövet: az emberi test bármely része, ide nem értve a spermiumot, petesejtet, embriót, magzatot, vért és véralkotórészt; szerv: az emberi test része, szövetek meghatározott szerkezetű egysége, egészben történő eltávolítása esetén nem regenerálható; A halottból történő szerv- és szövetátültetés „Az élet szolgálata az élet után” Esetleges tiltakozásnak a kérdése Az egyik fajta módszer szerint a halottnak az életében kell egy nyilatkozatot tennie, amiben tiltakozik az ellen, hogy szerv- és szövetátültetésre felhasználják a szerveit. Amennyiben ilyen nyilatkozatot nem találnak, akkor szabadon felhasználják a szerveket. A másik eset az, hogy valamilyen formában beleegyező nyilatkozatot kell kérni, ha nincs beleegyező nyilatkozat, akkor egyáltalán nem lehet felhasználni a szerveket. Az orvostudománynak, sokkal megfelelőbb, ha nincs beleegyező nyilatkozat. Ezt tartalmazta a régi eüi törvény (1972. évi II. törvény). Kiderült azonban, hogy az erre vonatkozó nyomtatványt is elfelejtették elkészíteni 20 év alatt. Ebből adódóan senki nem tiltakozott. Az új egészségügyi törvény ezzel szemben kimondta, hogy beleegyező nyilatkozatra van szükség. Ez ellen nagy volt a felzúdulás, kevesebb volt rendelkezésre álló szerv, visszaestek a veseátültetések, szívátültetések. 1999 óta akkor nem lehet átültetni, ha az elhunyt életében tett tiltakozó nyilatkozatot (ha nincs hiánya vélelmezendő). A katolikus egyház tanítása nyomán a holttestnek az integritását annyira tisztelték, hogy boncolni sem volt szabad. A következő kérdés, hogy mi a holttest? Kié a holttest? Ki rendelkezik felette? Olyan kép áll előttünk, mint ha a holttest egy uratlan dolog lenne, amellyel az orvosok gyakorlatilag bármit csinálhatnak. Az 1999. évi LXXI. törvény határozta meg, hogy a halottból történő szerv- és szövetátültetés akkor kezdhető meg, ha egy 3 tagú orvosi bizottság egybehangzóan megállapította az agyhalálnak a beálltát (egészségügyi miniszter rendelete). Ennek a bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki részt vesz vagy az átültetésben, vagy a recipiensnek a gyógykezelésében.
49
Az eutanázia: A szó jelentése “jó halál”. A kérdés orvosi, erkölcsi, és jogi szempontból is rendkívül vitatott. Az aktív és passzív eutanázia a magyar jog szerint tilos, bűncselekmény. Az életműködés mesterséges fenntartása, ha az agyműködés helyreállítása már kizárt, nem tekinthető az orvos feladatának. A beteget megilleti az eljárás visszautasításának joga, de az orvos ekkor sem segítheti halálba. Egyértelműen emberölésről van-e szó, ahol megkívánják az elhunyt akaratnyilvánítását is. Csak Hollandiában engedélyezett. Németországban indult, 1913-ban egy német jogtudós így fogalmazta meg: “aki gyógyíthatatlan beteg, joga van a halálba segítésre”. 1920-ban Binding német büntetőjogász alkotta meg az “értéktelen élet” fogalmát, javasolta, hogy az ilyen betegnek az orvos büntetlenül elvehesse életét. Orvos döntése tehát Æ felváltja a vélelmezett akarat elvét. Veszélyes ez: Hitler 100 000 elmebeteget ölt meg. Az emberi életet nem a fogamzástól a természetes halálig védik, hanem gyakorlati hasznossági szempontot érvényesítenek. A “csúszós lejtő” elmélet: ha valamit elméletileg megengednek, akkor ezt a gyakorlat azonnal továbbtágítja. Összefoglalva: rendelkezhet-e az egyén az élete felett? Klasszikus felfogás: az ember nem rendelkezhet az életével. A keresztény nézőpont szerint az emberi élet Istentől ered. Az orvos, az egészségügyi intézmény az élet védelmére kell törekedjen, sem aktív, sem passzív eszközökkel nem rövidítheti az életet. A büntetőjogi tilalmat nem lehet áttörni. Személyiségvédelem a halál időpontjában: Ptk. 85. § (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik az ügyész is jogosult. A jogképesség a halállal megszűnik, ebből következően a halott embernek személyiségi jogai sem lehetnek. A halál felmerülő kérdések: 1. A halál előtt és közvetlenül utána felmerülő polgári jogi és orvosi jogi kérdések, 2. Az elhunyt személy holttestével, sírhelyével, emlékének megsértésével kapcsolatos polgári jogi kérdések (kegyeleti jog). Katolikus egyház az eutanáziáról A keresztény orvosi felfogás lényege a gondoskodás, a segítés, az ápolás akkor is, ha nem eredményes. Ezzel a világképpel összeegyeztethetetlen a haldoklók megölése, vagy öngyilkosságban való közreműködés. Szent Tamás (Summa Theologiae) „Aki egy rabszolgát megöl, Istennel szemben bűnös". Újszövetségben egyetlen öngyilkosság fordul elő, Júdásé. Az ő cselekedete azonban minden szempontból elutasított. Pál 1. Korinthusiakhoz írt levele. „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten lelke lakik bennetek? Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja." A legújabb korig nem merült fel komolyabb formában az eutanázia legalizáció gondolata, ezért nem is léteznek hosszú ideig elutasító keresztény vélemények. Viszont mikor Németországban 1920-ban megjelenik Kari Binding és Alfred Hoche műve az eutanázia legalizációért 1922-ben például a katolikus Franz Walter kijelenti, hogy a kereszténység szerint minden embernek korlátozhatatlan joga van az életre a fogamzástól, „ezért a transzcendentális világkép számára nem létezhet az „értéktelen élet" fogalma." A keresztény egyházak 1933 és 1945 között egybehangzóan elutasították Hitler eutanázia programját Az Evangélium Vitae II. János Pál pápa nagy életvédő Enciklikája részletesen szól az eutanázia kérdéséről is. Az eutanázia humánusnak tűnő cselekedete voltaképpen abszurd és embertelen. Ugyanakkor a „túlbuzgó gyógyítást" el lehet utasítani közvetlenül a halál előtt is és elfogadható a halál előtti fájdalomcsillapítás is.
50
A26 - 26. A pszichiátriai beteg gyógykezelése, jogainak védelme, a gondnokság kérdései. A PSZICHIÁTRIAI BETEG GYÓGYKEZELÉSE A pszichiátriai betegségfogalom igen nehezen definiálható. Két irányzat különíthető el. Biológiai pszichiátria: minden pszichiátriai betegség mögött valamiféle biológiai elváltozás található, gyógyszeresen befolyásolható. Anti pszichiátriai irányzat: van biológiai elváltozás, s ezt kell is kezelni, de az elmebetegségeknek az oka a környezetben van. A tv. Adós a pszichiátriai betegség fogalommal. A betegek cselekvőképessége kérdéses. A tájékoztatás és a beleegyezés kérdése nem úgy működik, mint cselekvőképesek esetében. A pszichiátriai betegek esetén kényszer eszközöket lehet igénybe venni. Ha veszélyeztető magatartás áll fenn, akkor mozgáskorlátozást lehet elrendelni a beteggel szemben. (Zárt osztály). Az állam gondozási és ápolási kötelezettsége mellett a beavatkozása szükséges: vannak közveszélyes elmebetegek. pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény, amely pszichiátriai betegek ellátását, továbbá felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja, függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, elnevezéstől veszélyeztető magatartás: a beteg - pszichés állapotának zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt; közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg - pszichés állapotának akut zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A PSZICHIÁTRIAI BETEG JOGAINAK VÉDELME A pszichiátriai betegek körébenmeg kell különbözteti az alábbiakat: önkéntes gyógykezelés: ha a cselekvőképes beteg felvétele előtt önkéntesen írásban beleegyezett a gyógykezelésébe. kötelező gyógykezelés: ha a beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, sürgősségi gyógykezelésre kerül sor sürgősségi gyógykezelés: amikor a bíróság rendel el kötelező intézeti gyógykezelést. Önkéntes beteg Az önkéntes beteg helyzete lényegében teljesen ugyanaz, mint a normál betegnek. A beteget el kell bocsátani az intézetnek, ha ő el akar menni. A bíróságnak felülvizsgálati joga van az intézetben való tartózkodás indokoltságára, ill. vizsgálja, hogy a beteg önkéntes-e. A bíróság és a beteg is mondhatja azt, hogy befejezi az önkéntes gyógykezelést. Ha az önkéntesen felvett beteg állapota úgy alakul, hogy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít a gyógykezelés átalakul sürgősségi gyógykezeléssé. A bíróság 72 órán belül vizsgálja meg a beteg helyzetét, azt követően 30 naponként folyamatosan vizsgálja. A sürgősségi ellátásban ellátott betegek körébe tartoznak a szenvedélybetegek (alkohol, kábítószer) is. Sürgősségi gyógykezelés Ha a beteg pszichés állapota, illetve szenvedélybetegsége következtében közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti kezeléssel hárítható el. Rendőrség is közreműködik a beteg szállításánál. A sürgősségi beszállítást az orvos rendeli el. A pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül értesíti a bíróságot. A bíróság 72 órán belül határozatot hoz arról, hogy fennállnak-e a sürgősségi kezelésnek a feltételei. Addig az intézetben tartható a beteg. A bíróság kimegy a helyszínre, meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét, beszerzi egy független igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét. A kezelés szükségességét 30 naponként felülvizsgálja. Az intézet saját hatáskörben elbocsáthatja a beteget ez előtt. Kötelező gyógykezelés esetköre A bíróság kötelező intézeti kezelést rendel el pszichiátriai betegek, vagy szenvedélybetegek esetén. Veszélyeztető magatartást tanúsít az ilyen beteg, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt. Nem kell azonnali beavatkozás, de kell egy kötelező gyógykezelés. Pszichiáter orvos kezdeményezheti a bíróságnál, javaslatot is tesz a gyógykezelést végző intézetnek. A bíróság meghallgatja a beteget. Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést igénybe vehető a rendőrségi közreműködés is. Összefoglalva: Az önkéntes betegek esetében, a sürgősségi betegek esetében, és a kötelező gyógykezelés esetében, a bíróság nem peres eljárásban jár el. Gondoskodni kell a beteg képviseletéről, (törvényes képviselő, betegjogi képviselő, ügygondnok). A tájékoztatástól, valamint a beleegyezéstől is el lehet tekinteni a pszichiátriai kezelés folyamán. A személyes szabadságában a beteget csak akkor lehet korlátozni, ha veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, amíg ez az állapot fennáll. Az önkéntes beteg személyes szabadságában nem korlátozható. A beteg megismerheti a dokumentációját, ez csak kivételesen korlátozható. Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során fokozott védelemben kell részesíteni. A pszichiátriai betegnek jogai csak a törvényben foglaltak szerint, a feltétlenül szükséges mértékben és ideig, korlátozhatók, ha a beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható. Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy a) pszichiátriai gyógykezelése lehetőség szerint családi, illetőleg lakókörnyezetében kerüljön sor. b) pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelelő lehető legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel kerüljön sor. c) pszichiátriai gyógykezelése során korlátozó vagy kényszerítő intézkedés alkalmazására, csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerüljön sor kerüljön sor.. A pszichiátriai intézetbe felvett beteget szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól, a bírósági eljárásról, azzal kapcsolatos jogairól. Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. A korlátozás elrendelésének oka a beteg önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét különösen veszélyeztető, környezetét súlyosan fenyegető, támadó magatartása lehet, továbbá ha a beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg, valamint ha a beteg a vizsgálattal, gyógykezeléssel szemben aktív ellenállást tanúsít. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Hiányában haladéktalanul meg kell szüntetni.
51
A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. A betegjogi képviselőt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell. A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené. A beteg munka végzésére nem kényszeríthető, de lehetővé kell tenni, hogy a beteg önként részt vehessen az intézet fenntartását szolgáló munkák végzésében is, ha ettől állapotának javulása remélhető. A beteg munkájáért díjazásban részesül. Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének a) a beteg beleegyezésével (önkéntes gyógykezelés), b) azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevő közvetlen veszélyeztető magatartás esetén, az észlelő orvos intézkedése alapján (sürgősségi gyógykezelés), c) a bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján (kötelező gyógykezelés) van helye. A GONDNOKSÁG KÉRDÉSEI Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete (Ptk. 224.§) Ebben a körben gyámügyi eljárásról van szó, melynek keretében gondnokrendelés történik. Ez a gondnokság a személy cselekvőképességét nem érinti. Két esetben kerülhet rá sor: ha az egyik fél ismeretlen helyen, vagy ismert helyen van ugyan, de visszatérésében gátolva van. Pl. hosszú ideig tartó gyógykezelés, vagy szabadságvesztés esetén. Két fontos különbséget kell kiemelni az általános cselekvőképességi szabályokhoz képest: ¾ Ez a gondnokság nem érinti a cselekvőképességet. ¾ Nem a bíróság, hanem a gyámhivatal rendeli el. A gondnokrendelést bármely érdekelt, hatóság kérheti, de történhet hivatalból is. A gondnok alapvetően vagyonkezelésre jogosult. Az eseti gondnokság(Ptk. 225§) Az eseti gondnok nem általános vagyonkezelő, hanem egyedileg meghatározott ügyben jogosult a képviseletre. két csoportja van: ¾ Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen gyerek szülője, gyámja, gondnoka az adott ügyben nem járhat el. ¾ A távollévő cselekvőképes személyt valamilyen ügyben gondnoknak kell képviselni. Az eseti gondnoknak az egyedi ügyben pontosan az a jogköre, mint a szülőnek, gyámnak, gondnoknak.
52
A27 - 27. Az abortusz (művi vetélés) és humán reprodukciós eljárás (művi megtermékenyítés) jogi kérdései. Az abortusz legalizáció kérdése a polgári jogon belül érinti a jogképesség, az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog és az önrendelkezési jog területeit, ezen kívül pedig orvostudományi, erkölcsi, demográfiai és filozófiai kérdéseit is. Az abortusz kialakulásának gyökerei Két, egymással szöges ellentétben álló mozgalom alakult ki a század folyamán: A pro life (életért) mozgalom: az élet a fogamzással kezdődik, a magzat személy, jogalany, megilleti a jogképesség, az élethez való jog. Az abortusz nézetük szerint magzat- vagy emberölés. Egyetlen esetben fogadják el: az anya életveszélye esetén A pro choice szemlélet: az élet a születés pillanatában kezdődik. A magzat az anyatest része, nem személy, az anya önrendelkezési joga alapján a terhesség egész ideje alatt bármikor megvonhatja magzatától méhének használatát. Terhesség-megszakítás emberi jog. A két mozgalom alapgondolata olyan élesen eltér egymástól, hogy közöttük a kompromisszumnak még az elvi lehetősége is kizárt. Ugyanakkor a gyakorlatban egyik szélsőséges forma sem jelenik meg ilyen tisztán. Mindenütt a világon korlátozott abortuszrendszer van érvényben, az egyes szabályozások közötti eltérés a korlátozás mértéke. Alapvetően két korlátozó rendszert lehet megkülönböztetni. 1) Az indikációs rendszer:a terhesség megszakításához valamilyen ok fennállása szükséges, kérelmezőnek igazolnia kell (Anglia, Svájc, Spanyolország, Finnország, Belgium, Írország) 2) A határidő modell: a fogamzástól számított meghatározott ideig (12. hét) ok meghatározása nélkül megszakítható a terhesség. (Ausztria, Olaszország és Franciaország) Az abortusz orvosi alapjai - Az emberi élet a fogamzással kezdődik, a hímivarsejt és a petesejt egyesülésével alakul ki a genetikai felépítés. - Az emberi élet a fogamzás pillanatától kezdődően teljesen egyedi, ha elpusztítják nem reprodukálható. - A magzati lét során nincs ugrás, nincs minőségi változás, hanem a terhesség egy egész és megszakítás nélküli folyamatot alkot. Létezik olyan szélsőségesen liberális (nem orvosi) álláspont, mely szerint az emberi élet az agyműködéssel kezdődik, (12-14. hét) A legálisan végrehajtott abortusz is árthat az anyának és jövendő magzatainak is. Az abortusz orvosi etikai vonatkozásai A Hippokrateszi eskü szövege is tartalmazza a ne ölj kitételt, ill. azt, hogy az orvos nem segít hozzá asszonyt magzata elhajtásához. Az 1948-as Genfi Deklaráció kimondja, hogy az emberi élet a fogamzástól kezdődik, és az orvos ettől kezdve köteles védeni a magzatot. Az 1970-es Oslói Deklaráció a művi terhesség megszakításról szól. Magyarországon a szülész-nőgyógyászoknak munkaköri kötelességük volt 1992-ig az abortuszok végrehajtása, ma a törvény lehetővé teszi, hogy lelkiismereti okból ne végezzen egy orvos terhesség-megszakítást. Minden egyház szemben áll a terhesség-megszakítás gyakorlatával. A magyar szabályozás A Csemegi-kódextől kezdve teljes büntetőjogi tilalom vonatkozott az abortuszra. 1933-ban megjelent egy kúriai határozat,: nem lehet az orvost megbüntetni, ha a nő életveszély és egészségkárosodásának elhárítása érdekében végez beavatkozást. 50-es évek Ratkó korszakában nem az abortusz betiltása következett be, hanem alkotmányellenes módszerekkel hajtották végre a meglévő tilalmat (Csemegi-kódex). Miniszteri rendeleteket hoztak, amelyek kivételeket állapítottak meg a Btk. szabályai alól. 1972-ben bevezetésre került egy indikációs rendszer (6 okból meg kellett, további 10 okból meg lehetett adni az engedélyt) Nem esett szó a méhmagzat életjogáról. Azonnal csökkent a legális abortuszok száma és növekedni kezdett az élve születések aránya. 1989 Pacem in Utero egyesület: AB-hez fordult, amely a 64/1991-es határozatával megsemmisítette a hatályos szabályokat. Ki lehet jelenteni, hogy a magyar szabályozás 1956-tól az Alkotmánybíróság 1991-es határozatáig alkotmányellenes volt, hiszen alapjogokat szabályoztak rendeleti szinten. 1992. évi LXXIX. törvény: nem sikerült túl jól - a törvény háromnegyed részét az teszi ki, hogyan kell elpusztítani egy magzatot. 1992-ben a Pacem in Utero egyesület megint az Alkotmánybírósághoz fordult, és megtámadták a válsághelyzetet, mint indikációt. A törvény ugyanis bevezette a válsághelyzetet: amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ezzel veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. Magzat érdekében történő terhesség-megszakítás. Brr. Létrehozták a Családsegítő Szolgálatot, melynek szerepe pusztán a tájékoztatásra terjed ki, és nem folytathat az élet megmentése érdekében beszélgetést, nem szólhat a magzat mibenlétéről, tehát nem befolyásolhatja a nőt döntésének meghozatalában. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a válsághelyzet törvényi megfogalmazását. A két konkuráló érdek (önrendelkezési jog és a magzat joga) közötti egyensúlyt a válságtanács szerepének módosításával kell megteremteni. Beavatkozás a születés és a megtermékenyítés folyamatába A törvény legvitatottabb területe, részben a magánszféra körébe tartozik, ugyanakkor közügy is egyben. A társadalomnak is van beleszólása abba, hogy az emberek szaporodása hogyan zajlik le. Ha nem akar valaki gyereket, támogassa-e az állam ebben? Köteles-e az állam az abortuszt támogatni, fogamzásgátlókat hozzáférhetővé tenni, miközben folyamatosan fogy az ország népessége? Nagyon sok jog ütközik össze - anya önrendelkezési joga, - magzat élethez és egészséghez való joga, - az apa joga (a magzat genetikailag félig az apáé), - az állam joga (szaporodás, valamint hogy egészségre ártalmas beavatkozást ne támogasson), - az orvos kötelezettsége, hogy élet és egészségellenes beavatkozást ne vigyen véghez. 1. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások Embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig, Magzat: a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12, hetétől. Veszélyt jelent, mivel azt fejezi ki, hogy a magzat az nem ember. A magzati fejlődés egy folyamatot alkot, a magzat fejlődése ugyanolyan folyamatos, mint az emberi fejlődés.
53
Probléma, hogy ezekkel az eljárásokkal beavatkoznak a természetes folyamatokba, és mesterséges elemet visznek bele. Bizonytalan rokoni kapcsolatok jöhetnek létre. Az ember eldologiasodása következhet be. Ma a fiatal házaspárok 10-15 %- a meddő (művi terhesség megszakítás, egyes fogamzásgátlók miatt). Nekik segítség és lehetőség. Ellenszolgáltatás kérdése: lehet-e az ivarsejtért vagy a megtermékenyített petesejtért valamilyen ellenértéket kérni? A magyar szabályozás szerint maximum költségtérítést lehet kérni. Emberkereskedelem lehetősége (ha egy házaspár akar egy ivarsejtet, fizet érte, akkor meg akarja szabni, hogy milyen típusú gyermeket szeretne). De mi történik akkor, ha mégsem olyanra sikeredik a gyerek? Mesterséges megtermékenyítés két fajtája: Mesterséges ivarsejt bevitel, méhen belül történik. Férj ivarsejtjét viszik be a méhbe, terméketlen férj Æ adományozó ivarsejtjét. Művi megtermékenyítés, testen kívül történik. A férj vagy a feleség ivarsejtjével történik a megtermékenyítés, de az is lehetséges, hogy egy idegen petesejtet termékenyítenek meg vagy a férj vagy egy idegen ivarsejtjével. Ezután, az embriót ültetik vissza a feleség vagy esetleg egy másik nő méhébe. Ez utóbbit hívják dajkaterhességnek vagy béranyaságnak. Az eljárás csak fennálló házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban élő személyeknél végezhető el akkor, ha bármely félnél fennálló egészségügyi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat, és a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak. 2. Ivarsejt-adományozás és -letét (170-174. §) Ivarsejt adományozásért ellenérték nem kérhető és adható, az adományozó felmerült, szükséges és igazolt költségeit, jövedelem kiesését meg kell téríteni. Adományozó lehet minden 35. életévét be nem töltött, cselekvőképes személy. Az egészségügyi szolgáltató következő adatokat kezelheti: - adományozó neve, - anyja neve, - lakcíme, - születési ideje, - neme, - külsődleges testi jegyei, - ismert megbetegedései A személyes adatok közül a névre és a lakcímre vonatkozó adat nem, a többi pedig csak személyazonosításra alkalmatlan módon , adható ki más, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónak, illetve az igénybevételre jogosult személynek. Hogyan kerülhető el két testvér kereszteződése? A következő generációkban felbukkanó genetikai károsodások mutatják majd meg. Ugyanazon ivarsejt-adományozótól származó utódok száma különböző reprodukciós eljárások során sem haladhatja meg a négyet. Ha a tárolási idő lejárt, meg kell semmisíteni az ivarsejteket. 3. Embrióadományozás és -letét (175-179. §) Ha a reprodukciós eljárás során a testen kívül létrejött az embrió, de nem került sor a beültetésre, akkor a rendelkezési jogot a létrehozó házas- vagy élettársak valamelyik fél haláláig együttesen gyakorolják. E jogról le lehet mondani. Véleményeltérés esetén az embrióletét szabályai szerint az embrió meg isl semmisíthető (egy jövendő emberi lény elpusztítása) Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb öt évig tárolható, ami egy alkalommal további öt évig meghosszabbítható. Az embriót a határidő letelte után meg kell semmisíteni. Ivarsejt-, illetőleg embrióadományozás eredményeként fogant, illetve született gyermeknek joga, hogy a nagykorúságának elérését követően fogamzásának, születésének körülményeit megismerje. 4. A művi meddővé tétel (187. §) A művi meddővé tétel egy irreverzibilis, visszafordíthatatlan folyamat, tulajdonképpen öncsonkítás orvosi segédlettel. A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel családtervezési célból, egészségügyi indokból lehet. Az érintett írásbeli kérelme és szakorvosi vélemény szükséges. A családtervezési okból elvégzendő meddővé tétel feltételei: - a kérelmező 35. életévét betöltötte, vagy - három vér szerinti gyermeke van. A beavatkozás kizárólag magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárnál végezhető el. Ha a feltételek fennállnak a kérelem benyújtásától számított 3 hónap elteltével kerülhet sor a meddővé tétel elvégzésére Nem kell ezt az időt kivárni, ha - szülészeti vagy más műtéti beavatkozás a meddővé tétel soron kívüli elvégzését lehetővé teszi - ha a nő életét vagy testi épségét a bekövetkező terhesség közvetlenül veszélyeztetné. ************************************************************************************ (Ha addig nem születik új szabályozás július 1-től 18 év fölött bárki kérheti művi meddővé tételét. A szigorú engedélyezési eljárás menete ugyan nem változik, vagyis a beavatkozást írásban kell kérelmezni, ahhoz szakorvosi hozzájárulás szükséges, miután a kérelmező minden felvilágosítást megkapott, illetve a törvény három hónap gondolkodási időt ír elő. A jogszabály változása azonban sokakat aggodalommal tölt el.)
54
A28 - 28. A dologi jog fogalma és rendszere. A dologi jog alapelvei. A DOLOGI JOG FOGALMA ÉS RENDSZERE A dologi jog fogalma Legáltalánosabb megfogalmazásban a dologi jog: a vagyoni berendezkedés joga ⇒ ennek szabályai határozzák meg, hogy kikhez tartoznak az adott társadalom rendelkezésére álló összes anyagi javak, kik uralják a javakat, kik rendelkezhetnek velük. Egy adott társadalomban, adott időpontban: a) mely javak hajthatók egyáltalán emberi uralom alá b) mely javak tartozhatnak egyes emberek uralma alá, és melyek állhatnak kizárólag közösségek uralma alatt c) meddig terjedhetnek az egyes uralmi jogosultak javak feletti hatalmának határai d) a vagyonjogi uralom határain belül az érdekelteket milyen fontosabb alanyi jogok illetik meg, milyen kötelezettségek terhelik. A dologi jog körébe a vagyonjogon belül az ún. uralmi jogok tartoznak. Vagyonjog ⇒ uralmi jogok, egy dolog feletti jogi uralomról beszélünk, ha a dologi jog a jogosult számára egyfajta vagyonjogi státuszt biztosít és uralmi helyzetét (jogi pozícióját) mind a törvény, mind az érdekelten kívül mindenki más elismeri: vagyonjogi státuszjogok. A törvények nemcsak elismerik, hanem védik is az uralmi jogosult pozícióit ⇒ ebben a pozícióban a jogosult elvileg teljes, gyakorlatilag a törvények által behatárolt jogi hatalmat gyakorolhat uralmának tárgya felett. A dologi jog gyakorlása tehát kizárólagos, az idesorolt jogok kirekesztő jellegűek. (rajta kívül senki más nem gyakorolhatja) A dologi jog körébe tartozó vagyoni jogokat, mint abszolút jogokat szabályozza a jogi szabályozás. A dologi jog nem más, mint az abszolút szerkezetű vagyoni jogviszonyok elvont kifejezése. A vagyonjog másik nagy területe a kötelmi jog a vagyoni viszonyok mozgását, dinamizmusát biztosítja. A dologi jog a jogrendszernek, azon belül elsősorban a magánjognak az a része, amely a személyek számára abszolút jogok keretében jogi uralmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett, és ezáltal alapvetően meghatározza a társadalom vagyonjogi berendezkedésének arculatát. A dologi jog felosztása 1. Felosztás a dolog feletti hatalom terjedelme szerint A dologi jogosult jogi hatalmának terjedelme a dolog felett: a) korlátlan dologi jog ⇒ általában a tulajdonjogot értik alatta, mely típusa szerint a legátfogóbb dologi jog, teljes dologi jog. (nincsenek se korlátlan alanyi jogok, se korlátlan tulajdonjogok) A tulajdonjog, mint teljes dologi jog, nem korlátlan dologi jog. b) korlátolt dologi jog ⇒ lényegüket tekintve teljes tulajdonjog részjogosítványainak önállósult változatai, a tulajdonjog ún. szelvényjogai [a birtok külön (sajátos) jogintézmény] • használati jogok • személyes és telki szolgalmak • zálogjogok 2. Felosztás egyéb szempontok alapján – a dologi jogok: • saját dolgon fennálló jogok (tulajdona) ⇔ idegen dologbeli jogok (más személy tulajdonán fennálló korlátolt dologi jog) • közvetlen (meghatározott személy a jogosult) ⇔ közvetett (viszony alapján – szomszéd telek tulajdonosát illető szolgalom) • dologi jogok célja szerint: szerzési jogok (elővásárlási jog) ⇔ kiaknázási jogok (az összes többi már megszerzett jog) • dologi váromány (függő jogi helyzet – jogszerzés reménye) ⇔ megszerzett dologi jogok • dologi rokonjogok - „eldologiasodott” relatív jogviszonyok: (eredetileg a földtulajdonhoz kapcsolódtak, majd arról leváltak és abszolút jogok lettek → bányászati jog, vadászati jog). - tulajdonszerű jogok: idegen dologbeli jogosultság nem csak idegen dolgon, de törvényben meghatározott jogon vagy követelésen is fennállhat (pl. szerzői jog, szabadalmi jog) A DOLOGI JOG ALAPELVEI A polgári jog alapelvei (pl. jóhiszeműség és tisztesség elve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a joggal való visszaélés tilalma) értelemszerűen a dologi jog alapelvei is. A dologi jog alapelvei inkább csak elméleti tételek, és kevésbé fogalmazódnak meg a tételes jogszabályokban. 1. A zártkörűség elve A XIX. sz. magánjogi tudománya fejlesztette ki a dologi jogok „numerus claususának”, azaz véges számának a gondolatát. Újfajta dologi jogot csak törvény hozhat létre, a személyek magánautonómiája erre nem terjed ki. Szladits: az abszolút jogok szorosan zárt kört alkotnak, amelyen belül e jogok fajait név szerint fel lehet sorolni. Más típusú abszolút jogokat a felek akarata sem keletkeztethet, mert a felek magánautonómiája, a törvény különös felhatalmazása nélkül, nem háríthat kötelezettségeket kívülálló harmadik személyre. A felek nincsenek abban a helyzetben, hogy új dologi jogot hozzanak létre. 2. A tartalmi kötöttség elve A legtöbb dologi jognak a tartalma is törvényileg nagyrészt meghatározott. A jogosultak számára tehát nem csupán a dologi jog formája (fajtája), de annak tartalma is adott. Az abszolút szerkezetű dologi jogok tartalma minden kívülállóra, mint „kötelezettre” kihat, ezért tilos nemcsak más fajta, de több kötelezettséget is a kívülállókra hárítani, mint amennyit a törvény megenged. Ez az elv nagyobb súllyal esik latba a korlátolt dologi jogoknál, mint a tulajdonjognál, mivel ezek tartalma – törvényileg csaknem teljesen kötött – meghatározott jogosultságokra korlátozott. 3. Az abszolút hatály elve A dologi jogok abszolút (dologi hatály) hatályának lényeges ismertető jegyei: a) a jogosult pozíciójában tipikusan egy meghatározott személy van, akit a jogosultságok kizárólagos gyakorlása illet meg b) a jogosulttal szemben mindenki (legalább eshetőleges) kötelezett. Főszabály szerint mind alanyi, mind tartalmi, mind tárgyi vonatkozásban oszthatatlan az abszolút jogosult jogállása. (egyazon dolog egy részének X, más részének Y nem lehet tulajdonosa)
55
A kötelezetti oldalon, a potenciális kötelezettek kötelezettsége legalább három fontos mozzanatból tevődik össze: • elismerés ⇒ a dologi jogok mint abszolút jogok elismerése, hatályának tudomásulvétele • tűrés ⇒ itt már a dologi jogosultság gyakorlásának elviselése a kötelező • tartózkodás ⇒ tilos bármiféle jogellenes behatás, beavatkozás, zavarás vagy akadályozás a dologi jogosultság hatókörébe A dologi kötelezettség mindhárom mozzanatának „teljesítéséhez” elegendő a passzivitás, azaz a nem tevőleges magatartás. 4. A nyilvánosság elve A magánjog egészében általában a magántitok elve az uralkodó. A nyomós magánérdek és a közérdek a dologi jogban olyan súllyal esnek latba, hogy az előbbi elv érvényesülését megfordítják, ⇒ vagyis a dologi jogban főszabályként a nyilvánosság elve érvényesül, melyhez képest másodlagos szerep jut a titkosságnak. A nyilvánosságot szükségképp igényli a dologi jogok abszolút jellege, szerkezete is. A mindenkire kiterjedő kötelezetti oldal eleve felöleli a kívülállók teljes körét, a jogosultak elemi érdeke, hogy a dologi jogosulti minőségét mindenki elismerje és tiszteletben tartsa, a kötelezettek elemi érdeke, hogy tudják kivel szemben, milyen terjedelemben kötelezettek az elismerésre, a tűrésre és a tartózkodásra. 5. Az egyediség elve A dologi jog tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet. (pl. nem lehet egy személy teljes vagyona) Hangsúlyozottan jogi értelemben vett egyediesítésről, meghatározottságról van szó, amire mindenek előtt a világos és egyértelmű jogi helyzet (áttekinthetőség!) érdekében van szükség. A tulajdonjogot minden egyes dologra csak elkülönítetten lehet létrehozni, ugyanígy szolgalmat, zálogjogot is csak meghatározott dologra lehet alapítani. Az egyediség elve alól kivételt jelent: - egyetemes jogutódlás (természetes személy Æ öröklés, jogi személy Æ jogutódlás) a vagyon, mint egész száll át egy jogi aktussal. - ahol egy vagyontömeg lehet egy szerződés tárgya (a kötelmi jogban) Ezekben az esetekben mintegy egybefoglaltan veszik figyelembe a vagyontömeget kitevő összes dolgokat, dologi jogilag azonban itt is minden egyes dologról külön-külön, de időben egyszerre történik rendelkezés. A dologi jog a polgári jog rendszerében A dologi jog a polgári jog szerves része, közelebbről a vagyoni viszonyok szabályozásának alapvelő területe. A vagyonjog köréből azokat a jogszabályokat és jogviszonyokat soroljuk a dologi jog körébe, amelyek a személyek vagyoni javak feletti uralmát abszolút hatállyal biztosítják. A polgári jog hagyományos kettős felosztásán (abszolút és relatív jogok) belül a dologi jog az abszolút jogok körébe tartozik, míg a kódexek rendszerében az ugyancsak hagyományosnak nevezhető ötös felosztásban általában a harmadik reszt alkotja (1. általános rész, 2. személyek, 3. dologi jog, 4. kötelmi jog, 5. öröklési jog). A Ptk. 3. részét tartalma alapján egészében dologi jogi résznek tekinthetjük. Társadalmi jelentőségük miatt egyes vagyoni jellegű uralmi viszonyokra, vagyontárgyakra külön törvényi szabályozás vonatkozik. A dologi jogi különtörvények jogágazati besorolásukat tekintve tartozhatnak a magánjogba (pl. a társasházakról, a jelzálogjogról szóló törvények), de tartozhatnak a közjogba is (pl. a bányászatról, atomenergiáról szóló törvények). Alapvető fontosságú dologi jogi szabályokat természetszerűleg találunk az Alkotmányban is (tulajdonhoz való jog, vállalkozás szabadsága stb.). A polgári törvénykönyv és a dologi jogi különtörvények dologi jogi rendelkezéseit együttesen, összességükben nevezzük a hatályos dologi jognak, vagy más szóval az objektív, tárgyi értelemben vett dologi jognak. ************************************************************************************************************************************* Birtok: a dolog felett fennálló tényleges hatalom. Természetes gyümölcs fogalma: Az ingatlan vagy ingó dologból vagy a természetes fejlődés eredményeként vagy a dolognak az ember általi rendeltetésszerű használata során származik. Ahol a gyümölcs pusztán a természet erői folytán létesül, tisztán természeti, ahol pedig a természethez az emberi munka is hozzájárul ipari gyümölcsről beszélünk. A dolgok természeti gyümölcse létrejöttének folyamatát tekintve a gyümölcsöt hozó dolognak a növedéke; mindaddig, amíg el nem választják: a dolog alkotórésze; végül a gyümölcsöző dologhoz mint fődologhoz képest mellékdolog. Dologösszesség: több különálló, de ugyanazon gyakorlati ill. gazdasági cél szolgálatára rendelt dolog összefoglalása, mely a forgalomban, mint egység szerepel. Tulajdon: legteljesebb, legfontosabb, saját dolgon fennálló dologi jog. Vagyon: valamely jogalany értékben meghatározható javainak, azaz dolgokra vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló jogainak, valamint kötelezettségeinek összessége.
56
A29 - 29. A tulajdonjog tárgya, tartalma és védelme. A tulajdon tág értelemben: a tulajdoni viszonyok összességét, ezek egymással kiépített kapcsolatrendszere. A tulajdoni rend az egy adott társadalomban érvényesülő összes tulajdonosi hatalom megoszlásának rendje. Szűk értelemben: azt az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó alanyi jogot (tulajdonjog) értjük, ami nem más, mint a hagyományos magántulajdon elvont jogi kifejeződése. I. A TULAJDON FOGALMA, TULAJDONJOGVISZONY A tulajdon: a dolog feletti legteljesebb, kizárólagos hatalom, védelemben részesül, védelmi jellegű (megvédhetem), kirekesztő jellegű (mindenki másnak tiszteletben kell tartania, de a kirekesztés korlátozott, a szociális kötöttség miatt), abszolút szerkezetű jogviszony (csak személyek között állhat fenn), a tulajdoni igény nem évül el II. A TULAJDONJOGVISZONY TÁRGYA 1. Közvetlen tárgya az emberi magatartás → amelyet a tulajdonos kifejthet (birtoklás, használat, hasznosítás, rendelkezés) illetve köteles kifejteni (a terhek, kárveszély viselése, valamint szükséghelyzetben a dolgában való károkozás tűrése → amit mindenki másnak a tulajdonossal (jogosulttal) szemben álló kötelezetteknek tanúsítaniuk kell (elismerés, tűrés, tartózkodás) 2. Közvetett tárgya - a dolog A dologi jog legfontosabb alapfogalma: a dolog A Ptk. a dologfogalom meghatározását kikerüli (dolog: a legfontosabb és legteljesebb dologi jog, a tulajdonjog tárgya) Egyik legújabb irodalmi állásfoglalás: „A dolog az a fizikai léttel bíró tárgy, amelyre a tulajdonjog vonatkozik”. 94. § (1) „Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet” ⇒ lennek legfontosabb része a dolog „birtokba vehetősége”. Ptk. értelmében dolognak csak az minősül, ami birtokba vehető, azaz emberi uralom alá hajtható, ember hatalmában tartható. A szoros értelemben vett (testi) dolgokon felül, „Ha a tv. kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait kell alkalmazni a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre” (utóbbi alatt természeti jelenségeket értve) Külön kérdés az emberi test, mely nem birtokba vehető dolog, s így nem lehet tulajdonjog tárgya sem, ez a tilalom látszólag nem érinti a személyiségi jogokat, melynek keretén belül mód van az ember ill. az emberi testrészek feletti rendelkezésre (egészségügyi célból). 3. A dolgok osztályozása A. A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint 1. ingók és ingatlanok (A Ptk. nem határozza meg) 2. elhasználható és elhasználhatatlan dolgok 3. helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok 4. osztható és oszthatatlan dolgok 5. értékkel bíró (felbecsülhető) és értékkel nem bíró (felbecsülhetetlen) dolgok 6. egységes (természetes fejlődés eredménye, alkotó elemei önálló létüket elvesztették) és összetett dolgok (alkotó elemek az összetétel után is felismerhetőek, eredeti állapotukba is visszaállíthatóak) 7. élő és élettelen dolgok B. A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint • Uratlan (forgalomképtelen) dolgok ⇒ melyek birtokba nem vehetők • Szabadon álló dolgok: birtokbavétel lehetősége fennáll, de addig ezek is forgalmon kívül állnak (pl. vadon termő gyümölcs) • Állami tulajdon kizárólagos tárgyai ⇒ birtokbavehetőek, rajtuk tulajdonjog is fennáll, de a tv. alapján mégis forgalomképtelenek (pl. Parlament), kizárólag az állam tulajdonában vannak. 1. a föld méhének kincsei 2. felszín alatti vizek, folyóvizek, természetes tavak, ezek medre 3. folyóvíz elhagyott medre, folyóvizekben újonnan keletkezett sziget 4. az országos közutak, vasutak, viziutak, nemzetközi kikötő és repülőtér, légtér 5. távközlésre felhasznált frekvenciák 6. más dolgokat a tv. nyilváníthat forgalomképtelenné, pl. műemlék, tovább a helyi önkormányzat is megteheti ezt A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. • Forgalomképes dolgok • Korlátozottan forgalomképes dolgok ⇒ elidegenítéséhez valamilyen (pl. miniszteri) hozzájárulás kell C. A dolgok osztályozása a dolgok egymáshoz való viszonya alapján Fődolog: az a dolog, amely a másik jogi sorsát meghatározza. Mellékdolog: a fődolog sorsában osztozik. 1. Alkotórész: a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, ill. az elválasztással értéke vagy használhatósága nagymértékben csökkenne. Növedék: ha egy dolognak egy másik dolog alkotórészévé, az mindig a dolog növedéke. 2. Tartozék mellékdolog, amely nem alkotórész (önálló dologi létét nem veszti el), de a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy az épségben tartozáshoz rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Csak ingó dolog lehet. Tartozékon önálló tulajdonjog is fennállhat. 3. Gyümölcs: gazdasági előny, amely a dolognak vagy jogosítványnak a rendeltetésszerű használata során időnként visszatérően keletkezik, anélkül, hogy ezáltal a dolog létét, épségét és további gyümölcsöző képességét veszélyeztetné. Dolgok és jogok gyümölcsei Természetes gyümölcs Ingó vagy ingatlan dolgokból természetes fejlődés eredményeként vagy ember általi (ipari) rendeltetésszerű használat során keletkezik Polgári gyümölcs közvetett gazdasági előny, a tulajdonos a hasznok szedésének jogát másnak átengedi, és ezért ellenértéket kap Joggyümölcs: huzamosabb időn át folyamatosan gyakorolható jogosítvány megszakítás nélküli és rendszeres gyakorlása által időszakonként visszatérően jelentkező hozadék. Függő gyümölcs gyümölcsöző fődologgal szoros kapcsolatban áll (kötelmi jogviszony alanya lehet Æ jövőbeni elválasztás hatályával) Elválasztott gyümölcs: önálló Beszedett a beszedés megtörtént, DE ezt a jogosítottnak kell megtennie, Meglévő, elfogyasztott 4. Haszon Minden olyan előny, ami nem gyümölcs. A dolog hasznai főszabály szerint a tulajdonost illetik meg. 5. Dologösszesség Nem fizikai egység, hanem jogi egység (forgalmi egység). Több különálló, de nem ugyanazon gyakorlati ill. gazdasági cél érdekében rendelt dolog összefoglalása, a forgalomban mint egység szerepel. Állhat egyfajtájú dolgokból (pl. nyáj) ill. különböző fajtájú dolgokból (pl. szőlő, présház, borászati felszerelés). A dologöszszességben lévő dolgok külön tulajdonjogok tárgyai lehetnek, birtok tárgyai is lehetnek az egyes dolgok külön-külön.
57
6. A vagyon valamely jogalany értékben meghatározható javainak, azaz dolgokra vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló jogainak, valamint kötelezettségeinek összessége. Részei: aktívák és passzívák. Összetevői: vagyontárgyak (dolgok, egyéb jogok – pl. követelések). A vagyonról való általános joglemondás, a teljes vagyon élők közötti átruházása SEMMIS. Alvagyon: meghatározott jogi célra összefogott vagyontárgyak (házastársak közös vagyona és külön vagyona) • Vagyonközösség ⇒ a vagyon eszmei hányadrészekre „bomlik”, több személy esetén. • Tulajdonközösség ⇒ ha egy vagyonon belül valamely dolog áll több személy tulajdonában. • Jogközösség ⇒ egy jog illet meg több személyt. III. A TULAJDONJOGVISZONY TARTALMA A tulajdojog tartalmát egyfelől a tulajdonost megillető alanyi jogokkal, másfelől a tulajdonost terhelő alanyi kötelezettségekkel lehet jellemezni. 1. A birtoklás joga és a birtokvédelem A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtoklás ténykérdés. - birtokvédelem (mindenki más tartózkodjon) - ha kiestem a birtokomból, szolgáltassák vissza - megvédhetem magam és birtokomat, 2. Használat és hasznok szedésének joga A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. 3. Rendelkezési jog A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. IV. A TULAJDONJOG VÉDELME A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, a birtokából kikerült dolog visszaadását. Az ingatlantulajdonos igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az ingatlan-nyilvántartás a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. A) A tulajdon védelmének jogi eszköztára A hatalom legfőbb korlátja a polgárok sérthetetlen magántulajdona. Alkotmányos védelem: a tulajdonhoz való jog Büntetőjogi védelem: a vagyon elleni bűncselekmények esetén Szabálysértési jog: kisebb súlyú esetekben Polgári jogi eszközök: ha a közösséget az okozott hátrány nem veszélyezteti B) Tulajdoni igény A tulajdonjog, mint abszolút jog egyik legfontosabb eleme a tulajdoni igény A tulajdonosnak, akinek tulajdonjogát megsértették, polgári jogi értelemben vett igénye támad a sérelem megszüntetésére. A tulajdoni igény kétszemélyes relatív helyzet, a tulajdonjog megsértéséből származik. - az igény mindaddig fennáll, amíg maga a tulajdonjog és a jogsérelem fennáll (addig érvényesíthető, ameddig a dolog megvan) - ha a dolog már nincs meg, a tulajdoni igény helyébe kötelmi igény léphet. - a tulajdonjogi igények nem évülnek el! C) Védelmi eszközök: 1.Jogos önhatalom ⇒ a tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. Az önhatalom a polgári jogban általában tilos, Kivétel: a támadás elhárítása (szükség mértékben) és a birtok visszaszerzése (ha az időveszteség a visszaszerzést meghiúsíthatja) Az önhatalom joga nemcsak a tulajdonost, hanem valamennyi birtokost megilleti! 2. A tulajdoni per ⇒ a tulajdonos ha bármi okból nincs a dolog birtokában, követelheti a dolog kiadását attól, akinél a dolog van. Ha peren kívül nem adja ki a tulajdonosnak a dolgot, a tulajdonos tulajdonosi pert (rei vindicatio) indíthat ellene. [115.§ (3)] • nem lehet eredményes, ha az illető jogosan tartja birtokában a dolgot • nem lehet eredményes, ha a dolog birtoklására közvetlenül a törvényen alapuló joga van. • a tulajdoni perben a tulajdonosnak kell bizonyítania, hogy ő a dolog tulajdonosa • a birtokost terheli annak bizonyítása, hogy akár a tulajdonostól eredő, akár törvényen alapuló érvényes jogcíme van • a per során megállapítják: a tulajdonos tulajdonjogát, vagy azt, hogy a birtokos hagyjon fel a jogellenes birtoklással • a tulajdoni per kiterjed: a) fődologra, b) tartozékaira, c) gyümölcseire, d) egyéb hasznaira 3. A tulajdonjog háborítatlanságát védő per ⇒ a tulajdonost nem fosztották meg a birtoklástól, de valaki a tulajdonost a birtoklásban akadályozza, korlátozza vagy a dolgon őt nem illető használatot gyakorol, a tulajdonos követelheti a háborítás megszüntetését. • a tulajdonosnak kell bizonyítania tulajdonjogát az alperes tagadásával szemben • az alperesnek kell bizonyítania, hogy a tulajdonostól/törvényen alapuló joga van a háborításhoz • a perben a tulajdonos követelheti a háborítás a) abbahagyását b) a bíróság tiltsa el a jövőre nézve a háborítástól 4. Ingatlan nyilvántartási igény a) bejegyzési igény ⇒ ha az ingatlant szerződéssel vagy ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte b) törlési igény (bejegyzés törlése, eredeti állapot visszaállítása) Súlyosabb esetben semmisségi határidő nélkül (egyébként 1 év) c) kiigazítási igény ⇒ téves bejegyzés esetén, 5. Igényper ⇒ aki a végrehajtás során lefoglalt ingóra tulajdonjog vagy más jogcím alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya - ezen igényét a végrehajtást kérő ellen indított keresettel érvényesítheti = igényper ⇒ lényege: a dolog foglalás alóli föloldása és kiadása iránti per ⇒ nem támaszthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra, aki az adóssal együtt felel 6. Állami tulajdonjog védelme ⇒ ennek során az eddigi peres lehetőségek igénybe vehetők, itt felléphet: aki az állam képviseletében a tulajdonjogot gyakorolja, őt terhelik a védelem során felmerülő költségek is ⇒ tevékenysége során kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha munkaköri kötelessége. Ha életét veszti ⇒ eltartottakról + akik eltartásáról köteles lett volna, gondoskodni kell. Kártalanításra a kártérítés szabályait kell alkalmazni.
58
A30 - 30. Ingatlanok szerzésmódjai (eredeti – származékos). (Ingó tulajdonának eredeti szerzésmódjai: 1. hatósági határozat vagy árverés 2. elbirtoklás 3. gazdátlan javak elsajátítása 4. találás) (Ingó tulajdonának származékos szerzésmódjai: 1. átruházás 2. a termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása 3. vadak és halak tulajdonjogának megszerzése 4. feldolgozás 5. egyesítés 6. öröklés) I. INGATLAN TULAJDONÁNAK EREDETI SZERZÉSMÓDJAI 1. hatósági határozat és árverés; 2. elbirtoklás; 3. kisajátítás. 1. Hatósági határozat és árverés • hatósági határozat ⇒ ha kártalanítás nélkül az állam bírósági/vagy más hatósági határozattal az ingatlan tulajdonjogát megszerzi, felel a kötelezettségekért. • árverés ⇒ csak akkor lehet az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, ha a tulajdonos valóban az adós volt. Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. Mód van az ingatlan tulajdonjogi állapotáról meggyőződni, ha ezt elmulasztják a jóhiszeműségre nem hivatkozhatnak. Az árverési vevő tehermentesen szerzi meg az ingatlant, kivéve: telki szolgalom, törvényen alapuló, valamint bejegyzett haszonélvezeti jog. (2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. (3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat. 2. Elbirtoklás 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. (4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. • elbirtoklással egy tulajdon eszmei hányadrészére tulajdonjogot nem lehet szerezni - közös tulajdonjog sem keletkezhet • tulajdonközösségben az egyik tulajdonostárs viszont elbirtokolhatja a másik tulajdonjogát. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzés, amely az ingatlan nyilvántartáson kívül következik be! 121. § (5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. Az elbirtoklónak érdeke, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. A bejegyzés hiánya azonban nem akadálya a tulajdonosi jogok gyakorlásának. Ezért az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntetné. 3. Kisajátítás ⇒ eredeti tulajdonszerzési mód az állam oldalán. A tulajdonjog megszűnését eredményezi. Ugyanúgy megy, mint az ingóknál. Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Gazdátlannak az emberi uralom alá vehető dolgot tekintjük, amelynek még nem volt soha tulajdonosa, vagy ha volt a tulajdonos a dolgot szándékosan elhagyta és ezért vált gazdátlanná. Nem gazdátlan dolgok a vadon élő állatok, a halak. Ezek az állam, illetve a víztulajdonos tulajdonában vannak. Az eltévedt háziállat sem gazdátlan. A kirepült méhrajon azonban, ha tulajdonosa két napon belül nem fogja be, birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. II. INGATLANOK TULAJDONÁNAK SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDJAI 1. átruházás; 2. növedék; 3. beépítés; 4. ráépítés; 5. öröklés. 1. Átruházás ⇒ írásba foglalt szerződés/vagy más jogcím + tulajdonosváltozás ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése szükséges hozzá. • az ingatlan testi átadása nem szükséges - csak érvényes jogcímen való bejegyzés (konstitutív) • ha többször eladták az ingatlant (pl. szerződést köt a vevő, de nem jegyezteti be), az a vevő követelheti magának a tulajdonjogának bejegyzését: Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését: a) aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett; b) ha egyik vevő sem lépett birtokba, akkor a korábbi vevő (kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát bejegyezték) Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. A birtoklással megerősített érvényes jogcímnek az a) pontban említeti védelmét nevezzük jogcímvédelemnek. A b) pont szerinti kivétel pedig nem alkalmazható akkor, ha a másodszori vevő jóhiszeműségének vélelmét az első vevő megdönti. 2. Növedék (accessio) ⇒ a föld tulajdonosa mindazon dolgok tulajdonjogát megszerzi, amelyek utóbb válnak a föld alkotórészévé. Kivéve: • termékre, terményre és szaporulatra, ha az valamely jogviszony alapján mást illet • földhasználat esetében; földhasználó által létesített építmények vonatkozásában • nem lehet nem állami tulajdonú parti telek növedéke a folyóvízben újonnan keletkezett sziget (kizárólagos állami tulajdon), folyóvizek elhagyott medre. Ha nem újonnan keletkezett sziget vagy folyóvizek állandó jelleggel elhagyott medre, akkor növedék. A növedék (accessio) az alkotórész egyik sajátos esete, jellemzője, hogy a meglevő fődologhoz utólag kapcsolódik és tartós. 3. Beépítés ⇒ ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít – nem keletkezik közös tulajdon
59
136. § (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. Nem kell vizsgálni a jóhiszeműséget. Ha a beépítő nem a saját tulajdonában álló földre épít, hanem a föld csupán használatában van, az anyag tulajdonjogát csak akkor szerzi meg ha az épület tulajdonjoga őt külön is megilletheti. 4. Ráépítés Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására. A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodása hiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Lábady Tamás szerint a ráépítés, mint tulajdon szerzési mód nem származékos, hanem eredeti tulajdonszerzés. Ezt azzal indokolja, hogy az újonnan tulajdont szerző a régi tulajdonostól (akarata nélkül) függetlenül szerez tulajdont, ráadásul egy addig nem is létező dolgon (hiszen ő építi). Míg a származékos tulajdonszerzés módok esetén a régi tulajdonossal együttműködve szerzek tulajdont. Ez nem csak Lábady különvéleménye, hanem a bírósági gyakorlat is ezen az állásponton van. 5. Öröklés ⇒ az örökös az örökhagyó halála pillanatában bejegyzés nélkül megszerzi az ingatlan tulajdonjogát (jogosultságok + terhek). III. TULAJDONSZERZÉS ÉS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS A Ptk szerint ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A mai ingatlan-nyilvántartási rendszer 1973. január 1. után alakult ki. Ezt megelőzően telekkönyvi rendszerben történt. 1997-óta gépi adatfeldolgozású.1997.CXLI.tv. az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország összes ingatlanának a törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. A körzeti földhivatal jár el elsőfokon az ingatlan-nyilvántartás ügyekben. A másodfokú szerv a megyei illetőleg Fővárosi Földhivatal. Az ingatlan-nyilvántartás elvei Közhitelesség elve Bejegyzési elv konstitutív hatályú bejegyzések deklaratív hatályú bejegyzések Nyilvánosság elve - teljes másolat - kivonatos másolat - részleges másolat - szemle Kérelemhez kötöttség elve Okirati elv Jog vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését igazolja: Rangsor elve Egyediség elve
60
A31 - 31. A közös tulajdon és annak megszűntetése. A társasház–tulajdon. I. A KÖZÖS TULAJDON FOGALMA tulajdon vagy jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. • tulajdonostársak joga egynemű • minden tulajdonostárs joga kiterjed az egész közös dologra, a meghatározott hányad erejéig • a hányadot megállapíthatja: szerződés, más jogügylet, törvény ⇒ kétség esetén egyenlő • létrejötte: ingatlan közös vásárlása, házastársi vagyonközösség, közös öröklés vagy társasházi szerződés, társasági szerződés • fennállhat: természetes és jogi személyek között. • Vegyes közös tulajdon: az állam/önkormányzat az egyik tulajdonos II. A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI egymáshoz (belső-) harmadik személyekkel szemben (külső jogviszonyok). 1. A tulajdonostársak belső jogviszonyai A) Közös dolog birtoklása és használata - mindegyik tulajdonostárs jogosult, megállapodásuk irányadó (szótöbbséggel határoznak, tulajdoni hányad arányában, vita esetén bíróság dönt B) Közös dolog hasznainak szedése és használata - ha a haszon oszthatatlan ⇒ közös tulajdonba kerül, ha osztható ⇒ a tulajdoni arány szerint kiadható, szótöbbséggel határoznak – ha nem egyeznek bíróság A tulajdonos tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársakat előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg 3. személlyel szemben. Egyhangú határozat szükséges: egész dolog átruházásához, haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez, C) A közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése: a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik arányos kárveszélyviselés (hányad szerint) ha senki nem hibás és másképpen nem térülhet meg (pl. biztosító) kiadások: állag megóvás * rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadások * rendes gazdálkodás körét meghaladó A kiadások előtt értesíteni kell a tulajdonostársakat, kivéve: halaszthatatlan munka. Szótöbbséggel határoznak a kiadásokról. Megtámadási kereset (az egyet nem értő részére), hogy a többségi vagy egyoldalú eljárás ne okozzon méltánytalan sérelmet: a) a tv. szótöbbséges határozatot kíván és a többségi határozat az okszerű gazdálkodást sérti, kisebbség jogos érdekeit sérti b) tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. c) a keresetindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, kivéve ha a bíróság felfüggeszti d) biztosítás: mindegyik tulajdonostárs csak a ráosztott hányadot biztosíthatja önállóan; az egészhez szótöbbségi határozat kell 2. A tulajdonostársak külső jogviszonyai A) A tulajdonjoggal való rendelkezés Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet Ha a tulajdonos saját hányadát el akarja adni, bérbe vagy haszonbérbe kívánja adni, elsősorban a többi tulajdonostársnak köteles azt megvásárlásra, bérbe vagy haszonbérbe vételre felkínálni. Több olyan tulajdonostárs esetén, akik külön-külön magukévá teszik a vételi ajánlatot, az eladó dönti el, hogy kit illet meg. B) A tulajdonjog védelme A tulajdonjog védelmében végül bármelyik tulajdonostárs önállóan felléphet, mégpedig a tulajdonjog egészére kiterjedően. Ha a közös dolog kikerül a tulajdonostársak birtokából, bármelyik tulajdonostárs a közös birtokba való visszabocsátást követelheti. A tulajdonostársakegymással szemben is jogosultak birtokvédelemre (a saját tulajdoni hányadra vonatkozóan). III. A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti: az e jogról való lemondás semmis. Ha nem tudnak megállapodni ⇒ a bíróság szünteti meg. A megszüntetés három fő módja: 1. a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani (csak osztható dolog esetében). 2. bíróság a közös tulajdon tárgyait, megfelelő ellenérték fejében, egy/több tulajdonostárs tulajdonába adhatja (magához váltás) Feltételek: a körülményekre tekintettel indokolt legyen, a tulajdonjogot megszerző beleegyezzen, nem sértse a bennlakó érdekeit. 3. ha a közös tulajdon másként nem szüntethető meg, akkor érték szerinti megosztásnak van helye (lehet részlegesen is) Megszüntetésen kívüli esetek: • a tulajdonostársak egy személyben való egyesülése (confusio); élők között ⇒ elbirtoklás, más jogcím; halál esetére: öröklés • elhagyott tulajdonközösségi hányad - ipso iure növeli (közös tulajdoni növedékjog) a többiekét, a hányadrészüknek megfelelően Sajátos alakzatok: 1. Tulajdonközösség okiratokon: értékpapír tulajdonosok mindegyike felhasználhatja, részvény több tulajdonosa Æ egy tulajdonos, 2.Tulajdonközösség határjeleken: pl. kerítés, költségek közös viselése, 3. Közös udvar: hányadrészek nélküli közös tulajdon, 4. Közszerzeményi tulajdonközösség: ma házastársi vagyonközösségként ismert, házastársak osztatlan közös tulajdona, 5. Közös háztartásban élők tulajdonközössége: élettársi viszony, szerzés arénya szerint szereznek tulajdont, 6. Agrárközösségek: erdőbirtokossági társulat, hegyközség, 7. Társasági tulajdon: jogi személyiség nélküli társasági formák (építőközösség, polgári jogi társaság), 8. Intézményi tulajdon: közérdekű, közszolgáltatási, közfogyasztási intézmények (alapítványok), 9. MRP szervezet: Munkavállalói Résztulajdonosi Program, munkavállalói tulajdonszerzés, IV. A TÁRSASHÁZTULAJDON Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül épülethez tartozó földrészlet, nem lakás céljára szolgáló helyiség, a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. A társasháztulajdon egyesíti magában a tulajdonostársak egyéni (külön) tulajdonát és közös tulajdoni hányadrészt. A közös tulajdonú ingatlanrész alkotórész, külön tulajdonnal együtt önálló ingatlantulajdon: külön nem ruházható át, nem terhelhető. A társasház tulajdonosainak közössége a közös tulajdonnal kapcsolatban jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A társasháztulajdon (2003. CXXXIII. tv. a társasházról) az erre a célra épített épületre/meglévő épületre vonatkozik, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van.
61
A) Társasház alapítása történhet 1. Szerződéssel: 1. Megállapodást alapító okiratba kell foglalni: közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba. Tartalmaznia kell: megegyezést, külön tulajdont, közös tulajdoni hányadot, közös tulajdont, közösség közös nevét 2. ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni 3. az alapító okirat változtatáshoz valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges! Ha a módosítással a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbség 30 napon belül nem indít keresetet Æ hatályba lép. Előszerződéssel leendő tulajdonostársak jogait/kötelezettségeit tartalmazza, között már az építkezés közös tulajdont keletkeztet. 2. Az ingatlan tulajdonosának egyoldalú jognyilatkozata alapján bérlakásokat értékesítő önkormányzatok esete 3. Bírósági ítélet alapján alapító okirat tartalmát ilyenkor a bírósági határozat pótolja • közös tulajdonban levő lakóház ⇒ társasháztulajdonná alakítást bármely tulajdonostárs kérelmére a bíróság elrendelheti Miről szól az alakuló közgyűlés?(bankszámla-nyitás!) B) A társasházközösség tulajdonostársainak jogai és kötelezettségei Tulajdonostársak külön tulajdona a társasházban lévő lakások, kivéve házfelügyelői lakás, nem lakás céljára szolgáló más helyiségek, közös tulajdona az épület azon tulajdonai, melyek nincsenek külön tulajdonban és a telek, kivéve ha használatba kapták A társasházi öröklakás és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek vonatkozásában megilleti a birtoklás, használat, hasznosítás és a rendelkezés joga a tulajdonost. Hozzájárulást ki kell kérni, ha más jogát vagy jogos érdekeit sértené. Karbantartási és felújítási „kötelezettség” a saját tulajdoni hányad erejéig Társasházi öröklakás esetén a többieket elővásárlási és előbérleti jog nem illeti meg, (eltérően rendelkezhetnek az alapító okiratban). C) A társasházközösség szervezete Szervezeti-működési szabályzat: közösség szervei, hatásköre, jogai,kötelezettségei, közös költség szabályai találhatók benne A szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a külön tulajdon használata, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja b) a közös tulajdon fenntartása (közös költség) c) a társasházi lakóépület házirendjére, d) a közgyűlés hatásköre és eljárása, e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatásköre és feladatai szabályait. Ha a társasházban legfeljebb 6 lakás van Æ a társasház közössége választhatja SZMSZ helyett a Ptk. közös tulajdoni szabályait Ha 6-nál több ⇒ közgyűlés kell (legfőbb ügyintéző szerv), mely lehet: - intézőbizottság: közös képviselő helyett, - közös képviselő: ha nincs intézőbizottság - számvizsgáló bizottság: ellenőrző szerv (50 lakás felett kötelező), gazdálkodást ellenőrzi, összehívja a közgyűlést, javaslatot tehet A közös képviselő és az intézőbizottság elnök jogállásának megkülönböztetése- ugyanaz (Tattay-csel) D) A társasházközösség képviselete • 6 lakásnál nem több ⇒ bármelyik tag képviselhet, ha a többi meghatalmazást ad. • 6-nál több ⇒ közös képviselő/intézőbizottság elnöke szerezhet a tulajdonostársak nevében jogokat, vállalhat kötelezettségeket. E) A társasháztulajdon megszűnése • valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása kell, és be kell jegyezni • nincs lehetőség arra, hogy a tulajdonostársak megegyezését bármelyikük kérésére bírósági döntés pótolja (társasháznál lehet) • lakásszövetkezetté átalakulással ⇒ lakások: a tagok tulajdonában, a telek és a közös használatú épületrészek: a szövetkezet, mint jogi személy tulajdonában vannak. A lakás is lehet szövetkezeti tulajdon ⇒ tagé a lakás állandó használatának joga • kisajátítják az épületet, lebontását rendelik el, vagy az épület más okból megsemmisül ******************************************************************************************************************************************* Lehet-e valakit akarata ellenére tulajdonossá tenni? Ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonába adja és ez nem sérti a bentlakó méltányos érdekeit.
62
A32 - 32. Idegen dologbeli jogok. A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK a tulajdonjog önállósult részjogosítványai: olyan jogviszonyok (ezekből eredő alanyi jogok), melyek a tulajdonjogból keletkeztek a részjogosultságok önálló jogviszonyokká fejlődése útján, és a dologra vonatkozólag a tulajdonjog alapján állnak fenn. Abszolút-negatív szerkezetű jogviszonyokban öltenek testet, mint a tulajdonjog (vagy a szellemi alkotások joga) Főbb típusai: I. Használati jogok (állagjogok) – tulajdonjogban 1. Földhasználati jogok 2. Szolgalmak - a) személyes szolgalmak ⇒ név szerinti meghatározás (haszonélvezet, használat) - b) telki szolgalmak ⇒ a telek mindenkori birtokosa 3. Közérdekű használati jog ⇒ (nem olyan mértékű, hogy indokolt lenne a kisajátítás) II. Értékjogok (mint szerződéses biztosíték – kötelmi jogban) 1. Zálogjogok formái Fennállhat: ingón vagy ingatlanon (egész vagyonra kiterjedő korlátolt dologi jog csak haszonélvezet formájában képzelhető el) Jogosult személy: - közvetlen (név szerinti) - közvetve (valamely jog szerint pl. birtokosa, tulajdonosa) Gyakorlása: - személyhez kötött ⇒ csak személyesen (használat) - személyhez nem kötött ⇒ átengedheti (haszonélvezet) I. A HASZNÁLATI JOGOK 1. A földhasználat joga (írásbeli megállapodáson vagy bírósági határozaton alapulhat vagy öröklés, átruházás) Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre használati jog illeti meg. Jogosult a föld/földrészlet hasznai szedésére, köteles viselni a fenntartás terheit. A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. Ha a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg Æ használati jog illeti meg. A földhasználat joga önálló forgalom tárgya nem lehet, önállóan át nem ruházható, épület tulajdonjogának átruházásánál átszáll. Megszűnik: ha lebontják vagy kisajátítják az épületet (elviteli jog-ius tollendi megilleti, valamint a föld értékét növelő munka ellenértéke) 2. Szolgalmak (személyes, telki) a) Személyes szolgalmak (haszonélvezet, használat) a1. A haszonélvezet olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló ingatlant vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. Alanya ⇒ természetes/jogi személy. Tárgya ⇒ ingatlan/elhasználhatatlan ingó/hasznot hajtó jog Tartalmában mindig negatív kötelezettség a tulajdonos részéről (nem tevés, tűrés) Szerkezete ⇒ abszolút (a tulajdonostól és bárki mástól, de relatív is – a tulajdonos megnevezésével) Rendhagyó haszonélvezet: minden elhasználható dolog (haszonélvező tulajdona lesz, megszűnéskor ugyanannyit ad vissza, (pénz). Részleges haszonélvezet: ha a dolog egy részére terjed ki. (főbb alkotórészeire) A haszonélvezet keletkezhet: 1. szerződés alapján, a dolgot átadják, az ingatlant bejegyzik. 2. jogszabály alapján, nem kell bejegyezni, pl. özvegyi jog. 3. bírósági határozat vagy hatósági rendelkezés alapján, nem kell bejegyezni A dolog tulajdonosának személye változhat. A haszonélvezet korlátozott időre szól, és legfeljebb a jogosult élete végéig. Ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet, melyet egyidejűleg vagy sorrendben gyakorolnak. A haszonélvező köteles: rendes gazdálkodás, terheket viselni, tulajt kárról értesíteni, tűrni a kárelhárítást, ellenőrzést, dolgot visszaadni A haszonélvezőt megilleti: birtoklás és a birtokvédelem (tulajdonossal szemben is), elválással szerez jogot, a tulajdonos birtoklás / használat / hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Haszonélvezeti jog nem átruházható. A tulajdonos ellenőrizhet, biztosítékot követelhet, ha nem rendeltetésszerű a használat A haszonélvező a rendkívüli javítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A dolgot köteles visszaadni, ha a haszonélvezet megszűnik, elszámolni köteles, felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenésért nem felel! A haszonélvezet megszűnik: ha a jogosult meghal, lemond (egyoldalú jognyilatkozatban), dolog elpusztul (tulajdonos nem állítja helyre Æ helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled), szerződés / jogszabály / rendelkezés értelmében, de más megszűnési mód is javasolható (pl. feltétel, időpont) a2 A használat: jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Másnak nem engedhető át. Egyebekben haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. b) Telki szolgalmak A telki szolgalom az ingatlanhasználat egyik formája, legalább két szomszédos ingatlant feltételez Telki szolgalom ⇒ valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. uralkodó telek ⇒ az a telek, melynek mindenkori birtokosát a szolgalmi jog megilleti (ingatlanhoz kötött) ⇒ lehet több uralkodó telek szolgáló telek ⇒ amelyre a szolgalom kiterjed ⇒ lehet több szolgáló telek A szolgalom lehet kölcsönös is. A szolgalom ingyenes, alapítása történhet ellenérték fejében Létesíthető szerződéssel (be kell jegyezni), jogszabályi továbbá bírósági vagy hatósági rendelkezésen is alapulhat elbirtoklás útján (ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa 10 éven át nem tiltakozik). Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. bíróság: pl. közös tulajdont megszünteti természetbeni megosztással, és szükség van rá a használhatóság miatt Tartalma gazdasági cél ⇒ átjárás, vízellátás, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása. „szükségbeli út” szolgalma ⇒ ha valamely föld nincs összekötve közúttal, a szomszédok tűrjék, hogy a jogosult átjárjon, A telki szolgalmak fajtái • falusi vagy mezőgazdasági szolgalmak (marhaitatás, legeltetés). • épületszolgalmak (építkezés körében) világosság joga * kilátás joga * ablakjog * kéményszolgalom * pinceszolgalom • út- és vízhasználati szolgalmak szomszéd kútját vízmerítésre lehet használni * vízvezetési szolgalom * ereszjog
63
Általános szabály: ⇒ a „szolgáló birtokos”-t kímélni kell ⇒ a telki szolgalom önálló forgalom tárgya nem lehet ⇒ berendezés használata esetén, annak fenntartása költségei használat arányában terhelik a jogosultat és a kötelezettet Megszűnik: • ha a jogosult 10 éven át nem gyakorolta - bár módjában állt, vagy tűrte, hogy akadályozzák gyakorlásában • lemondással, akár ingyenesen, vagy visszterhesen • ha a szolgáló telket kisajátítják és többé nincs rá szükség vagy nem gyakorolható (kártalanítás), de fenn is tartható • ha a szolgalom tárgya megsemmisül • bíróság szünteti meg (esetleg felfüggeszti), mert szükségtelen 3. A közérdekű használati jog Közérdekből államigazgatási szerv határozatával szolgalmat vagy más használati jogot alapíthat (ingatlanra). A használati jog alapításáért kártalanítás jár. Eseteit, a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg. Örökhaszonbérlet (emphyteusis) feltöretlen földek művelésbe vonása (Felül)építményi jog (superficies) az építmény tulajdonjoga a földtulajdonosé lesz, az építményi jog jogosultja tulajdonosnak számít a hatályos magyar jogrendszer nem ismeri ezeket (római jog) II. ÉRTÉKJOGOK Nem a dolog fizikai állapotához, gazdasági használhatóságához, hanem a dolog által megtestesített értékhez kötődnek. Az értékjogok létszakaszai:statikus állapota ⇒ minden értékjog szükséges létszakasza (birtoklás, használat) dinamikus állapota Egy-egy értékjog egy meghatározott hitelező meghatározott követelésére, meghatározott dolog tekintetében más hitelezőkkel szemben kielégítési elsőbbséget biztosít, akkor is, ha az adott dolog tulajdonosa az értékjoggal bebiztosított követelésnek nem kötelezettje. Az értékjogok fokozottabb biztonságot nyújtanak a jogosult számára ⇒ követelése biztosítékaként szolgálnak. Biztosítéki jogok: mint korlátolt dologi jogok valamely kötelmi követeléshez, mint járulékos jog kapcsolódnak. A legtipikusabb a zálogjog: ⇒ főkövetelés a hozzá kapcsolódó zálogjoggal A zálogjog járulékos jellegű: a főkövetelés átszállásával a zálogjogosultság is átszáll, zálogjog főkövetelés nélkül nem ruházható át. A kötelezett a zálogtárgy tulajdonjogát átruházhatja úgy is, hogy ő marad a főkötelezett. Ilyenkor a főkötelezett személyes a zálogtárgy (új) tulajdonosa dologi kötelezett. 1. A zálogjog általános szabályai zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.” Zálogjog jogot/követelést is terhelhet. Bármiféle követelés lehet (bírósági úton nem kikényszeríthető követelések zálogjoggal biztosítása semmis). Az adós felelőssége kiterjed: a tőkekövetelés összegén túl, a kamatra, a szükséges költségekre (pl. őrzés). a) Zálogjog tárgya lehet birtokba vehető dolog, átruházható jog, követelés ⇒ forgalomképes, elidegeníthető megterhelhető legyen! Zálogjogot csak a dolog egészére lehet alapítani, meglévő dologra (kivétel: feltételes zálogjog) Vagyont terhelő zálogjog kötelezett csak jogi személyiségű v. anélküli gazdasági társaság lehet. Zálogtárgy: ennek önálló gazdasági egységként működtethető vagyona. b) A zálogjog fajtái Kézizálogjog (birtoklással együttjáró) jogcím mellett szükséges az átadás is, kivonja a dolgot a kötelezett gazdálkodásának köréből Jelzálog (birtoklás nélküli) nincs birtoklás (jelezni kell az ingatlan nyilvántartásnak), nincs a jogosult birtokában, kötelezett használhatja, zálogtárgy épségét a kötelezett köteles megőrizni, nagy értékű ingatlanokat több jelzálog terhelhet, (ranghely önmagában is piaci érték) c) A zálogjog keletkezik * szerződéssel * jogszabály alapján (törvényes zálogjog) hatósági, bírósági határozattal (biztosíték adás) Keretbiztosítéki jelzálogjog: nem egyedi követelést biztosít, hanem a felek közti tartós jogviszonyból keletkező követeléseket d) A zálogjog érvényesítése: ⇒ valójában a zálogtárggyal való kielégítés Főszabály: a zálogtárgyból való kielégítés hatósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. * a kielégítési jog megnyílása után a felek megállapodhatnak, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult megszerzi. * a felek írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében (előre rögzíteni kell a minimális árat) * ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával hivatalosan foglalkozik, a kielégítési jog megnyílta előtt is megállapodhatnak, hogy értékesítheti a jogosult (egyébként ilyen megállapodás semmis). * ennek hiányában a jogosult megbízhatja a záloghitel nyújtásával vagy árverezés szervezésével üzletszerűen foglalkozó személyt A kötelezettet az értékesítésről értesíteni kell, bevétel a jogosultat illeti, a többletet ki kell adnia. A rangsor elve Ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog is terhelheti, a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Ha ugyanaz a zálogjog terhel több dolgot (zálogtárgyat), a kielégítési jog sorrendjét a jogosult határozhatja meg. e) A zálogjog megszűnik ha a kötelezett teljesít, biztosított követelés másra átszáll, zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát vagy fordítva (tulajdonosnak nem lehet saját dolgán idegen dologbeli joga), ha a zálogtárgy elpusztul, ha értékesítik végrehajtási eljárásban, ha a jogosult a zálogtárgyat visszaadja Ha a jogosultat nem a személyi kötelezett elégíti ki, a zálogjog nem szűnik meg, hanem a kielégítő személyre száll át. c) Önálló zálogjog A korábbiak közös jellemzője volt azok járulékos természete Az alapügyletből eredő jogviták kétségessé tehetik a zálogjog biztonsági funkcióját, ezért az 1996-os novella szerint: „Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje”. ⇒ nincs alapügylet, önmagában zálogszerződés d) Egyéb értékjogok (régen éltek, ma nem) telki teher ⇒ ingatlanon létesíthető, időszakonként visszatérő szolgáltatások teljesítésére, a tulajdonos kizárólag a terhelt telekkel felelt telekadósság ⇒ az ingatlanon fennálló, tőkeszolgáltatásra (pénzösszeg) irányuló, önálló értékjog – nem járulékos jellegű kézizálog-kölcsönügylet ⇒ olyan mint a telekadósság, de tárgya egy átadott ingó (azzal felel)
64
A33 - 33. Az ingatlan-nyilvántartás. A Ptk szerint ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A mai ingatlan-nyilvántartási rendszer 1973. január 1. után alakult ki. Ezt megelőzően telekkönyvi rendszerben történt. 1997-óta gépi adatfeldolgozású.1997.CXLI.tv. az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország összes ingatlanának a törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. A körzeti földhivatal jár el elsőfokon az ingatlan-nyilvántartás ügyekben. A másodfokú szerv a megyei illetőleg Fővárosi Földhivatal. AZ INGATLAN - NYILVÁNTARTÁS ELVEI 1. Közhitelesség elve a nyilvántartás hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatok, a bejegyzett jogok és tények fennállását. Csak a jóhiszeműt védi. 2. Bejegyzési elv a bejegyzés hoz létre - általában - az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat • konstitutív hatályú bejegyzések ⇒ (pl. átruházáson alapuló tulajdonjog, szerződésen alapuló haszonélvezet) bejegyzés kell • nem kell a fenti módon ⇒ pl. öröklés • deklaratív hatályú bejegyzések ⇒ nem érvényesül a bejegyzési elv, csak azzal jár, hogy bejegyzés után 3. személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló joggal kapcsolatos nem tudásra. 3. Nyilvánosság elve Bárki betekinthet, feljegyzést készíthet, a nyilvántartásból másolatot kérhet – tartalma korlátozás nélkül megismerhető. Másolatok fajtái: - teljes másolat - valamennyi bejegyzés szó szerint - kivonatos másolat - fennálló bejegyzések szó szerint - részleges másolat - csupán a kívánt bejegyzések szó szerint - szemle - fennálló bejegyzések lényegi elemei 4. Okirati elv Az ingatlan nyilvántartásba csak az Inytv. által elismert okiratok alapján van helye bejegyzésnek. Jog vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését igazolja: ⇒ közokirat ⇒ teljes bizonyító erejű magánokirat ⇒ ezek közjegyző által hitelesített másolatai • tulajdonjog törléséhez, eredeti állapot visszaállításához ⇒ bírósági vagy más hatósági határozat kell • nincs szükség okiratra és kérelemre (bírósági megkeresésre), ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelyek megszűnése az ingatlan nyilvántartásból megállapítható. 5. Rangsor elve Egymást kizáró bejegyzések közül a későbbi a hatályos. Összeférő jogok közül (pl. 2 jelzálog) a korábban szerzett jog megelőzi a későbbit. Az iktatási időpont a mérvadó. 6. Egyediség elve Ingatlanokat, rájuk vonatkozó jogokat/kötelezettségeket, jogosultakat/kötelezetteket külön-külön sorszámozva kell nyilvántartani. Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát az egyedileg meghatározott önálló ingatlanok alkotják. 7. Kérelemhez kötöttség elve Bejegyzésre csak kérelemre vagy hatóság kezdeményezésére kerülhet sor. Annak kell kérni, aki ezáltal jogokat szerez (30 napon belül) ********************************************************************************************************************************************************* Birtokkal megerősített jogcím Gyakori eset, hogy az, aki az előző tulajdonossal már szerződést kötött az ingatlan átruházására (pl. megvette tőle az ingatlant), elmulasztja tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. Az ilyen helyzet lehetővé teszi, hogy az ingatlannyilvántartásban maradt régi tulajdonos rosszhiszeműen még egyszer eladja az ingatlanát másnak. Ilyenkor a szigorú jog szerint az a helyzet állna elő, hogy az első szerző a bejegyzés elmulasztása miatt birtokba lépése ellenére nem vált tulajdonossá, a másik szerző viszont, ha tulajdonjogát bejegyzik, tulajdonossá vált, anélkül hogy birtokba lépett volna. Ezt a szigorú következményt polgári jogunk az ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerző javára áttöri. Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését: a) aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett; b) ha egyik vevő sem lépett birtokba, akkor a korábbi vevő (kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát bejegyezték) A birtoklással megerősített érvényes jogcímnek az a) pontban említeti védelmét nevezzük jogcímvédelemnek. A b) pont szerinti kivétel pedig nem alkalmazható akkor, ha a másodszori vevő jóhiszeműségének vélelmét az első vevő megdönti. Gyakorlat: A házastársak közösen vásárolnak ingatlant, de szerződő félként csak egyikük szerepel és csak ez kerül tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba is.
65
66
A34 - 34. Ingók tulajdonának megszerzése (eredeti - származékos). Ingatlan tulajdonának eredeti szerzésmódjai 1. Hatósági határozat és árverés; 2. Elbirtoklás; 3. Kisajátítás. Ingatlanok tulajdonának származékos szerzésmódjai 1. Átruházás; 2. Növedék; 3. Beépítés; 4. Ráépítés; 5. Öröklés. I. TULAJDONSZERZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS Jogcímes tulajdonszerzés A jogcím jogi cél, a felek állal elérni kiránt joghatás, amelynek érdekében a tulajdonjog megszerzése végbemegy. Általában szerződés (adásvétel, csere, ajándékozás, stb.) vagy kivételesen egy törvényi kötelezettség vagy bírói ítélet alapján (pl. házassági vagyonközösség megosztása) kerül rá sor. Az átruházás célja lehet, hogy az átruházó valamely feltételt teljesítsen, magának a feltételhez kötött előny biztosítására. Jogcím lehet a dolog átruházása biztosítékként vagy bizalmi viszony alapján (a tulajdonos a megszerzett dolgot bizonyos körülmények beállása cselén, pl. életkor elérése) visszaadni köteles. Ez az ún. fiduciárius tulujdonátruházás Tulajdonjogot megszerezni csak a törvény által kifejezetten elismert módokon lehet, az alapügyletben azonban a szabadság és a diszpozitivitás érvényesül. Az ingatlan-nyilvántartás elvei Közhitelesség elve, Bejegyzési elv (konstitutív, deklaratív hatályú bejegyzések), Nyilvánosság elve (teljes másolat, kivonatos másolat, részleges másolat, szemle) Kérelemhez kötöttség elve, Okirati elv (jog vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését igazolja), Rangsor elve, Egyediség elve II. INGÓ TULAJDONÁNAK EREDETI SZERZÉSMÓDJAI 1. hatósági határozat vagy árverés; 2. elbirtoklás; 3. gazdátlan javak elsajátítása; 4. találás. 1. Hatósági határozat vagy hatósági árverés ⇒ aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik (mindegy ki volt a tulaj korábban). A dolog a legtöbbet ígérő vevőé („magánárverésekre” nem vonatkozik) • határozat - árverés jogerőre emelkedésével ⇒ tulajdonjog (birtokbaadás nélkül is) • ha a hatósági határozat vagy árverés törvénysértő, de az illető jóhiszemű ⇒ tulajdonjogot szerez • a dolgot korábban esetleg terhelő jogok megszűnnek, kivétel: állam felel a volt tulajdonos jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségekért. Az állam felelőssége csak akkor áll fenn, ha a lefoglalható vagyontárgyak végrehajtása eredménytelen. 2. Elbirtoklás útján szerzi meg a tulajdonjogot az a személy, aki a dolgot sajátjaként 10 évig szakadatlanul birtokolja Nem szerzi meg a tulajdonjogot az, aki bűcselekménnyel, erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokába. Nem lehet elbirtokolni a birtokba nem vehető dolgokat, az állami és önkormányzati tulajdon kizárólagos tárgyai forgalomképtelenek Állam, jogi személy is birtokolhat és tőlük is lehet elbirtokolni. Az elbirtoklás általános feltételei: az elbirtoklási idő letelte (jóhiszemű előd ideje hozzáadható), ha más az elbirtokló nevében birtokolt beszámít ez az idő is Az elbirtoklás nyugszik: ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa. Az elbirtoklás megszakad (az eddig eltelt idő elenyészik, és az azt okozó körülmény elmúlásával az elévülés újból kezdődik): • ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul • ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik (eladja) • ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, (egy éven belül nem szerzi vissza, nem kéri a bíróságnál a visszaadását). 3. Gazdátlan javak elsajátítása ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Gazdátlan dolog: még soha senki tulajdonában nem volt vagy szándékosan elhagyták. Halak, vadak ⇒ állami tulajdon. 4. Találás Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. (Ezt a vállalat 3 hónap után értékesítheti). Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult. Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha nem tart rá igényt Æ találó tulajdonába megy át vagy megfelelő díjra jogosult. Ha talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. III. INGÓ TULAJDONÁNAK SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDJAI 1. átruházás; 2. a termékek, termények és a szaporulat elsajátítása; 3. Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése; 4. feldolgozás; 5. egyesítés; 6. öröklés. 1. Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. Konszenzuális rendszer A felek puszta megegyezése az átruházásban máris átviszi a tulajdonjogot. Tradíciós rendszer A megállapodás nem elegendő, a szerződő fél a dolgon valamilyen módon uralmat kell, hogy szerezzen (átadás) Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének tulajdonába került. Az átruházáshoz 4 feltételre van szükség: 1. az átruházásra irányuló szerződésre vagy más jogcímre (ha a jogcím érvénytelen, az átadás a tulajdonjogot nem viszi át) 2. a dolog átadására • tényleges birtokba adás, vagy más módon a szerző fél uralma alá kerülése • ha már régóta nála van - elég kijelenteni, hogy a dolgot tulajdonába adják ⇒ brevi manu traditio • ha a korábbi tulajdonosnál marad, pl. haszonbérletbe ⇒ constitutum possessorium • korábbi tulajdonos átengedi az uralmat Æ jelképes átadás, pl. a lakás kulcsa ⇒ longa manu traditio
67
• birtokátutalás, ha 3. személynél van a dolog, és a volt tulajdonos utasítja, hogy az új tulajdonos nevében tartsa magánál • a dolog kiadására irányuló igény átruházása ⇒ cessio vindicationis 3. az átruházás a tulajdonátruházás szándékára irányuljon • feltétlen: az átruházó szándéka, hogy a tulajdon rögtön szálljon át • nem feltétlen: csak bizonyos időpont vagy feltétel bekövetkezésekor, (pl. részletfizetés) 4. a korábbi tulajdonostól származzon. Kivétel: a) kereski forgalomban eladott ingó dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. b) kereski forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire a tulajdonos rábízta, pl. letét - a tulajdonos azonban egy éven belül visszaválthatja. c) nem lehet kereskedelmi forgalmon kívül tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely bűncselekmény folytán került ki a tulajdonos birtokából. A vevő a neki eladótól követelhet kártérítést, a tulajdonosnak nem kell visszaváltania. d) akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá válik akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. 2. A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása más személy jogosult esetén bír jelentőséggel: a) akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja (haszonélvezet) • ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg, elválással szerez tulajdonjogot (haszonélvező) • ha nincs birtokában a dolog, akkor birtokbavétellel– nem elválással (lábon álló termés) Ha valakinek megszűnik a joga a termékek, termények, szaporulat tulajdonba vételére, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos ezeket munkája arányában, meg nem térülő költekezései erejéig természetben szolgáltassa ki. b) annak a dolognak a jóhiszemű birtokosa, amelyekből a termék, a termény illetőleg a szaporulat származik • elválással szerez tulajdont (bár jogcíme nincsen, de jóhiszemű) 3. Vadak, halak és más hasznos víziállatok tulajdonjogának megszerzése ezek az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott, elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül ⇒ nem vadászterület esetén azé, akinek a területéről a vad odakerült. Kétség esetén: a tulajdonos a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultja. 4. Feldolgozás Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni. Ha rosszhiszemű volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni. Ha senkinek nem kell értékesíthetik és megfelelő arányban oszthatják. 5. Dologegyesülés Ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek/vegyülnek úgy, hogy azokat csak aránytalan károsodás, költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani közös tulajdon keletkezik; a hányadok az egyesült/vegyült dolgok értéke szerint alakulnak. Ha a közös tulajdont nem kívánja valamelyik tulajdonos, az, akinek dolga az egyesülés előtt a legértékesebb volt, választhat: • a dolgot a többi tulajdonos kártalanításával tulajdonába veszi • kártalanítás ellenében azoknak átengedi Nem választhat a rosszhiszemű egyesítő/vegyítő, csak a gazdagodás megtérítését követelheti. Ha senkinek nem kell ⇒ értékesítés, majd felosztás. 6. Öröklés Az örökös az örökhagyó halálának pillanatában - ipso iure - megszerzi mindazon dolgok tulajdonjogát, amelyek a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában álltak és a hagyatékába tartoztak.
68
A35 - 35. A tulajdon és a birtok védelme. I A TULAJDONJOG VÉDELME A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre. A) A tulajdon védelmének jogi eszköztára A hatalom legfőbb korlátja a polgárok sérthetetlen magántulajdona, egyben a demokratikus társadalmi berendezkedés záloga. Alkotmányos védelem: Alk. 13. § (1) ⇒ a tulajdonhoz való jog Büntetőjogi védelem: a vagyon elleni bűncselekmények esetén Szabálysértési jog: kisebb súlyú esetekben Polgári jogi eszközök: ha a közösséget az okozott hátrány nem veszélyezteti B) Tulajdoni igény A tulajdonjog, mint abszolút jog egyik legfontosabb eleme a tulajdoni igény, a tulajdonosnak, akinek tulajdonjogát megsértették, polgári jogi értelemben vett igénye támad a sérelem megszüntetésére. A tulajdonjogi igények nem évülnek el! A tulajdoni igény kétszemélyes relatív helyzet, amely a tulajdonjog megsértéséből származik. Az igény mindaddig fennáll, amíg a tulajdonjog és az azt ért jogsérelem fennáll (addig érvényesíthető, ameddig a dolog megvan). Ha a dolog már nincs meg, a tulajdoni igény helyébe kötelmi igény léphet, ami a rendes elévülés szabályai alá esik C) Védelmi eszközök:1. az önhatalom; 2. tulajdoni per; 3. a tulajdonjog háborítatlanságát védő per; 4. ingatlan-nyilvántartási igény; 5. igényper; 6. az állami tulajdonjog védelme 1.
Jogos önhatalom ⇒ a tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. Az önhatalom a polgári jogban általában tilos, jogellenes Kivétel: a tulajdonjog (birtok) védelme • támadás elhárítása - a birtok megvédéséhez szükség mértékben • birtok visszaszerzése - ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség meghiúsíthatja ⇒ Az önhatalom joga nemcsak a tulajdonost, hanem valamennyi birtokost megilleti!
2.
A tulajdoni per ⇒ a tulajdonos ha bármi okból nincs a dolog birtokában, követelheti a dolog kiadását attól, akinél a dolog van. Ha önként, peren kívül nem adja ki a tulajdonosnak a dolgot, a tulajdonos tulajdonosi pert indíthat ellene (rei vindicatio). • nem lehet eredményes, ha az illető jogosan tartja birtokában, közvetlenül a törvényen alapuló joga van • a tulajdoni perben a tulajdonosnak kell bizonyítania, hogy ő a dolog tulajdonosa • ingatlan esetében az ingatlanbejegyzéssel, ingók esetében: a tulajdonjog szerzését (amíg eredeti szerzésmódra lel) • a birtokost terheli annak bizonyítása, hogy a tulajdonostól eredő vagy a törvényen alapuló érvényes jogcíme van • a per során megállapítják: a tulajdonos tulajdonjogát, vagy azt, hogy a birtokos hagyjon fel a jogellenes birtoklással • a tulajdoni per kiterjed: a) fődologra, b) tartozékaira, c) gyümölcseire, d) egyéb hasznaira
3.
A tulajdonjog háborítatlanságát védő per ⇒ a tulajdonost nem fosztották meg a birtoklástól, de valaki a tulajdonost a birtoklásban akadályozza, vagy a dolgon őt nem illető használatot gyakorol, Æ tulajdonos követelheti a háborítás megszüntetését. • a tulajdonosnak kell bizonyítania tulajdonjogát az alperes tagadásával szemben • az alperesnek kell bizonyítania, hogy a tulajdonostól/törvényen alapuló joga van a háborításhoz • a tulajdonos követelheti a háborítás a) abbahagyását b) a bíróság tiltsa el a jövőre nézve a háborítás ismétlésétől • míg a tulajdonjog fennáll e követelés nem évül el!
4.
Ingatlan nyilvántartási igény Eredeti vagy származékos módon szerzett tulajdon feltüntetése, ingatlan-nyilvántartási bejegyzési sérelem megszüntetése. a) bejegyzési igény ⇒ ha az ingatlant szerződéssel vagy ingatlan nyilvántartáson kívül szerezte (ez lehet: hatósági határozat, elbirtoklás, ráépítés, öröklés, házassági vagyonközösség, élettársi viszony, közös háztartásban élő) b) törlési igény (bejegyzés törlése - eredeti állapot visszaállítása) ⇒ ha valamely ingatlan nyilvántartási bejegyzés a nyilvántartott jogait sérti. Súlyosabb esetben semmisségi határidő nélkül lehet hivatkozni, egyébként 1 éven belül. c) kiigazítási igény ⇒ téves bejegyzés esetén, ha sérelmet szenvedett ⇒ ha nem orvosolják, bírósághoz lehet fordulni
5.
Igényper: aki a végrehajtás során lefoglalt ingóra tulajdonjog vagy más jogcím alapján tart igényt, s ez a végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya ezen igényét a végrehajtást kérő ellen indított keresettel érvényesítheti Æ igényper Æ lényege: a dolog foglalás alóli föloldása és kiadása Æ nem támaszthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra, aki az adóssal együtt felel
6.
Állami tulajdonjog védelme ⇒ ennek során az eddigi peres lehetőségek igénybe vehetők, itt felléphet: aki az állam képviseletében a tulajdonjogot gyakorolja, őt terhelik a védelem során felmerülő költségek is. Kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha munkaköri kötelessége. Ha életét veszti eltartottairól gondoskodni kell. Kártalanításra a kártérítés szabályait kell alkalmazni.
II. A BIRTOKVÉDELEM A birtokvédelem a személy és a dolog közötti tényleges, szoros kapcsolatot (a birtoklás puszta tényét) hathatós védelemben részesíti. Possessorius birtokvédelem az igazolandó, hogy birtokos volt, és azt tőle elvonták, vagy abban megzavarták. Nem kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga is volt. Sommás birtokvédelem. Petitorius birtokvédelem nem a birtoklás tényét, hanem azt kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga van, éspedig erősebb joga, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta. Rendes birtokvédelem. A petitorius védelem teszi lehetővé, hogy a bérlő közvetlen a birtokháborító ellen forduljon (alanyi jogának védelme erősebb). A Ptk. birtokvédelmi eszközei Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. Birtokháborítás ⇒ a birtoktól való megfosztás és a birtoklásban való zavarás. De ha pl. a munkáltató érdekében a munkavállaló „háborít” ⇒ a munkáltató lesz a birtokháborító.
69
Birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte. Jogcím szerinti birtokvédelem: pl. a tulajdonos, aki a dologra nézve bérleti jogviszonyt létesített, annak fennállása alatt, a bérlővel szemben nem veheti igénybe a birtokvédelem eszközeit. Közös birtok esetén: a birtokvédelem mindegyik birtokost megilleti. Önálló birtokvédelem esetén egymással szemben jogosultak. 1. Jogos önhatalom: a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. • Támadás: az a magatartás, amely közvetlenül fenyegeti a dolog felett gyakorolt hatalmat. • Önhatalom: támadás visszaverése + a már elveszett birtok önsegéllyel való visszaszerzése ⇒ ez esetben csak akkor, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná 2. Birtokvédelem igazgatási úton • első lépés: közigazgatási út - utána lehet bírósághoz fordulni • a birtokvita eldöntésére: községi/városi/fővárosi/kerületi jegyző jogosult. • a kérelem előterjesztésének határideje: a birtok tárgyának elvonásától, birtok háborításától számított 1 év • a jegyző előtt bizonyítandó: birtokos volt, birtokától megfosztották, birtoklásában zavarták • a kérelem irányulhat:, eredeti birtokállapot helyreállítására, a zavarás megszüntetésére, haszon, kár, költség megítélésére • a jegyző határozatával (a birtoklás ténye alapján határoz, a jogosultságot nem vizsgálja) a. helyreállítja az eredeti állapotot b. a birtoksértőt magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy a birtokvédelemért folyamodó nem jogosult a birtoklásra c. hasznok, károk kérdésének rendezése Kivételesen sor kerülhet a birtokláshoz való jogcímek összemérésére: Ha a birtokháborító nyilvánvalóvá teszi, hogy ellenfele nem volt jogosult a birtoklásra illetőleg a birtoklás megzavarása jogos volt. • a bizonyítás ilyenkor a birtokháborítót terheli • határozatot írásban kell közölni, a határozatot 3 napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha bírósághoz fordult az egyik fél. • a határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik, 3. A birtokper • a bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt • a bíróság elé kerül a vita: 1. valamelyik fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja a birtoklás kérdésében vagy a hasznok, károk és költségek kérdésében. A sérelmező fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indíthat keresetet. 2. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 év után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokperben annak a félnek a jogosultságát, akit békés birtoklásában megzavartak, vélelmezni kell ⇒ jogos birtok vélelme ⇒ ha a birtokos a birtokot tilos önhatalommal szerezte, őt a vélelem nem védi.
70
B01 - 36. A kötelem fogalma és a kötelmi jog rendszere. Kötelem-keletkeztető tényállások. I. A KÖTELEM 1. Fogalma A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogi viszony, amelynek alapján kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére és ugyanakkor jogosultság keletkezik valamilyen szolgáltatás követelésére. A kötelem így kikényszeríthető alanyi jogot, azaz igényt biztosít a jogosult részére. 2. A kötelem helye a polgári jogban A polgári jog vagyonjogának fő részei:. dologi jog, ami a vagyon megoszlásának és állandóságának rendjét szabályozza (statikus). illetve a kötelmi jog, ami a változás, a vagyonmozgás, a javak forgalmának joga (dinamikus), Míg a dologi igény abszolút, mindenkivel szemben érvényesülő hatályú, a kötelmi igény mindig meghatározott jogalanyok között érvényesül (relatív szerkezet), s a jogosultnak valamely jogos érdekét hivatott kielégíteni azáltal, hogy a kötelezettet meghatározott dare, facere, non facere, praestare - szolgáltatás nyújtására szorítja. A vagyoni viszonyok jogi normáit, vagyis az uralom alatt álló dolgok érdekállásának szabályozását a dologi jog és a kötelmi jog együttesen biztosítja. A kötelmi jog a Ptk-ban három részre tagozódik: I. cím A szerződés II. cím Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért és a jogalap nélküli gazdagodásért III. cím Egyes szerződések A Ptk-n kívül más törvények is szabályoznak kötelmi jogviszonyokat: a Gazdasági Társaságokról szóló (1997. évi CXLIV. tv.) az értékpapírtörvény (1996. évi CXI. tv.) a termékfelelősségről szóló (1993. évi X. tv.) a koncesszióról szóló (1991. évi XVI. tv.) Kivételesen előfordul, hogy törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály rendez kötelmi jogviszonyokat; például a 117/1991. (IX. 10.) Kormányrendelet a kötelező jótállásról, vagy az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérleti díját megállapító önkormányzati rendeletek. 3. A kötelem jellemzői A) Relatív szerkezet A kötelmi jogviszony relatív szerkezetű jogviszony, mindig meghatározott személyek között áll fenn. A relatív jogviszonyban az egyik fél jogai a másik fél kötelezettségeit jelentik, és fordítva. A relatív jellegű jogviszony leggyakrabban a felek konszenzusával (szerződéssel) keletkezik, de akarati állapottól független jogsértéssel is keletkezhet. Hagyományos relatív szerkezet, ha kétpólusú, tehát két fél közötti. (A gazdasági követelmények a többpólusú jogviszonyt is megteremtették, pl.: feladó-fuvarozó-címzett.) B) Mellérendelt kapcsolat a jogalanyok között A relatív jellegű kötelmi jogviszony alanyai egymással mellérendelt viszonyban állnak, jogilag egyenjogúak. A szerződések alanyai kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel bírnak. (A mellérendeltség azonban nem zárja ki, hogy az egyik fél csak jogosított, a másik fél kötelezett legyen.) C) A követelés és tartozás egységben van A szerződések főszabály szerint visszterhesek, az egyik fél szolgáltatásával szemben azzal általában egyenértékű ellenszolgáltatás áll. D) Diszpozitív szabályozás A magánjogon belül a kötelmi jogot, s a szerződési szabadság elvéből következően főként a szerződések jogát jellemzi a diszpozitív jellegű szabályozás. A diszpozitivitás azt jelenti, hogy a jog csak a felek megállapodásának hiányában ad iránymutató normát. Ez a diszpozitivitás nem jellemzi azokat a kötelmi helyzeteket, amelyekben az igényérvényesítő jogosult és a szolgáltatás nyújtására kötelezett érdekhelyzete minden tekintetben ellentétes (pl. károsult és károkozó viszonya). E) A kötelezett vagyoni felelőssége A kötelezett a tartozásért helytállni köteles. A helytállás biztosítéka a kötelezett egész vagyona, azaz a kötelezett általában egész vagyonával felel a tartozásáért, melyre a jogosultnak kikényszeríthető igénye van. 4. A kötelem szerkezete: Az alanyok, a közvetlen és közvetett tárgy (szolgáltatás), valamint a tartalom. A) A kötelem alanyai Jogképességgel felruházott személy lehet (felek). Általános, egyenlő és feltétlen jogképességgel rendelkező természetes személy, a jogi személy és a cégként bejegyzett jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is. B) A kötelem (szerződés) tárgya: A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet. A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szolgáltatás közvetett tárgya: valamely hagyományos vagy rendhagyó dolog. A kötelem közvetlen tárgya: pedig valamely szolgáltatás (a német dogmatika nyomán a köteles magatartást jelenti). C) A kötelem tartalma: Az a joghatás, hogy a kötelezett teljesítési kényszerűségben van mindaddig, amíg a jogosult vele szemben követeléssel élhet. A kötelem tartalma tehát a teljesítési kényszer és a kielégítésének mikéntje. Míg a kötelem tárgya azt határozza meg, hogy mi is a kötelezően kifejtendő emberi magatartás, addig a tartalom azt határozza meg, hogy a kötelemtől szabadulás érdekében hogyan kell kifejteni a kötelezettségként jelentkező magatartást. II. KÖTELEM-KELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Azok a jogi tények, amelyek kötelmi jogviszonyt keletkeztetnek a kötelem forrásai. A tényállások egyenrangúak, de társadalmi jelentőségüket illetően eltérőek. A legjelentősebb kötelmek a szerződések, valamint a jogellenes károkozások.
71
1. Szerződés Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata, amely joghatást vált ki. 2. Egyoldalú jogügylet Egy jogalany nyilatkozata is elegendő a joghatás kiváltására. Az egyoldalú kötelemalapítás olyan ingyenes jogügylet, amellyel a nyilatkozó saját vagyona terhére vállal valamilyen kötelezettséget. Esetei: 1. alapítványrendelés 2. díjkitűzés 3. kötelezettségvállalás közérdekű célra 4. végrendelet 5. hagyományrendelés 6. meghagyás 7. egyszemélyes társaság alapítása. Főszabály szerint a nyilatkozattevő mások terhére egyoldalú nyilatkozattal jogot nem szerezhet. Kivételesen előfordul, hogy az egyoldalú jogügylet nem a nyilatkozattevőre nézve keletkeztet kötelezettséget, hanem a másik félre ró kötelezettséget, vagy valamely őt megillető jog elvesztésével jár (pl.: feltételes meghagyás, amely az örököst terheli, vagy az elévülés, ill. a beszámítás kifogásként való érvényesítése). Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályanyagot kell alkalmazni. Az egyoldalú jognyilatkozatot meg kell különböztetnünk az ingyenes szerződéstől, mert ez utóbbi az egyoldalú vagyonmozgás ellenére is csak konszenzussal jön létre (tehát pl. az ajándékot el kell fogadni). 3. Jogellenes (kivételesen jogszerű) károkozás: 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Kivételes esetben (pl. termékfelelősség) felróhatóság hiányában is teljes mértékben kártérítésre köteles. Jogszerű károkozás: csak kivételes esetben eredményez kötelmi helyzetet, s ennek következtében kártalanítási kötelezettséget. 318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz nincs helye. E szabály összekapcsolja a szerződésszegés szabályait a szerződésen kívül okozott károkért való felelősséggel. 4. Jogalap nélküli gazdagodás Az indokolatlan vagyoni értékmozgások helyreállítása (reparatív jellegű), elszámolási jellegű kötelmek. 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodástól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Ha tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartás eredménye a gazdagodás a bíróság a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg. 5. Közhatalmi aktusok Az állam és az önkormányzatok jogi aktusai kivételesen létrehozhatnak, módosíthatnak vagy megszüntethetnek kötelmi jogi helyzetet. Pl. A bíróság kivételesen létrehozhatja, módosíthatja vagy megszüntetheti a szerződést, vagy a hatóság által alapított szolgalmi jogot. 6. Egyéb kötelem-keletkeztető tényállások (az előző csoportokba nem sorolható, törvényben szabályozott kötelem-keletkeztető tényállások): a Ptk.-ban szétszórt, vagy külön jogszabályokban megjelenő polgári jogviszonyt keletkeztető tényállásokat foglalja magában pl. az öröklési jogban előálló kötelmi helyzetek, mint a kötelesrész iránti igény a kötelmi hagyomány a közérdekű meghagyás III. BÍRÓI ÚTON NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖTELMEK: Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes teljesítés nem visszakövetelhető. Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni. ******************************************************************************************************************************************************** Ptk. általános alapelvei: jóhiszeműség és tisztesség alapelve együttműködési kötelezettség a felek között az elvárható magatartás elve „polgári jogi viszonyban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható” rendeltetésszerű joggyakorlás elve és a joggal való visszaélés tilalma A szerződési jog Európa szerte elismert speciális alapelvei: szerződési szabadság elve (felek akarnak-e szerződést kötni, kivel, milyet, milyen tartalommal) visszterhesség vélelme („A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.”). A jogszerűtlenül egyensúlyhiányos szerződések, a feltűnően értékaránytalan szerződések, az uzsorásszerződések érvénytelenek. Pacta sunt servanda (a felek kötelesek a szerződésben foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani) és clausula rebus sic stantibus (ha a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés teljesítése tőle többé nem várható, kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, megszüntetését, vagy egyoldalú jognyilatkozatával felmondhatja a szerződést vagy elállhat tőle.)
72
B02 - 37. A szerződés megkötése. Előszerződés. A szerződés alanyai. A szerződés két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata, amely joghatást vált ki. A kötelemhez képest a szerződés többlettényállási eleme az előremutató kötelmi helyzetet keletkeztető konszenzus, a célzott joghatás kiváltására alkalmas egybehangzó jognyilatkozat. A szerződéses jogviszony – kevés kivétellel – relatív szerkezetű, mely mellérendelt, meghatározott jogalanyok között áll fenn. I. A SZERZŐDÉS SZERKEZETI ELEMEI: 1. alanyai 2. konszenzus 3. tartalma 4. tárgya 1. A szerződés alanyai jogképességgel felruházott személy lehet, A szerződés két- vagy többalanyú jogügylet, ennélfogva legalább két alanya mindig van. A szerződés kialakulásának alapfeltétele az autonóm jogalanyok (szabadoknak, egyenrangúaknak, mellérendeltek) létrejötte, a tulajdonosok egymástól való szétválása.. A szerződések egybehangzó akaratnyilatkozatot igényelnek, amelynek kifejtésére belátási képességgel rendelkező természetes személyek képesek. Az akaratnyilatkozat tétele nem személyhez kötött, vagyis képviseletet tűr. A szerződés alanyait feleknek nevezzük, legáltalánosabb a jogosult-kötelezett, a hitelező-adós, egyes szerződéstípusokban eladó-vevő, megrendelő-vállalkozó, letevő-letéteményes, többpólusú szerződéseknél, feladó-fuvarozó-címzett. A szerződés az akaratnyilatkozat oldaláról vizsgálva mindig aktív kötelmi helyzet, mert alanyai akaratlagos magatartásukkal befolyásolják a létező jogi helyzetet. 2. A konszenzus 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. (4) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A jogszabály kivételesen ír elő alakszerűségi követelményt Æ ha megsértik, a szerződés érvénytelen. a) A szóbeli úton létrejövő szerződésnél a felek beszéd útján egyeznek meg (pl. telefon útján). A szóban kötött szerződés általában a magánszemélyek kisebb értékű ügyleteit jellemzi. b) A ráutaló magatartással létrejövő szerződések általában a kisebb értékű tömegügyletek körébe tartoznak (pl. automata vásárlás). A felek magatartásából egyértelműen megállapítható a szerződéskötési szándék (pl. parkolóba beállás). A hallgatás önmagában nem jelenti a szerződés létrejöttét. c) Írásbeli alakot előírhat a szerződésekre törvény, vagy az írásbeliséget kiköthetik maguk a felek. Csak írásban érvényes az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó szerződés, a gazdasági társasági szerződés, a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés, a tartásiéletjáradéki szerződés, az öröklési szerződés, a kezesség vállalás. Az írásbeli szerződéseknek - okiratoknak - három formája lehetséges; • egyszerű okirat írásban tartalmazza a szerződés lényeges tartalmát, helyét, idejét, szerződő felek aláírását. • minősített okirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója a nyilatkozatot megtette, elfogadta o ezt saját kezűleg írta és aláírta, vagy o két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt iratot előttük írta alá, vagy o a nyilatkozattevő aláírását tanúk előtt sajátjának ismerte el, vagy o a kiállító aláírását közjegyző vagy bíró hitelesítette, vagy o a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. • közokiratot közjegyző, bíróság vagy más hatóság ügykörén belül eljárva a megszabott alakban állítja ki, amely teljes bizonyító erővel bír. A törvény bizonyos esetekben közokirati formát ír elő (pl. a házasfelek közötti nagyobb értékű dolog átruházására). 217. §(1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. (2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben, állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. 3. A szerződés tartalma 1. A szerződés gazdasági tartalma A szerződés relatíve egyenértékű szolgáltatások cseréje. Visszterhesség 2. A szerződések jogi tartalma a felek által megállapított szolgáltatással szemben megfelelő ellenszolgáltatás álljon - a teljesítés “mikéntje”, vagyis a szerződésszerű teljesítés, elmaradásának jogi konzekvenciái. 4. A szerződés tárgya: a szolgáltatás a jogosult szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles. Felek magatartása szerint: Főszolgáltatás – mellékszolgáltatás, tevőleges – nem tevőleges szolgáltatás, egyszeri – időszakonként visszatérő, személyhez kötött – forgalmi jellegű, visszterhes – ingyenes szolgáltatás Dolog jellege szerint: Egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatás, osztható – oszthatatlan, vagylagos szolgáltatás – vagylagos felhatalmazottság II. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉNEK MECHANIZMUSA Ajánlat A kétalanyú szerződéseknél a szerződés létrejöttének tipikus esete, hogy az egyik fél a szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot tesz, s a másik fél az ajánlatot elfogadja. A felek több ajánlatot tehetnek. Jogi jelentősége a szerződéskötést megelőző utolsó ajánlatnak van. Ajánlati kötöttségAki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. (2) Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő (tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére, ajánlat elküldésének módjára) a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.
73
Az ajánlati kötöttség kezdete és vége 1. Jelenlévők közt (és a telefonon tett) ajánlathoz való kötöttség megszűnik, ha az ajánlatot nyomban nem fogadják el. 2. Távollévőnek tett ajánlat: Az ajánlati kötöttség akkor kezdődik, amikor az ajánlat a másik félhez megérkezett. (meg nem érkezett visszavonható). Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha elvárható gyorsasággal elfogadó válasz nem érkezik. (2 nap) 214. § (4) Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön. Az ajánlati kötöttség megszűntével az ajánlattevő visszanyeri teljes cselekvési szabadságát. 213. § (1) A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. (2) Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. A szerződés létrejövetele A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való megállapodása szükséges. Lényeges elemek: a szerződés tárgyának (fő- és ellenszolgáltatás) meghatározása és minden, melyet a felek azzá nyilvánítanak. Létrejöhet szóban, írásban, ráutaló magatartással. De! Hallgatás nem beleegyezés! Rejtett disszenzus Ha nincs valós akarategység, csak felek azt hiszik. nincs szerződés, ha a lényeges elemeket illetően a szövegértelmezés arra vezet, hogy a disszenzus nem is maradt rejtve ha tévedés vagy megtévesztés volt, a szerződés érvénytelen. Ha egyik sem, a szerződés az értelmezés útján megállapított tartalommal létezik és fejt ki jogi hatást. A szerződés létrejöttének speciális módozatai; Napjainkban a szerződéskötésekre részben jellemző bizonyos egyszerűsödés. 1. reálaktus, 2. széleskörű, nyilvános ajánlat, 3. versenytárgyalás (árverés, pályázat), 4. általános szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés, 5. előszerződés. A szerződés hatályosulása A létrejött akarategység szerződést keletkeztet, vagyis a szerződés létrejön. Ha az akarategységnek valamilyen jogi hibája van, akkor a jog az érvénytelenség által nem engedi meg, hogy a szerződéshez célzott jogkövetkezmény kapcsolódjék. A szerződés hatályának beállása függhet feltételtől, illetve időhatározástól. 215.§(1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. (2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. (3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. III. ELŐSZERZŐDÉS (PACTUM DE CONTRAHENDO) Az előszerződés önként vállalt szerződéskötési kötelezettség. A felek megállapodnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződésből szerződéskötési kötelezettség keletkezik, így ha a felek nem kötik meg a bíróság létrehozhatja. Az előszerződést ugyanabban az alakban kell megkötni, mint a később létrehozandó szerződést. Az előszerződésben a felek megállapodhatnak a későbbi szerződés lényeges tartalmi elemeiben, az előszerződést erősíthetik mellékkötelezettségekkel is (pl. foglaló). Az előszerződések esetében is érvényesül a clausula rebus sic stantibus szabálya. 208.§(5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Az előszerződés bizonyos hasonlóságot mutat a keretszerződéssel, a lényeges különbség köztük, hogy a keretszerződésből nem következik szerződéskötési kötelezettség.
74
B03 - 38. A szerződés tárgya: a szolgáltatás. A szolgáltatás fajai. I. A SZERZŐDÉS TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés közvetlen tárgya: az a - kötelmi jogviszonyban tanúsítandó - magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles. 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tárgya: a szolgáltatás, a szolgáltatás közvetett tárgya: a dolog (vagyoni értékkel bíró dolog, vagyoni értékű jog) 94.§ (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. (2) A tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell pénzre, értékpapírokra, dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. II. A SZOLGÁLTATÁS FAJAI A) A szolgáltatás, mint magatartás lehet: 1. Fő- és mellékszolgáltatás A főszolgáltatás az a magatartás, melynek teljesítése a szerződés fő célja (pl. a dolog átadása). A mellékszolgáltatások a főszolgáltatásoknak megerősítői, kísérői (pl. az eladó értesítési-tájékoztatási kötelezettsége adásvétel során). 2. Tevőleges és nemleges szolgáltatás A szolgáltatás a szolgáltatást nyújtó fél tevékenysége szempontjából lehet: tevőleges (pozitív) és nemleges (negatív) szolgáltatás. A tevőleges szolgáltatás fajtái dare jellegű szolgáltatás: dolog vagy más jogosultság adása más részére, lehet végleges vagy időleges facere jellegű szolgáltatás: a kötelezett eredményt kell megvalósítson vagy megfelelő gondossággal kell eljárjon praestare jellegű (helytállási főkötelezettséget jelentő) szolgáltatás: bizonyos körülmények esetére készenlétben van A nemleges (nem tevőleges - non facere) szolgáltatás irányulhat tartózkodásra (pl. valamilyen korábban jogosan tanúsított magatartás abbahagyása) tűrésre (pl. a szerződéses szolgalom jogosultjával együtt használhatja a vízvételi jogot). 3. Egyszeri, tartós és időszakonként visszatérő szolgáltatás egyszeri: a szolgáltatás egyetlen meghatározott aktusból áll (adásvétel) tartós: amikor a szolgáltatás nyújtása hosszabb időn át tart (pl. bérlet, kezesség, letét, etc.) irreverzibilisek (ezért ex nunc). időszakonként visszatérő (pl. bérfizetési kötelezettség) 4. Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatások Forgalmi jellegű szolgáltatás: más is teljesítheti a szerződést, jogosult halála esetén másnak is lehet teljesíteni. Forgalmi jellegűek. Személyhez kötött szolgáltatások: a szerződést csak a kötelezett teljesítheti, illetve csak a jogosult követelheti a teljesítést. Személyhez kötött szolgáltatások: tartásra irányuló, bizalmi jellegű, művészi, tudományos tevékenység kifejtésére irányuló szerződések. 5. Visszterhesség – ingyenesség A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha szerződésből, körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. 40-50%-ot meghaladó értékkülönbség megtámadási ok Lehet visszterhes és ingyenes: megbízás, letét, kölcsön. Csak ingyenes: szerződés: ajándékozás, haszonkölcsön. 6. Feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatás Feltétel: olyan bizonytalan, jövőbeli esemény, amelytől a felek a szerződés hatályának beálltát, vagy megszűnését tették függővé. Időhatározás: időpont megjelölése, amelynek beálltakor a szerződés hatályba lép, vagy hatályát veszti. Mindig jövőbeli és bekövetkező. a) Feltételtől függő szolgáltatás kétféle lehet: Halasztó, felfüggesztő: a szerződés hatályának beállta bizonytalan jövőbeni eseménytől függ (függő helyzet) Bontó: a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeni eseménytől teszik függővé, (hatálya megkötésekor beáll) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes, lehetetlen feltétel semmis; az ilyen feltétellel kötött szerződésre Æ részleges érvénytelenség A feltétel semmissége csak a feltételre terjed ki. A feltétel bekövetkezésére, meghiúsulására nem alapíthat jogot akinek felróható. Az így előidézett halasztó feltétel következménye, hogy azt be nem következettnek kell tekinteni. b) Időhatározástól függő szolgáltatás Az időhatározás ismérvei: meghatározott, jövőbeni biztosan bekövetkező időpont A felek a szerződés hatályának beálltát, a szolgáltatás nyújtását időponthoz is köthetik. Meghatározhatják határidőben, határnapban is. B) A szolgáltatás a szolgáltatott dolog jellege szerint lehet: 1. Egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatás Egyedi szolgáltatás: tárgya konkrétan meghatározott, azonosítható, mással nem pótolható dolog. Fajlagos szolgáltatás: a kötelezett nem egyedileg, hanem fajta és mennyiség szerint megjelölt dolog szolgáltatására köteles. A szolgáltatás a fajta bármely egyedével teljesíthető Æ fajlagos szolgáltatás sosem lehetetlenülhet Zártfajú szolgáltatás: a szolgáltatás a fajtán belül valamiféle korlátozást vagy szűkítést tartalmaz (pl. tokaji bor bizonyos évjárata). A szolgáltatás zártfajúvá tétele történhet: minőségi, földrajzi, személyi és választékon alapuló megkötéssel. 2. Osztható és oszthatatlan szolgáltatás Osztható: a szolgáltatás, ha a dolog állagának sérelme nélkül részekre bontható (pl. pénzszolgáltatás). Oszthatatlan a szolgáltatás, ha állagának sérelme nélkül nem bontható külön is használható részekre. Az oszthatóságnak jelentősége lehet, akkor is, ha több jogosult vagy kötelezett vari a szerződésben.
75
3. Vagylagos szolgáltatás és vagylagos felhatalmazottság a) Vagylagos szolgáltatás (obligatio alternativa): a felek két vagy több szolgáltatást jelöltek meg, ezek közül választ a kötelezett. A választás joga bármelyik felet vagy 3. felet is megilletheti. Ha nincs rendelkezés: a kötelezettet illeti. Ha a jogosult választhatna, de késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át. A jogosult egyoldalú jognyilatkozatával megy végbe vagy ráutaló magatartással. b) Vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa) Az eredetileg egy szolgáltatásra irányuló szerződést utóbb valamelyik fél választása szerint egy másik, ugyancsak eredetileg megállapított járulékos szolgáltatással lehet felváltani. Hibás teljesítés esetén jogosult választhat: ellenérték arányos csökkentése, szolgáltatás kijavítása, csere. Bánatpénz (konszenzusos kitérés a pacta sunt servanda alól): megfizetésével a kötelezett a teljesítés alól mentesül, ha ezt kikötötte. Facultas alternativa passiva: felhatalmazottság a kötelezettet illeti meg. Facultas alternativa activa: felhatalmazottság a jogosultat illeti meg. III. PÉNZSZOLGÁLTATÁS Pénzszolgáltatás lehet főszolgáltatás vagy járulékos szolgáltatás (kamat). Meghatározása az összeg és a pénznem megjelölésével. A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. (erre vonatkozó megállapodás semmis) A pénzszolgáltatás teljesítésének helye A pénztartozás teljesítésének helye - ha jsz kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. (készpénz, átutalás). A gazdálkodó szervezetek kötelesek bankszámlát vezetni (MNB-nek bejelenteni). Bankszámlák közötti forgalomnál a teljesítés napja a terhelés napja. Ha több tartozás áll fenn és nem fedezi valamennyi tartozást, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta. Ha nem rendelkezett, szándéka nem ismerhető fel, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani. egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti. Ha a fizetett összeg a tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt 1. költségre, 2. kamatra 3. főtartozásra. (eltérő rendelkezés hatálytalan). IV. A KAMAT A kamat valamely tőke használatáért a tőkeösszeg meghatározott százalékában kifejezett és a használat idejéhez igazodó ellenérték. Mértéke az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték. Jelölése: kamatlábbal. Ügyleti kamat (szerződési kamat) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek közt csak kikötés esetében jár. A túlzott mértékű kamatot a bíróság mérsékelheti. Törvényi kamatok (szankciós kamat) Törvényi kamat szerződésszegés vagy károkozás esetén jár. Szankció a jogellenes károkozásért, szerződésszegésért. A kamat minimál kárátalány, vagyis a kamatot meghaladó kár igényelhető. Késedelmi kamat Pénztartozás esetében a kötelezett késedelembe esése időpontjától akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás kamatmentes volt. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A késedelmi kamatot meghaladó kár követelhető. Kárkamat Károkozót terhelő kötelezettség a kár megtérítésén felül, a kár bekövetkeztétől esedékes. A késedelmi kamat és kárkamat maximális összege megegyezik az ügyleti kamat felső határával. Reálkamat Általában elfogadott, az éves inflációt 5-6%-kal meghaladó kamat. Ptk. kamatszabályai is diszpozitívak vagyis ellenkező megállapodás lehet a felek között (bíróság a túlzott kamatkikötést mérsékelheti).
76
B04 - 39. A semmis szerződések. I. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA A szerződés vagy más jogügylet érvénytelen, ha az olyan a törvény által meghatározott súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a felek által célzott joghatás előidézésére. Az érvénytelenségi okok megnyilvánulhatnak: szerződési akaratban, szerződési nyilatkozatban célzott joghatásban Az érvénytelenségi oknak a jogügylet megkötésekor kell fennállnia. Az érvénytelenség lehet teljes, részleges. A magyar jogban a főszabályként a szerződések részleges érvénytelensége érvényesül. Az érvénytelenségi okok súlyosság szerint: semmisség: az érvénytelenség feltétlen formája megtámadhatóság: az érvénytelenség feltételes formája II. SEMMISSÉG (az érvénytelenség abszolut megjelenési formája) A semmis szerződést nem kell megtámadni, önmagában véve (ipso iure), ex tunc hatállyal érvénytelen. A polgári jog semmiség esetén az eredeti állapotot kívánja visszaállítani (in integrum restitutio). Semmisség megállapításához külön eljárás nem kell, bárki határidő nélkül hivatkozhat rá, bíróság köteles hivatalból figyelembe venni. Semmisségi okok 1. Az akarat hibái a. A cselekvőképesség hiánya vagy korlátozott volta Az ilyen személy jognyilatkozata semmis, kivéve a mindennapi életben tömegesen előforduló, különösebb megfontolást nem igénylő és már teljesített ügyleteket (rágóvásárlás). Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatai a törvényes képviselő beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényesek. Relatív semmisség korlátozott cselekvőképességen, cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak ilyen személy érdekében lehet hivatkozni. Ha ilyen személy cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért helytállási felelősséggel tartozik. (Relatív hatálytalanság: az egyébként érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem tekinthető hatályosnak, más személyek vonatkozásában azonban hatályos. Példája a fedezetelvonó szerződés (actio Pauliana).) b. Az akarat hiánya Semmis a szerződés ha a megkötésére irányuló akarat hiányzik vagy nem valódi. Ilyen lehet: tréfából tett nyilatkozat - reservatio mentalis, színlelt szerződés vagy fizikai kényszer hatása (vis absoluta) esetén. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. A színlelt szerződés: a felek egyáltalán nem akarnak szerződést kötni (ez feltétlenül semmis) a külvilág felé e szerződésükkel egy másikat kívánnak leplezni A mentalis reservatio és a fizikai kényszer egyoldalú akarathiba, a színlelt szerződés esetében mindkét szerződő fél akarata hibás. 2. A szerződési nyilatkozat hibái c. A megszabott alakszerűség hiánya Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. Hiba orvosolható tehát a teljesítés elfogadásával, a szerződés érvényessé válik: ez a teljesítés kollaudáló hatása. d. Az álképviselet Ha valaki úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra nem jogosult (képviseleti jogkörét vagy időben vagy terjedelemben túllépi), a nyilatkozat mindkét esetben érvénytelen (semmis) lesz, azt a személyt, akinek a nevében eljárt, nem jogosítja és nem kötelezi. 3. A célzott joghatás hibájában rejlő semmisség e. tilos szerződések Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, ha a jóerkölcsbe ütközik. Uzsorás szerződés a tilos szerződések sajátos esete: ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. f. lehetetlen szerződés Lehetetlen szolgáltatásra irányul a szerződés, ha a kikötött szolgáltatás már a szerződés megkötésekor fizikailag, a tudomány és a technika állása szerint vagy jogi értelemben nem teljesíthető. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. III. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (jó- vagy rosszhiszeműség nem számít). Elsősorban természetben (mindkét fél kiadja a másik fél számára amihez az érvénytelen szerződés folytán jutott (ha nem lehet Æ pénz Ha dologátadással járt használati díjat, pénzszolgáltatás esetén kamatot kell fizetni. Ennek oka, hogy a visszakövetelés a teljesítés időpontjától esedékessé válik. Az érvénytelenség orvoslása Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzet nem visszaállítható a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani az aránytalanság kiküszöbölésével. Az érvénytelen szerződés hibájának orvoslása esetén a szerződést ex tunc hatállyal kell érvényesnek tekinteni. Orvosolhatatlanság Irreverzibilis szerződések érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag kizárt. Ilyenek a használati kötelmek (bérlet, haszonbérlet, kölcsön), a tevékenység végzésére irányuló szerződések (vállalkozás, megbízás).
77
Érvénytelen ügylet meghatározott keretek között kivételesen jogok és kötelezettségek forrása lehessen. A bíróság az érvénytelen szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja érvénytelenséget ex nunc hatállyal állapítja meg. Ilyen esetben a szerződés nem válik érvényessé, de a már teljesített szolgáltatásokkal együtt rendezni kell a felek közötti viszonyt. Az állam javára marasztalás Az érvénytelen szerződés megkötésénél tiltott vagy csalárd módon eljáró félnek visszatérítendő szolgáltatás elvonását jelenti. A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. A bíróságot az ügyész indítványa nem köti, szabadon dönt, kivéve az uzsorás szerződést, mert ott meg kell ítélnie a szolgáltatást az állam javára.
78
B05 – 40. A megtámadható szerződések. I. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA A szerződés vagy más jogügylet érvénytelen, ha az olyan a törvény által meghatározott súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a felek által célzott joghatás előidézésére. Az érvénytelenségi okok megnyilvánulhatnak: szerződési akaratban, szerződési nyilatkozatban célzott joghatásban Az érvénytelenségi oknak a jogügylet megkötésekor kell fennállnia. Az érvénytelenség lehet teljes, részleges. A magyar jogban a főszabályként a szerződések részleges érvénytelensége érvényesül. Az érvénytelenségi okok súlyosság szerint: semmisség: az érvénytelenség feltétlen formája megtámadhatóság: az érvénytelenség feltételes formája II. MEGTÁMADHATÓSÁG A megtámadásra jogosult személyek a sérelmet szenvedett fél és akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik (pl.: kezes), széles értelemben a közérdekű kereset jogosultja is ilyen érdekelt. A megtámadás határidőhöz kötöttsége Megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni, eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadás mindig címzett, egyoldalú jognyilatkozat. A megtámadási határidő kezdete és vége A megtámadási határidő megkezdődik a tévedés, megtévesztés felismerésekor; jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor; a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor (részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor). A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogást tehet Æ megtámadási joga a határidő eltelte után is érvényesíthető. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a szerződést írásban megerősíti vagy a megtámadásról írásban lemond. Megtámadási okok 1. Az akaratban fellelhető megtámadási okok a. A tévedés állhat a szerződés alanyában, tárgyában, tartalmában és indokában egyaránt. 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. (2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. (3) Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. b. Megtévesztés, jogellenes fenyegetés 210. § (4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztést, fenyegetést 3. személy tette és erről a másik fél tudott/tudnia kellett. Ingyenes szerződés esetében tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel. 2. A célzott joghatás hibájában rejlő megtámadási okok c. Az objektív értékaránytalanság 201. § (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség (objektív értékaránytalanság), a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. d. Általános szerződési feltételek megtámadhatósága 209. § (1) Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A bíróság a megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti a teljesítettszerződéseket. Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására, közérdekű kereset-indításra jogosult: az ügyész, a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője, a gazdasági és szakmai kamara, a hegyközségi szervezet, a jegyző és a főjegyző, a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek. III. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (jó- vagy rosszhiszeműség nem számít). Elsősorban természetben (mindkét fél kiadja a másik fél számára amihez az érvénytelen szerződés folytán jutott (ha nem lehet Æ pénz Ha dologátadással járt használati díjat, pénzszolgáltatás esetén kamatot kell fizetni. Ennek oka, hogy a visszakövetelés a teljesítés időpontjától esedékessé válik.
79
Az érvénytelenség orvoslása Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzet nem visszaállítható a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani az aránytalanság kiküszöbölésével. Az érvénytelen szerződés hibájának orvoslása esetén a szerződést ex tunc hatállyal kell érvényesnek tekinteni. Orvosolhatatlanság Irreverzibilis szerződések érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag kizárt. Ilyenek a használati kötelmek (bérlet, haszonbérlet, kölcsön), a tevékenység végzésére irányuló szerződések (vállalkozás, megbízás). Érvénytelen ügylet meghatározott keretek között kivételesen jogok és kötelezettségek forrása lehessen. A bíróság az érvénytelen szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja érvénytelenséget ex nunc hatállyal állapítja meg. Ilyen esetben a szerződés nem válik érvényessé, de a már teljesített szolgáltatásokkal együtt rendezni kell a felek közötti viszonyt. Az állam javára marasztalás Az érvénytelen szerződés megkötésénél tiltott vagy csalárd módon eljáró félnek visszatérítendő szolgáltatás elvonását jelenti. A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. A bíróságot az ügyész indítványa nem köti, szabadon dönt, kivéve az uzsorás szerződést, mert ott meg kell ítélnie a szolgáltatást az állam javára.
80
B06 - 41. A hatálytalan és az érvénytelen szerződés. A hatálytalanság és az érvénytelenség jogkövetkezményei. I. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA A szerződés vagy más jogügylet érvénytelen, ha az olyan a törvény által meghatározott súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a felek által célzott joghatás előidézésére. Az érvénytelenségi okok megnyilvánulhatnak: szerződési akaratban, szerződési nyilatkozatban célzott joghatásban Az érvénytelenségi oknak a jogügylet megkötésekor kell fennállnia. Az érvénytelenség lehet teljes, részleges. A magyar jogban a főszabályként a szerződések részleges érvénytelensége érvényesül. Az érvénytelenségi okok súlyosság szerint: semmisség: az érvénytelenség feltétlen formája megtámadhatóság: az érvénytelenség feltételes formája Érvénytelenségi okok: a. a szerződési akarat fogyatékossága, e körbe tartozik: a szerződő felek cselekvőképessége hiányzik a szerződés megkötésére irányuló akarat hiányzik tévedés, megtévesztés, fenyegetés, kényszer színlelt ügyletkötés b. szerződési nyilatkozat alaki hibája: alaki szabályok betartását a felek a jogügylet megkötésekor figyelmen kívül hagyják: álképviselet. b. a szerződés tartalmi, joghatásbeli hibái: tilos és a lehetetlen szerződések, ahol a felek által célzott jogi hatás hibája vezet az érvénytelenséghez. objektív értékaránytalanság. tisztességtelen szerződési feltétel. II. HATÁLYTALANSÁG A hatálytalanság feltételez a felek között egy érvényes szerződést, melyhez azonban valamilyen okból nem fűződnek joghatások, vagyis hatálya nem áll be azonnal, vagy megszűnik egy idő után. (pl. felfüggesztő vagy bontó feltételt tartalmaz.) A függő feltételhez kötött szerződés a feltétel bekövetkeztéig érvényes, de nem hatályos, csak a feltétel bekövetkeztével válik azzá. Ha a szerződésben kitűzött felfüggesztő feltétel utóbb válik lehetetlenné a szerződés hatálytalanná válik, ha a bontó feltétel lehetetlenül, a szerződés hatályban marad. (Relatív semmisség korlátozott cselekvőképességen, cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak ilyen személy érdekében lehet hivatkozni. Ha ilyen személy cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért helytállási felelősséggel tartozik.) Relatív hatálytalanság: az egyébként érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem tekinthető hatályosnak, más személyek vonatkozásában azonban hatályos. Példája a fedezetelvonó szerződés (actio Pauliana). Fedezetelvonó szerződés hatálytalansága Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a vagyonátruházási szerződés érvényes. Ha a szerződés semmis, az érvénytelenséghez fűződő jogkövetkezményként a vagyonátruházás létre sem jött. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós és a jogszerző tényleges szerződési akarata hiányzott csak azt a látszatot akarták kelteni, hogy a vagyontárgy már nem az adós tulajdona a szerződés semmisségét és nem annak relatív hatálytalanságát kell megállapítani. A kívülálló, harmadik személy a szerződés relatív hatálytalanságára csak akkor hivatkozhat, ha a szerződés megkötésének időpontjában fennállott (érvényesített) igényének kielégítésére, a szerződés tárgya fedezetül szolgált volna, és annak elvonása miatt az átruházóval szembeni követelésének teljesítése részben vagy egészben lehetetlenné vált. A pénztartozási jogcímek elszámolásának sorrendje Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt 1. költségre, 2. kamatra, 3. főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan. Harmadik személy nyilatkozatától függő hatályosulás Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. III. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (jó- vagy rosszhiszeműség nem számít). Elsősorban természetben (mindkét fél kiadja a másik fél számára amihez az érvénytelen szerződés folytán jutott (ha nem lehet Æ pénz Ha dologátadással járt használati díjat, pénzszolgáltatás esetén kamatot kell fizetni. Ennek oka, hogy a visszakövetelés a teljesítés időpontjától esedékessé válik. Az érvénytelenség orvoslása Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzet nem visszaállítható a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani az aránytalanság kiküszöbölésével. Az érvénytelen szerződés hibájának orvoslása esetén a szerződést ex tunc hatállyal kell érvényesnek tekinteni.
81
Orvosolhatatlanság Irreverzibilis szerződések érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag kizárt. Ilyenek a használati kötelmek (bérlet, haszonbérlet, kölcsön), a tevékenység végzésére irányuló szerződések (vállalkozás, megbízás). Érvénytelen ügylet meghatározott keretek között kivételesen jogok és kötelezettségek forrása lehessen. A bíróság az érvénytelen szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja érvénytelenséget ex nunc hatállyal állapítja meg. Ilyen esetben a szerződés nem válik érvényessé, de a már teljesített szolgáltatásokkal együtt rendezni kell a felek közötti viszonyt. Az állam javára marasztalás Az érvénytelen szerződés megkötésénél tiltott vagy csalárd módon eljáró félnek visszatérítendő szolgáltatás elvonását jelenti. A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. A bíróságot az ügyész indítványa nem köti, szabadon dönt, kivéve az uzsorás szerződést, mert ott meg kell ítélnie a szolgáltatást az állam javára.
82
B07 - 42. A képviselet. A meghatalmazás. Az ügyei vitelében akadályozott személy képviselete. Az eseti gondnokság. I. A SZERZŐDÉS ALANYAI jogképességgel felruházott személy lehet, A szerződés két- vagy többalanyú jogügylet, ennélfogva legalább két alanya mindig van. A szerződés kialakulásának alapfeltétele az autonóm jogalanyok (szabadoknak, egyenrangúaknak, mellérendeltek) létrejötte, a tulajdonosok egymástól való szétválása. A szerződések egybehangzó akaratnyilatkozatot igényelnek, amelynek kifejtésére belátási képességgel rendelkező természetes személyek képesek. Az akaratnyilatkozat tétele nem személyhez kötött, vagyis képviseletet tűr. A szerződés alanyait feleknek nevezzük, legáltalánosabb a jogosult-kötelezett, a hitelező-adós, egyes szerződéstípusokban eladó-vevő, megrendelő-vállalkozó, letevő-letéteményes, többpólusú szerződéseknél, feladó-fuvarozó-címzett. A szerződés az akaratnyilatkozat oldaláról vizsgálva mindig aktív kötelmi helyzet, mert alanyai akaratlagos magatartásukkal befolyásolják a létező jogi helyzetet. A konszenzus 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. (4) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. II. KÉPVISELET Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A helyettesítő: a képviselő, a helyettesített: a képviselt. A képviselő cselekménye által kiváltott joghatások alapján közvetlenül a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. A képviselet helyettesítés akaratnyilatkozat tételében vagy elfogadásában (képviselt nevében, javára ill. terhére a képviselő teszi) Képviselő lehet bárki, aki az ehhez szükséges belátási képességgel rendelkezik. Képviselő korlátozottan cselekvőképes személy is lehet (annak ellenére, hogy maga nevében nem tehet akaratnyilatkozatot). Lehet jogi személy is, de a tényleges akaratnyilatkozatot akkor is természetes személy teszi meg. A képviseletet több személy is elláthatja. Összeférhetetlenségi szabály: A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. Képviselet terjedelme szerint lehet: általános (a képviselt minden jognyilatkozatára kiterjedő) és különös képviselet (csupán egy adott ügyletre kiterjedő). A képviselet jogalapja Képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni. A meghatalmazáshoz jogszabály által előírt alakszerűségek szükségesek. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes. A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes; Visszavonása jóhiszemű 3. személlyel szemben csak akkor hatályos, ha vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik. A képviselet fajai 1. Ügyleti (szerződési) képviselet: A képviselt akaratnyilatkozatán kell alapulnia. Az az egyoldalú, címzett és ingyenes jognyilatkozat, amely ezt kifejezésre juttatja: a meghatalmazás. Egyoldalú: nem függ az elfogadástól, Címzett, mert a képviselőhöz szól, de tájékoztatja azokat is, akiknek a képviseletről tudnia kell, Ingyenes, mert alapvetően jogosít az eljárásra, de nem kötelez. A meghatalmazás alkalmazkodik a meghatalmazó által teendő akaratnyilatkozathoz. Ügyvédi megbízás írásban, ingatlan átruházása minősített okiratban, házasfelek közötti meghatalmazás közokiratban foglaltan érvényes. A főszabály az alakszerűtlenség, ennek ellenére szokásos a magánokiratba foglalás. A meghatalmazás megszűnése bekövetkezik 1. visszavonással 2. akaratnyilatkozat megtétele vagy elfogadása 3. bármelyik fél halála. A visszavonást közölni kell a meghatalmazottal és az érintett harmadik személlyel is, ennek hiányában ő a fennállást vélelmezheti és álképviselet áll fenn, és meghatalmazó személyére nézve a kötelezettségvállalás hatályosulhat. A meghatalmazó jogutódjának jogában áll megújítani a meghatalmazást, akár ráutaló magatartással is. Halaszthatatlan jogcselekmények körében a meghatalmazás túléli a meghatalmazót Æ értesíteni köteles a jogutódot. 2. Szervezeti képviselet: szükségszerűségi képviselet, melyet okszerűen az adott beosztást betöltő természetes személy képes ellátni. Vélelmezett képviselet Áruk adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik vagy a körülményekből más nem következik az ott szokásos szerződések megkötésénél a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. 3. Törvényi képviselet: Személyek joga: a jogképesség korlátozása (nem képes gondoskodni magáról, hiányzik a szükséges belátási képesség az akaratnyilatkozat megtételéhez) Æ megfelelő képviseletről gondoskodás, természetes és jogi személyeknél is A törvényi képviseleti formák: A cselekvőképesség hiánya miatti képviseletek: szülő, gyám, gondnok. A távollevő vagy ügyei vitelében akadályozott személy számára történő gondnokrendelés: (gondnok ált. vagyonkezelő). Az eseti gondnokság: az eseti gondnok meghatározott ügyben jogosult a képviselet ellátására. (nem általános vagyonkezelő) III. ÁLKÉPVISELET A képviseleti jogkör terjedelmét a létrehozó meghatalmazás ill. a képviseletet megalapozó szerződés határozza meg. Ha valaki jogalap hiányában, vagy terjedelmét túllépve lát el képviseletet, hiányzik a helyettesítés szándéka és álképviselet áll fenn. Az álképviselő által tett nyilatkozat a képviselt személy akarata hiányában nem kötelezi és nem is jogosítja azt.
83
Az álképviselet jogkövetkezményei Érvénytelenség Az álképviselőnek a harmadik személy irányában fennálló kártérítési felelőssége. Kivéve: a képviselt utólagos jóváhagyása. Az álképviselő kártérítési felelőssége rosszhiszeműség esetén a teljes kárt meg kell téríteni (pozitív interesse) jóhiszeműség esetén csak az ún. biztatási kárt kell megtéríteni (negatív interesse), amely a nyilatkozat joghatályosságában bízó személy ez okból felmerült kiadásait jelenti (levelezés, utazás stb.). A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. IV. SZERZŐDÉS HATÁLYOSULÁSA: Harmadik személy nyilatkozatától függő hatályosulás Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. V. ÜGYEI VITELÉBEN AKADÁLYOZOTT SZEMÉLY KÉPVISELETE A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van. (egyébként eseti gondnok kirendelés) (2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. (3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollevő gondnoka ezenfelül - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával - minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; erről azonban - mihelyt lehet - a gyámhatóságnak be kell számolni.” Az ilyen jellegű, tehát nem beszámítási képesség hiányán alapuló gondnokságot akár hivatalból, akár valamely érdekelt, ill. hatóság kérelmére a gyámhatóság rendeli el a gondnokrendelés általános szabályai szerint. A gondnok a vagyonkezelés körében bíróság és más hatóság előtt jogosult és köteles a gondnokoltot képviselni. VI. AZ ESETI GONDNOKSÁG: 225. § (1) Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. (előbbiek ezt kötelesek jelenteni) (2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges. (3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. Az eseti gondnokrendelésre a cselekvőképesség érintésével és anélkül egyaránt sor kerülhet. Az eseti gondnok csak a kirendelésnek megfelelően, az abban megjelölt ügyben jogosult képviseletre, nem általános vagyonkezelő. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van. A bíróság döntése alapján működő ügygondnok a törvényes képviselővel nem rendelkező cselekvőképtelen félnek vagy jogi személynek, illetve a meghatalmazottal nem rendelkező távollévő személynek perbeli képviseletére jogosult.
84
B08 - 43. A szerződés tartalma és tárgya. A szerződés értelmezése. I. A SZERZŐDÉS TARTALMA A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A diszpozitív szabályozás sajátosságai: a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek másként nem rendelkeztek, a törvényi szabályoktól eltérésre csak a felek jogosultak mégpedig egyező akarattal (a bíróság nem) az engedő szabály alól kivételt csak jogszabály tehet. A szerződési szabályok diszpozitivitása feltételes ha a szerződés valamely kikötése kógens rendelkezést sért, úgy a tiltott kikötés semmis jogképességet/cselekvőképességet korlátozó szerződés; megbízási szerződés felmondási jogának korlátozása vagy kizárása. a szerződések fenntartása érdekében előfordul, hogy az érvénytelen kikötés helyébe kógens jogszabályi rendelkezés lép. Jogszabályi kivételek 1. Jogszabály által kötelezővé tett szerződéses kikötések Azon rendelkezések, amelyek bizonyos szerződéses kikötéseket kötelezővé tesznek, hogy a külön szabályozott tartalmi elem a szerződés részét képezi akkor is, ha a felek abban nem, vagy eltérő módon állapodtak meg. Így például csak a kielégítésre használható fel az óvadék akkor is, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, általános elévülési határidő irányadó akkor is, ha a felek megállapodással azt meghosszabbították, hat hónap alatt szűnik meg a határozatlan időre kikötött vételi jog akkor is, ha a felek ennél hosszabb időben állapodtak meg, a visszavásárlás joga öt év akkor is, ha ezt meghaladó időtartamban állapodtak meg, a gazdasági társaságban a tagot a rendes felmondás, az elővásárlási jog gyakorlása akkor is megilleti, ha szerződésben kizárták 2. Jogszabály által tiltott szerződéses kikötések A a tiltott szerződéses kikötésekhez kizárólag a semmisség jogkövetkezménye társul. Így például a kötbér utáni kamat kikötése, kielégítési jog megnyílta előtt kötött megállapodás, miszerint a zálogtárgy tulajdonjogát a teljesítés elmulasztása esetén a jogosult megszerzi, a lejárat előtti teljesítés esetére kamat vagy kártalanítás kikötése, az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel kikötése, szerződés olyan rendelkezése, amilyen tartalommal önálló szerződés megkötése tiltott. A semmis szerződési kikötés a teljes szerződést nem teszi érvénytelenné csak akkor, ha e kikötés nélkül a felek nem szerződtek volna. Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, ezek a szerződésnek akkor is részei, ha felek eltérően rendelkeznek. Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat. Hatósági ár megállapítása külön törvény szerint történhet. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez. II. A SZERZŐDÉS TÁRGYA A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés közvetlen tárgya: az a - kötelmi jogviszonyban tanúsítandó - magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles. A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tárgya: a szolgáltatás, a szolgáltatás közvetett tárgya: a dolog (vagyoni értékkel bíró dolog, vagyoni értékű jog) 94.§ (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A szolgáltatás lehet: fő- és mellékszolgáltatás egyedi, fajlagos, zártfajú osztható vagy oszthatatlan, visszterhes, ingyenes feltételtől és időhatározástól függő személyhez kötött vagy forgalmi jellegű, vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa activa, facultas alternativa passiva), meghatározott egyedileg, fajta, mennyiség szerint. A magatartások szerint a szolgáltatás lehet: a) valamely dolog vagy pénz átadása. b) valamely tevékenység kifejtése is. egyszeri (adásvétel), tartós (haszonbérlet) vagy időszakonként visszatérő (tartás) szolgáltatás, megnyilvánulhat tevőleges magatartásban, pl.: a kölcsön visszafizetésében, a tevésre irányuló szolgáltatás eredmény létrehozásában valósul meg (vállalkozás) a szolgáltatás lehet nem tevőleges magatartás is, valamely tevékenységtől való tartózkodás (a tűrésre irányuló szolgáltatás). A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmissége A lehetetlenség a szerződéskötés időpontjában kell, hogy fennálljon. A szerződéskötéskor fennálló, és semmisséget eredményező lehetetlenség lehet: Tárgyi ha a szerződésben kikötött szolgáltatás objektíve lehetetlen, mert senki által nem teljesíthető. Személyi ha az egyik szerződő fél valamely képesség hiánya miatt képtelen a szerződés teljesítésére. Jogi ha a felek jogszabályba ütköző szerződést kötnek, pl.: adásvételi, mellyel a résztulajdonos az egész dologot átruházza. Érdekbeli ha adott körülmények között a szolgáltatást csak előre nem látott rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni és ezt nem lehet a kötelezettől elvárni
85
Felróható magatartásnak minősül, ha a fél a szerződés megkötésekor tudta, hogy lehetetlen szolgáltatásra vállalt kötelezettséget. Nem igényelhet kártérítést a másik féltől az sem, aki a lehetetlenségről maga is tudott vagy erről a körülményekből tudnia kellett. III. A SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE Az akaratnyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabályokat a felek általában a konfliktuskezelő fázisban alkalmazzák, amikor is más lett a jognyilatkozat tényleges hatása, mint ahogy azt fél (felek) gondolták. Az értelmezés az érintett jogalanyok jognyilatkozata tartalmi vitájának feloldása. A nyilatkozati elv elsődlegessége 207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A nyilatkozati elv általában a visszterhes ügyeletek körében érvényesül. Az akarati elv szerinti ételmezésnél azt kell vizsgálni, mire irányult a nyilatkozó akarata a jognyilatkozat megtételénél. Az akarati elv szerinti értelmezés az egyoldalú, ingyenes jogügyletek esetén érvényesül (pl. végrendelet) A joglemondás értelmezése Ha valaki vagy egyoldalú nyilatkozattal másnak jogot biztosít, vagy ingyenes szerződést köt, akkor mindig ad, méghozzá ellenérték nélkül. Ha valaki jogáról lemond, akkor arról van szó, hogy amit kapnia kellett, azt nem igényli. Ha valaki saját elhatározásából önmagát kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, még kétes esetben sem lehet nyilatkozatát kiterjesztően értelmezni. Kétség esetében az a megdönthetetlen vélelem, hogy a jogáról lemondó nyilatkozattevő a maga számára kedvezőbb joghatás elérésére törekedett. A joglemondást kiterjesztően értelmezni nem lehet. A rejtett indok sorsa A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. A ki nem fejezett szándék, a titkos fenntartás (reservatio mentalis) azért nem lehet releváns, mivel az egyik fél tudatában jelentkező távolabbi cél nem alkalmas jogkövetkezmény kiváltására. Itt egyoldalú színlelésről van szó. A színlelt ügylet jogi sorsa A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Itt kétoldalú színlelésről van szó. A színlelt szerződés célja általában harmadik személy jogainak, törvényes érdekeinek kijátszása. A színlelt szerződés: a felek egyáltalán nem akarnak szerződést kötni (ez feltétlenül semmis) a külvilág felé e szerződésükkel egy másikat kívánnak leplezni A mentalis reservatio és a fizikai kényszer egyoldalú akarathiba, a színlelt szerződés esetében mindkét szerződő fél akarata hibás. Culpa in contrahendo a szerződés helyes megkötéséért való helytállási kötelezettséget jelenti. A felek a szerződés megkötése során együttműködni kötelesek, ennek fő eleme a lényeges körülményekről történő tájékoztatás. Ennek elmulasztása szerződésszegésnek minősül, amely adott esetben a szerződésből eredő minden kár megtérítését eredményezheti (pozitív interesse: pl. az eladó nem számol be arról, hogy az eladott gépkocsi karambolos).
86
B09 - 44. A szerződés teljesítése (hely, idő, mód). A beszámítás. I. A TELJESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A szerződések többsége úgy szűnik meg, hogy a felek kölcsönösen teljesítik kötelezettségeiket. 1. A teljesítés elvei: a) A pacta sunt servanda elve 277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. (vagyis a kötelezett nem válthatja meg a teljesítendő szolgáltatást egy más szolgáltatással) 277. § (1) A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. b) Az együttműködés elve A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. Úgy kell eljárniuk, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. 2. A teljesítés jogkövetkezménye: az ellenszolgáltatás esedékessé válik, átszáll a tulajdonjog és a kárveszély II. A TELJESÍTÉS HELYE Itt állnak be a teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények. 1. Helyi teljesítés 278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg (gazdálkodó szervezetnél) székhelye, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik, diszpozitivitás miatt a felek eltérően rendelkezhetnek; pénzszolgáltatás esetén a teljesítés helye a jogosult lakóhelye (székhelye). a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. 2. Helyközi teljesítés 278. § (2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, de a teljesítési helyet nem kötötték ki, a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, elszállítás végett a jogosultnak, szállítmányozónak, fuvarozónak átadja. Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével v. megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye annak lakóhelye, székhelye. Helyközi teljesítés esetén így három eset fordulhat elő: a jogosult saját fuvareszközzel fuvaroz - teljesítés helye a főszabály szerint a kötelezett lakhelye, illetve telephelye; ha a kötelezett szállítmányozóval vagy fuvarozóval fuvaroz, a teljesítés helye az a hely, ahol a dolgot a fuvarozónak (szállítmányozónak) átadták; ha a kötelezett maga fuvaroz, a teljesítés helye a jogosult lakóhelye (telephelye). III. A TELJESÍTÉS IDEJE Jogosult ebben az időpontban számíthat a szolgáltatásra, ekkor kell elfogadnia a teljesítést, Kötelezettnek ekkor kell teljesíteni. Általában a teljesítés idejét a felek határozzák meg. Határnap: a teljesítés csak pontosan, dátumszerűen meghatározott napon történhet. Határidő: tűzése esetén a felek egy meghatározott időszakot jelölnek meg a teljesítésre. Véghatáridő: a szolgáltatás teljesítésére a kijelölt határidőig bármikor lehetőség van (a szerződéskötés napja nem számít be) Időszakban: tól-ig (az első nap is beleszámít a teljesítési határidőbe) Lehívás: az egyik fél feljogosítása, hogy egyoldalú nyilatkozatával maga határozza meg a teljesítés időpontját. A teljesítés idejére vonatkozó egyéb szabályok 1. Egyidejű teljesítés Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. Visszterhes szerződések esetén ha maga szintén felajánlja a saját szolgáltatását. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő után köteles teljesíteni. 2. Életfenntartást biztosító szolgáltatások: tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. 3. Előteljesítés. A kötelezett a határnap, illetve a határidő kezdet előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. A jogosult így az előteljesítést nem köteles elfogadni Ha a kötelezett beleegyezés nélkül teljesít korábban Æ felelős őrzés (jogosultnál) Az előteljesítés tilalmának általános szabálya alól két kivétel van; a felajánlott pénztartozást a jogosult a határidő előtt is köteles elfogadni (kamat, kártérítés nem jár, ellenkező kikötés semmis). előteljesítés a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén is lehetséges 4. Halasztás. A felek a teljesítési időt megrövidíthetik, meghosszabbíthatják. A jogosult egyoldalú nyilatkozattal is engedélyt adhat. 5. Visszatartási jog (ius retentionis) Ha a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. (2) Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esett, a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van; a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn. A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el. IV. A TELJESÍTÉS MÓDJA 1. Az együttműködési kötelezettség elve: A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
87
Ez a kötelezettség a jogosultra nézve két nevesített esetet fog át: A jogosult a lehető legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A jogosult a teljesítéskor a kötelezett kérésére nyugtát köteles adni, s köteles visszaadni a kötelezettségről kiállított kötelezvényt. átadással járó költségek (csomagolás, mérlegelés) a kötelezettet, átvétellel kapcsolatos költségek a jogosultat terhelik (pl. kirakás, minőségvizsgálat) 2. A dologszolgáltatások teljesítésének módja a) Általános szabály a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megállapított mennyiség, minőség, választék szerint kell teljesíteni. b) A minőség meghatározása: Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. (nem pontosítja sem az elmélet, sem a gyakorlat). c) A zártfajú szolgáltatás teljesítése Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. A fajlagos szolgáltatások esetén nem fordulhat elő lehetetlenülés, (a kötelezett más forrásból is köteles beszerezni a teljesítendő dolgot). d) Részteljesítés Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve ha kizárta vagy lényeges érdekét sérti. A pénzszolgáltatás mindig osztható. Jogi oszthatatlanság: ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a természetben osztható dolgot a kötelezett egyszerre köteles szolgáltatni. V. TELJESÍTÉS HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL. Ha szerződésben nem szereplő harmadik személy kíván teljesíteni a jogosultnak (kezes teljesít a kötelezett helyett) A jogosult köteles elfogadni a harmadik személy részéről felajánlott szolgáltatást, ha; a kötelezett ehhez hozzájárult; a szolgáltatás nincs személyhez kötve; nem igényel a szolgáltatás olyan szakértelmet, mellyel harmadik személy nem rendelkezik. Nem szükséges a kötelezett hozzájárulása, ha a harmadik személynek érdeke fűződik a teljesítéshez. Ha a harmadik személy jogszerűen teljesített, a jogosult követelése megszűnik, a követelés biztosítékai fennmaradnak. VI. BÍRÓI LETÉTTEL TÖRTÉNŐ TELJESÍTÉS: a szolgáltatás tárgyának a jogosult javára történő letétbe helyezése a bíróságnál A bírói letét hatályos teljesítésnek számít. Csak pénzt, értékpapírt, vagy okirat kiadására irányuló kötelezettséget lehet így teljesíteni ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, székhelye ismeretlen vagy késedelembe esik. (pl. bérbeadó nem fogadja el a bérleti díjat.) A bírósági letét felett a jogosult rendelkezhet, ha nem fogadja el, a bíróság visszautalja a kötelezettnek. VII. BESZÁMÍTÁS 1. A beszámítás feltételei 296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja, melynek erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítás a kötelezettnek a jogosulthoz címzett egyoldalú jognyilatkozata. A beszámítási kifogás érvényesítésének nem előfeltétele, hogy az alperes követelése a keresettel érvényesített követeléssel azonos jogügyletből származzon. Összevetni csak azonos fajtájú szolgáltatásokat lehet (pl. pénzkövetelésbe pénztartozás számítható be) Kifogás legfeljebb a kereseti követelés mértékéig érvényesíthető (keresetet meghaladó marasztalás viszontkeresettel történhet). Kizárólag azonos jogalanyok jogviszonyából eredő kölcsönös követelések alkalmasak a beszámításra. Kivétel: kezesség: a kezes a saját személyében is élhet beszámítással a jogosulttal szemben a kötelezetteket megillető kifogás esetén. engedményezés esetén a követelés átruházásával a jogosult személye is megváltozik. 1. A beszámítás korlátai Beszámításnak nincs helye: olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani. a jogosult létfenntartást biztosító szolgáltatásokkal (tartásdíj, élet - és baleseti járadékkövetelés) szemben törvényi tilalom folytán a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló és a fennálló követelés nem számítható be bírósági úton nem érvényesíthető követelések beszámításának (nem állami engedéllyel lebonyolított fogadásból eredő követelés) Beszámításnak korlátozott: végrehajtás alól mentes követelésbe kizárólag az azonos jogalapból származó ellenkövetelés beszámítására van lehetőség. végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésekbe csak ugyanilyen határozattal megállapított vagy közokiratba foglalt ellenkövetelés számítható be. (végre nem hajtható követelést beszámítással ne lehessen végrehajthatóvá változtatni).
88
B10 - 45. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek. I. SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉG A szerződés fő célja, hogy a felek a szerződésben megjelölt szolgáltatásokhoz jussanak, vagyis szerződést tartalmuk szerint teljesítsék. A felek alkalmazhatnak olyan eszközöket, melyek a teljesítést elősegítik, a jogosult javára biztosítékot, fedezetet jelentenek. A mellékszolgáltatást nemcsak a kötelezett, hanem rá tekintettel harmadik személy is vállalhatja. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek két csoportja: 1. jogosult helyzetét erősítő kötelezettségek A jogosult kárának, költségének fedezetére szolgál nemteljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén: foglaló, kötbér, jótállás, jogvesztés kikötése, 2. kötelezett teljesítésének biztosítására lekötött vagyonértékek, lehetnek személyi vagy dologi biztosítékok: a) Személyi biztosíték: egy meghatározott, alapszerződésen kívüli személy vagyona áll biztosítékként: bankgarancia, kezesség. b) Dologi biztosíték: a kötelezett különít el egy részt vagyonából a teljesítés fedezetére: zálogjog, óvadék, (jogok átruházása) (engedmény) Ezen túlmenően a felek megállapodhatnak további szerződést biztosító módokban is (a szerződés tartalmát a felek állapíthatják meg). Szerződést biztosító mellékkötelezettség alapulhat jogszabályon (társ.i, nemzetgazdasági érdek indokolja), pl. kötelező jótállás terheli: a vállalkozót az általa épített új lakóépületre, illetve abban lévő lakásokra a kereskedőt egyes tartós használatra rendelt termékek tekintetében (itt a jogszabályi rendezés indoka a fogyasztóvédelem). A szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó kikötés önálló főkötelezettségként általában nem jelentkezhet (kivétel: bankgarancia, önálló zálogjog). A szerződésnek, amelyet a mellékkötelezettségek biztosítanak, érvényesnek kell lennie. II. JOGOSULT HELYZETÉT ERŐSÍTŐ KÖTELEZETTSÉGEK A foglaló olyan pénzösszeg vagy más dolog amely a szerződés megkötésekor a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül (ha az alapügylet érvénytelen, vissza kell adni, különben jogalap nélküli gazdagodás). Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A kötbér a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni (kamat kikötése semmis). A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. A kötelező kötbér érvényesítés: A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. A jogosult az igény érvényesítésétől eltekinthet ha meggyőződött arról, hogy a szerződésszegésért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen. A nemteljesítés esetére (teljesítés lehetetlenült, érdekmúlás miatti elállás) kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. 1. A kötbér mint szankció: nem objektív jellegű szankció, funkciója a kötelezett szerződésszerű teljesítésre ösztönzése. 2. A kötbér kárátalány jellege: rendhagyó. A jogosultnak nem kell bizonyítania bekövetkezett kárát, akkor is jár ha nincs kára. A kötbér alapja a kikötött ellenszolgáltatás, oszthatatlan szolgáltatás esetén: a teljes szerződési érték, osztható szolgáltatás esetén: a szerződésszegéssel érintett értékrész. 3. Késedelmi kamat és a kötbér viszonya A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A késedelmi kamat a szerződésszegés objektív, kimentést nem tűrő szankciója, előnyösebb a jogosult számára, mint a kötbér (ami csak felróható kötelezetti szerződésszegés esetén követelhető). 4. A kötbér járulékos jellegű mellékkötelem, osztja a főkötelezettség sorsát. Kötbér után kamat kikötése semmis, de késedelmi kamat jár. Elévülése 5 év. A jótállás (garancia) a jótállás a hibás teljesítés elleni védelem egyik eszköze, szerződésben vállalt kötelezettség, kimentést nem tűrő objektív felelősség, mert a teljesítéskor meglévő hibáért a kötelezett minden körülmények között felel. A jótállás szerződésen, jogszabályon alapulhat, visszterhes szerződést biztosító mellékkötelezettség. 248. § (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
89
Jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért ebben a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. A jótállás szigorúbb a szavatosságnál:, hosszabb időtartamú, a kötelezettet bizonyítási többletteher terhelik, ha ki akarja menteni magát. A kötelező jótállás minimális időtartama 12 hónap, de számos termék esetében 24 hónapos kötelező jótállást ír elő, eltelte jogvesztő határidő, nem vonatkoznak rá az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai. A jótállási időn túl a termék által okozott kárért, a termelői felelősség szabályai szerint lehet kártérítést kérni. Jogvesztés kikötése 250.§ (1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt (pl. részletfizetést, jótállási jogot), amely őt a szerződés alapján megilletné. A túlzó jogvesztést a bíróság mérsékelheti. III. KÖTELEZETT TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRA LEKÖTÖTT VAGYONÉRTÉKEK Személyi biztosíték 1. Bankgarancia: fizetési kötelezettség vállalása a bank részéről, arra az esetre, ha az alapjogviszony kötelezettje nem teljesít. 249.§ A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek (különösen esemény beállta, elmaradása, okmányok benyújtása) esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia visszterhes szerződés. A pénzintézetek csak hitelképes adósért vállalnak garanciát, ezért kötelezettségvállalásukhoz általában viszontbiztosítékot kérnek (pl. jelzálogjog az adós ingatlanára). A bankgaranciát meg kell különböztetni a bankkezességtől. A bankgarancia önálló szerződés, mellyel egy másik szerződést biztosítanak, a bankkezesség járulékos természetű szerződést biztosító mellékkötelezettség. 2. Kezesség A kezesség a szerződés teljesítését szolgáló személyi biztosíték. 272. § (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Egyszerű (sortartó) kezesség Egyszerű kezes egészen addig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől, illetve a megelőző kezesektől. Az egyszerű kezes fizetési kötelezettsége másodlagos, ha a jogosult elsődlegesen tőle követeli a teljesítést, sortartási kifogással élhet. Készfizető kezesség Gyakoribb. A jogosult a kötelezett nem teljesítése esetén közvetlenül bármelyik kezestől kérhet teljesítést. (2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; de kiterjed az esedékes mellékszolgáltatásokra. Dologi biztosíték A kötelezett különít el egy részt vagyonából a teljesítés fedezetére 1. Zálogjog 251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból (lekötött vagyonérték) - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. A zálogjog dolgon, átruházható jogon, vagy követelésen állhat fenn. Fajtái: 1. Kézizálog 2. Jelzálog 3. Keretbiztosítéki jelzálog 4. Bankhitelt biztosító zálogjog 5. Átruházható jogokon és követeléseken fennálló zálogjog 6. Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona 2. Óvadék III. AZ ÓVADÉK Bizonyos szerződések, foglalkozások gyakorlása során fennáll a lehetőség, hogy a kötelezett a jogosult tulajdonában álló nagyobb értékű dolgot használ, kezel. A jogosult biztosítékot igényelhet esetleges nagyobb összegű kárának azonnali megtérítésére. 270. § (1) Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. (2) Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. (4) A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza. Az óvadék idegen szóval: caution money (angol), die Sicherheitsleistung (németül), cautionnement (francia), pl.: lakásbérlet. 3. (jogok átruházása) 4. (engedmény) 5. fedezet elkülönítése és ennek igazolása
90
B11 - 46. A zálogjog. Az óvadék és a kezesség. I. ZÁLOGJOGOK MINT A SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÉKAI 251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból (lekötött vagyonérték) - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. A zálogjog dolgon, átruházható jogon, vagy követelésen állhat fenn. Megállapodás alapján a dolog hasznaira is kiterjedhet. A zálogjog fajtái 1. Kézizálog keletkezéséhez zálogszerződés és a dolog átadása szükséges (történhet harmadik személy kezeihez is - zálogtartó). 2. Jelzálog a jogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklása, így a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad. ingatlan: a szerződést írásba kell foglalni és a zálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni ingó dolog jog: ingót vagy vagyont terhelő zálogjog esetén a szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni és a jelzálogjogot a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett külön zálogjogi nyilvántartásba kell venni. 3. Keretbiztosítéki jelzálog a jogosultat megillető követelés még nem határozható meg pontosan; alkalmazására általában tartós jogviszony esetén kerül sor. Ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni az alapjogviszonyt és a legmagasabb összeget, amelyen belül a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból. 4. Bankhitelt biztosító zálogjog már nem nevesítik külön. A pénzintézet követelését bármelyik zálogfajtával biztosíthatja. 5. Átruházható jogokon és követeléseken fennálló zálogjog Jogosulti együttesség: ha az elzálogosított követelés pénzkövetelés, a követelés kötelezettje kizárólag együttesen teljesíthet a zálogjogosultnak és a követelés jogosultjának (esetleg mindkettőjük javára bírósági letétbe helyezéssel, ha bármelyik így kívánja). 6. Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy ennek meg határozott része is szolgálhat zálogtárgyul. Nem szükséges külön nevesíteni azokat a vagyontárgyakat, jogokat, melyek a zálog tárgyát képezik. A zálogjog keletkezése, tartalma és megszűnése A zálogjogot általában szerződés keletkezteti, de létrehozhatja jogszabály (pl. fuvarozó zálogjoga) és hatósági határozat is. A zálogszerződést szóban is meg lehet kötni; az általános gyakorlat azonban a szerződés írásba foglalása. Vagyon terhelő zálogjog (lebegő zálogjog) esetén a kielégítést veszélyeztető vagyoncsökkenésről értesíteni kell a jogosultat. A megszűnés legfontosabb esetei: Jogosult a zálogtárgyból vagy a tulajdonostól kielégítést kapott. Nem a követelés kötelezettjétől Æ zálogjog átszáll a kielégítőre. Megszűnik az alapkövetelés vagy átszáll a zálogjog átruházása nélkül; A zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát; Elpusztul a zálogtárgy. (tulajdonos felelős Æ új zálogtárgy követelhető, a biztosítási összeg a zálogtárgy helyébe lép; A jelzálogjog általában megszűnik, ha a követelés elévül, a kézizálogjog megszűnik, ha a jogosult visszaadja a zálogtárgyat. A zálogjog érvényesítése A zálogjogosult kielégítése a zálogtárgyból bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik A zálogtárgy birtokosa - a követelés jogosultja - nem szerzi meg automatikusan a zálogtárgy tulajdonjogát nem teljesítés esetén (római jogból ismert lex Commissoria tilalma). Egyéb lehetőségek a zálogbirtokos részére, követelésének kiegyenlítésére: A felek a zálogtárgyat közösen értékesítik a kielégítési jog megnyílta után. (bevétel a jogosultat illeti, de köteles elszámolni). Ha a jogosult záloghitelt üzletszerűen folyósító zálogház, a felek a zálogszerződésben megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgyat a jogosult értékesíti, bírósági végrehajtás mellőzésével és a kielégítési jog megnyílta után. Ha a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, az eredeti követelés megszűnik. Ha a követelés átszáll, a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot a követeléssel együtt lehet átruházni. A zálogjog szorosan kapcsolódik ahhoz a követeléshez, melyet biztosít. Az önálló zálogjog nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem a jogviszony tárgya, főkötelezettség. 269. § (1) Zálogjog az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével is alapítható. A zálogjogosult ebben az esetben a zálogszerződésben meghatározott összeg erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést. Az önálló zálogjoggal az adós általában valamilyen korábbi tartozását szünteti meg. Az önálló zálogjogból történő kielégítés: felek a szerződést felmondják hat havi felmondási idővel, s ezután az általános zálogjogi szabályok szerint történik a jogosult kielégítése. II. AZ ÓVADÉK ÉS A KEZESSÉG A szerződést a kötelezett teljesítési képességét erősítő biztosítékokkal lehet fokozni, amik tulajdonképpen a teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek. Ezek lehetnek: személyhez kötött vagyoni biztosítékok: bankgarancia, kezesség. dologi biztosítékok: óvadék, zálogjog, jogok átruházása, engedmény, fedezet elkülönítése és ennek igazolása, III. AZ ÓVADÉK Bizonyos szerződések, foglalkozások gyakorlása során fennáll a lehetőség, hogy a kötelezett a jogosult tulajdonában álló nagyobb értékű dolgot használ, kezel. A jogosult biztosítékot igényelhet esetleges nagyobb összegű kárának azonnali megtérítésére. 270. § (1) Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Óvadék visszajár, ha a szerződés megszűnt. (2) Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. (4) A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza.
91
Az óvadékból kizárólag az igazolt károk, követelések elégíthetők ki. Az óvadék (szemben a kötbérrel, foglalóval) nem kárátalány jellegű. Kötelezett bizonyíthatja, hogy a kár, a követelés kisebb, mint az óvadék; ekkor a különbözet visszajár (jogosult is bizonyíthatja, hogy követelése, kára magasabb, mint a kapott óvadék) Az óvadék is járulékos jellegű mellékkötelezettség; érvényes főkötelezettség léte szükséges. Az óvadék általában átkerül a jogosult birtokába a szerződés időtartamára; az óvadék harmadik személynek (pl. bank) is átadható. 271. § (1) Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az óvadék idegen szóval: caution money (angol), die Sicherheitsleistung (németül), cautionnement (francia), pl.: lakásbérlet IV. KEZESSÉG A kezesség a szerződés teljesítését szolgáló személyi biztosíték. 272. § (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezesi szerződés az alapügylet jogosultja és a kezes között jön létre. Jogszabály kezesi felelősséget állapíthat meg: pl. épületkárokért való felelősség, engedményező felelőssége A kezesség járulékos mellékkötelezettség, ez több vonatkozásban megnyilvánul: A kezesség érvényes szerződés esetén érvényesül; az érvénytelen szerződést biztosító kezesség is érvénytelen. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelés bírói úton nem érvényesíthető. A kezesség igazodik az alapszerződéshez; a kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ha a főkötelezettséget teljesítik, megszűnik a kezesség. A kezesség fajtái 1. Egyszerű (sortartó) kezesség Egyszerű kezes egészen addig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől, illetve a megelőző kezesektől. Az egyszerű kezes fizetési kötelezettsége másodlagos, ha a jogosult elsődlegesen tőle követeli a teljesítést, sortartási kifogással élhet. 2. Készfizető kezesség Gyakoribb. A jogosult a kötelezett nem teljesítése esetén közvetlenül bármelyik kezestől kérhet teljesítést. (2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; de kiterjed az esedékes mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a felek így állapodtak meg, a kezességet kár megtérítéséért vállalták, a kezességet bank vállalta. Nem teljesítés esetén a jogosult egyenesen a kezestől követelhet teljesítést, bírósági eljárás esetén egyetemleges marasztalásnak van. Ebben az esetben a jogosult valamennyi kötelezettől (adós, kezes, kezesek) az egész tartozást követeli, mindaddig, amíg bárkitől a kötelezettek közül kielégítést nem kap. Ha a kezes teljesít, a követelés a meglévő biztosítékokkal együtt reá száll át. A kezes ez esetben a jogosult helyébe lép. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
92
B12 – 47. Kötelezeti és jogosulti késedelem. A lehetetlenülés. I. A KÉSEDELEM a szerződésben megállapított időpont elmúlása teljesítés nélkül. A késedelem a szerződésszegés egyik csoportja. II. A KÖTELEZETTI KÉSEDELEM (a szerződésszegés egyik nevesített formája) 298. § A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt; más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A késedelem nem más, mint szerződésszegés a teljesítési időre nézve, vagyis a szolgáltatás időleges nemteljesítése. A késedelemnek szubjektív és objektív szankciói vannak. Nem következhet be késedelem, ha: ha a jogosult késedelembe esik (A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja). a kötelezett szerződésszerűen teljesít a kötelezett a lejárat után teljesít felajánlja a szerződésszerű teljesítést, de ezt a jogosult nem fogadja el a lejárat után a felek halasztásban állapodnak meg. 1. A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei felróható késedelem esetén a kötelezett nem tudja kimenteni magát. 299. § (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. a) A kártérítés A kár megtérítése a kötelezettet akkor is terheli, ha a jogosult a teljesítésre igényt tart vagy az elállást választja. A késedelemből származó kártérítési felelősség esetén a szerződésen kívül okozott károkért való helytállás szabályai irányadók. Kártérítésként a kötelezett a jogosult vagyonában a késedelemmel okozati összefüggésben beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a késedelem elszenvedésével keletkezett joghátrány kiküszöböléséhez szükséges összeget köteles megtéríteni. b) A kárveszély viselése (2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna. c) A kötbér kötelezett felróható késedelme esetén követelheti a jogosult, ha késedelem esetére kikötötték (késedelmi kötbér) 2. A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei 300. § (1) A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. (2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el. III. A JOGOSULT KÉSEDELME A jogosulti késedelem esetköre a szocialista polgári jog terméke, a régi magyar magánjog nem ismerte a fogalmat, magánjogi szerzők is elutasították ennek lehetőségét (Szladits Károly, Szászy István). A jogintézmény napjainkbeli létének magyarázata, a felek együttműködési kötelezettsége, melynek megszegése esetén a jogosult is elkövethet szerződésszegést. Jogosulti késedelem esetén is beszélhetünk objektív késedelemről és felróható késedelemről. 302. § A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; (ha a teljesítés hibás, a jogosult azt nem köteles elfogadni) elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíthessen. (pl. munkaterületet nem adja át időben, nem biztosít felszerelést, holott vállalta stb.) c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. (jogosult köteles a teljesítésről nyugtát kiállítani) 1. A jogosulti késedelem szubjektív jogkövetkezménye 303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kötelezett kártérítés jogcímén a jogosult késedelmével okozott teljes kára megtérítésére igényt tarthat és jogosult a birtokában maradt dolog felelős őrzéséből származó költségeinek megtérítésére is. 2. A jogosulti késedelem objektív jogkövetkezményei (2) A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; c) késedelme idejére kamatot nem követelhet. (3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. 304. § A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették. IV. LEHETETLENÜLÉS (a szerződés a megkötése után bekövetkezett valamely okból nem teljesíthető) 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. Kötelezettnek felróható lehetetlenülés (2) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, s ezért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
93
Jogosultnak felróható lehetetlenülés (3) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, s ezért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, követelheti kárának megtérítését. (4) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlen, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. (5) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felel, a másik fél választhat (lehetséges szolgáltatás vagy lehetetlenné válás). Residuum és surrogatum (6) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa (residuum) a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást (surrogatum) kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében. Nem egyenlő a lehetetlen szerződéssel, itt ugyanis a felek olyan szolgáltatást kötnek ki, amely teljesítése valamely okból lehetetlen. A lehetetlenülés okai Fizikai lehetetlenülés a szolgáltatás tárgya megsemmisül, vagy egyéb okból “hozzáférhetetlené válik”. Pl. ellopták. Ha a szolgáltatás fajlagos volt, akkor fizikai lehetetlenülésről általában nem beszélhetünk. Zárt fajú szolgáltatás esetén akkor, ha a teljesítéshez szükséges mennyiség nincs meg. Jogi lehetetlenülés, pl. az közigazgatási hatóság elrendeli egy adott épület lebontását, és így a házban lévő lakásokra vonatkozó bérleti szerződés teljesítése e jogi akadály miatt nem lehetséges. Érdekbeli lehetetlenülés a körülményekben beálló lényeges változás miatt csak rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozatok árán lehetne a szerződést teljesíteni, és ez a kötelezettől nem várható el. A clausula rebus sic santibus érvényesülését a bírói gyakorlat csak szűk körben ismeri el, mivel elvárható a felektől a tájékozódás és a változások kalkulálása. (kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, megszüntetését, egyoldalú jognyilatkozatával felmondhatja vagy elállhat tőle.) Gazdasági lehetetlenülés, rendkívüli gazdasági körülmények között állhat be, (pl.: a szerződés megkötése után a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között nagyon jelentős eltolódás következik be)
94
B13 – 48. A szerződés megszűnése teljesítés nélkül. Az elévülés. A szerződések megszűnésének rendes esete, ha tartalmának megfelelően teljesítik. Előfordul azonban, hogy a szerződés teljesítés nélkül szűnik meg. Ez előfordulhat: 1. A felek akaratából (megszüntetés, felbontás, elállás); • kétoldalú nyilatkozattal (megszüntető, ill. felbontó szerződés); • egyoldalú nyilatkozattal (felmondás, ill. elállás). megszűnhet: - a jövőre nézve (ex nunc); - vagy a szerződés megkötésére visszaható (ex tunc) hatállyal. 2. A felek akaratán kívüli okból (közhatalmi aktus, confusió, halál, vagy lehetetlenülés miatt). A szerződés megszűnése általában az egész szerződést megszünteti, de előfordul, hogy a szerződésnek csak egy része szűnik meg. I. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK AKARATÁBÓL 1. A megszüntető szerződés Ha a felek a jövőre nézve kétoldalú nyilatkozattal kívánják megszüntetni a szerződést, Ebben az esetben a megszűnés időpontjáig esedékes szolgáltatásokat, s azok ellenértékét teljesíteni kell. 2. A felbontó szerződés Ha a felek kétoldalú nyilatkozattal keletkezésére visszaható hatállyal bontják fel a szerződést. Ekkor úgy kell eljárni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna, vagyis az eredeti állapotot kell helyreállítani. A szerződés felbontásával kapcsolatban két gyakorlati kérdés merül fel: vannak olyan használati szerződések (bérlet, lízing), melyeknél értelemszerűen kizárt az eredeti állapot helyreállítása, ezeket csak a jövőre nézve megszüntető szerződéssel lehet felszámolni. felbontás esetén felmerülhet, hogy a visszaszolgáltatott dolog időleges használatáért ellenértéket számolnak fel. Ha a szerződés érvényessége megszabott alakhoz kötött, a megszüntetés, felbontás is csak a megszabott alakban érvényes. 3. A felmondás másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozat, mely a (határozatlan időre kötött) szerződést jövőre nézve szünteti meg. A felmondásig esedékes szolgáltatásokat teljesíteni kell. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a meghatározott ideig fennmarad. Felmondás alapulhat: felek megállapodásán, jogszabályon, szólhat azonnalra (rendkívüli), vagy meghatározott időre (rendes). Rendkívüli felmondás: a szerződés a felmondás időpontjában szűnik meg, általában valamelyik fél súlyos szerződésszegése alapozza meg. A felek kiköthetik a rendkívüli felmondás okait. A rendkívüli felmondást indokolni kell. Rendes felmondás: meghatározott felmondási idő van, mely alatt a szerződés hatályában még fennmarad. A felmondási időt vagy jogszabály, vagy a felek határozzák meg. A rendes felmondást nem kell indokolni. 3. Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést, keletkezésre visszaható hatállyal számolja fel. Az elállást célzó nyilatkozat eredménye in integrum restitutio. Az irreverzibilis szerződéseknél erre nincsen mód, elállás sincs. (2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti. (3) Nem gyakorolhatja elállási jogát az, aki a már megkapott szolgáltatást nem vagy jelentősen csökkent értékben tudja visszaadni. Az elállás alapulhat Jogszabályon: objektív elállás (pl.: szállítási, vállalkozási szerződésnél), indoklás nélkül, de kártalanítás jár szankciós elállás: súlyos szerződésszegéshez érdekmúlás is párosul ingyenes és bizalmi szerződések esetében a bizalom megrendülése, körülmények lényeges változása adhat okot elállásra. Szerződésen: felek megállapodása is nyújthat elállási jogot, általában érdekmúláshoz kapcsolódóan. Azok a szerződések, melyek természetüknél fogva nem bonthatók fel (tartós jogviszonyok, pl. bérlet), ott elállás sem lehetséges. Az ilyen típusú szerződések felmondással szüntethetők meg, egyoldalú nyilatkozattal. 4. Az elegendő szerződés és a lemondás: Ptk. nem szól róluk, gyakorlatban léteznek. elegendő szerződés: a felek kétoldalú nyilatkozattal a szerződésből folyó valamely kötelezettséget megszüntetik, lemondás: esetén ugyanez egyoldalú nyilatkozattal történik (pl. bérbeadó lemond a hátralékos bérleti díjról). II. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK AKARATÁN KÍVÜLI OKBÓL 1. Közhatalmi aktusok Közhatalmi aktussal, kívülről csak kivételesen lehet beleavatkozni a szerződési folyamatba. Ezeket jogszabály állapítja meg: Törvény alapján szűnik meg a szerződés (pl. a polgári jogi társaság, ha a tagok száma egy főre csökken). Bírósági határozat alapvetően csak módosíthatja vagy létrehozhatja a szerződést kivételes esetben. A bíróság szerződés megszüntetési jogának a tartási szerződések esetén van gyakorlati jelentősége. Közigazgatási határozat, kivételesen szüntetheti meg a szerződést (pl. ingatlan kisajátítása, megszünteti a bérleti szerződést). 2. A confusio (személyegyesülés) Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. 3. A halál, mint szerződésszüntető körülmény egyik fél halálával rendszerint nem szűnik meg a szerződés. Pl. az örökhagyó halálakor vagyona egyetemes jogutódjára száll át. Kötelezett halála megszünteti a szerződést, ha a szolgáltatás csak személyesen volt teljesíthető (pl. megbízás) Jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő tartására irányult, vagy kizárólag az ő szükségleteinek fedezésére volt alkalmas (pl. tartási szerződés, öröklési szerződés). Jogi személy jogutód nélküli megszűnése gazdálkodó szervezetek esetében a végelszámolás és a felszámolás. 4. Az objektív lehetetlenülés Ha a szerződés megkötése után bekövetkezett valamely okból nem teljesíthető, lehetetlenülésről beszélünk. A szerződés lehetetlenülése nem tévesztendő össze a lehetetlen szerződéssel. Lehetetlen szerződésnél ugyanis a felek eredetileg olyan szolgáltatást kötöttek ki, amely teljesítése valamely okból lehetetlen: az ilyen szerződés semmis. Az objektív lehetetlenülés esete: senkinek fel nem róható ok lehetetleníti a teljesítést: jogi következménye a szerződés megszűnése.
95
A szerződés a jövőre nézve (ex tunc) szűnik meg, a már teljesített szolgáltatásokkal el kell számolni, az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás, pedig visszajár. III. AZ ELÉVÜLÉS AZ IDŐ HATÁSA AZ IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE Az időmúlás olyan jogi tény, amelynek kétféle hatása lehet a szerződésből származó igények érvényesítésére: megszünteti az alanyi jogot, az igény érvényesíthetőségét: ez a jogvesztés nem szünteti meg az alanyi jogot, de kizárja annak állami úton való érvényesíthetőségét: ez az elévülés A magyar jog kivételesen állapít meg jogvesztő határidőt (pl. szavatossági határidők) Az elévülés indoka egyrészt, hogy aki a követelést hosszabb időn át nem érvényesíti, annak a magatartását gyakorlatilag úgy kell tekinteni, hogy "felhagyott" az igénye érvényesítésével, másrészt viszont a kötelezettet sem lehet egy bizonyos idő után bizonytalanságban tartani azzal, hogy az ellenérdekű fél bármikor érvényesítheti a követelését. Elévült követelés: beszámítási kifogásnál lehet érvényesíteni, naturalis obligatio Az elévülés folytán az alanyi jog nem szűnik meg, természetes kötelemként funkcionál, az elévült követelés teljesítése nem ad alapot a kötelezettnek arra, hogy a teljesítését tartozatlan fizetésnek minősítse és azt a jogosulttól a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelje. alanyi jog megmarad Bizonyos esetekben kizárt az elévülés: például tulajdonjogi igény nem évül el AZ ELÉVÜLÉSI IDŐa korábbi magyar magánjogban az általános elévülési határidő 32 év volt, 324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévülési határidő anyagi jogi határidő, ezért arra az eljárásjogi törvény szabályai nem alkalmazhatóak. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Különleges elévülési idők bűncselekménnyel okozott kár – büntethetőség el nem évüléséig veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítése – 3 év tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék – 6 hónap szavatossági igények – 6 hónap, hatóság ennél rövidebb, hosszabb időt is megállapíthat szerződések megtámadása – 1 év fuvarozási szerződésből eredő igények – 1 év főköveteléstől függő mellékkövetelés (pl. kamat, foglaló): főköveteléssel együtt évül el [324.§ (2)]. Elévüléssel kapcsolatos szabályok 324.§ (3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza. 325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. (2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülés nyugvása 326.§ (2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül (egyéves vagy rövidebb esetében 3 hónap) a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. 1. bírói gyakorlat szerint ennek okai lehetnek: teljesítésre adott halasztás jogosult kártérítési követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni (míg a kár értékéről nem szerzett tudomást) felek egyezségi tárgyalásai alatt ha nincs törvényes képviselet, vagy érdekellentét van a törvényes képviselő és a képviselt között 2. joghatásai a nyugvástól számított egy évig a követelés érvényesíthető, még akkor is, ha különben a határidő lejárt ha az elévülési időből egy évnél kevesebb van hátra, az elévülés az ok megszűnte után egy évvel meghosszabbodik ha több, mint egy év van hátra, a nyugvás nem vehető figyelembe Általános joghatása tehát, hogy: meghosszabbítja az elévülés határidejét Az elévülés megszakadása jogosult követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást tesz a jogosult bírói úton érvényesíti követelését felek megegyezéssel módosítják a követelést a tartozást elismeri a kötelezett az engedményezésről való értesítés megküldése a kötelezettnek AZ ELÉVÜLÉS HATÁSA AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRE elévült követelés bírói úton nem érvényesíthető, önkéntesen teljesített követelést nem lehet tartozatlan fizetésként visszakövetelni a kötelezett kifogással érvényesítheti az elévülést, erre a bíróság figyelmezteti, ha azt hivatalból észleli
96
B14 – 49. A kártérítési felelősség általános szabályai. Kártérítés és kártalanítás. I. A polgári jogi felelősség általános szabálya: 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. A következő területeken érvényesül: a szerződésen kívüli felelősség általános esete a szerződéssel okozott kár esete a szerződésen kívüli felelősség egyes esetei 318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye. II. A kárkötelem szerkezete: Alanyai: Jogosulti pozícióban a károsult (term. szem., jogi szem.) – kötelezetti pozícióban a károkozó (csak vétőképes személy) Tárgya: károkozás esetén a jogviszony közvetlen tárgya az okozott kár megtérítése, Tartalma: Azon jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a jogviszonyban a feleket megilletik, illetve terhelik. Jogok: követelni Károkozói oldalon: Jogosult a káronszerzés tilalmára hivatkozva a residuumra (maradványérték), valamint hivatkozhat arra, hogy a károsult is közrehatott a kár bekövetkeztében. Kötelezettségek: Károsulti oldalon: A kármegelõzés és a kárenyhítés körében Károkozói oldalon: Fõkötelezettsége a reparáció, amely a köteles úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában károsult kárehyhítési költségeit is magába foglalja. elvárható. Ha mentesülésre hivatkozik, akkor terheli a bizonyítási Köteles bizonyítani a kárt, annak mértékét és az okozati kötelezettség arra nézve, hogy magatartása nem volt jogellenes és nem volt felróható. összefüggést. Káronszerzés tilalma: ha a károkozó a teljes kárt megtéríti, akkor a maradványt (residuum) köteles a károkozónak kiadni. Ha a károsodott tárgy helyébe új dolog lép (surrogatum), azt is köteles a károkozónak kiadni. Károsulti oldalon: A károsultnak joga bekövetkezett kárának megtérítését (reparáció)
van
III. A 339. § (1) elemei és részletes elemzése: 1. „Aki másnak…”: „Aki”, tehát a közvetlen károkozó természetes személy lehet (de: jogi személy mögöttes felelős, a kárt természetes személy okozza). A személy önmagának okozott kára viselésére más személyt nem lehet kötelezni. Ha a károkozó és a károsult együtt okozzák a kárt Æ kármegosztásnak van helye. 2. Jogellenesség: Szűk értelemben: polgári jogi jogszabállyal ellentétes magatartást jelent. Tág értelemben: minden károkozás jogellenes (kivéve ha jogszabály kifejezetten megengedi) Jogellenességet kizáró körülmények: Jogos védelem: Szükséghelyzetben okozott kár: Károsult beleegyezése: Jogosultság rendeltetésszerű gyakorlásával okozott kár. A jogellenes magatartás megvalósulhat tevésben és nem tevésben 3. A kár: A kár minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. Ennek megfelelően különbséget teszünk vagyoni és nem vagyoni károk között. Vagyoni károk fajtái: Felmerült kár (damnum emergens): A károsult vagyonában beálló közvetlen értékcsökkenést jelenti. Indokolt költség: vagyoni és nem vagyoni kár csökkentéséhez szükséges költség, csökkenti a károsult vagyonát. Elmaradt jövedelem (lucrum cessans): érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nincs Nem vagyoni kár: a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti, amelynek vagyoni eszközzel történő meghatározása és ezáltal a teljes reparáció biztosítása a jogalkotó célja a nem vagyoni kártérítés jogintézményével. 4. Okozati összefüggés: károkozó akkor felel, ha jogellenes, felróható magatartása és az okozott kár között okozati összefüggés van. Ha jogellenes magatartás nem okoz kárt, nem állapítható meg a felelősség. Ha kár van, de azt nem jogellenes magatartással okozták (pl. vis maior – elháríthatatlan erőhatalom) Az okozatossággal kapcsolatban több elmélet született: Feltételek egyenértékűségének elmélete (conditio sine qua non): John Stuart-Mill felfogásán alapul. Valamely eredménynek oka annak minden olyan előzménye együttvéve, amely elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy az eredmény beálljon. Okkiválasztó elméletek: Fő képviselője Buri. A feltételek egyenértékűségéből indulnak ki, az okok között szubjektív módon válogatnak. Ez azért veszélyes, mert a bírónak túlságosan tág teret enged az egyéni mérlegelésre. Eörsi véleménye: Az okozati összefüggést akkor lehet megállapítani, ha az említett magatartás nélkül a kár nem következett volna be; 5. Felróhatóság: A felelősség megállapításánál: nem a jogsértő egyedi, személyes tulajdonságai nem egy mindenkire kötelező általános és elvont zsinórmérték alapján hanem tipizálás útján a konkrét helyzetben általában elvárható magatartás alapján ítélik meg a cselekedetet.
97
Szándékos a károkozó magatartása, ha a károsodással járó célra irányul, gondatlan, ha a károkozó nem számol a károsodás lehetőségével, vagy gondatlanul bízik a károsodás elmaradásában. (pl. ha a fuvarozó a kárt szándékosan okozta, minden kárért felel.) 6. Vétőképesség: A vétkesség (felróhatóság) csak akkor állapítható meg, ha a kárt okozó személynek belátási képessége volt, vagyis vétőképes. Bírói gyakorlat mérlegelés alapján 12 évtől állapítja meg a kiskorúak vétőképességét. 7. A bizonyítási teher: A Ptk. az exculpációs (kimentéses) felelősségi rendszert alkalmazza. Vélelmezi a károkozó vétkességét, amely alól ki kell mentenie magát. A Ptk. rendszerében megoszlik a bizonyítási teher viselése: A károsultnak kell eredményesen bizonyítania jogellenességet a kárt (és annak mértékét); az okozati összefüggést. A károkozónak kell bizonyítania, hogy: károkozása vétlen joggellenességet kizáró ok állt fenn (Ritkán előforduló esetekben a károsultnak kell bizonyítania a vétkességet is: pl. a vendégnek kell bizonyítania a szálloda vétkességét, ha olyan dolgaiban (készpénz, értékpapír) következett be kár, melyet megőrzésre kifejezetten át kellett volna adnia.) IV. Kárenyhítési kötelezettség és kármegosztás: 340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. (2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. V. Kármegelőzés károsodás veszélye esetén 341. § (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására. (2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő. VI. A felelősség korlátozása és kizárása szerződéssel. Beleegyezés a károsításba. 342. § (1) Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja. (2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és az társadalmi érdeket nem sért, veszélyeztet. VII. Jogos védelem 343. § A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. VIII. Kártérítés több személy együttes károkozása esetén: 344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. (2) A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. (3) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. X. Kártérítés és kártalanítás: Kártérítés: kártérítés fizetéséről akkor beszélhetünk, amikor jogellenes károkozásról van szó. Kártalanítás: fogalma a jogos károkozáshoz kapcsolódik. Vagyoni helytállást jelent bizonyos, jogszabályban meghatározott jogszerű károkozásokért. Jogos károkozás lehet pl.: a szükséghelyzetben okozott kár, a károsulti beleegyezéssel okozott kár, szomszédjogok gyakorlása, az állam részéről végrehajtott kisajátítás Az állami részről végrehajtott kisajátítást azonnali, teljes és feltétlen kártalanításnak kell követni (Alkotmány). Károsulti beleegyezéssel okozott károkért nem jár kártalanítás. Bizonyos szempontból szigorúbb szabályok vonatkoznak a kártalanításra, mint a kártérítés fizetésére, ugyanis a felróhatóság eleme kártalanítás esetén közömbös.
98
B15 – 50. A veszélyes üzemi felelősség. A veszélyhelyzethez kapcsolódó felelősség már jelen van a XI. sz. angol jogban (safety keep - mindenki felelős a saját házi tüzéért). A veszélyes üzem mai gondolata főleg az építkezési károkhoz kapcsolódva alakult ki az angol jogban. A XIX. sz. francia jogfejlődés a gondatlanság fogalmának általános kiterjesztő értelmezésével rendezte a veszélyes üzemi felelősséget). A magyar vasúti tv. (1874), az ipari és gyári üzemek felelősségéről szóló tv. (1893) vezeti be a veszélyes üzemek felelősségi rendszerét. I. ÁLTALÁNOS ALAKZAT ÉS A SPECIÁLIS FELELŐSSÉG VISZONYA 1. Általános felelősségi alakzat 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk-ban nem a vétkesség (szándékos, gondatlan) lesz a felelősség alapja, hanem az objektivizált felelősségi alap: a felróhatóság. 2. Speciális felelősségi alakzat 345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ez vonatkozik arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. (2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. (4) A kártérítési követelés három év alatt elévül. 3. A két felelősségi forma összevetése a veszélyes üzemi felelősség fogalmából hiányzik a jogellenesség, (de minden károkozás jogellenes, amely nem jogszerű). szűkebb az alanyi kör károsult kimentheti magát, de a kimentési ok szűkebb (fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok) 4. A fokozott veszéllyel járó tevékenység a Ptk-ban környezetet veszélyeztető tevékenység: a környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó (pl. permetezés) tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár, arra a Ptk. fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. természetvédelmi szabályok megszegése: fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kár szabályai élnek (pl. vadállat tartása) 5. A bírói gyakorlat alapján veszélyes üzemi tevékenységnek minősülnek a gépi erővel hajtott járművek a gépi erővel működő üzemek, a villamos energiát termelő és átalakító üzemek, építkezések, bányák, gázművek és vízművek vízlépcső, zsiliprendszer, vízi erőmű robbanóanyagok, sugárzó anyagok, mérgező anyagok, vegyi anyagok előállítása, tartása, felhasználása, lőfegyver tartása viszonylag kezdetleges tevékenység is lehet – pl. kavicskitermelés nyílt láng használata önmagában nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, de pirotechnikai eszközök használata igen. Szaporodnak azok a jogszabályok is, amelyek a szigorú felelősségi szabályok alkalmazását kívánják: atomenergia alkalmazásához kapcsolódó bizonyos károkozások esetén, vadászati jog jogosultja köteles az olyan kárt megtéríteni, amit a vad okoz erdőgazdaságon kívül harmadik személynek. II. AZ ÜZEMBENTARTÓI KÖR A szigorú felelősség a veszélyes üzemi tevékenység folytatóját terheli (veszélyes üzem fenntartója, üzembentartója). A tulajdonosi és üzembentartói minőség leggyakrabban egybeesik (köt. gépjármű felelősségbizt. Æ forgalmi eng.be bejegyzett személy). Ha a veszélyes üzemet hosszabb-rövidebb időre átengedték másnak Æ átengedés tartós-e (ha igen, üzembentartói minőség átszáll). III. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS A veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha okozati összefüggés állapítható meg a fokozott veszéllyel járó tevékenység és a kár között. IV. KIMENTÉS A fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató mentesül a felelősség alól, ha: a kár oka elháríthatatlan és kívül essék a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén (külső, elháríthatatlan ok). Elháríthatatlan ok lehet: erőhatalom: (vis maior) károsító hatását emberi erővel nem lehet elhárítani (pl. természeti erők), üzem körén kívül lép fel a károsult elháríthatatlan közrehatása, tekintet nélkül arra, hogy ezért a közrehatásért hibáztatható-e; harmadik személy elháríthatatlan cselekménye; (pl. valaki féktávolságon belül váratlanul a gépkocsi elé lép) más külső erő, esemény (pl. állat) elháríthatatlan behatása. A bizonyítási teher a kimentés körében a károkozón van. A károsulti magatartás értékelése ha a kár elháríthatatlan, a károsulti felelősség nem áll be ha a kár elhárítható és nincs felróható károsulti közrehatás, a károsulti felelősség beáll ha a kár elhárítható, de van felróható károsulti közrehatás, kármegosztás alkalmazására kerül sor 345.§ (2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. A kármegosztás aránya a felróható közrehatáshoz igazodik. V. A FOKOZOTT VESZÉLLYEL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK TALÁLKOZÁSA, KÖZÖS KÁROKOZÁS 346. § (1) Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. (3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát felróhatóság hiányában mindegyik fél maga viseli. (4) Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszabályok állapítják meg.
99
Külső viszonyban, azaz a károsult irányában - fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok szerint - egyetemlegesen felelnek (pl. koncert rendezőjének és a fellépő zenekarnak az egyetemleges felelőssége Æ pirotechnikai eszköz baleseti kárt okoz). Egymás közötti belső viszonyukban a jogszabály egyfajta sorrendet állít fel, a felelősség súlyosságát mintegy értékelve ezáltal: a felelősség általános szabályait kell elsődlegesen alkalmazni; ha egyik félnek sem róható fel az általános felelősségi szabályok szerint, az dönt, hogy melyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza a károkozás. ha se felróhatóság, se rendellenesség nincs, mindegyik károsult viseli a saját kárát. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt úgy, hogy kívülálló nem károsodik. VI. A FELELŐSSÉG KORLÁTOZÁSA, KIZÁRÁSA. ELÉVÜLÉS 345.§ (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis: ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. (4) A kártérítési követelés három év alatt elévül. VII. A VESZÉLYES ÜZEMI FELELŐSSÉG ÉS AZ ÜZEMI BALESET VISZONYA (4) Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszabályok állapítják meg. A munkáltató vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért. Csak akkor mentesülhet a felelősség alól ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Munkavállaló vétkes közrehatása esetén kármegosztásra kerülhet sor.
100
B16 - 51. Speciális felelősségi alakzatok. A SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK TÍPUSAI 1. A veszélyes üzem működéséből eredő felelősség: 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért 3. Felelősség az alkalmazott, szövetkezeti tag károkozásáért 4. A közigazgatási jogkörben okozott kárért fennálló felelősség (alkalmazottért való felelősség speciális esete), 5. Felelősség a megbízott, képviselő károkozásáért 6. Az állatok által okozott károkért való felelősség 7. Felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásért 8. Felelősség esetei a Ptk-n kívül: termékfelelősség, orvosi felelősség, atomkár, bányakár 1. A VESZÉLYES ÜZEM MŰKÖDÉSÉBŐL EREDŐ FELELŐSSÉG: 345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ez vonatkozik arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. (2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. (4) A kártérítési követelés három év alatt elévül. 2. FELELŐSSÉG A BELÁTÁSI KÉPESSÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZEMÉLYEK KÁROKOZÁSÁÉRT: Vétőképesség természetes személynél a polgári jogi felelősségre vonás feltétele, hogy a károkozó vétőképes legyen. 347. § (1) Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (3) A károkozó belátási képességének hiányára, fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt maga idézte elő. (actio in libera causa) (Vizsgálni kell, hogy van-e oksági kapcsolat a jogellenesen okozott kár és a felróható módon előidézett vétőképesség hiánya között. Kétszeres kimentés: a károkozó személy, aki maga idézte elő vétőképtelen állapotát, kimentheti magát, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gondozó felelőssége Akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos arra a polgári jogi felelősség eszközével nem lehet hatni A reparációs cél megkívánja, hogy a károsult ilyen esetben se legyen kénytelen a kárt viselni. A felelősségre vonható személy: a vétőképtelen gondozója. A gondozó jogszabály, bírósági, hatósági határozat, szerződés alapján a vétőképtelen személy felügyeletére köteles. A gondozó felelőssége önálló, és nem járulékos: nem más személyért való felelősséget jelent (mint az alkalmazottért valófelelősség). Saját felróható magatartásáért felel, a releváns ok nem a vétőképtelen magatartása, hanem a gondozó mulasztása. A vétőképtelen személynek egyidejűleg több gondozója is lehet, felelősségük egyetemleges. A felelősségalapító méltányosság (2) Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, ha az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik. Vétőképes kiskorú és a gondozó egyetemleges felelőssége 347. § (4) Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és a károsult bizonyítja (direkt bizonyítás), hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelős. 3. FELELŐSSÉG AZ ALKALMAZOTTI, A SZÖVETKEZETI TAG KÁROKOZÁSÁÉRT: Ha az alkalmazott (szövetkezeti tag) által munkaviszonyával összefüggően harmadik személynek okozott kárért felelőssége megállapítható a felelősség alanyaként elsődlegesen a munkáltató áll a kötelezetti oldalon. Megtérítési igény: a kárt okozó alkalmazott a munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján köteles helytállni a munkáltató felé. 4. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁRÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG: Közigazgatási hatósági ügy minden ügy, amelyben közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot, kötelességet állapít meg, adatot, tényt, jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez, A felelősség általános feltételei államigazgatási jogkörben; kárt okoznak; a kárt okozó magatartása jogellenes; és felróhatóan jár el; okozati összefüggés van a kár és a jogellenes, felróható magatartás között; továbbá a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A “rendes jogorvoslat” e tényállás tekintetében a fellebbezés. Amennyiben kimerítette a károsult választhat: jogerős határozat felülvizsgálatát kéri a bíróságtól kártérítési pert indít. (érvényesítésre nyitva álló időre az általános szabályok irányadók, elévülés öt év). Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott károkért való felelősség: Büntető és polgári ügyekben eljáró bíróságokra vonatkozik. Az önálló bírósági végrehajtó és a közjegyző károkozása Æ Ptk. 339.§ A kártérítési felelősséget – felróhatóság hiányában – nem alapozza meg a téves jogértelmezés, téves bizonyítékok mérlegelés. Ügyészségi jogkörben okozott kárt akkor lehet megállapítani, ha az ügyész: Ügyészi jogkörben eljárva; Jogellenesen és felróhatóan; Kárt okoz (okozati összefüggés); és Rendes jogorvoslati lehetőséggel nem volt elhárítható, a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.
101
5. FELELŐSSÉG A MEGBÍZOTT ÉS A KÉPVISELŐ KÁROKOZÁSÁÉRT: Felelősség a megbízott károkozásáért: 350. § (1) A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Akkor kerül rá sor, ha A felek között megbízási jogviszony áll fenn; A megbízott a megbízás teljesítése során, de nem szerződésszegéssel okoz kárt; A károsult “harmadik személy”, aki a szerződő felek körén kívül esik; A megbízott a felelős a károkozásért. A károkozó törvényes képviselő felelőssége (3) A törvényes képviselő (szülőt, gyámot, vagy a gondnok) károkozásáért a képviselt személy nem felelős (akkor sem ha vétőképes). 6. AZ ÁLLATTARTÓK FELELŐSSÉGE Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Az állattartó rendszerint az állat tulajdonosa, de lehet más is (aki az állatot saját érdekében gondozza, tartja). Az állattartó felelőssége a felróhatóságon alapul. A vadállat tartása szigorúbb felelősséget jelent, mert fokozott veszéllyel járó állattartói tevékenységnek minősül. Vadállat: természeténél fogva kiismerhetetlen, fokozott veszélyt jelent az életben előforduló eseményekre Vadon élő állat: szabadon, természetes környezetben élnek, állami tulajdonban vannak. A vadállat és a vadon élő állat lehet azonos (pl. a mezei nyúl nem vadállat). Ha azonban nincs olyan személy (pl. állatkert, cirkusz), aki a vadállat tartójának minősülne, akkor érvényesül a károsult viseli azt a kárt, amelynek megtérítésére senki sem kötelezhető. (casus nocet domino). Vadon élő állatok által okozott károk megtérítése (vadkárok) A vadkár fogalma: vadon élő állatokban erdőgazdaságban, szőlőben, gyümölcsöcsben, szántóföldön, erdősítésben okozott kár. A hatályos jog egyfajta “önrészként” telepíti a kár 5%-t a károsultra. A vadászatára jogosult köteles a vadkárt megtéríteni, ha a kár a vadászterületén következett be, a vad az ő vadászterületéről ment ki. 7. FELELŐSSÉG AZ ÉPÜLETKÁROKÉRT: Az épületekkel kapcsolatos károkért fennálló felelősség egyfajta “mögöttes felelősség”. A jogalkotó az épülettulajdonos felelősségét helyezi előtérbe, a károkozó személyét ugyanis sok esetben nehéz bizonyítani. a) Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságából másra háruló kár: Az épület “statikus” állapotban van és nyugalmi helyzetben vezet károsodásra valamilyen lehulló tárgy, épületet alkotó rész, tartozék. Ha az épületen munka folyik (pl. tetőfedés) az veszélyes üzemi tevékenységnek minősül. A tulajdonos felelőssége is felróhatósági elven nyugszik, lehetősége van kimentésre, ha bizonyítja, hogy az építkezésre vonatkozó szabályokat nem sértették meg és a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A károsult irányában a tulajdonosi minőségnek van jelentősége (mindegy hogy építette vagy vásárolta). b) Az épületekre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért az felelős, akinek érdekében kifüggesztették a tárgyat. c) A lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár: A főszabály itt az, hogy a károsulttal szemben a lakás bérlője, ill. használója (pl. tulajdonos, haszonélvező) felel. A felelősség kimentésének akkor van helye, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben (pl. betörő). Ha megnevezi a károkozót helytállási kötelezettsége kezesi felelősséggé alakul. Ha üzletből, raktárból dobták ki a tárgyat, a helyiség használója (vevőért, ügyfélért is) felel. d) Közös használatú helyiségekből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozásokért az épület tulajdonosa a felelős. Felelőssége kezesi felelősség ha a károkozót megnevezi. A felelős személy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelheti. 8. FELELŐSSÉG ESETEI A PTK-N KÍVÜL: TERMÉKFELELŐSSÉG, ORVOSI FELELŐSSÉG, ATOMKÁR, BÁNYAKÁR: termékfelelősség: jogi kényszerhelyzet (sok leégett tv, stb.) szülte, a kárt szenvedett személy közvetlenül fordulhat a termék gyártója ellen a termék által (rendeltetésszerű használat esetén) okozott kár megtérítéséért. orvosi felelősség: Wirchow dolgozta ki az orvosi műhibáért való felelősséget, a szükséges figyelmesség, óvatosság hiánya a gyógyítás általánosan elismert szabályai ellenében. A beavatkozás kockázatát ugyanakkor a beteg viseli. Termékfelelősség is lehet Æ fertőzött vér atomkár: békés célú felhasználás is súlyos károkat okozhat (1986 – Csernobil), a nukleáris létesítmény engedélyesének felelőssége bányakár: általában jogszerű tevékenység gyakorlása során bekövetkező károsodás (patak elapad, ház összeomlik) a bányavállalkozót terheli a kártalanítási kötelezettség.
102
B17 - 52. A felelősség módja, a kártérítés mértéke. Az általános kártérítés és a nem vagyoni kár. I. A KÁRTÉRÍTÉS ELHATÁROLÁSA MÁS JOGINTÉZMÉNYEKTŐL 318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye. 1. Kártalanítás vagyoni helytállást jelent bizonyos, jogszabályban meghatározott jogszerű károkozásokért. Kártalanítás akkor jár, ha jogszabály külön kimondja. 2. Negatív interesse: hatályos jogunk szerint csupán ez (kiadások, költségek stb.) követelhető. A pozitív interesse megtérítése esetén azt kell vizsgálni, mekkora lett volna a jogosult vagyona, ha a szerződés teljesül. 3. Utaló magatartás Bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt, alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. Nem követeli meg a jogellenességet, felróhatóságot, s jogkövetkezményként nem kártérítés, hanem kártalanítás jár. 4. Kárpótlás a Ptk. a nem vagyoni kár teljes megtérítését kárpótlás formájában írja elő. 5. Jogalap nélküli gazdagodás aki más rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Jogilag akkor merül fel a jogalap nélküli gazdagodás, ha nincs más jogcím, ami a tényleges gazdagodás mértékét rendezné. II. A KÁRTÉRÍTÉS ELVEI A teljes kártérítés elvea kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani (in integrum restitutio), ha nem lehetséges, vagy a károsult alapos okból nem kívánja, köteles a kárt megtéríteni. Káronszerzés tilalma a károsult a károkozás következtében a károkozó rovására alaptalanul nem gazdagodhat. Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa (residuum) a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást (surrogatum) kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében. A károsult magatartásának az értékelése a kárenyhítés, kármegelőzés körében Nem kell a kárnak azt a részét megtéríteni, amely abból származott, hogy a károsult a kár elhárítása, körében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (ilyenkor kármegosztásra kerül sor). III. A KÁRTÉRÍTÉS MÓDOZATAI (2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése akkor indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az rendelkezésére áll. A KÁR FOGALMÁNAK TARTALMI ELEMEI tényleges kár, értékcsökkenés, amely a vagyonban keletkezik a károkozó körülmény folytán; elmaradt vagyoni előny; nem vagyoni hátrány, amelynek megtérítése kártérítés formájában történik; indokolt költség, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A KÁR MEGTÉRÍTÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el, amíg a bűncselekmény büntethető. A határidő elévülési jellegű. Helye van a nyugvásnak, amennyiben menthető okból nem tudja érvényesíteni jogait. 1 éven belül a kártérítés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy 1 évnél kevesebb van hátra. IV. A VAGYONI KÁR Felmerült kár (damnum emergens) amellyel a károsult vagyona csökkent közvetlenül a károsító magatartás hatására. Indokolt költség: vagyoni és nem vagyoni kár csökkentéséhez szükséges költség, csökkenti a károsult vagyonát. Elmaradt jövedelem (lucrum cessans): érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nincs A vagyoni kár pénzbeni megtérítése történhet egy összegben, járadékban vagy kombináltan. A döntés joga a bíróságé. V.ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS ÉS A NEM VAGYONI KÁR 1. Általános kártérítés A hagyományos magánjogi törvénykönyvek általában ismerték a nem vagyoni kártérítés intézményét. A hazai szocialista jogfelfogás szerint ilyenfajta károk megtérítésére nem kerülhetett sor, LB megszűntette 1953-ban. Az általános kártérítést arra használták, hogy némi kárpótlást nyújtsanak a nem vagyoni kárért (III. sz. elvi döntés) 359. § (1) Ha a kár mértéke (akár csak részben) pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. (2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Megfizetése történhet: egy összegben (ítélt dolog lesz) és járadék formájában, ez esetben lehetőség van mértékének csökkentésére, időtartamának megváltoztatására a körülmények alakulásához képest. LB. PK. 49. sz. állásfoglalása rögzítette e jelentős elveket. Általános kártérítés megállapítására gazdálkodó szervezetek között is sor kerülhet, ha a kár összege pontosan nem számítható ki. ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK: ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS - NEM VAGYONI KÁRPÓTLÁS: Az általános kártérítés vagyoni kárért jár, a nem vagyoni kárpótlás viszont a károsultat ért nem vagyoni hátrány kiküszöbölésére szolgál. Nem vagyoni kártérítésre kötelezésnek akkor van helye, ha megállapítható a károkozással okozott immateriális sérülés.
103
2. Nem vagyoni kár Magyar intézménytörténet Az 1914:XIV.tc. a sajtótörvény a nem vagyoni kárért is megfelelő pénzbeli elégtételt engedett méltányossági alapon. Az Mtj. szerint a károkozó a nem vagyoni kárért is megfelelő pénzbeli kártérítéssel tartozott, amennyiben a méltányosság megkívánta. Az LB 1953-as III. sz. elvi döntése a nem vagyoni kár intézményét hosszabb időre megszüntette. Az 1959-es Ptk. rendelkezései között a nem vagyoni kárért való felelősség nem szerepelt, de tartalmazta az általános kártérítést Az 1977. évi IV. Novella beiktatta a nem vagyoni kár intézményét, de nem tartalmazta, hogy mit kell érteni a társadalmi életben való részvételen és az élet tartós vagy súlyos elnehezülésén. AB 34/1992. (VI.1.) határozata a fenti két rendelkezést alkotmányellenesnek minősítette, mert: szükségtelen a jogi személy - természetes személy közötti különbségtétel; kirekeszti a gazdasági forgalomban részt nem vevő jogi személyeket és a nem jogi személy alanyokat a nem vagyoni kár köréből Ennyi maradt: a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát”. A jelenlegi jogi szabályozás és a magyar gyakorlat Ptk. 1993. évi XCII. tv-nyel való módosítása: a nem vagyoni kár fogalma a XXXI. fejezetbe került. A nem vagyoni kár tehát nem más, mint a polgári jog alanyait személyhez fűződő jogainak sérelme esetén ért hátrány, amelynek pénzbeli kifejezésének eszköze a nem vagyoni kártérítés. A felelősség általános feltételeinek megvalósulása a nem vagyoni kárnál nem vagyoni (személyi) sérelem, kár okozati összefüggés a károkozó magatartás és a nem vagyoni kár között jogellenesség felróhatóság. Nem vagyoni kár megtérítése iránti igénnyel a polgári jog bármely alanya akkor léphet fel, ha; van olyan károkozó magatartás, amelyért a károkozó felelőssége megállapítható; a jogellenesség a személyhez fűződő jogsérelemben nyilvánul meg; a jogsérelem nem vagyoni hátrányt, kárt okoz. A nem vagyoni kártérítés módja A nem vagyoni kártérítés esetén a kárnak természetben való megtérítése nem lehetséges, a kárt pénzben kell megtéríteni, mely lehet: egyösszegű, járadék vagy kombináltan, mindkettő. A kártérítés módjának meghatározásakor a személyes körülményeknek nagy jelentősége van. A nem vagyoni kár mértéke A nem vagyoni kár mértékének meghatározása során is a kártérítés célját kell szem előtt tartani. Bizonyítás kell: megvalósult-e a nem vagyoni sérelem, s kiküszöbölésére milyen objektív mértékű kártérítés alkalmas. Személyhez kötöttség az igényérvényesítés során A Ptk. szerint a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, a nem vagyoni kár pedig személyhez fűződő jogsértés következménye. A halállal megtörtént öröklés során nem száll át a nem vagyoni kártérítésre való jog. VI. A JÁRADÉK: Járadékra jogosult a károsult és a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozó is. A járadéknak két formája van a károsult javára megállapítható járadék, illetve a meghalt károsult által eltartott személyek részére járó, tartást pótló vagy tartást kiegészítõ járadék. A baleseti és a tartást pótló járadékra egyaránt vonatkoznak az alábbi szabályok a járadékot arra az idõpontra vetítve kell kiszámítani, amikor a kár bekövetkezett; a károsult életkora közömbös a kár megítélése szempontjából; a járadékot idõszakonként elõre kell fizetni, (elmulasztása esetén késedelmi kamat jár) a hat hónapnál régebben lejárt, alapos indok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton nem lehet érvényesíteni; A baleseti járadék az alábbi feltételek együttes megléte esetén állapítható meg: a károsult a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent, a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset elõtti keresetét nem éri el, a keresetveszteség (jövedelemveszteség) oka nem róható fel a károsultnak. A károsult által a rendkívüli munkateljesítménnyel elért jövedelem nem szolgálhat a balesetért felelõs személy javára. Hozzátartozói igények A károkozás során gyakori, hogy a károsító esemény nemcsak a közvetlenül kárt szenvedett, sérült személynél okoz vagyoni károsodást, hanem több személy is károsodik. (Pl. a baleset következtében meghalt személy eltemettetésének költsége) LB 16. sz. Irányelv kizárta annak a lehetőségét, hogy a nem vagyoni kártérítés „fájdalomdíjként” jelenjen meg a hozzátartozónál.
104
B18 – 53. A vállalkozási szerződés. Általános szabályok, speciális alakzatok. I. A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA, ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A vállalkozási szerződés a tevékenység kifejtésére irányuló eredménykötelmek (facere szerződés) alaptípusa. Ptk. 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre (visszterhes ügylet) köteles. Az eredmény érdekében kifejtett tevékenység lehet szellemi vagy fizikai munka. Ha a vállalkozó ingyenesen végez el vállalkozás körébe sorolható tevékenységet a szerződés ajándékozás vagy a megbízás. 1. Elhatárolási kérdések A szerződés típusának meghatározása során nem a szerződés elnevezése, hanem annak tartalma bír döntő jelentőséggel. A vállalkozás A vállalkozási szerződés eredménykötelem, meghatározott eredmény megvalósítása saját kockázatra és felelősségére. A eredmény létrehozása személyesen vagy teljesítési segéddel történhet. Megrendelőt szűk körben illeti meg az utasítás joga. Megbízási szerződés Tevékenység kifejtésére irányuló gondossági kötelem. A megbízott főkötelezettsége a rábízott ügy szakszerű ellátása. Akkor is megilleti a megbízási díj ha az eredmény a gondos eljárás ellenére elmarad (beteg nem gyógyul meg, ügyvéd elveszti a pert) A megbízási szerződés főszabályként személyes jellegű, a megbízott az ügyet saját maga köteles ellátni. A megbízót széles körű ellenőrzési és utasítási jog illeti meg a szerződés valamennyi létszakában. Munkaszerződés A munkaszerződéssel munkavégzésre irányuló tartós jogviszony jön létre a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállaló a munkáltató utasításai és ellenőrzése alatt látja el a rábízott feladatot személyesen látja el. A munkaviszony esetén a munkaeszközt a munkáltató biztosítja. Munkaviszony esetén munkabér jár. 2. A szerződés alanyai a megrendelő és a vállalkozó. 3. A szerződés megkötése a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával, mégpedig a vállalkozó ajánlatára tett elfogadó nyilatkozattal jön létre. Nincs alakszerűséghez kötve. (szóban, írásban, ráutaló magatartással) Kivétel: (utazási, kutatási szerződés). 4. A szerződés tartalma A vállalkozási szerződés létre jön ha a felek legalább a lényeges kérdésekben (bírói gyakorlat határozza meg) megállapodásra jutnak. Lényeges kérdésnek tekintendő: szerződő feleknek, szolgáltatás tárgyának (minőség és mennyiség szerint) vállalkozói díj összegének teljesítési határidőnek (ha szükséges) a meghatározása (határidő vagy határnap). 5. A vállalkozó jogai és kötelezettségei A vállalkozó alapvető kötelezettsége az eredmény létrehozása. A vállalkozónak tájékoztatási kötelezettsége van. A vállalkozó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni, de a megrendelő utasításai nem irányulhatnak a munka megszervezésére, és nem tehetik a teljesítést terhesebbé. Ha megrendelő alkalmatlan anyagot, vagy szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozó köteles azt jelezni. Ha a megrendelő az utasítást fenntartja a vállalkozó elállhat a szerződéstől. Ha nem gyakorolja elállási jogát, a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Nem illeti meg a vállalkozót a teljesítési segédz igénybevétele, ha a vállalkozó személyes munkavégzésében állapodtak meg. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. A jogosulatlanul igénybevétel esetén a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. 6. A megrendelő jogai és kötelezettségei A megrendelő alapvető kötelezettsége a szolgáltatás átvétele és a vállalkozó díjának megfizetése. A dolog átvételével a megrendelőre száll át a kárveszély. A megrendelő a szolgáltatásért díjat köteles fizetni (jogosult telephelyén). Megrendelő jogosulti késedelme: megrendelő a kijelölt munkahelyet alkalmas állapotban nem bocsátja a vállalkozó rendelkezésére. A megrendelő jogosult a tevékenység kifejtését, a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizni. A megrendelőt egyoldalú, objektív elállási jog illeti meg, a szerződéstől bármikor elállhat. Köteles a vállalkozó kárát megtéríteni (abszolút jelleggel - tényleges kár és elmaradt haszon). 7. A szerződés teljesítése A szerződés teljesítése a szolgáltatás átadás-átvételével történik (feleket tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli). 8. Szerződésszegés a vállalkozás körében. A teljesítési határidő előtti szerződésszegés különleges szerződésszegés, mert a törvény a teljesítési határidő lejárta előtt lehetővé teszi a késedelem, vagy a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek alkalmazását. Késedelem a vállalkozó a munkát olyan jelentős késéssel (vállalkozó által okozott késedelem) tudja elvégezni, hogy a teljesítés a megrendelőnek már nem áll érdekében. A megrendelő elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Hibás teljesítés: a teljesítési határidő előtt a munkavégzés körülményei arra engednek következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz. A hibás teljesítésre utaló jelek megismerését követően a megrendelő köteles a megfelelő határidőt tűzni a kijavításra. Ha a határidő alatt a vállalkozó a hibát nem javítja ki, a megrendelő gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. A teljesítés lehetetlenülése 399. § Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg; b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt; c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, megrendelő levonhatja a vállalkozó lehetetlenné válás folytán előállt költségmegtakarítását, amit a felszabadult időben másutt keresett vagy könnyedén kereshetett volna.
105
II. SPECIÁLIS ALAKZATOK 1. A fővállalkozás Ptk. 401. § Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján, a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval együttműködési szerződéseket kötni. A fővállalkozási szerződés gazdasági rendeltetése, hogy komplex beruházások létrehozását bonyolítsa le. Jogi rendeltetése: fővállalkozó mentesítse a megrendelőt a komplex beruházás során rá háruló kötelezettségek alól. 2. Az építési szerződés A vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre köteles. A szerződésben megállapított szolgáltatás oszthatatlan, ez alól két kivétel van: az egyik, ha a szolgáltatás természetéből más következik, a felek teszik a szolgáltatást oszthatóvá, (munka egyes részeinek átadás-átvétele). A jogviszony tárgya: közvetlen tárgy: építési-szerelési munka végzése közvetett tárgy: a felek általában tervdokumentáció alapján határozzák meg A jogviszony tartalma: megrendelő köteles hatósági engedélyek beszerzésére és a munkahely rendelkezésre bocsátására, megrendelő felelős azért, hogy a vállalkozó részére átadott munkahelyen 3. személy ne érvényesítsen jogos igényt, ne akadályozzon. megrendelő jogosult megtekintésre és meghatározott időközönként ellenőrzésre (észrevételeket építési naplóba jegyzik). vállalkozó köteles a munka területet elkeríteni, őrizni, tűzvédelmi előírásokat betartani, ellenőrzést lehetővé tenni A szerződés megszűnése, az utó-felülvizsgálat: A teljesítés átadás-átvételi eljárás keretében megy végbe. Az előzetes átadás esetén már átszáll a kárveszély. Eltérő megállapodás hiányában nem tagadható meg az átvétel jelentéktelen hibák (hiányok) miatt. Az elvégzett, átadott munkát egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárás keretében újból meg kell vizsgálni. 3. A szerelési szerződés ez egy speciális építési szerződés, a speciális elemek: A szolgáltatás tárgya: technológiai szerelési munka. A szerződés teljesítése: átadás-átvétel próbaüzemmel! Időtartama: 30 nap. 4. A tervezési szerződés a tervező műszaki, gazdasági tervező tevékenység elvégzésére köteles, gyakran szellemi alkotás, a terv. követlen tárgya: a műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése közvetett tárgy: fizikailag megjelenő terv, dokumentáció (oltalom alatt áll) A jogviszony tartalma: üzleti titok a megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel Ha a kivitelezés a terv szolgáltatását követő 3 év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak a tervező általi felülvizsgálatban. A korszerűségi felülvizsgálatot jogszabály is kötelezővé teheti 5. Kutatási szerződés a vállalkozó kutatómunka elvégzésére, a megrendelő díj megfizetésére köteles (személyes jellegű, írásban) tárgya: gondos és szakszerű kutatómunka eredmény elérése érdekében, de lehet eredménytelen is (ekkor is járhat a díj) Szellemi alkotások feletti rendelkezés: afelek megállapodástól függ: ha a megrendelő kiköti a saját rendelkezési jogát, a vállalkozó azt csak a saját belső tevékenységéhez használhatja fel ha a megrendelő nem köti ki rendelkezési jogát, csak saját üzemi tevékenysége közében használhatja fel, feleket titoktartási kötelezettség terheli Szavatossági és felelősségi szabályok vállalkozót jogszavatosság terheli az eredmény vonatkozásában szavatolja, nincs 3. személynek olyan joga, amely a szolgáltatás felhasználását megakadályozza, korlátozza a vállalkozó a szerződésben kikötheti a kártérítési felelősség korlátozását 6. Az utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út állomásain való tartózkodásból,ezzel összefüggő részszolgáltatásokból (szállás, étkezés) álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő köteles díjat fizetni. Utazási vállalkozást engedéllyel rendelkező, nyilvántartott üzletszerűen utazásszervezést folytató gazdálkodó szervezet végezhet. Utazási szerződés típusai: A) Utazást szervező: szolgáltatások közé tartozik a szórakoztatás, idegenvezetés, kulturális programok, megbízási jellegű szerződés Kötelező elemek: utazás időtartama, teljesítés módja, díj összege, megfizetésének időpontja, kötelező írásba foglalni. Az utazás megkezdése előtt kell fizetni. Ha az utazást szervező nem teljesít: pénzt köteles visszafizetni. Elállás a szerződéstől: utazás előtt max 15 nappal, ha az utazás előre nem látható külső körülmény veszélyezteti, jelentkezők száma a meghirdetett legalacsonyabb létszámot nem éri el utas bármikor elállhat a szerződéstől (utazási iroda a költségét levonja) B) Utazást közvetítő az utazásszervező megbízottja (közvetítője) utas megbízásának megfelelően díj ellenében utazásszervező által szervezett utazásra, szerződést köt, kapcsolatos ügyeket intézi bizományi jellegű szerződés a közreműködőért való felelősség szabályait kell alkalmazni (utazásszervező tartozik felelőséggel)
106
B19 – 54. A megbízási szerződés és speciális formái. A bizomány és szállítmányozás. I. A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS Ptk. 474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. (3) Ha a megbízás szerződéskötésre irányul, olyan alakszerűségek szükségesek, amilyet jogszabály a kötendő szerződésre előír. A megbízás úgynevezett gondossági szerződés, megbízott nem eredményt köteles szolgáltatni, hanem gondos és szakszerű eljárást. A megbízás jellemzője a felek közötti bizalmi elem. A megbízás a római jogi mandátumból ered. 1. Elhatárolási kérdések A vállalkozás A vállalkozási szerződés eredménykötelem, meghatározott eredmény megvalósítása saját kockázatra és felelősségére. A eredmény létrehozása személyesen vagy teljesítési segéddel történhet. Megrendelőt szűk körben illeti meg az utasítás joga. Munkaszerződés A munkaszerződéssel munkavégzésre irányuló tartós jogviszony jön létre a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállaló a munkáltató utasításai és ellenőrzése alatt látja el a rábízott feladatot személyesen látja el. A munkaviszony esetén a munkaeszközt a munkáltató biztosítja. Munkaviszony esetén munkabér jár. Meghatalmazás ha a megbízás képviselettel jár együtt (ügyvéd), az meghatalmazáson alapul, de a belső viszony megbízási szerződés megbízás a felek belső jogviszonyát szabályozza, meghatalmazás külső személyeket, hatóságokat tájékoztat a képviseleti jogról; megbízás kétoldalú szerződés, a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat; megbízott jogosult és köteles eljárni, meghatalmazott csak jogosult, de nem köteles; megbízás tárgya mindenfajta ügyellátás lehet, meghatalmazás tárgya csak képviselet. 2. A megbízott jogai, kötelezettségei A megbízott főkötelezettsége a rábízott ügy ellátása, a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően. Célszerűtlen, szakszerűtlen utasítás esetén köteles figyelmeztetni a megbízót, ha ragaszkodik utasításához végrehajtja, kár megbízóé. A megbízott főszabályként személyesen köteles eljárni Ha jogosulatlanul veszi igénybe más személy közreműködését, felelős azokért a károkért, amelyek enélkül nem következtek volna be. Jogszerűen igénybe veheti más személy közreműködését: ha ehhez a megbízó hozzájárult, ha ez a megbízás jellegével együtt jár (pl. az ügyvéd akadályoztatása esetén helyettest állít), ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. titoktartási, értesítési, tájékoztatási kötelezettség, megbízás megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni, mindazt kiadni, amihez a megbízás eredményeként jutott. megbízási díj, költségek erejéig törvényes zálogjog illeti a megbízónak megbízás következtében birtokába jutott vagyontárgyain 3. A megbízó jogai, kötelezettségei A megbízó a szerződés megszűnésekor díj fizetésére köteles. Ingyenességet lehet feltételezni hozzátartozók közötti megbízásnál. A megbízó csökkentheti, megtagadhatja a díjat, ha bizonyítja, hogy az eredmény olyan okból maradt el, melyért a megbízott a felelős. Harmadik személyekkel szembeni kötelezettségek alóli mentesítés, költségviselés; A megbízottat ezen kötelezettségei alól mentesíteni kell a szerződés megszűnésekor. 4. A megbízás megszűnése Ptk. 481. § A szerződés a megbízás teljesítése nélkül megszűnik, ha valamelyik fél a szerződést felmondja; Felmondás a megbízó részéről: a megbízó az „ügy ura”, a szerződést bármikor, bármilyen okból azonnali hatállyal felmondhatja. Felmondás a megbízott részéről; rendes felmondás:. a felmondási időnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy ellátásáról, ha a felmondás alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve, ha ingyenes volt és felmondási idő elegendő; rendkívüli (szankciós) felmondás: a megbízó súlyos szerződésszegése esetén kerülhet sor, a felmondás azonnali hatályú. bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha jogutódja van; a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti; a megbízás tárgytalanná válik. (cél megvalósult, megszűnt, megbízói érdek megszűnt) 5. A megbízás nélküli ügyvitel Ptk. 484. § Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. A megbízás nélküli ügyvivő idegen ügyet lát el, Ha a beavatkozás helyénvaló volt, a felek között utólag lényegében megbízási szerződés jön létre, (ex tunc) hatállyal. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, lényegében álképviselet jön létre. A beavatkozás helyénvaló ha megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen ha károsodástól óvja meg. Életveszély elhárítása végett az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak. A helyénvalóság megítélése nem függ attól, hogy a beavatkozás sikeres volt-e. Jogok, kötelezettségek A megbízás nélküli ügyvivő eljárásáról haladéktalanul köteles értesíteni az ügy urát Ha a megbízás nélküli ügyvivő eljárása nem volt helyénvaló, s az ügy ura sem hagyja jóvá a beavatkozást, akkor: nem követelhet díjazást; költségeit csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint igényelheti; felelős mindazért a kárért, ami a beavatkozás nélkül nem következett volna be. II. A MEGBÍZÁS EGYES ESETEI A mindennapi életben a megbízás alapesete viszonylag ritkán fordul elő. A gyakorlatban leginkább az ügyvédi megbízás, a piaci megbízások, orvosi-kezelési szerződések, bizományosi szerződések, szállítmányozási szerződések fordulnak elő. 1. Ügyvédi megbízás 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről rendezi. Az ügyvédválasztás szabad. Az ügyvédi megbízási szerződés az ügy elvállalásakor felvett tényvázlat (ügy lényege, előre látható költségek, munkadíj). Mivel a megbízás tárgya általában a megbízó képviselete, ezért ez esetben meghatalmazást is kell adni az ügyvédnek.
107
2. Piaci-kereskedelmi megbízások Kereskedelmi képviseleti: (ügynöki) megbízás körében a megbízott piackutatásra, reklám, propaganda tevékenységre kap megbízást. Vevőszolgálati szerződés:megbízott a megbízó által gyártott termékek szavatossági és jótállási javítását végzi, díját a megbízó fizeti. A tőzsdei megbízási szerződések Értékpapír kibocsátási-kezelési és vagyonkezelési megbízási szerződések (leginkább állami vagyon esetén) A biztosítási szerződések megkötése során eljáró közvetítő ügynök (alkusz) megbízási szerződés alapján közvetíti az ügyletet a biztosító és a szerződő fél között. A biztosítási ügynökök a létrejött biztosítási szerződések értékének meghatározott jutalékot kap. 3. Orvosi-kezelési szerződések Az Egészségügyi törvény és a Ptk. nem nevesíti ezt a nagy gyakorlati jelentőségű szerződésfajtát, annak ellenére, hogy a felek között polgári jogviszony áll fenn. A bírói gyakorlat az orvosi-felelősségi pereket a szerződésen kívüli felelősség körében bírálja el. 4. Bizományosi szerződés Jogi szabályozása: önállóan nevesített szerződési típus, gondossági kötelem, (mögöttes szabály a megbízás) visszterhes a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni mindig visszterhes (megbízás lehet ingyenes) Alanyai: bizományos, és megbízó, de a szerződés három pólusú (3. személy, akivel adásvételit kötik, önszerződés - bizományos) Létrejötte: felek egybehangzó akaratnyilatkozatával, bármilyen alakot ölthet, ha a tárgya alakszerűséghez kötött, akkor ez is. Tárgya és tartalma: közvetlen tárgya adásvétel megkötése, (meg kell állapodni a lényeges tartalmi elemekben) limitár legalacsonyabb eladási, legmagasabb vételi ár, amelyen a bizományos még megkötheti a szerződést) A felek jogai és kötelezettségei: Bizományos: Limitáron nem tud szerződést kötni, erről köteles a megbízót értesíteni Limitárnál kedvezőtlenebb szerződés esetén a különbözetet köteles megtéríteni, kivéve: ha a megbízót kártól óvta meg, és nem tudta értesíteni Bizományos del credere felelőssége: a bizományos köteles helytállni a megbízóval szemben a 3. fél szerződésszegéséért Nem teljesítés esetén az indokolt költséget akkor érvényesítheti, ha a megbízó érdekkörében felmerült ok miatt nem teljesült Megbízó: Meghatározhatja a 3. személlyel kötendő szerződés típusát, tartalmát Visszautasíthatja a szerződést, ha a bizományos lényegesen elért a bizományosi szerződéstől Utasítási és tájékoztatási jog, díjfizetési kötelezettség Megszűnése: Szabályszerű tejesítés: ha tejesítik az adásvételi szerződést és a bizományos elszámolt a megbízó felé Felmondással: semmis a felmondási jog korlátozása és kizárása megbízó: azonnali hatályú felmondás is megilleti: bizományos: 15 napos felmondással csak az adásvételi szerződés megkötése előtt mondhatják fel 5. Szállítmányozási szerződés (vagy fuvarozási bizomány) gazdasági funkciója maga az árutovábbítás. A szállítmányozó díjazás ellenében köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni Csoportosításuk: Belföldi, külföldi (több országot érint, nemzetközi magánjog szabályai alkalmazandók) Típusos (bizományos módjára, saját nevében de megbízója javára köt szerződést), Atipikus (ha a fuvarozási szerződést nem a saját, hanem megbízója nevében köti meg, hiányzik a bizományi elem) A szerződés létrejötte: konszenzuál szerződés: megbízás elfogadásával jön létre, nincsenek alaki előírások, többnyire írásban kötik Jogok és kötelezettségek Szállítmányozó: Köteles megkötni a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket (saját vagy a megbízó nevében). Köteles a megbízó utasításait betartani, a helytelenekre felhívni a figyelmét (ha fenntartja megbízó terhére és kockázatára teljesít) Nem köteles biztosítási szerződést kötni, csak ha erre a megbízó utasítja Belépés, vagy önszerződés joga megilleti (saját maga is fuvarozhat, de ekkor is a szállítmányozói díj illeti meg) Törvényes zálogjog illeti meg a továbbítandó árun, és a birtokába került egyéb, megbízó tulajdonát képező dolgon REFAKCIA: utólagos fuvardíjkedvezmény: vagy üzletszerzési jutalék a fuvarozott küldemények után a szállítmányozót illeti A refakcia a szállítmányozót, míg a kedvezőbb feltételek eléréséből származó előny a megbízót illeti Megbízó: Tájékoztatás, együttműködés (áru tulajdonságai, megbízó és partnere közötti alapszerződés ismertetése – igény esetén) Ha a megbízó és partnere között az alapszerződés módosul, a megbízó fuvarozási akadályról szerez tudomást, azonnal köteles közölni a szállítmányozóval, s egyben új utasítást adni. Díjfizetés, szükséges és hasznos költségek is őt terhelik Szerződésszegés, felelősség Szállítmányozó: ha maga végzi a be- és kirakodást, csomagolást, raktározást, és eközben károsodik az áru, akkor ezért mint fuvarozó felel Fuvarozás során bekövetkezett károkért általában nem felel: fuvarozó viseli a megbízóval szemben kivéve, ha maga fuvarozza Megbízó: késedelmes átadás, tájékoztatási kötelezettség megszegése ha a díjat nem fizeti ki, a szállítmányozót törvényes zálogjog illeti meg a szállítmányozás következtében birtokába került árun Igényérvényesítés: a szállítmányozó köteles a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben érvényesíteni, felelősséggel tartozik elmulasztása miatt ha a szerződéseket a megbízó nevében kötötte, az igény érvényesítésére csak akkor köteles, ha a megbízó feljogosította megbízó maga is érvényesítheti igényét a fuvarozóval szemben (megbízó közvetlen belépési joga) ezek az igények 1 év alatt évülnek el
108
B20 – 55. Bérlet, lakásbérlet létrejötte, tartalma, megszűnése. I. A HASZNÁLATI KÖTELMEK JELLEGZETESSÉGEI Elkülönült csoportot képeznek azok a szerződések, amelyek közös jellemzője a használat jogának átengedése. Az ilyen főszolgáltatást tartalmazó szerződéseket használati kötelmeknek nevezzük (bérleti és a haszonbérleti szerződések). II. A BÉRLETI SZERZŐDÉS 1. Jogi szabályozása, fogalma A Ptk-ban nevesített önálló szerződéstípus, két fajtája létezik: dologbérletet lakásbérletet Ptk. 423.§ Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A dolog használatának ellenérték fejében való időleges átengedése. A rendelkezési jog a bérlet tartama alatt is a tulajdonost illeti. 2. A bérleti szerződés alanyai a bérbeadó (tulajdonos, haszonélvező) és a bérlő. 3. A bérleti szerződés tárgya ingó és ingatlan dolog lehet, illetőleg bármely jog, melyen használati jog gyakorolható. 4. A bérleti szerződés létrejötte szóban, írásban vagy ráutaló magatartással 5. A felek jogai és kötelezettségei A bérleti szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A bérbeadó jogai és kötelezettségei A bérbeadó főkötelezettsége a használati jog átengedése és a dolog birtokba adása. A bérbeadót a bérleti szerződés időtartama alatt kellék- és jogszavatossági kötelezettség terheli. A kellékszavatossági kötelezettség alapján: a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas. Az elállás helyett (irreverzibilis jelleg miatt) a bérlőt az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg. A jogszavatosság alapján: szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza (a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat). A bérbeadó viselni tartozik a dolog fenntartásával kapcsolatos kiadásokat, költségeket. (kisebb kiadásokat a bérlő viseli). A bérbeadót terheli a közterhek viselése, megilleti az ellenőrzés joga. (ha rendeltetésellenes használatot észlel, követelheti megszüntetését. A bérbeadó alapvető joga a bérlő, illetőleg a dolog használójának kiválasztása. Törvényes zálogjog illeti meg. A bérlő kötelezettségei és jogai A bérlő főkötelezettsége a bérleti díj megfizetése (mértékét a felek szabadon állapítják meg). A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni (pénzben). A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő nem fizetett. A bérlő főkötelezettségei körébe tartozik a dolog rendeltetésszerű, illetőleg szerződésszerű használata. A bérlő kötelezettsége kisebb kiadások viselése, értesítési kötelezettség (felel az elmulasztásából eredő kárért). A dolgot a bérbeadó engedélye nélkül nem adhatja albérletbe (ingatlan és a lakás albérletbe vagy használatba adásához nem kell). A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően birtokolhatja és használhatja. A bérleti szerződés megszűnésekor a bérleti jogviszonyból származó követelései kiegyenlítéséig a dolgot visszatarthatja. A bérlet megszűnésekor a bérlőt megilleti a ius tollendi, (elvitel joga). A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti. 6. A bérleti jogviszony megszűnése A határozott időre kötött bérlet határozatlan idejűvé alakul, ha a dolgot a bérlő a bérleti idő lejárta után tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik. A bérleti szerződés megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy körülmény bekövetkeztével. Megszűnik a bérlet ha a dolog elpusztul, a dolog pótlására a bérbeadó nem köteles. A határozatlan időre kötött bérletet 15 napra fel lehet mondani (rendes felmondás). Szóban és írásban is gyakorolható. Azonnali hatályú felmondással szűntethetik meg a felek a bérleti szerződést, súlyos szerződésszegés esetén. A bérlő azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a bérbeadó megszegi a kellékszavatosság, jogszavatossági kötelezettségét. A bérbeadó azonnali hatályú felmondási jogát a bérlő súlyos szerződésszegő magatartása alapozhatja meg. III. A LAKÁSBÉRLET JOGI SZABÁLYOZÁSA A Ptk. felhatalmazása alapján a lakásbérlet szabályait a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. tv. tartalmazza. A törvény ex nunc (hatályba lépést követően kötött lakásbérleti szerződésekre lehet alkalmazni). 1. A lakásbérleti szerződés alanyai a bérbeadó és a bérlő. A lakásbérlet gyakran többalanyú szerződés. Bérbeadó az lehet, aki a szerződés tárgyát képező lakás felett rendelkezési jogot gyakorol, (tulajdonost, haszonélvező, bérlő) Bérlőtársaknak bérlők, akik a lakást többen együttesen bérlik, jogaik és kötelezettségeik egyenlők, felelősségük egyetemleges, jogaikat együttesen gyakorolhatják. A lakástörvény a bérlőtársi jogviszonyhoz a házasfelek együttes szerződéskötését kívánja meg. Társbérlőknek bérlőket, akik a lakás lakószobáit, illetőleg más helyiségeit kizárólagosan, a többi helyiséget pedig más bérlőkkel közösen használják. A társbérlő önálló bérlő. 2. A lakásbérleti szerződés létrejötte, tárgya A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. (szóban, írásban és ráutaló magatartással). A lakásbérlet tárgya a lakás, valamint a lakáshoz tartozó helyiségek és területek. Lakás: olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei; közművesítettsége; melegvíz-ellátása; és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. 3. A felek jogai és kötelezettségei A bérbeadó kötelezettségei és jogai A bérbeadó főkötelezettsége a lakás használatba adása. A bérbeadó ellenőrizheti a lakás rendeltetésszerű használatát. A bérbeadó a bérlet tárgyáért a lakásbérlet fennállása alatt a jog- és kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. A szavatossági kötelezettség nem teljesítésekor a bérlő nem követelhet kicserélést, elállás helyett azonnali hatályú felmondás joga. A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, közös használatra szolgáló helyiségek hibáinak megszüntetéséről. A bérbeadó követelheti a lakbért. A lakbér mértékét meghatározhatja jogszabály vagy a felek szabad megállapodása.
109
A bérlő kötelezettségei és jogai A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a lakás használatáért és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A lakbért egy összegben, havonta előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Ha a bérlő szerződés megszűnése után jogcím nélküli használóként bennmarad a lakásban, használati díjat köteles fizetni. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett (karbantartás, felújítás csak így lehetséges) bérlő részére ugyanazon településen másik lakást köteles biztosítani. A bérbeadót terhelik az átmeneti kiköltöztetés költségei. 4. A lakásbérleti szerződés megszűnése A határozott időre (feltétel bekövetkezéséig) szóló szerződés a meghatározott idő elteltével, feltétel bekövetkeztével szűnik meg. A határozatlan időre kötött szerződések megszűnése a lakástörvény alapján: 1. A felek a lakásbérleti szerződést megszüntethetik közös megegyezéssel. 2. Megszűnhet a szerződés felmondással. A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, a lakásbérleti szerződést jövőre nézve szünteti meg. (írásban kell közölni, szóban érvénytelen). A lakástörvény felmondásra vonatkozó szabályai kógensek, így azoktól nem lehet eltérni. A bérbeadó felmondási joga: A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha: ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig vagy legkésőbb a hónap 15. napjáig nem fizeti meg, köteles a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. ha a bérlő lényeges kötelezettségét nem teljesíti. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat és nem lehet rövidebb 15 napnál. ha a bérlő (és együttlakó személyek) az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak. ha a bérlő (és együttlakó személyek) a lakást, a közös helyiséget rongálják vagy a rendeltetésellenesen használják. ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. (felmondási idő min. 3 hónap). ha a felmondás jogát írásban kikötötték. A bérlő felmondási joga: A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és nem lehet kevesebb 15 napnál. A bérlő a határozott tartamú lakásbérleti szerződés felmondására főszabályként nem jogosult. Kivételt ha a bérbeadó szavatossági kötelezettségét nem teljesítette. 3. A lakásbérleti szerződést megszűnteti a lakásbérleti jog cseréje. A csereszerződést írásba kell foglalni. A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el. 4. Megszűnik a lakásbérlet akkor is, ha a lakás elpusztul, megsemmisül. 5. Megszűnteti a lakásbérleti szerződést a bérlő halála, feltéve, hogy nincsen lakásbérleti jog folytatására jogosult személy. Önkormányzati lakás lakásbérleti jogviszonyát folytathatja a házastárs, a leszármazók, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen ott lakott. Magántulajdonú lakás bérlőjének halála esetében a lakásbérleti jogviszony folytatására csak az eltartó jogosult feltéve, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó hozzájárult, illetőleg az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, valamint a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. 6. A lakásbérleti szerződés megszűntethető bírósági, hatósági határozattal is. a bérlőt kiutasítják az országból bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta akit a bíróság a házasság felbontásakor a bérlakás elhagyására kötelez.
110
B21 – 56. A haszonbérlet, haszonkölcsön, a lízing és a koncesszió. I. A HASZONBÉRLET használati kötelmek önálló fajtája Tárgya: mindig valamilyen hasznot hajtó (gyümölcsöző) dolog, leggyakrabban mezőgazdasági földterület Föld tv.: mezőgazdasági haszonbérbe vehető max: 300 hektár/6000 aranykorona, gazdi társaság max: 2500 hektár/50000 aranykorona Célja: a hasznot hajtó dolog hasznosításának és hasznainak megszerzése Jogi szabályozása Ptk. 452-461. §, (mögöttes joganyag a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések), föld tv. 1994. évi LV. törvény Ptk. 452. § (1) A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznosítható dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni Létrejötte: nincs alakszerűséghez kötve, kivéve, ha tárgya mezőgazdasági földterület vagy hatósági jóváhagyáshoz kötött, Szólhat határozott és határozatlan időre Alanyai: Haszonbérbeadó: akinek megfelelő jogcíme van a dolog átengedésére Haszonbérlő: bárki 1. Felek jogai és kötelezettségei Haszonbérlő joga a dolog használata és hasznainak szedése Köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon jogosult a dolog gyümölcsére és hasznaira, elválással szerez rajtuk tulajdonjogot a használat és a hasznok szedésének jogát alhaszonbérbe adhatja, kivétel a mezőgazdasági földterületet szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terhelik köteles haszonbért fizetni időszakonként utólag (nem előre, mint a bérletnél) mezőgazdasági haszonbérletnél haszonbérlet mérséklése, elengedése kérhető ha elemi csapás miatt 1/3-nál kevesebb termett. Haszonbérbeadó dolog bitrokba adása jog- és kellékszavatosság kötelezettsége terheli a dolog rendeltetésszerű és korlátozásmentes használhatóságáért rendkívüli felújítás és javítás terheli haszonbérre tarthat igényt, amire törvényes zálogjog illeti meg a haszonbérlő vagyontárgyain a haszonbérlet területén 2. Haszonbérlet megszűnése szerződésben meghatározott idő elteltével, következmények bekövetkeztével, felek közös megegyezéssel megszüntetik felmondás: egyoldalú nyilatkozat, jövőre nézve szünteti meg a szerződést, csak írásban érvényes o rendes: mindkét felet megilleti: általában 1 hónap mezőgazdasági haszonbérlet esetén 6 hónapos felmondással a gazdasági év végére szüntetik meg halál esetén az örökösök élhetnek a felmondás jogával, o azonnali hatályú: o haszonbérbeadó: (ha haszonbérlő nem veszi 3 hónapon belül tudomásul, haszonbérbeadó bírósághoz) a haszonbérbérlő figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, súlyosan veszélyezteti annak épségét haszonbérlő a haszonbért/közterhelket a lejárat utáni figyelmeztetésben kitűzött határidőre sem teljesíti figyelmeztetés ellenére sem műveli a földet, súlyosan veszélyezteti a föld termőképességét, az állatállományt, a termőföld használatát másnak átengedi termőföld művelési ágát megváltozatja természtvédelmi előírásokat megsérti vagy a természeti értékek fennmaradását veszélyezteti o haszonbérlő: egészségi állapotának megromlása, családi és/vagy életkörülményeinek tartós megváltozása miatt Megszűnéskor köteles a dolgot a haszonbérlő olyan állapotban visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon folytatni lehessen II. HASZONKÖLCSÖN dolog időleges és ingyenes használatba adása. Használati kötelem. Kisebb-nagyobb értékű ingó dolgok általában rövid időre szóló kölcsönbeadása családtagok, rokonok között szívességi alapon. 1. Alanyai: kölcsönadó és kölcsönvevő (tipikusan természetes személyek). 2. Elhatárolás kölcsönszerződés: pénzre és helyettesítő dologra vonatkozik, az lehet ingyenes és visszterhes is, a haszonkölcsön csak ingyenes lehet, és egyedi dologra vonatkozik bérleti szerződés, és haszonbérlet: mindig visszterhesek, a dolog hasznai mindig a bérlőt illetik meg a haszonbérletnél. 3. Kötelezettségek A kölcsönvevő fő kötelezettségei: a dolog rendeltetésszerű használata (ellenkező esetben a károkért felel) és épségben való visszaadása. Harmadik személy használatába a kölcsönadó engedélye nélkül nem adhatja a dolgot A dolog esetleges szaporulata a kölcsönadót illeti meg. A fenntartás költségei a kölcsönvevőt terhelik, egyéb (helyénvaló) költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szerint követelheti. 4. A haszonkölcsön megszűnése a kikötött, vagy a célja szerint szükséges idő elteltével; felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával; a kölcsönvevő halálával; azonnali hatályú felmondással. Helye van: o a haszonkölcsön célja lehetetlenné vált; o a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen használja, másnak átadja, épségét egyébként veszélyezteti; o a felek közötti jó viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott; o a szerződéskötéskor előre nem látott oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra. Ha a szerződés időtartama nem állapítható meg, a kölcsönadó tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönvevő bármikor felajánlhatja a dolog visszaadását, a visszavételt a kölcsönadó csak alapos okból tagadhatja meg.
111
III. LÍZINGSZERZŐDÉS haszonbérlettel rokon használati kötelem 1. Fogalma, jogi szabályozása: a lízinszerződés alapján a lízingbe adó (használatba adó) a dolog tartós használatát, hasznainak szedését ellenérték és tulajdonosi kötelezettségek átvállalása fejében átengedi a lízingbe vevő részére pénzügyi lízing: a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása szerint megszerzi, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja (a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra). a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásával járó kockázatot, közvetlen terheket, jogosult a hasznok szedésére, jogosult a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon az ő általa meghatározott személy tulajdonjogot szerezzen enélkül a dolog visszakerül a lízingbeadó könyveibe 2. Létrejötte, alanyai: komplex szerződés, két vagy több különálló jogviszonyt tartalmazó többalanyú kötelem (szóban és írásban). lízingbe adó: dolog felett tulajdonjoggal rendelkező, vagy lízingügylet lebonyolítására jogosult hitelintézet lízingbe vevő: bárki lehet 3. A lízing tárgya: ingó és ingatlan, tartós hasznosításra alkalmas dolog, lehet vagyoni értékű jog is 4. A szerződés tartalma, a felek jogai és kötelezettségei a felek szabadon határozzák meg lízingbe adó: köteles: dolog birtokbaadása, jogszavatosság, zavartalan használat biztosítása a használat egésze alatt lízingdíjra jogosult (megállapodás szerint negyedévenként, havonként kell fizetni) lízingbe vevő: jogosult a dolog használatára és hasznainak szedésére, hasznok közvetlenül őt illetik meg kötelezettségei: fenntartási, javítási költségek, közterhek, lízingdíj fizetés tulajdonos módjára viseli a kárveszélyt, őt terheli mindazon kár, amelyet másra nem lehet áthárítani dolog megszűnése: a lízingszerződés egyösszegű pénzfizetési kötelezettséggé alakul át vételi jog alapján a maradványérték megfizetése után tulajdonjogot szerez a dolgon 5. A szerződés megszűnése határozott idő elteltével, feltétel bekövetkeztével megszűnik ha a lízingbe vevő nem kívánja a dolog tulajdonjogát, a dolog visszakerül a lízingbeadóhoz, annak tulajdonába IV. A KONCESSZIÓ 1. Jogi szabályozása: 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról ágazati törvények (pl. bányatörvény) speciális rendelkezéseket tartalmaznak. 2. Fogalma: haszonbérlet jellegű használati közelem A szerződés alapján jogosultság keletkezik az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyak hasznosítására, hasznainak szedésére. 3. A szerződés létrejötte: pályázatot kell kiírni: a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval kössék meg a szerződést o a pályázat főszabályként nyilvános, állam nevében a pályázat kiírására az ágazati miniszter jogosult o felhívást legalább 2 országos napilapban (önkormányzati helyi lapban) közzé kell tenni o zártkörű pályázat esetén az érdekelteket közvetlenül kell felhívnia pályázatra o pályázat benyújtásának 60- nap, elbírálás -90 a nyertessel írásban kell megkötni, érvényességéhez az Országgyűlés jóváhagyása is szükséges lehet határozott időre kötik, (egyszer meg lehet hosszabbítani a felével) 4. Alanyai: Koncesszióadó: aki állami monopóliumok átadására jogosult (állam, önkormányzat, önkormányzati társulások) Koncesszióvevő: pályázat nyertese jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság 90 napon belül köteles koncessziós társaságot létrehozni (csak belföldi lehet) elmulasztása esetén a koncesszióadó felmondhatja 5. Tárgya: vagyontárgyak működtetési jogának magánvállalkozások által való megszerzése állami, önkormányzati monopoltevékenység folytatásának engedélyezése magánvállalkozások számára országos közutak, műtárgyak, reptér, csatornák, közmű, szerencsejátékok szervezése, távközlési szolgáltatás, 6. Tartalma. Koncessziós társaság: vagyontárgyak birtoklása, használata, hasznainak szedése (ez a jogosítvány kizárólagos) a koncessziós szerződés visszterhes – koncessziós díj vagy a koncessziós beruházás finanszírozására köteles Koncesszióba adó: a beruházás eredménye az állam, önkormányzat tulajdonába megy át a szerződésben rögzítetteknek megfelelően a kapcsolódó létesítmények a koncessziós társaság tulajdonába mennek át 7. Megszűnése: határozott idő elteltével felmondás: o koncesszióadó: koncesszióvevő vagy a társaság szerződésszegése esetén: 90 napon belül nem alapított koncessziós társaságot szerződésben rögzített követelményeket a társaság alapító okiratában nem érvényesítették nem szerzi meg a társasság a tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyt koncessziós társaság felszámolása a használatba adott vagyontárgyakat az állam részére kell kiszolgáltatni, többire elővásárlási jog illeti
112
B22 – 57. A letét általános és speciális alakzatai. Közraktározási szerződés - közraktári jegy. I. A LETÉT ÁLTALÁNOS ALAKZATA A letéti szerződés célja olyan dolog őrzése, melyet a letevő bízott a letéteményesre. A dolog őrzése jelenti a letétnél a főszolgáltatást. Megkülönböztetendő a letét a felelős őrzéstől, ahol szintén uralkodó az őrzési elem, de a felek között nincs szerződés. A letéti szerződés őse a római jogi depositum. Facere típusú szerződés, felek megállapodásával létrejön (konszenzuál szerződés). 1. Jogok-kötelezettségek A letéteményes fő kötelezettsége az átadott ingó dolog őrzése (módját a szerződés határozza meg) A letéteményes a dolgot nem használhatja, más személy őrizetébe nem adhatja, (kivéve, ha a letevő beleegyezett). Ha harmadik személynek kártól óvás miatt adja át, akkor az igénybevett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése körében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A letevő köteles a letéteményest a dolog őrzéssel kapcsolatos fő tulajdonságairól tájékoztatni. A letevő kötelessége, hogy megszűnéskor a dolgot visszavegye (ha ezt elmulasztja, a letéteményes a felelős őrzés helyzetébe kerül). 2. A letét megszűnése alapvetően a letevő érdekét szolgálja, s a megbízáshoz hasonlóan fontos szerepet játszik a bizalmi elem. A letét idő előtti megszüntetése A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti, a letéteményes haladéktalanul köteles a dolgot visszaadni. Ilyenkor arányos díj jár. A határozott, valamint a határozatlan letéti szerződés felmondása A letéteményes a határozatlan időre kötött szerződést bármikor, tizenöt napra felmondhatja. A határozott időre kötött szerződés esetén csak akkor követelheti a dolog visszaadását: ha a dolog biztonsága veszélyben van; ha az őrzést nem foglalkozása körében látja el, s a dolog őrizete nagymértékben megnehezült (clausula rebus sic stantibus). II. EGYES LETÉTI SZERZŐDÉSEK 1. A szállodai letét Ptk. 467. § (1) A szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elveszése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta. A szálloda felelőssége a letét általános szabályaihoz képest lényegesen szigorúbb. A szálloda felelőssége érvényesen nem korlátozható és nem zárható ki. A felelősség azonban eltér a szállodába vitt vagyontárgyak jellege szerint: A felelősség kiterjed a dolgokra, melyeket a vendég a szállodában kijelölt, erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgainak átvételére jogosultnak tarthatott. Felelősség maximális mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese. Ptk. 467. § (3) Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a szálloda a felelősség, mértékének korlátozása nélkül felel, ha o a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette; (csak vis maiorral védekezhet), o a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta; (csak a vendég kizárólagos saját hibájával mentesülhet) o a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint felelős. (bizonyítás vendéget terheli). o Ha a vendég nem adta le a vagyontárgyakat (szobájában őrizte), általános szabályok szerint felel a szálloda. A szálloda súlyos felelőssége együtt jár a vendég kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettségével. A vendég a kárt haladéktalanul köteles bejelenteni, ennek elmulasztása esetén a szálloda fokozott felelősséggel nem tartozik. A szállodát a szállásköltségek biztosítására törvényes zálogjog illeti meg, a vendég azon tárgyain, melyeket a szállodába vitt. 2. Fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok letéti szerződései Ptk. 471. § (1) A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat üzemben tartók felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a vállalat felelőssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók rendszerint magukkal szoktak vinni; ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokért felel. E korlátozások nem érvényesek, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A bírói gyakorlat a „hasonló vállalat” fogalomkörébe vonta az iskolákat a tanulók vagyontárgyai esetén, a fodrászüzleteket, az üzemi étkezdéket és a nyilvános kerékpár megőrzőket. 3. Rendhagyó letét Ptk. 472. § Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadók, a letevő követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani. 4. A bankletét, a közgyűjteményi letét, a bírói letét és az ügyvédi letét kezeléssel kapcsolatos letét: a bank értékpapírok kezelésére, megőrzésére vállalkozik (pl. osztalék beszedés); safe letét esetén a bank fiókot bocsát az ügyfél rendelkezésére; közösen őrzik a safe tartalmát, mindkét kulcs kell a fiók kinyitásához). A bankletét lehet szabadrendelkezésű letét, mely felett az ügyfél szabadon rendelkezik, és különleges letét (zárolt, fedezeti, óvadék), mely felett csak külön feltételek esetén lehet rendelkezni. Közgyűjteményi letét esetén múzeumok közületektől és magánszemélyektől vesznek át letéti megőrzésre muzeális értékű tárgyakat. Bírói letét: a szolgáltatás tárgyának a jogosult javára történő letétbe helyezése a bíróságnál A bírói letét hatályos teljesítésnek számít. Csak pénzt, értékpapírt, vagy okirat kiadására irányuló kötelezettséget lehet így teljesíteni ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, székhelye ismeretlen vagy késedelembe esik. (pl. bérbeadó nem fogadja el a bérleti díjat.) A bírósági letét felett a jogosult rendelkezhet, ha nem fogadja el, a bíróság visszautalja a kötelezettnek. Ügyvédi letét; Az ügyvédi letétet az ügyfél teljesítésre, vagy teljesítőképességének bizonyítására adja át (letéti számlára). Az ügyvédi letéti szerződésben rögzíteni kell: letett összeg felett mikor, ki és milyen feltételekkel rendelkezhet. III. KÖZRAKTÁROZÁSI SZERZŐDÉS, KÖZRAKTÁRI JEGY (1996. évi XLVIII. törvény) Közraktár: olyan gazdálkodó szervezet, amely közraktári szerződés alapján áru tárolásával, őrzésével és közraktári jegyek kibocsátásával, valamint a közraktári jegyek ellenében áru kiszolgáltatásával foglalkozik. A közraktár árubeszállításkor jegyzőkönyvet vesz fel, ez alapján adja ki a közraktári jegyet.
113
Közraktári jegy a közraktározási szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, tulajdonjogot megtestesítő, rendeletre szóló értékpapír. A közraktár részéről az áru átvételének elismerését és a jegy birtokosa részére történő kiszolgáltatási kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy a letéti könyv szelvényrészét képezi, tőlappal azonos adatokat tartalmaz, két részből, árujegyből és a zálogjegyből áll. A közraktári jegy kellékei • a közraktári jegy elnevezés • a közraktár megnevezése • a letéti könyv sorszáma • a letevő neve, székhelye • letett áru megnevezése, mennyisége, minősége és értéke• a követelés összege • a közraktározás időtartama • a raktározás helye • a kiállítás kelte • közraktár cégszerű aláírása A közraktári jegy átruházása A közraktári jegy forgatható értékpapír, átruházása forgatás útján történik. A közraktári jegy forgathatóság abszolút, a két rész mindegyike külön-külön is átruházható. Egybefüggő átruházás: az áru feletti rendelkezési jogot teljes egészében, tehermentes tulajdonjogként ruházza át. Csak az árujegyet ruházza át: az áru feletti rendelkezési jog átruházását jelenti ugyan, de zálogjoggal terhelten. A zálogjegy forgatása feljegyzésének az első hátiraton szerepelie kell. A közraktári jegy érvényesítése A közraktári jegy birtokosa igényelheti a közraktártól az áru kiszolgáltatását. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja. A közraktári jegy birtokosának a jegy visszaadásán kívül kötelessége még megfizetni a közraktár részére a közraktári díjat, A zálogjegy önmagában nem jogosít a letett áru követelésére, csak a letett árura felvett kölcsönösszegre vonatkozó követelést jelent. A zálogjegybirtokos tehát csak pénzt követelhet, árut nem. Visszkereseti jog A közraktár az áru értékesítéséből befolyt összegből • először saját - az árujegyre vezetett - díjkövetelését, • másodsorban a zálogjegybirtokos követelését, • harmadsorban a közraktár által teljesített egyéb szolgáltatásokért járó ellenértéket, • végül az árujegybirtokos követelését elégíti ki. természetesen nagyon gyakran előfordul, hogy az áruért kapott összeg nem fedezi ezeket a követeléseket. Erre az esetre a jogalkotó a visszkereseti jog garantálásával igyekszik megoldást biztosítani. A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg. A közraktári jegy megsemmisítése A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.
114
B23 – 58. A biztosítási szerződés általános szabályai, létrejötte, elemei, alakjai. A biztosítási esemény meghatározása az egyes biztosítási fajtáknál. I. BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG: biztosítási szerződésen, jogszabályon, tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás. A biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), tartalékokat képez, felméri a biztosítható kockázatokat, a kockázatvállalás ellenértékeként megállapítja és beszedi a biztosítás díját. A biztosítási jog komplex jogterület közjogi és magánjogi normák szabályozzák. 2003. évi LX. törvény. A biztosítási jog törvényi szabályai egyoldalúan kógensek. II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA, FAJAI Ptk. 536. § (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított díj fizetésére kötelezi magát. A biztosítási szerződéseknek több fajtája alakult ki: A keletkezés formája szerint a biztosítási szerződés lehet önkéntes vagy kötelező (jogszabály hozza létre) biztosítás (pl. a gépjármű, ügyvédi, közjegyzői felelősségbiztosítás) A biztosításban résztvevő alanyok szerint megkülönböztethető a direkt és a viszontbiztosítás: a biztosító az általa vállalt kockázatot egy másik biztosítóval kötött biztosítási szerződéssel áttelepíti vagy megosztja. A biztosítási szerződésben vállalt kockázatok szerint a biztosítási szerződések lehetnek egy (sportrendezvény) vagy többkockázatú, (üvegkár) valamint egy veszélynemre kiterjedő, illetőleg kombinált biztosítások (lakásbiztosítás). A Polgári Törvénykönyv a biztosítási érdek szerint a biztosítási szerződések négy fajtáját szabályozza: a vagyonbiztosítást, a felelősségbiztosítást, a balesetbiztosítást és az életbiztosítást. Az EU irányelvei alapján: Life, Non life III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYA, TÁRGYA. A biztosítási szerződés alanyai A biztosítási szerződés szükségképpeni alanyai biztosító és a szerződő fél. A biztosítási jogviszony azonban általában többpólusú, joghatásai 3. személyekre is kihatnak (biztosított és a kedvezményezett). Biztosítói pozícióban biztosítási tevékenység folytatására jogosult belföldi székhelyű biztosító köthet biztosítási szerződést. Biztosító lehet: részvénytársaság, (szövetkezet, egyesület – nem teljeskörűen) fióktelep. A biztosítási tevékenység folytatásához hatósági engedély szükséges, ellenőrzése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet útján. A biztosítói oldalon bekövetkező többalanyúságot együttbiztosításnak nevezzük. Együttbiztosítás esetében a szerződő fél valamennyi biztosítóval jogviszonyban áll. Szerződő fél bárki lehet. Tterheli a díjfizetési kötelezettség, dönt a biztosítás fenntartása, megszűntetése kérdésében. A biztosítási jogviszony elkülönült alanya lehet a biztosított (vagyonához, vagy személyéhez kötődik a biztosítási esemény). A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja a károkozó. A felelősségbiztosítási jogviszonyban károsult, akinek kárát a biztosító a károkozó helyett megtéríti. A biztosítási-szerződés alanya lehet a kedvezményezett, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogosult a biztosító teljesítésére. Biztosítás közvetítők: alkuszok és a biztosítási ügynökök végezhetnek. A biztosítási alkusz a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. A biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet. A biztosító teljes jogú képviselőjének tekinthető a vezérügynök. A biztosítási szerződés tárgya A biztosítási szerződés közvetlen tárgya a biztosítási szolgáltatás. A biztosítási szolgáltatás a szerződés hatályba lépésétől a biztosítási eseményig helytállási (praestare) kötelezettséget jelenti. A biztosítási esemény bekövetkezésekor dare kötelemmé alakul át, biztosító köteles a biztosítási összeget megfizetni. A közvetett tárgya az a vagyontárgy, amely a biztosított érdekkörébe tartozik. A biztosítási esemény olyan jogi tény, melynek bekövetkezése a biztosító teljesítési, szolgáltatási kötelezettségét vonja maga után. IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYBALÉPÉSE. A biztosítási szerződés megkötése A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. (szóban megkötött szerződés alaki hiba miatt érvénytelen). A felek által kötött biztosítási szerződést létrejöttnek és érvényesnek kell tekinteni, ha: a felek a szerződés lényeges elemeit egy közös okiratba (egyedi szerződés) foglalják, a felek két okiratba foglalják a megállapodást Æ a fél írásbeli ajánlatára a biztosító az ajánlattal egyező kötvényt bocsát ki. ha a fél szóbeli ajánlatát a biztosító írásban elfogadja. (megvalósulhat kötvény, igazoló jegy, biztosítási bélyeg átadásával) ha a fél ajánlatára biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik (hallgatás). (biztosítónak átadásig visszamenő hatállyal jön létre). A biztosítási szerződés hatálya A biztosítási szerződés létrejötte és hatálybalépése elválik egymástól. Biztosító kockázatviselésének kezdete a szerződés hatályba lépésének időpontja. A biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizeti. Ha halasztásban állapodnak meg, a szerződés a halasztásra irányuló megegyezés időpontjában, lép hatályba, A felek meghatározhatják közös megegyezéssel. A biztosító igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés nem válik hatályossá. V. A FELEK JOGAI A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN. A biztosító jogai és kötelezettségei A biztosító főkötelezettsége a vállalt biztosítási szolgáltatás teljesítése. A helytállás azonban nem mindig fordul át kártalanítási, pénzfizetési kötelezettséggé. A biztosító teljesítésekor a szerződés nem szűnik meg (kivéve, ha a biztosítási szerződés egy biztosítási eseményre vonatkozott) A biztosítót tájékoztatási és együttműködési kötelezettség és titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító jogosult a biztosítási díj követelésére. A biztosítási díj szabad megállapodás tárgya. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha másképp állapodtak meg.
115
A szerződő fél és a biztosított jogai és kötelezettségei A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj megfizetése. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj az esedékes időszaknak első napján fizetendő. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a szerződés ipso jure megszűnése. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha a hátralékos díjat nem fizették meg. Nem szűnik meg a szerződés, ha a biztosító a biztosítottat fizetésre írásban felszólítja és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbítja. A szerződés hatálya megújítható (reaktiválás), ha a szerződő fél a három hónapos várakozási idő alatt megfizeti a hátralékos díjat. Vagyonbiztosítás, illetőleg felelősségbiztosítás esetén, ha a szerződő fél az esedékes díjnak csak egy részét fizeti meg a szerződés változatlan biztosítási összeggel a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződő fél valamint a biztosított közlési (adatszolgáltatási) kötelezettséggel tartozik a biztosító felé. Ugyancsak köteles a szerződés lényeges tartalmát érintő változások bejelentésére (változásbejelentési kötelezettség). A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése kétféle jogkövetkezménnyel járhat. a biztosító teljesítés alóli mentesülését eredményezi. (de! biztosító tudta az elhallgatott tényt vagy az nem játszott közre a kárban) a biztosító jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményezni, vagy a szerződést felmondani. VI. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES BIZTOSÍTÁSI FAJTÁKNÁL Vagyonbiztosítás a biztosítási esemény a vagyonban bekövetkezett olyan kár, amely független a biztosított akaratától. Felelősségbiztosítás a biztosítási esemény a biztosított károkozói magatartása, amely anyagi jogi felelősségét megalapozza. Életbiztosítási szerződés a biztosítási esemény a biztosított halála, meghatározott életkorának elérése vagy egyéb esemény Balesetbiztosítási szerződés a biztosítási esemény a biztosított életében, akaratától függetlenül bekövetkező olyan külső behatás, amely egy éven belül a biztosított halálát, állandó rokkantságát vagy időleges munkaképesség csökkenését idézi elő.
116
B24 – 59. Élet-, vagyon- és felelősségbiztosítás. I. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK Az életbiztosítás a személybiztosítási szerződések nevesített alakzata. A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződés szerinti biztosítási összeget a kedvezményezettnek megfizeti. Bbiztosítási esemény lehet: biztosított halála, meghatározott életkor elérése (nyugdíjkorhatár),más esemény (házasság, diploma). Az életbiztosítási szerződés többalanyú jogviszonyt keletkeztet. A biztosított és a szerződő fél személye azonos is lehet. Ha személyük nem azonos a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. (ha e nélkül kötik a kedvezményezett kijelölése semmis). Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti, a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet. A szerződő fél írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. A törvény szerint ha nem jelöltek meg kedvezményezettet, kedvezményezett lehet: a szerződésben meghatározott személy, a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, és a biztosított örököse. Az életbiztosítási szerződés szabályszerű megszűnése: biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosítási összeg kifizetése. A szerződés megszűnése esetén a biztosító az ún. visszavásárlási összeget vagy díjtartalékot köteles kifizetni. Mentesül a biztosító a biztosítási összeg megfizetése alól, ha biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A biztosító az örökösök számára, visszavásárlási összeget fizet. A biztosító díjtartalékot térít, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bcselekménye folytán halt meg, (v. 2 éven belül öngyilkos) Az életbiztosítási szerződés fennmaradásának feltétele a biztosítási díj folyamatos fizetése. A biztosító a biztosítási díjat bírósági úton is követelheti (az 1. évben) Díjfizetés elmulasztása esetében az életbiztosítási szerződés arányosan csökkentett biztosítási összeggel marad fenn. A biztosított követelheti a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését. Ha a biztosító kötvényt adott ki, csak visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni. II. A VAGYONBIZTOSÍTÁS Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy az érdekelt javára köti. A biztosított lehet bárki (bérlő, fuvarozó, bizományos letéteményes, közraktár), akinek érdeke fűződik a vagyontárgy megóvásához. Ha a biztosított és a szerződő fél nem azonos, a biztosított a szerződő fél helyébe léphet, ha a biztosítót írásban értesíti. Az alanyváltozással érintett biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított és a szerződő fél egyetemlegesen felelnek. 1. A vagyonbiztosítási szerződés tárgya Közvetett tárgya a biztosítási érdekeket hordozó vagyontárgy. A biztosítási érték, meghatározása jelentős szerepet játszik (biztosítási érdek, biztosított vagyontárgy pénzben kifejezett értéke). A magyar biztosítási jog tiltja a túlbiztosítást, a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A megállapodás a túlbiztosított rész tekintetében semmis, a biztosítási díjat le kell szállítani. A túlbiztosítás tilalma magában foglalja a többszörös biztosítás tilalmát is. A magyarjog elismeri a pro ráta biztosítás lehetőségét, vagyis az alulbiztosítást. A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez viszonyul. A biztosító által nem fedezett kárt önrészesedésnek nevezzük, melyet a biztosított visel. 2. A felek jogai és kötelezettségei A biztosító nem kötelezhető arra, hogy a biztosítási időszakon belül egyszeri díj fizetése ellenében többször is helytálljon. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. (ha elmulasztja a biztosító mentesül). A kárenyhítés költségei a biztosítót terhelik, akkor is viseli, ha eredménytelen volt. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított alkalmazottai, illetőleg megbízottai, a biztosított jogi személy tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Törvényi engedmény A biztosító a törvény engedmény alapján érvényesíthet regressz igényt (visszkereseti igény) a károkozóval szemben. A törvényi engedmény szabályai szerint a biztosító a szerződő fél jogaiba lép. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik a biztosított jogai a károkozóval szemben (kivéve közös házt. élő hozzátartozó). Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog részben száll át és a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a biztosított igényét is köteles érvényesíteni. (a kártérítésként befolyt értékre a biztosított elsőbbséget élvez). Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat. (kártalanítási összeget vissza kell fizetni). 3. A vagyonbiztosítási szerződés rendes felmondása A szerződés időbeli hatályáról nem rendelkezik Æ határozatlan időtartamra kötött szerződésnek minősül. A határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor indokolás nélkül felmondhatják. (kivéve:felmondási jogot kizárták max. 3 év). Felmondás esetén a biztosító követelheti a tartamengedményt (szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtja a biztosító). A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő 30 nap. III. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS A biztosító vállalja a vagyoncsökkenés megakadályozását, amely biztosítottat 3. személynek okozott jogellenes károkozása miatt éri. A biztosított követelheti, hogy a biztosító mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, melyért jogszabály szerint felelős. A biztosítási esemény a biztosított jogellenes károkozása, melyért felelőséggel tartozik.
117
A felelősségbiztosítás a biztosított és a biztosító között egy három alanyú jogviszonyt keletkeztet összekapcsol egy biztosítási és egy kárkötelmi jogviszonyt. Alanyai a biztosító, a biztosított és a károsult. A biztosított nem mindig azonos a tényleges károkozóval (pl. munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár). A károsult az a személy, akinek a kárért felelős biztosított, jogellenesen vagyoni, illetőleg nem vagyon kárt okozott. A károsult (gépjármú felelősségbiztosítás kivételével) nem érvényesíthet közvetlenül igényt a biztosítóval szemben. A biztosított követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosító a károsulttal szemben a feltételek fennállása esetén abszolút helytállásra köteles. A biztosító visszkereseti jogot (regressz jog) érvényesíthet a biztosítottal szemben: szándékosan súlyosan gondatlanul okozott károk esetén. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha tudomásul vette, A biztosított bírósági marasztalása pedig akkor, ha a biztosító a perben részt vett, biztosított képviseletéről gondoskodott, lemondott.
118
B25 – 60. A kölcsön. Pénzkölcsön. Haszonkölcsön. Faktoring. I. KÖLCSÖN Kölcsönszerződés a helyettesíthető dolog átadásában realizálódó kötelezetti szolgáltatás, melyet a másik fél olyan feltétellel kapja tulajdonába, hogy azt egy későbbi időpontban (visszterhes alak) vagy kamat nélkül (ingyenes alakzat) köteles visszaszolgáltatni. A kölcsönszerződés egy hitelviszony, amely révén az adós időlegesen, szükségletei kielégítése céljából rendelkezik a neki átadott dologszolgáltatás tárgyával. A kölcsönügyletek átmeneti érdekkielégítést jelentenek, szemben az adásvétellel. A kölcsönadó szempontjából visszterhes alakzatú kölcsönügylet lényege és célja az értéknövelés, amelynek előfeltétele egy valamilyen mértékű felesleg fennállása a dologszolgáltatónál és egy reményei szerint átmeneti hiány a kölcsönvevő adósnál. Konszenzuál szerződés, létrejöhet szóban, írásban (bankkölcsön csak írásban) A kölcsönszerződések csoportosítása Alanyok szerint: • magánkölcsön • állami kölcsön • bankkölcsön. A kölcsön közvetett tárgya szerint: • egyszerű kölcsön (bármely helyettesíthető dolog) • pénzkölcsön. Funkció szerint: • visszterhes • ingyenes. A felhasználó célja szerint: • felhalmozási (beruházási, vállalkozás-fejlesztési) • fogyasztási. A kölcsönadó kötelezettsége Fő kötelezettsége a kölcsön tárgyának a kölcsönvevő rendelkezésre bocsátása. Ez dologátadás, ami nemcsak birtok-, hanem időleges tulajdonátruházást jelent. A kölcsönvevő kötelezettségei Lejáratkor a kölcsönkapott dolgot, mint vagyoni értéket helyettesítésre alkalmas másik ugyanolyan dolog formájában visszadni. Amennyiben a szerződés visszterhes, akkor a szerződésben kikötött kamatot, mint az idegen dolog használatának az ellenértékét is ét kell adnia. A szerződés létrejöttét illetően alaki érvényességi kellék nincs (ez persze a bankkölcsönre nem áll). Clausula rebus sic stantibus: a kölcsönadónak nem kell átadnia a szerződésben vállalt kölcsönt, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése nem várható. (nem neki felróható). Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, de a hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Hitelező pénzintézetet kártérítés nem illet, de az adós jutalék fizetésére köteles. A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha kölcsön szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; adós vagyoni helyzetének romlása, fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetését; az adós más súlyos szerződésszegést követett el. II. PÉNZKÖLCSÖN A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. Pénzkölcsön még a követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása. Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön, áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások között: adott halasztott fizetés, előleg a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, a biztosítóintézet törvényben meghatározott hitelbiztosítási, illetve kezességbiztosítási tevékenysége, az önkormányzat által adott kölcsön, zálogházi tevékenység keretében nyújtott zálogkölcsön, ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozás és ellenőrzött vállalkozások közös pénzügyi művelete (likviditás érdekében). III. HASZONKÖLCSÖN dolog időleges és ingyenes használatba adása. Használati kötelem. Kisebb-nagyobb értékű ingó dolgok általában rövid időre szóló kölcsönbeadása családtagok, rokonok között szívességi alapon. 1. Alanyai: kölcsönadó és kölcsönvevő (tipikusan természetes személyek). 2. Elhatárolás kölcsönszerződés: pénzre és helyettesítő dologra vonatkozik, az lehet ingyenes és visszterhes is, a haszonkölcsön csak ingyenes lehet, és egyedi dologra vonatkozik bérleti szerződés, és haszonbérlet: mindig visszterhesek, a dolog hasznai mindig a bérlőt illetik meg a haszonbérletnél. 3. Kötelezettségek A kölcsönvevő fő kötelezettségei: a dolog rendeltetésszerű használata (ellenkező esetben a károkért felel) és épségben való visszaadása. Harmadik személy használatába a kölcsönadó engedélye nélkül nem adhatja a dolgot A dolog esetleges szaporulata a kölcsönadót illeti meg. A fenntartás költségei a kölcsönvevőt terhelik, egyéb (helyénvaló) költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szerint követelheti. 4. A haszonkölcsön megszűnése a kikötött, vagy a célja szerint szükséges idő elteltével; felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával; a kölcsönvevő halálával; azonnali hatályú felmondással. Helye van: o a haszonkölcsön célja lehetetlenné vált; o a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen használja, másnak átadja, épségét egyébként veszélyezteti;
119
o a felek közötti jó viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott; o a szerződéskötéskor előre nem látott oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra. Ha a szerződés időtartama nem állapítható meg, a kölcsönadó tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönvevő bármikor felajánlhatja a dolog visszaadását, a visszavételt a kölcsönadó csak alapos okból tagadhatja meg. IV. FAKTORING 1. Faktoring fogalma és jellege Jogi szempontból egy olyan visszterhes ügylet, amelyben a faktoráló valamely, rendszerint adásvételi, szállítási, vállalkozási vagy egyéb szolgáltatás végzésére irányuló jogügyletből harmadik személlyel, vagy személyekkel szemben ténylegesen fennálló teljes követelését vagy a követelés egy részét átruházza a faktorra. A faktor a követelés ellenértékének felek által meghatározott részét a szerződés megkötésével egyidejűleg kifizeti a faktorálónak, rendszerint átvállalja a követelés behajthatatlanságának kockázatát is, valamint egyéb pénzügyi műveletet is végezhet a faktorálónak. A faktoring-ügyletben megtalálhatók a követelés vételének elemei, az engedményezés szabályai, a hitelbiztosítás elemei és a garanciavállalás kötelezettsége A del credere felelősség vállalása különbözik a kereskedelmi gyakorlatban ismerttől, mivel a faktor a számlát azonnal kifizeti az eladónak, nem pedig csak a követelés esedékessé válása, illetőleg behajthatatlansága után. Nemzetközi szabályozását az UNIDROIT dolgozta ki (1988 - Ottawában diplomáciai konferencia el fogadta). Mo. is törvénybe iktatta. 2. A jogviszony keletkezése A faktor és a faktoráló (jogosult vagy engedményező) között jön létre, tipikusan hárompólusú, amelyben a faktor csak a követelés oldaláról kapcsolódik a felek közötti alapügylethez. A jogviszony létrejöttéhez a faktor és a jogosult egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. (jellemzően írásban) 3. A jogviszony alanyai A hatályos magyar jog szerint a faktoring tevékenység pénzügyi szolgáltatás („pénzkölcsön nyújtása) Csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jelenhet meg faktorként Faktoráló (másként engedményező, jogosult vagy szállító), aki a harmadik személlyel kötött ügyletéből eredő követelését (vagy követeléseit) egyben vagy folyamatosan átruházza (engedményezi). Kötelezett (adós, az a „harmadik személy", aki az alapjogviszonyban megrendelő) az ügylethez az értesítéssel kapcsolódó alany, akinek szerződésből eredő kötelezettségei nem változnak, csak a pénzbeli követelés jogosultja személyében következik be változás. 4. A jogviszony tárgya A jogviszony közvetlen tárgya: jogátruházás a faktorra. (mögöttes szabályként az adásvétel jelenik meg). A faktor vásárolja ugyan meg a követelést, de az egész ügyletért mégis a faktoráló fizet, ugyanis a faktor díjat számol fel. A jogviszony közvetett tárgya: bármilyen fennálló, vagy jövőben keletkező követelés, azaz jogok. Feltétel azonban a forgalomképesség, azaz a követelés átruházható legyen. Nem engedményezhetők a jogosult személyéhez kötődő követelések, illetve melyek átruházását a jogszabály kifejezetten kizárja). 5. A jogviszony tartalma A faktor főkötelezettsége jogai A faktor főkötelezettsége a fizetés teljesítése a jogosult részére(előfinanszírozás történik). A faktor bizonyos szolgáltató funkciót is elláthat, pl. számlavezetés (könyvelés), kintlévőségek behajtása, Lényeges különbség van a faktoring ügyletek között aszerint, hogy ki viseli a szerződésben a kockázatot: A del credere helytállási kötelezettséget jelent harmadik személy teljesítéséért. (faktor vállalhatja) Ha kockázat átvállalása tekintetében nem állapodnak meg, nem vállalja át a kockázatot a faktor Æ visszkereseti igény A faktor faktoring díjra jogosult, amelyet általában a követelés teljes kiegyenlítésekor érvényesít. A faktoráló (engedményező, jogosult, szállító) jogai, kötelezettségei A faktoráló lejárat előtt megkapja a harmadik személlyel szemben fennálló követelés szerződésben meghatározott részét együttműködés, információadás, minden okiratot, amely a követelés behajthatósága érdekében szükséges át kell adjon. A faktorálót kezesi helytállás terheli a visszterhes faktorálásért (engedményezésért), felek szerződéssel kizárhatják A faktoráló díjat fizet a faktor tevékenységéért. Amennyiben a szerződéssel egyéb jogok is átszállhatnak a faktorra, a jogosult köteles pl. a zálogtárgy átadására. Az adós (kötelezett, harmadik személy) helyzete, jogai, kötelezettségei A követelés átruházásáról értesíteni kell az adóst (faktoring nyílt formája), létezik a csendes faktoring is (nem értesítik). Az adós a faktornak köteles teljesíteni, ha a jogosult értesítette, ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet. A faktoringhoz nem kell az adós engedélye. A faktorálás alapvetően nem hozhatja rosszabb helyzetbe az alapkötelem adósát. 6. A jogviszony megszűnése szerződés lejár, vagy a kikötött bontó feltétel bekövetkezik. A szerződő felek bármelyike jogutód nélkül megszűnik. Közös akaratnyilatkozattal. A határozott időtartamú jogviszonyt egyoldalú jognyilatkozattal általában csak rendkívüli felmondással lehet megszüntetni, vagy akár az elállásra is lehetőség van, amelyre általában a felek bármelyikének súlyos szerződésszegése szolgálhat alapul. ******************************************************************************************************************************************************** V. FORFETÍROZÁS Célja: halasztott fizetésű exportkövetelés visszkereseti jog nélküli megvásárlása. A forfetírozás sajátossága: az export teljesítését követő időszakot finanszírozza meg a bank, az exportőr a vevő halasztott fizetése ellenére azonnal a pénzéhez jut
120
B26 – 61. A bankhitel és a bankkölcsön szerződések. A bankkártya-szerződés. A csekk. I. BANKHITELSZERZŐDÉS Ptk.522.§ (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez. Jogviszony keletkezése: érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges a szerződési feltételeket a hitelintézetek alakítják ki (blankettaszerződések) Alanyai: hitelező (bank, szakosított-, szövetkezeti hitelintézet), hitelt igénylő (adós) Tartalma: 1. Hitelintézet főkötelezettsége: meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy más hitelműveletet végez Æ praestare kötelezettséget vállal: a hitelszerződés sajátos előszerződés csak a hitelintézetet terheli, hitelt igénylő nem köteles a hitelkeretet lehívni. érvényesül a clausula rebus sic stantibus: a hitelintézet akkor köteles megkötni, ha meghatározott feltételek változatlanok a rendelkezésre állásért jutalék illeti akkor is, a bankhitelszerződés visszterhes jogügylet 2. Megszűnése: kölcsönszerződés megkötésével (hitelkeret kimerítése) a rendelkezésre tartás idejének lejártával a kölcsönszerződés feltételeinek végleges meghiúsulásával II. BANKKÖLCSÖNSZERZŐDÉS Ptk.523.§ Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet az adós kamat fizetésére köteles Jogviszony keletkezése: a szerződési feltételeket a hitelintézetek alakítják ki (blankettaszerződések) de nem szükséges írásba foglalni. Alanyai: hitelező (bank, szakosított-, szövetkezeti hitelintézet), hitelt igénylő (adós) Tartalma: 1. Hitelező főkötelezettsége: a szerződésben meghatározott összeg adós rendelkezésére bocsátása Æ dare érvényesül a clausula rebus sic stantibus: a hitelintézet akkor köteles megkötni, ha meghatározott feltételek változatlanok 2. Adós főkötelezettsége: a kölcsön összegének visszafizetése és a kamat megfizetése a kölcsönösszeg előbb is visszafizethető a kölcsön felvételére nem köteles Æ a kamatot sem kell megfizetnie. A rendelkezésre tartás idejére köteles jutalékot fizetni 3. Megszűnése: lejárat kölcsönösszeg visszafizetése azonnali hatályú felmondás: kölcsönadót megillető kötelemszüntető alakító jog a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja a nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem fizeti ki az adós vagyoni helyzetének romlása, fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetését adós más súlyos szerződésszegése Ha a hitelező hitelintézet élhet az azonnali felmondás jogával: az adós hitelképtelenné válik az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével megtévesztette, ha ez a kölcsönt befolyásolta az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza 4. Bankhitel- és bankkölcsönszerződés elhatárolása Közös jellemzők visszerhes ügylet, hitelezői oldalon hitelintézet, adós nem köteles hitelkeretet kimeríteni, tartós jogviszony, konszenzuál szerz. Eltérő jellemzők hitelszerződés: praestare jellegű szolgáltatás (hitelkeret rendelkezésre tartása) írásban köthető, jutalékot kell fizetni kölcsönszerződés: dare jellegű szolgáltatás (meghatározott pénzösszeg átadása) írásba foglalás nem kötelező, kamatot kell fizetni III. BANKÁRTYA-SZERZŐDÉS Fogalma: A bankkártya-jogviszony többalanyú és több szerződésből álló egymással összefüggő szerződésrendszer. Keletkezése: létrejöttének feltétele: bankszámlaszerződés a bankkártyát kibocsátó bank és a jövőbeni kártyabirtokos között kártyaigénylő kérelem benyújtása, melyről a kibocsátó bank dönt hitelképességi vizsgálata után bankkártya felhasználása egy további szerződést feltételez: a kibocsátó bank és a kereskedelmi elfogadóhely között Alanyai: 1. kibocsátó hitelintézet, 2. bankkártyabirtokos: bárki lehet, valamint 3. kereskedelmi elfogadóhely vállalja, hogy a hitelintézet által kibocsátott kártyát szerződés alapján fizetési eszközként elfogadja Tárgya: Bankkártya: készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, vásárlások ellenértékének rendezésére, készpénz felvételre szolgál Tartalma: Kibocsátó jogai, kötelezettségei bankkártyát kibocsátani (tulajdonában marad, bármikor indokolás nélkül visszavonhatja, felhasználhatósági körét korlátozhatja) díjakra, jutalékokra, költségekre jogosult a kártyabirtokos és az elfogadóhely részéről kártya a kártyabirtokossal kötött szerződésben, és jogosult szolgáltatásokkal is kiterjeszteni (biztosítási csomag) bankkártya-rendszer bevezetéséhez köteles a MNB előzetes engedélyét beszerezni, banki műveleteket végezni tájékoztatási kötelezettség a kártyabirtokos irányában
121
Kártyabirtokos jogai, kötelezettségei kártyával számlájáról készpénzt felvenni, árut vásárolni, (a kártyával lebonyolított fizetés visszavonhatatlan) adatszolgáltatási kötelezettség (hitelképesség megállapítására) kibocsátónál fedezeti számlát nyitni, és azon az előírt min. összeget elhelyezni egyszeri belépési díjat, majd a kártya-jogviszony fennállásig éves díjat fizetni felel a kártya használatáért és őrzéséért Æ köteles azonnal értesíteni, letiltását kérni, ha elvesztette, megrongálódott vagy ellopták jogviszony megszűnésekor a kártyát visszaszolgáltatni Kereskedelmi elfogadóhely kötelezettségei bankkártya kibocsátójával kötött szerződés alapján elfogadási kötelezettsége keletkezik, kártya bemutatásakor köteles megvizsgálni az előírt garancia-feltételeket (érvényes-e, nincs-e letiltva stb.) teljesítési bizonylatot állít ki, amit a kártyabirtokos aláír Æ aláírásokat összehasonlítja, eredeti bizonylat kibocsátó, másolat birtokos Jogviszony megszűnése: A bankkártya-szerződés határozatlan időre szól, bankkártya csak meghatározott ideig érvényes felek közös megegyezésével felmondási jog gyakorlásával kártyabirtokos: írásban * kártya egyidejű átadásával * bármikor * szerződésben megjelölt felmondási idő betartásával kibocsátó: rendes felmondási jog * azonnali hatályú felmondási jog szerződésszegés esetén folyószámla-szerződés megszüntetésével automatikusan A bankkártya visszavonása és letiltása nem jelenti a szerződés megszűnését, az új kártya kiállításáig a jogviszony szünetel. IV. A CSEKK Fogalma: pénz fizetésére szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó arra utasít valamely bankot, amelynél követelése van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak. A csekk ipso iure forgatható értékpapír. Kellékei: csekk elnevezés az okirat kiállításának nyelvén határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás fizetésre kötelezett neve (címzett), fizetési hely, kiállítás napja, helye, kibocsátó aláírása Kellékhiány következménye: közönséges utalványként kell értékelni Típusai: bemutatóra szóló csekk: a csekk mindenkori birtokosa a jogosult névre szóló csekk: akit a csekk szövege név szerint feltüntet forgatható csekk: a csekk birtokosa, ha jogát a forgatmányok összefüggő és az eredeti csekkbirtokosig visszamenő láncolata igazolja Alanyai: csekkbirtokos: a csekkjogviszony jogosultja kibocsátó: a csekkjogviszony kötelezettje feltétlenül felelős a fizetésért (minden ellentétes kikötés semmis) csekkátruházás esetén feltétlen kötelezetté válik a fizetésért az átruházó is bank: a csekkjogviszony címzettje, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn A csekk bemutatása és kifizetése A csekket a bemutatáskor kell kifizetni. A bemutatási határidő a csekk kiállításától számított: 8 nap: ha ugyanabban az országban kell kifizetni, ahol kibocsátották 20 nap: ha külföldi országban, de ugyanazon a földrészen kell kifizetni 70 nap: ha külföldi országban és más földrészen kell kifizetni A bemutatási határidő elteltével a csekk visszavonható. A címzett a határidő lejárta után is beválthatja, de erre nem köteles. A csekkbirtokos a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót 4 munkanapon belül köteles értesíteni. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő 2 munkanapon belül az őt közvetlenül megelőző átruházót értesíteni. A csekk kötelezettek a csekkbirtokos irányában egyetemlegesen felelnek. Megtérítési igény: Ha a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki, a csekkbirtokos megtérítési keresetet indíthat: a kibocsátó, a csekkátruházók, a címzett ellen, ha a fizetés megtagadását nem igazolják óvás felvételével, címzett csekkre írt nyilatkozatával, bank keltezett nyilatkozatával. Elévülés: A csekkbirtokos megtérítési igénye a bemutatási határidő lejártától számított 6 hónapon belül elévül. Az elévülés nyugszik: ha a jogosult a követelését elháríthatatlan akadály miatt nem tudja érvényesíteni Az elévülés megszakad: ha a követelést bíróság előtt érvényesíti Kereseti követelés halmozódik: ha a megtérítési igényt olyan személy érvényesíti, aki a csekket visszaváltotta.
122
B27 – 62. A fuvarozási szerződés. Specifikumok e körben az elállás és a kártérítés terén. I. FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS 1. Fogalma Ptk. 448. § (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. A fuvarozás elvállalásával jön létre. 2. Fajai árufuvarozás általában valamely alapügylet teljesítését segíti elő (vasúti, vízi,közúti,légi) (feladó - fuvarozó - címzett) személyfuvarozás nem(!) fuvarozási szerződés hanem vállalkozási, jogviszony 2 alanya: fuvarozó - utas 3. Szabályozása Ptk. mellett, fuvarozási szabályzatok, üzletszabályzatok, árufuvarozók díjszabásai 4. Fuvarozási szerződés létrejötte a) előkészítő szakasz: szerződés megkötését megelőző tárgyalások fuvareszköz megrendelése = kocsirendelés még nem tekinthető ajánlatnak ajánlat a szerződés megkötésére: feladó a küldemény berakását megelőzően a fuvarlevél átadásával tesz ajánlatot, b) szerződés megkötése konszenzuál szerződés: fuvarozás elvállalásával jön létre reálszerződés: vasúti és nemzetközi fuvarozásban a küldemény átvétele jelenti a fuvarozás elvállalását nincs formakényszer c) fuvarlevél kiállítása: bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét és a küldemény átvételét. Az átvétel napja megdönthető vélelem. 5. Alanyai: feladó: küldemény továbbítását megrendeli, fuvarozó: küldeményt továbbítja, címzett: küldeményt átveszi A szerződés csak a feladó és a fuvarozó között jön létre (3. személy javára szóló ügylet) 6. Tárgya Közvetlen tárgya: a küldemény rendeltetési helyre való továbbítása és kiszolgáltatása a címzettnek Közvetett tárgya: küldemény, bármely ingó dolog kivéve: a jogszabály által súly, veszélyesség miatt kizárt dolgok, 7. Tartalma a) Fuvarozó jogai és kötelezettségei: küldemény továbbításával kapcsolatban: fuvareszköz kiállítása megfelelő helyen és időben, fuvarozásra alkalmas állapotban fuvarozás haladéktalan megkezdése okmányok megfelelő használata gazdaságosság, gyorsaság, biztonságosság elveinek betartása feladó utasításait követni:ha ez veszélyeztetné a teljesítést, köteles figyelmeztetni, utasítást írásban megismétli, feladó kárveszélye küldemény kiszolgáltatásával kapcsolatban: címzettet haladéktalanul értesíteni a küldemény megérkezéséről (fontos, mert az értesítés kézhezvétele után rendelkezési jog a címzettet illeti) küldemény kiszolgáltatása, ha a fuvardíjat megfizették ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem egyenlíti ki, köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és a küldeményt a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni. fuvardíj követelésére jogosult: visszterhes ügylet, a szívességi fuvarozásra az ingyenes megbízás szabályait kell alkalmazni mértéke: felek szabadon állapítják meg, kivéve: tömegfuvarozást végző vállalkozások esetén külön díjszabás feladó köteles megfizetni (ha nem fizet, a fuvarozó a címzettől is követelheti) fuvarköltség = fuvardíj + szükséges és hasznos költségek megtérítését követelheti fuvarköltség erejéig törvényes zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek: Æ más zálogjogosultakat megelőzően Æ bírósági eljárás nélkül elégítheti ki Æ kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel más fuvarozó(k) igénybevételére jogosult: feladó köt külön-külön fuvarozási szerződéseket a fuvarozókkal Æ minden fuvarozó önállóan felel a teljesítésért feladó a fővállalkozó fuvarozóval szerződik, a fővállalkozó fuvarozó közreműködőket vesz igénybe, de! mindenki önállóan felel feladó csak a fővállalkozó fuvarozóval köt szerződést, a további fuvarozókkal a fővállalkozó köt Æ egyetemlegesen felelősek b) Feladó jogai és kötelezettségei: jogosultságok: szerződéstől elállhat a fuvarozás megkezdése előtt (objektív elállás, nem kell indokolni), de köteles megtéríteni a fuvarozó kárát rendelkezési jog küldemény kiszolgáltatásáig vagy amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett. A küldeményt feltartóztathatja, visszairányíthatja, más címzettet /rendeltetési helyet jelölhet ki, felmerült díjtöbblet és költség terheli. kötelezettségek: küldeményt úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja és mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse fuvarozónak a fuvarozáshoz szükséges okmányokat átadni küldemény berakása fuvarozóval szembeni igényeket a küldemény megérkezéséről szóló értesítés átvétele előtt a feladó érvényesítheti c) Címzett jogai és kötelezettségei: 1. küldemény kirakása 2. fuvarozóval szembeni igényeket a küldemény megérkezéséről szóló értesítés átvétele után a feladó és a címzett is érvényesítheti
123
8. Fuvarozó szerződésszegése és jogkövetkezményei 1. Késedelem, 2. Árukárok, 3. Egyéb szerződésszegések (pl. utasítás nem teljesítése, okmányok átadásának elmulasztása) Késedelem: küldemény átvétele előtt: ha a fuvareszközt határidőre nem állítja ki, a feladó elállhat és kártérítést követelhet küldemény értékét vagy az értékcsökkenést követelheti, ha a küldemény elvész, megsemmisül vagy értékcsökkenést szenved fuvarozás tartama alatt: ha túllépi a fuvarozási határidőket a feladó, ill. a címzett kötbért és a kötbért meghaladó kárának megtérítését, követelheti Árukárok: Ha a küldemény elvész, megsemmisül vagy megsérül Æ a fuvarozó fokozott felelősséggel tartozik. nem védekezhet azzal, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható kártérítés mértékének korlátozása ellensúlyozza: csak a fuvarozás alatt keletkezett tényleges árukárok megtérítésére köteles bizonyítási teher 2 elve: kimentési bizonyítás (exculpatios): érdekelt alany bizonyítja, hogy a kár nem az ő kötelezetségszegése miatt következett be direkt bizonyítás: ha az okok egyik fél magatartására sem vezethetők vissza, az bizonyít, akinek érdekkörében az okok felmerültek A fuvarozó mentesülha a kár oka: fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok – kimentési: fuvarozó bizonyítja küldemény belső tulajdonsága – direkt: feladó bizonyítja az ellenkezőjét csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága direkt: fuvarozó biz.: csomagolás hiányos, kimentési: feladó: nem abból ered feladó által végzett berakás, ill. a címzett által végzett kirakás – direkt: feladó, címzett bizonyítja az ellenkezőjét a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható – kimentési: Kártérítés: mértéke függ: Æ szándékos károkozás: teljes kárt köteles megtéríteni Æ gondatlan károkozás: feladó vagy a címzett tényleges kárát, fuvardíjra (vagy annak arányos részére) nem tarthat igényt módja: pénzbeli, de a küldemény megrongálódása esetén a fuvarozó választhat: Æ sérülés kiküszöbölése Æ értékcsökkenés megtérítése igényérvényesítés speciális szabályai: igények 1 év alatt elévülnek ha a küldemény hibája átvételkor, kiszolgáltatáskor felismerhető, a fuvarozóval szembeni igényt azonnal érvényesíteni kell ha átvételkor nem volt felismerhető, 3 napon belül lehet a fuvarozóval szemben az igényt érvényesíteni 9. Feladó és címzett szerződésszegése és jogkövetkezményei feladó késedelembe esik a berakással: fuvarozó kártérítést követelhet és érdekmúlás bizonyítása nélkül az elállás joga is megilleti fuvarozó kártérítési igénye nem korlátozott feladó írásban utasította a fuvarozót, hogy a csomagolás hiányossága ellenére a küldeményt vegye át: csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben keletkezett kárt is. Egyéb kárigények ha a fuvarozás során 3. személyek szenvednek kárt: fuvarozó felel a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint fuvarozó a kártérítés megfizetése után követelheti a feladótól a kifizetett kár megtérítését a felelősség általános szabályai szerint
124
B28 – 63. Adásvétel és csere. Speciális alakzatok. Szállítási szerződés. I. AZ ADÁSVÉTEL 1. Az adásvételi szerződés fogalma Ptk. 365. § (1) adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Az adásvételi szerződés konszenzuális ügylet, a felek kölcsönös és egybehangzó akaratával jön létre a szerződés. A konszenzus ki terjed a tulajdonjog átruházására és a dolog birtokba bocsátására. A tulajdonjog átszállásához szükséges a dolog átadása is. Az adásvételi szerződések megkötésére jogszabály speciális eljárást írhat elő. (pl. a közbeszerzés). 2. Az adásvételei szerződés alanyai Az eladó és a vevő, természetes és jogi személy is lehet, több személy is részt vehet a szerződésben Önállóan csak cselekvőképes szerződhet. Korlátozottan cselekvőképes szerződéskötéséhez törvényes képviselő hozzájárulása kell. Cselekvőképtelen nevében törvényes képviselője köthet ügyletet. 3. Az adásvétel tárgya Bármely forgalomképes ingó, ingatlan dolog, valamilyen vagyoni értékkel bíró jog, jövőben létrejövő „remélt” dolog is (reményvétel). A forgalomképességet csak törvénnyel vagy szerződéssel lehet korlátozni vagy kizárni (dologra vonatkozó jog biztosítására). A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. A dolgon más használati (bérleti, haszonélvezeti jog) joga a rendelkezési jogot nem zárja ki, de csak a teherrel együtt idegeníthető el. Ingó dolog vétele kiterjed annak tartozékaira is. Mezőgazdasági ingatlanok esetén a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak. Földtörvény termőföldet főszabályként csak természetes személyek szerezhetnek meg (max. 300 hektár/max. 6000 aranykorona) 4. Az adásvételi szerződés tartalma Az eladó főkötelezettségei tulajdonjog átruházása, dolog átadása (birtokbaadás) jogszavatosság - 3. személynek nincs olyan joga a dolgon, ami tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy korlátozza, kellékszavatosság - az adásvétel tárgyát képező dolog megfelel a szerződésben, jogszabályban meghatározott feltételeknek. A jóhiszemű eladó helytállási kötelezettsége csak a szerződés megkötéséből eredő károkra (negatív interesse) terjed ki. A rosszhiszemű eladó a teljes kárt köteles megtéríteni. A jelzálogjogtól való mentességért akkor is szavatol, ha a vevő tudott róla. Minden kötelezett azonos módon felel a hibás teljesítésért, köteles megfelelő árleszállítást, kijavítást, kicserélést biztosítani, illetőleg ha a hibás teljesítés miatt a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt a jogosult elállhat a szerződéstől. A birtokba adás megvalósulhat: a dolog tényleges (fizikai) átadásával a dolog feletti hatalom átadásával is (longa manu traditio). A birtokba adás után a vevőt illetik meg a dolog hasznai, és ő viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket, átszáll a kárveszély (és viseli a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni (casus nocet domino). Az eladó mellékkötelezettségei tájékoztatási kötelezettség (dolog minden lényeges tulajdonságára, a dologra vonatkozó jogokra és terhekre, körülményekre). okirat szolgáltatás valamely tényről, körülményről speciális tájékoztatás és igazolás adását foglalja magába (forgalmi engedély) átadással kapcsolatos költségek viselése A mellékkötelezettségek nem teljesítése is szerződésszegésnek minősül Æ vevő elállhat, kártérítést követelhet, megtámadhatja a sz. A vevő főkötelezettségei dolog átvétele: a vevő köteles a szerződésszerűen felajánlott teljesítést elfogadni, és a dolgot átvenni. megtagadja Æ felelős őrző lesz vételár megfizetése a szerződésben kikötött ellenérték megfizetését jelenti, (mértéke, megfizetés módja szabad megállapodás tárgya) Ha vevő a vételárat nem fizeti meg, az eladó az érdekmúlás bizonyítás és a dolog visszaadása mellett elállhat a szerződéstől. A vevő mellékkötelezettségei szerződés megkötésével, dolog átvételével, fuvarozásával, ingatlan tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos kiadások fizetése az adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi munkadíj, illeték, egyéb költségek a vevőt terhelik. II. AZ ADÁSVÉTEL KÜLÖNÖS NEMEI 1. A megtekintésre vétel ha vevő úgy köti meg az adásvételi szerződést a dologra, hogy azt előzőleg nem látta. A szerződés hatálybalépése ilyenkor elválik a szerződés megkötésétől és attól függően lép hatályba, hogy a dolgot a vevő megtekintés után megfelelőnek találja-e vagy sem olyan létrejött adásvételi szerződés, melynek hatálya a vevő nyilatkozatától függ. eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket vevő a megtekintés során felismerhetett. 2. A próbára vétel a felek között létrejön az adásvételi szerződés, de hatályba lépését a vevő későbbi nyilatkozatától teszik függővé. a dolgot a vevő kipróbálásra átveszi, a próba alapján dönt a szerződés hatályba lépéséről. ha nem tesz nyilatkozatot, illetőleg nem adja vissza a dolgot az eladónak, hallgatásával a szerződés hatályosnak tekintendő. eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő a kipróbálás alatt felismerhetett. 3. Minta szerinti vétel az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. ha a vevő a mintát nem tudja felmutatni, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. ha a vevő a mintában meglévő hibát a szerződéskötéskor ismerte, az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól. a minta fel nem ismerhető, rejtett hibájáért azonban az eladó akkor felel, ha a hiba a mintában is megvolt. 4. A részletvétel a felek úgy állapodnak meg, hogy az átruházott dolog ellenértékét a vevő nem egyösszegben, hanem meghatározott időpontokban több részletben fizeti meg az eladó részére, a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevő birtokba veheti a birtokba adással a kárveszély a vevőre száll. tulajdonjog a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll a vevőre, (eladó írásban kikötheti az elállás, részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részleteket az esedékességkor nem fizeti meg. ha az eladó az elállás jogát gyakorolta, a szerződés megszűnik és a vevő köteles a dolgot visszaadni, a dolog addigi használatáért
125
-
használati díjat fizetni, a dolog rendeltetésszerű használatával járó csökkenést meghaladó kárt megtéríti. eladó választhatja a részletfizetési jog megvonását is, vevő oldaláról nézve jogvesztés, hátralévő vételár egyösszegben esedékes.
5. Az elővásárlási jog vevőt megillető egyoldalú jogosultság, ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni (vételi ajánlattal legalább egyező ajánlat elsőbbsége) elővásárlási jogot jogszabály, felek írásbeli megállapodása keletkeztethet, jogszabályon alapuló elsőbbséget élvez) tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak számára, a föld tulajdonosának az építményre illetőleg az építmény tulajdonosának a földre, ha azok tulajdonosa különböző személy, tagi üzletrészének eladása esetén ha az elővásárlásra jogosulttal az ajánlatot nem közölték az ügylet vele szemben hatálytalan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elővásárlási jog mindenkivel szemben hatályos, aki ezt követően az ingatlanon jogot szerez. elővásárlási jog nem örökölhető, önálló átruházása semmis (gazdálkodó szervezet kijelölheti ezt a jogát gyakorló személyt. 6. A visszavásárlási jog az előző tulajdonos javára írásban vételi jogosultságot biztosít az eladott dolgon (legfeljebb öt évre köthető ki) ha a dolog a kötelezettnek fel nem róhatóan elpusztul, a visszavásárlási jog megszűnik. mögöttesen alkalmazni kell rá az elővásárlási jog szabályait. 7. A vételi jog (opció) jogosult egyoldalú jogosultsága, hogy adásvételi szerződést hozzon létre (alapulhat jogszabályon írásbeli megállapodáson). határozott időre szóló opció leghosszabb tartama 5 év, határozatlan időre kikötött vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik. vételi jogból eredő kötelezettség alól a tulajdonost a bíróság mentesítheti (clausula rebus sic stantibus). mögöttes szabályként a Ptk. visszavásárlási jogra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 8. A csere mindkét fél főkötelezettsége dologszolgáltatás teljesítése, mindegyik fél eladó a saját és vevő a másik féltől kapott szolgáltatásban cserére az adásvétel szabályait kell alkalmazni. barter, abban különbözik a cserétől, mint alapügylettől, hogy tárgya mindig kereskedelmi áru. 9. A távollevők között létrejött szerződések distance selling (97/7/EC számú irányelv) alapján Æ a távollevők közötti szerződésekről szóló 17/1999. (II.5) Kormány rendelet távollevők között kötöttnek tekintendő a szerződés, ha a felek személyes találkozása nélkül, a kizárólag távközlési eszköz használata útján jön létre. előzetes írásbeli tájékoztatás tájékoztatási kötelezettség (gazdálkodó szervezet neve, székhelye, szállítás költségei, stb.) fogyasztó szerződéskötéstől számított 8 munkanapon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. a gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a tájékoztatási kötelezettségeinek eleget tett rendelés nélküli teljesítés (inercia szerződés) esetén a küldő semmiféle ellenszolgáltatást nem követelhet a fogyasztótól. rendeletben foglalt szabályok egyoldalúan kogensek, tehát azoktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. 10. A házaló kereskedés (door to door sale) az eladó üzletén, telephelyén kívül kötött szerződés, a fogyasztónak áru értékesítése, szolgáltatás nyújtása. 44/1998. Korm. r. jövedéki termék, vetőmag és növényi szaporítóanyag, kábítószer és pszichotrop anyag nem forgalmazható a fogyasztó a szerződéskötéstől számított 8 napon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől elállási jogra vonatkozó rendelkezések kötelező erővel bírnak, azokról a fogyasztó érvényesen nem mondhat le. eladó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállás jogáról, személyről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja eladó köteles jótállási jegyet, magyar nyelvű használati, kezelési útmutatót adni (ellenkező esetben a szerződés semmis) kereskedő a fogyasztó lakásán kizárólag 8-20 között jelenhet meg (kivéve az előzetes időpontegyeztetést). az ügynök és a megbízó egyetemlegesen felelnek, fogyasztó bármelyikükkel szemben jogosult igényét érvényesíteni. ha az eladó a kereskedő munkavállalója, a fogyasztóval szemben a gazdálkodó szervezet felel 11. Csomagküldő kereskedelem a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét, katalógusát juttatja el a vásárlóhoz 2/1994 (I. 14.) IKM miniszteri rendelet kötelezi a csomagküldő kereskedőt, hogy katalógusában azonosítható módon nevezze meg magát, tüntesse fel székhelyét, üzletének címét, kereskedelmi tevékenység engedélyezési és nyilvántartási számát. megrendelés nélkül áru nem küldhető. III. SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS Ptk. 379.§ Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. Sajátossága, hogy a teljesítés időben elválik a szerződés megkötésétől. (halasztott adásvétel) a tulajdonjog átruházójának még nem áll rendelkezésére a dolog, a szerződés tárgyát később fogja előállítani, beszerezni nem adásvétel: a dolog birtokba adására nem kerül sor a szerződéskötéskor, nem fuvarozási szerződés: nem áru elszállítása Alanyai szállító (kvázi eladó), megrendelő (kvázi vevő) nincs jogszabály által előírt érvényességi kelléke, írásba foglalása nem kötelező, ÁSZF alkalmazása gyakori a felek megállapodásával a szerződés létrejön (konszenzuál szerződés) Szállító: dolgot átadja = birtokba adás + tulajdonjog átruházása Megrendelő: dolog átvétele + ellenérték megfizetése Szerződés megkötésétől a teljesítésig terjedő szakasz előszállítás tilos:szállító határnapot megelőzően nem teljesíthet a megrendelő beleegyezése nélkül (ha mégis: felelős őrzés) készrejelentés:tényleges teljesítési időpont közlése, akadályközlés: objektív elállási jog: megrendelő egyoldalú nyilatkozatával megszüntetheti a szerződést indokolás nélkül Teljesítés helye: megrendelő székhelye, telephelye, kivéve: felek eltérő rendelkezése átadás – átvétel: szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át ellenérték teljesítése mennyiség és minőség megvizsgálása:megrendelőnek haladéktalanul, max. az átvételtől számított 8 napon belül kell megkezdenie kifogásolás:ha a megrendelő minőségi hibát észlel: hibát haladéktalanul közli a szállítóval + szavatossági igényét is megjelöli Szerződésszegés - igényérvényesítés késedelem: általános szabályokok szerint, jogkövetkezmény: késedelem tartamától függő kötbér hibás teljesítés: kötbér Ptk. 385. § a közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító a közreműködővel szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik.
126
B29 – 64. Ajándékozás, tartási és életjáradéki szerződés. Öröklési szerződés. I. AJÁNDÉKOZÁS 1. Az ajándékozási szerződés fogalma, létrejötte Az ajándékozási szerződés tulajdonátruházási szerződések körébe tartozó ingyenes kétoldalú ügylet. Konszenzuál ügylet (felek megállapodása hozza létre a szerződést). Ingó dolog tekintetében a szerződés megköthető szóban, írásban és ráutaló magatartással is. Ingatlan esetében az ajándékozási szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kell. Házastársak közötti ajándékozás érvényességéhez a szerződés közokiratba foglalása szükséges. 2. Az ajándékozási szerződés alanyai az ajándékozó és a megajándékozott. Tárgya: ingó és ingatlan dolog, valamint vagyoni értékű jogosultság (haszonélvezeti jog, használati jog, társasági jogok) lehet. 3. A clausula rebus sic stantibus érvényesülése Az ajándékozó a szerződés teljesítését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, szerződés megkötése után körülményeiben, megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. 4. A felek jogai és kötelezettségei Ajándékozó főkötelezettsége saját vagyona rovására ingyenes vagyoni előnyhöz juttatni a megajándékozott felet. Az ingyenesség a szerződés alapvető sajátossága. Az ellenszolgáltatáshoz kötött ajándékozás érvénytelen. Az ajándékozó korlátozott mértékű kár- jog- és kellékszavatossági felelősséggel tartozik, csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jár el. Az ajándékozó felróható károkozás esetén felel az ajándékozással a megajándékozott egyéb vagyonában okozott kárért. A megajándékozott jogosult az ajándék követelésére. 5. Az ajándék visszakövetelése A törvény által taxatíve meghatározott esetekben az ajándékozó jogosult az ajándék visszakövetelésére: az ajándék tárgyára létfenntartása érdekében szüksége van (a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti) megajándékozott súlyos jogsértése az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója ellen (ajándék helyébe lépett értéket követelhető). meghiúsult feltevés esetén (az ajándékozásra nem került volna sor, ajándék helyébe lépett érték is visszakövetelhető). szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. a konjunktív feltételek bizonyítása az ajándékozót terheli. visszakövetelési jog az elévülési időn belül illeti meg az ajándékozót, II. A TARTÁSI ÉS ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS 1. A tartási és életjáradéki szerződés szabályozása és fogalma Ptk. 586.§ (1) tartási szerződés alapján egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani (természetbeni szolgáltatásokkal). 591. § (1) Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Cél: a jogosult létfenntartásának biztosítása. Az életjáradéki szerződésre mögöttesen a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni. 2. A tartási szerződés sajátos vonásai A tartási szerződés visszterhes jellegű, a tartásra kötelezett ellenérték fejében vállalja a jogosult ellátását (ingyenes alakzat is lehet). Ha a körülményekből más nem következik közeli hozzátartozók egymásközötti tartási szerződései ingyenes formában jönnek létre. Az ingyenes tartási szerződésekre az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. A tartási szerződések ismérve a tartós jelleg. A tartási szerződés (ellenkező kikötés hiányában) a jogosult haláláig áll fenn. A szerződés másik ismérve a bizalmi, illetőleg személyes viszony (személyesen kell teljesíteni). Ha a tartásra kötelezett a tartás ellenértékeként ráruházott ingatlant elidegeníti a tartásra vonatkozó személyes kötelezettsége +marad. A tartási szerződés sajátossága az ún. szerencse jelleg: a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága meglehetősen bizonytalan. Az életjáradékot nemcsak személyesen lehet teljesíteni. 3. A szerződés alanyai az eltartott, és az eltartó (jogi személy is lehet eltartó) 4. A szerződés létrejötte tartási és életjáradéki szerződést írásban kell megkötni, az írásbeli magánokirat alakiságai szerint. 5. A szerződés tartalma. A felek jogai és kötelezettségei eltartott jogosult a megfelelő tartásra, életjáradék esetén időszakonként, meghatározott pénzösszegre, terménymennyiségre eltartott köteles az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházására és a dolog átadására. eltartó kötelezettsége az ún. alimentációs szolgáltatások nyújtása: élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás, ruházat, orvosi kezelés, gyógyszer, megfelelő ápolás, illő temettetés Az ellátás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik. 6. Az ellenszolgáltatás eltartó visszterhes szerződés esetén jogosult rá (leggyakrabban ingatlan tulajdonjogának átruházása) Az ingatlan tulajdonjogának átruházása történhet: a haszonélvezeti jog fenntartásával, vagy anélkül, illetőleg a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg a tartási kötelezettség ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével (kikötmény). A kikötmény telki teher az ingatlanon, biztosíték az eltartott számára, ugyanis a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kérhet (ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles tűrni). A tartás fejében nyújtott ellenszolgáltatás ingóságok tulajdonjogának átruházása, bérlakás bérleti jogviszonyának átengedése, készpénz, értékpapír is lehet. Az eltartók a bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt folytathatják: ha a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. bérbeadó a hozzájárulásról 30 napon belül írásban köteles nyilatkozni (egy esetben további 30 nappal meghosszabbítható). ha nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
127
7. A szerződés módosítása közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják a kötelezettségvállalás jogcímét. A bíróság a tartási szerződést - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja. tartási szerződés átalakítása életjáradéki szerződésre (ha a természetbeni tartás lehetetlenné válik). 8. A tartási szerződés megszűnése A tartási szerződést megszüntetheti: a felek közös megállapodása, a bírósági ítélet kérelem alapján a bíróság a szerződést megszüntetheti, ha szerződés fenntartása lehetetlenné vált és a szerződés célja sem a szerződés módosításával, sem életjáradéki szerződéssé átalakításával nem valósítható meg. az eltartott halála. visszterhes szerződés esetében a tartási kötelezettség átszáll az örökösökre, (hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint), amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Az ingyenes tartási szerződést a kötelezett halála is megszünteti, továbbá a kötelezett élhet a clausula rebus sic stantibus elvével. III. ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS Kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó a vele szerzõdõ felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi, feltéve, hogy ez utóbbi túléli õt. (Ha csak a jogutódlás idõpontjául, és nem feltételéül jelölik meg az örökhagyó halálát, nem öröklési szerzõdés.) A szerződés szükségszerű tartalmi elemei: örökösnevezés, az örökhagyó tartására (életjáradékra) történõ kötelezettségvállalás. Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Az öröklési szerzõdés módosítására és megszűnésére a tartási (életjáradéki) szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kivétel: az öröklési szerződésben megjelölt örökös halálával a szerződés megszűnik. Az öröklési szerzõdés visszterhes jogügylet, így a szerzõdéses örökös nem felel az örökhagyó tartozásaiért.
128
B30 – 65 Hibás teljesítés. Határidők. Jogkövetkezmények. I. A HIBÁS TELJESÍTÉS FOGALMA. A SZAVATOSSÁG Ptk. 305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A hibás teljesítés sérti a jogosult szerződési érdekét, de sérülhet a jogosult szerződésen kívüli érdeke is. (pl. a jogosult vagyonában) A szolgáltatás hibájának a teljesítéskor kellett fennállnia. A hiba felismerhető (nyílt) és rejtett. Nyílt hiba felismerhető a szolgáltatás átvételénél, a rejtett hiba fennáll ugyan a teljesítésnél, de csak a huzamos használat során ismerhető fel. A teljesítés hibátlanságáért a kötelezett szavatol. A szavatosság formái; a kellékszavatosság és a jogszavatosság. Kellékszavatosság: kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor megfelel a jogszabályban (pl. szabvány) vagy a szerződésben meghatározott feltételeknek. Sor kerülhet: a szolgáltatás hibátlanná tételére vagy a szerződés módosítására (kijavítás, kicserélés, árleszállítás) vagy a szerződés felszámolására (a jogosult elállhat bizonyos esetben a szerződéstől). A kellékszavatossági jogok felróhatóságtól függetlenek. A kötelezett a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja: a jogosult a kellékhibáról a szerződéskötéskor vagy a szolgáltatás átvételekor tudott, s ezt nem kifogásolta (leértékelt dolog) a kellékhiba nem vezethető vissza a szolgáltatás idejére vagy azt megelőző időre (pl. hiba oka a rendeltetésellenes használat). Jogszavatosság: a kötelezett jogilag is hibátlan szolgáltatással tartozik, szavatol azért, hogy harmadik személy joga nem akadályozza vagy korlátozza a jogosult jogszerzését (pl. az ingatlan eladója nem gondoskodik arról, hogy a bérlő határidőben kiköltözzön) II. A KELLÉKSZAVATOSSÁGI JOGOK Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a másik szavatossági igényhez képest) aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. (3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. (4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja (ius retentionis). (5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. 306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át (ius variandi). Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. III. A SZAVATOSSÁGI HATÁRIDŐK A szavatossági jogokhoz kapcsolódó igényérvényesítési határidők szigorúak (oka, hogy a kötelezettet nem lehet hosszú időn keresztül bizonytalanságban tartani az általa nyújtott szolgáltatása tekintetében). A törvény egy rövidebb elévülési jellegű, s egy hosszabb, jogvesztő jellegű határidőt ismer. A jogosult kötelezettsége, hogy azonnal vizsgálja meg az átvett szolgáltatást, s haladéktalanul közölje kifogását a kötelezettel. A jogosult kifogással közli szavatossági igényét a kötelezettel. A bírósági gyakorlat szerint a szóbeli közlés is hatályos. A szavatossági határidők alakulása összefoglalva; 1. A jogosult a hiba felfedezése után legrövidebb időn belül köteles kifogását közölni a kötelezettel. 2. A szavatossági jogot főszabályként a teljesítéstől számított 6 hónap alatt lehet érvényesíteni (elévülési határidő). 3. Ha a kötelező alkalmassági idő (pl. szabvány alapján) 6 hónapnál rövidebb, az az irányadó. 4. Fogyasztói szerződés esetén a szavatossági idő 2 év a teljesítéstől (elévülési határidő). 5. Rejtett hiba esetén 1 év, tartós fogyasztási cikk esetén 3 év a szavatossági idő (jogvesztő határidő). 6. Ha a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb, az az irányadó (jogvesztő határidő). 7. Állatszolgáltatásnál 2 hónap a szavatossági idő a teljesítéstől. IV. KÁRTÉRÍTÉS, KÖTBÉR, KÖLTSÉG Ptk. 310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A kártérítés független a szavatossági jogoktól, így rá az elévülés általános szabályai vonatkoznak (pl. öt éves elévülési idő). 318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz nincs helye. felek felróható hibás teljesítés esetére hibás teljesítési kötbért is kiköthetnek, A szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik A jótállás (garancia) a jótállás a hibás teljesítés elleni védelem egyik eszköze, szerződésben vállalt kötelezettség, kimentést nem tűrő objektív felelősség, mert a teljesítéskor meglévő hibáért a kötelezett minden körülmények között felel. A jótállás szerződésen, jogszabályon alapulhat, visszterhes szerződést biztosító mellékkötelezettség. 248. § (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
129
A bírósági gyakorlatból: A hibás teljesítésre alapított díjleszállítási követelés és a teljesített szolgáltatás értékével összefüggő díjvita, különböző jogalapon nyugvó eltérő bizonyítással elbírálandó igények. A hibásan teljesítő vállalkozó értéknövelő költségre nem tarthat igényt azon az alapon, hogy a kicserélésre kerülő fűtőtestek ára - az időközi áremelkedés következtében -magasabb az eredetileg beszerelt fűtőtestek beszerzési áránál.
130
C01 – 66. A házasságkötés és joghatásai. A házastársak jogai és kötelességei. A házasságkötést megelőző eljárás. A jegyesség. I. A HÁZASSÁGKÖTÉS ÉS JOGHATÁSAI 1952. évi IV. tv. a családról 1. A házasság megkötése Csjt. 2. § (1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. (2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi. (3) A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. nincs helye képviseletnek, a korlátozottan cselekvőképes helyett a törvényes képviselő nem nyilatkozhat. házasságkötés szándékát egyértelműen (igen/nem), feltételhez, időhatárhoz kötött nyilatkozat nem hoz létre házasságot. A házasulók használhatják anyanyelvüket (tolmácsról nekik kell gondoskodni). Együttes jelenlét: térbeli és időbeli együttlét az anyakönyvvezető előtt. Az anyakönyvi bejegyzés deklaratív, a házasságot az akaratkijelentés hozza létre! Anyakönyvvezető: anyakönyvvezetői megbízás és anyakönyvi szakvizsga kell. Hivatali feladatkörében kell eljárnia. Anyakönyv: közhiteles hatósági nyilvántartás. 2. A házasságkötés joghatásai házastársak között házassági jogviszony jön létre, személyi, vagyonjogi, nemi közösség, kölcsönös jogok és kötelezettségek házastársak között dologi jogi, öröklési jogi és kötelmi jogi jogviszonyok jönnek létre, házasságkötéssel a kiskorú házastárs nagykorúvá válik, a feleség dönthet a névviseletéről. II. A HÁZASTÁRSAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. A házasság személyi joghatásai A házastársak személyi viszonyai esetében érvényesülnek a polgári jogi alapelvek: így különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség és tisztesség, és az elvárható magatartás elve. A házastársak személyi jogviszonyai alapvetően erkölcsi tartalmúak. (a törvényhozó nem is részletezi személyi jogviszonyaikat). 2. A házastársak egyenjogúsága Két egyenjogú családfője van a családnak. A házastársaknak meg kell állapodniuk: a gyermekek neveléséről, közös vagyon felhasználásáról, munka felosztásáról, közös lakás helyéről. (2) A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. 3. A hűség és kölcsönös támogatási kötelezettség A hűség szűkebb értelemben nemi hűséget jelent a házastárshoz (szexuális egybetartozás és kizárólagosság) A hűség tágabb értelemben érdekazonosulást jelent a másik fél érdekével, s ezért jelenti a másik fél érdekeinek szolgálatát. A kölcsönös támogatási kötelezettség: egymás szükségleteinek kielégítése, az otthon fenntartása, házastárs tartása, ápolása. 4. A névviselés Csjt. 25. § (1) A feleség a házasságkötés után kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (ettől nem lehet később eltiltani) (2) A férj a házasságkötés után kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell. Csjt. 26. § (1) A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. (2) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. 5. Háztartás vezetése, a háztartás költségei Csjt. 32. § (1) A közös háztartás költségeinek fedezésére elsősorban a házastársak keresménye és egyéb közös vagyona szolgál. Akkor is ha a házastársak az életközösség fenntartása mellett külön élnek. (2) Ha a közös vagyon a közös háztartás költségét nem fedezi, a házastársak kötelesek ahhoz különvagyonukból is egyenlő mértékben hozzájárulni. 6. A házastárs tartása a) A házasság alapján és idején nyújtott tartás; a Csjt. nem nevesíti b) A házasság alatt, a különélő házastárs javára járó tartás; Csjt. 32. § (3) A házastárs köteles a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát - ha arra nem érdemtelen - különvagyonából is eltartani, amennyiben házastársa megélhetésének költségeit a közös vagyonból nem lehet fedezni, és a tartás nem veszélyezteti a kötelezett saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására házastársával egysorban köteles. c) A házasság felbontása után a volt házastárs javára szóló tartás. 7. A házastársak nemi kapcsolata A házastársak szabadon dönthetnek születendő gyermekeik számáról és a születések ütemezéséről. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete.
131
III. A HÁZASSÁGKÖTÉST MEGELŐZŐ ELJÁRÁS Csjt. 3. § (1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. A házasságkötés előtti tanácsadáson való kötelező részvétel 1988-ban megszűnt, jelenleg nem kötelező. (de! egyházi jegyesoktatás). A házasulók részéről a házasságkötés előfeltételeinek igazolása szükséges, anyakönyvvezető előtt igazolni kell: a személyi adatokat, a lakóhelyet, az állampolgárságot, felmentéseket, illetve engedélyeket kell csatolni. Célja, hogy ne lehessen érvénytelen házasságot kötni. A megelőző eljárásról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a házasságkötés előfeltételeit nem igazolják, az anyakönyvvezető megtagadja a házasságkötésben való közreműködést. A házasságkötést megelőző eljárásban a házasulók fontos bejelentéseket tehetnek: névviselésről, vőlegény apai elismerő nyilatkozatot tehet a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermeke esetében. gyermekeik névviseléséről. a házasulók a házasság megkötése előtt házassági vagyonjogi szerződést köthetnek. A házasság azonnali megkötése 3.§ (2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat. (3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni. IV. A JEGYESSÉG (ELJEGYZÉS) FOGALMA ÉS JOGHATÁSAI. 1. A jegyesség fogalma Az eljegyzés két különnemű személy kölcsönös ígérete arra, hogy egymással házasságra fognak lépni. Az eljegyzés évezredes intézménye a házassági jognak. Hazánkban 1945 után az ún. „szocialista jog” elvetette Csjt. nem szól róla. 2. Az eljegyzés joghatásai a régi magyar és az európai jogállamokban Az eljegyzés nem szerződés, vagy előszerződés, belőle nem származik jogi kötelezettség a házasság megkötésére. Az eljegyzésből a házasulók között családi jogi jogviszony keletkezik. a jegyesek úgy köthetnek egymással és harmadik személyekkel jogügyleteket, mint jövendő házastársak. A vagyonjogi tartalmú nyilatkozatnak az eljegyzés felbontása, vagy alapos ok nélküli visszalépés esetén van különös jelentősége. A felbontásra okot nem adó fél vagyoni kárainak megtérítését igényelheti. A jegyességet általában a házasság megkötése szünteti meg (jegyesek vagyoni viszonyai beleolvadnak a házasságba). 3. Az eljegyzés hiányából napjainkban komoly gondok adódnak a gyakorlatban. az eljegyzéshez joghatások fűződnek: pl. eljárásjogokban a jegyes hozzátartozó. a „házasulók” (értsd: a jegyesek) házassági vagyonjogi szerződést köthetnek komoly hatású jogügyleteket kötnek a jövendő házasságban bízva. az eljegyzés hiánya hozzájárul a családok instabilitásához: hiányzik a házasságkötés előtti megfontolási, felkészülési szakasz. az eljegyzés intézménye „visszalopakodott” a Csjt-be a házasságkötést megelőző eljárásban (30 napos kötelező várakozási idő) A várakozási idő jogintézményének hasonló a célja, mint az eljegyzésnek, két lényeges különbséggel: 1. a várakozási idő kötelező, hatósági személy előtt tett aktussal kezdődik, az eljegyzés a felek önkéntes kapcsolata volt. 2. a várakozási idő alatti jognyilatkozatok sorsa nyíitott, a klasszikus eljegyzési szabályok ezeket rendezték.
132
C02 – 67. A házastársi vagyonközösség fogalma és tartalma. A közös vagyon köre és terjedelme. A házastársi különvagyon. A házassági vagyonjog azon jogviszonyok összessége, melyek részben a házastársak egymás közötti, részben kifelé, harmadik személyekkel fennálló vagyoni viszonyait szabályozzák, mind a házasság fennállása alatt, mind annak megszűnése esetére. A történelmi szokásokat figyelembe véve háromféle rendszer alakult ki: Vagyonelkülönítő rendszer. a házastársak házasságkötéskor megvolt, házasság alatt szerzett vagyona külön tulajdon marad. Vagyonösszesítő rendszer. a házasfelek minden megvolt és közösen szerzett vagyona egy közös vagyonná egyesül. Vegyes rendszer. megmarad a házastársak különvagyona, de túlnyomó részt képvisel a házassági életközösség alatt szerzett közös vagyon. E szabályoktól a házasfelek házassági vagyonjogi szerződéssel érvényesen eltérhetnek (diszpotitivitás). I. A HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG FOGALMA A házastársi vagyonközösség létrejöttének két konjunktív feltétele van: a házasság megkötése, a házassági életközösség létrejötte és fennállása. Ha bármelyik feltétel hiányzik, nincs házassági vagyonközösség. A házassági életközösség A házassági életközösségnek az alapját gazdasági és családi tények adják. A házassági életközösséget megalapozó gazdasági tények: közös lakásban együttlakás, közös háztartás, közös gazdálkodás. A házassági életközösséget megalapozó családi tények: rendszeres nemi élet, gyermekek (gyermek) közös gondozása, nevelése, más hozzátartozók ellátása, gondozása, belső, személyes viszony. Ha a házasfelek között az életközösség átmenetileg megszakad, majd ismét helyreáll a vagyonközösség fennmarad, feltéve: a házasfelek a házastársi közös vagyont nem osztották meg, vagy megosztották ugyan a közös vagyont, de az életközösség visszaállításakor visszautalták azt a közös vagyonba. II. A HÁZASSÁGI KÖZÖS VAGYON KÖRE mindaz, amit a házassági életközösség alatt együttesen szereztek. a házastársak különvagyonának hozama, haszna a házassági életközösség alatt (pl. bérleti díj). a közös vagyontárgyak helyébe lépő érték (kártérítési, biztosítási összeg). vagyontárgy, vagyoni érték, amelyet a házassági együttélés alatt visszterhes jogügylettel közösen vagy külön-külön szereztek. az a vagyontárgy, amit a házastársak tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződéssel szereztek. az egyik vagy mindkét fél általi ingyenes jogügylettel való szerzés, kivéve öröklés és külön ajándék. külön vagyon, amelyet a házastársak a közös vagyonba utaltak. a közösen kapott ajándék. (nászajándék, és a menyasszonytánc). feltalálót, az újítót a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség alatt megillető esedékes díj. különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. (2) A házasulók a házasságkötés előtt, a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik. A szerződésben meghatározhatják a közös-, illetőleg a különvagyon körét. (3) A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. (4) A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. A házastársi közös vagyonra vonatkozó rendelkezések a Csjt-ben diszpozitív szabályok. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni. A vagyonközösség fennállása alatt, ill. a közös vagyon megosztásáig csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni. Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha az ügylet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körébe tartozott, a másik házastárs hozzájárulásának hiányára csak előzetes tiltakozása esetén hivatkozhat 3. személlyel szemben. A másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért 3. személlyel szemben a közös vagyoni része erejéig áll. (5) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.
133
III. A HÁZASTÁRSAK KÜLÖNVAGYONA A házastársi különvagyon alvagyont képez a családi vagyoni viszonyok körében. a házasságkötés előtt szerzett különvagyon. a házastársaknak a házasságkötést megelőzően megvolt vagyontárgyai különvagyont alkotnak. Lehetnek ingó-ingatlan dolgok. a házastársak a házasságkötés előtti jogcímen, de lényegesen csak a házasságkötés után szerezett vagyona. a házasságkötés után szerzett vagyontárgyak. a házastárs által örökölt vagyontárgy. A bírói gyakorlat külön vagyonnak tekinti a szülői ajándékot. (nászajándék, menyasszonytáncnál kapott pénzösszeg közös ajándék). a személyes használatra szolgáló különvagyoni tárgyak a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak
134
C03 – 68. A házasság megszűnésének esetei. A házasság felbontása és érvénytelensége. I. A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI Csjt. 17. § (1) A házasság megszűnik: az egyik házastárs halálával, bírósági felbontással. A megszűnést halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata jelenti. A házasság érvénytelenítése is alapvetően a megszűnés egyik esetének fogható fel. Érvénytelenítés esetén a megszűnés a keletkezésre visszamenő (ex tunc) hatályú, a halál és a felbontás okából való megszűnés a megszűnés napjától (ex nunc) hatályú. AZ EGYIK HÁZASTÁRS HALÁLA A holtnak nyilvánítás esetében fordulhat elő, hogy a holtnak nyilvánított személy valójában él, és a másik házastárs nem kötött újabb házasságot, akkor a házassági kötelék érintetlenül továbbra is fennmarad. Azonban ha a másik házastárs újabb házasságot kötött, a korábbi házasságot megszűntnek kell tekinteni, feltéve, hogy az új házasságot kötő fél jóhiszemű volt. A HÁZASSÁG FELBONTÁSA a) A vétkességi elv jellemzői: valamelyik házastárs vétkesen megszegte házasságból folyó kötelezettségét. A vétlen fél kérhette, b) A feldúltsági elv jellemzői: a házasságot erre irányuló kereset esetén fel kell bontania, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott erre utal: a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására. ún. járulékos kérdésekben megegyeztek hosszabb ideje megszakadt életközösségük, s a gyermek(ek) ügye rendezett. Ezekben az esetekben külön bizonyításra nincs szükség. TELJES KÖRŰ BIZONYÍTÁS ALAPJÁN az egyik házasfél kérelmére vagy ha mindkét házasfél kéri a bontást, de a járulékos kérdésekben nem tudtak megegyezni. A MAGYAR BONTÁSI JOG FŐJELLEMZŐI: a házasságot csak bírói úton lehet felbontani, a bontás anyakönyvi bejegyzése csak regisztrál; a Csjt. a köteléki rész felbontásánál a „feldúltsági elv” alapján áll, az eljárás során szerepe van a bíróság békítő tevékenységének. 1995-től azonban megszűnt az ún. első, kötelező békéltető tárgyalás fogalma és kötelezettsége. Ha az első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, akkor a bíróság a tárgyalást elhalasztja, feleket három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A tárgyalás folytatása harminc nap elteltével. A HÁZASSÁG HELYREHOZHATATLAN MEGROMLÁSÁRA UTALÓ OKOK A BÍRÓI GYAKORLATBAN: Szexuális hűtlenség. Tettlegesség. A házastárs tartós és gyógyíthatatlan betegsége, (házastárs vagy a gyermekek egészségét veszélyezteti (pl. elmebetegség). Szabadságvesztésre ítélés. Különélés. A gyermek érdeke. A MEGEGYEZÉSES BONTÁS, BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS NÉLKÜL A megegyezéses bontás esetén nem kell feltárni és bizonyítani azokat az okokat, amelyek a házasság megromlásához vezettek. A feleknek a Csjt. 18. § (2) bek. alapján a következőkben kell megállapodniuk: • a közös gyermek elhelyezése, • a gyermek tartása, • a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, • a házastársi tartás, • a közös lakás használata, • a házastársi közös vagyon megosztása (kivéve ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése) A bíróságnak az egyezséget jóvá kell hagynia. (házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg). Az egyezség megváltoztatását jóváhagyásától számított 2 éven belül a bíróságtól csak akkor kérhetik, ha az eredeti állapot fennmaradása a felek súlyos, illetve a gyermek érdekének bármilyen sérelmével jár. A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK OKAI Nem létező a házasság ha nincs meg: a házasulók személyes jelenléte (nem nyilatkozhat a házasuló képviselő útján), a házasságkötésre irányuló, személyes és kifejezett kétséget kizáró nyilatkozat (feltételhez vagy időhatárhoz nem köthető), a felhatalmazott anyakönyvvezető közreműködése. Az érvénytelenség megállapításának feltételei: alaki hiba vagy házassági akadály ellenére házasságkötés, jogosult által való perindítás megfelelő határidőben, ennek nyomán a bíróság érvénytelenséget megállapító jogerős határozata. A házasság érvénytelensége különbözik a vagyonjogi ügyletek érvénytelenségétől a következőkben: a) Nem különböztethető meg az érvénytelenségen belül semmisség és megtámadhatóság. b) Az érvénytelen házassághoz jogerős bírói döntés esetén is fűződnek joghatások: c) Nem kerülhet sor az érvénytelenség megállapítására akarathiba, tévedés, kényszer vagy megtévesztés miatt. ALAKI HIBA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG Csjt. 12. § Érvénytelen a házasság: ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el; ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.
135
ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK KETTŐS HÁZASSÁG Csjt. 7. § (1) Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll. (2) Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik. EGYENES ÉS OLDALÁGI VÉRROKONOK KÖZÖTTI ÉRVÉNYTELENSÉG Csjt. 8. § (1) Érvénytelen: az egyenesági rokonok és testvérek házassága, továbbá a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával, valamint az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. Az egyenesági rokonok és a testvérek házasságára vonatkozó érvénytelenségi ok orvosolhatatlan, a távolabbi oldalági rokonok közötti érvénytelenség utólagos felmentéssel is orvosolható. CSELEKVŐKÉPESSÉGI HIÁNY ESETÉN KÖTÖTT HÁZASSÁG Csjt. 9. § (1) Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott. A GYÁMHIVATAL ENGEDÉLYE NÉLKÜL VAGY MEGHATÁROZOTT ÉLETKOR ELÉRÉSE ELŐTT KÖTÖTT HÁZASSÁG. Csjt. 10. § (1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. (2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. (3) A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte. TELJES CSELEKVŐKÉPTELENSÉG ÁLLAPOTA Csjt. 11. § (1) Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. (2) A házasság érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGHATÁSAI A házasság érvénytelenségének bírói megállapítása A házasság érvénytelenségének bírói megállapítása esetén a házasság keletkezésére visszaható hatállyal válik érvénytelenné. A házassághoz fűződő bizonyos joghatások érvénytelenné nyilvánítás esetében is fennmaradnak. • A házasság érvénytelensége nem érinti az apaság vélelmét. • A feleség számára azonos feltételekkel biztosítja a törvény a férje nevének viseléséhez való jogot a házasság megszűnése és érvénytelenné nyilvánítása esetére. • A házasság érvénytelensége nem érinti a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot. VAGYONJOGI HATÁSOK Csjt. 33. § (1) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor mind a két házastárs jóhiszemű volt, a házasságból folyó vagyonjogi hatások ugyanazok, mint érvényes házasság esetében. Az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása esetén a vagyonjogi követeléseket mindegyik házastárs akként érvényesítheti, mintha a házasságot érvénytelenné nyilvánításának időpontjában a bíróság felbontotta volna. (2) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor csak az egyik házastárs volt jóhiszemű, az előbbi rendelkezéseket csak az ő kívánságára kell alkalmazni. ÉRVÉNYTELENSÉG ORVOSLÁSA Az érvénytelenségi ok bizonyos esetben orvosolható, más esetekben olyan súlyos, hogy orvosolhatatlan. AZ ÉRVÉNYTELENSÉGI OK UTÓLAGOS ELHÁRÍTÁSA a hatóság (utólagos) felmentése: azokban az esetekben, ahol ezt a házasságkötés előtt is megadta volna érvénytelenségi ok elhárulása: kettős házasság esetén • ha korábbi házasság megszünik • ha korábbi házasságot érvénytelenné nyilvánítják az érvénytelenségi ok utólagos elhárulása egymagában még nem orvosolja az érvénytelen házasságot • ha a az érvénytelenség oka a házasságkötési korhatár elérésének a hiánya • ha a az érvénytelenség oka a cselekvőképesség hiánya o ezekben az esetekben a házasfél dönt, akinek személyében az érvénytelenségi ok fennáll (ő kezdeményezhet) o 6 hónap alatt lehet megindítani a nagykorúság elérésétől a gondnokság megszünésétől a cselekvőképesség visszaszerzésétől házasság helybenhagyása: gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen állapot esetén AZ ÉRVÉNYTELENSÉGI OK KIKÜSZÖBÖLÉSE ÉS ELHÁRULÁSA NÉLKÜLI ORVOSOLHATÓSÁG alaki hiba esetén 6 hónap alatt és a házasság megszünéséig lehet indítani keresetindítás hiányában a házasság érvényessé válik a házasságkötés után 6 hónappal. EGYHÁZAK A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁRÓL tridenti zsinat rögzítette a házasság felbonthatatlanságának tételét, széles körben megállapította az érvénytelenség eseteit a kánonjog érvénytelenítő házassági akadályokat ismer (képtelenné teszi vagy nyilvánítja a személyt) egyházjogi (korhiány) és isteni jogi (impotencia) akadályok képtelenség a házassági beleegyezésre (értelem, ítélőképesség hiánya) beleegyezés hiányosságai akarati (házasság színlelése) és értelmi (tudatlanság) részről formai követelmények (személyes jelenlét)
136
C04 – 69. A házassági vagyonközösség megszűnése és megszűntetése. A közös vagyon megosztásának főbb szempontjai, módja és a méltányossági klauzula. „a házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér” [Csjt. 31. § (2) bek.] Nem kapcsolható a házasság felbontásához; más kérdés, hogy a házasság felbontásánál a megszűnt vagyonközösség alapján ténylegesen megosztják a közös vagyont. Ezért a vagyonközösség megszűnésétől határozottan meg kell különböztetnünk a közös vagyon megosztását, amely történhet a felek akaratából, vagy a bíróság döntése alapján. A házastársak közös vagyona alapvetően a Ptk. szerinti közös tulajdon, melynek megosztására a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai vonatkoznak. AZ ÉLETKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSE A házastársi életközösség megszűnése bekövetkezhet külső ok folytán (egyik házastárs halála) vagy úgy, hogy a házastársak egyike megszakítja, illetve közös megegyezéssel megszüntetik az életközösséget. AZ ÉLETKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSE AZ EGYIK HÁZASTÁRS HALÁLÁVAL Amennyiben az életközösséget az egyik házastárs halála szünteti meg, a halál pillanatában megszűnik a vagyonközösség. A túlélő házastárs vagyonjogi helyzetére a Ptk. öröklési jogi szabályai irányadóak, törvényes öröklés esetén, illetve az elhunyt házastárs végrendelet útján is rendezheti vagyonának sorsát. Amennyiben a túlélő házastárs nem kizárólagos állagörökös, felmerülhet a házastársi közös vagyon körének megállapítása, és az örökhagyó és a túlélő házastárs külön vagyonának megállapítása. AZ ÉLETKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSE A HÁZASFELEK AKARATÁBÓL A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. Megjegyzendő, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel, bármikor megszüntethetik a vagyonközösséget, akár akkor is, ha házastársi életközösségük változatlanul fennmarad. AZ ÉLETKÖZÖSSÉG (S EZZEL EGYÜTT A VAGYONKÖZÖSSÉG) MEGSZŰNÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI • Megszűnik a közös vagyon vélelme, • Nem áll fenn a szerzési közösség, tehát a szerzett vagyontárgy kizárólag a szerző fél tulajdonába kerül. • Csak a közös tulajdonra vonatkozó polgári jogi szabályok az irányadók mindkét félre a közös vagyontárgyak kezelésére • Az adósságok azt a házastársat terhelik, aki az adósság alapjául szolgáló kötelezettséget vállalta. • Az egyik házastárs a másik által kötött visszterhes ügyletért nem felel. • csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat elidegeníteni, • Bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Gyakran előfordul, hogy a házasfelek rövidebb-hosszabb időre megszakítják az életközösséget, majd ezután ismét helyreállítják úgy, hogy a felek nem bontják fel házasságukat. E körben két eset fordulhat elő: • Az életközösség megszakadását nem követi a házastársi közös vagyon tényleges megosztása. • A felek a közös vagyont szerződéssel megosztották: az életközösség helyreállításakor visszavitt közös vagyoni vagyontárgyak tekintetében általában azt kell vélelmezni, hogy azokat a felek az újonnan keletkező közös vagyonba visszautalták. A KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSA A HÁZASFELEK MEGÁLLAPODÁSÁVAL Ha a felek a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, ennek előfeltétele, hogy a közös ingatlan kivételével a közös vagyon megosztásáról perbeli egyezséget kössenek [Csjt. 18. § (2) bek. a)]. Ha a felek között peren kívül megegyezés jön létre, a házastársi közös vagyon megosztásáról szerződéssel rendelkezhetnek. • az ingó vagyontárgyak szóbeli megegyezéssel is megoszthatók, • ingatlanokról írásba foglalt szerződéssel kell megállapodni. A KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSA PERES ÚTON. Ha a házastársak (volt házastársak) között nincs megállapodás a közös vagyon megosztásáról vagy az érvénytelen, az életközösség megszűnését követően bármelyikük a bíráságtól kérheti a közös vagyon megosztását. A bíróság közös vagyon egészéről dönt hivatalból kell megállapítani, hogy mi tartozik a közös vagyonba. A közös vagyonról csak egységesen lehet dönteni, a természetben meglévő különvagyoni tárgyak kiadását azonban a vagyonközösség megosztásától függetlenül, külön is lehet követelni. A bíróság a házastársi közös vagyon megosztásáról vagyonleltár alapján dönt. A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye. A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs. A KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSÁNAK FOLYAMATA a) Számba kell venni, milyen vagyontárgyak, jogok, kötelezettségek tartoznak a közös vagyonhoz, megállapítani ezek értékét; b) Ezt követi az alvagyonok közti megtérítési igények elszámolása; c) a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak elosztása; a házastársakat a közös vagyon értékének fele-fele illeti meg. A VAGYONTÁRGYAK SZÉTOSZTÁSÁNAK FŐ SZEMPONTJAI: • A szétosztásnak valamennyi közös vagyontárgyra ki kell terjednie. • A meglévő közös vagyonból a vagyontárgyat lehetőleg természetben kell kiadni. • ha nem lehetséges, pénzbeli megtérítésre kerülhet sor. • A vagyontárgyak természetbeni szétosztása során mindegyik házastárs azt a vagyontárgyat kapja, amely érdekeinek megfelel. • Fontos a megosztás arányosságának érvényesülése. • A közös vagyon megosztása során jelentkező értékkülönbözetet meg kell fizetni. • A közös kiskorú gyermek használatára szolgáló személyes használati tárgyakat figyelmen kívül kell hagyni.
137
VAGYONLELTÁR A bíróság a házastársi közös vagyon megosztásáról vagyonleltár alapján dönt. A vagyonleltár felállításánál azt kell számba venni, hogy milyen vagyontárgyak tartoztak a házastársak közös vagyonához az életközösség megszűnésekor, El kell különíteni egymástól a felek közös és külön vagyonát. A vagyontárgyak értékét az életközösség megszűnésekor fennállott állapotuk és az akkori értékük szerint kell megállapítani. Amennyiben a vagyontárgy értéke változott, vizsgálni kell, hogy valamelyik fél magatartására vezethető-e vissza. Az értékelés alapja: a dologforgalmi értéke Előfordul, hogy valamelyik fél a dolgon értékemelő beruházást végez ekkor javára kell figyelembe venni és elszámolni. Kerülhet az egyik fél kizárólagos használatába hasznot hajtó közös vagyoni vagyontárgy is, használatáért ellenérték követelhető. A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak és követelések értékéből a közös vagyont terhelő tartozásokat levonva lehet megállapítani a közös vagyon tiszta (nettó) értékét, amely a házastársakat fele-fele arányban megilleti. A vagyonmérlegben fel kell tüntetni, hogy a házastársaknak az életközösség megszakadásakor harmadik személyekkel szemben milyen jogcímen, milyen összegű követelése állott fenn, illetve milyen tartozásaik voltak. Így bármelyik házastárs igényelheti a: • közös vagyonból a különvagyonba; • a külön vagyonból a közös vagyonba történt beruházások, a kezelési és fenntartási költségek megtérítését; • igényelhető az egyik házastárs különvagyonából, a másik házastárs különvagyonába végzett beruházás.
138
C05 - 70. A rokonság fogalma és joghatásai. A rokontartás feltételei és sorrendje. A tartás mértéke, módja, érvényesítése és megszűnése. A kiskorú gyermek tartásának különös szabályai. A ROKONSÁG FOGALMA A család a házastársaknak és rokonoknak a tárgyi jog által elismert köteléke. Ide tartozik a rokonság tágabb és szűkebb köre is. EGYENESÁGI ROKONSÁG Egyenes ágon rokonok, akiknek egyike a másiktól származott: a nemző a felmenő (előd) a nemzett pedig a leszármazó (régi jogi szóval ivadék, vagy utód). Az örökbefogadás ugyanolyan hatályú rokonságot jelent, mint a vér szerinti leszármazás, hasonlóan az apaság elismeréséhez. A vér szerinti rokonság lehet teljes, ha ugyanazon szülőktől származnak a testvérek („édestestvérek”), és lehet félrokonság, OLDALÁGI ROKONOK Oldalágon rokonok, akik közös felmenőtől származnak, de nem egyenesági rokonok (pl.unokatestvérek). A rokoni kapcsolatok között a Csjt. nem említi a sógorságot, mint rokoni kapcsolatot; ez az egyik házastársnak a másik házastárs rokonaival fennálló kapcsolatát jelenti. (A sógorsághoz is fűződnek joghatások, például házassági/tanúzási akadályként szerepel). JOGHATÁSOK Ezen alapul a névhez való jog, a törvényes öröklési rend; a rokoni kapcsolat házassági akadály lehet; a szülő-gyermek közötti jogviszonyt, a tartási jogviszonyt is rokoni kapcsolat hozza létre. Fontos joghatások fűződnek a rokonsághoz a büntetőjogban (családi állás elleni bűntett), s az eljárási jogokban (tanúzás) ROKONTARTÁS A fel- és lemenő vérrokonok kölcsönös eltartási kötelezettsége az emberi társadalmakban alapvető erkölcsi kötelezettség HATÁLYOS JOGUNK TÖBBSZÖRÖS TARTÁSI KÖTELEZETTSÉGET ISMER. ÍGY LÉTEZIK: • a szülők tartási kötelezettsége gyermekeikkel szemben, (gyermektartás); • a nagyszülők tartási kötelezettségét unokáikkal szemben (unokatartás); • szülőtartás és nagyszülőtartás; • a házastárs tartása; • kivételesen a testvér és a mostohagyermek tartása. Nincs tartási kötelezettség a sógorsági kapcsolatok esetén, és élettársak között. A ROKONTARTÁS FELTÉTELEI Minden esetben - négy feltétele van: a) a jogosult rászorultsága, b) a jogosultnak nincs tartásra kötelezhető házastársa, c) a jogosult nem érdemtelen a tartásra, (kiskorú gyermek nem lehet érdemtelen) d) van tartásra képes és arra kötelezhető rokona. -
Tartásra általában az a rokon rászorult, aki magát eltartani nem tudja, és nincs megfelelő jövedelme vagy vagyona. nincs tartásra kötelezhető házastársa. Különélő házastárs a házastárs érdemtelensége esetén nem köteles a tartására. A nagykorú gyermek nem jogosult a tartásra, ha érdemtelenné vált. A gyermek szülőtartási kötelezettsége érdemtelenség miatt akkor szűnik meg, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelezettségeinek nem tett eleget. Tartásra csak azt lehet kötelezni, aki képes a tartásra. (nem veszélyeztetheti saját eltartását – kivéve a gyermek eltartása)
A ROKONTARTÁS RANGSORA Csjt. 61. § (1) A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani. (2) Amennyiben a tartásra jogosultnak tartásra kötelezhető leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli. (3) A leszármazás rendjében közelebb álló rokon, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. (4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; A TARTÁSI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK KÖZÖTT LEHETSÉGES, HOGY • egy kötelezett és több jogosult van, vagy • több kötelezett egy (vagy több) jogosult van. EGY KÖTELEZETT, TÖBB JOGOSULT több tartásra jogosult van, és a kötelezett nem képes valamennyit eltartani. törvény egy sorrendet állapít meg: • a gyermek és a szülő megelőzi a többi rokont, • a leszármazó megelőzi a felmenőt, • a közelebbi rokon megelőzi a távolabbi rokont, • a gyermek megelőzi a házastársat (és az elvált házastársat), • a házastárs (és az elvált házastárs) megelőzi a többi rokont. TÖBB KÖTELEZETT, EGY (VAGY TÖBB) JOGOSULT Több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük dönt A személyesen gondozást, ezzel járó munkát a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. A ROKONTARTÁS MÉRTÉKE ÉS MÓDJA A jogosult igényeit a kötelezett teherbíró képességével össze kell vetni. A kötelezett a tartás teljesítésekor köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat a megélhetéséhez szükségesekkel ellátni. A tartási kötelezettség nyújtásának így felső és alsó korlátja is van: • felső korlátként mondhatjuk, hogy a tartásnak a jogosult szükségleteihez kell igazodnia; • alsó korlátként mondhatjuk, hogy a tartás nem veszélyeztetheti a kötelezett saját tartását (kivéve gyermektartás ld. ott).
139
A tartást természetben, vagy havonta előre pénzben kell teljesíteni. A választási jog a kötelezettet illeti. A tartási igény érvényesítése határidőhöz kötött, kivétel, ha a jogosultat nem terheli mulasztás az igény érvényesítésében, 6 hónapon túli visszamenőleges igény nem tágítható. A ROKONTARTÁS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE Ha a körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását,a tartás megszüntetését lehet kérni. A KISKORÚ GYERMEK TARTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI KISKORÚ GYERMEK TARTÁSA EGYÜTTÉLŐ SZÜLŐK ESETÉN A kiskorú gyermeket a szülő saját, szükséges tartásának rovására is köteles eltartani. DeÆ a gyermek tartása saját vagyonából megoldható vagy a gyermeknek más, tartásra kötelezhető egyenesági rokona van A GYERMEK TARTÁSA, KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK ESETÉN A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének a hiányában a bíróság dönt [69/B. §]. A szülők megállapodása alapján a kötelezett a tartási kötelezettség kiegyenlítésére vagyontárgyat adhat. A szülő a gyermeket illető tartásdíjról végérvényesen nem mondhat le. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a) a gyermek tényleges szükségleteire, b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre, d) a gyermek saját jövedelmére is. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. A tartásdíjat a) százalékos arányban, vagy b) határozott összegben, vagy c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. Az apa köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket. A GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA KÜLÖNLEGES ESETEKBEN; • A vagyontalan, de munkanélküli segélyben részesülő személy tartásdíj kötelezettségét a segély alapján lehet megállapítani. • A gyermekgondozási díjban részesülő személy a tartásdíj fizetésére a gondozási díj alapján kötelezhető, • Munkanélküli segélyből, gyermekgondozási díjból a végrehajtás csak az összeg 33%-a erejéig terjedhet. (A GYES mentes) • A szabadságvesztését töltő, előzetes letartóztatásban lévő személy tartásdíj-fizetésének alapja a rabkeresmény.
140
C06 – 71. Az apasági vélelmek. Az apaság vélelmének megtámadása, a megtámadásra jogosultak köre és a határidő. Az anyaság bírósági megállapítása. APASÁGI VÉLELMEK Az apasági vélelemnek négy esetét különböztetjük meg: a) apasági vélelem a szülők házassága alapján, b) az apaság elismerése teljes hatályú nyilatkozattal, c) az apaság elismerése utólagos házasságkötés során, d) az apaság megállapítása a jogerős bírósági ítélettel. Az apasági vélelmek egységesen rendezik a házasságban és azon kívül született gyermekekre jogállását. APASÁGI VÉLELEM A SZÜLŐK HÁZASSÁGA ALAPJÁN A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. Fennáll az ún. névházasság esetében is: amikor a házastársak között nem jön létre életközösség. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé 182-300 között eltelt idő, (megdönthető vélelem) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt 300 nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni (MÖGÖTTES APASÁG). AZ APASÁG ELISMERÉSE TELJES HATÁLYÚ NYILATKOZATTAL. Az elismerés legfontosabb feltételei: • az apai hely betöltetlensége; apa személye nem állapítható meg: • korábbi házasság, • teljes hatályú elismerő nyilatkozat, • jogerős bírósági ítélet, • folyamatban lévő apasági per alapján sem • legalább 16 év korkülönbség a gyermek és a nyilatkozó között; • a nyilatkozathoz az anyának a gyermek törvényes képviselőjének, és a gyermeknek is hozzá kell járulnia; (ha a gyermek 14+) • elismerést anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhivatalnál, közjegyzőnél, magyar külképviseleti hatóságnál lehet tenni. AZ APASÁG ELISMERÉSE UTÓLAGOS HÁZASSÁGKÖTÉSSEL. A kétfajta elismerésnek a tartalmi szabályai lényegében azonosak, azzal a különbséggel, hogy az utólagos házasságkötés esetén az elismerés kizárólag az anyakönyvvezető előtt lehetséges a házasság megkötése előtt. Az elismerés a gyermek születési időpontjára visszamenőleges hatályú. AZ APASÁG BÍRÓI MEGÁLLAPÍTÁSA. (feltétele az apai jogállás betöltetlensége) Az apaság bírói megállapításának nem feltétele az apaság tudatos akarása; elegendő egyetlen megtörtént nemi érintkezés. (2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti. A bíróság alapos bizonyításának eszközei: • Orvosszakértői vizsgálatok • Tanúvallomások, okiratok, fogamzási idő számítása. AZ APASÁG VÉLELMÉNEK MEGDÖNTÉSE Mivel az apaság minden esetben vélelem, ebből következik, hogy megtámadható mind a négy vélelem alapján A megtámadásra jogosult a gyermek, az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész. (4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, (5) A gyermek a nagykorúsága elérése után 1 évig, a többi jogosult a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától 1 évig (6) Ha a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, a vélelmezett apaságot az ügyész támadhatja meg. Az apaság vélelmének megdöntésére így három esetben kerülhet sor: a) az apaként vélelmezett férfi az anyával nemileg nem érintkezett a fogamzási időben, b) vagy egyébként a körülmények alapján lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, c) vagy a gyermek fogamzása művi beavatkozás eredménye, és az anya férje a beavatkozáshoz nem járult hozzá. A gyakorlat szerint az apaság vélelme csak teljes bizonyosság esetén dönthető meg. A nemi érintkezés kizártsága a gyakorlat szerint fizikai távolság (börtön) vagy érzelmi távolság (szívességi elismerés) miatt lehet. AZ ANYASÁG (TÉNYE) BÍRÓI MEGÁLLAPÍTÁSA A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. gyermek meghalt Æ leszármazója Az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
141
A GYERMEK JOGÁLLÁSA, NÉVVISELÉSE Csjt. 42. § (1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti (legfeljebb 2tagú) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként bejegyzésének eljárása során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg. A MŰVI MEGTERMÉKENYÍTÉS ETIKAI ÉS JOGI KÉRDÉSEI “Mater semper certa est”. „Az a gyermek anyja, aki megszüli a gyermeket”, ezen elvvel kapcsolatban két irányból keletkeztek kétségek: Általánossá vált a kórházi szülés; ezért előfordul a gyermekcsere. előfordul, hogy gyermeket elhagynak. Sokkal kétségesebb jogilag a mesterséges megtermékenyítés, mind az apaság vélelme, mind az anyaság ténye tekintetében. A művi megtermékenyítésnek két alapesete van: a mesterséges ivarsejtbevitel és a művi megtermékenyítés. Mesterséges ivarsejtbevitel esetén a megtermékenyülés az anyaméhben történik a férj vagy donor ivarsejtjével. A férj ivarsejtjével történő megtermékenyítés etikailag, jogilag problémamentes. Művi megtermékenyítés mindig az anyaméhen kívül kerül sor rá, a néhány sejtes embriót ültetik vissza az anyaméhbe. A művi megtermékenyítés alapvetően homológ és heterológ módon történhet. Homológ módszerek esetén a feleség petesejtjét a férj ivarsejtjével termékenyítik meg, Heterológ módszerek esetén pedig idegen petesejtet, illetve idegen ivarsejteket használnak fel a megtermékenyítéshez. A különböző reprodukciós eljárások a jogszabályi feltételeknek megfelelően elvégezhetők házastársak között, külön nemüek közötti élettársi kapcsolatban, Béranyaság a hatályos törvény alapján nem lehetséges. Amennyiben a reprodukciós eljárás a jogszabályoknak megfelelően ment végbe, létre jön az eljárásban résztvevő házaspár, illetve életttársa vonatkozásában az apaság és anyaság vélelme. Ez a vélelem megdönthetetlen. Kivétel: Az anya férje megtámadhatja az apaság vélelmét, ha a művi beavatkozáshoz nem járult hozzá. Nemzetközi egyezmények: Európa Tanács 1989. évi döntése - az emberi embriókkal kapcsolatos tudományos kutatásról, 1996-os Egyezmény az emberi lény emberi jogainak és méltóságának védelméről
142
C07 – 72. Az örökbefogadás célja, joghatásai, törvényes feltételei. Az örökbefogadás megszűnése. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS INTÉZMÉNYE, CÉLJA Csjt. 46. § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsősorban olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akik szülei nem élnek, megfelelően nevelni nem képesek. Eredeti célja az volt, hogy az örökbefogadott részesüljön az örökbefogadó vagyonában, vagyis az, hogy törvényes örökössé váljon. Az újabb polgári jog felfogás az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti családi kapcsolat létrehozásában látja a célt. Az örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti gyermekének jogállásába lép. Napjaink jogában az örökbefogadás nem szerződés, s nincs lehetőség nagykorú személyek örökbefogadására. Így figyelembe kell venni: • a gyermek érdekét - s ezen keresztül a közérdeket, • az örökbefogadni kívánó személy érdekét és • a vér szerinti szülők érdekét. A gyámhivatali örökbefogadási eljárást lezáró engedély is szükséges. Az örökbefogadott törvényes öröklési joga vér szerinti rokonai után is fennmarad. Ez alól a főszabály alól kivételt jelen a titkos örökbefogadás intézménye. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS FELTÉTELEI Örökbefogadó az lehet, aki: • nagykorú, • cselekvőképes, • örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett (rokon, házastárs esetén nem kell) • személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhivatal határozata értelmében – alkalmas • gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. • nem áll szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt, • nem áll közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt. • örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az örökbefogadási eljárás a felek kérelmére indul, hivatalból nem indítható. A kérelemhez nyilatkozatokat kell csatolni: • az örökbefogadó részéről, • házasságban élő örökbefogadó esetén a házastárs hozzájárulását és • a vér szerinti szülők hozzájáruló nyilatkozatát. (gyermek születése előtt is lehet) A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §); annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt; sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. A szülő a titkos örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot nem támadhatja meg. Külföldre alapvetően csak akkor lehet gyermeket örökbe adni, ha az örökbeadás belföldön nem sikerült AZ ÖRÖKBEFOGADÁS JOGHATÁSAI Joghatások Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó vér szerinti gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás személyi jogi, családi jogi és öröklési jogi joghatásokkal jár. Örökbefogadás után az örökbefogadott gyermek születését újra kell anyakönyvezni,. Egyedülálló örökbefogadása esetében a másik vér szerinti szülőként képzett személyt kell a születési anyakönyvében bejegyezni. Azt a gyermeket, akit mindkét házastárs örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni. Az örökbefogadás családi jogi hatása: vér szerinti szülők szülői felügyeleti és tartási jogai, kötelezettségei megszűnnek, ezek a jogok - kötelezettségek az örökbefogadó oldalán megnyílnak. AZ ÖRÖKBEFOGADOTT GYERMEK NÉVVISELÉSE • Fő szabályként az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. • Ha az örökbefogadó (asszony) akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül, férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve - az örökbefogadó választása szerint, vagy férje (volt férje), vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. • Közös gyermekké fogadás esetén nyilatkozni kell arról, hogy a gyermek melyik örökbefogadó családi nevét viselje. • A gyámhivatal kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtartsa korábbi családi nevét. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS MEGSZŰNÉSE A Csjt. rendszerében az örökbefogadás hatálytalanná válhat, illetve megszűnhet. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS HATÁLYTALANNÁ VÁLÁSA ha valamelyik apasági vélelem alapján utólag, az örökbefogadót a gyermek apjának kell tekinteni (pl. jogerős bírói ítélet) ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, az örökbefogadás ex tunc szűnik meg.
143
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS HATÓSÁG ÁLTALI MEGSZÜNTETÉSE Mivel jogunkban az örökbefogadás nem szerződés, a jogviszony soha nem szüntethető meg pusztán a felek megegyezésével. Az örökbefogadás megszüntetésének két módja van: gyámhivatal általi felbontás. feltétele, hogy erről az örökbefogadó és az örökbefogadott megegyezzen, és a felbontásra közös kérelmet terjesszenek elő Kiskorú örökbefogadott esetében a felbontásnak a gyermek érdekében kell állnia. bíróság általi felbontás, ha a felek között nincs megegyezés a felbontásról, vagyis a felbontást csak az egyik fél kéri. bármelyik fél olyan magatartást tanúsít, hogy az örökbefogadás fenntartása a másik félnek elviselhetetlenné vált; az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tudja betölteni; az örökbefogadó halála esetén azért, hogy helyreálljon az örökbefogadott vér szerinti családi jogállása. Közös örökbefogadás esetén, ha csak az egyik örökbefogadó kéri a felbontást (eltérő gyámhivatali vagy bírósági rendelkezés hiányában), a másik örökbefogadó esetében az örökbefogadás fennmarad.
144
C08 - 73. A szülő és gyermekek közötti jogviszony. A szülői felügyelet szüneteltetése és megszüntetése. A gyermek elhelyezése, kapcsolattartás. A szülők és gyermekek közötti jogviszony alapja az, hogy a gyermek önmagáról gondoskodni nem tud, gondozásra, nevelésre szorul. Az 1997. évi XXXI. tv. gyermekvédelmi törvény részletesen szól a gyermekek jogairól, I. A SZÜLŐI JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK A szülői jogok gyakorlása során a szülő nagyfokú önállósággal bír. Ez a helyzet nem lehet egyoldalú hatalmi helyzetből eredő, alá-fölérendeltségi kapcsolat. A jogokat a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni, (nem megfelelő joggyakorlás esetén állam elvonhatja) Csjt. 70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Jogi értelemben elhagyott gyermek nincs. A szülő jogairól, kötelezettségeiről nem mondhat le, azokat másra nem ruházhatja át. A szülő joga és kötelezettsége a gyermek: • gondozása, nevelése; • vagyonának kezelése; • törvényes képviselete; • gyámnevezés és gyámkizárás A szülők joga kiterjed a gyermek: • engedelmességére és tiszteletére. A szülői jogok, kötelezettségek megszűnnek: • a gyermek vagy mindkét szülő halálával, • az apaság - esetleg az anyaság - vélelmének megdöntésével, • a gyermek nagykorúságával, • az örökbefogadással megszűnik a vér szerinti szülők szülői felügyelete, • az örökbefogadás megszűnésével megszűnik az örökbefogadó szülő felügyelete, • ha a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet. GONDOZÁS - NEVELÉS A szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék. A szülők saját háztartásukban és lakásukban gondoskodnak a gyermek neveléséről, gondozásáról. A 16. évét betöltött gyermek esetében a gyámhivatal - a szülők akaratával ellentétben engedélyezheti, hogy a gyermek elhagyhassa fontos okból a szülői házat. (tanulmányainak folytatása a szülők akarata ellenére) A VAGYONKEZELÉS A vagyonkezelői jogokat a szülők együttesen gyakorolják a gyermek egész vagyona felett két kivétel van: Munkájának keresményével a 14. évét betöltött gyermek maga rendelkezik. (a keresmény kamata, járadék nem) Az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik (örökösödés, ajándékozás) A szülők a gyermek vagyonát számadási kötelezettség nélkül kezelik, csak a kezelés megszűnésekor kötelesek számot adni Ha azonban e körben a gyámhivatal kötelezettségszegést észlel, a következőket teheti: • a vagyonkezelést felügyelete alá vonja, • biztosíték adásra és számadásra kötelezheti a szülőket, • a vagyonkezelésre csak az egyik szülőt jelölheti ki Önálló keresménnyel rendelkező, szüleivel élő kiskorú köteles a háztartás költségeihez megfelelő mértékben hozzájárulni. A TÖRVÉNYES KÉPVISELET A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermeke személyi, vagyoni ügyeiben a képviselete. A szülők közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletre. A kiskorú gyermek jognyilatkozatai csak szűk körben érvényesek ( a gyermek nevében a szülők teszik meg, vagy járulnak hozzá) Nem terjed ki a szülői képviselet. • a kiskorú gyermek legszemélyesebb jognyilatkozataira (pl. házasságkötés) • azokra az ügyekre, ahol a kiskorú maga is eljárhat Kizárt a szülők törvényes képviseleti joga: • ha a kiskorúval szemben a szülőknek, házastársának, egyenesági rokonának, a gyermekkel érdekellentéte van • a gyermek családi jogállására vonatkozó ügyben, • ha a gyámhivatal megvonta a képviseleti jogot, • olyan vagyonnal kapcsolatban, ahol nincs vagyonkezelői jog [Csjt. 87. §]. GYÁMNEVEZÉS, GYÁMSÁGBÓL VALÓ KIZÁRÁS JOGA A szülőket megilleti a gyámot nevezés vagy abból kizárás joga A GYERMEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni, fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg segíteni. 1989. ENSZ Egyezmény a Gyermekek jogairól (1989. nov. 20.), melyet Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett. Az egyezmény kimondja, hogy a gyermek különleges segítségre, védelemre jogosult, s személyiségfejlődése azt kívánja, hogy a gyermek családban nőjön fel. Az egyezmény a gyermeki jogokat fesorolja: • az életre * anyakönyvezzék és nevet kapjon * szüleitől, azok akarata ellenére ne válasszák el (9. cikk.); • kapcsolattartás; szabadon véleménymondás, gyermekek elleni erőszak, a szociális biztonsághoz
145
Ennek nyomán született az 1997. évi XXXI. törvény (Gyermekvédelmi törvény). A gyermeket meghatározott jogok alanyi jogosultjává teszi, kötelezettségeit pontosabban megnevezi, A törvény hiányossága, hogy a szülők lehetőségeit ezek megszegése esetére nem határozza meg. A törvény szerint a gyermek joga (többek között); • saját családi környezetben történő nevelkedés, • emberi méltóságának tiszteletben tartása, • szüleitől, hozzátartozóitól csak saját érdekében választható el, a törvényben meghatározott esetekben, • szabad véleménynyilvánítás, jog tájékoztatáshoz, őt érintő kérdésben meghallgassák véleményét, panasszal élhet A törvény alapján a gyermek kötelezettsége; • gondozása-nevelése során szülőjével, törvényes képviselőjével együttműködjön, • képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelességének, • tartózkodjon az egészségre káros életmódtól és az egészséget károsító szerek használatától. A SZÜLŐI JOGOK MEGSZÜNTETÉSE ÉS SZÜNETELÉSE A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása peres eljárásban történik a Polgári Perrendtartás szabályai szerint. A szülői felügyelet megszűnésének két fő esete van: a) a szülői felügyelet megszűnése a törvény erejénél fogva (pl. gyermek nagykorúsága, a szülő halála stb.), b) a szülői felügyeletnek bíróság általi megszüntetése, melynek három további esete van: • a gyermek érdekeinek súlyos sérelme vagy veszélyeztetése, ha a szülő felróható magatartást tanúsít, • ha a szülőt a gyermek személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, • ha a szülő felróhatóan akadályozza a más személynél elhelyezett gyermek nevelését. Ezekben az esetekben, a szülői felügyeletet meg kell szüntetni [Csjt. 88. § (1)]. Egy további esetben a bíróság mérlegelheti a szülői felügyelet megszüntetését: • ha a szülő életközösségben él a szülői felügyelettől megfosztott másik személlyel, és alaposan tartani lehet attól, hogy a szülői felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni A szülői felügyelet szünetelése Ha a szülő a szülői jogok, kötelezettségek gyakorlásában átmenetileg akadályozva van, a szülői felügyelet szünetel. A szülői felügyelet szünetelése a törvény erejénél fogva áll be, de lehet a hatóság döntésének következménye A szülői felügyelet így a következő okokból szünetel: [Csjt. 91. § (1)]. a szülő cselekvőképtelensége, vagy korlátozott cselekvőképessége esetén; ha a szülő ismeretlen helyen van, vagy a szülői felügyeletben akadályozva van; ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult. Ha a szülői felügyelet szünetelésének alapjául szolgáló okok megváltoznak, a szülői felügyelet ipso iure helyreáll. A GYERMEK ELHELYEZÉSE A szülők döntése a gyermekelhelyezésről Csjt. 72/A. § (1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. (ha ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság nem hagyhatja jóvá). A bíróság döntése a gyermekelhelyezésről A szülők megegyezése hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. A gyermek elhelyezésénél figyelembe kell venni: szülők egyénisége, világnézete, érzelmi kötődés, pszichológus szakértői vélemény, nem és életkor, elhelyezés állandósága, testvérek együtt nevelése A gyermek elhelyezése harmadik személynél Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság másnál is elhelyezheti, ha az a nála történő elhelyezést maga is kéri. (pl. közeli rokon) A 3. személyt a gyámhivatal a jogerős bírósági határozat alapján a gyermek gyámjául jelöli ki. Ha nincs ilyen személy Æ állami gondoskodás. A GYERMEKELHELYEZÉS MEGVÁLTOZTATÁSA Csjt. 72/A. (2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. Szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert. Azonnali intézkedés szükséges Æ bíróság ideiglenes intézkedése A KAPCSOLATTARTÁS MÓDJAI ÉS MÉRTÉKE A kapcsolattartás módját tekintve lehet rendszeres (folyamatos) vagy rendkívüli. Külföldön élő szülő gyermekével csak Magyarországon találkozhat. A KAPCSOLATTARTÁS KORLÁTOZÁSA, SZÜNETELÉSE, MEGVONÁSA ÉS ELUTASÍTÁSA A gyámhatóság, a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében 1. 2. 3. 4. 1. A kapcsolattartás korlátozása a szülő felróható magatartása esetén, jogával a gyermek v sérelmére visszaélt. 2. A kapcsolattartás szünetelése. 6 hónap. A határozatot meg kell előznie a gyámhivatal írásbeli figyelmeztetésének. gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt indított per során, ha a különélő szülő a kapcsolattartás idejének lejárta után a gyermeket visszatartja, intézeti gyámság alatt állóknál a találkozások alkalmával a szülők nincsenek jó hatással a gyermekük érzelmi életére. 3. A kapcsolattartás megvonása. súlyosan magatartás esetén Æ a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené. 4. A kapcsolattartás elutasítása. elutasításához azonos feltételek kellenek, mint a kapcsolattartási jog megvonásához.
146
C09 – 74. Gyámság és gondnokság. A régi magyar magánjogban a gyámi és gondnoksági ügyek rendszeréről önálló törvény szólt (1877. évi XX. tc.), A GYÁMRENDELÉS A gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, mivel szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró intézmény Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha mindkét szülő illetőleg a felügyeletet gyakorló szülő: meghalt, szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, szülői felügyeleti joga szünetel. A GYÁMSÁG FAJTÁI • nevezett gyám (korábban végrendeleti gyám), szülő (vagy szülők) által megnevezett gyám. • kötelező gyám, veszélyeztetett gyermekek esetében bíróság vagy gyámhivatal rendeli el. • törvényes gyám, ha a gyermek közvetlen veszélyhelyzetben van bíróság vagy a gyámhivatal rendeli ki rokont • rendelt gyám, ha nincs nevezett gyám, illetve a kötelező gyámrendelés esete nem áll fenn alkalmas rokon nincs • közös gyám, testvérek részére hivatásos gyám. egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv A fenti felsorolás sorrend erejű, s általában kötelező a kirendelő szervre. AZT A SZEMÉLYT KELL GYÁMNAK RENDELNI: • akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte; • akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; • aki a gyermeket a gyámhivatal hozzájárulásával családba fogadta. Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, a gyámhivatal részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelhet. A GYÁMSÁG VISELÉSE Gyám lehet minden nagykorú magyar állampolgár, akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn. Gyámságot nem viselhet az, aki gondnokság alatt áll, aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. NEM KÖTELES A GYÁMSÁGOT ELVÁLLALNI, ILLETŐLEG KÉRELMÉRE FEL KELL MENTENI AZT, AKI a hatvanadik életévét betöltötte, legalább három kiskorú gyermeknek viseli gondját, más gyermek felett gyámságot gyakorol, vagy betegség, illetőleg egyéb ok miatt a gyámság megfelelő ellátására nem lenne vagy csak nagy nehézségek árán lenne képes. Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelőszülő. A gyámság viselése állampolgári kötelesség, de nincs szankciója. A GYÁM DÍJAZÁSA A gyám működéséért díjat nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat azonban az ő kezéhez kell folyósítani. A gyám a következő bevételeket használhatja fel a gyermekkel kapcsolatos kiadásaira • gyermek jövedelme • gyermek vagyona (gyámhatósági engedéllyel) • gyermek saját keresete • gyermeket illető juttatások (gyermektartásdíj, gondozási díj, árvaellátás, járadékok) A GYÁM FELELŐSÉGE PTK. 339. § (1) BEK A gyám felelőssége a szülő felelősségénél szélesebb körű, és e vonatkozásban szigorúbbak a felelősségi szabályok. A gyám mind a gondatlan, mind a szándékos károkozásért felelős,. A GYÁM JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI. A szülői jogok, kötelezettségek közül egyedül a gyámnevezés joga nem illeti meg a gyámot. • A gyám működésében a gyámhivatal rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. • Működéséről köteles rendszeresen beszámolni. (gyermek vagyonának kezeléséről évenként) MEGSZŰNIK A GYÁMSÁG, HA • a szülői felügyelet feléled, vagy a • megszüntetett szülői felügyeletet a bíróság visszaállítja. • gyámság alatt álló meghal, vagy nagykorúvá válik. MEGSZŰNIK ÍGY A GYÁM TISZTSÉGE, HA: • megszűnik a gyámság, • a gyám meghal, • a gyámhivatal a gyámot felmenti vagy elmozdítja. A GYÁMHIVATAL A GYÁMOT TISZTSÉGÉTŐL FELMENTI: • ha a gyám alkalmatlan a gyámság ellátására, • a gyám maga kéri a felmentését, • a gyámság alatt a gyámság viselését kizáró akadály keletkezik.
147
GONDNOKSÁG A gondnok kirendelésére és eljárására, szellemi állapotuk miatt vagyoni és személyi ügyeikben önállóan eljárni nem képes nagykorúak - vagy egyéb okból intézkedésre képtelenek esetén – kerül sor. A GONDNOK KIRENDELÉSE 19. § (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja. Gondnokká - ha ez az érdekeivel nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett által: még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. ha ilyen nincs a gyámhatóság rendel ki a gondnokság ellátására (összes körülmény alapján) alkalmas hivatásos gondnokot A GONDNOKOLT RÉSZÉRE KIVÉTELESEN TÖBB GONDNOK IS KIRENDELHETŐ, HA • mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy • a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel. A GONDNOKSÁG SPECIÁLIS FAJTÁI 1. ZÁRLAT ELRENDELÉSE ÉS IDEIGLENES GONDNOKRENDELÉS 18. § (1) Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. 18/A. § (1) A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik, 2. ÜGYEINEK VITELÉBEN AKADÁLYOZOTT SZEMÉLY KÉPVISELETE Ebben a körben gyámügyi eljárásról van szó (gyámhivatal rendeli el), ez a gondnokság a személy cselekvőképességét nem érinti. Két esetben kerülhet rá sor: ha az egyik fél ismeretlen helyen, vagy ismert helyen van ugyan, de visszatérésében gátolva van. (pl. szabadságvesztés). 3. AZ ESETI GONDNOKSÁG Az eseti gondnok nem általános vagyonkezelő, hanem egyedileg meghatározott ügyben jogosult a képviseletre. két esetben merül fel: • Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen gyerek szülője, gyámja, gondnoka az adott ügyben nem járhat el. • A távollévő cselekvőképes személyt valamilyen ügyben gondnoknak kell képviselni. A GONDNOK TEVÉKENYSÉGE • a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és • törvényes képviselője. • indokolt esetben - vállalása esetén - a gondozását is ellátja. A GONDNOKSÁG MEGSZŰNÉSE A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha • a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette (keresetet indíthat: gondnokság alatt álló ázastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész. • a gondnokolt meghalt, • a gondnok fontos okból a felmentését kéri, • utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja, ha • a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy cselekménye a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
148
C10 – 75. Fogyasztóvédelem. A FOGYASZTÓVÉDELMI JOG ALAPJAI A fogyasztóvédelmi jog célja : egyensúlyi helyzet létrehozása a fogyasztó és a kereskedő között a fogyasztó döntési lehetősége elősegítésének céljával. A fogyasztók érdekérvényesítését szolgáló eszközök: 1. oktatás a hatékony fogyasztói érdekvédelemhez a fogyasztók aktivitására is szükség van. (iskolai oktatás, tömegtájékoztatás) 2. tájékoztatáshoz való jog: az információ legyen komplex (összes körülmény) pluralitás (több forráson alapuló) 3. jogi védelemhez való jog: fogyasztóval szembeni visszaéléseket a jog eszközeivel lehet szankcionálni és reparálni. 4. jogorvoslat: olyan jogi környezet kialakítása, mely elősegíti a fogyasztó „joghoz jutását”, (igazságszolg.hoz való jog) A FOGYASZTÓVÉDELMI JOG LÉNYEGE, MEGHATÁROZÁSA A fogyasztóvédelmi a jog komplex, interdiszciplínáris jogterület a közjog és magánjog határán. 1997. évi CLV. tv. Szabályozza a fogyasztással összefüggő jogviszonyokat (fogyasztó-kereskedő, fogyasztó-termelő) és a fogyasztók, piac védelmét. A FOGYASZTÓ ( FOGYASZTÓVÉDELMI JOG ALANYA) Fogyasztó az a személy – aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – árut vesz, akinek részére a szolgáltatást végzik, Fogyasztó lehet a vevőn kívül a bérlő, haszonbérlő, lízingbe vevő, az adós, sőt az ingyenesen szerző, és a megajándékozott is. A FOGYASZTÓ ( FOGYASZTÓVÉDELMI JOG TÁRGYA) Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog és a dolog módjára hasznosítható javak. Szolgáltatás: a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében végzett tevékenység (lehet materiális és immateriális) JOGÁGI KAPCSOLATOK, ELTÉRŐ DEFINÍCIÓK A fogyasztó fogalma rendkívül sokféle megfogalmazásban van jelen, ez nem szerencsés (Versenyjog, Reklám tv) Megoldás lehet a Fogyasztóvédelmi tv. kizárólagos értelmezésének elfogadása. Jogági kapcs: Polgári jog (fogyasztóvédelemmel kapcs. Pj-i eszközök három csoportja: elsődleges fogyasztóvédelmi célzatú eszközök (pl. tisztességtelen szerződési kikötések tilalma, termékfelelősség) minőségvédelem p intézményei (kellékszevatosság, jótállás) jogsérelmek reparációs vagy szankciós rendszere (kártérítés, szavatossági igények, érvénytelenség jogköv.-ei) Büntetőjog: A legsúlyosabb fogyasztói jogsértések büntetőjogi szankciókkal súlytottak. Szabálysértési jog: A fogyasztóvédelmi szabálysértések a fogyasztóvédelmi szakhatóságok hatósági jogkörébe tartoznak. Közigazgatási jog: A fogyasztó jogainak védelme a közszolgáltató fölérendelt helyzetével szemben. A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE 1997. évi CLV.tv: (általános és fogyasztói érdekvédelem, fogyasztóvédelmi felügyelőségek eljárása, fogyasztói alapjogok. különböző jogágak törvényei, amelyek a fogyasztók jogait érintő rendelkezéseket tartalmaznak. kormány ill. miniszteri rendeletek. (keretjogszabályokat töltik ki). A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA A tájékoztatási kötelezettség a Ptk-ban. A polgári jogviszonyok általános elveként határozza meg a tájékoztatási kötelezettséget. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás elmaradása érvénytelenséget, felróható károkozás esetén kártérítést von maga után. A szerződés létrejötte után szerződésszegésnek minősül, és a károkozó felel a felróhatóan okozott károkért is. A fogyasztóvédelmi tv tájékoztatásra vonatkozó szabályai Alkalmasnak legyen a fogyasztó megfelelő ismeretekkel felvértezésére (áru kiválasztása, használata, fenntartása tekintetében). A TÁJÉKOZTATÁS FORMÁI 1. Címkézés: árutól elválaszthatatlanul elhelyezett, jól olvashatóan, magyar nyelven, közli a szükséges adatokat. Kötelező tartalmi elemi: • áru pontos megnevezése • gyártó, forgalmazó neve, címe • származási hely Áruspecifikus tartalmi elemek: • mérete, nettó mennyisége • előállításához felhasznált összetevők • engedélyszám • veszélyességi tényezők 2. Használati és kezelési útmutató tájékoztatja a fogyasztókat az áru rendeltetésszerű használatáról, eltarthatóságáról. (magyarul)
3. Megfelelőségi tanúsítvány gyártó vagy az akkreditált labor tanúsítja, hogy a termék megfelel minőségi követelményeknek 4. Árfeltüntetés a fizetendő, bruttó árat kell feltüntetni. Egységár kötelező mennyiségi kiszerelés esetén.. 5. Csomagolás óvja megaz áru minőségét, könnyítse meg az áru szállítását, védje az áruval kapcsolatba kerülő személyeket Felelősség A gyártó felel a címkézés, a használati, kezelési útmutató, megfelelőségi tanúsítvány és csomagolás kötelezettségéért. Bizonyítási teher a forgalmazóé, neki kell bizonyítania, hogy tájékoztatást a fogyasztónak megadta.
149
A FOGYASZTÓVÉDELEM JOGORVOSLATI RENDSZERE bírósági és adminisztratív út lehetséges A FOGYASZTÓI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI (BÍRÓI) ESZKÖZE Közérdekű kereset közérdek, közösségi érdek érvényesítésére a tv. által feljogosított állami, érdekvédelmi szervezetek indíthatják. Ptk: tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása, Versenytörvény: a törvény fogyasztókra kiható megsértése, Keresetindításra jogosult: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ügyész. Egy éves jogvesztő határidő. BÍRÓSÁGON KÍVÜLI UTAK Békéltetés: a vitatkozó feleknek egy független személy vagy testület segít abban, a békés rendezésben, két formája: mediáció: a 3. személy a közvetít, megpróbálja tárgyalásra bírni a feleket (megegyezés reményében). békéltetés a 3. személy megoldási javaslatot ad a feleknek. Békéltető testület o célja a fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése o a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület. o hatásköre: áruk, szolgáltatások minőségével, termékfelelősségi szabályokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták. o tagjai (10-30 fő, kamara és fogyasztói érdekképviseletek egyenlő arányban) o eljárás: háromtagú tanácsban (egy-egy választott tag kijelöli a tanács elnökét). o előfeltétele: közvetlen elintézés nem vezetett eredményre. o kérelem a békéltető testület elnökéhez (csatolt okiratokkal). o meghallgatási időpontot tűz ki az elnök (az eljárás írásbeli lefolytatása is lehetséges) o szótöbbséggel határoz költségviselő a vesztes o o végrehajtást a kamara és a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi. Ügyfélszolgálat: közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, biztosítási, távközlési tevékenységet folytató szervezetek ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni (megfelelő félfogadási idő, köteles együttműködni a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel) A FOGYASZTÓVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE Gazdasági minisztérium: fogyasztóvédelem állami irányítása, felelős központi állami szerv, középtávú fogyasztóvédelmi politika Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség: önálló feladat és hatáskörrel, élén a gazdasági miniszter által kinevezett főigazgató Területi fogyasztóvédelmi főfelügyelőségek: ellátják a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. Hatáskörük: fogyvéd jogszabályok megtartásának felügyelete piacfelügyeleti tevékenység fogyvéd politika érvényesülésével kapcs jogkörök koordináció propaganda Eljárási jogkörük: beléphet, iratbetekintés, másolatkészítés, hang és képfelvétel Intézkedési jogai: elrendelheti jogsértő állapot megszűntetését, forgalomból kivonás, megsemmisítés, üzlet bezárás, bírság Szabálysértési hatósági jogköre (pénzbírság, helyszíni bírság): a fogyasztóvédelmi szabálysértések taxatíven felsoroltak. Helyi önkormányzatok: részt vállalhatnak a békéltető testületek működtetésének feladataiból, jegyző szabálysértési hatósági jogkörénél fogva jogosult a szabálysértések esetén eljárni. Fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervek: pl. Gazdasági minisztérium mellett működő Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület. Az Fvtv az érdekképviseleti szervezetek anyagi támogatását állami feladatként rögzíti. (részesednek a befolyt bírságokból is)
150
C11 – 76. Fogyasztói szerződések. Termékfelelősség. I. A FOGYASZTÓVÉDELMI JOG ALAPJAI A fogyasztóvédelmi jog célja : egyensúlyi helyzet létrehozása a fogyasztó és a kereskedő között a fogyasztó döntési lehetősége elősegítésének céljával. A FOGYASZTÓVÉDELMI JOG LÉNYEGE, MEGHATÁROZÁSA A fogyasztóvédelmi a jog komplex, interdiszciplínáris jogterület a közjog és magánjog határán. 1997. évi CLV. tv. Szabályozza a fogyasztással összefüggő jogviszonyokat (fogyasztó-kereskedő, fogyasztó-termelő) és a fogyasztók, piac védelmét. A FOGYASZTÓ ( FOGYASZTÓVÉDELMI JOG ALANYA) Fogyasztó az a személy – aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – árut vesz, akinek részére a szolgáltatást végzik, Fogyasztó lehet a vevőn kívül a bérlő, haszonbérlő, lízingbe vevő, az adós, sőt az ingyenesen szerző, és a megajándékozott is. JOGÁGI KAPCSOLATOK, ELTÉRŐ DEFINÍCIÓK A fogyasztó fogalma rendkívül sokféle megfogalmazásban van jelen, ez nem szerencsés (Versenyjog, Reklám tv) Megoldás lehet a Fogyasztóvédelmi tv. kizárólagos értelmezésének elfogadása. Jogági kapcs: Polgári jog (fogyasztóvédelemmel kapcs. Pj-i eszközök három csoportja: elsődleges fogyasztóvédelmi célzatú eszközök (pl. tisztességtelen szerződési kikötések tilalma, termékfelelősség) minőségvédelem p intézményei (kellékszevatosság, jótállás) jogsérelmek reparációs vagy szankciós rendszere (kártérítés, szavatossági igények, érvénytelenség jogköv.-ei) Büntetőjog: A legsúlyosabb fogyasztói jogsértések büntetőjogi szankciókkal súlytottak. Szabálysértési jog: A fogyasztóvédelmi szabálysértések a fogyasztóvédelmi szakhatóságok hatósági jogkörébe tartoznak. Közigazgatási jog: A fogyasztó jogainak védelme a közszolgáltató fölérendelt helyzetével szemben. A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE 1997. évi CLV.tv: (általános és fogyasztói érdekvédelem, fogyasztóvédelmi felügyelőségek eljárása, fogyasztói alapjogok. különböző jogágak törvényei, amelyek a fogyasztók jogait érintő rendelkezéseket tartalmaznak. kormány ill. miniszteri rendeletek. (keretjogszabályokat töltik ki). A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA A tájékoztatási kötelezettség a Ptk-ban. A polgári jogviszonyok általános elveként határozza meg a tájékoztatási kötelezettséget. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás elmaradása érvénytelenséget, felróható károkozás esetén kártérítést von maga után. A szerződés létrejötte után szerződésszegésnek minősül, és a károkozó felel a felróhatóan okozott károkért is. A fogyasztóvédelmi tv tájékoztatásra vonatkozó szabályai Alkalmasnak legyen a fogyasztó megfelelő ismeretekkel felvértezésére (áru kiválasztása, használata, fenntartása tekintetében). A TÁJÉKOZTATÁS FORMÁI 1. Címkézés: árutól elválaszthatatlanul elhelyezett, jól olvashatóan, magyar nyelven, közli a szükséges adatokat. Kötelező tartalmi elemi: • áru pontos megnevezése • gyártó, forgalmazó neve, címe • származási hely Áruspecifikus tartalmi elemek: • mérete, nettó mennyisége • előállításához felhasznált összetevők • engedélyszám • veszélyességi tényezők 2. Használati és kezelési útmutató tájékoztatja a fogyasztókat az áru rendeltetésszerű használatáról, eltarthatóságáról. (magyarul) 3. Megfelelőségi tanúsítvány gyártó vagy az akkreditált labor tanúsítja, hogy a termék megfelel minőségi követelményeknek 4. Árfeltüntetés a fizetendő, bruttó árat kell feltüntetni. Egységár kötelező mennyiségi kiszerelés esetén.. 5. Csomagolás óvja megaz áru minőségét, könnyítse meg az áru szállítását, védje az áruval kapcsolatba kerülő személyeket Felelősség A gyártó felel a címkézés, a használati, kezelési útmutató, megfelelőségi tanúsítvány és csomagolás kötelezettségéért. Bizonyítási teher a forgalmazóé, neki kell bizonyítania, hogy tájékoztatást a fogyasztónak megadta. II. A FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK (Korm. rendeletek szabályozzák) 1. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, TISZTESSÉGTELEN KIKÖTÉSEK A szerződéskötés egyszerűsítése érdekében azonos ügyletekre általános szerződési feltételeket dolgoznak ki. ÁSZF-nek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatároz ÁSZF-ek csak akkor válnak a szerződés részévé, ha a másik fél a tartalmát megismerte és elfogadta. A tisztességtelen kikötés vizsgálata ha a jóhiszeműség sérelmével a felek szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. Megtámadása Egyedi megtámadási jog: mindig a konkrét egyedi szerződéshez kapcsolódik. Közérdekű megtámadás: az ügyész, miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, jegyző, főjegyző, gazdasági kamara,
151
2. A TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT LÉTREJÖTT SZERZŐDÉSEK distance selling (97/7/EC számú irányelv) alapján Æ a távollevők közötti szerződésekről szóló 17/1999. (II.5) Kormány rendelet távollevők között kötöttnek tekintendő a szerződés, ha a felek személyes találkozása nélkül, a kizárólag távközlési eszköz használata útján jön létre. előzetes írásbeli tájékoztatás tájékoztatási kötelezettség (gazdálkodó szervezet neve, székhelye, szállítás költségei, stb.) fogyasztó szerződéskötéstől számított 8 munkanapon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. a gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a tájékoztatási kötelezettségeinek eleget tett rendelés nélküli teljesítés (inercia szerződés) esetén a küldő semmiféle ellenszolgáltatást nem követelhet a fogyasztótól. rendeletben foglalt szabályok egyoldalúan kogensek, tehát azoktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. 3. A HÁZALÓ KERESKEDÉS (DOOR TO DOOR SALE) az eladó üzletén, telephelyén kívül kötött szerződés, a fogyasztónak áru értékesítése, szolgáltatás nyújtása. 44/1998. Korm. r. jövedéki termék, vetőmag és növényi szaporítóanyag, kábítószer és pszichotrop anyag nem forgalmazható a fogyasztó a szerződéskötéstől számított 8 napon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől elállási jogra vonatkozó rendelkezések kötelező erővel bírnak, azokról a fogyasztó érvényesen nem mondhat le. eladó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállás jogáról, személyről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja eladó köteles jótállási jegyet, magyar nyelvű használati, kezelési útmutatót adni (ellenkező esetben a szerződés semmis) kereskedő a fogyasztó lakásán kizárólag 8-20 között jelenhet meg (kivéve az előzetes időpontegyeztetést). az ügynök és a megbízó egyetemlegesen felelnek, fogyasztó bármelyikükkel szemben jogosult igényét érvényesíteni. ha az eladó a kereskedő munkavállalója, a fogyasztóval szemben a gazdálkodó szervezet felel AZ INGATLANOK IDŐBEN MEGOSZTOTT HASZNÁLATI JOGÁNAK MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK A Timeshare szerződés olyan szerződés, amely alapján a fogyasztó az értékesítőtől ellenérték fejében legalább 3 éves időtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára. FOGYASZTÁSI KÖLCSÖN Olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru vagy szolgáltatás megvásárlásához. A forgalmazó által nyújtott kölcsön, ami mindig áruvásárláshoz kapcsolódik. A fogyasztási kölcsönszerződést írásba kell foglalni. Nem tartozik ide a pénzintézetek áruvásárláshoz nyújtott fogyasztási kölcsöne. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM - ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS Elektronikus aláírás: más elektronikus adattal elválaszthatatlanul összekapcsolt, azzal logikai összefüggésben álló elektronikus formátumú adat. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. Különös fogyasztóvédelmi szabályok: Az e kereskedelmi szolgáltatást nyújtó közüzemi, pénzügyi, nyugdíjpénztári, biztosítási tevékenységet folytató a panaszok orvoslására, vevők tájékoztatására köteles elektronikus úton is ügyfélszolgálatot működtetni. III. TERMÉKFELELŐSSÉG A termékfelelősség egy speciális kárfelelősség a Ptk. rendszerén kívül – 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről. A törvény lehetőséget teremt a fogyasztói igény közvetlenül a gyártóval szembeni érvényesítésére a Ptk. 339. § és egyéb speciális felelősségi szabályokban megfogalmazottaknál szigorúbb felelősségi szabályok szerint. A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis. A kárt a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani. Lényeges eltérés, hogy termékfelelősség körében méltányosság nem alkalmazható. A termékfelelősség a hibás termék által okozott kár megtérítéséért való felelősség. Termékfelelősségen nem az áruért való felelősséget értjük, hanem a hibás áru által okozott károk megtérítése kötelezettségét. A gyártó fogalma esősorban a gyártó felel a termék hibája által okozott károkért, ha nem állapítható meg, a termék forgalmazóját kell gyártónak tekinteni, amíg a forgalmazó a gyártót meg nem nevezi. A termék fogalmi köre minden ingó dolog valamint a villamos energia, mezőgazdasági őstermékek. Nem alkalmazható a törvény a nukleáris baleset okozta károkra, (állam kártalanít), megállapítható az engedéllyel forgalmazott gyógyszerek okozott káraira is. A termékhiba a termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható. A felelősség alól mentesül a gyártó, ha bizonyítja, hogy: o a terméket nem hozta forgalomba o nem üzletszerű forgalmazás céljából, nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta, forgalmazta o hiba a forgalomba hozatal után keletkezett o a termék hibáját a jogszabálynak vagy hatósági szabálynak való megfelelés okozta o a hiba a forgalomba hozatalkor a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető A gyártónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amit a károsult felróható közrehatásával okozott. A kár fogalma és mértéke a kár magába foglalja a hibás termék által okozott o halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárt o más dolgokban okozott 500 eurónál nagyobb összegű kár esetén o ha a kárt szenvedett dolog magánhasználat tárgya és azt o a károsult rendszerint ilyen célra használta Az igényérvényesítés 3 éves elévülési határidőt biztosít a törvény. Az elévülés a károsult tudomásszerzésétől, ennek lehetőségétől indul. A jogvesztő határidő 10 év, ez a termék forgalomba hozatalával veszi kezdetét.
152
C12 – 77. Az értékpapírjog. I. AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, ELVEI Az értékpapír fogalma 338/A. § (1) A pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. Értékpapírt bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni csak az értékpapír birtokában lehet. Az értékpapír funkciók az értékpapírok forgalomképességének fokozását célzó jogi eszközök. Az értékpapír jóhiszemű megszerzője bízhat abban, hogy vele szemben csak a papír tartalma alapján (kifogáskorlátzás) lehet fellépni, őt jogainak érvényesítése során a papír tartalma jogosultként igazolni fogja. Alaki legitimáció Azt kell jogosultnak tekinteni, aki a papír tartalma szerint jogosultnak minősül. Vita esetén nem kell igazolnia saját jogosultságának fennállását és terjedelmét; saját és jogelődjei jogszerzésének érvényességét az eredeti jogszerzőig (ez az anyagi legitimáció, melyre elvileg minden származékos jogszerzőnek szüksége van). Ez tehát kivétel a nemo plus iuris elve alól. Mindebből 2 dolog következik: Absztraktság: értékpapírba foglalt alanyi jog függetlenedik az alapjogviszonytól, az alapügyletre jóhiszemű 3. jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni. Anonimitás: eredeti jogosult és kötelezett névtelenné válik, sőt az értékpapír jelenlegi jogosultja is (nem lehet tudni, hogy az értékpapír éppen kinél van, ki jogosult az alanyi jogot gyakorolni) II. AZ ÉRTÉKPAPÍROK OSZTÁLYOZÁSA Az értékpapírba foglalt alanyi jog szerint testületi papírok: tagsági jokok (pl.: ilyen a részvételi jog a közös ügyek intézésében, szavazati jog) , felszólalási jog, észrevételezés joga, indítványozási jog stb.), tev.ből származó nyereségből / veszteségből meghatározott résztulajdon arányában részesül (osztalék) dologi jogi papírok (árupapírok): közraktári jegy kötelmi jogi papírok (pénzpapírok): hitelviszonyt testesít meg (pénzkövetelést) kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, egyéb (sui generis) értékpapírok: egyik csoportba sem tartozik: kárpótlási jegy /jogalany életében, esti épségében, szabadságában, tulajdonában bekövetkezett károsodást testesíti meg, Az értékpapír átruházásának módja szerint birtokba adással: = bemutatóra szóló értékpapírok (pl. kincstárjegy mindig bemutatóra szóló értékpapír) forgatmánnyal: = névre szóló értékpapír rendeleti záradék: értékpapír alapján név szerint megjelölt jogosultnak vagy annak kell teljesíteni, akit az értékpapír hátlapjára vezetett átruházó nyilatkozat (forgatmány), több forgatmány esetén pedig azok összefüggő láncolata jogosultként igazol Æ pozitív rendeleti záradék: eredeti jogosult az értékpapírt forgatmány útján átruházhatja Æ negatív rendeleti záradék: eredeti jogosult az értékpapírba foglalt alanyi jogot nem ruházhatja át forgatmány lehet: teljes forgatmány: átruházó (régi jogosult) aláírásán felül megjelöli az új jogosultét (forgatmány útján jogosulttá váló személyét) is üres forgatmány: csak a régi jogosult aláírását tartalmazza, az értékpapír új birtokosa polgári jogi engedményezéssel (cessio): = névre szóló értékpapír kötelezett ilyen névre szóló értékpapír alapján csak az alapjogviszony jogosultjának, illetve az ő engedményesének köteles teljesíteni igazoló papír: értékpapírhoz hasonló okirat pl. takarékbetétkönyv Az értékpapír lejárata szerint rövid lejáratú értékpapírok: (futamidő nem haladja meg az 1 évet * váltó, kincstárjegy) középlejáratú értékpapírok: futamidő 1 –5 év közötti * kötvény, letéti jegy hosszú lejáratú értékpapírok: futamidő 5 évnél hosszabb * befektetési jegy lejárat nélküli értékpapírok: * részvény Az értékpapír forgalmazási köre szerint nyilvános – zártkörű forgalomba hozatal * kizárólag nemzetközi – belföldi forgalomra szánt értékpapírok * tőzsdén jegyzett – tőzsdén nem jegyzett értékpapírok Az értékpapírt kibocsátók köre szerint állam által kibocsátott értékpapírok:= állampapír * államadósságot testesít meg, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír * gyakorlatilag kockázatmentes, visszafizetését az állam garantálja * kibocsátó: Kincstár vagy MNB * államkötvény, kincstárjegy, kárpótlási jegy jogi személyek által kibocsátott értékpapírok: * hitelintézet: letéti jegy * befektetési alap: befektetési jegy * rt.: részvény természetes személyek által kibocsátott * általában nem rendelkeznek értékpapír kibocsátási joggal, (váltó, csekk) kiállítói lehetnek Az értékpapír külső megjelenési formája szerint okirati értékpapír: nyomdai úton előállított értékpapírok dematerializált értékpapír: jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír – jogszabályban meghatározott – valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. * erről okiratot állít ki a kibocsátó (nem értékpapír!), mely tartalmazza: * értékpapír tartalmi kellékei, kivétel: tulajdonos neve (azt az értékpapírszámla tartalmazza) * döntés a kibocsátásról * teljes sorozat névértéke * kibocsátott értékpapírok száma, névértéke * kibocsátó cégszerű aláírása * értékpapír tulajdonosának azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják * névre szóló értékpapír lehet csak, nincs sorszáma * átruházására csak az értékpapír-számlán történő terhelés és jóváírás útján kerülhet sor
153
III. ÉRTÉKPAPÍRJOG RÖVID TÖRTÉNETE Kötvény 1847-ben bocsátották ki az első kifejezetten kötvény-típusú értékpapírt Magyarországon, mely jellegét tekintve nem kamatozó, hanem nyereménykötvény volt. A kibocsátás magánjellegű próbálkozás volt, A magyar jogrendszerben a kötvénykibocsátásra vonatkozó első jogszabályok csak a kiegyezést követően jelentek meg. Az 1867 évi XIII tc. a vasutak és csatornák építése végett létesítendő kölcsönről szólt, melynek értelmében az állam jelzáloggal terhelte meg ingatlanait a kölcsön biztosítása végett Az 1889. évi IX. tc. a nyereménykölcsön-kötvényeket szabályozta. Kibocsátásukat törvényhozói felhatalmazáshoz kötötte, bár a pénzügyminisztert felhatalmazta, hogy a hazai pénzintézeteknek adjon engedélyt összesen 50 millió forint névértékü kötvény kibocsátására. 1897. évi XXXII. tc. volt, „a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról". Kimondta, hogy „... Az intézetek, melyek a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátásával kivannak foglalkozni, tartoznak továbbá a kibocsátás előtt e kötvények külön biztosítására rendelt alapot alkotni és annak legkisebb összegét alapszabályaikban kitüntetni" (3). Érzékelhető az a törekvés, hogy a jog igyekezett minél vonzóbb befektetési formát kialakítani a kötvények képében. Ezt mutatják a fokozott garanciális, biztonsági szabályok, mindenekelőtt a kötelező kibocsátási alap es a zálogjog intézménye. 1925. évi XXII. tc. amely úgy rendelkezett, hogy „A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok részére a kormányhatóságilag engedélyezett hasznos beruházásaik költségeinek fedezésére külföldi értékre szóló legfeljebb 1100 milliárd korona értéknek megfelelő külföldi, hosszú lejáratú, törlesztéses kötvénykölcsön felvétele engedélyeztetik" (7). „Mindegyik város csak az általa felvett kölcsönökért szavatol éspedig mindennemű vagyonával és közjövedelmével" (8). Nem hiányoztak a piacról természetesen az államadóssági kötvények azon fajtái sem, melyek közérdekű célok finanszírozására szolgáltak. 1870-ben a Duna szabályozására és a főváros fejlesztésére, 1880-ban a Tisza szabályozására és az árviz sújtotta Szeged újjáépítésére, 1941-ben pedig Erdély visszacsatolt részeinek újjáépítésére bocsátottak ki kötvényeket. A magyar engedélyezésü magánkibocsátások közül az 1882-es „Vöröskereszt" kötvény volt az első. Részvény A részvénytársaságok, s így a részvények elterjedésében nálunk is nagy szerepe volt a XIX. század második felében lezajló vasútépítéseknek. A vasútépítő társaságok hatalmas tőkeigényének kielégítésére ez volt az egyetlen reális lehetőség. Az I. Világháború nálunk is komoly csapást mért a befektetőkre, de az 1920-as években már ismét a klasszikus és pótolhatatlan szerepét töltötte be a részvény a gazdaság finanszírozásában. Korábban, a bankrendszer és az egyéb pénzintézetek gyors szaporodásának idején volt még kiemelkedő szerepe a részvénynek az új bankok és pénzintézetek létesítésekor. Az értékpapírok széleskörű elterjedésének egyik alapvető feltétele, a tőzsde hazánkban 1864-ben jött létre, ekkor alapították a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét. 1890-ben rendelték el, 1895-től tettek az értékpapírok tőzsdei lajstromozását. Az értékpapírok tőzsdei lajstromozását és árjegyzését a tőzsdetanács határozta el. Állampapírokat vizsgálat nélkül a m. kir. pénzügyminiszter megkeresésére vettek lajstromba A törvényhatóságok és a községek által kibocsátott kölcsönkötvények tőzsdei árjegyzését a tőzsdetanács a kereskedelmi miniszter megkeresése alapján rendelte el. Fontos szabály volt, hogy „minden részvénytársaság, melynek értékpapírjai a tőzsdén jegyeztetnek, köteles évi vagyonmérlegét annak közgyűlésileg történt jóváhagyásától számított 15 nap alatt a tőzsdei tanácsnak bemutatni. A tőzsde hivatalos árjegyző lapjában jegyzett minden értékpapír után a tőzsde, saját pénztára javára, lajstromozó illetéket és évi árjegyző díjat szedett. Alapvető funkcióját láthatóan tehát betöltötte a budapesti tőzsde intézményes „találkozási lehetőséget" biztosított a befektetők és a hiteligénylők számára, biztosította a tőkeszerzési lehetőséget az állam, a vállalatok és a pénzintézetek számára egyaránt. Az I. Világháború előtti időben a budapesti tőzsde a más európai közepes nagyságú tőzsdékkel teljesen egyenrangú volt, jelentősége nem volt kisebb, mint a becsié A 20-as évek néhány fellendülése után a világgazdasági válság, s az 1931-es transzfermoratórium kedvezőtlen hatásának tudható be, hogy forgalma a kibocsátások visszaesése miatt alaposan lecsökkent, s régi jelentőségét már nem is nyerte vissza soha.
154
C13 – 78. A gazdasági társaságok szervezeti felépítése. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LEGFŐBB SZERVE elnevezése társasági formánként eltér: Kkt., Bt.: tagok gyűlése (de lehet taggyűlés) közös vállalat: igazgatótanács Kft.: taggyűlés Rt.: közgyűlés tagok (részvényesek) összességéből áll Æ felelősségük: azok a tagok, akik olyan hat.ot hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÜGYVEZETÉSE közkereseti és betéti társaság esetében az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál: az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál: az ügyvezető (ügyvezetők), részvénytársaságnál: az igazgatóság tagjai. Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, a vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye az ilyen feladatok ellátásában. kivétel a közkereseti és betéti társaság esetében, ahol jogi személy is lehet üzletvezető, amennyiben az adott jogi személy tagja a közkereseti vagy betéti társaságnak. A vezető tisztségviselőket, a felügyelő bizottság tagjait mindig határozott időre, de legföljebb 5 évre kell választani, vagy a létesítő okiratban kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által tett elfogadó nyilatkozattal jön létre. Összeférhetetlenségi szabályok 1. Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült. 2. Az a személy, akit valamilyen foglalkozás gyakorlásától eltiltottak az ítélet hatálya alatt, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. 3. A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalból törlési eljárás következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 4. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója nem lehet ugyanazon gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja. A vezető tisztségviselők felelőssége Az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének jogkövetkezményeként a vezető tisztségviselőt és közeli hozzátartozóját a polgári jog általános szabályai szerinti kártérítési felelősség terheli mindazon kárért, amit e szabályok megszegésével okoztak. Az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselők, (részvénytársaság esetén az igazgatóság tagjai) egyetemleges felelősséggel tartoznak. Korlátlan felelősségű tag esetén az igényérvényesítés is korlátlan, ha pedig a tag felelőssége korlátozott volt, úgy a kártérítési igényt is a felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti. A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése a megbízatás időtartamának lejártával, a visszahívással, a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, elhalálozással. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Ha a gazdasági társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentősége vagy jellege indokolja, illetve az alapítók, tagok (részvényesek) ezt egyébként szükségesnek látják, a társasági szerződésben (alapító okiratban) legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelő bizottság hozható létre. Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni: - részvénytársaságnál, - korlátolt felelősségű társaságnál, ha a társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb összegű, - bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. Egyszemélyes kft.-nél csak ebben az utóbbi esetben kötelező a felügyelő bizottságot létrehozni, A felügyelő bizottság a társaságon belül létrehozott autonóm testület. Legalább 3 és legfeljebb 15 tagból áll. Felügyelő bizottsági taggá csak természetes személy választható. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák. A felügyelő bizottság feladatköre a) A felügyelő bizottság feladatköre saját hatáskörben A felügyelő bizottság rendeltetése, funkciója az, hogy ellenőrizze a társaság ügyvezetését a tulajdonosok érdekében. A felügyelő bizottság: - ellenőrzi a társaság ügyvezetésének egész tevékenységét, - ellenőrzi, vizsgálja a társaság könyveit, iratait, mérlegét, vagyonkimutatását,
155
b) A felügyelő bizottság feladatköre átruházott hatáskörben A felügyelő bizottság tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. A KÖNYVVIZSGÁLÓ A gazdasági társaságoknál a törvényes működés biztosítékaként állandó jelleggel jogszabály kötelező előírása vagy a tagok elhatározása alapján működhet könyvvizsgáló könyveinek ellenőrzésével kapcsolatban. A társasági törvény szerint a) Kötelező könyvvizsgálót választani aa) részvénytársaságnál, ab) korlátolt felelősségű társaságnál, ha: - egyszemélyes formában működik, - törzstőkéje az ötvenmillió forintot meghaladja, ac) ha törvény előírja. b) Lehetséges minden egyéb esetben, bármilyen társasági formánál, ha a társaság legfőbb szerve úgy dönt. A könyvvizsgáló megválasztását követően a társasággal köt szerződést a feladatok ellátására, amely általában megbízási vagy vállalkozási jogviszonyt eredményez. A jogviszony megszűnésének esetei: ha az időtartam lejár, a legfőbb szerv visszahívja, törvényben meghatározott kizáró ok beálltával, a könyvvizsgáló részéről történő felmondással. Könyvvizsgáló személyével szembeni követelmények Könyvvizsgálói tevékenységet csak olyan természetes személy láthat el, akit a jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásába vettek, továbbá olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet, amelyet bejegyzett könyvvizsgálói társaságként nyilvántartásba vettek. Összeférhetetlenségi szabályok a) Személyi összeférhetetlenségi okok Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság - alapítója, tagja (részvényese), - vezető tisztségviselője, - felügyelő bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá - a társaság munkavállalója e jogviszony megszűnésétől számított három évig. b) Társaság tevékenységétől való függetlenedés érdekében szabályozott összeférhetetlenség - egyéb jogviszonyban tevékenységet fejt ki a társaság részére; - nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását. A könyvvizsgáló személyes felelősségéből is adódik, hogy tevékenységének ellátása során sem megbízója, sem munkáltatója által nem utasítható és nem befolyásolható. Feladata a) Véleménynyilvánítás b) Ellenőrzés c) Iratbetekintés, felvilágosítás kérése d) Legfőbb szerv, egyéb szervek ülésein való részvétel e) Legfőbb szerv ülése összehívásának kezdeményezése Felelőssége A könyvvizsgálói feladatok ellátásáért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel, (korlátlan helytállási kötelezettséget)
156
C14 – 79. A korlátolt felelősségű társaság. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FOGALMA ÉS JOGI SAJÁTOSSÁGAI Olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Jogi státus A jogi személyiséggel rendelkező, tehát tagjaitól elkülönült önálló és abszolút jogképességgel rendelkező jogalany, a tagok összességéből álló, önálló szervezettel (taggyűlés). Tagsági kör A korlátolt felelősségű társaság tagja bárki lehet, aki vagyoni eszközökkel ún. törzsbetéttel járul a társaság közös vagyonához, amit törzstőkének vagy jegyzett tőkének nevezünk. A magyar jogban korlátolt felelősségű társaságot egyszemélyes alapítás mellett is létre lehet hozni. Ez lehetőség a vállalkozók számára, hogy egyéni céget társasági formában, korlátozott felelősséggel működtessenek, tekintettel arra, hogy egyébként az egyéni vállalkozást csak korlátlan felelősséggel lehet folytatni. Vagyoni viszonyok A korlátolt felelősségű társaság a tőkeegyesítő társaságok körébe tartozik. A társasági törvény meghatározza a törzstőke legkisebb összegét, ami az új törvény szerint 3 millió forint. A tagsági jog üzletrészben testesül meg. Személyes jelleg A korlátolt felelősségű társaság a közkereseti társaság és a részvénytársaság között elhelyezkedő, azok bizonyos elemeit egyesítő ún. vegyes jellegű társaság, amelynek kiemelt sajátossága, hogy a vagyonegyesítés alapja a tagok közötti szoros gazdasági, bizalmi kapcsolat. Emellett a tagok saját személyes közreműködést vállalhatnak a társaságban. Felelősségi viszonyok A korlátozott felelősség a tagok felelősségére jellemző, nem pedig a társaságéra. A társaság ugyanis teljes felelősséggel tartozik tartozásaiért a hitelezők irányában, amelynek abszolút határa a társaság vagyona. A tag egyedül a társasággal szemben felel, mégpedig a törzsbetét szolgáltatásáért. A szabályozás sajátosságai Az új törvényben a kógencia a főszabály, ami azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépése után a tagok a társasági törvény rendelkezéseitől csak a törvény által megengedett esetekben térhetnek el. Minden más eltérés esetében a kikötés mint törvénybe ütköző semmis lesz. A TÁRSASÁG LÉTREHOZATALA Alapítása A korlátolt felelősségű társaság esetében tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni, vagyis a korlátolt felelősségű társaságok csak zárt rendszerben, zártkörű alapítás formájában hozhatók létre (prioritást kap a tagok személyes kapcsolata és a tagok közötti bizalmi viszony). A nyílt alapítás tilalma azonban nem zárja ki, hogy a társaság tagja üzletrészét nyílt felhívással ruházza át. A társaság létrejötte Társasági szerződéssel jön létre. Az egyszemélyes társaság alapító okirattal keletkezik. A társasági szerződés kötelező tartalma A törvény szabályai szerint a társasági szerződés kötelező és szükség szerint meghatározandó feltételeket tartalmaz. A társasági szerződés kötelező tartalmi elemei két részből tevődnek össze. Egyrészről a Gt. 11. §-ában meghatározott általános, másrészről pedig a 123. § (1) bekezdésében előírt kft.-specifikus tartalmi elemekből. A társasági törvény 123. § (1) bekezdése szerint a kötelező tartalmi elemek az alábbiak: a) a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértéke; b) a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módja és esedékessége; c) a szavazati jog mértéke; d) az első ügyvezető, több ügyvezető esetén a képviselet módja; e) a cégjegyzés módja; f) felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjai; g) könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személye; h) a megismételt taggyűlés összehívásának rendje. A nem pénzbeli betétek és azok értéke Apportként csak olyan vagyoni értékkel bíró forgalomképes dolgot, szellemi alkotást, vagyoni értékű jogot lehet a társaságba bevinni, amely végrehajtás alá vonható, vagyis amelyet utóbb a társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át (jogszavatosság). A know-how apport tárgyát csak akkor képezheti, ha ez a szellemi ismeret tárgyi formában is megjelenik (pl. technológiai leírás, tanulmány stb.), s ezáltal az apportőr személyétől elválasztható. Számos probléma merül fel a apportálni kívánt dolgok esetén a végrehajthatóság, illetőleg a forgalomképesség értelmezésében. Nem vihetők be apportként a társaságba a kizárólag állami tulajdont képező vagyontárgyak, mert ezek nem forgalomképesek. Ingatlan csak akkor apportálható, ha a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezték. Nem forgalomképes az apportálni kívánt üzlethelyiségben végzett átalakítás és beépítés „értéke”. Az értéktelen, amortizálódott vagyontárgy nem apportátható. Ha az apport értékét könyvvizsgáló határozta meg, a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékét az általa megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.
157
A tagok egyéb vagyoni kötelezettségeire vonatkozó lehetséges tartalmi elemek A tagok a társasági veszteségek pótlására a későbbiek során a taggyűlés határozatának megfelelően pótbefizetési kötelezettségeket is teljesítenek, méghozzá törzsbetétjeik arányában. Az üzletrésszel kapcsolatos rendelkezések Az üzletrésszel kapcsolatban a tagok társasági szerződésben számos tekintetben szabadon rendelkezhetnek: eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészek kialakítását határozhatják el, kizárhatják vagy korlátozhatják az üzletrész átruházhatóságát, társasági jóváhagyáshoz köthetik annak átruházását, kizárhatják jogutódlás esetére az üzletrész átszállásának és az üzletrész felosztásának lehetőségét, megengedhetik az üzletrész bevonását és dolgozói üzletrész kialakítását határozhatják el. A társasági szerződés taggyűlésre vonatkozó rendelkezései A határozatképesség és a határozathozatal módja a korlátolt felelősségű társaság diszpozitív törvényi szabályai körébe tartozik. A Gt. 19. § (1) bekezdése alapján taggyűlés határozatait - ha a törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik egyszerű szótöbbséggel hozza. A társasági szerződés tisztségviselőkkel kapcsolatos lehetséges elemei A társasági szerződés valamennyi tagot feljogosíthat az ügyvezetésre és képviseletre. Az ilyen megoldás azonban megkívánja ennek a társasági szerződésben való rögzítését. A társasági szerződés korlátozhatja az ügyvezetők képviseleti jogát. Az ügyvezető képviseleti joga elvben korlátlan. Amikor a társaság több ügyvezetőt kíván foglalkoztatni, szükségszerűen szabályozandó kérdés az, hogy az egyes ügyvezetők milyen területen és milyen mértékben jogosultak a társaság képviseletére. A társasági szerződés előírhatja felügyelő bizottság létrehozását illetőleg könyvvizsgáló megválasztását akkor is, ha ez a törvény szerint nem kötelező. Az elsőbbségi jog szabályozása a társasági szerződésben Az elsőbbségi jog gyakorlásának módja törzstőkeemelés esetén szintén a diszpozitív szabályok körébe tartozik. A társasági törvény 162. §-a szerint a törzstőke felemelése előtt bejegyzett tagoknak az új törzsbetétekre elsőbbségi joguk van.
158
C15 – 80. A részvénytársaság. AZ ALAPÍTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI Az alaptőke A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-ánál és tíz millió forintnál. apportot az rt. rendelkezésére bocsássák, Az apport vagyoni értékkel rendelkező, végrehajtható dolog, utóbb a gazdasági társaság 3. személy hozzájárulása (engedélye) nélkül átruházhatja. Az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Az alaptőke védelme Ezért az rt. nem nyújthat kölcsönt és nem vállalhat készfizető kezességet a részvénykibocsátással kapcsolatban. A tilalom az rt. működése során is fennáll. Alapítók A részvénytársaság alapítója természetes személy, jogi személy, jogi személység nélküli gazdasági társaság lehet, belföldiek és külföldiek egyaránt. Zártkörű alapítás esetén az alapítók és a részvényesek személyi köre azonos. Az alapítók jogállása Alapítói jogok - az apport szolgáltatás lehetőség - Nyilvános alapítás esetén az első három évre kijelölik az igazgatóság, a felügyelő-bizottság tagjait és a könyvvizsgálót. - Elfogadhatják, vagy visszautasíthatják a túljegyzést. Alapítói kötelezettségek Zártkörű alapítás során: a részvények átvételére és az apport értékelése Nyilvános alapítás során: az alapítási tervezet kibocsátása és az alakuló közgyűlés összehívása A ZÁRTKÖRŰ (SZIMULTÁN) ALAPÍTÁS A zártkörű alapítási jogviszony természete A jogviszonyt az alapító okirat rögzíti. az alaptőke összegét, pénzbeni hozzájárulás összegét, a részvény névértéke ill. kibocsátási értéke befizetésének feltételeit, az alapítók nyilatkozatát: kötelezettségvállalásról, részvények megoszlásáról, az igazgatóság a felügyelő-bizottság tagjainak számat, a könyvvizsgáló megbízatásának időtartamát és az első könyvvizsgáló nevét és lakóhelyét, A szindikátusi szerződés szerepe A zártkörű alapítást megelőzően, illetőleg azzal egyidejűleg a felek között titkos szerződések jönnek létre. NYILVÁNOS (FOLYAMATOS, SZUKCESSZÍV) ALAPÍTÁS Eltérések a zártkörű alapításától A részvénytársaság létesítésének hagyományos módja az alábbi fázisokból álló folyamat: alapítási tervezet, részvényjegyzés, túljegyzés, aluljegyzés lehetséges alakuló közgyűlés összehívása, 60 napon belül az alapszabály megalkotása, (nem szükséges valamennyi részvényjegyző egyhangú beleegyezése) cégbejelentés. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE közgyűlés mint a társaság legfőbb döntéshozó szervezete, igazgatóság mint a társaság ügyvezető szerve, amely szervet a vezérigazgató helyettesíthet zártkörűen működő rt.-nél, felügyelő-bizottság, illetőleg a könyvvizsgáló, mint a társaság szükségképpeni (törvénynél fogva kötelező) ellenőrző szervei. A közgyűlés Jogállása A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb döntéshozó szerve, amely a részvényesek összességéből áll. Képviselőként nem járhat el az igazgatóság tagja, a vezérigazgató, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. Kizárólagos hatásköre a) A társaság alapító okiratának (alapszabályának) megállapítása és ennek módosítása. b) Döntés az rt. működési formájának megváltoztatásáról, azaz zártkörűen működő rt. nyilvános működésűvé, (vagy fordítva) alakítása. c) A részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása. Ülésezés a) Legalább évente egyszer össze kell hívni. b) A Gt. kötelezően elrendeli, a közgyűlés összehívását: - az rt. saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, - az rt. saját tőkéje a törvényi minimum – 20 millió Ft – alá csökkent, - az rt. fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. A közgyűlés összehívása az igazgatóság feladata.
159
Határozatképesség a) A közgyűlés főszabályként akkor tekinthető határozatképesnek, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. b) Ha a közgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára (a megjelentek szavazati arányára) tekintet nélkül határozatképesnek tekintendő. Határozathozatal (szavazás) a) Főszabály szerint a közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével hozza határozatait. b) A határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább 3/4-es többségével lehet csak döntést hozni a kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyek közül néhányban: alapító okirat, alapszabály megállapítása és módosítása, a részvénytársaság működési formájának megváltoztatása, az rt. átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása. Jegyzőkönyv A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek kötelező tartalmát a törvény felsorolja. Az igazgatóság A részvénytársaság ügyvezető szerve a társaság igazgatósága, amely egy legalább 3 és legfeljebb 11 tagból álló testület. Az igazgatóság tagjai csak természetes személyek lehetnek. Az igazgatóság elnökének és tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. Az igazgatóság kötelezettségei a) A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése. b) Az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról jelentéstétel az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a közgyűlés, háromhavonta a felügyelő bizottság részére. c) Gondoskodni köteles a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. d) A közgyűlés összehívása is alapvetően az igazgatóság kötelessége. Köteles az igazgatóság a felügyelő-bizottság egyidejű értesítése mellett a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőkéjének a 2/3-ára csökkent, saját tőkéje az alaptőke minimum (20 millió Ft.) alá csökkent, vagy a társaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásait nem fedezi. Vezérigazgató Ha az alapító okirat úgy rendelkezik, igazgatóság választása helyett az ügyvezetés feladatát vezérigazgató látja el. Testület helyett egyszemélyi vezetés csak zártkörűen működő rt. esetében lehetséges. A vezérigazgató jogállása azonos az igazgatóságéval. A felügyelőbizottság Részvénytársaságok esetén a felügyelő-bizottság igénybevétele kötelező. Könyvvizsgáló Részvénytársaság esetén kötelező könyvvizsgáló alkalmazása. EGYSZEMÉLYES RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Egyetlen személy a tulajdonosa, az egyedüli részvényes nem lehet maga is egyszemélyes társaság. Egyszemélyesként alakuló rt. Egyszemélyesre fogyatkozó rt A befizetés feltételei szigorúbbak az alakuláskor, mert maradéktalanul be kell fizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig. Ellenőrzése nem úgy alakul (egy személy a közgyűlés), mint más rt. esetén, de az írásbeliség kötelező Saját részvényt nem szerezhet. *********************************************************** A RÉSZVÉNY Fogalma• Rt. alapításakor vagy alaptőkéjének emelésekor kibocsátott bemutatóra vagy névre szóló ép. • alaptőke részét képező betét, a tag vagyoni hozzájárulása • részvényes jogai és kötelezettségei • forgalomra szánt ép. • vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likviditációs hányadhoz való jog • tagsági jogok: közgyűlésen való részvételhez való jog, beleszólási jog, szavazati jog Kellékei• rt. cégneve, székhelye • részvény sorszáma, sorozata, típusa, névértéke • részvény fajtája és a hozzá fűződő jogok Részvény típusai • bemutatóra szóló részvény • névre szóló részvény • törzsrészvény • elsőbbségi részvény • dolgozói részvény • kamatozó részvény • részvényutalvány: • ideiglenes részvény: • kötvény, melynek részvényjogi funkciói vannak:• saját részvény • közös tulajdonú részvény: • részvénysorozat: azonos típusú, azonos jogokat megtestesítő részvény egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége Részvényre kiköthető elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog vagy kötelezettség
160
C16 – 81. A közkereseti társaság és a betéti társaság. A KÖZKERESETI TÁRSASÁG Fogalma, jellege, jogképessége A közkereseti társaság a jogi személyiség nélküli társasági forma alaptípusa. személyegyesítő társasági forma, melynek minden tagját vagyonszolgáltatási kötelezettség terheli, célja egyértelműen közös gazdasági tevékenység folytatása. legszigorúbb felelősség: bár a tagok felelőssége mögöttes, de korlátlan és egyetemleges: teljes tartozás bármelyiküktől követelhető. A társaság alapítása A társaság alapokmánya a társasági szerződés. A személyes közreműködés e társasági formánál valamennyi tagnál lehetőség - de nem kötelező -, amennyiben a tagok ilyet vállalnak, meg kell határozni a szerződésben annak módját és tartalmát. A társasági szerződés lehetséges tartalmi eleme a társaságnál működő taggyűlés működési szabályainak meghatározása. Azért lehetséges, mert a tagok szabadon döntenek arról, hogy létrehozzák-e a taggyűlést mint legfőbb döntést hozó szervet, vagy sem. A társaság alapításakor tekintettel kell lenni a törvény általános rendelkezései között szabályozott továbbtársulási korlátozásra. A közkereseti társaság és a betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (de mindkettő lehet kültag egy betéti társaságban). A társasági jogviszonyok A tagok egymás közötti viszonyai alkotják a belső jogviszonyokat, a társaság (társasági tagok) és kívülálló személyek közötti viszonyok képezik a külső jogviszonyokat. Vagyoni viszonyok Az alapítással létrejön a tagok között egy alapjogviszony, amelyhez hozzátartozik, hogy a létrejövő új szervezet induló vagyonát a tagok kötelesek biztosítani. Minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, ettől a társaság nem tekinthet el. A tagok bármilyen felosztásban megállapodhatnak, de köti az a római jogi eredetű korlát (Societas Leonina tilalma), miszerint a tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizárni nem lehet. A társasági vagyon részei: a) Induló vagyon, amely vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és lehet apportszolgáltatás, (a tagsági jogviszony fennállása alatt a tag nem követelheti vissza). b) A társaság működése során keletkezett vagyon A társaság felelőssége „Gt. 90. § (1) A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.” Az „alapító” tagok felelőssége Az „alapító” tagok szigorú, mögöttes, de korlátlan és egyetemleges felelőssége alapvető ismérve a közkereseti társaságnak, amelytől a tagok még megállapodással sem térhetnek el. A társaságba belépő tag felelőssége A tagsági viszonnyal járó felelősség nemcsak az alapító tagokkal szemben érvényesül, hanem a társaságba belépő új tagra is vonatkozik. Sőt, a társaságba belépő új tag felelőssége „visszaható hatályú”, azaz a többi taggal azonos módon felel a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért. A tag hitelezőjének sajátos jogállása A hitelező számára a társasági vagyon közvetlenül nem nyújthat fedezetet, de az adott tag társasági vagyonhányada kielégítést biztosíthat. A közkereseti társaság szervezete Legfőbb szerv A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknál nincs a tagoktól kötelezően elkülönült belső szervezet. A törvény ugyan nevesíti a „tagok gyűlését” mint a társaság legfőbb szervét Hatáskör Függetlenül attól, hogy a társaságnál tagok gyűlése vagy taggyűlés működik legfőbb szervként, kizárólagos hatáskörébe tartozik: a társasági szerződés módosítása, döntés a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben, és döntés mindazon ügyekben, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés hatáskörébe utal. Felügyelő bizottság, könyvvizsgáló Speciális szabályok hiányában, az általános szabályok az irányadóak. E szerint kötelező a felügyelő bizottság választása, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. Könyvvizsgáló választása a törvény szerint nem kötelező, A tagsági viszony megszűnésének esetei A törvény taxatív felsorolást alkalmaz a tagsági jogviszony megszűnési okainak szabályozásakor. a) A vagyoni hozzájárulást felhívás ellenére nem teljesítő tag tagsági jogviszonya A közös megegyezés. b) A társaságnak a tag ellen indított keresete alapján a bíróság kizárhatja a tagot. c) A társasági tagsági jogviszonyt bármely tag is megszüntetheti egyoldalú jognyilatkozattal, de csak a jövőre nézve, A felmondás a tag részéről lehet „rendes” felmondás, rendkívüli, vagy azonnali hatályú felmondás. d) A tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén megszűnik a tagsági jogviszony. e) A társasági tagság - ipso iure - megszűnik, mert annak fenntartása jogszabályba ütközik.
161
Közkereseti társaság megszűnése Általános megszűnési ok minden társaságnál, ha maguk a tagok határozzák el a jogutód nélküli megszűnést. A jogutód nélküli megszűnésre a végelszámolási eljárás lefolytatásával kerül sor (kivéve, ha felszámolási eljárás megindítása szükséges). A közkereseti társaság megszűnésének speciális esete, amikor jogszabálynál fogva szűnik meg a társaság, mert tagjainak száma egy főre csökken. A tagoknak azonban lehetősége van arra, hogy egy „türelmi idő”, azaz három hónap alatt A BETÉTI TÁRSASÁG Fogalma, kialakulása, alanyi kör A betéti társaságok gazdaságunkban rendkívüli mértékben elterjedtek. A betéti társaság lehetőséget biztosít arra, hogy törvényileg meghatározott mértékű minimális tőke befektetése nélkül, de mégis korlátozott felelősséggel vehessenek részt vállalkozásban, gazdasági célú szervezetben megfelelő tőkével rendelkező személyek. A betéti társaság jogi jellegét tekintve egy sajátos szerkezetű, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, melyben a struktúra, A társaság létrejötte, vagyoni viszonyok betéti társaság esetén a tagok vagyoni betétje fogalmat használja. A társaság szervezete Legfőbb szerv A kültag általában nem vehet részt az üzletvezetésben, de a legfőbb testület tevékenységében, a döntéshozatalban ugyanolyan jogosultságok illetik, mint a beltagot. A társasági szerződés határozza meg a kültag hogyan vehet részt a társaság ügyeinek intézésében, (üzletvezető nem lehet). Felelősség A társaság teljes vagyonával felel, közvetlenül. A beltagok felelőssége mögöttes, korlátlan és több beltag esetén - egyetemleges. A kültag főszabály szerint a társaság kötelezettségeiért nem felel, csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles A társasági jogviszony módosulásának és megszűnésének speciális szabályai A betéti társaságjelleg „elvesztése” mint a társaság megszűnését előidéző jogi tény ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, Kültag(ok) kiválásának jogkövetkezményei Kültagok kiválása esetén - amennyiben a megmaradó beltag(ok) a társaság továbbfolytatását határozza el -, vagy új kültag(ok) belépését jelenti be három hónapon belül amennyiben legalább két beltag marad bejelentik, hogy közkereseti társaságként kívánnak működni. Mindkét esetben a cégbíróság felé be kell nyújtani a társasági szerződés módosítását. A beltag(ok) kiválásának jogkövetkezményei Amennyiben valamennyi beltag kiválik a társaságból, s a megmaradó kültag(ok) fenn kívánja tartani a társaságot, dönthet úgy, hogy: vagy új beltagot (akár több beltagot) jelent be a cégbíróságnak három hónapon belül, vagy amennyiben legalább két kültag maradt - a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását határozzák el.
162
C17 – 82. Csőd, és felszámolási eljárás. A CSŐDELJÁRÁS A csődjog azért alakult ki, mert a teljesítés megtagadása az esetek egy részében nem a fizetési szándék, hanem a teljesítési képesség hiányára vezethető vissza, amely az adós valamennyi meglévő és potenciális hitelezője számára veszélyt jelent. Fogalommeghatározások A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Hitelező Akinek az adóssal szemben a) - lejárt - pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van, amely - vagy jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapul, - vagy az adós által nem vitatott vagy elismert. b) - még le nem járt, - pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van, amely - az adós által nem vitatott vagy elismert. A csődeljárás folyamata Csődkérelem A csődeljárás a gazdálkodó szerv kezdeményezésére indul. a) A csődeljárás az adósnak nyújtott kedvezmény. b) A csődeljárás kezdeményezéséhez meg kell szereznie az adós cég arra jogosult szervének előzetes egyetértését. c) A csődeljárás kezdeményezéséről tájékoztatni kell a munkavállalókat, a szakszervezeteket és az üzemi tanácsot. A kérelem bíróságra érkezésének jogkövetkezménye: - a csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amikor az adós kérelme a bírósághoz érkezett, - a bíróság a felszámolási kérelem elbírálását felfüggeszti a csődeljárás jogerős befejezéséig, Tárgyalás A tárgyalás funkciója A csődeljárás során két tárgyalást tartanak.. A tárgyalás az adós és a hitelezők között történik, döntenek a hitelezők arról, hogy megadják-e a fizetési haladékot. A tárgyalás időpontját az adós tűzi ki a törvényben rögzített 30 napon belül. Ez a határidő a csődeljárás kezdő időpontjától számít. Az ismert hitelezőket közvetlenül, az ismeretleneket hirdetmény útján kell meghívni a tárgyalásra. A meghívókat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell elküldeni, a hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontjától számított 3 napon belül kell közzétenni. A moratóriumhoz adandó egyetértés a) A tárgyaláson az adós kéri, hogy a hitelezők értsenek egyet a számára adandó fizetési haladékkal. meg kell győzni hitelezőit. b) A moratórium kérdésében a hitelezők szavaznak a tárgyaláson. A Cstv. által megkövetelt három feltétel, hogy igennel szavazzon a moratóriumra az, hogy • a lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint fele és • a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint negyede és • ezeknek a hitelezőknek az összes követelése elérje az összes hitelezői követelés kétharmadát. Összeghatár megállapítása A csődeljárás során a vagyont érintő joggyakorlást független szakember felügyelete alá helyezik. A pénzügyi teljesítéséhez a vagyonfelügyelő hozzájárulására lesz szükség. A nagyságrendet a hitelezők döntik el. 1. Az eljárás megszüntetése a) Az eljárás megszüntetését eredményező hat ok közül négy már a kérelem benyújtásának idején elbírálható. - amikor a kérelmet nem a jogosult nyújtotta be, - nincs meg a jogosult szervek előzetes egyetértése, vagy - nem telt el a 2 éves időköz, - továbbá a hiánypótlási kötelezettségnek nem vagy ismételten hiányosan tesznek eleget. - ha a tárgyaláson nem született meg a jogszabályban megkívánt mértékű egyetértés a fizetési haladékhoz, vagy - a tárgyalás eredményét nem jelentette be az adós. A fizetési haladékot elrendelő végzésben vagyonfelügyelőt is kirendel a bíróság. A végzés közzététele 1. A moratórium tartama Az esedékes kötelezettségek teljesítéséreaz adós 90 nap haladékot kap. 2. A moratóriummal érintett követelések A fizetési haladék nem vonatkozik az adós valamennyi tartozására. A moratórium alól kivett követelések: bér és bérhez kapcsolódó fizetések (munkabér. bérjellegű juttatás., SZJA előleg, végkielégítés), járulékok (egészségbiztosítási, nyugdíj-, tb-, baleseti stb.). járadékok (élet-, kártérítési járadék, tartásdíj, bányászati keresetkiegészítés), szakképzéssel kapcsolatos kötelezettségek,
163
3. A moratórium joghatása a) A moratórium tartama alatt az adós nincs késedelemben. b) A fizetési haladék az adóssal szembeni követelések döntő többsége tekintetében egyben fizetési tilalom is. c) Az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása szünetel. 1. A vagyonfelügyelő kirendelése A vagyonfelügyelő a csődeljárásban részben a hitelezők, részben a törvényesség védelme érdekében eljáró személy. A vagyonfelügyelőt a bíróság rendeli ki a fizetési haladékot biztosító végzésben. A csődeljárásban az adós érdekkörén kívüli személy járhat csak el vagyonfelügyelőként. A Cstv. szerint a felszámolók névjegyzékéből kell a vagyonfelügyelőt kiválasztani. 2. A vagyonfelügyelő faladatai A vagyonfelügyelő áttekinti az adós vagyoni helyzetét. A vagyonfelügyelő áttekinti, hogy az adós milyen kintlévőségekkel rendelkezik, A hitelezők által elfogadott összeget meghaladó értékű adósi kötelezettségvállalások és ezek pénzügyi teljesítésének a jóváhagyása. A vagyonfelügyelő jóváhagyásának hiányához a jogalkotó semmisség jogkövetkezményét fűzi. 3. A vagyonfelügyelő jogállása A vagyonfelügyelő egyszerre védi a hitelezők érdekeit és ügyel a törvényesség betartására. a) A vagyonfelügyelő magatartása miatt a sérelmet szenvedett fél kifogással élhet. b) A vagyonfelügyelő ellenérték fejében látja el a törvény által rábízott teendőket. A díj az adós mérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének egy százaléka. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Fogalommeghatározások A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Adós ua Hitelező ua Vagyon Az adós vagyona, régi terminológiával csődtömeg. A csődtömeg osztályozása: a) Időbeni osztályozás szerint az eljárás keretébe tartozik az adós minden vagyona: • amivel az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá • amit ezt követően szerez. b) Jogcíme szerint: • az adós tulajdonában álló vagyon és • az adós kezelésében levő vagyon között kell különbséget tegvünk. A Cstv. főleg az adós kezelésében, de az állam tulajdonában álló vagyontárgyak egy részét - a főszabálytól eltérően - nem tekinti az adós vagyonának. Ezen vagyontárgyak értéke erejéig az állam felelősséggel tartozik az adós tartozásaiért. A felszámolás menete A felszámolási eljárás megindítása a) A felszámolási eljárás kezdeményezésére jogosult: az adós * a hitelező * a végelszámoló, továbbá Az adós kérelmére induló eljárásban a kérelem benyújtásához a csődkérelem kapcsán látott mellékleteken túl az adós bankszámláit vezető pénzintézetek nevét és a bankszámlák számát is be kell jelenteni. A felszámolás első eseményei A bírósági felszámolást elrendelő végzésének jogerőre emelkedése minősül főszabályként a felszámolás kezdő időpontjának. A végzés Cégközlönyben való közzététele a hitelezők számára jelenti a felszámolás kezdő időpontját. A felszámolás kezdő időpontjának joghatásai • a tulajdonosi jogok megszűnnek, • vagyonnyilatkozatot csak a felszámoló tehet az adós cég vagyona kapcsán, • az adós cég tartozásai lejárttá válnak, A felszámoló jogosult az adós bizonyos fedezetelvonó szerződéseinek a megtámadására. A felszámoló eljárása a) A felszámoló felméri az adós vagyonát, számba veszi az aktívákat és passzívákat. b) Nyitó felszámolási mérleget, ütemtervet, költségterv készít. Az ütemterv és a költségterv a hitelezőket informálja. c) A felszámoló jogosult az adós gazdasági tevékenység további folytatására. Ilyen döntéshez a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges. A felszámoló érdekelt a felszámolás során elért árbevételben, 2%-a felszámolói díjat képez. d) A felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat. e) A felszámoló köteles értékesíteni az adós cég vagyoni eszközeit. pályázat, árverés útján kell a lehető legjobb árat elérni. A felszámolási eljárás befejezése a) A felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a bíróság megküldi a hitelezőknek. b) A hitelezők írásban kifogást terjeszthetnek elő. c) A bíróság záró tárgyalást tart. d) A tárgyaláson kerül sor a vagyonfelosztási javaslat elfogadására. e) A bíróság végzéssel zárja le az eljárást. f) A Cégközlönyben közzéteszik a végzést.
164
C18 - 83. Jogi személy gazdasági társaságok. Létrejöttük, működésük, megszűnésük. gazdasági társaság csak a Gt.ben szabályozott formában alapítható Æ jogi személyiségű gazdasági társaság: kft., rt., közös vállalat /jogalanyiságuk csak a jogszabályok által meghatározott körre terjed ki, Gt.: A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. (gyakorlatilag nincs jelentősége, hogy valamely gazdasági társaság rendelkezik-e jogi személyiséggel)/ KÖZÖS VÁLLALAT Fogalma Olyan gazdasági társaság, amely a kötelezettségeiért elsősorban a vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában –, kezesként felelnek. Æ jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság Æ tőkeegyesítő jellegű Æ felelősség: • vállalat tartozásaiért elsődlegesen a vállalat felel a vagyonával • tagok a vállalattal szemben tartoznak felelősséggel a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásuk, valamint az esetlegesen vállalt mellékszolgáltatás teljesítéséért; ha a vállalati vagyon azonban nem elég a tartozások kielégítésére, a tagok együttesen, de vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek a társaság tartozásaiért • A kezesi felelősség lényege, hogy járulékos jellegű, az alapkötelezettséghez igazodik, ha a kezes a kötelezett helyett teljesít, megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben. A közös vállalat tagjainak felelőssége ezek alapján nem lehet kezesi felelősség (a vállalat a kezes megtérítési igényét nem lesz képes teljesíteni, vagyona kimerült), a helyes megfogalmazás ezért az lehetett volna, hogy “kezes módjára” felelnek, de semmiképpen nem kezesként. Alapítása létesítő okirat: társasági szerződés társasági szerződés tartalma: általános tartalmi elemeken kívül meg kell határozni: A) specifikusan közös vállalatra irányadó kötelező elemek: 1. szavazati jog mértéke és gyakorlásának módja 2. adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályai 3. tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételei 4. vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendje B) specifikusan közös vállalatra irányadó szükség szerinti tartalmi elemek: 1. tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatások (mellékszolgáltatás), azok tartalma, feltételei és a nem kellő teljesítés esetén fizetendő kötbér mértéke 2. olyan értékhatár meghatározása, amelyet meghaladó értékű ügylet tekintetében a döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik tagok vagyoni hozzájárulást teljesítenek, amely lehet: pénzbeli hozzájárulás nem pénzbeli hozzájárulás (apport) nincs minimum induló vagyon Szervezete legfőbb szerv: igazgatótanács • tagokból áll • tag személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy (képviselő) útján vesz részt az ülésén /nem lehet meghatalmazott: igazgató, FB tagok, könyvvizsgáló/ • kizárólagos hatáskörben: 1. vállalat belső szervezetének, irányítási és ellenőrzési rendjének kialakítása 2. gazdálkodásra von.ó tervek jóváhagyása 3. számviteli tv. szerint beszámoló elfogadása 4. döntés az adózott eredmény felhasználásáról 5. olyan hat. hozatala, amely a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatot határoz meg 6. jogutód nélküli megszűnés és átalakulás elhatározása 7. vállalathoz való csatlakozás elfogadása, a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadása 8. tagsági jog átruházásához való hozzájárulás 9. igazgató megválasztása, visszahívása, a vele kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása 10. ha FB működik, a tagok kijelölése, megbízás visszavonása, díjazás megállapítása 11. ha könyvvizsgáló működik, a kijelölése, a megbízás visszavonása, díjazás megállapítása 12. társasági szerz. módosítása 13. tag kizárásának kezdeményezése 14. döntés olyan szerz. megkötéséről / módosításáról, amelynek értéke a társasági szerz.ben meghatározott értéket meghaladja, továbbá amelyet a vállalat – a szokásos tev.én kívül – saját tagjával köt 15. minden olyan kérdés, melyet tv. vagy társasági szerz. a hatáskörébe utal • ülése: Æ min. évente 1szer kötelező Æ összehívja: igazgató (+ általános szabályok szerint: FB tag, könyvvizsgáló, szavazatok 1/10-ét képviselő tagok) Æ határozatképes: szavazatok min. ¾-ét képviselő tagok jelen vannak Æ határozathozatal: egyszerű szótöbbség (kivétel: tv., társasági szerződés eltérő rendelkezése) ülésen/ ülésen kívül Æ szavazati jog: főszabályként a vagyoni hozzájárulás arányához igazodik közös vállalat ügyvezetése: igazgató Felügyelő Bizottság kötelező, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban meghaladja a 200 főt Könyvvizsgáló: nem kötelező, de lehet
165
TÁRSASÁGI JOGVISZONY MÓDOSULÁSA Csatlakozás • társasági szerződésben foglalt feltételek szerint a vállalatba a tag az alapítást követően is beléphet • csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács határoz (megállapítja a csatlakozás időpontját, az azzal járó köt.k esedékességét és a csatlakozó tag szavazati jogának mértékét) • új tag felelőssége: felel a vállalatnak a csatlakozás előtt keletkezett tartozásaiért (ex tunc), de: felelősségét az igazgatótanácshoz intézett nyilatkozatával korlátozhatja a vagyoni hozzájárulásának mértékéig, ezt be kell jegyezni a cégjegyzékbe (hitelezővédelem) és a korlátozás 3. személlyel szemben hatályos Átruházás feltételei: • csak kilépéskor lehet a tagsági jogokat másra ruházni • csak más tagra lehet átruházni • igazgatótanács hozzájárulása kell hozzá • kilépő tagnak a kilépése előtt keletkezett tartozásokért való felelőssége az új tagot terheli (ex tunc) Tagsági jogviszony megszűnése: a) kilépés: tag a vállalatból az év végén léphet ki, az erre vonatkozó szándékot min. 3 hónappal előtte be kell jelenteni az igazgatótanácsnak elszámolás: kilépéskor fennálló állapot szerint kell, a társasági szerződés határozza meg a feltételeit, a vagyonhányad kiadásának időtartama max. 3 év kilépő tag a kilépéstől számított 5 évig kezesként felel a vállalatnak a kilépés előtt keletkezett tartozásaiért, kivétel: átruházás b) vagyoni hozzájárulás nem teljesítése c) tag kizárása d) tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése e) tagsági jogviszony fenntartása jsz.ba ütközik
166
C19 – 84. Az öröklési jog általános szabályai. Kiesés az öröklésből. AZ ÖRÖKLÉSI REND Az örökölhető javak körét mindenkori fennálló tulajdoni rend határozza meg, az öröklési jog azt szabályozza, hogy az egyéni tulajdonban tartható javak a tulajdonos halála esetére milyen módon háramolnak. (öröklési rend a tulajdoni rend függvénye). Ipso iure öröklés: a magyar jogban az örökhagyó halálának pillanatában nyílik meg, a törvény erejénél fogva áll be az öröklés, és nem kíván jognyilatkozatot. A hagyatékot az örökös elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi. A hagyatékátadó végzés az öröklés közhitelű tanúsítására szolgál (és nem: konstitutív). Nincs nyugvó hagyaték. Ezzel ellentétben áll az aditionalis öröklési rendszer. (örökléshez elfogadó nyilatkozatot megkívánó öröklési rendszer.) 599. § (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. (3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. AZ ÖRÖKLÉSI JOG ALAPFOGALMAI • kizárólag természetes személyhez kapcsolódik • tulajdonos halála mint jogi tény kiváltja az öröklést • egyetemes (universalis) jogutódlás, mellyel a jogutód a vagyont, mint egészet szerzi meg (nem öröklésa singularis jogutódlás) • a tulajdonos személyében alanyváltozás következik be, kivételes esetben haszonélvezeti joggal is párosulhat; • szükségszerű jogutódlás (nincs uratlan vagyon: végintézkedés Æ törvényben megjelöltek Æ ha ez sincs: állam Örökhagyó elhunyt személy, a meghalt tulajdonos, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következik be. ÖRÖKLÉSI JOGCÍMEK • végintézkedés, a törvényes öröklésnek csak akkor van helye, ha a végintézkedés a hagyatékot nem meríti ki • a kötelesrészt az öröklési jogban szabályozza, de lényegét tekintve kötelmi jogi igényként kezeli a magyar jog Hagyaték örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszálló aktív és passzív vagyon: azaz vagyontárgyainak, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége. Örökös örökhagyó egyetemes jogutódja, vagyoni jellegű jogainak, kötelezettségeinek (meghatározott hányadának) új alanya. Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, (ha feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell). • a hányad szerint öröklőket örököstársaknak nevezzük • örökös lehet: természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany HAGYOMÁNY 641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. (2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. (3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli. (4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. A hagyományos csak az őt terhelő hagyomány teljesítéséért felel, az örökhagyó tartozásaiért nem. A jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint áll helyt akkor, ha hagyományát más hagyatéki hitelező sérelmével elégítették ki és ez a hitelező az örököstől nem szerezhet kielégítést. (2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös. Ha közvetlenül az örökhagyótól szerzi meg t, akkor dologi hagyományos (feltéve, hogy nem képvisel jelentős értéket!). örököstől (esetleg hagyományostól) szerzi meg, akkor: kötelmi hagyomány; a kötelmi hagyományos az örökös közvetlen jogutódja. Ha a kötelmi hagyományt a hagyományos köteles teljesíteni, akkor: alhagyomány. MEGHAGYÁS 642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli. (2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. KÖTELESRÉSZ Kötelesrész címén a leszármazót, a szülőt annak fele illeti, ami neki (a kötelesrész alapja szerint) mint törvényes örökösnek jutna. (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. (2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. (3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Nem tartozik a kötelesrész alapjához a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; b) olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolatot megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; d) a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
167
AZ ÖRÖKLÉS ELŐFELTÉTELEI. 1. AZ ÖRÖKHAGYÓ HALÁLA (ezzel azonos: a holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírói megállapítása). Örökhagyó jogutódja csak az lehet, aki az örökhagyó halálának, azaz az örökség megnyíltának pillanatában már (még) polgári jogilag (természetes vagy jogi) személynek (jogalanynak) tekinthető, így döntő jelentőségű a halál időpontja. 2. AZ ÖRÖKLÉSI KÉPESSÉG ILLETVE SZERZŐKÉPESSÉG Öröklési képessége minden jogalanynak, minden jogképes személynek illetve szervezetnek van (polgári jogi jogképesség). Feltételes: méhmagzat, alakulófélben lévő jogi személy és jogalanynak minősülő gazdasági társaság. Szerzőképesség szűkebb mint az öröklési képesség (ténylegesen ki szerezheti meg a hagyatékot ill. a rá eső örökrészt), de hatályos jogunk nem korlátoz, csak egy korlátot: házastársra vonatkozó sajátos kiesési okot. (különélő házastárs) 3. AZ ÖRÖKHAGYÓ TÚLÉLÉSE örökösnek túl kell élnie (halálozási sorrend nincs a közös veszélyben elhunytak között). KIESIK AZ ÖRÖKLÉSBŐL a) aki az örökhagyó előtt meghal; b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; c) aki az öröklésre érdemtelen; d) aki lemondott az öröklésről; e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; f) aki az örökséget visszautasította. A kiesés általában csak relatív: az érintett személy rokonaira nincs hatással ez a tény (kivétel a lemondás bizonyos esete), ekkor ezt a személyt a törvényes öröklés rendje ill. végintézkedésen alapuló öröklés esetében: helyettes örökös, ennek hiányában: helyettes törvényes örökös, érvényesülhet a növedékjog, enélkül: törvényes öröklés szabályai állnak fenn. A KIESÉS KÖVETKEZTÉBEN ÖRÖKLŐ SZEMÉLYT: • törvényes öröklés esetében a törvény határozza meg • végintézkedésen alapuló öröklés esetében o meghatározhatja az örökhagyó, helyettes örökös nevezésével. 640. § (1) o ilyen hiányában örökölhet az ún. törvényes helyettes örökös Ptk. 640. § (2) o ilyen hiányában érvényesül a növedékjog /Ptk. 639. §/ o e nélkül pedig a törvényes öröklés szabályai döntenek A KÜLÖNÉLŐ HÁZASTÁRS KIESÉSE 601. § (1) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. (2) Az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, kivéve, ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. (3) Ha a házastársak között az öröklés megnyílásakor életközösség nem állott fenn, az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, illetőleg más tehertől mentesülne. AZ ÉRDEMTELENSÉG (59. TÉTEL) LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL (59. TÉTEL) AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA (59. TÉTEL) KIZÁRÁS AZ ÖRÖKLÉSBŐL 637. § (2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. PK 82. SZÁM Ha az örökhagyó végrendeletében a vagyonát vagy ennek egy részét harmadik személyre hagyja, és a vele együttélő házastársának haszonélvezeti jogáról nem rendelkezik, a hallgatással történt mellőzésből általában arra lehet következtetni, hogy a túlélő házastársat a törvényes öröklésből kizárta, illetőleg kötelesrészre szorította. (3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötelesrészre jogosult is kizárható. KITAGADÁS 662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre súlyos bűntettet követett el; d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette; e) erkölcstelen életmódot folytat; f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. (2) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
168
C20 - 85. A törvényes öröklés általános rendje. Az ági öröklés. Az osztályrabocsátás. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE Az öröklés elsősorban az örökhagyó végakarata határozza meg. A törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó örökösnevezési jogával nem élt vagy a hagyaték nem merült ki, így: szubszidiárius jellegű. A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE A Ptk. az egyenesági rokonok törvényes öröklési jogát korlátlanul elismeri, az oldalági rokonok törvényes öröklési jogát viszont nagyszülői leszármazók körével lezárja. A házastárs ugyan nem rokon, de hozzátartozó és külön, kiemelt helye van a jogban, így kiemelt törvényes öröklési jogi helyet biztosít számára. Az élettársi öröklés nincs a magyar jogban. A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK SORRENDJE Csak a törvényben meghatározott sorrendben válhatnak örökössé. 1. örökhagyó leszármazói; előbb a gyermekek, majd: unokák, dédunokák, s ez mind a képviseleti vagy helyettesítés elve szerint; a leszármazók mellett a 2. házastárs haszonélvezeti jogot örököl: • állagörökösként (leszármazó hiányában és csak szerzeményi vagyonra) • özvegyi jogon (haszonélvezőként - leszármazókkal) 3. örökhagyó felmenői ill. oldalrokonai: leszármazók hiányában + házastársi kiesése folytán a szerzeményi vagyonnal, az ági vagyont a házastársat megelőzően örökölnek: 4. szülői ill. szülői leszármazói, ez utóbbiak a képviselet vagy helyettesítés elve 5. nagyszülői ill. nagyszülői leszármazói, lásd előbb! 6. távolabbi felmenő 7. végső soron: állam 607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. (2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. (3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. 617. § (1) Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. (2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. PARENTÉLÁRIS ÖRÖKLÉS. (FELMENŐK ÉS OLDALÁGI ROKONOK) a nagyszülőkön túli felmenők leszármazóit a hatályos jog nem ismeri el törvényes örökösnek. Az azonos felmenői fokban lévő egyenes ági rokonokat és azok leszármazóit egyetlen öröklési csoportba, ún. (szülő és nagyszülői) parentéliába osztja be, így a felmenők és oldalrokonok törvényes öröklését parentéláris öröklésnek nevezzük. A nagyszülőkön túl minden felmenő egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl. SZÜLŐI PARENTÉLA 608. § (1) Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. (3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. NAGYSZÜLŐI PARENTÉLA 609. § (1) Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. A TÁVOLABBI FELMENŐK ÖRÖKLÉSE 610. § Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. AZ ÁGI ÖRÖKLÉS 1861: ITSZ (a családi vagyonnak az eredeti ágon való maradásának célja, ha nincs leszármazó). Leszármazók hiányában a házastárs örököl - „idegen” kéz, így az ági öröklés méltányos irányban javítja ki a törvényes öröklés általános rendjéből adódó igazságtalanságokat. (megszüntetett ősiség helyett) 611. § (1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. AZ ÁGI VAGYON FOGALMA Sajátos háramlási rend szerint öröklődő vagyont nevezzük ági vagyonnak, szemben a szerzeményi vagyonnal. Alvagyont képez a hagyatékon belül. Tehát az örökhagyó valamelyik felmenőjéről (vagy oldalrokonáról) örökölt vagy ingyenesen hárult vagyon - végintézkedés vagy leszármazó törvényes örökösök hiányában (ne legyenek vagy kiestek) annak a rokonnak a családjában maradjon, aki a vagyont szerezte. Feltétel: legyen a törvényben meghatározott ági örökös, ha nincs: elveszti az ági vagyon alvagyoni jellegét! AZ ÁGI VAGYON Öröklésre vagy ingyenes juttatás útján hárult: • közvetlenül valamelyik szülőjéről vagy távolabbi felmenőjéről • testvérétől vagy a testvér leszármazójától, ha már ott is ági jellegű volt • az ági vagyon surrogatuma nem minősül ági vagyonnak (csak a természetben meglévő, kivétel: PK. 81 sz. „ági jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelynek a vásárlásához a lemenőnek valamelyik felmenője adta a vételárat”) • nem terjed ki: „a szokásos mértékű ajándékra”, valamint „tizenötévi házasság után a túlélő házastárssal szemben, a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra” • az ági vagyont természetben kell kiadni, de a bíróság elrendelheti a pénzbeli kiegyenlítést is.
169
AZ ÁGI ÖRÖKLÉS RENDJE • szülő örökli, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra • kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés szabályai szerint • nagyszülő • örökhagyó távolabbi felmenője örökli ELTÉRÉSEK A FELMENŐ- ÉS OLDALROKONOK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDJÉHEZ KÉPEST • vagyontárgy csak az eredetét képező felmenői ágon öröklődik • csak a első parentéla teljes, a nagyszülői leszármazók már nem igényelhetnek • legfeljebb addig az ágig öröklődik, akitől a vagyontárgy (ingyenesen, közvetlenül,közvetve) az hagyatékba került • a nagyszülőkön túli felmenők nem egyszerre és egyenlő arányban örökölnek, hanem közülük csak az örökli az ági vagyontárgyat, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. AZ ÁGI VAGYON REDINTEGRÁCIÓJA ÉS SZURROGÁCIÓJA A Ptk. szerint, áginak csak az a vagyontárgy minősül, amely az örökhagyó hagyatékában természetben megvan. "Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye". A Ptk. kifejezetten nem ismeri el az ági öröklési igényt "az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra": az ági vagyon surrogatuma tehát nem minősül ági vagyonnak: Ez a szabály (amelyet az ági vagyon ún. redintegrációját kizáró törvényi rendelkezésként jellemezhetünk) komoly gyakorlati nehézségekre vezet. Különösen problematikus a redintegráció tilalma azokban az esetekben, amelyekben a szülő(k) egy ingatlanhoz szükséges vételárat ajándékoznak) a gyermeknek, de az ingatlan-adásvételi szerződés vevője már maga a gyermek lesz. Ilyen esetekben ugyanis az ajándékozott vételár nem vitásan ági vagyontárgy lenne a gyermek hagyatékában, a megvásárolt ingatlan viszont - mint "az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgy" - már nem az. Ezt a gyakorlatilag nem kívánatos eredményt a LB PK 81.sz. csak súlyos dogmatikai bakugrások vállalásával tudja elhárítani: "Ági jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelynek a vásárlásához a lemenőnek - a későbbi örökhagyónak valamelyik felmenője adta a vételárat, mégpedig akkor is, ha a vételárat ténylegesen a felmenő fizette ki az eladónak, és akkor is, ha a felmenő a lemenőnek azzal a meghagyással adta át a vételhez szükséges pénzt, hogy az meghatározott vagyontárgyat vásároljon. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ingatlanvásárlás esetén a felmenő a szerződésben sem vevőként, sem ajándékozóként nem szerepel, és az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) vevő félként a lemenőt jegyzik be." AZ OSZTÁLYRABOCSÁTÁS A leszármazó törvényes örökösök közötti vagyonelosztásnál alkalmazott számítási mód, melynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által adott ingyenes adományokkal történő korrekciója (tényleges vagyonmozgást nem eredményez). A törvény az örökhagyó még életében leszármazóknak adott ingyenes adományt az örökrész meghatározásánál beszámítani rendeli, feltéve, hogy a beszámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Nem kell osztályra bocsátani (még ha az örökhagyó ki is kötötte): szokásos mértékű ajándékokat és a tartásra szorult leszármazók részére nyújtott tartást. A végintézkedés alapján öröklő leszármazónak nincs osztályra bocsátási kötelezettsége. E kötelezettséget annak kell bizonyítania, aki hivatkozik rá. Az osztályrabocsátás csak relatív egyenlősítésre ad módot. AZ OSZTÁLYRABOCSÁTÁS SZÁMÍTÁSA Az osztályrabocsátási kötelezettséggel kapott ingyenes adományok juttatáskori értékét hozzá kell számítania hagyatékhoz, s az így kapott összesített érték alapján kell a leszármazók örökrészét meghatározni. Ha ez bármelyik örököstársra nézve súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. TÚLADOMÁNYOZÁS Ha az osztályra bocsátandó adomány értéke meghaladja az illető leszármazónak az örökrészét. Ilyenkor az osztályrabocsátást kétszer kell elvégezni: először – az összes ingyenes adományt a hagyatékhoz történő hozzáadásával – kell megállapítani az egy leszármazóra jutó örökrészt és túladományozást; másodszor pedig – a túladományozott örököstárs és az ő ingyenes adományának figyelmen kívül hagyásával – újólag meg kell határozni a hagyatékból jutó örökrészeket. SZÁMÍTÁS TÖBB GENERÁCIÓ ESETÉBEN KÖZVETETT OSZTÁLYRABOCSÁTÁS Kiesett leszármazó leszármazója köteles osztályra bocsátani az örökhagyótól a kiesett felmenője által kapott ingyenes adományt. 619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás). (2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. 620. § (1) A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket. (2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. 622. § Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
170
C21 – 86. A házastárs öröklése. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekintik állagörökösnek, sőt ekkor az ági vagyont kivéve az egész hagyatékot őt illeti. Feltétele: az örökhagyó fennálló (jogerősen fel nem bontott) házasság alatt haljon meg, továbbá az életközösség is álljon fenn vagy annak visszaállítására kilátás nyílt. Haszonélvezet (özvegyi jog) illeti meg az özvegyet a leszármazók által örökölt hagyatékra és a felmenők (oldalági rokonok) által örökölt ági vagyonra is. 607. § (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. LÉNYEGE • leszármazó mellett nem örököl • elvben korlátlan haszonélvezet a leszármazók állagöröklése mellett, továbbá a felmenők (oldalrokonok) ági vagyonán is - özvegyi jogként - ipso iure • ha az örökhagyó más örökösök megnevezésével és a házastársi haszonélvezeti jogról történő hallgatása - mellőzéssel kizárja házastársát az özvegyi jogból, ekkor csak a köteles rész illeti meg őt Szerződéses haszonélvezetnél az özvegyi jog csak a szerződési határidő letelte után kezdődik, nem lehet két jogcím. AZ ÖZVEGYI JOG TARTALMA, TERJEDELME ÉS KORLÁTOZÁSA Tartalma Haszonélvezeti jogra, mint másodlagos dologi jogra (személyes szolgalomra) vonatkozó szabályok határozzák meg. Ez kiterjedhet kamatozó követelésre és más hasznot hajtó jogra is (szerzői jog). Terjedelme Az állagörökösök a haszonélvezet tartalmát képező jogokat csak annyiban gyakorolhatják, amennyiben azokat a házastárs átengedi nekik. Időben: a házastárs haláláig illetve új házasságkötéséig tart. Nem szűnik meg, ha élettársi viszonyt folytat. Az özvegyi jogok versengése esetében a korábbi megszűnése után veheti kezdetét a későbbi. 615. § (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). (2) Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. AZ ÖZVEGYI JOG KORLÁTOZÁSA ÉS MEGVÁLTÁSA Korlátozása Amennyiben nem szükséges (megfelelően biztosított az özvegy életszínvonala) az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, akkor kizárólag a leszármazók számára lehetővé válik a törvényes öröklés címén megillető haszonélvezeti jog korlátozása (végintézkedési NEM!). Ezt a leszármazók külön-külön is kérhetik ezt. AZ ÖZVEGYI JOG MEGVÁLTÁSA 1. megváltási igény célja és jellege az 1997. évi IV. tv. óta lehetséges 2. igény jogosultjai mind a házastárs, mind az állagörökösök kérhetik, több állagörökös esetében bármelyikük kérheti, de LB. szerint a megváltási igényt személyhez fűződő jognak tekinti. 3. korlátai indokolt esetben a bíróság elutasíthatja (az özvegy jog célja meghiúsulna vagy az állagörökös jogos és méltányos érdekei szenvednének sérelmet) Ez az igény nem terjedhet ki a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezetre. 4. megváltás következménye és az örökös hányad mértéke A haszonélvezet megváltása eredményeként a házastárs állagörökös lesz, e minőség minden következményével. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból olyan rész illeti meg (természetben/pénzben), amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne (egy „gyermekrész” illeti meg). A gyermekrész attól függ, hogy ki kéri és ki(k)től. Megváltás címén ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egy harmadat illeti meg. 5. megváltás módja és határideje elsősorban természetben célszerű kiadni. Vita esetén bíróság dönt. Csak a hagyatéki eljárás keretében vagy ennek hiányában az öröklés megnyíltával számított 1 éven belül. (a haszonélvezeti jog korlátozására a Ptk. nem szab határidőt) 6. megváltás és a korlátozás kapcsolata egymás mellet is kérhetőek, azaz kumulálhatóak. 616. § (1) A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. (2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. (3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. PK 84. szám I. Haszonélvezeti jog megváltására irányuló kérelem (kereseti kérelem) esetében indokolt esetben helye lehet a kérelem elutasításának is. II. A felek megállapodhatnak a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltásában is. III. A túlélő házastárs halála esetén az örökösei nem folytathatják a megváltással kapcsolatos eljárást. (4) A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból – természetben vagy pénzben – olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. (5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. Tvr. 16. § A házastárs haszonélvezeti jogának megváltását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény hatálybalépéséig a) a hagyatékot még nem adták át, vagy b) hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el.
171
172
C22 - 87. A végintézkedés fogalma, fajtái. Végintézkedési szabadság: A magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halála esetére is tetszése szerint rendelkezzék. Ez alól az elv alól kivételt képez az öröklési szerződés (visszterhessége miatt). A végintézkedés fogalma: Mindazok a jogilag megengedett formák, amelyekben az örökhagyó vagyonáról (vagy annak egy részéről) halála esetére rendelkezhet. Ha jogutód kijelölésére is sor kerül, egyik feltétele: élje túl az örökhagyót. A VÉGINTÉZKEDÉS FAJTÁI 1. végrendelet: örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata 2. öröklési szerződés: kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökössé teszi, feltéve, hogy túléli őt 3. halál esetére szóló ajándékozás esetén is feltétel, hogy túlélje az örökhagyót VÉGRENDELET Az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Az örökösnevezés tipikus tartalmi eleme, de nem törvényi kellék. (Végrendelet az is, ha csak hagyományt rendel vagy negatív rendelkezéssel bír: kizárást vagy kitagadást.) Minimális kellékei (amelyek hivatalból, kötelezően vizsgálandóak (közjegyző, bíró)): • külsőleg az örökhagyótól származzék (nem tehető megbízott útján) • halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből végrendeleti minőség kitűnik A végrendelet fajai Tipikus formája az írásbeli végrendelet. Ez lehet: • közokiratban: közvégrendelet • szóbeli végrendelet • magánokirat: írásbeli magánvégrendelet. 623. § (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. (2) Végrendelkezni csak személyesen lehet. 624. § (1)Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. (2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. (3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. A közvégrendelet A közvégrendelet megtétele (bármely, de csak az illetékességi területen lévőhöz mehet ki) közjegyző vagy (csak a helyi) bíróság előtt történhet. Rendelkeznie kell a közjegyzői okiratra meghatározott általános kellékekkel. A bíróságnál egyesbíró jár el, helyettesítheti a bírósági titkár is. Összeférhetetlenségi szabályok: a hivatalos személyek nem lehetnek a végrendelkező vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A bírói gyakorlat hozzáteszi még: végrendelet fogalmazója, szerkesztője, leírója, tanú. Részleges érvénytelenség: érvénytelen a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szóló juttatás. 625. § (1) Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. (2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. (3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. Közvégrendelet tétele bíróságnál Ptké. 71. § Közvégrendeletet helyi bíróság előtt lehet tenni. 626. § A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók. Írásbeli magánvégrendeletek. • holográf - örökhagyó által, kézzel írt végrendelet amit az örökhagyó elejétől végig maga ír és aláír (KÉZÍRÁS! - gépelés nem jó) • allográf - más által írt örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt aláírta, aláírását a magáénak vallja előttük (tanúk mindkét esetben aláírják) Lehet: korlátozottan cselekvőképes a végrendelkező. Nem érvényes, ha a tanú: a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes illetve kiskorú, cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll vagy írástudatlan. • közjegyzőnél letett magánvégrendelet - az örökhagyó aláírja és végrendeletként feltüntetve (nyílt/zárt iratként) a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez. A közjegyző közreműködése miatt a legkevésbé szigorú alakszerűség. Ha a közjegyzőtől kikerül a végrendelet, akkor érvényességéhez az kell, hogy megfeleljen vagy a holográf vagy az allográf írásbeli magánvégrendelet követelményeinek. Az írásbeli magánvégrendelet (magánokiratba foglalt végintézkedés) 3 fajtájának közös alakszerűség követelményei: 1. csak olyan nyelven lehet, amelyen a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni tud (nem kötelező az anyanyelven, írástudatlan: nem tehet írásbeli magánvégrendeletet) 2. közönséges írás követelménye (gyorsírással vagy egyéb eltérő írás érvénytelen) 3. végrendeleti minőségnek, keltezés helyének és idejének az okiratból ki kell tűnnie végrendeleti jellegnek is ki kell, hogy tűnjön (nem „kötött” a cím) keltezés időpontja egyetlen meghatározott napra kell vonatkoznia; a holográf végrendeletnél az örökhagyónak saját kezűleg kell ezt leírnia a keltezés helyének és idejének az okiratból ki kell tűnnie fel kell tüntetni az örökhagyó lakcímének helyét (vagy mást) a keltezés előtt, téves megjelölés utólag korrigálható, ha az egyértelműen tisztázható 4. alá kell írnia az örökhagyónak, általában a teljes nevet kell megkívánni, kivételesen aláírásként elfogadható a családi név megjelölése, sőt - adott esetben elég az utónév is (pl. holográfnál) 5. több különálló lapból álló végrendelet esetében: folyamatos sorszámozás szükséges + a végrendelkező és a két tanú minden egyes oldal lapját aláírja, ennek megsértése részleges érvénytelenséget okozhat több okiratban kinyilvánított végakarat esetében az alaki követelményeknek mindenhol szerepelnie kell, az egyik okirat a
173
másik hiányosságát nem korrigálhatja a végrendelkezésben közreműködők és hozzátartozóik javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta. A tanú javára tett juttatás csak akkor érvényes, ha rajta kívül legalább még további két tanú vett részt – az említett összeférhetetlenségi szabályokba ütköző juttatások a végrendeletet csak e részükben részlegesen teszik érvénytelenné. Szóbeli végrendelet Kivételesen és csak a törvényben meghatározott, rendkívüli körülmények között nyilváníthatják ki érvényesen szóban végakaratukat. Ennek törvényi feltételei: • Nem rendelkezhet: néma, süketnéma (még jelbeszéddel sem), korlátozottan cselekvőképes személy (csak közvégrendeletet!) • Rendelkezhet: vak, írástudatlan, valamint az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapota miatt írásbeli magánvégrendeletet nem tud tenni • Szóbeli végrendeletet tehet: • életét fenyegető rendkívüli helyzetben van • írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne E feltételeknek konjuktíve és a végrendelkezés folyamán kell, hogy fennálljanak. 6.
A szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei Az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében (értett nyelven) végakaratát egész terjedelemben szóval előadja és ez alkalommal kijelenti, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Itt a tanúknak ismerniük kell a végrendelet tartalmát és arról is, hogy végrendeletnél tanúskodtak. Ha a tanúk különbözőképpen, ellentétes vallomást tesznek, akkor a bíróság dönt. Nem minősül végrendeletnek az olyan kijelentés, amelyet az örökhagyó a hozzá intézett kérdésekre válaszolt. A szóbeli végrendelet hatálya Ha az örökhagyó a szóbeli végrendelet feltételéül szolgáló helyzet megszűnik és más alakban történő végrendelkezés lehetősége újból nehézség és megszakítás nélkül fennáll, három hónap eltelte után a szóbeli végrendelet automatikusan elveszti hatályát. 634. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. 635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. (2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. III. ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS Kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó a vele szerzõdõ felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi, feltéve, hogy ez utóbbi túléli õt. (Ha csak a jogutódlás idõpontjául, és nem feltételéül jelölik meg az örökhagyó halálát, nem öröklési szerzõdés.) A szerződés szükségszerű tartalmi elemei: örökösnevezés, az örökhagyó tartására (életjáradékra) történõ kötelezettségvállalás. Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Az öröklési szerzõdés módosítására és megszűnésére a tartási (életjáradéki) szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kivétel: az öröklési szerződésben megjelölt örökös halálával a szerződés megszűnik. Az öröklési szerzõdés visszterhes jogügylet, így a szerzõdéses örökös nem felel az örökhagyó tartozásaiért. HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS A szerződéses végintézkedés ritkább formája. A kedvezményezett (aki túléli) nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében. Tartalmilag a törvény az ajándékozás szabályait alkalmazza, [ingyenes tulajdonátruházó szerződés (kétoldalú jogügylet)]formailag pedig az öröklési szerződés alakiságai az irányadóak. Formái • csak közvégrendeleti vagy tanúk közreműködésével készített írásbeli magánvégrendeleti formában köthető • korlátozottan cselekvőképes ajándékozó szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő + gyámhatóság hozzájárulása szükséges. Tartalmi sajátosságai • singularis jogutódlás: tárgya olyan egyedi vagyontárgy, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne • feltételes jogutódlás: a megajándékozottnak túl kell élnie az ajándékozót • tulajdonjog átszállása az ajándékozó halálakor következik be Clausula rebus sic stantibus elve: A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése többé el nem várható [Ptk. 580.§]. 659. § (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. (2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne.
174
C23 – 88. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága. A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE A végrendelet csak megtámadás révén válhat érvénytelenné, így hivatalból sem a közjegyző, sem a bíróság nem veheti figyelembe az alaki és tartalmi fogyatékosságokat, kivéve, ha azok a végrendeleti minőség megállapításához szükséges minimális kellékekről van szó. Végrendelet érvénytelen lehet: 1. a végrendelkezési képesség hiánya okából 2. végrendeleti akarat fogyatékossága miatt 3. végrendeleti akarat nyilvánításának hibája 4. végrendelet tartalma miatt Érvénytelenség a végrendeleti képesség hiánya miatt Érvénytelen • a cselekvőképtelen személy végrendelete, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyé érvényes, ha a végrendelkezése idején a gondnokságot nem szűntették meg ugyan, de a gondnokság alá helyezés oka már megszűnt (+ utólagos jóváhagyás). • korlátozottan cselekvőképes: írásbeli magánvégrendelete és szóbeli végrendelete (csak közvégrendeletet tehet) • vak, írástudatlan, továbbá olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendelete • némák, süketnémák „szóbeli” végrendelete 648. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt. Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt • örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában (bármely elemében vagy akár jogi jellegében) • ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni (pl. színlelés) • az örökhagyót a végrendeleti rendelkezés megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indokolta • örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá A végrendeleti akarat hiánya vagy hibája orvosolható: az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb bármikor a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. 649. § (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni; b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította; c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg. (2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. PK 85. szám b) Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet jogi létezésétől nem fosztja meg, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik. Érvénytelenség az akaratnyilvánítás hibája miatt • nem a törvényben meghatározott alakban teszik meg • nem személyesen teszi meg, hanem (törvényes) képviselője útján 623. § (2) Végrendelkezni csak személyesen lehet. • két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése; kivétel: a házastársak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést 644. § Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést. Érvénytelenség tartalmi hiba miatt • annak örökössé nevezése, aki még sem fogant 646. § Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen. • utóörökös nevezése 645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak. • érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel (de csak az erre vonatkozó rész lesz csak érvénytelen) 647. § (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg. • jogellenes felfüggesztő feltételhez való kötése (egészében érvénytelen) (2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni. A VÉGRENDELET HATÁLYTALANSÁGA A Ptk. külön kezeli az érvénytelenséget és a hatálytalanságot. A végrendelet hatálytalansága eltér az élők közötti ügyletek hatálytalanságától. A végrendeleti hatálytalanság azt jelenti, hogy az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást. Ez mindig magának a végrendelkezőnek a cselekménye (érdekelt személy hivatkozása - megtámadása/a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el). Jogi természetét tekintve a végrendelet hatálytalansága teljesen megegyezik a végrendelet érvénytelenségével: • az érdekelt személy hivatkozása: megtámadása nyomán következhet be; • a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el.
175
A hatálytalanság esetei: 1. A végrendelet visszavonása 2. Új végrendelet megtétele 3. A végrendelet megsemmisítése A végrendelet visszavonása Bármely formában (közvégrendeleti, írásbeli magánvégrendeleti vagy szóbeli formában), de kifejezett nyilatkozattal történhet. • csak végrendeleti formában és annak törvényi feltételeinek, alakszerűségi és egyéb érvényességi követelményeinek megtartása mellett (Csak érvényes végrendelettel!!!) • végrendelkezési képesség megléte (az adott formához képest) • ha a későbbit vonja vissza, a korábbié feléled, hacsak másképp nem rendelkezik • a visszavonással részben is lehet hatálytalanítani, a többi hatályos marad 650. § (1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a törvény másként nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadók. Új végrendelet megtétele Hallgatólagos visszavonás • az öröklési szerződés is hatálytalanítja a korábbi végrendeletet • a korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései hatályban maradnak 650. § (2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak. Írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívül megsemmisülésében megnyugszik - hallgatólagos visszavonás 651. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik. (2) A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. (3) A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Nem szűnik meg, az okiratnak a végrendelkező akaratán kívül álló okból történő megsemmisülése vagy eltűnése esetén, 633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. PK 87. szám Ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisült vagy egyébként nem található meg, de a hagyatéki eljárás során valamennyi érdekelt elfogadta a végrendelet létét, tartalmát, valamint azt, hogy a végrendelet a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre: a közjegyző az egybehangzó nyilatkozatok alapján teljes hatállyal adhatja át a hagyatékot a végrendeleti örökösöknek. A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK ILL. HATÁLYTALANSÁGÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A végrendelet érvénytelenségének ill. hatálytalanságának jogerős bírói ítélete esetén a végrendeleti örökös álörökös lesz, aki jogalap nélkül tartja birtokában a hagyatéki vagyontárgyat, illetve nem jogosultja az örökölt követelésnek és mindaddig jóhiszemű, ameddig hagyatékátadó végzés alapján tartja magánál a hagyatéki tárgyat. (nem felelős a hasznokért és a károkért + követelheti: hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését). A sikeres megtámadó lesz az örökös vagy az esetleges korábbi végrendelet kedvezményezettje, ennek hiányában törvényes öröklés rendje fog érvényesül. Kétség esetén úgy kell alkalmazni a favor testamenti elvét, hogy a végrendelet lehetőleg érvényben maradjon. A végrendelet részleges érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága Az érvénytelenség illetve hatálytalanság következményei gyakran csak részlegesen állnak be. Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez - feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik - a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem érinti [Ptk. 652.§]. 652. § Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez – feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem érinti. A végrendelet megtámadása Erre az jogosult, aki az érvénytelenség megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. A jogosult bármikor érvényesítheti a végrendelet érvénytelenségére vonatkozó igényét (mivel a tulajdoni igények a magyar polgári jogban nem évülnek el), de ezt az igényt már a hagyatéki eljárásban is érvényesítheti az érdekelt. A megtámadás relatív hatályú, azaz a végrendelet meg nem támadott részében a végrendeleti örökösök öröklik. 653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. 654. § A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti.
176
C24 – 89. A kötelesrész és annak kielégítése. KÖTELESRÉSZ FOGALMA, IGÉNY A KÖTELESRÉSZRE A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak illetve házastársának a törvény szerint járó minimumrészesedése az örökhagyó vagyona terhére A kötelesrész jogi természete A PTK egyértelműen követelésként, kötelmi jogi igényként fogja fel, a kötelesrészre jogosult nem válik az örökhagyó jogutódjává, hanem lényegében hagyatéki hitelező, akinek kötelmi jogi jellegű és elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel (esetleg bizonyos megajándékozottakkal is) szemben Igény a kötelesrészre Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A törvényes öröklés szabályai irányadóak: • leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint; • a házastárs a leszármazók vagy az ági örökös felmenő vagy oldalrokon mellett korlátozott haszonélvezeti jog formájában; leszármazók hiányában az egész hagyatékkal szemben (kivéve: ági vagyon) • a szülő(k) leszármazók hiányában az ági vagyonnal szemben (házastárs haszonélvezeti jellegű kötelesrészével együtt); leszármazók és házastárs hiányában az egész hagyatékkal szemben 661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kitagadás és jogkövetkezményei Az öröklésből való kiesés azzal a következménnyel jár, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészére sem tarthat igényt. Az örökhagyó a törvényben meghatározott esetekben kitagadhatja, megfoszthatja a kötelesrészre jogosult kötelesrészre való jogosultságát, de csak végintézkedés keretén belül! A kitagadás relatív kiesési ok. Ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját kötelesrészre kívánja szorítani, úgy a leszármazót ki kell zárnia az öröklésből (nyilatkozat/mellőzés). Ha a kitagadott személy leszármazóját kötelesrészétől meg kívánja fosztani, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadni. 662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. 664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. (2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl. A KÖTELESRÉSZ MÉRTÉKE ÉS ALAPJA A kötelesrész alapja • a hagyaték tiszta értéke, valamint az • örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke Először a hagyaték tiszta értékét kell megállapítani, majd ebből levonni a terheket, továbbá az örökhagyó tartozásait (+ bárki által nyújtott tartás értéke). Nem szabad teherként figyelembe venni a hagyományokat és meghagyásokat, mivel ezekre csak a kötelesrészek kiadása után kerülhet sor. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. (2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. (3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Nem tartozik a kötelesrész alapjához 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; d) a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. A tartási szerződéssel átruházott vagyon nem ingyenes juttatás A kötelesrész mértéke Állagörökösök esetében: törvényes örökrészük fele, azzal, hogy a törvényes örökrészüket a kötelesrész alapja szerint kell kiszámítani. Házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg. Özvegyi jogon alapuló kötelesrész • haszonélvezeti jog • alapja csak a hagyaték tiszta értéke • korlátozott mértékű (házastárs jogos igényei veendők figyelembe) • megváltható a kötelesrészen alapuló haszonélvezeti jog – fél gyermekrész 665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
177
Felelősség a kötelesrészért A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A szerződéses örökös nem felel. A hagyományosok sem felelnek, de tűrni kötelesek a kötelesrészek kiadását. Ha a hagyományt a kötelesrész sérelmével teljesítették, a hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint helytállni köteles, amennyiben a kötelesrészre jogosult az örökösöktől nem szerezhet kielégítést. A megadományozottak felelősségére tehát másodlagosan, azaz akkor kerül sorra, ha a kötelesrész a hagyatékból nem elégíthető ki. Egyébként: az örökösök felelőssége a kötelesrészért juttatásaik arányában (nem egyetemlegesen). Egyéb hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek: elsődlegesen a hagyaték tárgyaival és hasznaival (cum viribus) felelnek, ha pedig a hagyaték tárgya nincs meg, felelősségük a hagyaték értékéig (pro viribus) áll fenn. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett a kötelesrészért nem felel. 669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni: a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek; b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. (2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke (670. §) határozza meg. (3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. 670. § (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja. (2) A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával szemben érvényesíti. (3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni. A kötelesrész kiadása Kötelmi jogi természetű követelés (nem jogutód!). Általános elévülési idő érvényes rá: 5 év. Elsősorban pénzben követelhetik, természetben csak akkor, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. A bíróság másként is rendelkezhet, ha bármelyik félre sérelmes. Az özvegyi jogon alapuló kötelesrész: természetbeni juttatás. A kötelesrészt minden teherés korlátozásmentesen kell kiadni. Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Egy kivétel: özvegyi jogosult házastárs javára: ha a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. 671. § (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. (2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja. 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. (2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. (3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását. A BETUDÁS 668. § (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás). (2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. (3) Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti
178
C25 – 90. Az örökség megszerzése, az örökös jogállása. Hagyatéki tartozás és annak kielégítése. Hagyomány, meghagyás. Az ipso iure elv érvényesülése azt eredményezi, hogy nincs nyugvó hagyaték. • az örökség illetve a dologi hagyomány az örökhagyó tulajdonából az örökös illetve a dologi hagyományos tulajdonává válik • a kötelmi hagyomány és a (közérdekű) meghagyás követelésére vonatkozó jog – hacsak a végintézkedés más időpontot nem jelöl meg – szintén az örökhagyó halálával nyílik meg Az állagörökös (a dologi hagyományos) a hagyaték megnyíltával tulajdonossá válik. 673. § (1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. (2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetőleg annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát (örökség) – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi. 676. § Az örökség megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket a hagyomány és a meghagyás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. A HAGYATÉK FELOSZTÁSA: HAGYATÉKI OSZTÁLY Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja (jogokban és kötelezettségekben). Kivétel: az örökhagyó személyéhez kapcsolódó kötelezettségek. Az örökös jogállása A hagyatéki osztály előtt az örökösök jogközösségben vannak, a hagyatéki vagyon közösen illeti őket. Ilyenkor az állagörököstársak közössége a tulajdonközösség általános szabályai szerint ítélendő meg: a hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, a kötelezett pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet. 682. § (1) Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon. (2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, az adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet. (3) A közösség a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti. 683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek. (2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért csak akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be. A jogközösséget a hagyatéki osztály szünteti meg. Erre a hagyatéki tartozások kielégítése után kerül sor. Ekkor kell megállapítani (amit az örökhagyó is rendezhet): • örököstársak örökrészének arányát • esetleges osztályrabocsátás Az örökhagyó rendezheti a hagyatéki osztály módját is (ettől az örökösök eltérhet megállapodással). Osztályos egyezség A hagyaték megnyílta után, annak felosztásának módjára vonatkozó megállapodás. Erre a hagyatéki eljárás jogerős lezárása előtt kerülhet sor. Csak örökösök köthetik ezt meg és csak a hagyaték tárgyaira terjedhet ki. A hagyatéki osztály határozza meg, hogy mely hagyatéki tárgyak melyik örökös tulajdonába kerülnek. Az osztályos egyezségben az örökösök eltérhetnek mind a törvényes, mind a végintézkedésben meghatározott öröklés rendjétől, azzal a feltétellel, hogy a hagyatékban minden örökösnek részesednie kell; ha valamelyik örökös nem akar részesülni, s ezt a szándékát az osztályos egyezség tartalmazza, ez a nyilatkozat önálló – élők közötti – jogügyletnek(ajándékozás) kell tekinteni, hacsak nem minősül visszautasításnak. Rendelkezés várt örökségről Az örökhagyó leszármazói egymást között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában: rendelkezés várt örökségről. Kizárólag csak az örökhagyó leszármazói (nem csak örökösök) és csak egymás közt. Ebben akár az örökhagyó is részt vehet. Az örökhagyó szerződéses részvételére különösen akkor kerül sor, ha valamelyik öröklési várományos le kíván mondani az örökségről: a lemondás az örökhagyó és a leendő örökös szerződése. Ezek csak írásban érvényesek, élők közötti ügylet lévén, elegendő az egyszerű okirati forma is. A rendelkezés csak akkor hatályosul, ha időközben nem következnek be a hagyatékot érintő változások, ha a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak egészében vagy részben már nincsenek meg a hagyatékban, a szerződés objektív lehetetlenülése és emiatti megszűnése következik be. 660. § (1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek. (2) A szerződés csak írásban érvényes. HAGYATÉKI TARTOZÁSOK Ez a felsorolás: SORREND! 677. § (1) Hagyatéki tartozások: a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei; b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; (az öröklési illeték nem!) c) az örökhagyó tartozásai; d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. A HAGYATÉKI TARTOZÁSOK KIELÉGÍTÉSE Az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért Felel az örökhagyó tartozásaiért és csak akkor, ha ingyenesen szerzett. Azonban a felelőssége az örökrész erejéig - korlátozott. A hitelezőkkel szemben elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel: cum viribus felelősség. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyontárgyaival is felel: pro viribus felelősség. 679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. (2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.
179
(3) A házastárs tűrni köteles, hogy a házastársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket – a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével – kielégítsék. A kötelesrész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti. 681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. (2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt. A hagyatéki tartozások kielégítése az örökös által Kielégítési elsőbbsége van annak a hitelezőnek, aki a hagyatékhoz tartozó valamely zálogtárgyon zálogjoga van: a zálog erejéig, sorrendre tekintet nélkül teljes kielégítést igényelhet. Az örökös saját egész vagyonával felel, ha a kielégítés sorrendjére vonatkozó rendelkezéseket felróhatóan megszegi. Az örökös kérheti az illetékes közjegyzőt, hogy hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére (hirdetmény + határidő megjelölés). 680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat kielégítést. (2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig – a sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet. (3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel. A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért 684. § (1) A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett. (2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.
180
