A z
E t y e k i
P á r l a t h á z
n e v é n e k
é s
a r c u l a t á n a k
á t t e r v e z é s e
1 .
Általában a pálinkáról... A pálinkafôzés története Az égetett szesz, többek között a pálinka társadalmunk egyik legôsibb itala, amit a világ minden táján fogyasztanak. Ezen italok összetevôi tájanként, országonként igen különbözôek. Mindezt a változatosságot az idôjárás és a természeti adottságok alakították ki. A legízesebb pálinkafélék a Kárpát-medencében találhatók, ahol a gyümölcsbôl készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon. Nem olyan meglepô ez, ha belegondolunk, hogy a magyarországi Alföld klímája kifejezetten kedvez a gyümölcs, kiemelten a kajszibarack, a szilva, a cseresznye, az eper, a körte termesztésének. A XVI. századig az égetett szesz gyógyszernek számított. A gyógyszer szerepet igazolja az európai terminológiában az aqua vitae (élet vize) és az aqua vini megnevezések, s ennek változatai a különbözô nyelvterületeken. Az 1799-tôl kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likôrgyárak termelése elvezetett a pálinkafôzés központi szabályozásához. 1836-ban a földesúri elôjog gyakorlatát törvényerôre emelték, majd bevezették a pálinkaadót, s 1850-tôl a szesz állami monopólium lett. 1920-ban 260, 1970-ben 1.070, 1982-ben 815 fôzde mûködött Magyarországon. Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a fôzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, a feles fôzés - a termés fele a gazdáé, fele az államé (1952-1970 között). A zugpálinkafôzés a XVIII. században a paraszti serfôzôk megszûnésekor alakult ki. A paraszti gazdálkodásra jellemzô takarékosság és gazdaságosság ebben fontos szerepet játszott. A gazdák arra törekedtek, hogy ne vesszen kárba az elhullott gyümölcs, meg természetesen azt is szem elôtt tartották, hogy otthon sokkal olcsóbban történt a kifôzés, mint a fôzdében, ha az ital minôsége nem is volt kifogástalan. Saját szükségletre, szomszédok, barátok, vendégek kínálására használták. Napjainkban a kereskedelmi forgalomnak szánt zugfôzések az Alföldön szükségessé tették az ellenôrzés fokozását. Az ellenôrzéseket végzô pénzügyôröket spenótbakter, muslicakergetô névvel illeti a lakosság.
A pálinkafôzést szabályozó rendeletek 1951-ig lényegében nem változtak, igaz, közben a második világháborút követô államosítások után, 1949-ben a Gyümölcsszeszipari Tröszt (e név a rendszerváltásig többször változott) 60 nagyobb szeszfôzdét olvasztott egybe, a kisebb üzemek ezt követôen kerültek állami kézbe. Az 1951-es jogszabályok a pálinkafôzdéket egységes bor- és gyümölcsszeszfôzdeként kezelték, részükre termelési keretet állítottak fel, illetve a bor- és gyümölcstermelôk részére kifôzethetô mennyiséget korlátozták. Az állam 1982-ben maga szüntette meg szeszmonopóliumát. Egy törvény kimondta: „Gyümölcsbôl készült pálinka elôállításával – jogszabályban meghatározott keretek mellett – magánszemély is foglalkozhat.”. Egy másik jogszabály azt írta elô, hogy „magánszemély – pálinkafôzés céljára – legfeljebb 500 liter fôzôüst kapacitású szeszfôzdét létesíthet”, illetve a szesz elôállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet ilyen kapacitású szeszfôzdéjét bérbe vagy szerzôdéses üzemeltetésre átadhatja a magánszemélynek. A pálinka szempontjából még ezeknél is fontosabb volt, hogy a szocializmus idején elôször követelték meg a szakértelmet. A szocializmus hiánygazdasága a pálinkafôzést sem kímélte. A rézmûvesek nem olyan ûrméretû fôzô-, és finomító üstöket készítettek, amilyeneket akartak, esetleg megrendeltek tôlük. Szó nem lehetett errôl! Az ipar gyártotta rézlemez vastagsága, hossza és szélessége határozta meg az üst méretét. Ezért aztán egy idôben mindenütt ugyanakkora üstöket helyeztek üzembe. A rendszerváltás évében 1989-ben már csak 880 szeszfôzde üzemelt, közülük 202 volt magánszemély birtokában. Az üzemek technikai felszereltsége, a szakemberek hiánya és a gyenge alapanyag miatt lehetetlen volt kiváló pálinkákat készíteni. Emiatt aztán az itthoni és a külföldi piacokról eltûnt a gyümölcspálinka. Helyét átvette a hideg úton, finomszeszbôl, vízbôl és aromából elôállított szeszesital, amit persze pálinkaként értékesítettek. Mielôtt végleg elnyelte volna a süllyesztô ezt a csodálatos italt, valahonnan a „világ végérôl” felbukkantak az „ôrzôk”: azok az emberek, akik ma a csúcspálinkákat fôzik. Küzdöttek, harcoltak, közben egyre jobb pálinkákat fôztek és hihetetlen harcok árán 2002-ben elérték, hogy a pálinkát az Európai Unió is elismerje magyar italként, a pálinka hungarikum lett, a pálinka újra a nemzeti büszkeségünk, és újra világhírrôl álmodunk. A pálinka újjászületett.
A z
E t y e k i
P á r l a t h á z
n e v é n e k
é s
a r c u l a t á n a k
á t t e r v e z é s e
2 .
Az elnevezés Magyarországon az elsô forrás, mely a pálinkáról szól a Károly Róbert udvarába vezet. Feleségét kúrálták az élet vizével (aqua vitae). Mátyás korában már különbséget tettek a gyümölcsbôl és a gabonából készült párlatok között. Ez utóbbiakat crematum, crematura névvel illették. A pálinka szó, a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra használták. Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot. Az 1900-as években a szegények kávéjának is nevezték. Népies elnevezései: – kerítésszaggató – papramorgó – fütyülôs - a barackpálinka szokásos jelzôje – szilvórium - hordóban érlelt szilvapálinka – gebula - szeszes víz és a cigányok isszák „Bozsik Péter: A pálinka apológiája, avagy a bevezetô „az éjszakában haramiák járnak szívük fénylik mint a pálinkafôzô rézüst” (Zalán Tibor)
Talpár mesternek ajánlom Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tudják-e Önök, mit jelent az esszencia szó? Persze, én is tudom, hogy tudják. Az esszencia valaminek a lényegét, valaminek a velejét jelenti. De azt tudják-e, mi a lényege a gyümölcsnek? Ha nem, hát megsúgom, hogy nem a különféle (fôleg tökbôl készült) gyümölcslevek, nem is a túlcukrozott sûrítmények, melyekbôl a kátrány ízû szörpöket készítjük, illetve készítik Önök, merthogy magam ily galádságra nem vetemedem; néhányan, azt sejtem, fôleg a hölgyek körébôl, a lekvárra gondolnak, de
elméjük, ha azt akarják kitalálni, ami az esszenciák királya, elméjük akkor bizony rossz úton jár. Mert mindez lópisztoly: én a pálinkára gondolok. A pálinkára, amelyet gugyinak, targyinak, matalkónak, románosan cujkának, németesen snapsznak, sôt papramorgónak is hívnak. A pálinka a gyümölcs értelme és lényege. Mint szemnek a fény, anyának a gyermek. Mint festônek az ecset, költônek a nyelv. Csak az tudja, mirôl beszélek, aki a szájához emelt már egy kupica bodzapálinkát, beleszagolt, és összefutott szájában a nyál, mert a pavlovi reflexek tudomására hozták, hogy a következô pillanatban egy kevéske idôre a mennyország lakója lesz.” „...Ugyanakkor közismert, hogy az Európai Uniós tárgyalások folyamatosak. Úgy vélem, hogy a magyar pálinkát le kell védeni az alkoholok terén és „pálinka” névvel csak a magyar gyümölcsbõl, a hazánkban kiforrott technológia szerint nyert alkoholt lehessen illetni. Úgy, ahogy a whisky a skótoké, a konyak a franciáké, a grappa az olaszoké, az ouzo a görögöké, úgy a pálinka a magyaroké. Ezt tudatosítani kell Európában és a világon...” (Dr. Áder János 2001-es interpellációjának részlete Dr. Vonza András miniszter úrhoz)
„ A 2002. július 1-jén életbe lépett 1-3-1576/89-es számú elôírás (Magyar Élelmiszerkönyv) rendelkezik a pálinkáról. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetôk pálinkának, melyek 100%-os gyümölcspárlatok, azaz nem finomszesz és aroma hozzáadásával készülnek, minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek. Az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelôen a pálinka szót csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja. Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg e kitételeknek, csak szeszesital néven kerülhetnek forgalomba. Érdekes anekdota az Uniós tárgyalásokról, hogy amikor a pálinka szó használatáért küzdött az Uniós panel elôtt a román és a magyar delegáció vezetôje, a következô esemény zajlott le. Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, mármint, hogy országa nyelvében ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar Külügyminisztérium képviselôje felütötte a román nyelvû értelmezô kéziszótárát, ahol palincã címszó alatt a következô magyarázat volt olvasható: „A palincãă magyar eredetû, gyümölcsbôl erjesztéssel és lepárlással készülô szeszesital.” Az Európai Uniós panel ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is „magyar eredetûnek” nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát.”
A z
E t y e k i
P á r l a t h á z
n e v é n e k
é s
a r c u l a t á n a k
á t t e r v e z é s e
3 .
Névjavaslatok E tyeki P árlatház elnevezés helyett:
javaslatok a márkanévre :
Szári Pálinkafôzde vagy Szári Pálinkaház
Pannon Spirit
A legegyszerûbb és kézenfekvôbb elnevezése a pálinkafôzdének, amely Szár községben épül fel.
Szári Üstökös
Utalunk a névben a pálinkafôzés kellékeire, a rézüstökre, lepárlókra s egyben sugalljuk, hogy ez a pálinka üstökösként robban majd be a köztudatba.
Szári Szesz
Alliterációra épülô elnevezés. Érdekessége a dupla, sôt tripla “sz” betûk játéka. A kissé szlenges beütésû “szesz” szóval, egyszerû, vagány képzetet kelt.
Szári Fineszesz
A “fineszesz” két szóból, a fineszes (furmányos, rafinált) szóból és a szeszbôl képzett új szó. Jelentése így összevontan, hangu lati, érzelmi asszociációkat kelt elsôsorban: pl. különleges itóka, titok zatos összetétel, rafinált eljárás stb.
Egyszerû, könnyen megjegyezhetô, internacionális név, melyben egyesül mindaz, amit e termékrôl tudni kell. Magyar, alkohol (égetett szesz), s nem utolsó sorban utal arra a szellemiségre is, melyet ez a termék képvisel vagy képviselni fog. (Az sem mellékes, hogy a cég neve Spirits-68)
Pannon Aqua Vitae
Utalás a pálinka -történeti részben is említett- korai elnevezéseire, az életvízre, mely a terméket gyógyszerként használt szerrel azonosítja.
Pannon Creatura
A régi elnevezések mintájára. A szó eredetit, egyedit, találmányt is jelent, s ezzel is az egyedülállóságot sugallja.
A z
E t y e k i
P á r l a t h á z
n e v é n e k
é s
a r c u l a t á n a k
á t t e r v e z é s e
4 .
Az embléma
n Sp
i
Pa n n on
no
t
Pannon
i
Sp
ri
2.
Spi
n Sp
t
1.
no
ri
Pa n
- jelzi, hogy magyar termékrôl van szó - utal az alkoholra - utal a cégre - modern, ugyanakkor a „pannon” szóval a magyarság múltjára is asszociál - internacionális - a „spirit” szó kettôs jelentésénél fogva kifejezi a termék mögötti komoly szellemiséget is
1. Tradicionális megoldás, magyar motívumokkal s a vidékre jellemzô stilizált grafikával. 2. Modern, formabontó embléma. Groteszk betûtípus, leegyszerûsített spirál-napmotívum. 3. Klasszikus metszet a vidék jellegzetességérôl, ívre írt felirattal 4. Hasonlóan tradicionális megoldás, magyar motívumokkal, viszont a középsô érme Pannoniát ábrázolja 5. Egyszerre mai és klasszikus embléma, régi magyar címer felhasználásával. 6. Felvetések a Szári Pálinkaház névhez.
Pa n
Az elnevezések közül a Pannon Spirit változatot használtuk, mert ez felelt meg a legjobban a legtöbb -általunk fontosnak tartott- szempontnak:
3.
5.
4.
6.
rit
irit
Lap o k
5 .
S z á r i
p á l i n k a h á z
S z á r i
Cigánymeggy R Pálinka
R 1999
38% vol
0,35 l
p á l i n k a h á z
Cigánymeggy R Pálinka
R 1999
38% vol
0,35 l
Lap o k
5 / a .
- Színkódok - Arany fólianyomás - Arany kapszula vagy dugó
S z á r i
p á l i n k a h á z
S z á r i
p á l i n k a h á z
S z á r i
p á l i n k a h á z
Szilva R Pá l i n k a
Cigánymeggy R P álinka
Körte R Pálinka
1 9 99
1999
1999
R
38% vol
0,35 l
R
38% vol
0,35 l
R
38% vol
0,35 l
6 .
Pannon
1999
eggy Cigánym ka Pá l i n
rit Spi 1999 S z á r i
Pannon
rit
p á l i n k a h á z
Spi
Spi
rit
rit
Cigánymeggy Pá l i n k a
1999
0,35 l 38% vol
eggy Cigánym ka n i l á P
1999 S z á r i
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Pannon
Spi
Pannon
Pannon
Lap o k
Cigánymeggy Pá l i n k a
Spi
rit
Lap o k
6 / a .
- Színkódok - Arany fólianyomás - Arany kapszula vagy dugó - Arany zsinegen lógó kártya
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Szilva
Pál i n k a
Spi
eggy Cigánym ka Pá l i n
1999
rit
1999 S z á r i
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Pannon
1999 S z á r i
1999
Cigánymeggy Pá l i n k a
Spi
Körte ka Pá l i n
rit
1999 S z á r i
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Körte
Pannon
Szilva ka Pá l i n
Pannon
1999
Pá l i n k a
Spi
rit
Lap o k
6 / B .
- A 6/A-nak egy másik megoldása, ahol fotók szerepelnek fajtajelölôként
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Szilva
Pá l i n k a
Spi
eggy Cigánym ka á P lin
1999
rit
1999 S z á r i
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Pannon
1999 S z á r i
1999
Cigánymeggy Pá l i n k a
Spi
Körte ka Pá l i n
rit
1999 S z á r i
0,35 l 38% vol
p á l i n k a h á z
Körte
Pannon
Szilva ka Pá l i n
Pannon
1999
Pá l i n k a
Spi
rit
7 .
no
n Sp
i
Pa n
n Sp
i
Cigánymeggy
no
n Sp
i
ri
i
t
t
1999 S z á r i
n Sp
ri
Pálinka
no
Pa n
Cigánymeggy Pa n
t
Pa n
ri
i
no
t
n Sp
i
y
ri
no
n Sp
t
ymegg
no
ri
t
Cigán
Pa n
ri
Pa n
Lap o k
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
Cigánymeggy
Cigánymeggy
Pálinka
Pálinka 1999
1 999 S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
Lap o k
Kört
e
ymegg
n Sp
no
n Sp
i
no
n Sp
i
ri
t
t
t
ri
i
ri
no
y
Pa n
Szilva
Pa n
Cigán
Pa n
- Címke nélküli változat - Az információ szitázással kerül az üvegre - Arany kapszula vagy dugó - Arany zsinegen lógó kártya az egyetlen ofszetnyomásos anyag - hátcímke fóliára nyomott színes effektfotó
7 / A .
Szilva
Cigánymeggy
Körte
Pálinka
Pálinka
Pálinka
1999
1999 S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
1999 S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
Lap o k
7 / B .
n Sp
i
no
n Sp
i
t
t
t
Pa n
no
ri
i
ri
Pa n
n Sp
ri
no
Pa n
- Más megoldás a 7/A-ra - Arannyal megnyomott címoldal - Arany kapszula vagy dugó - Hátcímkeként, gyümölcsfotók tetszenek át az üveg középsô részén
Szilva
Cigánymeggy
Körte
Pálinka
Pálinka
Pálinka
1999
1999 S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
1999 S z á r i
pá l i n k a h á z
0,35 l 38% vol
Lap o k
8 .
Cigánymeggy Pá l i n k a Szári Pálinkaház 1999
Cigánymeggy Pá l i n k a
Cigánymeggy Pá l i n k a
Szári Pálinkaház 1999
Szári Pálinkaház 1999
Cigánymeggy Pá l i n k a Szári Pálinkaház 1999
Lap o k
8 / A .
- Színkódok - Arany fólianyomás - Arany kapszula vagy dugó, nyakcímke - Erôteljes motívum és színvilág
Cigánymeggy Pá l i n k a
Kökény Pá l i n k a
Birsalma Pá l i n k a
Szári Pálinkaház
Szári Pálinkaház
Szári Pálinkaház
1999
1999
1999
Lap o k
a
ggy
Cigánymegg
a
Cigánymegg
y
Pálinka
0,35 l 38% vol
Sp
irit
Pa n n on
Sp
ggy
1999
irit
Pa n n on
á
Cig
n
e ym
Pá lin k
irit
me
Pa n n on
Sp
ny
Pá lin k
Cig
á
Pa n n on
S
9 .
pirit
y
Pálinka
0,35 l 38% vol
1999
Cigánymegg
irit
Sp
én
y
irit
Sp
Pa n n on
Vilmoskör
y
Pálinka
0,35 l 38% vol
ök
a
rte
1999
Kökény
te
Pálinka
0,35 l 38% vol
irit
Pa n n on
kö
Pá lin k
m Vil Sp
os
k
ggy
Pá lin k
me
Pa n n on
ny
Pá lin k
Cig
á
- Színkódok - Áttetszô mûanyagcímke és magasabb gramsúlyú mûanyag kártya - Arany kapszula vagy dugó, nyakcímke - Erôteljes, egyedi motívum és színvilág
a
9 / A .
a
Lap o k
1999
Pálinka
0,35 l 38% vol
1999
Lap o k
9 / B .
rte
Cigánymegg
0,35 l 38% vol
irit
Sp
1999
én
y
irit
Sp
Pa n n on
Vilmoskör
y
Pálinka
ök
0,35 l 38% vol
Kökény
te
Pálinka
irit
Pa n n on
kö
Pá lin ka
m
Vil Sp
os
k
ggy
Pá lin ka
me
Pa n n on
ny
Pá lin ka
Cig
á
- Színkódok - Áttetszô mûanyagcímke és magasabb gramsúlyú mûanyag kártya - Arany fólianyomás - Arany kapszula vagy dugó, nyakcímke - Erôteljes, egyedi motívum és színvilág
1999
0,35 l 38% vol
Pálinka
1999
