Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896
Évkönyv 2007
HERCEGHALOM Gesztenyés út 1. telefon/fax: 23/319-133 e-mail:
[email protected]
GÖDÖLLŐ Isaszegi út 200. telefon: 28/420-366 fax: 28/430-184 e-mail:
[email protected]
Felelős kiadó: Dr. Rátky József főigazgató Készült a Városi Könyvkiadó Kft. üzemében, Gödöllő Felelős vezető: Solti Alpár ISSN 1585-2393
BEVEZETŐ A 2007. év ismét nem kedvezett a hazai mezőgazdaságnak. A fagy és aszály évszázados áttekintésben is ritka „egyetértésben” csapott le a termelőkre. Ezért már nyáron láthattuk, hogy a felszökő takarmányárak súlyos helyzetbe hozzák az állattenyésztőket, főleg a sertés- és baromfiszektorban. Így is lett, sajnos nyár óta meglepetés nélkül zajlik az akkor előre sejtett forgatókönyv. A jelenség hamar „begyűrűzött” a kutatás+fejlesztésbe, ámbár nekünk régóta nincsenek túlzottan optimista elvárásaink, akár van természeti csapás, akár nincs. A velünk kapcsolatban álló vállalkozások kivétel nélkül megsínylették ezt az évet. Tisztelettel kell megjegyezni, hogy partnereink többsége nem tette le a fegyvert, hanem előre próbálnak menekülni, és az innováció eszközeivel azokat a szakmai tartalékokat keresik, amelyekkel a gazdaságos termelés hatékonysága fokozható vagy legalább a veszteség csökkenthető. Mindez meghatározta Intézetünk feladatait 2007-ben és bizonyosan 2008-ban is. A szokásos kutatási programok mellett (közel harminc tudományos közleményünk jelent meg) megszaporodtak azok a témák, ahol az alkalmazott kutatások új és régebbi eredményeit a gyakorlatba ültettük át. Szaktanácsadási tevékenységünk sokkal intenzívebb és formalitásoktól mentes volt, mivel a termelésben dolgozó partnereink, barátaink fordultak gyakran hozzánk égető problémáikkal, amikor a közös gondolkodástól és a közös újításoktól várták, vártuk a megoldást. Mezőgazdasági alkalmazott K+F pályázati kiírások idén sem jelentek meg, az EU 7-es keretprogramban szintúgy nem találtunk állattenyésztési prioritást, tehát nagyon mostoha körülmények között kell a kutatásokhoz a pénzügyi alapokat megteremteni. Amikor mégis pályázhattunk, komplex témákat nyújtottunk be, az utóbbi években megszokott módon közösen az innovatív vállalkozásokkal és más kutató műhelyekkel. Újdonság, hogy az állattenyésztés-tudományt egyre inkább beágyazzuk interdiszciplináris munkákba, ahol a különböző tudományterületek együttműködése a termelés minőségi fejlődését, hangsúlyosan a fogyasztót szolgálja.
2 A nagyon nehéz esztendő megerősítette bennünk: a magyar állattenyésztés számára csak a minőség biztosíthatja a jövőt. A minőség fogalmába az egyediség is beletartozik, amelyet hazánkból a hungarikumok visznek a nagyvilág felé. Munkatársaink 2007-ben is kiemelten foglakoztak őshonos háziállat fajtáinkkal, amelyek a jellegzetes magyar termékekhez adnak alapanyagot. Kutatásainkkal hozzá kell járulnunk e fajták eredeti genetikai értékeinek megőrzéséhez, és piaci szerepük növeléséhez. Mindkét cél a magyar állattenyésztés hírnevét öregbíti, és segíti fennmaradását. Hazánk az Európai Unió tagja, így természetes, hogy állattenyésztésünknek be kell illeszkednie az európai mezőgazdaság vérkeringésébe. A kutatók számos kérdéssel szembesülnek, és a gyakorlat gyors válaszokat vár. Európai kollégáinkkal nemzetközi programokban veszünk részt, ahol az együttműködések több évre nyúlnak vissza és – valószínűleg – tekintenek előre. Viszont nem feledkezhetünk meg az Unión kívüli piacokról és a K+F lehetőségekről. Gyorsuló tempóban, szélesedő palettán végezzük fejlesztő munkánkat a harmadik világ néhány országában. Törekszünk arra, hogy a közös kutatások a szegénység elleni küzdelem és a közélelmezés szerves részévé váljanak, valamint arra, hogy a magyar mezőgazdasági vállalkozásoknak – a mi kapcsolataink révén – új piacok nyíljanak. Főhatóságunk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sem hagyott maga mögött könnyű évet. A bajok közepette tapasztaltuk, hogy a Minisztérium egyre többször veszi igénybe kutatóink segítségét szakmai anyagok összeállításánál, új koncepciók kidolgozásánál, európai uniós támogatások előkészítésénél. Vélekedésünk szerint az FVM kutatóintézetek mindegyike alkalmas a maga területén erre a szerepre. A magyar mezőgazdaság fejlesztése a tudomány oldaláról új lendületet kaphatna, ha kutatási programjaink tervezése összehangoltan történne. Ma még csak reménykedni tudunk, hogy a szakmai bizalom a támogatások növekedésében is megnyilvánul, miáltal nem a puszta intézményi túlélésre leszünk majd büszkék 2009. elején. Rátky József
3 FŐIGAZGATÓ: dr. habil. RÁTKY JÓZSEF, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ ÁLTALÁNOS HELYETTESE: dr. habil. FÉBEL HEDVIG tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ TUDOMÁNYOS HELYETTESE: dr. SZALAY ISTVÁN tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KREITL ILONA KÍSÉRLETI TELEP VEZETŐI: RÓZSA SZABOLCS LACZA PÉTER GONDNOKSÁG VEZETŐK: KURUCZ ISTVÁN LACZA PÉTER SZAKTANÁCSADÁS: GYIMÓTHY GÉZA BALOGH KÁROLY
4 TENYÉSZTÉSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. GYÖRKÖS ISTVÁN, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) dr. ANTON ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BALOGH ORSOLYA, tudományos segédmunkatárs dr. BORKA GYÖRGY, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. EGERSZEGI ISTVÁN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. dr. hc. habil. FÉSÜS LÁSZLÓ, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) dr. habil. GÁBOR GYÖRGY, tudományos tanácsadó, az állatorvostudomány kandidátusa dr. KIRÁLY ALBERT, tudományos munkatárs dr. habil. KOVÁCS ANDRÁS, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi tanár (DE) dr. KOVÁCS KATALIN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. habil. KUKOVICS SÁNDOR, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (NyME) dr. MOLNÁR ANDRÁS, tudományos munkatárs dr. NAGY SZABOLCS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. NÉMETH RENÁTA, tudományos gyakornok NÉMETH TÍMEA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató SARLÓS PÉTER, tudományos munkatárs TÓTH FRUZSINA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató VÖLGYI-CSÍK JÓZSEF, szakalkalmazott dr. ZSOLNAI ATTILA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.
5
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. FÉBEL HEDVIG, tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) ÁCS TAMÁS, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HAJDA ZOLTÁN, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HERMÁN ISTVÁNNÉ, szakalkalmazott HUSZÁR SZILVIA, tudományos munkatárs KÓKAI MIKLÓSNÉ, szakalkalmazott LEHEL LÁSZLÓ, tudományos segédmunkatárs dr. MÁTRAI TIBOR, tudományos főmunkatárs MIKLÓS SZILÁRD, tudományos munkatárs MIKLÓSNÉ HARCSA ANDREA, tudományos segédmunkatárs REGIUSNÉ dr. MŐCSÉNYI ÁGNES, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa dr. SIPICZKI BOJÁNA, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. VÁRHEGYI JÓZSEF, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÍGH LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. ZSOLNAINÉ HARCZI ILDIKÓ, tudományos munkatárs
6 KISÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. SZALAY ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) dr. BARNA JUDIT, tudományos főmunkatárs, Ph.D. BARTA ILDIKÓ, szakalkalmazott dr. habil. BÉKÉSI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BÓDI LÁSZLÓ, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs BODZSÁR NÓRA, Ph.D. hallgató dr. EIBEN CSILLA, tudományos főmunkatárs, Ph.D. FARKAS ZSOLT, szakalkalmazott FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA, tudományos munkatárs HARKA LÍVIA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. HIDAS ANDRÁS, mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs HORTI CSILLA, tudományos segédmunkatárs KASPERNÉ dr. SZÉL ZSUZSANNA, tudományos munkatárs, Ph.D. KISNÉ dr. DO THI DONG XUAN, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs KŐRÖSINÉ dr. MOLNÁR ANDREA, az állatorvostudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs dr. LIPTÓI KRISZTINA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.
7 PATAKINÉ dr. VÁRKONYI ESZTER, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs PODMANICZKY BÉLA, tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató dr. RÉVAY TAMÁS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. SÜTŐ JÚLIA, szakalkalmazott SZABÓ ZSUZSA, tudományos gyakornok, Ph.D. hallgató dr. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ, tudományos munkatárs SZENTES KATALIN ÁGNES, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató VÉGI BARBARA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. VIRÁG GYÖRGYI, tudományos munkatárs ZAJÁCZ EDIT, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató Szent István egyetem, Mezőgazdaság- és Környezet-tudományi Kar, Gödöllő Kihelyezett állattenyésztési és takarmányozástani tanszéke Kisállattenyésztési és takarmányozástani tanszéke Génmegőrzési és nemesítési tanszéke KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Kisállattenyésztési, takarmányozástani és génmegőrzési tanszéke Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár Tenyésztésbiológiai társtanszéke Takarmányozástani társtanszéke “ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS” SZERKESZTŐSÉGE dr. dr. hc. habil. Gundel János, főszerkesztő Regiusné dr. Mőcsényi Ágnes, szerkesztő
8 Rendezvények Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata az állattenyésztésben hazai és nemzetközi versenyképességünk javítása érdekében (innováció és termelés) A „Magyar Tudomány Napja” rendezvény-sorozat részeként november 12-én az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben (ÁTK), Herceghalomban a Halászati és Öntözési Kutatóintézettel (HAKI) közös konferenciát szerveztünk. A témaválasztás hátterében az a meggyőződésünk állt, hogy a termeléshez hasonlóan az agrárkutatásban is új szemléletre van szükség. Amellett, hogy az EU-csatlakozás újabb és újabb megoldandó problémákat vet fel, 2007-ben olyan megrázkódtatások érték mezőgazdaságunkat, amely az alkalmazott tudomány és az innovatív vállalkozások részéről azonnali, összehangolt lépéseket kívánt. A mezőgazdasági termelésben dolgozó vállalkozások és a tudományos műhelyek napi kapcsolata elengedhetetlen. A kutatási eredmények hasznosulása akkor a legígéretesebb, ha a témák tervezésében és kidolgozásában a vállalkozások tevékenyen részt vesznek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) e két kutatóintézetében ezt a gyakorlatot folytatjuk már hosszú évek óta, és az eddigiekről kívántunk a szakmai közvélemény és önmagunk számára egy rövid áttekintést adni, valamint így adtunk lendületet munkánk hasonló szellemben történő, még hatékonyabb folytatásához. Rendhagyó volt a konferencia, mivel az előadásokat nem a kutató kollégák, hanem a partner vállalkozások vezetői, munkatársai tartották, hangsúlyozva a fejlesztési eredmények javító hatását a termelésben, gazdálkodásban. A konferenciát Máhr András úr, az FVM közgazdasági szakállamtitkára nyitotta meg, aki előadásában a mezőgazdaság számos ökonómiai összefüggését világította meg, és szintén az agrárinnováció új szerepét, új feladatait emelte ki. Személyes megjelenése szintén a téma gazdasági fontosságát emelte ki. A Váradi László (HAKI) és Rátky József (ÁTK) főigazgatók bevezetőjét követően a takarmánygyártás, a halászat, a multifunkcionális tógazdálkodás, a haltermelés fajtaösszefüggései kerültek tárgyalásra a K+F tükrében. A „halas” témák mellett helyet kaptak a sertéstakarmányozásról, sertéstenyésztésről, lúdnemesítésről,
9 őshonos fajtáink hasznosításáról, szaporítóanyag-termelésről szóló előadások. Ezúton is elnézést kérünk azoktól a partnereinktől, akik nem tartottak előadást, de – hála a következetes és kiterjedt együttműködéseknek – ha mindenki előadásban ismerteti a HAKI-val és az ÁTK-val végzett közös munkát, akkor több napos konferenciát kellett volna szerveznünk. A választásnál elsődleges szempont volt, hogy minél több témával jelezzük a kooperációk sokszínűségét. Nekünk, kutatóknak nagyon tanulságos volt a találkozó, mert – a mégoly szoros munkakapcsolat ellenére – a mi látásmódunktól merőben eltérő szempontok alapján hallhattunk az együtt művelt témákról. Az ülés elnöke: Máhr András szakállamtitkár Bevezető Váradi László, főigazgató, HAKI Rátky József, főigazgató, ÁTK Máhr András, szakállamtitkár, FVM: A fejlesztő munka megújítása a mezőgazdaságban Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Rt.: Innováció a takarmánygyártásban. A gyorsaság szerepe a fejlesztésekben Müller Tibor, gazdasági igazgató, Szarvas-Fish Kft.: Intenzív haltermeléssel a hazai halfogyasztás növeléséért Slezák György, igazgató, Hungapig Kft.: Piacorientált tenyészállatelőállítás és sertéstakarmányozás Lévai Ferenc, elnök vezérigazgató, Aranyponty Halászati Zrt.: Multifunkcionális tógazdálkodás Akácz Balázs, igazgató, Holstein Genetika Kft.: Minőség- és üzletfejlesztés a szaporítóanyag termelésben Borbély Gyula, ügyvezető igazgató, Jászkiséri Halas Kft.: Új technológiák, új fajok a hazai haltermelésben
10 Tóth Péter, igazgató, Olmos és Tóth Kft.: Régi sertésfajtánk, a mangalica az új piaci környezetben Tankó László, igazgató, AGROPISC S.R.L. (Székelyudvarhely): Magyar pontyfajták az erdélyi halgazdálkodás fejlesztésében Péter László, igazgató, Kolos-Agro Kft.: A magyar lúdnemesítés jelentősége, tudományos és gazdasági háttere
11
„A Klímaváltozásra Adott Technológiai Válaszok Egyes Baromfifajok Tartásában” című projekt eredményeinek bemutatása Gödöllő, Méhészet, február 9. Kőrösiné Molnár Andrea: Bevezető Szabó Zsuzsa: Fiatalkori hőkezelés – brojlercsirke-nevelés Kószó Tibor: Fiatalkori hőkezelés – pecsenyekacsa-nevelés Horel Károly: Fiatalkori hőkezelés - növendék lúdnevelés Podmaniczky: Béla: Fiatalkori hőkezelés - nyári ciklusú tenyészlúd termelése Horti Csilla: Hősokkfehérjék expressziójával kapcsolatos eredmények Szabó Zsuzsa: Fiatalkori hőkezelés – hormontermelés Végi Barbara: Fiatalkori hőkezelés - a gúnár ivarsejttermelése Szabó Zsuzsa: Takarmánykorlátozás – brojlercsirke-nevelés Kószó Tibor: Takarmánykorlátozás – pecsenyekacsa-nevelés Horel Károly: Takarmánykorlátozás – növendék lúdnevelés Kőrösiné Molnár Andrea: Fiatalkori hőkezelés, takarmánykorlátozástesthőmérséklet
Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) tavaszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, március 23. Békési László: Méhegészségügy és a tenyésztői munka kölcsönhatása Békési László: Atka tolerancia, Nosemosis elleni védekezés Szalainé Mátray Enikő: Méhészeti Nemzeti Program méhtenyésztési feladatokkal Zajácz Edit: 2006. évi fajtavizsgálati eredmények
12
Magyar Parazitológusok Társaságának kihelyezett ülése „Méhellenségek és a köpü állatvilága”. Örösi emlékülés Gödöllő Báldy-terem, május 9. Békési László: A varroosis elleni védekezés napjainkban Békési László: A génmódosított növények és a méhek Szalainé Mátray Enikő: Méhészeti kutatás az ÁTK-ban Zajácz Edit: Örösi Pál Zoltán tudományos pályája
MMOE őszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, december 1. Békési László: Környezetváltozás és a méhészkedés jövője, Eu projekt javaslat (Brüsszeli beszámoló) Szalainé Mátray Enikő - Zajácz Edit: Tenyésztői feladatok, sajátteljesítmény eredmények Molnár Szabina - Békési László: Immonológiai vizsgálatok méheknél Török Éva - Bodzsár Nóra - Révay Tamás - Békési László - Szalainé Mátray Enikő - Hidas András: Genetikai vizsgálatok tenyésztelepi állományokban Zajácz Edit - Szalainé Mátray Enikő: 2007. évi fajtajelleg vizsgálati ered-mények
13 Tudományos közlemények A NÁTRIUM JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY, ÁLLAT, EMBER TÁPLÁLÉKLÁNCBAN Anke M. – Régiusné Mőcsényi Ágnes – Lösch Erika – Müller R. – Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 183-192. A termőhely geológiai származása szignifikáns mértékben befolyásolja a növények nátriumkoncentrációját, annak ellenére, hogy a nátrium a trágyával, a foszfor és nitrogén pedig a műtrágyával kerül a talajba. Németországban a kolocén öntéstalajon termelt növényállomány tartalmazza a legtöbb nátriumot, míg a synite, gneiss, porfir és gránit mállástalajokon jóval Na-szegényebb a növényzet. Magyarországon és Romániában, a szikes talajok vegetációja nátriumban gazdag, míg a triasz mállástalajokon a nátriumban egyharmaddal szegényebb a növényállomány. Az árpa, a búza és a vöröshere, valamint a rozs, Natartalma Németországban és Magyarországon közel azonos. A fehérhere (Trifolium repens), angol perje (Lolium perenne) és különösen a lándzsás útifű (Plantago lanceolata) tárol sok nátriumot. A vadállomány téli legelőjének nátriumtartalma 500–1600 mg/kg szárazanyag, ezért Nakiegészítésre mindenképpen szükség van. A levélben gazdag növények több nátriumot akkumulálnak, mint a szálas, levélben szegényebb füvek, vagyis a nátrium a levélben koncentrálódik. Virágok, a gyümölcs és a legtöbb mag- és abrakféleség nátriumszegény. A különböző növényfajták nátriumtartalma a vegetáció előrehaladtával áprilistól júniusig csökken, a csökkenés mértéke a tavaszi kiindulási mennyiséghez képest 25–35%-ot érhet el. A JUHOK SURLÓKÓRJA : 4. A PRIONGENOTÍPUSOK GYAKORISÁGA MUFLONBAN, VALAMINT SZŐRÖS ÉS VEDLŐGYAPJAS HÁZIJUHOKBAN Anton I. - Zsolnai A. - Fésüs L. - Kovács A. - Kukovics S. - Molnár A. Oláh J. - Jávor A. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 610-614. IF: 0,1555 A szőrös és vedlőgyapjas házijuhok, muflonok és muflon x házijuh keresztezések priongenotípusait határozták meg. Megkezdték egy hazai szőrös juhfajta kialakítását, a tenyésztési programban céljuk surlókór
14 rezisztens priongenotípusú állomány kialakítása. Mivel a keresztezésre használt fajták többségében a rezisztens genotípusok gyakorisága kicsi, célkitűzésüket csak folyamatos prion-genotípus vizsgálatokkal tudják megvalósítani. GÉNBÁZISOK MEGŐRZÉSE A FENNTARTHATÓ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Bodó I. - Szalay I. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 403-413. A fenntarthatóság ökológiai (környezeti) meghatározása szerint a mezőgazdaság – és ezen belül az állattenyésztés – fenntarthatósága a mezőgazdaság olyan jellegű alakítása, amely a jelenlegi szükségletek kielégítését az agro-biodiverzitás és az agro-ökoszisztémák hosszú távú megőrzésével éri el. A fenntarthatóság és a háziállat-géntartalékok megőrzése (génvédelme) egymást feltételező fogalmak: a mezőgazdaság természeti forrásai a helyi agro-biodiverzitás részét képező helyi fajtákkal hasznosíthatók fenntartható módon, és az ökológiailag fenntartható mezőgazdaság képes a háziállat-géntartalékokat, az évszázadok alatt kialakult agro-ökoszisztémák sérülése nélkül kezelni. A fenti meghatározások és alapelvek figyelembevételével foglalkozik a tanulmány a fenntartható állattenyésztés számára nélkülözhetetlen háziállat-géntartalékok biológiai sokféleségének kialakulásával, jelentőségével, a régi fajták megőrzésének és hasznosításának módjával, és a fajtavédelem szükségességét alátámasztó fontosabb fenntarthatósági szempontokkal. ASSOCIATION BETWEEN LITTER SIZE AND THE K-CASEIN GENOTYPE IN THE INRA RABBIT LINES (AZ ALOMLÉTSZÁM ÉS A K-KAZEIN GENOTÍPUS KAPCSOLATA INRA NYÚL VONALAKBAN) Bolet G. - Devinoy Eve - Virág Györgyi - Harsányi I. - Bősze Zsuzsanna World Rabbit Science, 15. 147-150. Két szintetikus INRA nyúl vonal keresztezéséből származó és csak a kappa-kazein génhelyen található allélben eltérő, AA vagy AB genotípusú 276 anyanyúl szaporasági mutatóit vizsgálták születéskor és választáskor a tőlük származó 743 alomban. A vizsgálatba vont anyanyulak 77 AB kappa-kazein genotípusú anyától és 18 AA baktól
15 származtak. Szignifikáns kapcsolatot találtak kappa-kazein genotípus és a szaporasági mutatók között az AB genotípusú anyanyulak javára. A születéskori alomlétszám (+0,56; P<0,009) valamint az alomsúly (+27 g, P<0,023) nagyobb volt az AB anyanyulak esetében. A születéskori alomlétszámra történő kiegyensúlyozás után az anya genotípusa nem befolyásolta a születés és választás közötti súlygyarapodást és életképességet vagy a választáskori alomsúlyt. A kapcsolat hátterének megismerését célzó kutatás folyamatban van. AZ
ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÁSA AZ ATMOSZFÉRÁRA: A NITROGÉN- ÉS ÜVEGHÁZGÁZ-EMISSZIÓK JELENTŐSÉGE ÉS CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI
Borka Gy. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 469-487. A dolgozat összefoglalja a mezőgazdasággal, elsősorban az állattenyésztéssel összefüggő atmoszférikus terheléssel kapcsolatos általános ismereteket és jellemzi a magyarországi helyzetet. Tárgyalja a mezőgazdasági eredetű emissziók (ammónia – NH3, dinitrogén-oxid – N2O, metán – CH4) forrásait, keletkezését, a kibocsátások ökológiai hatásait és jelentőségét az összes atmoszférikus környezeti terheléshez viszonyítva. Ismerteti és elemzi az aktuális magyarországi mezőgazdasági emissziós leltárt, bemutatja és elemzi a kibocsátásokat és a nemzetgazdaság összes kibocsátásához viszonyított jelentőségüket gázonként és forrásonként és áttekinti a magyar mezőgazdaság ammóniadinitrogén-oxid- és metánemissziós trendjét az 1985–2005 közötti időszakban. Megvizsgálja a mezőgazdasági eredetű atmoszférikus terhelés csökkentésének lehetőségeit az ökológiailag indokolt célkitűzések, a technikai üzemgazdasági lehetőségek, valamint a politikai, ökonómiai és szociális realitások alapján.
16 PRODUCTION OF IDENTICAL MOUSE TWINS AND A TRIPLET WITH PREDICTED GENDER (ELŐRE MEGHATÁROZOTT IVARÚ KETTES ÉS HÁRMASIKER EGEREK LÉTREHOZÁSA) Carstea V.B. - Lemos Ana Paula Catunda - Ilie Daniela - Varga L. Bodó Sz. - Kovács A. - Bősze Zsuzsanna - Gócza Elen Cloning and Stem Cells, 9. 247-256. IF: 2,431 A vizsgálat célja előre meghatározott ivarú ikrek létrehozására alkalmas módszer kidolgozása volt. Első lépésként zöld fluoreszcens fehérjét (EGFP) expresszáló nyolc-sejtes embriókból kinyert egyetlen blasztoméra és diploid, illetve tetraploid gazdaembrió kombinációjával hoztak létre kimérákat. Az EGFP pozitív diploid blasztomérából származó sejteket in vitro követni tudták a 3,5 és 4,5 napos kiméra embriókban. A diploid blasztomérából származó sejtek szignifikáns mértékben nagyobb eséllyel járultak hozzá az embriócsomó kialakításához, ha tetraploid gazdaembriókat alkalmaztak. Gyors és megbízható multiplex PCR technikát fejlesztettek ki az egyetlen blasztomérából végzett ivarmeghatározásra a homológ ZFX és ZFY gének szimultán amplifikációjával. A szexált 8-sejtes embriók egy-egy blasztomérájával és tetraploid gazdaembriókkal létrehozott kimérákból előre meghatározott ivarú újszülötteket kaptak, melyek teljesen a bevitt blasztomérából származtak. Ezek között az egérutódok között mikroszatellit vizsgálattal identikus kettős és hármasikreket bizonyítottak. A magátültetéssel létrehozott klónokkal szemben ezek az egerek nem csak a nukleáris, de a mitokondriális DNS tekintetében is azonosak. A monozigótikus ikrek létrehozására kidolgozott tetraploid komplementációs módszer az orvosbiológiai és mezőgazdasági alkalmazások értékes eszköze lehet. MÉNSPERMA ELŐKÍSÉRLET
MÉLYHŰTÉSI
TECHNOLÓGIÁK
KRITIKUS
Czimber Gy. - Horváth Daniella - Nagy Sz. - Mihók S. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 177-181.
PONTJAI
-
IF: 0,155
A ménsperma mélyhűtésére számos módszer létezik, ugyanakkor hiányzik egy általánosan elfogadott technológia és minőségi standard. A folyamatnak rugalmasan változtathatónak kell lennie az egyes mének egyedi különbségeire való tekintettel. A jelen előkísérlet célja a későbbi
17 kontroll-kezelés kísérletek alanyainak előzetes értékelése volt az egyes tenyészmének spermiogramját felállítva, továbbá a spermafeldolgozás kritikus pontjainak feltárása a további kísérletek megtervezésének elősegítésére. Négy shagya-arab fajtájú tenyészmén ejakulátumait vizsgálták három ismétlésben. A legkritikusabb pontok a centrifugálás, az ekvilibráció és a mélyhűtés-felolvasztás voltak. További kísérleteikben ezekre a pontokra fókuszálnak, és igyekeznek a spermaminőség romlását kevésbé előidéző alternatívákat kidolgozni. SUPEROVULATORY
OVARIAN RESPONSE IN MANGALICA GILTS IS NOT (MANGALICA KOCASÜLDŐK INFLUENCED BY FEEDING LEVEL SZUPEROVULÁCIÓS PETEFÉSZEK REAKCIÓJÁRA NINCS HATÁSSAL A TAKARMÁNYOZÁSI SZINT)
Egerszegi I. - Hazeleger W. - Rátky J. - Sarlós P. - Kemp B. - Bouwman E. – Solti L. - Brüssow K.-P. Reproduction in Domestic Animals, 42. 441–444. IF: 1,503 A vizsgálat célja volt összehasonlítani az eltérő takarmányadag etetés hatását a tüszőnövekedésre és petesejtérésre szuperovulációs kezelését követően mangalica (M, n=17) és lapály (L, n=20) kocasüldőkben. A süldőket emelt (HI – 2,5 kg) vagy alacsony energiatartalmú (LO – 1,25 kg) takarmánnyal etették az ivarzás szinkronizálás (15 nap Regumate® etetés) ideje alatt a petesejt kinyerésig (6 nappal Regumate® etetést követően). A tüszőnövekedés 1000 NE PMSG applikálásával történt 24 órával a Regumate® etetés befejezését követően, míg az ovulációt 750 NE hCG injektálásával indukálták 80 órával a a PMSG kezelés után. A tüszőnövekedést ultrahangos vizsgálattal ellenőrizték 4–10 órával a PMSG kezelést megelőzően, illetve 40–44 és 72–74 órával utána. A petesejtek és tüszőfolyadék gyűjtése endoszkópos eljárással történt 34 órával a hCG injekció applikálását követően. A kumulusz petesejt komplexek morfológiai vizsgálatát követően, azokat fixálták, majd a kromatin vizsgálathoz megfestették. A petesejteket a következő csoportokba sorolták a maganyag állapota alapján: meiózis újraindulása (GVBD, diakinézis, metafázis I –anafázis I) vagy érett (telofázis I és metafázis II). A tüszőfolyadék 17ß-ösztradiol és progeszteron koncentrációját RIA módszerrel határozták meg. A L kocasüldőknél különbséget tapasztaltak a HI és LO csoportok között a preovulációs tüszők számában (32,3 ± 10,5 vs 17,1 ± 12,3, p<0,05), míg a M esetében
18 nem (25,3 ± 2,9 vs 28,8 ± 7,3, p>0,05). A kezdeti tüszőnövekedésre nem volt hatással a takarmányadag, habár a preovulációs tüszők mérete nagyobb volt M kocasüldőkben (7,1 ± 0,9 és 6,9 ± 1,1 mm vs 5,7 ± 0,7 és 5,5 ± 0,8 mm; p<0,05). Nem figyeltek meg különbséget az érett petesejtek arányában egyik fajtánál sem (L: HI – 70% és LO–67% vs M: HI – 67% és LO – 63%). Az ösztradiol koncentrációja a tüszőfolyadékban kétszerannyi volt a HI-M és LO-M kocasüldőkben (29,6 ± 6,8 és 30,9 ± 10,3 ng/ml), mint a L egyedeknél (16,9 ± 9,7 és 17,9 ± 3,6 ng/ml; p< 0,05). A tüszőfolyadék átlagos progeszteron szintje közel öszörös értékeke mutatott a M kocasüldökben (2020,4 ± 1056 és 1512,2 ± 1121,8 ng/ml) az L egyedekkel összehasonlítva (386,2 ± 113,7 és 298,8 ± 125,9 ng/ml, p< 0,05). A csökkentett takarmányadag negatív irányban befolyásolja a növekvő tüszők számát a modern lapály kocasüldőkben, míg a mangalicákban nem. A tüszőfolyadék szteroid hormon tartalmában különbség mutatható ki a fajták között, de a takarmányozás nem befolyásolta azt. A petesejtek érésére sem gyakorolt hatás az etetett takarmány. THE CHANGE OF NURSING FOR OESTRUS INDUCTION (BIOSTIMULATION): EFFECT OF CONTACT BETWEEN RABBIT DOE AND ITS YOUNG (SZOPTATÁS MEGVÁLTOZTATÁS, MINT BIOSTIMULÁCIÓ: AZ ANYA ÉS A KISNYULAK KÖZÖTTI KAPCSOLAT HATÁSA) Eiben Csilla – Tóbiás G. – Kustos K. – Gódor-Surmann Katalin – Kotány Szilvia – Gulyás B. – Szira G. Livestock Science, 111. 193-203. IF:1,131 Vizsgálták az anyanyúl és a kisnyulak közötti különböző kapcsolat hatását a következő fialásra és a meglévő alom fejlődésére, amikor biostimulációs céllal átmeneti anya-alom elkülönítést végeztek. Közvetlenül fialás és az almok 8 fiókára való kiegyenlítése után, a többször fialt Pannon fehér anyanyulakat (n=400) öt egyforma csoportba osztották a fialások sorszáma, az anyák élősúlya, az alomsúly és a kisnyulak egyedi súlya alapján. A nyulak a kontroll csoportban (C) szabadon szoptattak a 35 napos kori elválasztásig. A telepi gyakorlat csoportban (F) a laktáció első 14 napján fémlapos elkülönítéssel naponta egyszer (reggel 8 és 9 óra között), ezután szabadon szoptattak a nyulak. A három biostimulációs csoportban szabadról napi egyszeri szoptatásra váltottak a termékenyítés előtt (korlátozott szoptatás a 8., a 9. és a 10.
19 napon) és az inszeminálás után (délelőtt a 11. napon) visszatértek a szabad szoptatásra. A biostimulációs csoportokban az elkülönítéshez drótrácsot (BW: lehet látás, szag és hang kapcsolat) vagy fémlapot (BM: nincs látás, de lehet szag, hang és vibrációs kapcsolat) használtak, vagy az almot az alomtálcával az anyaketrectől 5 m távolságra vitték el (BN: nincs semmilyen kapcsolat). Az elkülönítés módja szignifikáns mértékben befolyásolta az anyanyulak ivarzását és következő fialását. Összehasonlítva a C, az F, a BW, a BM és a BN csoportokat, az ivarzási arány (sorrendben 30,4; 45,4; 24,0; 25,6 és 43,0%; p<0,05), a termékenyülés (74,4; 84,2; 80,8; 80,3; 89,5%; p<0,05) és a fialási arány (71,1; 85,5; 76,9; 77,3; 88,2%; p<0,05) javult az F és a BN csoportokban. Az összes született (10,0; 10,3; 10,5; 10,4; 9,55; p=0,392) és az élve született alomlétszám (9,25; 9,65; 9,59; 9,83; 9,03; p=0,607) megegyezett, de az egyedi születési súly kisebbnek tűnt a BW csoportban (69,7; 67,5; 65,5; 67,6; 67,3 g; p=0,166). Választásig a meglévő alom növekedése nagyobb és azonos volt a C és a BM, de kisebb az F és a BN csoportokban (27,5; 25,6; 27,1; 27,3; 26,7 g/nap; p=0,001). Ugyanakkor az anyánként termelt 70 napos nyulak összes súlya szignifikáns mértékben nem különbözött (17,51; 17,53; 17,54; 16,81; 15,81 kg; p=0,271). Összefoglalva, az F, a BM és a BN csoportok termelése jobb volt, mint a kontroll és a BW csoportoké, mert az anyanyulak következő fialási eredményei úgy javultak, hogy szignifikáns mértékben nem csökkent az anyánkénti vágónyúl szám a meglévő alomban. NECTAR PRODUCTION FOR THE HUNGARIAN HONEY INDUSTRY (NEKTÁRPRODUKCIÓ ÉS MÉZTERMELÉS MAGYARORSZÁGON) Farkas Á. − Zajácz Edit The European Journal of Plant Science and Biotechnology, 1. 125-151. Áttekintik a legfontosabb méhlegelő növények nektár- és méztermelését Magyarországon, ahol a méhészet kicsi, de meghatározó szegmentuma az agráriumnak. Az éghajlati- és talaj adottságok kedvezőek a méhészkedéshez, éppúgy, mint az áprilistól szeptemberig tartó virágzási periódus, mely bőséges nektárforrást nyújt a méheknek. A legfontosabb méhek által megporzott növények, melyek ún. fajtamézet adnak: akác (Robinia pseudoacacia L.), hárs (Tilia spp.), repce (Brassica napus L.), napraforgó (Helianthus annuus L.), szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.), aranyvessző
20 (Solidago canadensis L.), selyemfű (Asclepias syriaca L.) és medvehagyma (Allium ursinum L.). Az akác és a selyemfű mézek a magyar specialitások körébe tartoznak, ún. „Hungarikumok”, míg az akác és a napraforgóméz Magyarország kedvelt exportterméke. A ritka fajtamézeket adó növények között említhetjük a Brassica, Fagopyrum, Melilotus, Phacelia és Trifolium fajtákat. A magyar flóra egyéb nektártermelő növényei a vegyes virágmézeket adják, amelyek szintén kedveltek a vásárlók körében. A korai virágzású gyümölcsfák nektárja igen fontos a mézelő méhek számára a fiasítás időszakában, de ritkán fajtamézet is nyújthatnak. A „hozzáférhető” nektárforrások mennyisége és minősége nagymértékben változhat az évjárattól, környezeti adottságoktól, a növény virágzási stádiumától, a virág korától illetve a napszaktól függően. A TAKARMÁNYOZÁS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATA Fébel Hedvig – Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 427-456. A dolgozat azokat az ismeretanyagokat foglalja össze, amelyek szorosan véve a takarmányozással összefüggő környezetvédelmi szempontokat érintik. A takarmányozás fő célja, hogy a haszon illetve a kedvtelésből tartott állatok igényeit (gazdasági állatok esetében az életfenntartó és termelő táplálóanyag-szükségletét) az egyes takarmányok értékének ismeretében fedezze. Mindezt úgy kell elérni, hogy a takarmányozás etikai és minőségi kérdéseket (állatjólét, állatvédelem), egészségi szempontokat illetve a környezetvédelem elvárásait is vegye figyelembe. Ez utóbbit tekintve, a takarmányozás és a környezetvédelem összefüggésével kapcsolatban a N- és a P-kibocsátás, valamint a metánképződés csökkentésére irányuló törekvéseket illetve lehetőségeket tárgyalják. Emellett röviden ismertetik a legeltetés, valamint a takarmány- (fő- és melléktermékek) gyártás, tartósítás és feldolgozás környezetre gyakorolt hatásait.
21 A
NAGYADAGÚ KALCIUM-ACETÁT VÁLASZTOTT MALACÁLLOMÁNYBAN
VÉDŐHATÁSA
COLIHASMENÉSES,
Fébel Hedvig – Hermán Istvánné – Kókai Zsuzsanna – Salamon Irén – Mátrai T. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 531-534. IF: 0,155 Felnevelési kísérletben 4 kezelést állítottak be, kezelésenként 24, összesen 96 választási malaccal. Az 1. csoport takarmánya 2,82 % kalcium-acetátot, a 2. csoporté 1,78 % kalcium-citrátot, a 3. pedig 0,02 % doxiciklint tartalmazott. A 4. csoport a negatív kontroll volt. A kísérlet 4. napjától az állományban hasmenés és levertség jelentkezett, elhullásokkal, mely colihasmenésnek bizonyult. A megbetegedések miatti különböző ideig tartó felnevelés során a doxiciklinkiegészítéses csoportban 4, a kalcium-citrát esetében 5, a negatív kontroll csoportban pedig 6 elhullás történt. Kalcium-acetát adagolásakor nem volt elhullás. A 19. napi mérés alapján számított átlagos napi súlygyarapodásban nem volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között. Az adatok szerint a 2,8 % kalcium-acetát huzamosan etethető választott malacokkal bármilyen depresszív hatás nélkül, illetve a malacok colihasmenésének kártételét sikeresen kivédi. Ilyen kedvező hatást a kísérletben adagolt doxiciklinnel nem tudtak elérni. EARLY
DETECTION OF PREGNANCY AND EMBRYONIC LOSS IN DAIRY CATTLE BY ELISA TESTS (A VEMHESSÉG ÉS AZ EMBRIONÁLIS VESZTESÉG KORAI FELISMERÉSE ELISA TESZTEK SEGÍTSÉGÉVEL TEJELŐ TEHENEKBEN)
Gábor Gy. – Tóth Fruzsina –Ózsvári L. – Abonyi-Tóth Zs. – Sasser R.G. Reproduction in Domestic Animals, 42. 633-636. IF: 1,503 Vizsgálataikat három hazai tejtermelő tehenészetben végezték 2003. márciustól 2004. áprilisig. Célkitűzésük volt, a tejtermelés, a tejösszetétel, az elléstől a termékenyítésig eltelt napok számának és az apaállat hatás vizsgálata a vemhesülésre és a magzati veszteségekre tejelő tehenészetekben. 5380 termékenyítés adatait dolgozták fel. A korai vemhességvizsgálatra beküldött 3919 vérmintából 1969 vemhességet állapítottak meg. A vemhesség fennmaradását rektális vizsgálattal ellenőrizték a termékenyítést követő 60. napon. A késői magzati veszteségek detektálására a vérminták vemheség-specifikus fehérje vizsgálata során kapott optikai denzitás értékeket és a vérszérum
22 progeszteron koncentrációértékeket használták fel. A vérszérum progeszteron koncentrációk alapján 3 kategóriát képeztek: valószínű és feltételezhető magzatvesztés, valamint vemhességre jellemző progeszteron szint. A korán (az előző ellés után számított 60 napon belül) végzett mesterséges termékenyítések eredményessége messze elmaradt a később (min. 60 nappal az előző elléstől) végzett termékenyítés eredményességétől. Szignifikáns negatív kapcsolatot találtak a korai vemhességvizsgálat, az elléstől a termékenyítésig eltelt napok száma, valamint a tejfehérje és tejzsír arány között. Statisztikailag igazolták a tejtermelés negatív hatását a vemhesség fennmaradására a 60 napos vemhességvizsgálat eredményei alapján. Az apaállatok utódaik fertilitására gyakorolt hatásának tisztázására további vizsgálatokat tartanak szükségesnek. Fontosnak ítélik a termékenyítő bikák hatásának vizsgálatát, hiszen jelentős negatív hatással lehetnek az utódok szaporaságára ugyanúgy, mint a tejtermelés növelésére történő egyirányú szelekció. GÉNMÓDOSÍTOTT SZERVEZETEK (GMO) A TAKARMÁNYOZÁSBAN (2) Gundel J. - Regiusné Mőcsényi Ágnes Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 373-384. Szerzők, összefoglalják a témával kapcsolatos fejleményeket. Bemutatják a jelenlegi hazai és külföldi véleményeket. Olyan takarmányozási kísérleteket ismertetnek, amelyeket különböző állatfajokkal, első és második generációs GMO növények felhasználásával állítottak be, szerte a világban. Táblázatosan foglalják össze, azokat szempontokat, amelyek szerint az új GMO növények (takarmányok, élelmiszerek) összetételét módosítani, illetve ha elkészültek, értékelni kellene. Megállapítják, hogy a GM növények előállítása és elterjedése ugrásszerűen nő a világban, továbbá mind több és több, első illetve második generációs fajtával beállított állatkísérlet eredménye, és tapasztalata jelenik meg a szakirodalomban. A kísérletek eredménye többségében pozitív, vagy legalább is takarmányozási szempontból nem kedvezőtlenebb, mint ami a hagyományos nemesítésű fajtákkal elérhető. A GM növényt tartalmazó takarmányok nem befolyásolják kedvezőtlen irányba az állati termékek minőségét és táplálkozási értékét.
23 ARGALI SPERMIUMOK MÉLYHŰTÉSE. ELŐZETES KÖZLEMÉNY Kovács A. – Tumennasan K. – Demberel S. - Nagy Sz. - Kútvölgyi Gabriella - Oláh J. - Jávor A. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 306-309. IF: 0,155 Egy Mongóliában lőtt argali kos mellékheréjéből spermiumokat nyertek ki és azokat mélyhűtötték. A Magyarországon befejezett és értékelt vizsgálatok szerint a felolvasztás után a spermiumok 21,5 %-a maradt élő és ép, tehát a lőtt egyedek genetikai anyaga ebben a fajban is megmenthető. A kísérletek folytatását és a mélyhűtött spermiumok házijuhok mesterséges termékenyítésére történő felhasználását tervezik. SACCHAROMYCES
CEREVISIAE ÉLESZTŐKULTÚRÁK BIOLÓGIAI HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA TEJHASZNÚ TEHENEKBEN
Könyves L. – Jurkovich V. – Tirián A. – Tegzes Lászlóné – Fébel Hedvig – Kutasi J. – Brydl E. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 400-409. IF: 0,155 Négy, egymástól az adag mennyiségét és a készítmény élősejt-tartalmát tekintve különböző Saccharomyces cerevisiae élesztőkultúra (Sc) tehenek bendőfermentációjára, anyagforgalmára és tejtermelésére gyakorolt hatásait vizsgálták a biológiai hatások megismerése és az egyes készítmények között meglévő esetleges különbségek feltárása érdekében. 125 klinikailag egészséges, a laktáció korai szakaszában lévő holsteinfríz fajtájú tehén került tehénpáros módszerrel 5 csoportba (n=25-25). A kísérleti csoportok összetételükben és tápanyagtartalomban megegyező napi takarmányadagja Sc-készítménnyel a következő szerint egészült ki: K: kezeletlen kontroll, nem volt kiegészítés, A: 20 g (2,1x1010 CFU/g) Sc; B: 5 g (1,7x1010 CFU/g) Sc; C: 5 g (2,5x1010 CFU/g) Sc; D: 10 g (4x107 CFU/g) Sc. A kísérleti csoportokban a csoportátlagot reprezentáló 12-12 állatból az anyagforgalmi állapot és a bendőfermentáció vizsgálata céljából biológiai mintákat vettek. A 90 napos kísérleti időszak kezdetén, majd havonkénti rendszerességgel, összesen 4 alkalommal, a havi termelés-ellenőrzést megelőző napon vér-, vizeletés bendőfolyadék illózsírsav-koncentrációjának meghatározására. A tejtermelési adatokat a havonkénti termelésellenőrzés során ismerték meg.
24 Az első (alap-) mintavételkor a csoportok között nem volt szignifikáns különbség egyetlen vizsgált jellemző esetében sem. A vizsgálatok eredménye szerint a C és D csoportban szignifikáns mértékben (P<0,001) nőtt a bendőfolyadék pH-ja, az ecetsav moláris aránya és az ecetsavpropionsav arány. Ugyanebben a két csoportban szignifikáns mértékben (P<0,001) csökkent a propionsav és a vajsav moláris aránya és az összes illózsírsav koncentrációja. Az anyagforgalmi jellemzőkben nem volt különbség a csoportok között. A kezelt csoportokban szignifikáns mértékben (P<0,01) nőtt a kondíciópontszám, míg a kontrollban nem változott. Valamennyi kezelt csoportban nőtt a tej fehérjetartalma a kezeletlen kontrollcsoporthoz képest (P<0,05). A 4% tejzsírtartalomra korrigált tejmennyiség csak a D csoportban javult (P<0,01) kimutathatóan a kontrollhoz képest. A tej zsírtartalmát és szomatikus sejtszámát a kezelés nem befolyásolta. OPPOSITE
EFFECT OF CU(II) AND SE(IV) IONS ON THE ANTIBACTERIAL – TOXIC ACTION OF MYCOTOXINS. (A CU(II)- ÉS A SE(IV)-IONOK ELLENTÉTES HATÁSA A MIKOTOXINOK ANTIBAKTERIÁLIS – TOXIKUS AKTIVITÁSÁBAN)
Móricz M. Ágnes – Ott P.G. – Szilágyi M. – Otta H. Klára – Tyihák E. Acta Biologica Hungarica, 58. 301-310. IF: 0,688 A Cu(II)- és a Se(IV)-ionok hatását vizsgálták az aflatoxinok és az ochratoxin A mikotoxinok antibakteriális aktivitására BioArena komplex bioautográfiás rendszerben. 0,23 és 0,46 mg/100 ml Se(IV) jelenlétében a mikotoxinok gátlási zónája lecsökkent, ugyanakkor a kisebb koncentráció (0,046 mg/100 ml) esetén fokozódott az aflatoxin B1 antibakteriális hatása. A Cu(II)-ionok (1,53 mg/100 ml)növelték a mikotoxinok toxicitását. Az eredmények megerősítették a formaldehid és reakciótermékeinek (pl. 1O2, O3) lehetséges szerepét a mikotoxinok antibakteriális, toxikus hatásában. A Cu(II) feltehetően gerjeszteni és mobilizálni képes a formaldehid molekulákat és így növeli a toxikus hatást reakciótermékeivel. Feltételezhető, hogy a Se(IV) enzimatikus vagy spontán metileződése formaldehiden keresztül történik, ami részleges formaldehidcsökkenést okoz a rendszerben. A kis Se(IV)koncentrációnál észlelt fokozott antibakteriális hatás egybeesik a természetes antioxidánsok esetén tapasztalt prooxidáns hatásával.
25 BIKASPERMIUMOK
VIZSGÁLATA
DOMÉNSPECIFIKUS
FLUORESZCENS
JELÖLÉSSEL
Nagy Sz. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 464-468.
IF: 0,155
Olyan, új fluoreszcens festékkombináció került kidolgozásra, amely alkamas a spermiumok feji és farki plazmamembránjának, valamint az akroszóma integritásának egyidejű értékelésére. Ez a festékkombináció korábban még nem került alkalmazásra spermiumok vizsgálatára. POPULATION SIZE IN CONSERVATION OF LOCAL CHICKEN BREEDS IN CHOSEN EUROPEAN COUNTRIES (A MEGŐRZÖTT HELYI TYÚKFAJTÁK POPULÁCIÓMÉRETE NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN) Spalona A. – Ranvig H. – Cywa-Benko K. – Zanon A. – Sabbioni A. – Szalay I. – Benková J. – Baumgartner J. – Szwaczkowski T. Archiv für Geflügelkunde, 71. 49–55. IF: 0,273 A helyi tyúkfajták a génforrások élő tartalékai. Kis populációméretük miatt ezek a fajták csak akkor maradhatnak fenn, ha megőrzésüket szervezett formában, felelősséggel végzik. A tanulmány a helyi tyúkfajták 41 populációjának megőrzési feltételeit vizsgálja Lengyelországban (8 fajta és vonal), Dániában (1 fajta), Magyarországon (8 fajta és fajtaváltozat), Olaszországban (20 fajta és vonal) és Szlovákiában (4 fajta és vonal). A szükséges információkat az egyes országok baromfi génmegőrzéssel foglalkozó intézményei szolgáltatták. Elsősorban a tyúkfajták eltérő morfológiai és szaporasági mutatóit értékelték. Vizsgálták a populációk effektív méretét és elméleti beltenyésztettségét. Az egyes országok különböző módszereket alkalmaznak a baromfi génmegőrzésben. A hobbitartók erős aktivitása és kutatóintézetekkel való együttműködése figyelhető meg Olaszországban, szemben Dániával, ahol génmegőrzési projekttel nem rendelkeznek. Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában in situ megőrzött állományok állnak rendelkezésre. A vizsgált fajták nagyfokú genetikai változatosságát figyelték meg eltérő és egyedi morfológiai tulajdonságaikban. Az állatok termelésében jelentkező, helyi környezethez való alkalmazkodás alacsony vagy közepes tojástermeléssel, magas termékenységi és keltethetőségi rátával, számos betegséggel szemben mutatott ellenálló
26 képességgel és a kis ráfordítású tartással jellemezhető. A szűk ivararány – a hímivarú tenyészállatok számának növelése – a megőrzött állományokban lehetővé teszi a populációméret csökkenését az effektív populációméret és a beltenyésztettségi ráta változása nélkül. Az egyes állományok utóbbi értékei nem voltak magasak (0,02-0,71%/generáció). Az eredmények elősegítik a megőrzött állományok kutatási-fejlesztési hasznosítását és rámutatnak a nemzetközi összefogás szükségességére a helyi fajták génmegőrzésében. FATTY
ACID REGIODISTRIBUTION ANALYSIS OF DIVERGENT ANIMAL TRIACYLGLYCEROL SAMPLES – A POSSIBLE APPROACH FOR SPECIES DIFFERENTIATION (A ZSÍRSAVAK ELHELYEZŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLATI ZSÍRBÓL SZÁRMAZÓ TRIGLICERID MINTÁKBAN – LEHETŐSÉG AZ ÁLLATFAJOK SZERINTI EREDET MEGÁLLAPITÁSÁRA)
Szabó A. - Fébel Hedvig – Sugár L. - Romvári R. Journal of Food Lipids, 14. 62-77.
IF: 0,604
A gímszarvas, a dámszarvas, a vaddisznó, a házisertés, a borz, az üregi nyúl és a liba depó-lipidjeinek fajspecificitását vizsgálták trigliceridekben (TAG) és 2-monogliceridekben (2MAG) a zsírsavak elhelyeződésének megoszlása alapján. Mindegyik fajról kimutatták, hogy elsősorban monoenol és n-6-polienol zsírsavakat tárolnak a TAG-okban, hosszabb lánchosszúságúak és telítetlenek (a sertés kivételével) az sn-2 helyzetben. Az is kiderült, hogy több szimmetrikus zsírsav acilált sn-2 helyeken. A nativ TAG-okban a nagyobb mennyiségű páratlan szénláncú zsírsav a kérődzőkre és a házinyúlra volt jellemző. A kérődzőkben az n6:n-3 arány közel 1 volt, ugyanígy a borzban is, míg a többi fajban az n-6 dominált. A 2MAG-okban a sertésben fajspecifikusan kisebb mértékű volt a telítetlenség. Az sn-2 helyzetben az n-9 zsírsavak gyakorisága csak a sertésben volt alacsonyabb. A zsírsavak helyzet szerinti eloszlásának meghatározása a minták megkülönböztetésére jól alkalmazható.
27 EGYES
METABOLIKUS VÉRPARAMÉTEREK ELTÉRÉSEINEK VIZSGÁLATA VEMHES ÉS ÜRES TEJELŐ TEHENEKBEN
Tóth Fruzsina – Gábor Gy. – Fébel Hedvig – Huszár Szilvia – Mézes M. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. 157-164. IF: 0,155 Arra kerestek választ, hogy van-e összefüggés a fehérje- és az energiaellátottságot jellemző metabolikus vérparaméterek és az ellés utáni első termékenyítés eredményessége, illetve az üres állatok petefészekműködése között. Holstein-fríz tehenek (n= 79) korai vemhességvizsgálatára és a vérszérum progeszteron koncentráció mérésére az ellés utáni 90-120. nap között került sor. Ennek eredménye alapján a tejelő teheneket vemhes, üres ciklikus petefészek-működésű, üres, a vizsgálat idején működő sárgatesttel nem rendelkező és visszaivarzó csoportokra osztották. A metabolikus státusz monitorozásához a vérszérum, illetve vérplazma β-karotin, karbamid, glükóz, α-tokoferol, retinol, NEFA, βOH-vajsav és húgysav koncentrációját határozták meg. A visszaivarzó és az üres, a vizsgálat idején működő sárgatesttel nem rendelkező tehenek csoportjában magasabb α-tokoferol-, β-karotin- és NEFA-koncentrációt mértek, mint a vemhes és az üres ciklikus tehenekben. Az üres, a vizsgálat idején működő sárgatesttel nem rendelkező tehenekben a húgysav és a karbamid vérplazma koncentrációja alacsonyabb volt, mint a másik három csoportban. A visszaivarzó és a vemhes csoportok között szignifikáns különbséget találtak a BHB plazmakoncentrációjában. A paraméterek statisztikai vizsgálata során szoros kapcsolatot igazoltak az α-tokoferol és β-karotin szérumkoncentrációk között, laza pozitív összefüggést találtak a retinol és karbamid, a húgysav és β-karotin valamint a karbamid és BHB koncentráció között. Negatív korreláció volt kimutatható a karbamid és β-karotin, a β-karotin és BHB valamint a glükóz és karbamid szérum- illetve plazmakoncentráció között. Úgy vélik, hogy a statisztikailag igazolható különbségek ellenére az ellés utáni 90. és 120. nap között élettanilag igazolható összefüggések nem mutathatók ki a fehérje- és energia-ellátottságot jellemző metabolikus vérparaméterek és a vemhesülés valamint az üres állatok petefészekműködése között.
28 ANGLO-NÚBIAI KERESZTEZETT KECSKÉK NÖVEKEDÉSVIZSGÁLATA Török M. – Molnár A. – Németh Tímea – Polgár J. P. – Szabó F. – Kukovics S. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 45-56. Két tenyészetben 133, (93 anglo-núbiai keresztezett és 40 kontroll) ugyanazon szaporítási időszakból származó kecske növekedési jellemzőit vizsgálták. Az állatok súlyát, és testméreteit (testhossz, marmagasság, mellkas-mélység, mellkas-szélesség, 1. és 2. farszélesség, fejhossz, fülhossz, fülszélesség és a két szem közötti távolság) vették fel a kettőtől hat hónapos korig tartó időszakban két hónaponkénti ismétléssel. Az adatokból napi súlygyarapodást, testméret indexeket, “k” növekedési sebesség együtthatót, valamint allometrikus növekedési együtthatókat számítottak. A fajta, az ivar, és a tenyészet növekedési adatokra gyakorolt hatását egytényezős varianciaanalízist alkalmazva vizsgálták. A két ivar esetében kezdettől, a két tenyészet eredményei között a harmadik méréskor már szignifikáns (p<0,01) eltérést figyeltek meg. A keresztezés okozta különbség a harmadik mérésig mérséklődött. A keresztezettek összességében a kontroll csoport egyedeinél csaknem másfélszer nagyobb, átlagosan 0,1153 kg/nap gyarapodást értek el. Az azonos marmagassághoz tartozó nagyobb egyéb testméretek és testsúly azt igazolták, hogy a keresztezett egyedek zömökebbek, tömegesebbek voltak és gyorsabban növekedtek. A keresztezett egyedek fontosabb paramétereinek növekedési sebessége az egész időszakot tekintve meghaladta a kontroll csoport értékeit. LIVER PROTECTING EFFECTS OF TABLE BEET (BETA VULGARIS VAR. RUBRA) DURING ISCHEMIA-REPERFUSION. (A CÉKLA /BETA VULGARIS VAR. RUBRA/ MÁJVÉDŐ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ISCHEMIA REPERFÚZIÓ ESETÉN) Váli L. – Stefanovits Bányai Éva – Szentmihályi Klára – Fébel Hedvig – Sárdi Éva – Lugasi Andrea – Kocsis Ibolya – Blázovics Anna Nutrition, 23. 172-178. IF: 2,229 A cékla (Beta vulgaris var. rubra) fontos bioaktív anyagokat (betain és polifenol) tartalmaz, amelyeknek sokoldalú élettani hatása van. Minthogy a táplálék antioxidánsai képesek a posztoperativ komplikációk és a mortalitás gyakoriságát csökkenteni, polifenolok és vitaminok felvétele hozzájárulhat a betegek túléléséhez. A cél a céklában lévő bioaktív
29 anyagok májvédő hatásának vizsgálata patkányban ischaemia/reperfuzió kísérleti stressz modellen. Wistar patkányokból kezeletlen (n=24) és céklával etetett (n = 8) csoportokat alakítottak ki. 10 napon át a kísérleti csoport liofilizált céklát (2 g/kg testsúly, naponta) kapott takarmányába keverve. A máj ischaemiát 45 percig tartották fenn, ezt 15 perc reperfúzió követte. Az ischaemia-reperfúzió kezelést mindkét csoport állatain elvégezték. Kemolumineszcenciás intenzitást, H-donor aktivitást, redukálóképességet, és szuperoxid-diszmutáz aktivitást határoztak meg luminometriás és spektrofotometriás módszerrel. A májban a zsírsav és a fémion koncentrációkat határoztak meg. Az etetés eredményeként a szervezet antioxidáns állapotát jelző paraméterekben (H-donor aktivítás, a redukálóképesség, szabad SH csoport, glutation peroxidáz és szuperoxid-diszmutáz) szignifikáns emelkedést találtak, amely azt mutatja, hogy a kezelés a redoxstátuszra pozitív hatást gyakorolt. A cink- és a réztartalomban talált emelkedés valószínűleg védi a hepatocitákat az oxidativ stressz ellen, minthogy ezek az elemek a szuperoxid-diszmutáz működéséhez szükségesek. A céklával etetett állatokban a rövid szénláncú zsírsavak koncentrációja csökkent, a hosszú szénláncúaké pedig növekedett. A fémtartalom és a rövid szénláncú zsírsavkoncentráció változásai megerősítették, hogy ezeknek a sejtanyagcserében esszenciális szerepük van. Megállapítható, hogy a természetes antioxidánsokban gazdag diétának a redox homeostasisra pozitív hatása van máj ischaemia-reperfúzió modellben mérve. A MARHAHÚS MEGÍTÉLÉSE HUMÁN EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL Várhegyi Józsefné – Várhegyi J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 355-366. Áttekintést nyújtanak arról, hogy a marhahúsfogyasztásnak milyen hatása lehet az emberek egészségére. Összehasonlítják a különböző állatfajoktól származó húsok és a növényi fehérjék aminosav tartalmát. Tárgyalják a „vörös” hús fogalmát, bemutatják a kereskedelembe kerülő húsok összetételét és zsírtartalmát a különböző állatfajok esetén. Megvitatják a koleszterin szerepét a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában és összehasonlítják a különböző állatfajokból származó húsok koleszterin tartalmát. Ismertetik a fontosabb növényi olajok és állati zsírok zsírsavösszetételét. Humán-egészségügyi szempontból
30 elemzik az ω6 és ω3, a transz C18:1 és a konjugált linolsav hatását, és összehasonlítják ezen zsírsavak arányát a különböző állati termékekben. Az újabb vizsgálatok, kísérleti eredmények, megfigyelések és tapasztalatok szerint a marhahús fogyasztása nem jelent hátrányt a többi állatfaj húsával szemben. A marhahús az egyik fő forrása a konjugált linolsavnak, mely kifejezetten egészségmegőrző hatású. Az egyedüli aggodalomra okot adható összetevő a transz C18:1 zsírsavak előfordulása. Megfontolandó, hogy milyen mértékben kell, vagy egyáltalán kell-e törekedni a marhahús zsírtartalmának csökkentésére, mivel az egészségre hasznos összetevők egy része a zsírban található. ÖSSZEFÜGGÉS A NAGY TEJTERMELÉSŰ TEHENEK TEJÉNEK ZSÍRTARTALMA ÉS ANNAK ZSÍRSAV-ÖSSZETÉTELE KÖZÖTT, ELTÉRŐ ROSTELLÁTÁS ÉS TAKARMÁNY ZSÍRKIEGÉSZÍTÉSE ESETÉN Várhegyi J. – Fébel Hedvig – Schmidt J. – Lehel L. – Hajda Z. – Várhegyi Józsefné Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 343-354. A kukoricacsíra pogácsa etetésének hatását vizsgálták a tej zsírtartalmára és a tejzsír zsírsavösszetételére. Különböző rosttartalmú komplett keverékek szárazanyag és neutrális detergens rosttartalmának (NDF) lebontását vizsgálták a bendőben in situ módszerrel. Négy tehenészetben hasonlították össze, hogy a különböző rosttartalmú keverékek etetése milyen mértékben befolyásolja a tej zsírtartalmát és a tejzsír zsírsavösszetételét. A kukoricacsíra pogácsa etetése napi 2 kg-os mennyiségben csökkentette a tej zsírtartalmát és növelte a tejzsírban a transz zsírsavak (transz-11 C18:1) és a konjugált linolsav (cisz-9 transz-11 C18:2) részarányát. A négy tehenészeti telepen a komplett keverékek neutrális detergens rosttartalma 40,6 és 32,1% között volt. Az NDF lebontásának sebessége 4,9 és 8%/h között változott az egyes tehenészetekben. A rost lebontás sebessége és a tej zsírtartalma között negatív korrelációt (r=–0,91) találtak. A tej zsírtartalma negatív kapcsolatban állt a tejzsír transz vakcénsav tartalmával (r=–0,93), valamint a CLA részarányával (r=– 0,85). A tej zsírtartalma és a tejzsír zsírsavösszetétele között szoros a kapcsolat. A csökkent zsírtartalmú tejben az egyes zsírsavak részaránya is megváltozik.
31 További vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy a tejzsír zsírsavösszetételét a humánegészségügyi szempontoknak megfelelően befolyásolni tudjuk. GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS HIPPELAPHUS) BORJAK VÁLASZTÁSI IDŐPONTJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ZÁRTTÉRI TENYÉSZETEKBEN Zomborszky Z. - Pados Z. - Nagy Sz. - Szabó J. - Nagy J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 135-139. A zárttéri szarvastenyésztési technológiák hazai adaptálására vonatkozó vizsgálatok az 1980-as években kezdődtek. A jelenlegi gyakorlat szerint a borjak választása a tenyészidőszakban történik, de gazdaságossági okokból megfontolandó a korábbi választás alkalmazása is. A különböző választási időpontok összehasonlítására augusztusban, szeptemberben és októberben választott gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) borjak élősúlyát vetették össze éves korban, a következő év áprilisában mérve, egy délnyugat-magyarországi tenyészet hat tenyészkertjében (A-F). Összesen 75 bika- és 77 ünőborjú került vizsgálatra. A különböző választási időpontok, illetve az egyes tenyészkertek hatását KruskalWallis ANOVA, majd post hoc Mann-Whitney U-próba és Bonferroni korrekciók segítségével értékelték. Az ivar hatását Mann-Whitney Upróbával vizsgálták. A választási idő hatása az éves kori testsúlyra nem volt szignifikáns egyik ivarban sem. Az ünőborjak esetében szignifikáns különbség mutatkozott a tenyészkertek között, azonban a post hoc elemzés szerint csak a B és D kertek közötti különbség volt szignifikáns. Megállapítható, hogy a korai választás biztonságosan alkalmazható a hazai viszonyok között.
32 Egyéb közlemények BÉKÉSI L.: Méhészeti kutatások az USA-ban Méhészet, 55. 7. 20. BÉKÉSI L.: Veszélyben vannak a méhek Méhészet, 55. 8. 14-15. CEHLA B. - NÁBRÁDI A. - KUKOVICS S. Termelés - felvásárlás - minősítés - kiesés Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 11. 25. FÉBEL HEDVIG – LUGASI ANDREA – MÉZES M. – PALLAI ZS. – CZABAI G. – EIBEN CSILLA – MIKLÓS SZ. – ZSÉDELY ESZTER – TÓTH T. – SCHMIDT J. – BLÁZOVICS ANNA: Különböző mennyiségű E-vitamin felvétel hatása nyulak egyes antioxidáns mutatóira nagyobb zsírtartalmú takarmány etetésekor Folia Hepatologica, 11. 13-14. FEKETE S. GY. – VERESEGYHÁZY T. – FÉBEL HEDVIG – ANDRÁSOFSZKY EMESE: In tube evaluation of the effect of cobalt, nickel and albendazol upon rumen fermentation (A kobalt, a nikkel és az albendazol bendőfementációra gyakorolt hatásának in vitro értékelése) Altex, 24. 193. FÉSÜS L.: A sertáshús-fogyasztás nem képez humán TSE-kockázatot A sertés, 12. 4. 24, 27. FÉSÜS L.: Meg kell ragadni miden lehetőséget Magyar Állattenyésztők Lapja, 35. 4. 3
33 FÉSÜS L.: Juhágazati jövőkép – Új tenyésztési szempontok Magyar Állattenyésztők Lapja, 35. 6. 6-7. FÉSÜS L.: Európai Állattenyésztők Szövetsége. Szemelvények az 58. konferencia előadásaiból Magyar Állattenyésztők Lapja, 35. 11. 16-17. FÉSÜS L.: Ez sem az állattenyésztés éve volt Magyar Állattenyésztők Lapja, 35. 12. 1. GUNDEL J. – ÁCS T. – PÁLFY T. – HERMÁN ISTVÁNNÉ: A malacok takarmányozása Agrárágazat, 8. 4. 90-93. GUNDEL J. – ÁCS T. – PÁLFY T. – HERMÁN ISTVÁNNÉ: A sertéshús, mint élelmiszer (minőségi elvárások) Agro Napló, 4. 104-106. GUNDEL J. – ÁCS T. – PÁLFY T. – HERMÁN ISTVÁNNÉ: A tenyészsertések takarmányozása Agrárágazat, 8. 3. 96-102. GUNDEL J.: Takarmányozási lehetőségek a sertéshús – mint élelmiszer – minőségének befolyásolására A sertéságazat helyzete, kilátásai és fejlesztési lehetőségei. Szaktanácsadási füzetek 11. GYÖRKÖS I.: Állatvédelmi fejlesztések a szarvasmarha-tenyésztésben Agrárágazat, 8. 8. 90-92. GYÖRKÖS I.: Szabályozó rendszerek az állatvédelemben Agrárágazat, 8. 9. 66-69.
34 GYÖRKÖS I.: Az állattartás etikája Agrárágazat, 8. 10. 62-64. GYÖRKÖS I.: Az őszi csülökápoló tanfolyam tapasztalatai Holstein Magazin, 15. 6. 10-12. HAJDA Z. - LEHEL L.: Takarmányadagok összeállítása takarmány-kiegészítők alkalmazásával tejelő tehenek számára Őstermelők Lapja, 6. 110-114 KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZALAY I.: Régi magyar baromfifajták a Távol-Keleten A Baromfi 10. 1. 14-17. KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA: Házityúk szabadtartásban Őstermelő, 11. 4. 99-101. KUKOVICS S.: Csökkenő juhlétszám, korosodó juhászok, és a CAP további egyszerűsítése Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 1. 810. KUKOVICS S.: A juh, a gyep és a támogatás Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 2. 2-4. KUKOVICS S.: A piac, az egyedi jelölés és a kéknyelvűség Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 2. 5-7.
35 KUKOVICS S.: Kecsketartók és tenyésztők figyelmébe! Magyar Állattenyésztők Lapja, 35. 12. 2. 19. Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 2. 8. Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 11. 1. 119. Kistermelők Lapja, 51. 2. 5. KUKOVICS S. - NÉMETH TÍMEA: A kecsketartásban alkalmazott gyephasználat Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 3. 4-7. KUKOVICS S.: Levél a miniszternek: A kecske, ha támogatnánk .... Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 4. 5-7. KUKOVICS S.: Juhok és kecskék Szerbiában Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 5. 24.; Kistermelők Lapja, 51. 6. 18-19. KUKOVICS S.: A Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége 2006 évi tevékenysége Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 5. 8. KUKOVICS S.: Az innováció lehetőségei az EU jelenlegi helyzetében, kilátások Magyarország számára Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 6. 2-7. KUKOVICS S.: Az anyakecske tartás támogatása Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 8. 7-8. Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 11. 4. 92. KUKOVICS S.: Az anyajuh tartás "de minimis" alapú támogatása Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 8. 8. Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 11. 4. 96.
36 KUKOVICS S.: Az egyedi juh- és kecskejelölés változatai az EU-ban Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 16. 12. 28. KUKOVICS S.: A juhok elektronikus azonosítása Magyar Állattenyésztők Lapja, 35. 12. 18-19. KUKOVICS S.: A kecsketenyésztés támogatási lehetőségei Kistermelők Lapja, 51. 2. 14-15. KUKOVICS S.: Tények és lehetőségek Kistermelők Lapja, 51. 4. 21. KUKOVICS S.: Kecsketartók és tenyésztők figyelem! Kistermelők Lapja, 51. 7. 7. NÉMETH TÍMEA - KUKOVICS S.: A kecsketartás technológiai elemei Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 11. 4. 83-84. MOLNÁR A. - KUKOVICS S.: A juh tartástechnológiai alapjai Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 11. 4. 93-96. SZALAI T. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: A minőségi méhanya-előállítás Méhészet, 55. 6. 6-7. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: A kaptár és a méhcsalád melege Méhészet, 55. 3. 14-15.
37 SZALAY I. – BÓDI L. – KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZENTES KATALIN– BARTA ILDIKÓ – STOMPNÉ MOLNÁR ILONA – KUSTOS K. – HOREL K.: A hungarikum baromfihús termelési rendszerének kidolgozása – a projekt 2006. évi gödöllői eredményeinek összefoglalása A Baromfi, 10. 1. 34-47. SZALAY I. – KISNÉ DO THI DONG XUAN – RADICS L. – PUSZTAI P. – GÁL I.: Európai országok ökológiai állattenyésztése Az Európai Unió Agrárgazdasága, 12. 9. 11-12. SZALAY I.: Régi magyar baromfifajták és az ökológiai gazdálkodás Biokultúra, 17. 2. 23-24. SZILÁGYI M.: Előszó Acta Biologica Hungarica, 58. 257-258. SZILÁGYI M.: In memoriam Pais István [1923-2007] Acta Alimentaria, 36. 5-6. VÁRHEGYI J.: A bioetanol gyártás melléktermékeinek felhasználása a szarvasmarhák takarmányozásában Ágazatspecifikus innováción alapuló projektek generálása a tejágazatban c. Szaktanácsadási Füzetek, 12. 107-111. VIRÁG GYÖRGYI Hogyan tartsuk a házinyulat a kisgazdaságokban? Őstermelő Gazdálkodók Lapja, 11. 4. 102-104. ZAJÁCZ EDIT: A hasmenés felismerése, gyógyítása és megelőzése Méhegészségügyi ismeretek 2. 188-193. ZAJÁCZ EDIT: Költésmeszesedés: többnyire ártalmatlan, de öröklődhet Méhegészségügyi ismeretek 2. 194-198.
38 ZAJÁCZ EDIT: Genetikailag módosított kukorica- veszély a méhekre? Méhegészségügyi ismeretek 2. 213-217. ZSOLNAI A. – RADNÓCZI L. – FÉSÜS L. – ANTON I.: A mangalica sertések DNS vizsgálatának eredményei. Három színváltozat, vagy három fajta? A sertés, 12. 1. 20-21.
39 Előadások és poszterek hazai rendezvényeken ÁCS T. – HERMÁN ISTVÁNNÉ – FÉBEL HEDVIG – LUGASI ANDREA – VADA KOVÁCS MÁRIA – PÁLFY T. – SZŰCS E. – GUNDEL J.: A sertéshús és szalonna zsírsav-összetételének befolyásolása a zsírforrás és az etetési idő függvényében Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet 326. Tudományos Kollokviuma, Budapest, április 27. ÁCS T. – HERMÁN ISTVÁNNÉ – FÉBEL HEDVIG – VADA KOVÁCS MÁRIA – GUNDEL J.: A sertések takarmányozásának hatása a hús zsírsavösszetételére és eltarthatóságára 17. Húsipari Tudományos Napok, Budapest, április 2-3. BALÁZS A.– KOVÁCS IBOLYA – KÁLLAY F. – FÉBEL HEDVIG – STEFANOVITS BÁNYAI ÉVA – SZÉKELY EDIT – BEKŐ GABRIELLA – BÁRKOVICS SAROLTA – PINTÉR EDINA – SZŐKE ÉVA – BLÁZOVICS ANNA: Mennyiség és minőség jelentősége a vörösbor fogyasztásban Magyar Szabadgyök-kutató Társaság IV. kongresszusa, Pécs, október 1113. BARNA JUDIT - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA: A szerves kötésű szelén, mint természetes antioxidáns-kiegészítés hatása kakasok spermaminőségére 4. Országos Alternatív Állatgyógyászati Konferencia, Budapest, április 13-14. BÉKÉSI L. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - SZALAI D.: Új gyógyszer a méhek varoosisa ellen. Az oxálsavval szerzett hazai tapasztalatok MPT Kotlán Emlékülés, SZIE ÁOTK, november 20. BÉKÉSI L.: A méhek géntérképe. A legújabb kutatási eredmények 19. Országos Méhész Találkozó, Székesfehérvár, március 3.
40 BODZSÁR NÓRA - RÉVAY T. - WEIGEND S. - EDING H. - HIDAS A.: Őshonos magyar tyúkállományok molekuláris genetikai jellemzése mikroszatellit markerekkel 7. Magyar Genetikai Kongresszus, Balatonfüred, április 15-17. BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ – GUNDEL J. – HEMÁN ISTVÁNNÉ – CSAPÓ J.: A konjugált linolsav-tartalom növelésének lehetősége sertéshúsban „A jövő tudósai, a vidék jövője” doktoranduszok konferenciája, Debreceni Egyetem, Debrecen, november 21. CARSTEA V. B. - GÓCZA ELEN - KOVÁCS A.: Ivarátfordítás, génbevitel és klónozás egérben és nyúlban kimératechnikákkal A szaporodásbiológia területén elért legújabb kutatási eredmények elterjesztése a régióban. „A régió K+F+I tevékenységének célirányos bemutatása és népszerűsítése”. Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen, december 7. CZIMBER GY. - NAGY SZ.: A ménsperma mélyhűtési technológia fejlesztése 14. Szaporodásbiológiai Találkozó, Keszthely, október 5.-6. CSATÁDI KATALIN - MAKRAY JUDIT - EIBEN CSILLA - KUSTOS K. – MAROS KATALIN - BILKÓ ÁGNES - ALTBÄCKER V.: A korai kezelés hatása új-zélandi fehér nyulak viselkedésére és termelésére 19. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 23. DOMOKOS MÓNIKA - ÍGYÁRTÓ B. - PÉCSI ANNA - FÖLDI J. - KULCSÁR MARGIT - NEOGRÁDY ZSUZSA - FÉBEL HEDVIG - HUSZENICZA GY. - GÁLFI P.: Az endometrium apoptozisos sejtjeinek aránya az involúció korai időszakában normo- és hyperketonaemiás tehenekben Akadémiai Beszámoló, Budapest, január 22.
41 EGERSZEGI I. - BRÜSSOW K.-P. - SARLÓS P. - TÓTH P. - RÁTKY J.: Szaporodásbiológiai management a mangalica tenyésztésében 14. Szaporodásbiológiai Találkozó, Keszthely, október 5-6. EIBEN CSILLA – GÓDOR SÁNDORNÉ – VÉGI BARBARA – VIRÁG GYÖRGYI – FÉBEL HEDVIG – ZSÉDELY ESZTER – TÓTH T. – SCHMIDT J.: Napraforgó- és lenolaj, valamint különböző E-vitamin kiegészítés hatása a nyulak hizlalási és vágási mutatóira 19. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 23. ERDÉLYI MÁRTA – EIBEN CSILLA – KUSTOS K. – GÓDOR SÁNDORNÉ – HEGYI KATALIN – MÉZES M.: Rozmaring kivonat hatása korán elválasztott növendéknyulak egyes termelési paramétereire 19. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 23. FÉBEL HEDVIG – CZABAI G. – LUGASI ANDREA – BLÁZOVICS ANNA: Luminometriás módszer egyes takarmánynövények valamint takarmánykeverékek antioxidáns aktivitásának meghatározására Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet 329. Tudományos Kollokviuma, Budapest, december 7. FÉBEL HEDVIG – GUNDEL J.: A takarmányozás és a környezetvédelem kapcsolata Magyar Tudomány Napja 2007, Tudományos Konferencia, Budapest, november14. FÉBEL HEDVIG – HERMÁN ISTVÁNNÉ – KÓKAI MIKLÓSNÉ – SALAMON IRÉN – MÁTRAI T.: Malac-felnevelési veszteségek csökkentése mikrobiológiai tesztekben hatásosnak bizonyult hatóanyagokkal 49. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 20-21.
42 FÉBEL HEDVIG – LUGASI ANDREA – MÉZES M. – PALLAI ZS. – CZABAI G. – EIBEN CSILLA – MIKLÓS SZ. – ZSÉDELY ESZTER – TÓTH T. – SCHMIDT J. – BLÁZOVICS ANNA: Különböző mennyiségű E-vitamin felvétel hatása nyulak egyes antioxidáns mutatóira nagyobb zsírtartalmú takarmány etetésekor Magyar Szabadgyök-kutató Társaság IV. Kongresszusa, Pécs, október 11-13. FÉBEL HEDVIG – VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ: A tejzsír zsírsav-összetételének módosítása: lehetőségek, korlátok, táplálkozás-élettani szempontok Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet 326. Tudományos Kollokviuma, Budapest, április 27. FÉBEL HEDVIG: A borjúnevelés takarmányozási alapjai Alltech Kérődző Egyetem, „Fókuszban a gyakorlat”, Kecskemét, október 16-17. FÉSÜS L.: Juhágazati jövőkép „Ágazatspecifikus innováción alapuló projektek generálása a juh ágazatban” c. tanácskozás, Debreceni Egyetem, Debrecen, április 11. FORGÓ I. - TÉCSY L. – BESSENYEI I. – SZABÓ M. – GYÖRKÖS I. – VATTOMÁNY G: Egy régi magyar sertésfajta termelési és vágási eredményeinek javítása korszerű sertésfajtákkal Versenyképes Mezőgazdaság, Országos Konferencia, Nyíregyháza, november 29. GÁBOR GY. - KOPPÁNY GY.: A tejelő szarvasmarha állományok szaporasági mutatóinak javítása okszerű takarmányozással Vitafort Szakmai Nap, Dabas, május 31.
43 GÁBOR GY.: A két ellés közötti idő csökkentésének lehetőségei tejelő szarvasmarha állományokban Alltech Kérődző Egyetem, „Fókuszban a gyakorlat”, Kecskemét, október 16-17. HORTI CSILLA - HIDAS A. - KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA - RÉVAY T.: Hősokkfehérjék génexpressziójának vizsgálata hőtűrést javító broiler tartástechnológiák során 7. Magyar Genetikai Kongresszus, Balatonfüred, április 15-17. Genetikai Műhelyek Magyaroroszágon, VI. Minikonferencia szeptember 7. KERESZTES MÓNIKA – FAIGL VERA – GYŐRFFY ANDREA – DAKÓ Z. – VÁRNAI ZS. – KULCSÁR MARGIT – MÉZES M. – MÁRTON ALÍZ – RIBICZEINÉ SZABÓ PIROSKA – GAÁL T. – FÉBEL HEDVIG – BARTHA T. – TAMÁSI G. – HUSVÉTH F. – SZENCI O. – HUSZENICZA GY.: Az ellés körül alkalmazott propilénglikol-kiegészítés hatása az energiaháztartásra és az egésztest-inzulinérzékenységre Akadémiai Beszámoló, Budapest, január 22. KERESZTES MÓNIKA – FAIGL VERA – SASSI G. – SZELÉNYI ZS. –TÓTH FRUZSINA– KULCSÁR MARGIT – FÉBEL HEDVIG – MÉZES M. – TAMÁSI G. – GÁBOR GY. – SZENCI O. – HUSZENICZA GY.: Többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag védett zsírkészítmény etetésének hatása az ellés utáni energiaháztartásra, tejtermelésre és vemhesülésre Holstein-fríz tehenekben Akadémiai Beszámoló, Budapest, január 22. KOVÁCS A. - NAGY SZ. - KÚTVÖLGYI GABRIELLA - BEHR BRITTA HERMES R.: Különböző vad- és állatkerti emlősök ondósejtjeinek diagnosztikai festése Diagnosztika a Vadállatorvoslásban. A Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társaságának Éves Konferenciája, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, március 9-11.
44 KOVÁCS A. - TUMENNASAN K. - DEMBEREL S. - NAGY SZ. - KÚTVÖLGYI GABRIELLA - OLÁH J. - JÁVOR A.: Argáli spermiumok mélyhűtése Diagnosztika a Vadállatorvoslásban. A Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társaságának Éves Konferenciája, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, március 9-11. KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA - SZABÓ ZSUZSANNA - PODMANICZKY B.: Hőstressz csökkentésének lehetőségei a baromfitartásban Alltech Baromfiegyetem, Kecskemét, május 8-9. KUKOVICS S. - JÁVOR A.: A gyephasznosítás lehetőségei és szükségessége a juhtenyésztésben A magyar gyepgazdálkodás 50 éve, tanulságai a mai gyakorlat számára, Gyepgazdálkodási Ankét, Gödöllő, március 9. KUKOVICS S. - NÉMETH TÍMEA: A kecsketartásban alkalmazott gyephasználat A magyar gyepgazdálkodás 50 éve, tanulságai a mai gyakorlat számára, Gyepgazdálkodási Ankét, Gödöllő, március 9. KUKOVICS S.: A kecske és a juh lehetőségei Európában és a világban A FAO szerepe, Szakmai Előadássorozat, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, október 25. KUKOVICS S.: Az EU juh- és kecskehús termelése és a magyarországi juhtartás lehetséges jövője ”A juhtenyésztés fejlesztésének lehetősége együttműködés keretében”, Debreceni Egyetem ATC Karcagi Kutatóintézet, Karcag, július 27. KUKOVICS S.: Az innováció lehetőségei az EU jelenlegi helyzetében, kilátások Magyarország számára A juhágazat helyzete, kilátásai és fejlesztési lehetőségei, „Ágazatspecifikus inováción alapuló projektek generálása a juh ágazatban” c. tanácskozás, Debreceni Egyetem, Debrecen, április 11.
45 LIPTÓI KRISZTINA - HIDAS A.: Különféle embrionális rendellenességek lehetséges okai baromfiban 7. Magyar Genetikai Kongresszus, Balatonfüred, április 15-17. LUGASI ANDREA – VÍGH ILONA – ÁRVAY KRISZTINA – BLÁZOVICS ANNA – FÉBEL HEDVIG: Takarmányok mikroelem-tartalma és antioxidáns komponensei MTA Mikroelem Munkabizottságának 2007. évi Tudományos ülése, Szeged, április 11. MOLNÁR SZABINA - BÉKÉSI L. - SÁROSPATAKI M. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - KÓSA EMMA: Természetes takarmánykiegészítő (prebiotikum - IMMUNOVETTM) hatásának vizsgálata laboratóriumi körülmények között mézelő méhen (Apis mellifera) Akadémiai Beszámoló, Budapest, január 22. MOLNÁR SZABINA - BÉKÉSI L.: Immonológiai vizsgálatok méheknél MMOE őszi közgyűlés, Örösi-terem, Gödöllő, december1. NAGY SZ. - PUSKÁS E. - PÉNTEK I. - ZOMBORSZKY Z.: Mélyhűtve tárolt gímszarvas-spermiumok objektív minőségellenőrzése számítógépes motilitásvizsgálat segítségével – műszerbeállítások A Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társaságának Éves Konferenciája, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, március 9-11. OLÁH J. - PÉCSI T. - KOVÁCS A. - PÉCSI ANNA - JÁVOR A.: A kos sperma eltarthatósága Ph.D. hallgatók éves konferenciája. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen, november 21. PÁLFY T. – HERMÁN ISTVÁNNÉ – FÉBEL HEDVIG – LUGASI ANDREA – VADÁNÉ KOVÁCS MÁRIA – ÁCS T. – GUNDEL J: A takarmány zsírsav-tartalmának hatása a csirkehús oxidatív stabilitására és színére Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet 326. Tudományos Kollokviuma, Budapest, április 27.
46 PATAKINÉ VÁRKONYI ESZTER - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA - LIPTÓI KRISZTINA - BARNA JUDIT Előzetes vizsgálatok a lúd embrionális sejtjeinek mélyhűtésére 7. Magyar Genetikai Kongresszus, Balatonfüred, április 15-17. VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA - PÉCZELY P. - VÉGI BARBARA – BARNA JUDIT: A kakascsere okozta stressz hatásának endokrinológiai elemzése fekális szteroid-analízissel hústípusú szülőpárállományban 14. Szaporodásbiológiai Találkozó, Keszthely, október 5-6. VÁRHEGYI J.: A húsmarha takarmányozás időszerű kérdései 12. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás, Keszthely, október 12. VÁRHEGYI J: A bioetanol gyártás melléktermékeinek felhasználása a szarvasmarha takarmányozásában Tej Ágazati Konferencia Program, Debrecen, március 23. VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZABÓ ZSUZSANNA - SZŐKE ZSUZSANNA KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA - BARNA JUDIT: A hőkezelés, illetve hőstressz hatása hímivarú baromfifélék spermatológiai mutatóira 14. Szaporodásbiológiai Találkozó, Keszthely, október 5-6. VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA - BARNA JUDIT: Szerves szelén és E vitamin kiegészítés hatásának vizsgálata két hústípusú kakasvonalon 14. Szaporodásbiológiai Találkozó, Keszthely, október 5-6. VIRÁG GYÖRGYI – GÓDOR SÁNDORNÉ – VÉGI BARBARA – EIBEN CSILLA – FÉBEL HEDVIG – ZSÉDELY ESZTER – TÓTH T. – SCHMIDT J.: Napraforgó- és lenolaj, valamint különböző E-vitamin kiegészítés hatása a nyúl combhús pH-jára és színére 19. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 23.
47 ZAJÁCZ EDIT: A napraforgó és egyéb méhlegelő növények mézelése Kisújszállási Méhész Egyesület, Kisújszállás, február 24. ZAJÁCZ EDIT: Lágyszárú méhlegelő növények mézelése Budapesti Méhész Egyesület, Budapest, március 5. ZAJÁCZ EDIT: Napraforgó hibridek mézelési értéke a nektárprodukció és a nektár minősége alapján V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Budapest, szeptember 20-22. ZSÉDELY ESZTER – TÓTH T. – EIBEN CSILLA – GÓDOR KATALIN – VÉGI BARBARA – VIRÁG GYÖRGYI – FÉBEL HEDVIG – SCHMIDT J.: Napraforgó- és lenolaj, illetve különböző E-vitamin kiegészítések hatása a nyúlhús E-vitamin tartalmára és oxidatív stabilitására 19. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 23.
48 Előadások és poszterek nemzetközi rendezvényeken ANTON I. – KOVÁCS KATALIN – FÉSÜS L. – LEHEL L. – HAJDA Z. – POLGÁR P. – SZABÓ F. – ZSOLNAI A.: Effect of the TG gene polymorphism on the intramuscular fat deposition in Hungarian beef cattle (A TG gén polimorfizmus hatása az intramuszkuláris faggyú lerakódásra a hazai húsmarha állományban) Európai Állattenyésztők Szövetség 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. ÁRNYASI MARIANN - NOVOTNI DANKÓ GABRIELLA - LIEN S. - CZEGLÉDI L. - HUSZENICZA GY. - KOVÁCS A. - JÁVOR A.: Investigation of the MEL1 gene in different sheep breeds: new polymorphisms and haplotype reconstruction (A MEL1 gén vizsgálata különböző juhfajtákban: új polimorfizmusok és haplotípus rekonstrukció) Európai Állattenyésztők Szövetség 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. BARNA JUDIT - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA LIPTÓI KRISZTINA Analysis of fertility in broiler breeder flocks (A termékenység elemzése hústípusú szülőpár állományokban) 5. Vietnami – Magyar Konferencia, Cantho, Vietnám, augusztus 12-16. BEHR BRITTA - HILDEBRANDT T.B. - KOVÁCS A. - RATH D. - BLOTTNER S. - GÖRITZ F. - REID C.E. - HERMES R.: A simple staining method to assess sperm viability and complete morphology under field conditions in rhinoceros and elephant (Egyszerű festési eljárás az orrszarvú és elefánt spermiumok életképességi és teljes morfológiai elbírálására terepkörülmények között) 40. Szaporodás-patológiai és Szaporodás-élettani Konferencia, Hannover, Németország, február 4.
49 BÉKÉSI L.: Environmental and climatic changes as a challenge for the apiculture and honey production (A környezet- és klímaváltozások várható hatása a méhészetre és a méztermelésre) Projekt javaslat. FP7 Európai Információs és Bróker Napok, Brüsszel, Belgium, november 29-30. BÓDI L. – KISNÉ DO THI DONG XUAN – SZALAY I.: HU-BA production system for special poultry products in Hungary (HUBA termelési rendszer különleges minőségű baromfitermékek előállítására Magyarországon) 5. Vietnami – Magyar Konferencia, Cantho, Vietnám, augusztus 12-16. BODZSÁR NÓRA - RÉVAY T. - EDING H. - HIDAS A. - WEIGEND S.: Genetic diversity of Hungarian indigenous chicken breeds based on microsatellite markers (Őshonos magyar tyúkállományok molekuláris genetikai jellemzése mikroszatellit markerekkel) 5. Európai Baromfigenetikai Szimpózium, Braedstrup, Dánia, szeptember 25-28. BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ –SALAMON R. –GYŐRI Z. –GUNDEL J. –SALAMON S.Z. –CSAPÓ J.: The change in the composition of fatty acids in pork as a function of CLA-enriched feed (A sertéshús zsírsavösszetételének változása a CLAban gazdag takarmányadagok hatására) Európai Állattenyésztők Szövetsége 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. BRÜSSOW K.-P. - SCHNEIDER F. - TUCHSCHERER A. - EGERSZEGI I. RÁTKY J.: Comparison of progesterone levels in v. saphena vs. v. jugularis in Landrace and Mangalica gilts (A v. saphena és v. jugularisból nyert vérminták progeszteron koncentrációjának összehasonlító vizsgálata lapály és mangalica kocasüldőkben) Európai Háziállat Reprodukciós Társaság 11. Konferenciája, Celle, Németország, szeptember 21-22.
50 EIBEN CSILLA – GÓDOR-SURMANN KATALIN – VÉGI BARBARA – VIRÁG GYÖRGYI – FÉBEL HEDVIG – ZSÉDELY ESZTER – TÓTH T. – SCHMIDT J.: Effect of sunflower oil, linseed oil and vitamin E dietary supplementation on growing and slaughter performance of rabbits (Napraforgó- és lenolaj és különböző E-vitamin kiegészítés hatása a nyulak hizlalási és vágási mutatóira) Nemzetközi Nyúltenyésztési Konferencia, Bogor, Indonézia, július 2425. FÉBEL HEDVIG – CZABAI G. – BALOGH K. – SZABÓ A. – EIBEN CSILLA – TÓTH T. – MÉZES M. – ZSÉDELY ESZTER –SCHMIDT J. – MIKLÓS SZ. – LUGASI ANDREA – BLÁZOVICS ANNA: Dietary oils and added tocopherol: Effects on tissue fatty acid composition, tocopherol level and antioxidant defense system of rabbits (A zsír- és E-vitamin-kiegészítés hatása egyes szövetek zsírsavösszetételére, a tokoferolszintre és az antioxidáns rendszerre nyulakban) Európai Állatorvosi és Összehasonlító Takarmányozás Társaság 11. Nemzetközi Konferenciája, Lipcse, Németország, november 1-3. FEKETE S. GY. – VERESEGYHÁZY T. – FÉBEL HEDVIG – ANDRÁSOFSZKY EMESE: In tube evaluation of the effect of cobalt, nickel and albendazol upon rumen fermentation (A kobalt, a nikkel és az albendazol bendőfementációra gyakorolt hatásának in vitro értékelése) 14. Kongresszus az Állatkísérletek Helyettesítésének Lehetőségeiről, Linz, Ausztria, szeptember 28-30. GUNDEL J. –PÁLFY T. –ÁCS T.– ERDÉLYI I. – HERMÁN ISTVÁNNÉ.: Animal nutrition and food quality (Takarmányozás és élelmiszerminőség) Európai Állattenyésztők Szövetsége 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. HORTI CSILLA – HIDAS A. – KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA – RÉVAY T.: Investigation of molecular responses to heat stress in chicken (Hősokk hatására kialakuló molekuláris válaszreakciók vizsgálata csirkében) 5. Európai Baromfigenetikai Szimpózium, Koppenhága, Dánia, szeptember 25-28.
51 HOWARD J. - PASSAVANT C. – PALS D. - GRAY T. – SASSER N. - GÁBOR GY. - AHMADZADEH A. - SASSER G.: BioPRYN, a blood-based pregnancy test for managing breeding and pregnancy in cattle (BioPRYN, egy véralapú vemhesség előrejelzési teszt - a tenyésztési és a vemhesség-menedzsment eszköze) ASAS Konferencia, Idaho-i Egyetem, Moscow, Amerikai Egyesült Államok, június 20-22. JÁVOR A. - HUSZENICZA GY. - CEGLÉDI L. - ÁRNYASI MARIANN - SZABÓ SZILVIA - KUKOVICS S. - BÖSZE ZSUZSANNA - NOVOTNINÉ DANKÓ GABRIELLA - KUSZA SZILVIA: Molecular genetic methods, as tool of sheep breeding (A molekuláris genetikai módszerek, a juhtenyésztés eszközeként) Állattenyésztés a Fenntartható Mezőgazdaság Szolgálatában, Temesvár, Románia, május 10-11. KERESZTES MÓNIKA – FAIGL VERA - GYÖRFFY A. - KULCSÁR MARGIT MARTON A. - GAÁL T. - FÉBEL HEDVIG - GÁBOR GY. - BARTHA T. SZENCI O. - HUSZENICZA GY.: Periparturient propylene glycol supplementation in Holstein-Friesian cows (Ellés körüli propilénglikol kiegészítés holstein-fríz tehenekben) Európai Háziállat Reprodukciós Társaság 11. Konferenciája, Celle, Németország, szeptember 21-22. KISNÉ DO THI DONG XUAN – SZALAY I. – DUC TIEN P. – MINH THU P.T.: Adaptation experiments of Hungarian turkey breeds and their crosses in Vietnam (Adaptációs vizsgálatok magyar pulykafajtákkal és keresztezéseikkel Vietnamban) 5. Vietnami – Magyar Konferencia, Cantho, Vietnám, augusztus 12-16. KISNÉ DO THI DONG XUAN – SZALAY I.: Agricultural research for development (ARD) – trilateral HungarianVietnamese-Lao sample to develop poultry breeding in South-East Asia (Mezőgazdasági kutatás a fejlesztésért – háromoldalú magyar-vietnamilaoszi példa Délkelet-Ázsia baromfitenyésztésének fejlesztésére) 5. Vietnami – Magyar Konferencia, Cantho, Vietnám, augusztus 12-16.
52 KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZALAY I.: The role of Hungarian free range poultry breeds in Vietnam for gene and agrobiodiversity conservation and against local poverty (A magyar szabadtartású baromfifélék szerepe Vietnamban a génmegőrzés és a agrárbiodiverzítás védelmében és a helyi szegénység ellen) 1. MGE-NEFE Munkaértekezlet, NIAH Baromfi Kutatási Központ, Thuy Phuong, Hanoi, Vietnám, március 23. KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA - NOLLET L. - SPRING P.: Effect of replacing inorganic minerals with lower levels of organic minerals on turkey’s performance (Szervetlen ásványi anyagok helyettesítése kisebb mennyiségű, szerves kötésben lévő ásványianyagokkal a pulykanevelésben) 16. Európai Baromfitakarmányozási Szimpózium, Strasbourg, Franciaország, augusztus 26-30. KUKOVICS S. – MADAI HAJNALKA: Sheep breeding sector in the World and Europe (A juhszektor a világban és Európában) 3. Nemzetközi Állattenyésztési Szimpózium, Ohrid, Macedónia, szeptember 12-14. 2. Nemzetközi Állattenyésztési Kongresszus, Új Perspektivák és Kihívások a Fenntartható Állattenyésztésben, Sopot, Szerbia, október 35. KUKOVICS S. - NAGY S.- JÁVOR A. - LENGYEL A. - NÉMETH TÍMEA MOLNÁR A.: Crossbreeding trials aiming to improve meat quality of sheep in Hungary (Keresztezési vizsgálatok a magyar juhhús minőségének javítása céljából) Európai Állattenyésztők Szövetsége 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. KUKOVICS S. – NAGY S.: Awassi sheep utilization in Hungary (Az awassi juh használata Magyarországon) 3. Nemzetközi Állattenyésztési Szimpózium, Ohrid, Macedónia, szeptember 12-14.
53 KUKOVICS S. - NÉMETH TÍMEA - MOLNÁR A.: Results of artificial insemination of ewes in various Hungarian sheep flocks (A juhok mesterséges termékenyítésének eredményei néhány magyar állományban) Európai Állattenyésztők Szövetsége 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. KUKOVICS S. – NÉMETH TÍMEA: Breeding, selection and performance test organisation in the Hungarian sheep sector (Tenyésztés, szelekció és a teljesítményvizsgálat szervezése a magyar juhszektorban) 3. Nemzetközi Állattenyésztési Szimpózium, Ohrid, Macedónia, szeptember 12-14. NÉMETH TÍMEA - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Dairy goat product sector in Hungary (A kecske tejtermék szektor Magyarországon) Nemzetközi konferencia a Nemzetközi Kecskeszövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából: A kecsketermékek minősége – Az értékelés és a promóció modelljei és eszközei, Bella, Olaszország, május 24 – 26. NÉMETH TÍMEA - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Farm and breed effects on milk yield and composition of Hungarian goats (A tenyészet és a fajta hatása a magyar kecskék tejhozamára és a tej összetételére) Európai Állattenyésztők Szövetsége 58. Konferenciája, Dublin, Írország, augusztus 26-29. PATAKINÉ VÁRKONYI ESZTER - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - LIPTÓI KRISZTINA - BARNA JUDIT: Preliminary results of cryopreservation of early embryonic cells of goose (Előzetes vizsgálatok lúd embrionális sejtjeinek mélyhűtésére) 5. Vietnámi-Magyar Nemzetközi Konferencia a Fenntartható Állattenyésztésről és Aquakultúráról, Can Tho Egyetem, Vietnám, augusztus 11-15.
54 PHUNG DUC TIEN – PHAM THI MINH THU – KISNE DO THI DONG XUAN – SZALAY I – NGUYEN THI KIM OANH – HOANG VAN LOC – TRUONG THUY HUONG: Study on selection for improvement of three guinea fowl lines’ production through three generations (Vizsgálatok három gyöngytyúk vonal három generáción keresztül végzett szelekciójával kapcsolatban) 5. Vietnámi-Magyar Nemzetközi Konferencia a Fenntartható Állattenyésztésről és Aquakultúráról, Can Tho Egyetem, Vietnám, augusztus 11-15. PHUNG DUC TIEN – PHAM THI MINH THU – KISNÉ DO THI DONG XUAN – SZALAY I – NGUYEN NGOC DUNG – BACH THI THANH DAN – HOANG VAN LOC – NGUYEN THI LANH – PHAM THI THU PHUONG: Some observation on eco-technical parameters of turkey imported from Hungary (Vizsgálatok a Magyarországról importált pulyka egyes ökonómiai és technológiai paramétereivel kapcsolatban) 5. Vietnámi-Magyar Nemzetközi Konferencia a Fenntartható Állattenyésztésről és Aquakultúráról, Can Tho Egyetem, Vietnám, augusztus 11-15. PODMANICZKY B. –SZABÓ ZSUZSANNA - KÓKAI MIKLÓSNÉ – HOREL K. KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA – SZALAY I. – KNARREBORG ANNE: Effect Enterococcus faecium 2NF8001 administered in water on the rearing performances and the gut microflora in free range chickens (Itatással alkalmazott Enterococcus faecium hatása a szabadtartásos csirkék nevelési eredményére és a bél mikroflórájára) 16. Európai Baromfitakarmányozási Szimpózium, Strasbourg, Franciaország, augusztus 26-30. RÁTKY J. - TÓTH P. - EGERSZEGI I. - SARLÓS P. - MANABE N. - BRÜSSOW K.-P.: Multifunctional aspects of Mangalica breeding.(A mangalica tenyésztés aspektusai) 5. Vietnámi-Magyar Nemzetközi Konferencia a Fenntartható Állattenyésztésről és Aquakultúráról, Can Tho Egyetem, Vietnám, augusztus 11-15.
55 SARLÓS P. - EGERSZEGI I. - NAGY SZ. - HUSZÁR SZILVIA - RÁTKY J.: Testicular endocrine function in Mangalica boars – preliminary study (Mangalica kanok tesztikuláris endokrin működése) Európai Embrió-átültető Társaság 23. Konferenciája, Alghero, Szardínia, szeptember 7-8. SÜTŐ JULIANNA - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - KASPERNÉ SZÉL ZSUZSANNA - SZALAI D.: Detection of amitraz in honey and wax (Amitráz-tartalom meghatározása mézben és viaszban) 40. Apimondia, Nemzetközi Méhészeti Kongresszus, Melbourne, Ausztrália, szeptember 11-16. SZABÓ A. – FÉBEL HEDVIG – MÉZES M. – ROMVÁRI R.: Allometric scaling of the avian and mammalian myocardial phospholipid fatty acid chain composition (A foszfolipid zsírsav-összetételének allometrikus értékelése egyes madár illetve emlősfajok miokardiumában) 48. Nemzetközi Konferencia a Zsírok Biológiai Szerepéről, Turku, Finnország, szeptember 4-8. SZABÓ ZSUZSANNA – PODMANICZKY B. – HOREL K. - VÉGI BARBARA KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA: Effect of feed restriction on the production parameters, carcass and meat quality of heat stressed broilers (Takarmánykorlátozás hatása a hőstressznek kitett brojlercsirkék termelési eredményére, vágottáru- és húsminőségére) 16. Európai Baromfitakarmányozási Szimpózium, Strasbourg, Franciaország, augusztus 26-30. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - BÉKÉSI L. - SZALAI D.: The influence of the rotating hive and the environmental factors on the mite population dynamics (Forgó technika és környezeti hatás az atka dinamikájára) 40. Apimondia, Nemzetközi Méhészeti Kongresszus, Melbourne, Ausztrália, szeptember 11-16.
56 SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Use of automatic beehive in honey producing apiaries (Termelő méhészetekben alkalmazott automata kaptár) 40. Apimondia, Nemzetközi Méhészeti Kongresszus, Melbourne, Ausztrália, szeptember 11-16. SZALAY I. – KISNÉ DO THI DONG XUAN: Old Hungarian poultry breeds and their use in high-quality production (Régi magyar baromfifajták és felhasználásuk a minőségi termékelőállításban) 1. MGE-NEFE Munkaértekezlet, NIAH Baromfi Kutatási Központ, Thuy Phuong, Hanoi, Vietnám, március 23. SZALAY I. – KISNÉ DO THI DONG XUAN: Sustainability and gene conservation as guiding principles of the Hungarian-Vietnamese poultry research for development (Fenntarthatóság és génmegőrzés mint a magyar-vietnami baromfikutatás és fejlesztés alapelvei) 5. Vietnámi-Magyar Nemzetközi Konferencia a Fenntartható Állattenyésztésről és Aquakultúráról, Can Tho Egyetem, Vietnám, augusztus 11-15. SZENTMIHÁLYI KLÁRA – BLÁZOVICS ANNA – ÚJHELYI J. – BALLA J. – LAKATOS B. – SZILÁGYI M.: Antioxidant effects of magnesium compounds (Magnéziumvegyületek antioxidáns hatásai). 6. Nemzetközi Magnézium Szimpózium, Jászvásár, Románia, szeptember 27-28. VÁRHEGYI J.: Nutrition of high yielding dairy cows (Nagytermelésű tehenek takarmányozása) Tejtermelési tanácskozás, Misicevo, Szerbia, március 1.
57 VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA - BARNA JUDIT: Comparative study on the effect of organic selenium and vitamin E on sperm characteristics in two lines of broiler breeder males (Összehasonlító spermatológiai vizsgálatok kétfajta hústípusú szülőpár kakason szerves szelénnel és E vitaminnal dúsított takarmányozás mellett) 19. Nemzetközi Baromfi Szimpózium, WPSA Lengyel Tagozat, Olsztyn, Lengyelország, szeptember 10-12. VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZŐKE ZSUZSANNA - LIPTÓI KRISZTINA BARNA JUDIT: Analysis of fertility in broiler breeder flocks – male side approaches (Termékenységvizsgálatok hústípusú szülőpár állományban – a hímivar oldaláról) 29. Baromfi szimpózium, WPSA Angol Tagozata, Edinborough, Skócia, július 23-25.
58 Könyv és könyvrészlet BORKA GY.: National Inventory Report for 2005 - Hungary, Chapter 6. - Agriculture. (Nemzeti jelentés az üvegházgáz-leltárról 2005. évre – Magyarország. 6. fejezet – Mezőgazdaság) Nemzeti jelentés az üvegházgáz-leltárról 2005. évre, Kis-Kovács G., Gáspár L. (szerkesztők), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Klímavédelmi és Energia Osztály – Országos Meteorológiai Szolgálat, Üvegházgáz Nyilvántartási Osztály, Budapest, 164 p. + Függelék (6. fejezet – Mezőgazdaság, 99-116.) BORKA GY.: Greenhouse Gas Inventory for 2005 Common Reporting Format Hungary, Sector Agriculture (4 Sectoral Report for Agriculture; Sectoral Background Data for Agriculture: 4A Enteric Fermentation; 4B(a): CH4 Emissions from Manure Management; 4B(b): N2O Emissions from Manure Management; 4C: Rice Cultivation; 4D: Agricultural Soils; 4E: Prescribed Burning of Savannas; 4F: Field Burning of Agricultural Residues;).(Üvegházgáz-leltár 2005 Common Reporting Format Magyarország, Mezőgazdasági szektor, 4 Jelentés a mezőgazdasági szektorról; A mezőgazdasági szektor adatai:: 4A Emésztés 294; 4B(a): CH4-emissziók a trágyakezelésből; 4B(b): N2O-emissziók a trágyakezelésből; 4C:Rizstermesztés; 4D: Mezőgazdasági talajok; 4E: Szavannaégetés; 4F: Tarló és egyéb szerves maradványok égetése;). (Üvegházgáz-leltár 2004 Common Reporting Format - Magyarország, Kis-Kovács G., Gáspár L. (szerkesztők), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Klímavédelmi és Energia Osztály – Országos Meteorológiai Szolgálat, Üvegházgáz Nyilvántartási Osztály, Budapest, 274-374. (Mezőgazdasági szektor 25-35.) FÉSÜS L.: Juhágazati jövőkép – Új tenyésztési szempontok A juhágazat helyzete, kilátásai és fejlesztési lehetőségei. Nábrádi A., Jávor A., Madai Hajnalka (szerkesztők), Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 13. Szaktanácsadási Füzet, Debrecen, 19-22. ISSN: 1588-8665
59 JÁVOR A. – KUKOVICS S. – POLGÁR J. P.: Juhtenyésztés Állattenyésztéstan. Szabó Ferenc (szerkesztő), Mezőgazda Kiadó, Budapest, 171-206. ISBN 963 286 333 X JÁVOR A. - KUKOVICS S.: Juhtenyésztés Állattenyésztés. Kozák J. (szerkesztő), HEFOP 3.3.1-P.-2004-060071/1/1.0, Elektronikus egyetemi tankönyv, 82-94. KUKOVICS S. – NÉMETH TÍMEA: A juhtartáshoz kapcsolódó támogatások összegzése RAABE A magyar gazda Európában, 1-15. ISBN 963 9600 03 2, B. 5.8. KUKOVICS S.: Az innováció lehetőségei az EU jelenlegi helyzetében, kilátások Magyarország számára A juhágazat helyzete, kilátásai és fejlesztési lehetőségei. Nábrádi A., Jávor A., Madai Hajnalka (szerkesztők), Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 13. Szaktanácsadási Füzet, Debrecen, 32-49. ISSN: 1588-8665 TOLDI GY. – MOLNÁR A. – NÉMETH TÍMEA – KUKOVICS S.: Slaughter value evaluation of large weight Ile de France and Hungarian Merino lambs by CT and traditional slaughter cutting (Nagysúlyú Ile de France és magyar merinó bárányok vágási érték becslése CT és hagyományos vágási eljárások alkalmazásával) Evaluation of carcass and meat quality in ruminants, EAAP Scientific Series, 201-204. ISSN 0071-2477, 123.
60 Hazai együttmüködések Agrár ZRT., Szarvas Agrár-Farm Kft., Súr AGRO-BOS Kft., Devecser Agrocomplex C.S. Zrt., Zichyújfalu Agrocow Kft., Berettyóújfalu AGROLABOR Kft., Szolnok Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., Szolnok Állami Ménesbirtok Rt., Mezőhegyes Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet, Budapest Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., Gödöllő Alltech Hungay Kft. ANIVET Kft., Budapest Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet, Szentes Bábolna Takarmányipari Kft, Bábolna Bábolnai Takarmányipari Kft., Nagyigmánd Bábolna-Víziszárnyastenyésztő Kft., Bábolna Bakonszegi Awassi Zrt., Bakonszeg Bakonyér Mg. Szöv etkezet, Pér Balatonfelvidéki Nemzeti Park Berzsenyi Dániel Mezőgazdasági Kft, Egyházashetye Bio-Czinov Kft., Mosonmagyaróvár Biokontroll Hungária Kht. Biromedicina Zrt. Bos-Genetic Kft., Martonvásár BOVI-TRANSFER Embrió Átültető Kft., Aba-Bodakajtor Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest Budapest Program Kft., Budapest CORT-EX Kft. Budapest Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Budapest Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék, Budapest CSENGERTEJ KFT., Csengersima Czimbalmos Imre, magángazdálkodó Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen
61 Dunakiliti Agrár Zrt., ELTE Etológia Tanszék, Budapest ELTE Ökológiai és Állatrendszertani Tanszék, Budapest Elzamajor Agrár Kft., Seregélyes Embrió Kft., Pécs Enyingi Agrár Rt., Enying Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest E-VET Kft., Nagyatád Fackelmann István, Mórahalom FARÁDI MgSz., Farád Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Herceghalom Fóris Kft. Mezőtúr FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő FVM Műszaki Intézet, Gödöllő Gallicoop Zrt, Szarvas GALLUS Kft, Devecser Garuda Trade Kft, Budapest GBT Press Kft, Veresegyház GÉNBANK Kft., Mezőhegyes GEOMILK Kft., Sárospatak Gödöllői Állattenyésztő és Forgalmazó Kft. Gyulai Húskombinát Rt. HAKI – Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Heherngut Hungária Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft, Cegléd HENDRIX Környe KFT, Környe Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt., Herceghalom Hód-Mezőgazda Rt., Hódmezővásárhely Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, Budapest HOLSTEIN-GENETIKA Kft., Budapest Hortobágyi Nemzeti Park HUNGAPIG Kft., Herceghalom HUNNIA BIRD Baromfitenyésztő Kft., Ócsa Illésné Magasföldi Amarill, magángazdálkodó, Németkér Instantpack Kft., Berettyóújfalu Járóna Kft., Pápa Juhász András, magángazdálkodó, Páty Kajászói Szövetkezet, Kajászó Kamarás Baromfikeltető, Tenyésztő és Kereskedelmi Kft., Mogyoród Kapos Ternero Húsipari Termelési és Kereskedelmi Kft., Hetes
62 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár Kardoskúti Zrt. Ko-Bor Hús Kft., Jászszentandrás KOLOS-AGRO Kft., Budakeszi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Klímavédelmi és Energia Osztály, Budapest Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatala, Budapest Lab-Nyúl Kft., Gödöllő Limousin Tenyésztők Egyesülete, Budapest Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Budapest Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, Miskolc Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesülete, Kaposvár Magyar Ízek Háza Kft., Gödöllő Magyar Juhtejgazdasági Egyesület, Herceghalom Magyar Juhtenyésztők Szövetsége, Budapest Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége, Herceghalom Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete, Gödöllő Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum, Budapest Magyar Madártani Egyesület, Budapest Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, Budapest Magyar Szürke Marhát Tenyésztők Egyesülete, Budapest Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Magyartarka Tenyésztők Egyesülete, Kocsér MAREX Mezőgazdasági Termékeket Forgalmazó Kft., Nagyvázsony Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő Mezőgazdasági Rt., Bicske Mezőgazdasági Rt., Törökszentmiklós Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (korábban: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet), Budapest Mezőgazdasági Szakszolgáltató Kft., Hódmezővásárhely Mezőgazdasági Termelő- és Szolgáltató Rt., Mezőfalva MTA Agrártudományok Osztálya MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár
63 OÉTI, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, GMOLabor, Budapest Olivia Kft., Lajosmizse Olmos és Tóth Kft., Debrecen Országos Húsipari Kutatóintézet Kht., Budapest Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Környezetvédelmi Igazgatóság, Budapest Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), Budapest Országos Mesterséges Termékenyítő Rt., Gödöllő Országos Meteorológiai Szolgálat, Üvegházgáz Nyilvántartási Osztály, Budapest PALOTÁSI KACSAFARM Kft., Besenyszög-Palotás Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Pannon Kft., Baja Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet, Ostffyasszonyfa Pick Szeged Szalámigyár és Húsipari Rt., Szeged Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Systemexpert Consulting Kft., Budapest Szabó Zoltán juhtenyésztő, Karcag Szarvasi Kacsafarm Kft., Szarvas Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely Székely és Lantos Kereskedelmi Kft., Szombathely Szent István Egyetem Kísérleti Intézete, Üllő Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Budapest Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Gödöllő Szomor Dezső vállalkozó, Apaj TENDRE (Bábolna) Takarmányipari Kft., Nagyigmánd Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz-és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, Szarvas Vágóállat és Hús Terméktanács, Budapest Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Villányi Péter vadgazda, Nógrád VITAFORT Zrt., Dabas VITAFORT-LABOR, Mezőgazdasági Szolgáltató Kft., Dabas
64 Külföldi együttmüködések A Magyar Köztársaság Missziója az Európai Unióban, Brüsszel, Belgium Agrártudományi Egyetem, Bydgoszcz, Lengyelország Agrártudományi Egyetem, Wroclaw, Lengyelország Állatnemesítési Intézet, Irene, Dél-Afrika Állattenyésztési Intézet, Belgrád, Szerbia Állattenyésztési Intézet, Skopje, Macedónia Állattenyésztési Kutatóintézet, Mariensee, Németország Állattenyésztési Kutatóintézet, Nyitra, Szlovákia Állattenyésztési Kutatóintézet, Tirana, Albánia Alpesi Mezőgazdasági Kutatóállomás, Gumpenstein, Ausztria ALTA Genetics Inc., Watertown, WI, Amerikai Egyesült Államok APIS- Muzeum, Arad, Románia Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, Temesvár, Románia Becsei Mezőgazdasági Kombinát, Becse, Szerbia-Montenegro BELGIMEX, Mons, St-Symphorien, Belgium Biotracking LLC, Moscow, ID, Amerikai Egyesült Államok Cambridge-i Egyetem, Cambridge, Egyesült Királyság Can Tho Egyetem, Cantho City, Vietnam Charles Sturt Egyetem, Waga-Waga, Ausztrália Constanta-i Ovidius Egyetem, Constanta, Románia COST 848 – Többirányú kutatás házinyúlon Dél-Karolinai Egyetem, USA Dél-Olaszországi Állategészségügyi Kutatóintézet, Portici, Olaszország E+V Technology GmbH, Oranienburg, Németország Eisenhower Ösztöndíj, Phyladelphia, Amerikai Egyesült Államok ESDAR, Európai Háziállat Szaporodásbiológiai Társaság Európai Állattenyésztők Szövetsége, Róma, Olaszország Európai Takarmánymikrobiológusok Szervezete, Posieux, Svájc Fehér-kék Belga Genetika, Mons, Belgium Fehér-kék Belga Mesterséges Termékenyítő Csoport, Ciney, Belgium Fehér-kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Nemzetközi Szövetsége, Ciney, Belgium Francia Mezőgazdasági Minisztérium Víziszárnyas Kutatóintézete, Artiguères, Franciaország Francia Természettudományi Múzeum Halgenetikai Osztálya, Párizs, Franciaország.
65 Friedrich-Schiller Egyetem, Jéna, Németország Ganszu Agrártudományi Egyetem, Lanzhou, Kínai Népköztársaság Gestion Veterinaria Porcina, Madrid, Spanyolország Hohenheimi Egyetem, Stuttgart, Németország ICAR – Nemzetközi Állattenyésztési Konferencia INRA Station expérimentale des pálmipedes a foie gras, Benquet, Franciaország Kanadai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Lethbridge, AB, Kanada Kansas Állam Egyeteme, Kansas, Egyesült Államok Kínai Mezőgazdaságtudományi Akadémia, Peking, Kínai Népköztársaság Legeltetési és Kertészeti Kutatóintézet, Besztercebánya, Szlovákia Leibniz Vadállatkutatóintézet, Berlin, Németország Lengyel Méhészeti Egyesület, Varsó Lincoln Red Szarvasmarha Szövetség, Lincoln, Egyesült Királyság LUFA, Karlsruhe – Augustenberg, Németország Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Vietnám (Laosz és Kambodzsa képviselete is) Max Rubner Intézet, Minőség és Élelmiszerbiztonság a Húsiparban Intézet, Kulmbach, Németország Mezőgazdaság- és Állatorvostudományi Egyetem, Kolozsvár, Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hanoi, Vietnám Mezőgazdasági Főiskola (SHL), Zollikofen, Svájc Mezőgazdasági Haszonállat Biológiai Kutatóintézet, Dummerstorf, Németország Mezőgazdasági Kutatási Bizottság, Haszonállat Részleg, Irene Campus, Irene, Dél-Afrika Mezőgazdasági Minisztérium, Vietiane, Laosz Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium, Genetikai és GMO Intézet, Belgrád, Szerbia-Montenegro Mikrobiológiai Kórtani Egység, Állategészségügyi Kutatóközpont, Barcelona, Spanyolország Milvus Group, Marosvásárhely, Románia Mongol Állami Agrártudományi Egyetem, Ulánbátor, Mongólia Mongol Tudományos Akadémia, Genetikai Intézet, Ulánbátor, Mongólia NAFRI – Nemzeti Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatás, Vietiane, Laosz Nagyváradi Egyetem, Nagyvárad, Románia Nemzeti Kutatóközpont, Állatorvostudományi Intézet, Kaíró, Egyiptom Nemzetközi Kecskeszövetség, Little Rock, USA
66 NIAH, National Institute for Animal Husbandry, Állattenyésztési és Fejlesztési Kutatóintézet, Hanoi, Vietnám NIAH, National Institute for Animal Husbandry, Baromfitenyésztési Kutatóintézet, Thuy Phuong, Hanoi, Vietnám NIAH, National Institute for Animal Husbandry, Kecske- és NyúlKutatóintézet, SonTay- Ha Tay, Hanoi, Vietnám Örösi Pál Zoltán Méhészegylet, Székelyudvarhely, Románia Plovdiv-i Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Plovdiv, Bulgária RBI (Rare Breeds International), www.rare-breedsinternational.com Svéd Agráregyetem, Uppsala, Svédország Szentpétervári Egyetem, Szentpétervár, Oroszország Szlovák Mezőgazdaságtudományi Egyetem, Állattenyésztési Tanszék, Nitra, Szlovákia Szövetségi Húsipari Kutatóintézet (BAFF), Kulmbach, Németország Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) Zürich, Svájc Takarmánygyártási- és Feldolgozási Kutatóintézet, Ivanka, Szlovákia Takarmányozási Kutatóintézet, Pohorelice, Cseh Köztársaság Tanta Egyetem, Mezőgazdasági Kar, Kafr El-Sheikh, Egyiptom Thu Duc Egyetem, Ho Chi Minh City, Vietnám Tokyoi Egyetem, Tokyo, Japán Virginiai Egyetem, USA Wageningeni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Hollandia Züchthof Heherngut, Schildron, Ausztria