1. William Shakespeare: Rómeó és Júlia Feladat: „Shakespeare tragédiái különböző tartalmú, irányú és etikailag különbözőképpen megítélendő szenvedélyeket vonultatnak föl.” (Bécsy Tamás) Mutassa be a szerelem változatait a Rómeó és Júlia című tragédiában! 2. Szophoklész: Antigoné Feladat: „Sok van mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb.” (Szophoklész) Mutassa be az antik dráma jellegzetes vonásait, az antik színház sajátosságait Szophoklész Antigoné című műve segítségével! 3. Szabó Magda: Az ajtó Feladat: „Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történetben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától eldeformálódott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam.” (Szabó Magda) Mutassa be, hogyan állít emléket Az ajtó című regényben Szabó Magda Emerencnek, a bejárónőnek! 4. Örkény: Egyperces novellák Feladat: „Az egypercesek (…) „kétszemélyesek". Vagyis: "Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, másikon a képzelet maximuma az olvasó részéről. (...) A szokásosnál jobban igénybe veszi képzelőerejüket, cserébe azonban a passzív olvasás kényelmes öröme helyett a művészi alkotás izgalmát kínálja fel nekik." Mutassa be Örkény István novelláin keresztül, hogy az író mennyiben lép túl a műfaj keretein!
5. Főbb szövegtípusok Feladat: Töltse ki a táblázat fejlécét! Írja be, hogy melyik szövegtípusra jellemzőek a következő megállapítások! Folytassa a szövegtípusok összehasonlítását! cselekmény elbeszélése időrend
állat, növény, tárgy, táj bemutatása térbeli építkezés
tudományos téma kifejtése, elemzése logikai rend
6. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Feladat: Rendezze megfelelő sorrendbe Örkény egypercesének összekevert mondatait!
Foglalja össze, milyen jelentésbeli és grammatikai eszközök voltak segítségére a feladat megoldásában. Lehetséges-e több megoldás? Csak a madzag tenné? Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára. Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzűnk, abból lesz a paprikakoszorú. Pedig a paprika éppoly piros, éppoly erős. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? De mégse koszorú. Nem a madzag teszi. 7. A közéleti és a magánéleti stílus sajátosságai Feladat: Határozza meg, mely stílusrétegbe tartoznak az alábbi szövegek! Bizonyítsa állítását szövegből vett példákkal! 1. – Valszeg a 7végén nM taláxunk. H. v.? rM ma tok úszni mNni. Szilvi – Np Még nMfLLYteTML, h. 7főn tali. Kivok. Ép a rNdLőbN vok. Te micsi? Alíz – OK! SztM nM lSZ baj, nyugi. Szól6sz, h. kész vagy mit mond a doki. Ihon vok, netezek írom az üziket. Pusy Szilvi – Cukcsi vagy. Ne parázz, mindN OK. Szal 7főn. Jó8. Alíz 2. „[1.1.] Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdtem, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, azt tapasztalom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, minthogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak. [1.2.] Midőn én, mint az ország teljes hatalmú biztosa, s a honvédelmi bizottság egyik tagja, a népfölkelés szervezője, utamban más helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jöttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem. És én mondhatom, örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést; mert veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak, s melynek láttára némely kicsinyhitűek a fővárosban azt mondták, hogy a magyar nemzet napjai megszámítvák. De én azt mondám: ez nem igaz. Alkudozásba akartak ereszkedni Jellasichcsal, ama gaz árulóval, kit az ármány pokoli céljainak kivitelére, arra, hogy csak nem rég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket kezünkből újra kicsikarja s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki. De én azt mondanám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivívott szabadságából csak egy hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet. [2.1.] És most, midőn Szeged népét látom, látom szemiben a lelkesedés szikráit, nem késem megírni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóval való minden alkudozás ellen ünnepélyesen tiltakozik. Megírhatom-e ezt? [A nép: meg!]
Igenis, megírom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, köszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz. Mikor Krisztus mennyei országát megalapította a földön, egynek választottai közül azt mondá: e kőszálra építem én egyházamat; és én hasonlóan mondom, hogy: Szegedre s ennek lelkes népére építem nemzetem szabadságát és a pokol kapui erőt nem vesznek azon. Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogyha fölkél és összetart, a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fönntartani erős karjaival. Hazám fiai! Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló csordáival. Ki tudja, mit hoz reánk ez óra? győzelmet vagy veszteséget? – De győzzünk bár vagy veszítsünk, én Szeged népére mindenesetre számolok. A népre minden esetben szükségünk lesz; ha győzünk, hogy a győzelem gyümölcseit learassa; ha vesztünk, hogy a veszteséget győzelemmé változtassa. Tehát e fontos órában, e mondhatatlanul fontos pillanatban kérdem: találkozik-e egy fia a hazának, találkozik-e egy polgára e városnak, ki hazája szabadságáért vérét, életét feláldozni kész nem volna? [A nép egyhangúlag: Nem!] [2.2.] Esküszöm a mindenható Istenre, ki védi az igazságot és a hitszegő árulót megbünteti, esküszöm, hogy hazánk szabadságából egy hajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltatni nem engedek; esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, míg karomat fölemelhetem. A magyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet! [A nép e szavakat lefödött fővel s fölemelt kezekkel lelkesülve mondotta el a szónok után.] [2.3.] Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az országban, s ennek láttára, mint sasok repültek a harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam a kezembe, s megesküdtem, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. De most, miután Szeged népének lelkesedését látom, bízvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója alá állok. És én bízom a magyarok Istenében, bízom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadi szerencse kevésbé mosolyogna fegyverünkre, ha netán a végrehajtó hatalmat az ármány a fővárosból kiszorítaná, azon esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenteni erősen hiszem. [3.1.] Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé: egy hazának fiai, polgárai, testvérek vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készen hazánk oltalmára. [3.2.] Testvérek! Ha úgy jöttem volna e városba, mint valamilyen rendkívüli örömnek, boldogságnak hírnöke, kívánhattam volna talán töletek koszorúkat; de miután a végre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak föl, azon virágkoszorúkat, melyeket lelkes hölgyeitek utamba elhintettek, nem tekinthetem másképp, mint előjeléül azon gyözelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivívandunk. [3.3.] Egész életem küzdés és szenvedés vala; de e pillanatban jutalmazva érzem magamat – ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyugalomra nem hajtom, míg el nem mondhatom az írás ama szavait: „Most bocsásd el, uram! szolgádat, mert láták szemeim hazám szabadságát, boldogságát megmentve!” Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalóm volna hozzátok; de az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egypár napig körötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek – soha nem sírtam és könnyezek.” (Kossuth Lajos)
8. A tudományos és a hivatalos stílus sajátosságai Feladat: Határozza meg, mely stílusrétegbe tartoznak az alábbi szövegek! Bizonyítsa állítását szövegből vett példákkal! 1. I D É Z É S A beérkezett kérelem alapján a bíróság ....................................................férj és .......................................feleség házassági ügyében a házastársakat meghallgatásuk és kibékítésük megkísérlése végett azzal idézi meg, hogy .............................évi........................hó..................napján..................................órakor a bíróság elött (.........................számú teremben) személyesen jelenjen meg. A meghallgatáson csak a házastársak lehetnek jelen. Az eljárás nem része a házassági bontópernek, az ott elhangzottak egyik fél hátrányára sem szolgálhatnak. Figyelmezteti a bíróság a meghallgatást kérőt, hogy ha a fenti időpontban nem jelenik meg, az eljárást meg kell szüntetni (1952. évi III. tv. 280. § /3/ bekezdése). Az elmulasztott határnaptól számított 15 napon túl igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szünt meg (1952. évi III. tv. 288. § /2/ bekezdése). A házasság felbontása iránti per csak akkor indítható, ha a meghallgatást a bíróság befejezetté nyilvánítja. .................................napján .......................................sk. bíró – titkár 2. A generatív nyelvelméletnek két alapvető célkitűzése van. Az egyik a nyelvelsajátítással függ össze. Ismert megfigyelés, hogy a gyermek minden nagyobb nehézség nélkül sikerrel képes elsajátítani anyanyelvét. A nyelvelsajátítás kreatív abban az értelemben, hogy benne az utánzás csak másodlagos szerepet tölt be. A nyelvelsajátítás folyamán a bennünk lévő nyelvi képességet (faculté de langage-t) fejlesztjük ki. Ez nem lenne lehetséges, ha a nyelvnek nem lenne valamilyen szabályrendszere, amelyet a nyelvi képesség kifejlesztésekor elsajátítunk. A generatív nyelvelmélet alapvető törekvése, hogy ezt a szabályrendszert explicitté tegye. Szabályt megállapítani viszont csak úgy lehet, ha nemcsak azt tudjuk, hogy mi lehetséges, hanem azt is, hogy mi nem. Ezt pedig csupán abból, hogy nincs rá adatunk, nem tudhatjuk. A szabályrendszer megalkotására való törekvésnek tehát közvetlen következményei vannak az adatok gyűjtésére és értékelésére vonatkozóan. Ugyanakkor ez azt is mutatja, hogy a generatív nyelvelmélet egyik alapvető problémáját a nyelv szabályrendszerének kimutathatósága, megállapítása és érvényességi körének tisztázása jelenti. Ami a lényeget illeti, az emberi nyelvek a nyelvelsajátítás szempontjából egységesen viselkednek. Ugyanakkor azonban tapasztalati tény az emberi nyelvek nagymértékű változatossága. Ez a látszólagos ellentmondás csak úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy az egyes nyelvek lényegében ugyanazokat az eszközöket használják, de hihetetlenül sokféle
kombinációban. Ebből következik a generatív grammatika másik célkitűzése: a nyelvtudomány feladata, hogy ebben a nagy változatosságban kimutassa azt, ami univerzális. Az univerzális grammatika az emberi nyelvre jellemző univerzális tulajdonságokat tartalmazza. Ebből most már természetszerűleg következik a generatív grammatika második alapproblémája: tisztáznia kell az egyes nyelvek grammatikája és az univerzális grammatika közötti viszonyt.
9. A publicisztikai és az irodalmi stílus sajátosságai Feladat: Határozza meg, mely stílusrétegbe tartoznak az alábbi szövegek! Bizonyítsa állítását szövegből vett példákkal! 1. Elhull a virág, eliramlik az élet… Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? (Petőfi Sándor: Szeptember végén) 2. Múzeumok majálisa - Száz múzeum mutatkozik be a hétvégén Az idén is megrendezi a Múzeumok majálisát a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): szombaton és vasárnap csaknem 100 közgyűjtemény mutatkozik be a Múzeumkertben, ahol koncerteket, tárlatvezetéseket, interaktív játékokat is tartanak. A rendezvény – amely megújult külsővel és tartalommal, bővebb programkínálattal várja a látogatókat – szeretné felhívni a figyelmet a múzeumok társadalmi hasznosságára. Céljuk, hogy megmutassák, hogy a múzeumok nemcsak szórakoztatnak, de a tudomány és a művészet szeretetére is nevelnek – hangzott el az eseményt beharangozó szerdai budapesti sajtótájékoztatón. „A múzeum a jelenről és a jövőről beszél a múlt segítségével” – mondta Csorba László, a MNM főigazgatója. Hozzátette: amikor a modern múzeum szórakoztat, azt is mindig tudományos alapon teszi, ez különbözteti meg a szórakoztatás egyéb fajtáitól. „A Múzeumok majálisa is azért más, mert itt közben a tudomány muzsikál a háttérben” – fogalmazott. A tudás, amelyet évszázadok nemzedékei halmoztak fel, a tárgyakban rejlő kincs az, ami a múzeumokban megjelenik. A múzeumok majálisának az a feladata, hogy ezt a kincset hozza közel mindenkihez – fogalmazott.
Cseri Miklós, az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke felidézte: 1977 óta rendezi meg a szervezet a múzeumi világnapot. „Fontos, hogy a múzeumok a gyorsan változó világban képesek legyenek új feladatokkal szembesülni, és alkotó közösségeik révén a társadalmi felelősségvállalás, megújulás programjában is részt vállalni” – hangsúlyozta.
10. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és beszéd funkciói Feladat: Foglalja össze, milyen feltételek teljesülése szükséges egy néhány mondatnyi összefüggő szöveg létrehozásához és elhangzásához!
