Állattenyésztés 2 1. tétel Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél felépítése - A szájban történő emésztés és a nyelés - Emésztés az együregű, összetett gyomorban - Emésztés a többüregű, összetett gyomorban - Emésztés a középbélben - Emésztés az utóbélben Előbél: Fejbél (szájüreg, garatüreg): aprítás keményítő bontás Nyelőcső Gyomor: sósavas pepszin pH:1-3 között fehérjék bontása elkezdődik Gyomortípusok: - Együregű gyomor Egyszerű nyelőcső típusú: húsevők Összetett( mirigyes): mindenevők - Több üregű: Kérődzők (4 üreg: bendő, oltó, leveles, százrétű) Bendőben bakteriális bontás: rost hasznosítás. Középbél: Epésbél: ide ömlik a máj váladéka az epe és a hasnyálmirigy váladéka a hasnyál. Ezek az emésztőkészülék járulékus mirigyei, amelyek váladéka emésztő enzimeket tartalmaznak Éhbél Csípőbél Középbélben a táplálóanyagok lebontása és felszívódás történik. Zsíremésztés: epe Lipáz: glicerin és zsírsavak Fehérje emésztés: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz enzimekkel →di- polipeptidek→ aminosavak Szénhidrát emésztése: amiláz, maltáz, laktáz glükóz molekulákra Utóbél: Vakbél: Vastagbél: Remesebél Végbél Bakteriális rostemésztés: illózsírsavakra (E,P,V) Baktériumos fehérjebontás is: a keletkező aminosavak nem tudnak felszívódni, baktériumok használják fel
Vízvisszaszívás A, B, K vitamínok bakteriális előállítása 2. tétel Ismertesse az emlősök ivarszerveinek felépítését és a női ivarszerv működését! Információtartalom vázlata: - A női ivarszerv felépítése - A hím ivarszerv felépítése - A petefészek működése A női ivarszerv felépítése: Belső nemi szervek: – Petefészek (ovarium) – Petevezető (tuba uterina) – Méh (uterus) Külső nemi szervek: – Hüvely (vagina) – Péra (vulva) – Csikló (clitoris) A hím ivarszerv felépítése: Belső nemi szervek: • Here (testis) • Mellékhere (epididymis) • Ondóvezető (ductus deferens) • Járulékos nemi mirigyek: - Dülmirigy (prostata) - Ondóhólyagok (gll.vesiculares) - Cowper-féle mirigyek (gll.bulbourethrales) Külső nemi szervek: • Hímvessző (penis) → benne a húgycső • Makk (glans penis) • Tasak (praeputium) Petefészek működése: Hasüregben az ágyékcsigolyák alatt a vesék mögött elhelyezkedő páros szerv. Feladata elsősorban a női ivarsejt (petesejt) képzése ill. fejlődése. Működése: FSH hormon hatására a petefészekben található elsődleges, majd másodlagos tüszőkből Graf- tüszők keletkeznek, amelyek érett petesejteket tartalmaznak, s ovulációkor a megérett petesejtek kiszabadulnak a Graf- tüszőből. Ezt az állapotot ivarzásnak nevezzük, amit az állat ivarzási tünetekkel mutat. A Graf-tüsző helyét sárgatest tölti ki, amely megtermékenyülés esetén a vemhességet fenntartó progeszteron hormont termeli. Sikertelen termékenyüléskor a sárgatest visszaalakul és szabaddá teszi az ovulációs felületet a következő Graf- tüsző számára. Két ivarzás között eltelt napok száma az ivarzási ciklus.
3. tétel Ismertesse a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát! Információtartalom vázlata: - A tejmirigy felépítése - A tejelválasztás - A tejleadás A tejmirígy felépítése: Eggyetellőknél: szeméremtájékon, többetellőknél: hasalján két sorban. - Csecs: több kivezető csatornája van (ló, sertés, nyúl). - Tőgy: egy kivezető csatorna. Mirígyhámsejtek..Alveolusokat alkotnak…Kosársejtek burkolják…Tejcsatornák…Tejutakká egyesülnek..Tejmedence..Bimbómedence...Bimbócsatorna...Záróizom Tejelválasztás: Mirígyhámsejtek végzik, vér által szállított tápanyagokból. Prolaktin indítja el és tartja fenn. Tejleadás: Oxitocin hatására (8 percig tart)
4. tétel Ismertesse a takarmányok kémiai összetételét! Információtartalom vázlata: - A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma - A takarmányok szervesanyagai (zsírok, szénhidrátok, nyersrost, fehérjék, vitaminok) A takarmányok szervetlen anyagai (makroelemek: Ca, P, Mg, Na, Cl; mikroelemek: Fe, Cu, I) • • • •
Kis víztartalmú takarmányok – gabonák, szénafélék stb. Lédús takarmányok – zöldtakarmányok, burgonya, répa, tökfélék Koncentrált takarmányok: nagy energia-, kevés rosttartalommal rendelkező takarmányok (gabonafélék, pillangósok, ipari melléktermékek) Terimés takarmányok: Energiában szegény, sok rostot, több vizet tartalmazó takarmányok, tömegtakarmányok – szálastakarmányok • zöldtakarmányok • szilázsok, szenázsok • szénák, szalmák – leveles takarmányok • takarmánykáposzta • leveles cukorrépafej, répalevél – gyökér és gumós takarmányok
•
• répafélék, burgonya Eredetük alapján a következő csoportosítás a legelterjedtebb: – zöldtakarmányok – gyökér-, gumós-, és kabakos takarmányok – silózott takarmányok – szárított zöldtakarmányok – mezőgazdasági melléktermékek – magvak és termések – élelmiszer-ipari melléktermékek – állati eredetű takarmányok – takarmány-adalékanyagok
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer Takarmány minta szárazanyag-tartalom
víztartalom hamutartalom szennyeződések (föld, homok)
valódi hamu
nyersfehérje
val ódi fehérje
szervesanyag-tartalom
nyerszsír
Nitrogén me ntes kivonható anyagok
nyersrost
ami d anyagok
HEFOP 3.3.1.
Víz
Sz.a.
Zsír Fehérje
Rost
Szénhidrát
Hamu
legelő fű
780
220
11
44
45
98
22
búza
130
870
19
122
23
689
17
tej
876
124
36
33
-
47
8
burgonya
760
240
1
22
7
197
13
szója mag
110
890
190
340
70
250
34
extrahált szója
100
900
14
493
33
294
66
916
460
180
155
90
34
280
42
214
-
6
15
napra-forgó 84 hús
720
5. tétel Ismertesse a takarmányok emészthetőségét, táplálóérték kifejezését, értékesülését! Információtartalom vázlata: - A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők (állattól és takarmánytól függők) - A takarmányok táplálóértékének és a táplálóanyagok arányának kifejezése - A takarmányértékesülés/fajlagos abrakfelhasználás 1. Takarmányok emészthetősége: Emésztési együttható= tak. Nyers összetételéből hány%-ot képes hasznosítani. Függ: a. Faj, fajta, kor: pl. a kérődzők a rostot jobban hasznosítják b. Állatok egészségi állapota c. Takarmány kémiai összetétele: koncentrált és terimés takarmányok d. Takarmányok előkészítése: magvak örlése, áztatása, pörkölése, párolása javítja azok emészthetőségét e. Takarmányok mennyisége 2. Takarmányok táplálóértéke: - DE (emészthető energia): sertés, ló, nyúl - ME (átalakítható energia): baromfi - NE (nettó energia): szmh (tej, hús) 3. Takarmányok értékesülése: Egységnyi állati termék előállítására szüks. tak. 6. tétel Jellemezze a megnevezett értékmérő tulajdonságokat! Információtartalom vázlata: - Külső értékmérők (kültakaró, fejlettség, kondíció, ivarjelleg) - Belső értékmérők (termelőképesség, termékenységszaporaság, egészség) Külső értékmérők (kültakaró, fejlettség, kondíció, ivarjelleg) Az állat megtekintésekor jól láthatók: – Kültakaró: Bőr, szőr gyapjú, tollazat • Meghatározza: • Egészségi állapotát • Fajtáját, korát, • Hasznosítási irányát
–
Testalakulás: Testalakulás és a termelékenység között szoros összefüggés van. • Küllemtan foglalkozik vele.
–
Testtömeg, fejlettség: • Fajtájához, ivarához, korához képest mekkora testnagyságot képvisel. • Magas színvonalú termelést csak jól fejlett állattól várhatunk el.
–
Arányosság: • • •
Összbenyomási kép az állatról. Aránytalanságot okozhatja a helytelen fiatalkori felnevelés. Átörökítő képességre is következtethetünk
–
Kondíció: Külső testalakulásban megnyilvánuló állapot • Tenyészkondíció: zsírszövettel mérsékelten átszőtt izomzat • Termelő..: termelésre utaló megjelenési forma • Hízó…: nagy mennyiségű zsírlerakodással • Verseny…: lovaknál (szikár, acélos izomzat) • Rossz kondíció: betegség, tartási hiba, hiányos takarmányozás stb.
–
Ivarjelleg: Ivari hovatartozás külső megnyilvánulása • Elsődleges • Másodlagos
Belső értékmérők (termelőképesség, termékenység-szaporaság, egészség) • Az állatok termelését közvetve vagy közvetlenül befolyásolják, de a külleméből egyértelműen nem állapíthatók meg. – Termelőképesség: Kedvező környezeti körülmények között mennyi terméket állít elő: • Tejtermelő képesség: tej mennyisége és összetétele • Hústermelő képesség: hústermelés intenzitása és annak vágóértéke • Tojástermelő képesség: mennyisége és minősége • Gyapjútermelő képesség: gyapjú mennyisége és minősége, finomsága, tömöttsége,zsírtar. –
Takarmányhasznosítás: Az állatok takarmányozása az össz költség 60-70 %-a. • Függ a takarmány tulajdonságaitól és az állat fajtájától, egészségi állapotától, tartáskörülményektől, stb.
–
Növekedés és fejlődés: - Növekedés: mennyiségi változás - Fejlődés: minőségi változás: • Megtermékenyülés • Születés • Választás
• • • •
Tenyészérettség Termelés Öregedés Elhullás
–
Konstitúció: Testi felépítés vagy alkat. - Megkülönböztetünk: • Finom, durva, szilárd, laza szervezetű állatokat
–
Termékenység, szaporaság: • Termékenység: • Hím állat termékenyíteni, a nőivarú állat termékenyülni képes • Szaporaság: • Nőivarú állat megfelelő számú életképes utódot hoz a világra és neveli fel őket. • Egyet ellők: ló, szmh. • Többet ellők: sertés
–
Egészség, ellenálló képesség: • Az egészség az állat szervezetének harmonikus és zavartalan működését jelenti. • Ellenálló képesség az abiotikus és a biotikus tényezőkkel szembeni védekező képessége az állatnak.
–
Igényesség, igénytelenség: A környezeti változásokkal szembeni reakció. • Kultúr fajták igényessebbek, mint a primitívek. • Feladat: Nagy termelő képesség melletti igénytelenség.
–
Vérmérséklet, természet, szellemi képesség: • Vérmérséklet: az idegrendszer érzékenysége a külvilágból származó ingerekkel szemben • Természet: az állatok kedélyállapota, magatartása. • Szellemi képesség: tanulékonyságot jelenti, amely türelemmel fejleszthető.
7. tétel Ismertesse a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata: - A pároztatás módjai (vad, csoportos, háremszerű, kézből való) - A mesterséges termékenyítés szakaszai - A vemhesség jelei, megállapításának módszerei - A vemhesség időtartama - Az ellés szakaszai - Az elléshez szükséges eszközök
Az ellés szakaszai Előkészítő:Közeledő ellés jelei. Megnyílási sz: gyakran vizel, ürít, vízhólyag felreped, lábholyag megjelenik. Kitolási sz: hasprés. Utószakasz:magzatburok távozása(8-10 óra) 8. tétel Jellemezze a gazdasági állatok nemesítését! Információtartalom vázlata: - Fajtatiszta tenyésztés (bel-, rokon-, vérvonaltenyésztés, vérfrissítés) - Tenyészállat-előállító keresztezések (cseppvér, fajtaátalakító, új fajtát előállító keresztezések) - Haszonállat-előállító keresztezések (közvetlen és közvetett keresztezések) Tenyésztési eljárások: Fajtatiszta tenyésztés - Vonal - Család - Rokon - Vérfrissítés Cél: - Keresztezési partner - Árutermelés - Fajtamegőrzés
Keresztezés Tenyészállat előállító - Cseppvér - Fajta átalakító - Új fajtát előállító Haszonállat előállító - Közvetlen - Közvetett - Kombinatív - Váltogató - Rotációs
Fajtatiszta tenyésztés: • Azonos fajtába tartozó egyedek szaporítása • A párosított egyedek rokonsági foka alapján különböztetünk meg fokozatokat • Állományok egységesítésére, fajtajelleg megőrzésére végezzük -Rokontenyésztés: (szülő-ivadék, féltestvérek, egyéb rokon) a kiváló felmenő tulajdonságának rögzítésére használjuk, de a fitnessz tulajdonságokban leromlás jelentkezik. Top crossing! -Családtenyésztés A legkiválóbb tehenek a „családalapítók”. Megfelelő párosítást alkalmazva a legjobb utódokat hagyjuk meg, a családot a későbbi generációk során, célszerű párosítás révén tenyésztjük tovább. -Vonaltenyésztés Geneológiai (leszármazási) vonal: magyar szürke Genetikai vonal: rokontenyésztés Tenyészvonal: Egy kiváló bika hímivarú utódai néhány generáción keresztül szintén kiváló apaállatok Keresztezések: Tenyészállat előállító és haszonállat előállító keresztezést különböztetünk meg
-Tenyészállat előállító keresztezés: Cseppvér: Egyetlen alkalommal használunk, idegen fajtából apát egy nagyhatású gén rögzítése érdekében Nemesítő: Az egyetlen alkalommal felhasznált idegen fajta hatását fenntartjuk az állományban: keresztezetteket egymás közt szaporítjuk (MTxJ) Fajtaátalakító: Az idegen fajta tenyészbikáit több nemzedéken keresztül használjuk addig, amíg a kiinduló fajta helyett új fajta áll rendelkezésre (MSZxHF) (MTxHF) Új fajtát előállító: Több fajta felhasználásával új, eddig nem létező fajtát állítunk elő. Lehet közvetett, közvetlen, zárt és nyílt a keresztezés. (MTxJxHF) -Haszonállat előállító keresztezés: A keresztezett állatokat nem, vagy csak átmenetileg vonjuk be a tenyésztésbe. Heterózis hatás! Közvetlen: összes utód vágásra Közvetett: F1 nemzedék nem lesz vágva, az egyik ivart tovább tenyésztik nem folytatható visszakeresztezés három – négyfajtás keresztezés folytatható váltogató (criss-cross) Rotációs: Három vagy négy fajtát következetes sorrendben váltogatjuk. Nőivarú mindig keresztezettből, hím fajtatiszta. 9. tétel Ismertesse a fertőző betegségek megelőzésének lehetőségeit és a bejelentési kötelezettség fogalmát, szabályait ! Információtartalom vázlata: - Az immunitás szerepe a fertőző betegségek megelőzésében (aktív, passzív, természetes, mesterséges immunitás) - Az állattartó telepek üzemeltetésének szabályai (személy-, jármű- és állatforgalom) - A fertőtlenítés fogalma, formái, módjai, a fertőtlenítőszerek csoportosítása - A bejelentési kötelezettség fogalma, a bejelentés szabályai Aktív immunitás: a szervezet maga termeli az ellenanyagot - természetes: fertőző betegség átvészelése - mesterséges: vakcinázás Passzív immunitás: ellenanyagot készen kapja a szevezet. - természetes: anyai immunitás (méhben vagy a föcstejben) - mesterséges: szérum Állattartás higiéniája: - Állattartás csak ott lehet, ahol a higiéniai feltételeket tudják biztosítani - Telep létesítéséhez szakhatósági engedélyek szükségesek (építésügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi) - Állattartó kötelezettségei:
- Állatorvosi ellátás - Bejelentési kötelezettség az illetékes önkormányzat felé - Betegségről az állatorvos értesítése Fertőtlenítés: - Mechanikai: szűrés, sepregetés - Fizikai: szárítás, hőkezelés, sugárzás - Biológiai: más mikroorganizmus - Kémiai: hypo, mész, iosan, incosan, formalin, klór. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek: Azok a fertőző betegségek, amelyek nagy gazdasági kárt okozhatnak, emberre is veszélyesek. - ragadós száj- és körömfájás - pestis - veszettség - takonykór, stb.
10. tétel Ismertesse a fejési rendszereket, a szakszerű, higiénikus fejést és a tejkezelés gépeit! Információtartalom vázlata: - Helyben fejő berendezések (sajtáros, tejvezetékes) - Fejőházi berendezések (halszálkás) - A fejés munkaműveletei - A tejkezelés gépei (hűtők) Helyben fejő berendezések (sajtáros, tejvezetékes): Zárt, kötött tartásban alkalmazott technológia. A fejés az állat tartózkodási helyén történik. Fejőházi berendezések (halszálkás): Kötetlen tartásmódban alkalmazott technológia, ahol a fejés külön erre a célra megépített központi fejőházban történik. A fejés munkaműveletei: Tőgymosás.. Tőgytörlés és masszázs.. Első tejsugarak kifejése.. Fejőkészülék felhelyezése.. Tejfolyás ellenőrzése.. Gépi utófejés.. Gép levétele..tejcseppek letörlése.. Fertőtlenítés
11. tétel Ismertesse a tejtermelő tehenek takarmányozását és tartását! Információtartalom vázlata: - Évszakonként változó takarmányozás - Monodiétás takarmányozás - Kombinált takarmányozás - Tehenek ivóvízellátása - Tehenek elhelyezése (zárt és nyitott tartás) Évszakonként változó takarmányozás: Nyári és téli takarmány-félékre alapozott. Monodiétás takarmányozás: Évszaktól függetlenül, minden nap azonos takarmánykeveréket kap az állat. Kombinált takarmányozás: Előző kettő kombinációja. 30 kg napi tejtermelésű tehén takarmányadagja Télen
Nyáron
Takarmányok
Napi mennyiség
Takarmányok
Napi mennyiség
Kuk.szilázs Sörtörköly Lucernaszéna abrak
20 5 5 8
Kuk.szilázs Zöldlucerna Lucernaszéna Gyepszéna abrak
20 10 2 3 6
12. tétel Jellemezze a szarvasmarha hizlalását! Információtartalom vázlata: - Hizlalási módok (borjúhizlalás, növendékek hizlalása) - Hizómarhák takarmányozása - Hizómarhák elhelyezése
Hizlalási módok (borjúhizlalás, növendékek hizlalása) és takarmányozás: Hizlalási módok
Hízóba állítás Hízlalás végi takarmány életkor Tömeg életkor Tömeg kg. kg.
Fehér húsú borjú h. Baby-beef hízlalás
1-3 40-50 hetes 2-4 100hónapos 130
Növendék bika h. Int. Növ. bika h. Üsző hízlalás
5-7 hónapos 4-6 hónapos 6-7 hónapos 16-20 hónapos Selejtmarha változó feljavítása
170200 150200 180200 360400
Napi töm. gy. kg 11,1 1,11,2
18-22 hetes 10-12 hónapos
150200 350400
Tejpor, tej
17-19 hónapos 13-15 hónapos 15-17 hónapos 20-22 hónapos változó
550600 550600 430450 450480
11,1 Abrak, konc., 1,2széna 1,4 Tömegtakarmány, 0,9abrak 1 0,81 Tömegtak., abrak, 0,5melléktermék 0,6
Fölözött tej Tejpor, abrak, széna, lédús Tömegtak., abrak
Hizómarhák elhelyezése:
- kötetlen tartásban: - zárt :
- nyitott: - kötött tartásban:
rácspadló mélyalom kombinált mélyalmos
- egyedi tartás
- istálló nélküli tartás
13. tétel Jellemezze a felsorolt szarvasmarha fajták származását, küllemét, belső értékmérőit és hasznosítását! Információtartalom vázlata: - Kettős hasznosítású fajta (magyar tarka marha) - Tejhasznú fajta (holstein-fríz) - Húshasznú fajta (hereford, limousin) - Őshonos fajta (magyar szürke marha)
Tejhasznosítású: • • • • • •
Finom szervezet vékony csontozat, bőr gyenge izmoltság fejlett tőgy test oldalnézetben hátrafelé mélyül önfeláldozó típus
Holstein-friz • tejhasznú típusú • szabálytalan fekete-tarka (vörös-tarka) • világfajta • testtömeg: 650-750 kg • tejtermelés: 7000-8000 kg • tejzsír: 3,5-3,7 % • hústermelő képessége közepes: 1000 g napi tömeggyarapodás • vágási százalék: 56% • takarmányozásal szemben igényes • korán érő (16-18 hónaposan tenyésztésbe vehető) • hamar kiselejteződik a termelésből (szaporodásbiológiai zavarok) • teknő alakú tőgy Húshasznú: • • • • • •
•
•
erőteljes testfelépítés vastag, bőr, szőr mély, dongás mellkas vastag végtagok kicsi tőgy a test oldalnézetben téglalap alakú
Hereford: húshasznú • • • • • •
szabályos vörös-fehér tarka kis testű, testtömeg: 500-600 kg igénytelen, jó legelőkészségű korán érő fajta hízlalási végtömeg:400-480 kg tejtermelése:800-1000 kg
Limusin: húshasznú • • • • • • • •
nagy testű tejfölsárga, egyszínű testtömeg: 700-800 kg kiváló növekedési erélyű:1300-1600 g/nap hízlalási végtömeg: 600 kg fölött kiváló húsminőség, hús-csont arány nem kedvező igényes későn érő: 20- 24 hónaposan tenyésztésbevétel
Kettős hasznosítású: Magyar tarka • Kettős hasznosítású fajta • szimentáli és magyar szürke fajták keresztezésével alakították ki
• • • • • • •
vörös-fehér színű, szabálytalan tarka testtömeg: 600-700 kg tejtermelése: 4500 kg tejzsír: 4% növekedési erélye, hústermelő képessége kiváló hizlalási végtömeg: 550-600 kg középkorán érő: 16-20 hónapos korban tenyésztésbe vétel
Őshonos: Magyar szürke • Ezüstszürke színű, bika daruszínű és „kormos”, borjak pirók színűek • tehenek és bikák szarva: 50-70 cm, ökröké:90-100 cm • testtömeg: 550-600 kg • marmagasság:135-145 cm • tejtermelése csekély: 1000 kg • tejzsír: 4-4,2 % • későn érő fajta • húsa, finom ízletes • jó gulyakészség • igénytelen, jó ellenálló képességű 14. tétel Jellemezze a sertés hizlalását! Információtartalom vázlata: - A hizlalást befolyásoló tényezők (belső: fajta, egyed, kor, ivar; külső: takarmányozás, falkalétszám, elhelyezés, stressz) - Hizlalási módok (tőke, sonka) - A hízók takarmányozása - A hízók elhelyezése
Hízlalási módok: • - A bacon sertés • 85—90 kg-os testtömegű, amit félsertésként sózva, pácolva, füstölve, bőrös hentesáruként hoznak forgalomba. • - Sonkasertésnek • a 100—120 kg testtömegű négysonkás típusok a megfelelőek, mert az a fontos, hogy sok soványhúst adjanak, amiből különböző készítményeket állítanak elő. • - A 110—150 kg testtömegű tőkesertések • elsősorban a fogyasztók friss hús iránti igényének kielégítését szolgálják. • - A 140—150 kg-os középnehéz ipari sertések és a tenyésztésből kiselejtezett kocák és kanok • a szalámi- és szárazkolbász készítés alapanyagát szolgáltatják.
Hízók takarmányozása: Élőtö me g (kg) 15- 20
Taka rmá nyadag (kg) 1
20- 30
1,2- 1,4
30- 40
1,5
40- 50
1,6- 1,8
50- 60
2
60- 70
2,2- 2,4
70- 80
2,5- 2,7
80- 90
2,8- 3
90- 100
3- 3,2
Taka rmá nyfé le
Ma lactáp
Süldőtáp
Hizla ló táp
A sertés hízlalása az elválasztástól függően történhet: • - két fázisban: - malacnevelés 6- 8 hetes korig(15- 20 kg) • - hízlalás a vágótömeg eléréséig • - három fázisban: - malacnevelés 28- 32 napos korig (6-10 kg) • - a malacok utónevelése, 80 napos korig (25-30 kg) • - hízlalás a vágótömeg eléréséig (100-110 kg, 180 nap alatt) • • • •
Napi fejadag az élőtömeg 3- 4 %- a. Fajlagos takarmányértékesülés: 3,6- 3,8 kg/ 1 kg súlygyarapodás Napi testtömeg-gyarapodás: 55 dkg Hizlalási idő: 180- 200 nap
Hízók elhelyezése: • A szopós malacok és a szoptató kocák a fiaztató épület kutricáiban vannak elhelyezve. – A kutrica alapterülete 4,8—5,5 m benne malacvédő rács, kocák ás a malacok számára külön vályú és önitató, a malacok részére helyi fűtés (infralámpa, padlófűtés) található. – A kutrica lehet emelt padozatú is. Az állatok ellátása a kutricasor előtti közlekedő folyosóról történik. • A malac-utónevelő rendszerint ketreces, rácspadlós megoldású, egy-egy ketrecbe 6—20 malacot lehet elhelyezni. – A ketrecekben önetetőket és önitatókat helyeznek el. – Hideg időben fűtésre is szükség lehet. • A vemhesítő és kanszálláson 6—l O m2 kanrekeszek található. – Valamennyi rekeszben önetetőket és önitatókat találunk. • A kocaszálláson a vemhes kocák általában kiscsoportos elhelyezésben vannak, minden rekeszben önetetővel ás önitatóval. • A hízlaló épületek a kocaszálláshoz hasonlóan általában kiscsoportos elhelyezésre szolgáló rekeszekre vannak taglalva (8—12 hízó rekeszenként).
15. tétel Jellemezze a felsorolt sertés fajták küllemét és belső értékmérő tulajdonságait! Információtartalom vázlata: - Magyar nagy fehér - Magyar lapály - Duroc - Pietrain - Egyéb fajták, hibridek Magyar nagyfehér: • A fajta keselyfehér színű, szőre és bőre pigmentmentes. Szőre közepes sűrűségű és sima lefutású. A körmök viaszsárgák. • A faj profilvonala enyhén tört, a homlok közepesen széles. • A fülek közepesen nagyok, elõre és fölfelé állóak. • Középhosszú és jól izmolt a nyak. • A hát egyenes, hosszú, feszes, széles és jól izmolt. • A far szintén egyenes, hosszú, széles és jól izmolt. • A comb csánkra lehúzódó. • A mellkas közepesen mély és dongás. • A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. • A lábak erõsek, a csontozat szilárd. • A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. • Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztűrõképessége jó.
Magyar lapály: • • • • • • • • •
A magyar lapálysertés szőre fehér, fényes, közepesen finom szálú és sima lefutású. Bőre halványrózsaszín és pigmentmentes. Egy-két kisebb pigmentfolt és a csókaszem nem kizáró ok. Feje a törzzsel arányos és középhosszú. A profilvonal egyenes. Fülei lelógóak és középhosszúak. A nyak középhosszú és mérsékelten izmolt. A mellkas mély, dongás. A törzs hosszú, a hát feszes. A far hosszú, széles, jól izmolt. A comb telt és csánkra húzódó. A végtagok ízületei tiszták, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7, illetve 8-8. Jól alkalmazkodó, de a tartással szemben igényes fajta. Nem stresszérzékeny. Tenyésztésbe vehető 8-9 hónapos korban
Duroc • • • • • • • • • •
A duroc szőrtakarója sűrű, sima lefutású. Színe a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig terjed. A körmök, a túrókarima, a csecsbimbók és a péra palaszürke. A fej rövid, széles. Az orrhát enyhén homorú. A fül rövid, és elülső harmadában megtört, lelógó. A nyak rövid, jól izmolt. A váll erősen izmolt. A hát széles, ívelt, feszes. A far izmolt, széles és csapott. Sonkái nagyok. A has kicsi, felhúzott. Végtagjai szilárdak. Csontozata vastag. Gyakori a meredek lapocka és a nyitott csánk, ami jellegzetes tipegõ járást kölcsönöz a sertésnek. A fajta nyugodt, néha flegmatikus magatartású. Stressztűrõ-képessége egyedülálló a fajták között. Csecsek száma 6-6 vagy 7-7. A kocák jó nevelőképességűek.
Pietrin • • • • • • • • • •
Színe szürkés piszkosfehér, néhol rózsaszín bõr, körülhatárolt fekete, barnásvörös, hamuszürke foltokkal. Bőre vékony, szőrköntöse ritka és sima. A fej a törzshöz viszonyítva kicsi, és rövid. Füle széles, rövid és horizontálisan felálló. A nyak rövid, hengeres nagyon izmolt. A törzs viszonylag rövid, hengeres. A hát igen széles, lapos, barázdált. A váll és a comb különlegesen izmolt. A far enyhén lejtős. A mellkas közepesen mély és hengeres. A végtagok finomak és rövidek. Csecsek száma 6-6. Stressztűrõ képessége kicsi.
16. tétel Ismertesse a bárányok hizlalását! Információtartalom vázlata: - A hizlalás módszerei (tejesbárány-, pecsenyebárány hizlalás) - A hízóbárányok takarmányozása - A hízóbárányok elhelyezése Hízlalási módszerek: Ürü hízlalás Tejesbárány
2- 3 kg lédús, 1 k g szálas, 1 kg abrak és nyalósó Anyatejen élő, 6- 8 hetes korú (14- 18 kg)
Választott bárányok hízl.
18 kg testtö megtő l 35 k g – ig tart (80 nap). Napi tömeg-gyarapodás 25 dkg. Széna + abrak (báránytáp vagy k uk., árpa, b úza)
Pecsenyebárány hízlalás
Tél végén született kosbárányok 11 hó napos korig (40 k g) legelőn történő hízlalása (legelő+ abrak, télen:1,5 kg szilázs, 3 k g répa, 0,7 kg széna, 0,5 kg abrak, nyalósó.
Selejtjuhok feljavítása
4- 5 éves juhok 2- 3 hónap ig tartó hízlalása. 4 kg lédús, 1 kg szálas, 0,5 kg ab rak, nyalósó
A hízóbárányok elhelyezése • Zárt istállóban: 12 m széles, 30-60 m hosszú. Mélyalmos tartásmód • Alkalmi istállók: szélsőséges időjárástól való védelem (három oldalról zárt épület) • Az istálló funkciója szerint lehet: • - elletőistálló • - nevelőistálló • - hizlalóistálló
Istállók berendezési tárgyai: • etetőrács (széna, szalma) • önetető (bárányhízlalásnál, granulált táp etetésére) • itató • sózólámpás (nyalósó adagolására) • rekesztőrács (csoportok elválasztására) 17. tétel Jellemezze a felsorolt juhfajták küllemét és belső értékmérő tulajdonságait! Információtartalom vázlata: - Merinó fajta: magyar fésűsmerinó - Húsfajták: suffolk, texel - Egyéb fajták: őshonos, tejhasznú, szapora Finomgyapjas fajtacsoport (magyar fésüsmerinó) – folyamatosan növő fehérszínű, finom gyapjút (16-25 µm ) termelnek. – Jó alkalmazkodó képességük, legelőkészségük . – Egész éven át rendszeresen ivarzanak, így termékenyíthetők.
Angol Rövidgyapjas(suffolk) • Angliában kitenyésztett. • Fehér, rövid, középfinom (26-32 µm) gyapjút termelnek, de fedőszőrrel borított testrészeik - láb, fej -mindig pigmentált. • Kistestűek , lábaik rövidek.
Texel: • Eredet: Hollandia (Texel sziget). • EUROP rendszer: texel húsformái alapján. • Beltex: „culard”, duplaizmolt (Belgium). • 200 törzskönyvezett anya, 10 tenyészetben.* • Négysonkás típus. • Végtermék előállító keresztezés-kiváló minőségi vágóbárány. • Nagy falkában nem tartható • Tulajdonságok anya/jerke kos 1. éves kori testtömeg (kg)
52-60
68-80
Kifejlett kori testtömeg (kg)
66-70
94-100
Báránykori súlygyarapodás (g/nap)
320-350
380-420
ÜSTV (hízlalási) súlygyar. (g/nap)
280-360
Gyapjú finomság (µm)
36-42
Szaporaság (bárány/ellés):
1,4
340-400
Fontosabb tejtermelő fajták: • Kelet fríz (Németország) • Awassi (Izrael) • Brit tejelő (Anglia) • Lacaune (Franciaország) • Tejelő cigája (Magyarország) Awassi: • Eredet: Izrael. • Magyarország: 1980.* • 450 törzskönyvezett anya, 2 tenyészet.* • Nagy testű, zsírfarkú, kevert gyapjas, intenzív tejelő. • Zárt tartás, korai választás. Tulajdonságok
anya
kos
1. éves kori testtömeg (kg)
48-54
70-76
Kifejlett kori testtömeg (kg)
68-72
88-96
Báránykori súlygyarapodás (g/nap) 320-340 Szaporaság (bárány/ellés):
1,2
Gyapjú finomság (µm)
32-38
Tejhozam/laktáció (200-220 nap) (kg) 250-300 nap
320-360
Átlagos napi tejtermelés (kg/nap)
1,4-1,8
340-380
Szapora fajták: • Ellésenkénti átlagos bárányszaporulata 2 fölötti. • A szaporaság h2 -e kicsi 0,1-0,2, mivel több gén által meghatározott tulajdonság. • Fajták: Booroola merinó, Szapora merinó, Bábolna tetra/szapora, Romanov, Finn- és Svéd landrace. Romanov: • Kifejlettkori testtömeg: ♀45-55 kg, ♂ 70-80 kg. • Aszezonális ivarzás sűritve ellethető. • Szaporulati aránya 2,3. • Bárányok súlya 100 naposan 15-20 kg. • Tenéyszérettség: 1-1,5 éves korban.
Őshonos fajták: Hortobágyi racka • Magyarországon kb. 10 000 egyed, 3600 törzskönyvezett anya.* • Pödrött szarv (anya:30 cm "V" alakban felfelé állóak, kos:50 cm kosoké tágabb terpesztésű).* • Kis hozamú legelőt jól hasznosítja. • Gyapja durva, 120-200 mikron közötti, kevert gyapjú. • A marmagasság: anya 66 cm, kos 72 cm. Gyimesi racka (Erdély) • Génmegörzés. • 1200 törzskönyvezett anya, 5 tenyészetben. • Kevert gyapjas. Cigája (Balkán) • Génmegörzés. • Eredet: Balkán félsziget.* • Hármas (tej-hús-gyapjú) hasznosítás. • Duna-Tisza köze. • 1500 törzskönyvezett anya, 11 tenyészetben, 25000 árutermelő juh.* • Jó báránynevelő képesség. • Kevert gyapjas. Cikta • Génmegőrzés. • 280 törzskönyvezett anya, 2 tenyészetben.* • Jó anyai tulajdonság, keresztezésben anyai fajta. 18. tétel Jelemezze a pecsenyecsirke-nevelést! Információtartalom vázlata: - Elhelyezés (fogadás, telepítési sűrűség) - Környezetszabályozás (hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés, világítás) - Takarmányozás - Az állatok gondozása és egyéb feladatok Broiler nevelés rotációk száma = 365/(nevelési idő + SP) SP = Service period (fertőtlenítés) vágókapacitás MO-on kizárólag mélyalmos 39-47 napig tart, 60 nap (ivarilag elkülönített nagyobb vágósúly) Etetők: láncos-vályús etetők, de leginkább a felsőpályás köretetős és köritatós technológiák, valamint a spirálcsigás emelhető etetők vályús itatókat vagy függesztett szelepes itatók, ún. szelepes itató (nipple drinker),
Telepítési sűrűség: a hizlalási végtömeg figyelembevételével 23 csirke/m2 (1,4 kgos vágósúlynál) és 10 csirke/m2 (3,2 kg-os végsúlynál). - Takarmányozás A nevelés kezdetétől 2—3 hetes korig indítótápat adunk, 3—5 hetes kor között nevelőtápot, 5 hetes kortól a leadásig befejezőtápot kapnak a csirkék. A jó etető berendezésből a takarmány nem szóródik ki, a csirkék nem tudnak beletrágyázni, könnyen tisztítható és fertőtleníthető. Az etetők magasságát Úgy kell beállítani, hogy a csirkék hátmagasságában legyen a pereme. A csirkék számára a korlátlan mennyiségű, jó minőségű ivóvíz olyan fontos, mint a takarmány. A csibék érkezésekor 100 db csibére 2 db köritatót számolunk, majd 4—5 napos kortól térünk át az önitatók (köritató, szelepes itató, vályús itató) alkalmazására. Az itatókat úgy kell beállítani, hogy az itató széle az állat hátmagasságában legyen (ne tudja a vizet kifröcskölni). Olyan itató-berendezéseket kell alkalmazni, hogy a vízzel a gyógyszerek is beadhatók legyenek. Az istállóban az itatók és az etetők elhelyezése egyenletes legyen, hogy minden állat könnyen elérje, mert ellenkező esetben az állatok egy része nem jut elég takarmányhoz és ivóvízhez (gyengébb termelési eredmény, nagyobb elhullás). - Az állatok gondozása és egyéb feladatok Mélyalmos nevelésnél az alom minősége is alapvető fontosságú. Használhatunk szalmát, faforgácsot, az a lényeg, hogy Száraz, por- penész- és fertőzésmentes legyen. A hizlalás során jelentkező ápolási és gondozás! teendők: — a mikroklíma szabályozás, az elhullott állatok eltávolítása, — az istállók és környékének rendben tartása, takarítása, az állandó fertőtlenítés biztosítása, — a vakcinázási programok elvégzése (az állatorvos utasítása szerint).
19. tétel Ismertesse az árutojástermelést! Információtartalom vázlata: - Elhelyezés (tojóházi tartás) - Környezetszabályozás (hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés, világítás) - Takarmányozás - Tojásgyűjtés és tárolás Étkezési tojástermelő-állományok tartástechnológiája Padozaton vagy ketrecben történik a nevelés Egyfázisos tartásmód: nevelés és tojástermelés egy istállóban (ritka) Kétfázisos: A jércéket naposkortól 17-19. hetes korig a nevelőistállóban, (elő-, 5-6, és utó-nevelés 17-19 hetes) Csőrkurtítás (6-8 napos korban, utánigazítás 18 hetesig)
A tojástermelés időszakában a tyúkokat mélyalmos, trágyaaknával ellátott mélyalmos rendszerű tojóházban, lécpadlós vagy rácspadlós tartási rendszerben, illetve ketreces rendszerben. Trágyaaknás rendszerben 5-6 tojótyúkot, léc- vagy rácspadlós tartásnál 10-12 tojóhibridet helyeznek el egy négyzetmétere. Egy tojófészekre 4-5 tojótyúkot számolnak. Ketreces tartás: több állat nem érintkezik trágyával munkatermelékenység szállíthatóság Hátrányai környezeti igény magasabb sok sérülés állatvédelem Az EU leírása alapján a szabad tartásos baromfinál nem szabd 9 tyúknál többet tartani belső légtérben. 100 tyúkra egy automata v. vákumos köritató, vagy 10 állatra egy ún. szelepes vagy kúpos itató 10cm/ állat vályús etetőt, vagy legalább 4cm per/tyúk köretetőt kell biztosítani.
20. tétel Ismertesse a felsorolt baromfi fajtákat és hibrideket! Információtartalom vázlata: - Tyúkfajta: new hampshire - Tyúkhibrid: tetra-SL, arbor acres - Pulykahibrid: B.U.T
- Lúdfajta: szürke landesi - Kacsafajta: pekingi
Vegyes hasznosítású fajták • • • •
Két típus kö zötti fajtacsoport Mérsékelte n i gényesek To jás és hústerme lésük kö ze pes Fajták: Rho de island, Ne w ha mpshire, Ply mut h, Magyar ne mesített tyúk
T ojóhibridek • • • • • •
Étke zési tojásterme lés céljá ból tenyésztetté k ki Könnyű, kö zé pnehé z testtö megűe k To jástermelés ük: 250-300 db/év To jástö meg: 55-65 gr Fajla gos tak.felh.: 0,15 kg/tojás To jóhi bri dek: S haver starcross 288, 579, Tetra S l, Harco
Húshibridek • Közvetlen has zonállat-előállító keresztezéssel hozzák létre: – Anya plymuth X apa Cornish
• • • •
7 hetes korra elérik a 2,5 kg-ot Jól tollasodók Fehér s zínűek Hús hibridek: Hybro, Ross, Arbor acres
BUT hibrid • • • •
Fehér színű Kiváló testformájú Kis, közepes, nagytesttű változat Testtömeg: 14 hétre: 10-12 kg, 20-22 hétre a bak: 18- 22 kg
Landesi lúd • • • •
Szürke és fehér színű Májtermelő: 600-800 gr Tojástermelés: 30-35 db/év Nagy testtömegű: 7-8 kg
Pekingi kacsa • • • •
Fehér színű, csőre, lába sárga Nagytestű: 3-4 kg Tojástermelés: 120-130 db Hústermelés: 2,5-2,8 kg/ 49 nap
