ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK

ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK Л MAGYAR

BIOLÓGIAI

TÁRSASÁG

ÁLLATTANI

SZAKOSZTÁLYÁNAK

FOLYÓIRATA

SZERKESZTI

ANDRÁSSY

L111. K Ö T E T ,

AKADÉMIAI

KIADÓ,

ISTVÁN

1 — 4.

FÜZET

BUDAPEST

1

1966

Az Állattani

Közlemények

a M a g y a r Biológiai T á r s a s á g Á l l a t t a n i S z a k -

o s z t á l y á n a k f o l y ó i r a t a . Megjelenik é v e n k é n t 4 f ü z e t b e n . Csak azok a c i k k e k n y e r n e k a f o l y ó i r a t b a n elhelyezést, m e l y e k n e k a n y a g a — e l ő a d á s a l a k j á b a n — az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y egyik ülésén e l h a n g z o t t . Az Állattani

Közlemények

szer.

kesztősége k é r i a szerzőket, h o g y közlésre s z á n t k é z i r a t u k a t az illető e l ő a d á s e l h a n g z á s a u t á n lehetőleg n y o m b a n j u t t a s s á k el a szerkesztő címére: Dr. A N D H Á S S Y

ISTVÁN, Budapest,

A

kéziratok

két

gépelt

VIII.,

Egyetemi

Állatrendszertani

Puskin

példányban

Tanszék,

u. 3.

küldendők,

oldalanként

25—30

sorral, t i p i z á l á s (aláhúzás) n é l k ü l . Az esetleges m e g j e g y z é s e k e t , k í v á n a l m a k a t k ü l ö n l a p r a í r v a kell mellékelni. Az egyes c i k k e k t e r j e d e l m e az egy n y o m t a t o t t í v e t n e m h a l a d h a t j a meg. Az á l t a l á n o s b e v e z e t é s és az i r o d a l m i h i v a t k o z á s o k szövege a l e h e t ő legrövidebb l e g y e n ; a mellékelendő á b r á k s z á m a is a legszükségesebbekre k o r l á t o z ó d j é k . Az á b r á k l e h e t n e k f e h é r k a r t o n r a v a g y p a u s z - p a p í r r a készített v o n a l a s tusrajzok v a g y fényképek esetében reprodukcióra

alkalmas

pozitívok. Az i r o d a l o m j e g y z é k b e is c s a k a legszükségesebb c í m e k e t v e g y ü k b e ; e n n e k a l a k j á r a n é z v e a jelen k ö t e t i r o d a l o m j e g y z é k e i az i r á n y a d ó k . M i n d e n k ö z l e m é n y h e z r ö v i d összefoglalást is kell mellékelni, az idegen n y e l v ű k i v o n a t számára. A s z e r z ő k az Állattani lenyomatot

kapnak.

Közleményekben

m e g j e l e n t cikkeikről 100 k ü l ö n -

ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK Л MAGYAR

BIOLÓGIAI

\ TÁRSASÁG

ÁLLATTANI

SZAKOSZTÁLYÁNAK

FOLYÓIRATA

SZERKESZTI

ANDRÁSSY

LIII. K Ö T E T ,

ISTVÁN

1-4.

FÜZET

НЬкГ"

Le, K „

Í .1

C«

Ш

2

Щ AKADÉMIAI

KIADÓ,

BUDAPEST

1966

ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK F O L Y Ó I R A T A Szerkeszti: D R. A N D R Á S S Y I S T V Á N 1966. L I I I . k ö t e t , 1—4. f ü z e t . M e g j e l e n t : 1966. a u g u s z t u s h ó n a p b a n

MEGEMLÉKEZÉS DR. ÉHIK GYULÁRÓL ( 1 8 9 1 - 1 9 6 5 ) * írta: ANGHI CSABA ( B u d a p e s t F ő v á r o s Á l l a t - és N ö v é n y k e r t j e )

Nagy veszteség érte a magyar mammológiát a múlt év januárjában dr. elhunytával. É H I K G Y U L A , a biológiai t u d o m á n y o k kandidátusa, e g y e t e m i c. rk. tanár, a Természettudományi Múzeum n y . főigazgatóhelyettese, az E m l ő s g y ű j t e m é n y volt őre, egyike a kevésszámú magyar mammológusnak, akinek jelentős szerepe volt abban, h o g y munkásságával a zoológia emlőstani ága hazánkban is tudományos rangra emelkedhetett. E H I K G Y U L A 1891. február 4-én született Kolozsvárott. Az elemi és középiskolát Brassóban, egyetemi t a n u l m á n y a i t a budapesti Tudományegyet e m e n végezte. 1915-ben természetrajz—vegytani középiskolai tanári és 1913ban egyetemi bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1927-ben az Agrártudományi E g y e t e m jogelődjén, a Közgazdasági E g y e t e m Mezőgazdasági Szakosztályán e g y e t e m i magántanári habilitációban részesült „ A prémesállatok t e n y é s z t é s e " tárgykörből. U g y a n o t t mint a Gazdasági Álattan meghívott egyetemi előadója, 1943-tól pedig mint c. rk. e g y e t e m i tanár 1948-ig működött. 1912 — 13-ban a Földtani Intézetben szaknapidíjas, 1914—17-ben a győri, majd a lőcsei főreáliskolában természetrajz tanár. 1919-ben mint középiskolai rendes tanár szolgálattételre a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárába nyert beosztást. 1922-ben nevezik ki t u d o m á n y o s tisztviselőnek, majd az Emlősg y ű j t e m é n y őre és vezetője lesz, ahonnan 1949-ben vonul nyugdíjba, de még egyideig továbbra is ott dolgozik. Nyugalomba vonulása alkalmával — saját emlőstani g y ű j t e m é n y hiányában — rovarok, főleg lepkék gyűjtésével foglalkozik, és rövidesen 11 000 drb-ot kitevő g y ű j t e m é n y t állít össze. Pályája kezdetén, 1912-től, eleinte paleontológiái tanulmányai jelennek meg. Ezek a munkái ma is értékesek, aktuálisak és időállók. Majd 1915 óta mammológiai kutatómunkái látnak napvilágot. Ebben a vonatkozásban kiemelem az int'erdentális homológia szabályát, amelyet „A Titanomys fogcsúcsainak helyes értelmezéséről" c. dolgozatában 1926-ban publikált. E z a felismerés nem teszi feleslegessé O S B O R N tritubercularis elméletét, hanem azt éppen kiegészíti olyan esetekben, amikor az előzápfogak ugyanolyan rágófunkciót végeznek, mint a zápfogak. 1922 óta hazánkban elsőként kezdi a prémesállattenyésztési irodalom művelését, 1928 óta szőrmeipari, 1929-től vadászati szakíró is. 1930-tól a BudaÉHIK GYULA

* Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1966. január hó 7-én tartott 578. ülésén.

1*

3

pesti Állatkert zoológiai szaktanácsadójaként és a vadászati trófeák bírálóbizottságának t a g j a k é n t is működik. A paleontológia köréből 22, az általános biológia, zoológia, herpetológia, ichthyológia, ornithológia, akvarisztika, halgazdaságtan, gazdasági állattan köréből 34, a prémesállatok és tenyésztésük köréből 19 tudományos dolgozata, s ez utóbbi tárgykörből 2 könyve jelent meg. Szerkesztette és részben írta, v a l a m i n t korszerűen kiegészítette az 1929-ben megjelent B R E H M : „ A Z állatok v i l á g a " emlőstani részét, amely 2800 oldalas munkát ma is jogosan B R E H M — É H I K közös szerzői névvel jeleznek; a Gutenberg-féle Nagy Lexikonban többszáz emlőstani címszót dolgozott fel; az 1936-i kiadású népszerű „Brehm"-et szerkesztette; az 1959-es kiadású „Magyar B r e h m " emlőstani anyagának e g y részét lektorálta, az 1912. évi N é m e t — M a g y a r Műszaki Szótár emlős címszavait megírta. Lefordította M I T C H E L L H E D G E S : „Küzdelem órjás halakkal" c. k ö n y v é t ; GREGORY: „Gorillák n y o m á b a n " c. k ö n y v é t is részben ő fordította, v a l a m i n t lektorálta. Társszerzője a „Bátorliget élővilága" c. gyűjteményes munkának. Hazánkból 11 emlősfajt, ill. alfajt írt le, közöttük 1924-ben új vakondés pocokfajokat, 1927-ben az Anthracotherium valdense szaparense n. ssp. 1930-ban pedig a Prodinotherium hungaricum n. g., n. sp.-t. Emlékezetes eredm é n y e , hogy a Mustela eversmanni hungarica-t a közönséges görény életszínterében megtalálta és leírta. Külföldön néhány emlőst és a Metzneria ehikella lepkefajt róla n e v e z t é k el. Elnöke volt az Állattani Szakosztálynak is. Ugyanitt számos előadását hallhattuk még a Puskin utcai (volt Eszterházy utcai) épületben. Az Állattani Szakosztály választmányának évekig volt tagja. Az agrárfelsőoktatásban a zoológiai studiumokat nemcsak egyetemi előadásai és gyakorlatai útján oltotta számos évfolyamon át hallgatóiba, h a n e m megalapozta azt az állattani anyagot is, amely csírájául szolgált a jelenlegi, ma már valóban európai szintű gödöllői intézet gyűjteményének. É H I K G Y U L A mint professzor azonban nemcsak tárgyi tudást n y ú j t o t t hallgatóinak, h a n e m korszerű biológiai szemléletet is. E munkássága révén kutatói és ismeretterjesztői t u d o m á n y o s tevékenységén kívül mint pedagógust is elismerés illeti. T u d o m á n y o s munkásságán kívül a Természettudományi Közlönyben, a Természetben, a Természettudományban, a Búvárban, a Magyar Szőrmeiparban, a Baromfitenyésztők Lapjában, a Nimród Yadászújságban, a Magyar Vadászban, az É l e t és Tudományban kiterjedt biológiai ismeretterjesztő munkásságot is f e j t e t t ki. Idevonatkozóan 2 paleontológiái, 33 prémesállattenyésztési, 64 különféle biológiai tárgyú, 83 vadászati és természetvédelmi és 95 emlőstani t é m á j ú közleményét ismerjük. Sajnos az „Allatok az ember szolgálatában" c. munkájának kézirata szétbombázott lakásában megsemmisült. É H I K G Y U L A az a tudós volt, aki példát mutatott arra, hogy f i n o m , precíz — az avatatlanok előtt talán túlzottan aprólékosnak vélt — vizsgálatokat nem néhány példányon, hanem nagy populáción kell végezni. A zoológia alkalmazott ágazatai közül emlőstenyésztéstani munkássága iránymutatásul szolgálhat arra, hogy miként kell a t u d o m á n y eredményeit a gyakorlatban termelőerővé alakítani. Konkrétan kiemelendő az a munkásság, amelyet m i n t e g y e t e m i magántanár, majd mint c. tanár a prémesállattenyésztés és v a d á s z a t , valamint természetvédelem vonatkozásában, az alkalmazott 6

DR. ÉHIK GYULA (1891 1965)

állattenyésztési zoológiában is úttörőként kifejtett már a letűnt társadalmi rendszerben. É H I K G Y U L A életútja nem volt rögöktől mentes. Mint muzeológusnak, mint mammológusnak is eléggé akadályozta munkáját az, hogy a zoológia egyéb ágazataiban működők az általa képviselt tudományszakot néhány évtizeddel ezelőtt csak tartózkodással v e t t é k tudomásul. Nehézséget okozott számára az is, hogy az elmúlt rendszerben ferde szemmel nézte felsősége az orosz tudósokkal való szakmai levelezését. E m i a t t sokáig mellőzték is. A felszabadulás után azonban rehabilitálták az elszenvedett mellőzésért. É H I K GYULÁnak a mammológiai t u d o m á n y o s munka terén szerzett érdemeit avval méltányolták, hogy 1943-ban megkapta az e g y e t e m i tanári c í m e t , 1952-ben pedig tudományos munkássága alapján kandidátusi promotióban részesült. T u d o m á n y o s és gyakorlati egységes munkássága azok sorába emeli, akik már korán, jelenlegi társadalmi rendszerünk elvi szempontjait jóval megelőzve, megértették, hogy a t u d o m á n y t nemcsak önmagáért keli művelni, hanem annak az emberiség jólétét, haladását kell szolgálnia. E b b e n a v o n a t kozásban benne látom az állattenyésztési zoológiának, mint új diszciplínának, megalapozóját, úttörőjét. Szakosztályunk egykori elnökének, a magyar múzeológia és mammológia kiváló munkásának emlékét kegyelettel őrizzük.

MEGEMLÉKEZÉS DR. PÁRDUCZ BÉLÁRÓL (1911 —

1964)*

írta: K A S Z A B

Z O L T Á N

(Természettudományi Múzeum Állattára,

Budapest)

Л p r o t o z o o l ó g i a az a t u d o m á n y t e r ü l e t , m e l y n e k f e j l ő d é s e a l e g s z o r o s a b b k a p c s o l a t b a n v a n r é s z b e n a t e c h n i k a f e j l ő d é s é v e l , r é s z b e n p e d i g az á l t a l á n o s b i o l ó g i a f e j l ő d é s é v e l és P r o b lematik ájával. önálló t u d o m á n y k é n t a századforduló táján jelentkezett, amikorra kialakull a k a p r o t i s z t o l ó g i a s a j á t o s v i z s g á l a t i m ó d s z e r e i és t e m a t i k á j a . E l e i n t e e l s ő s o r b a n a h a l l a t l a n u l n a g y g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e e m e l t e ki a p r o t i s z t o l ó g i á t a t ö b b i biológiai t u d o m á n y o k k ö r é b ő l , a m i k o r k i d e r ü l t , h o g y a z á l l a t - és e m b e r e g é s z s é g ü g y , e z e n f e l ü l a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s a vízi és s z á r a z f ö l d i é l e t t e r e k b e n e g y a r á n t m i l y e n sok t e r ü l e t e n igényeli az ilyen i r á n y ú k u t a t á s o k a t . A m á s i k , n e m k e v é s b é e l h a n y a g o l h a t ó t é n y e z ő a p r o t i s z t o l ó g i a f e j l ő d é s e s z á m á r a az a k ö r ü l m é n y , a m e l y e t az á l t a l á n o s biológiai t u d o m á n y o k i g é n y e s z a b o t t m e g . Az a l a p v e t ő j e l e n s é g e k , m i n t a s z a p o r o d á s , m e g t e r m é k e n y í t é s , a n y a g csere, i n g e r l é k e n y s é g s t b . a l a p j á b a n v é v e s e j t é l e t j e l e n s é g e k , a m e l y e k t a n u l m á n y o z á s á r a a z állati és n ö v é n y i e g y s e j t ű e k a l e g a l k a l m a s a b b a k , hiszen m i n d e z e n é l e t j e l e n s é g e k e g y e t l e n s e j t e n t a n u l m á n y o z h a t ó k , m e l y e k h a r m o n i k u s ö s s z m ű k ö d é s e b i z t o s í t o t t a az e g y s e j t ű e k f e n n m a r a d á s á t és óriási e l t e r j e d e t t s é g é t . H a z á n k b a n is a s z á z a d f o r d u l ó t á j á n i n d u l t meg a n e m z e t k ö z i t e k i n t é l y t is k i v í v ó protisztológiai k u t a t á s . O l y a n k i v á l ó n é v jelzi e z t , m i n t id. ENTZ GÉZA, az a k k o r i P á z m á n y P é t e r T u d o m á n y e g y e t e m g e n e r á c i ó k a t n e v e l ő zoológus p r o f e s s z o r a , v a l a m i n t i f j . ENTZ GÉZA é s GELEI

JÓZSEF.

A m a g y a r p r o t i s z t o l ó g i a i k u t a t á s o k s z e m p o n t j á b ó l — a n é l k ü l , h o g y a k á r id., a k á r i f j . ENTZ GÉZA m u n k á s s á g á n a k é r t é k é b ő l b á r m i t is l e v o n n á n k — l e g n a g y o b b j e l e n t ő s é g e GELEI J ó z s E F n e k v a n , a k i s z i n t e egész é l e t é t az e g y s e j t ű e k t a n u l m á n y o z á s á n a k s z e n t e l t e , és m e g v o l t b e n n e a k é p e s s é g , h o g y t a n í t v á n y a i v a l is m e g k e d v e l t e s s e e z t a v o n z ó t e r ü l e t e t . GELEI m a g a köré g y ű j t ö t t e l e g j o b b , l e g t e h e t s é g e s e b b t a n í t v á n y a i t , és n e m s a j n á l t a t ő l ü k az i d ő t és e n e r g i á t , h o g y v e l ü k e g y é n e n k é n t f o g l a l k o z z é k és b e v e z e s s e ő k e t a t u d o m á n y szentélyébe. E g y k e z d ő k u t a t ó s z á m á r a f e l b e c s ü l h e t e t l e n e l ő n y t j e l e n t , h a e g y j ó n e v ű iskola k e r e t e i ben d o l g o z h a t . K é s z e n k a p j a a sok f á r a d s á g g a l k i d o l g o z o t t m ó d s z e r e k e t , v a l a m i n t a t é m á t , a m e l y n y i l v á n v a l ó a n beleillik e g y á l t a l á n o s k o n c e p c i ó b a . í g y a r é s z l e t - t é m á t kidolgozó f i a t a l k u t a t ó egyszerre b e n n e él a z egészben, és érzi, h o g y a iragy, j ó l m e g t e r v e z e t t é p ü l e t h e z e g y - e g y a l a p t é g l a l e r a k á s á v a l ő is h o z z á j á r u l . V A protisztológia egyike azoknak a t u d o m á n y t e r ü l e t e k n e k , ahol a legszembetűnőbb, m e n n y i r e f ü g g h e t a k u t a t á s e r e d m é n y e s s é g e és az e r e d m é n y e k t a r t ó s s á g a a k u t a t á s i m ó d s z e r e k t ő l . A p r o t i s z t o l ó g i á b a n a k u t a t á s o k e r e d m é n y e s s é g e áll v a g y b u k i k a j ó m i k r o t e c h n i k a i m ó d s z e r e k e n . N e m v é l e t l e n , h o g y GELEI m u n k á s s á g a és i s k o l á j á n a k egész t e v é k e n y s é g e elsős o r b a n a m o r f o l ó g i a - és f i n o m s t r u k t ú r a - k u t a t á s r a , v a l a m i n t t a x o n ó m i a i k u t a t á s o k r a összp o n t o s u l t . Az á l t a l a k i d o l g o z o t t v a g y m ó d o s í t o t t f e s t ő - és r ö g z í t ő - e l j á r á s o k , e l s ő s o r b a n az ezüstözés, ezeket a k u t a t á s o k a t tette lehetővé. U g y a n a k k o r k i t e r j e d t elméleti i r á n y ú eredm é n y e k is s z ü l e t t e k , e l s ő s o r b a n az e g y s e j t ű e k i n g e r ü l e t v e z e t é s é v e l k a p c s o l a t b a n ; az i n g e r ü l e t vezetésre vonatkozó elméletek azonban ugyancsak a mikrotechnikai eljárások akkori fejlettségével és á l l a p o t á v a l h o z h a t ó k k a p c s o l a t b a .

* Elhangzott az Állattani Szakosztály 1965. december 3-án t a r t o t t 577. ülésén.

7

1932-ben a szegedi e g y e t e m e n egy tehetséges és szorgalmas diák szerez diplomát. P Á R D U C Z BÉLÁnak hívják (született 1911. I V . 3-án, a Temes megyei Fehértemplomban). E g y p á l y a m u n k á v a l tűnt fel, amely , , E g y kevéssé ismert H y m e n o s t o m a alkata és rendszertani helyzete" címet viselte. G E L E I professzor j ó érzékkel ismerte fel P Á R D U C Z BÉLÁban a kutató szellemű, elhivatottságot érző, jó mikrotechnikai készséget eláruló egyéniséget. A kor szelleméhez és a n y a g i lehetőségeihez is hozzátartozik, hogy G E L E I díjtalan gyakornokként h í v j a meg intézetébe, melyet P Á R D U C Z B É L A örömmel fogad el. Vállalja az áldozatot, a díjtalan gyakornokságot és marad. Szívós, kitartó, rendszeres és hallatlanul szorgalmas munkával készül a jövőre. Abból a felismerésből kiindulva, hogy az egysejtűek viszonylatában egyelőre még a szorgalmas és aprólékos adatgyűjtés, t e h á t szerveződésük és élettevékenységeik minél alaposabb megismerése a legsürgősebb és a legégetőbb feladat, a kutatás kezdeti szakaszában a faunisztikai és ökológiai irány mellett az egysejtűek f i n o m a b b testfelépítésének, a környezethez v a l ó alkalmazkodásuknak, származástani kapcsolataiknak problémái, t o v á b b á mozgás-, táplálkozás-, és ingerfiziológiai v o n a t k o z á s ú kérdések foglalkoztatták. Már első dolgozataiban m e g m u t a t j a oroszlánkörmeit. Az egyes vizsgált fajok morfológiai és élettani kutatása során átfogó általánosításokra törekszik. Vizsgálataiban igyekezett a csillósok filogenezisének a l a p v e t ő kérdéseire is f é n y t deríteni, s elsősorban a Holotrichák származását helyezte teljesen új megvilágításba. Tudományos munkásságának elismerése nein sokat váratott magára. Hamarosan díjas gyakornok, majd a szokásos ranglétrán emelkedve tanársegéd és adjunktus. 1937-ben szerzi meg az egyetemi doktorátust „summa cum l a u d e " eredménnyel. 1944-ben pedig a kolozsvári e g y e t e m magántanárrá habilitálja „Az egysejtűek morfológiája és biológiája" tárgykörből. A háború P Á R D U C Z B É L A életébe is beleszól. 1944-ben az általános mozg ó s í t á s őt is érinti. Szovjet hadifogságba kerül, ahonnan 1945 augusztus végén a z o n b a n szerencsésen hazatérhet. A felszabadulás után válaszút elé kerül. Várják vissza a szegedi egyetem e n , adjunktusi kinevezését kézhez is veszi, ugyanakkor meghívást kap a T e r m é s z e t t u d o m á n y i Múzeum akkori főigazgatójától, h o g y a Múzeumban ú j o n n a n létesített Biológiai Laboratóriumban dolgozzék. A múzeumot választ o t t a és ki is tart emellett rendületlenül, annak ellenére, hogy állandóan kísérleteznek az elcsábításával, hol e g y e t e m i tanszéket felkínálva, hol akadémiai k u t a t ó intézeti igazgatóságot v a g y önálló laboratórium felállítását és vezetését ígérve. A m ú z e u m b a n azonban, a nyugalmas baráti környezetben mindvégig j ó l érzi magát, szövögeti álmait és hallatlan kitartóan, szívósan dolgozik. A szerény, sőt kezdetben a felszerelést illetően igen szegényes környezetben mégis nyugalmat talál, mely alkotó munkára a múzeumot a legalkalmasabbá t e s z i számára. Megbízatása az egysejtűeken végzendő biológiai kutatásokra szólt. T i s z t á b a n van vele, h o g y ezen a téren csak akkor juthat előre és alkothat valami ú j a t , ha gyökeresen javít a mikrotechnikai módszereken. Kitartó kísérletezésbe k e z d , kipróbálja az összes leírt módszereket, és végül, t ö b b évi fáradhatatlan m u n k a után, kezében v a n az új módszer, amely a csillós egysejtűek ektoplazm a t i k u s organellumainak elektív és gyors színezését teszi lehetővé. Módszerét a Természettudományi Múzeum 1952-es é v k ö n y v é b e n magyarul, német és orosz nyelvű kivonattal ismerteti „ U j gyorsfestő eljárás a véglénykutatás és 12

Du.

PÁRDUCZ

(1911

BÉLA

1964)

az oktatás szolgálatában" címmel. Ez az általa kidolgozott új módszer a d o t t lehetőséget arra, h o g y a protisztológiának olyan területeire is b e h a t o l j o n , amelyek eddig elérhetetlenek voltak, és kitörjön abból a bűvös körből, a m e l y e t az ezüstöző módszer, a G E L E I iskola tanításai és az egysejtűek i d e g t e v é k e n y ségére v o n a t k o z ó összes addigi ismeretek j e l e n t e t t e k . Az újszerű vizsgálati módszerek alkalmazásával érdeklődése elsősorban a csillómozgás kinetikájának és fiziológiai mechanizmusának t a n u l m á n y o z á sára és tisztázására irányul. Ez a probléma t ö b b mint száz éve a kutatás h o m lokterébe állt, de a metodikai nehézségek m i a t t rendkívül nehezen volt m e g közelíthető. E vizsgálatok során derült ki, h o g y a metachronikusan m ű k ö d ő csillók, mint rendkívül érzékeny biológiai indikátorok, a sejtben t o v a t e r j e d ő ingerületi f o l y a m a t o k hű visszatükrözői. Ez a felismerés t e t t e lehetővé az egészen új perspektívákat nyújtó, de a sejtbiológiai, származástani és v i l á g nézeti s z e m p o n t b ó l is jelentősnek ígérkező t é m a megindítását, nevezetesen az ingerületvezetés legősibb formáinak e g y s e j t ű e k e n való t a n u l m á n y o z á s á t . Vizsgálja az e g y e s , v a l a m i n t a kötelékben m o z g ó csillók működésmódját, a főbb ingermozgások fiziológiai mechanizmusát, az ingerlékenység alapkérdéseit, a lokális ingerületi állapot jelentőségét. Felülvizsgálja és tisztázza a JENNINGS-féle ú g y n e v e z e t t „próbálgatási" elméletet és végül a KÜHN-féle „ t a x i s - s é m a " e l m é l e t e t , elveti azokat, és h e l y ü k b e olyan elméletet állít, a m e l y nincs ellentétben vizsgálataival. A különböző módszerekkel párhuzamosan végzett vizsgálatok kiértékelése és egyeztetése után az ingermezőben való t á j é kozódás fiziológiai mechanizmusának merőben új képe bontakozott ki. Amikor vizsgálataiban a nagy új felfedezés felismeréséhez eljut, i s m é t tisztán áll előtte a tennivaló, Ujabb kísérletsorozatok elvégzése szükséges, hogy felderítse a szerveződés egysejtű szintjén megvalósult ingerületvezetés materiális bázisát. Elsősorban azoknak a rostféleségeknek a pontos citológiai feltárását, a m e l y e k e t addig valamilyen formában vonatkozásba hoztak az ingerületvezetéssel. E nagyjelentőségűnek ígérkező kutatásokra azonban az 56-os e s e m é n y e k miatt csak két évi kényszerpihenő után kerülhetett sor. Az eredmények azonban igen nagy horderejűek. Az exakt morfológiai-topográfiai adatok birtokában kísérletes vizsgálatokkal is kimutatja, h o g y az egysejtűek ú g y n e v e z e t t „idegrendszeréről" szóló általánosan elterjedt koncepció tarthatatlan. A normális h e l y v á l t o z t a t á s , továbbá az ingermozgások csillótevékenységét szabályozó koordinációs impulzusok nem prcformált pályákon, a rostíendszerben, hanem széles, az egész sejttestet közrefogó hullámokban, magának a sejtplazmának a legkülső határrétegében terjednek t o v a . Ez olyan hipotézis, mely merőben új t á v l a t o k a t nyújt, és általános biológiai törvényszerűségek megállapításához v e z e t . Ujabb kutatásainak célkitűzése már erre épül. Vizsgálatainak az a célja, hogy felderítse, m e n n y i b e n hasonlítható össze — m i n d fizikai, mind kémiai szempontból — az ingerkeletkezés és tovaterjedés az e g y sejtűeken és a magasabbrendű állatok dúcsejtjeiben. Ennek érdekében az inger- és idegfiziológiai kutatásokban szerepet j á t s z ó ágensek közül a hőmérséklet, a fontosabb e g y - és k é t v e g y é r t é k ű kationok, a galvánáram és néhány narkotikum h a t á s m e c h a n i z m u s á t tanulmányozta. F e l t e v é s é t , h o g y a diícsejtekben és az e g y s e j t ű szervezetekben az ingerület keletkezése és vezetése azonos elvek szerint m e g y végbe, vizsgálatai teljes mértékben igazolták. Szerény visszavonultságban végzett kutatásainak eredményeire idehaza és külföldön is mind t ö b b e n figyelnek fel. K u t a t á s i területét felvették a T á v 9

lati T u d o m á n y o s Terv fokozott t á m o g a t á s b a n részesülő témái közé. Vizsgálati eredményeit számos külföldi s z a k k ö n y v v e s z i át, v a g y részletesen i s m e r t e t i ; ezek között o l y a n nevekkel találkozunk, mint K O S T O J A N C , B U D D E N B R O O K C O R L I S S stb. A N e w Yorkban megjelent Biológiai Encyclopedia PÁRDUCZ BÉLÁt kéri fel a csillók finomabb szerkezetét, morfogenezisét és m ű k ö d é s m ó d j á t ismertető fejezet megírására. Szerződést kötött egy könyvre, melyben a protozoonok ingerületi folyamatait és reakcióit monografikusán dolgozta volna fel. A sok szívós, kitartó és céltudatos munka érleli gyümölcsét, e g y m á s u t á n látnak napvilágot terjedelmes t a n u l m á n y a i . Bletékes hazai t u d o m á n y o s körök részéről is mind fokozódó érdeklődés kíséri vizsgálatait, melynek e g y i k elismerése az 1963 é v i akadémiai k ö z g y ű l é s e n adományozott magas k i t ü n t e t é s . N e v e elindul a világhír felé. A 30 éves k u t a t á s i periódus eredményeinek összefoglalására készül, h o g y utána új területen, a hazai egysejtű fauna feltárása és megírása terén fennálló adósságát is törlessze, amikor 1964. február 19-én, 53 éves korában, alkotó erejének teljében, t ú l o n t ú l fiatalon, tragikus körülmények k ö z ö t t váratlanul elhunyt. Annak ellenére, hogy életművét befejezni nem tudta, jelentősége így is a legnagyobb protisztológusok sorába emeli. E z t igazolják azok a megemlékezések, melyek külföldi szaklapokban m é l t a t j á k P Á R D U C Z B É L A munkásságát. A szakemberek közül mind többen f i g y e l n e k fel eredményeire és veszik át módszereit, bár kétségtelen, hogy m a g y a r nyelven v a g y németül publikált munkáinak jelentős része nem j u t o t t el a szakemberek nagy részéhez. Örök kára a t u d o m á n y n a k — még 2 évre l e t t volna szüksége — h o g y kutatásai szintézisét már n e m tudta megírni. Publikációiban azonban olyan sok az izgalmas érdekesség, újdonság, hogy még befejezetlenül is alkalmas e g y gyűjtem é n y e s angolnyelvű kiadásra. Reméljük, h o g y erre hamarosan sor kerül. P Á R D U C Z BÉLÁban nemcsak a k i v á l ó tudóst, hanem a mindig hű és egyenes jellemű barátunkat, munkatársunkat, a Természettudományi Múzeum Állattárának e g y i k v e z e t ő egyéniségét is gyászoljuk, akire nehéz helyzetekben mindig bizton lehetett számítani, n y u g o d t , megfontolt tanácsaira építeni. Ő maga is minden feladatból bőven k i v e t t e a részét. Tudományos munkássága mellett kiállításrendezési problémák, az Állattár vezetésének adminisztrációja, szakszervezeti feladatok és mindenféle e g y é b megbízatás töltik ki n e m csekély mértékben idejét. Tagja a Tihanyi A k a d é m i a i Biológiai K u t a t ó i n t é z e t Tudom á n y o s Tanácsának, elnöke a Biológiai Szakosztálynak, egyik alapítója a Protisztológiai Társaságnak, tagja t ö b b külföldi és hazai szaklap szerkesztőbizottságának, a t á v l a t i tudományos t e r v koordinációs bizottságának, stb. 1952 óta a biológiai tudományok k a n d i d á t u s a , 1962 óta pedig az Állattár helyettes vezetője. 30 éves munkásságának szintézisét szánja doktori értekezésnek, melynek megírását azonban a váratlanul rátört halál megakadályozta. Amikor búcsúzunk tőle, a b ú c s ú n e m jelent feledést. Míg élünk, megőrizzük emlékét, példa marad számunkra a céltudatos, kitartó és mindig szerény, csak munkájának élő egyénisége. Szellemének alkotásai pedig maradand ó a n bevésik n e v é t a magyar biológiai k u t a t á s nagyjainak emléktáblájába.

10

IN MEMÓRIÁM DR. BÉLA PÁRDUCZ

( 1 9 1 1 - 1961)

By Z.

K a s z a b

Dr. BÉLA PÁRDUCZ ( b o r n April 3, 1911, in F e h é r t e m p l o m ) , a s s i s t a n t d i r e c t o r of t h e Zoological D e p a r t m e n t of t h e H u n g a r i a n N a t u r a l H i s t o r y M u s e u m , died on 19 F e b r u a r y , 1964. I n t h e years 1932—1944, he was a s s i s t e n t t o Professor GELElat t h e Universities of Szeged a n d Kolozsvár, t h e n l e c t u r e r , a n d , f r o m 1955, leader of t h e Biological L a b o r a t o r y of t h e Zoological D e p a r t m e n t . I n t h e f i r s t period of his protistological i n v e s t i g a t i o n s (1932— 1944), he s t u d i e d , besides t h e f a u n i s t i c s a n d eceology of unicellular a n i m a l s , their f i n e r s t r u c t u r e , a d a p t a t i o n t o e n v i r o n m e n t , p h y l o g e n e t i c a l relationships, as well as locomotoric, feeding a n d physiological ( s t i m u l u s ) p r o b l e m s . L a t e r ( f r o m 1945), in t h e possession of a new q u i c k - s t a i n i n g a n d fixing m e t h o d (1952), he i n v e s t i g a t e d mainly t h e physiological m e c h a n i s m of t h e cilial m o t i o n . His m o s t i m p o r t a n t r e s u l t s are t h e revision of JENNING'S " m e t h o d of trial a n d e r r o r " a n d KÜHN'S " t a x i s - s c h e m e " h y p o t h e s e s , a n d t h e recognition as well as t h e d e m o n s t r a t i o n by e x p e r i m e n t s of t h e f a c t t h a t t h e c o n d u c t i o n of stimuli in u n i c e l l u l a r a n i m a l s does n o t proceed along p r e f o r m e d p a t h s in t h e f i b r o u s s y s t e m , b u t as e x t e n s i v e w a v e s in t h e o u t e r n m o s t layer e m b r a c i n g t h e entire o r g a n i s m a n d bordering on t h e cellular p l a s m , a n d a c c o r d i n g to t h e same principles as in t h e ganglia of higher o r g a n i s m s . T h e r e s u l t s of his s t u d i e s were published in 42 p a p e r s , in H u n g a r i a n , G e r m a n , a n d English, in t h e scientific periodicals of these countries.

11

NÉHÁNY ÉTICSIGA POPULÁCIÓ VIZSGÁLATA* írta: A G Ó C S Y (Természettudományi Múzeum

P Á L Állattára, Budapest)

N a g y e l t e r j e d e t t s é g ű c s i g a f a j o k j e l l e m z é s e t á v o l i országok f a u n a m ű v e i b e n n é m i l e g eltér egymástól. U g y a n e z t t a p a s z t a l h a t j u k , ha a g y ű j t e m é n y b e n azonos f a j n a k h a t á r o z o t t , de a f a j á r e á j á n a k messzeeső p o n t j a i r ó l s z á r m a z ó a n y a g o t h a s o n l í t u n k össze. E z az é s z r e v é t e l , t ö b b e k k ö z ö t t , é r v é n y e s az é t i c s i g á r a is. Bevezetőül idézem a F a u n a SzSzSzR, F a u n a R P R , Magyarország Állatvilága sorozatokb a n m e g j e l e n t leírások eltéréseit. LIHAREV a S z o v j e t u n i ó csigáiról í r o t t k ö n y v é b e n a Helix pomatia-t a k ö v e t k e z ő k b e n j e l l e m z i : »Háza sárgásbarna, kissé lapított és négy övvel díszített«. GROSSZU r o m á n i a i a n y a g a l a p j á n í r o t t j e l l e m z é s é b e n ezt t a l á l j u k : »Kúpos-gömbdcd házát erősen elmosódott csíkok díszítik, vagy teljesen csíktalan«. Soós a K á r p á t - m e d e n c e Molluscaf a u n á j a c. m o n o g r á f i á b a n és a M a g y a r á l l a t v i l á g Mollusca k ö t e t é b e n így ír: » H á z a gömbded, csak kivételesen kisebb 34 mm-nél, öt elmosódott csíkkal díszített«. E z e k a z eltérések n y i l v á n v a l ó a n a b b ó l e r e d n e k , h o g y az éticsiga f a j i k é p e , a m i az e g y e d e k s o k a s á g á n a k szemléletéből a l a k u l ki, v a l ó b a n m á s és m á s az e l t e r j e d é s i t e r ü l e t k ü l ö n böző f ö l d r a j z i p o n t j a i n . E n n e k a k é r d é s n e k m e g v i z s g á l á s á t h a z á n k t e r ü l e t é n is f o n t o s n a k tartottam. A m e g v i z s g á l t 12 p o p u l á c i ó v a l ó b a n n a g y e l t é r é s e k e t m u t a t o t t . Meglepő, h o g y a m í g p é l d á u l a B ü k k - h e g y s é g i a n y a g b a n e g y á l t a l á b a n n i n c s éles h a t á r o k k a l csíkolt p é l d á n y , a d d i g a l e g t ö b b alföldi, k i v á l t k é p p e n a szegedi a n y a g b a n 80 — 9 5 % a csíkolt e g y e d e k a r á n y a . A m é r e t b e n is m e g l e p ő e n n a g y a s z ó r ó d á s . A l e g n a g y o b b Szegedről s z á r m a z ó e g y e d k i s e b b , m i n t a legkisebb Bükk-hegységi példány. Mielőtt a m a g a m vizsgálatát i s m e r t e t n é m , szükséges, hogy irodalmi á t t e k i n t é s a l a p j á n v á z o l j a m a leírt f o r m á k , v a r i e t á s o k , a b e r r á c i ó k és m u t á c i ó k h e l y z e t é t . A r e n d e l k e z é s e m r e álló i r o d a l o m a l a p j á n M a g y a r o r s z á g o n és a k ö r n y e z ő t e r ü l e t e k e n a k ö v e t k e z ő v a r i e t á s o k a t t a r t j á k nyilván: Helix pomalia v a r . compta HAZAY. — G ö m b d e d f o r m á j ú , n a g y t e r m e t ű , e r ő s f a l ú , r e n desen v i l á g o s színű. Helix pomatia v a r . pulskyna HAZAY. — M i n d i g m a g a s a b b , m i n t a m i l y e n széles. K ö z e p e s v a g y a n n á l v a l a m i v e l k i s e b b t e r m e t ű . Á t l a g o s m é r e t e 3 4 x 3 7 inm (szélesség X m a g a s s á g ) . Helix pomatia v a r . solitaria HAZAY. — M i n d i g szélesebb, m i n t a m i l y e n m a g a s . K ö z e p e s nél r e n d c s e n k i s e b b t e r m e t ű , t ö b b n y i r e s ö t é t s z í n ű . Helix pomatia v a r . hajnaldiana HAZAY. — K ö z e p e s m é r e t ű , e g y s z í n ű s z a l m a s á r g a , övekkel sohasem díszített. Helix pomatia v a r . sabulosa HAZAY. — N a g y o n k i c s i n y t e r m e t ű . Á t l a g o s m é r e t e 27 X 35 m m körül mozog. Tekercse kúposán kiemelkedő. Helix pomatia v a r . expansilabris KOBELT. — A t ö r z s a l a k t ó l t r o m b i t a s z e r ű e n kiszélesedett szájadéka különbözteti meg. Helix pomalia v a r . kapellae KOBELT. — N a g y t e r m e t ű , a h á z á t l a g o s m é r e t e 48 x 50 m m körül mozog. Csíktalan, sárgásbarna, szájadéka lehajló. Helix pomatia v a r . banatica KIMAKOWICZ. — A h á z o n az igen erős u t o l s ó k a n y a r u l a t u r a l k o d i k . Kissé l a p í t o t t j e l l e g ű . Á t l a g m é r e t e i : m a g a s s á g 43, szélesség 51 m m . Színe világos, elmosódott világosbarna csíkokkal, szájadéka rózsaszín. Ilelix pomatia v a r . claudiensis KOBELT. — H á z a közepes m é r e t ű , éles szélű, s ö t é t csík o k k a l d í s z í t e t t , f é n y e s . S z á j a d é k a lilás á r n y a l a t ú , k ö l d ö k e f e d e t t . * Előadta a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y 1962. április 6-án tartott 545. ülésén.

13

Helixpomatia v a r . costellata KOBELT. — H á z a erőteljes és n a g y . Á t l a g m é r e t e 40—43 m m . F e l t ű n ő az erős k e r e s z t b o r d á z a t . E l m o s ó d o t t a n csíkolt, s z á j a d é k á n a k szegélye b a r n á s . Helix pomatia v a r . cristinae KOBELT. — N a g y és erős h á z a v a n . Á t l a g m é r e t e 46 m m k ö r ü l mozog. E r ő s e n , s z a b á l y t a l a n u l és d u r v á n b o r d á z o t t . A l a k j a g ö m b d e d , sávozása m i n d i g ö t e l m o s ó d o t t , k e s k e n y csíkból áll. K ö l d ö k e m a j d n e m t e l j e s e n f e d e t t . S z á j a d é k a m i n d e n ü t t barna. Helix pomatia v a r . elsae KOBELT. — K i s m é r e t ű h á z a g y a k r a n l a p í t o t t . Á t l a g m é r e t e 35 — 38 m m körül m o z o g . Alapszíne s á r g á s b a r n a , a m i t éles szélű, s ö t é t csíkok díszítenek. E z e k a csíkok g y a k r a n s z é l e s e b b sávokká o l v a d n a k össze. Oszlopa és s z á j a d é k a fehér v a g y r ó z s a szín.

Helix pomatia v a r . dobrudschae KOBELT. — K ö z e p e s m é r e t ű , h á z a átlagosan 46 m i n . A h á z v é k o n y f a l ú , f i n o m a n b o r d á z o t t , spirálisan v é s e t t . Z s í r f é n y ű világos b a r n a . S ö t é t c s í k j a i éles szélflek, g y a k r a n n é g y csíkká o l v a d n a k össze. K ö l d ö k e lilás-rózsaszín. Kissé l a p í t o t t forma. Helix pomatia v a r . transsylvanica KOBELT. — K ú p o s a l a k ú h á z á n a k á t l a g m é r e t e i : m a g a s s á g 44, szélesség 42 m m . Színe igen világos, n e m e g y s z e r fehér. A sávok s z á m a n é g y . S z á j a d é k a lehajló, k ö l d ö k e f e d e t t , s z á j a d é k a ibolyás b a r n a színű. Meg kell e m l í t e n e m még n é h á n y jellegzetes a b e r r á c i ó t , m u t á c i ó t és alakot. I l y e n e k a scalaroid t o r n y o s a l a k , b a l r a c s a v a r o d o t t h á z , a l b i n i z m u s s t b . N á l u n k VÁSÁRHELYI ISTVÁN g y ű j t ö t t és vizsgált i l y e n a l a k o k a t .

A már e m l í t e t t 12 populáció az ország különböző jellegű területeiről származik. E l e i n t e 200—200 példányt vizsgáltam meg egy lelőhelyről. E g y b e v e t v e az így n y e r t adatokat csupán ötven e g y e d e n végzett vizsgálatok adataiv a l , jelentős különbséget nem találtam, így továbbiakban már csak ö t v e n ö t v e n egyedet v i z s g á l t a m meg egv lelőhelyről. Az anyagot válogatás nélkül g y ű j t ö t t sokszáz példánvos anyagból szedtem ki. A kiemelt egyedek mind öt kanyarulatos, b e n ő t t szájadékú, kifejlett példányok voltak. Az egyes populációk anyagát a k ö v e t k e z ő vizsgálatoknak v e t e t t e m alá: magasság, szélesség és ezek arányából eredő formatípus meghatározása; alapszín és csíkoltság, szájadék színe; súly. Ezenfelül a keresztbordázottságot és a köldök f e d e t t s é g é t is figyelemmel kísértem. Továbbiakban, minden popu-

14

lációból f e l b o n c o l t a m 5 — 5 p é l d á n y t , és az ivarszerveket is g o n d o s a n t a n u l m á nyoztam. Az egyes populációkról ily m ó d o n k a p o t t képet e g y b e v e t e t t e m a terület talajtani és klimat.ikai v i s z o n y a i v a l . Az e r e d m é n y e k e t a leírásnál jóval szemlél e t e s e b b grafikonon és t á b l á z a t o k o n f o g l a l o m össze. A 12 lelőhely a k ö v e t k e z ő v o l t : S z e g e d , K e c s k e m é t , V a s k ú t , V á c r á t ó t , J á s z f é n y s z a r u , Solymár, Szár, B ü k k - G a r a d n a , Párád, K e s z t h e l y , Pécs, D o m b ó vár. E lelőhelyeket a k ö v e t k e z ő s z e m p o n t o k szerint lehet c s o p o r t o s í t a n i : (db) 1=Szeged 2-Kecskernel 3=Vas,kút U -Jdszfínyszarir 5- Vdcrdldt 6 -Solymár 7=Szar í= Dombóvár Q-Keszthely 10= Pees

55 2. ábra.

57 mm

Éticsiga p o p u l á c i ó k h é j m e r e t e i n e k összehasonlítása

a)

talajtanilag:

Vulkáni, mész-szegény v a g y savanyú öntéstalajok

Meszes k ö z e t e k , meszes h o m o k

Párád, Dombóvár

K e s z t h e l y , Pécs, Szár, Szeged, K e c s k e m é t , V a s k ú t , Solymár, Garadna, Vácrátót, Jászfényszaru b)

klimatikailag:

Bőséges c s a p a d é k , n y á r o n is elegendő; egyenletes hőeloszlás

Elegendő, nyáron néha s z ű k ö s c s a p a d é k ; kissé szélsőségesebb h ő e l o s z t á s

K e v é s c s a p a d é k , szélsőséges hőeloszlás

Garadna,

S o l y m á r , Szár, K e s z t h e l y , Jászfényszaru, Dombóvár, Pécs, V á c r á t ó t

Szeged, K e c s k e m é t , Vaskút

Párád

A vizsgálatok összesített e r e d m é n y e i t az e l s ő s z á m ú t á b l á z a t t a r t a l m a z z a . Az 1. ábra az általam vizsgált 12 populáció méreteinek m e g o s z l á s á t m u t a t j a . A grafikon vízszintes t e n g e l y é n a méret-határértékek v a n n a k , a függőleges t e n g e l y e n a darabszám. A grafikonból l e o l v a s h a t ó , h o g y e g y populációban m i l y e n méretű e g y e d e k b ő l h á n y v a n , t o v á b b á , hogy az illető populációnak melyik a legkisebb és melyik a l e g n a g y o b b e g y e d e , v a l a m i n t , h o g y melyik méretkategóriából v a n a l e g t ö b b . A mérőt kifejezés alatt itt és m i n d e n ü t t a d o l g o z a t b a n , ahol külön nincs f e l t ü n t e t v e , h o g y miről v a n szó, m i n d i g a magasság értendő. E z t a csúcstól a szájadék alsó pereméig, t o l ó m é r c é v e l m é r t e m .

15

/

[db]

m

' / I ' Ш Eleshatorú, sötét csíkokkal díszített hoz

35-

II Elmosódott

зо-

•

cs/ko/tsag

Csikozafían

25-

20-

15 -3

10-

5-\

0

a 1£ i 1 1 1

t

cl

л

-I 1 1§

§ £

&

I I

-ís

1

•I

3. ábra. A h é j c s í k o l a t á n a k

35-

összehasonlítása

[db]

gj Trbch/form

Щ Depressa •

30

Globuliform

25 20 A 15 10

Я

0

1

I 1 4. ábra.

16

1

, 1

í

43

í

£

A h é j alakjelleg s z e r i n t i megoszlása k ü l ö n b ö z ő

!

I

populációkban

I

A 2. á b r á z z egyes populációkban az élesen, e l m o s ó d o t t a n csíkolt, illetve csíktalan egyedek megoszlását mutatja. A 3. ábra a p o p u l á c i ó k b a n található három főalak — a deprcssoid (lapított), globuliform ( g ö m b d e d ) és trochiforrn (tornyos) — megoszlását mutatja. A 4. ábra a súly és m a g a s s á g m é r e t összefüggését, valamint a lelőhelyek klímakategóriáit tünteti fel. A bemutatott t á b l á z a t o n és grafikonokon kívül s z á m o s korrelációs számítást is végeztem, h o g y az egyes tulajdonságok közti összefüggést felfedjem. Legtöbb tulajdonság k ö z ö t t nincs megnyugtatóan e g y é r t e l m ű összefüggés. Mindössze két határozottan együttjáró tulajdonságot t a l á l t a m . Az első, hogy a depresszoid alak szinte maradéktalanul e g y ü t t jár a zárt köldökkel, a második, hogy a sötét színű v a g y erős, sötét csíkoltságú ház és a pigmentált bőr és szervek mindig együtt fordulnak elő. összefoglalásul a következőket rögzíthetjük le: 1. A populáció k é p é t a benne helyet foglaló e g y e d e k mérete, színe és formatípusa határozza m e g . Az egyes populációk e g y m á s t ó l jelentősen eltérnek, feltehetőleg a környezet különbsége miatt. Ebből a környezetkülönbségből legjelentősebbnek a klímatényezők látszanak, másodsorban a talaj minősége, kémiai összetétele. A klímatényezők közül elsősorban a csapadék mennyisége és eloszlása döntő. Ez nyilvánvaló, ha meggondoljuk, hogy a csapadékmentes periódusokban a csigák nem tudnak táplálkozni, és így növekedésük 2

Állattaui Közlemények

17

1. táblázat.

É t i c s i g a h á z á n a k jellegét m e g s z a b ó n é h á n y a l a k -

Szeged Kecskemét Vaskút Jászfényszaru Solymár Szár Bükk-Garadtia Párád Keszthely Dombóvár Pécs Vácrátót

Alaktípus

Szájadék s z í n

Csíkoltság Populációk

lelőhelye

s

?

0

38 20

12 27 38 25 28 25 20 10 14 26 26 27

3 12 15 6 23 30 40 35 21 22 7

—

10 16 2 — —

1 3 2 16

fehér

rózsa

5 3 30 23 19 11 36 31 26 18 5 12

38 47 20 27 31 39 14 19 24 32 45 23

barna

7 — — — — — — — — — —

15

troch.

depr.

glob.

6 6 11 19 13 19 17 17 36 15 18 23

22 11 15 8 17 3 8

22 33 24 23 20 28 25 33 14 27 27 18

— —

8 5 9

Az 5 0 % - o n felüli é r t é k e k kiemelve; = j e l e r ő s e n , éles h a t á r o k k a l c s í k o z o t t ; ? jel e l m o s ó d o t t a n c s í k o z o t t ; 0 jel c s í k t a l a n h é j a t jelent. A m é r e t e k milliméterben, a s ú l y o k g r a m m b a n v a n n a k

e l m a r a d . Ez a i n a g y a i á z a t a a n n a k , h o g y a vizsgálatok e r e d m é n y e k é n t világos a n k i m u t a t h a t ó , h o g y a f o k o z a t o s a n szárazabb j e l l e g ű t e r ü l e t e k e n f o k o z a t o s a n kisebb lesz a csigaházak m é r e t e és súlya is. 2. A s ú l y t és méretet f e l t ü n t e t ő grafikon hullámzó, v a g y i s hol a súly, hol p e d i g a méret a m a g a s a b b értékű. A h o l súlyos, de a r á n y l a g kisebb a ház, az v a s t a g házfalra v a l l . Ez olyan h e l y e k e n alakul ki, ahol a t a l a j b a n és a táplálék o t k é p e z ő n ö v é n y e k b e n bőségesen v a n mész. L e g j o b b a n a két n a g y m é r e t ű populációnál l á t s z i k ez meg. A g á r a d n a i populáció mérete v a l a m i v e l elmarad a P á r á d környékén a Mátrában g y ű j t ö t t populáció é r t é k é t ő l , a garadnai a n y a g e g y e d e i a z o n b a n s ú l y o s a b b a k , m i n t a mész-szegény p a r á d i t a l a j o n élő csigák házai. 3. A szín és csíkoltság v i z s g á l a t á n á l az i r o d a l o m b a n e d d i g lerögzített és s z á m o s b i z o n y í t á s t kiállt tétellel s z e m b e n bizonyos l á t s z a t - e l l e n t é t e t t a l á l u n k . K ü l ö n ö s e n a Cepaea nembe t a r t o z ó e g y e d e k v i z s g á l a t á n á l t ö b b hazai és külf ö l d i k u t a t ó m u t a t t a ki, hogy s ö t é t és nedves h e l y e n é l ő populáció e g y e d e i e r ő s e n csíkoltak és s ö t é t színűek. A v i z s g á l t éticsiga a n y a g b a n pedig a s ö t é t s z í n és a csíkoltság éppen az a l f ö l d i populációkra j e l l e m z ő . Az ellentét csak azért látszólagos, mert az A l f ö l d k l í m a k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t csak e l d u g o t t n e d v e s mikroklíma-zugokban élnek c s i g á k , és így m e g v a n a feltétel a s ö t é t szín és csíkoltság kialakulásához. 4. Végül m e g e m l í t e m , h o g y m i n d e n populációból 5 — 5 e g y e d e t felboncolt a m , és a g e n e t á l i á k a t tüzetesen m e g v i z s g á l t a m . N é m i v á l t o z a t o s s á g o t itt is t a l á l t a m . Főleg a riyálkamirigyek s z á m a változó, és a p á r z ó t á s k a n y e l é n l e v ő f ü g g e l é k mérete i n g a d o z i k . A g e n i t á l i a színe és mérete i g a z o d i k az egész állat és h á z színéhez és m é r e t é h e z . Végül m e g kell még e n d í t e n e m , h o g y m e g g y ő z ő d é s e m szerint a faj keletk e z é s és a f a j h a t á r o k elbírálása k ö r ü l i problémák m e g o l d á s á h o z szükségesek és f o n t o s a k a p o p u l á c i ó - v i z s g á l a t o k , v a l a m i n t a g y ű j t ö t t a n y a g és környezetének együttes tanulmányozása.

18

és m é r e t t é n y e z ő megoszlása k ü l ö n b ö z ő

populációkban

Legkisebb

Legnagyobb

Átlagos Súly átlag

magasság

39,4 44,4 47,6 39,8 42,0 44,0 52,0 53,8 48,2 48,6 47,0 41,0

szélesség

39,4 43,2 46,0 41,4 41,8 43,8 50,4 53,5 45,8 48,1 45,5 40,5

magasság

ч

23,0 21,0 31,0 31,6 32,8 35,4 37,2 38,8 35,0 37,0 33,0 30,1

szélesség

magasság

24,6 20,6 31,4 31,8 34,0 35,0 38,6 37,9 34,2 37,0 32,8 29,9

33,0 36,7 37,8 38,2 39,5 40,2 44,6 46,3 41,6 42,8 40,0 36,5

széless

33,4 35,9 36,6 37,8 40,2 39,8 43,1 46,1 40,0 42,5 39,1 36,0

3,30 3,00 3,30 3,80 3,70 4,20 5,20 i. 40 4,.0 3.9 0,64 4.10

m e g a d v a . Rövidítések: t r o c h . = t r o c h i f o r m , m a g a s a b b , m i n t a m i l y e n széles; glob. = globulif o r m , szélesség és m a g a s s á g k b . m e g e g y e z ő ; depr. = depresszoid, szélesebb, m i n t amilyen m a g a s

IRODALOM

'

1. AGÓCSY, P.: N é h á n y ú j módszer a malakológiai g y ű j t é s és k u t a t á s s z o l g á l a t á b a n . Á l l a t t . Közlem., 48, 1961, p. 15 — 18. — 2. FRÖMMING, E . : Biologie der m i t t e l e u r o p ä i s c h e n L a n d g a s t r o p o d e n . Berlin, 1953, p. 518. — 3. GROSSU, A.: F a u n a R. P . R. Mollusca. B u c u r e s t i , 1955, p. 518. — 4. JAECKEL, S.: P r a k t i k u m der W e i c h t i e r k u n d e . Berlin, 1953, p. 87. — 5. KILIAS, R.: W e i n b e r g s c h n e c k e n . Berlin, p. 94. — 6. KÜKENTHAL, W . : L e i t f a d e n f ü r d a s zoologische P r a k t i k u m . J e n a , 1918, p. 85. — 7. LIIIAREV, I. M.: N a z e m n ü j e molljuszkii. F a u n ü Sz. Sz. Sz. Ii., Moszkva, 1960. p. 611. — 8. ROTARIDES, M . : Szárazföldi csigáink t e s t f a l á n a k felépítése ökológiai s z e m p o n t b ó l . Magy. Biol. K u t . I n t . M ü n k . T i h a n y , 4, 1931, p. 1 — 29. — 9 . ROTARIDES, M.: E i n e i n t e r e s s a n t e P o p u l a t i o n von. Cepaea v i n d o h o n e n s i s С. P f r . F r a g m . F a u n . H u n g . , 4, 1941, p. 96 — 97. — S o ó s , L . : A K á r p á t - m e d e n c e M o l l u s c a - f a u n á j a . B u d a p e s t , 1943, p. 478. — 11. S o ó s , L.: Mollusca. I n : Magyarország Á l l a t v i l á g a , 19, 1959. p. 158.

DIE UNTERSUCHUNG EINIGER

WEINBERGSCHNECKEN-POPULATIONEN Von

P.

AGÓCSY

Verfasser u n t e r s u c h t e 12 u n g a r i s c h e W e i n b e r g s c h n e c k e n (Helix pomalia) Populationen u n d stellt fest, d a ß die einzelneu P o p u l a t i o n e n morphologisch ziemlich v o n e i n a n d e r a b w e i c h e n . Auch die Dimensionen u n d das G e w i c h t der Schale k ö n n e n sehr v e r s c h i e d e n sein. Was die G e s t r e i f t h e i t a n b e t r i f f t , so b e s t e h t g e g e n ü b e r den B e h a u p t u n g e n in d e r L i t e r a t u r — w o n a c h die auf d u n k l e n u n d nassen Stellen l e b e n d e n Schnecken s t ä r k e r gestreift sind — ein s c h e i n b a r e r W i d e r s p r u c h , in U n g a r n sind n ä m l i c h die E x e m p l a r e a u s d e r T i e f e b e n e d u n k l e r u n d s t ä r k e r g e s t r e i f t . Der W i d e r s p r u c h ist a b e r n u r scheinbar, d e n n a u c h die S c h n e c k e n der T i e f e b e n e leben im v e r s t e c k t e n nassen M i k r o k l i m a w i n k e l n . Verfasser stellt noch f e s t , d a ß u n t e r d e n u n t e r s u c h t e n P o p u l a t i o n e n auch gewisse a n a t o m i s c h e U n t e r s c h i e d e b e s t a n d e n , so z. B. in d e r Zahl der Schleimdrüsen u n d in d e n D i m e n s i o n e n der A n h ä n g e der B u r s a c o p u l a t r i x .

19 2*

ÚJABB KOEFFICIENSEK AZ EMLŐSÖK TESTFELÜLETÉNEK KISZÁMÍTÁSÁHOZ* Irta: A N G H I (Budapest

*

C S A B A

F ő v á r o s Á l l a t - és N ö v é n y k e r t j e )

Az emlősállatok testfelületének ismerete több szempontból lehet szükséges. R U B N E R és V O I T A testfelületen leadott hő, 6 evvel kapcsolatban a táplálékigény megállapítása tekintetében tartják szükségesnek. Folytatólagosan a tartózkodási hely hőgazdálkodása szempontjából is ismernünk kell az adott faj, fajta testfelületét. Prémes állatoknál a prém nagysága pekuniális értékmérő is. De más vonatkozásban még sok szempontból lehet szükség a testfelület ismeretére. A testfelület megállapítása végett M E E H képletet szerkesztett, amelynek alapján ha a testsúly négyzetéből vont köbgyököt szorozzuk a faji, fajta, ivari stb. koefficienssel, megkapjuk a test felületét. A testsúly megállapítása méréssel egyszerűen megoldható. A speciális koefficiens ismerete nélkül azonban n e m kapunk eredményt. Ahhoz, hogy a koefficienset megkaphassuk, ismernünk kell az állat súlyát és testfelületét. A MEEH-képlet a következő: 3

F =

cYs*

ahol F a testfelületet, s a testsúlyt, с a koefficienst jelenti. Az irodalomban eddig megjelent koefficienseket és az általam újabban megállapítottakat az alábbiakban g y ű j t ö t t e m össze: Ember, gyermek és felnőtt gyermek Kutya Béka Patkány Tyúk Tyúk Házinyúl, nagytestű Házinyúl közép- és kistestű Ló Ló Csikó Sertés

12,312

(MEEH,

10,30

(LISSAUER,

1903)

11,20

(LISSAUER,

1903)

1879)

4,62

(RUBNER,

9,13

(RUBNER,

1883)

10,45

(RUBNER,

1883)

9,49

1883)

(GERIIARTZ,

12,88

(RUBNER,

10,00

(ANGHI,

1914) 1883)

1955)

9,023

(HECKER,

1894,

9,985

(HERTER,

1922)

(HERTER,

1922)

11,20 9,02

* E l ő a d t a a szerző az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y

(VOIT, 1962.

1897)

1901) április 6-án t a r t o t t 5 4 5 .

ülésén.

21

Csüngőhasú sertés növendék kifejlődött Bárány Liba Borjú Magyar tarka marha tehén

3,50 5,20 10,60 10,45 10,50

' (ANGHI, 1965) (ANGHI, 1965) (VOIT, 1 9 0 1 ) (VOIT, 1 9 0 1 ) (RUBNER, 1902)

6,40

(RUZSICZKY—TUKORA 1948)

BAKOS,

bika

5,67

BAKOS,

ökör

6,50

(RUZSICZKY—TUKORA 1948) (RUZSICZKY —TUKORA 1948) (RUZSICZKY—TUKORA 1948) (RUZSICZKY—TUKORA 1948) (RUZSICZKY—TUKORA 1948) (RUBNER, 1902) (MITCHEL, 1 9 2 7 — 2 8 ) (MITCHEL, 1 9 2 7 — 2 8 ) (MITCHEL, 1 9 2 7 — 2 8 ) (MITCHEL, 1 9 2 7 — 2 8 ) (ANGHI, 1941) (ANGIII, 1 9 6 5 )

Magyar szürke tehén

6,56

Magyar szürke ökör

6,60

Szarvasmarha általában

6,36

Juh Juh Tengeri malac Macska Fehér egér Zsiráf Oroszlán, hím

12,10 8,50 8,50 9,90 11,40 7,70 13,00

BAKOS, BAKOS, BAKOS, BAKOS,

A felsorolt fajok és fajták esetében t e h á t a testsúly ismeretének birtokában és a koefficiens ismeretében az állat testfelülete egyszerűen kiszámítható. IRODALOM

1. ANGHI, CS.: Z s i r á f o k és m a r a d v á n y a i k M a g y a r o r s z á g o n . B u d a p e s t , 1941. — 2. MANGOLD, H . : H a n d b u c h der E r n ä h r u n g u n d d e s S t o f f w e c h s e l s . B e r l i n , 1932. — 3. RUZSICZKY—TUKORA BAKOS, P.: A d a t o k a M e e h - f o r m u l a c o e f f i c i e n s é n e k k i s z á m í t á s á h o z s z a r v a s m a r h á n á l . D e b r e c e n , 1948.

N E U E R E KOEFFIZIENTEN ZUR BERECHNUNG DER KÖRPERFLÄCHE DER SÄUGETIERE Von С s.

ANGHI

K e n n t n i s d e r K ö r p e r f l ä c h e w i r d s o w o h l v o m S t a n d p u n k t der p h y s i o l o g i s c h e n F o r s c h u n g wie a u c h d e r E r n ä h r u n g s p h y s i o l o g i e u n d W ä r m e w i r t s c h a f t n o t w e n d i g . Z u i h r e r B e r e c h n u n g h a t MEEH die f o l g e n d e F o r m e l a u f g e s t e l l t : 3

F = с fs'w o F die K ö r p e r f l ä c h e , с d e n S p e z i a l k o e f f i z i e n t e n u n d s d a s K ö r p e r g e w i c h t b e d e u t e t . V e r f a s s e r stellt die seit 1 8 7 9 f e s t g e s t e l l t e n K o e f f i z i e n t e n v o r u n d teilt die v o n i h m b e r e c h n e t e n m i t : b e i der G i r a f f e 7 , 7 0 ; bei H a n g e b a u c h s c h w e i n ( j u n g ) : 3,5, bei e n t w i c k e l t e n T i e r e n : 5 , 2 ; bei K a n i n c h e n v o n m i t t l e r e m u n d k l e i n e m K ö r p e r b a u : 10; bei L ö w e n : 13.

22

ADATOK A BALATONKÖRNYÉK GUBACSAINAK ISMERETÉHEZ* Irta: B Á L Á S

G É Z A

(Kertészeti K u t a t ó

Intézet)

Közel 7000 adatot tartalmazó gubacs-herbáriumom 1959 decemberében a Természettudományi Múzeum Állattárába került. Már 1960-ban ismét gubacsgyűjtéshez fogtam, de körülményeim f o l y t á n gyűjtőtevékenységem csak 1963-ban v e h e t e t t nagyobb lendületet. E n n e k ellenére — a nagyobb gyakorlat eredményeképpen — az azóta gyűjtött és határozott anyag mintegy 2000 adatot tesz ki. Ebben az anyagban jó n é h á n y annak előtte nem g y ű t j ö t t ill. hazánk területéről addig ismeretlen faj is előfordul. Jelen dolgozatomban az új (7001. sorszámmal kezdett) g y ű j t e m é n y e m balatonkörnyéki adatait foglalom össze. 81 növénynemzetségbe tartozó 115 tápnövényről 186 gubacsokozó faj, azokra vonatkozóan összesen 496 lelőhelyi adat kerül itt közlésre. A gubacsokozók az állatok rendszerében a következőképpen oszlanak meg: E r i o p h y i d a e — gubacsatkák: 68 faj, éspedig Aceria 40, Cecidophyes 2, Eriophyes 17, Phytoptus 2, Sierraphytoptus 1, Trisetacus 1, Vasates 5 faj. Rhynchota — szipókás rovarok: 6 faj, éspedig Copium 1, Triochochermes 1, Byrsocrypta 1, Gobaishia 1, Pemhigus 1, Viteus 1 faj. Hymenoptera — hártyásszárnyúak: 42 faj, éspedig Andricus 5, Aphelonyx 1, Aulacidea 4, Aylax 1, Biorhiza 1, Cynips 11, Diastrophus 1, Diplolcpis 4, Liposthenes 1, Neuroterus 2, Phanacis 1, Pontania 1, Rhodites 5, Synophrus 1, Timaspis 1, Xestophanes 2 faj. Coleoptera — fedelesszárnyúak: 5 faj, éspedig Gymnetron 1, Miarus 1, Smicronyx 1, Tychius 2 faj. L e p i d o p t e r a — pikkelyesszárny úak: 1 faj, éspedig Augasma 1 faj. D i p t e r a — kétszárnyúak: 64 faj, éspedig Arnoldia 1, Asphondylia 4, Bayeria 1, Contarinia 5, Craneiobia 1, Cystiophora 1, Dasyneura 21, Diarthronomyia 2, Didymomyia 1, Dryomyia 1, Gisonobasis 1, Harmandia 1, Ischnonyx 1, Jaapiella 2, Janetia 1, Janetiella 2, Kiefferia 1, Macrodiplosis 2, Monarthropalpus 1, Neomikiella 2, Phlyctidobia 1, Physemocecis 1, Putoniella 1, Rhopalomyia 1, Rondaniola 1, Schizomyia 1, Semudobia 1, Thomasiella 1, Wachtliella 3, Zygiobia 1 faj. A dolgozatot a t á p n ö v é n y e k , azon belül a gubacsok és lelőhelyek ABCrendjében állítottam össze. A lelőhelyek u t á n zárójelben közölt szám a gyűjt e m é n y sor- (kapszula-) száma. A más személyek által g y ű j t ö t t anyagnál a * E l ő a d t a a szerző az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y 1964. j a n u á r 3 - á n t a r t o t t 560. ülésé/i.

I

23

^

kapszula száma u t á n a gyűjtő nevét is feltüntetem. Az adatok zöme 1963. évi gyűjtésből származik. Mindössze 29 adat a régebbi gyűjtés. A közölt adatok lelőhelyei (Budapest felől az északi oldalon elindulva a Balatont megkerülve) és gyűjtési idejük az alábbi: B a l a t o n f ű z f ő , 1963. VIII. 23, 15 a d a t ; Alsóörs, 1963. VIII. 23, 20 a d a t : S o m l y ó - h e g y . 1963. VIII. 23, 26 a d a t ; Csopak, 1963. V I I . 23, 52 a d a t ; B a l a t o n f ü r e d , 1963. VI. 25, 1 a d a t : Aszófő, 1963. V I . 25, 33 a d a t ; Ö r v é n y e s , 1963. V I . 27, 12 a d a t ; B a l a t o n u d v a r i , 1963. V I . 24, 27, 22 a d a t ; K i l i á n t e l e p , 1961. VI. 21 — 28, 1963. VI. 23—29, 103 a d a t ; B a l a t o n a k a i i . 1954. X . 29, 1 a d a t ; Z á n k a , 1960. V I I I . 20, 1 a d a t ; B a l a t o n s z e p e z d , 1963. VI. 26, 2 a d a t ; R é v f ü l ö p , 1963. V I I I . 2, 54 a d a t ; B a d a c s o n y , 1963. VII. 19, 26 a d a t ; S z e n t g y ö r g y - h e g y , 1963. VI. 26, 41 a d a t ; Tapolca, 1963. VI. 26, 31 a d a t ; K e s z t h e l y , 1963. VIII. 28, 26 a d a t ; F o n y ó d , 1963. V I I . 19, 18 a d a t ; F o n y ó d : B é l a t e l e p , 1963. VII. 19, 9 a d a t ; B a l a t o n f ö l d v á r , 1954. VI. 18, 1 a d a t ; B a l a t o n s z a b a d i . 1960. V, 2 a d a t . Összesen 496 a d a t .

Acer campestre L. *1. Aceria *2. Aceria *3. Aceria oldalán

eriobia NAL. — Csopak (7927), K i l i á n t e l e p (7627). heteronyx var. aceris campestris NAL. — K i l i á n t e l e p (7796). macrochela NAL. — Aszófő (7677), K i l i á n t e l e p (7178), a S z e n t g y ö r g y - h e g y

(7749).

*4. Aceria macrorhyncha cephalonea NAL. — B a d a c s o n y - h e g y (7877, KORÁNYI LILLA). *5. Dasyneura acercrispans KIEFF. — K i l i á n t e l e p (7626), R é v f ü l ö p (8028, KORÁNYI I,.). *6. Dasyneura tympani KIEFF. — F o n y ó d (7839, KORÁNYI L.). Acer platanoides L. 7. Aceria f ü l ö p (8032). *8. Aceria

heteronyx

NAL. — B a l a t o n f ö l d v á r (7241), K i l i á n t e l e p (7169, 7642),

platanoidea

Rév-

NAL. •— B a d a c s o n y - h e g y (7876). Acer pseudoplatanus L.

*9. Dasyneura KORÁNYI

acercrispans

KIEFF. — K e s z t h e l y , g y ö k é r s a r j a k o n tömegesen

(8178.

L.).

Achillea millefolium L. *T0. Rhopalomyia

millefolii

H . L w . — Alsóörs (8139), B a l a t o n u d v a r i (7763).

Achillea pannonica SCIIEEK *11. Rhopalomyia

millefolii

H . L w . — K i l i á n t e l e p (7806).

Aesculus hyppocastanum L. *12. Vasates

hippocastani

(FOCKEU) — K e s z t h e l y (8181). K i l i á n t e l e p (7160). Ajuga reptans L.

*13. Aceria

ajugae

NAL. — K i l i á n t e l e p (7807). Alnus glutinosa GABTN.

*14. Aceria brevitarsa ( F o c u ) — R é v f ü l ö p (7842, KORÁNYI L.). *15. Eriophyes inangulis NA— F o n y ó d (834, KORÁNYI L.). Artemisia absinthium L. **16. Eriophyes

tenuirostris

NAL. — Aszófő (7651), B a d a c s o n y (7863), Csopak ( 7 8 8 7 ) . Artemisia vulgaris L.

*17. Aceria (8020,

24

KORÁNYI

artemisiae L.).

CAN. — B a d a c s o n y (7862), B a l a t o n u d v a r i

(7765), R é v f ü l ö p

*18. Aceria marginemvolvens CORTI — Alsóörs (8128). B a l a t o n f ű z f S (8108), R é v f ü l ö p (8008), a S z e n t g y ö r g y - h e g y l á b á n á l (7755). *19. üiartlironomya flórum KIEFF. — B a l a t o n f ű z f ő (8117), K e s z t h e l y (8189). *20. Diarthronomya foliorum KIEFF. — Alsóörs (8133), B a d a c s o n y (7872), B a l a t o n f ű z f ő (8115), C s o p a k (7895), K e s z t h e l y (8193), R é v f ü l ö p (8014).

Asperula cynanchica L. *21. Vasates minutus NAL. — Csopak (7926), Kiliántelep (7769), R é v f ü l ö p (8011), a S o m l y ó - h e g y oldalán (8141). Ballota nigra L. *22. Contarinia

ballotae

KIEFF. — T a p o l c a (7692). Berteroa incana DC.

23. Aceria

drabae

NAL. — Csopak (7931). Betula pendula ROTU.

24. Semudobia betulae WINN. — Alsóörs (8111), Aszófő (7654), B a d a c s o n y (7856), K e s z t h e l y (8171), R é v f ü l ö p (8001), T a p o l c a , a t e m e t ő b e n (7713). Bryonia dioica JACQ. 25. Taapiella Tapolca

bryoniae

BCHÉ. — Alsóörs (8142), Csopak (7901), Ö r v é n y e s (7787)»

(7713).

Buxus sempervirens L. 26. Monarthropalpus

buxi

(LABOULB.) RÜBS. — Alsóörs (8162).

Campanula rapunculoides L. *27. Aceria lán

schmardai

NAL. — B a d a c s o n y - h e g y (7864), A S z e n t g y ö r g y - h e g y

olda-

(7739).

**28. Miarus

campanulae

L . — - A S z e n t g y ö r g y - h e g y oldalán (7740). Carpinus hetulus L.

*29. Aceria lenella NAL. — A S z e n t g y ö r g y - h e g y oldalán (7736). *30. Zygiobia carpini F . L w . — A S z e n t g y ö r g y - h e g y o l d a l á n (7735). Centaurea Sadleriana JANKA *31. Phanacis

cemaureae

FÖRST. — A S z e n t g y ö r g y - h e g y o l d a l á n

(7718).

Chondrilla juncea L. 32. Aceria chondrillae

CAN. — B a d a c s o n y (7865), Kiliántelep (7619), R é v f ü l ö p (7981). Cichorium intybus L.

*33. Tiniaspis

cichorii

BÁLÁS — A S z e n t g y ö r g y - h e g y o l d a l á n (7714). Clematis vitaiba L.

*34. Aceria

vitalbae

*35. Aceria

convolvuli

CAN. — Csopak (7921), F o n y ó d (7845). Convolvulus arvensis L. NAL. — Aszófő (7676), a S z e n t g y ö r g y - h e g y

oldalán

(7746).

/

Cornus sanguinca L. 36. Craneiobia

corni

GIB. — B a l a t o n u d v a r i , a t e m e t ő b e n (7757), F o n y ó d

KORÁNYI L . ) , K i l i á n t e l e p ( 7 8 1 7 ) , R é v f ü l ö p ( 8 0 2 2 , KORÁNYI L . ) , A S z e n t g y ö r g y - h e g y lán

(7717).

(7847, olda-

Coronilla varia L. * 3 7 . Asphondylia

38. Vasates

baudysi

coronillae

VIMMER —

Kiliántelep (7180,

7810).

CAN. & MASS. — Kiliántelep (7809).

Cotonoeaster integerríma v a r . matrensis DOMK. **39. Aceria

phloeocoptes

coloneastri

NAL. — A S z e n t g y ö r g y - h e g y o l d a l á n (7731).

Crataegus monogyna JACQ. 40. Dasyneura t e l e p (7652). *41. Eriophyes

crataegi

WINN. — Aszófö (7658), B a d a c s o n y - h e g y

(7852),

Kilián-

43. Thomasiella eryngii VALLÓT — Alsóörs (8169), Aszófö (7649), Csopak Kiliántelep, t ö m e g e s e n (7640), T a p o l c a (7699).

(7888),

goniothorax

NAL. — K i l i á n t e l e p (7638). Cuscuta campestris JUNCKER

*42. Smicronyx

jungermanniae

REICH. — Alsóörs (8160). Eryngium campestre L.

Erysimum diffusum EHRH. *44. Aceria

drabae

NAL. — A S z e n t g y ö r g y - h e g y l á b á n á l (7753). Euphorbia cyparissias L.

45. Bayeria capitigena В н . — B a l a t o n u d v a r i (7768), K i l i á n t e l e p (7605), a S z e n t g y ö r g y h e g y l á b á n á l (8134). 46. Dasyneura capsular KLEFF. — Aszófö (7666). *47. Dasyneura subpatula BR. -— R é v f ü l ö p (7983), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7741). *48. Eriophyes euphorbiae NAL. — B a l a t o n u d v a r i (7775), K i l i á n t e l e p (7797), R é v f ü l ö p (7982). Fragaria elatior EHRH. *49. Sierraphytoptus

setiger

NAL. — Aszófö (7662). Fraxinus excelsior L.

**50. *51. *52. **53.

Aceria fraxinicola NAL. — F o n y ó d : Bélatelep (7829). Aceria fraxinivora NAL. — F o n y ó d : Bélatelep (7828). Dasyneura fraxini KIEFF. — F o n y ó d : Bélatelep (7831). Vasates fraxini NAL. — F o n y ó d : Bélatelep (7830, KORÁNYI L.). Fraxinus ornus L.

*54. Aceria

fraxinivora

NAL. — C s o p a k (7899), K i l i á n t e l e p (7161, 7812). Galium aparine L.

**55. Dasyneura

aparines

KIEFF. —• A S z e n t g y ö r g y - h e g y o l d a l á n

(7748).

Galium Schultesii VEST. *56. Aceria galiobia CAN. — Aszófö (7652), F o n y ó d (7850). 57. Cecidophyes galii KARP. — R é v f ü l ö p (8029). *58. Schizomyia galiorum KIEFF. — B a l a t o n u d v a r i (7767), K i l i á n t e l e p (7818), S z e n t györgy-hegy

(7747).

Galium verum L. *59. Aceria galiobia

CAN. — Aszófö (7678), B a l a t o n u d v a r i (7766), Kiliántelep (7795),

R é v f ü l ö p (8025).

Geum urbanum L. 60. Cecidophyes

26

nudus

NAL. — Tapolca (7686).

Glechoma hederacea L. 61. Liposthenes *62. Rondaniola

glechoma bursaria

L. — K e s z t h e l y (8174). BR. — T a p o l c a (7710). Glechoma hirsuta W . & K .

63. Liposthenes

glechomae

94. Gisonobasis

ignorata

L. — Aszófő (7674), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7728). Mentha sp. RÜBS. — Alsóörs (8130), K e s z t h e l y (8194). Ononis spinosa L.

95. Aceria ononidis CAN. — F o n y ó d : B é l a t e l c p (7835, KORÁNYI L.), R é v f ü l ö p (7994). a S o m l y ó - h e g y l á b á n á l (8144). *96. Asphondylia ononidis F. L w . — Aszófő (8103), F o n y ó d : B é l a t e l e p (7834), K i l i á n telep (7624), а S o m l y ó - h e g y l á b á n á l (8124, KORÁNYI L.). Origanum vulgare L. *97. Aceria

thomasi

*98. Aylax

minor

ssp. origani

NAL. — R é v f ü l ö p (8033), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7745).

Papaver rhoeas L. HTG. — B a l a t o n u d v a r i (7761), ö r v é n y e s (7786), T a p o l c a (7698). Pastinaca sativa L. *99. Kiefferia

pimpinellae

F. L w . — R é v f ü l ö p (8035). Polygonum amphibium L.

100. If achtliella

persicariae

L. — K e s z t h e l y (8186, KORÁNYI L.). Polygonum aviculare L.

*101. Augasma aeralella ZELL. — Alsóörs (8136), B a l a t o n f ű z f ő (8106), Csopak (7893), Keszthely (8176, KORÁNYI L.), R é v f ü l ö p (7996). Populus italica MNCH. 102. Aceria populi NAL. — Alsóörs (8135). 103. Pemphigus spirothecae PASS. — Alsóörs (8156), B a d a c s o n y (7851, KORÁNYI L.), Révfülöp (7998), T a p o l c a

(7707).

Populus tremula L . *104. 105. *106. 107.

Aceria dispar NAL. — F o n y ó d : B é l a t e l e p (7841, KORÁNYI L.). Aceria populi NAL. —- F o n y ó d (7841, KORÁNYI & BÁLÁS). Dasyneura populeti RUBS. — S z e n t g y ö r g y - h e g y (7744). Harmandia cavernosa RUBS. — A S z e n t g y ö r g y - h e g y o l d a l á n (7743). Potentilla recta L .

"108. Xestophanes

szepligetii

*109. Xestophanes

potentillae

BÁLÁS — R é v f ü l ö p (8000), S z e n t g y ö r g y - h e g y

(7719)

Potentilla reptans L. ViLL. — Alsóörs (8140), B a d a c s o n y (7871), R é v f ü l ö p

(8030). Prunus (Amygdalus) communis ARCANG. *110. Eriophyes

paderineus

NAL. — Alsóörs (8147), Csopak (7930), Kiliántelep (7816),

R é v f ü l ö p (8007).

111. Aceria pliloeocoptes Fonyód

(7825),

Kiliántelep

Prunus domcstica L. NAL. — Alsóörs (8154), B a l a t o n f ű z f ő (8110), Csopak (7919),

(7168,

7790),

Révfülöp

(7024).

27

* 112. Putoniella

marsupialis

F . L w . — Csopak (7914), K i l i á n t e l e p (7184), R é v f ü l ö p

(7986). Prunus spiiiosa L. •113. Aceria phloeocoptes prunispinosae NAL. — B a l a t o n u d v a r i (7774), C s o p a k (7889). * 114. Eriopliyes padi prunianus NAL. — Kiliántelep (7606). * 115. Eriophyes similis prunispinosae NAL. — K i l i á n t e l e p (7635). *116. Ischnonyx prunorum WACHTL. — B a l a t o n u d v a r i (7773), K i l i á n t e l e p (7798). *117. Putoniella marsupialis F . L w . — Aszófő (7659), K i l i á n t e l e p (7633), Ö r v é n y e s (7781), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7720).

* U 8 . Dasyneura *119. Eriophyes *120. Eriophyes

Pyrus pyraster Bo UK if. piri BCHÉ. — S o m l y ó - h e g y (8155). piri NAL. — Aszófő (7663), Csopak (7933), K i l i á n t e l e p (7620). pirimarginemtorquens NAL. — K i l i á n t e l e p (7637).

* 121. Eriophyes

piri

122. 123. *124. 125. "126.

Pyrus sativa LAM. & DC. NAL. — B a l a t o n f ű z f ő (8132), R é v f ü l ö p (8019).

Quercus cerris L. Andricus multiplicatus GIN. — A Somlyó-hegy o l d a l á n (8159). Aphelonyx cerricola GIR. — K i l i á n t e l e p (7643). Arnoldia nervicola KIEFF. — S o m l y ó - h e g y (8122). Contarinia (Syndiplosis) quercicola RÜBS. — Csopak (7904). Dasyneura (Arnoldia) szepligetii KIEFF. — K i l i á n t e l e p (7190),

*

Somlyó-hegy

(8152). 127. 128. 129. 130.

Dryomyia circinnans GIR. — C s o p a k (7920), K i l i á n t e l e p (7170, 7604). Janetia (Arnoldia) cerris KOLL. —- Csopak (7905), S o m l y ó - h e g y (8121). Neuroterus macropterus HTG. — K i l i á n t e l e p (7616). Synophrus politus HTG. — K i l i á n t e l e p (7191).

Quercus petraea

(MATTUSCHKA) L I E B L E I N ( = Q u . s e s s i l i f o r a

SALISB.)

131. Cynips lignicola HTG. — B a d a c s o n y - h e g y (7861, KORÁNYI L.). 132. Macrodiplosis volvens KIEFF. — B a d a c s o n y - h e g y (7869). Quercus pubescens WILLD. ( = Qu. lanuginosa LAM.) 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. Kiliántelep

Andricus quercusramuli L. ДО — Somlyó-hegy (8158). Biorhiza paliida OLIV. — C s o p a k (7925), S o m l y ó - h e g y (8152). Cynips amblycera GIR. — K i l i á n t e l e p (7801). Cynips caliciformis GIR. — K i l i á n t e l e p (7163), S o m l y ó - h e g y (8157). Cynips caputmeduzae HTG. — K i l i á n t e l e p (7804). Cynips coriaria HAIMH. — K i l i á n t e l e p (7803). Cynips coronata GIR. — K i l i á n t e l e p (7802), S o m l y ó - h e g y (8145). Cynips galeata GIR. — K i l i á n t e l e p (7162; 7805). Cynips kollari HTG. — S o m l y ó - h e g y (8163). Cynips quercustozae B o s c — C s o p a k (7937). Diplolepis agama HTG. — S o m l y ó - h e g y (8166, KORÁNYI L.). Diplolepis cornifex HTG. — B a l a t o n a k a i i (7249, BENEDEK I.), Csopak (7910), (76341,

Somlyó-hegy

(8153).

145. Diplolepis quercus FOURC. — S o m l y ó - h e g y (8161, KORÁNYI L.). *146. Macrodiplosis dryobia F. L w . - - K i l i á n t e l e p (7882, KORÁNYI L.), Somlyóh e g y (8142). 147. Macrodiplosis volvens KIEFF. — C s o p a k (7918), K i l i á n t e l e p (7623; 7882), Somlyóh e g y (8138). 148. Neuroterus albipes SCHCK." <j>? — C s o p a k (7894), S o m l y ó - h e g y (8143, KORÁNYI L.) cí9 — K i l i á n t e l e p (7636). i

149. Andricus 150. Andricua 151.

Andricus

* 152. Cynips 153. Cynips

28

inflator lucidus seckendorfi

corruptrix hungarica

Quercus robur L. HTG. — T a p o l c a (7694). HTG. — K e s z t h e l y (8180, KORÁNYI L.), T a p o l c a (7695). WACHTL —• K e s z t h e l y

(8190,

KORÁNYI

SCHLCHTD. — T a p o l c a (7696). HTG. — K e s z t h e l y (8190, KORÁNYI L.).

L.).

154. Cynips kollari HTG. — T a p o l c a (7697). 155. Cynips lignicola HTG. — T a p o l c a (7693). 156. Diplolepis quercusfolii L. 95 — K e s z t h e l y (8184, KORÁNYI L.). R h a m n u s cathartics L.

r 157. Trichochermes

walkeri

FÖRST. — C s o p a k (7913).

Roripa silvestris (L.) BESS. 158. Dasyneura

sisymbrii

SCHCK. — B a d a c s o n y (7875), T a p o l c a (7702). Rosa canina L.

159. Rhodites Somlyó-hegy

eglanteriae

HTG. — Csopak (7883), K i l i á n t e l e p (7644), R é v f ü l ö p (8002)

(8149).

*160. Rhodites mayri SCHLCHTD. —^JCiliántelep (7645). 161. Rhodites Tosae (L.) HTG. — " A s z ó f ő (7664), B a d a c s o n y (7859), B a l a t o n u d v a r i (7776), Csopak (7884), K i l i á n t e l e p (7183; 7614), Ö r v é n y e s (7783), R é v f ü l ö p (8003), Somlyóhegy (8150), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7729). *162. Rhodites rosarum GlR. — B a l a t o n u d v a r i (7758), K e s z t h e l y (8185), K i l i á n t e l e p (7811), ö r v é n y e s (7785), R é v f ü l ö p (8005), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7730). *163. Rhodites spinosissimae GIR. — Aszófő (7665), B a l a t o n u d v a r i (7759), C s o p a k (7912), Kiliántelep (7613), Ö r v é n y e s (7784), R é v f ü l ö p (8004), S o m l y ó - h e g y

*164. Wachtliella udvari

(7760),

rosarum

C s o p a k (7897),

fülöp (8006), S o m l y ó - h e g y

(8151).

HARDY —• B a l a t o n f ű z f ő (8116, KORÁNYI L.), Fonyód

(8146,

(7840),

Keszthely

(8196),

KORÁNYI L.), S z e n t g y ö r g y - h e g y

Kiliántelep

Balaton-

(7612),

Rév-

(7733).

Rubus caesius L. * 165. Dasyneura 166. Diastrophus

plicatrix H . L w . — B a l a t o n f ű z f ő (8131). rubi (L.) HTG. — F o n y ó d (7838, KORÁNYI L.). Salix sp.

Í 6 7 . Pontania

capreae

L. — K e s z t h e l y (8170), R é v f ü l ö p (8027), T a p o l c a

(7705).

Salvia nemorosa L. 168. Aceria K e s z t h e l y (8173),

salviae

NAL. — Aszófő (7673),

Kiliántelep (7630), R é v f ü l ö p

B a l a t o n f ű z f ő (8113), C s o p a k

(7885),

(7993).

Salvia pratensis L. 169. Aceria telep (7631).

salviae

NAL. — Alsóörs (8123), Csopak (7890), F o n y ó d (7837),

Kilián-

Scorzonera austriaca WLELD. 170. Aulacidea

scorzonerae

GIR. — Aszófő (7650). Seseli sp.

* 171. Aceria

peucedani

CAN. — S o m l y ó - h e g y (8168). Sisymbrium Orientale L.

172. Dasyneura R é v f ü l ö p (7991).

bayeri

RÜBS. — Csopak (7929), K i l i á n t e l e p (7793), Ö r v é n y e s (7782), Sisymbrium sophia L.

173. Aceria

drabae

NAL. — Aszófő (7679), B a l a t o n u d v a r i (7762), Ö r v é n y e s

(7780).

Sonchus arvensis L. 174. Cystiphora

sonchi

F. Lw. — Keszthely (8188), Révfülöp (8031).

29

Sonchus oleraceus L. 175. Cystiphora sonchi F . L w . — B a d a c s o n y (7866), B a l a t o n f ű z f ő (8114), (7932), R é v f ü l ö p (8021), T a p o l c a (7708).

Csopak

Sorbus aucuparia L. 4 7 6 . Eriophyes

piri

sorbi NAL. —• Z á n k a (7107, WERTHÁN ZS.).

177. Eriophyes

piri

torminalis

Sorbus torminalis CR. NAL. — B a d a c s o n y (7857), Csopak (7908). Stachys recta L. * 178. Wachtliella

stachydis

BR. — Aszófő (7656), K i l i á n t e l e p

(7792).,

Syringa vulgaris L. 4 7 9 . Aceria

loewi NAL. — B a l a t o n f ű z f ő (8109), T a p o l c a (7691). Teucrium chamaedrys L.

*180. Copium 181. Vasates

cornutum THUMB. — C s o p a k (7902). teucrii NAL. — Aszófő \(8164), Csopak (7918), K i l i á n t e l e p (7182, 7611). Thesium intermedium SCHRAD.

4 8 2 . Aceria

anthonomus

NAL. — Aszófő (7675), C s o p a k (7922). Thuja orientális L.

*183. Trisetacus (7891),

Révfülöp

thujae

GARMAN. —

(8026), Tapolca

Alsóörs (8164),

B a l a t o n f ű z f ő (8112),

Csopak

(7684).

Thymus serpyllum L. 184. Aceria

thomasi

NAL. — Aszófő (7669), K i l i á n t e l e p (7618), R é v f ü l ö p

(7990).

Tilia argentea DESF. 4 8 5 . Didymomyia reaumuriana F . L w . — B a d a c s o n y (7855). 186. Eriophyes tiliae tiliaetomentosae NAL. — K i l i á n t e l e p (7647). 187. Phytoplus abnormis NAL. — B a d a c s o n y (7011, WERTHÁN ZS.), (7061,

GÉCZY J . ) ,

Fonyód

(7848),

Révfülöp

Balatonszabadi

(8013).

Tilia cordata MILL. 4 8 8 . Eriophyes *189. Eriophyes Szeutgyörgy-hegy

tiliae exilis NAL. — S z e n t g y ö r g y - h e g y (7726). tiliae liosoma NAL. —4 K i l i á n t e l e p (7179; 7629), R é v f ü l ö p (8010),

(7723).

*190. Eriophyes 4 9 1 . Phytoplus

tiliae rudis NAL. — K i l i á n t e l e p (7628). tetratrichus NAL. — K i l i á n t e l e p (7641). Tilia sp.

192. Contarinia tiliarum KIEFF. — S z e n t g y ö r g y - h e g y (7721). 4 9 3 . Dasyneura thomasiana KIEFF. — T a p o l c a (7683). 194. Dasyneura liliamvolvens RUBS. —• F o n y ó d (7844), S z e n t g y ö r g y - h e g y 4 9 5 . Didymomyia raumuriana F . L w . — F o n y ó d (7843), S z e n t g y ö r g y - h e g y 196. Eriophyes tiliae NAL. — B a d a c s o n y (7870), Csopak (7911), F o n y ó d R é v f ü l ö p (8009). Tragopogon orientális L. 4 9 7 . Aulacidea

tragopogonis

(7727). (7722). (7844),

THOMS. — K i l i á n t e l e p (7240), S z e n t g y ö r g y - h e g y (7725). Trifolium repens L.

4 9 8 . Dasyneura (7690).

30

trifolii

F. Lw. — Balatonudvari (7764), Kiliántelep (7603), Tapolca

Ulmus campestris L. ( = U. glabra MILL.) 199. Aceria ulmicola NAL. — B a l a t o n u d v a r i (7771), K i l i á n t e l e p (7174, 7608). 200. Byrsocrypta gallarum GMEL. — C s o p a k (7924), Kiliántelep (7172), R é v f ü l ö p (7995), T a p o l c a

(7689).

*201. Gobaishia paliida HAL. — B a l a t o n u d v a r i (7769), K i l i á n t e l e p (7173, 7824). *202. anetiella lemei KIEFF. — Aszófő (7660), Csopak (7915), F o n y ó d : Bélatelep (7826), K i l i á n t e l e p (7176). 203. Physemocecis ulmi RUBS. — Csopak (7909), Kiliántelep (7171, 7648), R é v f ü l ö p (7985). U l m u s scabra MILL. *204. Aceria filiformis NAL. — B a l a t o n u d v a r i (7770), R é v f ü l ö p (8015). *205. Janeliella lemei KIEFF. — F o n y ó d : B é l a t e l e p (7827), K i l i á n t e l e p (7607). 206. Physemocecis ulmi RUBS. — Aszófő (7661). Urtica dioica L. *207. Dasyneura urticae PERRIS — Aszófő (7672), Csopak (7906), F o n y ó d K e s z t h e l y (8175), K i l i á n t e l e p (7625), T a p o l c a (7709).

(7832),

Veronica chamacdrys L. * 2 0 8 . Jaapiella

veronicae

VALLÓT —

Aszófő (7680), Szentgyörgy-hegy

(7734).

Viburnum lantana L. 209. Phlyctidobia hegy (7724).

solmsi KIEFF. — B a l a t o n u d v a r i (7756), Csopak (7900), S z e n t g y ö r g y Viola odorata L.

*210. Dasyneura affinis KIEFF. — Aszófő (7667), Keszthely (8179, KORÁNYI L.). K i l i á n t e l e p (7791, KORÁNYI L.), R é v f ü l ö p (7999), T a p o l c a (7701). Vitis vinifera L. 211. Eriophyes (7988),

vitis

Szentgyörgy-hegy

(PCST.) NAL. — B a d a c s o n y (7853), C s o p a k (7923), R é v f ü l ö p

(7737).

Vitis sp. 212. Viteus h e g y (7738).

vitifolii

FITCH —

Badacsony

(7860),

Révfülöp (7988),

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS D E R GALLÄPFEL DER

Szentgyörgy-

BALATONGEGEND

Von G.

B á l á s

Die G a l l a p f e l s a m m l u n g des V e r f a s s e r s g e l a n g t e im J a h r e 1959 in d a s B u d a p e s t e r N a t u r w i s s e n s c h a f t l i c h e Museum. Die in 1960 b e g o n n e n e neue S a m m l u n g w u r d e f o r t l a u f e n d n u m e r i e r t i I m vorliegenden A u f s a t z s i n d die auf die Balatongegend b e z ü g l i c h e n A n g a b e n der n e u e n (mit der l a u f e n d e n N u m m e r 7001 b e g i n n e n d e n ) S a m m l u n g z u s a m m e n g e f a s s t . Von 115 N ä h r p f l a n z e n die 81 G a t t u n g e n a n g e h ö r e n gelangen die Galläpfel v o n 186 v e r u r s a c h e n den A r t e n zur Mitteilung, in der a l p h a b e t i s c h e n O r d n u n g der N ä h r p f l a n z e n u n d i n n e r h a l b dieser d e r Galläpfel. Die S a m m e l o r t e u n d die Z e i t p u n k t e der an den einzelnen O r t e n ausgef ü h r t e n S a m m l u n g e n sind im e i n l e i t e n d e n Teil a n g e g e b e n . Die im A u f s a t z n a c h den F u n d o r t e n in K l a m m e r n mitgeteilte Zahl b e z e i c h n e t die e n t s p r e c h e n d e O r d n u n g s z a h l des GallapfelH e r b a r i u m s . 6 S o r t e n (mit ** b e z e i c h n e t ) sind f ü r die Gallapfelfauna U n g a r n s n e u ; 120 A r t e n ( m i t * bezeichnet) w a r e n aus d e m f r a g l i c h e n G e b i e t ( B a l a t o n g e g e n d ) n o c h n i c h t publiziert.

1

31

A MAGYARORSZÁGI EURYDEMÁKRÓL (HETEROPTERA, PENTATOMIDAE) II. A HAZAI EURYDEMA FAJOK FAUNISZTIKAI, ETOLÓGIAI ADATAI ÉS FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE Irta: B E N E D E K (Agrártudományi

Főiskola,

P Á L Mosonmagyaróvár)

Az Eurydema nem fajainak magyarországi elterjedési adatait legutoljára ( 1 8 9 7 ) t e t t e közzé, és azóta mindössze néhány E fajokra vonatkozó adatot közöltek hazánk területéről. A magyarországi Eurydema-fajok revíziója során közel 8000 példányt (BENEDEK, 19656) vizsgáltam meg. T a n í d m á n y o z t a m a Magyar Természett u d o m á n y i Múzeum, a N ö v é n y v é d e l m i K u t a t ó Intézet, a Kertészeti K u t a t ó Intézet, a Gödöllői Agrártudományi E g y e t e m , a Soproni Erdőmérnöki és Faipari E g y e t e m , a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola, a miskolci, a hódmezővásárhelyi, a tatai N ö v é n y v é d ő Állomás anyagát, K O V Á C S G Y Ő Z Ő (Budapest) g y ű j t e m é n y é t és saját Eurydema a n y a g o m a t . A felsorolt gyűjtemények példányainak adataihói összeállított alábbi listába nem vettem fel azokat az irodalomban szereplő adatokat, amelyek bizonyító példányát nem láttam. Az Eurydema fajokkal kapcsolatos szisztematikai problémák (BENEDEK ,19656 STICHEL, 1926) miatt ugyanis nem állapítható meg minden esetben, hogy egyik, v a g y másik szerző melyik fajra vonatkoztatja a neveket. MORVÁTII

A listában a g y ű j t ő k neveit helykímélés céljából az alábbiak szerint rövidítem: B A J Á R I ( B ) , BALOGII ( B a ) , BARTKÓ ( B Ó ) , B E N E D E K P . ( B e ) , BERCZNER ( B e r ) , BEZSILLA ( B Z ) , BICZÓK ( B k ) , BÍRÓ ( B í ) , BOGNÁR ( B g ) , BOROS ( B S ) , BORZSÁK ( B Z S ) , BRANCSIK ( B r ) , CSÍKI ( C S ) , DAJKA ( D a ) , DELY ( D ) , ÉHIK ( É h ) , ENDRŐDI ( É n ) , ENDRŐDI-YOUNGA ( E Y ) , ERDÉLYI ( E r ) , ESZTERGÁLYOS ( E S ) , F E J E S ( F ) , F E J É R D Y ( F y ) , FETTICH ( F e ) , GÁTIII ( G ) , GILLICH ( G i ) , GRESIIIK ( G r ) , G Y Ü R Ü S I ( G ü ) , GYŐRFFY ( G y ) , GYŐRFI ( G i ) , H A F N E R ( H a f ) , H A J N A L I ( H n ) , HALÁSZFY ( H f y ) , H Á M O R I N É ( H - n é ) , HOMONNAY ( Н О ) , HORVÁTH G . ( H ) , H U Z I Á N ( H u ) , J E R M Y ( J ) , K Á D Á R ( K d ) , KANIZSAI ( K a ) , KASZAB ( К ) , K E R T É S Z ( K e ) , K L E I N E R ( K l ) , K A K A S S N É ( K - n é ) , K A N A B É ( K é ) , KOMÁROMY ( K o m ) , K O R O K N A I ( K o r ) , KOVÁCS ( К О ) , KOVÁCS G Y . ( K o v ) , K U T I I Y ( K u ) , MAKLÁRY ( M y ) , MÁRKNÉ ( M - n é ) , MARTINOVICH ( M a r t ) , MÉHELY ( M é h ) , MIHÁLYI ( M i h ) , MÓCZÁR L . ( M ) , MÓCZÁR M . ( M M ) , MOLNÁR ( M O ) , N A G Y B . ( N ) , NÓVÁK ( N O ) , P A P P ( P ) , P Á V E L ( P á ) , PÉCZELY ( P é ) , PILLICH ( P i ) , P O N Y I ( P Ó ) , REICHART ( R e ) , RESKOVITS ( R e s ) , R É V É S Z ( R é v ) , R É V Y ( R é ) , R U F F ( R U ) , SÁRINGER ( S á ) , SÁRVÁRINÉ ( S - n é ) , SEPRŐS ( S r ) , S o ó s ( S ) , S T E I N M A N N ( S m ) , STILLER ( S t i ) , S T R E D A ( S t ) , SZABÓ ( S b ) , SZABÓ-PATAY ( S Z P ) , SZALAY ( S y ) , S Z É K E S S Y ( S z ) , S Z E N T - I V Á N Y ( S z í ) , SZILÁRDY ( S z i l ) , SZTUDVA ( S z t u ) , S z ő c s ( S z ő ) , T I H A N Y I ( T i ) , TÓTH ( T ) , U H L ( U ) , Ú J H E L Y I ( U h ) , V A J D A E . ( V ) , V A J D A É . ( V É ) , VÁMOS ( V á ) , VARGA ( V g ) , VELEZ ( V e ) , V I D A ( V i ) , VISÓNÉ ( V - n é ) , ZSIRKÓ (ZS).

E.

fieberi

SCHUMMEL

(in

FIEBER:

1836)

( =

rotundicollis

DOHRN,

1860)

B á n h i d a , 1913. ( H ) — B u d a p e s t , ( É h ) , (Bó), (Cs); B u d a , 1873. V I . 5; 1874. I I I . 2 2 ; 1886. V I . 2 9 ; I X . 1 8 ; B u d a i - h e g y e k , G u g g e r - h e g y , 1 9 1 8 . V , 1936. I I I . 5, 24. (Cs); M á t y á s h e g y , 1 9 3 4 . I I I . 1 7 , 1 9 3 6 . I I I . 2 8 , 1 9 3 9 . I V . 1. ( C s ) ; N a g y s z é n á s , 1 9 3 4 . V . 10. ( G y ) ; Ú j l a k i * E l ő a d t a a szerző az Állattani Szakosztály

3 Állattani Közlemények

1966.

január

hó

7-én

tartott 578.

ülésén.

33

h e g y , 1939. V I . 17. (Cs) — É r d , 1936. V . 2 4 , V I . 20. (Cs) — G y e n e s d i á s , 1909, 1912. ( H ) H i d e g k ú t , C s ú c s - h e g y , 1933. I I I . 22. (Cs) — I s a s z e g , 1906. IV. 5. — P i l i s c s a b a , 1905. V I . 25. 1914. V . 24. ( U h ) — S i m o n t o r n y a , 1916. V I . 16. ( P i ) — T a r c a l , 1885. V I . 9. — T ö r ö k b á l i n t , 1930. V . 11. ( U h ) — Velencei-hegység, N a d a p , 1951. IV. 20, V I . 20, 23, 24, V I I . 13. ( K ) V e l e n c e i - t ó , S u k o r ó , 1951. V . 26. ( K — S z ) ; 1 9 5 1 . V . 30, V I . 2, 21, 27, 28. ( K ) ; V e l e n c e , 1951. V I I . 19. ( K - n é ) . E.

ventrale

KOLENATI,

1846

( =

ornatum

auct. nec

LINNÉ)

A j k a , 1935. (Mo) — Aszófö, 1929. V I I . 2. ( I I ) — B a d a c s o n y , 1963. V . 16. ( F y ) — B a j , 1963. — B a l a t o n f ü r e d , 1959. V. 14. ( M - n é ) — B a l a t o n v i d é k , S z e n t g y ö r g y - h e g y , 1958. I X . 2. (Mih) — B i a , 1963. V I . 7. (Be) — B o l d o g a s s z o n f a , 1963. I X . 10. ( K o v ) — B u d a p e s t , ( É h ) , ( U h ) ; B u d a , 1886. V I I . 2; B u d a i - h e g y e k , 1 9 5 4 . V I . 12. (Vá); G e l l é r t h e g y , 1898; 1957. V. l ó . (M); 1959. I X . 6. ( B ) ; 1963. V. 16. ( B e ) ; H á r s h e g y , 1949. V I . 2. ( B g ) ; K u r u c l e s , 1963. I V . 12. 20,23, 24, 25, 26, 27. ( K o v ) , 28. (Be, K o v ) , 3 0 , V . 1, 12, 13, 14, 16, 18, ( K o v ) , 22. ( B e ) , V I . 2, 8. 9, 15, V I I . 2, V I I I . 18. ( K o v ) ; R ó z s a d o m b , 1960. IV. 19. ( B e ) ; 1962. I V . 24. ( K o v ) ; T ö r ö k vész, 1930. V I I . 6, 1932. V I I . 24, 1933. I V . 15, 26, V. 13, 14, 1936. IV. 16, V . 12. (Cs); Ú j l a k i h e g y , 1931. V . 31. (Cs); V a d a s k e r t , 1960. V . 22. ( B e ) ; P e s t , 1874. V I I . 2. — B u d a ö r s , 1937. I I . 6 ; 1963. I V . 30, V . 7. ( K o v ) — B u g a c , 1 9 2 4 . V I I . 15. (Szil) — B ü k k - h e g y s é g , 1 9 3 3 : N a g y v i s n y ó , 1955. V I I . 3 0 ; V á r h e g y , 1954. V I I . ( R e s ) — B ü k k s z e n t k e r e s z t , 1962. V I I . 28. ( B e ) — Cegléd, 19 4 8 . V I I . 25. (Cs) — C s i k i - h e g y e k , 1940. V. — C s o p a k , 1963. I I I — I V . ( K o r ) , V . 27. ( V É ) , V I I . 3. ( S r ) — D e b r e c e n , ( K é ) — D ö m s ö d , A p a j p u s z t a , 1952. V . 7. ( B ) ; 1958. V. 22. (Mih) —1 D u n a h a r a s z t i , 1921. ( K a ) — É r d , 1935. V I I . 13. (Cs) — F o r r ó , 1875. V I . 13, 14. — G y e n e s d ás, 1912. ( H ) - G y ő r , 1963. I X . 15. ( K o m ) — H e g y k ő , 1918. V I I . 1. ( S t ) K a p o s v á r , 1 9 5 9 . V I I . ( B e ) — K e c s k e m é t , M ó r i c z g á t i t a n y a , 1954. V I I I . 12. ( H f y ) — K e s z t h e l y , 1954. V . 1 2 . ( S á ) — L e á n y f a l u , 1935. V . 5, 6. (Cs); 1963. V I . 3. ( B e ) — M a g y a r ó v á r . 1935. I V . 19, 25, V I I I . 16, 1936. IV. 14, V I I I . 15, 1947. V I . 25. ( R é ) , V I I . 2, 11, 17, 22, 28. V I I I . 19, 1948. V . 4, 24, V I . 14, 26, V I I I . 12, X . 1, 1949. V I . 19. ( R u ) ; 1962. V . 23. ( B e ) , 29. ( H a f ) , 30, V I I . 20, V I I I . 5, 1963. V. 12. ( B e ) ; F á s legelő, 1964. V . 25, 30. ( B e ) ; L u c s o n y , 1963. V. 13, 19, V I I . 9, 28, V I I I . 10, 14, 27. ( B e ) ; P o z s o n y i ú t , 1963. I V . 25, V . 11, 13, 24. ( B e ) . V I . 9. ( H a f ) , V I I . 7, 21, 28, V I I I . 4, 14, 27, I X . 12, 22, 1964. V. 8, 13—20, 2 6 — V I . 4, 10. ( B e ) — M e c s e k - h e g y s é g , 1949. V. 26; M e l e g m á n y i - v ö l g y , 1963. V. 13. ( K o v ) — M e z ő k o v á c s h á z a , 1886. V I . ( K u ) — M i n d s z e n t , 1963. I X . 24. ( F ) — M o n o r , 1918. — N a g y b a j o m , 1958. I V . 6. ( S á ) — Ócsa, 1952. I V . 22. (S); 1953. V . 28. ( H f v ) ; F e l s ő b a b á d - p u s z t a , 1952. V. 20. ( H f y ) P á p a , ( 1 3 — 1 8 ) , 1959. V I I I . 13. (Be) — P i l i s - h e g y s é g , 1955. V I I I . ( R é v ) — P i l i s m a r ó t , (Cs) — P i l i s v ö r ö s v á r , 1954. V . 6. (Zs) — P ó c s m e g y e r , F e g y v e r e s - s z i g e t , 1958. V . 20. ( K - n é ) P o m á z , 1951. V . 23. — R á k o s p a l o t a , 1873. X I . 26. — R á k o s s z e n t m i h á l y , 1917. (Sz) — R é v f ü l ö p , 1930. ( S z P ) — S á r s z e n t m i h á l y , 1923. V I . 15. ( H ) — S i m o n t o r n y a , 1909. I X . 14, 1910. V . 10, 1911. V . 8, 1912. X . 5, 1923. X I . 19. ( P i ) — S o p r o n , 1930, 1931, 1932, 1933. ( G y ) S z a l k s z e n t m á r t o n , 1955. V I I . 4. (Mih) — S z e g e d , 1874. ( H ) ; F . k ö z p o n t , 1903. V I I . (Cs) S z i k s z ó , 1875. V I I . 16; 1963. V I . 15. — T a h i , 1944. V I . — T i h a n y , 1939. V I . 21. ( B k ) — T o m p a . F e l s ő s á s k a - l a p o s , 1962. V I I . 27. (V) — V á c , 1960. V I I . 19. (Be) — V e l e n c e i - h e g y s é g , N a d a p . 1951. V I . 14. ( K - n é ) , X . 15. ( K ) , (Ve) — V e r e s e g y h á z , 1963. V I . 1. ( B e ) — Z a l a v á r , K i s b a l a t o n , 1950. V . 19. (Ve) — Z a m á r d i , 1953. X . 7. ( e r d ő , r o s t á l v a ) ( K ) ; T ö r e k i l á p , 1953. V I I . 22. ( K - n é ) . E.

domimilus

(SCOPAS,

1763)

B a k o n y k o p p á n y , G e m e n c e - p a t a k , 1959. V . 20. (Mih) — B ü k k - h e g y s é g , A b l a k o s k ő v ö l g y , 1951. V I I . 14. ( R e s ) — G ö r c s ö n y , 1 8 8 2 . V I I . 18. — K e s z t h e l y , 1954. I V . 13. ( S á ) K o m j á t i , 1872. V I I . 29. — L e á n y f a l u , 1959. V I I I . 30. (Be) — M e c s e k - h e g y s é g , I s m e r e t l e n f o r r á s , 1951. I X . 13. ( K - n é ) ; M i s i n a t e t ő , 1 9 5 9 . V I . 9—10. (M).

E. ornatum ( L I N N É ,

1758)

( =

festivum

LINNÉ,

1758)

Á g a s e g y h á z a , 1956. V I I . 1 6 - 2 0 . ( M i h ) — B á c s a , 1951. V I I . 13. ( D ) — B a j , 1963. B a l a t o n f ü r e d — B á t o r l i g e t , 1948. V. 1 0 — 1 5 . ( K — S z ) , V I . (M); 1952. V I I . 5, 7. ( H f y ) B o c s k a y k e r t , 1957. V I I . 9—18. (B) — B u d a k e s z i , H á r s b o k o r h e g y , 1954. V. 26. (Mih) B u d a ö r s , 1963. I V . 30, V . 7. ( K o v ) — B u d a p e s t , ( U h ) ; 1916. V . 5. (St), V I . 1 — 7; B u d a , 1873. V I . 5 ; 1874. V I I I . 8 ; 1888. V. 2; 1892. I X . 18; G e l l é r t h e g y , 1957. V. 16. (M); G u g g e r - h e g y , 1959. I X . 6. ( B e ) ; F a r k a s v ö l g y , 1960. I V . 18. ( B e ) ; H á r m a s h a t á r - h e g y , 1932. V I I I . 14. (Cs): H ű v ö s v ö l g y , 1929. I X . 25. ( B í ) ; J á n o s - h e g y , 1936. X I . 19. (Cs); K u r u c l e s , 1962. X . 2, 1963.

34

IV. 23, 25, 26. ( K o v ) , 28. ( B e , K o v ) , 30, V. 1, 15, 16, 18, 22, 28, V I I . 10. ( K o v ) ; N a g y k e v é l y 1954. V . 12. ( G y ) ; P e s t , 1885. V I I . 16; 1890. V I I I . 22; R ó z s a d o m b , 1960. I I I . 24, IV. 21V I . 4, 19. (Vi); T ö r ö k v é s z , 1930. V I I . 6, 1932. V I I . 24, 31, 1936. I I I . 23. (Cs); V a d a s k e r t , 1936. IV. 16. (Cs); 1960. V . 2, 12, V I . 6. ( B e ) — B ü k k - h e g y s é g , B á l v á n y , 1962. V I I . 30. ( B e ) : K u r t a b é r c , 1954. V I . 9. ( I l f y ) ; Mészhegy, 1955. V. 2. ( R e s ) ; N a g y v i s n y ó , N a g y r é t , 1956. V. 2 8 — V I . 4. ( K - n é ) ; S í k f ő , 1955. V I . 12. ( R e s ) ; V á r h e g y , 1947. V I I . 27, V I I I . 4. ( R e s ) ; V ö l g y f ő h á z , 1948. V. 20. ( R e s ) — B ü k k s z e n t k e r e s z t , 1962. V I I . 27, 28. (Be) — Cegléd, 1948. V I I . 10. (Cs) — C s á k v á r , 1959. I V . 29. ( K - n é ) — C s e r h á t s z e n t i v á n — C s i k i - h e g y e k , 1940. V ; 1957. X . 9. (Zs) — C s o n g r á d , 1940. V. — C s o p a k , 1963. I I I — I V . ( K o r ) , V. 27. ( V É ) , V I I . 3. (Sri D e b r e c e n , 1927. V. 22. — Dorog, Gete-liegy, 1954. X . 26. ( H f y ) — D ö m s ö d , A p a j p u s z t a . 1952. V. 29. (Sz), V I . 5. ( H f y ) , V I I . 4, 8. (Mih); 1957. V I . 27, 1959. V I I . 9. (Mih), I X . 19, ( K - n é ) ; 1958. V. 22. (Mih) — É r d , 1936. V I I . 22, V. 24. (Cs) — É r d l i g e t , 1950. V I I . 10. ( B - M ) F e l s ő t á r k á n y , Ohlal-Völgy, 1957. V I I I . 4. ( R e s ) — F ó t , 1960. V. 4. ( M a r t ) , V I I I . 6. (Mih): S o m l y ó h e g y , 1960. V I I I . 1. (Mih) — G a l g a m á c s a , 1955. V . 31. (S) — G á n t , S o m h e g y , 1961. V I . 29. (S) - Gödöllő, 1886. V I I . 15; 1897; 1921. V I I . 26. ( P á ) — G y e n e s d i á s , 1932. V I . 6. G y ő r , 1935. V I I . 22. ( R é ) — H ó d m e z ő v á s á r h e l y , 1963. V. 15. ( F ) — H o r t o b á g y , 1951. IV. 25. ( S ) ; O h a t i - e r d ő , 1951. IV. 23. (S) — Isaszeg, (Bó), ( P á ) — I z s á k , 1940. V I . — J á n k , 1930. V. 5. ( U h ) — K a p o s v á r , J 9 5 9 . V I I I . ( B e ) — K e c s k e m é t , M ó r i c z g á t i - t a n y a , 1954. V I I I . 11. ( H f y ) — K e r e k e g y h á z a K i s m e g y e r , 1917. I X . 8. ( G y ) — K i s v á r d a , 1918. V I I I . 13. ( I I ) — K o n d o r o s , 1913. ( H ) — L e á n y f a l u , 1961. V . 7, V I . 4. ( B e ) — M a g y a r ó v á r , 1947. V I I . 24, V I I I . 15. (Ré), V I I . 17, 25, 1948. IV. 22. ( R u ) ; 1961. I V . 13, V I I . 10. ( S - n é ) ; 1962. V. 17, V I I . 20, V I I I . 5, 1963. V I . 11. ( B e ) ; Fás-legelő, 1964. V. 29, V I . 8. ( B e ) ; M a r k t a u , 1963. V I . 13. ( B e ) , V I I . 20. ( B e ) ; P o z s o n y i ú t . 1963. V. 1. ( B e ) , 11, I X . 22. ( B e , H a f ) , 1964. V. 8, 20, 23, 26, V I . 4, 10. ( B e ) ; V á r k e r t , 1963. V. 12, 24. ( B e ) — M e c s e k - h e g y s é g , 1949. V I . 20. M á t r a - h e g y s é g , R ó z s a s z á l l á s , 1955. V I . 2 0 — 2 7 . ( M i h — K - n é ) — M á t r a h á z a , 1957. V I I . 27. ( H - n é ) — M á t y á s f ö l d , 1963. V I I I . 4. ( K o v ) — M é n f ő c s a n a k , 1936. V I I . 22. ( R é ) — Mindszent, 1963. I X . 24. ( F ) — Miskolc, 1963. V I . 10. — N á d u d v a r , H o r t o b á g y , 1918. V. 27. (Cs) — N a g y k á t a , 1897. I V . 5. — N a g y k o v á c s i , 1957. V I . 22. (M h) — N a g y s z é n á s , 1913. ( I I ) Ócsa, F e l s ő b a b á d - p u s z t a , 1952. IV. 22. (В), V. 20. V I I . 22, 24. ( H f y ) ; N a g y e r d ő , 1951. V. 20. ( H f y ) ; 1952. V I I . 22. ( K - n é ) ; T u r j á n e r d ő , 1952. V I I . 22. ( K - n é ) ; 1953. X . 30. ( K - n é ) - Ö r k é n y , 1958. V . 19. (S) — P á t y , 1963. V I U . 11. ( K o v ) — P á r á d , 1915. V I I I , 1916. ( H ) — P a r á d f ü r d ő , 1962. V. 2. ( K o v ) — Pécel, 1902. V I I . 20. ( U ) — Pilis-hegység, 1962. V I . 15. ( K o v ) P i l i s m a r ó t , (Cs) — P i l i s v ö r ö s v á r , 1954. V. 6. ( G y , K , Zs) — P i n n y e , 1917. V I I . 24, 25, 29, V I I I . 19. ( S t ) — P ó c s m e g y e r , F e g y v e r e s - s z i g e t , 1958. V . 20. ( K - n é ) — P ó t h a r a s z t p u s z t a , 1936. V I . 1 2 - 1 3 , 27, 1939. V I I . 18. ( S z í ) — R á c a l m á s , ( U h ) — R á k o s p a l o t a , 1881. V. 30. — S á t o r - h e g y s é g , I s t v á n - k ú t , 1957. V I I I . 8 — 1 4 . (Zs); N a g y i n i l i c , 1960. V I I . 14. ( E Y ) S i m o n t o r n y a , 1911. V I I . 27, 1912. IV. 27, V. 16, V I I I . 24, X . 5, 1914. V I I . 20, 1931. V. 27. ( P i ) ; 1876. I X . 21. — S o p r o n , 1923. IV. 24. (St) — S z e g e d , 1874. ( I I ) ; 1931. V I I . 4. ( S t ) S z e g h a l o m , 1962. V I I . 22, 25, 27. ( K o v ) — S z e n t e s , 1874. ( I I ) — S z i g e t m o n o s t o r , 1944. V I I , V I I I . ( B a ) — Szikszó, 1963. V I . 15. — S z i r á k , 1955. V I . 3. (S) — T a b d i , 1951.,V. 31. ( B a ) T á p i ó s z ö l l ő s , T ö r ö k - t a n y a , 1965. V I I . 31. ( B e ) — T i h a n y , 1940. V. 25. (Sz), V I I . 25, 30. I X . 18. (T) — T o m p a , F e l s ő s á s k a - l a p o s , 1962. V I I . 27. (V) — Tószeg, P a l á d i c s - p u s z t a , 1959. I X . 9. ( S m ) — T ö r ö k b á l i n t , 1931. V. 29. ( P i ) — T ú r k e v e , 1939. V I I I . ( B a ) — T ü k r ö s - p u s z t a . 1951. V. 29. ( Н о ) — Ú j s z i l v á s , Állami G a z d a s á g , 1965. V I I I . 13. (Be) — V á c , 1924. I X . 15. (Bí); N a g y s z á l , 1924. I X . 20. (Szil) — V á c r á t ó t , 1948. V I . 2. ( K ) — V e l e n c e i - h e g y s é g , N a d a p , 1951. I V . 19. ( K , S), V. 4. ( K ) . 7. ( H f y ) , 31. ( К ) , V I . 1. ( K ) , 8 — 1 0 . ( K — S z ) , 14. ( K - n é ) , 20, 22, 24, V I I . 3, 13, X . 15, 21, X I . 13, 14. ( K ) — V e l e n c e i - t ó , D i n n y é s , 1951. V I I . 27. ( H f y — K - n é ) , V I I I . 23. ( H f y ) , 16. ( K ) ; P á k o z d , 1951. I X . 5. ( K ) ; S u k o r ó , 1951. V . 26. ( K — S z ) , 30, V I . 2, 21, 27, V I I . 5. ( K ) , 19. ( H f y ) , 30, V I I I . 30. ( К ) , I X . 13. ( M - B ) , X . 9, 14, X I . 12. ( K ) : Velence, 1951. V. 23. ( H f y — K - n é , K , S), V. 24. ( M - M M ) , V I I . 18. ( K - n é ) , 17, 20, 26. ( H f y ) Z a l a v á r , Diás-sziget, 1950. V I I I . 22. ( K ) — Z a m á r d i , 1953. I X . 19. (M) — Z a m á r d i - f e l s ő . 1951. I X . 23. ( K - n é ) . E.

oleraceum

(LINNÉ,

1758)

A b a l i g e t , 1951. V I . 19. — A b a s z e n t i v á n , (Cs) — Á g a s e g y h á z a , 1956. V I I . 1 2 — 2 0 . (Mih); 1957. V. 2 1 — 2 4 . (Zs) — Á g f a l v a , 1931. ( G y ) — A p o r l i g e t , 1952. V I . 10—14. ( G r ) Aszófő — B a j , 1963; 1961. V. 30. ( G ü ) ; 1962. V I . 13. ( E r ) — B a j a , (S) — B a k o n y - h e g y s é g , E s z t e r g á l y o s - v ö l g y , 1958. V. 10. ( P ) ; V i n n y e s. m . , 1957. V I I I . 7. ( P ) ; V ö r ö s J . - s é d , 1957. V I I I . 6. ( P ) — B a k o n y b é l , 1958. V. 21. (M) — B a k o n y k o p p á n y , G e i n e n c e - p a t a k , 1959. V . 20. (M) — B a l a t o n a k a r a t t y a , 1954. V I I . 28. ( F e ) — B a l a t o n a l m á d i , 1936. V I I . ( F e ) — B a l a t o n lelle, 1951. X . 1. (S) — B a l a t o n ö s z ö d , 1965. V I I I . 15. ( M a r t ) — B a l a t o n - v i d é k , N a g y v á z s o n y ,

3*

35

1957. V. 31. (M) — B á t o r l i g e t , 1948. V. 1 0 — 1 5 , V I . 17—28. ( К — Sz), V I . (M); 1949. I X . 28— X . 1. ( K ) ; 1952. V I I I . 5. (S), V I I I . 6, 7, 8. ( H f y ) — Bercel, 1955. V I . 25. — B e z e n y e , 1939. V I I I . ( R u ) — B i a , 1963. V I . 7. (Be) — B á c s a , 1951. V I I . 13. ( D ) — B o c s k a y k e r t , 1957. V I I . 2. ( B ) — B o l d o g k ő v á r a l j a , 1926. V. 23. (Szil) — B u d a p e s t , (Bó, Cs, H , K e ) ; 1902. V I . 29. ( H ) ; 1903. (Bi); 1913. ( H ) ; 1916. IV. 20, V . 5, 14. (St); 1922. V. 20. (Szil); 1950. V I I . 5. (Bz), 1964. V I . 10. ( H j ) ; A l b e r t f a l v a , 1962. V I I . 11. (Be); B u d a t é t é n y , 1960. IV. 4. (Be), V. 10. ( M a r t ) ; 1964. I I I . 31. (Be); F e r i h e g y , 1963. V I I I . 3. ( K o v ) ; M á t y á s f ö l d , 1963. V I I I . 11. ( K o v ) ; R á k o s s z e n t m i h á l y , 1917. VI. 24. (Sz), V I I . 7. (SzP); 1923. V I . 15. ( H ) — B u d a i - h e g y e k , Csillebérc, 1957. V I I . 4. (Mih); Csillaghegy, (Cs); F a r k a s v ö l g y , 1954. V I . 11. (Zs); 1957. IV. 2 8 — 2 9 . (Mih); F e r e n c h e g y , 1936. V I . 13. (Cs); 1960. V I . 4. ( V ) ; Gellérthegy, 1963. V. 16. ( B e ) ; Guggerhegy, 1933. V I . 14, 18, 21, 1939. V. 13, 1940. V I I I . 3. (Cs); H á r m a s h a t á r - h e g y , 1933. V I I . 30. (Cs); 1954. V I . 21. ( B s — P ó ) ; I r h á s - á r o k , 1957. V I . 11. ( K - n é ) ; K a m a r a - e r d ő , 1916. V. 10; 1962. V. 8, 22. ( K o v ) ; K a k u k h e g y , 1927. V I I . 25. (Mih); K e c s k e h e g y , 1936. IV. 27. (Cs); K u r u c l e s , 1962. V. 8, V I . 9, V I I . 7, 17, 18, I X . 5, 15, 29, X . 2, 8, 1963. IV. 20, 23, 24, 26, 27. ( K o v ) , 28. (Be, K o v ) , 30, V. 1, 12, 13, 14, 15, 16, 18, 19, 21, 28, V I . 2, 8, 9, V I I . 7, 10, I X . 30. ( K o v ) ; N a g y k e v é l y , 1952. V I . 29. (Sá); 1954. V. 12. (Gy); R e m e t e - h e g y , 1927. V I I . 27. (Mih); R ó z s a d o m b , 1917. X I ; 1918. V I . 27. (Cs); 1960. V. 4, 1961. V. 22. ( B e ) ; Sash e g y , 1939. I X ; Szépvölgy, 1933. V. 14. (Cs); Törökvész, 1930. V I I . 6, 1933. V . 14, V I . 14, 1937. X . 25. (Cs); Ú j l a k hegy, 1933. V. 28, 1940. V I I . 20. (Cs); V a d a s k e r t , 1933. IV. 23, 1936. I V . 16, V. 11, 1937. V. 8, 1938. V. 16, 1939. V. 18, 1941. IV. 30. (Cs); 1960. V. 2, 12, 22, 23, V I . 12, V I I . 30, 1961. V. 2, 3, 19, 20, 29, V I . 10. (Be) — B u d a k e s z i , H á r s b o k o r - h e g y , 1953. I X . 17. (Mih); 1954. V I . 23. (Bs) — B u d a ö r s , 1957. X . 7. (Zs); 1963. IV. 30. ( K o v ) ; Csiki h e g y e k , 1957. X . 9. ( К о ) — B u g a c , 1924. V I I . 15. (Szil) — B ü k k - h e g y s é g , B á l v á n y , 1956. V . 2 8 — V I . 4. ( K - n é ) ; B á n k ú t , 1955. V I I . 4. ( R e s ) ; Istállóskő, 1956. V I I I . 1—8. (Mih); J á v o r k ú t , 1954. I X . 10. (Mih); K u r t a b é r c , 1954. V I . 7, 8, 9. ( H f y ) ; L e á n y v ö l g y , 1956. V I . 8. ( R e s ) ; Mészhegy, 1955. V. 2. (Res); N a g y v i s n y ó , 1956. V I I I . 1 — 8. (Mih); 1957. V. 31. (MM), Ablak o s k ő - v ö l g y , 1956. V. 28—VI. 4. ( K - n é ) , E l z a - l a k , 1956. V. 2 8 — V I . 4. (K-né), N a g y r é t , 1956. V . 2 8 — V I . 4. ( K - n é ) ; P a p h e g y , 1956. V I I . 15. (Res); Pozsag-völgy, 1957. V I I I . 25. (Res); S z a l a j k a - v ö l g y , 1960. V I . 4. (Be); V á r h e g y , 1947. V I I . 27, V I I I . 3, 1954. V I I I . ( R e s ) — Cegléd, 1948. V I I . 10, 17, 25. (Cs) — Cuha-völgy, 1940. V. 13. — Csákvár, 1959. IV. 29. ( K - n é ) ; H a j d ú v á g á s , 1961. IV. И , V . 7. (Mih), V. 9. ( K ) — C s e r h á t s z e n t i v á n — Csévharaszt, 1961. I I I . 18. ( M a r t ) — Csopak, 1941. V I I I . 19. (T); 1963. I I I — I V . ( K o r ) — Csörög, 1934. V I . 22. (Cs) — D e b r e c e n , ( K é ) ; 1936. V I I . 16. (Cs); 1959. V I I . 14; N a g y e r d ő , 1958. V I I . 9. (Mih) — Dédes, 1952. V I . 5, 18. (G) — Diósd, 1937. V I I . 15. (Cs) — Doboz, S z a n a z u g , 1952. V I I . 9. ( H f v ) - Dorog, G e t e - h e g y , 1954. X . 26. ( H f y ) — D ö m s ö d , A p a j p ú s z t a , 1952. IV. 29. ( K ) ; 1957. I X . 19. ( K - n é ) : 1958. V. 22. (Mih) — D ö m ö s , 1937. (Sz) — D u n a b o g d á n y , 1916. V I I . 22. (Cs) — Eger, 1960. V I . 2. (Be); 1933. ( G y ) ; 1962. V. 28. ( K o v ) — E s z t e r g o m , ( B r ) — É r d , 1933. V. 31, 1934. V I . 16, 1935. y i l . 31, V I I I . 7, 13, 24, 1936. IV. 3, V I . 20, V I I . 7, 18, I X . 3. (Cs) — Érdliget, 1935. V I I . 22, 1936. V I I . 12. (Cs) — F e l s ő t á r k á n y , Oldal-völgy, 1957. V I I I . 4. ( R e s ) — F ó t , 1960. V. 4. (Mih) — G a l g a m á c s a , 1955. V. 31. (S) — Gálosfa, 1952. V I . 2. ( S á ) — Göáöllő, 1921. V I I I . 26. ( S z P ) ; 1961. V. 6. ( H u ) ; P u s z t a s z e n t j a k a b , 1935. V I . 29. ( К о ) — G o m h a t e t e i - v ö l g v r é t j e i , 1952. V I I . 27. (Bz) — Gönc, 1953. V. 14. ( R e ) — G ö n y ü , 1935. I I I . 1 0 - 1 2 . ( K l ) — Gyenesdiás, 1912. ( H ) — Győr, 1936. V I I I . 22. ( R é ) ; 1963. I X . 15. ( K o m ) — H á m o r , 1914. V I I I . (Sz) — H e g y k ő , 1916. V I I . 3. — H é v í z , 1953. IV. 24. (Sá) — H i d e g k ú t , 1936. V I . 14, V I I . 10. (Cs) — H ó d m e z ő v á s á r h e l y , 1961. V I I . (Pé) — H o r t o b á g y , N á d u d v a r , 1918. V . 27. (Cs) — Isaszeg — I v á n c , 1964. V I I . 8, 9. (Be) — I z s á k , 1940. V I . — J á n k , 1930. V. 5. ( U h ) — K a p o s v á r , 1963. V. 8; N á d a s d i - e r d ő , r o s t á l á s , 1962. X . 31. ( E Y ) ; T ó k a j - p u s z t a , 1961. V I I . 1. (Be) — K a p u v á r , 1953. V I I . 18. (B, H f y ) — K e c s k e m é t , Móriczg á t i - t a n y a , 1954. V I I I . 11. ( H f y ) — K e r e k e g y h á z a — K e s z t h e l y , Ú j m a j o r , 1952. V I . 4, 5, 7, 9, 14, 1954. V. 12, 19, 1955. V. 12, 23, V I . 1. (Sá); 1956. V I I I . ( J ) ; 1957. V I I I . 17, b u r g o n y a , 29, 1958. V. 8, V I I I . 6, b u r g o n y a (Sá) — K é t h a l o m — K i s - B a l a t o n , Diás-sziget, 1950. V. 20. ( H f y ) , V I I . 11. (M); 1957. V I I . 9. ( M — B ) ; 1961. V I . 6—9. (Sz) — K i s m e g y e r , 1939. V I I . 14. (Cs) — K i s v á r d a , 1918. V I I I . 13. ( H ) — K o n d o r o s , 1913. ( H ) — K o v á c s - p a t a k , 1912. ( H ) — L e á n y f a l u , 1916. V I . 1, 1935. IV. 23, V . 4, 1950. X . 10. (Cs); 1960. V. 29, I X . 18, 1961. V . 7, V I . 4. (Be) — L e n g y e l , ( É h ) ; V. 20. ( H ) — M a g y a r ó v á r , 1923. V. 5, 1928. V. 4, 1931. V . 7. ( R u ) ; 1939. V. 2, 14. (Ré), 16. ( R u ) ; 1940. V I . 4. (Ré), V I I . 14. ( R u ) ; 1941. IV. 22, 1942 V I I . 5. ( R u ) ; 1946. I I I . 22, V I I I . 3. ( R é ) ; 1947. V I I . 15. ( R u ) , V I I I . 3, 10. ( R é ) ; 1948. IV. 22, 23, V. 23, 24, V I . 1, 16, V I I I . 2, 1949. X . 6. ( R u ) ; 1961. IV. 7, 13, V. 16, V I . 10, 24, 28, V I I . 1, 11, V I I I . 1 — 2 . (S-né); 1962. V. 7. (Be), 9. (Vg), 10, 11, 18, 22, 24, 25, 26, 27, 2 4 - 2 9 , 2 4 — 3 0 , 31, 2 9 - V I . 4 , 1 — 4, 13, 20, V I I . 5, 20, 1963. V I . 11, V I I . 22, 28, V I I I . 4, 6, 14. (Be); F á s - l e g e l ő , 1963. V I . 3, 26, V I I . 2, 3, 15, 20, 1964. V. 9, 10, 13, 18, 25, 28, 30, V I . 8, 10, 11. ( B e ) ; K a p i t á n y - r é t , 1963. V I I I . 3. (Be); L a j t a - p a r t , 1963. V. 8, 22. (Be); L u c s o n y , 1963. V I I . 28. (Be); M a g y a r - t a n y a , 1963. V I I I . 6. (Be); M a r k t a u , 1963. V I . 27, V I I . 20, 28. (Be);

P o z s o n y i ú t , 1963. IV. 30, V . 1, 11, 13, 26, V I . 25. (Be), V I I . 5, 7, 10. ( H a f ) , 21, V I I I . 4, 14, 27, I X . 12, 22, 1964. V. 8, 1 3 — 2 0 , 29, 2 6 — V I . 4, 2, 10, 22. ( B e ) ; V á r k e r t , 1962. V I I I . 24. 1963. IV. 20, V. 1, 2, 11, 21, 23, 24. (Be), 25. ( H a f ) , V I . 1, 9, 22, 1964. V . 25. ( B e ) — M a l o m s o k , (36—40), 1960. V I I I . 10. ( B e ) — M a r c a l t ő , (66—37), 1961. V I I . 26. ( B c ) — M á r é v á r i - v ö l g y , K ö v e s - t e t ő , 1958. V I . 3. (M) — M a r t o n v á s á r , 1955. V. 31. (M) — M á t r a - h e g y s é g , K é k e s , S a s k ő - g e r i n c e , 1955. V I I . 29. (S); Meszes, 1904. V. 11. ( B i ) ; M u z s l a - h e g y , 1955. V I . 2. ( K - n é ) ; N a g y - s á s t ó , 1954. V. 10. ( M i h ) ; P i s z t r á n g o s - t ó , 1954. V. 11. ( M i h ) ; R ó z s a s z á l l á s , 1955. V I . 2 0 — 2 7 . ( K - n é ) — M e c s e k - h e g y s é g , 1949. V. 18, V I . 5 ; 1961. V I I . ( P é ) ; M i s i n a - t e t ő , 1958. V I I . 28. ( M i h ) ; 1960. V I . 13. (S); N a g y v i a d u k t , 1959. V . 21. ( Z s ) ; P é c s , 1957. V I . 13. (M); Z o b á k p u s z t a , 1951. IV. 2 9 — V I . 2. (M) — M é n f ő c s a n a k , 1941. V I I . 21. ( R é ) — M e z ő k o v á c s h á z a — N á d u d v a r , 1918. V . 25. (Cs); H o r t o b á g y , 1918. V. 27. (Cs) — N a g y h a r s á n y , 1958. V I I I . 27. ( N ) — N a g y k o v á c s i , 1957. V. 16. (Mih), V I I . 31. ( K - n é ) ; R e m e t e - v ö l g y , 1957. V I I . 21. ( K - n é ) , X . 26, 1958. V. 8. (Mih) — N a g y p á l , 1951. V I I I . 24. ( K ) — N a s z á l y , 1944. V I I I . 1. ( B a ) — N ó g r á d v e r ő c e , 1960. V. 20. ( E n ) — Ócsa, 1952. I V . 22. (S), I X . 3. (Zs); F e l s ő b a b á d p u s z t a , 1952. V. 20. ( H f y ) , V I I . 3. ( K ) ; N a g y e r d ő , 1952. V I I . 16. ( H f y ) , 22. ( K - n é ) ; 1953. V. 18. ( K ) ; T u r j á n e r d ő , 1952. V I I . 31. (S) — Ó h e g y , ( S z t u ) — Ö r k é n y , 1958. V. 19. (S) — P á l h á z a , 1955. V I . 6 - 1 1 . ( K — S z ) , I X . 29. ( K ) — P a l o z n a k , 1961. V . 2. ( N o ) — P á p a , 1897. V . 3. ( K e ) ; (21), 1960. V I I I . 2. ( B e ) ; ( 1 8 - 2 2 ) , 1960. V I I I . 9. ( B e ) ; ( I ) , 1961. V I I . 19. ( B e ) ; (13—17), 1961. V I I . 23. ( B e ) ; (16), 1961. V I I . 27. ( B e ) — P á t y , 1963. V I I I . 11. ( K o v ) — Pécel, (Cs) — Pécs, 1965. V. 2. ( D a ) — Piliscsaba, 1905. V I . 25. — P i l i s - h e g y s é g , D o b o g ó k ő , 1952. V. 31. ( H f y ) ; 1957. IV. 26. ( M i h - Z s ) , IV. 29. (S), V. 14. (Mih), V I I I . 12. ( K - n é ) ; K ő h e g y , 1964. V. 2. ( M a r t ) ; N a g y p i l i s , 1957. IV. 29. (Sző) — P i l i s m a r ó t , (Cs) — P i l i s s z á n t ó , 1960. IV. 4. ( N ) — P i l i s v ö r ö s v á r , 1945. V . 6. (Gy, Zs) — P i n n y e , 1913. 111. 21, 1916. V . 15, V I I . 1, V I I I . 29, X . 4, 1917. IV. 6, 21. ( S t ) — P i t y e r , 1914. V I I I . 28. (Szil) — P ó c s m e g y e r , F e g y v e r e s sziget, 1958. V. 20. ( K - n é ) — P o m á z , 1921. I X . (Szil) — P u s z t a m o g y o r ó d , 1951. V I I . 25. (Sz) — R e m e c , 1907. (Bí) — S á r s z e n t m i h á l y , 1923. V I . 15. — S á t o r - h e g y s é g , I s t v á n - k ú t , 1957. V I I I . 8 14. (Zs); P i n k ú t , 1957. V I I I . 8 — 1 4 . (Zs); T o k á r t e t ő , 1957. V I I I . 12. ( K - n é ) - S i m o n t o r n y a , 1911. V. 14, V I . 22, V I I . 27, V I I I . 9, 12, 1924. V I I . 11, 1929. V I I I . 28, 1932. I X . 5, 1933. V I I . 20, 1935. V I I . 11, 20. (Pi) - S o l y m á r , 1960. V I I I . 26. ( B e ) — S o p r o n , (Méh); B o t a n i k u s - k e r t , 1930, 1931. ( G y ) — S ö p t e , 1963. IV. 20. ( B e ) — S z e g e d , 1874. ( H ) ; 1891. V. 17; 1959. V I I . 29. ( N ) — S z e g h a l o m , 1962. V I I . 22, 27. ( K o v ) — S z e n d r ő , 1882. V. 2. ( I I ) — S z e n t e s , A l s ó - t é t e k , 1950. V I . 6 — 9 . (S) — S z i g e t m o n o s t o r , 1944. V I I I . ( B a ) ; 1936. IV. 30. (Cs) — Szigliget, ( I I ) — S z i r á k , 1955. V I . 3 — 5 . (S) — T a b d i , 1950. V. 26. ( K ) ; 1962. V. 29. (S) — T a h i , 1944. — T a p o l c a f ő , (12), 1960. V I I I . 3. ( B e ) ; (4), 1960. V I I I . 4. ( B e ) ; (9), 1960. V I I I . 7. ( B e ) ; (12), 1960. V I I I . 11, 12. ( B e ) ; (9), 1961. V I I . 18, 19. ( B e ) — Tápiószöllős, T ö r ö k - t a n y a , 1965. VI1. 29, 30. ( B e ) — T a t a , 1958. V. 13. ( K - n é ) — T i h a n y , I V . 20. (Mih); 1894. I I . 8 - 9 ; 1934. IV. 30, V. 20. (Mih); 1940. V. 25. (Sz); 1941. V I I I . 1, 9. (T) — Tiszazug, 1962. V. 17. (S) — T o m p a , 1869. V I I . 15; F e l s ő s á s k a - l a p o s , 1962. V I I . 27. (V); P a r k , 1962. V I I . 25, I X . 22, 26. (V); Z s í r o s k ú t i - e r d ő , 1962. V I I . 28. (V) — T o p o n á r , (Gi) — T ó s z e g , P a l á d i c s p u s z t a , 1959. I X . 9. (Sin) — T ú r k e v e , 1939. V I I I . ( B a ) — R á d , 1924. V . 30. (Szil) — Ú j s z i l v á s , Á l l a m i G a z d a s á g , 1965. V I I I . 7, 13. (Be) — Ü r b ő - p u s z t a , 1952. V. 6. (M) — V á c , 1960. V I I . 11, 13, 17, 19, 1961. V I I I . 2. ( B e ) ; 1963. V. 10. ( K d ) — V á c r á t ó t , 1948. V I . 2. ( K ) — V á r h e g y i ? ) , 1948. IV. 10. — V á s z o l y . 1941. V I I . 29. (T) — V e l e n c e i - h e g y s é g , N a d a p , 1951. I I I . 13, 24, IV. 2 2 , V. 4. ( К ) , 8 — 1 0 . ( К — S Z ) , 31, V I . 21, 22. ( К ) , 1952. V. 2. ( E s ) — Velencei-tó, D i n n y é s , 1951. V I I . 27, 1957. V I I I . 7. ( K - n é ) ; P á k o z d , 1952. V. 8, V I I . 15. ( H f y ) ; S u k o r ó , 1951. V. 26. ( K - S z ) , 30, V I . 2, 21. ( К ) , V I I . 19. ( H f y ) ; 1957. V I I . 26. (Zs); Velence, 1951. V . 20. (V-né), V. 23. ( К , M, S), V I . 5. (S), V I I . 18, 19, 26. ( K - n é ) , V I I I . 8. ( H f y ) ; 1957. V I I . 26. ( K - n é ) — V e r e s e g y h á z , 1962. V I I I . 8. (Be) — Versec, ( I I ) — V é r t e s - h e g y s é g , 1957. V I . 28. ( K - n é ) ; N a g y v á s á r h e g y , 1959. I V . 15. ( K - n é ) ; P e t r e c s e r , 1961. V I I . 27. (V) — V é r t e s k o z m a , F á n i e n - v ö l g y , 1961. IV. 28. ( K ) — Vértesszöllős, 1963. V I . 12. — V e s z p r é m , 1923. V I I I . 16. ( R u ) — V ö r s , ( M - B ) ; 1950. I I I . 20. ( K - S z ) , V. 22, 23. ( H f y ) , V I I . 6. ( B - M ) ; 1951. V I . 3. (M) — Z a g y v a r ó n a , I n á r s z ó - b á n y a , 1944. V I I I . ( G y ) — Z a l a v á r , D i á s - s z i g e t , 1950. V I I I . 22. ( K ) — Z a m á r d i , 1953. V. 23. ( K - n é ) , 25. (Sz), I X . 9. ( H f y ) , 19. ( M i h ) , 24. ( H f y ) — Z a m á r d i felső, 1953. V I I . 21, 23. ( K - n é ) , I X . 24. ( H f y ) — Z e b e g é n y , 1963. V. 11. ( M y ) — Z i c h y - b a r l a n g k ö r n y é k e ( ? ) , 1944. V I I . (M) — Zirc, ( P á ) ; P i n t é r h e g y , 1941. X . 19. ( S y - K o ) .

A magyarországi Eurydema fajok földrajzi elterjedése Az E. fieberi S T E I I L I K (1955) szerint mediterrán jellegű, de legalábbis melegkedvelő faj, a napsütötte, meleg, sziklás vidékeken fordul elő. Előfordulási területén (1. ábra) mindenütt szórványosan található, észak felé haladva 37

határozottan ritkul, hazánktól délebbre valamivel gyakoribb. A magasabb hegyekben nem fordul elő, a középhegységekbe azonban sokhelyütt felnyomul. Az E. ventrale a mediterrán régióban a legközönségesebb, bár északabbra és keletebbre is megtalálható (1. ábra). Sík vidéken található tömegesen, néhol a középhegységekbe is felhatol, itt azonban mindig sokkal kevésbé gyakori. Megtalálható Észak-Afrikában is, elterjedésének északi határát pedig a Kárpát-medence jelenti. Az E. dominulus a h ű v ö s e b b , magashegyi és középhegységi tájak lakója. Európában a meleg éghajlatú déli hegyek és a zord klímájú Észak-Skandinávia kivételével mindenütt előfordul (1. ábra), azonban mindenütt csak szórványosan, kevés példányban. Ez a faj északon valamivel gyakoribb, mint délebbre. Ázsia egyes területein is m e g t a l á l t á k , itt is hasonló környezetben él, mint Európában. Az E. ornatum elterjedési területén (1. ábra) mindenütt közönséges, bár délen és északon valamivel ritkább. Az ornatum a ventrale-nál hűvösebb klímát kedvel, a középhegységekben nálánál nagyobb számban él. Európában és Észak-Afrikában is megtalálható, sőt Ázsiában is átnyúlik elterjedési területe, az Urai-hegységbe azonban n e m képes felhatolni. Az E. oleraceum a legelterjedtebb és egyben a legtöbb helyen a legközönségesebb európai Eurydema faj. Északon Skandinávia középső részéig hatol fel, délen pedig Észak-Afrikáig megtalálható. Ázsiában a Bajkál-tóig fordul elő, az Uraiba és a magas ázsiai hegységekbe azonban n e m tud felhatolni (1. ábra). A f a j o k m a g y a r o r s z á g i e l t e r j e d é s i a d a t a i n a k k a t a l ó g u s á b a n szereplő lelőhelyeket t é r k é p r e v i t t e m fel, m i v e l így az e g y e s f a j o k e l t e r j e d e t t s é g e k ö z v e t l e n ü l s z e m ü n k b e t ű n i k . A lelőhelyek az a l á b b i a k szerint h e l y e z k e d n e k el a t é r k é p e k (2—4. á b r a ) négyszögeiben: Abaliget: B3 — A b a s z e n t i v á n : C3 — A g a s e g y h á z a : D 3 — Á g f a l v a : A2 — A j k a : B3 — Aszófő: B3 — Bácsa: B2 — B a d a c s o n y : B 3 — B a j : C2 — B a j a : C3 — B a k o n y b é l : B2 — B a k o n y hegység: B 2 — B 3 (Culiavölgy, E s z t e r g á l y o s - v ö l g y , V i n n y e s. m . , Vörös J . - s é d ) — B a k o n y k o p p á n y , G e m e n c e - p a t a k : B2 — B a l a t o n a k a r a t t y a : C2 — B a l a t o n a l m á d i : C2 — B a l a t o n f ü r e d : B3 — B a l a t o n l e l l e : B 3 — B a l a t o n ö s z ö d : B3 —- B a l a t o n - v i d é k : B 3 ( N a g y v á z s o n y , S z e n t g y ö r g y - h e g y ) — B á n h i d a : C2 — B á t o r l i g e t : G2 — Berccl: D l — B e z e n y e : B2 — Bia: € 2 — B o c s k a y k e r t : Г 2 — B o l d o g a s s z o n y f a : B3 — B o l d o g k ő v á r a l j a : F I — B u d a p e s t : D2 (Albertfalva, B u d a , B u d a t é t é n y , Ferihegy, Mátyásföld, Pest, Rákosszentmihály) — Budaib e g y e k : C2—D2 (Csillaghegy, Csillebérc, F a r k a s v ö l g y , Gellérthegy, Gugger-hegy, H á r m a s határ-hegy, Hárshegy, Hűvösvölgy, Irhás-árok, Jánoshegy, Kakukhegy, Kamara-erdő, Kecskehegy, Kurucles, Mátyás-hegy, Nagykevély, Nagyszénás, Remete-hegy, Rózsadomb, S a s h e g y , Szépvölgy, T ö r ö k v é s z , Ú j l a k i - h e g y , V a d a s k e r t ) — B u d a ö r s : C2 (Csiki-hegyek) — llfedakeszi, H á r s b o k o r h e g y : D2 — B u g a c : D 3 — B ü k k s z e n t k e r e s z t : E l — B ü k k - h e g y s é g : E l ( A b l a k o s k ő - v ö l g y , B á l v á n y , B á n k ú t , E l z a - l a k , Istállóskő, J á v o r k ú t , K u r t a b é r c , L e á n y v ö l g y , Mészhegy, N a g y r é t , N a g y v i s n y ó , P a p h e g y , Pozsag-völgy, Síkfő, S z a l a j k a v ö l g y , Várh e g y , Völgyfőház) — Cegléd: D2 — C u h a v ö l g y : B2 — C s á k v á r , H a j d ú v á g á s : C2 — Cserháts z e n t i v á n : D2 — C s i k i - h e g y e k : C2 — C s o n g r á d : D 3 — C s o p a k : B 3 — Csörög: D2 — D e b r e c e n , N a g y e r d ő : F 2 — D é d e s : E l — D i ó s d : D 2 — Doboz, S z a n a z u g : F 3 — D o r o g , G e t e - h e g y : C2 — D ö m ö s : C2 — D ö m s ö d , A p a j p u s z t a : D2 — ü u n a b o g d á n y : D2 — D u n a h a r a s z t i : D2 Eger: E2 É r d ( E 2 — É r d l i g e t : C2 — E s z t e r g o m : C2 — F e l s ő t á r k á n y , Oldal-völgy: E l Forró: FI F ő t , S o m l y ó h e g y : D2 — G a l g a m á c s a : D2 — G á l o s f a : B 3 — G á n t , S o m - h e g y : C2 — Gödöllő: D2' — Gönc: F l — G ö n y ü : B2 — Görcsöny: C3 — G y e n e s d i á s : B 3 — G y ő r : B2 — H á m o r : E l — H e g y k ő : A2 — H é v í z : B3 — H i d e g k ú t , Csúcshegy: D2 — H ó d m e z ő v á s á r h e l y : F 2 — H o r t o b á g y , O h a t - e r d ő : F 2 — Isaszeg: D 2 — I v á n c : Ä 3 — I z s á k : D 3 — J á n k : G2 — K a p o s v á r , N á d a s d i - e r d ő , T ó k a j - p u s z t a : B 3 — K a p u v á r : B 2 — K e c s k e m é t , M ó r i c z g á t i - t a n y a : D 3 — K e r e k e g y h á z a : D 3 — K e s z t h e l y : B 3 — K é t h a l o m : E 2 — KisB a l a t o n , Diás-sziget: B 3 — K i s m e g y e r : B 2 — K i s v á r d a : G l — K o m j á t i : E l — K o n d o r o s : E 3 -— K o v á c s - p a t a k : C2 — L e á n y f a l u : D 2 — Lengyel: C3 — M a g y a r ó v á r : B2 (Fás-legelő, K a p i t á n y - r é t , L a j t a - p a r t , Lucsony, Magyar-tanya, Marktau, Pozsonyi út, Várkert) —

38

M a l o m s o k : B2 — M á t r a h á z a : E 2 — M á t r a - h e g y s é g : D 2 — E l — E 2 ( K é k e s - t e t ő , S a s k ő - g e r i n c e , Meszes, M u z s l a - h e g y , N a g y - s á s t ó , P i s z t r á n g o s - t ó , R ó z s a s z á l l á s ) — M a r c a l t ő : B 2 — M a r t o n v á s á r : C 2 , — M á t y á s f ö l d : C2 — M e c s e k - h e g y s é g : C3 ( I s m e r e t l e n - f o r r á s , M e l e g i n á n y i - v ö l g y , Misinatető, N a g y v i a d u k t , Z o b á k - p u s z t a ) — M é n f ő c s a n a k : B2 — M e z ő k o v á c s h á z a : E 3 — M i k e p é r c s : F 2 — M i n d s z e n t : E 3 — M i s k o l c : E l — M o n o r : D2 — N á d u d v a r : F 2 — N a g y b a j o m : B 3 — N a g y h a r s á n y : C4 — N a g y k á t a : D 2 — N a g y k o v á c s i , R e m e t e - v ö l g y : C2 — N a g y p á l - t a n y a : E 2 — N a g y s z é n á s : C2 — N a s z á l y : D 2 — N a g y v á z s o n y : B 3 — N ó g r á d v e r ő c e : 1)2 — Ó c s a : D2 ( F e l s ő b a b á d - p u s z t a , N a g y e r d ő , T u r j á n - e r d ő ) — Ó h e g y : D 2 — Ö r k é n y : D 2 P á l h á z a : F l - P a l o z n a k : B 3 — P á p a : B 2 — P á r á d , P a r á d f ü r d ő : E 2 — P á t y : C2 — P é c e l : D2 — P é c s : C3 — P i l i s - h e g y s é g : C2 ( D o b o g ó k ő , K ő h e g y , N a g y p i l i s ) — P i l i s c s a b a : C2 — P i l i s s z á n t ó : C2 — P i l i s m a r ó t : C2 — P i l i s v ö r ö s v á r : C2 — P i n n y e : A2 — P i t y e r : A2 — P ó c s m e g y e r , F e g y v e r e s - s z i g e t : D 2 — P o m á z , K ő h e g y : C2 — P u s z t a m o g y o r ó d : D 2 — P u s z t a s z e n t j a k a b : D2 — R á c a l m á s : C2 — R á d : D 2 — R á k o s p a l o t a : D 2 — R á k o s s z e n t m i h á l y : D2 — R é v f ü l ö p : B 3 — S á r s z e n t m i h á l y : C2 — S á t o r - h e g y s é g : F I ( I s t v á n - k ú t , N a g y m i l i c , P i n k ú t , T o k á r t e t ő ) — S i m o n t o r n y a : C3 — S o l y m á r : C2 — S o p r o n : A 2 — S ö p t e : A2 — S z a l k s z e n t m á r t o n : D3 — Szeged: E3 — Szeghalom: F2 — Szendrő: E l — Szentes, Alsó-tétek: E 3 — S z i g e t m o n o s t o r : D 2 — Szigliget: B 3 — S z i k s z ó : E l — S z i r á k : D 2 — T a b d i : D 3 — T a h i : D 2 — T a p o l c a f ő : B 2 —• T a r c a l : F I — T á p i ó s z ö l l ő s , T ö r ö k - t a n y a : D 2 — T a t a : C2 — Tihany: B 3 — Tiszazug: E 3 — T o m p a : D 3 (Felsősáska-lapos, Zsíroskúti-erdő) — Tass: D 3 T o p o n á r : B 3 — T ó s z e g , P a l á d i c s - p u s z t a : E 2 — T ö r ö k b á l i n t : C2 — T ú r k e v e : E 2 — T ü k r ö s p u s z t a : C2 — Ú j s z i l v á s , Á l l a m i G a z d a s á g : D 2 — Ü r b ő - p u s z t a : D 2 — V á c , N a g y s z á l - c s ú c s : D 2 — V á c r á t ó t : D2 — V á s z o l y : B 3 — V e l e n c e i - h e g y s é g , N a d a p : C2 — V e l e n c e i - t ó : C2 ( D i n y n y é s , P á k o z d , S u k o r ó , V e l e n c e ) — V e r e s e g y h á z : D 2 — V é r t e s - h e g y s é g : C2 ( N a g y v á s á r h e g y , P e t r e c s e r ) — V é r t e s k o z m a , F á n i e n - v ö l g y : C2 — V é r t e s s z ő l ő s : C2 — V e s z p r é m : B 2 — Vörs: B 3 — Zagyvaróna, Inárszó-bánya: D l — Zalavár: B3 — Z a m á r d i , Töreki-láp: B 3 Zamárdi-felső: B3 — Zebegény: D2 — Zirc: B2.

A z E. fiebert Magyarországon szórványosan fordul elő (2. ábra), n a g y o b b s z á m b a n csak a Budai-hegyek melegebb pontjain és a Yelencei-tó északi partján, a Velencei-hegység déli lábánál él, amely területek e g y e s részei mediterrán jelleget mutatnak. Egyes példányait más lelőhelyeken is megtalálták. E z e k e n a helyeken valószínűleg kis területrészeken a Budai-hegyekhez és a Velencei-hegységhez hasonló klímájú részeken él. Az E. ventrale látszólag kevésbé elterjedt (2. ábra), mint az E. ornatum, holott a valóságban legalább olyan gyakori. A ventrale főként ültetett keresztvirágú növényeken, az ornatum viszont keresztesvirágú g y o m o k o n él ( S A P I R O , 1951, BENEDEK, 1964a, 1965b). Az átvizsgált Eurydema anyag t ú l n y o m ó többségét n e m kultúrnövényeken g y ű j t ö t t é k , hiszen jelentős része a Természett u d o m á n y i Múzeum gyűjteményéből való, és ezen anyag gyűjtésekor n e m kultúrterületek felmérése, hanem természetes vegetációk faunájának kutatása volt a cél. A főként kultúrnövényeken élő ventrale ezért ritkábban került a gyűjtők bálójába, mint a vadontermő keresztesvirágúakon élő ornatuní. A z E. dominulus hazánkban n a g y o n ritka, csak hegyvidékeink néhány pontjáról került elő t ö b b példánya, máshonnan csak egy-egy állatunk van. Ez a faj nálunk hegyvidéki faunaelem, csupán egyetlen helyen, Keszthely mellett találták síkvidéki lelőhelyen (2. ábra). A Természettudományi Múzeum példányai főként Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátok északi vonulataiból valók. Az E. ornatum hazánk egész területén (3. ábra) gyakori, elterjedettsége közel egyezik az E. oleraceum-éval. Figyelemreméltó, hogy a Kisalföld déli részéről és a Bakony-hegységből e g y e t l e n adatunk sincs; így a Kisalföld déli részén, a Pápa melletti Tapolca-patak környékén folytatott rendszeres faunisztikai vizsgálatok (BENEDEK, 19646) során s e m került elő. Vas-megyéből és Zala-megye nyugati részeiből a k u t a t o t t s á g i fok alacsony v o l t a miatt nem került elő. 39 t

«

Az E. oleraceum a legközönségesebb magyarországi Eurydema faj, az ország egész területén megtalálható (4. ábra) és m i n d e n ü t t egyformán közönséges. Úgy látszik azonban, hogy az Alföldön és S o m o g y - m e g y é b e n valamivel k e v é s b é gyakóH, m i n t egyebütt. Az ország nyugati és északkeleti területein n e m végeztek m é g elegendő és megfelelő intenzitású gyűjtőmunkát, ezért e z e k e n a részeken jóval elterjedtebb, mint a térkép (4. ábra) alapján gondolnánk. IRODALOM 1. BENEDEK, P . : Melyik E u r y d e m a f a j a k á p o s z t a p o l o s k a ? Ó v á r i Mezőgazda, 9, 1964a, p. I I — 1 2 . — 2. BENEDEK, P.: A d a t o k a T a p o l c a - p a t a k és k ö r n y é k e r o v a r f a u n á j á h o z , I I . F o l . E n t . H u n g . , 17, 19646, p . 265—282. — 3. BENEDEK, P . : A p a r é j p o l o s k a v á l t o z é k o n y s á g a . T u d o m á n y o s D i á k k ö r i F ü z e t e k , A g r á r t u d o m á n y , 1965a, p. 3 8 — 4 2 . — 4. BENEDEK, P . : A m a g y a r o r s z á g i E u r y d e i n á k r ó l , I. R e n d s z e r t a n i p r o b l é m á k . N ö v é n y v é d e l e m , 1, 19656, p. 1 7 — 2 6 . — 5. BENEDEK, P . : A m a g y a r o r s z á g i E u r y d e i n á k r ó l , IV. Az E u r y d e m a o l e r a c e u m ( L . ) t á p n ö v é n y e i és t á p n ö v é n y l á n c a ( H e t e r o p t e r a , P e n t a t o m i d a e ) . F o l . E n t . H u n g . , 18, 1965c, p. 459—479. — 6. BENEDEK, P . : On t h e E u r y d e m a species in H u n g a r y , I I I . T h e p h e n o l o g y of t h e E u r y d e m a species in H u n g a r y ( H e t e r o p t e r a , P e n t a t o m i d a e ) . A c t a E n t . M u s . N a t . P r a g . , 1966, ( n y o m á s a l a t t ) . — 7. BONNEMAISON, L.: Morphologie e t biologie de la p u n a i s e o r n é e d u chou ( E u r y d e m a v e n t r a l i s Kol.). A n n . E p i p h y t . , 2, 1952, p. 127—272. — 8. DUPUIS, C.: Les espéces f r a n c a i s e s d u genre E u r y d e m a L a p o r t e ( H e m i p t e r a , P e n t a t o m i d a e , s u b f a m . P e n t a t o m i n a e ) . A n n . Soc. E n t . Fr., 118, 1951, p . 1—28. — 9. HALÁSZFY, É. CS.: B á t o r l i g e t s z i p ó k á s f a u n á j a , R h y n c h o t a . I n : SzÉKESSY, V.: B á t o r l i g e t élővilága. B u d a p e s t , 1953, p. 395—401. —

10. HALÁSZFY, É . C s . : H e t e r o p t e r a , I I . I n : SZÉKESSY, V . : F a u n a

H u n g . , 17,

2,

1959, p p . 87. — 11. HORVÁTH, G.: H e m i p t e r a . I n : F a u n a R e g n i H u n g á r i á é , 3, 1897, p. 5—64. — 12. HORVÁTH, G.: A F e r t ő - t ó n a k és k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n e k H e m i p t e r a f a u n á j a . A n n . Mus. N a t . H u n g . , 1923, p. 182—199. — 13. KIRICHENKO, A. N . : H e m i p t e r a of E u r o p e a n p a r t of U S S R . (Oroszul.) M o s z k v a — L e n i n g r á d , 1951, p p . 423. — 14. LENGERKEN, H . : A r t a b g r e i z u n g u n d M o d i f i k a b i l i t ä t d e r G e m ü s e w a n z e n aus der G a t t u n g E u r y d e m a L a p . Zeitschr. A n g e w . E i l t . , 16, 1930, p. 206—221. — 15. SAFIRO, I. D . : R o u l of t h e f e e d i n g - p l a n t s in t h e biology of t h e c r u c i f e r o u s bugs of t h e g e n u s E u r y d e m a L a p . ( H e m i p t e r a , P e n t a t o m i d a e ) . (Oroszul.) E n t . O b o z r . , 31, 1951, p . 3 6 1 — 3 7 3 . — 16. SEABRA, A. F.: Sinopsis dos H e m i p t e r o s I l e t e r o p t e r o s de P o r t u g a l . Mem. Mus. Zool. U n i v . Coimbra, I , 1926, p. 70—170. — 17. STEHLIK, J . L.: P r i s p á v e k К p o z n á n i druliu E u r y d e m a fieberi S c h ü m m . ( P e n t a t o m i d a e ) . A c t a Mus. Morav., 40, 1955, p. 220—242. — 18. STICHEL, W . : W a s ist E u r y d e m a o r n a t a L . ? ( H e m . H e t . P e n t a t o m . ) . D . E n t . Zeitschr., 2, 1926, p. 104—108. — 19. STICHEL, W . : I l l u s t r i e r t e B e s t i m m u n g s t a b e l l e n der deutschen Wanzen,

1, 1 2 , 15. B e r l i n , 1 9 2 8 — 1 9 3 8 , p . 1 — 3 6 ,

331—362, 427—458. —

20.

STICHEL, W . : Die G a t t u n g E u r y d e m a L a p . ( H e m i p t e r a - H e t e r o p t e r a : P e n t a t o m i d a e ) . A r b . M o r p h o l . T a x o n . E n t . , 11, 1944, p. 11—18. — 21. STICHEL, W . : I l l u s t r i e r t e B e s t i m m u n g s t a bellen der W a n z e n , I I . E u r o p a , 20, 21, 24. B e r l i n , 1961, p. 609—672, 737—768. — 23. VIDAL J . : H e m i p t e r e s de l ' A f r i q u e d u N o r d et p a y s c i r c u m m e d i t e r r a i n é e s . M e m . Soc. Sei. N a t . Магос., 2 8 , 1 9 4 9 , pp. 2 3 8 .

ON THE EURYDEMA SPECIES IN HUNGARY (HETEROPTERA, PENTATOMIDAE) II. FAUNISTICAL A N D ETHOLOGICAL DATA OF E U R Y D E M A E IN H U N G A R Y AND THEIR GEOGRAPHICAL DISTRIBUTION By P.

B E N E D E K

The f a u n i s t i c a l d a t a of E u r y d e m a e in H u n g a r y were p u b l i s h e d by HORVÁTH (1879) a n d since t h e n o n l y a f e w f u r t h e r d a t a c o n c e r n i n g H u n g a r y h a v e b e e n added. I n t h e c o u r s e of a s y s t e m a t i c a l revision of t h e Eurydema species in H u n g a r y a b o u t 8000 specimens (BENEDEK, 19656) were e x a m i n e d a n d o n t h i s basis t h e f a u n i s t i c a l a n d ethological d a t a of t h i s species p u b l i s h e d . A u t h o r reviews t h e geographical d i s t r i b u t i o n of

40

Eurydema species living in H u n g a r y (Fig. 1) a n d is s u b s e q u e n t l y dealing w i t h their s p r e a d i n g in H u n g a r y . E. oleraceum (Fig. 4) a n d Ё. ornatum (Fig. 3) are c o m m o n all over t h e c o u n t r y , t h o u g h s o m e w h a t less c o m m o n on t h e g r e a t H u n g a r i a n Plain. Collecting in t h e west p a r t of t h e c o u n t r y h a v i n g been neglected t h e f i n d i n g s do n o t give a t r u e p i c t u r e in Fig. 3, a l t h o u g h t h e species is t h e m o s t c o m m o n in t h e zone r e f e r r e d to. E. ventrale m a y also be f o u n d all o v e r t h e c o u n t r y (Fig. 2) a n d is m o r e c o m m o n t h a n s h o w n in t h e p l a n because t h i s species lives on c u l t i v a t e d cruciferae m a i n l y (SAPIRO, 1951, BENEDEK, 19656), w h e r e a s t h e m a j o r p a r t of m a t e r i a l e x a m i n e d h a s b e e n collected on n a t u r a l v e g e t a t i o n . T h e a p p e a r a n c e of É. fieberi (Fig. 2) a n d E. dominulus (Fig. 2) is s p o r a d i c a l in H u n g a r y . E. fieberi can be f o u n d on w a r m , s u n b e a t e n , m e d i t e r r a n e a n - l i k e spots, whereas E. dominulus a t higher a l t i t u d e s of t h e H u n g a r i a n mountains.

V

41

A CHIRONOMIDA-KUTATÁS RENDSZERTANI PROBLÉMÁIRÓL* írta: B E R C Z I K

Á R P Á D

(Eötvös Loránd T u d o m á n y e g y e t e m Állatrendszertani Tanszéke,

Budapest)

A száznál több Diptera család sorában a Chironomidák (árvaszúnyogok azok közé tartoznak, amelyek a taxonómusok, ökológusok, gyakorlati szakemberek, sót, bizonyos fokig még a laikusok fokozottabb f i g y e l m é t is kivívták maguknak. Ismertségüket a Chironomidák nem utolsósorban azoknak a jórészt ma is nyitott problémáknak köszönhetik, melyek rendszertani és ökológiai kutatásuk során keletkeztek. És mert a legújabb kutatási irányzat az idővel igen szövevényessé vált kérdéseket jelek szerint mégiscsak a megoldás útjára viszi, érdemesnek látszik röviden áttekinteni, h o g y a n vált ennyire bonyolulttá e csoport rendszertani helyzete. Vizsgáljuk meg először, miért is válhattak annyira ismertté — és sok problémájuk ellenére is — különlegesen értékeltté szakkörökben a Chironomidák. Szinte minden természetes limnikus élőhelyen, -még nedves talajban is, fordulnak elő képviselőik. A mezofaunának általában eléggé feltűnő tagjai; gondolhatunk itt a benthosra, v a g y a submers növényzet mezofaunájára, v a g y akár az annyira s z e m b e t ű n ő hatalmas Chironomida-rajzásokra. Valamely átlagos vizsonyokat f e l t ü n t e t ő állóvízben a mezofauna fajainak 1 / 3 -át teszik ki a Chironomidák, a b e n t h o s viszonylatában pedig nemegyszer 90%-át is ! Szinte mindenféle természetes víztípusban és sok mesterséges vízfclhalmozódásban (nyílt v a g y zárt tárolók, vízvezetékek stb.) előfordulnak, sőt, nemcsak a vizeknek, hanem a nyirkos biotópoknak (nedves talaj, moha stb.) is megvannak a maguk Chironomidái. Közép-Európából több mint 1000 fajuk ismeretes, s ez jól m u t a t j a , hogy nemcsak nagy e g y e d s z á m ú , hanem nagy fajszámú csoportról is v a n szó. Részben a nagy fajszámmal függ össze általános ökológiai érzékenységük, mellyel hírnevüket az alap- és alkalmazott kutatások terén elsősorban kivívták maguknak. Hogy csak szélsőséges példákat említsek: s o k ' tanulságot n y ú j t ó kísérleti állatok a hidrofiziológia számára, nyálmirigyeik óriás kromoszómái genetikai demonstrációs anyagul szolgálnak, viszonylag jól értékelhető és számbelileg jelentős tagjai a vízi anyagforgalomnak, élelmi hálózatnak, fontos elemei, sőt fokmérői a produkció folyamatainak. Ismeretes, hogy T H I E N E M A N N a tótípustant az egyes tótípusok Chironomida vezérfajainak ökológiai különbözőségeire alapította. Az alkalmazott tudományágakra térve: a halászatban mint kiemelkedő fontosságú haltáplálék-szervezetek és a trofitás jelzői, a szennyvíz-tisztításban mint a * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1965. február 5-én t a r t o t t 570. ülésén.

43

tisztítóberendezések biológiai folyamatainak részesei váltak ismertté. Mint rizskártevők a n ö v é n y v é d e l e m b e n , mint az ivóvízellátási rendszerek időnkénti lakói pedig a vízellátásban okoznak esetenként problémát — és így t o v á b b ! Amint látjuk, igen eurytop családról v a n itt t e h á t szó ! Hogyan függ azonban össze mindez a Chironomidák rendszertani problémáival, melyekről most tulajdonképpen szólni a k a r u n k ? A Chironomidakutatás fejlődése során az édesvizek (belvizek) t u d o m á n y a , a limnológia adja i t t az összekötő kapcsot. A Chironomidák fajgazdagságának, ökológiai jelentőségének felfedezése ugyanis két t é n y e n alapszik: a család, ill. a fajok tényleges adottságain, és azon, hogy az igen komplex, oknyomozó, ökológiai szemléletű limnológia fejlődése során egyre fokozódó igényeket t á m a s z t o t t e családdal szemben ! N e m - i g e n v a n hasonló állatcsoport, melynek kutatására valamely n e m alkalmazott t u d o m á n y á g fejlődése ilyen döntően h a t o t t volna. Es, hogy ez így lehetett, azt éppen a Chironomidák már említett rendszertani és ökológiai sokfélesége, tömeges előfordulása biztosította. Amiért azonban a limnológia felfedezte a Chironomidákat, nagy árat kellett f i z e t n i rendszertani, sőt, bizonyos fokig ökológiai vonatkozásban is. Hiszen az ökológiai szemléletű limnológia felismerve, hogy kiváló állatcsoportot talált a Chironomidákban a vizek életének jellemzésére és f o n t o s láncszemét ragadja meg bennük a vízi anyagforgalomnak, mielőbbi gyors és pontos eligazodást kívánt rendszertani tekintetben e csoportban. Kettős akadálya is volt azonban ennek. Egyrészt a Chironomidák korabeli rendszertani kutatói a limnológia szemléletétől és részb e n munkaterületétől is távol, szinte kizárólag imágókkal dolgoztak. Másrészt a megfelelő rendszertani ismeretek elérésének útjába állott, hogy a vizek kutatásából kiinduló limnológus, hidrobiológus jóformán csak lárvákkal (és bábokkal) találkozott; ezért csak ezeket a vízi életközösségben aktívabban r é s z t v e v ő fejlődési alakokat akarta meg- és felismerni, az imágókat nem. Alapos munkát végeztek u g y a n a Chironomidák életciklusainak, idő és térbeli előfordulásának, táplálkozásbiológiai jelentőségének, sok ökológiai jellegzetességének, sőt, a csoport fajgazdagságának feltárása érdekében is, mégis mindinkább fel kellett ismerniök, h o g y a rendszertani megállapítások — külön ö s e n ezek közül a lárvák ismeretén nyugvóak — erős revízióra szorulnak. E g y r e kevesebb biztonsággal t u d h a t t á k tehát a hidrobiológusok, hogy mely fajjal ill. fajokkal dolgoznak, melyik is az a faj, amelynek valamilyen ökológiai jelleget tulajdonítanak. A szinte kizárólag imágókkal dolgozó t a x o n ó m u s o k részéről csak növelte a bajt, hogy a t a x o n ó m i a i munka korabeli szintjének és felfogásának megfelelően rengeteg, kevés bélyegen alapuló, rajzokban szegény, elégtelen fajleírás született, méghozzá múzeumi száraz, tűzött anyag alapján, a variációk és a gyakran már megváltozott színek túlzott értékelése mellett. E leírások jelentős része ma már reprodukálhatatlan, és a tulajdonképpen sokkalta alap o s a b b lárva ill. báb-leírásokkal n e m egybevethető. Az áttekinthetetlenséget csak növelte a prioritási törvénynek az az öncélú, vaskalapos alkalmazása, a m e l y a M E I G E N által 1803-ban leírt Diptera genus- és családnevekkel szemben, az 1800-ból származó, de csak jó évszázaddal később (1908-ban !) előszedett meigeni nevek érvényessége mellett foglalt állást (17). E döntést a dipterológusoknak csak alig egyharmada tekintette magára nézve kötelezőnek. Fél évszázaddal az elhamarkodott állásfoglalás u t á n , 1963-ban a z t á n kimondotta végre a Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúrái Bizottság, h o g y M E I G E N 1800-ban megjelent „ N o u v e l l e Classification

44

des Mouches a D e u x Ailes" címú munkája zoológiai nómenklatúrái vonatkozásban érvénytelennek t e k i n t e n d ő (11). A megváltozott nevek és kombinációk azonban még sokáig fognak zavart okozni (Chironomus—Tendipes, Tanypus— Pelopia stb.). Nézzük most már, hová vezetett mindez rendszertani tekintetben az utóbbi évekig. Rendelkezünk viszonylag tűrhető lárva- és báb-leírásokkal, határozókulcsokkal, v a n számos, gyakorlatilag alig használható v a g y egyenesen használhatatlan imágó-határozónk, le { rásunk. Az imágó-rendszer ismételt revíziójának eredményeként ismerünk igen sok szinonimot (némely fajt több mint 20 szinonim név jelöl!) Felismertük a korábbi ökológiai értékelések tévedéseit is, melyek éppen a pontos fajismeret híján keletkezhettek. Súlyos terhet jelentenek a t a x o n ó m i a i szempontból szinte értékelhetetlen „fajcsoport" („Artengruppe") megjelölések, melyek a taxonómiai rend megteremtése során részben igen heterogénnek bizonyultak. A vízben élő fejlődési alakok (lárva, báb) és az imágók külön taxonómiai kutatása k ö v e t k e z t é b e n két, egymástól szinte független, és egymásnak gyakran ellentmondó „rendszer" alakult ki. Ezek egybevetése, a családdal egyébként nem foglalkozó t a x o n ó m u s számára már képtelen eredményekhez vezet. Amellett, h o g y sok lárvát, bábot és imágót külön, más néven (gyakran különböző genusokba is !) írták le, nem ritkaság, hogy t ö b b „lárva-faj" egyetlen ,,imágó-faj"-nak felel meg, és viszont ! Ilyen körülmények között még a korábban kevéssé k u t a t o t t magyar Chironomidafauna korszerű áttekintése is alapos munkát kíván, amint ezt a mellékelt összeállítás érzékeltetni igyekszik. Az összeállítás a hazánkból közölt Tanypodinae alcsaládhoz tartozó Chironomidákat adja meg. A baloldali oszlopban a t a x o noknak a vonatkozó irodalomban használt nevét, jobboldalon pedig a jelenleg érvényben levő n e v é t t ü n t e t t e m fel. A keletkezett zűrzavar tisztázására vonatkozóan a kérdéssel foglalkozóknak meggyőződésük, h o g y a különböző fejlődési stádiumok rendszerének inkongruenciái szükségképpen hagyományos (morfológiai) alapon is kiküszöbölhetőek. Nem szükséges tehát — mint sokan gondolják — valamely m e g v á l t ó módszerre várni. Az e g y e s fajok kincvelése, a különböző stádiumok (elsősorban az imágók !) kellő biztonságot n y ú j t ó morfológiai bélyegeinek felkutatása és helyes taxonómiai értékelése -*• megfelelő vizsgálati módszer mellett — feltétlenül eredményre v e z e t . Ez a halaszthatatlan rendszertani revízió az alapv e t ő fontosságú rendszertani tisztázáson felül abban a kétesértékű adathalmazban is biztosabb eligazodáshoz segíthet, mely a Chironomida-„faj"-ok (főképpen lárvák !) ökológiai jellemzéseként az idők során összegyűlt. Sok téves alapokon n y u g v ó vagy felületes megállapítás j u t o t t és jut el még a revízió során a reális értékelésig. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a problémák megoldását célzó gondolatok legfontosabbját T H I E N E M A N N már több mint fél évszázada — t e h á t szinte a megoldandó kérdések keletkezése idején — felvetette. KiEFFERrel közösen írt munkájában, 1906-ban (19) Rügen szigetének Chironomida-faunájával kapcsolatban felveti a kineveléses módszer szükségességét, hogy megóvja a hidrobiológusokat attól a káosztól, mely a t a x o n ó m u s o k és hidrobiológusok külön úton járása következtében mégiscsak létrejött. Korántsem jelenti ez azt, hogy az elmúlt évtizedek Chironomida-kutatásait e tekintetben elmarasztalhatnánk, hiszen erre az időszakra jut az édesvizek élővilágának nagy számbavétele, s az ökológiai szemlélet rohamos előtérbe kerülésével a limnológiának tulajdonképpeni kifejlődése. A hirtelen megsokasodott édesvízi kuta-

45

t á s o k közepette is rendelkezhettek a hidrobiológusok és t a x o n ó m u s o k az együttm ű k ö d é s feltételeivel. A második világháború küszöbén több kiváló T H I E N E M A N N tanítvány f o g o t t a helyes hidrobiológiái szemlélettel párosult t a x o n ó m i a i kutatásokhoz, a kinevelési módszerek segítségével v é g z e n d ő rendszertani tisztázáshoz. K R Ü G E R P A G A S T és S T R E N Z K E emelkedett ki e k u t a t ó k sorából; kettejük A háború alatt, S T R E N Z K E pedig azt k ö v e t ő e n halt meg — mindhárman alkotóerejük teljében. Az utóbbi két évtizedben a svéd B R U N D I N professzor és a T H I E N E M A N N t a n í t v á n y F I T T K A U vált annak a korszerű rendszertani kutatási irányzatnak képviselőjévé, amely valamennyi fejlődési stádium taxonómiai sajátosságait f i g y e l e m b e véve végzi el a Chironomidák rendszertani revízióját, lehetőség szerint fejlődéstörténeti elgondolásokat is érvényre j u t t a t v a (9, 10, 12). Azok a kutatási eredmények, melyeket B R U N D I N az Orthoeladiinae, F I T T K A U pedig a Tanypodinae alcsalád revíziója során eddig elért, a következő á l t a l á n o s felismerésekhez vezettek. Taxonómiai t e k i n t e t b e n — különösen az imágóknál — nem egyes bélyegekkel, hanem csakis bélyeg-kombinációkkal szabad dolgozni. A hypopygium és e g y e s csoportoknál a lábak chetotaxiája igen jó bélyegnek bizonyul, helyes értékelésük azonban csakis tartós mikroszkópi preparátumok vizsgálatával lehetséges. A bábok és az e x u v i u m o k igen jól határozhatóak. A lárvák mind t e l j e s e b b leírása kívánatos, hogy azok a többi fejlődési s t á d i u m taxonómiai vizsgálatainak eredményeivel e g y b e v e t h e t ő e k legyenek. Yégül rendszertani s z e m p o n t b ó l n a g y tanulsága az eddigi revíziónak, h o g y a már felülvizsgált csoportok esetében a LINDNER-féle sorozat összefoglaló munkáiba felvett fajok 5 0 % - a kiesik. Ökológiai t e k i n t e t b e n a pontosabb rendszertani helyzet meghatározásáv a l az eddiginél is több stenök faj ismerhető fel, mely körülmény a Chironomidák általános jelentőségét, felhasználhatóságát tovább növeli. Faunisztikai, elterjedéstani szempontból a pontosabb rendszertani ismeretek arra mutatnak, h o g y az eddig véltnél kevesebb az Észak-Amerikában, Európában, Japánban közös faj, ilyenek inkább csak az Arktiszban vannak. Ezek a fent említett kutatási eredmények, melyek az első, valamennyi s t á d i u m taxonómiai helyzetét magába foglaló átfogó művek n y o m á n születt e k , egyértelműen bizonyítják a v á l a s z t o t t út helyességét és járhatóságát. Meg kell azonban jegyeznünk, h o g y a család teljes revíziója még igen messze v a n , hiszen pl. fajok határozókulcsainak szerkesztésére a már elkészült revízió alapján még nincs lehetőség. A sokrétű, bonyolult feladat elvégzésére a hírneves plöni kutatóintézet (Hydrobiologische Anstalt der Max-Planck-Gesellschaft) Chironomida-kutató laboratóriumot rendezett be, és időközönként szimpóziumokat („Chironomiden-Symposium") szervez, melyeknek f ő célja a taxonómiai zűrzavar felszámolása. A plöni intézet mintaszerű, szinte teljes Chironomida-könyvtára, pár a t l a n gyűjteménye valóban hivatottá teszi az intézményt e munka koordinálására. Részvételemnek e munkában, hazai tekintetben, már csak a „Magyarország Állatvilága" sorozat Cliironomida füzetének megírása érdekében is d ö n t ő jelentősége van. A Chironomidák rendszertani kutatása során létrejött nehézségek áttekintése és megoldásuk útja ismét csak a limnológia immár klasszikus 3 kutat á s i fokozatának igazát bizonyítja. N e m lehetséges a limnológiai fokozat művelése az idiográfiai és cönográfiai fokozatok kutatási feladatainak teljesítése

46

nélkül. Az ökológiai tekintetben éppen sokrétű Chironomidákról alkotott idiográfiai ismereteink helyesbítése, kiegészítése feltétlenül növelni fogja jelentőségüket az alap- és alkalmazott limnológiai kutatások terén egyaránt. IRODALOM (. J. BERCZIK, A . : Q u e l q u e s espéces d e C h i r o n o m i d e s n o u v e l l e s p o u r la f a u n é de la H o n g r i e t - O p u s c . Zool. B u d a p e s t . , 1, 1956, p . 1 9 — 2 4 . — ^ ) B E R C Z I K , A.: C h i r o n o m i d e n u n d einige h e i mische F r a g e n d e r S e e t y p e n l e h r e . ( U n g a r i s c h , d e u t s c h . Z u s a m m e n f . ) . Á l l a t t . K ö z l e m . , 4 6 , 1957, p . 3 3 — 4 1 . — 3. BERCZIK, Á.: F u n d e v o n C h i r n o m i d e n l a r v e n a u s e i n e m R e i s f e l d . A n n . U n i v . Sei. B u d a p e s t . , S e c t . Biol.. 1, 1957, p . 1 3 — 1 6 . — 4. BERCZIK, A . : F a u n i s t i s c h e Ü b e r s i c h t der b i s j e t z t b e k a n n t e n C h j r o n o m i d e n des B a l a t o n s e e s . A n n . U n i v . Sei. B u d a p e s t . , Sect. Biol., 3, 1960, p . 6 9 — 7 3 . —(5/ BERCZIK, Á . : E i n i g e B e o b a c h t u n g e n b e z ü g l i c h der h o r i z o n - ] t a l e n V e r t e i l u n g , des M a k r o b e n t t m s s e i c h t e r „ p a n n o n i s c h e r " Seen. A c t a Zool. H u n g . , / , 1 9 6 0 , v p. 4 9 — 7 2 . —( 6. BERCZIK, Á . : Die ^ i n t c r c h i r o n o m i d e n f a u n a eines T r ä n k t r o g e s . O p u s c . Z o o l . B u d a p e s t . , 4, 1962, p . 6 3 — 6 5 . — ( j . BERCZIK, Á . : A n g a b e n ü b e r d a s V o r k o m m e n v o n C h i r o n o m i d e n l a r v e n l a u w a r m e r Gewässer. O p u s c . Zool. B u d a p e s t . , 5, p . 4 3 — 4 7 . — 8. BOGNÁR, S . : V o n d e n G l i e d e r f ü s s l e r - ( A r t h r o p o d a - ) S c h ä d l i n g e n des Reises in U n g a r n . ( U n g a r i s c h , d e u t s c h . Z u s a m m e n f . ) . N ö v é n y t e r m e l é s , 7, 1958, p . 1 4 3 — 1 5 1 . — 9. BRUNDIN, L . : C h i r o n o m i d e n u n d a n d e r e B o d e n t i e r e d e r s ü d s c h w e d i s c h e n U r g c b i r g s s e e n . l t e p . I n s t . F r e s h w a t . Res., 30, 1949, p . 1—914. —• 10. BRUNDIN, L.: Z u r S y s t e m a t i k d e r O r t h o c l a d i i n a e . R e p . I n s t . F r e s h w a t . Res., 37, 1956, p. 1 — 1 8 5 . — 11. B u l l e t i n of Zoological N o m e n c l a t u r e . 20, 19, p . 3 3 9 — 3 4 2 ( T h e s u p p r e s s i o n u n d e r t h e p l e n a r y p o w e r s of t h e p a m f l e t p u b l i s h e d b y Meigen 1800 ( O p i n i o n 678)). — Í 2 . FITTKAU, E . .1.: Zur g e g e n w ä r t i g e n S i t u a t i o n d e r C h i r o n o m i d e n k u n d e . V e r b . I n t e r n a t . V e r e i n . L i m n o l . . 14, 1961, p. 9 5 8 — 9 6 1 . — 13. FITTKAU, E . J.: Die T a n y p o d i n a e . B e r l i n , 1962, p p . 453. — 14. KIEFFER, J. J.: C h i r o n o m i d e s d ' E u r o p e c o n s e r v é s a u M u s é e N a t i o n a l H o n g r o i s d e B u d a p e s t . A n n . M u s J X a t . H u n g . , 3 7, 1919, p . 1 — 1 6 0 . — 15. LENZ, F r . : C h i r o n o m i d e n a u s d e m B a l a t o n s e K A r c h . B a l a t o n . , 1, 1926, p. 1 2 9 — 1 4 4 . — 16. MEGYERI, J. & SZEKÉR, Т . : V o n d e n im W a s s e r l e b e n d e n S c h ä d l i n g e n des Reises. ( U n g a r i s c h , d e u t s c h . Z u s a m m e n f . ) . A g r á r t u d . , 9 (6), 1957, p. 31 — 36. — 17. MIHÁLYI, F . : A m a g y a r d i p t e r o l ó g u s o k á l l á s f o g l a l á s a a Meig. n e v e k h a s z n á l a t á b a n . R o y a r t . Közi., 9, 1956, p . 1 8 7 — 1 9 0 . — 18. THALHAMMER, J.: D i p t e r u . I n : F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . B u d a p e s t , 1918, p . 1 — 1 2 5 . — 19.THIENEMANN, A. & KIF.FFER, .1.: U b e r die C h i r o n o m i d e n g a t t u n g O r l h o c l a d i u s . Z. W i s s . I n s e k t e n b i o l . , 2, 1906, p. 143 156. 20. THIENEMANN, A . : C h i r o n o m u s . L e b e n , V e r b r e i t u n g u n d w i r t s c h a f t l i c h e B e d e u t u n g d e r C h i r o n o m i d e n . Die B i n n e n g e w ä s s e r , 20, 1954, p . 1 — 8 3 4 . — 21. ZILAHI-SEBESS, G.: Cliironoi n i d e n s t u d i e n . A n n . Biol. I n s t . , T i h a n y , 5, 1932, p. 77— 84. —.21. ZILAHI-SEBESS, G.: B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s d e r h e i m i s c h e n T e n d i p e d i d e n , 1. F r a g m . F a u n . H u n g . , 7. 1944, p. 13—19. ÜBER

DIE

TAXONOMISCHEN

PROBLEME

DER

CHIRONOMIDEN-FORSCHUNG

Von Á.

B E R C Z I K

Die E n t s t e h u n g s u m s t ä n d e der b e k a n n t e n grossen S c h w i e r i g k e i t e n der C h i r o n o m i d e n S y s t e m a t i k w e r d e n g e p r ü f t u n d f e s t g e s t e l l t , d a s s die i n t e n s i v e r e E r f o r s c h u n g der C h i r o n o m i d e n in e r s t e r R e i h e d u r c h die sich s c h n e l l e n t w i c k e l n d e L i m n o l o g i e ökologischen C h a r a k t e r s n o t w e n d i g g e m a c h t w u r d e infolge d e r E r k e n n t n i s der w e i t r e i c h e n d e n B e d e u t u n g der G r u p p e i m L e b e n d e s S ü s s w ä s s e r . Die sich v o r w i e g e n d m i t L a r v e n u n d P u p p e n b e g e g n e n d e n L i m n o l o gen u n d H y d r o b i o l o g e n a r b e i t e t e n j e d o c h g r ö s s t e n t e i l s u n a b h ä n g i g v o n den m i t d e n I m a gines b e s c h ä f t i g t e n T a x o n o m e n . Die sich d a r a u s e r g e b e n d e n F e h l e r u n d W i d e r s p r ü c h e w u r d e n d u r c h die d e r z e i t i g e n U n z u l ä n g l i c h k e i t e n d e r t a x o n o m i s c h e n A r b e i t n u r v e r s c h ä r f t : die P r ü f u n g des t r o c k e n p r ä p a r i e r t e n M a t e r i a l s , die ü b e r t r i e b e n e B e r ü c k s i c h t i g u n g der F a r b e n a b weichungen usw. Die v o n e i n a n d e r oft u n a b h ä n g i g e t a x o n o m i s c h e F o r s c h u n g der E n t w i c k l u n g s f o r m e n 'ührte zur Entstehung v o n zwei f a s t s e l b s t ä n d i g e n S y s t e m e n , d e r e n I n k o n g r u e n z e n n u r d u r c h die A n w e n d u n g der Z ü c h t u n g s m e t h o d e u n d der B e r ü c k s i c h t i g u n g der M e r k m a l e s ä m t l i c h e r E n t w i c k l u n g s f o r m e n l i q u i d i e r t w e r d e n k ö n n e n . Die in dieser R i c h t u n g d u r c h g e f ü h r t e n F o r s c h u n g e n (in e r s t e r R e i h e BRUNDIN u n d FITTKAU f o l g e n d ) zeitigten s c h o n b i s zu d i e s e m Z e i t p u n k t a n s e h n l i c h e R e s u l t a t e . Dies b e w e i s t a u c h die i m A u f s a t z e r t e i l t e Ü b e r sicht ü b e r die a u s U n g a r n b i s h e r m i t g e t e i l t e n T a n y p o d i n a e . I n d e r l i n k s s e i t i g e n K o l o n n e ist d e r in d e r b e z ü g l i c h e n L i t e r a t u r b e n ü t z t e N a m e des T a x o n s , w ä h r e n d a u f der r e c h t e n S e i t e der gegenwärtig gültige N a m e angeführt.

47

A b l a b e s m y i a monilis (L.) — p h a t t a (Egg.) — g r i s e i p e n m s ( W . d. W . ) — p a l l i d u l a (Mg.) — viator (К.) — g u t t i p e n n i s ( W . d. W . ) — n i g r o p u n c t a t a (Staeg.) — b i n o t a t a (Wied.) — c i n g u l a t a (Walk.) — o r n a t a (Mg.) — lentiginosa (Fries.) — falcigera (K.) — f u l v o n o t a t a (K.) — n u b i l a (Mg.)

A b l a b e s m y i a m o n i l i s (L.) — phatta (Egg.)

K r e n o p e l o p i a b i n o t a t a (Wied.) P a r a m e r i n a c i n g u l a t a (Walk.) Rheopelopia o r n a t a (Mg.) T h i e n e m a n n i m y i a lentiginosa ( F r i e s . ) X e n o p e l o p i a f a l c i g e r a (K.) —

Zavrelimyia n u b i l a (Mg.) A n a t o p y n i a p l u m i p e s (F.) A p s e c t r o t a n y p u s trifascipennis ( Z e t t . )

Anatopynia plumipes (F.) — trifascipcnnis (Zett.) — sigillata ( K . ) — n e b u l o s a (Mg.) — p u n c t a t a (F.) — varia (F.)

A r c t o p e l o p i a griseipennis ( W . d . W . ) N a t a r s i a p u n c t a t a (F.) C o n c h a p e l o p i a pallidula (Mg.) — viator (K.) C l i n o t a n y p u s n e r v o s u s (Mg.) Guttipelopia guttipennis (W. d. W . ) Krenopelopia nigropunctata (Staeg.) M a c r o p e l o p i a nebulosa (Mg.)

Clinotanypus nervosus (Mg.)

M a c r o p e l o p i a nebulosa (Mg.) — tenuiventris (K.) Pelopia p u n c t i p e n n i s (Mg.)

P r o c l a d i u s c h o r e u s (Mg.) — c u l i c i f o r m i s (L.) — f e r r u g i n e u s (K.) — sagittalis (K.) — signatus (Zett.)

P r o c l a d i u s choreus (Mg.) — culiciformis (L.) — var. ferruginous (К.) — sagittalis (К.) — signatus (Zett.) — serratus (К.)

P r o t c n t h e s ferrugineus K. — punctipennis var. ferrugineus K . — p u n c t i p e n n i s (Mg.) P s e c t r o t a n y p u s longicalcar K . — v a r i u s (F.) — brevicalcar K. Psectrocladius brevicalcar var. diplosis K .

P s e c t r o t a n y p u s varius (F.)

P s i l o t a n y p u s albinervis ( K . ) — serratus (K.)

P s i l o t a n y p u s albinervis ( K . ) — serratus (K.)

T a n y p u s monilis K . — p l u m i p e s (F.) — gracilis K . — costalis (K.) — nigropunctata Staeg. — p u n c t a t u s (F.) — c h o r e u s Mg. — signatus Zett. — v a r i u s (F.) — p u n c t i p e n n i s Mg. — fulvonotatus K.

T a n y p u s p u n c t i p e n n i s Mg,

T r i c h o t a n y p u s choreus (Mg.) — c h o r e u s v a r . 1, 2, 3. — ferrugineus (K.) Bizonytalan fajok: A b l a b e s m y i a eggeri G t g h . — viridescens G t g h . P r o c l a d i u s gracillimus K . T a n y p u s , Monilis-csoport

22 22

It, 15 8 l. ábra. A T a n y p o d i n a e alcsalád h a z a i f a j a i n a k i r o d a l o m b a n m e g a d o t t n e v e i ( b a l o l d a l o n ) és a jelenleg érvényes nevek (jobboldalon).— A vastag vonal a v á l t o z a t l a n u l m a r a d t n e v e k e t k ö t i össze. A vékony vonal a genus, a szaggatott vonal pedig a g e n u s és a f a j n e v é n e k m e g v á l t o z á s á t jelzi.

NÉHÁNY ROVAR ÉS ATKA KÁRTEVŐ SUGÁRTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA* írta: F A R K A S

J Ó Z S E F

(Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet,

Budapest)

A t á r o l t t e r m é n y e k b e n és a r a k t á r o z o t t é l e l m i s z e r e k b e n a r o v a r o k és a t k á k o k o z t a k á r t é t e l igen n a g y , é v e n t e s o k millió f o r i n t o s , m é g s e m eléggé f i g y e l e m r e m é l t a t o t t v e s z t e s é g e t j e l e n t h a z á n k b a n is [12]. A r o v a r o k k a l s z e n n y e z e t t é l e l m i s z e r e k n é l n e m c s a k a k á r t e v ő k á l t a l t é n y l e g e s e n e l f o g y a s z t o t t t e r m é k e l v e s z t é s é v e l kell s z á m o l n i , h a n e m azzal is, h o g y a beszenyn y e z e t t élelmi anyagok nagy tömegei undortkeltővé v á l h a t n a k , fogyasztásra alkalmatlanok és sok e s e t b e n egészségügyi v e s z é l y t is m a g u k b a n h o r d a n a k . A r o v a r k á r t e v ő k p u s z t í t á s á r a é v t i z e d e k s o r á n k i d o l g o z o t t és a l k a l m a z o t t s z á m o s m ó d s z e r k ö z ü l egy s e m t e k i n t h e t ő élelmiszeripari s z e m p o n t b ó l t ö k é l e t e s m e g o l d á s n a k . Ü j l e h e t ő s é g e t ígér a z o n b a n e t é r e n is az ionizáló s u g á r z á s o k f e l h a s z n á l á s a . A r a k t á r i r o v a r k á r t e v ő k e l p u s z t í t á s a é p p e n a z e g y i k l e g t ö b b e t ígérő és v a l ó s z í n ű l e g m á r a k ö z e l j ö v ő b e n g y a k o r l a t i m e g v a l ó s í t á s t n y e r ő élelmiszeripari, t e h á t b é k é s a l k a l m a z á s i l e h e t ő s é g e az a t o m e n e r g i á n a k [3, 7].

Besugárzási kísérletek A besugárzásos r o v a r t a l a n í t á s alkalmazása előtt az ú j eljárás t u d o m á n y o s megalapoz á s á h o z s z á m o s k u t a t á s i p r o b l é m a m e g o l d á s a szükséges. I n t é z e t ü n k b e n e z é r t — c s a t l a k o z v a a világszerte megindult ilyen i r á n y ú kutatásokhoz — az elmúlt években rovarbesugárzási k í s é r l e t e k e t f o l y t a t t u n k n é h á n y , a h a z a i élelmiszeripar s z e m p o n t j á b ó l is f o n t o s k á r t e v ő s u g á r l ű r é s é n e k m e g á l l a p í t á s á r a és a s u g á r r e z i s z t e n c i á t b e f o l y á s o l ó e g y e s t é n y e z ő k felderítésére.

A vizsgált

kártevők

és a besugárzási

módszer

V i z s g á l a t a i n k a t az 1. t á b l á z a t b a n felsorolt f a j o k k a l v é g e z t ü k . K í s é r l e t e i n k h e z sugárf o r r á s k é n t 250 kV-os, „ S t a b i l 2 5 0 " t í p u s ú , n a g y d ó z i s t e l j e s í t m é n y ű a n y a g v i z s g á l ó r ö n t g e n g é p e t h a s z n á l t u n k . A v i z s g á l a n d ó r o v a r o k a t k o n d i c i o n á l t l é g t é r b e n t a r t o t t t á p l á l é k o n elszap o r í t o t t u k [9], és a s u g á r t ű r é s m e g á l l a p í t á s á h o z d ó z i s s z i n t k é n t 5 0 — 1 0 0 d b , l e g t ö b b e s e t b e n közel a z o n o s k o r ú e g y e d t ú l é l é s é t v i z s g á l t u k [8, 13]. A k á r t e v ő k v a g y t á p l á l é k k a l e g y ü t t k e r ü l t e k b e s u g á r z á s r a , v a g y a b e s u g á r z á s u t á n h e l y e z t ü k v i s s z a ő k e t a megfelelő t á p l á l é k o t t a r t a l m a z ó , k o n d i c i o n á l t s z a p o T Í t ó - e d é n y e k b e . A s u g á r a d a g n a g y s á g á t rad e g y s é g e k b e n f e j e z t ü k ki. 1 r a d a b e s u g á r z o t t a n y a g 1 g - j á b a n e l n y e l t 100 erg s u g á r e n e r g i á t j e l e n t , ezers z e r e s é t krad-dal jelöljük.

A kísérletek

eredményei

Vizsgálatainkban a sugárdózist 3 és 300 krad értékek között változtattuk. Megállapítható volt, h o g y azonnali pusztulás csak többszáz krad-os sugárdózis hatására következik be, kisebb, de még letális dózisoknál a populációk* E l ő a d t a a szerző az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y 1965. m á r c i u s 5 - é n t a r t o t t 571. ü l é s é n .

4

Állattani Közlemények

49

j

b a n a p u s z t u l á s hosszan e l n y ú l i k , és a sugárhatás a rovarok átlagos é l e t t a r t a m á n a k m e g r ö v i d ü l é s é b e n n y i l v á n u l meg. A n ö v e k v ő s u g á r a d a g o k h a t á s á t az i m á g ó k túlélésére a v i z s g á l a t a i n k b a n legrezisztensebbnek b i z o n y u l t kis lisztbogarak, a Tribolium confusum imágók túlélési görbéi m u t a t j á k (1. ábra)

О

Ю

1. ábra. A Tribolium

confusum

20 30 ÍO 50 i 50 nap Tenye'sztás/ idő a besugárzás иtan i m á g ó k túlélési görbéi a sugárdózis f ü g g v é n y é b e n

1.

táblázat

A vizsgált fajok

Vizsgált fejlődési forma

Coleoptera: penészevő g a b o n a b o g á r (Alphitobius diaperinus PANZ.) törpe pudvabogár (Enicmus minutus L.) s z a r v a s lisztbogár (Gnathocerus cornutus F.) n a g y lisztbogár (Tenebrio molitor L.) kis lisztbogár (Tribolium confusum DUVAL)

imágó, lárva iinágó, b á b , lárva imágó, lárva lárva imágó, lárva

Lepidoptera: lisztmoly (Ephestia kuehniella Acaridea: dohatka (Tyrophagus

50

ZELI..)

dimidiatus

HERMANN)

lárva

h e t e r o g é n populáció

Az 1. ábrából k i t ű n i k , h o g y a besugárzás letális h a t á s a 6 — 1 2 krad k ö z ö t t ugrásszerűen nőtt, és a 12 krad-nál n a g y o b b sugárdózisok a bogarak p u s z t u l á s i sebességét már csak a r á n y t a l a n u l kisebb mértékben f o k o z t á k . О)

(2)

I0 -via

LTM (nap) larva

db

AiУ 500

220-

T Í

100

SO

m

21,0-

300

20,0-

200

10,0

100 20

5 ioo oo oo 4 ' I i ' I i I ' и 12

25

50

рту

2. ábra. A besugárzás h a t á s a a kis lisztb o g a r a k túlélesére és s z a p o r o d á s á r a

18,0' 30

I—I—I—I—1 50 70 90 °/o

RP 3. ábra. 25 k r a d - d a l b e s u g á r z o t t kis l i s z t b o g a r a k átlagos élettartama a besugárzás u t á n , a relatív páratartalom függvényében

Az imágók reprodukciós képessége már 3 krad-nál igen n a g y m é r t é k b e n csökkent, és az u t ó d o k s z á m a csak töredéke v o l t a b e s u g á r z o t t imágók utódjainak, h o l o t t a 3 krad például a Tribolium confusum-ná\ az 51 napos vizsgálati időszak alatt még g y a k o r l a t i l a g nem befolyásolta az i m á g ó k túlélését (2. ábra). A 6 — 1 2 krad már t ö k é l e t e s sterilező h a t á s ú n a k b i z o n y u l t . A lárvák sugártűrése az imágóknál általában kisebb volt. A besugárzás h a t á s a a lárvákon nemcsak a f o k o z o t t p u s z t u l á s b a n m u t a t k o z o t t m e g , h a n e m a b b a n is, h o g y a letális sugárdózisokkal besugárzott lárvák a túlélési időszakban már k é p t e l e n e k voltak a bábozódásra és t á p l á l k o z á s u k is gyakorlatilag m e g s z ű n t . A kis lisztbogaraknál megvizsgáltuk azt a kérdést is, h o g y a besugárzást k ö v e t ő u t ó t e n y é s z t é s során uralkodó relatív p á r a t a r t a l o m befolyásolja-e az imágók túlélését a letális sugárdózis elszenvedése u t á n . E célból 8 5 % relatív páratartalom mellett e l s z a p o r í t o t t , m a j d százasával 25 krad-dal besugárzott Tribolium confusum i m á g ó k a t 30, 50, 70, 85 és 9 0 % r e l a t í v p á r a t a r t a l m ú k ö r n y e z e t b e n tartott b ú z a t ö r e t b e h e l y e z t ü k , és f e l v e t t ü k a p u s z t u l á s i görbéket. A pusztulási görbékből s z á m í t h a t ó átlagos é l e t t a r t a m o k a t (LT 5 0 értékeket) a relatív páratartalom f ü g g v é n y é b e n a 3. ábra s z e m l é l t e t i .

4*

51

A különböző relatív páratartalmakhoz tartozó LT 5 0 értékek eltéréseit variancia-analízissel vizsgálva, arra az eredményre j u t o t t u n k , h o g y a 30%, valam i n t a 90% relatív páratartalmak mellett észlelt, a kontrollok pusztulásával kO-л

Ю 20 30 lo 50

100

200 (Ш) doz/s

4. ábra. Enicmus minutus i m á g ó k 5 0 % - o s p u s z t u l á s i ideje a sugárdózis f ü g g v é n y é b e n . S ö t é t e k : 8 naposnál idősebb imágók, világosak: 8 naposnál fiatalabb imágók

korrigált átlagos élettartamok szignifikánsan rövidebbek a 70%-os relatív páratartalomhoz tartozó LT 5() értéknél. Ugyanakkor a kontroli-populációkban minden vizsgált páratartalom mellett gyakorlatilag azonos és a páratartalomtól független volt az imágók pusztulása. Az átlagos élettartamok eltérése gya2.

táblázat

Enicmus minutus imágók 50%-os p u s z t u l á s i dózisa (LD 5 n ) a megfigyelési i d ő t a r t a m f ü g g v é n y é b e n LDIB A megfigyelés időtartama (nap)

6 9 12 15

8 napnál idősebb imágók

127,0 53,5 21,5 8.5

(krad) 8 napnál fiatalabb imágók

95,5 21,7 9,5 5,2

korlati s z e m p o n t b ó l azonban n e m j e l e n t ő s , mert az LT 5 0 értékek különbségei minden e s e t b e n kisebbek voltak 2 5 % - n á l . A vizsgált bogarak közül a l e g é r z é k e n y e b b a röntgensugárzással s z e m b e n az Enicmus minutus volt. Az Enicmus minutus-nál m e g f i g y e l t ü k azt is, h o g y a x10

3

15

о

0

krad

e 25 krad « 50

krad

« 100 krad • 200 krad 300 krad

л

0 5. ábra. A Tyrophagus

dimidiatus

Ю

20

50

50

50 nap

a t k a p o p u l á c i ó k túlélése a s u g á r d ó z i s f ü g g v é n y é b e n

bogarak sugártűrése életkoruk szerint v á l t o z o t t , és a 7 — 8 naposnál f i a t a l a b b imágóké l é n y e g e s e n kisebb volt, mint az idősebbeké. Az Enicmus minutus imágók 50%-os pusztulási idejét a sugárdózis f ü g g v é n y é b e n f e l t ü n t e t ő 4. ábrán a két korcsoport eltérő sugártűrése jól látható. U g y a n a k k o r itt is látszik, h o g y a besugárzás é l e t t a r t a m - n ö v e l ő h a t á s a a dózis növelésével nem e g y e n e s arányban v á l t o z o t t , h a n e m az LT 5 o kontra sugárdózis összefüggésben a 3 — 1 2 krad d ó z i s t a r t o m á n y b a n törés mutatkozikv A pusztulási adatokból probitanalízissel k i s z á m í t o t t 50%-os pusztulási d ó z i s o k a t a 2. t á b l á z a t m u t a t j a . A 2. táblázatból k i t ű n i k , h o g y a pusztulás gyorsításához a sugárdózis a r á n y t a l a n megnövelése szükséges. Ha pl. 12 nap h e l y e t t 6 nap alatt kívánjuk elérni a bogarak 50 százalékának elhullását, akkor 6—10-szeres dózisokat kell alkalmazni. A Tyrophagus dimidiatus fajhoz t a r t o z ó atkák elpusztulásához a rovarkártevőknél n a g y o b b sugárdózis volt s z ü k s é g e s ; 25 krad c s u p á n szaporodásukat lassította m e g . A populáció eredeti s z á m á n a k 50%-os csökkenéséhez szükséges idő 50 krados sugárdózis adagolása u t á n 27 nap v o l t . E z az érték 100 kradnál még m i n d i g 19 napnak a d ó d o t t , 2 0 0 krad hatására azonban kb. 2 , 5

53

napra csökkent (5. ábra). Az atkák viszonylagos rezisztenciájával tehát a besugárzásos eljárásnál is számolni kell, bár szaporodásuk 50 krad körüli dózisokkal meggátolható akkor is, ha a t e r m é k b e n az atkák élettevékenységéhez kedvező környezeti tényezők (pl. 75%-osnál nagyobb hidratúra [9]) uralkodnak is. Meg kell jegyezni, hogy a kísérletünkben alkalmazott kiindulási atkapopulációk a pusztulás jobb észlelhetősége végett sokkal nagyobbak v o l t a k , * mint az élelmiszerek szokásos atkás szennyezettsége.

A besugárzásos rovartalanítás gyakorlati alkalmazása A besugárzásos

módszer

előnyei

A saját kísérletes tapasztalataink (8,12) és a szakirodalmi közlések (4, 6 10, 11) alapján összefoglalva megállapítható, hogy az ionizáló sugárzással az imágókra megállapított, letális sugárdózisokkal a termékek tökéletes rovar-

6. ábra. Gabonabesugárzó sugárforrás

54

talanítása megvalósítható. A besugárzásra a gázosítással szemben rezisztens tojások is igen érzékenyek. Mivel a kártevők elpusztításának dózisigénye viszonylag kicsiny, a besugárzott élelmiszerekben nem-kívánatos mellékhatásokkal nem kell számolni. A besugárzás n e m változtatja meg a termékek kémiai összetételét, és a besugárzott élelmiszerek fogyasztása semmiféle egészségártalmat nem okoz. Az 50krad-os sugárdózis alkalmazását a gabona rovartalanítására az Egyesült Államok illetékes egészségügyi szervei 1963-ban már engedélyezték is (1).

/. ábra. Szemcsés a n y a g o k , s z e m e s t e r m é n y e k b e s u g á r z á s á r a a l k a l m a s Co-60 s u g á r f o r r á s [11] v á z l a t a . 1. e t e t ő g a r a t és r o s t a ; 2. beömlési l a b i r i n t u s ; 3. kiömlési l a b i r i n t u s ; 4. a c s ö v e k b e t ö l t ö t t r a d i o a k t í v s u g á r z ó a n y a g ; 5. géppel h a j t o t t f o j t ó s z e l e p , helyzetjelzővcl; 6. ó l o m b u r k o l a t

Sugárforrások

típusai

A gyakorlati alkalmazásra legmegfelelőbb sugárforrások a hosszú felezési idejű gamma-sugárzó radioaktív izotópok (pl. Co-60) és a nagyenergiájú elektronsugárzást szolgáltató különféle gyorsítóberendezések. Co-60 izotóptöltettel épül fel ez év nyarára például az E g y e s ü l t Államokban egy kb. 2,5 tonna óránkénti kapacitású gabonabesugárzó berendezés, amellyel a besugárzásos rovartalanítás nagyüzemi alkalmazása előtt kívánnak félüzemi kísérleteket végezni (10). A berendezés működését szemlélteti a 6. ábra. A sugárforrás olyan rendszerű, hogy a gabona gravitációs erőhatásra mozog a sugármezőn keresztül (7. ábra).

55

<

A michigani egyetemen (4) elkészültek többek között egy vasúti teherkocsiba szerelt sugárforrás tervei is (8. ábrá). A mozgó ill. szállítható sugárforrások szezonális jellegű alkalmazások esetén a berendezés kapacitásának j o b b kihasználását biztosítják, mert lehetőség v a n a különböző időszakokban érő termények, gyümölcsök, stb. besugárzására úgy, hogy a sugárforrás a termesztési k ö z p o n t o k a t keresi fel. Ilyen m ó d o n a termények szállítása során jelentkező romlásoknak, ill. rovarkártételnek is elejét lehet venni. г—1

Í=D<>

A-A metszet

_ L-L metszet

r

8. ábra. Vasúti teherkocsiba szerelt, mozgó besugárzó állomás tervrajza

A módszer

gazdaságossága

Atz. atomipar fejlődésével és a sugárforrások új, nagyteljesítményű t í pusainak kialakításával az eljárás költségtényezője évről-évre csökken, és ma már gazdaságosság tekintetében is versenyképesnek mondható a kémiai eljárásokkal. A leggazdaságosabb sugárforrás-típusoknak jelenleg egyes n a g y teljesítményű elektrongyorsító berendezések látszanak. Ilyen a néhány é v v e l ezelőtt kifejlesztett, ún. dinamitron gyorsító (5) és különösen az ún. „insulated core transformer", amelyről az első adatok csak a múlt évben láttak napvilágot (1, 2). E z e k n e k a készülékeknek a kapacitása a gabona rovartalanításának dózisszükségletét tekintve a 200 tonna/órát is eléri. A rovartalanítás tonnánkénti költsége i l y e n sugárforrásokkal az amerikai becslések szerint 1,2 —14 cent, míg a kémiai módszerekkel v é g z e t t rovartalanítás költsége 4 — 36 cent/tonna s z i n t e n mozog (2, 5). Várható t e h á t , hogy az ionizáló sugárzásos eljárás már a közeli j ö v ő b e n a rovartalanítás hagyományos módszerei mellett, különösen új létesítmények építése esetén alkalmazást nyer, ha nem is szorítja ki minden területen a régi eljárásokat. A rovarkártevők identifikálásánál n y ú j t o t t segítségért dr. GŐRFFY jENŐnek és dr. JERMY T i B O R n a k , a z a t k a f a j a z o n o s í t á s á é r t dr. BALOGH JÁNOSnak é s dr. MAHUNKA SÁNDOR-

nak tartozom köszönettel.

56

IRODALOM

1. A n o n . : F o o d i r r a d i a t i o n rcaches t u r n i n g p o i n t as e m p h a s i s s h i f t s f r o m r e s e a r c h t o p i n - p o i n t d e v e l o p e m e n t of c o m m e r c i a l r a d i a t i o n processes. F o o d Processing, 25, 1964, p. 67—71, 76—78. — 2. A n o n . : I r r a d i a t i o n is m o v i n g . F o o d E n g i e n e e r i n g , 36, 1964, p. 53—54. — 3. A n o n . : R a d i a t i o n d i s i n f e s t a t i o n of grain. I n t e r n a t . A t o m i c E n e r g y Agency Bull., 4, 1 9 6 2 , p . 1 8 — 2 0 . — 4 . BROWNELL, L . E . & YÜDELOVITCH M . : E f f e c t o f r a d i a t i o n o n

Mexican

f r u i t - f l y eggs a n d l a r v a l in g r a p e f r u i t . P r o c . S y m p . R a d i o i s o t o p e s & R a d i a t i o n E n t o m . , B o m b a y , 1 9 6 0 . I A E A , 1 9 6 2 , p . 1 9 3 — 2 0 6 . — 5. CLELAND, M . R . & MORGANSTERN К . H . : I R E T r a n s a c t i o n s o n I n d u s t r i a l E l e c t r o n i c s , I E - 7 , 1 9 6 0 , p . 3 6 — 3 9 . — 6 . CORNWELL, P . B . & B U L L

J . O . : I n s e c t control b y g a m m a i r r a d i a t i o n : a n a p p r a i s a l of t h e p o t e n t i a l i t i e s a n d p r o b l e m s i n v o l v e d . J . Sei. F o o d Agric., 1960, p. 754—768. — 7. FARKAS, J . : A sugárzásos élelmiszert a r t ó s í t á s világhelyzete és h a z a i p r o b l é m á i . K o n z e r v - és P a p r i k a i p a r , 1965 p. 52—57. — 8. FARKAS, J . : A T r i b o l i u m c o n f u s u m (du Val) és a T y r o p h a g u s d i m i d i a t u s ( H e r m a n n ) sugárt ű r é s é n e k vizsgálata. K É K I K ö z l e m . , 1965 p. 10—15. — 9. FARKAS, J . : A t á p l á l é k h i d r a t ú r á j á n a k h a t á s a n é h á n y r a k t á r i k á r t e v ő r o v a r és a t k a s z a p o r o d á s á r a . K É K I Közlem., 1965 p. 14—18. — 10. HENOCH, R . L.: W h a t scientists a n d mill m a n a g e m e n t say of g r a i n a n d f l o u r i r r a d i a t i o n possibilities in 1964. Americ. Miller a n d Processor, 92, 1964, p. 9—11. — 11. HORNE, T . & BROWNELL, L. E . : T h e use of r a d i a t i o n sources f o r i n s e c t control. P r o c . S y m p . R a d i o i s o t o p e s & R a d i a t i o n E n t o m . , B o m b a y , 1960, I A R A , 1962, p . 233—254. — 12. TÖRÖK, G. & FARKAS, J . : A r a k t á r i r o v a r k á r t e v ő k elleni védekezés n é p g a z d a s á g i jelentősege és a r o v a r t a l a n í t á s ú j lehetősége: az ionizáló besugárzás. Élelmezési I p a r , 14, 1960, p. 199—206. — 13. TÖRÖK, G., FARKAS, J . & VAS, K . : R ö n t g e n s u g á r z á s r a k t á r i r o v a r k á r t e v ő k r e . K o n z e r v és H ű t ő ipari K u t . I n t . Közlem., 1 — 2 , 1959, p . 23—30.

DIE PRÜFUNG DER STRAHLUNGSTOLERANZ EINIGER INSEKTEN- UND MILBENSCHÄDLINGE Von J.

F a r k a s

Die auf Tribolium confusum, Enicmus minutus u n d Tyrophagus dimidiatus Populatio neu a u s g e ü b t e W i r k u n g von R ö n t g e n s t r a h l u n g s d o s e n zwischen 3 u n d 300 K r a d wurde g e p r ü f t Bei den K ä f e r n n a h m die letale W i r k u n g der B e s t r a h l u n g zwischen 6 — 1 2 K r a d s p r u n g h a f t zu u n d S t r a h l u n g s d o s e n von ü b e r 12 K r a d e r h ö h t e n die V e r n i c h t u n g s g e s c h w i n d i g k e i t n u r m e h r in e i n e m u n v e r h ä l t n i s m ä s s i g g e r i n g e r e m A u s m a s s . Die Strahlen t o l c r a n z der Larven erwies sich geringer als j e n e der I m a g i n e s . Bei den Tribolium confusum I m a g i n e s h a t t e n Dosen von 6 bis 12 K r a d vollständige sterilisierende W i r k u n g . D a s Ü b e r l e b e n der Tribolium confusum I m a g i n e s n a c h dem E r l e i d e n der letalen S t r a h l e n d o s e w u r d e a u c h d u r c h den relativen F e u c h t i g k e i t s g e h a l t der U m g e b u n g b e e i n f l u s s t : die bei 3 0 % sowie 9 0 % r e l a t i v e r L u f t f e u c h t i g k e i t b e o b a c h t e t e n d u r c h s c h n i t t lichen L e b e n s d a u e r w a r e n s i g n i f i k a n t k ü r z e r im Vergleich mit d e m z u m 70%igen r e l a t i v e n F e u c h t i g k e i t s g e h a l t gehörigen W e r t . Die S t r a h l e n t o l e i a n z der Enicmus minutus Imagines v e r ä n d e r t e sich j e n a c h i h r e m L e b e n s a l t e r u n d w a r bei den I m a g i n e s u n t e r 7—8 Tage wesentlich geringer als bei d e n ä l t e r e n . Zur V e r n i c h t u n g der Tyrophagus dimidiatus Milben w a r eine h ö h e r e S t r a h l e n d o s e erforderlich als bei den I n s e k t e n s c h ä d l i n g e n . Verfasser teilt auf G r u n d v o n literarischen A n g a b e n Beispiele f ü r die einzelnen möglichen Modalitäten der I n s e k t e n v e r t i l g u n g d u r c h B e s t r a h l u n g m i t .

57

VIZSGÁLATOK A TÚZOKRÓL, MESTERSÉGES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT* írta: *

F O D O R

T A M Á S

( B u d a p e s t F ő v á r o s Állat- és N ö v é n y k e r t j e )

A t ú z o k (Otis tarda) h a z á n k l e g n a g y o b b fészkelő m a d a r a . E u r ó p a i m e g r i t k u l á s á v a — m e l y e t s a j n o s elősegített a m e z ő g a z d a s á g k e m i z á l á s a és gépesítése is — v a d á s z a t i és t e r m é s z e t v é d e l m i é r t é k e j e l e n t ő s e n e m e l k e d e t t . A t ú z o k á l l o m á n y zöme főleg az o r s z á g délkeleti területein •— elsősorban Békés m e g y é b e n , a K ö r ö s ö k közelében helyezkedik el. Békés m e g y e v a d g a z d á l k o d á s s z e m p o n t j á b ó l mindig az ország l e g j o b b területei közé s z á m í t o t t . A m e g y é ben levő v a d á s z t á r s a s á g o k , f á c á n k e l t e t ő telepek a k i k a s z á l t f á c á n és fogoly t o j á s o k k a l e g y ü t t a lucerna, h e r e t á b l á k b ó l b e k e r ü l ő t ú z o k t o j á s o k kikeltetésével és a csibék felnevelésével f o g l a l k o z n a k . N é h á n y sikeres e r e d m é n y mellett a z o n b a n számos p r o b l é m a m e r ü l fel, s így a kotlóssal k i k e l t e t e t t t ú z o k c s i b é k n a g y része elhullik. A l e g t ö b b esetben helyi p r ó b á l k o z á s r ó l v a n szó, a felnevelés p r o b l é m á i és az elhullott e g y e d e k n e m k e r ü l n e k v i z s g á l a t r a . A b u d a p e s t i Á l l a t k e r t b e n n y í l t r á lehetőség, h o g y közelebbi vizsgálatok r é v é n ismereteket g y ű j t s ü n k a t ú z o k keltetés- és n ö v e k e d é s - b i o l ó g i á j á r ó l . A cél az, h o g y az Álla t k e r t állomán y á n a k g y a r a p í t á s a mellett u t a t k e r e s s ü n k a t ú z o k i n t e n z í v jellegű v a d g a z d a s á g i tenyésztéséhez, s e n n e k r é v é n a zoológiai t e r m é s z e t v é d e l e m és v a d g a z d á l k o d á s ü g y é t szolgáljuk. A p r o b l é m á k még c s a k részben o l d ó d t a k meg, de az e r e d m é n y e k b i z t a t ó a k .

Л vizsgálat 1958 tavaszán indult meg. Evenként 8 —10 fészekalj, tehát 20 — 30 darab túzoktojás került mesterséges keltetésre. A b e g y ű j t ö t t és a vadásztársaságoktól megvásárolt túzoktojások veszélynek kitett helyről származtak: lucerna és here táblákból, melyeknek egyébként májusi, június eleji kaszálása a fészkek tönkrementét jelentették. A fészekaljak rendszerint kettő, ritkábban három olajzöld, barnán felhőzött tojásból állnak. Az elmúlt hat esztendő alatt öt ízben találtam rendellenes színeződésű, szürkéskék árnyalatú tojást. Ezek a tojások minden esetben terméktelennek bizonyultak, akárcsak a normál színezésű, de szabálytalan formájú, illetve recés felületű tojások. (Meglepő, h o g y a többi madárfajhoz v i s z o n y í t v a igen nagy számú a rendellenes túzoktojás, — fel lehet tenni a kérdést, hogy esetleges vegyszer hatás következménye ez?) Az öt kékes színezésű tojás közül 3 esetben biztosan megállapítható volt, hogy a fészekalj első tojása volt. (A fészket először a kék színezetű tojással találtuk meg.) Feltételezhető, hogy jércetojás, illetve fiatal, 3 éves madár első tojása. A fészekaljak további tojásai már normál színezésűek és termékenyek voltak. A kékes színű tojások egy hármas és négy kettes fészekaljból származtak. A tojások keltethetőségét nagy mértékben befolyásolják a begyűjtés és a szállítás körülményei, a gondosság (rázás, kihűlés stb.). Problémát jelent a tojások ellenőrzése, mert színezett és v a s t a g héja miatt nem világítható át. Ezért jelenleg a túzoktojások terméktelen ill. termékeny volta csak az ún. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1964. október 2-án tartott 566. ülésén.

59

vízpróbával ellenőrizhető. (Egy intenzív túzokkeltető és nevelő telepen megf e l e l ő felszereléssel a gázanyagcsere révén pontosabb ellenőrzés lehetséges.) Az eredményes keltetés ún. 100-as asztali, elektromos keltetőgépekben 3 7 , 5 és 38,3 C°-os hőmérséklet, 60—65%-os relatív nedvességtartalom mellett 6 8 , 5 % volt az összes begyűjtött tojásokat számítva. A június végén talált ú n . sarjú tojások k ö z ö t t sok volt a terméktelen tojás (40%). A tojássúlyok és a kikelt túzokcsibék számának 1961 —1963. évi összehasonlításából érdekes képet kapunk (1. táblázat). 1.

táblázat

110 g alatt

110—115 g

115—120 g

120—125 g

7

19

23

13

2

64

K i k e l t csibék, d b

—

10

17

12

1

40

Kelési %

0

52,6

73,9

92,3

Tojássúly, g

T o j á s , db

125 g felett

50

összesen

62,5

A túzokcsibék legjobban 120 g körüli tojásokból kelnek, tehát a tulajdonképpeni középértéktől feljebb eső, nagyobb súlyú tojásokból. A k e l é s i s ú l y 75 g és 108 g k ö z ö t t van, az átlagos kelési súly 88 g (1961 — 63 év, 40 egyed). A kakasok kelési súlya átlagosan nagyobb a tojók súlyánál. A kikelt túzokcsibe 12 —18 órát a szárító részben t ö l t , majd 5 napos koráig 25 — 28 C° hőmérsékletű nevelőtérbe kerül. E z e n időszak alatt a súlygyarapodás lassú. Tápláléka bő fehérjeforrás: tojás, hangyatojás, lisztkukac, egérfióka, á z t a t o t t aprómagvak, kevés zöld. A gyámoltalan, gyenge jószágot kétóránként etetni szükséges, önmagától képtelen táplálékfelvételre. É t v á g y a , falánksága szinte határtalan. 4 — 5 napos korától kezdve étvágya mellett testsúlya is rohamosan kezd növekedni. A 2. táblázaton jól szemmel lehet kísérni e g y átlagos fejlődéshez nagyon közel álló (1963. évi kelési 14. számú hímivarú egyed) súlygyarapodását. Nyolc napos korától számított két hét alatt testsúlyát megháromszorozza a túzokcsibe. Ez az időszak 1963-ig a legproblematikusabb volt. Ugyanis megfelelő mennyiségű kalcium és foszfor, valamint nagymennyiségű D ;i vitamin nyújtása ellenére is az állomány nagy részénél — volt olyan év, amikor 4 4 % - á n á l ! — a láb csöves csontjainak deformációja következett be. Perózis gyanúja merült fel, azonban a nyomelemek, elsősorban a mangán (MgCl) adagolása is csak csökkentette a jelenséget, de nem szüntette meg. Megnyugtató eredményt az utolsó két esztendő h o z o t t : a kritikus két hét alatt ún. „vissza f o g o t t " nevelést alkalmaztunk. A túzokcsibék kevesebbszer és kisebb mennyiséget kaptak, mivel a jelek szerint náluk erősebb ü t e m ű a szervezetbe a fehérjebeépítés, mint a maximális D 3 v i t a m i n és ásványi anyag jelenlétében a csontozat fejlődése. A túzokcsibék további nevelésénél a takarmány 60%-át alkotja természetes táplálék (magvak, lisztkukac, egér, zöld, stb.), 40%-át pedig tápkeverék (vitamin és á s v á n y i anyag premixxel kiegészítve). Táp-összetétel: szárazanyag 86%, keményítőérték 68 kg, emészthető fehérje 17%. Ásványi anyag p r e m i x

60

jelzése 1,2,5-ös Phylaxia, II. sz. vitamin premix Phylaxia. Az ásványi anyag premix mangánszulfát mennyiségén kívül egy ezrelékes mangánklorid tartalmú ivóvíz fedezi a növendék túzokcsibe fokozott mangánszükségletét. Az 1964-es esztendő hozta meg az eddigi legkedvezőbb eredményt: a begyűjtött 31 db túzoktojásból 27 túzokcsibe kelt ki (87%), és ebbő 21 db túzok (77%) nevelődött fel három hónapos korig számítva. 2.

táblázat

Napos kor

g »úly

1 (V. 23.)

90

2

95

4

105

6

140

8

190

10

330

14

410

18

540

22

630

26

810

30

970

34

1210

További probléma a nevelés folyamán a gyakori szárny- és lábtörés. A csöves csontok gyakori törése az cpifízis közelében legtöbbször az állat elhullását vonja maga után. A t o v á b b i vizsgálatok vadon lőtt túzok csontozatával történő összehasonlítást tesznek szükségessé. Az 1958 —62-es esztendőkben a csonttörés mellett a másik leggyakoribb elhullási ok a gyomor- és bélgyulladás volt. Ezt ma már teljesen kiküszöbölhetjük négy ezrelékes E R R A antibiotikum tartalmú takarmánykiegészítő adagolásával. A hőmérséklet, mint környezeti tényező, szintén jelentős, ö t hetes korig különösen kényesek a túzokcsibék: 18—20 C° alatti nedves éjszakák után hasmenés figyelhető meg náluk. Öt hetes koruk után már jelentős a tollazatúk, hőszabályozásuk tehát ellensúlyozni képes a hűvösebb éjszakákat. Az évek során majd minden ősszel jeleztek a vadásztársaságok, vadgazdaságok néhány „félvadon", kotlóssal felnevelt túzokcsibét. Ezek legtöbbje „utolsó mohikánja" volt a telepen kikeltetett túzokcsibéknek. (Közbevetőleg: 3 hónapos korukra a két hét különbséggel kelt túzokcsibék közt l e v ő kezdeti súlybeli és nagyságbeli különbség elmosódik, és kialakul a nemre jellemző átlagsúly: kakasoknál 4680 g, jércéknél 3910 g.) A külső területen, e x t e n z í v viszonyok közt nevelt egyedek minden esetben, azonos koruk ellenére is, messze lemaradtak az Állatkertben intenzíven nevelt túzokcsirkék mögött. (1000 g-os eltérés is akad 3 hónapos korban azonos nemnél !) Az Állatkertbe szállított gyengébben fejlett, de szemmel láthatólag egészséges madarak — a kedvezőbb körülmények ellenére is— heteken, sőt napo1

'

61

kon belül negatívan reagáltak. 1963-ban 4 db Füzesgyarmatról származó 3 hónapos túzokcsibe közül két héten belül három hullott el aspergillózisban, máj- és lép-gümőkórban, valamint hashártyagyulladásban. 1964 őszén Dévaványáról 5 db egészségesnek látszó 3 hónapos túzokcsibe került Budapestre. A szeptember 12-én beszállított madaraknál szeptember 18-án szem- és orrhurut lépett fel, melyből két hét alatt a kezelés hatására kigyógyultak. Ellenben alig egy hónapra sorozatos elhullás következett be: október 15-én aspergillózisban, október 21-én enyhe bélgyulladásban, október 26-án és 27-én májgümőkórban hullottak el a túzokcsirkék. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a túzokcsibe igen érzékeny némely betegségre — amely egyébként nem fiatalkori betegség (gümőkór) —, s az esetleg pulykával t ö r t é n ő együttnevelés, a könnyebb „elvadítás" érdekében, a betegséggel szemben kevésbé ellenállóbb szervezetű túzokcsibe fertőződését, pusztulását hozza magával. Az intenzív tartás higéniai viszonyai a túzoknevelés központosítása mellett szólnak, n e m beszélve az eszmei és gazdasági előnyről. Ez ellen csak e g y tényező szól: a túzok az intenzív nevelés esetén (de még az extenzív esetekben is) megszokja az embert. Amilyen óvatos madár a természetben, annyira leveti bizalmatlanságát az emberközelben nevelt túzok olyannyira, hogy elvadítása a l e g t ö b b esetben nem is sikerül. Ezek az elvadíthatatlan túzokcsirkék kerülnek őszönként az Állatkertbe. Próbálkoznak pulykacsapathoz történő kicsapással, kutyás zavarással — kevés eredménnyel. Ha el is tűnik a szem elől a túzokcsirke, az első határtjáró ember felé bizalommal közeledik, aki aztán rendszerint ki is használja az alkalmat. A kikelt túzokcsibe ugyanis gyámoltalansága miatt emberkéztől kapja a táplálékot, s ettől kezdve az ember jelenti számára az élelmet, az életet — s ezért pusztulását is. Befejezésül annyit még: 1963 és 1964 tavaszán a nyugat-berlini Zooban egy ezer négyzetméteres kifutóban sikeresen fészkelt és költött a túzok. A túzokállománynak a zöme a budapesti Állatkertből került oda. Nevelési technikánk helyes voltát bizonyítja az, hogy az egyik, iltódokat felnevelő tojó is budapesti születésű. Tehát szaporodóképes túzokokat tudunk nevelni. Sajnos, ami a mesterséges körülmények közt történő szaporodás egyik legfontosabb tényezője, a nagy, nyugodt terület, ezt n e m tudjuk biztosítani jelenleg. Azonban reméljük, hogy a túzok magyarországi nevelésének és tenyésztésének eddig lerakott szerény alapjai segítséget nyújtanak a túzok megmentéséhez.

EXAMINATIONS OF BUSTARD UNDER ARTIFICIAL

CONDITIONS

By T.

F O D O R

Artificial h a t c h i n g a n d raising of t h e largest w i n g - g a m e in H u n g a r y , t h e b u s t a r d s t a r t e d in 1958 in t h e Zoological a n d B o t a n i c a l G a r d e n of B u d a p e s t . H a t c h i n g w a s c o n d u c t e d in a n electric i n c u b a t o r . T e m p e r a t u r e in t h e l a t t e r was 37.5 a n d 38.3° C, relative h u m i d i t y 60—65 per cent, p e r c e n t a g e of h a t c h i n g 68.5. Best h a t c h i n g w a s observed f r o m eggs of a b o u t 120 g. Mean h a t c h i n g w e i g h t was 88 g on t h e a v e r a g e of 40 i n d i v i d u a l s (1961—63). I n c r e a s e in weight is p a r t i c u l a r l y significant f r o m t h e 8 t h d a y age: w i t h i n t w o weeks t h e y o u n g chicken treble their weight. I n t h i s period so-called r e t a i n e d raising is successful. T h e m o s t f a v o u r a b l e h a t c h i n g a n d raising r e s u l t w a s o b t a i n e d in 1964: f r o m 31 eggs 27 chicken were h a t c h e d a n d f r o m these 21 could b e raised. Raising is s a f e s t u n d e r intensive conditions. Raising t o g e t h e r w i t h o t h e r birds ( t u r k e y , p h e a s a n t ) p r e s e n t s a d a n g e r of infection for t h e increasingly susceptible chickens.

62

A SEBES PISZTRÁNG (SALMO TRETTA L.) ÉS A SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNG (SALMO IRIDEES GIBBONS) IVARTERMÉKEINEK VIZSGÁLATA* ' írta: H á m o r

T A M Á S

( K i s á l l a t t e n y é s z t é s i K u t a t ó I n t é z e t , Gödöllő)

M i n t m i n d e n t e n y é s z t é s i á g b a n , ú g y a p i s z t r á n g t e n y é s z t é s b e n is d ö n t ő f o n t o s s á g ú , h o g y m i l y e n a f e l h a s z n á l á s r a k e r ü l ő t e n y é s z a n y a g . Az i v a r t e r m é k e k m i n ő s é g e h a t á s s a l v a n a b e l ő l ü k l é t r e j ö v ő u t ó d o k t u l a j d o n s á g a i r a , m á s r é s z t p e d i g u t a l a szülők p i l l a n a t n y i á l l a p o t á r a és a d o t t s á g a i r a . E z é r t t a r t j á k m á s t e n y é s z t é s i á g a k b a n is f o n t o s n a k az i v a r t e r m é k e k v i z s g á l a t á t (1, 15). A halaknál, sőt pontosan a pisztrángnál, a legrégebben b e v e z e t e t t mesterséges megt e r m é k e n y í t é s t JACOBI 1765-ben a H a n n o v e r i M a g a z i n b a n í r t a le először, d e c s a k 1 8 5 0 - b e n CoSTE m u n k á s s á g a n y o m á n k e r ü l t a g y a k o r l a t b a n a l k a l m a z á s r a (4). Az i v a r t e r m é k e k v i z s g á l a t á n á l a szerzők f i g y e l e m b e veszik e g y r é s z t a z i v a r t e r m é k e k e t l é t r e h o z ó s z e r v e k e t és az e g y e s t e r m é k e k f e j l ő d é s é t (5, 6. 14, 16, 17), m á s r é s z t a h ő m é r s é k l e t , az eloszlás, az o x i g é n t a r t a l o m és e g y é b g á z o k h a t á s á t (2, 3, 5, 17, 18, 19, 20), o l d a t o k h a t á s á t (23), v a l a m i n t e g y á l t a l á n a s p e r m a m o z g á s i i d e j é t (1, 4, 5, 6, 8. 9, 12, 13, 15, 18, 22), végül az i k r á k m e g t e r m é k e n y ü l é s i s z á z a l é k á t (4, 16, 18, 19, 20, 22), és e z e k e t m i n t e g y az életképesség m é r c é j é ü l h a s z n á l j á k fel. A n n a k ellenére, h o g y a p i s z t r á n g m e s t e r s é g e s m e g t e r m é k e n y í t é s e ilyen régi m ú l t r a t e k i n t h e t vissza, az i r o d a l o m b a n m a is n e m e g y h e l y e n felcserélik a s z i v á r v á n y o s és a s e b e s p i s z t r á n g s p e r m á j á n a k m o z g á s i i d e j é t (15, 21). M i n d e z e k i g a z o l j á k a k é r d é s f o n t o s s á g á t és a v i z s g á l a t o k szükségességét.

Az itt ismertetett spermavizsgálatok a szivárványos és a sebes pisztrángra vonatkoznak. A sperma mozgási idejét 600-szoros nagyítású mikroszkópon vizsgáltam. A tárgylemezre elhelyezett tejcseppre — pipettával — meghatározott C-fokú vizet cseppentettem, és ezzel egy időben a stoppert elindítottam. Az erőteljes örvénylő mozgás befejezése után a spermiumok még egyedileg is mozognak egy ideig. Legjellemzőbb az örvénylő mozgás, ezalatt történik a megtermékenyítés is. A sűrűséget Biirker-kamrában, a p H - t indikátorpapírral mértem.

] . A szivárványos pisztráng (Salmo örvénylő

Egyedi

mozgás:

mozgás:

irideus

GIBBONS) spermájának vizsgálata

minimum maximum átlag

15 sec 40 sec 21 sec

minimum maximum átlag

12 sec 39 sec 49 sec

Vizsgálati egyedszám 150 db. Vizsgálati é\ Vizsgálati hely: Lillafüredi Tógazdaság.

I960, 1963.

* E l ő a d t a a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y 1964. október 2-án t a r t o t t 566. ülésén.

63

Ugyancsak a Lillafüredi Tógazdaságban végeztem el 6 egyed spermájának mozgásvizsgálatát különböző hőfokon. A vizsgálatnál kizárólag az örvénylőmozgást m é r t e m : Mozgási idő sec-ben 5. 6. 7.

23,5 31 33

1. 2. 3.

27, 24, 24,

29, 22 25, 35 23, 26

4. 5. 6.

1. 2. 3.

19, 17, 22,

20, 20 18, 17 22, 22

4. 5. 6.

1. 2. 3.

19, 17, 20,

20, 20 17, 18 20, 20

átlag

29,2

sec

átlag

27,55 sec

átlag

21,99 sec

átlag

19

átlag

18,55 sec

átlag

17,44 sec

átlag

15,94 sec

átlag

14,11 sec

átlag

13,10 sec

átlag

11,38 sec

+ 5 С fokon: 22 35 30

+ 10 С f o k o n : 21 32 20

+ 15 С f o k o n :

sec

+ 20 С f o k o n : 4. 5. 6.

16 19 18

1. 2. 3.

15, 20, 22,

16, 17, 20,

1. 2. 3.

15, 18, 19,

15, 15 18, 18 19, 20

1. 2. 3.

15, 18, 18,

14, 14 17, 17 18, 18

1. 2. 3.

12, 14, 15,

13, 15, 14,

1. 2. 3.

14, 15, 10,

11, 11 14, 12 10, 10

4. 5. 6.

1. 2. 3.

10, 17, 6,

8, 12 14, 15 8 7,

4. 5. 6.

6.

2,5 sec

20 18 19

+ 25 С f o k o n :

,

+ 3 0 С fokon: 4. 5. 5.

13 14 15

+ 35 С f o k o n : 13 15 16 + 40 С f o k o n : 15 13 15

+ 45 С f o k o n : 10 12 14

+ 53 С f o k o n :

64

A mozgás teljesen + 5 7 С foknál szűnik meg. A mozgásban, illetve a mozgási idő t a r t a m á b a n négy törést vehetünk észre. Az első törés + 2 és 3 С és О С fok között v a n , a második + 5 С, a harmadik + 30 és a negyedik + 4 5 С foknál v a n . Ezek feltehetőleg összefüggésben vannak a pisztráng bőmérsékleti igényével, ugyanis a + 5 és + 1 0 С fok közötti határ megfelel a szaporodás idején meglevő hőfoknak. A + 1 0 és + 2 5 С fok közötti pedig a l e g k e d v e z ő b b életkörülményeknek.

A szivárványos pisztráng spermájának egészséges p H tartománya 7,5. A 6,4 p H értékű sperma nem mozog, a 7,2 p H értékűnél az örvénylési idő m i n i m u m 17 sec, m a x i m u m 23 sec, átlag 21 sec ( + 9 С fokon mérve). Azonos hőfokon a 7,5 p H értékűnél a minimális örvénylési idő 17 see, maximális 28 sec, átlag 23 sec v o l t , összesen 18 egyed spermájának vizsgálata alapján. Mind a ponty, mind a pisztráng spermájánál kétféle nagyságrendű alakot találtam. A kisebb 2,2—2,7 /и, a nagyobb alak 2,8—3,2/u a szivárványos pisztrángnál. A szivárványos pisztráng spermájában a két alakot centrifugálással szétválasztottam ( 2 x 1 5 ml sperma 2 percig centrifugálva, majd teteje alja külön ismét 2 percig, végül 3,5 ml spermát a 750 ford/min centrifugálás eredményeként), és ezzel megtermékenyítést végeztem két-két csoportra választott ikrával. Az ivadékok további felnevelése a Lillafüredi Pisztrángos Tógazdaságban folyik. Az eddig ismertetett vizsgálatok kivétel nélkül kivétel nélkül a pisztrángok élőhelyét ellátó forrás vizének felhasználásával történik. Megmértem ezenkívül a mozgási időt különböző oldatok felhasználása esetében is. Az ezekben mért mozgási idők v o l t a k :

65 О Állattani Közlemények

s

Forrásvízben: Desztillált vízben: Béka ringerben: 1 0 % - o s NaCI oldatban:

+- 9 -+-25 +- 9 +- 9 +- 9

С С С С С

fokon fokon fokon fokon fokon egyedi

örvénylő örvénylő örvénylő egyedi örvénylő

1 perc 14 perc

+- 9 С f o k o n örvénylő egyedi

1 perc

23 17,44 9,2 28 35 2 ilincs 51

A szivárványos pisztráng spermasöri'ísége: m a x i m u m m i n i m u m 6 millió/mm 3 , átlag 10 millió/mm 3 .

16

sec sec sec sec sec sec sec

millió/mm 3 ,

2. ábra. A s z i v á r v á n y o s p i s z t r á n g m a g z a t v i z e s i k r á j á n a k és a b e l e f e j t t e j n e k e l t a r t h a t ó s á g a +-4 C°-on

2. A sebes pisztráng (Salmo

trutta

L.) spermájának vizsgálata

+ 9 С fokon ö r v é n y l ő mozgás: m i n i m u m maximum átlag E g y e d i mozgás: minimum maximum átlag

32 84 45 32 52 32

sec sec sec sec sec sec

Vizsgált egyedek száma 50 db. Vizsgálati évek 1960, 1963; az ikrás magzatvizében -(-4 С fokon t á r o l v a . A mozgás ideje + 9 С fokon mérve: A m a g z a t v í z b e n f e j é s t k ö v e t ő l e g azonnal: ö r v é n y l ő m o z g á s egyedi m o z g á s

66

38 sec 21 sec

A f e j é s t k ö v e t ő 48 óra m ú l v a : A sebes pisztráng spermasűrűsége:

3. A szivárványos pisztráng (Salmo

irideus

ö r v é n y l ő m o z g á s 29 sec egyedi mozgás 21 sec minimum 8millió/mm 3 m a x i m u m 18 millió/mm 3 átlag 12 millió/mm 3

GIBBONS) ikrájának vizsgálata

A pisztráng-ikra összenyomhatósága 2 tárgylemez között súllyal egyenletesen terhelve a következőképpen alakul: lefejés u t á n 10—10 tlb ikránál az összenyomódást előidéző terhelés megtermékenyítés nélkül 18 — 20 g, termékenyítés után 25 — 30 g, szempontos állapotban 3 0 — 4 0 g. A szivárványos pisztráng ikráját magzatvízben és az ebbe belefejt lejjel -|-4 С fok mellett raktározva, a megtermékenyítéskor a következő eredményeket k a p t a m : Az eltartási idő napokban ,

1 2 3 4 5

A megtermékenyülés %-ban 96 80 45 10 00

л

1961. II. 8-án a Lillafüredi Tógazdaság keltetőházában összehasonlító kísérleteket végeztem műanyagtálban 0,5 cm vízmagasság mellett történő átfolyóvíz nélküli keltetésre. A tálcák közül nylon-fóliával fedettek adták a legjobb (penészedés nélküli) eredményt. Ezeknél a levegőzés csak vattán keresztül volt biztosítva. Végezetül szeretnék k ö s z ö n e t e t mondani VÁSÁRHELYI ISTVÁNnak többrendbeli készséges és hathatós t á m o g a t á s á é r t .

IRODALOM

1. AENIIEIT, E . & HANH, J . : Z u r S c h w a n k u n g der S p e r m a q u a l i t ä t bei B e s a m u n g s bullen u n t e r B e r ü c k s i c h t i g u n g v o n U m w e l t b e l a s t u n g e n . Z ü c h t u n g s k u n d e , 34, 1962, p . 63 — 71. 2. CLEMENS, II. P . : S u r v i v a l o f f i s h s p e r m a f t e r f r e e z i n g a n d s t o r a g e a t low t e m p e r a t u r e s . P r o g . F i s h . Cult. W a s h . , 3, 1959, p. 99 — 103. — 3. DEMARK, N . L. & BARTLETT, F . R.: F a c t o r s a f f e c t i n g t h e m a i n t e n a n c e of C 0 2 levels a r t t h e s u r v i v a l of b o v i n e s p e r m a t o z o a in c a r b o n a t e d d i l u e n t s . J e u r . D a i r y Sei., 45, 1962, p. 375 — 382. — 4. DIESSNER, В . : Die k ü n s t l i c h e Z u c h t d e r Forelle. Z e i t s c h r . U n g e n a b . v e r m . A u f l . heg. v o n P a u l A r e u s , N e u d a m m 1926, p. 285. — 5. DYK, V . : Dalsi p o z n e t a k y e biologii stieihe s p e r m a t u . S b o r n . Csaz., 17, 1942, p . 59—63. — 6. DYK, V . : K . biologii stieihe s p e r m a t u . S b o r n . Csaz., 15, 1940, — 7. DYK, V. & LUCKY, Z.: I ' e h y b l i v o s t spermii k a r p a za r o z d i l n y c h t o p l e t , k y s l i k a t o s t i , p H a t v i d e s t i v e d y . Zivocisna V y r o b a , 1956, p. 283;290. — 8. GYURKÓ, I . : A h a l a k élete. I f j ú s á g i K i a d ó , B u k a r e s t , 1960. — 9. HÁMOR, Т.: Mit kell t u d n i a p o n t y - s p e r m á r ó l ? H a l á s z a t , 1960, p . 95. — 10. HÁMOR, Т.: A h a l a k i v a r t e r m é k e i n e k m é l y h ű t é s é r ő l . E l ő a d á s a T i h a n y i I l i d r o b i o l ó g u s N a p o k o n , 1959. o k t . — 11. HÁMOR, T . & MITTERSTILLER, J . : M é l y h ű t e n i is l e h e t az i v a r t e r m é k e k e t . H a l á s z a t , 1959, p. 188. 12. KOSTROMAROV, В.: Z s i v o t n o s z t y spermii u k a r p a . C o s k o m a r o v s k y r y b á r , 19, 1938 — 39. — 13. KOSTROMAROV, В . : Ü b e r die L e b a n s d a u e r d e r S p e r m a t o z o i d e n d a s K a r p f e n s . Fischerei Z e i t u n g , 1939. — 14. KÖPPL, E . : U n t e r s u c h u n g e n ü b e r die m ä n n l i c h e n F o r t p l a n z u n g s o r g a n e d e s K a r p f e n s ( C y p r i n u s c a r p i o L.). Z e i t s c h r . f. F i s c h e r e i , 1955, p . 421. — 15. PODUBSKY, V. & STEDRONSZKY, R . : D o p r a v a c e r s t v o o p l o z o n y c h j i k é r , a m e s i j i k e r a mlici m a r e n y v e i k é (Coregon u s l a v a r e t u s m a r a e n a B L . ) , p s t r u h a o b e c n e h o ( S a l m o t r u t t a L. m o r p h a f a r i o ) a p s t r u h a d u h o v é h e ( S a l m o irideus G i b b . ) . S b o r n . Csaz., P r a h a , 1954, p. 2 8 3 — 2 9 3 . — 16. LACKENMACHER, P . : V e r g l e i c h e n d e m i k r o s k o p i s c h e U n t e r s u c h u n g e n a n B u l l e n s p e r m a . I n a u g , Diss., H a n n o v e r ,

67 5*

1960, p. 5—41. — 17. PÜSALAKY, Z.: A h í m i v a r s e j t e k szerkezetére v o n a t k o z ó k u t a t á s o k ú j a b b e r e d m é n y e i . Élővilág, 1960, p. 31 — 37. — 18. ROUNSEFEIA, G. A.: F e c u n d i t y of N o r t h A m e r i c a n S a l m o n i d a e . F i s h e r y B u l l e t i n , 122, Fish W i l d l . Serv. Wash., 1957. — 19. SHUMAN, F. R . : O n t h e effectiveness of s p e r m a t o z o a of t h e P i n k s a l m o n ( O n c o r h y n c h u s g e r b u s c h a ) a t v a r y i n g d i s t a n c e s f r o m p o i n t dispersal. F i s h e r y B u l l e t i n , 50, Fish Wildl. Serv. W a s h . , 1950. — 20. SVÄRDSON,& GUNNAR.: 1949. N a t u r a l selection a n d eggs n u m b e r in fish. I n s t i t u t e of F r e s h w a t e r R e s e a r c h Fishery B o a r d of Sweden, R e p t . i n A n n u a l R e p o r t , 1948, p. 115 —122. — 21. T ó g a z d a s á g i h a l t e n y é s z t é s a g y a k o r l a t b a n . M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t , 1954. — 22. WIESNER, R . : L e h r b u c h der F o r e l l e n z u c h t u n d T e i c h w i r t s c h a f t . N e u d a m m , 1937. — 23. WOYNAROVICH, E . : A u s r e i f e n von K a r p f e n l a i c h in Z u g e r - G l ä s e r n u n d A u f z u c h t der J u n g f i s c h e bis z u m Alter v o n 10 T a g e n . Allg. Fisch. Ztg., M ü n c h e n , 22, 1961, p. 6 8 0 - 6 8 2 .

DIE

UNTERSUCHUNG DER GESCHLECHTSPRODUKTE DER FORELLENARTEN SALMO T R U T T A L. U N D SALMO I R I D E U S G I B B O N S Von T.

HÁMOR

Das hier e r ö r t e r t e -Material u m f a ß t m e i n e auf die G e s c h l e c h t s p r o d u k t e zweier vers c h i e d e n e r F i s c h a r t e n , Salmo irideus GIBBONS u n d Salmo trutta L. bezüglichen U n t e r s u c h u n g e n . N a c h meinen B e o b a c h t u n g e n w a r die B e w e g u n g s z e i t des S p e r m a s v o n Salmo irideus im Gegens a t z zu den A n g a b e n der L i t e r a t u r — 40 sec. — n u r 21 sec., n ä m l i c h die d e r W i r b e l b e w e g u n g . Bei U n t e r s u c h u n g d e r Bewegungszeit bei v e r s c h i e d e n e n T e m p e r a t u r e n sind die in der d e r a r t beschriebenen K u r v e e n t h a l t e n e n B r ü c h e wahrscheinlich f ü r die W a s s e r t e m p e r a t u r e n k e n n z e i c h n e n d , welche die V e r b r e i t u n g d e r F o r e l l e n bedingen. Die v e r s c h i e d e n e Bewegungszeit d e s Spermas in d e n L ö s u n g e n von v e r s c h i e d e n e r Z u s a m m e n s e t z u n g lassen sich teils mit deren o s m o t i s c h e m D r u c k u n t e r s c h i e d , teils m i t d e m E i n f l u ß der g e g e n w ä r t i g e n I o n e n erklären. I Auch die A n g a b e f ü r die S p e r m a b e w e g u n g von Salmo trutta w e i c h t v o n der L i t e r a t u r a b . Die K o m p r e s s i o n s - U n t e r s u c h u n g des R o g e n s zeigt g u t e U b e r e i n s t i m m u n g m i t d e n diesbezüglichen T r a n s p o r t v e r s u c h e n (16) n a c h d e n e n der Rogen v o n Salmo irideus d e n T r a n s p o r t im F r u c h t w a s s e r besser v e r t r ä g t als die R o g e n mit schwächerer Schale ( H e c h t , Barbe). F'ür d e n H e c h t r o g e n erhielt ich ä h n l i c h wie bei der großen M a r ä n e schlechte Ergebnisse. Ich s t i m m e aber m i t d e n f r ü h e r e n A u t o r e n (PODUBSZKY und STEDRONSZKY 16) a u c h d a r i n überein, d a ß der frisch b e f r u c h t e t e Rogen m i t W a s s e r e n t s p r e c h e n d t r a n s p o r t i e r b a r ist u n d k a u m u m 2 5 % e m p f i n d l i c h e r ist als der m i t K e i m f l e c k . Auch die I l e f r u c h t u n g d e r zwischen -(-3 u n d 6° С g e h a l t e n e n K a r p f e n r o g e n h a t ein g u t e s Ergebnis gezeigt, welches als eine s t i m u l a t i v e o d e r S t r e ß w i r k u n g a u f g e f a s s t w e r d e n k a n n . Der Versuch der L a g e r u n g des R o g e n s im CO-M i t t e l war v o n e i n e m n e g a t i v e n E r g e b n i s begleitet, wahrscheinlich d e s h a l b , weil der Rogen ä h n l i c h den p f a n z l i c h e n S a m e n a u c h i m n i c h t b e f r u c h t e t e n Z u s t a n d respiriert. Die w i c h t i g s t e n S p e r i n a b e w e g u n g s - A n g a b e n der beiden u n t e r s u c h t e n Fische sind im E n d e r g e b n i s die f o l g e n d e n (auf das H a b i t a t der Fische bezogen)

Salmo Salmo

trutta irideus

GIBBONS

68

Zeit d e r Wirbelbewegung: L. 45 sec 21 sec

Wassertemperatur: + 9° С 9° С

I. TABLA

É R

t

* J"sv

*

:W •

С См

ч f * <:, Н ь ,« « / % '." * *« » Я » ."'i't, * » »

-

•»INS \

ад8 m« . m

\

: •t»*I »* 1

f \ l

i£* £ ч »

Л J

#

н »

гi-* « ** *» *

>

-

\ / T

M

I

,

1

!

Ш Щ

r

1 2. Szivárványos pisztráng ondósejtjei (a nyilak egy-egy kisebb sejtalakra m u t a t n a k ) 3. Szivárványos pisztráng ondósejtjei erősebb nagyítással (a felső nyíl egy kisebb, az alsó nyíl egy nagyobb sejtalakra mutat) 4. P o n t y ondósejtjei (jól látható a két sejtalak közti nagyságbcli és színezetbeli különbség; a sejtek nagysága valószínűleg a leendő utód nemétől függ)

A BAKONY-HEGYSÉG TARDIGRADA-FAUNÁJA, IIE* írta: I H A R O S

G Y U L A

(Balatonfenyves)

„ A Bakony természeti k é p e " t u d o m á n y o s k u t a t á s keretében az elmúlt években a k ö v e t k e z ő i d ő p o n t o k b a n v é g e z t e m a n y a g g y ű j t é s t : 1963. n o v e m b e r 20, 1964. j ú l i u s 17 és 23, s z e p t e m b e r 9—12 és o k t ó b e r 6. A g y ű j t ő t e r ü l e t e k t á j e g y s é g e n k é n t a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : I. É s z a k i ( ö r e g ) B a k o n y : B a k o n y b é l , B a k o n y j á k ó , B a k o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek ( V á r b ü k k ) . E p l é n y , F a r k a s g y e p ü ( S z a m á r h e g y , F á c á n o s ) , G y u l a f i r á t ó t , H e r e n d , H o m o k b ö d ö g e , Malonir é t i - v ö l g y , M á r k ó , K á d á r t a , L ó k ú t , P é n z e s g y ő r , R o m á n d , U g o d , V e s z p r é m (Séd v ö l g y e , L e n i n - l i g e t , J u t a s - e r d ő ) , V á r o s l ő d , Zirc ( C s e n g ő h e g y , A k i i p u s z t a ) . — I I . Déli B a k o n y : A j k a , A j k a - C s i n g e r - v ö l g y , B á n d ( E s s e g - v á r ) , Haliitiha, I l e g y e s d , V á r h e g y , H i d e g v ö l g y , K a b h e g y , N a g y v á z s o n y , N y í r á d i - e r d ő , P u l a i - e r d ő , Ó d ö r ö g d - p u s z t a , Öcshegy, T a t á r v e r é s , Ű r k ú t , V ö r ö s t ó . — I I I . B a l a t o n - f e l v i d é k : H i d e g k ú t , N e m e s v á m o s ( B a g ó h e g y ) , T ó t v á z s o n y . — IV. T a p o l c a i m e d e n c e : l á p r é t BalaVonederics és Szigliget k ö z ö t t , B a d a c s o n y t ö r d e m i c , G y u l a k e s z i , Lesenceistvánd, Lescncetomaj, Szentgyörgy-hegy, U z s a b á n y a (Lázhegy vm., Kisbakonyi-erdő). — V . K e s z t h e l y i - h e g y s é g : A p r ó h e g y e k , F a g y o s k e r e s z t , Meleghcgy, P ö r k ö l t - h e g y e k , T ö m l ö c h e g y . — V I . B a k o n y a l j a : Csőt, B a k o n y s z e n t l á s z l ó , G a n n a , Gic, P á p a , P á p a t e s z é r . A g y ű j t ö t t a n y a g o t kiegészítik MÁKKUS LÁSZLÓ e r d ő m é r n ö k á l t a l s z e d e t t m i n t á k , m e l y e k e t U g o d , Zirc és H o m o k b ö d ö g e k ö r n y é k é n g y ű j t ö t t 1963. d e c e m b e r 1 — 4. k ö z ö t t , v a l a m i n t 1964 a u g u s z t u s hó e l e j é n . A m i n t á k é r t ezen a h e l y e n is k ö s z ö n e t e m e t f e j e z e m ki. U g y a n c s a k k ö s z ö n e t illeti Dr. PAPP jENŐt, a B a k o n y i M ú z e u m h . i g a z g a t ó j á t , a k i az 1964. évi s z e p t e m b e r i g y ű j t é s e k a l k a l m á v a l j e l e n t ő s e n s e g í t s é g e m r e v o l t , s k ö z l e k e d é s i eszköz r e n d e l k e z é s e m r e b o c s á t á s á v a l l e h e t ő v é t e t t e , h o g y a B a k o n y k ü l ö n b ö z ő t á j e g y s é g e i b e n k b . 700 k m - e s ú t v o n a l o n végezhessek a n y a g g y ű j t é s t .

Vizsgálataim eredményéről 1965. május 7-én számoltam be az Állattani Szakosztályban. Jelen dolgozatomban kiegészítésképpen közlőin az 1965. október 28-án gyűjtött anyag vizsgálatának adatait is. A jelzett napon Sáska, Emberkő, Rosta-hegy, Vaskapu-tető, Agár-tető, Badacsony és Hegymagas vidékén g y ű j t ö t t e m talaj-, avar-, moha-, zuzmó- és Sedum sp.-mintákat, melyekből 26 Tardigrada faj került el<j. Az összes begyűjtött és megvizsgált minták száma 1148. Az anyaggyűjtésben cönológiai szempontokat is figyelembe v e t t e m , s ezért növénytársulások és cönológiai szintek szerint szedtem a mintá, kat, melyeknek megoszlását az 1. táblázat szemlélteti. A minták 72%-a adott pozitív eredményt. A negatív eredményt nyújtó minták főleg a barna erdei talajból, porral szennyezett mohokból, keménykérgű zuzmókból és az avar felső, száraz rétegéből valók voltak. A mintákból összesen 53 Tardigrada faj került elő, melyek közül a k ö v e t k e z ő 10 új a tudományra is: Macrobiotus csoliensis, Hypsibiils silvicola, II. pappi, H. brevispinosus, H. flatus, H. rudescui, H. lunulatutS, II. bartosi, II. gracilis és Itaquascon •

* Előadta a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y

1964. október 2-án t a r t o t t 566. ülésén.

69

ramazzottii. A Macrobiotus állatka faunára.

annae RiCHT. előfordulása új adat a hazai m e d v e -

Minták

Talaj Avar Moha Zuzmó Sedum sp Növényturzás Összesen:

1.

táblázat

Összesen

+

74 200 731 121 12 10

18 167 563 66 10 4

56 33 168 55 2 6

1148

828

320

—

A talált Tardigrada fajok száma

6 25 47 12 7 4

I . Nedves élőhelyek 1. Vízi m o h o k és m o s z a t o k : Hypsibius augusti. — 2. L o c s o l t p a r t i m o h o k : Hypsibius augusti, H. schaudinni, H. recamieri. — 3. V í z p a r t i n ö v é n y t u r z á s o k : H. augusti, H. schaudinni, II. dujardini, II. convergens. — 4. Tocsogós r é t i t a l a j : Macrobiotus richtersi, Hypsibius pappi, II. latiunguis, H. schaudinni, H. rudescui. —• 5. L á p r é t e k t a l a j m o h á i : Macrobiotus furcatus, M. richtersi, M. hufelandii, II. tuberculatus, H. sattleri, H. dujardini, Milnesium tardigradum

I I . Á r n y é k o s , p á r á s , s ű r ű erdők 1. T a l a j : Macrobiotus richtersi, Hypsibius silvicola, H. pappi, H. mihelcici, H. sattleri. — 2. L o m b o s a v a r : Macrobiotus occidentalis, M. richtersi, M. hufelandii, Hypsibius sattleri, H. bakonyiensis, II. pappi, II. silvicola, H. theresiae, II. mihelcici, H. bartosi, II. schaudinni, H. dujardini, H. lunulatus, H. convergens, H. scoticus, H. recamieri, H. bullatus, H. pinguis, H. paliidus, Itaquascon bartosi, I. ramazzottii. — 3. Tűlevelű a v a r : Macrobiotus richtersi, Hypsibius sattleri, II. convergens, H. tuberculatus, H. mihelcici, Itaquascon ramazzottii. — 4. T a l a j m o h o k : Macrobiotus richtersi, M. hufelandii, Hypsibius bakonyiensis, H. brevispinosus, H. mihelcici, H. schaudinni, H. convergens, H. bullatus, H. lunulatus, H. pinguis. 5. Sziklák, k ö v e k m o h a p á r n á i és b e v o n a t a i : Macrobiotus richtersi, M. intermedius, M. hufelandii, Hypsibius sattleri, H. schaudinni, H. dujardini, H. convergens, H. paliidus, II. mihelcici, H. pinguis, II. lunulatus, H. scoticus, H. recamieri, Itaquascon bartosi. — 6. F a t ö r z s e k m o h a v e b o n a t a i : Macrobiotus richtersi, M. intermedius, M. hufelandii, M. harmsworthi, Hypsibius paliidus, H. convergens, H. oberhaeuseri, II. schaudinni, H. lunulatus, H. mihelcici, H. rudescui, H. bullatus, H. pinguis, H. scoticus, Itaquascon bartosi, I. ramazzottii, Milnesium lardigradum. — 7. F a t ö r z s e k z u z m ó b e v o n a t a i : Echiniscus testudo, Macrobiotus intermedius, M. hufelandii, M. richtersi, Hypsibius schaudinni, H. oberhaeuseri, H. convergens, H. paliidus, H. microps, Itaquascon bartosi, Milnesium tardigradum.

I I I . F é l á r n y é k o s , r i t k á s erdők, bokros t e r ü l e t e k 1. F a t ö r z s e k m o h a b e v o n a t a i : Echiniscus granulatus, E. trisetosus, E. canadensis, Macrobiotus richtersi, M. hufelandii, Hypsibius schaudinni, II. convergens, H. paliidus, H. mihelcici, II. oberhaeuseri, H. pinguis, H. scoticus, Milnesium tardigradum. — 2. F a t ö r z s e k z u z m ó b e v o n a t a i : Echiniscus testudo, E. granulatus, Macrobiotus intermedius, M. hufelandii, Hypsibius convergens, II. oberhaeuseri, H. novemcinctus, Milnesium tardigradum. — 3. T a l a j : Macrobiotus richtersi, Hypsibius convergens. — 4. T a l a j m o h : Echiniscus granulatus, E. testudo, Pseudechiniscus suillus, Macrobiotus richtersi, M. hufelandii, Hypsibius schaudinni, H. convergens, H. oberhaeuseri, II. tuberculatus, H. bakonyiensis, II. pappi, H. bullatus, II. lunulatus, H. pinguis,

70

Milnesium tardigradum. — 5 . L o r a b o s a v a r : Macrobiolus richtersi, Hypsibius sattleri, H. convergens, H. schaudinni, H. dudichi, H. silvicola, H. bakonyiensis, H. pappi, H. theresiae, H. mihelcici, H. bullatus, II. pinguis, H. recamieri, H. brevipes, Itaquascon bartosi, I. ramazzottii. — 6. T ű l e v e l ű a v a r : Macrobiolus richtersi, Hypsibius sattleri, H. convergens, H. gracilis, H. bakonyiensis, II. lunulatus, H. dujardini, H. brevipes, H. recamieri, H. bullatus, H. tuberculalus. H. mihelcici, Itaquascon ramazzottii. — 7. S z i k l á k és k ő t ö m b ö k m o h a b e v o n a t a i : Bryodelphax pnrvulus, Echiniscus lestudo, E. granulatus, Macrobiotus richtersi, M. hufelandii, Hypsibius microps, H. schaudinni, H. convergens, H. oberhaeuseri, H. mihelcici, H. silvicola, H. bakonyiensis, H. pappi, II. nodosus, H. flavus, H. lunulatus, H. pinguis, H. scoticus, H. brevipes. — 8. S z i k l á k z u z m ó b e v o n a t a i : Echiniscus granulatus, Macrobiotus hufelandii, Hypsibius convergens, H. nodosus, H. oberhaeuseri. — 9. E r d e i t i s z t á s o k t a l a j m o h á i : Macrobiotus hufelandii, M. csotiensis, Hypsibius bakonyiensis, H. mihelcici, H. bullatus.

IV. N a p o s , g y a k r a n k i s z á r a d ó t e r ü l e t e k 1. M a g á n y o s f á k m o h a b e v o n a t a i : Bryodelphax nulatus, E. testudo, Macrobiotus furcatus, M. richtersi, oberhaeuseri, H. bakonyiensis, H. nodosus, Milnesium

3. táblázat.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Bryodelphax parvulus'TLIUL Echiniscus testudo DOY granulatus DOY Macrobiotus richtersi .1. MURR hufelandii

sattleri

S. SCHULTZE

parvulus, Echiniscus arclomys, E. graM. hufelandii, Hypsibius convergens, H. tardigradum. — 2. Fatörzsek zuzmó be-

(1965. o k t . 28-i g y ű j t é s )

+ +

+

+

+

+

+ +

+

+ + +

+' +

+

+ +

+

RICHT

+ nodosus

+ +

THUL

oberhaeuseri bullatus

+

LLOY

J . MURR

pinguis

_L

recamieri stappersi

RICHT RICHT

bartosi

ramazzottii

WENG

+

IHAROS

tardigradum

A fajok száma

DOY

j -f6

4

-

+ +

+ 10

+ + + + + + + +

11

+

+

+

+

+

+

+ + + +

MARCUS

+ +

+

J. MURR

paliidus

Milnesium

+

+

RLCHT

schaudinni

Itaquascon

+ + + +

+

+ + + + 13

•

+

+

+ 17

2

71

v o n a t a i : Echiniscus testudo, Macrobiotus intermedius, Hypsibius oberhaeuseri, Milnesium tardigradum. — 3. K o p á r legelők t a l a j m o h á i : Echiniscus granulatus, E. testudo, Macrobiotus furcatus, M. richtersi, M. harmsworlhi, M. hufelandii, M. csotiensis, M. annae, Hypsibius schaudinni, H. convergens, H. oberhaeuseri, H. dudichi, H. bakonyiensis, H. pappi, H. latiunguis, H. brevispinosus, H. mihelcici, H. nodosus, H. rudescui, H. brevipes, Milnesium tardigradum. — 4 . V a d r ó z s a b o k r o k a v a r j a : Macrobiotus furcatus, M. hufelandii, H. schaudinni. — 5 . S z i k l á k és k ő t ö m b ö k m o h a b e v o n a t a i : Echiniscus arctomys, E. spinulosus, E. granulatus, E. testudo, E. canadensis, Pseudechiniscus suillus, Ps. cornutus, Macrobiotus richtersi, M. harmsworlhi, M. hufelandii, Hypsibius convergens, H. oberhaeuseri, H. bakonyiensis, H. pappi, H. brevispinosus, H. mihelcici, H. n o d o s u s , H. recamieri, H. pinguis, Milnesium tardigradum. — 6. S z i k l á k és k ő t ö m b ö k z u z m ó b e v o n a t a i : Echiniscus granulatus, E. testudo, E. spinulosus, M. hufelandii, Hypsibius oberhaeuseri, H. convergens, Milnesium tardigradum. — 7. Kőkerítések m o h a p á r n á i : Echiniscus testudo, Macrobiotus hufelandii, Hypsibius undulatus, H. convergens, H. oberhaeuseri, H. bakonyiensis, Milnesium tardigradum. — 8 . H á z t e t ő k m o h a p á r n á i : a) s z a l m a t e t ő k : Echiniscus testudo, Macrobiotus hufelandii, M. richtersi, M. csotiensis, Hypsibius convergens, H. oberhaeuseri, H. novemcinctus, H. pappi, H. mihelcici, H. bullatus, Milnesium tardigradum. — b) n á d f e d e l e k : Macrobiotus richtersi, M. harmsworthi, M. hufelandii, M. areolatus, M. echinogenitus, M. csotiensis, Hypsibius oberhaeuseri, H. novemcinctus. — c) c s e r é p t e t ő k : Echiniscus testudo, Macrobiotus furcatus, M. hufelandii, Hypsibius oberhaeuseri, H. novemcinctus, Milnesium tardigradum. — 9. S e d u m s p . : Echiniscus testudo, Pseudechiniscus cornutus, Macrobiotus hufelandii, M. richtersi, Hypsibius oberhaeuseri, H. dudichi, Milnesium tardigradum.

1. Talajszint ö s s z e s e n 74 talajmintát v i z s g á l t a m meg, melyeket részben M Á R K U S LÁSZbótól kaptam, részben magam g y ű j t ö t t e m ; 18 m i n t á b a n t a l á l t a m Tardigradákat, 56 negatív eredményt a d o t t . E l ő z ő dolgozatomban részletesen foglalk o z t a m azokkal a tényezőkkel, amelyek a talajban meghatározzák a medveállatkák előfordulását, népességük faji összetételét és egyedsűrűségüket, ezért m o s t n e m térek ki rájuk. Csak arra szeretnék rámutatni, h o g y a talaj vegyszeres kezelésekor tekintettel kell lenni a talajban élő mikrofaunára, melynek f o n t o s szerepe v a n a talaj életében. A vegyszerek minősége és mennyisége hatással v a n a talaj parányi lényeire, pusztulásukat is előidézheti. A k ö v e t k e z ő példát említhetem erre. Az ugodi erdészeti gazdaság előerdői csemetekertjében elszaporodott az erdeifenyő csemetéket károsító Lophodermium pinastri. Ellene az 1962 és 1963 években vegyszeres kezeléssel védekeztek. A kártevő kipusztult, de a csemeték fejlődésében zavar m u t a t k o z o t t . M Á R K U S L Á S Z L Ó erdőmérnök kb. 50 talajmintát küldött a csemetekertből vizsgálati célra. A permetezett t a l a j b a n ^egyetlen élőlényt sem t a l á l t a m , míg az ellenőrző nem vegyszerezett t a l a j b a n bőven voltak élő Tardigradák, Nematodák, Rotatoriák és egysejtű l é n y e k . Nagyon lehet, hogy a csemeték fejlődésében m u t a t k o z ó rendellenesség a talaj élőlényeinek kipusztulásával, illetőleg ezzel kapcsolatos talajváltozással f ü g g ö t t össze. A talajmintákból 6 Tardigrada faj került elő, a 4. táblázat talajfajták szerint tünteti fel őket. 2. Avarszint Az erdei avar olyan élőhely, amellyel kevés kutató foglalkozott a medveállatkákkal kapcsolatban. A korábbi szakirodalomban csak szórványos adatokat találunk ( B O R N E B U S C H , 1 9 3 0 ; M A R C U S , 1 9 2 9 ) ; újabban főleg M I H E L C I C és R A M A Z Z O T T I végzett vizsgálatokat az avar-élőhely és a Tardigradák közötti összefüggés kutatására. Saját vizsgálataim, megfigyeléseim és az irodalmi a d a t o k alapján az avar legfontosabb hatótényezői: a nedvességtartalom, az

72

Tardigrada fajok előfordulása lelőhelyek szerint

" 1

X 4> ДЗ 40 ! К*"» S Е i •й я ? 1 ** w о

2. 3. 4. 5.

6. 7. 8.

Eehiniseus arctomys EHRBG зрinulosиз DOY granulatus DOY testudo DOY

V ьс •а S X

cornutus

л t тз 40

S3 40 я

я

м м

Ii

43 -» Ж

о со

тЗ

а си

ао ЕС

i ?

I<3

P

í.

.ú

85

+

+

+

+

+

+ I

+ +

+ +

+

+

11.

furcatus

EHRBG

12.

richtersi

J. MURR

occidental

13. 14.

Í L

a a *

Jí

fe

о л •о о. <

itо

M г ti а b.

Ло

&

iЫ) Л "S3 я

+

+

+

+

+

J. MURR

+ +

V ja Я ja •о о.

ю 1

ß

+ +

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+ +

+ + +

+

+

17. 18.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+

+

+ I + + I + +

20. 21. 22.

25. 27. 28.

+

29. 30.

+

31. 32. 33. 34.

+

augusti J. MURR dujardini DOY

35.

+ +

38.

+ + + +

39. 40. 41.

+ + +

+ + +

+

+

+

+ +

+ + + + +

+

42.

45. 46. 47. 48. 49. 50.

+

+ +

bullatus

J . MURR

+ +

+

+ +

+

+ +

+ +

12

+

+ +

+

+ + + +

+ +

+ +

+ +

+ +

+

+

+ +

+

+

+

+

+ '+ +

1

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+ + + +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+ -f +

+

I 5

1

+ 8

i

+ 6

I

+

+ +

+ 6

12

11

6

10

7

13

+ 4

+ + 10

+

+

+

+

+

+

+

I +

+

+

+

+

+ + +

+

+

3

8

2

3

8

10

6

1 1 4

5 6

+

1 2 4

+ +

+

+ +

+

+

3 6

+

+

5 2

+

+

+

+

+

+

+

+

3 6

+

1 2

1 4

+

+

+ + + +

+ +

+

+

+

+

+ +

+

14

+

1 1

+

+ +

12

+

2

+

+

+

+ + +

+

+

+

7

+ +

+

+

+ +

+

+

* \

+

1 3 6 4

3 2 3

+

+

+

+ +

15

+ + +

+

2

+

+ +

1

2

+

+ +

+ + +

+

+

3 4

+

+ +

+

+

+ +

37.

43.

+

+

+

+

36.

44.

+

+

+

+

+

26.

О О

2

+

+ +

19.

+

Í

X а о в П

+

16.

23. 24.

а V

IО

+ + +

+

+

+

15.

ll

CQ 4)

w

£

<0 -ű

•SÍ

+ +

RLCHT

Macrobiotus

i & * I í 43 1S 1CQ

к

M

Hány tájegy.égbtn fordul <•16?

4Э а «со

1

+

J. MURB suillus EHRBG

9. 10.

fel ff

•c

2

Frisetosus CUÉNOT

canadensis Pseudechiniscus

4

JSf а •а 1

о во X

0 1 4>

1

+ + + +

1.

fe

£

6. Bakonyalja

Pápateezér

i

5 Keezthelyi-hegység

4. Tapolcai-medence

3. Balaton

Pápa

2. Déli Bakony

ЁагаЫ (Oreg) Bakony

Ganna

2. táblázat.

+

+

+

+

5 2 2

+

3 3 3

+

+

+

+

+

14

9

+

+ 5

5

5

8

8

3 2 2 2

+ 2

4

.

1

4

2

5

Talajféleségek

Tardigrada fajok ~

1. B a r n a erdei t a l a j

4 a 1 b

«J I s

S! s-s í"

aj

С

1

1

•e 1

о

e 5

aj

aj

a;

+

A talajminták származási helye (*-gal jelzett helyekről gyűjtött mintákban voltak Tardigradák)

Minták száma

.

pappi

v

táblázat fajok száma

4.

<

+

4*, 5*, 7c, e, f , h, j , 1

8*, 9,* 10

7a

2. R o z s d a b a r n a e. t

+

3. S e k é l y b a r n a e. t

—

7a*, d

6

1

16

2

—

1

8

4. A g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a e. t

8

—

—

1

5. E r o d á l t b a r n a e. t

8

—

—

5

6. R e n d z i n a

7a, g, i

-

—

6

6, 7b

-

7. L e j t ő b o r d a l é k 8. F e k e t e r e n d z i n a

+

+

+

11. S z á n t ó f ö l d i t a l a j

+

+

+

+

6 —

-

2

3* 4

—

6

1 * , 2*

3, 7b

9. H o r d a l é k réti t a l a j . . . . 10. R é t i t a l a j

+

5

2 4 6

—

I 1

1

5

18

56

avar üreges szerkezete, a levelek korhadási időtartama és a p H értéke. Ez utóbbi optimális foka M I H E L C I C szerint 5 , 9 ( 6 , p. 1 5 2 ) . Az avarban a korhadás fokozata szerint három réteget különböztetünk meg: 1. ép levelekből álló felső réteg; 2. korhadó, feldarabolódó középső réteg; 3. talajjal erősen összekevert, humuszos alsó réteg. A Tardigradák megjelenése és megtelepedése, valamint populációik kialakulása szorosan összefügg az avarrétegek állapotával. A felső rétegben csak szórványosan fordulnak elő medveállatkák. A középső rétegben sok Tardigrada található, melyek állandó cönózisokat alkotnak. Az alsó rétegben kevesebb lehet a fajok és egyedek száma, a népesség faji összetételére a tala j minősége és nedvességi foka is rányomja bélyegét. Általában a második és főleg harmadik rétegben nedvességet igénylő fajok uralkodnak. Tehát az avar korhadási fokozata és állományának rétegződése meghatározza a Tardigradák betelepedésének, elszaporodásának lehetőségét és népességük kialakulását. Itt utalok M I H E L C I C dolgozatára (6), mely részletesen kimutatja az avar létfeltételei és a medveállatkák közötti szoros összefüggést. Meg kell jegyezni, hogy más és más viszonyokat találunk a zárt erdőségek avarjában, mint ritkás erdőkb e n v a g y erdőszéleken. Általában több Tardigrada faj és egyed található a ritkás erdők v a g y erdőszélek avarrétegében, mint a zárt erdőségekében. Az avarmintákban 25 fajt találtam. Uralkodó faj a Macrobiotus richtersi, kísérő faja a Hypsibius tubeculatus-csoport valamelyik tagja. A fajok jellegük szerint így oszlanak meg: hidrofil 1 (4%), higrofil 15 (60%), eurylop 8 (32%), xerofil 1 (4%). Az egyetlen xerofil fajt egy pete képviselte, mely talán más élőhelyből keveredett be az avarba.

73

Avarban talált Tardigrada fajok megoszlása növénytársulások szerint

О

Cseres

-j-

+

occidentalis -f

+

3. hufelandii 4. 5. Hvpsibius pappi 6. 7. silvicola 8. 9. theresiae 10. bartosi 11 12. 13. bakonyiensis 14. 15. 16 schaudinni 17. 18. 19. stappersi 20. scoticus recamieri 21. 22. bullatus 23. 24. Itaquascon bartosi 25.

:0

-j-

1 о

+

9

V

l l 2

*

ьс s

í

О

+ +

+

+

4-

1 1

® 1 £ A

V

а

® V

л0

Degradá tölgyes

Bükkös

1. Macrobiotus 9

4>

íо 9 -в

.

»4 «в Л

Virágos juharos

Növénytársulások Tardigrade fajok V i^JM! 3 H

£op

erdő nyír)

I

-1

Vegyes 1 (bükk-

• •-

1 1

Elgyerty bükkös

5. táblázat.

«-»

4)

*

to о " if « ä M ta ЬС ffi

V

03

s-

3

4-

+ + + +

+

+

-L-

+

ьэ h V

и

•

X) и X

+ + +

+

+

3

+ + +

+

4*

+

+

+

+

+

"Т*

+ + + + +

4-'

4-

44-

+

A fajok száma:

+

+ + +

8

8

9

+

+

+ +

-L

+

+

+ 3

4

10

1

3

+ 3

1

1

6

10

5

xerofil eurytop

higrofil eurytop higrofil

„ í.

eurytop higrofil eurytop higrofil eurytop higrofil hidrofil higrofil

+ + +

4-

+

Ü Ш

4-

+ + + + + +

A fajok jellege

Hány növénytársulásban fordul elő?

я X Я tu

'о -о с ы

4-

+

3 to

щ м <

44-

-f+

+

3

9

+

+

9

•в >

>

-к

+

+ +

XÍ >* а

13

«

1 15 2 1 z 2 2 8 2 1 3 1 7 2 6 4 2 1 1 6 4 2 4 2

3. Moha- és fatörzs-szint A medveállatkák klasszikus élőhelye a moha, i n n é t került elő a legtöbb faj: 47. Fajokban leggazdagabbak voltak a szélsőségesebb mikroklimatikus viszonyokkal rendelkező mohok, melyekben 37 fajt t a l á l t a m . Szegényebbek a árnyékos-párás, zárt erdők mohái, melyekből 19 faj került elő. A nedves terű-

B)

D)

1. ábra. Pyxidium tardigradum VAN DER LAND. A—В: Pyxidiumok Macrobiotus intermedins példányokon, С — D : Pyxidium tardigradum Hypsibius oberhaeuseri-n (VAN DER LAND után. 4, p. 85, fig. 1—2)

letek mohái 11 fajjal, a vízi mohok pedig csak 1 fajjal szerepeltek. A zuzmóbevonatokban 12 faj, a Sedum-mintákban 7 faj és a vízparti növényturzásokban 4 faj az eredmény. Már a második b a k o n y i dolgozatomban k i m u t a t t a m , hogy a Macrobiotus richtersi és M. hufelandii fajok felváltják egymást a talaj — avar- és a moha — fatörzs-szintekben. Mindkét faj eurytop jellegű, de a M. richtersi inkább kedveli a tartósabb ideig nedves élőhelyeket, és talán jobban tud alkalmazkodni a kevésbé jól szellőző talaj és avar élőhelyek körülményeihez, valamint ezekben található táplálékanyagokhoz. Ma már köztudomású, hogy a M. richtersi a talajban és avarban ragadozó életmódra is áttér, Nematodákat fogyaszt. Ezt a mohaminták vizsgálata alkalmával nem tapasztaltam.

75

6.

táblázat

Szintek Talaj.

Avar

Moha

Fatörzs

15

159

253 75

95 19

5

54

5

Fajok

Macrobiotus Macrobiotus

hufelandii richtersi

A két faj együtt

—

Arány a két szintcsoportban

0 : 348 174 : 94 5 : 59

Vizsgálataim során több o l y a n Tardigradát találtam, amelyeken egys e j t ű állatkák telepedtek meg. V A N D E R L A N D egy új ciliata fajt írt le (4), m e l y e t 1962. szeptember 24-én talált Hypsibius oberliaeuseri egyedeken. A leírt fajhoz teljesen hasonló állatkákat találtam három medveállatka faj példán y a i n : 1. Macrobiotus intermedius, Tótvázsony, akácfa törzsén tenyésző zuzm ó k b ó l , — 2. M. hufelandii, B e c e h e g y , talaj mohok, — 3. Hypsibius undulatus, R o m á n d , kőkerítés mohapárnái. V A N D E R L A N D rajzai alapján nagyon hasonlítanak a Pixidium tardigradum-hoz. Méretei: hossza 45 — 50 p (nyél és talpkorong nélkül), szélessége 25 p. N y é l hossza 12 p. A talált példányok méretei zsugorodott állapotban: hosszúságuk 35 — 38 p nyelecske nélkül: szélességük 25 p, a nyél hossza 35 p. Jól fejlett talpkorongjuk van. A Bakony-hegységből eddig sok új faj került elő. A Macrobiotus annae hazai előfordulása azért érdekes a d a t , mert e faj eddig csak Szumatra szigetéről volt ismeretes. Az is említést érdemel, hogy az Itaquascon genusból két faj

2. ábra. A—B:

76

Hypsibius bartosi n. sp. A: H a b i t u s b i l d , В: K r a l l e n IV. С gracilis n. sp. С: H a b i t u s b i l d , D: K r a l l e n IV

D:

Hypsibius

került elő a Bakonyból. Az egyik világviszonylatban is új ( I . ramazzottii). A Bakonyból leírt új fajok közül k e t t ő (Hypsibius mihelcici és H. bakonyiensis) Mongóliából származó mohokból is előkerült. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Bakony-hegység állatföldrajzi szempontból is komoly figyelmet érdemel ! IRODALOM 1. BORNEBUSCH, C. H . : T h e f a u n a of forest soil. F o r s t . Forsögsvaesens Medd. B e r e t a , 96, 1930. — 2. IHAROS, GY.: A r c h i p o d i a t a , I.: T a r d i g r a d a . I n : F a u n a H u n g . , 3, 1956, pp. 42. — 3. IHAROS, GY.: Neue T a r d i g r a d e n - A r t e n aus U n g a r n . ( N e u e r e Beiträge zur K e n n t n i s der T a r d i g r a d e n - F a u n a U n g a r n s , VI.) Acta, Zool. H u n g . , 12, 1966, p. 111—122. — 4. VAN DER LAND, J.: A new p e r i t r i c h o u s Ciliate as a s y m p h o r i o n t on a T a r d i g r a d e . Zool. Meded., Leiden, 39, 1964, p. 85—88. — 5. MARCUS, E . : T a r d i g r a d a . I n : D a s Tierreich, 66, 1936, pp. 340. — 6. MIHELCIC, FR.: Zur K e n n t n i s der E n t w i c k l u n g der T a r d i g r a d e n z ö n o s e n w ä h r e n d der V e r r o t t u n g der S t r e u . Zool. Anz., 174, 1965, p. 150—156. — 7. RAMAZZOTTI, G.: II P h y l u m T a r d i g r a d a . Mem. I s t . I t a l . I d r o b . V e r b . P a l l a n z a , 14, 1962, p p . 595. — 8. RAMAZZOTTI, G.: II P h y l u m T a r d i g r a d a (1° S u p p l e m e n t o ) . M e m . Ist. Ital. Idrobiol, 19, 1965, p. 101—212.

DIE

TARDIGRADEN-FAUNEN

DES

BAKONY-GEBIRGES,

III.

Von GY.

I H A R O S

E s wird über die U n t e r s u c h u n g e n b e r i c h t e t , die m i t den im B a k o n y - G e b i r g e gesammelten B o d e n - , Streu-, Moos-, Flechten-, Sedum sp.- u n d U f e r p f l a n z e n d r i f t e n - P r o b e n vorgen o m m e n w u r d e n . Der Z e i t p u n k t der S a m m l u n g e n fiel auf den W i n t e r a s p e k t des J a h r e s 1963, auf die S o m m e r - u n d H e r b s t a s p e k t e des J a h r e s 1964 u n d auf den H e r b s t a s p e k t von 1965. Aus den P r o b e n k a m e n 53 T a r d i g r a d e n - A r t e n z u m V o r s c h e i n ; von diesen ist d a s V o r k o m m e n von Macrobiotus annae eine n e u e A n g a b e f ü r die u n g a r i s c h e F a u n a , w ä h r e n d M. csoliensis, Hypsibius silvicola, H. lunulatus, II. rudescui, H. pappi, H. flavus, H. brevispinosus, II. gracilis, II. bartosi und Itaquascon ramazzottii f ü r die W i s s e n s c h a f t neu sind. Die v o r g e f u n d e n e n A r t e n werden n a c h F u n d o r t e n u n d P f l a n z e n a s s o z i a t i o n e n tabellarisch g r u p p i e r t . I m Aufsatz werden a u c h ökologische u n d zönologische A n g a b e n m i t g e t e i l t , die sich a u f die einzelnen Horizonte u n d die in diesen v o r k o m m e n d e n T a r d i g r a d e n beziehen. Schliesslich wird auf G r u n d von A n g a b e n auf die zoogeographische W i c h t i g k e i t des B a k o n y - G e b i r g e s hingewiesen. Die Beschreibung der zum V o r s c h e i n g e k o m m e n e n neuen A r t e n ist wie folgt: Hypsibius bartosi ( A b b . 2)

n. sp.

Der K ö r p e r ist 240—270 // l a n g ; farblos. A u g e n p i g m e n t fehlt. Cuticula fein granuliert. Die Dorsalbuckel sind in 10 Q u e r r e i h e n a n g e o r d n e t ( Q u . = Querreihe, Z. d. B. = Zahl der Buckel): Qu.

Z. d. B.

I. II. III. IV. V.

4 4 4 4 4

Qu.

Z. d.

VI. VII. VIII. IX. X.

4 4 4 4

2

S c h l u n d k o p f länglich-oval ( 3 4 X 2 4 / / ) mit 2 Macroplacoiden, von denen d a s e r s t e länger ist als das zweite. K o m m a f e h l t . S c h l u n d r ö h r e 3,6 // breit. Die K r a l l e n eines B e i n e s sind verschieden lang. H i n t c r k r a l l e IV. 10 //, Vorderkralle 7 // lang. I n der alten Cuticula f i n d e n sich 2—4 g l a t t e , ovale E i e r . F u n d o r t : B a d a c s o n y - B e r g , W a l d s t r e u im E i c h e n w a l d .

77

Die neue A r t k a m z u s a m m e n m i t d e n A r t e n Macrobiotus richtersi. Hypsibius sattleri, H. convergens u n d II. pinguis vor. Sie g e h ö r t der tubercuíaí u s - A r t e n g r u p p e a n u n d ä h n e l t d e r A r t H. theresiae; diese letzte Art h a t j e d o c h n u r 8 Q u e r r e i h e n von Buckeln, b e s i t z t Augenpigment und wurstförmige Lateralpapillen. Hypsibius

gracilis ( A b b . 2)

n. sp.

K ö r p e r l ä n g e bis 210 /t; A u g e n p i g m e n t v o r h a n d e n . Cuticula fein g r a n u l i e r t . seite m i t 10 Q u e r r e i h e n v o n Buckeln. Qu. I. II. III. IV. V.

Z. d. B . 3 4 4. 4 4

Qu. VI. VII. VIII. IX. X.

Dorsal-

Z. d. в 4 4 4 4 3

S c h l u n d k o p f länglich-oval ( 2 2 x 1 7 /г) m i t zwei Macroplacoiden; kein K o m m a . Krallen d ü n n . H i n t e r k r a l l e IV/2 /(, Vorderkralle 7 p . Eier u n b e k a n n t . F u n d o r t V a s k a p u t e t ő , Fall-laub v o n Pinus nigra. Die neue A r t w u r d e in Gesellschaft d e r A r t e n Macrobiotus richtersi, Hypsibius convergens, H. sattleri, H. bullatus u n d H. stappersi g e f u n d e n . Sie g e h ö r t der tuberculatus-Artengruppe a n , u n t e r s c h e i d e t sich jedoch v o n s ä m t l i c h e n A r t e n dieser G r u p p e d u r c h die Zahl d e r Q u e r r e i h e n u n d der Buckel. H o l o t y p e sowie P a r a t y p e n der n e u e n A r t e n befinden sich in der Zoologischen S a m m l u n g des B a k o n y e r M u s e u m s , Veszprém.

*

78

4

A TÓGAZDASÁGI PONTY TÁPLÁLÉKÁLLATAI BÉLTARTALOM VIZSGÁLATOK ALAPJÁN*

-

Irta: J Á S Z F A L U S I

L A J O S

és

P A P P

K Á R O L Y N É

(Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke és K i s á l l a t t e n y é s z t é s i K u t a t ó I n t é z e t , G ö d ö l l ő )

Irodalmi áttekintés M u n k á n k k a l a d a t o k a t k í v á n u n k s z o l g á l t a t n i a r r a v o n a t k o z ó a n , liogy a t a k a r m á n y o z á s i i d ő s z a k e l ő t t és a l a t t m i l y e n á l l a t o k , illetve m i l y e n b i o t ó p b a n élő á l l a t c s o p o r t o k képezik a p o n t y o k f ő állati t á p l á l é k á t , és m i l y e n a r á n y v a n az ö s s z b é l t a r t a l o m ( ö s s z t á p l á l é k ) és a t e r m é s z e t e s á l l a t i t á p l á l é k k ö z ö t t , m e l y b ő l t e r m é s z e t e s á l l a t i t á p l á l é k u k s z ü k s é g l e t é r e lehet következtetni. A t ó g a z d a s á g i p o n t y t á p l á l k o z á s á v a l ( b é l t a r t a l o m v i z s g á l a t o k k a l ) s z á m o s külföldi m u n k a f o g l a l k o z i k . S a j n á l a t o s , h o g y h a z á n k b a n ilyen i r á n y ú v i z s g á l a t o k ez ideig n e m f o l y t a k , m á r p e d i g f e j l e t t t ó g a z d a s á g i h a l t e n y é s z t é s ü n k ezt m i n d e n k é p p e n i g é n y e l n é . A r e n d e l k e z é s r e álló i r o d a l o m b ó l t u d j u k , h o g y első í z b e n SMOLIAN [25] f o g l a l k o z o t t A p o n t y b é l t a r t a l o m v i z s g á l a t á v a l . 1905-ben 21 d b k é t - és h á r o m n y a r a s p o n t y b é l t a r t a l m á n a k elemzéséből megá l l a p í t o t t a , h o g y a p o n t y főleg b e n t o n i k u s s z e r v e z e t e k k e l t á p l á l k o z i k . CONTAG [2] 18 d b m á s o d i k n y a r a s p o n t y b é l t a r t a l m á n a k v i z s g á l a t a során a r r a a z e r e d m é n y r e j u t o t t , h o g y a tógazdasági p o n t y táplálkozásában sorrendben a Chironomidák, E p h e m e r o p t e r á k , Trichop t e r á k , C l a d o c e r á k , C o p e p o d á k és O s t r a c o d á k j á t s z a n a k n a g y o b b s z e r e p e t . MALTZAN | 1 8 | b é l t a r t a l o m v i z s g á l a t a i c s a k e g y é v s z a k r a t e r j e d n e k . WUNDSCH [36] főleg ősszel h a l á s z o t t p o n t y o k b é l t a r t a l m á t v i z s g á l t a . MERLA [19] v é g b é l p r ó b á k k a l n y e r t m a s s z á t v i z s g á l t . WUNDER [32—35] első ízben a d j a m e g a z e g y e s t á p l á l é k á l l a t c s o p o r t o k % - o s m e g o s z l á s á t а p o n t y t á p l á l k o z á s á b a n , m é g p e d i g a t á p l á l é k á l l a t o k élősúlya a l a p j á n . V i z s g á l a t i a n y a g á t (515 d b 1 — 3 n y a r a s p o r i t y o t ) k ü l ö n b ö z ő t a v a k b ó l és é v s z a k o k b a n g y ű j t ö t t e . M e g á l l a p í t á s a i r c a k é s ő b b i e k b e n m é g v i s s z a t é r ü n k . BARTHELMES [1] 305 d b p o n t y n a k a b é l t a r t a l m á t v i z s g á l t a , a m e l y e k n e k s ú l y a 1 8 6 — 1 4 0 0 g r a m m i g t e r j e d t . Az 1958. é v b e n h ú r o m t ó b ó l g y ű j t ö t t a n y a g f e l d o l g o z á s a t ö b b é v e t v e t t i g é n y b e , és a t á p l á l é k á l l a t o k é l ő s ú l y a a d a t á b ó l k i i n d u l v a megá l l a p í t o t t a , h o g y a t ó g a z d a s á g i p o n t y fő á l l a t i t á p l á l é k á t a D a p l m i á k ( 4 8 % ) és a Chironomid á k ( 2 0 % ) t e t t é k ki. A m i а p o n t y t e r m é s z e t e s t á p l á l é k á t illeti, a s z a k e m b e r e k k ö r e i b e n a v é l e m é n y e k k ü l ö n b ö z ő k . A v i t a a k ö r ü l f o l y i k , h o g y a t ó g a z d a s á g i p o n t y fő t e r m é s z e t e s á l l a t i t á p l á l é k á t a p e l á g i k u s ( p l a n k t o n i k u s ) v a g y a b e n t o n i k u s s z e r v e z e t e k a d j á k . SCHIEMENZ [ 2 2 — 2 4 ] a r r a a f e l i s m e r é s r e j u t o t t , h o g y a p o n t y — m á r a s z á j a l a k u l á s a m i a t t is — n e m p l a n k t o n e v ő , h a n e m f e n é k f a u n a f o g y a s z t ó . SCHÄPERCLAUS [ 2 1 ] , WUNDSCH [ 3 6 — 3 7 ] ,

CONTAG [ 2 ] é s m á s

szerzők

is SCHIEMENZ n é z e t é t o s z t j á k . SCHÄPERCLAUS [21] kiemeli a f e n é k f a u n a és a v í z i n ö v é n y e k e n v a g y k ö z ö t t ü k élő t á p l á l é k á l l a t o k e l s ő r e n d ű f o n t o s s á g á t , és a p l a n k t o n t m i n t a p o n t y „ a l k a l m i t á p l á l é k á t " v a g y „ s z ü k s é g t á p l á l é k á t " jelöli meg. SCHÄPERCLAUS s z e r i n t a p o n t y o k a p l a n k t o n i k u s s z e r v e z e t e k e t csak a z é r t f o g y a s z t j á k n a g y o b b m e n n y i s é g b e n , m e r t e r r e a m e s t e r ségesen t r á g y á z o t t h a l a s t a v a k b a n j ó a l k a l o m nyílik. SCHÄPERCLAUS a p l a n k t o n i k u s á l l a t o k n a k csak a p o n t y i v a d é k t á p l á l k o z á s á b a n t u l a j d o n í t n a g y o b b s z e r e p e t , az i d ő s e b b k o r o s z t á l y ú p o n t y n á l s z e r i n t e csak n é h á n y á l l a t c s o p o r t n a k v a n j e l e n t ő s é g e . WUNDER [ 3 2 — 3 5 ] szerint a p o n t y táplálkozásában l e g n a g y o b b szerepe A planktonikus állatoknak van. Vizsgálatai szerint az e g y n y a r a s p o n t y o k fő táplálékuk ' / r é t a planktonból, '/ 4 -ét a tófenékről és felét a parti ö v b ő l szerzik. A két- és h á r o m n y a r a s p o n t y o k táplálékának

* Előadták a szerzők az Állattani Szakosztály 1964. j a n u á r 3-án t a r t o t t 560. ülésén.

79

f e l e a p l a n k t o n b ó l k e r ü l ki. A n é g y n y a r a s p o n t y o k t á p l á l é k á n a k 7 5 % - á t a p l a n k t o n teszi. F e n t i e r e d m é n y e k h e z WUNDER a k k é p p e n j u t o t t , h o g y A t á p l á l é k á l l a t o k é l ő s ú l y á t v e t t e irán y u l . SCHÄPERCLAUS [21] b í r á l j a WUNDER m e g á l l a p í t á s a i t . S z e r i n t e WUNDER e g y e s t á p l á l é k á l l a t o k s ú l y á t t ú l s á g o s a n m a g a s r a v e s z i . Í g y pl. a Daphnia pulex s ú l y á t 1 m g - n a k , a Daphnia longispina-ét p e d i g 0,5 m g - n a k , h o l o t t GENG—SCHÄPERCLAUS—STEFFENS, a k i k az e g y e s táplálékállatok súlyát valóban analitikus mérlegen mérték, úgy találták, hogy a Daphnia pulex á t l a g s ú l y a c s a k 0,66 m g , A Daphnia longispina-c p e d i g 0,2 m g . N e m helyesli WUNDERn a k a z t az e l j á r á s á t sein, h o g y e g y e s b e n t o p l a n k t o n i k u s t á p l á l é k á l l a t o k a t , m i n t pl. Daphnia pulcx-et k i m o n d o t t a n p l a n k t o n i k u s á l l a t n a k veszi. , A p o n t y t á p l á l k o z á s á b a n a t e r m é s z e t e s t á p l á l é k és а m e s t e r s é g e s t a k a r m á n y a r á n y a m é g m a is v i t a t o t t k é r d é s . SCHÄPERCLAUS [ 2 1 ] s z e r i n t A t e r m é s z e t e s t á p l á l é k n a k 5 0 % - á t kell k i t e n n i e a h h o z , h o g y a n e k i n y ú j t o t t t a k a r m á n y t j ó l é r t é k e s í t s e , m á s o k s z e r i n t elég a 25— 4 0 % is. A r e n d e l k e z é s r e álló i r o d a l o m b ó l n e m t ű n i k ki, h o g y e z e k a m e g á l l a p í t á s o k m i l y e n számításon alapulnak. E n n e k okáért vizsgáltuk — a t a k a r m á n y o z á s i időszak alatt — a különb ö z ő k o r o s z t á l y ú p o n t y o k ö s s z b é l t a r t a l o m ( ö s s z t á p l á l é k ) és a t e r m é s z e t e s á l l a t i t á p l á l é k légszáraz súly Szerinti a r á n y á t .

Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálatok anyagát 1960 évben a gödöllői Kisállattenyésztési K u t a t ó Intézet Gazdaságának 3. sz. halastavából gyűjtöttük. Ennek területe 13 kh, átlagos mélysége 130 cm, völgyzárógátas rendszerű. Vízellátását a Rákos-patak átfolyása biztosítja. A Rákos-patak vízhozama változó, július közepétől erősen csökken. Ekkor a tó vízszintje 20 — 30 cm-t is apad. A tómeder talaja homokos— agyagos—tőzeges. A tenyészidény első felében a Potamogeton pectinatus, a második felében a Ccratophyllum sp. és a Myriophillum sp. hinárfélék uralkodtak. A tó északkeleti partszegélyén általában keskeny nád-gyékény sávok váltakoztak. A t ó vizének pH-ja 1960-ban 8 — 8,5 között ingadozott. Az 1960-as tenyészidényben a tó vegyesen volt népesítve. A k ö v e t k e z ő korosztályú pont y o k kerültek kihelyezésre:

db/kh

Korosztály

Ältagsuly, db

Egynyaras Kétnyaras Háromnyaras anyajelölt

1153 139 24

Összesen:

40 360 1400

1316

4

14 989 1 807 312

599,56 650,52 436,80

17 108

1686,88

A kihelyezett anyajelöltek a nyár folyamán leívtak, s ősszel 13,8 q, á 30 «ramm ivadékot halásztak le. о Az ősszel lehalászott p o n t y o k átlagsúlya a következő volt: P, P„ PJ

30 440 1550

P,

2200

Az 1960 évben a 3. sz. halastó kat. holdankénti haltermése kereken 800 kg, a szaporulat 676 kg, a természetes hozam pedig 374 kg volt. A tenyészidényben a halak 1086 kg/kh k e m é n y í t ő értékű t a k a r m á n y t kaptak. Etetésük

80

június elsején kezdődött. Legnagyobb mennyiségben borsót és extrahált szójadarát kaptak, kisebb arányban árpa, cirokmag, köles, répamag, búzaocsu, lenmag, b ü k k ö n y , csillagfürt, korpa stb. takarményféleséget. A vizsgálati anyag gyűjtése április 16-tól október 5-ig tartott, és 159 db p o n t y béltartalmát vizsgáltuk meg. Ebből elsőnyaras 38 db, másodiknyaras 98 db, harmadiknyaras 23 db volt. Gyakorlatból jól ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek az ilyen jellegű vizsgálatoknál már a^gyűjtés technikáját illetően felmerülnek. A halak kifogása a takarmányozási időszakban s e m mindig könnyű, az e t e t ő karóktól sem. Olyan halfogási módot kellett keresnünk, amelynek segítségével a takarmányozás megkezdése előtt és alatt is hozzájuthatunk a vizsgálandó halakhoz az etető karóktól távolabb eső tórészeken is. Erre jól bevált az elektromos halászógép, valamint a dobóháló. A gyűjtés során fogott halak súlyát és testméreteit nyomban felvettük. A bélcsatornát felnyitva, tartalmát finomszőrű ecsettel 4%-os formaiinba mostuk. A teljes béltartalmat tárgylemezen és petricsészében mikroszkóp alatt vizsgáltuk. A petricsésze alján cm 2 hálós üvegalátét volt. A hálózat egyes cm 2 -ben talált táplálékállatokat meghatároztuk és megszámoltuk. Mindez ntán az egész béltartalmat légszáraz állapotig szárítottuk és analitikus mérlegen lemértük. Nagy gondot okozott a planktonikus rákok test maradványainak számbavétele. A rendelkezésre álló irodalomban nem találtunk utalást a töredékszervezetek számbavételének módjáról. Mi csak a teljesen ép állati testmaradv á n y t v e t t ü k figyelembe. í g y pl. 2 db ép Copepoda v a g y Cladocera antennát, 1 db cephalothoraxot, 2 db furcát e g y - e g y ép állatnak számítottunk. Az emésztés f o l y a m á n több részre szakadt antennát, v a g y furcát nem vettük tekintetbe. Tudatában v a g y u n k annak, h o g y az általunk követett testmaradv á n y - s z á m b a v é t e l hibalehetőséggel jár, de hívebben tájékoztat, mintha csak a teljesen ép felépítésű állatokat vettük volna tekintetbe. A különböző korosztályú pontyok táplálékában résztvevő állatfajok és állatcsoportok %-os megoszlásának, a pelagikus és bentonikus állatcsoportok arányának, valamint az összbéltartalom (össztáplálék) és az összt ermészete állati táplálék arányának kiértékelésénél két módszert követtünk. Az egyik a béltartalmakban talált táplálékállatok száma, másik azok légszáraz súlya alapján történt. S C H Ä P E R C L A U S [ 2 1 ] szerint az aránylag sekélyvizű mesterséges halastavakban a parti és a tófenék övezet egymásba fonódik, és ezért tulajdonképpen két jellegzetes állattársulásról beszélhetünk: pelágikus és bentonikus életmódot folytató állatokról. A kiértékelésnél ugyanezt az irányzatot k ö v e t t ü k . A pelagikus csoportba csak azokat a nyíltvízi, lebegő életmódot folytató planktonikus szervezeteket soroltuk, amelyeket az irodalom is ilyennek tart, és minden egyéb élőhelyen, a parti zónában a növények között és a tófenéken lakókat a bentonikus csoportba osztályoztuk. A Chydorus sp., Alona sp., Leydigia sp. Cypris sp. és a Chironomus sp. állatokat bentonikus életmódot f o l y t a t ó állatoknak tekintjük, míg s szövegben előforduló egyéb állatfajokat pelagikusnak. A bélben talált táplálékállatok légszáraz súlyának adatait B A R T I I E L MES

[1],

ENACEANU

[5],

GENG

[8],

JABLONSZKAJA

[10],

SCHÄPERCLAUS

[21]

és W U N D E R [ 3 5 ] munkáiból v e t t ü k át, a Cyclopidaeák légszáraz súlyának adata tőlünk származik. Itt közöljük a s z ö v e g b e n tárgyalt haltáplálékállatok átlagos légszáraz súlyát milligrammban: Cyclops sp. 0 , 0 2 1 0 , Diaptomus sp.

6 Állattani Közlemények

81

x

«

0,0140, nauplius-lárva 0,0004, Daphnia pulex 0,0350, Daphnia longispina 0,0150, Daphnia magna 0,3600, ephippium (tartós pete) 0,0030. Bosmina longirostris 0,0020, Ceriodaphnia sp. 0,0040, Chydorus sp. 0,0020, Alona sp. 0,0030, Cypris sp. 0,0040, Leydigia sp. 0,0020, Keratella sp. 0,0009, Brachionus sp. 0,0018, Chironomus plumosus 3,8500. Vizsgálati eredmények A 3 — 6 hónapos pontyivadék

(P°/1)

állati

tápláléka

a) Darab szerint: A takarmányozási időszak alatt leggyakrabban előforduló fajok: Cyclops sp. és testmaradványaik (38,52%), Bosmina longirostris (29,08%), Daphnia sp. (10,78%), Brachionus sp. és Keratella sp. (5 — 5%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Cladocera (45,65%), Copepoda (42,07%), Rotatoria (11,54%), Ostracoda (0,42%), Chironomidae (0,31%). Július és szeptemberbeii a Cladocerák, augusztusban v i s z o n t a Copepodák domináltak. A pelágikus és bentonikus táplálékálatok aránya 96,42 : 4 , 5 7 % volt. E tekintetben az e g y e s gyűjtések végösszegének adatai s e m mutatnak lényeges eltérést. b) Súly szerint: A takarmányozási időszak alatt leggyakrabban előforduló fajok: Chironomus plumosus (45,25%), Cyclops sp. és testmaradványaik (40,30%), Daphnia sp. (8,03%), Bosmina longirostris (2,89%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Chironomidae (45,25%), Copepoda (41,91%), Cladocera (11,96%), Rotatoria (0,77%), Ostracoda (0,10%). Szembetűnő a július és augusztus hónap összgyűjtés adata, amikor a Chironomidák 60 —86%-kal szerepelnek, szemben a szeptember és október havi adatokkal, amikor teljesen hiányzanak. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 54,36 : 45,63%. Az össztáplálékból az állati eredetű táplálék aránya 5 0 % . Másodiknyaras

ponty

(l>:!.,)

állati

tápláléka

a) Darab szerint: A takarmányozási időszak előtt leggyakrabban előforduló fajok: Cyclops vicinus (40,83%), Cyclops sp. és t e s t m a r a d v á n y a i k (21,66%), Daphnia sp. (20,09%), Bosmina longirostris (8,52%), Daphnia longispina (6,55%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Copepoda (63,49%), Cladocera (36,05%), Chironomidae (0,24%), Rotatoria (0,13%). Április hónapban a Copepodák, májusban a Cladocerák dominálnak. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 99,62 : 0,37%. Takarmányozási időszak alatt leggyakrabban előforduló fajok: Cyclops sp. és testmaradványaik (35,26%), Daphnia sp. (26,61%), Cyclops vicinus (20,98%), Bosmina longirostris (12,92%), Daphnia longispina (0,85%), Chironomus plumosus (0,12%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Copepoda (50,64%), Cladocera (46,39%), Rotatoria (2,22%), Ostracoda (0,62%), Chironomidae (0,12%). A Cladocerák június és július hónapokban dominál-

82

nak, augusztusban számuk erősen csökken. A Copepodák augusztus és szeptember hónapban gyakoriak. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 98,72 : 1,27%, közel megegyezik a takarmányozási időszak előttivel. b) Súly szerint: A takarmányozási időszak előtt leggyakrabban előforduló fajok: Cyclops sp. és testmaradványaik (38,51%), Chironomus plumosus (21,43%), Daplinia sp. (20,94%), Cyclops vicinus (14,43%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Copepoda (49,20%), Chironomidae (35,02%), Cladocera (15,74%, Ostracoda (0,02%), Rotatoria (0,01%). A Cladocerák és Chironomidák májusban, a Copepodák április hónapban vannak túlsúlyban. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 63,49 : 36,50%. A takarmányozási időszak alatt leggyakrabban előforduló fajok: Cyclops sp. és testmaradványaik (38,51%), Chironomus plumosus (21,43%), Daphnia sp. (20,94%), Cyclops vicinus (14,43%), Bosmina longirostris (1,32%), A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Copepoda (54,18%), Cladocera (23,93%), Chironomidae (21,43%), Rotatoria (0,31%), Ostracoda (0,14%). A Cladocerák június és szeptember hónapban, a Copepodák augusztus, szeptember és október hónapokban, a Chironomidák július hónapban vannak túlsúlyban. Június, szeptember és október hónapban a Chironomidák egyáltalán nem szerepelnek. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 78,37 : 2 1 , 6 2 % . A másodiknyaras pontyok június, augusztus és szeptember h ó n a p o k b a n pelágikus, júliusban pedig bentonikus táplálékállatokat f o g y a s z t o t t a k túlnyomórészt. Az össztáplálékból az állati eredetű táplálék aránya 27,25%. Harmadiknyaras

ponty

(P 2/3)

állati

tápláléka

a) Darab szerint: A takarmányozási időszak előtt leggyakrabban előforduló fajok: Daphnia sp. (26,75%), Cyclops vicinus (25,86%), Cyclops sp. és testmaradványaik (22,99%), Bosmina longirostris (13,63%), Daphnia longispina (11,19%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Cladocera (49,88%), Copepoda (49,60%). Április hónapban a Copepodák, májusban a Cladocerák uralkodnak. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 99,67 : 0,32% v o l t . A takarmányozási időszak alatt leggyakrabban előforduló fajok: Daphnia sp. (38,55%), Cyclops sp. és testmaradványaik (34,01%). Daphnia longispina (2,49%, Bosmina (9,71%), Cyclops vicinus (3,73%), Chironomus plumosus longirostris (2,31%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Cladocera (55,65%), Copepoda (40,60%), Chironomidae (2,49%), Ostracoda (1,15%), Rotatoria (0,10%). A Cladocerák júniusban, a Copepodák július és augusztus hónapban fordultak elő nagyobb számban. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 95,99 : 4 , 0 0 % volt. b) Súly szerint: A takarmányozási időszak előtt leggyakrabban előforduló fajok: Chironomus plumosus (43,70%), Cyclops vicinus (18,96%), Cyclops sp. és testmaradványaik (16,86%), Daphnia sp. (12,52%), Daphnia longispina (5,86%) és

6*

'

83

Bosmina longirostris (0,95%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Chironomidae (43,70%), Copepoda (36,38%), Cladocera (19,89%), Rotatoria (0,02%). A Chironomidák és Cladocerák májusban, a Copepodák április hónapban fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. A pelágikus és bentonikus táplálékállatok aránya 56,29 : 4 3 , 7 0 % volt. A takarmányozási időszak alatt leggyakrabban előforduló fajok: Chironomus plumosus (83,10%), Daphnia sp. (8,10%), Cyclops sp. és testmaradv á n y a i k (5,65%), Daphnia longispina (1,26%), Cyclops vicinus (0,67%), Bosmina longirostris (0,09%). A táplálékállatcsoportok %-os megoszlása: Chironomidae (83,10%), Cladocera (9,57%), Copepoda (7,27%). Az Ostracodák és Rotatoriák jelentéktelen mennyiségben vannak képviselve. A Chironomidák június, 1 július és augusztus hónapban, a Copepodák júliusban, a Cladocerák pedig csak júniusban szerepelnek túlsúlyban a harmadiknyaras p o n t y o k étlapján. A peiágikus és bentonikus táplálékállatok aránya l 6 , 8 4 : 8 3 , 1 5 % volt. E b b e n a korcsoportban a pontyok f e n é k f a u n a fogyasztóknak bizonyultak. Az össztáplálék 12,76%-a állati eredetű. A különböző korú pontyok béltartalmának mennyisége a korral változik. A z 3 — 6 hónapos pontyivadékok összbéltartalmának %-os havi megoszlása a következő: augusztus 51%, szeptember 24%, július 1 3 % és október 10%. Hasonlóképpen fogyasztották a természetes állati táplálékot. A másodiknyaras pontyok összbéltartalmának mennyisége június és szeptember hónapb a n volt a legnagyobb: 28%-ék, júliusban 23%, augusztusban 18% és októberben 3%. Természetes állati táplálékuk mennyiségének 31%-át április, 23%-át július, 16%-át május, 10%-át június, 7%-át a u g u s z t u s , és csupán 1%á t október hónapban fogyasztották. A harmadiknyaras p o n t y o k összbéltartalmának havi megoszlása: július 7 6 % , június 16%, augusztus 8%. Természetes állati táplálékuk 50%-át májusban, 28%-át júliusban, 12%-át áprilisban, 8 % - á t júniusban és 2%-át augusztusban ették meg. Az adatokból az is szembetűnő, hogy a különböző korú pontyok táplálékában csupán néhány állatfaj fordul elő nagyobb számban, a többi faj inkább alkalmi táplálék. Ezzel s z e m b e n a tóban egy időben végzett plankton és fenékfauna vizsgálataink eredménye azt mutatta, h o g y a tóvízben sokkalta t ö b b állatfaj él, mint amennyit a bélben találtunk. Ez azt látszik bizonyítani, h o g y a különböző korú pontyok főleg olyan állatokkal táplálkoznak, amelyek az adott időben tömegesen előfordulnak. Olykor a p o n t y o k bélcsatornájában algák és magasabbrendű vízi növények szár v a g y levél maradványait", sőt szárazföldi eredetű rovarféleségeket is találtunk. Vizsgálataink szerint az algák jó része a Daphnia-к emésztőcsatornájából került ki. Valamennyi ponty bélcsatornájában kb. 1—5%-ban homok- és iszapszemcse is előfordult. Következtetések Az adatok igazolják, h o g y milyen nagy különbségek vannak, ha a pont y o k bélcsatornájában talált táplálékállatok feldolgozása a talált állatok száma szerint, vagy a talált állatok súlya szerint történik. K ü l ö n ö s e n a pelágikus és bentonikus állatcsoportok aránya m u t a t lényeges eltérést. A bélcsatornában talált táplálékállatok darabszám szerinti kiértékelése n e m ad tökéletes mennyiségi képet a táplálkozásról, mivel egy-egy nagy árvaszúnyog lárva kb. 20szorosan több t á p a n y a g o t tartalmazhat, illetve n a g y o b b élősúlyú, mint egy

84

n a g y vízi bolha, és kb. 1400 szorosan többet nyom, mint egy kis Bosmina rákocska. E g y Daphnia magna kb. 60-szor nehezebb, mint egy kis Bosmina rákocska. Mindamellett a bélcsatornában talált táplálékállatok darabszám szerinti és fajonkénti kiértékelése elengedhetetlen, mert egyrészt tájékoztat a népesség sűrűségről, másrészt ebből számítható ki a táplálékállatok, illetve állatcsoportok súly szerinti megoszlása, a pelágikus és bentonikus állatcsoportok súly szerinti aránya, az összbéltartalom (össztáplálék) és természetes állati táplálék súly szerinti aránya. A különböző korosztályú pontyok által f o g y a s z t o t t természetes állati táplálék minősége és mennyisége a takarmányozási időszak előtt és alatt változik. Ezért nem célszerű e két időszakot összevontan tárgyalni, illetőleg a különböző korú pontyok természetes állati táplálékát az egész tenyészidényre összevontan értékelni. Az össztáplálékból az állati eredetű táplálék arányszámai a légszáraz súly értékelés szerint — mint pl. a 3 — 6 hónapos pontyivadéknál 50%, másodiknyarasnál 27%, harmadiknyarasnál 12% — a gyakorlatnak bizonyos támpontul szolgálhatnak a halszaporulat kiszámításánál, illetve, hogy a természetes állati tápláléknak h á n y %-át kell kitennie ahhoz, h o g y a különböző korú pontyoknak nyújtott mesterséges takarmányt a halak jól értékesítsék. Ezt azért mondjuk, mert a vizsgált halak átlagos növekedése az egész tenyészidény alatt tervszerű, jó volt, a tó országos viszonylatban is kiváló haltermést biztosított. A tógazdasági gyakorlatban egy t ó haltermését, a súlyszaporulatot úgy értékelik, hogy m e n n y i kg jut a takarmány hozamra, és mennyi a természetes hozamra, végeredményben a természetes táplálékra. Az állami tógazdaságok a nyújtás és piaci halszaporulat 40%-át természetes hozamra, 60%-át takarmány hozamra számítják. Az általunk közölt pelágikus és bentonikus táplálékállatcsoportok légszáraz súly szerinti arányai eltérnek W U N D E R megállapításaitól. Ez onnét is adódik, hogy WuNDERnak az egyes táplálékállatok élő súlyára vonatkozó adatai régebbi keletűek (1949), azóta újabb mérések történtek, mi is ezekkel számoltunk. Az általunk közölt pelágikus és bentonikus táplálék-állatcsoportok arányszámainak abszolút helyessége nem bizonyos, mert lehetséges, hogy a különböző korosztályú pontyok táplálkozásuk során egyéb parti és tófenéken élő szervezeteket, mint pl. gyűrűsférgeket és egyéb puhatestű állatokat is fogyaszthattak, és ezek a szilárd váznélküli lágytestű szervezetek a bélben oly gyorsan megemésztődhettek, hogy vizsgálatkor már nem voltak felismerhetők. Bírálat tárgya lehetséges azon eljárásunk is, h o g y pl. a Chironomidáknál miért csak az átlag 3,8500 mg légszáraz súly adatot v e t t ü k számításba. A rendelkezésre álló irodalomban nem találtunk egyéb adatokat a különböző nagyságú és fajtájú Chironomidák légszáraz súlyára vonatkozóan.

A tógazdasági p o n t y táplálkozásával kapcsolatban még sok kérdés tisztázandó. Mindenesetre k í v á n a t o s n a k látszik v a l a m e n n y i táplálékszervezet élő és légszáraz s ú l y a d a t á t részlet e s e b b e n megismerni.

V é g ü l köszönetet m o n d u n k PÁSKÁNDY JÁNOS agrármérnöknek, GÁBOR LÁSZLÓ balász mesternek, PÓR BÁLINTNÉ laboránsnak az a n y a g g y ű j t é s és e g y é b m u n k á k során n y ú j t o t t segítségért.

85

IRODALOM 1. BARTHELMES DETLEV: Fischereibiologie grosser K a r p f e n a b w a c h s t e i c h e in der L a u s i t z u n t e r besonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g d e r N ä h r t i e r b e s t ä n d e u n d i h r e r A u s n ü t z u n g d u r c h die K a r p f e n . Zeitschr. F i s c h e r e i , N . F., 11, 1963, p . 321—451. — 2. CONTAG, E . : D e r E i n f l u s s vers c h i e d e n e r B e s a t z s t ä r k e n auf die n a t ü r l i c h e E r n ä h r u n g zweisömmeriger K a r p f e n u n d auf die Z u s a m m e n s e t z u n g d e r T i e r w e l t a b l a s s b a r e r T e i c h e . Zeitschr. Fischerei, 29, 1931, p. 569—596. — з . CRONIIEIM, W . : B e i t r ä g e zur K e n n t n i s d e r N a h r u n g s a u f n a h m e der K a r p f e n . Zeitschr. Fis c h e r e i , 15, 1910, p . 1 1 1 — 1 1 9 . — 4. DOBERS, E.: N a h r u n g s u n t e r s u c h u n g e n b e i W i l d f i s c h e n . Z e i t s c h r . Fischerei, 21, 1922, p. 151—205. — 5. ENACEANU, V . : C o n t r i b u t i u n i la d e t e r m i n a r e a c a n t i t a t i v a a p l a n k t o n u l u i . Bul. I n s t . Cerc. Piscicole, 1, 1956, p . 55—57. — 6. ENTZ, B . & LuKACSOVlCS, GY.: V i z s g á l a t o k a téli f é l é v b e n n é h á n y b a l a t o n i hal t á p l á l k o z á s i , n ö v e k e d é s i és s z a p o r o d á s i v i s z o n y a i n a k megismerésére. A n n á l . Biol. T i h a n y , 24. 1957, p. 71—86. — 7. FERENCZ, M. SZ.: U n t e r s u c h u n g e n des F i s c h — D a r m i n h a l t e s in den G e w ä s s e r n von Szeged, 2, 1956, p. 167—182. — 8. GENG, H . : D e r F ü t t e r w e r t der n a t ü r l i c h e n F i s c h n a h r u n g . Zeitschr. F i s c h e r e i , 23, 1925, p . 137—165. — 9. GENNERICH, I.: Die N a h r u n g e i n s ö m m r i g e r K a r p f e n . Z e i t s c h r . Fischerei, 22, 1923, p. 205—216. — 10. JABLONSKAJA, E. A . : Z u r K e n n t n i s der Fischp r o d u k t i v i t ä t der G e w ä s s e r . Mitt. V. Die A u s n u t z u n g der N a t ü r l i c h e n F u t t e r a r t e n seitens d e r S p i e g e l k a r p f e n u n d die W e r t u n g des F u t t e r r e i c h t u m s der W a s s e r b e c k e n v o n diesem S t a n d p u n k t aus. A b b . L i m n o l . S t a t . Kossino, 20, 1935, p. 99—127. — 11. JÁSZFALUSI, L.: A KisS z a m o s és m e l l é k p a t a k a i n a k halai, v a l a m i n t t e r m é s z e t e s állati t á p l á l é k u k . Acta. Seien. M a t . N a t . , 17, K o l o z s v á r , 1943, p . 1—70. — 12. JÁSZFALUSI, L.: A d a t o k a D u n a Szentendrei-sziget s z a k a s z á n a k és m e l l é k p a t a k j a i n a k h a l á s z a t i biológiai viszonyaihoz. H i d r o l . Közi. 3—6, 1950, p. 143—146, 205—208. — 13. JÁSZFALUSI, L . : A zsenge h a r c s a i v a d é k t á p l á l k o z á s biológiája és n ö v e k e d é s e . A g r á r t u d o m á n y , 3, 1951, p . 3 0 8 — 3 1 0 . — 14. JÁSZFALUSI, L . & PÁSKÁNDY Т.: T ó g a z d a s á g i a d a t o k a p o n t y o k téli s ú l y c s ö k k e n é s é r ő l és a r a g a d o z ó k téli t á p l á l k o z á s á r ó l . H a l á s z a t , 6, 1958, p. 118. — 15. JÁSZFALUSI, L . : A p o n t y t a k a r m á n y f e l v e t e l e és az i d ő j á r á s . H a l á s z a t , 5, 1960, p. 98. — 16. KLUST, G . : T u b i f e x als N a h r u n g des K a r p f e n s . Zeitschr. Fis c h e r e i , 33, 1935, p. 393—400. — 17. LIEBMANN, H . : H a n d b u c h der F r i s c h w a s s e r - u n d A b wasser-Biologie. (Die M e t h o d e n der N a h r u n g s u n t e r s u c h u n g bei Fischen.) J e n a , 1962. p. 8890. — 18. MALTZAN, M. V.: Zur E r n ä h r u n g s b i o l o g i e u n d -physiologie des K a r p f e n s . Zool. J a h r b . , 55, 1935. — 19. MERLA, G.: Beiträge z u r K e n n t n i s des W a c h s t u m s u n d d e r E r n ä h r u n g des K a r p f e n s (Cyrinus c a r p i o L.). Zeitschr. F i s c h e r e i , N. F., 9, 1961, p. 659—734. — 20. SCHÄPERCLAUS, W . : Die n a t ü r l i c h e E r n ä h r u n g d e r j u n g e n Bachforelle in T e i c h e n . Zeitschr. Fischerei, 26, 1928, p. 477—535. — 21. SCHÄPERCLAUS, W . : L e h r b u c h der T e i c h w i r t s c h a f t . (Die N a t u r liche E r n ä h r u n g der T e i c h f i s c h e . Die T i e r w e l t der Teiche.) B e r l i n — H a m b u r g , 1961, p. 28—49. 1 2 4 — 1 4 6 . — 22. SCHIEMENZ, P . : B e t r a c h t u n g e n ü b e r die n a t ü r l i c h e n E r n ä h r u n g u n s e r e r T e i c h f i s c h e . D t s c h . Fischerei-Ztg. 30, 1907, p . 309—310, 331, 347—348. — 23. SCHIEMENZ, P.: W a n n f r i s s t der F i s c h e ? M i t t . F i s c h e r e i v e r e i n e P r o v . B r a n d e n b u r g , 10, 1918, p. 68. — 24. SCHIEMENZ, P . : Die N a h r u n g unserer S ü s s w a s s e r f i s c h e . Die N a t u r w i s s e n s c h a f t e n , 12, 1924, p . 522. — 25. SMOLIAN, K . : E i n B e i t r a g z u r F r a g e : Ü b e r die V e r w e r t u n g der n a t ü r l i c h e n N a h r u n g d u r c h i n t e n s i v g e f ü t t e r t e K a r p f e n in T e i c h e n . Zeitschr. Fischerei, 14, 1914, p. 344—353. — 26. STADEL, O.: N a h r u n g s u n t e r s u c h u n g e n a n E l b f i s c h e n . Zeitschr. Fischerei, 36, 1936, p. 45— 61. — 27. TÖLG, I . : A b a l a t o n i f o g a s s ü l l ő - i v a d é k (Lucioperca s a n d r a Cuv. e t Val.) t á p l á l é k á n a k v i z s g á l a t a . A n n á l . Biol. T i h a n y , 26, 1959, p. 85—99. — 28. ULOMSZKIJ, S. N . : Zur B e s t i m m u n g d e r B i o m a s s e von P l a n k t o n . T r u d i . Vsos. G h i d r o b i o l , 3, V. N. I. O. R . H . , 1951, p. 3—14. 29. UNGER, E . : M a g y a r t a v a k és f o l y ó k t e r m é s z e t e s h a l t á p l á l é k a . K í s é r l e t ü g y i Közi., 30, 1927,

p.

1—15.

—

30.

WILLEH,

A.:

Die

Nahrungstiere

der

Fische.

In:

DEMOLL

MEIER:

H a n d b u c h der B i n n e n f i s c h e r e i M i t t e l e u r o p a s . S t u t t g a r t , 1924, 1, p . 145—228. — 31. WOYNÁROVICH, E . : А 300—500 g (IV. o s z t á l y ú ) süllő t á p l á l k o z á s a a B a l a t o n b a n . A n n á l . Biol. T i h a n y , 26, 1959, p. 101—120. — 32. WUNDER, W . : Ü b e r die N a h r u n g des K a r p f e n s . K o r c s p o n d e n z b l . F i s c h z ü c h t e r . 34, 1929, p . 67. — 33. WUNDER, W . : Die N a t u r n a h r u n g des K a r p f e n s . FischereiZ t g , 46, 1943, p. 2 0 4 — 2 0 6 , 221—223, 2 2 9 — 2 3 2 ; 47, 1944, p. 28—-30, 8 9 — 9 1 , 115—117, 140— 142. — 34. WUNDER, W.: U n t e r s u c h u n g e n ü b e r die Besiedlung des T e i c h b o d e n s mit N a h r u n g s t i e r e n des K a r p f e n s . Z e i t s c h r . Fischerei, 34, 1936, p. 455—484. — 35. WUNDER, W . : F o r t s c h r i t t l i c h e K a r p f e n t e i c h w i r t s c h a f t . (Die N a h r u n g s t i r e der K a r p f e n s . ) S t u t t g a r t , 1949, pi 7 — 7 1 . — 36. WUNDSCH, H . I L : N a h r u n g s u n t e r s u c h u n g e n a n K a r p f e n a u s d e r t e i c h w i r t s c h a f t lichen V e r s u c h s t a t i o n S a c h s e n h a u s e n . Z e i t s c h r . Fischerei, 20, 1919, p. 543. — 37. WUNDSCH, H . H . : N a h r u n g , V e r d a u u n g u n d S t o f f w e c h s e l der i'ische. I n : MANGOLD: H a n d b u c h d. E r n ä h r . и. d . Stoffwechsel d. l a n d w i r t s c h a f t l . N u t z t i e r e , 3, 1931, p . 564—659. — 38. ZIEMIANKOWSKI, W . B . & CRISTEA, E . : B e o b a c h t u n g e n z u r E r n ä h r u n g s d y n a m i k der Fische w ä h r e n d des W i n t e r s . Z e i t s c h r . Fischerei, N . F . , 10, 1961. p . 2 7 5 — 2 9 8 .

86

DIE NAHRUNGSTIERE DES TEICHWIRTSCHAFTLICHEN KARPFENS AUF G R U N D VON U N T E R S U C H U N G E N DES DARMINHALTES Von L.

J Á S Z F A L U S I

und

FRAU

K.

P A P P

I n 1960 k o n n t e m i t t e l s D a r m i n h a l t s u n t e r s u c h u n g der z u m F o r s c h u n g s i n s t i t u t f ü r Kleintierzucht in Gödöllő gehörigen 38 S t ü c k 3 — 6 m o n a t i g e n K a r p f e n b r u t , 98 S t ü c k zweitj ä h r i g e n u n d 23 S t ü c k d r i t t j ä h r i g e n K a r p f e n die n a t ü r l i c h e h a u p t s ä c h l i c h e tierische N a h r u n g bzw. die prozentuelle Verteilung d e r e n einzelner G r u p p e n , des V e r h ä l t n i s der pelagischcn u n d b e n t o n i s c h e n N a h r u n g s g r u p p e n sowie das V e r h ä l t n i s des G e s a m t d a r m i n h a l t e » ( G e s a m t n a h r u n g ) u n d der n a t ü r l i c h e n tierischen N a h r u n g festgestellt w e r d e n . Die B e a r b e i t u n g der in D a r m k a n a l v o r g e f u n d e n e n N a h r u n g s t i e r e erfolgte d u r c h A u s w e r t u n g n a c h i h r e r A n z a h l sowie l u f t t r o c k e n e m Gewicht. Die e r h a l t e n e n E r g e b n i s s e zeugen d a f ü r , dass n u r die Ausw e r t u n g n a c h d e m l u f t t r o c k e n e n G e w i c h t ein vollständiges q u a n t i t a t i v e s Bild ü b e r die E r n ä h r u n g der K a r p f e n v e r s c h i e d e n e n Alters zu v e r m i t t e l n v e r m a g . D u r c h A u s w e r t u n g n a c h d e m l u f t t r o c k e n e n Gewicht der i m D a r m k a n a l v o r g e f u n d e nen N a h r u n g s t i e r e erhielten wir die f o l g e n d e n R e s u l t a t e : B e s c h a f f e n h e i t u n d Menge der d u r c h die K a r p f e n v e r s c h i e d e n e n Alters v e r z e h r t e n n a t ü r l i c h e n tierischen N a h r u n g ä n d e r t sich vor u n d w ä h r e n d d e r P e r i o d e der F ü t t e r u n g . I n der N a h r u n g der 3 — 6 M o n a t e alten K a r p f e n b r u t sind w ä h r e n d der P e r i o d e der F ü t t e r u n g die Chironomiden m i t 4 5 % , die Copepoden m i t 4 1 % , Cladocera m i t 1 1 % beteiligt. Die a m h ä u f i g s t e n v o r k o m m e n d e n A r t e n sind Chironomus plumosus, Cyclops sp., Daphnia sp., Bosmina longirostris. I n dieser P e r i o d e wird 5 4 % der n a t ü r l i c h e n N a h r u n g d u r c h die pelagischcn u n d 4 6 % d u r c h die b c n t o n i s c h e n Tiere b e s t r i t t e n . 5 % der G e s a m t n a h r u n g ist tierischen U r s p r u n g s . Die B r u t e r n ä h r t e sich a m reichlichsten in d e n M o n a t e n A u g u s t u n d S e p t e m b e r und v e r z e h r t e in dieser Zeit die grösste Menge v o n n a t ü r l i c h e r tierischer N a h r u n g . I n der N a h r u n g der z w e i t j ä h r i g e n K a r p f e n sind v o r der F ü t t e r u n g s p e r i o d e Copepoden m i t 4 9 % , Chironomiden m i t 3 5 % u n d Cladocera m i t 1 5 % beteiligt. Die a m h ä u f i g s t e n vork o m m e n d e n A r t e n sind Cyclops sp., Cyclops vicinus, Chironomus plumosus. D a s V e r h ä l t n i s der pelagischen u n d b e n t o n i s c h e n N a h r u n g s t i e r e w a r 27 : 7 3 % . W ä h r e n d der Periode der F ü t t e r u n g sind Copepoda mit 5 4 % , Cladocera m i t 2 3 % u n d Chironomida m i t 2 1 % v e r t r e t e n . Die h ä u f i g s t e n A r t e n s i n d : Cyclops sp., Cyclops vicinus, Chironomus plumosus, Daphnia sp., Bosmina longirostris. I n dieser Periode b e t r ä g t das V e r h ä l t n i s der pelagischen u n d b e n t o n i s c h e n N a h rungstiere 78 : 2 2 % . In den M o n a t e n J u n i , A u g u s t u n d S e p t e m b e r w u r d e n vorwiegend pelagische, in J u l i b e n t o n i s c h e N a h r u n g s t i e r e v e r z e h r t . 2 7 % der G e s a m t n a h r u n g w a r tierischen Ursprungs. Die z w e i t j ä h r i g e n K a r p f e n h a t t e n in den M o n a t e n J u n i , J u l i u n d S e p t e m b e r den besten A p p e t i t . Sie v e r z e h r t e n die grössteu Mengen v o n n a t ü r l i c h e r tierischer N a h r u n g in den M o n a t e n April, Mai u n d J u l i . In der h a u p t s ä c h l i c h s t e n tierischen N a h r u n g der d r i t t j ä h r i g e n K a r p f e n erscheinen vor der Periode der F ü t t e r u n g C h i r o n o m i d a e m i t 4 3 % , Copepoda m i t 3 6 % u n d Cladocera Daphnia mit 1 9 % . D o m i n a n t e A r t e n sind Chironomus plumosus, Cyclops sp., Cyclops vicinus, longispina, Daphnia sp. u n d Bosmina longirostris. D a s V e r h ä l t n i s zwischen pelagischen u n d b e n t o n i s c h c n N a h r u n g s t i e r e n ist 5 6 : 4 4 % W ä h r e n d der P e r i o d e der F ü t t e r u n g sind C h i r o n o m i d e n m i t 8 3 % , Cladocera m i t 9 % . u n d Copepoda m i t 7 % v e r t r e t e n . D o m i n a n t e A r t e n sind Chironomus plumosus, Daphnia sp., Cyclops sp., Daphnia longispina. D a s Verhältnis der pelagischen u n d b e n t o n i s c h e n N a h r u n g s t i e r e b e t r ä g t 17 : 8 3 % . I n dieser Altersg r u p p e erwiesen sich die K a r p f e n als G r u n d f a u n a - K o n s u m e n t e n . 1 3 % der G e s a m t n a h r u n g w a r tierischcn U r s p r u n g s . Die d r i t t j ä h r i g e n K a r p f e n h a b e n sich im M o n a t J u l i a m intensivsten e r n ä h r t , sie h a t t e n a b e r a u c h in J u n i g u t e n A p p e t i t . Sie v e r z e h r t e n die grösste Menge v o n n a t ü r l i c h e r tierischer N a h r u n g iin Mai u n d J u l i . Die V e r h ä l t n i s z a h l e n der N a h r u n g tierischen U r s p r u n g s g e g e n ü b e r der G e s a m t n a h r u n g (bei 3 — 6 M o n a t e alter K a r p f e n b r u t 5 0 % , bei z w e i t j ä h r i g e n K a r p f e n 2 7 % , bei d r i t t j ä h r i g e n 1 2 % ) k ö n n e n der P r a x i s bei der B e r e c h n u n g des Fischzuwachses einen gewissen A n h a l t s p u n k t bieten, n a m e n t l i c h d u r c h die A n g a b e dessen, wie viel P r o z e n t e die n a t ü r l i c h e tierische N a h r u n g a u s z u m a c h e n h a t u m eine g u t e V e r w e r t u n g des den K a r p f e n von v e r s c h i e d e n e r Altersklassen ( 1 — 3 j ä h r i g ) g e w ä h r t e n k ü n s t l i c h e n F u t t e r s h e r b e i z u f ü h r e n . D a in der N a h r u n g der zweij ä h r i g e n K a r p f e n w ä h r e n d der P e r i o d e der F ü t t e r u n g die pelagischen O r g a n i s m e n eine grössere Bolle spielen, ist der P l a n k t o n b e s t a n d mittels D ü n g u n g u n d a n d e r e r e r t r a g s t e i g e r n d e r Verf a h r e n zu e r h ö h e n . Der Anteil der b e n t o n i s c h e n N a h r u n g s t i e r e d e r d r i t t j ä h r i g e n K a r p f e n k a n n in erster R e i h e d u r c h die G r ü n d ü n g u n g d e r Teiche e r h ö h t w e r d e n .

87

ÁLLATTANI GYŰJTŐŰTON KELET-MONGÓLIA SZTYEPPÉIN* írta: K A S Z A B

Z O L T Á N

(Természettudományi Múzeum Állattára,

Budapest)

Kelet-Mongólia állatvilágát a mai napig alig ismerjük. Szinte csak az emlős- és madárfaunájáról vannak részletes adataink, az ízeltlábú faunáról viszont úgyszólván semmit sem tudunk. A Mongóliában járt expedíciók ezt a területet messze elkerülték. Az utóbbi évek számos expedíciója is az ország középső és nyugati tartományait kutatta, a rendkívül változatos Hangájhegységet és a Góbi-sivatagot, valamint a nagy tavak medencéjét és a nyugati határhegységeket. Az egyhangúnak ítélt sztyepp, a végtelen síkság, az alig tagolt terület kevésbé volt vonzó, és nem sok eredménnyel kecsegtetett. Még a nagy kelet-ázsiai exjtedíciók virágkorában is alig járt itt kutató, rendszeres feltárásról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. Kívül esett ez a terület a fő karavánutaktól is, az irkutszk—pekingi és a kobdó — pekingi fő u t a k messze elkerülték Kelet-Mongóliát. Már kutatásaim kezdetén terveztem egy kelet-mongóliai expedíciót. Erre 1965-ben, a 3. mongóliai expedícióm során vállalkozhattam. Sok nehézséget kellett elhárítani, míg elindulhattam. A legfőbb problémát a h a t a m a s távolság és a szűkreszabott idő jelentette. A Mongol Tudományos Akadémia megértő támogatásával azonban ezek a nehézségek is elhárultak, és v é g s ő soron az eredeti terveimnek megfelelő útvonalat sikerült bejárnom. 1965. július 21-én érkeztem meg a mongol fővárosba, Ulan-Bátorba, és szeptember 2-ig tartózkodtam Mongóliában. Ezalatt az idő alatt a Mongol Tudományos Akadémia vendégszeretetét élveztem. Kísérőül ZSANCANTOMBÓ fiatal entomológust rendelték ki mellém, aki az expedíció megszervezésével komoly segítségemre volt. Terepjáró gépkocsit is a Mongol Tudományos Akadémia biztosított számomra. A fővárosban a régi ismerősnek kijáró baráti szeretettel fogadtak. J ó kapcsolataimnak köszönhettem, hogy az egyezményes keret lehetőségein messze túlmenően tervezhettem meg 1965-ös expedíciómat. Az e g y e z m é n y ugyanis 28 napot és 1500 km-es utazást irányozott elő, ezzel szemben 44 napot tartózkodtam Mongóliában, és mintegy 4300 km-t t e t t e m meg az expedíció során. Az expedíció előkészítésének ideje alatt, valamint a visszautazásomat megelőző néhány napon Ulan-Bátor környékén is minden időmet gyűjtésre használtam ki. A 44 napból 37 napot t ö l t ö t t e m terepmunkában, ebből 32 n a p o t * Előadta 1 a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y 1965. n o v e m b e r 5-én tartott 576. ü l é s é n .

89

a kelet-mongóliai expedíción. A többi napjaim az expedíció előkészítésével, hivatalos látogatásokkal, tárgyalásokkal, csomagolással teltek el. Az előző évi (1963, 1964) t a p a s z t a l a t a i m alapján alaposan felkészültem a nagy útra. Gyűjtőfelszerelésem újabb anyagokkal egészült ki. Az 1964-es expedíción eredményesen kipróbált etilénglikolos talajcsapdázást kiterjedten k í v á n t a m alkalmazni. Utitervemet is ennek megfelelően alakítottam: UlanBátor és Öndörhán városok között 4 h e l y e n ástam le talajcsapdákat, melyek m i n t e g y 1 hónapig „gyűjtöttek". Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A leásott 45 talajcsapdával több mint 8 000 rovart sikerült gyűjtenem, többnyire olyan fajokat, melyeket más módszerrel nem f o g t a m . Felkészültem az éjszakai lámpázásra is: 28 éjszaka l á m p á z t a m , hidegben, szélben, esőben egyaránt. Ennek az eredménye is említésre érdemes: 18 000 rovar, aminek nagyrésze lepke (több mint 7000 példány), a többi a legkülönbözőbb rovarrendek között oszlik meg. Sajnos nem volt v e l e m pót lámpaüveg, és ez sok nehézséget okozott, mert az egyetlen üvegem szinte szilánkokra törött, és naponta sok időmet vett el, míg az üveget cellux szalaggal „restauráltam". E z é v b e n első ízben csapdáztam rendszeresen kisebb dögökkel, száraz hússal, bőrökkel. E n n e k eredménye u g y a n az időjárástól függően nagyon változó és természetesen szelektív v o l t , de dögbogarakra és sutabogarakra egészen kiváló sikerrel járt. Az előző u t a i m o n is jól bevált módszereket Kelet-Mongóliában is rendszeresen alkalmaztam, így rostáltam és f u t t a t t a m kisemlős fészkeket, madárfészkeket, száraz avart és száraz n ö v é n y i törmeléket, mindenféle n ö v é n y t végighálóztam, egyelő gyűjtéseket v é g e z t e m , szinantróp légycsapdát is sokfelé felállítottam, stb. V é g s ő soron a 37 napos terepmunkával összesen több mint 73 000 állatot g y ű j t ö t t e m , amiből t ö b b m i n t 66 000 a rovar. Sajnos a gyűjtés időpontja — július vége és augusztus — sok állatcsoport részére már későinek bizonyult. í g y t ö b b e k között a bogarakra már határozottan késő volt, ugyanazzal a munkával 1 hónappal korábban sokkal gazdagabb eredményre l e h e t e t t volna számítani. A számszerű eredmény azonban így is minden várakozást felülmúlt, és a bogarakon kívül, melyekre elsősorban tekintettel voltam, majd minden rovarrendből olyan gazdag a n y a g o t gyűjtöttem, hogy ez alapján képet alkothatunk Kelet-Mongólia faunájáról. 32 napos expedícióm

Kelet-Mongóliában

1965. július 26-án indultunk neki a nagy útnak. Felszerelésem: az élelmiszeres ládák, a táborfelszerelés, a vizes tartályok, petróleum, az etilénglikol, a benzin, ijesztően n a g y kupacban g y ű l t e k össze, és órákig tartott, míg mindennek helyet szorítottunk a kis terepjáró G A Z kocsiban. A kísérőm, Z S A N C A N T O M B Ó mellett még egy entomológus is velünk t a r t o t t , a szintén fiatal C S O G S Z O N Z S A V , aki az ulán-bátori agrár e g y e t e m biológiai fakultásán tanársegéd, és főleg Mongólia Orthopteráival foglalkozik. Az út során meggyőződt e m róla, hogy lelkes gyűjtő, és jól ismeri a helyi Orthoptera faunát. Kora délután lett, mire nekiindulhattunk. Aznap este még el kellett érnünk a Kerulen-folyót, első táborhelyünket. Szigorúan ragaszkodnom kellett az előre kijelölt útirányhoz és állomásokhoz, mert másképp nem lehetett volna végrehajtani 32 nap alatt a 4300 km-es hatalmas utat. Ulán-Bátort elhagyva hamarosan rajta v a g y u n k az Öndörhán felé vezető útnak. E g y ideig a Tolaf o l y ó völgyét k ö v e t j ü k , ismerős a táj, mert 1963-ban itt már jártam, de minte g y 70 km-re a fővárostól keletre már benne vagyunk a Kerulen- és a Tola-

90

folyót elválasztó hegységben. Változatos terepen, hegyi sztyeppréteken vezet az út hegynek fel, hegynek le. E g y 1700 m-es hágónál, egy kis „ o v o " mellett tartunk néhány perces pihenőt, míg a motor és a hűtővíz kissé lehűl, és hajtunk is tovább. Bajandelger falucskánál, míg kísérőim útravalót vásárolnak a falucska vegyeskereskedésében, a gyérfiivű sztyeppén nekilátok egyelni. Az eredmény nagyon sovány, alig mozog v a l a m i , indulunk is tovább, hogy még alkonyat előtt elérjük a Kerulent. Alkalmas táborhelyet szemelek ki a folyó árterében, közvetlen a vízpart terraszán, n e m messze egy meredek, csupa szikla hegyoromtól, melynek lábánál örvénylik a sebes folyó. Táborverés után első dolgom, hogy elhelyezzem az etilénglikolos talajcsapdáimat. Okulva a tapasztalatokon, olyan helyet keresek, ahol ember nem-igen jár. Megmásszuk a parton meredő sziklás hegyet, és egy e l h a g y a t o t t déli irányú vízmosás széfén, közel a tetőhöz, igen sivár, köves helyen, Caragana cserjék t ö v é b e n helyezem el a 10 csapdát. Alkonyodik, mire visszatérek a táborhoz, s a lemenő napfényben ezerszám rajzó tegzes szitakötőkből g y ű j t ö k egy sorozatot. Sötétedéskor lámpagyújtás következik, és amellett dolgozom éjjel 1 óráig. Észrevétlenül múlik az idő, mert sok rovar repül a fényre, főleg tegzes szitakötők, legyek és lepkék. Másnap az ártér szikes pocsolyáiban gyűjtök, vízi bogarak után kutatva. Keleti irányban tovább haladva változatos hegyvidéken visz az út. Sok helyen dús n ö v é n y z e t ű sztyeppéken haladunk át, de nem állunk meg sehol. Egy-két helyen táborozásra is alkalmas helyet látok, de még szebb területet várok, és tovább hajtunk. Zsargalthan falucskát elérve döbbenek rá, hogy a térképen kiszemelt területen túlhajtottunk. U g y a n a z o n az úton visszamegyünk v a g y 20 km-t, és az útközben látott egyik legszebb hegyi sztyeppréten, jó távol az úttól, a hegy lankáján tábort ütünk. Sajnos megeredt az eső, és csurom vizessé tette a növényzetet, de azért mégis kísérletezek a fűhálózással, forgatom a köveket, egyelek, majd itt is leások 10 talajcsapdát egy sík, köves terraszon. A felhős éjszakán jó repülés volt, de éjféltájt o l y a n erős szél t á m a d t , hogy abba kellett hagynom a gyűjtést. Július 28-án tábort bontottunk, és mind t o v á b b kelet felé Zsargalthánon át Mörön a cél. Zsargalthánnál a falu szélén néhány perces kényszerű pihenő alatt, míg kísérőm az elsősegély helyet kereste fel, a talajról egyelek. A durva gránitmurvával borított, csaknem csupasz talajon nagy mozgás volt, főleg kisebb futóbogarakból. A falut ehagyva v a g y 30 km után a pihenő időben ismét egyelek, és egy lefolyástalan medence megint megállásra késztet. A változatos növényzetet, főleg Calamagrostis splendes-t és Caragana-1 meg árvalányhajat alaposan végighálózom, és rövid idő alatt több mint 1000 rovart gyűjtök. Mörön falucska szélén a hasonló n e v ű folyó vizéből megmerítjük tároló edényeinket, és toronyirányt nekivágunk az északkeletre emelkedő hegyeknek. 7 km-re a falutól, kopár hegyek k ö z ö t t , lankás, Artemisia-\al benőtt völgyben ütjük fel 3. táborunkat. Legelőször itt is a talajcsapdáimat ásom le a hegy lábánál, majd nekilátok egyelni, fűhálózni, kövészni, végig kopogtatom a hegyoldal vadmandula cserjéit, és öreg este v a n , amikor nekikezdek az éjszakai gyűjtésnek. A csendes, felhőtlen éjjel nagy tömegek repültek a fényre, elsősorban lepke jött sok, közel 700 példány. Tábort bontva, július 29-én a Hentej t a r t o m á n y fővárosán, Öndörhánon át utunk a Kerulen-folyú jobb partján széles völgyben vezetett. Öndörhánnál hatalmas vihar zúdult ránk, a mélyedések percek alatt megteltek az összefolyó esővízzel. A Kerulen-folyó árterében, teljesen sík terepen, /Irtemisia-sztyeppén 91

késő este ütünk tábort. Az éjszakai gyűjtés a derült, meleg idő miatt igen eredményes. Másnap a táborhely környékén a rendkívül gyér- és rövidfüvű sztyeppén fűhálózással is megpróbálkoztam, de alig volt valami eredménye, v a g y a vízgyülemek iszapos partján e g y e l t e m , és pocsolyákban vízibogarak után hálóztam. E l h a g y v a a 4. táborhelyünket, a Kerulen közelében, Öndörhántól v a g y 150 km-re keletre akarok táborozni. Mintegy félúton a folyó partjához kanyarodunk, és a rövid pihenő alatt fűhálózok és mormota friss hulláin egyelek. Késő délután érjük el a térképen kiszemelt 5. táborhelyet. Alacsony hegyektől körülvett széles völgyben, virágos s z t y e p p é n ütjük fel a sátrunkat. Bár hűvös és szeles volt az idő, az alkonyati fűhálózással, lepkézéssel gazdag anyagot g y ű j t ö t t e m . A nyirkos hideg l e v e g ő ellenére az éjszakai lámpázás is eredményes volt. Július 31-én elhagyjuk a Kerulen-folyó környékét, és délkeleti irányban haladunk t o v á b b . Első állomásunk a táborhelyünktől nem messze T u m u n c o g t falucska, hegyek közé beékelt, t e r m é k e n y terület, ahol a völgyben kis patak is átfolyik. Ennek vizét felhasználva kísérleteznek mezőgazdasági termeléssel. Kísérleti telep működik itt, káposztát, kukoricát, burgonyát, h a g y m á t termelnek a lapályon. Szívderítő l á t v á n y volt a kopár környezetben ez a zöld sziget. I t t az ágyások gyomszegélyét hálóztam le jó eredménnyel. Elhagyva a falut, délkeleti irányban egy hatalmas lefolyástalan sós medence peremén, víz közelében ütjük fel 6. táborunkat. A nyílt víztükröt széles sávban szegélyezi a parton dús n ö v é n y z e t , másutt a kiszáradt pocsolyák n y o m á n szikfoltok váltakoznak füves térségekkel, és a környező enyhe hajlatú dombokat dús árvalányhajas rétek borítják. Az egyik helyen antilop vadászat nyomaira b u k k a n u n k , v a g y 3 antilop belsőségei száradnak a napon, kellemetlen bűzt árasztva. Ez nem tart vissza attól, hogy alaposan át ne kutassam őket, és sikerül is e g y sereg dögbogarat, valamint ganéjtúró bogarat gyűjtenem. Az éjszakai g y ű j t é s t eső zavarja meg, még reggel is akadályozott a gyűjtésben. Szemerkélő esőben nem t e h e t t e m mást, mint a szikes pocsolyákban k u t a t t a m vízibogarak u t á n — nem sok eredménnyel. Annál több volt az alsórendű rák, főleg kagylós levéllábú rákok nyüzsögtek a vízben. Augusztus 1-én Baruun urt városka közelében akartam táborozni. Kocsink azonban még Bajanterem falucska előtt v a g y 25 km-rel, egy lefolyástalan sós medencén átvezető úton, melyet a több napos eső feláztatott, tengelyig elsüllyedt, úgy hogy csak 9 órai megfeszített munkával sikerültkiszabadítani. A környék egész lakossága odagyűlt segíteni, még tevét is szereztünk, h o g y azzal kivontassuk a kocsit a sárból, de minden erőlködés hiábavalónak bizonyult. Szívós munkával ki kellett ásni, centiméterről centiméterre a kocsit felemelni, kövekkel alátámogatni, és keréknyomnyi utat építeni, míg végre sikerült kiszabadítani a ragadós agyagból. A lefolyástalan medence szegélyén j ó v i z ü forrás a d o t t ivóvizet, melyet a mongolok kövekkel védtek. Innen hordt u k a köveket ölben, majd kilométernyi távolságból a tetthelyre. K ö z b e n hol kiderült, hol megeredt az eső, s késő éjszakába nyúlt, mire a kocsi ismét szabadon állt. Innen változatos, dombos t á j o n délnek vitt az utunk. A térkép hegyvidéket jelez. A növényzet nagyon e g y h a n g ú , árvalányhajas sztyepp. A terület n e m sokat ígér, sehol meg sem állunk. Terveim szerint valahol itt kellene táborozni, de n e m találok kedvemre való helyet. Már csaknem kifutunk a hegységből a síkságra, amikor az egyik forduló után egy mellékvölgyben, vízmosás

92

végében, facsoport tűnik fel. Több 100 km-es körzetben sehol s e m láttunk erre fát, így hát oda hajtunk a nehéz terepen, és tábort is verünk. Jól sikerült a választás. A vízmosás mentén a virágos sztyeppén kitűnő eredménnyel fűhálóztam, de a szilfák környékén még rostálni is tudtam, sőt az egyik fáról egy ragadozó madár fészkét is leszedtem és kifuttattam. Sajnos a hideg, nyirkos éjszakán ezen a változatos, szép terepen alig repült valami a fényre. Augusztus 3-án az Ongon clisz homokpuszta elérése a célom. Útközben csak Hongor falucska szélén állunk meg néhány percre, ahonnan egy magaslatról már látni lehet a mintegy 10 km-re kezdődő, végeláthatatlan sorban emelkedő homokbuckákat. Kocsival közvetlen a buckák t ö v é i g hajtunk, és o t t ütjük fel 8. táborunkat. Két és fél napot maradok az Ongon eliszen, s v a n időm így alaposan körülnézni. A homokdombok északi oldalát szilcserjék borítják. Közöttük sívó homok. A buckaközökben változatos n ö v é n y z e t , köztük Calamagrostis, Stipa, helyenként tamariszkusz-szerű cserjék, i t t - o t t egy-egy magányos, magasabb szilfa. Igen fáradságos itt a gyűjtés, megint csak dolga akad a gyalogsági ásónak, míg a n ö v é n y z e t gyökerei között megbújt bogarakat keresem. Leásom a dögcsapdákat, felállítom a szinantróp légycsapdát, fűhálózok mindenfelé, egyelek a talajon, száraz trágya alatt, és az eredmény nem is marad el. Ráakadok egy érdekes fehércsíkos gyalogcincérre, melyből órákig tartó szorgos keresés után összegyűjtők egy kisebb szériát. 2 éjszaka is lepkézhetek itt. mindkét alkalommal jó eredménnyel. Augusztus 5-én bontunk tábort, és innen délnyugatra e g y kis vízfolyás, a Bajan gol mellett szeretnék táborozni. Szinte megállás nélkül hajtunk, csak néhány perces pihenőket teszünk, hogy korán odaérve még aznap legyen idő kiadós gyűjtésre. Sajnos azonban útközben olyan eső fogott el bennünket, hogy a tetthelyen nem volt értelme táborozni. Tovább is h a j t o t t u n k , azzal a céllal, hogy a Dariganga falucska közelében, v a g y a bazalthegyekcn, vagy a Molcog elisz nevű homokpusztán táborozunk. Darigangába megérkezve egy kis „szállodában" vártuk ki az eső végét. Arra számítva, hogy az eső a homoktalajt átáztatta, és így messzebb behatolhatunk a Molcog elisz homokbuckái közé, ez utóbbit választottam. A falutól már 2 km-re délre ott találjuk a végeláthatatlan homokbuckákat. Az egész homokpuszta nem t ö b b mint 10 km széles, de v a g y 100 k m hosszúságban húzódik kelet — nyugati irányban. Már messziről oda irányítottuk a kocsit, ahol a növényzet a legbiztatóbbnak látszott a gyűjtésre. Sajnos a buckák közé nem volt egyszerű behatolni. Órákig kacskaringóztunk a homokpuszta szegélyén, míg alkalmas helyet találtunk, ahol a kocsi nem süllyedt el a homokban. Még egy világháborús k ő ú t nyomaira is bukkantunk, de olyan cudar állapotban volt, hogy a soffőr nem merte megkockáztatni a behajtást. A h o m o k d o m b o k a t helyenként szilárd bazalt szaggatja meg, másutt meg fűvel v a n megkötve, s így ezeken mélyen behatoltunk a homoktengerbe. Késő este lett, mire tábort vertünk egy h o m o k d o m b tetején. K é t éjszaka is g y ű j t ö t t e m itt, először közepes, majd kiváló eredménnyel. A másodszori lámpázáskor nagy rajzást észleltem, amiből sejthettem, hogy időváltozásra van kilátás. K ö v e t k e z ő reggel meg is eredt az eső. E z t érezték meg a rovarok, és ennek köszönhettem a kiadós rajzást. Nappal a homokdombokon és a buckaközökben egyeltem jó eredménnyel. I t t is ráakadtam egy gyalogcincér fajra, mely egy buckaközben, néhány 100 m 2 -en a fű között mászkált, és több órai kereséssel kisebb sorozatot tudtam összegyűjteni belőle. Igen jó eredményt hozott itt a dögcsapda. Olyan tömeg temetőbogár gyűlt össze a csapdákba, liogy azok csaknem színültig megteltek bogarakkal.

93 t

Augusztus 7-én hagytuk el a Molcog eliszt, és a Dariganga bazalthegyen vertük fel 10. t á b o r u n k a t . Messze felhatoltunk kocsival a hegy lankáján, míg egy kisebb terraszon táborhelyet találtunk. Gyönyörű kilátás nyílt a magaslatról az egész környékre. Délen feltárult a Molcog elisz csupasz homokdombjaival, köröskörül n a g y édesvízi és sós t a v a k , majd a sziklás hegygerinc, csúcsán hatalmas kőrakással, „ovo"-val. Táborverés után a lankás hegyoldalon kövészek, megmászom a csúcsot, majd fűhálózás következik. Délután, táborunkat o t t h a g y v a , lehajtunk a síkságra, ahol az esős évszakban kis folyócska szállít v i z e t és környékén a magasból igen dús növényzetet láttunk. Sajnos a folyópart annyira iszapos és mocsaras, h o g y nem lehet megközelíteni, de a kisebb kiöntésekben megpróbálkozom a vízi gyűjtéssel. Mindjárt első merítésre egy n a g y Dytiscus-1 f o g t a m , ami felvillanyoz, mert ezt még eddig Mongóliában n e m találtam. G y ű j t ö t t e m vagy másfél órát, de m a j d n e m eredmény nélkül. Csupán egy A m p h i p o d a rákból t a l á l t a m hallatlan mennyiségeket. Minden merítésre félig m e g t e l t a háló ezekkel a rákokkal. Soha ilyen mennyiségű rákot még egyetlen v í z b e n s e m láttam. Éjszaka a bazalt hegyen lámpázással próbálkozom, de erős szél fúj, alig repül valami a fényre, majd 11 óra tájban az eső'is megered, és a viharos erejű szélben nem lehet tovább dolgozni. Darigangát e l h a g y v a augusztus 8-án a mandzsu határ mentén haladunk kelet-északkelet felé. Ott szándékozom valahol alkalmas helyen táborozni. A vidék nagyon érdekes, egymást érik a hatalmas bazalt kúpok, a késő harmadkori vulkánosság nyomai. H e l y e n k é n t gyűjtésre is csábító a terület. E g v kis patak mentén ( B a j a n gol) különösen üde a n ö v é n y z e t , és hosszabb pihenőt tartunk. Nekilátok fűhálózni, ami keserves, mert még mozgás közben is rajokban lepnek el a s z ú n y o g o k . A gyötrelmes szúnyoghad ellenére szívesen táboroznék itt, mert érdekes állatokat remélek, de egy véletlenül utunkba kerülő autó utasaitól, akik a 2 keleti tartomány közigazgatási főnökei éppen, megtudjuk, h o g y a Szuhebátor t a r t o m á n y b a n száj- és körömfájás lépett fel, és másnaptól zárlat alá kerül a terület. Ha nem akarunk ottrekedni, el kell hagynunk a tart o m á n y t még aznap. í g y kútba esett a mandzsu határ menti táborozásom terve, de nem m e r t e m megkockáztatni az egész expedíció eredményességét egyetlen éjszakai g y ű j t é s miatt. Tüstént tovább is hajtunk, és aznap terven felül még v a g y 200 k m - t futunk, mire biztonságban érezzük magunkat. Erdenecagánig a határ mellett vitt az út, o t t északnak fordulunk, és a tartomány határának a közelében, teljesen sík területen, a nyílt sztyeppén sötétben ütünk tábort. A tábor körül sötétben ásom le a dögcsapdákat és készülök fel az éjszakai lámpázásra. Az eredmény mennyiségileg jó, de igen egyhangú. A kiégett árvalányhajas mező ebben az évszakban már csak gyeng.e eredményt biztosít. Néhány órás szívós, de gyenge eredményű fűhálózás után elhagyjuk 11. táborhelyünket, és t o v á b b hajtunk észak felé. Aznap a Matad környékihegyvidéket szeretném elérni. Útközben t ö b b helyen látunk gyűjtésre biztató területeket, mindenfelé sok a szikes tó, környékükön helyenként övig érő növény zettel, ahol hálózással próbálkozom. N e m könnyű ez a viharos erejű szélben. Ott lógnak,az esőfelhők állandóan a fejünk felett, és az egyik sós t ó mellett, ahol a ripikol f a u n á t g y ű j t ö t t e m , erős szél mellett megeredt az eső. Esőköpeny ellenéré bőrig ázva kerültem vissza az autóhoz. El s e m állt aznap. Olyan kilátástalanul z u h o g o t t , h o g y nem volt értelme szabadban sátorozni. Ez alkalommal igénybe v e t t ü k Matad falucska vendégszállását, amely r télen a környék

94

nomád pásztorai gyerekcinek a kollégiuma. Itt végre jól kialhattam magam, hiszen elindulásunk óta minden éjjel fenn maradtam lámpázni. Matadból nyugati irányban hajtunk tovább. A k ö v e t k e z ő állomás Tamcagbulag. Szinte teljesen sík a táj. Helyenként találkozunk kisebb kiemelkedésekkel, de még többször kell áthaladnunk lefolyástalan sós medencéken. Vigasztalanul esik az eső, és a felázott utakon helyenként istenkísértés az autóval behajtani a vízzel borított mélyedésekbe. Szerencsésen túljutunk azonban valamennyin, hála vezetőnk kiváló érzékének és szerencséjének. Az eső miatt meg a lucskos terep m i a t t alig állunk meg egy-két helyen pihenőt tartani, amikor is gyűjtéssel próbálkozom. Sok nehézség árán t u d u n k itt ivóvizet is szerezni, mert a mélyedésekben az ásott kutak szikes vízzel teltek meg, v a g y olya»1 elhanyagolt állapotban voltak, hogy nem kockáztattuk meg a vízvételt. " ó esőben értük el Tamcagbulagot is. Itt valamikor k e s k e n y v á g á n y ú járt, a háború alatt meg katonai támaszpont, kiképző tábor működött. itt állnak az emeletes épületek, lakatlanul, elhanyagoltan. Mindössze •iletben találtunk lakókat, a meteorológiai állomás személyzetét. Mi is agyott épületben ütünk tanyát, mert vigasztalanul zuhog az eső. igusztus 11-én végre kitisztul, és a környéken az árvalányhajas-hagyzőkön kora reggel gyűjteni indulhatok. Ráakadok egy újabb gyalogjra, és szorgos kereséssel összegyűjtők belőle egy nagyobb sorozatot, ovábbi célja Bujr nur, a keleti határ menti hatalmas édesvizű tó. sík a táj, csak kisebb terephullámok hoznak változatosságot a teljes »an virágzó hagymás-árvalányhajas sztyeppére. N é h á n y helyen kiadós t végzek. Az eredmény bogarakban nagyon s o v á n y , de légy, hártyásszipókás rovar bőven van. Kora délután érjük el a t ó környékét, anol a part mentén homokbuckák sorakoznak. Alkalmasnak látszik a hely táborozásra, és a vízparton, homokbuckák között felütjük 12. táborunkat. Itt sem hagynak pillanatnyi nyugtot a szúnyogok, de a gyűjtés eredményes. A buckaközök esővízgyülemeiben vízi rovarok után k u t a t o k , majd a homokbuckák növényzetén, a gyökerek között egyelek, fűhálózok, felállítom a szinantróp légycsapdát, ripikol gyűjtést végzek a vízpartra kisodort detritusz alatt, beállítom a Berlese-futtatókat, Alkonyatkor a szúnyoghad elől nincs hová menekülni. Negyedóránként kenem magam dimetilphthalattal, de még így is gyötörnek. A lámpára viszont olyan sok rovar, főleg vízi-vízparti bogár és lepke repül, hogy minden kellemetlenséget megér. Tábort bontva, augusztus 12-én a keletmongóliai batárfolyó, a Halhin gol a célunk. A térkép szerint itt is sok a homok. A valóságban azonban v a g y 100 km-t kellett utaznunk délkeleti irányban, míg ráakadtunk egy jó homokteriiletre (Hamardava ul). Ide elkísért bennünket a halhingoli biológiai állomás vezetője. Ez már határzóna és katonai engedély is kell. Itt húzódott a II. világháború frontja. A lövészárkok nyomai még ma is láthatók. Útközben háborús emlékművekkel is talákozunk. Igen érdekes a táj, fensíkszerű síkságon visz az út, míg a folyó mély völgyet vájt magának. Túloldalon messze belátunk a Hingán-hegység végső nyúlványaira. Késő este érünk a tetthelyre. Homokdombok között ütjük fel 13. táborunkat. A szúnyogok itt is megkeserítik az életünket, riasztószer nélkül nehezen lehetne kibírni. Az éjszakai lámpázás számszerint nem nagy, de minőségileg jó anyagot eredményez, egyedül Corixidákból jött n a g y mennyiség a fényre. Másnap a buckák között egyelek. Sok a Cicindela a homokon, s a rekkenő forróságban nem k ö n n y ű őket megfogni. Fűhálózással és egyeléssel is próbálkozom, de n a g y o n gyenge eredmény -

95

n y e l . Sajnálattal látom, hogy a talajon mindenfelé rovarmaradványok, gyalogcineérek, cserebogár fajok szárnyfedői, testrészei hevernek, bizonyítva, h o g y itt sokkal korábban kellett v o l n a gyűjteni. Csaknem azonos útvonalon térünk vissza Halhingol településhez. Megt e k i n t e m a helyi kísérő g y ű j t e m é n y e i t , preparálatlan rovaranyagát, melyben n é h á n y igen érdekes fajt is látok. E z alkalommal a folyó partján verünk tábort. A faluban mozielőadás van, kísérőim és a soffőr is megnézik, én addig alaposan körülnézek a táborhelyen, g y ű j t ö k a lámpafény mellett. Alkonyatkor ismét rajokban t á m a d n a k a szúnyogok, a lámpára is nagy rajzás van. Éjjel 1-kor viharos szél t á m a d , megered az eső is, úgy hogy abba kell h a g y n o m a gyűjtést. Kísérőim a sok s z ú n y o g miatt mind a kocsiban alusznak, m a g a m v a g y o k csak a t á g a s sátorban. E z alkalommal rosszul verték fel, mert arra ébredek, h o g y a szél rám döntötte a sátrat, keservesen tudtuk csak ismét felütni az erős szélben és esőben. Augusztus 14-én ismét a Bujr nur déli-délnyugati partja mellett halad u n k . A tó egyik pontján halfeldolgozó üzem működik. Sajnos éppen nincs halászás, így n e m l á t h a t o m az ü z e m e t működés közben. Ráakadunk viszont az üzem szeméttelepére, ahol n a g y kupacban 20 cm-nél is nagyobb kagyló' hevernek ezerszámra. Sajnos mind csak félteknő, de még így is érdemes belé lük összeszedni e g y sorozatot. A t a v a t elhagyva a Menengijn tal hatalmas síkságára térünk rá, és onnan utunk Csojbalszán irányába v e z e t . A végeláthat a t l a n sztyeppén sokfelé találkozunk többszáz fős antilop csapatokkal. Megpróbálkozunk autós üldözéssel és vadászattal, de nem sikerül őket lőtávolba megközelíteni. A 15. és 16. táborhelyünket ezen a síkságon ütjük fel. Az egyh a n g ú árvalányhajas, hagymás, Caragana-s sztyeppe faunája is szegény. A z éjszakai gyűjtések is gyenge eredménnyel járnak, hideg, szeles, esős az idő, és ez zavarja a gyűjtést.* AuguSztus 16-án érjük el a Kerulen-folyót. Átkelünk a cölöphídon és Csojbalszán városkában tájékozódunk. A városnak állandó színháza, történeti m ú z e u m a , kultúrpalotája, szép középületei vannak. N e m sokat időzünk, mert t e r v e i m szerint jóval Csojbalszántól északnyugatra akarok táborozni. Mégis k é s ő délután v a n , mire elindulunk, és öreg este van, mire megfelelő terepet találunk. A 17. táborunkat lankás dombok között, köves terepen ütjük fel. Éjszaka a hideg,- viharos szél m i a t t alig van repülés. Másnap sem szűnt meg a rossz idő, de ennek ellenére, szélben, esőben is próbálkozom a fűhálózással. Augusztus 17-én az Ónon felé v e z e t ő úton csakhamar e g y kis folyóhoz érünk, melynek árterében n a g y o b b vízgyülemekben hálóztam és a parton e g y e l t e m . Egész nap tart a szeles, esős idő, úgy hogy a csuromvizes sztyeppén keserves a hálózás. Az egyik h e l y e n t ö m é n y t e l e n pocok túrta fel a talajt, és felhasználva a rossz időt, n e k i l á t t a m a fészkek kiásásának. Fáradozásomat hamarosan siker koronázta, jó n é h á n y fészket sikerült kiásni, melyek tartalmát a z n a p este a Berlese-futtatókban k i f u t t a t t a m . Sok érdekes és új állat került belőlük elő. K é s ő délután -találok alkalmas táborhelyet, ahol érdemesnek látszik megállni. A 18. táborhelyünk környéke szép virágos sztyepp, enyhe hajl a t ú hegyektől körülvéve, a v ö l g y aljában igen dús n ö v é n y z e t t e l , a hegytetők ö n , meredekebb hegyoldalakon xerophil növényzettel. V a g y 100 m-re a táborunktól farkas odút fedezek fel a h e g y oldalában. Másnap e g y pásztortól hall o t t u k , hogy egy közeli jurta mellől bárányokat ragadott el aznap éjjel a fark a s . Alkonyatig még sokat f ű h á l ó z t a m , majd éjszaka a lámpafényre gyűlő rovar o k a t gyűjtöttem. A hideg, csendes éjszakán aiig volt említésre érdemes repülés.

96

Táborbontás után t o v á b b hajtunk északnyugat felé. Az út vizenyős helyen halad át, kis vízfolyást keresztez, melynek mentén kiterjedt nedves rétek húzódnak. A vízparton úsztatásos módszerrel és egyelve is gyűjtök, majd a nedves réten fűhálózok. E z u t á n már egyhuzamban m e g y ü n k utunk legészakibb pontjáig, Bajanul falucskáig, ahol rövid pihenő és benzin vételezés után rátérünk az Öndörhán felé vezető útra, az Ulz gol-folyó völgyében. A széles folyóvölgyet alacsony hegyek szegélyezik. A hegyek északi oldalán helyenként kisebb facsoportok tűnnek szembe. Változatos a táj, érezni lehet, hogy ez a terület a Hentej-hegység keleti ága. Vagy 20 km-re Bajan úl falutól délnyugatra olyan szép északra nyíló völgyet látok, hogy o t t maradunk éjszakára is. 19. táborunkat egy vízmosás mellett, igen dús magashegyi sztyeppréten ütöttük fel. Közelünkben egy sziklás hegyen nyírfák, t á v o l a b b a hegy északi oldalán f e n y v e s borította a hegyoldalakat. A vízfolyás mentén fűz, éger, nyír képezett alig áthatolható sűrűséget. N a g y erővel l á t t a m neki a fűhálózásnak, de az eredményben csalódnom kellett. Több órás munkával is alig fogtam valami bogarat, bár minden teljes pompájában virágzott. Éjszaka az erős lehűlés ellenére is sok rovar repült a fényre. Augusztus 19-én Ulz gol-folyócska völgyében, az ártéren ütöttük fel 20. táborunkat. Mindefelé sok v í z g y ü l e m volt az ártéren, m e l y e k b e n szorgalmas és kitartó gyűjtéssel szép sorozat vízibogarat g y ű j t ö t t e m . A sztyeppén ráakadok egy Bomóus-fészckre is, melyet a Berlese-tölcsérekben futtatok ki. Éjszaka derült és csendes az idő, alig volt s z á m o t t e v ő repülés a fényre. Augusztus 20-án áthaladva egy jelentéktelen hágón és vízválasztón, Batnorov falucskától délnyugatra mintegy 20 km-re erősen köves, gyér növ é n y z e t ű sztyeppén ütjük fel 21. táborunkat. Első dolgom itt, h o g y pocokfészkeket ások ki. B á j ö t t e m végre, hogyan is kell a legkevesebb munkával a fészekre találni. Nem a járatok mentén, hanem egyenest a fészek kellős közepébe ástam bele. í g y rövid idő alatt v a g y 5 nagy fészket ástam ki, melyek közül egyik olyan hatalmas üreget töltött ki, hogy egy kisgyerek beleférhetett volna. Fűhálózni a gyér n ö v é n y z e t e n nem lehetett, így csak egyelek, leásom a dögcsapdákat, felállítom a szinantróp légycsapdát. Éjszaka j ó rajzás volt, főleg lepkék jöttek a fényre. Augusztus 21-én újra Öndörhán városkában v a g y u n k , de csak addig időzünk, míg benzint és ivóvizet vételezünk. Bátérünk a Mörön felé vezető útra. Felkeressük a régi táborhelyünket és első dolgom, h o g y felszedjem a július 28-án leásott talajcsapdáimat. Mind a 10 csapda m e g v a n , és örömmel látom, hogy szinte színültig v a n rovarokkal. Némelyik csapdában annyi a sáska, bogy a folyadék nem t u d t a már jól konzerválni őket. Más csapdába meg egér fulladt bele, és bullájára dögbogarak jöttek százszámra. Az egész anyagot vízzel alaposan kimosva alkoholban t e t t e m el. Csak eztán vertük fel a sátrat, és láttam neki gyűjteni. A hegyoldal vadmandula cserjéinek tövéből száraz avart rostálok, felállítom a szinantróp légycsapdát, leásom a dögcsapdákat, majd hozzálátok fűhálózni. K é s ő este hagyom csak abba. Naplemente után a levegő hirtelen hűl le, és alig v a n emiatt repülés. Csak késő éjjel indul meg a rajzás erőteljesen, amikor a levegő v a g y 2 fokkal felmelegszik. Másnap 6frissen lőtt mormotáról bolhákat gyűjtök, majd több órán át ezerszám forgatom meg a hegyoldal köveit, elég j ó eredménnyel. E l h a g y v a a 22. táborhelyünket, Cenhermandal mellett ismét csak a régi táborhelyünket keressük meg. Itt is 10 talajcsapdám van elásva. E g y kivételével meg is találom valamennyit. Közel sem volt bennük annyi rovar, mint

í Állattani Közlemények

97

Mörönben, de még így is meg lehetek elégedve. Amikor először itt jártam, teljes pompájában virított a sztyepp, most sivár képet n y ú j t o t t , sehol nyíló virág, száraz kórók meredeztek csak az égre. I t t már ősz v a n . Felütjük a 23. tábort, és legelőször a frissen l ő t t ürgéről és mormotákról s z e d e m le az élősködőket. Ezután látok neki az egyelő gyűjtésnek. Éjszaka a hideg északi szél miatt alig volt repülés. Tábort b o n t v a , utunkat dél felé vesszük. Átkelünk a Bajan ulán úlhegységen. Először a Cenher-folyócska völgyében haladunk. E g y gázlónál partmosásra is alkalmas helyet találok. A közelben e g y nagyobb sekély víztükörről százszámra repültek fel a szűzdarvak (Anthropoides virgo), vonuláshoz gyülekeztek. A hegység déli nyúlványain, Delgerhán falucskától keletre, egy délnek néző lankán, a kiégett árvalányhajas s z t y e p p é n ütöttük fel 24. táborunkat. Felállítom a szinantróp légycsapdát, leásom a dögcsapdákat, fűhálózok egy vízmosás dúsabb növényzetén. Az egyik közeli völgyben virágzó ajakos növényekre akadok, melyeket nagyszámú Bombus látogatott. Szép sorozatot g y ű j t ö k belőlük. Az éjszakai lámpázás eredményével meg voltam elégedve, főleg hártyásszárnyú és lepke jött szép s z á m m a l . Augusztus 24-én a Kerulen balpartja mentén haladunk északnak, 1. táborhelyünk felé. Igen érdekes, vadregényes, meredek sziklafalakkal lejtő hegyek mellett visz az utunk, de seholsem állunk meg gyűjteni. Egyenesen a régi táborhelyünkre hajtunk, és míg kísérőim 25-ödször vernek tábort, megkeresem a július 26-án beásott talajcsapdáimat. N e m egykönnyen akadok rájuk. Sajnos a csapdafödők nagy részét a viharos szél elvitte, és a csapdák fedetlenül maradtak, így sok szemét hullott beléjük, és a konzerváló folyadék is erősen felhígult. De azért használható volt még az a n y a g többsége. A folyó árterében hálózással próbálkoztam, majd egyeltem. A meleg éjszakán a holdfény ellenére igen sok rovar repült a fényre, mindaddig, míg éjfél után a viharos erejű déli szél lehetetlenné nem t e t t e a gyűjtést. Még másnap is dühöngött a déli szél, olyan erővel, hogy lecsukott ládáim tetejét feltépve, pillanat alatt kifújta belőlük a k ö n n y ű tároló edényeimet, úgy hogy alig t u d t a m összeszedni őket. A szélviharban csak egyelni l e h e t e t t , szikes pocsolyákban kutattam vízi bogarak után, igen eredményesen. Táborbontás után a régi ú t v o n a l o n indulunk n y u g a t n a k . A Tola-folyó völgyében Úbulán közelében, az ártéri erdőben ütjük fel 26. és egyben utolsó táborunkat. Itt az ártéri erdőben rostálok a nyárfák tövében, partmosást v é g z e k a f o l y ó kavicspadjain, egyelek az erdőben. Éjszaka szemetelő esőben sok rovar repült fényre. Augusztus 26-án, tábort b o n t v a , 32 napi távollét után, koradélután érkeztünk vissza Ulan-Bátorba, a fővárosba.

E z ú t t a l s e m m u l a s z t h a t o m el, h o g y k ö s z ö n e t e t ne m o n d j a k m i n d a z o k n a k , akik a 3. zoológiai e x p e d í c i ó m előkészítésében segítségemre v o l t a k . E l s ő s o r b a n k ö s z ö n e t t e l t a r t o z o m a Mongol T u d o m á n y o s A k a d é m i a e l n ö k é n e k , B. SIRENDIB a k a d é m i k u s n a k és a Külügyi K a p c s o l a t o k O s z t á l y a v e z e t ő j é n e k , G. ERDEMBILEG o s z t á l y v e z e t ő n e k . Nekik k ö s z ö n h e t e m , h o g y az e g y e z m é n y e s k e r e t e n messze t ú l m e n ő lehetőséget b i z t o s í t o t t a k a kelet-mongóliai expedíció v é g r e h a j t á s á h o z . K ö s z ö n e t t e l t a r t o z o m ZSANCANTOMBÓ és CSOGSZONZSAV kísérőimn e k állandó és készséges s e g í t s é g ü k é r t . U g y a n c s a k h á l á v a l t a r t o z o m a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a Biológiai O s z t á l y á n a k és a K ü l ü g y i K a p c s o l a t o k O s z t á l y á n a k , h o g y s z á m o m r a 1965-ben is b i z t o s í t o t t á k a mongóliai k u t a t á s a i m f o l y t a t á s á n a k l e h e t ő s é g é t .

98

ON A Z O O L O G I C A L C O L L E C T I N G T R I P T O T H E OF EASTERN MONGOLIA

STEPPES

By Z.

K a s z a b

A u t h o r carried o u t a n e x t e n s i v e collecting t r i p , in t h e course of his t h i r d expedition, to E a s t e r n Mongolia in 1965. H e visited areas where no regular e n t o m o l o g i c a l investigation h a d y e t b e e n c o n d u c t e d . D u r i n g t h e 32 d a y s of field w o r k , he covered a d i s t a n c e of 4300 km f r o m t h e c a p i t a l U l a n - B a a t o r to t h e eastern f r o n t i e r . Also, 5 o n e - d a y t r i p s were m a d e to t h e Mts Bogdo ul, n e a r U l a n - B a a t o r . As a result of t h e 37 d a y s of field w o r k , h e collected more t h a n 73.000 a n i m a l specimens, of w h i c h m o r e t h a n 66.000 are inescts. T h e m a j o r p a r t are beetles ( a b o u t 22.000), flies ( m o r e t h a n 10.000) h y m e n o p t e r a n s ( a b o u t 8.000), r h y n c h o t e s ( a b o u t 11.000), l e p i d o p t e r a n s ( m o r e t h a n 8.000). On t h e basis of this m a t e r i a l , a good picture c a n be f o r m e d of t h e s u m m e r a s p e c t of t h e e n t o m o f a u n a of t h e e a s t e r n Mongolian steppes. A u t h o r s t a r t e d f r o m t h e c a p i t a l in t h e e a s t e r n direction, on J u l y 26, 1965. T h e main points of t h e i t i n e r a r y were: t h e river K e r u l e n , Ö n d ö r c h a n (the seat of t h e c o u n t y Chentej)^ t h e r i g h t b a n k of t h e K e r u l e n f o r a b o u t 150 k m in t h e valley of t h e r i v e r t o t h e east, t h e n S E of t h e village T u m u n z o g t , B a j a n t e r e m , a n d t h e seat B a r u u n u r t of t h e c o u n t y Sucheb a a t o r . F r o m t h e n on, in a S— S E direction, t h e s a n d y desert O n g o n elis n e a r t h e s e t t l e m e n t Chongor, a n d t o t h e E t h e b a s a l t m o u n t a i n s of D a r i g a n g a a n d t h e s a n d plain Molzog elis. F r o m D a r i g a n g a , t h e r o u t e t u r n e d along t h e M a n d s h u r i a n border N — N E t o E r d e n e z a g a n , N to t h e village M a t a d , t h e n t o t h e E t h r o u g h T a m z a g b u l a g to t h e large f r e s h - w a t e r lake B a j r n u r , a n d t h e f r o n t i e r river Chalchin gol. 80 k m t o t h e S E of t h e s e t t l e m e n t Chalchingol was t h e e a s t e r n m o s t point of t h e t r i p . On t h e r e t u r n j o u r n e y , W of t h e B u j r n u r a n d t h r o u g h t h e plains of t h e Menengijn tal, t h e a u t h o r a r r i v e d t o t h e town C o j b a l s a n , a n d in t h e N W to t h e n o r t h e r n m o s t point of t h e e x p e d i t i o n , B a j a n u u l , t h e n in t h e valley of t h e river Uls gol, again to Öndörchaan and Ulan-Baator. T h e ethylen-glycol soil t r a p s p r o v e d t o be especially effective. T e n t r a p s each h a d been s u n k in f o u r sites b e t w e e n Ö n d ö r c h a n a n d U l a n - B a a t o r , w h i c h c a p t u r e d more t h a n 8.000 insects. Collecting b y l a m p s d u r i n g t h e n i g h t b r o u g h t also v e r y s a t i s f a c t o r y results. A g r e a t m a n y insects were also c a p t u r e d b y t h e s y n a n t h r o p o u s f l y - t r a p s , c a r r i o n - t r a p s , and collected f r o m m a m m a l i a n nests, a n d w i t h recourse to grass-sweeping, s i f t i n g , f l o a t i n g techniques, singling, etc. Scientific w o r k i n g u p of t h e m a t e r i a l s is in progress, a n d t h e results are published b y specialists in v a r i o u s periodicals.

)

t 99

1. A K e r u l e n - f o l y ó B a j a n d e l g e r t ő l 45 km-re keletre. - 2. Vízmerés a Mörön-folyóból. — 3. Amygdalus-os hegyoldal Möröntől 7 km-re északkeletre. 4. T á b o r h e l y a Kerulen-folyó völgyében O n d ö r h á n t ó l 15 km-re keletie, a folyó j o b b partján

1. \ irágos s z t v e p p T u m u n e o g t t ó l északra 10 km-re. 2. T á b o r h e l y ü n k B a j a n t e r e m t ő l 60 k m - r e északra. egy l e f o l y á s t a l a n sós m e d e n c é b e n . - 1. A f e l á z o t t , agyagos t a l a j o n elsüllyedt a u t ó n k B a j a n t e r e m t ő l 25 k m - r e

,'í. F o r r á s északra.

1. Az Ougol

elisz h o m o k d o m b j a i Hongortól 10 k m - r e délre. — 2. A Molcog elisz h o m o k p u s z t a , h á t t é r b e n a bazaltkúpjával. - 3. H o m o k b u c k á k a Molcog eliszen. - 1. Szilfák és cserjék a Molcog eliszen

Dariganga

I. Dariganga b a z a l t k ú p j a .

2. \ Dariganga l a n k á j a .

3. A B u j r nur p a r t j a . mentén

t. H a m a r d a v a ni a Ifalhln gol-folyó

RITKA MADÁRFAJOK FAUNISZTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ÚJABB MEGÍTÉLÉSE* írta: K E V E

A N D R Á S

(Madártani Intczet,

Budapest)

Dr. 70.

Beretzk Péter születésnapjára

л A z e l m ú l t e s z t e n d ő k b e n , i t t a s z a k o s z t á l y b a n , de k ü l f ö l d i f o l y ó i r a t o k b a n is, m u n k a t á r s a i m és é n is t ö b b í z b e n f o g l a l k o z t u n k e g y - e g y ú n . „ r i t k a " m a d á r f a j e l ő f o r d u l á s á n a k ú j a b b , összefoglaló é r t é k e l é s é v e l . Z o o l ó g u s a i n k e n n e k a z e l j á r á s n a k h e l y e s s é g é b e n t a l á n k é t e l k e d t e k is. í g y f e l h a s z n á l o m az a l k a l m a t , h o g y e l j á r á s u n k n a k m a g y a r á z a t á t a d j a m . A m a g y a r m a d á r - f a u n i s z t i k á b a n k o r s z a k z á r ó e s z t e n d ő 1929, a m i k o r VÖNÖCZKY-SCIIENK JAKAB a „ B r e h m " ú j k i a d á s á t f e l h a s z n á l j a az a k k o r i i s m e r e t e k ö s s z e f o g l a l á s á r a . E b b e n a m ű b e n igen sok h e l y e n t a l á l k o z u n k a „ r i t k a " , „ r e n d k í v ü l r i t k a " s t b . j e l z ő k k e l . M á r p e d i g , h a r i t k a , ú n . „ I r r g a s t " , „ e l t é v e d t " az illető m a d á r f a j , ú g y a n n a k s e m m i f a u u i s z t i k a i j e l e n t ő sége sincs. A m a d á r e l v e t ő d h e t n a g y t á v o l s á g o k r a is f é s z k e l ő t e r ü l e t é t ő l v a g y s z o k o t t v o n u lási ú t v o n a l á t ó l .

I t t álljunk meg e g y szóra, é s definiáljuk röviden, m i t értünk m a d á r t a n i s z e m p o n t b ó l f a u n a - e l e m a l a t t . A madár faunisztikai értéke repülési képességénél és rendszeres v o n u l á s á n á l f o g v a — m e l y az arktikus zónától Dél-Afrikáig v a g y Indiáig is elnyúlik — n e m o l y a n k ö n n y e n í t é l h e t ő m e g , m i n t bármely más állatcsoportnál. H a a Magyarország f a u n á j á b a n előforduló m a d a r a k a t is jelzőelemül használjuk fel, akkor csakis a k ö l t ő á l l o m á n y t v e h e t j ü k f i g y e l e m be. D e Magyarország 336 faja közül 202 költ csak itt. F e l v e t ő d i k a kérdés, v a j o n a t ö b b i 134 madárfaj n e m jelez-e v a l a m i k a p c s o l a t o t más t e r ü l e t e k k e l ? N e m jellegzetesek-e b i z o n y o s s z e m p o n t b ó l , v a g y e g y s z e r ű e n e l h a n y a g o l h a tók-e e g y zoogeográfiai t a n u l m á n y e s e t é b e n ? E s e t l e g más s z e m p o n t o k b ó l jelentősek állatélet-közösségünkben ? Ha például a produkciósbiológia s z e m pontjából nézzük a H o r t o b á g y m a d á r v i l á g á t , ú g y csak a fészkelő f a j o k a t v e hetjük f i g y e l e m b e , a téli liba-tömegek pedig e l h a n y a g o l h a t ó k v o l n á n a k ? N y i l v á n v a l ó a n nem. Ez a s z e m b e ö t l ő példa m u t a t j a , h o g y m i l y e n b o n y o l u l t a k a m a d á r t a n faunisztikai kérdései; é p p e n ezért szükséges e l d ö n t e n ü n k , mi az egyszerű „Irrgast", és ha m é g s e m az, miként v e h e t j ü k f i g y e l e m b e . Ha a SciiENK-féle, a maga i d e j é b e n egészen kiváló, összeállítást nézzük, akkor n a g y o n sok fajt az „Irrgast"-ok közé kellene sorolnunk, de azóta n a g y lépésekkel h a l a d t a k előre faunisztikai k u t a t á s a i n k . 1 9 3 4 - b e n B E R E T Z K P É T E R megkezdi a szegedi F e h é r t ó rendszeres k u t a t á s á t , a m i k o r is t ö b b „ r i t k a " és „ e l t é v e d t v e n d é g " - f a j rendszeres á t v o n u l á s á t m u t a t j a ki. Ez l e n d ü l e t e t ad e g y é b területek p o n t o s a b b vizsgálatainak is. B E R E T Z K k u t a t á s a i b ó l csak e g y példát ragadok ki. A sárjáróból (Limicola J'alcinellus) addig két p é l d á n y t g y ű j t ö t t N A T T E R E R 1807-ben a Fertőn, H U S Z T H Y u g y a n c s a k a F e r t ő n h á r m a t * E l ő a d t a а szerző az Állattani S z a k o s z t á l y 1965. április 2-án t a r t o t t 572. ülésén.

101

1892-ben és 1895-ben, v a l a m i n t C H E R N E L a Velencei-tavon 1893-ban egyet. Összesen t e h á t hat példány került a gyűjteményekbe 88 év alatt. B E R E T Z K 1935 és 1940 k ö z ö t t nyolc p é l d á n y t gyűjtött, és később is sokszor találkozott sárjáróval a szegedi Fehértón. Ezek u t á n egyre több fajról derült ki, hogyha bizonyos területet rendszeresen f i g y e l e m m e l kísérünk, eltaláljuk azt az esetleg igen rövid időszakot, és szűkre s z a b o t t területet, m e l y e n a ritkának tartott madarak, mondhatni rendszeresen átvonulnak. E z t a t é n y t felismerve, A V A S V Á R I M I K L Ó S vezette akkori „ f i a t a l " gárda újult erővel állott munkába; liogy csak néhány nevet említsek: N A G Y L Á S Z L Ó a Nyírségben és a Sárközben, M Á T É L Á S Z L Ó a Sárközben, C S O R N A I R I C H Á R D A B á c s k á b a n , majd később m a g a m is részt v e h e t t e m ilyen jellegű vizsgálatban a Balatonnál. Az eredmények pedig sokasodtak. Vajon a vonulás eltolódásáról van-e szó, v a g y a f i g y e l m e t kerülték-e ki ezek a fajok, ezt sokszor nehéz eldönteni, de amikor 1 9 4 1 - b e n E N T Z G É Z A megadta számomra a lehetőséget, h o g y a H O M O N N A Y N Á N D O R által már kidolgozott költés-cönológiai vizsgálatokat vonidásaikkal kiegészíthessem, érdekes összevetési lehetőségek n y í l o t t a k , amelyekre más területen nem volt mód. Ti. a Balatonról már voltak 5 0 — 1 0 0 é v előtti adatok is, és ha ezeket a szórvány adatokat összehasonlítjuk a rendszeres vizsgálat eredményeivel, az derül ki, h o g y a vonulás é p p e n úgy zajlott le G A Á L G A S Z T O N idejében is, mint ma, csak a megfigyelésekre fordított idő v o l t elégtelen. Természetesen a helyi terepváltozásokat s e m szabad figyelmen kívül hagyni. Mindebből az a tanulság szűrhető le, hogy országos viszonylatban is iparkodnunk kell ezeknek a fajoknak vonulásáról ill. átvonulásáról tiszta képet teremteni. Sok fajnál tisztázódott is már ez. U g y a n e h e l y ü t t hallottuk B E R E T Z K előadását a lócsérről (Hydroprogne caspia), D A N D L JózsEFét az Emberiza cia-TÓ\, magam beszéltem a csigaforgatóról (Haematopus ostralegus), stb. C H R I S T I A N E R A R D fiatal francia k u t a t ó n a k átadtuk a kis sirályra (Larus minutus) vonatkozó adatokat közlésre. B E R E T Z K PÉTERrel írtunk a fenyérfutóról (Crocethia alba), a kőforgatóról (Arenaria interprets), a kisgodáról (Limosa lapponica), a sarki partfutóról (Calidris canutus), a kis- és vékonycsőrú pólingról (Numenius phaeopus, N. tenuirostris) stb. Az eredmények azonosak v o l t a k . El kell találni az évente megfelelő időszakot, meg kell ismerni alaposan a fajok terület-igényét; így jobban meg; ítélhetjük vendégmadaraink faunisztikai jelentőségét. Különösen, ha ehhez a véletlen folytán gyűrűzési adatok is párosulnak. Például a sárjárót mindig iszapos, gyér n ö v é n y z e t ű helyeken kell keresni, a fenyérfutót a fövényen vagy n y í l t sziken, stb. T ö b b figyelmet kell szentelni a későtavaszi (májusi) és koraőszi (augusztusi) vonulásra. Legutóbb az apró és törpe p a r t f u t ó vonulását B E R E T Z K PÉTERrel és S T E R B E T Z IsTVÁNnal tanulmányoztuk. K i m u t a t t u k , hogy míg az apró partf u t ó (Calidris minuta) a nyílt terepet kedveli, addig a törpe partfutó (Calidris temmincki) a kissé b e n ő t t , iszapos partokat; az apró partfutó vonulása a szokv á n y o s vonulási időszakban zajlik le, ezzel ellentétben a törpe partfutóé május v é g é n kulminál. 14a ezeket az a d a t o k a t a régi megfigyelésekkel vetjük össze, adódhatnak nehézségek is: pl. éppen ennél a két fajnál az 1929 előtti irodalomb a n elkülönítésük bizonytalannak t ű n i k , s így ezek az adatok ma már fel sem használhatók. Más példát nyújt a lócsér (Hydroprogne caspia), melyről 1933-ig mindössze 1804-ből v o l t egy megfigyelés Szeged környékéről. 1937 óta BER E T Z K rendszeresen megfigyelte őszi és tavaszi vonuláson a szegedi Fehértón;

102

magam 1948-ban a Balatonnál. Mivel a balti költési területében kis eltolódás mutatkozott, lehetséges, hogy ez kihatással volt a vonulására is. Ma már meglehetősen szép számú gyűrűzési adatunk is van. Nálunk a kelet-svéd és a nyugat-finn partokon gyűrűzött lócsérek kerülnek kézre, de akadt már egy, melyet a Fekete-tenger északi partján gyűrűztek. Különösen azok a fajok kerülték ki az alkalomszerű megfigyeléseket (tehát fokozottabban kell figyelni rájuk), melyek magánosan, azaz egyesével v a g y kisebb csapatokban vonulnak, pl. a sarki partfutó, kis goda, csigaforgató stb. B E R E T Z K másik, nem kis jelentőségű eredménye volt az átnyaralás csaknem rendszeres tényének megállapítása. A régebbi irodalomban a június — július hónapokban észlelt madarakat sokszor költő fajnak tekintették, pedig az átnyaraló, ivaréretlen gólya-csapatok stb. már ismertek voltak. B E R E T Z K a Fehértavon csaknem mindig nyáron találkozik olyan északi fajokkal, melyek szikeseinken maradnak vissza, de nem költenek. Ennek következtében, bár abszurdumnak tűnik, a tavaszi és őszi vonulást egyes fajoknál élesen elválasztani nem lehet. R ö v i d e n ö s s z e f o g l a l v a , n e m kell a r r a g o n d o l n u n k , h o g y ú j d o l g o k a t f e d e z t ü n k fel. A régiek v é g e z t é k az ú t t ö r ő m u n k á t , v o l t a k m á r n e k i k is kellő i s m e r e t e i k . D e ú j m e g l á t á s o k a l a p j á n n e m s z a b a d r ö s t e l l n ü n k , h o g y a c s a k n e m 200 éves m a g y a r o r n i t o l ó g i a f a u n i s z t i k a i a d a t a i t ú j r a é r t é k e l j ü k . A m i n t az e r e d m é n y e k b ő l l á t j u k — é r d e m e s . E z é r t e z t a m u n k á t f o l y t a t n u n k kell !

NEUERE

AUSWERTUNG DER FAUNISTISCHEN SELTENER VOGELARTEN

BEDEUTUNG

Von А.

К г; v E

Die „ I r r g ä s t e " h a b e n in z o o g e o g r a f i s e h e r H i n s i c h t k a u m eine B e d e u t u n g , in d e r a l t e r e n u n g a r i s c h e n L i t e r a t u r w a r e n j e d o c h viele V o g e l a r t e n f ü r , . I r r g ä s t e " e r k l ä r t . D i e s y s t e m a t i s c h d u r c h g e f ü h r t e n F o r s c h u n g e n , b e s o n d e r s die v o n BERETZK, h a b e n b e w i e s e n , d a s s v o n diesen V o g e l a r t e n viele f a s t r e g e l m ä s s i g i n U n g a r n v o r k o m m e n , n u r m u s s m a n die o f t k u r z e Z e i t p e r i o d e , u n d d e n b e t r e f f e n d e n H a b i t a t a u s f i n d i g m a c h e n . Mit Hilfe d i e s e r Beob a c h t u n g e n e r s c h e i n e n d a n n a u c h die ä l t e r e n A n g a b e n z u m e i s t in e i n e m g a n z a n d e r e n L i c h t , b e s o n d e r s w e n n m a n a u f d e n S p ä t f r ü h l i n g s z u g u n d auf d a s Ü b e r s o m m e r n der Vögel a c h t e t . Hierzu w e r d e n m e h r e r e Beispiele a n g e f ü h r t .

119

TAKARMÁNYOK ÁTHALADÁSI SEBESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA VADÁLLATOKNÁL* írta: O R B Á N Y I

I V Á N

( B u d a p e s t F ő v á r o s Á l l a t - és N ö v é n y k e r t j e )

Vadállatok állatkerti tartása, az állatkert adta lehetőségek speciális p r o b l é m á k a t v e t n e k fel. A v a d á l l a t o k részére a korszerű állatkert igyekszik a l e h e t ő s é g e k h e z képest biztosítani m i n d a z o k a t a k ö r ü l m é n y e k e t , m e l y e t a m e g v á l t o z o t t é l e t k ö r ü l m é n y e k és az a d o t t faj szervezete m e g k í v á n , hiszen állandó háziasítás jellegű é l e t t a n i f o l y a m a t o k k a l is kell számolni. K ö z t u d o m á s ú , h o g y az a n y a g c s e r e és a m o z g á s szoros k a p c s o l a t b a n áll e g y m á s s a l . Á l l a t k e r t b e n szükscges az állatok a d o t t viszonyok közti t a k a r m á n y o z á s á n a k bevezetése, e r r e v a l ó r á s z o k t a t á s a . Az á l l a t o k m o z g á s a l e g t ö b b á l l a t k e r t b e n a s z a b a d t e r m é s z e t h e z k é p e s t j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t . A z á l l a t k e v e s e b b e n e r g i á t h a s z n á l fel a m i n d e n n a p o s m o z g á s r a , és í g y a m o z g á s h i á n y a b é l c s a t o r n á n v a l ó t a k a r m á n y á t h a l a d á s i d ő t a r t a m á b a n is j e l e n t ő s v á l t o z á s o k a t i d é z elő. Vizsgálataink célja a B u d a p e s t i Állatkert a d t a mozgási lehetőségek mellett a t a k a r m á n y o k bélcsatornán való áthaladási sebességének megállapítása. E z gyakorlati felhasznál á s t n y e r az egyes á l l a t o k r é s z é r e m e g á l l a p í t o t t k ö n n y e n e m é s z t h e t ő , speciális t a k a r m á n y n o r m á k m e g á l l a p í t á s á n á l ú g y , h o g y az á l l a t s e m m i f é l e k á r o s o d á s t n e s z e n v e d j e n . I l y e n jellegű k u t a t á s o k a t m á r SPALLANZANI is f o l y t a t o t t . A X X . században MANGOLD, BALCH, CASTLE, v a l a m i n t

B E N E D I C T é s GILL v é g e z t e k

mélyreható

vizsgálatokat,

az

utóbbi

k e t t ő kifejezetten v a d á l l a t o k r a v o n a t k o z ó a n . BALCHtól, v a l a m i n t CASTLEtól a házi szarvasmarhára és a házikecskére v o n a t k o z ó adatok állnak rendelkezésünkre. O k v e z e t t é k be az ún. R f a k t o r t , m e l y h í v e n tükrözi az áthaladás sebességét, és e g y b e n u t a l az állat energiaforgalmára is.

Módszer Vadállatokra v o n a t k o z ó a n nevezetesek B E N E D I C T indiai elefánttal végzett különböző élettani jellegű vizsgálatai. B E N E D I C T igyekezett megállapítani a takarmányok áthaladási sebességét az indiai elefánt bélcsatornáján. Módszere az volt, hogy gumigolyókat kevert az elefánt takarmányába, és a trágyát vizsgálta. Megállapította, hogy mikor került ürítésre az első gumigolyó, valamint azt, hogy mikor az utolsó. Általában tíz gumigolyót etetett meg a Jap nevű indiai elefánttal. Az eredmények igen változóak v o l t a k . A legrövidebb idő, mely alatt az első golyó megjelent, az etetéstől s z á m í t o t t 21 óra volt. Ugyanezen alkalommal mért leghosszabb ürítési idő 54 óra 34 perc volt. Ez elég bizonytalan módszer. Az irodalomban újabban — helyesen — nem tartják kellőképpen szignifikánsnak. Ellene szól pl., hogy a gumidarabok, mint idegen test, bizonyos mértékig kívül állnak az emésztési f o l y a m a t o n . A gumidarabokat mindig a trágya felszínén találták, így valószínű, h o g y a természetes ta-

* E l ő a d t a a szerző az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y 1965. március 5 - é n tartott 571. ülésén.

105

karmányozásban, mely az emésztéskor végbemegy, ezek a gumidarabok nem v e t t e k részt, h a n e m a bél falán egyes betüremlésekben megrekedtek, stb. A megállapítás módszerét B A L C H házi szarvasmarhán már f i n o m í t o t t a . A takarmányt f e s t e t t e , mégpedig rhodamin-B és kristályibolya festékkel. Az így jelzett t a k a r m á n y ürítését f i g y e l t e meg az idő függvényében. Tőle származik az ürített festett részecskéknek az idő f ü g g v é n y é b e n való grafikus ábrázolása. Krizoidinnel v é g z e t t vizsgálatainál (a takarmányrészek festése ui. igen bonyolult) megállapította, h o g y a házi szarvasmarha festett takarmányrészeket az etetéstől számított 7 —10 nap után is ürített. Megállapította t o v á b b á , hogy a jelzett takarmányrészek 10%-a a házi szarvasmarhánál 12 — 2 4 óra között ürül, 80%-a pedig 7 0 — 9 0 óra között jelenik meg. B A L C H módszerét C A S T L E házikccskével végzett vizsgálatainál t o v á b b fejlesztette. A C A S T L E által írt cikkben találjuk a retencionális faktort, tehát a már említett. Л-et. B A L C H grafikus görbéi összehasonlítások céljaira alkalmatlanok, és statisztikai analíziseket ezekkel végezni nem l e h e t e t t . Az R faktor a grafikon alakjáról, lefutásáról ad hű képet. Tulajdonképpen ez a faktor a következőképpen jön létre: az abszcisszára a kijött, jelzett t a k a r m á n y mennyiségét vesszük fel % - b a n , míg az ordinátára az időt, órában. Az abszcisszán a mennyiségek 5%-onként vannak felvéve. R faktor = az 5%-hoz tartozó idő -j- 10%k é n t a további megfelelő időpontok egészen 95%-ig. Ezeknek képezzük összegét, osztjuk tízzel, és így egy a görbe lefutására jellegzetes, ún. R számot kapunk. Házikecskénél ez a szám 38,0 A- 3,6. G I L L vizsgálatait először gímszarvasra, dámszarvasra és lámára terjeszt e t t e ki. A jelzést úgy végezte, h o g y zabpelyvát, ill. ebből meghatározott mennyiséget f e s t e t t brillantzöld festékkel, széna esetében bázikus fuchsinnal. E z t belekeverte a takarmányba. Minden egyes ürítés alkalmával meghatározott mennyiségű trágyát kivéve, kellőképpen macerálva, megállapította a f e s t e t t pelyvák s z á m á t . Ezt grafikusan ábrázolta, és kiszámította az R faktort. A z említett három állatra v o n a t k o z ó megállapításai kedvezőtlenek. Ugyanis D Ü K E S vizsgálataival egyező eredményre jutott, mely szerint kérődzőknél bizonyos takarmányrészek a g y o m o r b a n visszamaradhatnak, vagy mellette elmennek, így 6 — 21 napig is tarthat az ürítés. Gímszarvasnál megállapította, h o g y 18 és 24 óra között jelenik meg az első részecske, dámszarvasnál 18—23 óra között, lámánál pedig 22 % — 30 óra a kezdő időpont. A végső időpont tekintetében a gímszarvasoknál 11 napot, a lámánál 10 n a p o t , a dámszarvasnál 8 napot állapított meg. Megállapította továbbá, hogy az áthaladási idő függ a takarmány minőségétől. í g y t e h á t az áthaladási időnek szezonális jellege is van. Kérődzőknél is előfordul, h o g y olyan jól megrágja a jelzett takarmányt, hogy a t r á g y á b a n n e m lehet felfedezni. Megállapította, h o g y lédús, lágy t a k a r m á n y etetésekor az áthaladás sebessége — érthetően — rövidebb. Vizsgálatokat végzett u g y a n i l y e n módszerrel az indiai elefántra v o n a t k o z ó a n is. Vizsgálatai megegyeznek B E N E D I C T eredményeivel, tehát az ürítés kezdete 16 % — 2 5 % óra közt változik, a végső időszak 54, ill. 73 óra között mozog. Érdekes megjegyezni, hogy az utolsó ürítés és a b e v i t t mennyiség 9 5 % ának ürítése közt az eltelt idő n a g y o n hosszú. Átlagosan 18 óra. Az R faktor 28,77 — 35,12 k ö z t változik. Irodalmi összehasonlítás alapján í g y is megállapítható, hogy az elefánt emésztés szempontjából 1 / 3 —Yg-szer gyorsabban végzi a takarmányok földolgozását, mint a disznó v a g y a ló.

106

Eredmények Saját vizsgálataim kiterjedtek az igen hosszadalmas módszerek csökkentésére, egyszerűsítésére. B E N E D I C T eljárását próbáltam ki először tengerimalacokon. Változt a t á s t úgy eszközöltem, hogy n y l o n szál 3 m m nagyságú darabjait etettem a takarmánnyal. Megállapítottam, hogy annak ellenére, h o g y a nylon közismerten jó saválló anyag, a megrágási és emésztési ciklus f o l y t á n oly kis darabokra esett szét, hogy a trágyában nem lehetett fellelni. Carmin optimum nevű festékanyaggal beszórt takarmánnyal is próbálkoztam. Törzsoldatot készítve, a koloriméter egyik bürettájában a törzsoldatot, a másik bürettában a trágya vizes kivonatát, mely természetesen karminnal erősen színeződött, t e t t e m , így megállapítottam a koncentrációt. Igyekezt e m az eredeti mennyiséghez viszonyítva %-osan megadni a grafikonhoz szükséges abszcissza adatot. A carmin-festési eljárásra vonatkozóan, sajnos, megállapításaim kedvezőtlenek, mert a színezék rendkívül erős, t e h á t kis koncentrációban is élénk festést ad, a bélbolyhokba beül, és igen hosszan történik ürítése. Irreális eredményeket kaptam (még 12 nap múlva is volt ürülés). Nyulakkal a Tihanyi Biológiai K u t a t ó Intézet végzett hasonló vizsgálatokat, megállapításaik egyeztek az enyémmel. G I L L festett pelyvával v é g z e t t kísérleteit is reprodukáltam némi változtatással. Ebben a tekintetben elsősorban rágcsálók vizsgálatát t ű z t e m ki célul. Ezeket a vizsgálatokat összekapcsoltam azokkal, melyeket A N G H I végzett nyulakon kemény és puhafa fűrészporos etetésével. A N G H I megállapította, h o g y házinyulaknál a t a k a r m á n y b a kevert puhafa fűrészpor a napi ürülék mennyiségét egyenletessé, sőt közel állandóvá teszi. Keményfa fűrészpor esetében az ürülék napi mennyiségében n a g y hullámzások mutatkoznak. Ezeket a vizsgálatokat tarajos sülökön végeztem. K e m é n y f a fűrészport próbáltam ki. A fűrészport természetesen tartósan f e s t e t t e m . Ürülékben fűrészport felfedezni a festés ellenére, nem sikerült olyan formában, hogy az megbízható mennyiségi eredmények kiszámítására alapul szolgáljon. Viszont megállapítottam, hogy a napi ürülékmennyiség tarajos sülöknél fafűrészpor adagolása előtt ^ 0,5 dkg volt, adagolás után ez az ingadozás ^ 1,5 dkg-ra növekedett. Az eltérés alig 5%-os, az egész ürülékmennyiségre v o n a t k o z t a t v a . Ez magyarázható azzal, h o g y a tarajos sülök fogazata jóval fejlettebb és erősebb, mint a házinyulaké, így t e h á t az adagolt keményfa-forgácsot rendkívül apróra feldarabolják, felőrlik, ezért a fűrészpor közel sem v á l t ki olyan hatást, mint a házinyulaknál, és a festés ellenére sem fedezhető fel a székletben. Vizsgálataim eredményeként megállapítom, hogy a régebbi módszerek, melyek corpusculumokat — f e s t e t t v a g y negatív állapotban — etettek vadállatokkal, nem adnak megbízható adatokat, hosszadalmasak, esetleg mellékhatásokat válthatnak ki, melyek nem állnak arányban a k a p o t t eredménynyel. Véleményem szerint ezek a vizsgálatok legfeljebb 60%-os precizitást adhatnak. E z mélyrehatóbb következtetések elvégzésére a t é m á b a n kitűzött célok megvalósítása érdekében túlságosan alacsony. Ezen az alapon komolyabb változtatások a takarmányozásban nem vihetők végre. Rágcsálóknál semmiféle eredménnyel nem számolhatunk ilyen módszerű áthaladási sebesség-megállapításnál.

107

Tekintettel vadállataink nagy értékére, a beszerzés nehézségeire, a fenti módszerek fenntartás nélkül n e m ajánlhatók. K ü l ö n b ö z ő vegyi anyagok etetése, az áthaladás sebességének röntgenfelvétel ú t j á n történő megállapítása lehetőség hiányában nem került megvalósításra. U g y a n e z vonatkozik az esetleges izotópos jelzéses sebességmegállapításra is. Mindenesetre, a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy kétségtelenül biztos eredményeket csak izotópos vizsgálattal lehet végezni, mert az emésztés során a vegyi a n y a g o k , valamint a corpusculumok ú g y látszik nem ugyanazt az u t a t teszik meg az emésztőesatornában, mint a felhasználásra kerülő takarm á n y , ezért a megállapítás ezekkel a módszerekkel n a g y hibalehetőségeket rejt magában. IRODALOM

<

1. ANGHI, CS. G.: N y ú l t ^ n y é s z t é s . Mezőgazd. K i a d ó , 1963, p p . 188. — 2. BALCH, С. C.: F a c t o r s affecting t h e u t i l i z a t i o n of f o o d b y d a i r y cows. B r i t J . N u t r i t , 4, 1950, p. 361. — 3. BENEDICT, F . G.: T h e P h y s i o l o g y of t h e e l e p h a n t . W a s h i n g t o n , 1936. — 4. CASTLE, E . J . : T h e r a t e of passage of f o o d s t u f f s t h o r o u g h t h e a l i m e n t a r y t r a c t of t h e goat. Brit J . N u t r i t . , 10, 1956, p. 15. — 5. GILL, J . : S z y b k o s c p r z e c h o d z e n i a tresci p r z e z p r z e w o d p o k a r m o w y slonia i n d y j s k i e g o ( E l e p h a s m a x i m u s L.) u w a r u n k a c h ogrodu zoologicznego. A c t a Physiol. Polon., 1 1 , 1 9 6 0 , p. 2 7 7 .

DIE BESTIMMUNG DER DURCHGANGSGESCHWINDIGKEIT VON FUTTERMITTELN BEI WILDTIEREN Von J.

О RВ ÁN Y I

Die D u r c h g a n g s g e s c h w i n d i g k e i t v o n F u t t e r a r t e n w u r d e bei S ä u g e t i e r e n : Meerschweinc h e n u n d S t a c h e l s c h w e i n e n g e p r ü f t . Zu diesem Zwecke w u r d e m i t K a r m i n o p t i m u m FarltJs t o f f m a r k i e r t e s F u t t e r v e r f ü t t e r t u n d die F a r b s t o f f k o n z e n t r a t i o n i m E x k r e m e n t in A b h ä n g i g k e i t v o n der Zeit u n t e r s u c h t . Dasselbe Ziel w u r d e d u r c h B e i m i s c h u n g von b e m a l t e n N y l o n s t ü c k c h e n zum F u t t e r v e r f o l g t . E s w u r d e n a u c h farbige H a r t h o l z - S ä g e s p ä n e z u m F u t t e r g e m i s c h t u n d v e r f ü t t e r t . Bei kritischer B e u r t e i l u n g der v e r w e n d e t e n M e t h o d e n w u r d e festgestellt, dass B e s t i m m u n g e n b e t r e f f s d e r Geschwindigkeit des F u t t e r d u r c h g a n g s n u r m i t einer 6 0 — 7 0 % i g e r Sicherheit g e t r o f f e n w e r d e n k ö n n e n . Besonders bei N a g e t i e r e n sind die Methoden unbrauchbar. N a c h meiner A n s i c h t d ü r f t e n U n t e r s u c h u n g e n m i t I s o t o p - m a r k i e r t e n F u t t e r m i t t e l n z u m Erfolg f ü h r e n , b z w . k ö n n t e die D u r c h g a n g s g e s c h w i n d i g k e i t n u r d e r a r t auf verlässliehe W e i s e festgestellt w e r d e n . Mit k o n s e r v a t i v e n M e t h o d e n lassen sich keine R e s u l t a t e erzielen, a u f deren Grund in der F ü t t e r u n g V e r ä n d e r u n g e n v o r g e n o m m e n w e r d e n k ö n n t e n .

108

ADATOK A FEHÉR AMÚRHAL (CTENOPHARYNGODON IDELLA CUV. & VAL.) NÖVEKEDÉSÉHEZ ÉS TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ* írta: P É N Z E S

B E T H E N

és

T Ö L G

I S T V Á N

B u d a p e s t F ő v á r o s Állat- és N ö v é n y k e r t j e és O r s z á g o s H a l á s z a t i F e l ü g y e l ő s é g ,

Budapest)

A s i k e r e s s z o v j e t és r o m á n t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n 1 9 6 3 - b a n M a g y a r o r s z á g is b e k a p c s o l ó d o t t a K e l e t - Á z s i á b a n ő s h o n o s n ö v é n y e v ő h a l f a j o k b e t e l e p í t é s é b e [2]. 1 9 6 3 - b a n 54 0 0 0 , 1964-ben 700 000 és 1965-ben 1 530 000 d b i v a d é k o t i m p o r t á l t u n k . Az első s z á l l í t m á n y K í n á ból, a k é t u t ó b b i a S z o v j e t u n i ó b ó l é r k e z e t t . Az e l m ú l t h á r o m é v e r e d m é n y e i t t e k i n t v e m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y h a z á n k é g h a j l a t a — b e l e é r t v e az 1963/64. évi r e n d k í v ü l h i d e g t e l e t is — megfelel a h o n o s í t á s a l a t t levő h á r o m f a j n a k , a f e h é r a m ú r h a l n a k (Ctenopharyngodon idella CUV. & YAL.), a f e h é r s z é l e s h o m l o k ú h a l n a k (Ilypophthalmichthys molitrix C u v . & VAL.) és a p e t t y e s s z é l e s h o m l o k ú h a l n a k ( A r i s t i c h t h y s nobilis RICH.). S z á m í t a n i l e h e t a r r a , h o g y m i n d h á r o m f a j h a s z n o s k i e g é s z í t ő j e lesz ő s h o n o s h a l f a u n á n k n a k . A betelepítés során leginkább fehér a m ú r h a l a t i m p o r t á l t u n k , m e r t e f a j táplálkozik m a g a s a b b r e n d ű vízinövényekkel, elsősorban hínárfélékkel, azokkal, amelyek tógazdaságainknak a legtöbb gondot okozzák. A f e h é r a m ú r h a l e l ő n y e i az a l á b b i a k s z e r i n t f o g l a l h a t ó k össze: 1. A t ó g a z d a s á g o k , a h o l t á g a k , a t e r m é s z e t e s t a v a k k á r o s v í z i n ö v é n y z e t é t — a f o n a l a l g á t , a h í n á r f é l é k e t és a k ü l ö n b ö z ő k e m é n y s z á r ú n ö v é n y e k e t — i r t j a , így a h a s z o n h a l a k é l e t t e r é t n ö v e l i . 2. E g y e d d i g ki n e m h a s z n á l t s z e r v e s a n y a g t ö m e g b ő l h a l h ú s t állít elő, v a g y i s növeli a h a l h o z a m o t . 3. Á z elfogyasztott, m e g e m é s z t e t t nagy t ö m e g ű táplálék — a bélcsatornát elhagyva — jelentős zöldt r á g y á z á s t f e j t ki, n ö v e l i a víz s z e r v e s a n y a g f o r g a l m á t és ezzel p á r h u z a m o s a n a t e r m é s z e t e s h o z a m o t . 4. K i v é v e a f i a t a l p é l d á n y o k a t — 8—10 c m n a g y s á g i g — , n e m f o g y a s z t á l l a t i e r e d e t ű f e h é r j é k e t , így n e m t á p l á l é k k o n k u r r e n s e h a s z o n h a l a i n k n a k . 5. N ö v e k e d é s i g y o r s a s á g á v a l megelőzi m i n d e n m á s „ b é k é s " h a l u n k a t . A z e l ő n y ö k m e l l e t t m é g n e i n t i s z t á z o t t az a k é r d é s , h o g y a k ö z é p - e u r ó p a i h a l b e t e g s é gek m i l y e n m é r t é k b e n k á r o s í t j á k , ill. a z o k k a l s z e m b e n m e n n y i r e ellenálló [5].

Két tógazdaságban — a dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaságban és a paksi Vörös Csillag HTSz Biri-tavában — élő állomány növekedését vizsgáltuk. Egy-egy tenyészidőszak végén, a novemberi hónapban, válogatás nélkül mértük meg az egyes egyedek testméreteit és súlyát. Az egynyaras halaknál m m beosztású mérőléccel és g beosztású levélmérleggel, a kétnyarasoknál V Á M O S I féle mérőládával és függesztett, dkg beosztású halmérleggel állapítottuk meg az egyes testméreteket és súlyokat. A kapott adatokból számítottuk ki a biometriai értékeket az я-et (a sorozat értékeinek számtani átlaga), a + s értéket (a standard deviáció legjobb becslés szerinti értéke) és a v %-ot (a standard deviáció milyen %-ban viszonyul az a>hez, ill. annak hányad részét jelenti). A végeredményeket az 1. táblázat tünteti fel. Vizsgálatunk másik célja az volt, h o g y minden külső zavaró körülmény nélkül, akváriumi környezetben állapítsuk meg, melyek azok a vízinövények, a leggyakrabban és legnagyobb tömegben előfordulók közül, amelyek fo* E l ő a d t á k a szerzők az Állattani S z a k o s z t á l y 1966. január 7-én t a r t o t t 578. ü l é s é n .

109

gyasztására számítani lehet. Kizárólag minőségi és nem mennyiségi szempontból vizsgáltuk ezt a kérdést. A kísérletben 10 db 40—80 dkg súlyú, előzetesen már akváriumba szokt a t o t t , főtt kukoricával táplált kétnyaras fehér amúrhal szerepelt. Elhelyezésükre a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik 3000 1 űrtartalmú medencéje szolgált. Már az elővizsgálatok során megállapítottuk, h o g y a táplálékfelvétel szorosan összefügg a víz hőmérsékletével; éppen ezért, a kedvező é t v á g y előmozdítása érdekében 20—22 C" hőmérsékletű, előzetesen temperált vizet v e z e t t ü n k át a kísérleti akváriumon. Megfigyelésünk időtartama 1965. júniusától 1965. szeptember végéig tartott. Ezalatt a 10 db fehér amúrhal kizárólag friss, zöld vízinövényt kapott t a k a r m á n y k é n t ; kondíciójukat kitűnően megtartották. Rendszerint egyszerre csak egy n ö v é n y f a j t kaptak, de időről időre, vegyesen, több fajjal is megkínált u k halainkat. A takarmányozásra szánt n ö v é n y t csomóba kötöttük, majd e g y nehezékkel ellátva a medence fenekére süllyesztettük. Minden egyes etetés alkalmával összesen 200—200 g súlyú n ö v é n y t adtunk a 10 halnak. Az etetésre szánt n ö v é n y mindig természetes állapotban — szárral és levéllel e g y ü t t — került az állatokhoz. A négy hónapos időszak alatt mintegy 20 kg n ö v é n y t t a k a r m á n y o z t u n k fel, de ha a balak é t v á g y a szerint etetünk, akkor e mennyiségnél lényegesen t ö b b fogyott volna el (3). Egyes külföldi szerzők (1, 4) a fehér amúrhal táplálkozására vonatkozóan — néhány v í z i n ö v é n y tekintetében — végeztek u g y a n tógazdasági megfigyeléseket, de akváriumi, továbbá a nálunk őshonos vízinövényekkel kapcsolatos vizsgálatok nem ismeretesek a szakirodalomban. 1. táblázat.

A fehér a m ú r h a l m a g y a r o r s z á g i növekedésének a d a t a i

Származási hely Adatfelvétel i d ő p o n t j a

Dinnyés 1964. n o v e m b e r 12

Kor

T e l j e s hossz ( L t )

1964. n o v e m b e r 4

kétnyaras

kétnyaras

12

13

42 x cm i s cm

v%

x cm

Cin

„v 0 /

/о

x cm

cm

»%

11,9

0,9

7,5

33,1

1,8

5,6

50,5

1,5

2,9

Testhossz (L c )

9,8

0,7

7,3

28,7

1,8

6,4

44,3

1,5

3,4

Fejhossz (Lcap)

2,7

0,2

7,7

6,2

0,04

0,6

10,1

0,4

4,1

Testmagasság

2,3

0,2

9,5

6,8

0,4

6,7

10,4

0,3

2,9

Testszélesség

1,3

0,4

2,9

5,1

0,5

9,9

5,6

0,4

7,4.

S ú l y (dkg)

1,9

0,3

19,6

50,1

9,3

18,5

166,2

15,7

9,4

A háromnyaras példányok Pakson 300—450, Gödöllőn 200—300 dkg súlyúra növekedtek.

110

I-

Paks

1965. n o v e m b e r 8

egynyaras

Darabszám Biometriai értékek

Dinnyés

Dinnyésen

250 — 350,

2. táblázat.

F e h é r a m ú r h a l m á s o r s z á g o k b a n megfigyelt súlynövekedési értékei

I

A fehér amúrhal súly a (g) Vidék 1. nyár

Kína A m ú r folyó

2. nyár

3. nyár

30-100

200-250

1500-3000

5

150-260

200— 300 800-

Moszkva

15-

25

200-250

Turkménia

20-420

360-850

1940-3100

Románia

15-

200-850

800-1800

25

900

A táplálkozási vizsgálatban 22 vízi és 2 szárazföldi n ö v é n y f a j szerepelt. A 3. táblázat feltünteti az egyes n ö v é n y e k tudományos és magyar nevét, lelőhelyét, az étvágy mértékét, t o v á b b á az egyes megjegyzéseket. A + + + + jelű n ö v é n y t nagy étvággyal, 8 órán belül; a -)--{- + jelvít közepes étvággyal, 24 órán belül; a —|—[- jelűt gyenge é t v á g g y a l , 48 órán belül fogyasztották el; a -f- jelű n ö v é n y t — mérgező hatása miatt — 72 óra eltelte u t á n sem fogyasztották el. Az é t v á g y és a víz hőmérséklete közti összefüggésre az jellemző, h o g y 14 C° alatt egyáltalában nem táplálkoztak, 15-^16 C°-nál megindul a táplálék felvétele — de ekkor még csak a f i n o m a b b , puhább leveleket fogyasztják, 20 C° fölött robbanásszerűen emelkedik az ét vágy. A táplálék felvétele után néhány órával zöldszínű, pépes bélsarat ürítenek. A keményszárú növényeknél — pl. súlyom, vidrakeserűfű, nád stb. először a levélrészeket fogyasztják, s csak később eszik m e g a szárrészeket. Puhaszárú növények esetében — pl. süllőhínár, kanadai átokhínár stb. — a levelet és a szárat egyszerre kebelezik be. A hal az egyes növényi részeket erős szájszélével ragadja meg, majd egy hirtelen rántással tépi le, ezután a szájba került táplálék a garaton keresztül a garatfogakhoz jut, ahol megkezdődik a n ö v é n y felaprítása. Gyakran előfordul, hogy a letépett növényi részt a hal elengedi vagy kiköpi, ilyenkor a n ö v é n y a víz felszínére emelkedik, később azonban sor kerül annak elfogyasztására is. 3. táblázat. Sorszám

A fehér ainúrhallal e t e t e t t különböző n ö v é n y f a j o k , és a h a l a k étvágya

A növényfaj neve

Az étvágy nagysága

1.

Ceratophyllum demersum érdes tócsagaz

+ ++ +

2.

Chara spec, csiilárkamoszat

+ ++ +

3.

Cladophora spec, fonalas zöldmoszat

+ ++ +

Megjegyzés

111

f Sor-

A növényfaj neve

s/ám

4.

Elodea canadensis kanadai átokhínár

5.

Ilydrocharis békatutaj

6.

Iris pseudacorus mocsári nőszirom

7.

MyriophyUum spicatum füzéres süllőhínár

8.

Najas marina nagytüskés hínár

9.

Phragmites communis közönséges n á d

Az étvágy nagysága

Megjegyzés

morsus-ranae A k e m é n y szárrészeket fogyasztották

nem

+ ++ + + ++ + +++ > ++

A k e m é n y szárrészeket csak részben f o g y a s z t o t t á k

10.

Polygonum amphibium vidra k e s e r ű f ű

11.

Potamogeton crispus fodros békaszöllő

12.

Potamogeton lucens üveglevelű békaszöllő

13.

Potamogeton natans úszó békaszöllő

14.

Potamogeton pectinatus fésűs békaszöllő

+ ++ +

15.

Potamogeton perfoliatus hínáros békaszöllő

+

16.

Ranunculus trichophilus hínáros víziboglárka

17.

Schoenopleclus káka

18.

Sium

19.

Spyrogyra békanyál

20.

Trapa natans súlyom

21.

Typha anguslifolia keskenylevelű g y é k é n y

A k e m é n y szárt csak részben fogyasztották

22.

Typha latifolia gyékény

A k e m é n y szárt csak részben fogyasztották

23.

Lactuca sativa közönséges étkezési saláta

24.

Medicago lucerna

++ + + ++ + + ++ + +++

++ +

A behelyezett takarmánynak c s a k 20—30%-a f o g y o t t el

tabernamontani A k e m é n y szárt csak részben fogyasztották

latifoliurn spec,

sativa

+ ++-

A lelőhelyek az a l á b b i a k : 1. P a k s , Biri-tó; 2. Paks, Biri-tó; 3. B a l a t o n ; 4. B a l a t o n ; 5. Szarvas, t ó g a z d a s á g ; 6. B u d a p e s t , á l l a t k e r t i dísztó; 7. D i n n y é s , t ó g a z d a s á g ; 8. B u d a p e s t , Városligeti-tó; 9. B a l a t o n ; 10. D i n n y é s , t ó g a z d a s á g ; 11. Paks, Biri-tó; 12. Szarvas, t ó g a z d a s á g ;

112

13. Szarvas, t ó g a z d a s á g ; 14. Paks, Biri-tó; 15. B a l a t o n ; 16. Dinnyés, t ó g a z d a s á g ; 17. Dinnyés, t ó g a z d a s á g ; 18. Dinnyés, tógazdaság; 19. B u d a p e s t , á l l a t k e r t i dísztó; 20. B i h a r u g r a , t ó g a z d a ság; 21. B u d a p e s t , á l l a t k e r t i dísztó; 22. Dinnyés, t ó g a z d a s á g ; 23. B u d a p e s t , T S z k e r t é s z e t ; 24. B u d a p e s t , Állatkert.

IRODALOM 1. AVAULT, J . W . : P r e l i m i n a r y s t u d i e s w i t h grass c a r p for a q u a t i c w e e d control. P r o g . Fish C u l t u r i s t , 27, 1965, p . 207—209. — 2. PÉNZES. В . & TÖLG, I . : A f e h é r a m ú r h a l (Ctenop h a r y n g o d o n idella Cuv. & Val.) m a g y a r o r s z á g i betelepítése. Á l l a t t . K ö z l e m . , 5 1 , 1 9 6 4 , p. 103— 104. — 3. PÉNZES, В . & TÖLG, I . : A q u a r i s t i s c h e U n t e r s u c h u n g e n des P f l a n z e n v e r b r a u c h e s v o n G r a s k a r p f e n ( C t e n o p h a r y n g o d o n idella C u v . & Val.). Zeitschr. Fischerei, 4, 1966. — 4. PENTELOW, F . Т . K . & STOTT, В . : Grass c a r p f o r w e e d c o n t r o l . P r o g . Fish C u l t u r i s t , 27, 1965, p . 210. — 5. TÖLG, I . : I r á n y e l v e k a kelet-ázsiai n ö v é n y e v ő h a l a k m e g h o n o s í t á s á h o z . Hidrol. Közi., 1 , 1 9 6 6 , p. 4 1 — 4 7 .

B E I T R Ä G E ZUM W A C H S T U M U N D Z U R E R N Ä H R U N G V O N C T E N O P H A R Y N G O D O N I D E L L A CUV. E T V A L . Von B.

PÉNZES

und

[.

TÖLG

E s wird e r ö r t e r t , welche Mengen von ostasiatischen p f l a n z e n f r e s s e n d e n Fischen zwischen 1963 u n d 1965 in U n g a r n angesiedelt w o r d e n sind. E s wird f e s t g e s t e l l t , dass die bisherigen E r f a h r u n g e n der A k k l i m a t i s a t i o n g ü n s t i g sind. I m Verlaufe d e r U n t e r s u c h u n g e n w u r d e das W a c h s t u m u n d die E r n ä h r u n g von Ctenopharyngodon idella C u v . e t VAL. in U n g a r n a n a l y s i e r t ( T a b . 1 u n d 3). N a c h den g e w o n n e n e n A n g a b e n ü b e r t r i f f t die g e n a n n t e F i s c h a r t die W e r t e u n d das W a c h s t u m s ä m t l i c h e r einheimischer „ f r i e d l i c h e r " F i s c h e . E s w u r d e f e r n e r festgestellt, dass der Fisch die ü b e r w i e g e n d e Mehrzahl der in grossen Massen v o r k o m m e n d e n W a s s e r p f l a n z e n v e r z e h r t u n d d a h e r a u s einer bisher unausgeniitzen Masse v o n o r g a n i s c h e m Stoff Eiweiss, zu menschlicher E r n ä h r u n g geeignetes Fischfleisch p r o d u z i e r t .

8 Állattani Közleményük

113

I. TÁBLA

Fenn: K é t n y a r a s fehér a m ú r h a l ; a t e r j e d e l m e s és puha t a p i n t á s ú h a s t á j is jelzi, hogy ballasztd ú s , növényi e r e d e t ű t á p l á l é k o n él. Lenn: Az üveglevelű békaszöllőt különösen szívesen f o g y a s z t j a a fehér a m ú r h a l

II.

TÁBLA

A h á r o m n y a r a s fehér a m ú r l i a l g a r a t c s o n t j a a g a r a t f o g a k k a l ; fenn: (PÉNZES

B.

é s TÖEG

I.

felvételei)

elölről, lenn:

hátulról.

A RÁKOK (CRUSTACEA) EMÉSZTŐRENDSZERÉNEK FEHÉRJEBONTÓ ENZIMEIRŐL* '

írta: P O N Y I

(Magyar Tudományos Akadémia

J E N Ő

Biológiai K u t a t ó i n t é z e t e ,

Tihany)

A g e r i n c t e l e n á l l a t o k t ö b b s é g é n e k f e h é r j e e m é s z t ő f e r m e n t j e i r ő l , az ú j a b b m u n k á k t a n ú s á g a s z e r i n t is (BUDDENBROCK, 1956; MANSOUR-BEK, 1954; VONK, 1960, 1964), k e v e s e t t u d u n k . A r á k o k k a l k a p c s o l a t o s a d a t o k — m e l y e k k e v é s k i v é t e l l e l az a r á n y l a g n a g y t e r m e t ű D e c a p o d á k r a v o n a t k o z n a k — t ö b b n y i r e régiek, vizsgálati módszereik n e m eléggé pontosak. Ebből következik, hogy a mai napig sem tisztázott kérdés a rákok endopeptidáz a k t i v i t á s á n a k p H - o p t i m u m a . A m e g l e v ő a d a t o k u g y a n a z o n f a j e s e t é b e n is e l l e n t m o n d ó a k , m e l y n e k o k a v a l ó s z í n ű e n a m e g n e m felelő m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á b ó l , a k ü l ö n b ö z ő m ó d o n előállított vizsgálati anyag használatából stb. a d ó d o t t . Míg az A i n p h i p o d á k f e h é r j e e m é s z t é s é r ő l k é t szerző t e s z e m l í t é s t (AGRAWAL, 1 9 6 3 ; DECKWITZ, 1957), a d d i g az Asellus ( I s o p o d a ) és Limnomysis (Mysidacea) viszonyairól a d a t a i n k s e m v o l t a k . A v i z s g á l a t o k k e v é s s z á m á n a k v a l ó s z í n ű l e g az az o k a , h o g y az e m l í t e t t á l l a t o k s z e r v e i k i c s i n y e k , a v i z s g á l a t i a n y a g o t igen n e h é z i z o l á l n i . Mivel t ú l n y o m ó t ö b b s é g ü k o x i g é n i g é n y e s vízi s z e r v e z e t , sok e s e t b e n g o n d o t j e l e n t a t e n y é s z t é s ü k , d e a t a r t á s u k is. M u n k á n k elsődleges c é l k i t ű z é s e : k o r s z e r ű , m e g b í z h a t ó m ó d s z e r a l k a l m a z á s á v a l összehasonlítani a h a z á n k b a n található néhány fontosabb Malacostraca faj pndopeptidáz aktivitásának pH-függését.

Anyag és módszer A vizsgált

fajok

Vizsgálatainkat (1964. VI — I X . ) a Limnomysis benedeni CZERN. (Mysidacea), Dicerogammarus haematobaphes balatonicus PONYI (Amphipoda), Gammarus (Rivulogammarus) roeseli var. triacanthus SCHÄFERNA (Amphipoda), Asellus aquaticus L . (isopoda) és Astacus leptodactylus ESCIISCHOLTZ (Decapoda) fajokkal végeztük. A Limnomysis-1 a Balaton hinárosaiból, a Dicerogammarus-1 a tó hullámverte köves partjairól, a Gammarus-1 és az Asellus-1 a t ó b a ömlő patakból (Aszófői-patak) gyűjtöttük. Az Astacus-1 a balatoni halászoktól szereztük be. A b e g y ű j t ö t t állatokat — a vizsgálatokat megelőzően legalább két héten keresztül — átfolyós rendszerű nagy akváriumokban tartottuk. A vízellátást az intézet Balaton-víz tartálya szolgáltatta, melynek hőmérséklete a vizsgálatok folyamán 20 — 24 C° között ingadozott. A Limnomysis tartását kielégítően nem tudtuk megoldani, így — a fentiektől eltérően — a gyűjtés után 3 — 4 órával vizsgáltuk. Kísérleteinkhez ivarérett példányokat használtunk és figyelmen kívül hagytuk a nemek közötti esetleges különbségeket. * E l ő a d t a a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y

8*

1965. február 5-én t a r t o t t 570. ülésen.

115

A béltraktus

kipreparálása

és a fermentextraktum

nyerése

A Limnomysis-1 binokuláris mikroszkóp alatt, 20-szoros nagyítás mellett boncoltuk (testbossz: 9 —10 mm). Az oldalára fektetett állat carapaxát bonctűvel, a hátulsó szegély közelében dorzálisan átszúrva, a fej felé húztuk, miáltal a hepatopankreász csövecskék (5 pár) és a középbél könnyen feltárul. A gyomor előtt és a középbél után e l v á g v a , a „szervecske" és a bél pipettával néhány csepp deszt. vízzel k ö n n y e n a homogenizátor edénykéjébe vihető. Szériánként 45 — 60 db hepatopankreászt (-)- középbél) használtunk fel, a homogcnizálást (4 perc) 4 ml össztérfogatú deszt. vízben végeztük. Az Amphipodáknál (testhossz: 13 — 21 mm) az állat fejtáját a rágógyomornál l e v á g t u k , majd a potroh 3 utolsó szelvényének óvatos leszakításáv a l — ahol már csak a rövid, v é k o n y kitinkutikulával bélelt végbél fut — a egész béltraktust (középbél -f- 2 pár hepatopankreász csövecske) teljes épségben és sértetlenül kihúztuk. A béltraktusból kétféle módon készítettük a vizsgálati anyagot: a) sorozatonként 10—10 db állat béltraktusát 10 ml deszt. vízben homogenizáltuk és centrifugálás után felhasználtuk; b) szériánként 20 db egyedből származó béltraktust 10 ml deszt. vízben ollóval feldaraboltuk és centrifugáltuk. 4 Az Asellus-nál (testhossz: 9 —12 m m ) az előzők szerint jártunk el. A fejtáj levágása u t á n a pleotelson (az állat t e s t v é g é n levő lemezszerű képlet) óvatos leszakításával kihúzható a 2 pár hepatopankreász és középbél. Szériánként 20 — 30 db p é l d á n y t használtunk fel (5 ml deszt. vízben, 4 percig homogenizálva). Az Astacus boncolását az ismert módon végeztük. Előzőleg a gyomornedv e t hajlított ü v e g c s ő segítségével kinyertük (VONK, 1960) és 150 — 250-szeres deszt. vizes hígításban vizsgáltuk. A hepatopankreászból kétféle módon készít e t t ü n k vizes k i v o n a t o t : a) az egyik oldallebenyt 2,5 ml deszt. vízben 8 percig homogenizáltuk, centrifugáltuk és 8-szoros hígításban vizsgáltuk; b) a másik esetben ugyancsak az egyik oldallebenyt 5 ml deszt. vízben ollóval durván összevágtuk, majd centrifugálás u t á n 2-szeres hígításban használtuk. A kipreparált szervecskéket azonnal jég közé ill. jégszekrénybe helyezt ü k — a centrifugálási időt kivéve — felhasználásukig ott tartottuk (max. 90 perc). Az a n y a g o t minden esetben a PoTTER-féle homogenizálóval dörzsölt ü k szét. A centrifugálást 15 percig, 4 000 r.p.m. mellett végeztük.

Vizes extraktum

aktivitásának

meghatározása

hemoglobinnal

A módszert A N S O N (1939) n y o m á n alkalmaztuk. Lényege: az emésztetlen hemoglobin eltávolítása után az oldaltba ment hasadási termékeket spektrofotometriásán 280 m^-nál mérjük. Szubsztrátként, ANSON szerint, ureával denaturált marhavért használt u n k . A szükséges p H - t (3,0 és 9,5 között) N HCl és N Na OH ill. megfelelő deszt. víz hozzáadásával állítottuk be, melyet BECKMAN-típusú pH-mérővel ellenőriztünk. A kísérleti sorozatokon belül, minden egyes vizsgált p H - n 3 mintát (emelkedő mennyiségű vizes e x t r a k t u m alkalmazása mellett: 0,05; 0,10; 0,15 ml) és ennek megfelelően 3 kontrollt készítettünk. Reakcióelegy: 2,5 ml hemoglobin, 0,05 — 0,15 ml e x t r a k t u m , víz ad 2,65 ml.

116

I n k u b á l á s : 37 C°-on 10 percig. K i c s a p á s : 5,0 ml 10%-os triklórecetsav val. 1 óra állás után centrifugáltuk (4 0 0 0 r.p.m., idő: 15 perc), a l e ö n t ö t t f o lyadék optikai denzitását B E C K M A N spektrofotométerrel 280 m/T-nál mértük, és l e v o n t u k a megfelelő kontroll e x t i n k c i ó j á t . Az aktivitást 0,17 — 0,3 ml e x t r a k t u m által előidézett extinkció k ü l ö n b s é g é b e n ( Д E, g ű ) t ü n t e t j ü k fel.

Kísérleti eredmények Vizsgálataink során különböző n a g y s á g r e n d ű szervezetekkel dolgoztunk, ezért s z á m o s előkísérletet v é g e z t ü n k arra v o n a t k o z ó a n , h o g y a reakció idejét ill. az állatok s z á m á t 1 — 1 kísérleti s o r o z a t b a n úgy határozzuk m e g , h o g y megfelelő összehasonlítási alapot, lehetőleg azonos Д E 2 8 0 -t nyerjünk. F i g y e l e m b e v e t t ü k azt is, h o g y az enzimoldat kiindulási koncentrációját úgy válasszuk m e g , h o g y azt n ö v e k v ő m e n n y i s é g b e n a l k a l m a z v a (0,05; 0,10; 0,15 ml) az e x t i n k c i ó növekedése lineáris összefüggést e r e d m é n y e z z e n . A fenti két s z e m p o n t o t figyelembe v é v e , az o p t i m u m o k n á l mért Д E 2 8 0 -k 0,100 — 0,150 értékek közé estek. Az Astacus leptodactylus h o m o g e n i z á l t hepatopankreásza, a hepatopankreász-nedv, v a l a m i n t a g y o m o r n e d v p H - o p t i m u m á t egyaránt 5,2-nél találtuk (1. ábra). A görbék lefutásában a z o n b a n észrevehető különbségek v a n n a k . A g y o m o r n e d v , v a l a m i n t a homogenizált hepatopankreász görbéi 6 pH-nál л г'0'

a L

280

0,15

0,10

0,05

3

5

5

6

7

в

9

pH

l. ábra. Astacus leptodactylus endopeptidáz uklivitásának pH-függése. О = homogenizált h e p a t o p a n k r e á s z , Д = h e p a t o p a n k r e á s z n e d v , ф = g y o m o r n e d v . (Az é r t é k e k a vizes e x t r a k t u m o k , ill. a h í g í t o t t g y o m o r n e d v 0,2 ml-ére v o n a t k o z n a k )

117

megtörnek. Arra gondolhatunk, h o g y itt még egy endopeptidáz fordulhat elő, melynek o p t i m u m á t az alkalmazott módszerrel nem sikerült kimérnünk. A kistermetű rákokról szóló eredményeink ismertetése előtt szükséges megemlítenünk, h o g y az állatok gyomra és a benne l e v ő gyomornedv, valamint .r'O'

ŰC

280

0,10

0,05

2. ábra. Dicerogammarus haematobaphes balatonicus endopeptidáz aktivitásának pH-függése. О = h e p a t o p a n k r e á s z h o m o g e n i z á t u m , ф = h e p a t o p a n k r e á s z n e d v . (Az é r t é k e k a vizes e x t r a k t u m o k 0,2 ml-ére v o n a t k o z n a k ) Л FW'

280

0,10

0.05

3. ábra. Gammarus (Rivulogammarus) roeseli var. triacanthus endopeptidáz aktivitásának pH-függése. О = hepatopankreász homogenizátum, ф = hepatopankreász nedv

118

a középbél, az aránylag nagy hepatopankreász-csövekhez (2 — 5 pár) és a benne l e v ő nedvhez képest elenyészően kicsiny. í g y az állatokhói származó extrakt u m o t lényegében a hepatopankreász-csövek és azok tartalma adja. Továbbiakban, ilyen megfontolás alapján beszélünk homogenizált hepatopankreászról és hepatopankreász nedvről. A két Amphipoda faj p H - o p t i m u m a egyaránt 6 , 6 — 7 , 1 értékekkel jelölhető meg (2 — 3. ábra). Ellentétben az ^dsíacus-szal, a homogenizált hepatopankreász és a hepatopankreász n e d v aktivitási görbéinek lefutásában nem találtunk különbséget. Érdemes t o v á b b á megemlíteni azt is, hogy a két faj táplálékfelvétele és a felvett táplálék összetétele szempontjából különbözik egymástól ( P O N Y I , 1 9 6 1 ) . A Oicerogammarus haematobaphes balatonicus elsősorban „szűrő" szervezet, és a vízben lebegő detritusszal táplálkozik (apró n ö v é n y i törmelék), a másik, Gammarus (R.) roeseli, „ragadozó" állat, a nagyobb növényi törmelékek rágása mellett, jelentős mennyiségben fogyaszt állati eredetű táplálékot is. Ezek a táplálkozásbiológiai különbségek azonban az endopeptidáz aktivitás görbék lefutásában nem mutatkoznak. Az Amphipoda-béltraktus natív p H viszonyainak megismerése céljából, tájékozódó jellegű vizsgálatokat végeztünk B I R K és munkatársai ( 1 9 6 2 ) módszere szerint. Fajonként 30 — 30 db állatból készített preparátum pH-ját 6,6 — 6,8-nak találtuk. Ez az érték egybeesik a fentebb említett endopeptidáz pH-optimummal. Az Asellus-nál és a Limnomysis-nél, ahol technikai nehézségek miatt csak a homogenizált hepatopankreászt vizsgáltuk, az o p t i m u m o t 5,5 — 6,0 ill. 7,3 — 7,5 pH-nál mutattuk ki (4. ábra). л с '0' 260

0,10

0.05

4. ábra. ф : Asellus aqualicus és О = Limnomysis benedei e n d o p e p t i d á z a k t i v i t á s á n a k p H - f ü g g é s e a h o m o g e n i z á l t h e p a t o p a n k r e á s z r a v o n a t k o z ó a n . (Az é r t é k e k a vizes e x t r a k t u m 0,2, ill. 0 , 3 ml-ére v o n a t k o z n a k )

119

Az eredmények értékelése A fajok endopeptidáz aktivitásának p H - o p t i m u m a i t összehasonlítva, n e m a várakozásnak megfelelő képet kapjuk. A felsőrendű rákokról (Malacostraca) alkotott korábbi ismereteink alapján két lehetséges összefüggést várhatnánk: a) hasonló táplálkozási móddal és megegyező táplálékkal élő

3

0

5

6

7

8

S

pH

5. ábra. A v i z s g á l t f a j o k e n d o p e p t i d á z a k t i v i t á s á n a k ö s s z e h a s o n l í t á s a a p H - f ü g g é s é b e n . Д = Astacus, Jk. — Asellus, О = Dicerogammarus, ф Rivulogammarus. X = Limnomysis. ( A z összes g ö r b é k a h o m o g e n i z á l t h e p a t o p a n k r e á s z r a , а Д Е 2 8 0 é r t é k e k — a f a j o k e l ő b b i s o r r e n d j é n e k m e g f e l e l ő e n — a vizes e x t r a k t u m o k 0,22; 0,17; 0 , 2 3 ; 0,22; 0,18 ml-ére v o n a t koznak)

állatok proteolitikus aktivitása megegyező lesz (azonos p H - o p t i m u m o t kapunk); b) a Malacostracák proteolitikus aktivitásainak optimumai — természetesen azonos módszer és szubsztrát esetén — megegyeznek, mivel az emésztő fermenteket képező szerv (hepatopankreász, v a g y ventrális cökumok) hisztológiai képe azonosnak látszik, legalábbis az Astacus, Amphipoda és Isopoda esetében ( P O N Y I , 1960). Jelen eredményeink ellenben azt mutatják, hogy az azonos táplálkozási móddal és táplálékkal élő állatok endopeptidáz aktivitásának pHcfüggése különböző. U g y a n a k k o r a filogenetikailag közelálló, de táplálkozás vonatkozásában eltérő két Amphipoda fajé teljesen megegyezik (5. ábra, I. táblázat). Feltételezhető, hogy a filogenetikailag közelálló rákfajoknál az endopeptidáz viszonyok tekintetében nagyobbfokú lesz a megegyezés, mint az életmód és táplálkozási feltételek szempontjából m e g e g y e z ő állatoknál. Az utóbbi feltételezéseket úgy látszik D E G K W I T Z ( 1 9 5 7 ) munkája is alátámasztja. A rákfajok különböző p H - o p t i m u m a i láttán, megemlíthető az az ellenvetés, hogy a különböző értékek az eltérő környezeti hatásokból adódhatnak.

120

Ezért az állatokat felhasználásuk előtt lehetőleg azonos feltételek mellett tart o t t u k (1. módszertani részt). A Limnomysis esetében, amelyet nem tudtunk laboratóriumban tartani, tehát valószínűbb volt a környezeti tényezők nag y o b b ingadozása, megfigyeltük, hogy ugyanazon kiindulási anyagra vonatkozóan (azonos, egy populációból származó állatok homogenizált hepatopankreásza) az egyes sorozatok között csak mennyiségi különbségeket (дЕ., 8 п ) találtunk, az optimum állandó maradt. Ugyanez mondható el a laboratóriumban tartott állatok éhezési időtartamával kapcsolatban is. 1. táblázat. A vizsgált r á k f a j o k e n d o p e p t i d á z p H - o p t i m u m á n a k , v a l a m i n t a táplálkozás m ó d j á n a k és t á p l á l é k á n a k összehasonlítása Räkesoport (ordo)

Faj

Astacus

leptodaetylus

Asellus

aquaticus

Gammarus acanthus

(R.)

ESCHSCHOLTZ

L.

roeseli var. tri-

Endopeptidáz pH-optimum

Decapoda

5,2

Táplálkozási mód

ragadozó tépő-rágó

hús- és dögevő

Isopoda

5,5-6,0

rágó

n ö v é n y és részben hús

Amphipoda

6,6-7,1

rágó

n ö v é n y és részben hús

Amphipoda

6,6-7,1

szSrő

n ö v é n y i törmelék, alga

Mysidacea

7,3-7,5

szűrő

SCHÄFERNA

Dicerogammarus

haematobaphes

balalonicus

PONYI

Limnomysis

benedeni

CZERN.

Táplálék

T

n ö v é n y i törmelék

E helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki dr. SZABOLCSI GERTRUDnak, valamin! dr. BiszKU ÉvÁnak (MTA Biokémiai Intézet), akik munkánkhoz mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban egyaránt messzemenő segítséget és támogatást adtak.

IRODALOM 1. AGRAWAL, V. P . : S t u d i e s on t h e physiology of digestion in C o r o p h i u m v o l u t a t o r . .1. M a r . Biol. Ass. U. K., 43, 1963, p. 125—128. — 2. ANSON. M. L.: T h e e s t i m a t i o n of p e p s i n , t r y p s i n , p a p i n , a n d c a t h e p s i n w i t h h e m o g l o b i n . J . Gen. Physiol., 22, 1939, p. 79—89. — 3. B I R K , Y . , IIARPAZ, I . , ISHAAYA, I . & B O N D I , A . : S t u d i e s o n t h e p r o t e o l y t i c a c t i v i t y o f t h e b e e t l e s

T e n e b r i o a n d T r i b o l i u m . J . Ins. Physiol., 8, 1962, p. 417—429. — 4. VON BUDDENBROCK, W . : Vergleichende Physiologie, 3. E r n ä h r u n g . W a s s e r h a u s h a l t u n d M i n e r a l h a u s h a l t der Tiere. Basel u n d S t u t t g a r t , 1956, p p . 677. — 5. DEGKWITZ, E . : E i n Beitrag z u r N a t u r der proteolyt i s c h e n V e r d a u u n g s f e r m e n t e bei v e r s c h i e d e n e n C r u s t a c e e n - A r t e n . Veröff. I n s t . Meeresforsch. B r e m e r h a v e n , 5, 1957, p. 1—13. — 6. MANSOUR—ВЕК, J . J . : T h e digestive e n z y m e s in I n v e r t e b r a t a a n d P r o t o c h o r d a t a . I n : BACKMAN, G. & a b . : T a b u l a e Biologicae. G r a v e n h a g e , 21, 1954, p. 75—382. — 7. PONYI, J . E . : Táplálkozásbiológiai, ökológiai és r e n d s z e r t a n i vizsgálatok n é h á n y h a z a i A m p h i p o d á n (Crustacea). K a n d i d á t u s i értekezés, 1960. — 8. PONYI, J. E . : Ü b e r die E r n ä h r u n g einiger A m p h i p o d e n (Crustacea) in U n g a r n . A n n á l . Biol. T i h a n y , 28, 1 9 6 1 , p . 1 1 7 — 1 2 3 . — V O N K , H . J . : D i g e s t i o n a n d m e t a b o l i s m . I n : W A T E R M A N , E . & TAI.BOT,

H . : T h e physiology of C r u s t a c e a . N e w Y o r k a n d L o n d o n , 1, 1960, p. 291 — 316. — 10. VONK, H . J.: C o m p a r a t i v e b i o c h e m i s t r y of d i g e s t i v e m e c h a n i s m s . I n : FLORKIN, M. & MASON, H. S.: C o m p a r a t i v e b i o c h e m i s t r y . New Y o r k a n d L o n d o n , 6, 1964, p. 347—401.

121

ÜBER DIE EIWEISSZERSETZENDEN ENZYME D E S VERDAUUNGSSYSTEMS D E R K R E B S E (CRUSTACEA) Von J.

P О N Y I

Die p H - A b h ä n g i g k e i t d e r E n d o p e p t i d a s e - A k t i v i t ä t einiger gewöhnlicherer einheimischer K r e b s e w u r d e m i t der M e t h o d e v o n ANSON (1939) g e p r ü f t . D a s p H - O p t i m u m des h o m o g e n i s i e r t e n H e p a t o p a n k r e a s v o n Astacus leptodactylus ESCHSCHOLTZ. des H e p a t o p a n k r e a s - S a f t e s sowie des M a g e n s a f t e s w u r d e gleicherweise mit 5,2 festgestellt ( A b b . 1). Die K u r v e n des M a g e n s a f t e s sowie des h o m o g e n i s i e r t e n H e p a t o p a n k r e a s zeigen bei p H 6 einen K n i c k . E s ist a n z u n e h m e n , dass h i e r noch eine E n d o p e p t i d a s e v o r k o m m e n m a g . B e t r e f f s d e r H e p a t o p a n k r e a s - R ö h r c h e n d e r beiden A m p h i p o d a - A r t e n (Dicerogammarus haematobaphes balatonicus PONYI, Gammarus (Rivulogammarus) roeseli v a r . triacanthus SCHÄFERNA) k a n n d a s p H - O p t i m u m gleichermassen m i t d e m W e r t e v o n 6,6 bis 7,1 bezeichnet w e r d e n (Abb. 2—3). I m G e g e n s a t z zu A s t a c u s k o n n t e i m Ablauf der A k t i v i t ä t s k u r v e n des h o m o g e n i s i e r t e n H e p a t o p a n k r e a s u n d der H e p a t o p a n k r e a s - S a f t e s kein U n t e r schied w a h g e n o m m e n w e r d e n . Bei Asellus aquaticus L. u n d Limnomysis benedeni CZERN., wo infolge t e c h n i s c h e r S c h w i e r i g k e i t e n n u r das h o m o g e n i s i e r t e H e p a t o p a n k r e a s g e p r ü f t wurde, k o n n t e d a s O p t i m u m bei p H 5,5—6,0 bzw. 7,3—7,5 n a c h g e w i e s e n w e r d e n ( A b b . 4). Die v o r l i e g e n d e n R e s u l t a t e e r b r i n g e n d e n Beweis d a f ü r , d a s s die p H - A n h ä n g i g k e i t der E n d o p e p t i d a s e - A k t i v i t ä t der Tiere v o n gleicher E r n ä h r u n g s w e i s e u n d E r n ä h r u n g verschieden ist. Gleichzeitig ist sie bei d e n p h y l o g e n e t i s c h einander n a h e l i e g e n d e n a b e r bezüglich der E r n ä h r u n g a b w e i c h e n d e n beiden A m p h i p o d e n - A r t e n v o l l s t ä n d i g ü b e r e i n s t i m m e n d ( A b b . 5 u n d T a b . 1).

122

ADATOK A SZÁRCSA (FULICA ATRA L.) PARAZITA FÉREGFAUNÁJÁHOZ* írta: S E Y

OTTÓ

(Tanárképző Főiskola,

Pécs)

A s z á r c s a ( F u l i c a alra L . ) á l l ó v i z e i n k e g y i k l e g k ö z ö n s é g e s e b b m a d a r a . H a z á n k o n k í v ü l E u r ó p á b a n , Á z s i á b a n és É s z a k - A f r i k á b a n á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t . N a g y f ö l d r a j z i és b a z a i e l ő f o r d u l á s a f e l v e t i a z t a k é r d é s t , h o g y a szárcsa m i l y e n m é r t é k b e n t e r j e s z t ő j e a z o k n a k a férgeknek, amelyek a tenyésztett víziszárnyasaink között a különböző helminthózisok okozójak é n t i s m e r e t e s e k . D o l g o z a t o m elsődleges célja m e g á l l a p í t a n i , m e l y e k a s z á r c s a és e g y é b v í z i s z á r n y a s a i n k közös f é r g e i , v a l a m i n t a s z á r c s a f é r e g f a u n á j a ö s s z e t é t e l é n e k m e g i s m e r é s e . A vizsgálati anyagot a D u n á n t ú l három megyéjében ( B a r a n y a , B ; Győr-Sopron, Gy-S; S o m o g y , S) g y ű j t ö t t e m , a z 1962 t a v a s z á t ó l 1965 őszéig t e r j e d ő i d ő s z a k b a n . E z a l a t t 52 p é l d á n y t ( 3 8 i v a r é r e t l e n és 14 i v a r é r e t t ) v i z s g á l t a m m e g . A f é r g e k e t a s z o k á s o s m ó d o n f i x á l t a m és k é s z í t e t t e m b e l ő l ü k p r e p a r á t u m o t . A szárcsa parazita férgeire vonatkozóan meglehetősen nagy számú irodalmi a d a t t a l t a l á l k o z h a t u n k . Az i r o d a l m i j e g y z é k b e n felsorolt d o l g o z a t o k v a g y k i z á r ó l a g [1, 16, 22, 28, 3 0 ] , v a g y e g y é b v í z i m a d a r a k f é r g e i n e k t á r g y a l á s á v a l e g y ü t t a s z á r c s á r a v o n a t k o z ó a n is t a r t a l m a z nak a d a t o k a t . H a z á n k b a n b e h a t ó a n még n e m t a n u l m á n y o z t á k a szárcsa p a r a z i t a féregfaunáját.

Trematoda E c h i n o s t o i n a t i d a e

Echinostoma

sarcinum

DIETZ,

1909

DIETZ, 1909

A szárcsa specifikus és hazánkban gyakori élősködője. A féreg morfológiai bélyegei közül a feji galléron levő tövisek s z á m á b a n eltérés tapasztalható. B A S K I R O V A ( S K R J A B I N , 1953, Т . X I I . ) a t ö v i s e k s z á m á t 4 7 - n e k tünteti fel. M A C K Ó (1956) a t ö v i s e k számát 4 7 — 4 9 - n e k találta. A g y ű j t e m é n y e m b e n levő példányok töviseinek száma szintén variál 4 6 — 4 9 k ö z ö t t . Valószínű, h o g y ennél a fajnál a tövisek s z á m a nem állandó érték. Az e g y é b szervek közül főleg a két here m u t a t nagy ingadozást méretben (1,4 —1,9 m m ) és f o r m á b a n (oválistól a dugóhúzó formáig). Lokalizáció: vékonybél. E l t e r j e d é s : K ö z é p - E u r ó p a , L e n g y e l o r s z á g , M a g y a r o r s z á g (Gy-S, I n t e n z i t á s : 1 — 8.

Opisthorchidae Metorchis

xanthosomus

BRAUN, (CREPLIN,

S).

1909 1846)

A szárcsában r i t k á b b a n előforduló férgek közé tartozik. Tipikus élősködője A kacsa-félék e p e h ó l y a g j á n a k . A szárcsából először G I N E T Z I N S K A J A *Előadtáka

szerzők

az Állattani Szakosztály 1966.

január

7-én

t a r t o t t 578. ülésén.

123

(1952) írta le. Gyűjtésem során egy esetben került elő egy fiatal szárcsából. Lokalizáció: epehólyag. Elterjedés: Anglia, Franciaország, Lengyelország, Szovjetunió, Magyarország I n t e n z i t á s : 6.

Metorchis

intermedius

HEINEMANN,

(Gy-S).

1937

Az előző fajhoz hasonlóan ritka élősködője a szárcsának. Csak egy esetben fordul elő, fiatal szárcsában. H E I N E M A N N 1937-ben írta le a házi kacsából. A szárcsából V O J T E K — V O J T K O V A (1961) említi. Lokalizáció: epehólyag. Elterjedés: Németország, Csehszlovákia, Szovjetunió, Magyarország I n t e n z i t á s : 7.

Plagiorchidae Prosthogonimus

ovatus

LÜHE,

(B).

1901

(RUDOLPHI,

1803)

Közönséges és szinte az egész Földön elterjedt féreg. Vadonélő madarak és a házi szárnyasok között általánosan előforduló faj. P Á N I N ( 1 9 5 7 ) kimutatása szerint 84 különböző madárfajban fordul elő. A szárcsában közepes fertőzöttséget lehetett megállapítani. A fiatal egyedek fertőzöttsége nagyobb volt, mint az idősebbeké. Lokalizáció: Bursa Fabricii. Elterjedés: I n d i a , Afrika, U S A , Brazília, Anglia, D á n i a , Franciaország, S v á j c , N é m e t ország, Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Szovjetunió, M a g y a r o r s z á g (B, Gy-S, S). I n t e n z i t á s : 1 — 52.

124

Lecthodendriidae Leyogonimus

polyoon

ODHNER,

(BRAUN,

1911

1902)

Tipikus élősködője a szárcsa tápcsatornájának. B R A U N 1 9 0 2 - b e n írta le a vízityúkból Distomum polyoon néven. G I N E T Z I N S K A J A ( 1 9 4 7 ) a Lecithodendriidae családba sorolta, és egy új génust (Leyogonimus) állított fel számára. A gyűjtésem során egy esetben fordult elő. Lokalizáció: vékonybél. Elterjedés: Németország, Franciaország, Szovjetunió, Magyarország I n t e n z i t á s : 14.

Psilostomatidae Psilotrema

oligoon

(LINSTOW,

ODHNER,

1913.

ODHNER,

1887)

(Gy-S).

1913

Kacsa- és a liba-félék élősködője. A szárcsában ritkán'fordul elő. E g y esetben került elő egy fiatal egyedből. A szárcsából először G I N E T Z I N S K A J A (1952) írta le. 1. táblázat.

A szárcsa f e r t ő z ö t t s é g é n e k százalékos

A féregfajok neve

Trematoda Echinostoma sarcinum DIETZ, 1909 Metorchis xantosomus (CREPLIN. 1846) Metorchis intermedius HEINEMANN, 1937 I'rosthogonimus ovatus (RUD., 1803) Leyogonimus polyoon (BRAUN, 1902) I'silotrema oligoon (LINSTOW, 1887) C.yclocoelum microstomum CREPLIN, 1829 Cyclocoelum mutabile (ZEUER, 1800) Ilyptiasmus brumpti DOLLFUS, 1948 Transcoelum oculeus (KOSSACK, 1911) Cotylurus hebraicus DUBOIS. 1934 Cyathocolyle prussica MÜHLING, 1896 Alotocotylus gibbus (MEHLIS, 1846) Notocotylus pacifera (NOBLE, 1933) Dendritobilharzia pulverulenta MEURA, 1940 Cestoidea Diorchis Diorchis Diorchis

brevis RYBICKA. 1957 inflata (RUD., 1819) ransomi SCHULTZ, 1940

Nematoda Tetrameres fissispina Amidoslomum fulicae

(ÜIESING, 1861) (RUD., 1819)

Acantliocephala Filicollis

analis

(SCHRANK. 1788)

kimutatása

A fertőzött madarak azáma

A fertőzöttség %-»

A begyűjtött férgek száma

28

53,8

526

10

19,2

50

1,9

6

7

1,9 13,4

144

7

1

1,9

14

1 2

1,9 3,8

6 6

13

25,0

138

3

5,5

14

9 1

17,3

18

1,9

1

1 7

1,9 13,4

35

11

21,1

83

2

3,8

3

31

59,6

902

6

11,5

38

5

9,6

111

24

46,1

753

10

19,2

65

5

9,6

5

9,6

39 26

1

1

1,9

25

1

1,9

25

125

Lokalizáció: vékonybél. Elterjedés: Németország, Lengyelország, Szovjetunió, Magyarország I n t e n z i t á s : 6.

Cyclocoelidae Cyclocoelum

microstomum

KOSSACK,

(Gy-S).

1911

CREPLIN,

1829

A guvat-félék családjába tartozó madarak testüregének tipikus élősködője. A vizsgálatom során csak egészen enyhe fertőzéssel találkoztam. Morfológiai sajátságaiban közel áll a Cyclocoelum mutabile ( Z E D E R , 1 8 0 0 ) nevű, a szárcsában u g y a n c s a k előforduló fajhoz. Az elhatárolás főbb szempontjai a testalak, az ivarszervek mérete, v a l a m i n t az uterusnak a tápcsatornához viszonyított h e l y z e t e , végül pedig az erősebben fejlett szikmirigyek. Lokalizáció: t e s t ü r e g . Elterjedés: U S A , Mexikó, Közép-Európa, Lengyelország, Magyarország Intenzitás: 2—4.

Cyclocoelum

mutabile

(ZEDER,

(Gy-S).

1800)

A szárcsa h a z a i szívóféreg élősködői közül ez a faj mutatott legnagyobb fertőzöttségi százalékot. Általánosan elterjedt faj hazánkban is és szinte az egész Földön. A v a d o n é l ő faunánkból először E D E L É N Y I ( 1 9 6 4 ) mutatta ki az Actitis hypoleucos testüregéből. Lokalizáció: t e s t ü r e g . , Elterjedés: I z l a n d , USA, Afrika, J a p á n , Kína, India, Lengyelország, N é m e t o r s z á g , F r a n c i a o r s z á g , M a g y a r o r s z á g (Gy-S, S, B), A p a j p u s z t a . Intenzitás: 3—12.

Hyptiasmus

brumpti

DOLLFUS,

Csehszlovákia,

1948

1948-ban írta le a fajt Franciaországban, vízityúkból. Gvoz(1962) és P A V L O V (1962) e g y i d ő b e n írták le a Szovjetunióban vízityúkból ill. szárcsából. Vizsgálatom során három esetben fordult elő a szárcsában. A féreg előfordulási helyéül az e m l í t e t t szerzők a légző szervrendszer elülső szakaszait jelölték meg. A hazai szárcsában minden esetben a nyak subcutisáb a n találtam a férgeket. Petét nem tartalmaztak. DOLLFUS

GYES

L o k a l i z á c i ó : s u b c u t i s (a n y a k t á j é k á n ) . Elterjedés: Franciaország, Szovjetunió, Magyarország Intenzitás: 2—19.

Transcoelum

oculeus ( K O S S A C K ,

1911)

(B).

WITENBERG,

1923

Specifikus élősködője a guvat-félék orrüregének. A vizsgált területen közepes fertőzöttséget találtam. A férgek testének és szerveinek mérete erősen variál. Lokalizáció: orrüreg. E l t e r j e d é s : K ö z é p - E u r ó p a , S z o v j e t u n i ó , M a g y a r o r s z á g (Gy-S, Intenzitás: 1 — 6.

126

B,

S).

Strigeidae Cotylurus

RAILLIET,

hebraicus

1919

DUBOIS,

1934

Csak a Rallidae családba tartozó fajokban fordul elő. Egy esetben talált a m egy ivarérett példányban. Lokalizáció: vékonybél. E l t e r j e d é s i Szíria, J a p á n , N é m e t o r s z á g , C s e h s z l o v á k i a . S z o v j e t u n i ó , M a g y a r o r s z á g ( I i ) . I n t e n z i t á s : 1.

Cyathocotylidae Cyatliocotyle

prussica

POCHE,

MÜIILING,

1925 1896

Különböző vízi és h a l e v ő madarak tápcsatornájának élősködője. E g y e t len példányban került elő e g y fiatal szárcsából. B Y C H O W S K A J A — P A W L O W S K A J A ( 1 9 5 3 ) írta le először a szárcsából. Lokalizáció: vékonybél. Elterjedés: Németország, I n t e n z i t á s : 1.

Franciaország,

Svájc, Szovjetunió.

Notocotylidae Notocotylus

gibbus

LÜHE,

(MEHLIS,

Magyarország

(Gy-S).

1909 1846)

A szárcsa tipikus élősködője. Közepes fertőzöttséget találtam a vizsgált területen. Hazánkban a szárcsából először E D E L É N Y I ( 1 9 6 4 ) írta le. Lokalizáció: vakbél. Elterjedés: Németország, Anglia, Szovjetunió, Magyarország I n t e n z i t á s : 1 — 5.

(Gy-S).

127

Notocotylus

pacifera

(NOBLE,

1933)

Az előző fajnál gyakoribb az előfordulása. N O B L E 1933-ban írta le Catatropis pacifera n é v e n a Fulica americana vakbeléből. Az irodalomban megoszlanak a vélemények a faj hovatartozását illetően. A g y ű j t e m é n y e m b e n levő példányokon n e m volt megfigyelhető a hosszanti barázda, amely jellemző a Catatropis genusra. í g y a fajt inkább a Notocotylus genusba tartozónak tartom. Lokalizáció: vakbél. Elterjedés: J a p á n , Mexikó, ország (Gy-S). Intenzitás: 2—8.

Csehszlovákia,

Lengyelország,

Schistosomatidae Dendritobilharzia

Szovjetunió,

Magyar-

L o o s s , 1899

pulverulenta

MEHRA,

1940

A vérpályában élősködő váltivarú szívóféreg. Két alkalommal került elő, mindkét esetben csak hím példányok. K U R A C S K I N (1959) valószínűnek tartja, hogy a D. pulverulenta cercariája is előidézhet dermatitist. Lokalizáció: vérerek. Elterjedés: A f r i k a , Anglia, Lengyelország, Szovjetunió, M a g y a r o r s z á g I n t e n z i t á s : 1 2.

(Gy-S).

Cestoidea Hymenole pididae

(ARIOLA,

Diorchis

brevis

1899) R A I L L I E T & H E N R Y , 1909

RYBICKA,

1957

R Y B I C K A 1957-ben írta le a szárcsából ezt a fajt, és különítette el a szárcsa másik (D. inflata RUD. 1819) gyakori élősködőjétől. A D. brevis elsősorban a cirrus és a cirruszsák hosszában különbözik az egyéb különbségek mellett az említett fajtól. Lokalizáció: vékonybél. Elterjedés: Lengyelország, Magyarország Intenzitás: 2—10.

Diorchis

inflata

(Gy-S).

(RUDOLPHI,

1819)

CLERC,

1903

legkisebb százalékban fordult elő a galandférgek között. D U B I N Y I N A a morfológiai bélyegek közül kiemeli a szívókon található apró tüskék jelenlétét, t o v á b b á megállapítja, hogy a cirrus rövidebb és v é k o n y a b b , mint a D. ransomi S C H U L T Z , 1 9 4 0 esetében. A

(1953)

Lokalizáció: vékonybél. Elterjedés: Afrika, India, ország (Gy-S). Intenzitás: 8—56.

Diorchis

Lengyelország,

ransomi

Németország,

SCHULTZ,

Csehszlovákia,

Magyar-

1940

A szárcsa p a r a z i t a férgei k ö z ü l ez a f a j m u t a t t a a l e g n a g y o b b százalékos f e r t ő z ö t t s é g e t . S a j á t o s morfológiai bélyege ( D U B I N Y I N A , 1 9 5 3 ) , h o g y a cirrus

128

nem sima, hanem az alapján apró t ü s k é k találhatók, és a cirrus v é k o n y sertéhen végződik. Lokalizáció: vékonybél. E l t e r j e d é s : USA, Csehszlovákia, unió, Magyarország (Gy-S). I n t e n z i t á s : 13—76.

Lengyelország, Németország, Olaszország,

Szovjet-

Nematoda Tetrameridae Tetrameres

1953

TRAVASSOS,

fissispina

(DIESING,

1861)

Gyűjtésem során csak nőstény egyedek kerültek elő. Közepes fertőzöttséget állapítottam meg. Hazánkban általánosan elterjedt mint a réce-félék élősködője. Lokalizáció: mirigyes gyomor. Elterjedés: m i n d e n ü t t előfordul. I n t e n z i t á s : 1—12.

Amidostomatidae Amidostomum

fulicae

BAYLIS

(RUDOLPHI,

&

DAUBNEY,

1819)

SEURAT,

1926 1918

A szárcsa specifikus élősködője. A vizsgált területen alacsony fertőzöttséget találtam. Lokalizáció: gyomor keratin rétege. Elterjedés: Németország, Lengyelország, I n t e n z i t á s : ' 3—8.

Szovjetunió,

IJSA. M a g y a r o r s z á g

(Gy-SJ.

Acanthocephala Filicollidae Filicollis

anatis

PETROTSCHENKO, (SCHRANK,

1956

1788)

E g y esetben fordult elő a szárcsa utóbelében, meglehetősen n a g y számban. A férgek szinte teljesen elzárták a tápcsatorna eme szakaszát. Lokalizáció: utóbel. Elterjedés: E u r ó p a , Szovjetunió, Magyarország I n t e n z i t á s : 25.

(Gy-S).

IRODALOM 1. BARUS, A. & LELEK, A . : P r i s p e v e k к p o z n á n i h e l m i n t o f a u n y l y s k y c e r n e ( F u l i c a a t r a L . ) a n e k t e r y c h d a l s i c h v o d n i c h p t á k u . C e s k o s P a r a s i t o l . , 8, 1961, p . 1 5 — 3 0 . — 2. BEZUBIK. В . : M a t e r i a l y do h e l m i n t o f a u n y p t a k o w w o d n y c h P o l s k i . A c t a P a r a s i t o l . P o l o n . 4, 1956, p. 5 9 — 8 8 . — 3. BEVERLEY-BURTON, M.: S t u d i e s o n t h e T r e m a t o d a of B r i t i s h f r e s h w a t e r b i r d s . P r o c . Zool. Soc. L o n d o n , 137, 1961, p. 1 3 — 3 9 . — 4. BEVERLEY-BURTON, M . : S t u d i e s o n t h e C e s t o d a of B r i t i s h f r e s h w a t e r b i r d s . P r o c . Z o o l . S o c . L o n d o n , 142, 1962, p . 3 0 7 — 3 4 6 . — 5. BYCHOWSKAJA—PAWLOWSKAJA, I . E . : F a u n a s z o s z á l s c s i k o v p t i c , z i m u j u s c s i k v j u z s n o m T a d z s i k i s z t a n y e . T r . Zool. I n s z t . A N S z S z S z R . 2 1 , 1955, p . 1 2 5 — 1 5 1 . — 6. BYCIIOWSKAJA— PAWLOWSKAJA, I . E . : T r e m a t o d ü p t i c f a u n i i S z S z S z R . 1962, p . 1 — 4 0 7 . — 7. BYCIIOWSKAJA— PAWLOWSKAJA, I . E . : F a u n a s z o s z á l s c s i k o v p t i c Z a p a d n o j Szibirii i j i j o d i n a m i k a . P a r a z i t o l . s z b . Zool. I n s z t . A N S z S z S z R , 15, 1953, p. 1 — 1 1 6 . — 8. CZAPLINSKI, В . : H y m c n o l e p i d i d a e

9 Állattani Közlemények

129

F u h r m a n n , 1907 ( C e s t o d a ) p a r a s i t e s of s o m e d o m e s t i c a n d wild A n s e r i f q r m e s in P o l a n d . A c t a P a r a s i t o l . Polon. 8, 1956, p . 175—356. — 9. CZAPLINSKI, В . : N e m a t o d e s a n d A c a n t h o c e p h a l a n s of d o m e s t i c a n d wild A n s e r i f o r m e s in P o l a n d . A c t a P a r a s i t o l . Polon., 10, 1962, p. 125—164. 10. DUBININA, M. N . : L e n t o c s n i i e cservi p t i c , g n y e z d j a s c s i h s z j a v Z á p a d n o j Szibiri. P a r a z i t o l . s z b . Zool. I n s z t . A N S z S z S z R , 15, 1953, p . 117—233. — 11. EDELÉNYI, В.: A h a z a i m a d a r a k belső-élősködő férgei, I I . Á l l a t t . K ö z l e m . , 51, 1964, p. 31—49. — 12. GINETZINSKAJA, Т . A . P a r a z i t ü p a s z t u s k a v ü h p t i c i p o g a n o k A s z t r a h a n s z k a v a z a p o v e d n y i k a . T r . L e n i n g r . obscs. j e s z t y e s z t v o i s z p . , 71, 1952, p. 53—72. — 13. GVOZGYEV, E . V . : Szoszálscsiki ahotniicse-prom ü s z l o v i k p t i c j u z s n a v a K a z a h s z t a n a . A N K a z a h s z k o j S z S z R , T r . I n s z t . Zool., 16, 1962, p. 8 9 — 1 2 4 . — 14. KORPACZEWSKA, W . : T a p e w o r m s of a q u a t i c b i r d s in some M a z u r i a n l a k e s . A c t a P a r a s o t o l . P o l o n . , 22, 1963, p. 3 1 5 — 3 3 6 . — 15. KURACSKIN, J.: О c e r k a r i a l n ü h d e r m a t i t a h cselaveka v d e l t e Volgi. H e l m i n t h o l o g i a , 1, 1959, p. 225—229. — 16. MACKÓ, J.: Ü b e r die T r e m a t o d e n f a u n a v o n W a s s e r h ü h n e r n ( F u l i c a a t r a ) . Biológia. B r a t y i s z l a v a , 11, 1956, p. 530540. — 17. ODENING, K . : Die E n t w i c k l u n g s z y k l e n einiger T r e m a t o d c n a r t e n des Blesshuhn.s F u l i c a a. a t r a L. im R a u m Berlin. Biol. R u n d s c h a u , 2, 1964, p . 129—132. — 18. ODENING, K.: T r c m a t o d e n aus e i n h e i m i s c h e n Vögeln des B e r l i n e r T i e r p a r k s der U m g e b u n g v o n Berlin. Biol. Z e n t r a l b l . , 81, 1962, p . 419—468. — 19. ODENING, K . : Z u r K e n n t n i s der T r e m a t o d e n f a u n a einiger V o g e l a r t e n . M i t t . Zool. Mus. B e r l i n , 37, 1961, p. 125—146. — 20. PÁNIN, V.: I z m e n c s i v o s z t y morfologicseszkih p r i z n a k o v i z n a c s é n y i e j i j o v s z i s z t e m a t i k e szoszálscsikov r o d a P r o s t h o g o n i m u s L ü h e , 1909. Tr. I u s z t . Zool. A N K a z a h s z . S z S z R , 7, 1957, p. 170—215. 21. PAVLOV A.: T r e m a t o d i i p a s z t u s k a v ü h p t i c SzSzSzR. T r . Gelmintol. L a b . AN S z S z S z R , 12, 1962, p. 61—89. — 22. RYBICKA, K . : T h r e e species of t h e g e n u s Diorchis Clerc, 1903 o c c u r i n g in E u r o p e a n c o o t ( F u l i c a a t r a L.). A c t a P a r a s i t o l . P o l o n . , 16, 1957, p . 449—477. — 23. RYSAVY, В . : T a s e m n i c e v o d n i h o p t a c t v a z R y b n i c n i oblasti j i z n i c h cech. Ceskos. P a r a s i t o l . , 8, 1961, p. 3 2 5 — 3 6 3 . -— 24. SEY, O.: T a n u l m á n y o k A m a g y a r o r s z á g i p a r a z i t a f é r e g f a u n á r ó l , 11. Pécsi T a n á r k . F ő i s k . É v k . , 9, 1965, p . 1 7 9 — Í 9 7 . — 2Ъ. SKRJABIN, К . I.: T r e m a t o d ü zsiv o t n ü h i cselaveka. Т . I., 1948; IV, 1950; V , 1951; V I I I , 1952; X I I , 1953; X I V , 1956; X I X , 1961. — 26. SULGOSTOWSKA, Т.: F l u k e s of b i r d s of D r u z n o L a k e . A c t a P a r a s i t o l . P o l o n . . 6, 1958, p. I l l — 1 4 2 . — 27. SZTUGE, T . SZ.: P a r a z i t i c s e s z k i e cservi p a s z t u s k a v ü h ptic K a z a h s z t a n a . T r . inszt. Zool. A N K a z a h s z k o j S z S z R , 22, 1964, p . 134—143. — 28. SZTUGE, T . SZ.: К g e l m i n t o f a u n y e l ü s z u h i (Fulica a t r a L . ) n a ozere Z a j s z a n . T r . inszt. Zool. A N K a z h s z k o j S z S z R , 23, 1964, p . 1 2 1 — 1 2 5 . — 29. VOJTEK, J . & VOJTKOVA, L . : К p o z n a n i motolic p t a k u a p l a z u z okoli K o m a r n a . P u b l . F a s . Sei. U n i v . J . E . P u r k y n é , B r n o , 421, 1961, p. 157—172. — 30. ZAJICEK, D. & PÁv, J . : P r i s p e v e k к v y s k y t u a v z t a h u c i z o p a s n y c cervy l y s k y cerné ( F u l i c a atra), racka chechtavého (Larus ridibundus) a kachny divoké (Anas platyrhyncha). Szb. A k a d . Zemed. V e t . , 7, 1961, p. 495—514.

BEITRÄGE ZUR PARASITÄREN WÜRMERFAUNA DES

WASSERHUHNS

( F U L I C A A T R A L.) Von O.

Sey

I n den J a h r e n 1962—65 w u r d e die helmiutologische U n t e r s u c h u n g a n 52 W a s s e r h ü h n e r n ( F u l i c a atra L . ) aus drei K o m i t a t e n T r a n s d a n u b i e n s ( B a r a n y a , Győr-Sopron, S o m o g y ) d u r c h g e f ü h r t . Von d e n z u m Vorschein g e k o m m e n e n W ü r m e r n gehören 15 A r t e n zu den S a u g w ü r m e r n , 3 A r t e n z u d e n ' B a n d w ü r m e r n , 2 A r t e n zu d e n w a l z e n f ö r m i g e n W ü r m e r n u n d 1 A r t zu den H a c k e n w ü r m e r n ( A k a n t h o z e p h a l e n ) . Die Liste der W ü r m e r u n d das A u s m a s s der I n f e k t i o n sind in d e r T a b . 1. a n g e g e b e n . Die a u f g e z ä h l t e n W ü r m e r sind i m allgemeine^ weit v e r b r e i t e t e P a r a s i t e n des Wasserh u h n s . N a c h der a l t e r s m ä s s i g e n V e r t e i l u n g sind die g e s c h l e c h t s u n r e i f e n I n d i v i d u e n zu 68°,,, die geschlechtsreifen z u 59% infiziert. Als E r g e b n i s der U n t e r s u c h u n g lässt sich feststellen, d a s s die g e m e i n s a m e n W ü r m e r des W a s s e r h u h n s u n d d e r K u l t u r - W a s s e r g e f l ü g e l die folgend e n sind: Metorchis xentosomus (CREPLIN, 1846); M. intermedius HEINEMANN, 1937; Prosthogenimus verulenta

ovatus (RUD., 1803); MEHRA, 1 9 4 0 ; Tetrameres

Psilotrema fissispina

oligoon ( L I N S T O W , 1 8 8 7 ) ; Dendritobilharzia pul( D I E S I N G , 1 8 0 1 ) ; Filicollis auatis (SCHRANK, 1 7 8 8 ) .

Folgende h a b e n sich als f ü r die F a u n e U n g a r n s n e u erwiesen: Echinosloma sarcicum DIETZ, 1909; Cyclocoelum microslomum CREPLIN, 1829; Cotylurus hebraicus DUBOIS, 1934; Cyathocotyle prussica MÜHLING, 1896; Dendritobilharzia pulverulenta MEHRA, 1940; Diorchis brevis RYBICKA, 1957; D. inflata (RUD. 1819); CLERC, 1903; D. ransomi SCHULTZ, 1940; Amidofulicae (RUD., 1819) SEURAT, 1918. stomum

130

)

A NYÁRI LŰD (ANSER A. RUBRIROSTRIS SWINH.) TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON* írta: S T E R B E T Z

I S T V Á N

(Madártani Intézet,

Budapest)

»

A n y á r i lúd a századforduló előtti években még általánosan e l t e r j e d t f a j volt Magyaro r s z á g o n , és m i n d e n b i z o n n y a l s o k k a l t ö b b h e l y e n , n a g y o b b s z á m b a n k ö l t ö t t , m i n t a h o g y ez az i r o d a l o m b ó l m e g á l l a p í t h a t ó . A z e l k ö v e t k e z ő t á j v á l t o z á s o k és e g y é b a n t h r o p o g é n h a t á s o k m i a t t a z o n b a n az e g y k o r i á l l o m á n y e r ő s e n l e c s ö k k e n t , és az u t ó b b i é v t i z e d e k p o p u l á c i ó i b a n is á l l a n d ó j e ' l e g ű , erős h u l l á m z á s t a p a s z t a l h a t ó . T e r m é s z e t v é d e l m i c é l z a t ú zoológiai k u t a t á s a i n k e g y i k i d ő s z e r ű f e l a d a t a a z ilyen k r i t i k u s k ö r ü l m é n y e k k ö z é j u t o t t f a j o k h e l y zetének vizsgálata, ezért a h a z a i fészkelési a d a t o k összegyűjtésével s a populációs változások oknyomozásával e nemzetközileg érdekelt, reprezentatív m a d á r gyakorlati védelméhez kíván o k az a l á b b i a k b a n s e g í t s é g e t n y ú j t a n i . l l e l y t a k a r é k o s s á g m i a t t c s u p á n az u t o l s ó — 1965. évi — f é s z k e l é s e k s a l e g f o n t o s a b b i r o d a l m i u t a l á s o k i s m e r t e t é s é r e v a n l e h e t ő s é g e m . A 37 i d é z e t b ő l álló f a u n i s z t i k a i i r o d a l o m j e g y z é k e t és az 1790-től ö s s z e á l l í t o t t h a z a i költési a d a t o k t é t e l e s f e l s o r o l á s á t a M a d á r t a n i I n t é z e t a d a t t á r á b a n h e l y e z t e m el. A b e m u t a t o t t t é r k é p e n О jelöli a n y á r i l ú d e g y k o r i , m a m á r l a k a t l a n f é s z k e l ő h e l y e i t , m í g ф az 1956—65 k ö z ö t t i tíz e s z t e n d ő s o r á n n y i l v á n t a r t o t t költőterületeket ismerteti.

1965-ben Magyarország nyárilúd-áUománya a következő: Fertő-tó: Biztosan számos pár fészkel, az állomány felmérése azonban a költőhelyek megközelíthetetlensége miatt nem lehetséges. Kisbalaton: 15 pár, Tihany, Belső-tó: 1 pár, Velencei-tó: 52 pár, Rétszilas: 2 pár, Adony: költött, Sumony: 9 pár, Fülöpháza: 1 pár, Orgovány: 8 pár, Bocsa: 2 pár, kardoskúti Fehértó: 2 pár, Biharugra: 10 pár, hortobágyi halastavak és Kunmadaras: kb. 150 pár; összesen: kb. 250 pár, és ezenfelül még a Fertő-tó ismeretlen, de feltételezhetően népes populációja. A közlésből kimaradt, teljes a d a t g y ű j t e m é n y már a m ú l t század közepétől érzékelteti azt a folyamatos állománycsökkenést, melynek mélypontja kisebb helyi eltolódások mellett kb. az 1925 — 38 közötti időszakban általánosítható. A negyvenes évektől kezdődően azonban a költőhelyek száma és a fészkelő párok mennyisége lassan újra gyarapodni kezd, napjainkban pedig az adottságokhoz mérten kedvezőnek mondható. A hajdani állomány n a g y m é r v ű fogyatkozásának kétségtelenül a kulturális tájváltozás volt az elsődleges kiváltója. А X I X . század f o l y a m á n mintegy 37 000 km 2 állóvizes, mocsaras területet szárítottak ki a Kárpátmedencében ( S C H E N K , 1918), és ezzel a vízimadarak élettere itt elenyészően kis hányadára zsugorodott. Ilyen körülmények között magától értetődően azok az egyéb * E l ő a d t a a szerző az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y

11*

1965. j a n u á r 8 - á n t a r t o t t 569. ü l é s é n .

131

hatások is egyre jelentősebben kezdenek érvényesülni, melyek az egykori tömegviszonyok mellett még n e m okoztak érzékeny veszteségeket. í g y pl. a madártani, néprajzi és földrajzi irodalomban számtalan utalást találunk nyári l ú d fészekaljak gyűjtésére, fiókáik felnevelésére, mivel a f a l v a k — t a n y á k parasztsága a nagytestű, házilúdszerű vadmadarat jól tudta hasznosítani. N e m lehet kétséges, hogy ez az intézményes fészekfosztogatás is nagyban elősegítette a g y e n g ü l ő költőtelepek felszámolódását. Hosszú időn át a vadászat

1. ábra.

A n y á r i lúd h a j d a n i ( O ) és jelenlegi ( ф ) elterjedése

Magyarországon

is veszélyeztette az állományt. Csak 1949-ben k ö v e t k e z e t t be e faj védetté nyilvánítása, addig július 1. és március 31. között v o l t lőhető. Kétségtelen, h o g y a július—szeptember időközében lőtt példányok kivétel nélkül hazai fészkelők. A szürke ludat főleg a Velencei-tó és a H o r t o b á g y környékén vadászt á k . Itt 1949 e l ő t t gyakran szerepelt a vadászok terítékén, nagy eredményekre azonban már akkor sem adott lehetőséget az akkori állomány. E g y vadász e g y húzáson elért maximális teljesítményének 12, illetve 28 db-ot ad meg RADÓ ANDRÁS és G E R É B Y G Y Ö R G Y (in litt.) a hortobágyi halastavakról. Ugyancsak a zömmel költőhelyére visszatérő, magyar szürke lúd vámolására adott lehetőséget az indokolatlanul hosszan elhúzódó tavaszi vadászidény. Három adat utal betegségekre. T A R J Á N (1930) 1929-ből megemlíti, hogy ,,a baromfivész erősen megcsappantotta a kunmadarasi nyárilúd állományt". M O L N Á R I S T V Á N 1965 áprilisában k é t elhullott nyári lúdról számolt be a Madárt a n i Intézetnek, melyek az akkor országszerte alkalmazott „Arvalin" rágcsálóirtó növényvédőszertől pusztultak el. Hasonló híradással volt G E R É B Y G Y Ö R G Y (in l i t t . ) Sumonyból, aki 1965 évben a fészkelőhely közelében, v a g y magán a fészken talált néhány Arvalin-mérgezésben elhullott darabot. Végül országszerte fennálló, állandó problémaként kell említenünk az egyre belterjesedő haltenyésztéssel, nádgazdálkodással, nyaralótáborokkal, vízisportokkal járó kisebb-nagyobb nyugtalanításokat, melyek minden rezervátumon kívüleső költőhelyen veszélyeztetik a vízivad-állományt. A n e g y v e n e s évektől észlelhető, lassú állományregenerálódásnak magyarázatát egyrészt az utóbbi időszakban hatalmas méreteket öltő halastófejlesztéssel járó ökológiai adottságokban, másrészt a nyári lúdnál kétségtelenül eredményes természetvédelmi intézkedésekben találjuk. A nem egyszer száz

132

hektárt is meghaladó tóegységek sorozatából álló tiszántúli halgazdaságok széles nádszegélyei, szigetei kellő területi arányokkal és alkalmas vegetációval sok helyen kínálnak fészkelési lehetőségeket. Hogy a madár él is mindezzel, ezt abból is láthatjuk, h o g y a hazai fészkelőállománynak kb. kétharmada halastavi adottságok között található. A kisbalatoni, balatonkörnyéki, velenceitavi populációk feljavulása, az országban sokfelé talált újabb költőhelyek és az osztrák Fertő hatalmas állománya pedig e faj terjeszkedő vitalitását bizonyítja. Jelenlegi adottságainkat mérlegelve még sokfelé találunk az országban nyári lúd számára alkalmas helyeket. A mesterséges halastavak vonzereje azonban egyben sok v e s z é l y t is tartogat e faj számára. A haltermelés egyre fokozódó gépesítése, a t ó t ü k ö r növényzetének teljességre törekvő, egyre gyakrabban vegyszerrel végzett irtása, v a g y a halüzemmel járó sok egyéb zavarótevékenység mindinkább kétségessé teszi itt a költések sikerét. Jövőbeni állományunk fenntartásának zálogát elsősorban a természetes vizek, a Kisbalaton, a Velcncei-tó, délhortobágyi ősmocsarak, alföldi szikestayak adottságaiban találjuk, és nem kétséges, hogy természetvédelmi intézkedéseink fokozódó aktivitásával messzemenően befolyásolhatjuk majd az e l k ö v e t k e z ő évtizedek fészkelési eredményeit.

IRODALOM

к 1. NAGY, J . : Die B e d e u t u n g der P u s z t a H o r t o b á g y f ü r d e n V o g e l z u g . Aquila, ßO—31, 1923—24, p. 2 7 2 — 2 7 8 . —

2. V . SCIIENK, J . : D i e e i n s t i g e n u n d g e g e n w ä r t i g e n

Brutkolonien

der E d e l r e i h e r in U n g a r n . A q u i l a , 25, 1918, p. 7—73. — 3. TARJÁN, Т.: O r n i t h o l o g i s e h e N a c h r i c h t e n aus der H o r t o b á g y . A q u i l a , 36—37, 1930, p. 333—334. — 4. VASVÁRI, M.: Megfigyelések a n y á r i lúdról. N i m r ó d V a d á s z ú j s á g , 18, 1930, p. 530—531.

T H E NATURE CONSERVATION PROBLEMS OF T H E G R E Y L A G ( A N S E R A. R U B R I R O S T R I S S W I N H . ) I N H U N G A R Y

GOOSE

By I.

S T E R B E T Z

T h e greylag goose was in t h e times before t h e t u r n of t h e c e n t u r y still a widespread species in H u n g a r y b u t its p o p u l a t i o n presents a g r a d u a l l y d i m i n i s h i n g t r e n d f r o m t h e middle of t h e 1 9 t h c e n t u r y . This process t o u c h e d b o t t o m b e t w e e n 1925—38 b u t since t h a t t i m e a slow r e g e n e r a t i o n has been o b s e r v e d . T h e a n n e x e d m a p shows t h e n e s t i n g places of t h e species in H u n g a r y . T h e points m a r k e d О a r e t h e one-time, t o d a y a l r e a d y a b a n d o n e d h a t c h i n g sites. T h e m a r k ф i n d i c a t e s the h a t c h i n g places recorded b e t w e e n 1956—65 a n d i n h a b i t e d also a t p r e s e n t . T h e r e d u c t i o n of t h e p o p u l a t i o n is explained in t h e f i r s t place b y t h e changes of t h e c u l t u r a l regions b u t shooting a n d o t h e r a n t h r o p o g e n i c i n f l u e n c e s m u s t be also t a k e n i n t o consideration. Since 1949 s h o o t i n g of t h e greylag goose is c o m p l e t e l y p r o h i b i t e d in H u n g a r y . A t t h e same t i m e t h e extension of artificial f i s h - p o n d s a n d t h e f o r t u n a t e p o p u l a t i o n d y n a m i s m of t h e species begins again to i n c r e a s e t h e stock. Also t h e e s t a b l i s h m e n t of n a t u r a l conservation a r e a s p r o m o t e s t h e r e g e n e r a t i o n of t h e p o p u l a t i o n . I n 1965 beside t h e u n k n o w n population of t h e H u n g a r i a n s t r e t c h of L a k e F e r t ő t h e n u m b e r of n e s t i n g g r e y l a g geese was a b o u t 250 pairs in H u n g a r y . Considering t h e f u t u r e of t h e bird it can be e s t a b l i s h e d t h a t t h e artificial f i s h - p o n d s a r e b e y o n d d o u b t a t t r a c t i v e to t h e species b u t i n c r e a s i n g m e c h a n i z a t i o n a n d c h e m i z a t i o n of fish breeding r e n d e r s t h e success of nestings in t h e s e a r e a s u n c e r t a i n . In t h e c o n s e r v a t i o n of t h e p o p u l a t i o n f i r s t of all t h e n a t u r a l s t a n d i n g w a t e r s , g r e a t lakes, alkali (szik) m a r s h e s p l a y t h e p r o m i n e n t p a r t a n d t h e subsistence of a n u m e r o u s p o p u l a t i o n m a y be largely p r o m o t e d by t h e a c t i v i t y of n a t u r e c o n s e r v a t i o n .

133

GERINCESFAUNÁNK FELKUTATOTTSÁGÁNAK HELYZETE* Irta: S Z A B Ó I S T V Á N (Természettudományi Múzeum Állattára,

.

Budapest)

Azt hiszem, mindannyiunkat örömmel tölt el az a tudat, hogy a magyar állattani kutatások történetében először elkövetkezett egy olyan év, m e l y b e n magyar zoológusok mind az öt világrészben végezhetnek gyűjtő- és kutatómunkát. Napjainkban már aligha érvényesek M É H E L Y szavai, melyeket 1913ban mondott, midőn Szakosztályunk elnöki szélét elfoglalta: „Ne kalandozzunk el más földrészek faunaterületeire, hogy egyik-másik csoportot kiragadva babért igyekezzünk szerezni. . . " Ma már számos olyan magyar zoológus van, akit a maga szakterületén világviszonylatban is elsőrangú specialistának tartanak, t e h á t nagyon is indokolt a tőlünk távolabb fekvő országokban és világrészekben való gyűjtő- és kutatómunka. A külföldi expedíciók azonban semmiképpn sem szoríthatják háttérbe a hazai faunakutatást, amely bizonyos csoportokban talán már befejezettnek tekinthető, de ez sajnos nem mondható el egyetlen gerinces osztályról sem. H O R V Á T H GÉZA 1903-ban elhangzott szavai szerint: ,,1834-ben P E T É N Y I J Á N O S SALAMON kineveztetésével kezdetét vette hazánk gerincesfaunájának tanulmányozása s a gyűjtemény fejlesztése"'. A rendszeres kutatást valóban P E T É N Y I működésétől számíthatjuk, jóllehet ez a „rendszeresség" gyakran nagyon hézagos volt. A gerincesfauna kutatásának lendülete mindig hullámzó volt, és az utolsó tíz évet leszámítva nélkülözte a tervszerűséget. Az irodalom ismeretében megállapítható, hogy a kutatók ott és annyit végeztek gyűjtő- és megf i g y e l ő m u n k á t , amennyit saját belátásuk szerint jónak és elegendőnek tartottak. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen ha a zoológusnak országnyi terület áll rendelkezésére a kutatás céljaira, és a gyűjtőhelyek kiválasztásában senki s e m irányítja v a g y befolyásolja, akkor természetes, ha vizsgálatait ott fogja végezni, ahol a fauna a leggazdagabbnak és legváltozatosabbnak Ígérkezik. A Fauna Regni Hungáriáé lelőhclyadatai is ezt a megállapítást tükrözik. Ez a hatalmas és alapvető munka — mely a maga idejében szinte egyedülálló volt a faunisztikai irodalomban — a hazai zoológusok t ö b b mint két évtizedes áldozatos munkája után 1918-ban fejeződött be. (Nem sokkal ezután már felmerült e munka pótlásokkal történő kiegészítése, mely az újabb faunisztikai eredményeket ismertette volna, ez azonban csak terv maradt.) A két világháború között szép számmal jelentek meg faunisztikai közlemények, melyek nem kis mértékben gyarapították a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök hazai elterjedésére vonatkozó ismereteinket. Ezek a *E l ő a d t á ka

szerzők

az Állattani S z a k o s z t á l y 1966.

január

7-én

tartott 578. ülésén.

135

\

g y a k r a n fáradságos munka árán készült értékes adatközlések azonban majd m i n d e n esetben e g y - e g y kisebb-nagyobb terület gerincesállatainak előfordulására vonatkoztak, és csak elvétve találkozunk olyan próbálkozással, melynek eredménye lett volna bizonyos fajok v a g y csoportok egész országra kiterjedő előfordulását m e g n y u g t a t ó módon tisztázni. Lehetetlen lenne itt még akárcsak vázlatosan is felsorolni, hogy melyik gerincescsoportban és mely területeken voltak alaposabbak a kutatások, hol és milyen érdekes és értékes faunisztikai adatok láttak napvilágot. E z ú t t a l n e m is célom a m ú l t eredményeinek méltatása, hanem a napjainkban is fennálló hiányosságok feltárása, és az ezek felszámolását célzó szerény javaslat, i l l e t v e mások ösztönzése még jobb javaslatok megtételére. Helyesnek látszik elsősorban megvizsgálni, hogy mi történik napjainkban a gerinces állatok hazai elterjedésének feltárása terén. Mindnyájunk előtt ismeretes az a m o s t f o l y ó nagy faunakutatási munka, mely a Magyar Tudomán y o s Akadémia t á m o g a t á s á v a l 1955-ben indult meg, és amelyben részt vesz m a j d minden magyar zoológus, aki faunisztikával és szisztematikával foglalkozik. Az eredmények is köztudomásúak, hiszen e munka j ó úton való haladás á t ma már 73 f ü z e t többezer oldalán közölt számtalan adat tanúsítja. E munkában — a célkitűzés alapján — elsősorban a Természettudomán y i Múzeum Állattárának k u t a t ó i vesznek részt, hiszen ez az egyetlen olyan i n t é z e t , melynek elsőrendű feladatai között szerepel a hazai fauna kutatása. Az Állattár vezetősége a faunakutatási munkákat határozott tervszerűséggel irányítja, oly m ó d o n , hogy évente kijelöl e g y tervterületet, ahol minden kutat ó n a k beható faunisztikai vizsgálatokat kell végezni. Az egész ország területe csak úgy kerülhet belátható időn belül felkutatásra, ha a kijelölt terület megf e l e l ő nagyságú (például: Duna—Tisza-köze; vagy a Kőrösöktől délre az országhatárig stb.). A tervszerűséget biztosítja az az előírás is, h o g y a kutatóknak terepmunkájuk legalább kétharmadrészét ezeken az ún. intenzív kutatási terül e t e k e n kell végezni. A kutatások elméleti tervszerűsége t e h á t biztosítva v a n , de a gyakorlati végrehajtásnál számolni kell a k ö v e t k e z ő körülményekkel: e g y - e g y gerincescsoportnak a Múzeumban csak egyetlen kutatója v a n (kivétel az e m l ő s g y ű j t e m é n y , ahol k e t t ő ) ; egy k u t a t ó — számos e g y é b munkája mell e t t — évente legjobb esetben is csak 2 — 3 alkalommal végezhet néhánynapos g y ű j t é s t a kijelölt területen; végül a gerinceskutatások természeténél fogva esetenként legfeljebb néhány négyzetkilométeres körzetben végezhető eredmén y e s gyűjtőmunka, melyet gyakran az időjárás és a gyűjtőszerencse is erősen befolyásol. A gyakorlati körülmények t e h á t azt jelentik, h o g y amely területről n e m rendelkezünk a korábbi időkből származó kellő m e n n y i s é g ű faunisztikai a d a t t a l , onnan a m o s t folyó tervszerű gyűjtések is csak m u t a t ó b a n fognak el- I terjedési ismereteket eredményezni. Itt szeretném mindjárt igen röviden vázolni a legkevésbé kutatott terül e t e k e t . K A S Z A B 1962-ben állapította meg, hogy: „Egész országrészek és megyényi területek faunáját úgyszólván egyáltalán nem ismerjük". Vertebratológiai v o n a t k o z á s b a n ez a k ö v e t k e z ő területekre illik rá: a D u n á n t ú l nyugati és déli része, a Tiszántúl n a g y része; középhegységeink közül pedig igen kevés adat u n k v a n a Soproni-, Kőszegi-, Cserhát-, Karancs-, Mátra- és Zempléni-hegységből. Olyan alapos ismeretek azonban, melyek mind mennyiségileg, mind a fajok összességét illetően kielégítőek lennének, úgyszólván csak elvétve találh a t ó k , azok is csak kisebb területekről. E megállapítások mind az öt gerinces osztályra v o n a t k o z n a k , kivételt talán csak a madarak képeznek, melyről

136

Sós L A J O S már 1 9 4 0 - b e n a következőket m o n d h a t t a : „Azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hogy hazánk faunájából kielégítően csak a madarakat ismerjük". (Elképzelhető azonban a többi csoport kikutatlansága, ha figyelembe vesszük, hogy az ornitológusok szerint még az avifaunisztikai adatok is hiányosak a következő területekről: Duna—Tisza-közének kisebb szikes tavai; Bakony-hg.; Cserhát-hg.; Dél-Zala; Nyírség, Beregi-sík.) Közvetlen szomszédaink közül a Szovetunió és Csehszlovákia a gerincesfauna feltárása terén már messze előttünk jár, és n e m kismértékben lendült fel az utóbbi időben a lengyel és román vertebratológusok faunakutató munkája sem. Munkájuk eredményei természetesen lendületet adtak a systematikai, ökologiai, etologiai, cönologiai, parazitológiai kutatásoknak, és még számos más elméleti és gyakorlati kutatási ágnak. U g y a n c s a k 1962-ben mondotta K A S Z A B : „Ahol magasszintű a rendszertani munka, ott a faunisztikai munka is élenjáró,\ E megállapítás egy kis változtatással talán még helytállóbb: csak ott lehet magasszintű a rendszertani munka, ahol a faunisztika élenjáró, (mert ugyan miből rendszerez a szisztematikus, ha n e m a faunakutatások során begyűjtött állatok alapján?). Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a gerincesek csoportjaiban ma már elengedhetetlenek a mikroszisztematikai vizsgálatok, melyeknek alapját a nagy példányszámú szériák képezik. Tehát a mennyiségi gyűjtések is szükségesek, ezért a már valamennyire kutatott területeken is indokolt lenne a további gyűjtőmunka. Felesleges lenne e helyen annak vizsgálata, hogy miért és mennyire hiányosak hazai gerinces-faunisztikai ismereteink, annál érdemesebb a múlt tanulságait l e v o n v a olyan terveket és javaslatokat készíteni, melyek belátható időn belül eredményezhetnék az említett területek feltárását. Ezek a tervek és javaslatok természetesen csak a realitások területén mozoghatnak, vagyis nem gondolhatunk újabb kutatók beállítására v a g y nagyobb anyagi támogatásra. D U D I C H akadémikus 1 9 4 1 - b e n szakosztályi elnöki megnyitó beszédében világosan kijelölt egy célravezetőnek látszó u t a t , melyr faunakutatásaink hiányosságainak felszámolásához vezethet. Sajnos az azóta eltelt közel negyedszázad alatt szavai lassan feledésbe mentek, bár aktualitásukból semmit sem vesztettek. E szavak ma talán nagyobi) megértésre találnak, ezért néhány kiragadott m o n d a t o t szószerint idézek: „A szakemberek idő és pénz hiányában nem juthatnak el mindenhová . . . ahová eljutnak, ott nem tartózkodhatnak olyan hosszú ideig, amint azt az igazán alapos kutatás megkívánná. Főképpen az évszakonkénti kiadós rendszeres gyűjtés csaknem lehetetlen számukra. Mindezek tekintetében a vidéki természetrajztanárság helyzete összehasonlíthatatlanul jobb. A kutatási teriilet közepében, vagy annak közelében lakik, nem kell esetleg napokig utaznia, amíg odajut. . . A vidékre került, tárgyát szerető fiatal természetrajztanár számára a honismereti kutatás úgyszólván az egyetlen mód arra, hogy szaktudományától teljesen el ne szakadjon. . . Még ma is akadnak fiatal emberek, akik az oklevél megszerzése után, nagy tárgyszeretettől áthatva, a tudományért lelkesedve kerülnek vidékre. Van bennük szakismeret és törekvés. Szeretnének produkálni, tudományos törekvéseiket és vágyaikat kielégíteni. . . A tapasztalat azt mutatja, hogy a faunakutató tanár előtt az érvényesülési lehetőségeknek bizonyos távlata nyílik meg, amely különben, tudományos működés nélkül el van előle zárva. A tudományosan dolgozó tanárt elöljárói és felettesei hamarosan megkülönböztetett elbánásban részesítik. Reménye lehet jobb helyre kerülésre. . . Ismerünk így indult pályafutásokat, melyek múzeumi igazgatóságban vagy egyetemi tanárságban végződlek.,'>

137

Ezek a nagyszerű gondolatok és elképzelések ma időszerűbbek, mint valaha. A vidéki középiskolák és ezzel a természetrajzszakos tanárok száma megsokszorozódott. Ma is sok biológus tanár kerül vidékre, kiknek ambícióik v a n n a k t u d o m á n y o s téren is. Ha ezek kellő biztatást és t u d o m á n y o s támogatást kapnának az érdekelt k u t a t ó i n t é z e t e k t ő l és felsőoktatási intézményektől, minden bizonnyal örömmel csatlakoznának a hazai gerincesfauna teljes felkutatása tervének végrehajtásához. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy már egyetemi éveik alatt felkeltsük érdeklődésüket e munka iránt. Biztosítani kell t o v á b b á , hogy a t u d o m á n y o s munka végzése a tanárok minősítésénél és előmenetelénél bizonyos előnyöket jelentsen. Tovább f o l y t a t v a ezt a g o n d o l a t m e n e t e t , még számos lehetőséget és ún. rejtett tartalékot lehetne számbavenni. Például korábban doktori disszertációs témának is feldolgozták n é h á n y kisebb-nagyobb terület faunájának valam e l y csoportját; ezt is érdemes lenne a jövőben szorgalmazni, hiszen vidéki biológusnak ez a legkézenfekvőbb doktori értekezési téma, ha azt a mai tudományos követelményeknek megfelelően dolgozza ki. A biológia szakos tanárokon kívül ismerünk néhány fiatal agrármérnököt is, akik vidékre kerülve nem h a g y t a k fel a faunisztika iránti érdeklődésükkel. Gyakorlati munkájuk szoros kapcsolatban v a n bizonyos gerincesfajok jelenlétével v a g y hiányával. Az ő kutatásaik is előbbre vinnék a hazai gerinces faunára v o n a t k o z ó ismereteinket, ha nem sajnáljuk az ösztönzést és támogatást tőlük. Végül nem hallgathatjuk el, h o g y a hazai gerinces-fauna teljes és alapos ismeretének hiánya ma már gátlólag hat bizonyos kapcsolódó gyakorlati v o n a t k o z á s ú kutatási ágakra, melyek közül talán elég a kártékony rágcsálók elleni védekezést és a parazitológiai kutatásokat megemlíteni. A szóbanforgó kutatások aligha fognak faunánkra új fajokat eredményezni, ez a körülmény azonban nem csökkenti a tennivalók jelentőségét, hiszen e magasabbrendű állatcsoportok horizontális és vertikális elterjedésének tisztázása terén igen nagy a lemaradásunk néhány szomszédos országgal szemben. E lemaradás kötelezően írja elő számunkra az említett k u t a t ó m u n k a szorgalmazását. M É H E L Y a maga korában (1913) még azt mondhatta, h o g y : ,,. . . ezt a munkát helyettünk senki fia sem fogja, mert nem is tudja elvégezni". Ma már más a helyzet. A közelmúltban t ö b b alkalommal hazánkban járt külföldi k u t a t ó k igen alapos és eredményes g y ű j t ő m u n k á t végeztek. Feltehető, hogy eredményeiket nem fogják véka alá rejteni, így még rnnak a veszélye is fennforog, h o g y ezt a sajátosan nemzeti feladatot mások fogják helyettünk és előttünk elvégezni.

IRODALOM 1. DUDICH, E . : Az á l l a t t a n i h o n i s m e r e t rögös ú t j a i n . Á l l a t t . Közlem., 38, 1941, p. 131 — 142. — 2. F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . B u d a p e s t , 1918, I—'VI, p p . 996. — 3. HORVÁTH, G.: AZ á l l a t t a n a százéves M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m b a n . Á l l a t t . K ö z l e m . , 2, 1903, p . 4 8 — 5 0 . — 4. KASZAB, Z,: A m a g y a r f a u n a k u t a t á s h e l y z e t e és j ö v ő f e l a d a t a i . Á l l a t t . K ö z l e m . , 49, 1962, p. 7 — 1 6 , — 5. MÉHELY, L . : A zoológiai k u t a t á s n e m z e t i f e l a d a t a . Á l l a t t . K ö z l e m . , 12, 1913, p . 59—64. — 6. S o ó s , L . : A „ F r a g m e n t a F a u n i s t i c a H u n g a r i a , T o m . I X , 1 9 4 0 " i s m e r t e t é s e . Á l l a t t . K ö z l e m . , 38, 1941, p. 125.

138

DIE LAGE DER ERFORSCHTHEIT DER UNGARISCHEN

WIRBELTIERFAUNA

Von I.

Szabó

I m Aufsatz werden die Unzulänglichkeiten in der E r f o r s c h t h e i t der u n g a r i s c h e n W i r b e l t i e r f a u n a umrissen. N a c h der F e s t s t e l l u n g a n d e r e r A u t o r e n sowie n a c h den eigenen B e o b a c h t u n g e n ist die F a u n a v o n g a n z e n K o m i t a t e n u n d Landesteilen n i c h t g e n ü g e n d b e k a n n t . Diese F e s t s t e l l u n g t r i f f t leider f ü r alle f ü n f Klassen der V e r t e b r a t e n zu, v o n d e n e n vielleicht noch die A v i f a u n a a m b e s t e n b e k a n n t ist. Auch von der j e t z t in A u s f ü h r u n g begriffener L a n d e s - F a u n a f o r s c h u n g k a n n kein grösseres Ergebnis e r w a r t e t w e r d e n , d a es zu dieser A r b e i t a n F o r s c h e r n m a n g e l t . V e r f a s s e r schlägt vor, in die A r b e i t e n der f a u n i s c h e n U n t e r s u c h u n g der u n g a r l ä n d i s c h e n W i r b e l t i e r e a u c h die Lehrer v o m Biologiefach in der P r o v i n z u n d die sich interessierenden A g r a r i n g e n i e u r e m i t einzubeziehen.

139

SIKERES VÉDEKEZÉS SZAKÁLLAS SZÚNYOGOK (CULICOIDES NUBECULOSUS MG., 1818) ELLEN (DIPTERA, NEMATOCERA, CERATOPOGONIDAE)* írta: S Z A B Ó

J Á N O S

B A R N A

(Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya,

Budapest)

1963 nyár elején értesítettek bennünket arról, hogy a hajdúböszörményi Dózsa TSz kertészetében egy apró vérszívó „muslinca" gyötri a kertészetben dolgozókat. A Hajdú-Bihar-megyei K Ö J Á L erejét és felkészültségét ez a rovar rajzás messzemenően meghaladta, és ezért fordult az Országos Közegészségügyi Intézet parazitológiai osztályához. Mi több ízben is felkerestük a kérdéses területet. Vizsgálataink során megtaláltuk mind a lárvákat, mind a bábokat a kertészet melletti elmocsarasodó rét növényzete között. Imágókat is gyűjtöttünk bálózással és a S Z E L É N Y I féle rovarrostácska segítségével, valamint magunkról vérszívás közben. Az embereket, házi állatokat g y ö t r ő szakállas szúnyogfaj a meghatározáskor Culicoides nubeculosus MG., 1818-nak bizonyult. A meghatározást megerősítik GUCEVICS adatai is, aki szerint a Culicoides nubeculosus éjjel-nappal t á m a d ó kedvű, és lárvái az erősen szennyezett vizű, elmocsarasodó réteket, valamint a szennyezett vizű csatornákat kedvelik. A vizsgált tenyészőhely ilyen típusú volt. Vizsgálataink szerint folyamatosan tenyésző, több nemzedékes faj a Culicoides nubeculosus. Ugyanis lárváit és bábjait minden vizsgálat alkalmával megtaláltuk. A Culicoides nőstények százai szálltak rá az emberekre, házi állatokra. Csípéseik rendkívül kínzóak voltak. Helyük megduzzadt, megvörösödött, majd részben megbarnult. A csípéseket nehezen lehetett elviselni, mert igen erősen viszkettek, különösen éjjel. Mentha tartalmú kenőcs a viszketést jótékonyan enyhítette. A kertészet dolgozói a 35 C°-os kánikulában tetőtől-talpig felöltözve, arcukon kendőbe bugyolálva, kezükön kesztyűvel, dolgoztak. Ezenkívül a fedetlenül maradt testrészeket bekenték avas szalonnával. U g y a n i s tapasztalataik szerint az avas szalonna riasztó hatású volt az imágókra. A panaszokat súlyosbította, h o g y többen allergiás lázzal napokig feküdtek, illetve a szemük tájéka bedagadt, szemüket n e m bírták kinyitni. Az is előfordult, hogy az igáslovak megvadultak, nem bírták a tömeges rovarcsípést elviselni. A panaszok indokolták, h o g y a rendelkezésünkre álló módszerek közül a vegyszeres védekezést végrehajtsuk. Ezért a kora reggeli órákban a nagyjából 40 kataszteri hold nagyságú területet (mocsaras rét és a kertészet területe) Swingfog-ködösítő géppel leködösítettük, Gesarol N L 2-t használva. A kora délelőtti órákban pedig a mocsár vizét tápláló szennyvízcsatornába és az el*Előadtáka

szerzők

az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y

1966. január 7-én t a r t o t t 578.

ülésén.

141

mocsarasodé rét vizébe 25 kilogramm Holló 10-et ö n t ö t t ü n k . A tenyészőhely kezelésének befejezte után pár perccel egy felhőszakadás zúdult Hajdúböszörményre és környékére. Másnap a reggeli órákban megtekintettük a védekezés eredményességét. Megállapítottuk, h o g y sem az imágók, sem a lárvák, bábok számában számbav e h e t ő csökkenés n e m mutatkozik. Ugyanakkor csípőszúnyog (Culicidae) lárv á t és imágót nem sikerült találni. Kiderült ( , hogy a szakállas szúnyogok ellen a védekezés nem járt a várt eredménnyel. Az eredménytelenséghez talán az is hozzájárult, hogy a felhőszakadás m i a t t a csatorna, v a l a m i n t a mocsaras rét vize nagy mértékben felduzzadt. Az áradás ellenére azonban a szakállas szúnyog lárvák számában csökkenés nem m u t a t k o z o t t . Az eredménytelenség okait keresve, önként felmerült a szakállas szúnyoglárvák klórozott szénhidrogénekkel szembeni esetleges ellenállásának kérdése. Ugyanis az általában használatos 1 — 2 milliószoros hígítású D D T koncentráció helyett mi nagyjából 5 % erősségben túladagoltunk. Mégsem értük el a várt és kívánt eredményt. A rendelkezésünkre állott hazai irodalom csak a klórozott szénhidrogéneket ajánlotta szakállas szúnyogok ellen. A külföldi irodalom sem m o n d o t t a védekezési kísérletek idején többet. Tavaly viszont, főleg trópusi tapasztalatok alapján, az irodalomban már lehetett olvasni olyan cikkeket is, amelyek a foszforsavészteres vegyületek megfelelő hatásáról számoltak be. Védekezési kísérleteink idején azonban még ilyen jellegű irodalom n e m állott rendelkezésünkre. D O W N E S és K E T T L E szerint az ún. „barrier" v é d ő s á v kiépítése klórozott szénhidrogénekből j ó hatású a szakállas szúnyogok ellen. Mi ezt a védekezési m ó d o t , tekintettel a konyhakerti n ö v é n y e k rendeltetésére, elvetettük. Csak a tenyészőhely kezelést láttuk megbízható módszernek, de nem klórozott szénhidrogénekkel, h a n e m foszforsavészteres vegyületek alkalmazása révén. Sajnos ezekkel a szerekkel viszont még tenyészőhely kezelést eddig nem végezt ü n k , tehát az előre nem látható veszélyek minél kisebb mértékűre való lecsökkentésére, előzetesen kísérleteket kellett folytatnunk. Ezeket Apajpusztán t a v a l y a kora tavaszi napokban el is végeztük. A halastavak mellett található n a g y kiterjedésű szakállas szúnyog tenyészőlielyet alkalmasnak találtuk a kísérletek elvégzésére. A nagy kiterjedésű vízgyülem egyik jól elkülöníthető részében Diazinonnal, másik részében Holló 10-el végeztünk kísérleteket. A Diazinon méregkoncentrációja kb. 1 milliószoros hígítású volt, míg a Holló 10-é 5 % körül m o z g o t t . A mérgezés u t á n következő nap igen érdekes eredményt tapasztaltunk. A Diazinonnal kezelt vízben minden vízi szervezet (rákok, kérészlárvák, árvaszúnyog lárvák, Culicoides lárvák és bábok) elpusztult, míg a Holló 10-zel kezelt v í z g y ü l e m b e n a Culicoides lárvák és bábok megmaradtak, minden más ízeltlábú állat elpusztult. A modellkísérletek, melyeket dr. S Z T A N K A Y S Z I L Á R D N É végzett, ugyanezt az eredményt adták. A Holló 10-es koncentráció sorozat 5%-os t ö m é n y ségű tagjában sem pusztultak el a Culicoides % lárvák. Ezek után döntöttünk a foszforsavészteres vegyületek felhasználása mellett. Az egészségügyi rovartanban a radikális megoldás hívei vannak túlsúlyban. Ez érthető is, hiszen az emberek egészségét veszélyeztető rovarkárt e v ő k megsemmisítése elsőrendű és általában kizárólagos érdek is. Éppen ezért megvizsgáltuk a tenyészés végleges megszüntetésének a lehetőségét is. A terepbejárás alkalmával kiderült, h o g y nagyobb beruházás igénylése nélkül is, a tenyészést megbízható módon, kevés munkával m e g l e h e t szüntetni. A délu-

142

táni terepbejárás alkalmával a szennyvízcsatornában gyökerező nádtorzsák eltávolításával a kétoldalra terülő szennyvízkifolyás egyikét 2 perces munkával megszüntettük. Erről az oldalról a víz másnap reggelre eltűnt. A TSz vezetőségével sikerült megértetni, hogy végleges megoldást csak a terep megnyugtató módon történő rendezésétől lehet várni. A TSz másnap reggelre rendelkezésünkre is bocsájtott egy munkacsapatot a lecsapolási és csatornatisztítási munkákra. A felsorolt munkák elvégzésével egyidejűleg a tenyészőhely életébe vegyszeresen is beavatkoztunk. Mindössze kb. 5 kg Gesarol M-et (10% Diazinon, 10% D D T ) használtunk fel. A vegyszert a vízfolyás irányának megfelelő pontról j u t t a t t u k be a vízbe. Körülbelül 10 perc múlva a mérgezett vízgyülem több pontjáról lárvamintát v e t t ü n k . Vizsgálataink szerint a Gesarol M taglózó hatású volt. Ugyanis néhány perc múlva már találtunk elpusztult lárvákat. Húsz perccel később a kezelési helytől nagyjából 200 méterre fekvő ponton gyűjtve mintákat, élő lárvát nem sikerült találni. Ugyanekkor Culicoides imágókat is gyűjtöttünk hálózás és a SzELÉNYi-féle rovarrostácska segítségével. Kétszáz hálócsapással mintegy 800 Culicoides nubeculosus imágót gyűjtöttünk. Hajdúböszörménybe két hónap múlva mentünk ki ellenőrző vizsgálatra. Megállapítottuk, hogy a korábban elmocsarasodó rét teljesen kiszáradt. A kertészet dolgozói shortban, ingujjban v a g y félmeztelenül dolgoztak, szemben az .előző évben tapasztaltakkal. A megkérdezett személyek szerint is eltűntek a szakállas szúnyogok. A szennyvízcsatornában s e m sikerült szakállas szúnyoglárvákat gyűjteni. Megkíséreltünk Culicoides imágókat is gyűjteni. A g y ű j t ő módszer azonos volt a korábban használt módszerrel. A hálócsapások száma is pontosan kétszáz volt. A hálózás eredményeképpen mindössze két Culicoides imágót sikerült fognunk. Végezetül köszönetet kívánunk mondani dr. SZ.-NÉ GULYÁS MAGDOLNÁnak, ALFÖLÜY PÁLnak és MURÁNYI GYÖRGYNÉnek sokirányú segítségükért és а toxikológiai vizsgálatok elvégzéséért.

SUCCESSFUL PROTECTING ACTION AGAINST C U L I C O I D E S N U B E C O L O S U S MG., 1818 (DIPTERA, NEMATOCERA, CERATOPOGONIDAE) By J.

B.

Szabó

Culicoides s w a r m i n g in H a j d ú b ö s z ö r m é n y was liquidated by t e r r a i n regulation a n d t r e a t m e n t of t h e breeding sites w i t h Gesarol M. C o n c e n t r a t i o n of the chemical employed w a s a p p r o x i m a t e l y of 1 million dilution. U p o n t h e influence of the s t o p p i n g of factors causing the s w a r m i n g of insects (drainage of t h e m a r s h y breeding site of the l a r v a e ) a n d of chemical protection no Culicidae w o r t h of m e n t i o n i n g a p p e a r e d a t t h e control e x a m i n a t i o n s .

143

CRANIOMETRIÁS VIZSGÁLATOK A VÖRÖSRÓKA (VULPES VULPES [L.]) KOPONYÁJÁN* írta: S z É K Y

PÁL

( A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m Á l l a t t a n i Tanszéke. Gödöllő)

I s m e r e t e s , h o g y az emlősállatok (de m á s á l l a t c s o p o r t o k képviselői is) az ontogenezis alatt meghatározott törvényszerűségre alapozott testarányváltozásokon mennek keresztül. Ezen arányváltozások törvényszerűségeinek vizsgálata napjainkban egyre kiterjedtebben f o l y i k világszerte, m é g p e d i g n e m c s a k i n t r a s p e c i f i k u s ö s s z e h a s o n l í t á s b a n (BÄHRENS, 1960), á l t a l á n o s zoológiai, illetőleg filogenetikai s z e m p o n t b ó l (RÖHRS, 1958), h a n e m d o m e s z t i k á l t á l l a t o k n á l az a r á n y o k célszerű m e g v á l t o z t a t á s á r a való törekvés j e g y é b e n is. I l y e n i r á n y ú t ö r e k v é s e k e t t ü k r ö z n e k az állatok n ö v e k e d é s é t t á r g y a l ó , k ö z e l m ú l t b a n lezajló n e m z e t k ö z i kongresszusok és s z i m p ó z i u m o k a n y a g a i is (HAFEZ, 1963). Mivel p e d i g a t e s t a r á n y v á l t o z á s a i l e g e g z a k t a b b m ó d o n a csontos váz egyes k é p l e t e i n m é r h e t ő k le, é r t h e t ő e n az o s t e o m e t r i á s v i z s g á l a t o k k e r ü l t e k előtérbe. Az e m b r i o n á l i s k o r a r á n y v á l t o z á s t e k i n t e t é b e n é p p e n o l y a n m o z g a l m a s o n t o g e n e t i k u s időszak, m i n t a p o s t e m b r i o n á l i s életszakasz. Vadonélő e m l ő s ö k növekedési törvényszerűségeinek vizsgálata során azonban legtöbbször technikai okokból m e g kell elégednünk a p o s t e m b r i o n á l i s é l e t s z a k a s z b a n b e g y ű j t ö t t a d a t o k k a l . A születés u t á n i i d ő s z a k b a n az e m l ő s á l l a t n ö v e k e d é s i sebessége h u l l á m s z e r ű e n a t e s t k ü l ö n b ö z ő részeire t o l ó d i k (HAMMOND, 1960, cit. a p . HAFEZ, 1963). A f e j n é l k e z d ő d i k , á t t e r j e d a törzsre, u g y a n e k k o r egy másodlagos h u l l á m k é n t a v é g t a g o k distális v é g é t ő l p r o x i m á l i s a n a t e s t felé is halad. E k é t h u l l á m az á g y é k c s i g o l y á k b o r d á k k a l való k a p c s o l ó d á s á n á l t a l á l k o z i k e g y m á s s a l , ez a régió t e h á t legkésőbb i n d u l e r ő t e l j e s e b b n ö v e k e d é s n e k . A növekedés i n t e n z i t á s a a csontos v á z t e n g e l y é b e n a k o p o n y a a g y k o p o n y a i részéből i n d u l ki, s t e r j e d a gerincoszlopon h á t r a f e l é , illetőleg az a r c k o p o n y a felé (FÁBIÁN, 1965). E z e n a r á n y v á l t o z á s i t ö r v é n y s z e r ű s é g e k t e k i n t e t é b e n természetesen a k ü l ö n b ö z ő h á z i á l l a t f a j o k és f a j t á k k ö z ö t t k i s e b b - n a g y o b b eltérést észleltek, s m i n d e n o k u n k m e g v a n a n n a k feltételezésére, h o g y e t e k i n t e t b e n a v a d o n élő f a j o k k ö z ö t t is f a j s p e c i f i k u s eltérések v a n n a k . H o g y e t é r e n közelebbi e r e d m é n y e k h e z j u s s u n k , t ö b b éves a d a t g y ű j t ő m u n k á b a k e z d t e m , a m e l y n e k első e r e d m é n y e i r ő l m á r m ó d o m volt b e s z á m o l n i , a m i k o r a v a d - és v a d á s z g ö r é n y ( P u t o r i u s putorius és Putorius furo) o n t o g e n e t i k u s c s o n t v á z n ö v e k e d é s é n e k n é h á n y s a j á t s á g á t vizsgált a m (SzÉKY, 1963). E m e g k e z d e t t m u n k a szerves f o l y t a t á s a k é n t ezen a h e l y e n azokról a c r a n i o m e t r i á s vizsgálatokról számolok be, a m e l y e k e t a Carnivorak egy m á s i k f a j á n á l , a C a n i d a e c s a l á d b a t a r t o z ó v ö r ö s r ó k a ( V u l p e s vulpes L.) k o p o n y á k o n v é g e z t e m a b b ó l a célból, h o g y feleletet keressek az a l á b b i k é r d é s e k r e : 1. Milyen f o r m a v á l t o z á s jellemzi a r ó k a k o p o n y a o n t o g e n e t i k u s n ö v e k e d é s é t ? 2. Észlelhetők-e az ontogenezis s o r á n n ö v e k e d é s i szakaszok a k o p o n y a m é r e t e k v á l tozásában? 3. K e t r e c e z e t t , t e h á t m o z g á s b a n erősen k o r l á t o z o t t és t á p l á l k o z á s b a n a n o r m á l i s t ó l eltérő, f o g s á g b a n t a r t o t t egyedek o n t o g e n e t i k u s n ö v e k e d é s e m e n n y i b e n t ü k r ö z i a s z a b a d o n élő f a j t e s t v é r c i n e k n ö v e k e d é s i t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t ?

Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálataimhoz összesen 70 különböző korú, I960 — 63 között g y ű j t ö t t rókaegyedet használtam fel, amelyek t ú l n y o m ó része a Gödöllői Állami Erdőgazdaság területéről, kisebb része a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság körzetéből * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1965. január 8-án tartott 569. ülésén. 10

Állattani Közlemények

145

került hozzánk. (A begyűjtésben mindkét Erdőgazdaság dolgozói messzemenő segítséget n y ú j t o t t a k , amelyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki.) A l ő t t , mérgezett, csapdázott v a g y kiásott egyedekről tanszékünk röntgenlaboratóriumában egy-egy felülnézeti, illetve oldalnézeti röntgenfelvételt készítettem. Az egyedek fejéről k ü l ö n is készült m i n d k é t irányból e g y - e g y felvétel. Az előh í v o t t , fixált és megszárított röntgenfelvételek átvilágító szekrényre fektetve lehetőséget n y ú j t o t t a k bizonyos koponyaméretek megfelelő (0,5 mm) pontoss á g ú felvételéhez. A pontosságra való törekvés érdekében a csak bizonytalan pontok alapján f e l v e h e t ő méreteket mellőztem. Fentiek alapján az alábbi koponyaméreteket vizsgáltam, és ezekhez az alábbi megjelöléseket használtam: k o p o n y a h o s s z ú s á g ( l o n g i t u d e cranii), a g y k o p o n y a s z é l e s s é g ( l a t i t u d o neurocranii), j á r o m í v s z é l e s s é g (latitudo z y g i o n ) , a r c k o p o n y a s z é l e s s é g ( l a t i t u d o viscerocranii), a g y k o p o n y a m a g a s s á g ( l a t i t u d o neurocranii).

A méretek felvételének helyét az 1. ábra szemlélteti. A fentieken kívül minden vizsgálatba v o n t rókaegyed friss hullájának testsúlyát (massa corporis) és az e g y e d e k e g y részénél a kipreparált k o p o n y a agykapacitását (capacitas cavi cranii) is megmértem. E z utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a klasszikus sörétes módszerrel párhuzamosan higanyos mérési módszert is v é g e z t e m , amelynél a v é k o n y gumiballonnal bélelt agykoponyába t ö l t ö t t higany s ú l y á b ó l számítottam ki annak térfogatát. Ez utóbbi módon nyert adatok p o n t o s a b b n a k bizonyultak a sörétes módszernél, emiatt vizsgálataim során is e z e k e t használtam fel. Mivel a térfogat-adatokat a t ö b b i lineáris méretekkel k í v á n t a m összevetni, az irodalomban szokásos módon a térfogatadatok k ö b g y ö k é v e l számoltam.

Hassa corporis

dkg.

2. ábra. A k o p o n y a - h o s s z ú s á g (fent) és az a g y k o p o n y a - s z é l e s s é g ( l e n t ) t e s t s ú l y h o z v i s z o n y í t o t t allometrikus n ö v e k e d é s i egyenese. A r ö v i d e b b e g y e n e s e k k e t r e c b e n n e v e l t élő rókák f e n t i m é r e t a r á n y a i n a k n ö v e k e d é s é t m u t a t j á k , a jobboldali o r d i n á t á n j e l z e t t feltolt ábrázolásban

146

Mivel a rókaegyedek életkorát nem ismertem, a használatos életkormeghatározási módszerek (SZEDERJEI, 1940) pedig nem adtak kielégítő eredményt, az adatokat az életkortól e l v o n a t k o z t a t v a , a méreteknek a testsúlyhoz, illetve a koponya hosszúságához viszonyított arányváltozását vizsgáltam, allometrikus módszer felhasználásával. Ennek a módszernek a részleteire vonatkozóan korábbi munkáimra h i v a t k o z h a t o m (SZÉKY, 1962, 1963). A harmadik felvetett kérdés megválaszolása érdekében 3 fiatalon befogott, egészséges rókát (közülük e g y hím és e g y nőstény testvérpár volt, a harmadik máshonnan származó hím egyed volt) a rendelkezésünkre álló legnagyobb méretű (kb. 1 m-1 kifutó-térfogatú) v a s v á z a s ketrecben mindaddig neveltük, amíg ez testméretükhöz képest lehetséges volt. Felnevelésük ideje alatt 5 ízben altatás útján készítettünk róluk röntgenfelvételeket, s az így nyert növekedési adatokat a fentiekével hasonló módon dolgoztuk fel. A méretadatokat kettős logaritmikus koordináta-rendszerben grafikusan ábrázoltam, a pontsorokra meghúzott növekedési egyeneseket a meredekséget jelző a-szög értékével, illetve ennek tangensét j e l e n t ő fe-érték alapján hasonlít o t t a m össze. A vizsgálatok eredményei 1. Л testsúlyhoz

viszony ított koponyaméretek

relatív

növekedése

A testsúlyhoz viszonyított koponya-hosszúság és agykoponya-szélesség növekedési egyenesei (2. ábra) két szakaszt m u t a t n a k , ezek között a 60—80 dkg testsúly elérésénél törés látható. A koponya-hosszúság növekedési sebessége nagyobb, mint az agykoponya-szélességé. A koponya-hosszúság egyenesének törése kisméretű, t e h á t a 80 dkg testsúlyt meghaladó korban is meglehetősen intenzív a koponya-hosszúság testsúlyhoz viszonyított növekedése, míg az agykoponya-szélesség a továbbiakban már alig m u t a t észrevehető növekedési sebességet. Ivari különbség nincs. A 2. ábrán t ü n t e t t e m fel összevetés céljából a 3 élve vizsgált rókaegyed koponyájának ontogenetikus méretváltozásai alapján fenti összefüggések ábrázolásával készített növekedési egyeneseit is. Ebből az derül ki, hogy a koponya-hosszúság egy ideig normális sebességgel halad, de amint a testnagyság a 250—300 dkg-os súlyt eléri, a sebességet az abnormális viszonyok miatt már nem tudja tartani, és újabb törés annak lassúbbodását jelzi. A töréspont a két testvérnél egy helyen mutatkozik, míg a harmadik, fiatalabb korban begyűjtött egyednél jóval előbb (kb. 150 dkg körüli testsúlynál) következett be növekedés lassúbbodás. A testsúlyhoz v i s z o n y í t o t t agykoponya-szélesség tekintetében az élő egyedek kissé magasabb szintet értek el, mint a v a d o n begyűjtött adatok egyenese, de az elért szinten m é g kevésbé látunk továbbnövekedést. (Az ábra tanulmányozásánál f i g y e l e m b e kell vennünk, hogy az élő rókák egyenesei ábrázolástechnikai okokból a v a d o n é l ő rókák egyenese fölé tolva láthatók, ahogy azt a jobb oldali ordináta beosztása is tükrözi.) A 3. ábrán a testsúlyhoz viszonyított arckoponya-szélesség, jároinívszélesség és agykoponya-magasság növekedési egyenese látható. Ez utóbbi a második ábrán l á t o t t egyenesekhez hasonlóan viselkedik, a 60 dkg-os testsúly elérésénél törést m u t a t , így az első intenzív növekedési sebesség a töréspont utáni második szakaszban lényegesen alábbhagy. A másik két összefüggésben az eddigiektől eltérően két töréspont észlelhető. Az első törés

147 10*

mindkettőnél 80 dkg súly elérésekor, a másik pedig kb. 300 — 350 dkg testsúlynál következik be. A második törés utáni növekedési sebesség megközelíti, v a g y meg is haladja az első szakasz relatív növekedési sebességét. Tehát itt bizonyos életszakaszban a t e s t s ú l y n ö v e k e d é s előrehaladása mellett időszakosan leáll, v a g y legalábbis erősen lefékeződik az arckoponya-szélesség és a járomív-

Hassa corporis dkg.

3. ábra.

Az arckoponya-szélesség (fent), a járomív-szélesség (középen) és az a g y k o p o n y a m a g a s s á g (alul) t e s t s ú l y h o z v i s z o n y í t o t t allometriás növekedési e g y e n e s e

szélesség növekedése, majd egy b i z o n y o s testsúlynövekedés után újult sebességgel halad t o v á b b . Ivari különbség e tekintetben s e m észlelhető. A legfelső egyenes utolsó szakaszának pontjai n a g y szóródást m u t a t n a k , ami azzal magyarázható, h o g y az amúgy is erősen változékony koponya-hosszúsághoz v i s z o n y í t o t t arckoponya-szélesség m a g a is változékony dimenzió, másrészt a n a g y o b b koponyák pontos beállítása annak érdekében, hogy a röntgensugarak p o n t o s a n függőlegesen szeljék át. azt, a rágóizmok és a szőrös bőr miatt a n a g y o b b méretű egyedeknél nehezebb, és így több mérési hibaforrást is jelent. 2. A koponya-hosszúsághoz

viszonyított

relatív

méretnövekedések

A 4. ábra a járomív-szélességnek, az agykoponya-magasságnak, illetve az agykoponya-szélességnek a koponva-hosszúsághoz viszonvított ontogenetikus

148

változását ábrázoló növekedési egyeneseket mutatja be. A középső, illetve alsó egyenes meredeken indul, és a 80—85 m m koponya-hosszúság elérésénél törést szenved, ezután már kisebb relatív sebességgel halad t o v á b b . Az agykoponya-magasságnál ez a törés a meredek kezdet után erősebb. Ez tehát azt jelenti, hogy az agykoponya magassága a hosszúságához képest kezdetben

-90 -80

-70 -80 -SO -W

-SO

-80

1

-50

1

-W . -9 40

so T60

I I I I 70 80 90 ЮО longitude

JOO cranii

T "

-30

r -3

zoo

mm.

4. ábra. A járomív-szélesség (fent), az agykoponya-magasság (középen) és az agykoponyaszélesség (lent) koponya-hosszúsághoz viszonyított allometrikus növekedési egyenese. Fent a korábbi vizsgálatok (SZÉKY, 1963) során a görénynél (Putorius .putorius L.) nyert hasonló egyenes is látható

gyorsabban növekszik, mint az agykoponya-szélesség, s ha ez a törés után le is lassul, még mindig magasabb marad, mint az agykoponya-szélesség törés utáni sebessége. A koponya tehát magasságában erősebben növekszik, mint szélességében. Egészen elüt az eddig látott egyenesektől a járomív-szélesség koponyahosszúsághoz viszonyított növekedését ábrázoló egyenes. A meglehetősen meredeken haladó egyenes a 140 mm-es koponya-hosszúságot elérve hirtelen törést szenved, s ínég meredekebben, a koponya-hosszúságnál is n a g y o b b sebességgel halad tovább. E jelenséget előbbi vizsgálataim során a Putorius genusnál is észleltem. Ú g y látszik tehát, hogy ez a Carnivorákra általában jell e m z ő sajátosság. Mivel a 140 mm koponya-hosszúságot (a 2. ábra testsúlyhoz viszonyított koponyahossz növekedési görbéje alapján) kb. 300 — 400 dkg

149

t e s t s ú l y m e l l e t t éri el, a m i k o r ivarérettsége kezdetéhez é r k e z e t t , és t e s t s ú l y á h o z m é r t e n az e d d i g i n é l i n t e n z í v e b b , ö n á l l ó ragadozó é l e t m ó d f o l y t a t á s á r a tér át. I v a r i k ü l ö n b s é g e k e t ez az ábra s e m t ü k r ö z . 3. Az

élve vizsgált

rókák

növekedési

görbéi

Az 5. ábrán a 3 v i z s g á l t r ó k a e g y e d t e s t s ú l y h o z v i s z o n y í t o t t m é r e t v á l t o z á s a i t l á t h a t j u k , a 6. ábra p e d i g a k o p o n y a - m a g a s s á g , a járomív-szélesség és az

m_r<

so

Mtitudo neurocronii

so. Sí cf

I

Lonqüxjo cronii

юо so 00 70 -

Latitudo ztjgon

60 so so

1 1 1—Г"Г" 60 ю ao so юо

. Latitudo neurocronii 300

WO

SOO

Mossa corporis ckj.

J

ábra. 3 ketrecben nevelt rókaegyed koponyájának testsúlyhoz viszonyított növekedési egyenesei

allometrikus

agykoponya-szélesség koponya-hosszúsághoz viszonyított növekedését mutatja Mindkét ábra e g y e n e s e i r ő l l e o l v a s h a t ó , h o g y a két t e s t v é r közel azonos módon viselkedik, a h a r m a d i k attól eltér, b á r a tendencia ennél is azonos. A j á r o m i t szélesség a v a d o n é l ő k é h e z h a s o n l ó a n i t t is e m e l k e d ő t ö r é s t . s z e n v e d .

Az e r e d m é n y e k értékelése A k a p o t t r é s z l e t e r e d m é n y e k á t t e k i n t é s e érdekében a vizsgált összefüggések s z á m s z e r ű é r t é k e i t a 8. ábra összesíti. E t á b l á z a t a k a p o t t t ö r é s p o n t o k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l az e g y e s s z a k a s z o k növekedési s e b e s s é g é t jelző /c-értékeket, illetve a m e r e d e k s é g e t j e l z ő a-szög é r t é k e k e t m u t a t j a , m é g p e d i g mind a t e s t s ú l y h o z , mind p e d i g a k o p o n y a - h o s s z ú s á g h o z v i s z o n y í t o t t e s e t e k b e n az e g y e n e sek első s z a k a s z á n a k k-érték n a g y s á g i sorrendjében. E z e n összesítésből kitűnik, h o g y a s o r r e n d i s é g b e n m i n d k é t v i s z o n y l a t b a n az a g y k o p o n y a - k a p a c i t á s m u t a t l e g n a g y o b b r e l a t í v n ö v e k e d é s i s e b e s s é g e t . E z u t á n a k o p o n y a - n i a g a s s á g , majd

150

a koponya-hosszúság és végül a koponya szélességi méretei következnek. Az arckoponya-szélesség és a járomív-szélesség testsúlyhoz v i s z o n y í t o t t növekedésénél egy második törés háromszakaszos méretnövekedést m u t a t . A koponyahosszúsághoz viszonyítva a sorrend az előbbihez hasonló. I t t azonban harmadik szakasz nem mutatkozik.

90

400

200

Longitudo cronii

ÖOO

900

500

mm.

6. ábra. A k e t r e c b e n nevelt r ó k á k k o p o n y a - m é r e t e i n e k k o p o n y a - h o s s z ú s á g h o z allometrikus növekedése

viszonyított

A második szakasz minden összefüggésnél növekedési sebességcsökkenést inutat. Ez a csökkenés a testsúlyhoz viszonyított összefüggéseknél igen nagymérvű (a koponya-hosszúsáigot kivéve), a koponya-hosszúsághoz viszonyított növekedéseknél e második szakasz csökkenése nem jelent egyben növekedésbeli leállást, hanem csupán a sebességnek kb. felére csökkenését. Ez alól a járomívszélesség kivétel, amely a törés után nem csökkenő, hanem ellenkezőleg, emelkedő sebességnövekedést -mutat. A háromszakaszos növekedési egyeneseknél a középső szakaszban időszakos leállás észlelhető. Az első és harmadik szakasz sebessége közel azonos nagyságrendű.

151

A 9. ábra az első töréspontokat az abszolút értékektől függetlenül egymagasságban ábrázolva, a vizsgált összefüggések e g y m á s h o z való viszonyának összevetését teszi l e h e t ő v é . Ennek áttekintése után megállapítható, hogy a vizsgált összefüggések azonos, filogenetikailag kialakult, az ontogenezis során megismétlődő, morfológiai alapterv szerint haladnak. A növekedési sebességek 60 — 80 dkg-os t e s t s ú l y , illetve 7 0 — 9 0 mm-es koponya-hosszúság elérésekor

Л0-

20-

20

X

4Ű

1 1 ! П S3 60 Ю SO OO СО nossa corpore dkg.

«Ю

JOO /со XV sc

•*9 voeb*»

AK

/ • .-J . -9 so

so

so то go 90 ióo

joo

soo joo 600 xcsoogco

Longitudo crank. ábra. Az a g y k o p o n y a - k a p a c i t á s k ö b g y ö k é n e k t e s t s ú l y h o z (fent), illetve a k o p o n y a - h o s s z ú s á g h o z (lent) v i s z o n y í t o t t a l l o m e t r i k u s n ö v e k e d é s i egyenese

e g y ö n t e t ű e n törést szenvednek. Ez nyilvánvalóan n e m véletlen, hanem az ontogenezis során életmódban, táplálkozásmódban beálló alapvető változás morfológiai kifejezője. Ez a postembrionális kornak meglehetősen már az elején következik be. A rókákra v o n a t k o z ó biológiai megfigyelések szerint ugyanis az április végén s z ü l e t ő kölykök három hét múlva már az anyaállat által a kotorékba cipelt húseledellel barátkoznak. Az általunk begyűjtött anyag között április végén már 80 dkg-os t e s t s ú l y ú egyed is akadt: ebből arra is következtethetünk, hogy nálunk a kölykezés már korábban is megtörténhet, s hogy a kölykök meglehetősen hamar, néhány hétig tarló szopási idő végén megismerkednek a búseledelekkel, és azokhoz fokozatosan hozzá is szoknak. Ennek a fordulópontnak morfológiai kifejezője az egyenesek első törése. A testsúlyhoz viszonyított arckoponya- és járomív-szélesség-növekedés egyeneseinél észlelt második iránytörés 400 dkg körüli testsúlynál következik

152

be, amelyet időben augusztusra tehetünk. Erre az időre minden fiatal egyed már magára h a g y a t v a , teljesen önállóan és így nyilvánvalóan sokkal nagyobb erőfeszítés és igénybevétel árán keresi m e g az egyre n a g y o b b mennyiségű táplálékát. Ezzel az ivarérés megindulásával magyarázható ez a craniometriális változás,amely a fogazat és a rágóizomzat erőteljes fejlődésének ad alapot.

6 2.növekedési szakasz 3növekedési szakasz в Koponya méret összefüggések1 növekedési szakasz Kérték oc. szög Kérték оc.szög Kérték oc. szög /Capacitas cavi cranii. 0.4245

25'-

0.0699

4°-

—

—

neuracranii. 0.4040

22'-

0.0612

3°30'

—

—

0.4020

2V54

0.2679

15'—

A g

Lat/fudo vlscerocranii 03640

20'—

0.0087

0'30'

0.2679

15°-

5. 5:

Latitudo zygion.

19'-

0.0875

5 —

03640

20°-

14'—

0D542

3°6'

0.2382

13°36' 12°30'

7.

2. "C //'Alirtudo 3. fe —-~tongitudo

Capacitas cavii cranii 1.1263 48° 24'

7.

10..g

03443

X Latitudo neurocranii 024-93

6.

8. о o о. 9.

cranii.

\

—

•

—

•

— .

—

—

—

•'Altitudo neurocranii

0.8693

41' —

0.2773

Latitudo zygion.

07107

35°24'

2.3559 67'—

—

—

34"—

0.1620

—

—

v Latitudo néurocra nii. 0.6745

942'

—

—

S. ábra. A vizsgált összefüggések a l l o m e t r i k u s egyeneseit s z á m s z e r ű e n j e l l e m z ő k - é r t é k e k , illetve n-szögek a d a t a i t összefoglaló t á b l á z a t a t ö r é s p o n t o k - a d t a s z a k a s z o k r a b o n t v a

A koponya-hosszúsághoz viszonyított méretek változása e g y ö n t e t ű képet mutat, a töréspontok egyértelműen az előbb említett egyenesek töréspontjainak megfelelő helyen következnek be, tehát azonos fiziológiás, illetve ökológiás okokkal magyarázható. A koponva-hossztísághoz v i s z o n y í t o t t járomív-szélesség egyenesének felfelé törése egy beesik az előbb taglalt háromszakaszos egyenesek második töréspontjával. í g y tehát a t ö b b irányú összefüggés vizsgálata egyértelműen arra utal, hogy a vörösrókánál a postembrionális növekedésben két fordulópont van: az egyik a szopós korról a húseledelre való áttérés idején, a másik az egészen önállóÁragadozó életre való áttérés, illetve az ivarérés kezdetét jelentő időszak. Az élő rókák vizsgálatainak eredményei azt mutatják, h o g y a ketrecezésre mint extrém kedvezőtlen, tartós behatásra a növekedő szervezet genetikai sajátosságaitól függően egyedileg eltérő módon reagál, és az a reakció morfológiai bélyegekben is visszatükröződik. A testvérek egyféle genetikai sajátság alapján hasonlóan reagáltak a ketrecezésre, a harmatlik eltért ezektől. De mindhárom a vadon élőkétől eltérő, a növekedés későbbi időszakában bekövetkező sebességcsökkenéssel reagált a mozgás hiányából és a táplálkozásbeli eltérésekből eredő káros hatásokra.

153

Ol / /

Masso capons dkg. 9. ábra. A k a p o t t a l l o m e t r i k u s e g y e n e s e k összevetése f e n t a k o p o n y a - h o s s z ú s á g h o z , lent a t e s t s ú l y h o z v i s z o n y í t v a úgy, hogy az első t ö r é s p o n t o k a t egy m a g a s s á g b a n á b r á z o l t u k

IRODALOM 1. BÄHRENS, D . : Über den F o r m e n w a n d e l des Mustelidenschädels. Morphol. J a h r b . , 101, 1960. p. 279 — 369. — 2. FÁBIÁN, GY.: A b o u t t h e g r o w t h of t h e wild r a b b i t , t h e d o m e s t i c a t e d r a b b i t a n d t h e i r h y b r i d f o r m e d u r i n g t h e p o s t n a t a l life. I n : P h a e n o a n a l y s i s a n d Q u a n t i t a t i v e I n h e r i t a n c e . Collected p a p e r s of P h a e n o m e t r y , 1965 ( n y o m á s a l a t t ) . — 3. HAFEZ, E . S. E . : Physio-genetics of p r a e n a t a l a n d p o s t n a t a l g r o w t h . I n : S y m p o s i u m o n G r o w t h , J . A n i m a l Sei. A l b a n y , 22, 1963, p . 779 — 789. — 4. RÖHRS, M.: Allometrische S t u d i e n in i h r e r B e d e u t u n g f ü r E v o l u t i o n s f o r s c h u n g u n d S y s t e m a t i k . Zool. A n z . , 160, 1958, p. 276 — 294. — 5. SZEDERJEI, Á.: K o r m e g h a t á r o z á s f a r k a s n á l és r ó k á n á l . E r d é s z e t i L a p o k . 79, 1940, p . 9 6 — 9 9 . — 6. SZÉKY, P . : A h a l a k p o s t e m b r i o n á l i s n ö v e k e d é s é n e k v i z s g á l a t a r ö n t g e n f e l v é t e l i t e c h n i k a segítségével. Á l l a t t . K ö z l e m . 49, 1962, p. 113 — 118. — 7. SZÉKY, P . : A P u t o r i u s p u t o r i u s L. és P u t o r i u s f u r o L . összehasonlító n ö v e k e d é s v i z s g á l a t a c s o n t v á z m é r e t e k a l a p j á n . Á l l a t t . Közlem., 50, 1963, p . 151 — 166.

154

CRANIOMETRICAL EXAMINATIONS ON T H E SKULL OF T H E R E D ( V U L P E S V U L P E S [L.])

FOX

By P. S

Z

É

К Y

Craniometrical e x a m i n a t i o n s were c o n d u c t e d on t h e skull of 70 red foxes ( V u l p e s vulpes L.) following t h e o n t o g e n e t i c a l c h a n g e of t h e d i m e n s i o n s i n d i c a t e d on Fig. 1. with t h e allometric m e t h o d . On t h e g r o u n d s of t h e d e t a i l e d a n a l y s i s of g r o w t h s t r a i g h t o b t a i n e d f r o m d i m e n s i o n a l changes r e l a t e d to b o d y weight a n d skull l e n g t h respectively (Figs. 2 — 7) a n d those of t h e c o m b i n a t i o n of t h e results (Figs. 8 a n d 9) it can be e s t a b l i s h e d t h a t t h e f o x e s , c r a n i u m c a p a c i t y i n c r e a s e s w i t h t h e g r e a t e s t velocity a n d is followed t h e n by t h e height d i m e n s i o n of t h e skull, s u b s e q u e n t l y b y t h e l e n g t h a n d finally by t h e w i d t h dimensions of t h e skull. I n t h e course of o n t o g e n y e v e r y t r e n d a f t e r reaching a b o d y w e i g h t of 600 to 800 g a n d / o r 70 — 90 m m skull l e n g t h suffers a b r e a k w h i c h coincides w i t h t h e period f r o m t h e suckling age to m e a t - n u t r i t i o n . T h e allometric s t r a i g h t s of skull l e n g t h a n d j u g a l w i d t h show a second b r e a k a t a b o u t t h e time w h e n a b o d y w e i g h t of a b o u t 4000 g is a t t a i n e d w h i c h , on t h e o t h e r h a n d , coincides w i t h t h e leaving of f a m i l y c o m m u n i t y , b e g i n n i n g i n d e p e n d e n t intensive p r e y i n g h a b i t a n d sexual m a t u r i t y . T h i s is a c c o m p a n i e d increased use of m a s t i c a t o r y muscles a n d t e e t h . T h e second t u r n i n g p o i n t observed in p o s t e m b r y o n a l g r o w t h m a y be considered as t h e morphological expression of these m o m e n t s . G r o w t h e x a m i n a t i o n of t h r e e live foxes showed t h a t e x t r e m e i n j u r i o u s e f f e c t of k e e p i n g in cages c a n be m e a s u r e d also b y a c h a n g e in g r o w t h . A l t h o u g h t h e basic r e g u l a t i t y does n o t change, t h e lasting i n j u r i o u s e f f e c t , a t a c e r t a i n point, c a u s e s velocity of g r o w t h to b r e a k a n d slacken d o w n . In this respect t h e individuals k e p t c o n f i n e d show a d i f f e r e n t b e h a v i o u r according t o genetical properties, age anrl/or d u r a t i o n of t h e effect.

155

I.

TÁBLA

-Ol

1. ábra. A r ó k a k o p o n y a röntgenfelvételéről vizsgált m é r e t a d a t o k m é r ő p o n t j a i ; bal o l d a l t : felülnézetből ( n o r m a verticalis) és j o b b o l d a l t : o l d a l n é z e t b ő l ( n o r m a lateralis). 1. k o p o n y a bosszúság (longitudo cranii), 2. agykoponya-szélesség ( l a t i t u d e neurocranii). 3. járomív-szélesség ( l a t i t u d o zygion), 4. arckoponya-szélesség ( l a t i t u d e viscerocranii) és 5. a g y k o p o n y a - m a g a s ság ( a l t i t u d o n e u r o c r a n i i )

IRODALOM

Kél

papagájkönyv:

Dr. H a n s v. Boetticher: P a p a g e i e n (In:

Die neue Brehm-Bücherei,

H. 228. Ziemsen Verlag, 56 fényképpel. — Ára:

Wittenberg-Lutherstadt, 24,50 Ft)

1959, pp.

116,

A. R e i c h e n o w : Vogelbilder a u s f e r n e n Z o n e n . P a p a g e i e n . — Dr. H a n s v. Boettieher á l t a l átdolgozott I I . k i a d á s (Gottfried

Helene

Verlag,

1955,

34 színes

táblával.

— Ára:

852,—

Ft)

A p a p a g á j o k r ó l , ezekről a n é h á n y kivételtől e l t e k i n t v e kizárólag t r ó p u s i és s z u b t r ó p u s i területeken o t t h o n o s , de n á l u n k és á l t a l á b a n m i n d e n ü t t joggal megcsodált, á l l a t k e r t b e n különösen n a g y közönséget vonzó s s z a k e m b e r e k részére is sok v o n a t k o z á s b a n é r d e k e s m a d a r a k r ó l , v i l á g v i s z o n y l a t b a n sem g y a k r a n jelenik meg olyan s z a k k ö n y v , mely a m i n d k é t csoportbeli érdeklődők részére e g y f o r m á n h a s z o n n a l lenne f o r g a t h a t ó . FINSCH O. 1868-ban m e g j e l e n t »Papageien« с. k ö n y v e és REICHENOW A. 1881-ben k i a d o t t klasszikus összefoglaló m u n k á j a , a »Conspectus psiltacorum«, főleg a z o n b a n az e n n e k kiegészítéseként színes k é p e k k e l i l l u s z t r á l t »Vogelbilder aus f e r n e n Zonen. Papageien« с. 1883-ban n a p v i l á g o t l á t o t t k ö n y v e óta h a s o n l ó t az i r o d a l o m b a n h i á b a k e r e s ü n k . E l t e k i n t v e a nagy BREHM idevágó, r é s z b e n a z o n b a n kiegészítésre, r é s z b e n helyesbítésre szoruló a n y a g á t ó l (a 18 k ö t e t e s m a g y a r k i a d á s b a n а I X . k ö t e t b e n 203—243. oldal, a 13 k ö t e t e s n é m e t k i a d á s b a n V I I . k ö t e t 1 — 114. o.) csak DR. IIANS VON BoETTlCHERnek a »Die n e u e Brehm-Bücherei« s o r o z a t á b a n 1959-ben m e g j e l e n t k ö n y v e c s k é j e ( P a p a g e i e n ; H e f t 228) az első, mely a csoportról, az ú j a b b vizsgálatok a d a t a i r a és s z e m p o n t j a i r a is t e k i n t e t t e l , l e g f ő k é p p e n r e n d s z e r t a n i v o n a t k o z á s b a n , pontos és m e g b í z h a t ó á t t e k i n t é s t n y ú j t . Igyekszik t e r m é s z e t e s e n n a g y á l t a l á n o s s á g b a n — a k ö n y v b e v e z e t ő j é b e n — e z e k n e k a s z í n p o m p á s m a d a r a k n a k é l e t m ó d j á r ó l és t á j é k o z t a t n i olvasóit, r ö v i d e n é r i n t i t ö r z s f e j l ő d é s ü k kérdéseit, s ezeket egy filogenetikai-zoogeográfiai t ö r z s f a ( t ö r z s f a - g e o g r a m ) á b r á j á v a l szemlélteti is, d e t e r j e d e l m é n e k — 116 oldal — t ö b b m i n t 9/10-ed részében, a speciális részben, az egyes f a j o k és a l f a j o k s z ű k r e s z a b o t t leírását a d j a . K i f e j e z e t t e n s z i s z t e m a t i k a i t á j é k o z t a t á s c é l j a i r a készült k ö n y v e c s k e , melyet é r t é k e s s é különösen az a k ö r ü l m é n y tesz, hogy v a l a m e n n y i j e l e n l e g i s m e r t p a p a g á j f a j leírását t a r t a l m a z z a . Ami b i z o n y — a k S n y v s z ű k r e s z a b o t t t e r j e d e l m é t t e k i n t v e — nem csekélység ! Mert a k o r á b b i , még az 1950-es évek k ö z e p é n e k b i z o n y t a l a n a d a t a i v a l s z e m b e n is, melyek szerint 315 p a p a g á j f a j és k b . 460 a l f a j , ill. 650 f a j létezik, BOETTICHER m i n d e n n a g y o b b m ú z e u m és m a g á n g y ű j t e m é n y p a p a g á j a n y a g á n a k felülvizsgálata a l a p j á n , s az ú j a b b r e n d s z e r t a n i módszerek és felfogások s z e m p o n t j a i n a k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l 321 f a j t és 498 a l f a j t k ü l ö n b ö z t e t m e g ; összesen t e h á t 819 e g y m á s t ó l t ö b b é - k e v é s b é különböző f o r m á t , melyekből a z o n b a n t ö b b m i n t e g y t u c a t n a p j a i n k b a n m á r k i h a l t n a k , ill. k i i r t o t t n a k t e k i n t h e t ő . E z a f o r m a g a z d a g s á g 75 g e n u s — s nem m i n t m é g n e m r é g i b e n is 100 — k ö z ö t t oszlik meg, s 7 a l c s a l á d r a t a g o l t a n , a p a p a g á j o k c s a l á d j á b a n ( P s i t t a c i d a e ) e g y e s í t v e , a t ö b b i m a d á r csoport felé élesen e l h a t á r o l t s z á r t c s o p o r t k é n t r e n d ( o r d o ) r a n g j á r a e m e l v e — P s i t t a c i f o r m e s — illeszkedik A m a d á r v i l á g r e n d s z e r é b e . Eltérőleg a n a g y BREHM rendszerétől, m e l y a p a p a g á j o k a t a kakukkszerű madarak Cuculiformes — r e n d j é b e m i n t alrendet — P s i t t a c i — o s z t j a be.

157

K e v é s v á l t o z t a t á s s a l megegyezik a JAMES LEE PETERS: »Checklist of Birds of t h e W o r l d « c. i n u n k á b g n (1937) k ö v e t e t t rendszerrel, m e l y b e n a p a p a g á j o k k ö z v e t l e n ü l a g a l a m b o k u t á n k ö v e t k e z n e k , de megelőzik a t u r a k ó - f é l é k e t , a k a k u k k o k a t és a b a g l y o k a t , a n n a k a f e l f o g á s n a k megfelelően, m e l y e t PETERS és BOETTICHER a csoport t ö r z s f e j l ő d é s é r e v o n a t k o z ó m a i ismereteink a l a p j á n h e l y e s e b b n e k t a r t a n a k . S z e r i n t ü k u g y a n i s kizárólag a l á b u j j a k k i a l a k u l á s á b a n m e g n y i l v á n u l ó k a k u k k r o k o n s á g valószínűleg csak k o n v e r g e n s fejlődés e r e d m é n y e . A g a l a m b és t u r a k ó - f é l é k k e l fennálló, b á r csak t á v o l i k a p c s o l a t o k r a u t a l ó s a j á t s á g o k v i s z o n t i n k á b b l á t s z a n a k b i z o n y í t a n i a valódi r o k o n s á g o t . T e l j e s e n i n d o k o l t t e h á t , hogy a k a k u k k s z e r ű m a d a r a k r e n d j é b ő l k i e m e l j ü k őket. A k ö n y v b e n h a s z n á l t rendszerről a l á b b n y ú j t u n k á t t e k i n t é s t : Rend: Psittaciformes — papagájalkatúak Család: P s i t t a c i d a e - p a p a g á j o k 1. 2. 3. 4. 5.

alcsalád: Nestorinae — n e s z t o r - p a p a g á j o k (1 nem 3 f a j j a l és 1 alfajjal). alcsalád: Psittrichasinae — s ö r t é s f e j ű v a g y k e s e l y ű - p a p a g á j o k (1 n e m 1 f a j j a l ) . alcsalád: Kakaloeinae — k a k a d ú k (5 n e m 17 f a j j a l és 30 a l f a j j a l ) . alcsalád: Micropsiltinae — h a r k á l y - p a p a g á j o k (1 n e m 6 f a j j a l és 18 alfajjal). alcsalád: Trichoglossinae — l ó r i - p a p a g á j o k (1. n e m z e t s é g : Psittaculirostrini — törpe-pap a g á j o k , 1 n e m 4 f a j j a l és 17 a l f a j j a l ; 2. n e m z e t s é g : Trichoglossini — ecsetnyelvű p a p a g á j o k , 12 n e m 57 f a j j a l és 70 a l f a j j a l ) . 6. alcsalád: Strigopinae — b a g o l y - p a p a g á j o k (1 n e m 1 f a j j a l ) . 7. alcsalád: Psittacinae — valódi p a p a g á j o k (1. nemzetség: Plalicercini — laposfarkú papag á j o k , 12 n e m 30 f a j j a l és 39 a l f a j j a l ; 2. n e m z e t s é g : Lorini — n e m e s l ó r i - p a p a g á j o k , 14 nem 47 f a j j a l és 122 a l f a j j a l ; 3. n e m z e t s é g : Loriculini — denevér-papagájok, 1 nem 9 fajjal és 22 a l f a j j a l ; 4. n e m z e t s é g : Psittacini — t o m p a f a r k ú p a p a g á j o k , 14 n e m 65 f a j j a l és 77 alf a j j a l ; 5. n e m z e t s é g : Araini — é k f a r k ú p a p a g á j o k , 13 n e m 81 f a j j a l és 102 a l f a j j a l ) .

A f a j o k l e g n a g y o b b részben (250) n é g y n e m z e t s é g b ő l (Trichoglossini, Lorini, P s i t t a c i n i , Araini) k e r ü l n e k ki, s ezek s z c l g á l t a t j á k az a l f a j o k t ú l n y o m ó t ö b b s é g é t is (371). A szerző a l e g m a g a s a b b r e n d s z e r t a n i k a t e g ó r i á t ó l az a l f a j o k i g , kizárólag c s a k a legj e l l e m z ő b b és l e g s z e m b e t ű n ő b b külső m o r f o l ó g i a i s a j á t s á g o k ( m é r e t e k , csőr, s z á r n y a k , f a r k tollak, k a r m o k , l á b u j j a k , színezet stb.) a l a p j á n k a t a l ó g u s s z e r ű összeállításban i s m e r t e t i r ö v i d e n és t a l á l ó a n a népes c s o p o r t o t . A n a g y o b b r e n d s z e r t a n i egységek általános j e l l e m z é s e k a p c s á n , az é l e t m ó d r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t is közli, és v a l a m e n n y i ilyen csoport e l t e r j e d é s é t 12 k ü l ö n k a r t o g r a m b a n is f e l t ü n t e t i . E z , d e főleg az a k ö r ü l m é n y , hogy m i n d e n e g y e s f a j , sőt a l f a j e l t e r j e d é s é t is p o n t o s a n m e g a d j a , c s a k emeli a k ö n y v e c s k e é r t é k é t és biogeografiailag, v a l a m i n t a c s o p o r t n é h á n y evolúciós p r o b l é m á j á n a k kiemelése s z e m p o n t j á b ó l is h a s z n á l h a t ó v á teszi. N e m c s a k az derül ki pl. ezekből az a d a t o k b ó l , hogy a 7 alcsaládból m i n d a 7 - n e k k é p viselői jellemzőek Ú j - G u i n e a , Ausztrália és a szomszédos polinéziai, t o v á b b á az i n d o - m a l á j t e r ü l e t e k o r n i t h o f a u n á j á r a , és hogy a 7-ik alcsalád (valódi p a p a g á j o k ) egyik n e m z e t s é g e ( t o m p a f a r k ú p a p a g á j o k ) csak A f r i k á b a n , K ö z é p - és D é l - A m e r i k á b a n , a másik ( é k f a r k ú p a p a g á j o k ) pedig csak K ö z é p - és D é l - A m e r i k á b a n m e g a N a g y - A n t i l l á k szigetein o t t h o n o s , h a n e i n az is, hogy a p a p a g á j o k ő s h a z á j a n y i l v á n v a l ó a n É s z a k - A u s z t r á l i a és U j - G u i n e a volt. I t t találj u k u g y a n i s az egész p a p a g á j csoport legősibb, a t ö b b i v e l összehasonlítva l e g p r i m i t í v e b b , az ő s p a p a g á j o k h o z k é t s é g t e l e n ü l legközelebb álló f o r m á i t : U j - G u i n e á b a n a k e s e l y ű p a p a g á j t , Ű j - Z é l a n d b a n p e d i g n y i l v á n az É s z a k - A u s z t r á l i á b ó l még e két t e r ü l e t összefüggése, v a g y lega l á b b i s k ö n n y e b b közlekedést biztosító ö s s z e k ö t t e t é s e i d e j é n i d e v á n d o r o l t n e s z t o r p a p a g á j o k a t . E z e k A u s z t r á l i á b ó l k i i n d u l v a , a r é g e b b e n f e n n á l l ó i n d o i n a l á j s z á r a z u l a t o n , ill. szigetvilágon k e r e s z t ü l n é p e s í t e t t é k a z u t á n b e Ázsia délkeleti részét, I n d i á t , M a d a g a s z k á r t , a t r ó p u s i és a d é l i - s z u b t r ó p u s i A f r i k á t , m a j d t o v á b b t e r j e s z k e d v e Közép- és D é l - A m e r i k á t . A s z í n e z e t ü k szerint l e g t a r k á b b m a d á r c s o p o r t r ó l készült, m a d á r b a r á t o k és zoológusok részére is e g y f o r m á n k i t ű n ő összefoglalást n y ú j t ó k ö n y v n e k legfeljebb csak egy h i á n y o s s á g a t e h e t ő szóvá: n e m színes, h a n e m csak f e h é r - f e k e t e , de m a j d kivétel nélkül sikerült f e l v é t e l e k b e n — 56 h a b i t u s - k é p b e n — m u t a t j a be a j e l l e g z e t e s e b b f o r m á k a t . T e k i n t v e a z o n b a n a z á r á t — 24,50 F t — erről n e m kifogás t á r g y a k é n t t e s z e k e m l í t é s t ; a g o n d o s a n összeállított, i r o d a l m i és a n é m e t p a p a g á j n e v e k , v a l a m i n t a t u d o m á n y o s elnevezések j e g y z é k é v e l ellátott k i a d v á n y ról, színes f o t ó k n é l k ü l is, csak dicsérettel l e h e t beszélni. Színes illusztrációi t e k i n t e t é b e n v i s z o n t egy m á s i k , az előbbinél valamivel k o r á b b a n — 1955-ben — m e g j e l e n t p a p a g á j k ö n y v , A. REICHENOW: »Vogelbilder aus f e r n e n Z o n e n .

158

Papageien.« II. kiadásban (I. kiadása mint e m l í t e t t ü k 1883-ból való) DR. HANS VON BOETTICHER részéről a tudományos ismeretek mai állásának megfelelően átdolgozott és kiegészített, Pfungstadt (Darmstadt)-ban megjelent, hatalmas album alakú munkája, egyike a legszebb madárkönyveknek; méltán sorolható AUDOUBON, GOULD színes képanyaga szerint is klasszikus munkái mellé. 34 színes, művészi, 264 faj, t e h á t az ismert papagájfajok legnagyobb részét bemutató, az állatokat természethű színekben ábrázoló táblájáról csak a legnagyobb elismeréssel lehet beszélni. Élvezet és felüdülés laikus és természetbúvár számára egyaránt, még csak átlapozgatni is. 33 táblája még az első kiadáshoz, tehát 82 évvel ezelőtt készült, s a BREIIMkönyvek n e v e s illusztrátorának GUSTAV MÜTZELnek munkája. A jelen kiadást csak egy új, ugyancsak f i n o m kivitelű táblával KARL GROSSMANN, frankfurti festőművész egészítette ki. Az új kiadás számára a 33 régebbi tábláról az újabbak előállítását megfelelő s tökéletes művészi kivitelt biztosító fototechnikai eljárással oldották meg. F e l h a s z n á l á s u k a f a j o k m e g h a t á r o z á s á t lényegesen m e g k ö n n y í t i , s m é g kevéssé j á r t a s p a p a g á j b a r á t o k számára is l e h e t ő v é teszi. P o n t o s t á j é k o z t a t á s t róluk, megfelelő címek a l a t t (Aus d e m U r w a l d e des t r o p i s c h e n A m e r i k a ; E d e l s i t t i c h e ; Die b u n t e s t e n v o n allen; Auf NeuG u i n e a ; Die Zierlichsten etc.) az egyes t á b l á k a t kísérő szöveg n y ú j t , m e l y a z á b r á z o l t állatok rövid d i a g n ó z i s á n kívül az e l t e r j e d é s ü k r e és az a l f a j a i k r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t is közli. B e v e z e t ő k é n t i s m e r t e t i a t á b l á k o n b e m u t a t o t t p a p a g á j o k r a érvényes, á l t a l á b a n j e l l e m z ő , é l e t m ó d j u k kal, k ö r n y e z e t ü k k e l k a p c s o l a t o s t u d n i v a l ó k a t , míg befejezésként a f o g s á g b a n t a r t h a t ó f a j o k t á p l á l k o z á s á r a és kezelésére v o n a t k o z ó l a g a d ú t m u t a t á s t . A papagájok világát minden eddiginél vonzóbb, szebben felvonultató monográfiában, a REICÜENOW adatait kiegészítő és helyesbítő BOETTICHER még 8 családról 5 nemzetségről és 83 genusról tesz említést, holott ugyanezen szerző 1959-ben megjelent s az előzőkben ismertetett k ö n y v é n e k idevágó adatai — mint láttuk — mások. A különbség magyarázata abban rejlik, h o g y BOETTICHER a két k ö n y v megjelenése közt eltelt időben — mint ezt már említettük — elvégezte azokat a vizsgálatokat, m e l y e k a papagájok rendszertanának sok problémáját tisztázták és az előző k ö n y v é b e n közzétett rendszer felállításához vezettek. M i n d k é t k ö n y v zoológiai m ú z e u m o k és á l l a t k e r t e k látogatói, á l l a t k e r e s k e d ő k , p a p a g á j b a r á t o k és zoológusok s z á m á r a e g y a r á n t é r t é k e s és hasznos. Csak az a k á r , h o g y az előbbeni k ö n y v e c s k e 24,50 F t - o s á r á v a l szemben REICHENOW k ö n y v e , n a g y s z e r ű k i á l l í t á s á n a k megfelelően, 852 F t á r b a n m á r n e h e z e b b e n h o z z á f é r h e t ő . Pedig sokak s z á m á r a l e h e t n e a t u d á s s z o m j kielégítésének, az e g z o t i k u s á l l a t v i l á g r a v o n a t k o z ó ismeretszerzésnek n a g y s z e r ű f o r r á s a , s a színek o r g i á j á b a n , a f o r m á k g a z d a g s á g á b a n g y ö n y ö r k ö d n i t u d ó és az e s z t é t i k a i ö r ö m ö k e t kereső m ű v é s z e k n e k , t e r m é s z e t b ú v á r n a k és l a i k u s n a k kezébe is csak k e v é s h o z z á hasonló m ű vet l e h e t a j á n l a n i . DR.

B O R O S

I S T V Á N

159

P e t e r H . Klopfer: Behavioral Aspects of Ecology (Prentice-Hall Series,

Biological Science Series, Concepts of Modern Englewood Cliffs, New York, pp. XI - j- J 66)

Biology

PETER H. KLOPFER az amerikai D u k e U n i v e r s i t y - n zoológiát ad elő. Az állati v i s e l k e d é s i r á n t i érdeklődését a d o k t o r á t u s a u t á n C a m b r i d g e b e n W . H . THORPE m e l l e t t végzett m u n k á j a csak fokozta. K ö n y v e t u l a j d o n k é p p e n a z o k k a l a p r o b l é m á k k a l foglalkozik, amelyek m i n d e n zoológus s z á m á r a a l e g é g e t ő b b k é r d é s e k e t j e l e n t i k , s a m e l y e k e t l e g i n k á b b avval jellemezhet ü n k , hogy k é t t u d o m á n y á g m e t s z é s p o n t j á b a n h e l y e z k e d n e k el, az ökológia és etológia találkozásánál. Miért n e m p u s z t í t j á k ki a r a g a d o z ó k a f a j t , m e l y h e z á l d o z a t a i k t a r t o z n a k ? H o g y a n a l a k u l f a j o n k é n t a t á p l á l é k és a t e r ü l e t m e g o s z l á s a ? H o g y a n s z e r v e z ő d n e k a különböző közösségek? E z e k r e a k é r d é s e k r e az állatok viselkedése a l a p j á n is l e h e t felelni. Ez a k ö n y v a k i a d ó v é l e m é n y e szerint a z ökológiai p r o b l é m á k a t teljesen ú j s z e m p o n t b ó l közelíti meg. T é n y , h o g y az állallélektan h a s z n o s a d a t o k a t k ö z ö l h e t egyes ökológiai p r o b l é m á k h o z . A mimikri, a l é t s z á m megoszlás egy-egy t e r ü l e t e n b e f o l y á s o l h a t ó a viselkedéssel is. A f a j o k divergálásánál e g y a r á n t szerepet j á t s z a n a k ökológiai és viselkedési t é n y e z ő k . A k ö n y v a z t a célt t ű z t e ki m a g a elé, h o g y sorra v e g y e n e g y n é h á n y ilyen k é r d é s t , és az ö s s z e k u s z á l ó d o t t s z á l a k a t , az ökológiai és visekedési t é n y e z ő k e t e g y m á s t ó l k ü l ö n v á l a s z t v a , ú g y állítsa fel a k é r d é s t , hogy az m e g o l d á s keresésre ö s z t ö n ö z z ö n . E m u n k a s o r á n súlyos n e h é z s é g k é n t j e l e n t k e z e t t a m e g h a t á r o z á s o k , t u d o m á n y o s h i p o t é z i s e k n a g y száma. T ö b b é - k e v é s b é le kellett h á n t a n i a sok definíciót, h o g y m e g l á t h a s s u k v a n - e ú j felfedezés m ö g ö t t e , a v a g y eddig is i s m e r t összefüggések ú j elnevezéséről v o l t - e szó. Ö n m a g á b a n v é v e ez az »elméletértékelő« e l j á r á s is r e n d k í v ü l érdekes és t a n u l s á g o s . T a l á n éppen a t é m a b o n y o l u l t s á g á b a n a d ó d i k , h o g y i t t is, é p p ú g y m i n t ELTON, ANDREWARTHA és m á s n a g y n e v ű ö k o l ó g u s o k í r á s á b a n , h i h e t e t l e n rendszerességet és világos, á t t e k i n t h e t ő felépítést kapunk. A k ö n y v e g y e s f e j e z e t e i nem f ü g g e n e k össze, m i n d e g y i k egy-egy p r o b l é m a k ö r t dolgoz fel részletesen. É r d e k e s s é g s z e m p o n t j á b ó l — de g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l is, lévén ez a legröv i d e b b fejezet — i s m e r t e t j ü k a közösségek szerveződéséről szólót. Először a »közösség« m e g h a t á r o z á s a i t veszi s o r r a , m a j d az e g y f a j ú közösségek szervezettségéről ír, és azon belül az e g y m á s felismerésének p r o b l é m á j á t i s m e r t e t i . I t t felsorolja a k ü l ö n b ö z ő u r a l k o d á s i r a n g l é t r á k a t , h i e r a r c h i á k a t , m a j d r á t é r a m á s f a j o k és egyedek felismerésének m ó d j a i r a . A t e r ü let és egymás k ö z ö t t i k a p c s o l a t - k i a l a k í t á s k é r d é s e i t részletesen sorraveszi, és a jelzések j e l e n t é s é n e k fejlődését v i z s g á l j a . A fentiek c s a k k i v o n a t o s a n á b r á z o l j á k a f e j e z e t e k f e l o s z t á s a i t . A dolgok természetéből a d ó d i k , hogy a l o g i k u s g o n d o l k o d á s m ó d d a l logikus stílus p á r o s u l , és h o g y ez f o r m a a l a k í t ó : szerencsés esetben t e h á t a logikus író, l o g i k u s b e o s z t á s ú k ö n y v e t h o z h a t létre. A f e j e z e t e k t a g o l t s á g a á t t e k i n t h e t ő , az irodalmi u t a l á s o k sehol sem z a v a r n a k és így az olvasó j e g y z e t készítését jelentősen megkönnyítik. Nem lehet eléggé dicsérni a k i a d ó t , a k i a f e n t felsorolt k o m o l y é r t é k e k t u d a t á b a n n y o m d a t e c h n i k a i l a g és s z e r k e z e t i l e g a l k a l m a z k o d o t t az a n y a g h o z , s így k i t ű n ő , k u l t ú r á l t k ö n y v e t p r o d u k á l t . É r d e m e s lesz a s o r o z a t b a n t o v á b b i a k b a n megjelenő k ö n y v e k e t figyelemmel kísérni. S Á M U E L

N I C O L E T T E

Dr. Otto H e n z e & Dr. G ü n t h e r Z i m m e r m a n n : G e f i e d e r t e F r e u n d e im Garten und Wald (Bayerischer

Landwirtschaftsverlag GmbH, München, felvétellel és 3 színes táblázattal.

1964, pp. 200, — Ara: 119,—

42 rajzzal, Ft)

64

színes

A könyv tartalomjegyzéke magyar fordításban a következő: E g y k o r és m o s t . — A k e r t b e n : A k i k a k e r t b e n segítenek; K e r t b e n elhelyezhető fészeko d ú k és odúlakó m a d a r a k ; F é s z e k é p í t ő k ; B o k r o k k ö z ö t t élő m a d a r a k ; A kerti m a d a r a k ellenségei; E t e t é s a k e r t b e n ; I t a t o k és f ü r d ő k ; K e r t i m a d á r k á r . — Az e r d ő b e n : A m a d a r a k m i n t az erdészet segítői; Mesterséges fészkelési lehetőségek az e r d ő b e n ; O d ú l a k ó k ( e r d ő n e m e k és f a j o k szerint), f é s z k e l ő k ; D e n e v é r e k ; A m a d a r a k ellenségei; A d e n e v é r e k ellenségei; Mesterséges o d ú k ellenőrzése a z e r d ő b e n ; E r d e i e t e t é s , i t a t á s és f ü r d ő k ; E r d é s z e t i védelem m a d á r k á r ellen. — S a j á t k é s z í t é s ű fészekodú t í p u s o k , e t e t ő k , m a d á r e l e s é g g y ű j t é s e , etetők építése,

160

i t a t o k készítése, e g y é b m a d á r v é d e l m i eszközök; Mesterséges o d ú k készítése d e n e v é r e k n e k . — M a d á r v é d e l e m és i f j ú s á g : Iskolai m a d á r v é d e l e m ; O l v a s m á n y o k , m a d á r i s m e r e t és -védelem a n y a g a évi b o n t á s b a n i d ő s z a k o k n a k megfelelően; M a d á r v é d e l e m és r a j z o k t a t á s ; E g y é b segédeszközök; Iskolai k e r t e k , iskolai m u n k a e r d ő b e n ; Közösségi m a d á r v é d e l e m különböző lehetőségei; Kiállítások. — A m a d a r a k és a t ö r v é n y . — T á r g y m u t a t ó . A g y a k o r l a t i jellegű k é z i k ö n y v n e k az a n a g y é r d e m e , liogy úgy f o g t a össze az a n y a g o t , hogy a b b ó l n e m c s a k a g y a k o r l a t , h a n e m a t u d o m á n y s z á m á r a is sok t a n u l s á g s z á r m a z i k . Első helyen e m l í t e n d ő a k ü l ö n b ö z ő t á b l á z a t készítési t a n á c s , t á b l á z a t m i n t a , amivel a telepítések e r e d m é n y e s s é g é t ellenőrizheti a s z a k e m b e r . É p p e n populációs d i n a m i k a i s z e m p o n t b ó l n e m k ö z ö m b ö s , hogy é v e k r e v i s s z a m e n ő e n milyen a d a t t á r r a l r e n d e l k e z ü n k . A f e l h o z o t t p é l d á k k i t ű n ő e k . K ü l ö n e m l í t é s t é r d e m e l az a h i h e t e t l e n t a p a s z t a l a t i a n y a g , a m i é p p e n a telepítés m i k é n t j é r e v o n a t k o z i k . í g y pl. a k i r a k o t t mesterséges o d ú k ellenőrzésére v o n a t k o z ó g y a k o r l a t i t a n á c s o k (a fészkelés v a g y a b e k ö l t ö z ö t t és igen é r z é k e n y d e n e v é r e k é r d e k é b e n ) . Az egész k ö n y v r e r á n y o m j a b é l y e g é t az a b s z o l ú t k o m o l y és felelősségteljes m e t o d i k a . E z é p p ú g y v o n a t kozik az á t t e k i n t h e t ő á b r á k r a , t á b l á z a t o k r a , m i n t a m i n d e n ü t t p o n t o s a d a t o k r a . Egészen elképesztő, h o g y ilyen kis t e r j e d e l e m b e n milyen »hígítatlan« f o r m á b a n k a p j u k a s z a b a d o n dolgozó s z a k e m b e r t a p a s z t a l a t a i t , megfigyeléseit. ( A p r ó s á g o k : a k ö n y v egyes f a j o k n á l m e g a d j a a k ü l ö n b ö z ő kerti r o v a r o k a t , m e l y e k r e a f a j s p e c i a l i z á l ó d h a t ; felsorol k ü l ö n b ö z ő b o k o r t í p u s o k a t és a megfelelő t a l a j t , t a l a j g o n d o z á s i m ó d o t és e g y é b j e l l e m z ő k e t a m a d á r s ű r ű s é g és megfelelő f a j o k növelése é r d e k é b e n . ) N e m lehet megállni, b o g y f é l m o n d a t t a l ne u t a l j u n k a r r a , hogy ez a k ö n y v k é t s é g k í v ü l n é m e t a l a p o s s á g g a l készült. Ez a teljesen j ó z a n , k i z á r ó l a g a száraz t é n y e k r e szorítkozó szöveg, a s z a k e m b e r s z á m á r a f e l ü d ü l é s t j e l e n t . K é t s é g k í v ü l n é l k ü l ö z h e t e t l e n kézik ö n y v , a m i t a l e g k ü l ö n b ö z ő b b a l k a l m a k k o r azzal a n y u g o d t érzéssel k o n z u l t á l h a t u n k , h o g y az a d a t o k megfelelnek a v a l ó s á g n a k . K ü l ö n fel kellene h í v n u n k a f i g y e l m e t a r r a , hogy h a b á r a k ö n y v célul t ű z i ki v a l a m e l y e s t a m a d a r a k felismerésének elősegítését, e n n e k é r d e k é b e n csak színes f é n y k é p a n y a g o t közöl, r a j z o k a t , m a g y a r á z a t o t , kulcsot n e m . T e h á t m e g h a t á r o z ó k ö n y v k é n t n e m kezelhető. E t t ő l f ü g g e t l e n ü l a színes felvételek k i t ű n ő e k , f o t o t e c h n i k a i és nyomdatechnikai szempontból egyaránt. SÁMUEL

Nico

LETTE

161 11

Állattani KAzlcmfnyrk

P r o f . D r . Alfred K a e s t n e r : L e h r b u c h der Speziellen Zoologie B a n d I : Wirbellose, 1. Teil (VEB

Gustav

Fischer

Verlag, Jena [Lizenz: 845 oldal, 660 ábrával.

Gustav Fischer Verlag, MDN) — 46,—

Stuttgart],

1965,

Különlegesen szép m u n k á t vesz k e z é b e az, a k i belelapoz A. KAESTNER, a m ü n c h e n i e g y e t e m t a n á r a „ L e h r b u c h der Speziellen Zoologie" c í m ű k ö n y v é b e . H a t a l m a s , t ö b b m i n t 800 oldalas k ö n y v r ő l v a n szó, m e l y e t 6 0 0 - n á l t ö b b á b r a t a r k í t . KAESTNER m u n k á j á n a k első k i a d á s a tíz évvel e z e l ő t t , 1955-ben j e l e n t m e g , s m o s t k e r ü l t sor a n n a k m á s o d i k , lényegesen á t d o l g o z o t t k i a d á s á r a . A jelen k ö t e t a g e r i n c t e l e n állatok első h ú s z t ö r z s é t t á r g y a l j a , illetve m e g k e z d i a 21. t ö r z s e t , az í z e l t l á b ú a k a t is, a P a n t o p o d á k i g b e z á r ó l a g . Az első k i a d á s ó t a e l t e l t 10 esztendő n e m c s a k azt t e t t e szükségessé, hogy a k ö n y v ú j a b b k i a d á s b a n is m e g j e l e n j é k , h a n e m a z t is, h o g y a szerző a m u n k á t sok részében teljesen á t d o l g o z z a . Maga KAESTNER í r j a az ú j k i a d á s e l ő s z a v á b a n , h o g y a l e g u t ó b b i évtized k u t a t á s a i a n n y i ú j e r e d m é n y t t á r t a k fel a rendszeres á l l a t t a n , s k ü l ö n ö s k é p p e n é p p e n a gerinctelenek k ö r é b e n , h o g y a k ö t e t n e k m i n t e g y k é t h a r m a d r é s z é t a l a p v e t ő e n á t k e l l e t t dolgozni. E l s ő s o r b a n a Mesozoákról, Porif e r á k r ó l , C o e l e n t e r a t á k r ó l , T u r b e l l a r i á k r ó l , P e d i p a l p i k r ó l és a Molluscákról szóló f e j e z e t e k a z o k , a m e l y e k e t a szerző a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z t a t o t t és ú j r a í r t . Sőt, a h a t a l m a s kézirat n y o m d á b a a d á s a u t á n is nem egyszer eszközölt a szövegen v á l t o z t a t á s o k a t , b e t o l d á s o k a t . í g y e l é r t e azt, hogy ez a n a g y s z e r ű m u n k a a r e n d s z e r e s á l l a t t a n igazi n é m e t alapossággal és r e n d szerességgel m e g í r t l e g k o r s z e r ű b b összefoglalása legyen. B á r k i h a s z n á l j a is a m u n k á t , csak b á l á v a l g o n d o l h a t a szerzőre, aki ezt a r o p p a n t i s m e r e t a n y a g o t oly k i t ű n ő k r i t i k a i é r z é k k e l ö s s z e g y ű j t ö t t e , k i é r t é k e l t e és k ö z z é t e t t e . KAESTNER m ű v e az N D K e g y e t e m e i n e k h i v a t a l o s t a n k ö n y v é ü l v a n e l f o g a d v a , de e g y s z e r s m i n d olyan k i t ű n ő összefoglaló k é z i k ö n y v is, m e l y e t az á l l a t t a n b á r m e l y á g á n a k művelői — elsősorban a t a x o n ó m u s o k —, de a biológia e g y é b á g a i n a k k u t a t ó i is á l l a n d ó a n nagy h a s z o n n a l f o r g a t h a t n a k . R e n d s z e r t a n i m u n k a a j a v á b ó l ! S a m i ilyen jellegű k ö n y v n é l n a g y f o n t o s s á g ú : k i t ű n ő b e o s z t á s ú , jól tipizált, n a g y h o z z á é r t é s s e l s z e r k e s z t e t t m u n k a . Nyelve világos, seholsein c i k o r n y á s , k ö n n y e n é r t h e t ő . A „ L e h r b u c h der Speziellen Z o o l o g i e " első k ö t e t é n e k r e n d s z e r t a n i b e o s z t á s á t h í v e n visszatükrözi a tartalomjegyzék, melyet főbb vonalakban alább közlünk. Természetesen l e h e t v i t a t k o z n i KAESTNER r e n d s z e r é n e k egyes p o n t j a i n , hisz az állatvilág r e n d s z e r t a n i beoszt á s a k o r á n t s e m t e k i n t h e t ő ma még véglegesen k i a l a k u l t n a k , a m i t a z o n b a n a szerző az á l l a t o k e g y e s c s o p o r t j a i n a k szervezeti felépítéséről, é l e t m ó d j á r ó l , fiziológiájáról, e l t e r j e d é s é r ő l közöl, a z m i n d e n k é p p e n a l e g k o r s z e r ű b b i d e v á g ó i s m e r e t e k n e k a n a g y é r t é k ű g y ű j t e m é n y e . KAESTNER rendszere tehát a következő:

1. t ö r z s : F l a g e l l a t a (10 r e n d d e l ) . 2. t ö r z s : R h i z o p o d a . 1. o s z t á l y : Amoebina (2 r e n d ) , 2. oszt.: Foraminifera, 3. oszt.: Heliozoa (4 r e n d ) . 4. oszt.: Radiolaria (4 r e n d ) . 3. t ö r z s : Sporozoa. 1. oszt.: Telosporidia (3 r e n d ) , 2. oszt.: Cnidosporidia (3 r e n d ) , 3. oszt.: Haplosporidia, 4. oszt.: Sarcosporidia. 4. törzs: P r o t o c i l i a t a . 5. t ö r z s : Ciliata. 1. oszt.: Euciliata (4 rend), 2. oszt.: Suctoria. 6. t ö r z s : Mesozoa. 7. t ö r z s : P o r i f e r a . 1. oszt.: Calcarea, 2. oszt.: Silicea (4 rend). 8. törzs: Cnidaria. 1. oszt.: Hydrozoa (3 rend), 2. oszt.: Scyphozoa (5 r e n d ) , 3. oszt.: Anthozoa (9 r e n d ) . 9. törzs: A c n i d a r i a . 1. oszt.: Ctenophora (6 r e n d ) . — 10. törzs: P l a t h e l m i n t h e s . 1. o s z t . : Turbellaria (8 r e n d ) , 2. oszt.: Trematoda (2 r e n d ) , 3. o s z t . : Cestoda (8 r e n d ) . 11. törzs: K a m p t o z o a . 12. törzs: N e m e r t i n i . 13. törzs: N e m a t h e l m i n t h e s . 1. o s z t . : Gastrotricha, 2. oszt.: Rotatoria (3 r e n d ) , 3. oszt.: Nematodes (13 r e n d ) , 4. oszt.: Nematomorpha, 5. oszt.: Kinorhyncha, 6. oszt.: Acanthocsphala. 14. t ö r z s : P r i a p u l i d a . 15. törzs: Mollusca. 1. oszt.: Polyplacophora, 2. oszt.: Solenogastres, 3. o s z t . : Monoplacophora, 4. o s z t . : Gastropoda (9 r e n d ) , 5. oszt.: Scaphopoda, 6. oszt.: Bivalvia (3 r e n d ) , 7. oszt.: Cephalopoda (5 rend). 16. törzs: S i p u n c u l i d a . 17. törzs: E e h i u r i d a .

162

18. t ö r z s : Annelida. 1. o s z t . : Polychaeta (3 r e n d ) , 2. o s z t . : Myzostomida, 3. oszt.: Clitellata (2 r e n d ) . 18. t ö r z s : O n y c h o p h o r a . 19. t ö r z s : T a r d i g r a d a (3 r e n d ) . 20. t ö r z s : P e n t a s t o m i d a (2 r e n d ) . 21. t ö r z s : A r t h r o p o d e . 1. oszt.: Trilobita, 2. o s z t . : Merostomata (2 r e n d ) , 3. oszt.: Arachnida (9 r e n d ) , 4. oszt.: Pantopoda. A k ö n y v végén n a g y o n részletes, az egyes á l l a t c s o p o r t o k s z e r i n t r e n d e z e t t irodalomj e g y z é k t a l á l h a t ó , v a l a m i n t a k ö t e t b e n előforduló l a t i n n e v e k e t t a r t a l m a z ó n é v j e g y z é k . I g e n szép és gondos a m ű n y o m á s a és kiállítása, a m i a k i a d ó V E B G u s t a v Fischer Verlag érdeme. Dr.

A N D R Á S S Y

I S T V Á N

Prof. Dr. W i l h e l m K i i h n e l t : Grundriss der Ökologie, mit b e s o n d e r e r Berücksichtigung der Tierwelt (VEB

Gustav

Fischer

Verlag,

Jena,

1965, 402 oldal,

141 ábrával.

— 28,—

MDN)

Az ökológia i r o d a l m a az u t ó b b i évtizedben l a s s a n k é n t kezd t e l j e s e n á t t e k i n t h e t e t l e n n é v á l n i , így évről évre n a g y o b b j e l e n t ő s é g ü k v a n a s z a k t e r ü l e t e t á t f o g ó t a n k ö n y v e k n e k és k é z i k ö n y v e k n e k . Az u t ó b b i é v e k b e n á t l a g m á s f é l é v e n k é n t jelenik m e g egy-egy ilyen k ö n y v ; n a g y részük angol n y e l v e n . A n é m e t n y e l v t e r ü l e t l e g ú j a b b összefoglaló k ö n y v é t a bécsi egyet e m II. Á l l a t t a n i T a n s z é k é n e k p r o f e s s z o r a , WILHELM KÜHNELT í r t a , a k i 1950-ben megjelent „ B o d e n b i o l o g i e " с. k ö n y v é v e l széles k ö r ö k b e n i s m e r t t é t e t t e a n e v é t . A szerző ú j k ö n y v é t t ö b b évtizedre visszanyúló i r o d a l o m g y ű j t é s és k r i t i k a i m u n k á s s á g előzte m e g . A „ F o r t s c h r i t t e der Zoologie"-ban k é t a l k a l o m m a l : 1952-ben és 1958-ban r e f e r á l t a e z t a t u d o m á n y t e r ü l e t e t ; így t e r v s z e r ű e n k é s z ü l t fel k ö n y v é n e k m e g í r á s á r a . A m u n k a t a g o z ó d á s á b a n k ö v e t i a h a g y o m á n y o s szemléletet. Első fele az autökológia f e j e z e t e i t i s m e r t e t i ; az egyes t é m á k o n belül a z o n b a n f e l h a s z n á l j a a t u d o m á n y á g l e g ú j a b b e r e d m é n y e i t , a d a t a i t is. Példái, illusztrációi így n a g y o n sok ú j a t a d n a k az o l v a s ó n a k . Figyel e m r e méltó az állati é l e t f o r m á k a t i s m e r t e t ő fejezet, a m e l y e n n e k a b o n y o l u l t és f o n t o s probl é m a k ö r n e k s i k e r ü l t összefoglalása. A k ö n y v m á s o d i k része a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t szinökológia f e j e z e t e i t foglalja össze. A szerzőnek n a g y o n h á l á t l a n f e l a d a t j u t o t t osztályrészül, a m i k o r e n n e k a t u d o m á n y t e r ü l e t n e k egész a n y a g á t 160 n y o m t a t o t t oldalba kellett összesűrítenie; a v á l o g a t á s t a z o n b a n sikercs e n o l d o t t a meg. Az érdekes, k é z i k ö n y v e k b e n és t a n k ö n y v e k b e n n a g y r é s z t m é g sohasem o l v a s o t t p é l d á k tömege teszi e z e k e t a fejezeteket ú j s z e r ű v é . K ü l ö n f e j e z e t e t szentel a k ö n y v a n a g y i p a r ökológiai h a t á s á n a k , a rádióökológiának és a n a g y v á r o s o k ö k o l ó g i á j á n a k is. KÜHNELT professzor k ö n y v e ú j színt j e l e n t az ökológiai i r o d a l o m b a n . E z a k ö n y v is a z t b i z o n y í t j a , hogy egy ilyen h a t a l m a s , f o r r o n g á s b a n l e v ő t u d o m á n y b a n m i n d i g lehet ú j a t a d n i : a t é n y e k e t eredeti, egyéni m ó d o n m e g v á l o g a t n i és összefoglalni. A m ű n e m c s a k a szor o s a b b a n v e t t ö k o l ó g u s o k n a k j e l e n t n a g y segítséget, h a n e m a z o k n a k a b i o l ó g u s o k n a k is, a k i k az ökológia t e r ü l e t é t a l e g ú j a b b e r e d m é n y e k t ü k r é b e n a k a r j á k á t p i l l a n t a n i . A k ö n y v h a s z n á l h a t ó s á g á t n a g y b a n emelik a szemléletes illusztrációk, a g a z d a g i r o d a l o m j e g y z é k és a G u s t a v F i s c h e r - k i a d v á n y o k n á l m e g s z o k o t t gondos, ízléses kiállítás. Dr.

B A L O G H

J Á N O S

W o l f g a n g Tischler: Agrarökologie (VEB

Gustav Fischer

Verlag, Jena,

1965, pp. 499, 150 szövegközti 39,70 DM)

ábrával

és 5 táblázattal.

—

A m o d e r n biológiai v i z s g á l a t o k t á r g y á t — a h o g y a n a k ö n y v szerzője k i f e j t i — t ö b b n y i r e a szervezetek m i n d k i s e b b részegységei képezik. A t u d o m á n y f e j l ő d é s é n e k ez az ú t j a a b i o k é m i a és biofizika felé, a m o l e k u l a és az a t o m világa felé v e z e t . B á r m e n n y i r e is szükségs z e r ű és e l ő r e m u t a t ó ez az i r á n y z a t , a belőle f a k a d ó szemlélet n e m m i n d e n veszélytől mentes. A részletek m e l l e t t u g y a n i s az egész szervezet, a m a g a s a j á t o s s á g a i v a l m i n d i n k á b b eltűnik a l á t ó t é r b ő l . V a n a z o n b a n a b i o l ó g i á n a k m á s jellegű, u g y a n o l y a n f o n t o s i r á n y v o n a l a is. E z az

11*

163

i r á n y a szervezetből m i n t a l a p e g y s é g b ő l i n d u l ki, s a s z e r v e z e t e k e g y m á s s a l és a k ö r n y e z e t ü k k e l való k a p c s o l a t á t , az é l e t k ö z ö s s é g e t , az élőlényekkel b e n é p e s í t e t t élőhelyet vizsgálja. Az u t ó b b i biológiai i r á n y s a megfelelő szemlélet jellemzi TISCHLER „ A g r a r ö k o l o g i e " c. k ö n y v é t . E z a k ö n y v o l y a n téren g a z d a g í t o t t a az i r o d a l m a t , ahol a r r a igen n a g y szükség volt. J ó l sikerült szintézisét t a l á l j u k b e n n e a n n a k a sokféle, és m á r csak n a g y s z á m a m i a t t is nehezen á t t e k i n t h e t ő m u n k á n a k , mely a m e z ő g a z d a s á g i és az a z o k a t k ö r ü l v e v ő t á j a k k a l , e t á j a k élővilága és a k ö r n y e z e t s o k i r á n y ú összefüggéseivel foglalkozik. B á r a szerző n e m k í v á n t a k é z i k ö n y v s z e r ű e n a t é m a m i n d e n v o n a t k o z á s á t kimeríteni, mégis meglepő, h o g y milyen sok oldalról, sok s z e m p o n t b ó l t á r g y a l j a a k é r d é s t . Figyelme k i t e r j e d o l y a n speciális zoológiai, b o t a n i k a i , n ö v é n y p a t o l ó g i a i és p r o d u k c i ó s - b i o l ó g i a i t é m á k r a is, a m e l y e k a f ő t é m á v a l szoros k a p c s o l a t b a n v a n n a k , s a helyes a g r á r ö k o l ó g i a i szemlélet k i a l a k u l á s á h o z szükségesek. A k ö n y v a n y a g a 10 f e j e z e t r e t a g o l ó d i k . A b e v e z e t ő részt k ö v e t ő I I . f e j e z e t a mezőgazdasági t á j a k n ö v é n y e i n e k e r e d e t é t t á r g y a l j a . A k u l t ú r n ö v é n y e k és g y o m o k e g y a r á n t szóba k e r ü l n e k i t t . K ö z b e n é r i n t olyan kérdéseket, m i n t pl. a polyploidia j e l e n t ő s é g e egyes n ö v é n y e k g y o m m á v á l á s á b a n . U g y a n i t t esik n é h á n y szó a h á z i á l l a t o k k i a l a k u l á s á r ó l is. Az a g r á r t e r ü l e t e k b e n é p e s ü l é s é n e k f o n t o s probl é m á j á v a l cönológiai szemszögből f o g l a l k o z i k a szerző. A I I I . f e j e z e t b e n a k ü l ö n b ö z ő k ö r n y e z e t i feltételek, az é g h a j l a t , i d ő j á r á s , t a l a j h a t á s á ról o l v a s h a t u n k . E z e k k e l ö s s z e f ü g g é s b e n egyes t á j a k állat- és n ö v é n y v i l á g á n a k jellemzését t a l á l j u k i t t meg. A IV. és V. f e j e z e t a m e z ő g a z d a s á g i l a g m ű v e l t t e r ü l e t e k m i k r o f l ó r á j á r ó l , állatvilágáról ( t a l a j á l l a t a i r ó l ) és n ö v é n y e i r ő l n y ú j t i s m e r e t e k e t . Szól a k ü l ö n b ö z ő szervezetek ökológiai— etológiai viszonyairól, g y a k o r l a t i , s y n b i o l ó g i a i jelentőségéről. E g y f e j e z e t e t s z á n t a szerző a d i a p a u z á n a k , az egyes s z e r v e z e t e k áttelelési m ó d j á n a k t á r g y a l á s á r a (VI. f e j e z e t ) , és egy m á s i k a t az élőlények t e r j e d é s é n e k , az a k t í v és passzív terjedési módoknak ismertetésére (VII. fejezet). A V I I I . f e j e z e t b e n kórokozó b a k t é r i u m o k r ó l és g o m b á k r ó l , a g a z d a s z e r v e z e t és azok k a p c s o l a t á r ó l ír a szerző, t o v á b b á sok é r d e k e s i s m e r e t a n y a g o t közöl a p a r a z i t a Rovarokról és a k á r t e v ő k elleni biológiai v é d e k e z é s egyes lehetőségeiről. K ü l ö n ö s e n a k t u á l i s kérdések k e r ü l n e k t á r g y a l á s r a a I X . f e j e z e t b e n . A z o k n a k a h a t á s o k n a k biológiai j e l e n t ő s é g é r ő l v a n i t t szó, m e l y e k a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k e t a m e g m ű v e l é s k ö v e t k e z t é b e n érik. A t a l a j m ű v e l é s , a t r á g y á z á s idevágó kérdése m e l l e t t k i e m e l k e d ő e n f o n t o s a n n a k az i s m e r e t a n y a g n a k összefoglalása, melyet a k é m i a i v é d e k e z é s e k m e l l é k h a t á s a i r ó l m á r e d d i g t u d u n k . A X . f e j e z e t synbiológiai, produkciósbiológiai k é r d é s e k k e l , az életközösségek a n y a g f o r g a l m á n a k kérdéseivel f o g l a l k o z i k . K ü l ö n m e g kell e m l é k e z n ü n k az i r o d a l m i jegyzékről is. E z a k ö n y v egyik l e g é r t é k e s e b b része. A l e g k ü l ö n b ö z ő b b o r s z á g o k b ó l e g y a r á n t ö s s z e v á l o g a t o t t közel 2000 i d é z e t b ő l álló j e g y z é k , b e h a t ó á t t e k i n t é s t ad a t é m a i r o d a l m á r ó l . Végezetül m é g a n n y i t , h o g y a k ö n y v e t a G u s t a v F i s c h e r Verlag a m á r tőle m e g s z o k o t t szép kivitelben j e l e n t e t t e meg. Dr.

G E R E

G É Z A

Prof. Dr. R . L i e p o l t : Limnologie der D o n a u (Schweizerbart'sehe

Verlagsbuchhandlung,

Stuttgart)

A N e m z e t k ö z i Limnológiai T á r s a s á g D u n a k u t a t ó M u n k a k ö z ö s s é g e ( A r b e i t s g e m e i n s c h a f t D o n a u f o r s c h u n g der Societas I n t e r n a t i o n a l i s Limnologiae) e l h a t á r o z t a , h o g y az eddigi d u n a i biológiai k u t a t á s o k á t t e k i n t é s é r e „ L i m n o l o g i e der D o n a u " címmel összefoglaló m u n k á t ad

ki.

Szerkeszti

Dr.

ТН.

BUSNITA

és

Dr.

DUDICH

E.

közreműködésével

Dr.

R.

LIEPOLT.

A 480 lap t e r j e d e l e m r e t e r v e z e t t m u n k á n a k f ü z e t e k r e b o n t v a , 2 éven belül kell megjelennie. (A teljes ár 40,— D M lesz.) A m ű b e n f o g l a l t a n y a g az a l á b b i a k szerint t a g o l ó d i k : Előszó — I . A D u n a v i d é k k l í m á j a — I I . A D u n a h i d r o g r á f i á j a — I I I . A D u n a v i d é k f ö l d r a j z a és g e o m o r f o l ó g i á j a — IV. A D u n a fizikai-kémiai t u l a j d o n s á g a i — V. A D u n a biológ i á j a : a) B e v e z e t é s , b) A n ö v é n y - és állatvilág á t t e k i n t é s e , c) B i o t ó p o k és biocönózisok: 1. A főág és a k ü l ö n b ö z ő szakaszok, 2. M e l l é k á g a k és á r t e r ü l e t e k , 3. A D u n a d e l t á j a , d) A d u n a i szervezetek e l t e r j e d é s e — V I . Az e m b e r h a t á s a és biológiai k ö v e t k e z m é n y e i : 1. Vízépítés és vízlépcsők, 2. Vízkivétel, 3. S z e n n y v i z e k — V I I . A D u n a g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e : a) H a l á s z a t , b) E n e r g i a , c) H a j ó z á s , d) I p a r , e) M e z ő g a z d a s á g , f ) E r d ő g a z d a s á g — V i l i . T ö r t é n e l m i és k u l t u r á l i s k ö l c s ö n h a t á s o k f o l y a m és e m b e r között — I X . I r o d a l o m j e g y z é k — X . N é v - és tárgymutató.

164

A m u n k a fő része a D u n a biológiai viszonyait i s m e r t e t ő f e j e z e t lesz, és r - a k i a d v á n y c é l k i t ű z é s e i n a k megfelelően — a t ö b b i , nein biológiai t á r g y ú f e j e z e t is a biológiai v o n a t k o z á s o k n a k v a n h i v a t v a megfelelő k e r e t e t b i z t o s í t a n i . A biológiai viszonyok i s m e r t e t é s e a D u n á b a n eddig t a l á l t n ö v é n y - és á l l a t f a j o k r e n d s z e r t a n i á t t e k i n t é s é v e l fog k e z d ő d n i , u t a l á s s a l az országonkénti e l ő f o r d u l á s r a , g y a k o r i s á g r a . T o v á b b i a k b a n az élettér és az életközösségek közötti összefüggésekről, a nyíltvíz, a fenékrégió, a d u z z a s z t o t t szakaszok, a f o l y a m k ö z e l i t a l a j v í z viszonyairól, v a l a m i n t az á r t e r ü l e t e k ről és a D u n a - d e l t á r ó l lesz r é s z l e t e s e b b e n szó. A f e j e z e t e t a D u n a v í z r e n d s z e r é n e k állatf ö l d r a j z i jellemzése z á r j a le. A „ L i m n o l o g i e der D o n a u " a f o l y ó v i z e k k e l foglalkozó különféle h a z a i s z a k e m b e r e k nek é r d e k l ő d é s é r e nemcsak a z é r t t a r t h a t i g é n y t , m e r t a m ű sok m a g y a r k u t a t á s i e r e d m é n y t is m a g á b a n foglal, h a n e m azért is, m e r t az a n y a g t á r g y a l á s i m ó d j a a k o r s z e r ű i g é n y e k e t felt é t l e n ü l kielégíti. Az u t ó b b i é v t i z e d e k f o l y a m i biológiai i r o d a l m a v i s z o n t n e m i g e n t u d ilyet f e l m u t a t n i . H a n g s ú l y o z n i kell, h o g y az „ E i n e m o n o g r a p h i s c h e D a r s t e l l u n g " alcím i t t n e m jelez biológiai szintézist, n e m j e l e z h e t i a k u t a t á s o k befejezettsegét, hiszen egy folyóvíz (különösen, h a az k u l t ú r t á j o n folyik k e r e s z t ü l !) k u t a t á s á t nem lehet és nein s z a b a d befejezni. A 10 éve l é t r e j ö t t N e m z e t k ö z i D u n a k u t a t ó M u n k a k ö z ö s s é g éppen azért s z o r g a l m a z t a m o n o g r a f i k u s j e l l e g ű m u n k a k i a d á s á t , h o g y r ö v i d e n összefoglalva eddigi i s m e r e t e i n k e t , alapot n y ú j t s o n a t o v á b b i kutatási feladatok megoldásához. A készülő m u n k a szép p é l d á j a a n n a k , hogy a D u n a m e n t i országok szervezett t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s e m e n n y i r e e r e d m é n y e s lehet. Magyar t u d ó s o k , k u t a t ó k egyrészt m i n t a f e j e z e t e k szerkesztői, illetve írói, m á s r é s z t m i n t s z a k t e r ü l e t ü k hazai v o n a t k o z á s ú a n y a g á n a k összeállítói m ű k ö d n e k k ö z r e . A „ L i m n o l o g i e der D o n a u " n a g y vállalkozásához m é l t ó technikai kivitelezést a n e m z e t közi hidrobiológiái i r o d a l o m n a g y m ú l t ú k i a d ó j a (Arch. f. H y d r o b i o l . , Die Binnengewässer. V e r h a n d l u n g e n der I n t e r n a t i o n a l e n V e r e i n i g u n g f. theor. u. angew. Limnol. s t b . ) , a s t u t t g a r t i E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung szavatolja. A m ű első f ü z e t e m á r m e g is j e l e n t (Limnologie der D o n a u , Lieferung 1, 21 á b r a . 5 t á b l á z a t , 2 melléklet; S t u t t g a r t . 1965, 1 — 75. lap). Ez a D u n a v i d é k k l í m á j á t (1—15. l a p . P r o f . Dr. N. KONCEK, B r a t i s l a v a ) és a D u n a h i d r o g r á f i á j á t (16- 75. l a p , ü r . LÁSZLÓFFY W.) i s m e r t e t i , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a f o l y ó r a m i n t élettérre. Mindkét f e j e z e t e t a szöveg és az igen t a n u l s á g o s g r a f i k o n a n y a g megfelelő ö s s z e v á l o g a t á s a a biológiai b e á l l í t o t t s á g ú m u n k a olvasói s z á m á r a különösen értékessé teszik. Dr.

B E H C Z I K

Á R P Á D

Dr. H a n s - E c k h a r d G r u n n e r : Krebstiere oder Crustacea. V. Isopoda I n : F. D a h l : Die Tierwelt Deutschlands. 1—2. Lief. (VEB

Gustav

Fischer Verlage Jena; 1. Lief.: 1965, 149 oldal, 119 ábrával. 2. Lief: 1966. 230 oldal. 143 ábrával. 40,60 MDN)

30,60

MDN

A m a g y a r s z a k e m b e r e k k ö r é b e n jól i s m e r t és közkedvelt sorozat, a F. DAIIL által megi n d í t o t t „ D i e Tierwelt D e u t s c h l a n d s " , a m e l y e t a jénai V E B G u s t a v F i s c h e r k i a d ó v á l l a l a t j e l e n t e t meg, ismét g a z d a g a b b l e t t . A ffent e m l í t e t t cím a l a t t 1965-ben m i n t a sorozat 51. része j e l e n t meg az I s o p o d á k 1., 1966-ban m i n t az 53. rész l á t o t t n a p v i l á g o t az I s o p o d á k 2. f ü z e t e . Mint az előszó l á b j e g y z e t é b e n o l v a s h a t ó , a k e t t é v á l a s z t á s kizárólag t e c h n i k a i okokból t ö r t é n t , t á r g y m u t a t ó is csak a 2. f ü z e t v é g é n v a n , t e h á t a két f ü z e t egy egységet a l k o t . É p p e n ezért így is i s m e r t e t j ü k a k é t f ü z e t e t . Az 1. f ü z e t (1965) t a r t a l m a z z a 25 oldalnyi t e r j e d e l e m b e n az I s o p o d á k r a v o n a t k o z ó á l t a l á n o s t u d n i v a l ó k a t , 120 o l d a l o n pedig az I s o p o d á k első 5 a l r e n d j é n e k ( G n a t h i i d e a , A n t h u ridea, Flabillifera, Valvifera és Asellota) r e n d s z e r t a n i t á r g y a l á s a k ö v e t k e z i k . A 2. f ü z e t (1966) két t o v á b b i alrend (Oniscoidea és E p i c a r i d e a ) t á r g y a l á s á t t a r t a l m a z z a 186 oldal t e r j e d e l e m b e n ; e z u t á n 7 oldalas z o o g e o g r á f i a i f e j e z e t következik, m a j d 29 oldal t e r j e d e l m ű irodalmij e g y z é k és 7 oldalas regiszter z á r j a le a f ü z e t e t , illetve az i m m á r teljessé v á l t k ö t e t e t . Az á l t a l á n o s rész o l v a s á s a k o r a z o n n a l t a p a s z t a l h a t j u k , hogy a szerző a morfológiai viszonyok szemléltetésére e r e d e t i r a j z o k a t k e s z í t e t t . E z ö r v e n d e t e s t é n y , m e r t az irodalomb a n szereplő, sokszor f e l h a s z n á l t r a j z o k nein mindegyike kifejező — és v a l l j u k meg ő s z i n t é n , kissé u n a l m a s a k is. A b e v e z e t ő rész az I s o p o d á k minden olyan t u l a j d o n s á g á r a kitér, a m e l y r e szüksége v a n a n n a k , aki a c s o p o r t i s m e r e t é t el a k a r j a s a j á t í t a n i ; a j ó á b r á k pedig a t á j é k o z ó d á s t teljes m é r t é k b e n b i z t o s í t j á k .

165

A r e n d s z e r t a n i r é s z b e n ( m i n d k é t f ü z e t esetében) m i n d a m a g a s a b b , m i n d az alacson y a b b r e n d s z e r t a n i k a t e g ó r i á k h a t á r o z ó k u l c s a i világosak és e g y é r t e l m ű e k . Az egyes csoportok, m a j d a f a j o k jellemzése, a m e l y e k a ,,Die T i e r w e l t D e u t s c h l a n d s " s o r o z a t s a j á t o s s á g á n a k megfelelő szellemben k é s z ü l t e k , m á s f ü z e t e k h e z v i s z o n y í t v a elég h o s s z ú a k , és teljességre t ö r e k szik v e l ü k a szerző. E z k ü l ö n ö s e n az o l y a n p l a s z t i k u s f a j o k e s e t é b e n , a m e l y e k n a g y m é r t é k b e n v a r i á l n a k , segítséget j e l e n t a biztos d e t e r m i n á l á s n á l . E b b e n a h a t a l m a s f e j e z e t b e n levő 244 á b r a n a g y o n szép kivitelezésű, l e g n a g y o b b r é s z ü k eredeti. Az á t v e t t r a j z o k e s e t é b e n is l á t h a t q , h o g y a szerző g o n d o s a n v á l o g a t t a ki a l e g m e g f e l e l ő b b e k e t . T ö b b t é r k é p - á b r a szemlélteti az egyes f o n t o s a b b f a j o k n é m e t o r s z á g i e l t e r j e d é s é t . A zoogeográfiai f e j e z e t , b á r n e m hosszú, d e m o d e r n s z e m l é l e t b e n t á r g y a l j a a csoportok és f o n t o s a b b f a j o k á l l a t f ö l d r a j z i v o n a t k o z á s a i t . Az i t t szereplő, a s z á r a z f ö l d i á s z k á k vándorlási i r á n y a i t szemléltető t é r k é p ú j s z e r ű . Az irodalmi j e g y z é k b e n a l e h e t ő s é g e k h e z m é r t e n teljességre t ö r e k e d e t t a szerző és t a r t a l m a z z a az 1965-ben m e g j e l e n t c i k k e k egy részét is. Á l t a l á n o s s á g b a n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y ezzel a k é t f ü z e t t e l olyan m ű v e l g y a r a p o d o t t a zoológiai i r o d a l o m , a m e l y e t haszonnal f o r g a t n a k m a j d a k e z d ő k az a l a p i s m e r e t e k elsaját í t á s á r a , de a j ó kulcsok, a f e l h a l m o z o t t sok ökológiai, e l t e r j e d é s i és e g y é b a d a t a szakemberek s z á m á r a is é r t é k e t j e l e n t . T e r m é s z e t e s e n t ö b b m a g y a r o r s z á g i f a j és a l f a j n e m szerepel benne a t e r ü l e t r e - k o r l á t o z o t t s á g a m i a t t , de e t t ő l f ü g g e t l e n ü l a m a g y a r s z a k e m b e r e k számára is nélkülözhetetlen munka. Dr.

L O K S A

IMKE

Prof. Dr. H a n s - A l b r e c h l F r e y e : Repetitoriuin der Zoologie (VEB

Gustav

Fischer s

Verlag,

Jena,

1965,

327 oldal,

94 ábrával.

-

18,50

MDN)

FREYE k ö n y v e 1963-ban j e l e n t meg első k i a d á s b a n , és m e g l e p ő m ó d o n m á r fél ev alatt e l f o g y o t t ; így k e r ü l t sor a k ö n y v jelenlegi, m á s o d i k k i a d á s á r a . E z b i z o n y o s fokig j a v í t o t t k i a d á s n a k t e k i n t h e t ő , mivel a szerző a szöveg es á b r a a n y a g egyes részein k i s e b b j a v í t á s o k a t , m ó d o s í t á s o k a t eszközölt, és az i r o d a l o m j e g y z é k e t is kiegészítette az ú j a b b idevágó m u n k á k k a l . A m á s o d i k k i a d á s gyors megjelenése b i z o n y í t j a a z t , h o g y FREYE m i n d e n k i számára, a k i az á l l a t t a n i r á n t é r d e k l ő d i k , hasznos és é r t é k e s kis k ö n y v e t í r t . A „ R e p e t i t o r i u m der Zoologie" az á l l a t t a n i i s m e r e t e k n e k m i n t e g y k i s k á t é j a , közérthető és o l v a s m á n y o s n y e l v e n í r t összefoglalása. Valóságos zoológiai vade mecum, a m i n t azt az első k i a d á s ismertetésénél is í r t u k . FREYE a kis a l a k ú és j ó 300 oldal t e r j e d e l m ű k ö n y v e t elsős o r b a n biológiai és r o k o n s z a k o s egyetemi és főiskolai h a l l g a t ó k n a k s z á n j a , éspedig azzal a céllal, h o g y olyan e m l é k e z t e t ő m u n k á t a d j o n a k e z ü k b e , mely az á l l a t t a n összes f o n t o s ismeret e i t , törvényszerűségeit rendszerezve és jól á t t e k i n t h e t ő e n m a g á b a foglalja. Segítőtárs a k a r l e n n i az egyetemi t a n u l m á n y o k egész f o l y a m á n . D e azon t ú l m e n ő e n , h o g y az e g y e t e m i hallg a t ó k mindig n a g y h a s z o n n a l f o r g a t h a t j á k a k ö n y v e t , s o k a t n y ú j t az m i n d e n k i s z á m á r a is, a k i az á l l a t t a n b á r m e l y t u d o m á n y o s p r o b l é m á j á b a n k i i n d u l á s t v a g y felvilágosítást keres. E g y s z e r ű e n , s z a b a t o s a n és k ö n n y e n é r t h e t ő n é m e t n y e l v e n í r ó d o l t , és m i n t ilyen, az állattanb a n h a s z n á l a t o s n é m e t n y e l v ű s z a k k i f e j e z é s e k n e k is valóságos k i n c s e s t á r a . A k ö n y v 6 fő f e j e z e t r e tagolódik, m e l y e k e t t o v á b b i a l f e j e z e t e k t a g l a l n a k . I t t csak m e g e m l í t j ü k a fejezetek címeit, a z o k a t részletesebben a k ö n y v első k i a d á s á n a k ismertetésénél m á r t á r g y a l t u k ( Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k , 51, 1964, p. 146—147). 1. f e j e z e t : A zoológia és h e l y z e t e a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k e r e t é b e n . — 2. f e j e z e t : A s e j t - és s z ö v e t t a n . — 3. fejezet: A zoológiai rendszerezés elvei. — 4. f e j e z e t : A gerincesek összehasonlító a n a t ó m i á j a és fiziológ i á j a . — 5. fejezet: S z a p o r o d á s az á l l a t v i l á g b a n . — 6. f e j e z e t : Az ö r ö k l é s t a n alapszabályai. K ü l ö n é r d e m e a k ö n y v n e k , s ez e g y b e n t a n k ö n y v - j e l l e g é t is h a n g s ú l y o z z a , hogy mind a h a t főfejezet u t á n „ I s m é t l é s " cím a l a t t t é t e l e s e n , egy-egy m o n d a t b a n felsorolja az illető f e j e z e t legfőbb m e g á l l a p í t á s a i t . A m u n k á t i r o d a l o m j e g y z é k , v a l a m i n t t e r j e d e l m e s n é v m u t a t ó z á r j a le. Az á b r á k részben eredetiek, részben m á s m u n k á k b ó l l e t t e k á t v é v e , kifejezőek. és j ó l szemléltetik a szöveg-részben m o n d o t t a k a t . A második k i a d á s is, c s a k ú g y m i n t az első, egészvászon-kötésben, szép n y o m á s s a l , ízléses k i v i t e l b e n j e l e n t meg. Dr.

166

A N D R Á S S Y

I S T V Á N

Prof. D r . L o t h a r K ä m p f e , Doz. Dr. Rolf Kittel & Doz. D r . J o h a n n e s Leitfaden der A n a t o m i e der W i r b e l t i e r e (VE В Gustav

Fischer

Verlag, Jena,

1966, 322 oldal,

187 ábrával.

Klapperstüek:

— 22,80

MDN)

Az N D K E r n s t Moritz (Greifswald) és Martin L u t h e r ( H a l l e — W i t t e n b e r g ) e g y e t e m é nek

tanárai

—

Dr.

L.

KÄMPFE,

Dr.

J.

KITTEL é s D r . J .

KLAPPERSTÜCK

—

már

második

k i a d á s b a n jelentetik meg „ L e i t f a d e n der A n a t o m i e d e r W i r b e l t i e r e " című m u n k á j u k a t , jóllehet a n n a k első k i a d á s a is c s u p á n e g y évvel ezelőtt, 1965-ben l á t o t t n a p v i l á g o t . M i n d e n n é l ékesebben szól ez a k ö n y v é r t é k é r ő l és sikeréről. E g y e t e m i t a n k ö n y v r ő l v a n szó, n a g y o n h a s z nos m u n k a a z o n b a n m i n d e n k i s z á m á r a , aki gerinces á l l a t o k k a l b á r m i l y e n v o n a t k o z á s b a n is foglalkozik, de azok s z á m á r a is, a k i k c s u p á n érdeklődnek a m a g a s a b b r e n d ű s z e r v e z e t e k alakés b o n c t a n i felépítése felől. Világos n y e l v e n , j ó stílusban írt m u n k a , s z á m o s szemléletes á b r á val t a r k í t v a . A „ L e i t f a d e n der A n a t o m i e der W i r b e l t i e r e " k ü l ö n é r t é k e , h o g y n e m c s a k t á j é k o z t a t a gerinces állatok szervezeti felépítéséről, sajátságairól, h a n e m e g y s z e r s m i n d összehasonlító a n a t ó m i a i m u n k a is. K i t ű n ő e n i s m e r t e t i a z o k a t a külső és főleg belső szervezeti s a j á t s á g o k a t , a m e l y e k b e n az egyes gerinces o s z t á l y o k , r e n d e k képviselői a l a p v e t ő e n m e g e g y e z n e k egymással, v a g y éppen eltérnek e g y m á s t ó l . N a g y o n szerencsés m i n d j á r t a k ö n y v első f e j e z e t e : A c h o r d á s állatok rendszere. I t t m e g i s m e r t e t n e k a szerzők a g e r i n c e s állatok r e n d s z e r t a n i b e o s z t á s á v a l , világos cs jól á t t e k i n t h e t ő f o r m á b a n . Bár- e l ö l j á r ó b a n m e g j e g y z i k , h o g y c s u p á n a rendszer á t t e k i n t é s é t k í v á n j á k n y ú j t a n i s nem t ö r e k e d n e k teljességre, r e n d s z e r ü k mégis meglehetősen részletes és alapos, m é g a kihalt gerinces c s o p o r t o k a t is felöleli. E z a r ö v i d elöljáró f e j e z e t mindig biztos t á m o t n y ú j t az o l v a s ó n a k a k é s ő b b i e k b e n is, m i k o r a szerzők a különféle gerinces c s o p o r t o k a n a t ó m i a i s a j á t s á g a i t ö s s z e v e t i k e g y m á s s a l . A k ö n y v lényegét t e r m é s z e t e s e n a k ö v e t k e z ő tíz a n a t ó m i a i f e j e z e t teszi ki, a m e l y e k ben a szerzők i s m e r t e t i k az e g y é n f e j l ő d é s legfőbb t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t , m a j d pedig t á j a n k é n t , ill. s z e r v c s o p o r t o n k é n t a szervezet felépítését. Sokat e l á r u l n a k a t a r t a l o m b ó l az egyes fejezetek és a l f e j e z e t e k címei, ezért az a l á b b i a k b a n felsoroljuk a z o k a t : I I . Egyénfejlődés: Csíras e j t e k ; Megterinékenyülés; B a r á z d á l ó d á s ; C e p h a l o c h o r d a t á k f e j l ő d é s e ; Gerincesek k e z d e t i fejlődése; P l a c e n t a - k é p z ő d é s . — I I I . Mozgásszervek: V á z r e n d s z e r ; I z o m r e n d s z e r . — IV. Testüreg. — V . Bél—tüdő-rendszer: E m é s z t ő s z c r v e k ; Lélegzőszervek. — V I . Keringési rendszer: V é r t e s t e c s k é k ; Vérképző s z e r v e k ; Szív; Vér- és n y i r o k e d é n y e k ; G e r i n c e s e k a r t é r i a - r e n d s z e r e : V é n a - r e n d s z e r ; N y i r o k e d é n y - r e n d s z e r . — V I I . Húgy— ivarszervek: Kiválasztószervek; Ivarszervek; Párzószervck. — V I I I . Belsőelválasztású mirigyek. — I X . Idegrendszer: Cephaloc h o r d á t á k idegrendszere; Gerincesek idegrendszere; K ö z p o n t i i d e g r e n d s z e r ; K e r ü l e t i i d e g r e n d s z e r ; V e g e t a t í v idegrendszer. — X . Érzékszervek: Egyszerű érzékszervek; Kémiai érzékszervek; Halló—helyzetérző é r z é k s z e r v e k ; Látószervek. — X I . Bőr. A k ö n y v e t rövid, a l e g f o n t o s a b b f o r r á s m u n k á k r a szorítkozó i r o d a l o m j e g y z é k és t e r j e d e l mes szójegyzék z á r j a le. A közel 200 á b r a szerencsésen v a n k i v á l o g a t v a , igen j ó l s z e m l é l t e t i a szövegrészben e l m o n d o t t a k a t . A k ö n y v n y o m á s a g o n d o s ; t a l á n a n n y i t j e g y e z h e t n é n k m e g , hogy é r d e m e s e b b lett v o l n a k a r t o n h e l y e t t egész v á s z o n b a k ö t n i . Dr.

A N D H Á S S Y

I S T V Á N

Prof. Dr. H a n s S e h i l d m a c h e r : W i r b e o b a c h t e t e n Vögel (УЕВ

Gustav

Fischer

Verlag, Jena,

1965, pp.

400, 348 ábrával.

— 16,80

DM)

A d á n eredetiből f o r d í t o t t kis k é z i k ö n y v r e n d k í v ü l g y a k o r l a t i és ügyes összeállításban t á r g y a l j a a m a d á r t a n n a l , m a d á r m e g f i g y e l é s e k k e l k a p c s o l a t o s p r o b l é m á k a t . Az egyes f e j e z e t e k e t f é n y k é p e k , ügyes v á z l a t o s r a j z o k és térképek teszik m é g é r t h e t ő b b é . A k ö n y v e c s k e a g y a k o r l a t i m a d á r t a n ú g y s z ó l v á n m i n d e n á g á t felöleli. A „ H o g y a n h a t á r o z z u n k m a d a r a k a t ? " című első f e j e z e t b e n r ö v i d r e f o g o t t , de n a g y o n találó szöveg mellett r a j z o k o n és á b r á k o n m u t a t j a be a k ü l ö n b ö z ő , de e g y m á s h o z közelálló f a j o k elkülönítő bélyegeit (repülő, ülő és úszó m a d a r a k , f a r o k r a j z o k stb.j. E z u t á n á t t é r a m a d á r t e s t felépítésének t a g l a l á s á r a , s á b r á k k a l kísérve m u t a t j a be pl. a toll s z e r k e z e t é t , az i v a r s z e r v e k e t , a k ü l ö n b ö z ő m ó d o n a l a k u l t m a d á r l á b a k a t , c s ő r ö k e t stb. A r e n d s z e r t a n r ó l szóló r ö v i d rész u t á n — m e l y b e n t ö b b e k között a k ü l ö n b ö z ő t e s t m é r e t e k felvételi m ó d j á t is a d j a — r á t é r a m a d a r a k e l t e r j e d é s é r e . R ö v i d e n , de n a g y o n j e l l e m z ő e n foglalja össze a j é g k o r s z a k o t és a n n a k h a t á s á t a m a d á r v i l á g r a , ismerteti a visszatelepülés f o l y a m a t á t , és pél-

167

d á k o n m u t a t j a be az ú j f a j o k k i a l a k u l á s á t (pl. n a g y f ü l e m ü l e — f ü l e m ü l e ) . Még ebben a f e j e z e t b e n beszél a k l í m a á l t a l á b a n v e t t jelentőségéről, t o v á b b á a n n a k á l l a t f ö l d r a j z i v o n a t k o z á s a i r ó l . A k ö v e t k e z ő rész t a r t a l m a z z a az ökológiára v o n a t k o z ó i s m e r e t e k e t . Foglalkozik a z élőhely m e g v á l a s z t á s á v a l , a k o n k u r r e n c i a jelentőségével és a m a d a r a k a l k a l m a z k o d á s á v a l a v á l a s z t o t t élőhelyet és az évszakos v á l t o z á s o k a t illetően. A k ö v e t k e z ő f e j e z e t a madárv o n u l á s t m u t a t j a be. N a g y o n szerenesésen ö s s z e v o n v a ismerteti az o l v a s ó v a l az i t t jelentk e z ő általános p r o b l é m á k a t , ú g y m i n t : v o n u l á s i m a g a s s á g , éjjeli-nappali v o n u l á s , a csapatok a l a k z a t a stb. K a p c s o l ó d v a beszél az orientációs k u t a t á s o k eddigi e r e d m é n y e i r ő l a m a d a r a k a t illetően. A f e j e z e t e t e g y e s f a j o k v o n u l á s i t é r k é p e i illusztrálják. A k ö v e t k e z ő n a g y o b b f e j e z e t a m a d a r a k s z a p o r o d á s b i o l ó g i á j á t t á r g y a l j a , összevontan, de mégis a b s z o l ú t részletességgel. Külön f e j e z e t f o g l a l k o z i k a m a n a p s á g r o h a m o s léptekkel f e j l ő d ő v i s e l k e d é s t a n n a l . E z z e l k a p c s o l a t o s a n e l s ő s o r b a n a táplálékkeresés m ó d j á v a l , a k ü l ö n b ö z ő m a d á r c s a p a t o k m a g a t a r t á s á v a l , az é j s z a k á z á s s a l , a r e v i e r - p r o b l é m á k k a l , a p á r z á s t megelőző n á s z j á t é k k a l stb. f o g l a l k o z i k . V a l a m e n n y i f e j e z e t r é s z t jól sikerült f é n y k é p e k és r a j z o k díszítik. A következőkb e n t a g l a l j a a m a d a r a k é n e k é t , az éneklőhely, nászrepiilés és h a n g u t á n z á s j e l e n t ő s é g é t , m a j d b e s z é l az ének f e j l ő d é s é r ő l . G y a k o r l a t i oldaláról m u t a t j a be a m a d á r t a n t a k ö v e t k e z ő fejezets o r . Részletesen i s m e r t e t i a k ü l ö n b ö z ő t e c h n i k a i segédeszközöket, a j e g y z e t e l é s gyakorlati m ó d j á t és j e l e n t ő s é g é t , beszél a különböző célra k é s z ü l t leshelyek elkészítési m ó d j á r ó l , m a j d b e m u t a t j a a g y a k o r l a t i m a d á r v é d e l e m l e g f o n t o s a b b kellékeit: a mesterséges f é s z e k o d ú k a t , a t é l i e t e t ő k e t s t b . I d e k a p c s o l ó d i k a m a d á r f o g á s s a l foglalkozó rész is, a m i k o r a m a d a r a k g y ű r ű z é s vagy t u d o m á n y o s célra t ö r t é n ő f o g á s a i n a k módszereiről számol be. Ezzel e g y ü t t i s m e r t e t i a m a d á r j e l ö l é s t ö r t é n e t é t és az e téren m a folyó m u n k á t , a n n a k j e l e n t ő s é g é t . Végül r ö v i d fejezet f o g l a l k o z i k a m a d a r a k p r e p a r á l á s á v a l , a filmezés és f é n y k é p e z é s , v a l a m i n t a m a d á r h a n g - f e l v é t e l e k t e c h n i k a i és egyéb p r o b l é m á i v a l . A m u n k a végén r ö v i d i r o d a l m i á t t e k i n t é s t n y ú j t , és egyes s z a k k i f e j e z é s e k rövid m a g y a r á z a t á t a d j a . A dán s z e r z ő k o l l e k t í v a m u n k á j a a g y a k o r l a t i m a d á r t a n ú g y s z ó l v á n m i n d e n területét felöleli. Nagy é r d e m e , h o g y e n n e k ellenére m o n d a n i v a l ó j á t sikerült k ö n n y e n kezelhető kézik ö n y v b e n elhelyeznie. S C H M I D T

168

E G O N

SZAKOSZTÁLYUNK

ÜLÉSEI

összeállította: TOPÁL

G Y Ö R G Y , A Szakosztály jeg yzőjc

569. ülés, 1965. j a n u á r 8 - á n E l n ö k : KEVE ANDRÁS. Bejelenti, hogy az előadók k é r é s é r e az 1. és 2. t á r g y s o r o z a t i p o n t o t felcserélték. 1. SEY OTTÓ: „A pézsmapocok magyarországi belsőélősködS férgei" c. előadása j e l e n füzetünkben olvasható. A hozzászóló ANGHI CSABA r á m u t a t a r r a , hogy a p é z s m a p o c o k valószínűleg t é n y l e g táplálkozik hallal, és e l m o n d j a , hogy a h a r m i n c a s é v e k b e n k a g y l ó k k a l p r ó b á l t a e t e t n i . Valószínűnek t a r t j a , h o g y a vízi emlősök sok csigát, k a g y l ó t f o g y a s z t a n a k , és ezzel k a p c s o l a t b a n szükségesnek t a r t a n á p é l d á u l a k a g y l ó k belsőélősködőit is v i z s g á l n i . — JANISCH MIKLÓS megemlíti, h o g y a p é z s m a p o c o k h a l f o g y a s z t á s a s z o p t a t á s i i d ő s z a k b a n f o r d u l h a t elő. SZABÓ ISTVÁN f e l h í v j a a f i g y e l m e t a r r a , hogy a m i k o r e z e k b e n a n a p o k b a n f o r r á s b a n v a n a m a g y a r gerincesfauna v é d e l m é n e k a p r o b l é m á j a , s z ü k s é g v o l n a a p é z s m a p o c o k k a l k a p c s o l a t b a n is bizonyos t é v h i e d e l m e k szétoszlatására, t o v á b b á f o n t o s n a k t a r t a n á , hogy v a l a m i lyen i n t é z e t b e n á l t a l á n o s broinatológiai vizsgálatot v é g e z z e n e k vele k a p c s o l a t b a n . Megemlíti, hogy ők t o l l m a r a d v á n y t nem t a l á l t a k a p é z s m a p o c o k b a n . Felveti, h o g y a későbbiek során t a l á n a p é z s m a p o c o k r a is ki kellene t e r j e s z t e n i a v é d e l m e t . — E l ő a d ó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , hogy az általa megvizsgált 220 p é z s m a p o c o k közül e g y e t l e n egy t á p c s a t o r n á j á b a n sem t a l á l t h a l m a r a d v á n y o k a t . N e m t a r t j a valószínűnek, hogy a k a g y l ó k b a n m i n t k ö z t e s g a z d á k b a n é l h e t n é n e k m e t a c e r k á r i á k . — E l n ö k kiemeli a parazitológiai p r o b l é m á k f o n t o s s á g á t , és első e l ő a d á s á n a k m e g t a r t á s a a l k a l m á b ó l üdvözli az előadót, és kéri m u n k á j á n a k t o v á b b f o l y t a t á sára. 2. SzÉKY PÁL: ,,Craniometriai vizsgálatok róka (Vulpes vulpes L.) koponyákon" c. előadásában elmondja, hogy 70 vörösróka különböző nagyságú e g y e d é n e k koponyáján végzett craniometriás vizsgálatokat az általa már korábban i s m e r t e t e t t röntgenfelvételi módszer útján nyert méretadatok allometriás kiértékelésével. A testsúlyhoz, illetve a koponya-hosszúsághoz viszonyított méretarány-változásokból megrajzolt allomelrikus növekedési egyeneseket részletesen analizálva és összehasonlítva megállapította, h o g y a róka agykoponya kapacitása növekszik a postcinbrionális ontogenezis során a leggyorsabban, ezt a koponya magassági mérete követi. Kisebb növekedési sebességet mutat — de ezt végig meg is tartja — a koponyahosszúság, s végül a koponya szélességi méreteinek van a leglassúbb növekedése. A kapott egyenesek 60—80 dkg testsúly, illetve a 70—90 mm koponya-hosszúság elérésekor törést szenvednek, mivel ezután a relatív növekedési sebesség lelassul. A koponya-hosszúság és a járomív-szélesség esetében 140 mm-es koponya-hosszúság, illetve 400 dkg testsúly elérésekor újabb törés mutatkozik az allometrikus egyeneseken, a m e l y u t á n azonban sebességnövekedés észlelhető. Mindkét törés a róka életmódjában b e k ö v e t k e z ő változással — a szopós korról a húsételre való áttérés, illetve az egészen önálló ragadozó életre való átállás és az ivarérés kezdődése — magyarázható. H o z z á s z ó l á s á b a n FÁBIÁN GYULA f e l h í v j a a f i g y e l m e t az egy b i z o n y o s t e s t s ú l y n á l b e k ö v e t k e z ő növekedési sebesség v á l t o z á s o k r a . E l m o n d j a , h o g y a n ö v e k e d é s i f o l y a m a t o k szemléltetésével egyre t ö b b a d a t gyűlik össze a r r a , h o g y m e g h a t á r o z o t t t e s t t ö m e g n é l g á t l á s k ö v e t k e z i k he. F i n o m t e c h n i k á v a l az is észrevehető, h o g y ez I ü k t e t é s s z e r ű e n áll be és vesz részt a f a j r a jellemző k é p k i a l a k í t á s á b a n . — KURCZ MIHÁLY m e g k é r d e z i , h o g y az i s m e r t e t e t t növekedési—egyedfejlődési viszonyok k i a l a k í t á s á b a n az i v a r s z e r v e k n e k nincs-e valumi szerepe. — Előadó v á l a s z á b a n h a n g s ú l y o z z a , h o g y a f e j l ő d é s b e n l á t h a t ó m á s o d i k törés az ivarérés kezdetével esik egybe. E l n ö k a fiziológia f o n t o s s á g á t k i e m e l v e megemlíti PALMGRÉN m o n d á s á t , aki szerint a cönológia n e m más, m i n t s z a b a d t é r i fiziológia.

169

3 . MOLNÁR

K Á L M Á N é s SZAKOLCZAI J Ó Z S E F : , , A d a t o k

a növényevő

halak

betelepítésére

és egészségügyi állapotára vonatkozóan" c. e l ő a d á s u k b a n e m l é k e z t e t n e k a r r a , h o g y h a z á n k b a n 1963—1964. évben kezdték meg a két távolkeleti növényevő halfaj, a fehér a m u r (Ctenopharyngodon idella) és a f e h é r s z é l e s h o m l o k ú h a l (Hypophthalmyctis molitrix) meghonosítását. 1 9 6 3 - b a n k í n a i t e r m é s z e t e s vizekből h a l á s z o t t h a l a k a t , 1964-ben a S z o v j e t u n i ó b ó l s z á r m a z ó m e s t e r s é g e s e n k e l t e t e t t i v a d é k o k a t t e l e p í t e t t e k . Az e l ő a d ó k a t e l e p í t é s n a p j á t ó l k e z d v e n y o m o n k í s é r t é k a t e l e p í t e t t h a l a k p a r a z i t a - f a u n á j á n a k és e g é s z s é g ü g y i á l l a p o t á n a k a l a k u l á sát, A parazitológiai vizsgálatokat k i t e r j e s z t e t t é k a véletlenül behozott két f a j , a fekete a m ú r (Mylopharyngodon piceus) és a p e t t y e s s z é l e s h o m l o k ú h a l (Aristichtys nobilis) p a r a z i t á i r a is, e g y b e n a k é t u t ó b b i h a l f a j n a k leírását is a d j á k . A v i z s g á l a t o k s o r á n m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y a S z o v j e t u n i ó b ó l h o z o t t h a l a k p a r a z i t o l ó g i a i l a g sterilek v o l t a k , e l l e n b e n a K í n á b ó l s z á r m a z ó k a k ö v e t k e z ő p a r a z i t á k a t h u r c o l t á k be az o r s z á g b a : Dactylogyrus lamellatus, D. nobilis, Myxobolus sp., Myxidium sp., Ergasilus sp., N e m a t o d a l a r v a sp. A b e t e l e p í t e t t h a l a k e z e n k í v ü l a k ö v e t k e z ő , M a g y a r o r s z á g o n h o n o s p a r a z i t á k k a l f e r t ő z ő d t e k : Ichthyophtirius multifiliis. Chilodonella cyprini, Trichodina sp., Gyrodactylus sp., Diplostomum spathaceum metacerkária. A f e n t i p a r a z i t á k o n k í v ü l az Aeromonas punctata o k o z t a h a s v í z k ó r e l ő f o r d u l á s á t is észlelték fehér amúrok között. Az e l s ő k é n t szóló TÖLG ISTVÁN e l m o n d j a , h o g y h á r o m k i v é t e l é v e l , a h a l á s z a t t ö r t é n e t é b e n m i n d i g rosszul v é g z ő d ö t t a k ü l ö n f é l e h a l f a j o k b e t e l e p í t é s i kísérlete. J e l e n e s e t b e n is lega l á b b t í z é v e t kell m é g v á r n i , h o g y v é g l e g e s e r e d m é n y t k a p j u n k . Melegen k ö s z ö n i az előa d ó k n a k és az M T A Á l l a t e g é s z s é g ü g y i K u t a t ó I n t é z e t é n e k a v i z s g á l a t o k v é g z é s é t . — MIHÁLYI FERENC m e g k é r d e z i , h o g y m e g lehet-e ó v n i v i z e i n k e t a t t ó l , h o g y a b e h u r c o l t p a r a z i t á k v a l a milyen módon szétterjedjenek. — Előadó válaszában hangsúlyozza, hogy jelen esetben nem f o r o g f e n n a s z é t t e r j e d é s veszélye, m á r c s a k a z é r t s e m , m e r t ezek a p a r a z i t á k s p e c i f i k u s élősköd ő k . K ü l ö n b e n v a l ó b a n szinte lehetetlen lenne a paraziták elterjedését megakadályozni. E s e t l e g a Myxobolus-ok k ö z ö t t a k a d h a t n a i l y e n veszélyes f a j , ez a p r o b l é m a a z o n b a n m é g t o v á b b t a n u l m á n y o z a n d ó . V é l e m é n y e s z e r i n t a z első b e t e l e p í t é s s e m j á r h a t k o m o l y a b b k ö v e t k e z m é n y e k k e l . M e g k ö s z ö n i a m u n k á j u k h o z n y ú j t o t t segítséget, a M i n i s z t é r i u m és a k ü l ö n b ö z ő balgazdaságok támogatását. 4. PÉNZES BETHEN: „Hazai és trópusi kétéltűek vörösvérsejtjeinek összehasonlító vizsgálata'" c. e l ő a d á s á b a n e l m o n d j a , h o g y k o r á b b i v i z s g á l a t a i n a k e r e d m é n y e k é p p e n — a m e l y e k e t h a l a k o n v é g z e t t — b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y a t ö r z s f e j l ő d é s s o r á n a z é r t a l a k u l t a k ki a tróp u s o k o n k i s e b b s e j t e k , m e r t e z e k n e k v i s z o n y l a g n a g y o b b a f e l ü l e t ü k , s így a m e l e g e b b vizek k e v e s e b b o x i g é n j e f e l v é t e l é r e n a g y o b b a l e h e t ő s é g . E z e n az a l a p o n k e r ü l t sor a k é t é l t ű e k v ö r ö s v é r s e j r j e i n e k ö s s z e h a s o n l í t ó v i z s g á l a t á r a is. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y az ide t a r t o z ó á l l a t o k g ő t é k , s z a l a m a n d r á k és b é k á k — l á r v a k o r u k b a n k o p o l t y ú k k a l , t e h á t h a l a k m ó d j á r a v e s z i k fel az o x i g é n t , f e l t é t e l e z h e t ő v o l t , h o g y a t r ó p u s i a k és h a z a i a k k ö z ö t t a h a l a k h o z h a s o n lóan eltérést lehet találni. Megállapította, h o g y a trópusokról származó k é t é l t ű e k vörösvérs e j t j e i á l t a l á b a n 4,1 ( h o s s z m é r t é k b e n ) és 2,9 ( h a r á n t m é r t é k b e n ) m i k r o n n a l , v a g y i s 24,7. illetve 25,0%-kal voltak kisebbek, mint a h a z á n k b a n honos f a j o k vörösvérsejtjei. Vizsgálatait 7—7 f a j o n végezte. Hozzászólás n e m volt. 5. STERBETZ ISTVÁN: „A kardoskúli Fehértó madárvilága" c. színes d i a p o z i t í v e k vetítésével k í s é r t e l ő a d á s á b a n b e s z á m o l az O r o s h á z a h a t á r á b a n e l t e r ü l ő szikes t a v o n 1942 ó t a g y ű j t ö t t faunisztikai madártani adatairól. A hozzászóló e l n ö k kiemeli a t ó e g y r e i n k á b b é g e t ő v é v á l ó v é d e t t s é g i p r o b l é m á ját. A t á r g y s o r o z a t t ó l e l t é r ő e n BALOGII JÁNOS k é r szót, és m e l e g s z a v a k k a l k ö s z i j n le elnöki t i s z t s é g é r ő l . K ü l f ö l d r e u t a z á s a e l ő t t , e z e n a h e l y e n u t o l j á r a m i n t elnök m e g k ö s z ö n i a Szako s z t á l y szép és é r t é k e s m u n k á j á t , m e g k ö s z ö n i a l e g i d ő s e b b e k n e k , d e a h á t s ó s o r o k b a n ülő l e g f i a t a l a b b a k n a k is. Az 1965-ös é v e t e g y e d ü l á l l ó n a k t a r t j a , m e r t először f o r d u l olő a m a g y a r zoológia t ö r t é n e t é b e n , l i o g y e b b e n az é v b e n s z i n t e m i n d e n v i l á g r é s z b e n d o l g o z n a k m a j d m a g y a r z o o l ó g u s o k : V i e t n á m b a n , M o n g ó l i á b a n , T a n z á n i á b a n , G h a n á b a n és D é l - A m e r i k a t r ó p u s i o r s z á g a i b a n . E z e k a m e g v a l ó s u l ó t e r v e k és g y ű j t ő u t a k n e m c s a k a r é s z t v e v ő k és feldolgozók s z á m á r a j e l e n t e n e k k o m o l y m u n k á t és a m u n k a ö r ö m é t , h a n e m n a g y é l m é n y t és b i z t a t á s t a d n a k a f i a t a l t a g t á r s a i n k n a k is, a k i k n e k a s z í v é b e n o t t a v á g y , h o g y i d e g e n v i l á g r é s z e k b e e l j u s s a n a k . N a g y a k ü l ö n b s é g , h a 1965-öt 1935-teI h a s o n l í t j u k össze. T ú l a z o n , h o g y e z e k n e k az u t a k n a k m e n n y i é l m é n y t n y ú j t ó v o n a t k o z á s a is v a n , m e g kell m o n d a n i , h o g y ezek n e m k a l a n d o z á s o k , h a n e m v a l ó b a n á t g o n d o l t es mélységesen j e l e n t ő s t u d o m á n y o s u t a k . K é t s é g t e l e n , h o g y a m a g y a r r e n d s z e r t a n i zoológia e z e n a v o n a l o n is o l y a n s z í n v o n a l a t é r t el m á s t u d o m á n y á g a k m e l l e t t , a m e l y m i a t t n i n c s o k u n k s z é g y e n k e z n i , s e b b e n az egesz S z a k o s z t á l y n a k is, m i n d e n k i n e k r é s z e v a n . Végül s o k s i k e r t k í v á n v a b ú c s ú z i k a h a l l g a t ó s á g t ó l . — Az elnöklő KEVE ANDRÁS m e g k ö s z ö n i BALOGH JÁNOS m e l e g s z a v a i t , és a z ü l é s t b e z á r j a .

170

570. ülés. 1965. f e b r u á r 5 - é n Elnök:

KEVE

ANDRÁS.

T á r g y s o r o z a t e l ő t t az elnök ö r ö m m e l b e j e l e n t i , h o g y Dr. S o ó s LAJOS m o s t 80 é v e s . E b b ő l az a l k a l o m b ó l meleg s z a v a k k a l k ö s z ö n t i ő t . S z a v a i t n a g y t a p s kíséri. 1. BERCZIK ÁRPÁD: „ A Chironomida-kutatás néhány problémája" c. e l ő a d á s a j e l e n füzetünkben olvasható. Hozzászólás n e m volt. 2. PONYINÉ ZÁNKAI JNÓRA: „ A balatoni nádasok víziatkáiról" c. e l ő a d á s á b a n a z o k r ó l az e r e d m é n y e i r ő l számol be, m e l y e k e t 1959 j ú l i u s á b a n és a u g u s z t u s á b a n , e g y m á s t ó l n a g y o b b t á v o l s á g r a levő n á d a s o k ( P a l ó z n a k . B a l a t o n u d v a r i ) k e r e s z t m e t s z e t é b e n v é g z e t t v i z s g á l a t o k ból n y e r t . A k é t s z e l v é n y b e n 12 f a j t t a l á l t (9 H y d r a c h n e l l a e , 3 P o r o h a l a c a r i d a e ) . E z e k k ö z ü l M a g y a r o r s z á g f a u n á j á r a ú j a k : Porohalacarus alpinus brachypeltatus, Limnohalacarus wackeri waclceri, Porolohmanella violacea. A B a l a t o n f a u n á j á r a ú j : Neumania vernalis, Piona conglobata conjugula. A k é t szelvény k e r e s z t m e t s z e t é b e n j e l e n t ő s e b b m e n n y i s é g b e n e l ő f o r d u l ó f a j o k megoszlása l é n y e g é b e n m e g e g y e z i k , így az egyes n á d a s t í p u s o k r a j e l l e m z ő ö s s z e t é t e l ű H y d r a c a r i n a - e g y ü t t e s e k e t á l l a p í t h a t o t t meg. Az előadás szövege m e g j e l e n t : A n n á l . Biol. T i h a n y , 32, 1965, p. 175—186. Hozzászólás n e m v o l t . 3. PONYI JENŐ: , , A rákok emésztőrendszerének fehérjebontó enzimeiről" c. e l ő a d á s a jelen f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Hozzászólás n e m volt. 4. FODOR TAMÁS: „ V i z s g á l a t o k a túzokról, mesterséges körülmények között" c. e l ő a d á s a jelen füzetünkben olvasható. ANGHI CSABA h o z z á s z ó l á s á b a n kiemeli, h o g y m i k é n t az e l ő a d á s is jelzi, a b u d a p e s t i Á l l a t k e r t t u d o m á n y o s s z e m p o n t b ó l is j e l e n t ő s m u n k á t végez. S z o v j e t p é l d a b i z o n y í t j a , h o g y a t é m a nein é r d e k t e l e n , m e r t a t ú z o k d o m e s z t i k á l h a t ó m a d á r . A berlini v i z s g á l a t o k igazolj á k , h o g y n a g y hely kell hozzá. — KEVE ANDRÁS a z t az ó h a j á t fejezi ki, h o g y az Á l l a t k e r t n e k m i e l ő b b n a g y o b b t e r ü l e t e legyen i l y e n k u t a t á s o k b i z t o s í t á s á r a is. K í v á n a t o s n a k t a r t a n á a f e l n e v e l t és s z a b a d b a n t a r t o t t , v a l a m i n t az á l l a t k e r t b e n nevelt t ú z o k o k é l e t m ó d j á n a k összehasonlítását. 5. PETRÓ EDE: „A magyarországi Pisidium-fauna gyarapodása" c. e l ő a d á s a k ö v e t k e z ő k ö t e t ü n k b e n fog m e g j e l e n n i . Hozzászólás nein volt, a z o n b a n SZABÓ ISTVÁN f e l h í v j a a f i g y e l m e t a r r a , h o g y e l ő a d ó súlyos balesetéből alig f e l é p ü l v e j ö t t el az ülésre, mellyel k ü l ö n ö s e n a f i a t a l a b b a k n a k mutatott példát.

571. ülés, 1965. m á r c i u s 5 - é n Elnök:

SZELÉNYI

GUSZTÁV.

V. A tárgysorozat

szerint:

1. ENTZ BÉLA: „Mennyiségi zoobenthosvizsgálatok a Balatonon" c. e l ő a d á s á b a n e l m o n d j a , hogy a B a l a t o n z o o b e n t h o s z á n a k k v a n t i t a t í v v i z s g á l a t a csak m o s t i n d u l t . Első l é p é s k é n t a Chironomus plumosus l á r v á k r e g i o n á l i s e l t e r j e d é s é t és a b i o m a s s z a é v s z a k o s v á l t o z á s á t v i z s g á l t á k , 1964 a u g u s z t u s á t ó l 1964 d e c e m b e r é i g . A m 2 - e n k é n t i b i o m a s s z a az északi B a l a t o n 2 b a n alig 5 — 1 5 d b m - e n k é n t , míg u g y a n e z az é r t é k a déli B a l a t o n középső t e r ü l e t e i n m e g h a l a d j a az e z r e t . Más C h i r o n o m i d á k m e n n y i s é g e ennél j ó v a l k i s e b b (5—10 g/m 2 ). T ö m e g ü k k ö v e t k e z t é b e n l e g j e l e n t ő s e b b e k még a T u b i f i c i d á k . Az i s z a p b a n l e g n a g y o b b s z á m b a n N e m a t o d á k ( k b . 150 000/m 2 ) és M i c r o c r u s t a c e á k ( k b . 50 000/m 2 ) f o r d u l n a k elő, ezek b i o m a s s z á j a a z o n b a n e l t ö r p ü l az előbbi c s o p o r t o k m e l l e t t . Molluscák n é l k ü l a biomassza a B a l a t o n é s z a k i m e d e n c é j é ben m i n t e g y 10—20 g/m 2 , míg az e u t r ó f a b b déli m e d e n c é b e n m e g h a l a d h a t j a az 50—80 g - o t m2-enként. S o ó s ÁRPÁD k é r d é s t tesz fel a M o l l u s c á k k a l k a p c s o l a t b a n , v a l a m i n t m e g k é r d e z i , h o g y a k ö r n y e z ő t e r ü l e t e k k e l , a K i s b a l a t o n n a l , a Belső-tóval v é g e z t e k - e ö s s z e h a s o n l í t á s o k a t . F e l h í v j a a f i g y e l m e t a p a l e o n t o l ó g i á i a d a t o k esetleges f i g y e l e m b e v é t e l é r e . — TÖLG ISTVÁN r á m u t a t a r r a az é r d e k e s jelenségre, h o g y F ű z f ő t ő l K e s z t h e l y felé h a l a d v a g y o r s a b b a h a l a k n ö v e k e d é s e . A dévérkeszcgről részletes a d a t o k a t közöl. A z o o b e n t h o s z m e n n y i s é g i mego s z l á s á b a n elképzelése szerint v a l ó s z í n ű l e g a B a l a t o n f e n e k é t f e l k a v a r ó é s z a k k e l e t i szél j á t s z i k s z e r e p e t . K ü l ö n beszél A fűzfői öböl h e l y z e t é r ő l . — SZABÓ ISTVÁN m e g k é r d e z i , h o g y az e l ő a d ó

171

f i g y e l e m b e v e t t e - e a b i o m a s s z a m e g á l l a p í t á s á n á l az A m p h i b i a l á r v á k a t ? . — Az e l ő a d ó v á l a s z t á b a n b i z t o s r a veszi, h o g y a Molluscák v i z s g á l a t a f o n t o s , d e a j e l e n l e g i g y ű j t ő e s z k ö z e i k i l y e n célra n e m a l k a l m a s a k . E m l í t i , h o g y a p a l e o l i m n o l ó g i a i k u t a t á s o k jelenleg is f o l y n a k . A z é s z a k k e l e t i szél s z e r e p é t c s a k k ö z v e t v e t a r t j a l e h e t s é g e s n e k . A z A m p h i p o d a l á r v á k a n y í l t v í z b e n n e m f o r d u l n a k elő, d e persze 'a t ó e g é s z é n e k s z e m p o n t j á b ó l n e m s z a b a d ezeket s e m f i g y e l m e n kívül h a g y n i . 2. FARKAS JÓZSEF: „Néhány rovar és atka kártevő sugártűrésének vizsgálata" c. előa d á s a jelen f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . A hozzászóló KERTÉSZ GYÖRGY k i e m e l i a v i z s g á l a t o k n y o m á n b e v e z e t e n d ő n a g y ü z e m i m ó d s z e r j e l e n t ő s é g é t a k á r t e v ő k elleni v é d e k e z é s b e n , s m e g k é r d e z i , h o g y a l k a l m a z á s a a n e i n s z e m e s t a k a r m á n y o k e s e t é b e n milyen k i l á t á s o k k a l k e c s e g t e t . — E l ő a d ó v á l a s z á b a n e l m o n d j a , h o g y a m ó d s z e r r e l n e m c s a k r o v a r t a l a n í t á s i , h a n e m t a r t ó s í t á s i k é r d é s e k b e n is é v e k ó t a f o l y n a k a v i z s g á l a t o k . A s u g á r z á s a z o n b a n m i n t csíraölő v a g y s e j t s z a p o r o d á s t g á t l ó a n y a g , n e m f o g j a t e l j e s e n k i s z o r í t a n i a h a g y o m á n y o s m ó d s z e r e k e t . — E l n ö k a z e l ő a d ó t ü d v ö z l i első szereplése a l k a l m á b ó l , r á m u t a t a D D T k á r o s h a t á s a i r a , ezzel s z e m b e n p é l d á u l a h í m e k sterilizálásának sokkal nagyobb, t á g a b b alkalmazási lehetőséget tulajdonít a növényvédelemben. 3. ORBÁNYI IVÁN: „Táplálékok áthaladási sebességének vizsgálata egyes emlősökön" c. e l ő a d á s jelen f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . SÁMUEL NICOLETTE h o z z á s z ó l á s á b a n f e l h í v j a az e l ő a d ó f i g y e l m é t , h o g y a lengyelo r s z á g i bialoviezai k u t a t ó i n t é z e t b e n is d o l g o z n a k h a s o n l ó t é m á n , és a k a p c s o l a t o t f e l v e n n i k í v á n j á k m a g y a r k u t a t ó k k a l . — ANGHI CSABA e l m o n d j a , h o g y n e g a t í v e r e d m é n y ű kísérlets o r o z a t o t is lehet i n t e r p r e t á l n i . J e l e n t ő s é g e v a n e z e k n e k a v i z s g á l a t o k n a k a f o g s á g b a n t a r t o t t á l l a t o k n á l , a m e l y e k a r e n d e l k e z é s ü k r e álló t e r ü l e t e t s e m h a s z n á l j á k fel a m o z g á s r a , e m i a t t e m é s z t é s ü k is r e n y h e . V é g e r e d m é n y b e n p é n z ü g y i l e g is n a g y j e l e n t ő s é g ű lesz, ha a z állataink é l e t t a r t a m á t m e g t u d j u k m a j d n y ú j t a n i , életük b e h a t ó b b megismerése révén. — FARKAS JÓZSEF f e l h í v j a a f i g y e l m e t a r r a , h o g y az Orsz. A t o m e n e r g i a B i z o t t s á g valószínűleg készséggel b o c s á t a n a e z e n v i z s g á l a t o k r e n d e l k e z é s é r e i z o t ó p o k a t , t e r m é s z e t e s e n a r ö v i d felezési i d e j ű i z o t ó p o k r ó l l e h e t szó. ÚJHELYI SÁNDOR s z e r i n t o l y a n i z o t ó p o t kellene a l k a l m a z n i , a m e l y n e m szívódik fel. B á r i u m m a l l e h e t n e t a l á n dolgozni. I l y e n k é r d é s e k k e l k a p c s o l a t b a n a l e g n a g y o b b készséggel f e l a j á n l j a s e g í t s é g é t . — TÖLG ISTVÁN a z o n b a n az i z o t ó p o k h a s z n á l a t á t egy ilyen á l l a t o k a t b e m u t a t ó i n t é z m é n y b e n n e m t a r t j a m e g f e l e l ő n e k . — ENTZ BÉLA C h i r o n o m i d á k o n v é g z e t t h a s o n l ó v i z s g á l a t a i r ó l beszél. — PÉNZES BETHEN j a v a s o l j a k ü l ö n b ö z ő t a k a r m á n y f a j t á k v á l t a k o z ó e t e t é s é t és a t á p l á l é k á t h a l a d á s i sebességének m é r é s é t . 4. BÁLDI TAMÁS: „Tanulmányúton Amerikában" c., színes d i a p o z i t í v e k b e m u t a t á s á v a l k í s é r t e l ő a d á s á b a n b e s z á m o l t t e n g e r b i o l ó g i a i c é l k i t ű z é s ű a m e r i k a i ú t j á r ó l , ahol t a n u l m á n y o k a t v é g z e t t a h a z a i h a r m a d i d ő s z a k i fosszilis f a u n á k p a l e o n t o l ó g i a i - p a l e o ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l a t b a n . E g y h ó n a p o t a w o o d s holei t e n g e r b i o l ó g i a i i n t é z e t b e n t ö l t ö t t , a h o l elsősorban a M o l l u s c á k b e n t h o s z - a s s z o c i á c i ó i t t a n u l m á n y o z t a . Ö t h ó n a p o n á t a Délk a l i f o r n i a i E g y e t e m l a b o r a t ó r i u m a i b a n d o l g o z o t t , ahol a K a l i f o r n i a i - ö b ö l é l e t k ö z ö s s é g e i t v i z s g á l t a . Los A n g e l e s b ő l s z á m o s k i r á n d u l á s t t e t t a k a l i f o r n i a i n e m z e t i p a r k o k b a . Hozzászólás n e m volt.

572. ülés, 1965. április 2 - á n Elnök:

KEVE ANDRÁS.

Tárgysorozat

AZ ü l é s j e g y z ő j e :

SCHMIDT

EGON.

szerint:

1. KEVE ANDRÁS: , , R i t k a madárfajok fauniszlikai jelentőségének újabb megítélése" c. e l ő a d á s a jelen f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Hozzászólás n e m volt. 2. SASVÁRi-ScnÁFER LAJOS: „Mallophagäk quantitativ vizsgálata madarakon" c. előa d á s á b a n e l m o n d j a , h o g y I 9 6 0 . , 1962. és 1963. é v e k b e n Sturmis vulgaris, Corvus frugilegus és Larus ridibundus g a z d á k o n M a l l o p h a g a f e r t ő z é s i v i z s g á l a t o k a t v é g z e t t . A Sturmis vulgaris d o m i n á n s t o l l t e t v e a Myrsidae cucullaris (NITZSCH, 1818) v o l t . Az e x t e n z i t á s és i n t e n z i t á s m é r t é k e a f e r t ő z ö t t s é g e t i l l e t ő e n m á r c i u s b a n k u l m i n á l t . I d ő s és f i a t a l m a d a r a k k ö z ö t t l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e t n e m t a p a s z t a l t , ősszel és t é l e n a f e r t ő z é s i n t e n z i t á s a és e x t e n z i t á s a e g y a r á n t j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t . A Corvus frugilegus l e g g y a k o r i b b t o l l t e t v e a Pliilopterus atratus NITZSCH, 1818. A f e r t ő z é s e x t e n z i t á s á n a k és i n t e n z i t á s á n a k m é r t é k e az é v f o l y a m á n v i s z o n y l a g k i e g y e n l í t e t t volt. A Larus ridibundus legerősebb f e r t ő z ö t t s é g é t a Saemundssonia mülleri EICIILER, 1942 o k o z t a . R e n d k í v ü l n a g y e x t e n z i t á s t és i n t e n z i t á s t é r t e k el a szegedi F e h é r t ó s i r á l y

172

telepén ( f i a t a l m a d a r a k n á l 100%-os e x t e n z i t á s ) . A fertőzöttség ősszel és télen a n y á r i n a k '/to része alá esik. 1962 m á r c i u s végén, április elején a Myrsidea cucullaris 2 0 % - o s i n t e n z i t á s c s ö k k e n é s é t t a p a s z t a l t a az előadó, fészkelési i d ő b e n . E n n e k oka f e l t é t e l e z h e t ő e n a r e l a t í v p á r a t a r t a l o m 8 4 % - r ó l 6 0 % - r a való c s ö k k e n é s e . H a s o n l ó o k o k r a v e z e t h e t ő vissza 1962-ben a Saemundssonia mülleri e x t e n z i t á s és i n t e n z i t á s csúcsértékének e g y h ó n a p o s késése a F e h é r t ó s i r á l y t e l e p é n . A fertőzési é r t é k e k m e g á l l a p í t á s á b a n BLAGOVESCSENSZKIJ m ó d s z e r é t alkalm a z t a a szerző. H o z z á s z ó l á s n e m volt. 3. REMÉNYI K. ANDRÁS: „AZ OS penis fajtadiagnosztikai értéke és allometriás összefüggései" c. e l ő a d á s a k ö v e t k e z ő f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . H o z z á s z ó l á s n e m volt. 4. PÓKA GÉZA: „Vizsgálatok egyes nagymacska fajok ivari ciklusáról" c. előadása a szerző betegsége miatt elmaradt. 5. JÁNOSSY DÉNES: „Tanulmányúton Hollandiában és Angliában" c. e l ő a d á s á b a n v e t í t e t t k é p e k k e l illusztrálta ú t j á n a k f ő b b á l l o m á s a i t . Részletesen i s m e r t e t t e a londoni British Museum m a d á r és emlős o s z t á l y á n a k c s o n t t a n i g y ű j t e m é n y e i t , a m e l y e k b e n m i n t e g y négy hétig d o l g o z o t t . B e s z á m o l ó j a k i t e r j e d t a leideni F ö l d t a n i I n t é z e t és M ú z e u m emlős és m a d á r g y ű j t e m é n y e i r e is. A British M u s e u m e g y e d ü l á l l ó v i l á g a n y a g á n kívül a leideni c s o n t g y ű j t e m é n y e k g a z d a g dél-ázsiai a n y a g á n a k j e l e n t ő s é g é r e m u t a t o t t rá. H o z z á s z ó l á s n e m volt.

573. ülés, 1965. m á j u s 7-én Elnök:

KEVE

ANDRÁS.

T á r g y s o r o z a t előtt az elnök b e j e l e n t é s e k e t tesz. I s m e r t e t i külföldi g y ű j t ő e x p e d í c i ó n t a r t ó z k o d ó t a g t á r s a i n k r ó l , BALOGH JÁNOSról és SZUNYOCHY jÁNOSról szóló l e g ú j a b b h í r e k e t . Bejelenti, h o g y BALOGH jÁNOSt az A k a d é m i a levelező t a g j á v á v á l a s z t o t t a , ú g y s z i n t é n UBRIZSI GÁBORt is. S z o m o r ú szívvel közli, h o g y április 5-én e l h u n y t DORNAI DORNAY BÉLA, a Keszthelyi M ú z e u m n y u g . igazgatója, a R ó z s a h e g y i M ú z e u m a l a p í t ó j a . T a t a b á n y a díszpolgára, a k i m ú l t é v b e n a r a n y d i p l o m á t is k a p o t t . A S z a k o s z t á l y félperces n é m a felállással emlékezik az e l h u n y t r a . E z u t á n t á r g y s o r o z a t szerint: 1. ANGHI CSABA: „Ujabb koefficiensek az emlősök testfelületének kiszámításához" c. e l ő a d á s á t a szerző külföldi t á v o l l é t é b e n ORBÁNYI IVÁN ismerteti. Az előadás szövege jelen füzetünkben olvasható. Az e l ő a d ó t á v o l l é t é b e n az elnök v i t á t n e m engedélyezett. 2. PÓKA GÉZA: „Vizsgálatok egyes nagymacska fajok ivari ciklusáról" c. e l ő a d á s á h o z t ö b b e n is h o z z á s z ó l t a k . REMÉNYI K. ANDRÁS megelégedését fejezi ki, hogy a b u d a p e s t i Állatk e r t b e n , m e l y n e k j ó híre v a n a n a g y m a c s k á k k a l k a p c s o l a t b a n , ilyen megfigyeléseket is végeznek. F i g y e l m e z t e t a r r a , h o g y helyes volna ilyen t e r m é s z e t ű a d a t o k a t beszerezni v a d o n é l ő p é l d á n y o k r ó l is. — SZABÓ ISTVÁN m e g k é r d e z i , h o g y A k u t y a f é l é k n é l i s m e r e t e s á l v e m h e s s é g előfordul-e a n a g y m a c s k á k k ö r é b e n . — E l ő a d ó v á l a s z á b a n k i f e j t i , h o g y kizárólag c s u p á n a h a z a i a d a t o k a t ó h a j t o t t a közölni. Á l v e m h e s s é g r e t a l á n egy valószínű esetet ismer az oroszlánok k ö z ö t t . Ezzel k a p c s o l a t b a n ORBÁNYI IVÁN közöl a d a t o k a t . — E l n ö k üdvözli az előadót első szereplése a l k a l m á b ó l . 3. SZABÓ J . BARNA: „Sikeres védekezés a szakállas szúnyogok (Culicoides) ellen" c. előadása j e l e n f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . IHAROS GYULA megkérdezi, h o g y a v e g y s z e r e s kezelés u t á n t ö r t é n t - e v i z s g á l a t ? P é l d á t m o n d a r r a , h o g y teljesen élettelenné t e h e t i k a t a l a j t a különfele vegyszerekkel. — Az előadó v á l a s z á b ó l m e g t u d j u k , hogy a Melipax kezelés u t á n a méhek és a t ö b b i h á r t y á s s z á r n y ú a k e l p u s z t u l n a k . R á m u t a t a r r a , hogy ú j a b b a n egészségügyi k o r m á n y z a t u n k erősen kezdi tilt a n i a D D T és H C H vegyületek h a s z n á l a t á t . A m e g h a l t b u d a p e s t i lakosok zsírszövetében 1956-hoz v i s z o n y í t v a például tízszer a n n y i a D D T . Elnök h a n g s ú l y o z z a a m i n t a múlt évi n ö v é n y v é d e l m i kongresszuson is ez volt az á l t a l á n o s v é l e m é n y —, h o g y a k e m i k á l i á k m e n n y i b a j t c s i n á l n a k . Ezekkel a k é r d e s e k k c l n a g y o n alaposan kell foglalkozni. K o m p l e x ellenőrző v i z s g á l a t o k a t j a v a s o l . 4. IHAROS GYULA: „Tardigradák a Bakony vidékéről. (A Bakony hegység Tardigradafaunája, I I I ) " c. e l ő a d á s a a jelen f ü z e t b e n o l v a s h a t ó . H o z z á s z ó l á s n e m volt.

173

5 . P É C S I T I B O R : „A SZÍV és a záróizom működésének reflexes kapcsolata a tavikagylónáP4 c. e l ő a d á s á b a n b e s z á m o l kísérleteiről, m e l y e k s o r á n a k a g y l ó k o n in situ v i z s g á l t a a s z í v m ű k ö d é s és a záróizmok f u n k c i o n á l i s á l l a p o t á n a k r e f l e x e s k a p c s o l a t á t . K ü l ö n ö s f i g y e l m e t f o r d í t o t t az á t m e n e t i á l l a p o t o k r a : n y i t á s b ó l z á r á s b a , illetőleg z á r t h e l y z e t b ő l n y i t á s b a . Az a t é n y , h o g y m i n d n y i t á s k o r , m i n d z á r á s k o r a s z í v m ű k ö d é s f r e k v e n c i a v á l t o z á s a n é h á n y perccel k o r á b b a n k ö v e t k e z i k be, m i n t a h é j a k á l l a p o t v á l t o z á s a , a z t e n g e d i feltételezni, h o g y a h é j m o z g á s s a l j á r ó m e c h a n i k a i és" k e m o d i n a m i k a i t é n y e z ő k ö n t ú l az i d e g r e n d s z e r s z a b á l y o z ó szerepe is m e g n y i l v á n u l . E z t l á t s z a n a k igazolni az ö s s z e k ö t ö t t h é j ú k a g y l ó k k a l v é g z e t t kísérletek is. E k k o r , a h é j a k m o z g á s á t ó l f ü g g e t l e n ü l j e l e n t ő s v á l t o z á s o k k ö v e t k e z n e k b e a szívverés f r e k v e n c i á j á b a n , m i n d a tartós a k t i v i t á s , mind a tartós n y u g a l m i állapot esetén. Megállapítást nyert, hogy a s z í v e n a l k a l m a z o t t k ü l ö n b ö z ő ingerek r é v é n , a z á r ó i z m o k m ű k ö d é s e r e f l e x e s e n b e f o l y á s o l h a t ó . Az in situ s z í v v i z s g á l a t o k mellett, i z o l á l t s z i v e k e n , a k ü l ö n b ö z ő n y o m á s v á l t o z á s o k n a k (telőd é s illetve a f ü r d ő f o l y a d é k n y o m á s a ) a s z í v m ű k ö d é s f r e k v e n c i á j á r a és a m p l i t ú d ó j á r a v a l ó h a t á s á t is t a n u l m á n y o z t a az előadó. Hozzászólás n e m volt. Az elnök ü d v ö z ö l t e az e l ő a d ó t első szereplése a l k a l m á b ó l .

574. ülés, 1965. j ú n i u s 4 - é n Elnök:

SZELÉNYI

GUSZTÁV.

Tárgysorozat szerint: 1. KOVÁCS LAJOS: , , A fénycsapda kutatások felhasználása a Jáunisztikában" c. e l ő a d á s á h o z először ANGHI CSABA szól hozzá. E l n é z é s t k é r , h o g y n e m is a n n y i r a a k o n k r é t t é m á r a a k a r r e f l e k t á l n i , h a n e m NÉMETH ISTVÁNNÉ v i z s g á l a t a i h o z s z e r e t n e a n y a g o t k é r n i . Az eddigi vizsgál a t o k e r e d m é n y e i r ő l m a j d ő fog b e s z á m o l n i . — MIHÁLYI FERENC megemlíti, h o g y e r e d m é n y e s e n h a s z n á l j á k a f é n y c s a p d á t b i z o n y o s k á r t e v ő k p u s z t í t á s á r a is. — E l ő a d ó v á l a s z á b a n megköszöni, h o g y a h o z z á s z ó l ó k a f é n y c s a p d a - ü g y r ő l ilyen m e l e g e n beszéltek. 2 . B I E R B A U E R J Ó Z S E F é s TÖRÖK. LÁSZLÓ J Ó Z S E F : , , N e u r o s z e k r é c i ó s vizsgálatok

Pulmona-

tákon" c. e l ő a d á s u k a P u l m o n a t á k t i z e n ö t f a j á n v é g z e t t v i z s g á l a t o k o n a l a p u l . A t e n t a c u l á r i s g a n g l i o n körül l e v ő g a l l é r s e j t e k e t és a d e r m o m u s c u l á r i s r é t e g a l a t t elhelyezkedő l a t e r á l i s ovális és laterális n y ú l v á n y ú s e j t e k e t c i t o m o r f o l ó g i a i , v a l a m i n t c i t o k é m i a i s z e m p o n t b ó l f i g y e l t é k dermomusculáris rétege alatt idegrostok m e g . M e g á l l a p í t o t t á k , , h o g y az opticus tentaculum h ú z ó d n a k végig, e z e k e t fibrae tentacularis lateralis-nak n e v e z t é k el, r a j t u k t ö b b h e l y e n g a n g l i o n s e j t e k l á t h a t ó k . Ü g y l á t s z i k , h o g y n e v e z e t t i d e g r o s t o k a g a n g l i o n elágazó, u j j s z e r ű n y ú l v á n y a i ból i n d u l n a k ki. A g a l l é r sejtek és a l a t e r á l i s s e j t e k c y t o p l a s m á j á b a n igen erős b a s o p h i l i á t , v a l a m i n t G o m o r i - p o z i t í v a n y a g o t m u t a t t a k ki. A g a l l é r s e j t e k c y t o p l a z m á j á b a n levő G o m o r i p o z i t í v a n y a g o t s p e c i á l i s szekréciós a n y a g n a k (specialis n e u r o s e c r e t i o ) t a r t j á k . BAREKNÉ k é r d é s t t e t t fel az e l ő a d ó n a k , BIERBAUER JÓZSEF részletesen v á l a s z o l t . 3. RICHNOVSZKY ANDOR: „ A d a t o k a Duna-ártér Mollusca faunájához" c. előadása b e t e g ség m i a t t e l m a r a d t . 4. TÓTII JÁNOS és RÁcz BÉLA: „A halak jelölésének új módszere PVC operculum-jellel" c. e l ő a d á s u k b a n P V C f ó l i á b ó l k é s z í t e t t h a l j e l e t i s m e r t e t n e k , m e l y e t a h a l o p e r c u l u m a és p r a e o p e r c u l u m a közé s z ú r t r é s e n á t r ö g z í t e n e k az á l l a t h o z . A m ó d s z e r e l ő n y e i közé t a r t o z i k , h o g y vele a jelölés f o l y a m a t a egyszerű és g y o r s , t o v á b b á a j e l és a jelölés n e m o k o z a h a l o n k o m o l y a b b sérülést, és a k a d á l y t s e m j e l e n t s z á m á r a . T ó g a z d a s á g i k í s é r l e t e k és a Tisza v í z r e n d s z e r é n m e g k e z d e t t jelölések a l a p j á n m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y a m ó d s z e r k ü l ö n b ö z ő h a l f a j o k k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú egyedeinek ( m á r 10 cm-től felfelé) jelölésére h a s z n á l h a t ó . E z é r t az e l j á r á s t t ó g a z d a s á g i és t e r m é s z e t e s v í z i v i z s g á l a t o k céljaira e g y a r á n t a l k a l m a s n a k ítélik. Hozzászólás n e m v o l t . Az e l n ö k az e l ő a d ó k a t első s z e r e p l é s ü k a l k a l m á b ó l ü d v ö z ö l t e . 5.

LUKACSOVICS

FERENC

és

LÁBOS

ELEMÉR:

„Kemo-ökológiai

kapcsolatok

vizsgálata

néhány balatoni halfaj és az Anodonta cygnea glochidiuma között" c. e l ő a d á s u k b a n b e s z á m o l n a k carpio, Carassius carassius, Lucioperca lucioperca, Pelecus cullratus az Abramis brama, Cyprinus és Rulilus rutilus e p i d e r m i s - v á l a d é k á n a k és v é r s z é r u m á n a k az Anodonta cygnea L. glochidium á r a g y a k o r o l t h a t á s á r ó l . M e g á l l a p í t o t t á k , h o g y az a d d u c t o r o k m o t o r o s aKtivitása t a k t i k u s i n g e r e k k e l is k i v á l t h a t ó , de a t ó n u s i d ő t a r t a m a csak r ö v i d ideig áll f e n n . M i n d e n v i z s g á l t h a l f a j e p i d e r m i s - v á l a d é k a és s z é r u m a j e l e n t ő s f o k ú r i t m i k u s és t ó n u s o s a k t i v i t á s előidézésére k é p e s . A ritmikus aktivitás koncentráció-függése egy m a x i m u m o t m u t a t , a tónusos válasz a koncent r á c i ó t ó l S a l a k ú g ö r b e szerint f ü g g . A glocliidium t a r t ó s m e g t a p a d á s á b a n j e l e n t ő s ökológiai s z e r e p e t t u l a j d o n í t a n a k a h í g í t a t l a n a n y a g o k a z o n n a l i és t a r t ó s t ó n u s t k i v á l t ó h a t á s á n a k , m í g a m e c h a n i k a i t é n y e z ő i n d í t ó o k k é n t s z e r e p e l h e t . A t ó n u s t megelőző r i t m i k u s a k t i v i t á s a glochi-

174

d i u m o k n a k a h a l s z ö v e t b e való f i x á l á s á t teszi v a l ó s z í n ű v é . M i u t á n a természetes v i z e k b e n ritmusos a k t i v i t á s t k i v á l t ó m e n n y i s é g ű n y á l k a a n y a g n e m f o r d u l elő, t á v o l h a t ó k e m o t a x i s r ó l n e m lehet szó. Hozzászólás n e m volt. Az elnök első szereplésük a l k a l m á b ó l k ö s z ö n t ö t t e az e l ő a d ó k a t .

575. ülés, 1965. o k t ó b e r 1 - é n Elnök:

MIHÁLYI

FERENC.

T á r g y s o r o z a t e l ő t t az elnök üdvözli a n y á r i s z ü n e t u t á n a S z a k o s z t á l y m e g j e l e n t t a g j a i t , v a l a m i n t A jelen levő Dr. FRANZ SMlTet, A British M u s e u m k u t a t ó j á t . 1. SZABÓ ISTVÁN: „A hazai gerinces fauna felkulatotlsága" c. e l ő a d á s a jelen f ü z e t ü n k b e n olvasható. Az elsőként hozzászóló PAFP JENŐ a f a u n i s z t i k a i k u t a t á s r ó l á l t a l á b a n beszél. R e f l e k t á l v a az e l ő a d á s b a n e l h a n g z o t t a k r a , e l m o n d j a , h o g y a n n a k i d e j é n ő is t ö b b s z ö r elolvasta D u DICH professzornak ezzel k a p c s o l a t o s emlékezetes í r á s á t . E l k e s e r e d v e t a p a s z t a l t a a z o n b a n , hogy a p e d a g ó g u s o k — kevés k i v é t e l t ő l e l t e k i n t v e — n e m é r d e k l ő d n e k az ilyen jellegű m u n k a i r á n t . Azóta a z o n b a n a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k is m e g j e l e n t e k a vidéki m ú z e u m o k b a n . Vélem é n y e szerint i n k á b b a vidéki m ú z e u m o k r a kellene a l a p o z n i a m u n k á t . P é l d a k é n t m e g e m l í t i a veszprémi B a k o n y M ú z e u m o t , a h o l bő lehetőség nyílt a „ B a k o n y T e r m é s z e t i K é p e " k u t a t á s elindítására. KRETZOI MIKLÓS a gerinctelen á l l a t c s o p o r t o k k a l foglalkozó k u t a t ó k felé h a n g súlyozza, hogy n i n c s egyetlen o l y a n ága sem a z o o l ó g i á n a k , ahol n e m volna még-sok k u t a t n i való, vagy v a l a m e l y i k c s o p o r t r a a z t l e h e t n e m o n d a n i , h o g y az b e f e j e z e t t , lezárt v a l a m i . H a n g súlyozza, hogy m i n d e n egyes t e r ü l e t a s a j á t t ö r t é n e t i a l a k u l á s a szerint m á s és m á s k u t a t á s i szinten v a n . A k e v é s f a j l é t s z á m ú c s o p o r t o k p r o b l é m á j á t m i n d i g s z e m b e á l l í t j á k a t ö b b e z r e s l é t s z á m ú c s o p o r t o k k a l , s ő m o s t csak azért u t a l erre, m e r t például a T e r m é s z e t t u d o m á n y i Múzeum v e z e t ő s é g é n e k n é h a nehéz felfelé és kifelé a gerinces c s o p o r t o k érdekeit képviselni. TJtal arra, h o g y a b o t a n i k á b a n is sok t e k i n t e t b e n m o s t kezdik el a m u n k á t , pedig o t t a floriszt i k a i - r e n d s z e r t a n i k u t a t á s sokkal e l ő b b r e v a n . — KEVE ANDRÁS a r r a szeretne e m l é k e z t e t n i , hogy az egész v i l á g o n e g y f o r m á n p r o b l é m a a f a u n i s z t i k a i k u t a t á s kérdése. U t a l a r r a , h o g y sokszor az eddigi elképzelések teljesen e l f o g a d h a t a t l a n o k , hiszen az á l l a t f a j o k földrajzi e l t e r j e d é s e á l l a n d ó a n v á l t o z i k . K é r d é s az is, h o g y az eddigi a d a t o k a t h o g y a n t u d j u k m a a k u t a t á s h o z felhasználni és é r t é k e l n i . HORVÁTH GÁBOR kifogásolja, h o g y b á r az e l ő a d ó k b a n , p r o f e s s z o r o k b a n n y i l v á n v a l ó a n m e g v a n az i g y e k e z e t , az egyetemi o k t a t á s b a n m é g s e m m u t a t j á k be megfelelően a lehetőségeket, a m i v e l az e g y e t e m i hallgatók élni t u d n á n a k , és t a n u l m á n y a i k befejezése u t á n k u t a t á s i téren is h a s z n o s m u n k á t t u d n á n a k végezni. — BERCZIK ÁRPÁD az előbbi hozzászólásra válaszolva s a j n á l a t t a l közöl a d a t o k a t az á l l a t r e n d s z e r t a n i , á l l a t f ö l d r a j z i ó r a s z á m o k á l l a n d ó csökkentéserői. A n é h á n y speciális kollégium, m i n t például az á l l a t g y ű j t é s és muzeológia. csak részleges p ó t l á s t j e l e n t h e t . — KASZAB ZOLTÁN kér szót. K i j e l e n t i , hogy egy t e r ü l e t f a u nisztikai k u t a t á s a s o h a s e m t e k i n t h e t ő b e f e j e z e t t n e k : ezt elvileg le kell szögezni. Például ú j a b b k u t a t á s i á g a z a t r a az ö k o f a u n i s z t i k á r a f o r d í t h a t j u k f i g y e l m ü n k e t , s h a így vesszük, a gerincesek f a u n i s z t i k a i k u t a t á s á r a m i n d i g szükség lesz. N e m z e t k ö z i szinten vizsgálódva el kell ism e r n ü n k , hogy b i z o n y o s v o n a t k o z á s b a n a k ö r n y e z ő á l l a m o k e l ő t t ü n k j á r n a k . Az e l ő a d á s b a n elhangzott egy o l y a n kitétel, h o g y külföldi k u t a t ó k r ö v i d idő a l a t t é r t é k e s a n y a g o t s z e d t e k össze h a z á n k b a n j á r v a . Mi l e h e t e t t az a r e n d k í v ü l é r t é k e s e r e d m é n y egy n é h á n y h e t e s ú t o n ? De ha v a l ó b a n az v o l t , a k k o r k é n y t e l e n a h a z a i a k a t e l m a r a s z t a l n i . A gerinces k u t a t ó k n a k megvan m i n d e n l e h e t ő s é g ü k a T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m b a n és a m ú z e u m o n k í v ü l is, hogy d o l g o z h a s s a n a k . Igenis, m e g lehet oldani a f a u n i s z t i k a i k u t a t á s t , ehhez c s u p á n az kell. hogy a k u t a t ó k érezzék e n n e k j e l e n t ő s é g é t és h a s z n á l j á k ki a lehetőségeket. T e h á t j ó és reális tervekkel m u n k á r a fel 1 Külső m u n k á s o k b e v o n á s a csak bizonyos szinten m e g y , pl. n a g y e m lősök v o n a l á n . F o n t o s n a k t a r t j a a k u t a t á s t p a r a z i t o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l a d ó d ó lehetőségek m i a t t is, és v é l e m é n y e szerint n é h á n y év a l a t t fel lehet számolni a l e m a r a d á s t . — WIESINGER MÁRTON részletes t é r k é p e k h i á n y á t kifogásolja, m e l y e k n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k a f a u n i s z t i k a i k u t a t á s h o z . A h a l a k k u t a t á s á n á l részletesen kellene i s m e r n ü n k a v í z r a j z o t . P é l d á t m o n d a r r a , h o g y a véletlenek, milyen érdekes e r e d m é n y e k e t a d h a t n a k . A középiskolai t a n á r o k k a l kapcsolatban az előadó elképzelését o p t i m i s t á n a k t a r t j a . B á r b e n n ü k m e g v a n a lelkesedés, de aí e g y é b teendők n a g y o n lekötik őket. — SZABÓ J . BARNA az a p r ó e m l ő s - f a u n a k u t a t á s á t epidemiológiai, közegészségügyi s z e m p o n t b ó l hangsúlyozna. — JANISCII MIKLÓS n a g y m é r t é k b e n h i á n y o l j a , högy eddig e g y e t l e n f a j r ó l sincs részletes elterjedési t é r k é p ü n k . — MIHÁLYI FERENC e l m o n d j a , hogy bizonyos f á r a d t s á g o t l á t a h a z a i gerinces k u t a t á s b a n , v a l a m i n t a produkció h i á n y á t . Semmiféle önálló k u t a t á s t n e m l e h e t karosszékből, í r ó a s z t a l mellől végezni, h a n e m ki kell

175

m e n n i a t e r e p r e . V é l e m é n y e szerint a k ö z é p i s k o l a i t a n á r o k , h a a k a r n a k , igenis t u d n a k a k u t a tási t é m á k k a l is foglalkozni. 2 . SZABÓ J . BARNA és ZOLTAI NÁNDOR: , , A dunai

árvíz

rovartani

tapasztalatai"

c. e l ő -

a d á s á h o z n e m v o l t hozzászólás. 3. REMÉNYI K. ANDRÁS: „A biomassza-kontrol néhány eddig ismeretlen elvi kérdése" c. e l ő a d á s a u t á n a hozzászóló KRETZOI MIKLÓS m e g j e g y z i , h o g y élvezettel h a l l g a t t a az e l ő a d á s t , de k é r i az e l ő a d ó t , h o g y n y u g t a s s a m e g ő t , h o g y ez a m a i előadás m u n k á j á n a k filozófiai része v o l t , s n e m t e r m é s z e t t u d o m á n y i . M a g á v a l a b i o m a s s z a - k o n t r o l elnevezéssel n e m egészen é r t e g y e t , a n n á l is i n k á b b , m e r t s o k m i n d e n k ö r ü l í r á s á r a h a s z n á l j á k . R e n d b e n v a n , i n d u l j u n k el a k o n k r é t b i o m a s s z a - f e l m é r é s v o n a l á n , s e z t f o k o z a t o s a n v á r j u k az előadótól. — E l ő a d ó válaszáb a n elismeri, h o g y v a l ó b a n a t é m a elvi t i s z t á z á s a volt á célja, a t é m a i d e o l ó g u s a k é n t j e l e n t k e z e t t . K é r i , h o g y m i n d e n k i azzal a g o n d o l a t t a l m e n j e n haza, h o g y a s a j á t t e r ü l e t é n hozzáfog a vizsgálatokhoz. 4. AGÓCSY PÁL: „A Duna—Tisza-közi csigagyűjlések eredményei" c. e l ő a d á s á b a n a szerző e l m o n d j a , h o g y az Alföld c s i g a f a u n á j á n a k szegénységéről s o k a n e m l é k e z t e k m e g , s v a l ó igaz, h o g y a z egész Alföld s z e g é n y e b b c s i g á k b a n , m i n t a k ö r n y e z ő h e g y v i d é k . E g y e s k e d v e z ő helyek f a u n á j a a z o n b a n n a g y o n érdekes, es v á l t o z a t o k b a n , sőt e n d e m i k u s f a j o k b a n is g a z d a g . Az alf ö l d i és h e g y i f a u n á k k ö z ö t t nincs o l y a n j e l e n t ő s különbség, h a azonos k l í m á j ú t e r ü l e t e k e t h a s o n l í t u n k össze. E b b ő l következik, h o g y a c s i g a f a u n a elsősorban a klíma f ü g g v é n y e , s v a l a h a az A l f ö l d ö n is éltek m i n d a z o k a f a j o k , a m e l y e k az egész K á r p á t - m e d e n c é r e j e l l e m z ő e k . Kip u s z t u l á s u k o k a f e l t e h e t ő e n az Alföld l e c s a p o l á s a és f á t l a n n á v á l á s a volt. Hozzászólás nem volt. У 576. ülés, 1965. n o v e m b e r 5 - é n Elnök:

MIHÁLYI

FERENC.

Tárgysorozat szerint: 1. S z a k o s z t á l y i I n t é z ő b i z o t t s á g m e g v á l a s z t á s a . Az elnök a v á l a s z t á s e l ő t t felkéri Delv Olivér G y ö r g y t i t k á r t b e s z á m o l ó j a m e g t a r t á s á r a . E z t a b e s z á m o l ó t h e l y h i á n y m i a t t csak kivon a t o s a n t u d j u k közölni: Mélyen

tisztelt

Állattani

Szakosztályi

A jelenleg t á v o z ó Vezetőség — m e l y e t a S z a k o s z t á l y 1962. o k t ó b e r hó 5-én v á l a s z t o t t m e g — 1962. n o v e m b e r h ó 2-án, az 549. e l ő a d ó ü l é s e n k e z d t e meg m u n k á j á t , s a m o s t a n i v a l , v a g y i s az 576-kal fejezi be. E k é t i d ő p o n t k ö z ö t t — a j ú l i u s és s z e p t e m b e r h ó n a p o k Kivételével — a h a g y o m á n y o k n a k megfelelően m i n d e n h ó n a p első p é n t e k é n t a r t o t t u n k ülést. Üléseinken ált a l á b a n 4, o l y k o r 5, n é h a pedig 6 előadás is s z e r e p e l t , s a 28. ülésen az elnöki m e g n y i t ó v a l e g y ü t t összesen 124 előadás h a n g z o t t el. Az e l ő a d á s o k l e g n a g y o b b része — m i n t e g y 7 0 % - a — önálló k u t a t á s o k o n a l a p u l t , és a zoológia k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t é r ő l , így a r e n d s z e r t a n , f a u n i s z t i k a , állatf ö l d r a j z , ökológia, cönológia, etológia, b o n c t a n , s z ö v e t t a n , g e n e t i k a , paleozoológia s t b . szárm a z o t t , m í g a f e n n m a r a d ó 3 0 % - b a n az á l t a l á n o s elvi e l ő a d á s o k , v a l a m i n t a m e g e m l é k e z é s e k és az ú t i b e s z á m o l ó k szerepeltek. Az e m l í t e t t önálló k u t a t á s o k o n a l a p u l ó 86 előadás közül 28 az a l s ó b b r e n d ű á l l a t o k k a l , 13 a r o v a r o k k a l és 33 a gerinces á l l a t o k k a l v o l t k a p c s o l a t o s , míg 12 e l ő a d á s kizárólag a n a t ó m i a i , hisztológiai, fiziológiai p r o b l é m á k a t t á r g y a l t . E z az a r á n y — ú g y g o n d o l o m — t ö b b é - k e v é s b é megfelelőnek m o n d h a t ó . Az önálló k u t a t á s o k o n alapuló előadások m e l l e t t , a S z a k o s z t á l y E l n ö k s é g e 19 á l t a l á n o s a b b , elvi jellegű e l ő a d á s t is m ű s o r r a t ű z ö t t . E z e k n e k bevezetésével az v o l t a c é l u n k , h o g y ki-ki a s a j á t á l l a t c s o p o r t j á n k í v ü l m á s s z a k t e r ü l e t e k m u n k á j á v a l , p r o b l é m á i v a l és e r e d m é n y e i v e l is m e g i s m e r k e d h e s s é k , és ezekről átfogó, világos k é p e t k a p j o n . I l y e n e l ő a d á s o k m e g t a r t á s á r a k e z d e t b e n t ö b b n y i r e m a g u n k k é r t ü k fel az e l ő a d ó k a t , m é g p e d i g o l y a n o k a t , a k i k s z a k t e r ü l e t ü k n e k n e m c s a k k i v á l ó művelői, h a n e m k i t ű n ő tolmácsolói is voltak. A k é s ő b b i e k f o l y a m á n a z u t á n n e m egy k u t a t ó j e l e n t e t t e be a z t az ó h a j á t , h o g y á t f o g ó e l ő a d á s t k í v á n t a r t a n i és s z a k c s o p o r t j á n a k p r o b l é m á i t a szakosztály t a g j a i elé a k a r j a v i n n i . V é g ü l m ű s o r r a t ű z t ü n k m é g 5 m e g e m l é k e z é s t és 13 színes v e t í t e t t képekkel kísért ú t i b e s z á m o lót is. Az előadóülések látogatottsága meglehetősen rapszodikus volt. Olykor az időponttól, olykor pedig a műsoron levő előadásoktól f ü g g ő e n emelkedett v a g y csökkent a hallgatók száma.

176

Á l t a l á b a n a z o n b a n az á l l a p í t h a t ó m e g , h o g y az őszi és téli h ó n a p o k b a n a l é t s z á m mindig m a g a s a b b volt, m i n t a tavaszi és n y á r i h ó n a p o k b a n . E z u t ó b b i h ó n a p o k l é t s z á m c s ö k k e n é s e részben a terepkiszállásokkal és g y ű j t é s e k k e l , részben pedig a n y á r i s z a b a d s á g o k k a l m a g y a r á z h a t ó . Átlagban a z o n b a n előadóüléseinken 48 fő v e t t részt, mely l é t s z á m a t ö b b i s z a k o s z t á l y o k é h o z viszonyítva n e m c s a k kielégítőnek, h a n e m meglehetősen n a g y n a k is m o n d h a t ó ! U g y a n c s a k nagy volt a hozzászólók s z á m a is, összesen 121, a m i a z t j e l e n t i , h o g y m i n d e n önálló k u t a t á s o n alapuló e l ő a d á s h o z á t l a g b a n l e g a l á b b egy k u t a t ó hozzászólt (14). Az üléseken e l h a n g z o t t e l ő a d á s o k n a k — s a j n o s — n e m m i n d e g y i k e j e l e n t és j e l e n h e t e t t meg az Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k b e n . E n n e k o k a m i n d e n e k e l ő t t a f o l y ó i r a t szűkres z a b o t t t e r j e d e l m e volt, m e l y e t s z á m u n k r a m á r j ó n é h á n y évvel ezelőtt 12 í v b e n á l l a p í t o t t a k meg. E k o r á b b a n m e g s z a b o t t felső h a t á r t a z o n b a n az e l m ú l t h á r o m é v b e n n e m c s a k n ö v e l n ü n k nem sikerült, h a n e m a K i a d ó e n n e k — különösen az 1964. é v b e n — m é g n é h á n y oldalas t ú l lépését sem t e t t e lehetővé. T e r m é s z e t e s e n az n e m c s a k a z t v o n t a m a g a u t á n , h o g y s z á m o s előa d á s közlése k i m a r a d t v a g y m e g j e l e n é s i ideje e l t o l ó d o t t , h a n e m r e n d k í v ü l nehéz h e l y z e t elé állította elsősorban a szerkesztőt,-de vele e g y ü t t az egész Szerkesztő B i z o t t s á g o t is. Az Á l l a t t a n i Közlemények h á r o m é v f o l y a m á b a n csak 64 cikk l á t h a t o t t n a p v i l á g o t . Az egyes k ö t e t e k terjedelme és a b e n n e foglalt cikkek s z á m s z e r ű megoszlása a k ö v e t k e z ő v o l t : az 1962. é v f o l y a m , X L I X . k ö t e t 177 oldalt és 21 c i k k e t , az 1963. é v f o l y a m L. k ö t e t 202 oldalt és 27 c i k k e t , az 1964. é v f o l y a m LI. kötet 163 o l d a l t és 16 cikket t a r t a l m a z o t t . A cikkek m e l l e t t m i n d e g y i k é v f o l y a m b a n 1—2 megemlékezés és a h a g y o m á n y o s . Szakosztályi ü l é s e k " , v a l a m i n t a „ K ö n y v ismertetés" című rovat k a p o t t még helyet. Az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y l é t s z á m á n a k p o n t o s m e g á l l a p í t á s a m e g l e h e t ő s e n nehéz felad a t . A belépők u g y a n i s f e l v é t e l ü k e t a M a g y a r Biológiai T á r s a s á g b a és n e m k i f e j e z e t t e n valamelyik s z a k o s z t á l y b a kérik. E l ő a d ó ü l é s e i n k előtt 310 d a r a b m e g h í v ó t s z o k t u n k k i n y o i n a t t a t n i és szétküldeni. É s i t t j e l e n t e m b e s z o m o r ú szívvel, h o g y 1962. n o v e m b e r 1-е ó t a 5 lelkes, n e v e s szakosztályi t a g u n k n a k m o n d t u n k ö r ö k r e b ú c s ú t . E l t á v o z o t t k ö z ü l ü n k Dr. NÉMETHNÉ Dr. BAJÁRI ERZSÉBET, t u d o m á n y o s k u t a t ó , Dr. VARGA LAJOS, a biológiai t u d o m á n y o k d o k t o r a , Dr. ZIMMERMANN ÁGOSTON, az á l l a t o r v o s t u d o m á n y o k d o k t o r a , a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a démia rendes t a g j a , s z a k o s z t á l y u n k volt elnöke, Dr. PÁRDUCZ BÉLA, a biológiai t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a és D r . ÉHIK GYULA, a biológiai t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a . E l v e s z t é s ü k n e m c s a k az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y , h a n e m az egész m a g y a r á l l a t t a n i k u t a t á s s z i n t e p ó t o l h a t a t l a n vesztesége. Az i d ő s e b b e k kezéből k i e s e t t tollat a z o n b a n évről-évre ú j f i a t a l o k veszik fel, s a megüresedett s z a k o s z t á l y i t a g o k helyére ú j e m b e r e k lépnek. A l e g u t ó b b i t i t k á r i beszámoló ó t a S z a k o s z t á l y u n k 27 taggal g y a r a p o d o t t . N a g y megelégedéssel v e h e t j ü k és v e s s z ü k is t u d o m á s u l , hogy a zoológiai k u t a t á s és e g y b e n az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y i r á n t i érdeklődés egyre i n k á b b nő. D e u g y a n c s a k ö r ö m t ö l t h e t el b e n n ü n k e t , hogy t a g t á r s a i n k k ö z ü l az eltelt 3 év a l a t t öten részesültek m a g a s t u d o m á n y o s elismerésben ill. k o r m á n y k i t ü n t e t é s b e n . D r . DUDICH ENDRÉT 1965 m á j u s á b a n A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a r e n d e s t a g j a i közé v á l a s z t o t t a . Dr. BALOGII jÁNOSt, a jelenleg t á v o z ó Vezetőség e l n ö k é t , 1963 t a v a s z á n K o s s u t h - d í j j a l t ü n t e t t é k ki, 1963 m á r c i u s á b a n e g y e t e m i t a n á r r á n e v e z t é k ki, ez év m á j u s á b a n pedig a k a d é m i a i l e v e l e z ő t a g g á v á l a s z t o t t á k . D r . ANGIII CSABA, D r . SZELÉNYI GUSZTÁV é s D r . BERETZK PÉTER

t a g t á r s a i n k a t a K o r m á n y z a t M u n k a é r d e m r e n d d e l t ü n t e t t e ki, s Dr. BERETZK PÉTER még címzetes r e n d k í v ü l i egyetemi t a n á r i k i n e v e z é s t is k a p o t t . B e s z á m o l ó m úgy é r z e m h i á n y o s lenne, h a e l m u l a s z t a n á m m e g k ö s z ö n n i az e l ő a d ó k n a k és a Szakosztály t a g j a i n a k a z t az önzetlen m u n k á t , segítséget és t á m o g a t á s t , mellyel nemcsak a Vezetőség f e l a d a t a i n a k m e g o l d á s á t , h a n e m a S z a k o s z t á l y z ö k k e n ő m e n t e s m ű k ö d é s é t is b i z t o s í t o t t á k . S a k k o r , a m i k o r ezt m i n d az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y Elnöksége, m i n d pedig a m a g a m n e v é b e n m e g k ö s z ö n ö m , k é r e m v a l a m e n n y i ő j ü k e t , hogy a m a g y a r zoológia első f ó r u m á t — m e l y é p p a j ö v ő é v b e n lesz 75 éves — és a n n a k most megv á l a s z t a n d ó Vezetőségét a j ö v ő b e n is u g y a n o l y a n lelkesedéssel t á m o g a s s á k , m i n t a h o g y ezt eddig t e t t é k . Hozzászólásában KONTRA GYÖRCY a Magyar Biológiai Társaság központi adminisztrációja nevében, és személy szerint is, megköszöni a Szakosztály eddigi vezetőségének munkáját, melyet zökkenőmentesen és sikerrel végzett, utal az egyöntetűen jól elvégzett feladatokra, mely megterhelést jelentett a tisztségviselőknek. Ezért javasolja a j e g y z ő k ö n y v i dicséretet a leköszönőknek. Taps. Az új vezetőségnek szeretné előre is tolmácsolni jókívánságait, és sok sikert kíván a munkához. Elnök szintén javasolja a j e g y z ő k ö n y v i dicséretet, melyet a tagság egyhangúlag elfogad, majd az elnök felkéri BERCZIK ÁRPÁDot, a szavazatszedő bizottság elnökét, az új alapszabálynak és a választás menetének ismertetésére. BERCZIK ÁRPÁD rövid ismertetője után az elnök felkéri a Szavazatszedő Bizottság tagjait: BERCZIK ÁRPÁDOÍ, BOGSCH iLMÁt és PÉNZES BETHENt, a választási lapok kiosztására és összeszedésére. Elnök bejelenti, hogy a választási eredmény kihirdetésére az ülés végén kerül sor.

1 2 Állattani Közlemények

177

2. KiszELY GYÖRGY: , , H o g y a n illeszkednek a genetikai eredmények a rendszertani kutatásokhoz" c. e l ő a d á s á b a n e l s ő s o r b a n u t a l a r r a , h o g y a f a j - f o g a l o m r e n d s z e r t a n i m e g h a t á r o z á s á b a n szereplő g e n e t i k a i v o n a t k o z á s o k m i a t t a z i s m e r t m e g h a t á r o z á s o k ö n t e r m é k e n y í t ő és aszex u á l i s a n s z a p o r o d ó f a j o k r a n e m é r v é n y e s e k . E m i a t t a r e n d s z e r t a n i n k á b b a „ t y p u s " és a t y pogenesis f o g a l m á v a l dolgozik. A typogenesis a z o n b a n ismét visszavezet a genetikai alapokhoz. A z evolúció t é n y e a z o r g a n i z á c i ó f o l y t o n o s k o m p l e x e b b é v á l á s á t i g a z o l j a , a g e n e t i k a i v o n a t k o z á s o k t e h á t v é g s ő f o k o n az o n t o g e n e z i s g e n e t i k á j á h o z : a d i f f e r e n c i á l ó d á s h o z , a d e t e r m i n á c i ó kérdéseihez vezetnek. S a j á t vizsgálatok normális, 2 hónap körüli emberi e m b r y ó k chromoso m á i n a d i f f e r e n c i á l ó d á s c h r o m o s o m á l i s f o l y a m a t a i r a v e t n e k f é n y t . Az o n t o g e n e t i k u s o r g a n i z á c i ó k i b o n t a k o z á s a f o l y a m a t á n a k i s m e r e t e t a l á n az e v o l ú c i ó r a is h a s z n o s í t h a t ó . B i z t o s a z o n b a n , h o g y a g e n e t i k u s a d o t t s á g o k o n k í v ü l az a d a p t á c i ó s m e c h a n i z m u s o k , cikológiai t é n y e z ő k szelekciós szerepe n é l k ü l n i n c s evolúció. A hozzászóló KRETZOI MIKLÓS e l m o n d j a , h o g y a m ú l t b a n a f i l o g e n e t i k u s o k és p a l e o n t o l ó g u s o k t ú l n a g y l é p t é k b e n d o l g o z t a k , és e r e d m é n y e i k k e l a g e n e t i k u s n e m t u d o t t m i t k e z d e n i . M a m á r a z o n b a n m i n d e n t é r e n e g y r e f i n o m o d n a k a m ó d s z e r e k , és e g y s z e r i b e n k ö z e l e b b j u t n a k e g y m á s h o z a k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e k e n d o l g o z ó k nézetei. Ő s l é n y t a n i p é l d á t m o n d a f a j - h a t á r p r o b l é m á j á r a . — ANGHI CSABA e l s ő s o r b a n ü d v ö z l i az e l ő a d ó t M u n k a é r d e m r e n d d e l v a l ó kit ü n t e t é s e a l k a l m á b ó l , m a j d f e l a j á n l j a az Á l l a t k e r t segítségét a g e n e t i k a i m u n k á l a t o k h o z . Az e l ő a d ó m e g k ö s z ö n i , h o g y l e h e t ő v é t e t t é k s z á m á r a ezt az e l ő a d á s t , d e v é l e m é n y e s z e r i n t ez a szerény igényű beszámoló nem érdemelt ilyen hozzászólásokat. Megköszöni a felajánlott s e g í t s é g e t is. Helyesli, h o g y e z e k h e z a k é r d é s e k h e z v a l ó b a n ö s s z e h a s o n l í t ó g e n e t i k a i a l a p o n kell h o z z á n y ú l n i . 3. KASZAB ZOLTÁN: , , G y í í j l ő ú t o n Kelet-Mongólia sztyeppéin" c. e l ő a d á s a , m e l y e t színes diapozitívek vetítésével kísért, jelen f ü z e t ü n k b e n olvasható. Hozzászólás n e m volt. Az elnök f e l k é r é s é r e BERCZIK ÁRPÁD, a S z a v a z a t s z e d ő B i z o t t s á g e l n ö k e , a s z a v a z a t o k ö s s z e s z á m l á l á s a u t á n i s m e r t e t i a l e z a j l o t t v á l a s z t á s e r e d m é n y é t , m e l y s z e r i n t e l n ö k : ANGHI C S A B A , t i t k á r : STOHL G Á B O R , j e g y z ő : T O P Á L G Y Ö R G Y , s z e r k e s z t ő : A N D R Á S S Y I S T V Á N . I n t é z ő b i z o t t s á g i t a g o k : BICZÓK F E R E N C , K R E T Z O I MIKLÓS, S Z É K E S S Y V I L M O S , S Z E L É N Y I GUSZTÁV, SZUNYOCHY JÁNOS, WOYNÁROVICH E L E K ; s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g i t a g o k : JERMY TIBOR, K E V E A N D R Á S , SOÓS Á R P Á D , ZIMMERMANN G U S Z T Á V .

577. ülés, 1965. d e c e m b e r 3 - á n E l n ö k : ANGHI

CSABA.

Tárgysorozat szerint: 1. E l n ö k i b e j e l e n t é s e k . ANGHI CSABA r ö v i d elnöki m e g n y i t ó t t a r t , m a j d t á j é k o z t a t á s u l k ö z l i a t i s z t i k a r ö s s z e t é t e l é t . H i v a t k o z i k e l ő d j e , BALOGH JÁNOS á l t a l b e v e z e t e t t s z o k á s r a , és i s m e r t e t i az Á l l a t k e r t 1965. évi g y a r a p o d á s á t és a s z a p o r u l a t o k a t , k ü l ö n ö s e n k i e m e l v e a z s i r á f o t , m a r a l t és p e t y m e g e t . J a v a s o l j a , h o g y a t ö b b i zoológiai i n t é z e t is k ö z ö l j ö n e h h e z h a s o n l ó a d a t o k a t . K é r i a t a g t á r s a k a t e l ő a d á s o k t a r t á s á r a és b e j e l e n t é s é r e . Megemlíti, h o g y a r o v a r t a n i t é m á j ú e l ő a d á s o k s z á m a v i s s z a e s e t t . B e j e l e n t i m é g , h o g y D é l - A m e r i k á b ó l levél érkez e t t BALOGH JÁNOstól. 2. KASZAB ZOLTÁN: , , M e g e m l é k e z é s dr. Párducz Béláról" c. n e k r o l ó g j a j e l e n f ü z e t ü n k b e n olvasható. E l n ö k e g y p e r c e s f e l á l l á s r a k é r i a h a l l g a t ó s á g o t , m a j d e z u t á n r ö v i d s z ü n e t e t r e n d e l el. 3. NÉMETH ISTVÁNNÉ és SZALKAY JÓZSEF: „ K é m i a i vizsgálatok

lepkéken"

c. e l ő a d á s u k -

b a n e l m o n d j á k , h o g y az Á l l a t k e r t b e n v é g z e t t kísérleti e t e t é s e k k e l p á r h u z a m o s a n e g y é v e n á t , h a v o n k é n t e g y s z e r , a b e h o z o t t és ö m l e s z t e t t l e p k e a n y a g o t , m e l y e t a T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m o n k e r e s z t ü l a z o r s z á g o s f é n y c s a p d a h á l ó z a t t ó l k a p t a k , v e g y i v i z s g á l a t alá v e t e t t é k . C é l j u k a f e h é r j e , c u k o r , zsír, á s v á n y i s z e r v e t l e n a n y a g ( h a m u ) és v í z t a r t a l o m % - o s m e g á l l a p í t á s a v o l t . E g é s z e n n o v e m b e r i g közel a z o n o s é r t é k e k j e l e n t k e z t e k , é s p e d i g f e h é r j e á t l a g b a n 6 0 % , s z é n h i d r á t 1 6 — 1 8 % k ö z ö t t , h a m u 1 % k ö r ü l , a t ö b b i ( 7 — 9 % ) víz. A n o v e m b e r i l e p k é k n é l a % - o s eloszlás l é n y e g e s e n m e g v á l t o z o t t , s az a l á b b i é r t é k e k e t a d t a : f e h é r j e 3 8 % , s z é n h i d r á t 33, zsír 20, h a m u 1 % , a t ö b b i víz. Az a n y a g o t m i n d e n a l k a l o m m a l e l ő z e t e s e n s z á r í t ó s z e k r é n y b e n k e z e l t é k , s az a n a l í z i s l é g s z á r a z á l l a p o t b a n t ö r t é n t . M e g á l l a p í t á s t n y e r t , h o g y az őszi — elsős o r b a n az á t t e l e l ő — l e p k é k s z é n h i d r á t - és z s í r t a r t a l m a közel 1 0 0 % - o s a n e m e l k e d i k . E z t a téli á t t e l e l é s r e való e l ő k é s z ü l e t t e l ( e n e r g i a t a r t a l é k f e l h a l m o z á s ) kell ö s s z e f ü g g é s b e h o z n i . E r r e u t a l a v o n a t k o z ó — m e g l e h e t ő s e n s z e g é n y e s — i r o d a l o m is. 178

A hozzászóló e l n ö k j a v a s o l j a , h o g y egyes f a j o k b ó l e l k ü l ö n í t e t t , t i s z t a a n y a g o t kellene v i z s g á l n i , d e ú g y l á t j a , h o g y így is eléggé é r t é k e s a d a t o k a t n y e r t e k . A k u t a t á s o k f o l y t a t á s á t j a v a s o l j a . NÉMETH ISTVÁNNÉ t á r s e l ő a d ó t első szereplése a l k a l m á b ó l ü d v ö z l i . 4. SToni, GÁBOR: , , N é h á n y újabb adat a timusz élettanához" c. e l ő a d á s á b a n a d o m e s z t i kációs k u t a t á s és a fiziológiai g e n e t i k a t e r ü l e t é n v é g z e t t v i z s g á l a t a i e r e d m é n y e i b ő l sorol fel n é h á n y a t , m e l y e k a l k a l m a s n a k l á t s z a n a k a r r a , h o g y elősegítsek a t i m u s z é l e t t a n i j e l e n t ő s e g é nek h e l y e s m e g í t é l é s é t . A h á z i á l l a t o k t i m u s z á n a k a k t i v i t á s a m e g h a l a d j a a v a d o n élő f o r m á k é t . Az e r ő s i v a r i d i m o r f i z m u s s a l j e l l e m z e t t p é z s m a r é c e e s e t é b e n a t i m u s z a k t i v i t á s a és a k é t i v a r e l t é r ő n ö v e k e d é s i erélye pozitív k o r r e l á c i ó b a n áll e g y m á s s a l . A s z a r v a s m a r h a e s e t é b e n a z ö k r ö k t i m u s z á n a k n a g y s á g a és a l k a l i k u s f o s z f a t á z a k t i v i t á s a c s a k n e m k é t s z e r e s e a n e m i v a r t a l a n í t o t t állatokénak. A hozzászóló e l n ö k m e g j e g y z i , h o g y m i n é l t ö b b e t f o g l a l k o z u n k a t i m u s s z a l , a n n á l k e v e s e b b e t t u d u n k róla, v é l e m é n y e s z e r i n t a „ c s e c s e m ő m i r i g y " e l n e v e z é s a l i g h a n e m h i b á s . S a j á t m a g a is f o g l a l k o z i k h á z i a s í t á s i k é r d é s e k k e l , e z é r t igen j e l e n t ő s n e k t a r t j a az e l h a n g z o t t a k a t . S z e r i n t e é r d e m e s v o l n a házi l i b á k k a l is k í s é r l e t e t v é g e z n i . S z á m á r a é r d e k e s s é g e t j e l e n t e t t az e l h a n g z o t t a d a t , h o g y e m b e r n é l 16 é v e s k o r k ö r ü l g y a k o r i a t i m u s z - h a l á l . E l ő a d ó v á l a s z á ben a h i z l a l á s p r o b l é m á j á t é r d e k e s n e k m o n d j a , de f i g y e l m e z t e t a r r a , h o g y e g y m á s s a l össze n e m v á g ó d o l g o k a t ne h a s o n l í t s u n k össze. É r d e k e s , h o g y a génus'zhibrid k a c s á k b í r t á k l e g j o b b a n a h i z l a l á s t . A s z a r v a s m a r h a hizlalása m e g i n t m á s p r o b l é m a , s u g y a n í g y a s e r t é s h i z l a l á s is m á s kérdésnek látszik. A t á r g y s o r o z a t u t á n BALOCH JÁNOS Chiléből í r o t t levelét KASZAB ZOLTÁN o l v a s s a fel.

11*

179

г-

M ű s z a k i szerkesztő: Merkly László

A kiadásért felel az A k a d é m i a i K i a d ó igazgatója A kézirat a n y o m d á b a érkezett: 1966. IV. 27 — P é l d á n y s z á m : 400 66.62311 Akadémiai N y o m d a , B u d a p e s t —

Terjedelem 15,75 (A/5 ív -f 12 melléklet

Felelős vezető: B e r n á t György

TA RTA L ОМ ANGHI CS.: Megemlékezés Dr. É h i k G y u l á r ó l (1891—1965)

3

KASZAB Z.: Megemlékezés Dr. P á r d u c z Béláról (1911 1964) — In memóriám Dr. Béla Párducz (1911 — 1964) 7 AGÓCSY P.: N é h á n y éticsiga populáció v i z s g á l a t a - Die Untersuchung einiger Weinbergschnecken-Populationen 13 ANGHI CS.: Ü j a b h k o e f f i c i e n s e k az emlősök t e s t f e l ü l e t é n e k k i s z á m í t á s á h o z — Neuere Koeffizienten zur Berechnung der Körperfläche der Säugetiere 21 BÁLÁS G.: A d a t o k a B a l a t o n k ö r n y é k g u b a c s a i n a k i s m e r e t é h e z Beiträge zur Kenntnis der Galläpfel der Balatongegend 23 BENEDEK P . : A m a g y a r o r s z á g i E u r y d e m á k r ó l ( H e t e r o p t e r a , P e n t a t o m i d a e ) . I I . A h a z a i E u r y d e m a f a j o k f a u n i s z t i k a i , etológiai a d a t a i és f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s e — On the Eurydema species in Hungary (Heteroptera, Pentatomidae). I I . Faunislical and ethological data of Eurydemae in Hungary and their geographical distribution. . . 33 BEBCZIK A . : A C h i r o n o m i d a - k u t a t á s r e n d s z e r t a n i problémáiról — Uber die taxonomischen Probleme der Chironomiden-Forschung 43 FABKAS J.: N é h á n y r o v a r és a t k a k á r t e v ő s u g á r t ű r é s é n e k vizsgálata — Die Prüfung der Strahlungstoleranz einiger Insektenund Milbenschädlinge 49 FODOH Т . : Vizsgálatok a t ú z o k r ó l , mesterséges k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t — Examinations of bustard under artificial conditions 59 HÁMOR 'Г.: A sebes p i s z t r á n g (Salino t r u t t a L.) és a s z i v á r v á n y o s p i s z t r á n g (Salmo irideus G i b b o n s ) i v a r t e r m é k e i n e k v i z s g á l a t a — Die Untersuchung der Geschlechtsprodukte der Forellenarien Salmo trutta L. und Salmo irideus Gibbons 63 IHAROS GY.: A B a k o n y - h e g y s é g T a r d i g r a d a - f a u n á j a , III. — Die Tardigraden-Fauna des Bakony-Gebirges, III 69 JÁSZFALUSI L. & PAPP K.-NF,: A t ó g a z d a s á g i p o n t y t á p l á l é k á l l a t a i — b é l t a r t a l o m vizsg á l a t o k a l a p j á n — Die Nahrungstiere des teichwirtschaftlichen Karpfens auf Grund von Untersuchungen des Darminhaltes 79 KASZAB Z.: Á l l a t t a n i g y ű j t ő ú t o n Kelet-Mongólia s z t y e p p é i n — On a zoological collecting trip to the steppes of Eastern Mongolia 89 KEVE A.: R i t k a m a d á r f a j o k f a u n i s z t i k a i j e l e n t ő s é g é n e k ú j a b b megítélése — Neuere Auswertung der faunistischen Bedeutung seltener Vogelarten 101 ORBÁNYI I.: T a k a r m á n y o k á t h a l a d á s i sebességének m e g á l l a p í t á s a v a d á l l a t o k n á l Die Bestimmung der Durchgangsgeschwindigkeit von Futtermitteln bei Wildtieren 105 PÉNZES В. & TÖLG I.: A d a t o k a fehér a m ú r h a l ( C t e n o p h a r y n g o d o n idella Cuv. & Val.) n ö v e k e d é s é h e z és t á p l á l k o z á s á h o z Beiträge zum Wachstum und zur Ernährung von Ctenopharyngodon idella Cuv. & Val 109 PONYI .!.: A r á k o k ( C r u s t a c e a ) e m é s z t ő r e n d s z e r é n e k f e h é r j e b o n t ó enzimeiről Uber die eiweisszersetzenden Enzyme des Verdauungssystems der Krebse (Crustacea) 115 SEY O.: A d a t o k a szárcsa ( F u l i c a a t r a L.) p a r a z i t a f é r e g f a u n á j á h o z — Beiträge zur parasitären Würmerfauna des Wasserhuhns (Fulica atra L.) 123 STERBETZ I.: A n y á r i lúd (Anser a. r u b r i r o s t r i s S w i n h . ) t e r m é s z e t v é d e l m i p r o b l é m á i M a g y a r o r s z á g o n — The nature conservation of the greylag goose (Anser a. rubrirostris Swinh.) in Hungary 131 SZABÓ I . : G e r i n c c s f a u n á n k f e l k u t a t o t t s á g á n a k h e l y z e t e — Die Lage der Erforschtheit der ungarischen Wirbeltierfauna 135 SZABÓ J. В.: Sikeres v é d e k e z é s szakállas s z ú n y o g o k (Culicoides n u b e c u l o s u s Mg., 1818) ellen ( D i p t e r a , N e i n a t o c e r a , C e r a t o p o g o n i d a e ) Successful protecting action against Culicoides nubeculosus Mg., 1818 (Diptera, Nematocera, Ceratopogonidae) 141 SzÉKY P . : C r a n i o m e t r i á s v i z s g á l a t o k a v ö r ö s r ó k a (Vulpes vulpes [L.]) k o p o n y á j á n — Craniometrical examinations on the skull of the red fox (Vulpes vulpes [L.]) 145 Irodalom 157 S z a k o s z t á l y u n k ülései 169

Ára:

30,— F t .

INDEX:

E l ő f i z e t é s i á r a egy é v r e 20,— F t .

A kiadvány e l ő f i z e t h e t ő és p é l d á n y o n k é n t m e g v á s á r o l h a t ó : az

A K A D É M I A I

KIADÓ-nál,

Budapest V . , A l k o t m á n y utca 21., t e l e f o n : 111 — 010. Csekkbefizetési számla: 0 5 , 9 1 5 , 1 1 1 — 1 6 . M N B egyszámlaszám: 4 6 . az

A K A D É M I A I

K Ö N Y V E S B O L T - h a n ,

B u d a p e s t V . , V á c i utca 22, t e l e f o n : 1 8 5 — 6 1 2 .

260511