ÁLLAMPOLGÁRSÁG A nemzeti állampolgárság fejlődése
Az állampolgárság, polgári, politikai és szociális vetülete. (T. H. Marshall) Az általános és egyenlő választójog teremtette meg az állampolgári jogok politikai egyenlőségét. A kötelező alapfokú oktatás bevezetésével kapott ez az állampolgársági státusz egyre több szociális tartalmat.
ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A STÁTUSZOK SOKSZÍNŰSÉGE •
„Egyén”: minden ember
Alk-ban: „mindenki” = természetes személyek és a jog által „konstruált” személyek is Alaptv. I. cikk (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. •
állampolgár
•
választópolgár
•
nemzetiséghez tartozó személy
•
bevándorolt, letelepedett külföldi
•
ideiglenesen itt tartózkodó külföldi (turista)
•
menedékjoggal rendelkező személy
•
hontalan
MINDEN EMBER Alaptv. I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. II. cikk Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz... III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA Egy bizonyos államhoz való kötődés. (Politikai kötelezettség – állampolgárság) Egyszerre jelent státuszt és jogviszonyt. A politikai közösségben való tagsági viszony. Mi lehet ennek a kötődésnek a kifejeződése? • vérség (születés – jus sanguinis) • terület (valamely területen való születés - jus soli) • hűség
AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMI PROBLÉMÁI • Az állampolgárság alkotmányjogi értelme (citizenship) • Az állampolgárság nemzetközi jog fogalma (nationality) • Mindkettőtől különbözik a nemzetiség fogalma (ethnicity) • Az állampolgárság relativizálása és a többes identitások problémája • Kettős állampolgárság, uniós polgárság,
AZ ÁLLAMPOLGÁRI STÁTUSZHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK • Jog a magyar állampolgársághoz (megszerzéshez és fenntartáshoz) • Az önkényes megfosztás tilalma Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (Alaptv. G) cikk (3)) • kiutasítás tilalma, • jog a hazatéréshez Alaptv. XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. • szabad mozgás joga, tartózkodási hely szabad megválasztása • állampolgárság szerinti állam védelméhez való jog • választójog • közhivatal viseléséhez való jog • művelődéshez való jog • jog az állampolgársági regisztrációhoz • jog a nemzetiséghez tartozáshoz • Alaptv. XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
ÁLLAMPOLGÁRSÁG AZ ALAPTÖRVÉNYBEN Alaptv. G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. = 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (Áptv.)
ÁLLAMPOLGÁRSÁGTÓL VALÓ MEGFOSZTÁS TILALMA 1939. XIII. törvény: Tíz év távollét után megszüntette az állampolgárságot. Aki honosítás útján külföldi állampolgárságot szerzett annak automatikusan megszűnt az állampolgársága – kb. 1000 személyt érintett) 1948. LX. törvény (fenntartotta a megfosztás jogcímét – emigránsokkal és külföldön politikai szerepet vállalókkal szemben – kb. 1500 személyt érintett 1948 és 1953 között) Lásd még 1957. V. törvény.
Csak a jogszerűtlenül szerzett állampolgárságot lehet visszavonni. Ez nem lehet politikai, etnikai vagy vallási üldözés eszköze. (megfosztás)
A HAZATÉRÉSHEZ VALÓ JOG Az a személy, aki magyar állampolgárságát igazolni tudja a magyar hatóságok előtt, bármikor, bárhonnan és bármilyen körülmények között hazatérhet. Az állampolgár az állam területén élhet, és oda visszatérhet. Elhatárolás: (honosítás, uniós polgárok mozgásszabadsága)
A MAGYAR ÁLLAM VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG Az állam oltalmazza és védelmet nyújt külföldön tartózkodó állampolgárainak. Az állam védelmi kötelezettségének jogalapja az állampolgárság Diplomáciai védelem: a nemzetközi jogban az egyénnek főszabály szerint nincs alanyi joga, az állam jár el az állampolgárai védelmében, és ilyenkor önállóan, saját jogait érvényesíti. (Nottebohm-ügy) Konzuli védelem: nem feltétele, hogy idegen állammal szemben történjen, fogadó álam jogrendszerének keretében, nem feltétele a nemzetközi jog sérelme, nem feltétele a jogorvoslati lehetőségek kimerítése
KI A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR? Áptv. 2. § (1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, (1993. okt. 1.) továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. továbbá az, aki • az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy • e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.
ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE • születéssel (ius sanguinis) Alaptv. G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. • családjogi tény alapján Áptv. 3. § (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár. • területen születéssel (ius soli) Áptv. (3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét; b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.
ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE • honosítással Áptv. 4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem elterjesztését megelz nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt bünteteljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított; d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. + kedvezményes honosítási lehetségek (5 év – 3 év – 0 év ittlakás) + Házastárs magyar állampolgár (10 év, 5 év) • visszahonosítással ha magyar állampolgársága megszűnt (Áptv. 5. §) • nyilatkozattal pl. ha állampolgárságától megfosztották (Áptv. 5/A. §)
A KÜLHONI ÁLLAMPOLGÁRSÁG KÉRDÉSEI Az egyszerűsített honosítási eljárás “Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.” Áptv. 4.§ (3) •
Állampolgárság letelepedés nélkül
•
Effektivitás elve?
•
A területi integritás elve?
•
Az állampolgárság relativizálása?
ELJÁRÁS Áptv. 6. § (1) A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt. – okiratot ad ki – a honosított állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz magyar állampolgárságot ezen a napon szerzi meg
ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZÜNÉSE • lemondás – Áptv (8.§) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon. – a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozat • visszavonás Áptv. 9. § (1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.
ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOG ALAPELVEI 1. Egyenjogúság elve • jogcímek egyenlősége (ius sanguinis, ius soli) • minden gyermek alanyi joga szülei áp-ságának megszerzése, akár házasságban született, akár nem • férjezett nők egyenjogúsága (a nő nem szerzi meg automatikusan férje áp-ságát, és nem is veszíti el a sajátját – de kedvezményes honosítási ok!) Pozitív diszkrimináció a szerzési jogcímeknél • Gyermek áp-sága a szülnél kedvezményt jelent • Férjé is a feleségnél és viszont (vö.: család egységének elve!) • Ius soli célja a hontalanság kiküszöbölése
ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOG ALAPELVEI 2. Diszkrecionalitás elve (közérdekűség elve) • Az áp-ság szabályozása a belső jog része, a belső szuverenitástól függ • Mo.: KE dönt ilyen ügyekben A Hontalanság kiküszöbölésének elve • Automatikus állampolgárság-vesztés jogcímeinek eltörlése • Ius soli szubszidiárius alkalmazása • Lemondásnál igazolás/valószínűsítés + 1 éven belül: visszaállítás Visszaható hatály tilalma • az általánostól eltér: a régi törvény jogcímeit figyelembe kell venni keletkezéskor: a fennálló állampolgárságot el kell ismerni.
NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ SZEMÉLYEK Alaptv. XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (Njtv.) Nemzetközi kisebbségvédelmi eszközök: • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ, 1966) • Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (ET, 1992) • Nemzeti Kisebbségek Védelmérol szóló Keretegyezmény (ET, 1995)
NEMZETISÉG FOGALMA Njtv. 1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan • Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely • az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, • a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben • olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. • tagjai magyar állampolgárok és lakóhelyük Mo-on van. Jelenleg 13 honos népcsoport: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán Új nemzetiség elismerése: •
legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezheti = speciális népi kezdeményezés
•
OVB az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról
•
az elismerésről az Országgyűlés dönt
NEMZETISÉGHEZ TARTOZÁS MEGVALLÁSA Njtv. 11. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. (2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. (3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása ... nem zárja ki a kettős vagy többes kötodés elismerését. 13. § (1) A nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.
NEMZETISÉGI JOGOK Nemzetiségi jogok védelme: alapvető jogok biztosának nemzetiségek jogait védő helyettese A. Egyéni nemzetiségi jogok • nemzetiségi önazonossághoz való jog • nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása • anyanyelv szabad használata • nemzetiségi történelem, kultúra, hagyományok megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához való jog • anyanyelvi oktatásban, művelődésben való részvétel • oktatási esélyegyenlőség • nemzetiséghez kapcsolódó személyes adatok védelme • közéletben való részvétel joga (egyesületek, pártok) • családi és utónevének használata, elismertetése anyanyelvén, gyermeke esetében is
NEMZETISÉGI JOGOK B. Közösségi nemzetiségi jogok • közösségként jog önazonosság megőrzéséhez, ápolásához • jog a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához • nemzetiségi intézmények létrehozása • nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez, oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhezoktatásához, felsőfokú képzéséhez való jog • jog rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális, kegyeleti és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, jelképeik használatához • nemzetközi kapcsolatok kiépítésének joga • nemzetiségi önkormányzat létrehozása (közvetlen választás, települési, megyei és országos szinten) • részvétel az Országgyűlés munkájában (kedvezményes bejutás)
MENEDÉKJOGGAL RENDELKEZŐK Alaptv. XIV. cikk (3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. + 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról (Mjtv.) 3 törvényi kategória: • menekült • oltalmazott • menedékes Nemzetközi alapja: • ENSZ: Genfi Egyezmény a menekültek helyzetérol (1951), Kiegészítő Jegyzokönyv (1967)
MENEKÜLT • határozatlan ideig szóló védelem illeti meg (de visszavonható) • a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, kivéve: – helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal – nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. • jogosult – külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra, kétnyelvű úti okmányra – ellátásra, támogatásra és szállásra – kedvezményes honosításra – családtagjai csatlakozhatnak hozzá • köteles – a menekültügyi hatósággal együttműködni – magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni – Magyarország jogszabályait megtartani
MIÉRT FOGADJUK BE A MENEKÜLTEKET? 1. Előkérdés Különbséget kell tenni a jogcím nélküli illegális bevándorló és a menekültek, oltalmazottak jogai között. (A szegénység elől menekülőket nem oltalmazza a menekült jog, az ő esetük az európai bevándorláspolitika kérdései közé tartozik.) A befogadás mellett felhozható érvek • “Az üldöztetés az emberiséget érő igazságtalanság, amit korrigálni kell” • “A tőlünk függő emberek sebezhetőségét, és kiszolgáltatottságát kötelesek vagyunk egy bizonyos szint alá csökkenteni. Meg kell óvni a menekülteket a fizikai fenyegetettségektől. •
Az emberi biztonság érve. “Meg kell óvni az embereket az olyan tartós veszélyektől, mint az éhezés, a betegség és az elnyomás. Az emberi biztonság védelme a mindennapi élet rendjének hirtelen és fájdalmas felborítása ellen nyújt védelmet.”
MIÉRT FOGADJUK BE A MENEKÜLTEKET? 2. •
A menekültek védelmére motiváló tényezők között alighanem a legerősebb az, hogy a menekülőt azért védjük meg, mert velünk azonos a nemzetisége, törzse, klánja, vallása. A védelem alapja a közösség érzete és közösség megmaradásáért érzett felelősség.
(pl. a hutuk Ruandából Botswanába, az erdélyi magyarok Romániából Magyarországra, az észak-koreaiak Dél-Koreába) •
A történelmi adósság érve / Kölcsönösség érve. A ma érkező menekülők védelmét azért tartják kívánatosnak, mert az oltalmat kereső befogadásával az állam felidézi és meghálálja azt a védelmet, amit a közösség tagjainak korábban mások nyújtottak. (pl. a magyar menekültpolitika hivatkozhatna azon országok nagyvonalúságára, akik 1944-ben, 1948-49-ben vagy 1956-ban a magyar menekülteket befogadtak.)
•
A történelmi felelősség érve. Pl. A Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 1993-ig úgy fogalmazott: “a politikai üldözöttek menedékjogot élveznek.”
OLTALMAZOTT ÉS MENEDÉKES • Oltalmazott – Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytol való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. – indokoltságát 5 évente felülvizsgálják – menekült jogai illetik, kötelezettségei terhelik, kivéve: nincs választójoga, útlevél helyett speciális útiokmány • Menedékes – Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa vagy az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként elismert, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek. – időtartama 1 év
MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS 1. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le Előzetes eljárás A kérdés: fennállnak-e a dublini eljárás feltételei Az előzetes eljárásban a Bevándorlási Hivatal először azt fogja megvizsgálni, hogy melyik EU tagállam felelős a menedékkérelem elbírálásáért. Ez az úgynevezett „dublini eljárás”. Az Európai Unióban csak egy tagállamnak kell megvizsgálnia egy menedékkérelmet. Ez az állam az, ahová a menedékkérő előszörbelép. Tehát ha a kérelmező korábban belépett az EU más tagállamába, abban az esetben nem Magyarországnak kell lefolytatnia a menekültügyi eljárást.
Az elfogadhatóság vizsgálata (a részletekről lásd a menekült eljárásról szóló tansegédletet.)
MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS 2. Érdemi eljárás A kérdés: fennállnak-e az elismerés feltételei, nincs-e elismerést kizáró ok •
A menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi eljárásra utaló végzésben a kérelmező
részére szálláshelyet jelöl ki. A menekült itt életvitelszerűen köteles tartózkodni. Az érdemi eljárást az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. • Az elismerés feltételeinek vizsgálata során üldözésnek kell tekinteni azokat a cselekményeket, amelyek jellegüknél, ismétlődésüknél vagy összeadódó hatásuknál fogva olyan mértékben súlyosak, hogy az alapvető emberi jogokat - így különösen az élethez való jogát, a kínzás tilalmát, a rabszolgaság vagy szolgaság tilalmát, a büntetés törvényi rendelkezéshez kötöttségét - súlyosan sértik.
HONTALANOK • hontalan, akit egyetlen állam sem tart saját joga alapján állampolgárának • számos jogosultságot nem élvezhetnek (pl. választójog, munkavállalás, szabad mozgás, okmányok, oktatás, egészségügy) • nemzetközi együttmuködés a hontalanság megelozésére – New York-i Egyezmény a hontalan személyek jogállásáról (ENSZ, 1954) – New York-i Egyezmény a hontalanság eseteinek csökkentésérol (ENSZ, 1961) • menekült státuszú is lehet, de nem feltétlenül • magyar szabályozás: 2007:II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (Harmtv.)
HONTALANSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS • kérelemre indul, BÁH regionális igazgatósága folytatja le • csak ha a kérelmező jogszerűen tartózkodik Mo-on • a hontalanságot a kérelmezőnek igazolnia vagy valószínűsítenie kell, elsősorban a születési helye, a korábbi tartózkodási helye és a családtagjai/szülei állampolgársága szerinti állam vonatkozásában • ki van zárva az a személy, aki pl. béke elleni, háborús vagy emberiség elleni bunöket követett el • hatóság 2 hónapon belül dönt, információt kérhet más állam szerveitől (addig felfüggeszti az eljárást) • döntés ellen közigazgatási jogorvoslat nincs, csak bírósági: megállapíthatja a hontalanságot • ENSZ Menekültügyi Fobiztosságának képviseloje az egész eljárásban részt vehet • kérelmező anyanyelv-használatra, jogi segítségnyújtásra jogosult
HONTALAN STÁTUSZ • humanitárius tartózkodási engedély: 3 év, évente hosszabbítható • egyszeri utazásra jogosító úti okmány • elhelyezésre, anyagi támogatásra nem jogosult • csak munkavállalási engedéllyel vállalhat munkát, ha nincs az állásra megfelelő magyar állampolgár vagy uniós polgár • csak sürgos szükség esetén jogosult egészségügyi ellátásra • általános és középiskolai oktatás a magyar állampolgárokkal azonosan • családtagjai csatlakozhatnak hozzá, ha megélhetésük biztosított
HONTALANSÁG CSÖKKENTÉSE • állampolgárságától senkit sem lehet önkényesen megfosztani • magyar állampolgársági jogban: – kedvezményesen szerezhetnek magyar állampolgárságot (5 év Mo-on tartózkodás) – ius soli kisegítő alkalmazása – lemondás feltételei, visszaállítás, visszahonosítás lehetőségei
BEFOGADOTT STÁTUSZ Alaptv. XIV. cikk (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. • „aki az állampolgársága – hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye – szerinti országba átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítő védelemre” • humanitárius tartózkodási engedélyre jogosult: 1 évre, évente hosszabbítható
KÜLFÖLDIEK A) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők • EGT tagállam (= EU tagállamok + Norvégia, Liechtenstein, Izland) állampolgárai, családtagjaik • 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról (EU joganyag alapján) – 3 hónapig külön feltétel nélkül Mo-on tartózkodhatnak – 3 hónapon túl: ha keresőtevékenységet folytat, tanul vagy van megélhetéshez szüks.ges jövedelme, BÁH-nál regisztráltatnia kell magát – 5 év után állandó tartózkodási jogosultságot szerez: 10 évente hatóság automatikusan megújítja
UNIÓS POLGÁRSÁG • EUSz. 9. cikk: Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. • jogai: – EU-n belül szabadon mozoghatnak, tartózkodhatnak (korlátozásokkal) – aktív, passzív választójog EU tagállambeli lakóhelyen helyhatósági és EP választáson – diplomáciai és konzuli védelem bármely EU tagállamtól, ha saját tagállamának nincs – európai ombudsmanhoz fordulhat panasszal – EP-hez fordulhat petícióval – európai polgári kezdeményezésben vehet részt (1 millió uniós polgár kezdeményezheti az unió jogalkotási eljárását)
KÜLFÖLDIEK B) harmadik országbeli állampolgárok • nem magyar és nem EU tagállam állampolgárai, hontalanok • 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról – úti okmány vagy vízum birtokában utazhat be, 3 hónapig tartózkodhat – 3 hónapon túli tartózkodáshoz tartózkodási vízum, tartózkodási engedély (max. 2 év) vagy letelepedési engedély (határozatlan idejű tartózkodás) szükséges + legyen szálláshelye, megélhetése, egészségügyi ellátást fedezni tudja, közbiztonságot, nemzetbiztonságot nem veszélyezteti
