A DIAL.MTIKUS Ni...V.ELES
TERIALISTA VILÁGNBZBTRE
LEHETŐSÉGEI AZ ÁLTALÁNOS
ISKOLA
ALSŐ TAGOZATÁNAK EGYES TANTÁRGYAIN BLLllL.
Készitette: Galambos Hcdvir;.
A DIALEKTIKUS MATERIALISli N.E.YELÉS
LEll~~ŐSÉGEI
VILÁG.RÉZ~~
AZ ÁLTALÁNOS
ALSÖ !rAGOZATÁ.NAKfilYES
ISKOLA
TA.NTÁitGYAIN BELÜL.
Készitette: Galambos Hedvig.
r; A
világnéze.tről általában j .
A
világnézet a világról, az embert környez6 természeti és t.ár-aada.l.nrí, jelenségekről alkotott nézetek{, el képzel~sek rendszere. Minden világnézet forrását a társada lom anyagi életfeltételeiben kell keresnünk. A világnézet jelentősége, hogy nemcsak a világról, és tervszerüségeiról alkotott ~ltalános fe_lfogást feje.zi ki, hanem az embereknek környezetÜkhöz való viszonyát is meghatározza. Az osztály-. - · tár.sadalombanminden világnézet osztály jellegü. Ellenséges osztályokra .tagolt társadalomban nincs és nem is lehet egy séges világnézet. Mindegyik osztály a társadalomban ~lfoglalt helyzetét61 függően meghatározott nézeteket dolgoz ki a környez6 valóságról 11./ DW@ktikus mater*alizmuana.k azért'nevezzük.,. a marxista-párt világnézetét, mert néz~pontja, amelyb61 a természet jel~nségeí:tvizsgálja; módszere, melynek segitségé vel a természeti jelenségeket tanulrhányo.zza ·és megismeri dialektikus, elmélete pedig• mellyel természeti jelenségeket magyarázza és értelmezi, materialista. Marx és Emgels a dialektikus materializmust kiterjesztettéka a társadalmi -·'jelenségekmegismerésének területére •.A dialektikus és törté nelm~ materializmus a kommunizmus elméleti alap/ja, a marxista párt elméleti alapja /2/ 2. A világnézet kialakulásának f olyam.ata /3. / a./ A világnézet kiala.kulasátmeghatározó t-ényez6k, Minden világnézet arra akar választ adni, hogy . ~ a világ lényege az anyagi..:evagy a szellem, melyik az els6d• · leges? A materialista válasz a tudományok eredményeinek álta lánositása alapján az anyagot tartja. els6dleges~_ek, az idealista nézet szerint az anyagi világot valllfUlí!Rf·szellem hozta létre. A dialektikus materializmus éa &a•kx ldealista világ_ nézet kialakulása közötti leglényegesebb eltérés az ismeretek szerepében van. A dialektikus materialista világnézet csak a· '
-
,,_ . .-2.„
világot összefüggéseiben éa a~ányaiban is helyesen tükröz6 ismerete.. k rendszerére épülhet. Az ide·alista, vallásos \ né·zetek k.ialakulása mindig megkívánja az ismerétek torzitását. Az· egyén világnézetének kialakítását a-társadalom ban elfog1alt helye'határozza meg, Az.egyén világnézeté~ ben az osztályhelyzet tudatosul, de.azonos osztályhelyzet nem jelent azonos vi1ágnézetet, pl •.a gyerekek és ifjak világnézetét még sulyos ·negativumok is befolyásolják, de a szocialista világrendszer győzelmei biztosítják, hogy az ifjuság a gyakorlatban győződjék meg a marxizmus tanitásána.k igazságáról. A kedvezcS :feltételek mellett negativ hatások is érvén.yesülnek. .
2. Ezek a dolgo-zók jelentős hányadának .rtuda'taban továbbél6 id~alista, vallásos nézetek is hatással· vannak az if juság
ra. A különböző.hatásoknak e szoros összefonódása ellenére is az ifjuság többsége pozitiv irányban fejl6dik. A megisme r.és aktiv tevékén,ység, amelyben- az egyéni sajátosságok is szerepet játszanak, A megismerés szerves egységet alkot a cselekvéssel. A megismerés és cí?elekvés tartalmát.tehát a kialakuló világnézet, az egyén élete határozza meg. b./ A világnézet kialakulásának folyamata az általános iskola alsó tagozatában • ._ · A világnézet megalapozása akkor kezdődil<:, mikor a kisgyermek a környezetéről ismef'eteket szerez. Ekkor még nincs kialakult világnézet, de valamilyen képet alkotott már a világról. A gyerekf?.ekvannak olyan elképze lései is, melyek nem létező dolgoknak is létezést tulajdo nit. Kis korban a gyerek nézeteinek forrása a felnőttek tekintélye és csak ké9óbb tudja állitásait már meglevő ismereteivel igazolni. Közben ismeretei nézetekké válnak, majd ezek meggyőződésekké alakulnak. Vannak a gyerekek között olyanok, akik, akiknek gondolkodásában dealista magyarázó elvek tükröződnek. /Például "azért esik a hó,hogy szánkázhassunk" •• Piaget és más nyugati gyermelpiszichológusok
-3szerint ezspontán
fejlődés eredménye. Ez a felfogás hibás,
mert a külső környezeti é.s nevelési hatást figyel:men kivül hagyják. A gyermek pszichológia tartalmát elsősorban a körg.yezeti hatások, a nevelés határozzák meg, tehát a,gyermek világnézetének alakulása a környezet hatásától függ. ' A hibás gyermeki világmagyarázato1t ki?laki tá aá ban a fel nőtteknek nagy szerepük van, tehát a gyermek környezetétől
."
függ,
.
hogy a ,gyermek világképében.az idealista vagy fu~terialista nézetek vannak-e tulsulyban. A gyermek csak akkor alkot idealista elmélete~et, ha a felnőttek példát adnak ·rá idealista magyará zatokkal. Az, hogy könnyen elfogadják a vallásos hiedelmeket, azzal magyarázható,hogy hiányos.
ismereteik és gondolkodásmódjuk
még
okat A valóságot helyesen tükrözé5 kapcsolat csak
nehezen veszi észre, ezért jellemző rá az ismeretek elszigetelt sége. E jelenségek oka, hogy lassan alakul ki képességük egy egy jelenség sokoldalu kapcso~atának
felfogására.
között kialakult az alá- és fölérende+tségi
Az ismeretek
viszony, de a
világkép teljes egységát nem érjük 'el. Az ismeretek csomópontok köré tömörülnek.melyek között laza a kapcsolat. Ez a hézago~ság oktatási munkával a minimumra csök~enthető. A gyermek világképe tehát a valóságot mindig a fejlettségi szintnek megfelelően tükrözi. A magyarázó elvek olyan anjaggal kapcsolatosak, melyet a tanulók nem értet te~ m~g teljesen. Tehát a gyerme~kaz idealista világképet nem hozzák magukkal, hanem ez a felnőttek hatásának eredmé mye. Kelemen László kisérletei kimutatták, hogyha a természet rajzi okok és összefüggések tanításával a világnézetileg lényeges folyamatot elemi foku, de igazi magyarázatot elhanya golják,· ott a tanulók tudománytalan. nézetekkel fogják magya·ráz hi a dolgokat. A mese a materialista
világnézet kialakitásá
ban pozitív szerepet játszik,la helyes nevelési módszerel: mel lett használjuk :fel. A gyermeki tudatlanság kezóetleges látásmódját .megfelelő eljárásokkal, helyes látásmóddti_:_ lehet gejleszteni. „
l./Filoz6fiai lexikon /634 old./ 2./ Filozófiai lexikon /138 old./ 3./ Horváth L.: "A világnézeti nevelés id6szerli kérdései.
-4II.
A vil~gnézeti 1, Fogalma
nevelésrdl.
és helye a nevelés folyamatában.
A világnézeti nevelés áthat.ia az okta.tási neve.lési munka egészét, A világnézet formálása csak a többi nevelési :feladattal, a legszorosabb egységben oldhatjuk meg. A világnézet formálásához nem elég a tudományos ismeretek közlése, az egyes tantárgyak világnézeti jellegü megállapitá, aaí, t öss~e is kell foglalni •.Minden tanárnak az oktatás során a világnézeti következtetéseket le kell vonatp.ia a tanu lókkal és a tudományos ig„zolást a tanulók fejlettségi s~z~n vonalán kell értelmezni, Kezdettől fogva marxista nézetek el fogadására kell a tanulókat nevelni, bár a teljes tudományos igazolások csak ifju korban éenek el. Minden órán materialista alapokra kell helyezni az oktatást, igy lesz csak eredményes az általánositás. A világnézeti nevelés mindig az óra egészé ben történik. nek A világnézeti nevelés/szerves része a tanulók vallásos nézeteinek kiküszöbölése, csak igy szilárdulhat meg helyes meggyőződésük /például IV. osztály: "A gyermek élete régen és ma" cimü témával megalapozzuk azt a meggyőz6dést, hogy sorsuk a társadalomtól :függ és nem tulvilági hatal makt 61./ A vallásos hiedelmek elleni harcot ugy kell megolda ni, hogy az a vallásos világnézet elvi a.lapjai ellen· győzzön meg. Az egyes nézetek cáfolatát ki kell terjesztenünk minden hasonló nézetre, vagyis el kell jutni az általánositás fokára. A helyes nézetek formálásában nagy szerepe van a tudományosan igazolt ismereteknek. A tények és az álta lánositások világnézeti fontodságát mindig hangsulyozni kell. A tanulók értelmi képességeit sokoldaluan és harmonikusan kell fejleszteni, hogy megismerhessék a világot. Központi szerepe a gondolkodás fejlődésének van. Ezt csak tudatos és tervszerü nevelési munkával lehet elérni. Rá kell nevelni őket, hogy a megfigyeléseket meghatározott szempontok szerint végezzék. Legfontosabb eszköze a különbségtételnek a dolgok,jelenségek elemi fokon való összehasonlitása. Ebben a fokozatosságra nagy szükség van.
-5A megfigyelőképesség
fejlesztésének szoros egységben kell történnie a gondolkodás fejlődésével. Fonta~, ~agy a gyer meket megtanitsuk a megfigyelés közben már meglévő ismereteik felhasználá~ára. A tanclókat állandóan aktivizálva, terv szerüen f~jlesztjük, fogalmi alkotásukat, itélő- és következ tető képességüket. Az okok kutatása I. osztályban még szemléleti szinten történik. A II.osztályban már az eredmények össze hasonlitására is alkalom van. A III. osztályban kisérletté fejlesztjük ezt a módszert. A IV. osztályban az okok látncola tával magyarázunk. Az igy elért fejlődést elő0egiti, hogy q. .tanulók jobban értsék a dolgok és jelenségek összefüggését. A fol:alom alkot9.sát is magasabb
uzintre emeli a gondolkodás fejlesztése. Az első és második osztályban a feltünő szemléleti jegyeket emelik ki, a III., IV. osztályban a nem feltünő, de lényeges d~emléleti vonások felismerése.és a lényegtelentől való különválasztásra is képessé válnak • .Egy-egy dolog,jelenség ~ogalma egyre bővül: a koncentrikus fejlődés miatt ügyelni kell a már neglévő , k k" , • t ei• es UJ ismere t egysegene ia 1aKu l' asara. ilA gyerme k ismere k önny en elszigetelődnek, ha nem segitik elő s~;ze kapcsoLá suka t , Fl. A növény fogalmának fejlődése az I. osztályban: a klils6 leirás évszakoknak megfelel6en, II.osztály fák, levelek részeit megismeri, III.o3ztály: a növények részeinek általános m?gfogal mazáJa és a növények életfeltételeinek megállapitása, IV.osztály uj nöyényfajták megismeré0e éu o. növénye:-termesztésselvaló foglalkozás. A világnézet HZXHEZ±é±ika± fejleszté3ének felté tele, hogy a gyermek ismereteit, nézeteit oegfelel6 szintre emeljük. Ha nem neveljük, nem fejl6dik megfelel6en. 1
1
•
1
•
ö
A világnézet
az esztétikai álláafoglalással is kapcsolatban van. Az esztétikai érzelmek 3zerepet játszanak 1a ki , a v i·1'ag ho z r uz o"d" o e zub..jekt•l v v i. s z ony unk1 k"a a. t i. t asa "b an , 1sz a 1so tagozatban az esztétikum érzékletes é~ mély érzelmeket kelt6 , '+ ü<;J.GZna 'l. Jllik r-F' e 1: ugy ana. c 8 gye r mek a 't.or-v eny „ .. e, gez ~ s z er-u.s ha t 8S81... ,~.~ '~'ára- ci8o „,..,, 176 •e~ t u,, ~uve~LJl m,"' 5., / la' s e~ ~eLm• ~i ~e 11,.-, oLaJ nvm A~pco, .luZOil a brazo .(>••
é
i
"-r>..1..
;'::>
ö
IT
0
CIC.~
'\T
'7
•
/
-b-
~rzékletes képet nyujt és ezt mély érzelmek kisérik. /II.oszt. Móra: "Mí.nde n napi kenyerünk"; J. A.: "C'soaaog
í,
az öreg suszter"/ '
.
A meséknek is egyik feladata, hogy érzelmet keltve a tanulók , j.anak i 1 . . „ t • .K.euoD „,, b . e1e, t ar egy-egy t a, r-aac a mi igazsago is Ion t os r>
>
,
1'
szerepe van az esztétikai nevelésnek a világnézettel kapcsolat ban. Kély érzelmek keltése egyes világnézeti jelent6ségli . , l k . „ •, 1 a 3eggyozoues "' ,.., '.l , „ , iga?sagga ~apcso1atb an, hozzaJaru szi• 1, ar dsagahoz. A világnézeti nevelésnek és 3 nevelés többi feladatának szerves egysége azt mutatja, hogy a vilácnézet formálását , . eE3neve „ 1e, c i.. muri ka egeszene , , k·'" , .., , csak az okt a t asi er-e r1cmenye e mego l ons::::_val ~.zolgálhatju..1{. Ez csak akkor valósi tható meg, hogy ha az 1 . l , k . , . ,ban a v1·1, , -'-~orma +:' 'l asa , isKo a1 neve es '"oncepc10Ja agneze~ & ne k. l megfelelő helyet foglalja el • .Ez a nevelési tervben realizálódik. A tanulók minden tevékenységi terének átfogó peda~ógiai megszer vezése megkivánja,a világos követelmények rendsterének ~idolgo •
l
zását és végrehajtását,
ami a nevelé : testület feladat?. Csak
igy biztosithatjuk a világnézeti nevelés tervszerüségét.
2, A világnézeti nevelés a tanitási órán • A szocialista iskolákban az ok t at á.s i , nevelési munka
alapvet6 szervezeti formája a tanitási óra. Ez vilávnézeti nevelés szempontjából is központi helyet foglal el. ~indaz, ami hez a világnézeti nevelésben a gyakorlatban
kapcsolódni kell
nagyrészt az o kt at e f o Lyamc t éban valósul meg. A viláE:-r1ézeti á
nevelés ~ a tanitási mód val-arnilyenelszigetelt feladata, hanem az óra minaen mozzanata céltudatosan és folyamatosan azol[1lja a világnézet megalapozás~t. Feladatainak tud?tos megvalósitáaá hoz a tanterv a Le gs zi Lár-d abb alap. A tanterv orae r-e t any agának .í
meg tanitásával formáljuk a tanulók világnézetét. Llinden tantárgy speciális szerepet tölt be a világnézeti nevelésben. Ennek el6tudományosan helytálló ismereteket adjunk. , ut asi•t' as seg1 . t sege/ t ard a ..f...~ani-as1 i t.é . anyag A\ t an t erv es v~lágnézeti értéklifeldolgozásához, mert az oktatás tartalmán kivilla nevelési feladatokat is meghatározza. A nev?lési fel adat szerves kapcsolatba kerül a~ adott anyaggal is. Az oktatás , ;' 1 is. . „ -.1 aaa .. , t ana „ k mego 1~, , szo 1ga,1. egeszeve h\ t ema neve lé s1. íe aasat Ja í
az egység minden tanítási órája. A tanitási órán fel kell használni
-7Minden lehetőséget a világnézet formálása érdekében. Az óra felépitése, a módszerek, a nevelőhatás fontos· tényezői. Az óra kö~ponti problémája a tanulók aktivi tásának· biztosi tása. Fontos, hogy a tanulók számára lehetőséget biztositsunk véleményük elmondására, Jelentős nevelőhatása van az óra rendjének, szervezeté nek. RBX~JIXmXH~K» Az óra minden mozzanatának a közös eredményes munkát kell támogatni. Ez helyes szokások kialakításához vezet. A termelés és társadalom szemléletét és a dialektikus gondolkodás képességét szoros egységben fejlesztjük. A gondolkodásra való tervszerü nevelés lényeges eszköze a dialektikus materializmus szemlélet alapjainak. A gondolkodás tevékenységének aktív be vonásával a valóság tervszerüségeinek belátása nézetté erősödik, A helyes nézeteket meggyőződéssé kell fej leszteni. Itt már elvi vonatkozások is előtérbe kerül nek, az akarati elhatározásokkal együtt. A tanulók gyakorlati tevékenységének végig kell kísérni minden fokozat kialakulását, tehát a gondolkodásukat a cselek vésben is.érvényesíteni tudják. Erre az alkalmazás te rületén nyílik lehetőség.
3. Az ateista és erkölcsi nevelés: a világnézeti nevelés alkotó részei, Az iskola nevelő tevékenységének tudományos alapon kell állnia. Minden nevelő minden tantárgyban egyöntetűen kell, hogy megindokolja és kialakitsa tudoáá nyos nézeteit és megcáfolja minden ide vonatkozó vallási elképzelést. Shhez fontos az iskolának és minden nevelő tényez6jének egységes, aktív állásfoglalása. Ki k~ll építeni a tanulókban a tudományok iránti bizalmat. A tudományosság elvét·szervesen kapcsolni kell az élet kori sajá t.o s ságo k figyelembevételének elvével, vagyis minden tantárgyban a tanulók életkorának megfelel6 tu dományos iumereteket és nézeteket kell kialnkitani és
-8rendszerezni is ezzel elő kell segíteni a tudományos gondolkodás . í... "". , , t es , e1 o"'keszi ; . te ru,. a vegso ; „, a; 1 ta 1ano, t ova,b b i ·eJ•1 oaese sitást, arn i szükséges a tudományos világnézet kiala ki tásához.
A tudományok közvetítésével &z emberek nemcsak a világról szóló helyes ismeretek birtokába jutnak, hanem egységes, igazi vilá2nézethez is. A tudomány igazsága, mely a társadalmi gyakorlatban nyilvánul meg, elkülöníti a tudományos minden ki-. agyalt elmélettül, tehát a vDllási fantáziától is. A tudomány azt bizonyítja, hogy a vallás a világ helytelen, fantasztikus
magyarázata,
mely az ismeret
len természeti jelenségeKet, mint természetfölötti dolgokat tükrözi vissza a tudatban. A mai értelmmben vett vallás a kizsákmányol~ osztályok kialakulásának idejében keletkezett. Az uralkodó cs ztályok é.saz egy házak a vallás reális társadalmi oldalait eltitkolják s a fantasztikus oldalát emelik ki. Ha a mi iskolai ren0szerdnk követk2zetesen akarja terjeszteni a tudá.st és a tudományokat, képesnek kell lennie a tudornányoc;kutató.sok.akadályait legyőzni, elsősorban a vallásos gondolkodást. Az iskolai nevelésben a vallásos gondolkodás elleni harcot a tudományos ismeretek tanítása, a tudo mányos világnézet fejlesztése és a szocialista öntudat fejlesztése jelenti. Ezáltal olyan gondolkodásmódot lehet kialakitani a tanulókban, melynek révén a vallás, . . az igazsaena~ . , ., meg nGm f e 1el"o ~epze . „ 1e t et IOgJa ,... . ák mint fel, ami a kapitalizsust szolpálja. 2z megvédi őket a 01„u D l.r b ~)b oné 0 n.:.~ Z 0 't e k t Ől Pffl!_•J.é '' t.ár- Sf>
~
. .!.""
.•...••. •.•.•• _,_~
'
..,_., ....•.
t)
..._.,_,_.).._ _,_;. ~--~'
,__ „
...A
~
.>.,.f.L.
.A..
..&.
_•.•..•.
.1
lálhatók. A vallásos nézetek legy6zés~XK csa1f céltudatos kommun ista neve 1ésse1 1ehet s ge s: ennek u z i 1ár c1 alapja é
az ifjuság iskolai nevelése.
4. Erkölcsi nevelés • A világnézet és az erkölcsi nevelés kapcsolate döntő. 3tt61 függ az erkölcsi materialista viláEnézeti ideál ZOJ'O.J kDpcsomagyarázata. li világnézet és erkölcs latban áll egymással. Az erkölcsi nevelés feladatainak
-9megvalósitásával
a vilá;nézet megalapozását
szol~áljuk.
Idealista erkölcsi felfogás az individualizmus
elvére
épülhet. Ebbe a valláserkölcs is·beletartozik. A vallás··1cs szerin-e . ' az a JO, ., . t en axer ; a ce"l szen t e si..t..i. erx, o ama. t is az eszközt. Ez a cél isten dics5séee. A valláserkölcs azo"":'e 1-...m -Í , '-'IKO l - „10 e ~ :-··. t , 81Hv "."! 1• -r 1 "Y'l b Á .-) .-.. "'0..L r ; ormaák .• o. .Je:.-„ cZ '-'-u. ...,r8.i.l... cVSZ(.<.Zc:J.k.a t r-
>"°'\
Cl
--.
Y'I
Q
"
r-
c-v
Q
O
,
1
•
e.gyüttélése :folyamán alakultak ki, o szt Ly t ár-aad a.Lo.nne.I +v r0 1 (.,0 t t. 'V ú. m e(:: e· • .w ·:.~\ 1 3. v-i (~ 0 n r.' e, lJ y' p ' e!'?- e. '•1 ln. __ "i,_ e- n:_,:{ ,e; " ( z t Ul. 0 ..,.-~ -'-l. ur .;:;t l_._-k• o'-'0 0 0 zt 3.d0~3
á
.i, ••
C)
0
'~
,.,.,•
f
0
0
lyok erkölcsének szentesitése volt. A valláserkölcs és szocialista erkölcs ugyanugy összeegyeztethetetlen, ~int a marxista éa a v a.l Lás o.svilágnézet. A kommunista erkölc2 alapelve a kollektivizmus; az egyes érdek:ex a közösség érdekének f'eLü.l.eme Lkcd.é eé ve L :irari:i::* . iLóod i í.k ~Az r ' " t' l es ' '··1csi· maga t ar.at' rea 1 iza egyén vi'l' agneze-ene< erKo sának egymáshoz való viszonya komoly gyakorlati problémák. Minden cselekedetben meghatározott világnézeti tartalom is kifejeződik. A marxista világnézet a tudományosságot a forradalmisággal. ~emcsak P viláPn~z0+ .•..
....._,_ "-·
.._,._
...:...:.:.) __ .......,
hnt az Pr~ölcs~e .._..„ ~ ··-'......_ .•...
v
'
egyesiti
h0n°~ ?or(_A
•••••••• .1.-l.
__;,__
•
ditva is: az erkölcsi magatartás vi3szahot a viltgnézetre. Az ateista erkölcsi magatartását uda t csan a kö zöac ég követelményeihez
szabja, igy annak vallásos nézetei elvesztik
alapjukat. A világn6zet és az erkölcsi nevelés kölcsönhatása nagymértékben jelentkezik a gyermekeknél. Az erkölc3i nevelés célja az, hogy az ifju erkölcsi magatartása szilárd világ nézetben gyökerezzék. A közvetlen átélés, a közösségi élet ben az erkölcs materialista felfogásának szilárd alapját jelenti, k0 de ahho , hogy ezt a f eLf'orás t t.uo a t os i t suk , szükség van az C?rkölcs é.svilágnézet összefüggéseit feltéró megbeszélésekre. Az általános iskolába» kerülő gyermek erkölcsi 1et eire • • 11emzo'-'a Ie n 1noc t kozpon·isag. •• t• i•t e-' Je A va 11_. asos neveN
0
.J
;>
~
Lé s a felnőtt tekintélye helyébe istent Diu:i.rja álli tani és az istentől való erkölcsi függés leveszi a :elelősséLet az ember-r-ó L, H'ioz.enaz ert. Lc s magatartá:3ért ceak istennek ö
í,
felelünk. A gyermekben ki kell alaki~ani azt a meggy5z6dést,
-10hogy az erkölcsi követelmények társadalmi eredetüek , nem egyes szeme~1 l to l'/'l Iuggene ,... .. k • ~rre '" es yer vona~+ kozo"l ag a közösségi élet helyes megszervezésével és a·tanulók tevékenységének mt:;g:felelő értékelésével biztosítjuk a tapasztalatokat. A helyeslés és a helytelenités indo ka raí.nd i.g a .közöaség érdeke legyen és a,közösség előtt kéJőbb a közösség bevonásával történjék.
A lelkiismeret kialakítása is fontos tényez6: ezt a környezet követelményeinek rendszere, szokásai és az életkörülmények alaki tják k az emberben. Csak a jól megszervezett, igényes, egységes követelmé nyekkel fellépő környezet alkalmas érzékeny lelkiismeret í,
nevelésére. A fiatalokban olyan lelkiismeretet kell for málni, amelyben nem a tulv~lági jutalomban való remény kedés, hanem az emberi kötelesség és felelősségtudat kap hangot a társadalommal és a közvetlen közösséggel szemben. Ez csak ott alakul ki, ahol az ifju vagy gyer mek :felelősségteljes feladatokat lát el és a közösség egésze kéri számon azt. A szocialista erkölcsi nevelésnek központi feladata a tanulóközö~ségek mekközösségekké
való f ormálásaz
szociálista gyer
-n!Dfmtle'1 pmll.a ..te 1 ed- .!A&Rl!IMa
~„.
A ~8Q8
afaetel a 880aleli1Ra
88'. a1ftaee,l~.Y&BV ~
„.
etDl •••
.All la1rAUbm S8D1I
SllkaJ-. ·1aog.• -~ 6"'&41• .-&Gbollslft
-
·~
*'-'$ ~
„„.•. ,.....,
pad •••••
~
,....._.
48. alkalmaasdlt
DLGllSl.
e -
··"J!l!••••
el..,..
1dbm. ·Cealt• m1•l8'a ~· 4e ,...tobolósla , ••••••.••• tudlllk ~ e11flll· edaawrJrel.. tdDt pl.. a J81a8Ssld a:dra poll-~ ~ .._., a J.*ll'fl58'el pea1•l1Jll·...,.„ '8 • mali
,..,," ••• 4'*' ,....,_„ ~· „ „....,. -
„ * ~.
........,,.. „„., ...U •••••••
~8
14ft&1loll&aaBl. BllD40t* 880l.d>en a ~
11Caalg1e __.... 2fll ·a
lmUalrt&• 1nnalr • ldlltla8lel mnai1„. katlaB ·ta1elal,e
Id.,_
a•
liaeMSk -..
111 -~
.,.,..•.l.....SJle1l.•
...i •„..• 1.....ca ~ ~·
;OGl.lk
~
Md't;el,• ·bo&vlam.-
~
'8 aeaaft ~ -'1\7 -~
......,...
·~
„-~
t'oWlla. a tmlal&k ftt~8f••k A tat~
11811 ••••••••
lll•·
f1JG1111t da A*oeflta>a• 11ftw11122elu.
.Ut:flla -13• mg •. A ile1J88 .U~aet lllal.ald~ ·• ~ la elftmgl~. A •"'1""811 a~·
~
le
..-~
.ad&14
--. •••••• aeat- «1UUnaat'4-1t ~-
.,_..alM ~ wdt4'a a•or .•••••••,...
taldo•••• al tii
~
'8 a
-.&Mpd8111l 8 ••••••
-143d-1 l.a eJJI 1lell. aegltall. Dag 1rall tlmlCllard. e ~„
-
4a
••rali
1-
G8lk
•wal• .-lJ'*1
8* ba~
.....,& .-.
~tíl.lek ~
~.
~
~lddaael ~·
•sft.e;yeldadaelt lebe1:Radati't. 1la ~ a t.1rseda-· a SJBl'ek Qat. fttg. Bs4rta ~„
A
poU.Ukel Ql&~alda~)ze ls 11811 ftl'latak a dlalek:tll:ms Jdmtak 1-11 a eaool.eltama 91• BDIJtdl1 ••• ,..,,.. a~· .• --.
...iat •.A ,,_ao1bM dea ~a ·aaa.,.c 9'&1l6 _..... a •~ metm1.a11„. t.ttelele lalll, ma- eUo-
.1
•'
:
„..•.
awl3a. maft a 9Sl4s Je1GD84311mak ..,S11'.dae G8ak l
4• ~.,
A~4aaJ~a~~Jmll
AB'taa1M :d!&ldl!U ~Bfd ll!!l!fJI Ami!!.tfmw!al1. A -
'8..S W.
a~ • ~ ,.~ -•ldtele ~
~"
II...,.,.
1!fJla
be•&JBllllk.
a
ea•ml101.l'll'ad
l•
•& aml.7 ~ er&cad ...a148118k. BB elR .Jela
teltd181e a 88001.Utda u• ....,.JdlaDa edl-1 aLatd~A Id. a ...,._aU,flta .Jl8Mlll ._
MlJ88
.„„...•• '8 •.••••.-
1•.••••81 ••••••• a pe4estSalld 1Ufa
.,.,.„.a.i.,.. •••••••.•••.••••.•..s- -•kell .•••.•a--... --S ....ia· „•. .„„... ·i..••.„,..„-A l*lead8lat egpadg Daml.._.je •••••• A --Bldli!MIFll&
mttatA. ~
~alda
.._ •••
,.._..,.e& „„ ~ti-.
tf't
~lJI..
A
a a-11111 t.J!W•
••••
~ -.
fll ••••
--~
•. ..,...
• -
la Ila&. I• ,,..,.,,_
1r811 -u-
- •••••••• .Je1mtftedaa1
~·~
le: -
at.sJ.ftM·•
oeatt sar
wlftl. ·~.
ID.
Hll!!Se1.fl!l::1•Mmé•M
ilf!!U• E
.Ila§.~'·.
••
A'81Aaoe S.d.tolan~ minden tamlónak a dl~ aatenall.._ Yll~sete't oogolapoo6 e~ gea a\~ad-; •• ok'tat.ó-mm.tlR qmkfJr~valOOJ..•• -.31eaase 1J8'mfJk a lcotn.mlsta ember e.d.tölesf. tulaj~*• -·· ~al.i•; tec;:,e l~ ~ ~ --. JDsF· aaoolallanast fpl.tft alval:t. lllllflmllDltalUfa ~Y& "• védel-'8
~„ ~·
•••• YA.3-*·. ,,,..,..,
•M
•• Vtea&.,. 1956/.
A le8\IDJGgeaJb'b kome..lésl ftllad&t: •
. lJ.S, aaocd.a-
elengedhetetlen az eiµberek tudatának szocialista átalakitása is. A tudat átalakulása csak c-éltudatos, rendszeres nevel6 mun kával érhet5 el. A világnézet formálásának al.apvetó k<Svetelmé nye: a tudományosan helytáll6 szilárd ismeretek o1y m6don tör
tén6 elsajátitása, hogy ezáltal a tanu16k gondolltodási képes• ségei is fejl5djenek. Ilyen ismeretek nélldi.1az a1sd tagozat ban nem formálhatjuk a tanul6k világnézetét •. Az általános.iskola.feladata, hogy a tanitás évei alatt végzett oktatd-nevel6 munka eredményeként a tanuldkat a dialektikus ma terialista világnézetet el5készit6, megalapozd tudományos alap- ismeretekkel fegyverezze fel. Az iskolai neveló munka tudatos, szervezett, határozott állásfoglalása,. tevékenysége, mely meg gyc5zódésb61 fakad, határozza meg és fejl.eszti a tanulók világnézetének materialista vonásait. Az általános iskola feladata az értelmi nevelés terán. A természeti és.társadalmi jelenségek okaira és kö• vetkezményeire, kölcsönhatására, összefüggéseire, törvényszerü mozgására és fejl6déstCirvényeire vonatkozd ismeretek rendsze res feldolgozása fejleszti a tanuldk értelmi képességeit, fel tárja a tanuldk el6tt a világ anyagi természetét, egységét és objektiv jellegétJ mindezzel világnézetüket és magatartásukat alakitja. Ez egyben harcot követel az idealista, reakciós né zetek ellen, alapot ad a tanulók tudatában lév6 téves nézetek leküzdéséhez. Erkölcsi nevelés területe: Az oktatd-neveló munka folyamatában biztositani kell azoknak az ismereteknek elsajátitását, melyek birtokában a tanu1dk képessé válnak a szocialista társadalom erkölcsi nor máinak követésére. Enn~k kialakitása az erkölcsi érze1mek neve~ lésével együtt történik. Legfontosabb, hogy a kommnnista maga tartás készségeit fejlessze az erkölcsi nevelés. A tanu1óban ki kell alakitani az erkölcsi követelmények, a magatartás alap ját képez6 ismeretek, meggy5z6dések rendszerét. Meg kell alapoz ni a szocialista hazafiságot: ez egységben van a proletár in ternacionalizmussal. Népünk megszerettetését a gyermek családi és iskolai környezetének megszerettetésével alapozzuk meg.
-13-
Lehetaéges .•• e világnézeti nevelés az aled tagozatban? Vannak olyan pedagc.Sgueok, akik szerint a 6-lo é'9'es gyermekek nem képesek a dialektikus materialista vi1ágndzet· befogadására. Ez nem igaz, mert a kapitalista rendszerben is a gyermekeket meg tudták tanitarii általuk fel nem foghatd né·· zetekre. Hogy e nézoteik meggy6zéSdésükké vá1janak, hozzájárult az egész társadalmi légkör. A szocialista társadalom világnézete tudományos. mely nem.csak szemlélése a világnak, hanem megnyilvánul magatar-. tásban..~. és cselekvésben is. Az iskol.a. tantárgyai az egész vi lágra vonatkozd ismeretek elemeit tarta1mazzák. Az általános iskolában nem a világnézet teljes ki- alakulásár6l, csak :f'olyam.atszerüségérc51van szd. A világnézeti" nevelést már alscS tagozatban lehet és kell is kezdeni. A világ„ nézet formálásának alsd tagozatban is alapja, a nevel~ munka szerves része az ismeretek olyan feldolgozása, mely a gyennek f'ejlettstSgiszintjén igazolja a helyes n'zeteket. A tanuldk :fej1 ettsége minden életkorban lehe~éSvé teazi világnézetük formálá sát. A t8llterv1 anyag az okozati kapcsolatot, a megis merhet6séget, a világ anyagi természetét, a mozgás törvénysze rü.ségét mind kifejtésre alkalma.s m6don tartalmazza. Az alsó ta gozatban figyelembe kell venni a gyermek életkorát. A 6-lo éves gyermekre j~llemz6, hogy a fogalmak kialakitásában közelebb van a konkréthez, mint az absztrakthoz. Ha a fogalom, amit ki alakitun.k, a tudományos fogalommal egyezéS és <Ssszehangolt, ak kor világnézeti tartalma is helyes. A he1yes világkép kialaki tásá.nak létfeltétele a valóság szemlélése, az anyagi világ ta~ nulmányozása. A világnézeti nevelés lényege, hogy a világnézet tételei csak lassan, :f'~lsd fokon válnak filozófiai rendszerré, tehát kialakulása hoaszu fol.yamat eredménye. Ezt az oktatás me netében ugy kell megoldani, hogy a tanulók figyelmét és érdek llSdését felkeltsük. Ehhez lényeges a változatosság az dra menetében. -:
Tanitási anyag hatás§ a világnézeti fejlddésre. A világnézeti nevelés célját a tanterv egésze szol gálja. Az egyes tárgyak jellegülalek megfelel6en járulnak hozzá
-14-
a cél megvalósitásához. Az oktatás folyamán ezt a sajátos jel leget kell érvényeaitenünk. Nem elég a tudományos ismeretek átadása. Ha a pedagógus a világnézeti kdrdéseket nem fejti ki, nem állitja szembe a vallásos világnézeti magye.rázatokkal, a tanulók önmaguktól nem fognak megfeleld világnézeti álláspont ra jutni. A világnézeti kérdések nincsenek egyszerűen benne az egyes tantárgyakban, de a világnézeti nevelést a tananyagtdl elszakitva sem lehet végezni. A helyes világnézet formálására a természeti 4s tár sadalmi ismeretek tananyagesoportjai adnak alkalmat. A.....t.ermé sze'tmaterialista szellemben val6 értékelésénél a természet tárgy-ainak1 jelenségeinelt leir6 ismertetésére szori tkozunk. Ez kezdetben a legszembetün'5bb jegyeket tartalmazza, éa csak ké.. s~bb szerepel a leirásban a leglényegesebb egy-két tulajdonság. A tanulcSk megfigyelő képesség4t tervszertien kell fejleszteni, ezért határozott szempontok szerint kell végezni a megfigyelé seke-t. A szempontok kezdetben a legfeltünóbb tulajdonságokra irányulnak, majd a lényeges és lényegtelen közti különbségté telre ösztönzik a ta.nul6kat. A megfigyelőképesség fejlesztésé nek kHvetelrn.énye elemi fokon a dolgok és jelenségek tervszerü öaszehasonlitáaa, a gyermekek megtanítása e1lSz5 tapasztalataik, ismereteik felhasználására a megfigyelés közben. Ez képessé teszi dket az egyes mozzanatok közötti kapcsolatok észrevételére is. Megtanu1ják, hogy minden dolog és jelenség bizonyos kölcsönös feltételezettségben van egymás sal •.Jelentdsek azok az olvasmányok, melyekben egyszerü :fizikai, földrajzi fogalmakat sajátitanak el. Pl.: a "Kdaziklából term6talaj" cimü olvasmányban a természet alakító erejével ismerked nek meg, mely az örök mozgást, vá1tozást érzékelteti. Ha a ta nitó kapcsolatot teremt a különböz5 ismeretek között, jdl ki~ használhatja a világnézeti nevelés lehetőségeit. A megfigyel6 képesség fejlesztése csak a gondolkodás fejlesztésével szoros egységben segiti el<5 a természet materialista szemléletének megalapÖzását •. Az ismeretek hatdereje azt kivánja, hogy egy-egy gondolat köré osoportositeuk az o1vasmányokat. mely gondolat a dialektikus materializmus egy-egy tételéhez vezeti el c5ket.
-15-
Fontos a természeti világ jelenségei és az emb~r közötti kap.. ceolatok megmutatása, hogy az ember ismereteit élete jobbá té telére haszná1ja• A társadalmi életre vonatkozd ismeretekb61 sokat ölel fel a tanterv, f6leg az olvasás keretében, a családtdl ki indulva az egész társadalom életéig. Ezek lényeges elemek a világnézeti nevelésben. Az 6rában a család és az iskola életé vel fogla1k:ozva a tanuldk megfigyelhetik, hogy a közösség alapvet6 társadalmi jelenség. Gondoskodni ke~l arról, hogy a gyerekek a közösségi élet során olyan tapasztalatokra tegyenek szert, amelyeket általánosi thatunk. /Pl.: A gyerekek egymáshoz és a felnc5ttekhez vald viszonya./ ÉrJzre kell venniök, hogy a ezül6k, tani tdk a gyermeltért dolgoznak, s ezért 6k kötelesség teljesitéss~l tartoznak. A f'e1n6ttek munkájárdl, az egészségvédelemr61 szó ld. olvasmányoJJ igaz képet adnak társada.lmu.nkrdl, melyben min den er6feszités az emberért történik. A cél.a.egy kiválasztott osztály helyett a tömegek fejll>déaének biztositása. Ezek feldolgozása közben a tanitó saját tapaszta latait is hozzáteheti. A régi és uj társadalom ismérveit ki kell alakitani a tanuldk tudatában, hogy megtanu1ják• megis merjék a küzdelmes utat• amely mai életünkhöz vezetett. A vi lágn4zet kialakitásában a történelmi olvasmányoknak is jelen t6s szerepük van • .llütténelmi gondolkodás kialakitását elemi fokon lényegesen el6segitik. A gyennekek hajlamosak: a nagy em bereket többnyire egy-eg;y tulajdonság megszemélyesitlSjeként elfogadni, ezért a történelmi személyeket sokoldaluan kell be mutatni. A világn.ézet kialakitása az osztályokban. I,oaztál~: A gyerekelalek már vannak elemi ismereteik, ezek azonban fejlettségi szinvonaluknak megfelelően legtöbbször hé zagosak, sót helytelenek, hamisak. Ezért lényeges feladat az !.osztályban ezeket tisztázni. Ez csak tervszerű munka alap.. já.n történhet. A fő feladat a tervszerü, tudatos mllll.ka, hogy a tanuldkban az objektiv valdságnak megfel~ló elemi fogalmakat,
-16-
majd fogalmi rendszert alakitsunk ki• s erre támaszkodva bon takoztassuk ki nézeteiket. Eközben cselekvéseiket is a dialek tikus materialista világnézet irányában fejlesszük. Ezeknek valamennyi tantárgy tanitá.sának összhatásában kell megmutat koznia. Ehhez a tantárgyaknak·a maguk ismeretanyagával és egyéb sajátos eszközeivel kell hozzájárulniok. Az I.osztályban indul meg a természeti és társadalmi jelensé sekre vonatkozd ismeretek megalapozása, Ehhez a. ldindul.cSpontot az egyszerű mozzanatok megfigyeltetése és tudatositá.sa jelea ti. Az összefüggések keresésében, megmutatásában még nem tá maszkodhatunk elemi következtetd képességeikre, mert ezek na gyon cseltélyek. Lehet~leg mindent eldbb a valdságban kell be mutatnunk, csak azután kereshet6 az ok,- Az !.osztályban a je- lenségelm.ek és összefüggéseknek cáak kiils~ leirását• legelemibb megfogalmazását adhatjuk. Lényeges az azonosság és különbség felismertetése, mert ezáltal tudja később ugyanezt alkalmazni a bonyolultabb társadalmi problémák esetén is. Ezek az eljárások teszik reálissá a 6-7 éves gyere kek számára az els6 iameretelalek és a világnézetük kezd6 alap jának megszerzését. A rendszeres oksatd-nevel6 munka eldször társada.lo.i ismeretekkel induljon. Ez kCSzelebb áll életükhöz, tevekenysé gü.khtlz.Itt konkrétabban tudunk támaszkodni a tanu1dk közvet. len tapasztalataira, élményeire, mint a természeti ismeretek kör~ben. Eldször az.iskolával ismerkednek. A megfigyeltetést mindig gondolkodási müveletek bekapcsolásával végeztetjük. A ktlzvetlen érzékeltetés, megfigyeltetés és a meg~ele16 érzelmek felkeltésének egzyttesével fejleszthetjük a tanul.dk személ~i ségét aokoldaluan, a szocialista világp.ézet alapozásának érde~ kében. Az osztályközösség után az otthonrdl szereznek is mereteket. Az osztály és az otthon életének megismertetése az6rt jele11t~s,mert ráirányitja a figyelmet a gyerekek és a feln8ttek munkájának: val6ságos jelentdaégére, az egyéni és kö zös érdekekkel való reális összefüggéseire. A társadalmi isme retek harmadik része ünnepeinkre vonatkozik. Itt elsdsorban a
-17kül.s6ségek megfigyeltetésével kelthet6 érzelmi hatást Az ün nepek f eldolgozá.sával 1.s a hazafias és internaciona1ista ér zelmeket keltjük fel: ez a világnézeti alapozást céltudatosan szolgálja. A természeti ismeretek tanitása során a vil.ágnézet formálásának nagy a jelent6sége. A tanu1ólmak a tárgyak és je lenségek jellemz6 tulajdonságainak megismerésé"V·el együtt a világnézetük fejléaztéséhez is el kell jutni. Világnézeti szem pontbdl fontos, hogy a természet és az ember viszonyára-rámu. tassunkz az ember megismeri és szolgálatába állitja a termé szetet. Madarakkal kapcsol.atban az azonosságok és különbsége~ észlelbsével a megkülönböztet6 képességüket a1apozzuk meg. Az egészségi ismeretek tanitásával a gyermek tudatában él6 szá mos tévh11;tel1 babonával szállunk szembe. A gyakorlati id~szak ban már összefügg~ kis olvasmányokat dolgoznak :fel. l~zek a1kalmasa.k a·világnézeti tanu1ságok további mé1yitéaére. Ehhez azonban :fontos a tervszerü irányitás és a tanuldk kCSzvetlen élményeinek biztositás~. Az !.osztályban elég, ha a helyes tlsszefüggések meglátásá.ig jut el a tanu16. Vilá~nézet alaldtása a II.osztályban• A tárgyak és jelenségek leirása gazdagabb, tehát mélyebb és differenciáltabb. A tennészet és társadalom köréhez járul a népköltészetből válogatott nondókák, népdalok, mesék, stb. nagyobb mértékü felhasználása..• A népköltészet~ ~yag feldolgozása alkalmas az ott hon. szeretetének további mélyi tésére. A mesék i·gazságért küzdő szerepl6i a gyerek jellemét akarati elemekkel gazdagitják, és társadalmi vonatkozásban is helyes irányban formálják szemlé letüket. A társadalmi ismeretek terén a jelen és a mUl.t éle tének folyamatos összehasonlitá.sa akkor szolgálja hatékonyan a világnézet formálását, ha tudatosan történik. Az ünnepekkel kapcsolatos ismeretek .,a.nitá.sával rá kell mutatni azokra, ame lyek népünk szabadságharcával és a szabadságért val6 küzdelem mel függnek össze. A természeti ismeretek feldolgozása sor{Ul tovább kell szilárditani annak fe11smeréaét, hogy az ember a természet
-18-
változásait csak a természettel állandd kapcsolatban ismerheti meg. A természet ismertetése során a kérdésfeltevés helyes mód jának és a :feleletek log~kai helyessé_gének nagy fontosságot kell tulajdoni.tani. El kell kerülni, hogy az okozatta1 magya rázzák az okot. A természet tárgyait és jelenségeit oknyomozd mddon kell magyarázni. A célszerüségi nézetekkel szembeáll1t tatjuk1 hogy van a természetben célszerütlenség is: megválto zott környezethez csak nehezen alkalmazkodnak az é16lények. Az élettelen természet köréb6l a viz és tu.z szerepét illetden vi lágnézeti szempontbdl helyes rámutatni arra, hogy a viz nélkü lözhetetlen, de az éldlények közül csak az ember képes a legne hezebb körülmények között is vizet szerezni, s kárai ellen tu. datosan védekezni. A tüz esetében: az él6lények közül csak az ember tudja felhasználni. Az e5észségi ismeretek körében fokozottabb nevelési jelentlSsége van annak, hogy a betegségek megel6zését ismertet6 tevékenység jelentc5ségét megértessillc,s a helyes szokásokat ki alaki tsuk. Fontos, hogy bizalomra szoktassuk <5ket az orvos, az ápold munkája iránt. Világnézet alakitása a III.osztályban. A gyerekek már képesek elmélyültebb megfigyeléseket végezni, miközben differenciáltabban tudnak különbséget tenni lényeges és lényegtelen között. A társadalmi ismeretek során összehasonlitást kell tellll:1 a proletáriátus multbeli és jelen legi körülményei között. Célunk, hogy a társadalmi valdságból alaku1d világnézet nyilvánuljon meg a tanu1dk érzelmeiben, ma gatartásában, cselekvéseiben. A család régi és mai életének be mutatását nemcsak olvasás drán, hanem a többi drákon is el kell végezni. Irásdrán gyakorló, nyelvtanórán indukcids és gyakorló szöveget választhatwik e témákból. A fogalmazásórán is feldol gozhatjuk a családi élet egy-egy részletét. Számtandrán a csa ládi költségvetés számadataival számolhatunk. Észre kell vétetni a különbséget a régi és a mai iskola között. A tanulókat érzelmi inditékok és a logikus gon dolkodtatás utján állá~foglalásra kell késztetni. A tanulókkal megismertetjük azokat, akik a szegények elnyomói ellen küzdöttek. Küzdelmük eredménye, hogy a nép vette kezébe a hatalmat. Előtérbe lép a tömegek tBrténelmet f ormál6
-19ereje. A mul.t és jelen Hsazehasonlitása kHzben be kell mutat ni, hogy nemcsak anyagilag változott meg az élet, hanem az em berek gondolkodásában is tBrtént változás. A t.erm.éazetmegismerését megfigyelési feladatok se gitik. Ennek feldolgozásakor mutassunk rá arra, hogy a terxné.•. szeti jelenségek egymással szoros összefüggésben vannak. Az. összefüggések megmagyarázása, az ok-okozati ka:i>csolatokfelis me.réaét teszik lehet<5vé. Pl. a viz kBrforgásával :f'oglalkozdté mák alkalmasak annak érzékelésére, hogy az anyag megmarad, de állanddan változik. A kisérletek fontosak világnézeti szempont b6l; a gyermek maga jBn rá a valdságra. Az ellentétek egységét is érzékeltethetjük a viz forralásával, ahol forrásnál uj do log jtln létre, s .ez min6ségi változást jelent. A természet és ·ember kapcsolatára is rá kell mutatni. A lakóhely ismerteté sekor mutassunk rá, hogy az ember átalakitja a természetet,hogy élett§t megkönnyitae. Látni kell a tanuldnak, hogy az ember a megismert természeti ttlrvényeket a gyakorlatban alkalmazza. Ezt irásdrán megfelel6 szöveggel mélyithetjük, számtanórán pe dig a terméseredményeket adatokkal, összehasonlitáaokkal iga zoljuk. A világnézet
alakitása a IV.osztályban. A társadalmi valdaág megismerése során országos, s6t nemzetközi méretü ismeretekhez jutnak a tanulók. A népkC>ltészet a.nyagábdl fény derül az osztálytár sadalombdl adódd ellentétekre is. Lényeges, hogy a gyermekek világosan érzékeljék a termelaer~k szocialista tul.ajdonba kerüléséb61 adddó megválto zott viszonyokat. A tank:Hnyvek alapos ismerete a megfelel6 anyagoknak a megfeleld helyen történ6 alkalmazásához feltétlenül szükséges. A természeti valóság megismertetésénél fontos, hogy a tanuldk meg tudják figyelni a.jelenségek keletkezésének és változásának okait. Döntd fontosaágu az ember és a természet kapcsolatának megismertetése. Az egészségi ismeretek tanitásakor a hangsuJ.y az egészséges életmddra való nevelésen van.
-2o-
Világnézeti
nevelés
az egyes tantárgyakban.
A dialektikus materializmus hosszantart6 tervszerü oktat6-neveló munka eredménye. Ebből a munkából már az als6 ta gozatban minden tantárgy kiveszi a részét. Az alsó tagozat sa játos körülményei miatt foutos, hogy a tantárgyak egyidejü tani tása során egységes világnézeti hatás érvényesüljön, mert igy az egyes tantárgyak egyidejüen feldolgozott ismeretanyaga, s ezek
gyakorlati mozzanatai kiegéazitik, fokozzák az adott világnéze ti nevelési feladat megval6sitásána.k hatékonyságát. Ez el6segiti a.meglévő összefüggések több oldalu felismerését és mélyebb meg értését. Fontos a tantárgyi koncentráció, amely a fogalmazásban, nyelvtanban, irásban, számtanban és az olvasásban feldolgozott természeti és társadalmi ismeretekre támaszkodik. Ezek a tantár gyak elmélyítik az olvasmányban első helyen ál16 valóság megis merését. Más tantárgyak /pl. lak6helyismeret, földrajz/ viszont az olvasásra támaszkodva ezek ismeretanyagát magasabb általáno sításra emeli. Az olvasás tanítás a világnézeti nevelésben fontos szerepet tölt be. Olyan szövegek kerülnek a tanulók elé, amelyek alkalmasak a konkrét szemlélet alapján szerzett természeti és társadalmi ismeretek elmélyítésére, az erkölcsi magatartás tuda ti és érzelmi megalapozására. Az olvasás tanításában folyó világ nézeti nevelés sajátosságai a valóság tárgyait _és jelenségeit, összefüggéseit szemléletesen tárják a tanulók elé. Akármilyen ele miek is azok az ismeretek, amikkel foglalkozunk, mégis folyama tosa.k,mert ezek képezik a természet és társadalom reális szemlé letének alapját. Fontos az érzelmi ráhatás is: nemcsak megismer tetjük a reális valóságot, hanem meg is szerettetjük, igy maguk_ is törekedni fognak a.természet a.laposabbmegismerésére. Fontos, hogy a gyerekek maguk gy6zddjenek meg az anyagi világ megismerhe t6ségéről, s a természet és társadalom konkrét vizsgálata során ismerjék fel a tárgyak és jelenségek kölcsönhatását. A természet és társadalom megismertetése az összefüg gések felismerésére vezethet. A természet megfigyelése először nagy általánosságban történik, majd a II. III.osztályban az alkotó egyedeket· is megfigyelhetjük. Fontos az élő és élettelen természet közötti összefüggések megfigyeléset elemzése és megértetése. Az
-21-
élettelen természet megfigyelésekor találkozhatnak a tanul6k a világ anyagiságával és az anyag változásának legegyszerübb fizikai és kémiai formáival. Látják, hogy a természet törvényei megismerhetdk, s ismeretük birtokában az ember az életet foko zatosan könnyebbé teszi. Az élő természet megfigyelése: a nö vény és állatvilág megfigyelése során a tanulók tapasztaljálc, hogy a dolgok és jelenségek között kapcsolat van. A természet tehát összefügg6 egész. A társadalom megfigyelése: a tanulók látókörének fokozatos tágításával juttatjuk el őket arra a fel ismerésre, hogy egy nagyobb közösségnek, a magyar népnek tag jai, amelyik része a békeszeret6 népek családjának. Az anyag feldolgozása során érzékeltetjük velük, hogy a társa dalmi, gazdasági és kulturális életnek alapja a munka. A közös ségeket alkotó egyének munkájának megfigyelésekor először a családból indulunk ki, majd_eljutunk az egész társadalmat át fogó ipari és mezőgazdasági problémák megbeszéléséhez. Tapasz talhatják tehát a tétel igazságát, hogy a társadalmi élet alap ja a munka. A nép mai és multbeli életének összehasonlitásán keresztül keressék a tanul6k a felismerhető és alapvető különb ségeket. Ez az anyag alkalmas a va.16ságreális megismerésére, mert igy helyes ismereteket szereznek a természetről, a társa dalomról. olvasás feladata a tanterv szerint "alapvető isme retek szerzése a természetről és .társadalomról". Meg kell lát tatni a természeti és társadalmi jelenségek okait, elemi ösz szefüggéseit és fejlódéseit. Biztosítani az értelmi erők /meg figyel6, emlékező képesség és logikus gondolatok felidézési készség/ fejlődését. Hozzá kell járulnia a világnézeti ismeret megalapozásához. A szocialista hazafiság megalapozásával ki kell alakitani a kommunista jellemvonásokat. Az !.osztály olvasás anyagában a tanulók a jelenségek természe tes okával ismerkednek meg. A II. os~ztályba.n az egyszerü magya rázat tovább fejleszti az !.osztályban tanultakat. A társadalmi ismereti olvasmányok módot adnak az összehasonlításra, amely b61 a jelent és multat összevetve a mi társadalmunk emberibb képe alakul ki. /Csoszogi az öreg suszter, stb./ A felszabadu lással kapcsolatos olvasmányok a. szovjet nép iránti szeretetet alapozzák meg. Az
-22-
II.osztályban sok lehetőség van a dialektikus materializmus alkalmazására. Pl.:ttAz erdők, mezők, vizek állatai" témán be lül a gólyáról tanulva a tanulók megtudják, hogy.a testalkatot az életmód alakitotta, formálta a körrtyezet hatására. A "Hasz nos növények, növénytermesztési alapismeretek" cimü téma kere tében tovább fejlesztjük az I. II.osztályos anyagot. Pl: a bab szem el:Q.ltetésea növény fejlesztésének természetes okait "" szemlélteti. A kísérlet megfigyelésével a tanulók megismerik a csirázás tudományos okait. A növény életfeltételei között szerepel a táplálék is, melyet a növény gyökereivel a földb61 vesz fel. A "Kádár Géza munkája" cimü olvasmányból megtanulják, hogy a hiányzó táplálék trágyázással pótolható. Ezzel ujabb összefüggések tárulnak fel a tanulók előtt; természeti és tudo mányos gondolkodásuk fejlődik. Az élettelen természet köréből értékes anyag szolgálja a világnézeti nevelést. Pl: nA viz kör forgása0 cimü témában az anyag megmaradását, változását szem léltetjük. A természetr61 nyujtott ismeretek során meg kell lát tatni, hogy az ember értelme és munkája segitáégéve1 urrá lesz a termé~zeten. A társadalmi Lsmer-ebeken belül a "Haj6vontat6k" cimü olvasmány a régi és uj társadalom összehasonlítására ad módot. Ne csak mi foglaljunk állást, hanem foglaltassunk a gyer mekekkel is, alkottassunk ítéletet. Gyülöltessük meg a kizsák mányoló társadalmi rendszert, hasonlitsuk össze a szocialista társada~ommal. Emeljük ki a Szovjetunió felszabadító tevékeny ségét és keltsük fel a hála érzését a szovjet nép iránt. A mun ka alkotó erejét, a szocialista társadalomnak a dolgozókról való gondoskodás'át mutassuk be "A falu élete, A város élete, Egészségügyi ismeretek, A falu és város, Az otthon és iskola" cimü témákban. IV.osztályba.n a természeti ismereti anyag bemutatja az ember tudatos növénytermeszté5 tevékenységét, s azt, hogy az ember befolyásolni tudja a növények term6képességét. A "Ké5szik láb61 termőtalaj" e. olvasmány tárgyalásánál nemcsak azt szem lél tethetjü.lc,hogy a természeti er6knek nagy a fizikai hatása, hanem azt is, hogy ez a folyamat örök, és évmilliók folyamán. következik be. A társadal•i ismereti anyag határozottan össze hasonli t ja a burzsoá és szocialista társadalmat. "A gyerekek
-23-
élete régen" cimü téma feldolgozása során fontos közölni, hogy ez volt a többség sorsa. Pl. ha összehasonlítjuk a mai hely zettel a "Szeptemberi emlék" cimü olvasmányt, akkor Csetneky urban az uralkodó osztály önz6 tipusát mutassuk be, akik miatt a megélhetéséért küzdő kisiparos akkor is kénytelen dolgozni, amikor.haldoklik a fia. Helyes, ha az olvasmányok tárgyalása során a tanulók életü.kb61 példákat hoznak fel, melyek a szoci alista. társadalom segit6 szellemét mutatják. Azt is meg kell láttatni, hogy államunk mennyi és milyen áldozatot hoz a gye rekekért. A dolgozók régi és mai életének egybevetése során fon tos, hogy a jelen életet bemutató olvasmányokat kapcsoljuk a régi munkás-sorsokat bemutató olvasmányokhoz. A mult és jelen összehasonlitásának eredményeként alakul ki fokozatosan a ta nulókban a szocialista társadalom szeretete, becsülése. A ha za.fiasnevelés elválaszthatatlan a világnézeti nevelésté51, an nak szerves része. Az otthon, az iskola, a körny.ezetmegismer tetésével, megszerette·tésével indul a szocialista hazafiság ki alaki tása. A 6-7 éves gyereknek még ez jelenti a hazát. Fel használhatjuk a költ6k, ir6k életének ismertetését. A proletár nemzetköziség érzését a gyerekekben az ünnepekről sz616 olvasmányok feldolgozása során alakítsuk ki. A történelmi olvasmányok a haza, a nép megszerettetését szol gálják. A népköltészet körében a közmondások, népmesék, mondák alkalmasak arra, hogy a gyermekek megismerjiilra nép bölcsessé gét, de nyomoruságos sorsát is. A jelennel való összehasonli tás során a tanulók ismerjék fel, hogy az emberek életében tör tént változás a felszabadulás következménye. A szovjet katonák megszerettetése "A hála. rózsája" cimü olvasmány megbeszélésekor történhet. A többi tantárgyban is megtalálhatók a világnézeti nevelés le hetőségei. Ilyenek: a fogalmazás, Feladata a világnézeti nevelés terén jelentős: a természet és társadalom jelenségeinek megfigyelésének elemzé séhez, a helyes összefüggések meglátásához, a lényeges és lé nyegtelen mozzanatok megkülönböztetéséhez szükséges képessége ket fejleszti tovább. Hozzájárul a környező világ mélyebb és alaposabb megismeréséhez és a nevelóértékü témák feldolgozásával
-24-
a szocialista erkölcsi tulajdonságok kialakításához. A fogal mazás témáját a gyermek környezetéről, élményeiből, az otthon, az iskola életéből meríthetjük, ezáltal fejleszthetjük sz6beli és irásbeli kifejező készségét, értelmi erőit, különösen a lo gikus gondolkodást és a.za.lkot6képzeletet. A fogalmazás tanítása szoros kapcsolatban áll a többi anyanyelvi tárggyal: a gyermek szókincse bóvül,fon tos olvasmány tartalmát a lényeget kiemelve tudja elmondani. Nyelvtan: helyesírási ismeretek készséggé fejlesztésére minden lehetőséget fel kell használni. A kellő gyorsaságu irás lehető vé teszi, hogy a tanuló mondaniva.16ját folyamatosan rögzitse•, Alapkövetelmény, hogy a gyermek ugy mondja és irja le az ese ményeket, tárgyakat, vagy személyeket, ahogy az a valóságnak megfelel. A fogalmazás helyességének ellenőrzése a valósággal va.16 egyeztetéssel történjék. Rá kell szoktatni a tanulókat, hogy a leírandó dolgot minden részletében és valódi környezeté ben figyelje meg, összehasonlításokat végezzen és következteté seket vonjon le. A j6 fogalmazás alapja a sokoldalu megfigyelés. A "Mondat alkotások0 témakörben a közvetlen egyidejü megfigye lés anyaga olyan cselekvés lehet, a.melynevelési célzatu. A 0Mondatcsoportok egysége" cimü rész megkívánja, hogy az egyszerü től haladjunk a bo~yolult felé. Csak olyan témár61 fogalmaztas sunk, amiről a gyereknek egyéni tapasztalata van. A tanító fel adata, hogy a tanulók a dolgok lényegét meglássák és megláttas sák a gyermekkel, hogy a.fogalmazásban szerepló eseményeket, tárgyakat egy meghatározott szál köti össze. Az irás t_a.ni tása során növelni kell a tanulók esz tétikai igényességét is, hogy minden írásbeli munkájukat tisz tán, gondosan es tetszetősen készítsék el. Az irásórán felhasz nált szövegek akkor jók, ha koncentrációt tudunk velük létesí teni a többi tantárgy megfelelő témáju anyagrészeivel. Nyelvtan feladata: a valóság tárgyainak és jelenségeinek helyes ny~lvi tükröződését szemléltetni. A tanításnak mindig a konkrét tények ismertetéséből kell kiindulnia. Meg kell figyeltetni, hogy a beszéd és irás a valóságban létező dolgoknak és jelensé geknek, vala.mint ezek sajátosságainak és összefüggéseinek jel zései az emberek számára. A példaszövegek elemzését, az általá-
-25-
nositások feltárását a ta.nul6kbevonásával kell elvégezni. A szöveg nyelvtani elemzése előtt fontos a szöveg nevelő vonat kozásainak feltárása. A szövegrészletet ugy kell kiválogatni, hogy azok reálisan mutassák be a természet és társadalom életét, társadalmunk célkitüzéseit, szoros egységben a többi tárgy, fő leg az olvasmány tartalmával. A tárgyak ilyen m6don való taní tása alapját képezi a világnézeti és erkölcsi nevelésnek. A nyelvtani megfigyelések során rá kell mutatni a magyar nyelv szépségére, gazdagságára, kifejező erejére: ezeknek a tényeknek hangsulyozása az es,~tétikaiés a hazafias nevelést is szolgálják. Másik fontos feladata a nyelvtannak, a tanu16k gon dolkqdási képességének fejlesztése. A tanítás feladata az, hogy a tanulók . alapvető gondolkodási müvele~ekben fokozatosan mind nagyobb jártasságra tegyenek szert. A dialektikus gondolkodás fejlesztése érdekében az egyes nyelvi jelenségeket összefüggé sükben kell megismertetni. A tanítás során mindig az egészből kell kiemelni a részeket, majd ezekből kell felépíteni ujra az egészet. A szavaknak az egyes mondatokon belüli összefüggéseit is fel kell tárni. A nyelvtani fogalmak kialakításánál fontos, hogy a tanulókban kifejlesszük a fogalmi gondolkodás képességét. Ezek fejlesztéséhez való hozzájárulás nemcsak feladata a nyelv tannak, hanem eredményességének feltétele is. Lak6helyismeret. Feladata: "Meg kell láttatni a jelentő.sebbföldrajzi folyama. tok elemeit, néhány elemi természeti és gazdasági földrajzi je lenséget, ezek összefüggéseit, a társadalmi környezet és ter mészet átalakit6 munkáját. Mindezzel hozzá kell járulnia a ta nulók logikus gondolkodásának és deialektikus ma~erialista világnézetének megalapozásához.n E tantárgy jelentősége, hogy a szülőföld és a dolgozó nép sze retetére nevel. A lakóhely életét kell bemutatni a tanulóknak. Az anyagot a közvetlen tapasztalatokra kell épiteni. A közvet len szemlélet alkalmával a tanulók a legegyszerübb összefüggé sekkel ismerkednek meg, a környezetük tárgyait és jelenségeit fejl6désükben szemlélik, ki tudja alakítani a tanit6 a tanulók ban a környez()világ tudományos szemléletét. Pl. a természet megfigyelése által sok nlya.ntermészeti törvényt ismernek meg
-26-
a tanul6k, melyeket az idealista felfogás természetfölötti lény akaratától függőnek mutatott be. A tudományos alapon meg értett törvények az igai, természettudományos okot tárják fel. A tanulók konkrét tényeken keresztül figyelik meg a különböző ellentétes jelenségek egységét. Pl: folyó épitó és romboló munkája. A közvetlen megfigyelés lehetőségét tanulmányi sétá kon és kirándulásokon kell biztosítani. Ezek alkalmasak az ol vasmányban tanU1:t anyaggal való összefüggések bemutatására is. Pl: felszin megfigyelésekor domborzat és települések helye köz ti összefüggést észre kell vétetni. A lakóhely multjának és jelenének összehasonlítása világnézeti szempontból is jelentős, többek között a felnőttek ~unkájának megbecsülését elósegitjük: • ezzel. Földrajzi. IV.osztályban Magyarország nagy tájainak leg jellegzetesebb vidékeit ismertetjük meg. Földrajzi "képek"-et ta.nitsunk. Ezek tanításakor összefüggéseiben ls fejl6désében, kell bemutatni a természet és társadalom jelenségeit. A tanitá si anyagli>t mindig a jelenhez kapcsoljuk. Bemutatjuk népünk mai életét, alkotásainak, munkájának eredményét. Ezzel nemcsak a tanulók értelmére, hanem érz_elmeire és akarati tevékenységére is hatunk. A földrajzban a természeti ismeretek mellett tár sadalmi ismereteket is nyujtsunk. Megértetjük a gyerekekkel, hogy az ember nemcsak átalakítja a természetet, hanem szolgá latába is állitja azt. Igy pl. a folyószabályozás tanításakor kiemeljük az ember természetáta.lakit6 szerepét. Ezzel szemlél tethetjük, hogy az ember életének jobbrafordulását maga terem ti meg eszével, kezével. Rámutathat-qnk arra, hogy a földrajzi tényezőket a természettudomány és _technika segítségével tudjuk áta.lakitani. A földrajzi ismeretek során rámutathatunk arra is, hogy a bennünket körülvevő világ tőlünk függetlenül létezik. a haza.fias nevelésben is jelentős szerepe van. A szép tájak és értékeink a nemzeti büszkeséget fokozzák. Egyes olvasmányok a nép régi életét mutatják be: ez zel a történelmi ismeretnyujtáshoz kapcsolódik a földrajz. A parasztság életéről szólva feltárja, hogy régen a nagybirtokosok csak saját érdekeiket nézték. Mutassuk be a fejlődést, s hogy
A földrajznak
-27-
ennek el6nyeit a nép élvezi. Egyes gyártmányok és termények világhirét is tudatositsuk. A lak6helyismeret és földrajz tanitása tehát al kalmas arra, hogy a természeti jelenségekben az összefüggések felismerésével, régi és mai élet képének összehasonlitásával az emberi munka teremtő teremt5 erejét és az emberek életm6d jában bekövetkezett változásokat szemléltetően bemutassuk. Álland6 törekvésünk legyen, hogy a tények elemzése közben a tanulók maguk jöjjenek rá az összefüggések felismeré sére, a tanit6 tevékenysége a gondolkodás tervszerüségére irá nyuljon. Nem elég az összefüggések felismertetése, hanem az alapvet6 következtetésekhez is el kell juttatni dket. Pl.: az id6járás alakulása nem egy természetfölötti személy akaratától függ, ha.nem természeti tényezők egymásra hatását61. A követ keztetéseket mindig le kell,vonni, mwrt igy alakul ki tudomá nyos szemléletük. A téves magyarázatok sokszor megnehezitik a világnézet megalapozását, mert a val6ságos okok felismerésének hiányában nem tud megfelelő következtetéseket levonni. Pl.: a nép körében sok helyen élnek mondák, s ezekkel kapcsolatban tévhitek, babonák. Ezek valótlan voltát az összefüggések vi lágos feltárásával a tanulók értelmi fejlettségének megfelel6 szinten kell beblzonyitani. Éles határvonalat kell vonni tuda tukban a val6ságos és a képzelt dolgok között. Itt még csak alapozást végezhetünk, de döntő feladat, hogy a többi tantárgy ilyen cél~ nevelési hatásaival együtt a tanulók gondolkodását helyes irányba tereljük.
3'ntatal lllce&. lk kötrei:kestettiooka·~mlad:ls le kell 'VQl'letat. tart tgr elekul. kt a taml1.& ~108 ~t.e. A ..._ ~~a'Cok eo1t•• •~hMlU.k a .s.i~an
„•..
•se1"1POS~s&-.rert & Y&lóatgoa oltok. .tell~ •JQ>• nem tadaak •Gi"1e1R Jdmrtke~-.
--.ien.
1"Glaul. Pl.a a atp ~ ·&Ok ba1,_ tllnek ~. a ea1'ckel tdtlal.._, ••••••• &aek wal.&Um 90l.U4' aa --" Tllltgaa rei~ a -..aldk '"8181 leUM.-.tt •sftdelR ess.e.. lcell '81daoaJt·~ .• lllee
-.3.
„,.•• u„1 ~1• ~&la'& -1•
1-11 ....S
a Yal~ da e ·lrdp kaa3". DOnwt "4-aast,. hoQ" llJ*i eá1a•••••• •ta1J8111$J1ta ~
a
~-
•••••~~
~...t
A 11D4m548 *'dllfJ! ftggS~'ek t'el~-~. se.i.ttaao. &90 A.tat-
·=-sl...Welae
' 8 · Aet•la ~ ._gye11„. elemef• '8 ~-.
l• =-stl~t!k
•••• ,... „~ -
„_.
••• •
_,..~
A
,_
O...•
megft.~
~.
llaj4.
a ix •• 111 • ••••••
ltuaent &saseftlBaek Al'1te1• .. ..._ *81.Gkoabatnek a taa11Jdk a wU4s
413
~4E81r•
•• •
·~
•
n-
YAi'to.aiia&iek lesi~
Mlkal la Waal re.uYat. LN!k. •Bogy a ~;saet ta. .•••••• ~ ••••• - •• i~ ~ mabeJ: 8B .Qetft. ~-kllnnJebW Jlti• 41R terraéaaK ~g ftQa16ta: • ....., m8'Y114g ~datt ~ a ~ •8881'&lj4k. bogr e fiola* 4• jel...S- kOa&tt · ltapoaol.üt ••• A~ teDft &laseftlggft A'*'
.„
-..1. „
ealalGJI -stt.,.Use1 a taaalék M~dnelt
-~ ~
"1tr~ ~·
el ICket.,... a
~..-.
a~
..S-.
~ti
r.is...,.„. Mo
alPllf*
~al.
-1Jik
naae a Wk•••••tl" adpA oaelMj&lek. ...._ 6n.4kel~Uk 'Nlta• .ho&J'a ~•..~ 4a bll~a l.letnek &1811„ Ja a awalla. A ~.geka't alko-.5 e~ •mk4J·daak •mesft81811actker elftsan. a oaa1'4116l. tn4uluak k1. ·majd elJu• AB•188 ftllfolgoa~
timlt ea egJoo t&.adal.11at 4tr04.JS lpaai 4a ~eondoot'tGl p"111.~ megbeoaélóedhea .• rapeaRalba"J~ tahttt a tdtol lgm1~;,W• •. bot,W n ~~a4al.rll ·dlAt&. ,alapja a mnka. 11 IMlp mat da 12Ultboll <§letdnakB~t~ .~ ka• asedk a "81:m16k a '811..,..tll da 81,apyed ldl11Dbadaa1tet,. Sa ea anpg alka'l- a ft16atg -0.la mgtaml'dalft. met lsr WJU 1••••••••• a tmftld~11. a
-
•
11.oatrtS.Jltm
·-* 1-tft.Sg vaa a 4lalektllma mate-
ztelbmus aJkal~.
Pl.: ••
...antt. ~.
91aek a-
1dal • tlflat'a be1G1 a .~ 'tmmlva a t...alók mutu4-· .JGt. ~ a 1*1talka&cn • dle~ cleltlte&..._ ._.._ a .ba.~sba.A -ua.aoa llDlda•• -
llD_,.... --~ altWI,......•
olall ~-
leea•JUk aa 1•• Il.o."41.JO& ffl1idd•
a~
kuetdben tov&>b flt.3• •J'SSO"• Pl.: a bnbszec el•
f'eJleaatéadaek ..-aaetea okai'& aaem-
WlteU•. A lllláln 18€11tQ'814adwl a •...i4k mst...tk e ·~
okai.•. A BOl\ta7 dlewelld•lel JllJ a -1414ksa. mlJ8't a. llO'Wla„ ,.......
~)'08
ao-• .„,..1 a f'8l.4W _.
ftd.. A •••
Gdaa ~··
al.Dl o1Yaa
~na
at'afb51 mstmulJ&< .• hosF a bl&.J8Ó -LU.sk aat pó~„. Baael QJ•atJb OStlae~oek t~..&'fllnok fttl a
...a.dk
ell'U.J ••••••• tejlftcllit. Ida 418'1•1•
U
48 ~1108 .•••• ~
....i•n. n.:
aaold13• a ftl.'484..U oldi '&da4bm • ~ __..ad._
-Sllk
•~a •it ••
aD106 ~•at't
..U
wO:&oa48't saemldl• ~~Uk. A.~~ nJQ,J--• , ••••.•••. ...._ •B 1d'Matal. hogy 88 ~ 4..-1.• 48 „k.418 88Sl1'84sfwl un« lw • -...S888tan. lt *8a4alm:l 1•••• tek. belfJl a •1183ównta'6k.• almll o1~7 a ~gl d:auJ tftZUtJ.éi.61om
Usaaehoaonl1"86h a4 módot. lle esek ml toalol.junk fU. l<„ bl!ID8m i'bglal~ a -•l la. elko'ttflOOt.mtt 1"4lete't. GJ'f.D.81.teaetlk mas a lda~JOló t.nrsndalml 1'8Ddaaez-t.„ heeonll~
oaese a esoc1el18*a tf'~sodclor.>-
- 29 -
me:a,.
Bnmljtlt kl e. ilaovjet-YDI& telaaaba411'6 t:evdkm.lJEé. tis kelt.&Ok fttl a b.Ae dntfeó• a aaoYjet .n@ lr&rt. A :nJnka alk0t6. ei.j6t,. a aaocla.Uno ~a 4G1.smcSka$1 Ya16 mtGBBllk be •A~· dla 'te:1• A ·~ tnete. Bgd...SS0811 s•••••.• A i'al11 tfs ..-a. Ila oltbcm t•ote• olllllt'llltMm•. ff.-WJbm a termdeaeU batmltu&~a
i....U ~
'8
•
.._.
nMdn~
t.udatoa
_.._1'843'*•:
~ - ••••••• bol'Ol~ld. 'tlWU• ••••••• mlBJ•• A "Kft•lltleQ. 'IDl'llReataJ• ·dha ol~
„ ...ui~a.
l&eda.Q. •••••
DeQ" a ftaSkel •••••••.
...,.,....
..,_..
Olalt tta t1'wmtlli41t roi~.
8!!t!Smr ate a·~ ·~
A~
,. •••
~
~
bogv • ....._ • ad s.a•. llOsr • a
~
-~.-.-kell ~'*4.i ldSWtnaa .•••
·ia-
8llOW08
6a ·~ mlllD7'aégl ••••• _ ea la1etanatltoaó pnWlll1Dt ---~
a karAJ881'
"'1~
8'-1. • ••••••.•• •• •••• al„ ml.,....._•••.••••.•••.„ te~aa..
.~
••••
.• Afttl„
a~~ 48.tok·
.•.•••••
·aef4 neNltfaRJ8a
la. Bsm belUl a lrowmad.st.e edtUl.oa t;aP
~**
adn*
,._,lmll jltlulnla a ~&k
91~
Wal..nkltdea le roata&.: DW1eaad;gte1~esl:td.an.. pan--
~
---·
taml·lllat..AB
~411
~
anallenó....,_. tretl newlnt a atnlla a valóa4g MD-
DekGBel'IUletdW kell Jdlndldnt„ a a.·18'J111i• 84sl tul~at4' lall 9lasaCJal .• E M:~ •.••••.•mgtanul.je a tmal6· l...,.telt a fD8korle:t1Mn kalsrml • A ftl1a48'tak ~114adt tmL&Omd kell V~
,.,..4'aá .i.
dal.... .........,..,.
ncet. 41ettfl1 ·weu. ~'takat e ~rcak érdolall Makarébe balJlllJWt ti189'· tasostlk o _,bbl 'L9Qt>on ·tmui- t81rn •. A ~· Yl~ae~t ~3*• ha a bel.JG&. A
as-. -~r6é
tmd~aael-4wmet..1Uit a va16a«g •••• tellaatrdsdn.
mau)tle.681
oas-.
-„-1~ ~t tanalaaas4k a t4rscJ4el• a• .-aaggs. "lmlntkoa«aolc ftll~. iael_. a lebetff ~ tellaomQ~ .DeQ' •••••• kell tOJ."4ltml .• }Jbg A·~
rew
m6dca tört.4.S
ellS•glti
elkel~.
taateJrlaUtrta 911'-•tdaek "-Jleaat&t.._.
Gsaao8* ._.~
.„.
-t.mu:lbk a -6~
„. m.mtJt-.a
_
JI* té•••• A
a
-••
aa
••••••••.•
&ls8e
e1Ra,oa
• -
•••••
~
V'1MBibt4MllJ'dk da tlae•k Qe'tdt ta.
at..a~
1181~.
.u_. -..a.aa...s,.
kel1 ~~dlai abboa• 1Joo ·.IM1flto14alum 1188lebGsF .._,_
.u~ ••
e·~
A ~-
t1SJ llllU
1•••• a·~ ealkat
-·
„ •••.•• -.2sltm .,_„ ~ ._.. 1nmt p........ ·~"86a· a~
d~: "8Di'CÓ9011'
Snl••!t -·-
ml· !114M@fMttla boaa5
„„1a
a ld.111'8
~ •nas:v ftl141mPll
.„
~--.
111111111
..•a...,..... -
••••
n.
dolsDBa* te1 a ~altaAuUa
ftnde•tlft. BB ·arra la ri1dl.4gl't• llllJm lft wl• 8'b411J" tol~ taJ.~ pdl~ a....i§at 1~-~
„
a ••• dó<&
ki ~ ~'t~ ~a
laR
.......,_
„,.....
._,. Ullwl •1.-ulll'BllA*81
-.J.éai
G&&W'tlkal l&Uauket .la f'ejle~
311&. ••Wenoallc a ~••• a M»a~saeu mtla.U:otliaok 8'1·•~ -'padd• .t~Ok ve1atl •-· b8aea a né~ aaeU ~-~-la •Ml~Uk.
as btd.~
a da18
. ·~
a..-
.ia. énelmt ha~ ltel1 kftltm&. a .._...._, l&r Mll ·~ • •aloltb• 1.-.nTal~ • ..-. Ges7„pftl •• -.
..,...,
d.s1o1t "adt&afaf.tk 1,~;~--
rei„.
ballMtBYa ellll1Jltllllk baw1Uk a aép áa a baaa ~t • .A ltaaoe ~· houtt .il j~e a kös.össógl éraéa ldalekl~„ El ·i.u. 4ml e ~ t6a.ak _... hogy e m,e-
nkek --~
a adpaa1oke:t.
4a ~'t
88
tinekláBe ln:
eaael aeaaeU e.-ajtC-• fttjleea~JUk. hlo~)GD a nép„
- J1 -
..s~~
4a1 DBCBeU k1llturónk ld.~6 •llllll elemekkel va16 m&l~•
tt Se l~n7be•md.: toaaf18 el~
e be~
__ .•. ~'-
n~~tele
a1~4R. ~rtllkbeD A
„
je1entRoooi 'tán;;ezf)je. A
a tanulók 4rtolmt err,_ teM• 1dnJG&e• a t>ok0Ba•mlle'* • '1•*-1 eaJ-4•· 1a. aa JA ~oa • ·~
ftljl~
-
.u~aeu
11!!R!!!!WI tml.~
1fll edc6lod tul~ A 'teulókm~~
a taml611: 4.te1rd kdpee-·
'*l~
1'18ft1t1aa ,._
,...... 1"ttla4d.
aekolWu f!e-Jleastdafllak elR •kell
'8
sasltad• .boa84kell jliwlnta a aaoelel.lllta jelJ ••• ·a4ao1t ldal.eld~. U UU. ftt31eaa •••. a •--lóld>ta a ....._._ Qn eaa11A3.Saak •sfttl.vt M•ad-
-· -u.... ~~ •··-* 1~..-. ..._.„ _..,.
A
Boaattke11 j~a.
e1ftld'tl!s&Tal..
1~"1mk as
Clddllaal ~ llkkR ~a
118_.
-·
mg le
eaatlUkal...idabaa la
•
•••••• ~tolt-e aaw14e& 3A ll'8ad.J* a •mulókat. 111111•
ba. .....3"888Dl -~.
a f'e18flatak· al,•
f~~
~ •aol_,.. ••a ~..u. el.ia.dafn. aega~ooal ••. fi ~ tssl!J•M!dt!IS M•-*Plt ~s.~lloo aa * t'eJlenteni a tmuldt& •.-is .sa3• a •mvl& ...._kl~ :eaf& ~
blgada aQldQ.l l1t11
--~al .„„.-
nftt.1'. ~
~al tellr.el~se .• Fe~· lw...S 'kalla tevlólt Wpaaadd• és ~ 6~~ •••• _.. a tanlU.C •4'blat YW~a't •. r-&Jaoltat
un
alkatmmms. M
•••...,. „. -17
emu
ldlaf:J&'l a pelf111Jr1*tl•
Ml&aSeJ·ftoe'114..,.... .8'ga. l1og- • 'itm816kat a •gti8'81'8éa. en.nek alapjtín a UnJeaaa tallec~réa1nés 'tt1..,_U ~ ~ kf•'tetl• mf!l&tha'tja as eleit éa ~ ~,.._
.se~
.....,Gal't
Jf14&. A papiftlmlla tdll~ doaa~. lllrR a poo~
-1.aaenw& kl._jleestéoéz-e.
alkalllGS ol:yen Grk6lcsl '81.c.j-.
tekel'ékos~. J'Onal~
tlootoo('.\6 do
a USS"tas(~.
l
- }2 -
a mstlgyeléa ds a pon'tom~J'.gldf-.J~adre alk&l~ l• uj tanterv e12:7uj tantli:r~'l ~-a .~JSl!S&Mf!lttla ftlecl&$ti •Bl~~ a tanulókkal a wr;.~aseu 4s t!ine&alml •el&a§e eleal Je141118ée.est da 5ame~oott. 813.-gl'tenl ·lnellll -311& 4a lcU"e-Jed
~-aé-
teJleatdet&; •••• 1
„ azoolalle-
bat&a4j~
ta 'd.J.4'Jnf8GC --~---· B relala"*a• a t.Ubltl ~. IR1eg •al.~ 48 a ••••• 1.U f'otilal• ~al. -lfel2 ~W .• B ·~ ftt1b1U e ~fSlllók IZ'fleklliMd'C a ft.atJtal amlta b«at. ~--abrl tu.1~ llaln.aewl. seatU e taauJ61dten • eds61cal tu.114.1._. ~.alald/t&d:~.• a Wtd a 'taltd& kOzr•JU~ a ae4J.>et., Ji81'1d.je "'-' ._..UJt,at l~Slldg
sa~.-.~. a
ae.-
ze ~~la
aesa~AllklMm.
.,..... la ~1.at.el •11*
Bek -..
„•••• ,..,.
ett ~~
A
.„.„~'400•oaa11~
n
'118k4•.
kell. 1'131.eaawal tHmlhUlt e IW1~ •. ftgJelmas4-. eomMlllllk4J~
tanflllk. Blattaoft~
...r
k&t kell toj1~J
.••••••••
e ea
·~· --.
•-
da
.beaa re~wtd•
'8tllBmZt5ae lrt.14n a llammlmteta edlOl<*l tu.l·eJ4~ Upaaol~
a moapJ.-. _._
a ~:emlaQ
ee
a ftatkel ..ma vdmaés6-
Mk 1--3tft. A SllU1BMA.. e 880Ciall,!"'8
~
bhetJ• al.. 11a la w~· n-
~
altard. M..._ • ldktt\llaJ4aanak -~w~
• a-
••
„bb ol,m aeve16al. fttl.at.a~ jel61-. a ~• ~aau .• .-Oloa&. alalm.14• a fttJ1t'..SSil8k •••••.• a 88altaea!'baa. A
ftlllkat •Dik• a tam4dk 41e...,«*»alt ~-
ana
~u-··..._
---·
~
a poalUY Jell...,.'fllolln
.n* pllMltWI ..S.uak.
~=
ll!ialetd."• •1:1' 1HllrDflt a --eaeti
·lr&:ael
••••
AB eaatfU-ltal 1.
künJOSGt alkalmt.e
~*•
a t&rQOk.a jelea aadpa1- 4••••it4tu8Uk a tenul.ókke1. A kam10zl'.
*-•a•&8Ber\ e. ~· 8)1JD
Jelen'tffadge BaGY tl ~~CU4o-
1.•••• wtc atapjeiaalt
1-*'~'l.esln ftn1tos.
- '' laoQ a UmUlók a ~aaet
ló~i>m tl~ljék
t és jel8DSÚ• t a va-
-&.~
tat;. ·caek l&v ~tank
-
&.mzaf'~~
"'sak t»~sélleZ„ a YlL~ -~~ da ~A'toa tethe:tós~m mslaaeroaéhea. A a1Mk. ..,_ DOS halJJ:'G ~jenek;. 1Q & ~· a ~taa~ 1:D4Ják me;ft.Qfllal• A ZIJ.oas'Ctt.l)'lHD "'A lekÓ1-17 '1~· elmll ~f.W 'tml't'8e _. a 'tmu1.6k --~ a gp'íft maJta mafl~ m.mka A 4olgosók nmk:Uftaa'k mal~ae e1apj6D newllte~ a ~ólce• dolgoa& aaDl.elk lé.Sze. A lakóbel7 és ~ "-l·'&Asa ~~ a aaU1Rm14 és népe -.Sbea: • abaaaflads
daa...,.._.
Ua,._1'.
~ l&4n
Jd.~.thoa
••••• .
un
~.'',
'
..
a tif48kUlma llfJ&Ute.1.1•••· Y114gatlt01Ze na-! a aa&JA&U /Ga((t G:.111&Pfd é• llaanftaa m- i
~- "".·.··4.•·1·. -1nl
*
'*:t..okt. ··•·· ..".~.······.• ..··•·· ··...·.·:···· ".···· a •...·
i
·.*
..•--.· ... ·.·... ·.·· ·.···.3.· ·.alál.·· ..•·...· •_.1f dla1ctkUlrDaU\. ··•mat.er:lall· ·· .._ ~aftet ~ ..,.._. i -- aleplll1ft1Ws.. a aaoel·al.l.na ..._... jellemaíl aal tala.jckm&A- 48 -~ Jdalatd.Uad~ Jelöli mg. Illat ~ kOftlteláyt. A 1WSL~IMR &a ~aff.. Ma ~ a ~80Tá alalall Id.. M l.*°1a "'1• .ia-. hos7. a Wd.1:&8 áwt aldt. ~ ~ llmMYa1 a tsa1Jdk&'t a 4lalek1dlmB ~tlll88111 911~
~--M.
afaet el.ftké•ttll. ~ alaS~aU 'taal~ld. a 4laleitUlme ma'teftallata Ja
mnk...
-
·..
.-n.„'
allf)l8tBZ'Otekkel
~«
alkalaaa •.•,.. boQr a111JJalC1enlc;J'* .•
de oaak dcltGr„ '1a a 'ttml.tókfS--.oteaea ••• k.anS.k en ntdt •8981.ósiti~
n ll ..,~ 11 ,•fft . A.····.··.. ..••.• ::J•.·~
• •
L .a.· '.
• •
·•
u· •.. .~ 1
• • • •• • • • • •
•• • • al.a5 ~~
~--
•••••
.••••••••••••.••
·• •••••
• • •
•
••
2o-J3
