Államilag támogatott lakossági hitelek

DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Államilag támogatott lakossági hitelek DIPLOMAMUNKA

Készítette: Szilágyi Gábor

Konzulens: Lévai József Tulok Imre

Debrecen, 2007

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.......................................................................................................... 3 2. A Diákhitel......................................................................................................... 5 2.1. Állami szerep az oktatásban ........................................................................ 5 2.2. Hatékonyság................................................................................................ 5 2.2.1. Korszerő példák - felnıttképzés ............................................................ 6 2.3. Fenntartható-e a közoktatás? ...................................................................... 9 2.4. A Diákhitel szerepe .................................................................................... 11 2.5. „Mindent” a Diákhitelrıl .............................................................................. 14 2.5.1. Változások........................................................................................... 14 2.5.2. A Diákhitel céljai .................................................................................. 16 2.5.3. Finanszírozás és tulajdonosi szerkezet............................................... 17 2.5.4. A kamatot növelı tényezık ................................................................. 19 2.5.5. A szerzıdés felmondása, KHR ........................................................... 20 2.5.6. Egyéb problémák ................................................................................ 22 2.6. Összegzés ................................................................................................. 27 3. Lakáshitelek.................................................................................................... 28 3.1. Fészekrakó program .................................................................................. 29 3.2. Köztisztviselıi / közalkalmazotti hitel ......................................................... 31 3.3. Közvetlen támogatások.............................................................................. 34 3.3.1. Lakásépítési kedvezmény ................................................................... 34 3.3.2. Megelılegezı kölcsön......................................................................... 37 3.3.3. FOT ..................................................................................................... 38 3.3.4. Gondolatok a vissza nem térítendı támogatásokról............................ 38 3.4. Állami kamattámogatások.......................................................................... 39 3.4.1. Kiegészítı Kamattámogatású Kölcsön (KKK) ..................................... 39 3.4.2. Jelzáloglevél Kamattámogatású Kölcsön (JKK) .................................. 40 4. Lakbértámogatás............................................................................................ 42 5. A hitelintézetek lehetıségei, kilátásai .......................................................... 44 6. Kellenek-e az államilag támogatott lakáscélú hitelek? ............................... 46 7. Költségvetés ................................................................................................... 47 8. Környezeti hatások ........................................................................................ 49 8.1. Etika........................................................................................................... 50 9. Összegzés....................................................................................................... 51 Hivatkozások ...................................................................................................... 54 Táblázatok és ábrák jegyzéke ........................................................................... 59 Függelék.............................................................................................................. 60

2

1. Bevezetés Ahhoz, hogy az államilag támogatott hitelekkel kapcsolatos minden feltevésem világos legyen, elıször az állami támogatások elméleti hátterérıl, megalapozottságáról kell írnom. Akit foglalkoztat ez a terület, jól tudja, hogy az állami szerepvállalásról rengeteg és szerteágazó elmélet született. Visszanyúlhatnék egészen a platóni megközelítésig, de ez dolgozatomnak nem célja. Anélkül, hogy követném az anarchokapitalizmus, liberalizmus, vagy akár a marxizmus elveit, megpróbálom egyszerően 21. századi „közgazdász szemmel” vázolni az állami szerepvállalás hatását témakörömben. A jóléti állam1 feladatának érzi az allokációt és újraelosztást. Az állampolgárok nem mindig érzik ugyanezt, hozzáállásukat jól jellemzi az alábbi idézet: „Az embereket irritálja a magánéletbe beavatkozó, az egyént zaklató állam - de sokan most is igényt tartanának a gondoskodó paternalista államra.” (Kornai [1993] 139.o.) Ez az igény amíg jelen van, addig korlátozza az oktatási reformokat és életben tartja a lakástámogatások egy részét. Ennek hatásai jelentkeznek a Diákhitel és a lakossági lakáshitelezés vizsgálatánál. Ennél a két területnél az állami szerep kiadási oldalon jelenik meg. Hiszen a Diákhitel az oktatáshoz kapcsolódik, amelynél nyilván az állam részérıl nem merül fel bevétel szerzési igény. A lakások értékesítésénél, így a lakás - és jelzáloghitelekkel kapcsolatosan is vannak az államnak bevételei, azonban ezen bevételek jelentıs része az adás-vétellel kapcsolatos. A hitel következtében felmerülı díjak, illetékek elvileg a szükséges intézmények (elsısorban Földhivatal) ehhez kapcsolódó feladatainak ellátását ellentételezik. Így ezzel kapcsolatban is csupán a kiadási oldallal, a kedvezményekkel és támogatásokkal foglalkozom. Ezeknél az elsı terület, amelyet a megértéshez vizsgálni kell az, hogy milyen elméleti alapokon merülnek fel, ennek függvényében, hogyan határozzák meg mértéküket, illetve a gyakorlatban konkrétan milyen szempontokat vesznek figyelembe. Ez a vonal megjelenik majd a két hitelnél. Annak oka, hogy csak ezt a két hitelezési formát 1

„Jóléti államnak azokat az államokat szokták nevezni, amelyek elkötelezettek polgáraik anyagi és szellemi ’jól-léte’ (jó egészégi állapota, korszerő mőveltsége és modern gazdaságban való foglalkoztathatósága, a munkára való alkalmassága, továbbá megfelelı lakhatása és táplálkozása) iránt, és ennek érdekében aktívan beavatkoznak a gazdasági folyamatokba.” (Szabó [2000] 209.o.)

3

említettem, pedig az, hogy a különbözı szociális, méltányossági, demográfiai szempontok szerint ezeket karolta fel az állam. Ez nem meglepı, ha a hitelezési formákat végigvesszük: Nem támogatják: -

áruk és

-

szolgáltatások hitelezését,

-

autólízinget,

-

gyorskölcsönt,

-

személyi kölcsönt,

-

folyószámlahitelt,

-

utazási hitelt.

Fogyasztási hiteleknél felmerülhetne a szociális, méltányossági, demográfiai alap meghatározott termékek vagy szolgáltatások esetén2, mégsem jellemzı. Nem merült fel ilyen igény, illetve inkább az árképzésben szerepel a kedvezmény. Személyi kölcsönt, a Diákhitel mintájára, lehet sokkal kedvezıbb feltételekkel nyújtani. Erre példa a közalkalmazottak elhelyezkedését támogató kedvezményes hitel3, azonban ez nagyságrendekkel elmarad a fenti kettı hitel mögött. A diákokon kívül nincs még egy olyan jelentıs társadalmi réteg, amelynél alanyi jogon jár a kedvezményes hitel. Tehát a két jelentıs támogatott terület: -

a lakáshitel és –lízing, amelynél a támogatásnak számos formája és kikötménye van, illetve

-

a Diákhitel, amely szinte minden felsıoktatásban tanuló diák számára hitellehetıséget nyújt.

Elsıként a Diákhitelrıl írok, amellyel kapcsolatban az egyszerő feltételei miatt talán arra lehetne számítani, hogy egyszerőbb a hatásainak vizsgálata is, azonban ez egy nagyon komplex rendszer, ha a benne rejlı lehetıségeket is figyelembe vesszük.

2

Gyógyszerek vásárlásához például könnyen elképzelhetı egy nem túl bonyolult hitelezési rendszer kialakítása. 3 Létezik Közalkalmazotti és Fészekrakó Személyi Kölcsön is, de ezeknek elıfeltétele egy lakáshitel, így elsısorban lakáshitelezési kedvezmény.

4

2. A Diákhitel 2001-ben hívta életre a Magyar Köztársaság Kormánya. „A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsıoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselı képességétıl…” (Részlet a hallgatói hitelrendszerrıl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Kormányrendelet 1. §-ából.) A Diákhitel a lakáshitelezésnél egyszerőbb, áttekinthetıbb. Ugyanez igaz a kedvezményekre is, hiszen teljesen univerzális, azaz minden ügyfélre ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

2.1. Állami szerep az oktatásban

Mielıtt konkrétan a Diákhitel hatásait vizsgálnám, általánosan írok az állami szerepvállalás hatásáról az oktatásban Magyarországon. Hiszen a támogatott hitel kapcsán is fel kell merüljön a kérdés: hogyan valósul meg a hatékonyság az oktatásban? Az államilag finanszírozott oktatás azért problémás, mert nem felel meg a tiszta közjószág (Samuelson [1954] 387-389.o.) kritériumainak. Kevés érv szól az állami szerepvállalás mellett, azokat is cáfolhatjuk (Stiglitz [2000] 383-393.o.). Ha ezt elfogadjuk, akkor látható, hogy a közoktatás, mint olyan, nem hatékony. A dolgozatomban azonban az államilag meghatározott keretekbıl indulok ki, hiszen ebben „tud érvényesülni” a hatékonyság és (empirikusan) ezt lehet vizsgálni.

2.2. Hatékonyság A hatékonysággal kapcsolatos elemzést az OEK ’Fenntartható-e a közoktatás?’ címő elemzése és az ezzel kapcsolatos szerkesztıségi beszélgetés, vita segítette (Schüttler Tamás [2004]). El lehet választani a belsı és külsı hatékonyságot, de a kettıt együtt kell vizsgálni és növelni.

Belsı hatékonyság: Ha az iskolarendszer teljesítményét (végsı eredményeit) olyan mutatókkal mérjük, mint a diákok ismeretei és készségei, a megfelelı végzettség megszerzése vagy a társadalmi viselkedési normáknak való megfelelés képessége, az oktatás akkor tekinthetı üzemgazdasági szempontból hatékonynak, ha ezen céljait minimális költséggel teljesíti. A belsı hatékonyság fogalma tehát az oktatás (elsısorban a készségek elsajátítása terén) mérhetı kibocsátását az ezen eredmények elérésére szolgáló ráfordításaival kapcsolja össze. A belsı hatékonyságot eredményoldalon olyan változók mérik, mint a bukások aránya, az évismétlések, a lemorzsolódás vagy a tanulók tesztekkel mért teljesítménye. Külsı hatékonyság: jelzi, hogy milyen az oktatás hatása az ágazaton kívül, a társadalom egyéb céljai szempontjából. Ebbıl a szempontból alapvetıen a munkatermelékenységre, munkaerıpiacra és magára a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás a fontos. A külsı hatékonyság fogalmába azonban beletartozik az oktatás egészségre, termékenységre, halálozásra, állampolgári magatartásra, társadalmi kohézióra gyakorolt hatásának vizsgálata is. Tehát ebben kell figyelembe venni a Diákhitel támogató szerepét.

2.2.1. Korszerő példák - felnıttképzés

A korszerő példáknál felhasználtam Polónyi István ’Befektetés a tanulásba’ címő cikkét.

A felnıttképzés speciális helyzetben van: nincs olyan jól finanszírozva, mint a köz- és felsıoktatás. Itt már érdemes foglalkozni a finanszírozással, és megoldás lehet a korszerő példák követése. Érdekeltté kell tenni mind az egyént, mind a munkaadókat, mind pedig az államot a finanszírozásba való bekapcsolódásba. A közpénzek szerepének itt még azon érvei sem merülnek fel, amelyek felmerülhetnek (és el is vethetık) a közoktatásnál.

6

Az EU egyre többet foglalkozik a magántıke beruházásait növelı mechanizmusokkal, mint hatékonyságot javító lehetıséggel. Ezt mutatja, hogy az EIB4 több százmillió eurós kölcsönöket ad az EU tagországainak az oktatási intézmények, oktatási rendszer fejlesztésére5. Új befektetési megközelítésre van szükség a tudásalapú társadalom kialakulásához szükséges újfajta tudáshoz és jártasságokhoz mind a potenciális tanulók, mind a tanulás elısegítıi szempontjából. A tanulás pénzügyi és egyéb ösztönzıi olyan megközelítési módok, amelyeket - az EU elvei szerint - minden polgár számára ki kell alakítani, a munkaerıpiacon belül és kívül egyaránt.

Bizottság fogja kiértékelni az egyes finanszírozási rendszerek különbözı modelljeit (például az egyéni tanulási számlákat), hogy fel tudja mérni a befektetésre, a tanulásban való részvételre és a tanulás eredményeire gyakorolt hatásukat.

A felnıttek tanulását segítik a számla- és hitelkonstrukciók, illetve kedvezményezésük. Ismertetek három, már alkalmazott formát, amelyek ellátnak ilyen feladatokat. Ezeknek a rendszereknek az elveit fel lehetne használni a Diákhitel megreformálásában, ha hatékonyabb oktatást szeretnénk. Ezt külföldi példák bizonyítják. Azt, hogy a magyar oktatási rendszer nem megfelelı nem próbálom minden kétséget kizáróan bizonyítani, de a Diákhitelben rejlı lehetıségek felszínre hozása miatt a késıbbiekben is lesznek utalások erre a tényre. Hogy ezen utalásoknak legyen alapja, az oktatás eredményességérıl beillesztettem a következı oldalon látható 1. ábrát, amely az OECD6 2000-es PISA-felmérését7 mutatja. Ez alapján Magyarország a 22 OECD-ország között a 15. helyen állt. Tehát hazánk nemzetközi viszonylatban nincs túl elıkelı helyen.

4

European Investment Bank – Európai Fejlesztési Bank Az EIB-rıl azt kell tudni, hogy nincs támogatás a hiteleiben, hanem piaci alapon tud kedvezı feltételeket biztosítani. Különbözı projektek felkarolásával pedig nagyban ösztönzi a magántıke beáramlását. 6 Organisation for Economic Co-operation and Development 7 Programme for International Student Assessment: az OECD által kidolgozott nemzetközi standard vizsgálat, amiben 15 éves tanulók szövegértési teljesítményét mérik fel. 5

7

1. ábra: PISA-felmérés

Forrás: OEK, 2004.

A kedvezményes konstrukciók formái: 1. Egyéni tanulói számla: a leginkább elterjedıben lévı konstrukció, melyre az egyén a saját oktatására szánt pénzt befizeti, vállalva, hogy ezt a pénzt meghatározott célra (ez esetben képzésre) fordítja. Ez a számla lehetıséget nyújt arra, hogy más érdekeltek is átutalhassanak bizonyos összegeket az egyén számlájára, erre az adott célra. A más érdekelt más magánszemélyektıl a munkaadón keresztül az államig bárki lehet. Egy ilyen, az élethosszig tartó képzésbe bevonni kívánt emberek széles körét érintı számlarendszer létrehozása valamely állami vagy munkáltatói (vagy ezek közös) oktatáspolitikai policy-jéhez vagy projektjéhez kapcsolódik, amelynek keretében az egyéni befizetéseket az állam és/vagy a munkaadó egészíti ki.

2. Elıtakarékossági betét: az egyik legkönnyebben megvalósítható, s a bankok hazai gyakorlatában leginkább ismert technika. Lehetıvé teszi, hogy az egyén pénzt takarítson meg a késıbb tervezett tanulmányokkal kapcsolatos költségek fedezésére. Az elıtakarékosság kapcsolódhat hitelrendszerhez is, ami hosszabb távú hitelek felvételét teszi lehetıvé tanulással vagy jól kö-

8

rülhatárolt karrierépítéssel összefüggı kiadások finanszírozására. Az elıtakarékossághoz kapcsolódó hitelek is kedvezményezhetık.

3. Tanulási hitelrendszer: egy másik lehetséges megoldást jelent a felnıttképzés elımozdítására, a képzésben való részvétel forrásainak elıteremetéséhez. Ez elıtakarékosság nélkül ad fedezetet a tanulással kapcsolatos kiadásokra vagy azok egy jól körülhatárolt részére. Az ilyen hitelek esetében a meghatározó kérdések a következık: a hitel forrásának biztosítása, a hitelgarancia s a visszafizetés idıtávja. A hitel kibocsátója bárki lehet: az állam, a munkaadó, valamely alapítvány, egyesület vagy akár magánszemély is. A hitel feltételei és a kedvezmények a kibocsátótól függenek, s így az esetleges kedvezmények is.

Látható, hogy a Diákhitel a harmadik konstrukció alapján létrehozott tanulási hitelrendszer, ennek összes elınyével és hátrányával együtt. A fenti rendszereknek viszonylag jelentıs nemzetközi gyakorlata van. Az egyéni tanulási számlának egyre jelentısebb szerepe van az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Svédországban és Kanadában.

2.3. Fenntartható-e a közoktatás? A fenntarthatóság definíciója a Brundtland Bizottság 1987-es megfogalmazásában Havas Péter fordításában: „olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen igényeket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı generációk lehetıségét saját igényeik kielégítésére” Az ENSZ Fenntartható Fejlıdés Bizottsága 1994-ben kidolgozta a fenntartható fejlıdés mutatóit, amelyek közül az alábbi vonatkozik az oktatásra: „Mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket, információkat, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékő tagjává válhat.” A hatékonyság önmagában nem elég, hiszen a kihívásokra csak a hosszú távon mőködıképes megoldások jelenthetik a megfelelı választ. Az oktatás fenntarthatóságának megvalósítása csak a hatékony mőködéssel és minıségi szolgáltatásokkal biztosítható. Arra van szükség, hogy a közoktatás hatékonysága az

9

eredményesség javításával növekedjen. Tehát szorosan összefonódik ez a két elem. A bolognai rendszer bevezetésével, a tandíj megszavazásával elkezdıdött egy folyamat, de lehet-e ez hosszú távon megoldás? Több szerepet is szántak a tandíjnak, de ha nem változik az elképzelt egységes 105 000 Ft-os éves díj alapképzésen és 150 000 Ft-os díj mesterképzésen, akkor az egyik alapvetı funkciónak, a versenyfeltételek kialakításának már nem felel meg. Mint említettem, kulcsfontosságú az eredményesség javítása. Ennek azonban sok feltétele van. Véleményem szerint legfontosabb a tanulók motiválása lenne, olyan szemlélet kialakítása, hogy azt tanulják, amire szükség van, aminek hasznát veszik. A felsıoktatást lehetıleg ne munkavállalás elıtti 3-5 éves kibúvónak tekintsék, és lehetıleg ne csupán azért szerezzenek diplomát, mert ez az álmuk. Illetve ha igen, akkor fizessenek érte. A magyar kulturális örökség ilyen szempontból hátrányos, még nem látják az emberek, hogy ez tarthatatlan. Több éve foglalkoztat a kérdés, hogy miért választják a diákok azt az intézményt, ahol tanulni fognak. Ezzel kapcsolatban hobbiból végeztem egy felmérést egyetemi éveim alatt. A kiindulás általában az, hogy diplomát szeretne szerezni az illetı. Hogy érzékeltessem, mennyire fontos ez a motivációjukban: a külföldre elköltözı 23 megkérdezett ember közül 18-an úgy végezték el a fıiskolát, egyetemet, illetve középvagy felsıfokú OKJ-s képzésüket, hogy tudták, semmilyen téren nem tudják kamatoztatni megszerzett ismereteiket, és nem is próbálnak majd a szaktudás szerint elhelyezkedni. Sıt 4-en emiatt a „diplomaszerzési kényszer” miatt halasztották el a külföldi munkalehetıséget (amivel most 4-5-szörösét keresik a végzettségük szerint várható magyarországi fizetésüknek – jelzem nem közgazdaságtant tanultak). A felsıoktatásban tanuló közel 200 diák közül, akit kérdeztem, 90%-uk azért tanul tovább, mert diplomát akar.8 Azzal kapcsolatban, hogy milyet, döntésü-

8

Ez a 200 diák 18-25 éves nı volt, akikkel randevúztam. Egy randi tökéletesen alkalmas kutatás végzésére, mert az ismerkedés közben rendszerint felmerülnek oktatással kapcsolatos kérdések

10

ket az befolyásolta, hogy milyenek voltak a felvételi követelmények. Mindenki olyan irányban tanult tovább, amiben jobb volt és így könnyebbnek érezte. Rengetegen álszakokon vannak. Az általam kérdezett tanár szakos hallgatók közel fele kizártnak tartja, hogy tanítson. Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar hallgatói közül a 2005-ös év elsı évfolyamának több mint fele nyilatkozott úgy, hogy azért jár oda gazdálkodási szakra, mert a KTK közgazdaságira nem vették fel. Nem érzik olyan jónak, és azt sem várják, hogy el tudnak majd helyezkedni végzettségükkel, mégis ott vannak. Ezekbıl az információkból én arra a következtetésre jutottam, hogy ez a nagy arányú felesleges felsıoktatási képzés jelentıs hatékonyságveszteséget okoz. Fokozza a problémát az önkényesség9, mely általános jellemzıje az állami szerepvállalásnak. Hiszen nem a piac határozza meg, hogy milyen szakemberekbıl mennyit képzünk, hanem az Oktatási Minisztérium. Belátható, hogy egy piaci rendszer folyamatosan ellehetetlenítené a „papírgyár” oktatási intézményeket, és jelentıs terhektıl kímélné meg az államot, azaz minket. Amire ezzel a felméréssel szerettem volna rávilágítani az az, hogy szükséges lenne a hallgatók számára is éreztetni a „tudásuk súlyát”. Ez legkönnyebben anyagi terheléssel érhetı el. Hiszen ha racionális viselkedést feltételezünk, akkor elvárhatjuk, hogy saját jövedelmük rovására sokkal körültekintıbben és piaci viszonyoknak megfelelıbben fognak dönteni arról, hogy tovább tanuljanak-e, illetve ha igen milyen területen, milyen intézményben.

2.4. A Diákhitel szerepe Véleményem szerint a Diákhitel jelentıségének alakulásában fontos szerepe lesz a tandíjnak. Már a plusz költség megjelenése is növeli a hitel felvételét. Hiszen akiknek eddig éppen nem volt szüksége hitelre, azoknak ez fogja átbillenteni a mérleget. De fordítva ennél sokkal mélyebb, és érdekesebb a kérdés: szánnak-e valamilyen, a reformokat támogató szerepet a Diákhitelnek? Hiszen ez leheis. Mivel szóbeli megkérdezés, ezért van lehetıség visszacsatolásra, és a jellegébıl adódóan mindent nyugodt körülmények között meg lehet tárgyalni. Nyíltabb, ıszintébb válaszok születnek. 9 Bıvebben errıl olvashatunk: Friedman, M. [1955]: The Role of Government in Education. vagy Hayek, F. [1995]: Piac és szabadság. A kollektivizmus kritikája címő mővében, hogy csak két klasszikust említsek.

11

tıséget jelent – akár nyugati példák mintájára – bevezetni egy olyan rendszert, amelyben a tanulók komolyabb hitelekhez is juthatnának teljesítményük és szociális hátterük alapján. Ma ennek a két tényezınek a figyelembevétele hiányzik a hitelbıl. Tehát a válasz egyértelmően nem. Azt is említettem már, hogy szinte bármely felsıoktatásban tanuló fel tudja venni a Diákhitelt. A konkrét kritériumok, a Diákhitel Központ Zrt. (DK) adatai szerint, az alábbiak: Diákhitel felvételére jogosult mindenki, aki:10 -

40. életévét még nem töltötte be,

-

magyar állampolgár

-

menekültként elismert,

-

letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik,

-

EGT tagállam állampolgára, aki Magyarországon meghatározott jogcímen11 EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A hallgatói hitelt felveheti, ha: - felsıoktatási intézményben érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal rendelkezik, - lakóhelyét a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette, - az adott képzési idıszakra bejelentkezett és - nem rendelkezik érvényes Diákhitel szerzıdéssel. Nem jogosult Diákhitel felvételére, akinek korábban kötött Kölcsönszerzıdése megszőnt és tartozását nem fizette meg. Két Diákhitel-szerzıdése senkinek sem lehet, mindenki kizárólag egy Kölcsönszerzıdéssel rendelkezhet. Ezek voltak tehát a feltételek, amelyeket az „esélyegyenlıség” megteremtéséhez alkottak. Viszont felmerülhet bennünk a kérdés, hogy optimális-e mind gazdasági, mind szociológiai szemszögbıl nézve a jelenlegi gyakorlat. Milyen elı10

A Változások címő fejezetben megtalálhatóak a 2007 január 1. elıtti jogosultsági feltételek. EGT tagállam állampolgára, ha a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottaknak megfelelıen, Magyarországon munkavállaló / egyéni vállalkozó / önfoglalkoztató / egyéni vagy társas vállalkozás tagja, tulajdonosa, vezetı tisztségviselıje. 11

12

nyökkel járna, ha – a fejezet elsı bekezdésében említett támogató szerep eléréséhez – átalakítanák a Diákhitel rendszerét: Jobban el tudná érni célját, az esélykiegyenlítést. Nem vennék fel olyanok, akiknek nincs szüksége hitelre a tanulmányaik folytatásához. Mivel szinte bárki megkaphatja, aki felsıoktatásban tanul, sokan „elcsábulnak”.12 Az ügyfelek meg tudnának fizetni olyan képzéseket is, amelyek a jelenlegi rendszerben sok hallgató számára elérhetetlenek. Lehetıséget adna arra, hogy a motiváció eszközévé váljon a hitel, hiszen államilag finanszírozott képzésben, ha valaki részt vesz – még ha van is tandíj –, nem érzékeli a nem megfelelı teljesítés összes terhét13, míg ha csak hitel felvétele, ösztöndíj mellett (vagy akár 100%-ban saját erıbıl) tudná magát tovább képezni, akkor ez megjelenne a döntésében. Nyilván nem tanulnának olyan szakmát, amelyben – a rendelkezésünkre álló információk szerint – nem tudják megkeresni a hitel törlesztéséhez szükséges, és a szellemi beruházást is megtérítı jövedelmet; illetve nem választatának olyan felsıoktatási intézményt, amely nem segíti ıket abban, hogy ilyen munkát találjanak. Tehát megjelenhetne a verseny. Ez mind hatékonyság, mind minıség szempontjából fontos lehetıség.

Milyen hátrányokkal járna egy ilyen szerep kialakítása: Veszélyt jelenthetne az elbürokratizálódás. A jelenlegi rendszer nagyon egyszerő, ha bonyolítanák, szigorítanák a feltételeket – figyelembe véve a szervezet méretét –, az mindenképpen többletköltséggel járna. Akárcsak az ellenırzés. Kockázatosabb lenne az ügyfelek részére a hitel felvétele, és így a tanulás is. A nagy számok Bernoulli-féle törvénye alapján biztosan lenne olyan hallgató, aki nem merné felvállalni a hitelt, pedig „kamatoztathatná” szellemi tıkéjében, és saját illetve a társadalom jólétét is növelné. Biztosan lenne olyan hallgató is, aki 12

Az Interneten elküldtem egy körkérdést a Diákhitellel kapcsolatban ismerıseimnek, és azok ismerıseinek. Igyekeztem normál eloszlást követni (különbözı nemő, 18-25 éves, különbözı szakokon tanuló diákokat kérdeztem meg) és emellett 200 fıs mintát tudtam elérni. A kérdıívem statisztikája szerint 200 hitelfelvevıbıl 152-nek (76%) nem lett volna szüksége a tanulmányok folytatásához Diákhitelre. A Diákhitel Központ korábbi felmérése szerint ez 74% Bár ık a kérdést (természetesen) fordítva tették fel, azaz arra voltak kíváncsiak, hányan nem tudnák folytatni tanulmányaikat a hitel nélkül, és az eredmény melyet így kaptak 26% volt (2006-os adat). 13 Egyrészt a tervezett tandíjak nem fedezik a felsıoktatást, csak plusz bevételt jelentenek az intézményeknek. Másrészt, ha egy diák nem teljesít megfelelıen tanulmányai során, akkor „legroszszabb esetben” elbocsátják, de neki ez az adott idıszakra csak alternatív költségeket (kiesett munkabér, szabadidı) jelentett.

13

felvállalná, de késıbb – akár önhibáján kívül – nem tudna az elvárásoknak megfelelni, és komoly adósságot halmozna fel. Ez pedig, ha nem tudja törleszteni, a társadalomnak is veszteség.

2.5. „Mindent” a Diákhitelrıl 2.5.1. Változások

2006 augusztus 15-tıl hatályos változásokat vezetett be a 86/2006. (IV. 12.) Kormányrendelet. A Diákhitel szerepénél már tagadtam, hogy ezen változások alapján, szánnának különbözı motiváló, versenyt lehetıvé tevı, oktatási reformot támogató vagy akár egyéb tanulmányokat támogató konstrukciókkal kapcsolatot teremtı feladatokat a hitelnek. A következıkben pedig, a konkrét változásokról lesz szó, amelyekben véleményem szerint nem fedezhetı fel ilyen mögöttes tartalom. A különbözı területek a Diákhitel Központ Zrt. adatai alapján az alábbiak: •

Kibıvült a jogosultak köre: Eredetileg 35 év volt a felsı jogosultsági korhatár, ezt 40 évre emelték. A többi bıvítés inkább hiányosságok pótlásának tekinthetı, hiszen az Uniós elvek miatt elvárható, hogy EGT tagállam állampolgára is jogosult legyen. Illetve miért érné hátrányos megkülönböztetés azokat a magyar diákokat, akik külföldön tanulnak? Róluk 2001-ben megfeledkeztek. Tehát ık is jogosultak lettek.14

•

Változik a jogosultsági idı: a Diákhitelt az eddigi gyakorlat szerint 10 tanulmányi félévre lehetett felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Továbbra is ebbıl indulnak ki, de ha az ügyfél egységes osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési idı meghaladja a 10 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idı megegyezik a képzési idıvel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet. Illetve a jogosultság ideje annyi hónappal csökken, ahány hónapra már megkapta a Diákhitelt.

14

Az általam megkérdezettekbıl álló 200 fıs mintában, mindösszesen 1 hallgató volt, aki a korábbi feltételek miatt nem jogosult diákhitelre. Ennek oka pedig éppen az volt, hogy külföldön tanult.

14

•

Nem kell törlesztenie, amíg tanul: Ez egy újabb olyan terület, amely a korábbi szabályzat kiforratlanságát korrigálja. Nem gondoltak ugyanis arra, hogy sok hallgató jogviszonya tovább áll fenn, mint az az idıszak, amelyben hitelt vesz fel.15 Ekkor a hitel, amely eddig segítette a tanulmányait, ezt nem támogatni, hanem nehezíteni fogja. 40 éves felsı korhatár kikötése a törlesztés kezdeteként – illetve a jogosultság felsı korhatáraként – azért szükséges feltétlenül, mert a Diákhitelt nyugdíj alatt nem kell fizetni és nem öröklıdı. Tehát ennél magasabb életkor engedélyezése már jelentıs megtérülési kockázatot jelentene, hiszen a hitel törlesztése akár több, mint 20 év is lehet.

•

A törlesztés megkezdésére türelmi idıszakot vezettek be: Ezentúl nem közvetlenül a hallgatói jogviszony megszőnését követıen kell megkezdeni a törlesztést, hanem a megszőnést követı negyedik hónap elsı napjától, de legkésıbb az adós negyvenedik életévének betöltését követı negyedik hónap elsı napjától.

•

A költségtérítéses képzésben részt vevı hallgatók havi 40 ezer forintot is igényelhetnek.

•

Rugalmasabb lett a diákhitel-folyósítás szüneteltetésének és folytatásának rendje: ezentúl a folyósítás a nyomtatványban megjelölt idıpontig szünetel, vagy mindaddig, amíg nem érkezik be a folyósítás folytatására vonatkozó kérelem. Korábban nem volt lehetıség elıre megadni a szüneteltetés végsı idıpontját.

•

Egyszerősödik a törlesztési kötelezettség szüneteltetése és a célzott kamattámogatás igénylése: célzott kamattámogatásra jogosult TGYÁS-ban, GYED-ben és GYES-ben részesülı ügyfeleket automatikusan megilleti a törlesztési kötelezettség szüneteltetése. Tehát nem kell két külön kérelmet beadniuk. A célzott kamattámogatás (CKT) azt jelenti, hogy ekkor az állam fizeti meg az adott idıszakra esedékes kamatot az ügyfél helyett.

15

Nem rendkívüli esemény az, ha egy hallgató tovább képzi magát, szakot vált, esetleg nem tud 5 év alatt elvégezni egy egyetemet.

15

2.5.2. A Diákhitel céljai A Diákhitel Központ Zrt. honlapján található információk, az általuk készített promóciós anyagok valamint Fábián Tamás, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese, által tartott elıadás vázlatának alapján veszem sorba a hitel céljait, specifikumait és a cég tulajdonosi szerkezetének alakulását. 1. Minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsıoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselı-képességétıl. Szó szerint megvalósul, amivel kapcsolatosan a kételyeimet már több fejezetben kifejtettem. 2. Hosszú távon biztosítva legyenek az általánosan hozzáférhetı, tömeges és minıségi felsıoktatás fenntarthatóságának feltételei. A fenntarthatóság kritériumainál láthattuk, hogy a Diákhitel nem elég ennek biztosításához. Hiszen a ráfordítás csak egy tényezı, amely önmagában nem vezet sem sikerhez, sem fenntarthatósághoz. Sıt több kutatásból is kiderül, hogy nem az oktatásra szánt összegekkel van gond. Ennek belátásában az Oktatáspolitikai Elemzések Központja nyilvános közpolitikai elemzése segített. Többféle tényezı alakítja a költségeket. Elsıdleges a demográfiai változások miatt bekövetkezı tanulólétszám-csökkenés és ennek településhálózati megjelenése. A decentralizált helyi önkormányzati rendszerben az elaprózódott iskolahálózat finanszírozási szabályai alapvetıen meghatározzák az oktatás ráfordításainak alakulását. Az oktatásra fordított költségvetési kiadások GDP-hez viszonyított aránya (5,9%) a 2003. évi becsült adatok alapján már meghaladja az európai uniós országok átlagát (2000-ben 5,1%). Az összes oktatási közkiadás növekedése csak a közoktatás részesedésének jelentıs változása miatt következett be, a felsıfokú és egyéb oktatási kiadások GDP-hez viszonyított részaránya nem változott. Magyarországon a közoktatási kiadások nemzeti össztermékhez mért aránya 2000 után fokozatosan növekedett. A három évvel korábbi, 3,42%-os GDP-hez viszonyított részarányról mára közel egy százalékkal 4,2%-ra nıtt. Ezzel a magyar közoktatás várhatóan el is érte azt a kiadási maximumot, amely az ország fejlettségébıl következıen még egyáltalán elképzelhetı.

16

Összegezve: ennek a célnak az elérése érdekében a Diákhitel Központ nem tett, és a jelenlegi rendszerben nem is tehet lépéseket. Az itt felmerülı problémák nem ilyen jellegőek, és magasan túlmutatnak egy tanulmányi hitelrendszeren. 3. Mindezek a célok úgy valósulhassanak meg, hogy az ezzel járó terhek öszszességében ne a teljes adófizetı közösséget (költségvetést) terheljék.

2.5.3. Finanszírozás és tulajdonosi szerkezet A harmadik cél már látszólag teljesül. Közvetlenül a hitelrendszer finanszírozása nem terheli a költségvetést. Ennek változásait az évek folyamán a 2. ábra szemlélteti:

2. ábra: A finanszírozás forrásai 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001/2002

2002/2003

2003/2004

MFB

Egyéb banki hitel

Kötvény

Forrás: Fábián Tamás elıadása

Az alapító okiratból kiderül, hogy maga a Diákhitel Központ Zrt. 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában van. És, hogy a „Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelıi szerzıdés alapján a részvények feletti tulajdonosi jogokat a

17

Pénzügyminisztérium gyakorolja”. Korábban a tulajdonos többször is változott az alábbiak szerint:

2001. ápr. 27. – 2001. szept. 4: Magyar Állam nevében az Oktatási Minisztérium. 2001. szept. 4. – 2001. dec. 5:

Postabank és Takarékpénztár Rt.

2001. dec. 5. – 2002. dec. 31:

Postabank Rt. (33,33%), MFB Rt. (66,67%)

2002. dec. 31. –

Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium.

Látható, hogy nem volt egyértelmő a tulajdonosi szerkezet kialakítása. Ennek mind gazdasági, mind politikai okai voltak. Elsı tulajdonos az OM volt, amelynek inkább az elvek kialakításában, mint a pénzügyi döntésekben van nagyobb rálátása. Késıbb, hogy a megfelelı pénzügyi háttér meglegyen, egy kereskedelmi bank tulajdonába került a Zrt. A választás a Postabankra esett, ez annak is köszönhetı, hogy komoly válságok sújtották a bankot, amelyet így próbált az Állam „támogatni”. Viszont az, hogy egy konkrét kereskedelmi bankot részesítettek elınyben, a hallgatók számára több szempontból is hátrányos volt: Nem lehetett más banknál vezetett számlára kérni a hitelt, tehát minden igénylınek postabankos számlát kellett nyitnia (amennyiben még nem rendelkezett ilyennel). A Postabank nem volt semmilyen versenynek kitéve, így az általa kínált feltételek, kamatok – figyelembe véve akkori helyzetét – valószínőleg nem voltak olyan kedvezıek, mint amilyeneket egy vagy több stabilabb bank tudott volna nyújtani. Ezek után tıkeemelés miatt a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került a társaság kétharmada, amely ekkor a finanszírozási források 100%-áért, majd 60%-áért volt felelıs. Végül 2002. december 31-én alakult ki a jelenlegi tulajdonosi szerkezet. Ezzel együtt az MFB finanszírozási jelentısége csökkent, és eljutottak a máig fennálló, túlnyomóan kötvény jellegő finanszírozási jelleghez. Változás sem a finanszírozások, sem a tulajdonos terén nem várható a közeljövıben. Tehát, bár állami tulajdonú, non-profit társaság a Diákhitel Központ Zrt., a Diákhitel piaci kamatozású. Hiszen a hitelrendszer finanszírozása (a hitelek folyósítása és a rendszer mőködtetésének költségei) magán forrásokból történik (kötvénykibocsátás, hitelfelvétel). A kamat változó, igazodik a forrásköltséghez. 18

Visszafizetése mögött állami garancia áll, ennek ellenére viszonylag magas. A 2007. január 1-tıl június 30-ig érvényes kamatláb 9,5%.

2.5.4. A kamatot növelı tényezık

- Tartalmazza az esetleges vissza nem fizetések fedezetéhez szükséges aktuális kockázati prémiumot. - Tartalmazza a rendszer mőködtetéséhez szükséges kiadások fedezetét. Ennek a két prémiumnak az összege a kamatértéken belül 4,5%-nál magasabbra nem nıhet.

Egy teljesen liberális rendszerben az ügyfelek választhatnak deviza alapú hiteleket is. Ekkor közvetlenül jelenik meg számukra az árfolyamkockázat, ami a kockázatosságát növeli, de a forint alapú hiteleknél például a svájci frank alapú hitel jelentısen olcsóbb. Megfigyelhetı, hogy a devizahitelek mind a lakáshitel, mind a személygépjármő-hitel piacokon dominálnak, így ezzel kapcsolatban elég egyértelmőek a fogyasztói preferenciák.16 Ezek Diákhitel esetén viszont nem tudnak megjelenni.

Vannak egyéb elıírások, amelyek drágítják a hitelt: Legjobb példa erre, hogy a bankok számára az elıtörlesztés ugyanúgy kockázatot jelent, mint a késedelmes- vagy nem teljesítés. Ezért ennek díja van. Diákhitel esetén azonban a kormányrendelet kimondja, hogy külön díj felszámolása nélkül bármikor, bármenynyit lehet elıtörleszteni. Mivel sok homogén ügyfél van, így az ebbıl eredı kockázatokat tudják csökkenteni a hitelintézetek, de maga az elv megkérdıjelezhetı. Ennek oka, hogy mivel ingyenes, és teljesen rugalmas, a "bank"17 a hitelkamat megszabásánál kalkulál vele, így az összes ügyfél fizet érte. Természetesen ez nem érinti ıket olyan nagymértékben, mint azt, aki a kedvezményt kapja. Érthetı, hogy meg akarják könnyíteni az ügyfelek számára az adósság mielıbbi megszüntetését. De ezek nem változtatják meg a tényt, hogy az elıtörlesztésnek költségei vannak, és ezek átterhelése jelen esetben a nagyobb jövedelmőeknek kedvez. 16 17

Errıl a lakáshiteleknél írok bıvebben. Nevezzük az egyszerőség kedvéért „bank”-nak a mindenkori befektetıi érdekeltségő csoportot.

19

Hiszen az tud elıtörleszteni, akinek magasabb a jövedelme, így többet tud megtakarítani. Úgy érzem, ez ütközésben áll a hitel elveivel.

Ugyanígy növeli a kamatot a felvett összeg módosításának, hitelfelvétel szüneteltetésének rugalmasságából adódó kockázat.

Kamatban megjelenı plusz kockázatot jelent még, hogy a törlesztés mértéke elıre nem ismert.

Késedelmi kamat

Az Üzletszabályzat szerint: a Hitelfelvevı késedelmes teljesítése vagy a teljesítés elmaradása esetén a Diákhitel Központ a Ptk. szerinti késedelmi kamatot számítja fel. Ennek mértéke: „a) a 2004. május 1-ét megelızıen kötött Kölcsönszerzıdések esetében az ügyleti kamat 4 százalékkal, b) a 2004. április 30-át követıen kötött Kölcsönszerzıdések esetében az ügyleti kamatnak a késedelemmel érintett naptári félévet megelızı utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával növelt összege.”

2.5.5. A szerzıdés felmondása, KHR

Az Üzletszabályzat értelmében a Diákhitel Központnak kötelessége azonnali hatállyal felmondani a kölcsönszerzıdést: •

a 2002. december 31. után kötött kölcsönszerzıdéseknél, ha a lejárt követelések összege eléri, vagy meghaladja a kötelezı törlesztı részlet hatszorosát (feltéve, hogy a tartozást az írásbeli felszólításban megjelölt határidıben nem teljesíti az ügyfél),

•

a 2003. január 1. elıtt kötött kölcsönszerzıdések esetében akkor, ha a hitelfelvevı több mint 12 hónapnyi részletfizetési törlesztéssel adós marad,

•

ha jogosulatlanul vette igénybe a Diákhitelt,

•

súlyos szerzıdésszegés esetén.

20

A felmondást követıen megszőnik a Kölcsönszerzıdés, és a teljes tartozást egy összegben – 8 napon belül – kell megfizetni. Ha a határidı lejár és nem rendezi az ügyfél a tartozását, akkor azt behajtásra átadják az állami adóhatóságnak.

Az Üzletszabályzat értelmében a DK a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KRH)18 adja azoknak az adatait: •

akiknek a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fennáll,

•

aki a hallgatói hitelszerzıdés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ (ha mindez okirattal bizonyítható),

•

akiknek a már átadott adataiban történt módosulásáról tudomást szerez.

Látható

tehát,

hogy

a

jogszabály

szigorodott

2003-ban.

Mivel

a

törlesztırészletek kötelezı minimuma nagyon alacsony összeg, és felhalmozódása esetén is nagyságrendekkel csekélyebb, mint a teljes tartozás összege (amelyet egyszerre követelnek nem teljesítés esetén), így azt feltételezhetnénk, elenyészı azok száma, akik nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Ez a szám azonban meglepıen, több ezer fı. A 2005. júliusa és 2006 júniusa közötti törlesztési fegyelem alakulását mutatja a 3. ábra, melyen szerepelnek a hátralékos és egyáltalán nem fizetı diákok is.

18

A KRH országos adatbázisában olyan ügyfelek adatait tartják nyilván, akik megszegték a kölcsön- vagy hitelszerzıdésüket, fizetési mulasztásaik, lejárt tartozásaik vannak, illetve voltak. Ezeket az adatokat minden pénzintézet figyelembe veszi a hitelnyújtás során. Korábbi neve BAR (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer).

21

3. ábra:

A törlesztési fegyelem alakulása

Forrás: Éves kiadvány – Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév, Országos statisztikai adatok a törlesztésre kötelezett ügyfelekrıl

2.5.6. Egyéb problémák

A Diákhitel hatása a diákok munkavállalására

A jelenlegi feltételek mellett tehát szinte bárki juthat Diákhitelhez. Ez természetesen hatással van a diákok munkavállalására is. A 152 hallgató közül, akik jelezték, hogy nem lett volna feltétlenül szükségük a hitelre, 58 állította (ami 38,16%-nak felel meg), hogy ha nincs a hitellehetıség, akkor diákmunkát, ideiglenes munkát vagy részmunkát tudott és hajlandó lett volna vállalni. Mindössze 11 diák jelezte azt, hogy dolgozik a hitelfelvétel mellett.

22

Számítások A Diákhitel honlapon található egy hitelkalkulátor, amely a Központ nyilvántartási rendszerének leegyszerősített modellje. Segít megbecsülni, hogy a hitelfolyósítási és hiteltörlesztési idıszak alatt hogyan fog változni a jövedelmünk, menynyi kamatot kell fizetnünk, és hány év alatt tudunk törleszteni várhatóan. Természetesen megadhatjuk a várható jövedelmünket, annak növekedését, és meglepı módon a gazdaság alakulását is. Itt „pesszimista”, „várható”, és „optimista” lehetıségek közül választhatunk a kamat alakulása, minimálbér, reálbér és infláció változása tekintetében. Ennek segítségével végeztem pár becslést. Az összehasonlíthatóság kedvéért mindenhol félévenkénti 150 000 Ft-os összeget és egy 2006 októberében kezdıdött 10 féléves folyósítást feltételeztem egy 19 éves ügyfél részére, kedvezmények nélkül, aki 2012 januárjában talál munkát.

Megnyugtató az a tudat, hogy Polónyi István, A diplomások foglalkoztatási jellemzıinek alakulása a tömegesedéssel címő kutatása szerint, a diplomások között a legkisebb arányú a munkanélküliség (1,8%). Viszont nem elhanyagolható a diplomás vállalkozók száma (mely folyamatosan növekszik) és a rokkant nyugdíjasok aránya.

Mivel a veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet, így a pesszimista számításokat végeztem el elıször, majd összehasonlításul a várhatót. Elsı lépésben azt vizsgáltam, hogy milyen hatása lesz a leendı vállalkozók által felvett hitelnek.19 Magyarországon nagyon népszerőek a vállalkozások, ezen belül is a „hobbivállalkozások”, melyek alatt azt értem, hogy jövedelmet (elvileg) nem, vagy minimálisan termelnek. A veszteséges vállalkozások száma évek óta 40% körüli, ami körülbelül 450000. Ezeknek 90%-a Kft., Bt., egyéni vállalkozás, ahol a tagok közel 70%-ának keresete (adóbevallásuk szerint) a nullához közelít. Ez legalább 400000 személyt takar, ami a foglalkoztatottak nagyjából 10%-a. Hazánkban a diplomások aránya 14%, de ezen a területen ez az arány magasabb. És a fent említett diplomások foglalkoztatási kutatása szerint ez az arány 2015-re eléri a 30%-ot is. Még 19

Az ezzel kapcsolatos adatok az APEH Tájékoztató az egyéni vállalkozók gazdasági teljesítményeinek alakulása 2004. évben (Az adóbevallások tapasztalatai) címő kiadványában és Fülöp Gyula, Kisvállalati Gazdálkodás címő tankönyvében találhatóak.

23

ha a becslésem az ilyen irányú statisztikák hiányában nem is teljesen megbízható, az nyilvánvalóan látszik, hogy nem 10-20 ezer fırıl van szó, hanem hosszú távon (márpedig ez diákhitel törlesztése esetén lényeges elem) akár 150-200 ezer fırıl. Esetükben a diplomás minimálbért közel sem éri el a jövedelmük, tehát a mindenkori minimálbér szerint kell törleszteniük. Ekkor tehát a kalkulátor szerint a visszafizetendı összeg kedvezıtlen gazdasági környezetet feltételezve 4 218 120 Ft, átlag 9190 Ft-os havi részletekben. Nyugdíj miatt elengedett hitele 6 314 358 Ft lesz. Ezt több tízezer fı esetén nem vállalhatná magára az állam. Várható gazdasági környezetben a minimálbérnél alacsonyabb jövedelmet bevallók visszafizetése – 3 940 796 Ft – nagyon közel esik az általam számított minimálbért bevallókéhoz, amely 3 927 761 Ft. Ez azt bizonyítja, hogy a „várható” opcióban az elemzık is olyan adatokat használtak, mint én a minimálbér és ajánlott diplomás minimálbérszámításaimnál.20 Ekkor az átlagtörlesztés 12 462 Ft / hó, amely az ügyfél 49 éves korára lesz kiegyenlítve. A 2005/2006-os tanévben a törlesztık 47%-a törlesztett minimálbér alapján. A minimálbér után törlesztık arányát és a hátralékos ügyfelek megoszlását tartalmazza az alábbi ábra:

4. ábra: A hátralékos és nem hátralékos ügyfelek megoszlása a minimálbér, illetve jövedelem alapján törlesztık között

Forrás: Éves kiadvány – Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév, Országos statisztikai adatok a törlesztésre kötelezett ügyfelekrıl

20

Az Országos Érdekegyeztetı Tanács megállapodása a minimálbér és a garantált bérminimumok 2006-2008. évi megállapításáról, a következı évek bérpolitikai törekvéseirıl, valamint a 2006. évi keresetnövelési ajánlásról szerint a minimálbér 2007-ben 65 500 Ft, 2008-ban 69 000 Ft lesz, növekedése cirka 1,05% évente. Számításaimnál ezeket az adatokat iktattam be a hitelkalkulátorba.

24

Másik terület, amely a késıbbiekben problémát okozhat az a kedvezmény, amely szerint a rokkantsági nyugdíjra, rokkantsági járadékra, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság alatt nem kell törleszteni. Itt megjelenik a szociális háttér, amelyet a jogosultak meghatározásánál hiányoltam. De nem vagyok biztos benne, hogy éppen ez az a terület, ahol erre szükség van, illetve megengedheti magának az állam. Egyrészt ezek a nyugdíjak általában elérik, vagy megközelítik a mindenkori nettó minimálbért, és minimálbér esetén, sıt munkanélküliség esetén is van törlesztési kötelezettség. Másrészt a rokkantnyugdíjasok száma 2005ben 424000 fı volt.21 Nincs statisztika arról, hogy hány százalékuk diplomás, de a jelenlegi országos 14%-ból és a várható folyamatos növekedésbıl kiindulva, ez a létszám is több százezer fı lehet az évtizedek folyamán. Ráadásul kiskaput jelent az, hogy ha valakit véglegesen leszázalékolnak annak érdemes beiratkoznia nappali képzésre vagy akár egy olcsóbb költségtérítéses képzésre, hiszen a rendelet nem tiltja, hogy kapjon Diákhitelt amennyiben 40 évnél fiatalabb. Visszafizetnie, pedig egy fillért sem kell, akár tanul, akár nem.22 Ebbıl is látható, hogy még mindig vannak hibák a rendszerben. Ezek után az ajánlott diplomás minimálbért23 keresık – amely általános iskolai, középiskolai tanároknál, közalkalmazottaknál fontos adat – közel 5 079 575 Ft-os visszafizetése, amelyet 49 éves korukra tudnak teljesíteni átlag havi 16 281 Ft-tal már nem is tőnik annyira pesszimistának. A várható 3 634 183 Ft, 45 éves korra, havi 13 611 Ft-tal, pedig már szinte bíztató.

21

Országos Nyugdíjfolyósítási Bizottság, A Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi kiadása alapján. Vannak szakok, ahol olyan alacsony a ponthatár, hogy gyakorlatilag bárkit felvesznek. Ha pedig valakit felvettek felsıfokú oktatási intézménybe, akkor a tanulmányi jogviszonyhoz nem kell bejárnia oktatásra, nem kell vizsgáznia 2 éven keresztül. Elég, ha minden félévben beiratkozik és felveszi a tárgyakat. Legtöbb intézményben ezt dékáni kérelemmel még 1 félévvel megtoldhatja. Késıbb átiratkozhat egy másik szakra, ahol ez szintén megvalósítható. A jelenlegi feltételek szerint csupán ennyire van szükség másfélmillió forint kereséséhez. 23 Az Országos Érdekegyeztetı Tanács megállapodása a minimálbér és a garantált bérminimumok 2006-2008. évi megállapításáról, a következı évek bérpolitikai törekvéseirıl, valamint a 2006. évi keresetnövelési ajánlásról szerint az ajánlott diplomás minimálbér a mindenkori minimálbér 1,6 szorosa. Ezek alapján ez 2007-ben 104800Ft és évi cirka 1,05%-kal nı. 22

25

Alternatívák Mivel Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya kiemelkedıen magas,24 így elméletben alternatívát jelenthet a diákhitellel szemben egy szabad felhasználású jelzáloghitel. Ha a hallgató saját nevére nem is, de szülıi segítséggel, közvetve juthat ilyen hitelhez. Nyilván a két hitel közötti dilemma nem jellemzı, de minden további nélkül vizsgálható, hogy miben jobb a jelzáloghitel vagy akár a személyi kölcsön a Diákhitelnél. Hiszen ezzel az összehasonlítással újabb nézıpontot nyerünk a hitel vizsgálatához. Elsı és talán legfontosabb tényezı, hogy a személyi kölcsön, jelzáloghitel egy összegben vehetı fel elıre. Ez szabad kezet ad a hitel felvevıjének. Nem kell hónapról-hónapra vagy félévrıl-félévre várnia a befolyó összegekre. Így saját céljainak jobban meg tudja feleltetni a felhasználását. Akár befektetéseket is véghez tud vinni. Személyi kölcsön felvétele esetén azonban a magas kamat25 miatt nagyon jó befektetınek kell lennie az ügyfélnek, hogy a fel nem élt összeget képes legyen úgy használni, hogy az fedezze a kamatokat. Viszont jelzáloghitelnél ez egyáltalán nem lehetetlen. Ekkor a 6-9%-os THM-el26 rendelkezı hitelnél magasabb hozamot tudhatnak realizálni az ügyfelek.27 Ehhez még az is hozzátevıdik, hogy könnyítésképpen több éves türelmi idı is kérhetı a tıketörlesztésre. Tehát a jelzáloghitel optimálisan nem feltétlenül teljes egészében fogyasztásra szánt hitel. A Diákhitelt viszont fel szokták élni az ügyfelek, nem nyújt jó befektetési lehetıséget. Saját magam is tapasztaltam, hogy milyen körülményes nemhogy a havonta, de még a félévente befolyó diákhitelt is befektetni, pedig én azon kevés kivételek közé tartozom, akik kizárólag ilyen célra vették fel. Tehát az egyedüli befektetés az magába a tanulásba történik. Ez is növeli a jelentıségét a rendszer versenyt segítı, oktatást ösztönzı átalakításának. Másik fontos tényezı, hogy akár egy személyi kölcsön, akár jelzálog felvételéhez jelentısen nagyobb motiváció szük-

24

90% körüli. Függelék: 5. ábra: A lakásállomány összetétele az EU országaiban. A CIB Bank, Citibank, MKB Bank, Cetelem személyi kölcsön alapján, a feltételek függvényében, a THM 22-40% között ingadozott 2007 február 2-án. 26 Budapest Bank, CIB Bank, Erste Bank, MKB Bank adatai alapján a CHF alapú jelzáloghitel mutatója a feltételek függvényében e két érték között ingadozott 2007 február 2-án. 27 A CIB Bank például kínált a 6,7%-os THM-el rendelkezı személyi kölcsönével egy idıben 10%os fix hozamú lekötött betétet. 25

26

séges. Nem vesznek / vetetnek fel a diákok jelzáloghitelt azért, mert megtehetik. Míg ez Diákhitelnél jellemzı.

2.6. Összegzés A Diákhitelben rejlı összes lehetıség még nincs kiaknázva. Nem érzem, hogy teljes potenciáljában támogatná az oktatást. De minden hiányossága, hibája, kritikája ellenére hiszem, hogy egy hasznos rendszer, amely sok diáknak könnyíti meg az életét. Teszi ezt – egyelıre – különösebb társadalmi jóléti veszteség okozása nélkül, amely megfelelı kontrollal hosszú távon is fenntartható. A Diákhitel könnyen felvehetı, rugalmas, "emberbarát", mindent összevetve az átlag diák számára legkedvezıbb feltételrendszerő személyi kölcsön. A felvételének töretlen népszerőségét mutatja a 6. ábra.

6. ábra:

A Diákhitel Központ által folyósított összegek az adott tanév végéig

Forrás: www.diakhitel.hu

27

3. Lakáshitelek Lakáshitel és –lízing esetén, ha sorbavesszük a támogatásokat kitőnik, hogy erıs a demográfiai28 alap. Annak megértésében, hogy miért van erre szükség, sokat segít Polónyi István – Tímár János Oktatáspolitika és demográfia címő mőve. Megtudhatjuk, hogy már Konfucius (Kr. e. 551-497), és Platón (Kr. E. 427343) is vizsgálta, mi az "ideális" arány a földterület és a népességszám között. Az is kiderül, hogy több demográfiai elmélet (újkorban a termékenység "hasznosságköltség" elmélete, a New Home Economics irányzat) szerint a népesség növelhetı, ha a gyermeknevelés költségeit csökkentjük. Ez azért fontos, mert hazánkban a népességszám folyamatosan csökkent ez elmúlt években.29 Ennek megfékezésére számos kedvezményt kaptak a 2 vagy több gyermeket vállalók. Így nem meglepı, ha lakhatási, így lakáshitelezési területen is kedvezményekben részesültek. A demográfiai szempontok mellett a lakhatás megfelelı biztosítását is feladatának tartja az Állam. Viszont ha a lakhatást szándékoznak támogatni, akkor már ott kérdések merülnek fel, hogy ez kedvezményes hitelekkel elérhetı-e. Hiszen ez a másik lényeges elem a támogatások kialakításánál. Ezekre a kérdésekre is keresem a választ az államilag támogatott lakáshitelek ismertetése során. Szeretném még felhívni a figyelmet elınyeikre, hátrányaikra és próbálom összehasonlítani ezt a piaci, elsısorban deviza (svájci frank) alapú hitelekkel. Ha valaki lakáshitelt szeretne, választhat: -

piaci kamatozásút

-

és államilag támogatottat.

Ezen túl beszélhetünk még: -

forint

-

és deviza alapú hitelrıl.

28

A demográfia szó a görög "démosz" (nép, népesség) és a "grafeia" (leírás) szavak összetételébıl származik, tehát a népesség leírását jelenti. (Polónyi-Tímár [2006] 5.o.) 29 Az 1980-as maximum: 10 709 463 fı, folyamatosan csökkent, 2001-ben már 10 200 298 fı volt a népességszám, míg 2006-ban csak 10 076 581 fı a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

28

Lakásokkal kapcsolatban több cél megvalósítása is szükségessé teheti, hogy valakinek hitelhez kelljen folyamodnia. Lehet ez építés, új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása, bıvítése, korszerősítése, cseréje. Ezeken a célokon túl veszi figyelembe az állam az érintettek szociális helyzetét, és ennek megfelelıen alakították ki illetve változtatják a támogatások mértékét.

Választhatunk olyan speciális hiteleket, amelyeket kifejezetten a támogatáshoz hoztak létre. Ezekben állami kezességvállalás szerepel, így tudnak a bankok kedvezıbb feltételeket nyújtani. Ilyenek a: -

Fészekrakó hitel,

-

Közszolgálati / közalkalmazotti hitel.

3.1. Fészekrakó program A programokkal kapcsolatos általános információk, számadatok a 4/2005. (I. 12.) Kormányrendeletbıl és az ehhez kapcsolódó jogszabályból származnak. Amint az elıbbi bekezdésbıl is látni lehet, a programot 2005 január 12-én fogadták el. Keretében új lakásra 15 millió Ft, használtra 5 millió Ft államilag támogatott hitel vehetı fel. Célja a 35 év alatti30 párok lakáshoz jutásának elısegítése. Korábban a támogatások hiányossága volt, hogy nehezen teljesíthetı feltételek voltak az önrésszel kapcsolatban. Így a leginkább rászorulók nagyon nehezen vagy egyáltalán nem jutottak hitelhez. Viszont a fészekrakó programban próbálták az önrészt minimalizálni állami kezesség vállalásával, illetve a szocpolt is elfogadják önrésznek. Így már akár önrész nélkül is vásárolhatnak lakást a párok. Bár a sajtóban gyakran a 10%-os önerı szerepel a program nagy elınyeként, a bankok gyakorlatában ez ennél összetettebben valósul meg. A minimális önerıt támogató programok elıtt a bankok hitelezése a következık szerint tör-

30

Eredetileg 30 év alatti fiatalok vehették igénybe, de 2005 november 21-én a korhatárt felemelték. Ennek révén a jogosultak köre megduplázódott. Rögtön érzıdött a hatása, mivel novemberben és december hónapokban 5150 ügyféllel került sor szerzıdéskötésre 13,7 milliárd forint értékben, amely az egész évi összeg negyede. (Fészekrakó [2007])

29

tént. Az ingatlan forgalmi értékébıl (továbbiakban FÉ) képeztek egy úgynevezett hitelbiztosítási értéket,31 amely a különbözı kockázatok figyelembevételével jellemzıen a FÉ 60-85%-a. Ennek az értéknek pedig a 60-80%-a vehetı fel lakásvásárlási kölcsönként. Tehát például egy átlagos ingatlanra a FÉ 75%-ának a 70%-a, azaz csupán 52,5% vehetı fel. A Fészekrakó programban, ezzel szemben, a HBÉ 100%-a hitelezhetı. Így az elıbbi példánál maradva, 47,5%-os önerı helyett, ekkor csupán 25%-os önerıre van szükség.

A kedvezménnyel a legfıbb gond az, hogy megkésett. Amire az állami támogatások eljutottak oda, hogy megadják az esélyt az önrész nélküli vásárlásra, addigra már piaci alapon is megvalósítható lett ez. Természetesen ehhez magas jövedelemre van szükség, de ugyanez igaz a Fészekrakó programra is. Ami egy újabb problémát vet fel. Hiszen például két (hivatalosan) minimálbért keresı fiatalnak, kevés esélye van rá, hogy átmenjen a kötelezı jövedelemvizsgálaton, és kedvezményes hitelhez jusson. Az állami kezességnek díja van, ez a garanciadíj, amely a garantált hitelösszeg 2%-ára vonatkozik. Megtérítése történhet egyösszegben, de kérelem esetén a hitel törlesztırészleteivel együttesen is. Ennél léteznek olcsóbb piaci megoldások, melyek ugyanezt nyújtani tudják. A támogatásoknak a felvevık szemszögébıl vannak még egyéb hátulütıi. Az, hogy meghatároztak az új és használt lakások esetén felsı korlátokat is lehet problémás. Ha valakinek nem megfelelı az, hogy Budapesten vagy megyei jogú városokban új lakás esetén 15 millió Ft, használt lakásnál 12 millió Ft a felsı határ, vidéken pedig 12 illetve 8 millió Ft, az kénytelen piaci hitelt választani. Ez önmagában még lehet, hogy nem tőnik túlságosan szigorúnak, de ha hozzávesszük, hogy azok tudják igénybe venni a hitelt, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, akkor ezek az összegek – fıleg budapesti ingatlan esetén –, könnyen kevésnek bizonyulhatnak. Ez többgyermekes családoknál lehet komoly akadály, mert nagyobb lakásokat részesítenek elınyben. Ezt azért emeltem ki, mert elsısorban ıket kívánják támogatni. A program hatása az elsı évben a késettsége ellenére is jelentıs volt. Állami kezességvállalással nyújtott kölcsönt közel 8 ezer fiatal vett igénybe 39,6 mil-

31

Továbbiakban HBÉ; más néven likviditási érték vagy menekülési érték.

30

liárd forint értékben. Így összességében a Fészekrakó keretében 2005. december végéig 21 198 ügyfélnek 55,6 milliárd forintot folyósítottak a pénzintézetek. (Fészekrakó [2007])

3.2. Köztisztviselıi / közalkalmazotti hitel A kedvezményezett cél, és az összegek a fészekrakó program szerintivel egyeznek meg. De annál több szempontból is kedvezıbbek a feltételei. Leglényegesebb, hogy köztisztviselık számára FÉ 100%-ig hitelezhetı a lakásvásárlás. Eltérés még, hogy kérhetı 3-5 éves türelmi idı, amely feltétele a minimum 20 éves futamidı. A kezességvállalási díj szintén 2%, de ezt az új rendelet óta csak abban az esetben kell megfizetniük, ha megszőnne a közalkalmazotti viszony. Amíg a viszony fennáll, addig magára vállalja az állam. Az egyezıségek ellenére a két hitelt nem lehet „egy kalap alá venni”. A köztisztviselık és közalkalmazottak támogatása sokkal inkább lehetıségnek tőnik, mint szükségnek. Ez alatt azt értem, hogy akik közszférában dolgoznak (és megfelelnek a kedvezményes hitellel szembeni összes elvárásnak) azok könnyebben vissza tudják fizetni a felvett hitelt. Statisztikailag egy alacsonyabb kockázatot jelentı csoportról van szó. Értük kezességet tud vállalni az állam. Tehát a lehetıség az adott. Ettıl viszont nem lesz feltétlenül szükség rá. Nem kétséges, hogy tudnak így könnyíteni a lakáshitelhez jutásban. De a közszolgálatban dolgozók, akiknek stabil munkahelyük, fizetésük van, nem feltétlenül az a társadalmi csoport, amely a leginkább rászoruló és a leginkább küzd lakhatási problémákkal. Ráadásul elıször csak a köztisztviselık számára adtak ilyen kedvezményeket, akikre még inkább igazak az elıbb felsoroltak. A közalkalmazottak szélesebb köre csak késıbb lett jogosult. Másrészt, ha alacsonyabb a kockázat azt a bankok állami garanciavállalás nélkül is értékelik, amely megjelenik a piaci hitelekben. Hiszen, ha végigvesszük kikrıl van szó (közalkalmazottak, ügyészek, bírák, igazságügyi alkalmazottak), akkor látható, hogy a legtöbb hitelintézetnél a legjobb minısítést kapják. Ennek oka, hogy a kikötések szigorúbbak, mint a piacon jellemzı jövedelem alapú lakáscélú hitelek esetén.

31

Az állami kezesség igénybevételének feltételeit a munkavállalók és a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet és módosításai szabályozzák. A jogosultság feltételei: ”a.) Határozatlan idıre létesített munkaügyi jogviszony b.) Legalább 3 éves közalkalmazotti jogviszony c.) Felmentési vagy lemondási idejét nem tölti d.) Nem folyik ellene fegyelmi eljárás vagy e.) Nem áll büntetıeljárás alatt f.) Korábban igényelt kezességvállalással biztosított hitelrészt a nyújtó hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve az igénylıvel közös háztartásban élı házas- vagy élettárs - az igénylés idıpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú kölcsön törlesztésére nem kötelezett.” A bankok, ha jövedelemigazolást kérnek, akkor nem feltétlenül várják el sem azt, hogy határozatlan idıre szóljon, sem több éves munkaviszonyt. Az igazolás mellé sokszor csupán 3-6 havi rendszeres munkabér jellegő jövedelemre van szükség. A jövedelemnek fontos szerepe van a felvehetı összeg nagyságában, mivel a jövedelem és törlesztırészlet aránya dönti el általában ennek felsı határát. Azonban állami kezességnél fedezet alapon tudnak nagyobb arányú hitelt felvenni, a jogosultak. Ezt a szigorú jövedelemvizsgálatok megnehezítik. Akik élni tudnak a magasabb fedezet kínálta lehetıséggel, azok piaci alapon is könnyebben juthatnának magasabb összegekhez, mivel a már megszokott 1/3-os törlesztırészletjövedelem arány egyre gyakrabban éri el az 50%-ot. Ezek a jegyek mind arra utalnak, hogy bár az Állam kezességet vállal, de kockázatot nem. Még annyira sem, mint a bankok. Ekkor viszont megkérdıjelezıdik, hogy érdemes-e ilyen garanciák kialakítására költeni az adófizetık pénzét. Véleményem szerint akkor lehetne elınyre szert tenni, ha az állam felvállalná a kockázatot, amelyet a támogatás jelent, és ehhez adódna a bank saját kockázatmegosztó tevékenysége. Ez alatt azt értem, hogy a bankok csak a saját ügyfeleiken belül tudnak kockázati csoportokat kialakítani, viszont az Állam számára ez a csoport sokkal nagyobb és homogénebb, hiszen az összes közszférában dolgozó érdekelt ide tartozik. Ha együttmőködnek a bankokkal, akkor így elvileg létre lehet

32

hozni egy a jelenleginél rugalmasabb rendszert, hiszen a bankok a nem támogatott hiteleknél már megteremtették ezt. Azt is tudjuk, hogy az állam vállalt már sokkal jelentısebb kockázatot, mint a fenti hitel esetén. Hiszen a Diákhitelnél olvasottakból kiderült, hogy gyakorlatilag minden hallgató jogosult a tanulmányi hitelre. Nem számít melyik felsıoktatási intézményben tanul, milyenek a kilátásai, milyenek a képességei. Az is kitőnt, hogy az állam ott is teljes körő garanciát biztosít. Viszont ha a diákok számára tud ilyen feltételeket biztosítani, akkor közalkalmazottak esetén miért nem? Ha pedig nem tud, akkor mit akar elérni? Tehát a lehetıség ennél kedvezıbb feltételek kialakítására valószínőleg él. De ez nem jelenti azt, hogy a megfelelıen felügyelt, de tisztán piaci viszonyok ne tudnának még ennél is kedvezıbb hiteleket teremteni. Hiszen – ahogy a fejezet elején már említettem –, a garanciavállalás ebben az esetben egy kínálkozó lehetıség. Gazdasági szempontok szerint lehet támogatni, kritizálni, de az hogy a társadalmi jólét, az országos lakhatási viszonyok megkívánják-e ezt, az várhatóan nem lesz tisztázott. Ez a kérdés ugyanis túlságosan komplex ahhoz, hogy egyértelmően megválaszolható legyen. A saját véleményem az, hogy valószínőleg kevés ember lenne hajlandó a köztisztviselık lakásvásárlási vagy építési támogatásáért adót fizetni. Természetesen a politikában a kérdés inkább az, hogy hány szavazatot lehet nyerni egy-egy támogatással vagy mekkora a lobbi ereje. Viszont éppen azért veszélyesek ezek a területek, mert a magyar lakosságra jellemzı az a mentalitás, hogy aki kap valamit, az természetesnek veszi, de aki nem lesz jogosult valamilyen támogatásra az sokkal inkább megjegyzi sérelmét. Az úgynevezett „szakértıi” kritikák is gyakran erre helyezik a hangsúlyt, fokozva ezt a hozzáállást.

A kezességvállalások gazdaságpolitikailag kedvezı helyzetben vannak, viszonylag könnyen megoldható a rendszerek fenntartása, mert költségeik a támogatások közül a legalacsonyabbak.32 De a költségek szinten tartása mellett elképzelhetı egy kedvezıbb, rugalmasabb feltételrendszer létrehozása is. Azonban ha eltekintünk a költségvetést érintı terhelésüktıl, az állami beavatkozás torzító hatása miatt kétséges, hogy a piac nem tudná-e hatékonyabban ellátni ezt a felada32

Bıvebben a 7. Költségvetés címő fejezetben.

33

tot. Azért ennél a hitelnél „szaladtam kicsit elıre”, és emeltem ki a fentieket, mert szociális hiányosságai és a demográfiai alap nélkülözése miatt ez a leginkább megkérdıjelezhetı.

3.3. Közvetlen támogatások A fejezetben szereplı adatok, jogosultsági feltételek forrásai a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról, és késıbbi módosításai.

3.3.1. Lakásépítési kedvezmény A lakástulajdonnal nem rendelkezı gyereket nevelı házaspárokat és egyedül nevelı szülıt illeti meg a legnagyobb kedvezmény.33 Ez elterjedt nevén a szocpol, illetve használt lakás vásárlása esetén a félszocpol. Mindkettı alanyi jogon jár. Sıt elızetesen is igénybe vehetı, ha gyermektelen házaspár két gyereket vállal, vagy egygyermekes házaspár még egy gyermeket. Míg az elızı programokban garanciák és kiegészítı kamattámogatások szerepeltek, a lakásépítési / vásárlási kedvezmények már vissza nem térítendı támogatások. Mindenképpen említést érdemelnek, hiszen a lakáshitelezéshez szorosan kapcsolódó terület. A kedvezményt kizárólag hitelintézeten keresztül lehet igényelni (a kérelem bármelyik bankmőveletekkel foglalkozó hitelintézetnél elıterjeszthetı). És ahogy a fészekrakó hiteleknél is említettem már, ez a támogatás önrészként elfogadtatható. A lakásépítési kedvezmény (ahogy neve is mutatja) elsıdlegesen új lakás építésének támogatására jött létre. De értékesítési célra épített új lakás vásárlásához is felvehetı, ha teljesülnek feltételei. Akárcsak a lakbérhez kapcsolódó támogatásoknál, itt is van méltányolható lakásigény, ami a feltétele a jogosultságnak. Ez a szobaszám és építési költségek 33

Fı szabály szerint az igénylı és együttköltözı családtagok nevén nem lehet lakóingatlan. Ha van 5 éven belül értékesített lakóingatlan az igénylı tulajdonában, akkor az eladási árából levont és visszafizetett lakáscélú hitelintézeti, önkormányzati és munkáltatói kölcsönökkel csökkentett összeget az igénylı rendelkezésére álló saját erınek tekintik, és fel kell használni az új ingatlan építéséhez / vételéhez. Kizáró ok a közeli hozzátartozóktól történı vásárlás is.

34

maximálását jelenti, amire azért van szükség, mert a luxus kategóriájú lakások építését, a nem rászorulókat nem kívánja támogatni az állam. Eszerint fél szobának 6-12 nm-es, lakószobának 12-30 nm-es helyiség minısül. 30 nm fölött 2 szobának kell számítani. A pénzügyminiszter évente határozza meg a telekárat nem tartalmazó építési költségeket. Ez a gyakorlatban 2001 óta változatlan, tehát nem követte az ingatlanpiacon azóta bekövetkezett jelentıs mértékő értékbeli növekedést. Egyre kevésbé tükrözi a valós árakat. Az összegeket az alábbi táblázat tartalmazza: 1. táblázat Együttköltözı családtagok száma (fı)

1-2

3

4

5

Méltányossági határok szobaszám (db)

Építési költség/ár Budapesten (Ft)

Építési költség/ár vidéken (Ft)

1

10.500.000

9.500.000

1,5

12.500.000

11.500.000

2

15.000.000

14.000.000

2,5

17.500.000

16.500.000

3

19.500.000

18.500.000

1,5

12.500.000

11.500.000

2

15.000.000

14.000.000

2,5

17.500.000

16.500.000

3

19.500.000

18.500.000

3,5

22.000.000

21.000.000

2

15.000.000

14.000.000

2,5

17.500.000

16.500.000

3

19.500.000

18.500.000

3,5

22.000.000

21.000.000

4

24.500.000

22.500.000

2

15.000.000

14.000.000

2,5

17.500.000

16.500.000

3

19.500.000

18.500.000

3,5

22.000.000

21.000.000

4

24.500.000

22.500.000

35

6

7

4,5

27.000.000

25.000.000

5*

29.000.000

27.000.000

2

15.000.000

14.000.000

2,5

17.500.000

16.500.000

3

19.500.000

18.500.000

3,5

22.000.000

21.000.000

4

24.500.000

22.500.000

4,5

27.000.000

25.000.000

5

29.000.000

27.000.000

5,5*

31.500.000

29.500.000

6*

33.500.000

31.500.000

2

15.000.000

14.000.000

2,5

17.500.000

16.500.000

3

19.500.000

18.500.000

3,5

22.000.000

21.000.000

4

24.500.000

22.500.000

4,5

27.000.000

25.000.000

5

29.000.000

27.000.000

5,5

31.500.000

29.500.000

6*

33.500.000

31.500.000

6,5*

36.000.000

33.500.000

7*

38.000.000

36.000.000

* 3 vagy több gyermeket nevelı család esetén Forrás: 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról

36

Az alábbiak szerint alakulnak a jelenleg igénybe vehetı lakásépítési kedvezmények: Elsı eltartott gyermek után:

900.000 Ft

Két eltartott gyermek:

2.400.000 Ft

Három eltartott gyermek után:

3.800.000 Ft

Négy eltartott gyermek után:

4.600.000 Ft

Minden további eltartott gyermek esetén:

+ 200.000 Ft

A legnagyobb lépcsıt a második eltartott gyermek jelenti, de a harmadik gyermek után is közel ugyanakkora a növekmény, majd közel felére esik. Ebbıl úgy tőnik, hogy a gyermekvállalást elsısorban 3-ig próbálják motiválni. A nagycsaládosoknak járó egyéb szociális kedvezmények is erre utalnak. Azonban a meglévı lakások bıvítéséhez igénybe vehetı félszocpol, ha a lakás legalább egy szobával és 12 nm-rel is bıvül. Összege – nem meglepıen – a mindenkori szocpol fele. Itt külön lehetıség van a három vagy többgyermekes családok számára, hogy a meglévınél nagyobb (és drágább) használt lakás vásárlásához is igénybe vegyék a félszocpolt, feltéve, ha a több, mint 2 éve meglévı lakásukat eladják. Így például egy 36 éves szülıkkel rendelkezı, albérletben élı, sokgyermekes család csak szocpolt kaphat, félszocpolt nem. A 3.3.3-as alfejezetbıl pedig kiderül, hogy FOT-ot sem. Ebbıl is látszik, hogy mennyire nehéz igazságos rendeleteket hozni, meghúzni azt a határt, ahonnan már egy adott támogatás nem igényelhetı.

3.3.2. Megelılegezı kölcsön Egy speciális kölcsönrıl van szó, amely azon túl, hogy vissza nem térítendı, még számos elınnyel rendelkezik. Az elsı, hogy lehetıség van házastársak számára elıre felvenni a kölcsönt, gyermek / gyermekek vállalásával. Amint megszületett a gyermek a kölcsön vissza nem térítendı állami támogatássá válik. Gyermektelen házaspár két gyermek vállalása után kérheti, míg egy gyermekes házaspár is kaphat a második gyermekük vállalásával. A kölcsön összege megegyezik a mindenkori szocpollal.

37

Egy gyermeknél a megelılegezés felsı határa 4 év, kettınél 8. A kedvezményt növeli, hogy ha megszületik a gyermek, akkor a megelılegezés idejére semmilyen kamatot nem kell fizetni. Az állam ilyenkor a kölcsönt közvetlenül a hitelintézetnek fizeti meg. Tehát összegével csökkentik a fennálló tartozást. Azonban ha a vállalt gyermek nem születne meg, akkor a tıkét a hitelintézetnek kell törleszteni a lakáshitellel párhuzamosan. Ebben az esetben azonban meg kell fizetni a kölcsön összegén felül a kamatát is.

3.3.3. FOT Ide tartozik még a Fiatalok Otthonteremtési Támogatása (FOT), amely kedvezmény használt lakásokra vehetı igénybe. Összege a mindenkori szocpol fele. Amiben eltér a félszocpoltól az az, hogy már 1 gyermekre is jár, illetve utólag születendı gyerekekre a hitelbıl is leírható a támogatás. Ilyen a félszocpolnál nincs. Viszont mivel a fiataloknak szól, így csak 35 év alatti házaspárok, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelık kaphatnak. A maximális vételár a „szokásos” 12 millió Ft Budapesten és megyei jogú városokban illetve 8 millió Ft más településeken. A Fészekrakó Programon belül a legsikeresebbnek a FOT bizonyult. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter, Dr. Kolber István tájékoztatása szerint már a program elsı évében 15 143 kérelmet fogadtak be a pénzintézetek 17,9 milliárd forint értékben, ebbıl 13 268 ügyféllel kötöttek szerzıdést 2005. december 31-ig, több mint 16 milliárd forint összegben. (Fészekrakó [2007]) 3.3.4. Gondolatok a vissza nem térítendı támogatásokról A szocpol és különbözı formái a legnagyobb támogatások, amelyek hitelek kapcsán felmerülnek. Jelentıségüket növeli, hogy több hiteltípus mellé is felvehetık, kombinálhatók az egyéb kedvezményekkel, kamattámogatásokkal, Fészekrakó programmal. Itt már megjelennek mind a demográfiai célok, mind a szociális elvek. Hiszen a gyermekek számának meghatározása mellett jelen vannak a felsı határok is, amelyek a magasabb jövedelmőeket ugyan nem zárják ki, de legalább kevésbé érdekeltté vagy érdektelenné teszik a kedvezményben.

38

Elınyös továbbá, hogy a szocpolhoz csatlakozó számlabemutatási kötelezettség fehéríti az építıipart.

A használt lakásokra vonatkozóan több engedményt is tettek, ami szükségszerő volt, hiszen ez a leggyakoribb hitelcél. A KSH éves jelentéseibıl kiderül, hogy ez a tendencia végig fokozódott. Míg 2004 elsı félévében a folyósított hitelösszeg 39 százalékát használt lakások vásárlására költötték az igénylık, egy évvel késıbb már 49 százalékát, majd 2005 második félévében 66%-át. A hitelcélok számában és összegében egyaránt meghaladja a használt lakás vásárlása az építést és az újlakás-vásárlásokat. Az építıipart pedig nem csupán az új lakások támogatásával lehet segíteni, hiszen ha használt lakásokra van fizetıképes kereslet, az megkönnyíti az új lakásra váltást.

3.4. Állami kamattámogatások A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatait használtam fel a kamattámogatásokat érintı számadatok, mértékek, feltételek ismertetésénél. Ide két támogatási típus tartozik, amely a hitel kamatát csökkenti különbözı feltételek teljesülése esetén. Egyik a kiegészítı, másik – a tágabb célú felhasználást engedı – a jelzáloglevél kamattámogatás. Ez a két lehetıség az, amelynek köszönhetıen a magasabb kamatú forint hitelek meg tudják ırizni versenyképességüket a támogatottak körében. 3.4.1. Kiegészítı Kamattámogatású Kölcsön (KKK) KKK vehetı igénybe új lakás építésére / vételére gyermeket nevelı házaspároknak, vagy a gyermeket egyedül nevelıknek, a közvetlen támogatások közös feltételei mellett. A támogatás belföldi hitelintézet vagy biztosítóintézet által nyújtott kölcsön esetén jár. Itt is van a hitelnek felsı határa, ez 15 millió forint, mely kamatainak megfizetéséhez az állam maximum 20 évig nyújt támogatást. Az építés vagy vásárlás felsı határa pedig (telekár nélkül) 30 millió Ft. Csak olyan kölcsönszerzıdéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelezı vállalja, hogy változó kamatozású kölcsön esetén, a támogatás idıtartama alatt, a

39

kamat és törlesztés folyamán felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg az ÁKK Zrt.34 által havi rendszerességgel közzétett, diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok 110 százaléka 4 százalékponttal növelt mértékét, illetve az egy évnél hosszabb idıszakra állandó kamatozású kölcsön esetén, az ötéves névleges futamidejő államkötvény átlaghozamainak 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét.35 Tehát kiegészítı kamattámogatásos hitelnél a bank a betétgyőjtéssel nem foglalkozik, kalkulál egy lakáshitel-kamatot (a rendeleti határon belül), ebbıl a rendeleti összeget az állam fizeti, a többit terheli az ügyfélre.

Mértéke pedig az említett állampapírhozam 60%-a. Így kamata a devizahitelek kamatát közelíti, árfolyamkockázat nélkül, akár 5 éves fix kamattal, mely révén kamatkockázata is alacsony. Akiknek lehetısége van ezt választani, azoknak mindenképpen ajánlott.

3.4.2. Jelzáloglevél Kamattámogatású Kölcsön (JKK) Legtöbb célra kapható támogatás. Nyújtható lakás vásárlásához, építéséhez, bıvítéséhez, korszerősítéséhez, valamint a lakásszövetkezeti, és a társasházi közös tulajdon korszerősítéséhez, felújításához. Ez a támogatás tehát használt lakások esetében is igénybe vehetı. A támogatás jelzáloglevél kibocsátásával győjtött forrásokból finanszírozott kölcsönök esetében jár az igénylıknek, a jelzáloglevelet kibocsátó hitelintézet útján. Maximális ideje szintén 20 év, hitelösszege 15 millió Ft új lakásnál, használt lakás vásárlásánál, lakásbıvítésnél és korszerősítésnél ez 5 millió forintot, de nem több, mint a fedezetül szolgáló ingatlan. A támogatás idıtartama alatt a hiteldíj, és a támogatás idıtartama alatt bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke legfeljebb a kormányrendelet által meghatározott módon számított állam34

Államadósság Kezelı Központ Zrt. Az átlaghozamok alatt a közzétételt megelızı három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejő diszkont kincstárjegy aukcióin illetve ötéves névleges futamidejő államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát kell érteni. 35

40

papír-referenciahozam 110 százaléka, plusz 4 százalékpont, mínusz az állami kamattámogatás lehet. Mértéke jogszabály szerint megegyezik új lakás építésénél, vásárlásánál az állampapírhozam 60%-ával, használt lakás vásárlásánál, bıvítésénél, korszerősítésénél 40%-ával.36 Tehát JKK esetén az eladott jelzáloglevél és a hitel közti kamatok, a bank mőködési költségébıl és nyereségébıl tevıdik össze a kedvezmény. Az állam a betétesek pénzét egészíti ki, így a banknak kevesebbe kerül a begyőjtése, és emiatt tudja olcsóbban adni (kötelezıen a rendeleti határ alatt) a hitelt.

A jelzáloglevél kibocsátásával kapcsolatban segít eligazodni Papp Mónika 2005-ös, A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból címő tanulmánya. Ebbıl megtudhatjuk, hogy „az újonnan EU-tagállammá vált országok közül hazánkban a legfejlettebb a jelzáloglevél alapú finanszírozás.” Kérdés, hogy a közel két éve meg lévı elıny még mindig nálunk van-e. Bár a támogatási rendelet ösztönzıleg hatott és tart a jelzálogbankok versenyelınye, de a külföldi intézményi befektetık – melyek egyre nagyobb szerephez jutnak –, hatalmas összegeket vonhatnak el, kedvezıtlen vagy annak vélt változások esetén. Bíztató, hogy nagyon alacsony kockázati minısítésőek a papírok, de mivel kis ország vagyunk, ezen a téren is ki vagyunk téve a nemzetközi megítélésnek, és az esetleges spekulációknak.37

A rendeletek szigorítása esetén tovább nıhet a devizahitelt felvevık száma. A devizahitelezés további elterjedése miatt, pedig csökkenne a refinanszírozott hitelállomány, korlátot szabva a JKK forrásának, így magának a támogatásnak is. „Szerencsére” a kormányi szigornak egy kiegyensúlyozó hatása is van, mégpedig az, hogy megszorításokat várva kevesebben mernek hitelt felvenni, különösen a kockázatosabb devizahitelt. Ez megfékezheti az esetleges további eltolódást. Másrészrıl viszont a stabilitás legbiztosabban akkor lenne elérhetı, ha az állami

36

Állampapírhozamként az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelızı három naptári hónapban tartott állampapír-aukciókon kialakult átlaghozamok az adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát kell figyelembe venni. 37 A külföldiek tulajdonában lévı hitelállomány és megoszlása a Függelékben, 7. ábrán látható.

41

támogatás hatása csökkenne, így csökkennének az ezzel kapcsolatos bizonytalanságok is és piaci alapokra helyezıdhetne a finanszírozás. A JKK jelentısége nagyon lecsökkent.38 Elsısorban a devizahiteleket keresik használt lakás vásárlására, mert a törlesztırészletek közötti eltérés azonos feltételek mellett nagyon jelentıs. Ezt egy példával érzékeltetem: ha egy 5 millió CHF / HUF alapú, 20 évre felvett hitelt tekintünk, akkor a havi törlesztırészletek a Privátbankár.hu 2007. február 10-i adatai alapján megközelítıleg 36 000 Ft / 44 000 Ft körüliek. Ahhoz, hogy a CHF alapú törlesztırészlet elérje a HUF alapút, 155 Ft-ról fel kellene emelkednie a svájci frank árfolyamának 200 Ft körüli értékre. Új lakás vásárlásakor pedig jellemzıen az elsı hitelrészletnél nincs még jelzálogozható különálló tulajdon, tehát akkor nincs kamattámogatás sem, és így piaci forintkamatokat kell megfizetni. Elsıször a hitelezı bank átadja a jelzálogbanknak, majd következik egy sorban állás, majd mikor sikerül értékesíteni a jelzáloglevelet, onnan kezdve lesz olcsóbb a hitel.

4. Lakbértámogatás Ugyan nem közvetlenül a hitelekhez kapcsolódó kedvezmény, de közvetve a hitelezést is érinti a lakbér támogatása. Hiszen azok számára, akik nem rendelkeznek saját lakással, a hitelen túl a másik alternatívát a bérlet képezi. Sokan vannak, akik az állami támogatások mellett sem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt. A nyugat-európai országokban a bérlet számukra nem lenne kedvezıbb, mivel havidíja az ingatlan értékének 1%-a körül mozog. Magyarországon viszont ennél jóval alacsonyabb: egy 10 millió Ft értékő ingatlant 35-45e Ft közötti havi áron szinte bármelyik megyeszékhelyen lehet bérelni. Önkormányzati bérlakások esetén pedig a bérleti díj a piacinál is lényegesen alacsonyabb. Ezzel szemben a legkedvezıbb hitelek törlesztırészletei is 75 000 Ft fölött39 kezdıdnek 10 millió Ft-os felvét esetén. Ehhez kapcsolódik még, hogy a kezdeti kiadások: folyósítási díj, értékbecslés, közjegyzıi díj is komoly nehézséget okozhatnak,

38

A Raiffeisen banknál például az ilyen jellegő érdeklıdés hiánya miatt, ügyintézıi tájékoztatás szerint, 2007. január 1-ével teljesen megszőnt a „normál” kamattámogatásos hitelek kihelyezése. 39 Privátbankár.hu 2007 február 10-i adatok alapján.

42

amelyet sokan csak egy másik kölcsönbıl tudnának fedezni, ami könnyen adósságcsapdához vezet. A törlesztırészlet pedig a bérletnek közel duplája akkor is, ha semmilyen lakbértámogatásra nem jogosult valaki. Viszont jogosultság esetén a különbség még jelentısebb. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és annak módosításai szerint a lakbértámogatásra jogosultság a lakásban élık számától, a lakás alapterületétıl és jövedelmüktıl függ40. A mértékét és feltételeit az önkormányzatnak rendeletbe kell foglalnia. A támogatás mértéke a lakbér 30%a, de maximum 7 000 Ft, feltéve, hogy az önkormányzat is legalább ugyanakkora összeget fizet. Tehát a lakbér 60%-át, akár 14 000 Ft-ot is elérhet a támogatás. A fentiek ismeretében nehéz kérdés, hogy megvalósítható lenne-e a lakbértámogatás átalakításával a saját lakáshoz jutás segítése. Elméletben elképzelhetı, hogy a támogatás folyamatos csökkentésével szimultán a jelenleg támogatott kör hasonló mértékő hitelkedvezményeket kapjon. Ez viszont nem biztos, hogy minden érintett számára elınyös lenne, hiszen ugyanolyan havi költségek mellett, a támogatás ellenére, értékesebb albérletet bérelhet. A tény, hogy 10-30 év alatt saját lakáshoz jut, és onnantól kezdve nem lesznek bérleti költségei, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki számára megéri a drágább hitel vállalását vagy az olcsóbb lakás keresését. Tehát a technikai és gazdasági lehetıség nem minden. Olyan rendszer kialakítása lenne a leghumánusabb, amely felkínálná a lehetıséget, hogy az eddigi támogatást a jogosultak lakáshitel felvétele esetén is megkapnák különbözı konstrukciókban.

40

2 személy esetén a maximális alapterület 45 nm, 3 személynél 55 nm, 4-nél 65 nm, minden továbbinál +5 nm. Az egy fıre jutó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának másfélszeresét. A család vagyona nem haladhatja meg a 612 500 Ft / fı-t.

43

5. A hitelintézetek lehetıségei, kilátásai Sok szó esett már arról, hogy a háztartások számára mi elınyös, mi hátrányos. A dolgozat Környezeti hatások címő fejezetében pedig említem, hogy egyre „divatosabb” a lakossági hitelezés. Ennek miértje azonban nem csak az intézményi lehetıségekben rejlik, hanem a bankszektor jövedelmezıségében is. A szakirodalomból kiderül (MNB Háttértanulmányok [2005]), hogy a háztartások számára nyújtott hitelek nagyon jövedelmezık. Ez nemzetközi viszonylatban is érezhetı. A következı ábrán látható több európai országban az átlagos banki jövedelmezıség ROE és ROA41 pénzügyi mutatók tükrében. Az adatokat a 2004-es konszolidált adózott eredménybıl számította az EKB.42

8. ábra: Bankok jövedelmezısége 2004-ben

Forrás: Privátbankár.hu Trendek, kockázatok és kilátások a hitelezési piacon 41

ROE: Return on Equity, azaz sajáttıke-arányos nyereség. ROA: Return on Assets, azaz eszközarányos nyereség. 42 Európai Központi Bank

44

Magyarország tehát ezen a területen a legjövedelmezıbb országok között van, 2004-ben pedig a leginkább jövedelmezı ország volt. A kormányrendeletek nem veszélyeztették ezt, sıt, magas nyereséget biztosító feltételeket kínáltak a bankok számára. Azonban kedvezményes hitelekkel nehezebb versenyelınyre szert tenni a szigorú, és szigorodó állami szabályozásuk miatt. A bankok a hitelezési volumen fenntartását az alábbi tényezıkkel próbálják elérni: - Egyszerőbb, gyorsabb ügyintézés.43 - Önerı csökkentésére, kiváltására különbözı alternatívák kínálása. - Növekvı LTV.44 - KHR listások hitelezése. - Fedezet alapú hitelek feltételeinek enyhítése. - Jövedelemigazolással szembeni követelmények enyhítése. Ezek megvalósítására a devizahitelek kínálják a legjobb lehetıséget. A piac még nem telített, a jelzáloghitelezés a fenti változások tükrében jelentıs mértékben növelhetınek tőnik.45 A hitelintézetek jövedelmezıségét várhatóan nem veszélyeztetik sem állami intézkedések, sem a növekvı verseny. Azonban a banki kockázatvállalás növelésének, a hitelhez jutási lehetıség javulásának természetes velejárója, hogy romlik a hitelállomány. A KSH adatai alapján az állomány 96%-a a hitelek minısítése szempontjából problémamentes volt, közel 3%-a külön figyelendı, az átlag alatti, kétes vagy rossz minısítéső hitelek pedig 1,1%-ot tettek ki. Ezek az arányok látszólag nem intenek fokozott óvatosságra, így elképzelhetı, hogy a bankok további, még kedvezıbb feltételeket alakítanak ki, így az elkövetkezı években célszerő figyelemmel kísérni az ország hitelállományának összetételét.

43

Kereteit a 7. Környezeti hatások címő fejezetben érintem. Loan-to-value, azaz hitelfedezeti ráta. 45 Ezt tanúsítja a lakossági jelzáloghitelek aránya Európában is. Függelék, 11. ábra. 44

45

6. Kellenek-e az államilag támogatott lakáscélú hitelek? A Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben vezette be lakossági lakáshitelezés vizsgálatát. A szolgáltatott banki adatok alapján 2004. június 30-án a lakáshitelek állománya 1643 milliárd Ft volt, amely a GDP közel 9 százaléka, és melynek 84%át államilag támogatott lakáshitelek tették ki. Ez nagy részben a 2003-as rekord évnek köszönhetı. 2005-ben 121 ezer lakáshitelt engedélyeztek 538 milliárd Ft értékben. Ekkorra már mind számukat, mind összegüket tekintve csökkent az állami támogatású lakáshitelek aránya, mely 2005 végén 36% volt. Ennek összetevıi közül az egyik az árazásuk. A forint alapú hitelek a támogatás mellett sem olcsóbbak a piaci devizahiteleknél. A svájci frank alapú hitelek 5,17%-os THM-nél kezdıdnek, míg a támogatott hitelek 6,23%-osnál.46 Ez a különbség nem olyan jelentıs, hogy ne érje meg támogatott hitelt felvenni. Ennek oka, hogy a devizahitelek esetén természetesen számolni kell az árfolyamkockázattal is. Valószínőleg késıbb sem kell a támogatott hiteleket felvevık jelentıs hátrányba kerülésétıl tartani. Viszont a devizahitelezés egyre jelentısebb és az ebbe vetett növekvı bizalom is tükrözıdik a térhódításában. Mára a bankok eljutottak odáig, hogy lehetıséget teremtettek árfolyamgarancia igénybevételére. Ennek keretében külön díjazás ellenében tudják a hitelfelvevık kivédeni az árfolyamkockázatot, elıre meghatározott feltételek mellett.

A forint és euró / svájci frank közötti kamatkülönbözeten kívül még számos oka van a devizahitelek elterjedésének a lakáshitelezésben. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

• Egyre megszokottabb lett a devizahitel a lakosság körében. Ezt fokozta, hogy a fogyasztási hiteleknél egyeduralkodó.47 • A hitelkereslet árérzékenysége erısebbnek bizonyult az ügyfelek kockázatkerülı magatartásánál.

46

A Privátbankár.hu 2007 február 10-i adatai alapján. A háztartási hitelek növekedése és összetétele 2000. december és 2005. december között a Függelékben, 9. ábrán látható. 47

46

• Az ügyfelekért folyó verseny erısödése, a hitelezési piac telítıdése, a hitelboom hozzájárult, hogy a lehetıségek szerinti minél olcsóbb devizahitel nyújtja a legjobb lehetıséget a bankok további hitelezése számára. • A lakástámogatási rendszer nem követi a piaci, értékbeli változásokat. • A támogatási rendszer nem alkalmazható egyedi esetekben, merev. Az egyik jelentıs probléma gyakorlati példán keresztül megközelítve, a következıképpen szemléltethetı: akik használt lakást szeretnének vásárolni, azok számára nem túl kedvezıek a támogatott hitelek. Hiszen itt létezik egy felsı keret, amely 5 millió Ft. Ha ezt választja a hitel felvevıje, akkor nem élhet a minimális önerıt kínáló konstrukciók elınyeivel sem. Ennek oka, hogy a Fészekrakó program esetén legfeljebb csak a HBÉ 100%-a lehet a felvehetı összeg. Ez körülbelül 6,7 millió Ft értékő ingatlan vételére elegendı. Ezzel szemben deviza alapon is – egyre kedvezıbb feltételek mellett – megkapható a HBÉ 100%-a, és akkor nem jelenik meg ez az alacsony felsı határ. Látható tehát, hogy a keretek megszabása miatti rugalmatlanság számos jogosultat is „kizárhat” a kedvezményekbıl.

7. Költségvetés Azon túl, hogy a támogatások mennyire jól látják el szerepüket, fıképp a megszorító kormányzati intézkedések mellett, felmerül a kérdés a költségeikkel kapcsolatban is. A Fészekrakó program bevezetésének évében, 2005-ben a 270 milliárdos lakástámogatási keret nagy része foglalt volt a korábbi elkötelezettségek miatt. Tehát a korábbi kedvezmények összege, az azokkal kapcsolatos becslések tévedései is befolyásolták a programra jutó 30 milliárd Ft-os keretet. Mivel a lakástámogatásoknál nem lehet pontosan tudni, hogy hányan kívánnak élni vele, ezért elkülönítettek különbözı fix és felülrıl nyitott kasszákat. Ez a sok más területen is jelen lévı „puha” állami költségvetési korlát vezethet az államadósság nagymértékő felhalmozásához. A lakástámogatások közül azok tartoznak utóbbihoz, amelyek alanyi jogon illetik meg a hitelfelvevıket. Ezeket mindenképpen köteles az állam biztosítani. Ilyen például a szocpol, amely az új lakásoknál 21 ezer család

47

esetén 6 milliárd forint többletkiadással jár. Ennek majdnem másfélszeresét tette ki a FOT, amely költségvetése évi 8-9 milliárd forint. Ez 2005-ben több, mint 13 000 ügyfelet érintett, 16 milliárd Ft-os hitelösszegben. Tehát a kedvezmény a hitelek közel felét tette ki. 8 000 lakás kezességvállalási díja 350 millió forint. Természetesen itt a legkisebb a ráfordítások aránya a hitelösszegekhez mérten. Mint ahogy már említettem, a garanciáért 2%-ot kell fizetni, így a 36.9 milliárd Ft értékő hitel igénybevételbıl kiderül, hogy költsége alig több, mint 1%-os volt. Ezek szerint az állam túlbiztosította magát. A kamattámogatás többletére 3 milliárd forintot szántak. A lakbér támogatás éves kihatása 3.4 milliárd Ft, 40 000 érintett család esetén. (OLÉH [2007]), (Fészekrakó [2007])

A számszerő kiadásokon túl még lehet súlyos ára az állami bürokrácia miatti hatékonyságveszteségnek, illetve a piac torzításának is. (Valkovszky [2000]) Ezt fokozza a megszüntetésük nehézsége, amely nagyon kényes gazdaságpolitikai kérdés. Fıleg, ha ennek oka elsısorban a költségvetési keret kimerülése is, hiszen ekkor még inkább igazságtalan azokkal szemben, akik éppen lemaradnak a kedvezményekrıl. A költségvetési problémákkal kapcsolatban pedig nem véletlenül merül fel a gyanú, hiszen a lakáshitelhez kapcsolódó SZJA kedvezményt például több hozzá nem kapcsolódó kedvezmény megszőnésével együtt vezették be.48 Bármennyire igazságtalanok is, a megszorító intézkedésekre sajnos az ország eladósodása miatt szükség van. (Kornai [2006])

48

2007. január elsejével szőnt meg a lakáscélú hitelezéshez kapcsolódó adókedvezmény. Gyakorlatilag már 2006. december 1-ével eltörölték, mivel azokra a hitelekre érvényes, amelyeknél 2006ban legalább 1 törlesztırészletet kifizetett az ügyfél. A jogosultak még 4 éven keresztül vehetik igénybe, tehát kifutással szüntették meg. Megszőnt továbbá a szellemi tevékenység, a felnıttképzés és a számítógép-beszerzés után járó SZJA kedvezmény. (Váci [2007])

48

8. Környezeti hatások Fedezet alapú hiteleknél a bank számára fontos, hogy a jogi keretek viszonylag gyorsan biztosítsák számára, hogy a fedezetet képezı ingatlant értékesíteni tudja. Korábban a bíróságok leterheltsége miatt ez évekig húzódhatott. Mára viszont inkább hónapok, mint évek kérdése.49 Másik gyenge láncszem a Földhivatal volt, ahol tapasztalataim alapján 4-5 évvel ezelıtt napokig kellett sorba állni, most viszont maximum órákat, de jellemzıen 1 órán belül sorra kerül az ügyfél. Persze a sorra kerülés csak a kezdet, ennél sokkal fontosabb, hogy a jelzálog bejegyzése is felgyorsult, ennek ideje átlagosan 2 hét.50 Tulajdoni lap másolat kérésére pedig már az Interneten keresztül is lehetısége van a hitelintézeteknek, amely így nem igényel külön utánajárást. A feltételek tehát egyre kedvezıbbek, amit ki is használnak. Rengeteg cég foglalkozik hitellel, mondhatni divatos lett a hitelezési tevékenység. A lakosság svájci frank alapú hitelek felé történı megnyílásával indult el az a folyamat, hogy sokan próbálták „meglovagolni” az alacsony piaci kamatokat az elmúlt években. A médiában mindenhol hitelt reklámoznak. Nehéz olyan hirdetı újságot találni, ahol ne találkoznánk „Hitel - minden megoldható!”, „Hitel BAR-listásoknak is legkedvezıbb feltételekkel!”, „Hitel jövedelem és kezes nélkül!” felhívásokkal. Ezek azonban a legritkább esetben felelnek meg a valóságnak. A hitelezés üzlet, statisztikákkal, kockázatokkal. Ezek a rideg tények teszik általában lehetetlenné az idézett ajánlatok valóságalapjának létét. Illetve ezek nehezítik meg a támogatások kialakítását, hiszen az Állam szociális érzékenysége és a hitelezés megvalósítása nem a legkompatibilisebb terület, ahogyan ez a reményeim szerint a dolgozatból is kiderült. Tehát sok a marketinges reklámfogás a nagyszámú és kevésbé neves hitelekkel foglalkozó társaságoknál. Ez valószínőleg nem rengeti meg az emberek bizalmát a pénzügyi cégekkel szemben, viszont kénytelenek a nagyobb bankok is felhúzni a kesztyőt. 49

Ez a közjegyzıi okiratba történı foglalásnak köszönhetı, mivel így nincs szükség bírósági tárgyalásra. 50 Saját hitelem intézésével kapcsolatosan háromszor voltam a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatalban. Mindháromszor kevesebb, mint fél óra volt a várakozási idı. 2 jelzálog bejegyzési kérelmet kellett beadnom, melyekbıl az egyik 2 hét, másik 1 hét alatt került iktatásra. Az átlagos átfutásról 3 ügyintézıt kérdeztem meg, mindhárman cirka 2 hetet mondtak. Azonban 10 000 Ft külön díjazás mellett lehet kérni gyorsított eljárást, amely 1 munkanapon belül történik meg.

49

8.1. Etika Ehhez kapcsolódóan eljutottam tehát az etikai kérdésekhez, avagy mennyire hihetünk a jelentıs externáliákkal rendelkezı bankoknak, amelyeknek prudens mőködésükkel, korrekt magatartásukkal kell (illik) növelni a befektetık bizalmát. Lakossági hiteleknél úgy látszik: verseny van. Ez egyelıre szembetőnıen a marketingben érzıdik, a vevıközpontú magatartásban még sajnos nem mindig. Reklámozták 2006 decemberében és a 2007-es év elején, hogy akár már 10 napon belül lakáshitelhez, jelzáloghitelhez lehet jutni.51 Az elızıekben vázolt kedvezı intézményi változások miatt elvileg hihetı. De általában a fogyasztói társadalomban megedzıdött ügyfél kételkedik. Ha megkérdezi, hogy mennyi az átlagos átfutás, mégis mire számítson, a banki alkalmazottak természetesen megerısítik kételyében azzal, hogy ez szinte minden banknál 1 hónap körüli. A tavalyi évben tapasztalható a „hiteltanácsadói vállalkozások” gyors elterjedése, a házaló ügynökök megjelenése. Velük kapcsolatban elképzelhetı, hogy a legnagyobb haszon elérése az elsıdleges szempont, nem pedig a hosszú távon megelégedett ügyfelek. Mert a bankkal hiába hosszú távú a kapcsolat, az „üzletkötıkkel” nem. És ha még feltételezzük is, hogy segítıkészek az itt dolgozók, akkor sem feltétlenül a legmegfelelıbb hitelt ajánlják a lakosságnak, hozzáértés hiányában. Ugyanis ha a megkötött szerzıdések mennyisége lesz a cél, akkor ügynökök veszik át a gazdasági szakértık szerepét. Egy „üzletkötı mentalitású” alkalmazott ugyanis sokkal több hitelt tud „eladni”, hiszen könnyebben rábeszéli az embereket.52 Ha ez nyomást gyakorol rájuk, akkor a hozzáértı tanácsadók is kénytelenek lehetnek a lakosság érdekeit a sajátjuk mögé helyezni. Az ország lakosainak túlnyomó hányada, fıleg akik kényszerő hitelre szorulnak, pedig nem tud kiigazodni pénzügyi területeken, és hinni fog a „szakértıknek”. Ebbıl is látszik, miért fontos a pénzügyi szektor fokozott felügyelete. Internetes kultúrával kapcsolatosan sajnos nagyon negatívak a tapasztalataim. Pedig a technikai háttér adott. Akárcsak az igény, hogy mindkét fél számára 51

Raiffeisen Bank reklámozta így hiteleit, de számos más banknál is elıfordult 2 hetes ígéret. Ennek érzékeltetésére saját tapasztalatot említenék meg. Már többször kerestek fel mind hitelfelvéttel, mind megtakarítással kapcsolatban. A hitelintézetek képviselıi meg voltak róla gyızıdve, hogy az ajánlott 6-8% THM melletti devizahitel, és az általuk kezelt különbözı alapok 1213%-os éves hozama roppant kedvezı és teljesen biztos, kockázatmentes üzleti lehetıség. 52

50

egyszerőbb legyen az informálódás. Számos társaság weblapján lehet kérni hitelajánlatot, vagy hivatalos ajánlattételnek nem minısülı tájékoztató jellegő információkat. 6 különbözı erre a célra szolgáló adatlapot töltöttem ki. Mindenhol 24 órán belüli választ ígértek, és egyik helyrıl sem kerestek fel, sem telefonon, sem emailben.53 Ezek a viszonylag könnyen mellızhetı dolgok nagyon negatív képet alakíthatnak ki a hitelintézetekrıl. Bármennyire is furcsa, úgy tőnik, vagy kifizetıdı viszszaélni az ügyfelek bizalmával, vagy nem fordítanak rá elég figyelmet. Ha mindezek mellett talál az ügyfél számára megfelelı bankot, akkor a késıbbiekben még mindig sok kellemetlen meglepetés érheti a tájékoztatás esetleges hiányossága miatt.

9. Összegzés Nem próbálom azt sugallni, hogy az ügyfeleknek kételkednie kellene a bankrendszer megbízhatóságában, de sajnos mindenképpen fenntartással kell kezelni a bankok, banki alkalmazottak, legfıképpen a „független” tanácsadók állításait. Remélhetıleg a marketing szemléletbıl a reklámokon kívül az ügyfélközpontúság is erısödik, és utóbbi lesz a hangsúlyosabb a fokozódó versenyben. A versenynek természetesen a hiteligénylık számára pozitív hatásai is vannak. Elıreláthatólag tovább fognak növekedni az 5. fejezetben felsorolt banki eszközök alkalmazásai, a hitelezési volumen fenntartására. Ezeken kívül várható még: -

a finanszírozási limitek emelkedése,

-

hosszabb futamidejő, 25 éven túli, hitelek terjedése,

-

jelzáloghitelek elterjedése,

-

devizamarzsok szőkülése,

-

különbözı fix díjak csökkentése,

-

induló költségek csökkenése.

53

Hogy kizárjam az esetleges technikai hibát, megismételtem ezt a mőveletet egy másik számítógépen, ahol más webböngészı van telepítve, de válasz ezután sem érkezett. Nem csak 24 órán belül, hanem egyáltalán nem.

51

Az érem másik oldala, hogy a Diákhitel folyamatos térhódítása, a támogatott lakáshitelek és fıleg a deviza lakáshitelek terjedése, a jelzáloghitelek felvételeinek egyre kedvezıbb keretei, a deviza alapon is magas kamatozású fogyasztási hitelek mind fokozzák a háztartások eladósodását. 2005 végére a bruttó pénzügyi adósság megközelíti a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át, illetve a bruttó hazai termék (GDP) negyedét. Ennek gyors növekedését mutatja az alábbi ábra:

10. ábra: Háztartások eladósodottsága

Forrás: MNB (2006): Jelentés a pénzügyi stabilitásról

Valószínőleg a megszorító intézkedések, az várható reálbércsökkenések miatt a hitelfelvételi hajlandósága a háztartásoknak csökkenni fog. Hiszen kevesebben mernek hitelt felvenni, ha romlanak az életkörülményeik, vagy ha erre számítanak. A jelenlegi gazdasági helyzetben minél jobban támogatni kell a háztartások megtakarítását. Ezzel nem csak könnyebben lehetne átvészelni a kiigazításokat, hanem gyorsabban is.

A hitelezési folyamatok nagyon összetettek, konfliktusokkal telik, több évtizedes kihatásuk van a felvevık anyagi helyzetére és az ország gazdaságára is. Éppen ezért nem csak a Kormányra és a Jegybankra hárul az ezzel kapcsolatos felelısség, hanem a hitelintézetekre is. Bízom benne, hogy sikerül a jövıben minél kevésbé fájdalmasan átalakítani a mind a Diákhitel, mind a lakáshitelezés rendszerét. Elıbbivel úgy érzem, fokozni lehetne az oktatás hatékonyságát. Utóbbinak

52

pedig a kockázati csoportok megosztásával, valós állami kockázat vállalásával és a devizahitelek támogatása felé történı nyitással lehetne javítani hatékonyságát, vagy ellenkezı esetben a fokozatos leépítésével lehetne csökkenteni a költségvetési kiadásokat és piactorzító hatása miatti feltételezhetı társadalmi veszteséget.

53

Hivatkozások A Diákhitel Központ Zrt. Alapító Okirata. Letöltés ideje: 2006. 12. 16., http://www.akk.hu//kepek/upload/2006/DKZrtalapito.pdf A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Törvények. Letöltés ideje: 2006. 12. 16. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1043 APEH. Tájékoztató az egyéni vállalkozók gazdasági teljesítményeinek alakulása 2004. évben (Az adóbevallások tapasztalatai). Letöltés ideje: 2006. 12. 16., http://www.apeh.hu/sajto/sajtotaj/egyeniv2004.html Az Országos Érdekegyeztetı Tanács megállapodása a minimálbér és a garantált bérminimumok 2006-2008. évi megállapításáról, a következı évek bérpolitikai törekvéseirıl, valamint a 2006. évi keresetnövelési ajánlásról. Letöltés ideje: 2006. 12. 16., http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13896&articleID=22356&ctag=articlel ist&iid=1 Éves kiadvány – Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév, Országos statisztikai adatok a törlesztésre kötelezett ügyfelekrıl. Letöltés ideje: 2006. 12. 16., http://www.diakhitel.hu/download.php?oid=T91a557e081b363d005322ff5ee2b38e; aid=T0135a71071539360457985196a4c90c;download Fábián Tamás [2005]: Pénzportál Szabadegyetem. A pénz- és tıkepiacok speciális intézményei elıadássorozat. Különleges feladatokkal felruházott hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások: A Diákhitel Központ Rt. Letöltés ideje: 2006. 12. 16., http://www.penzportal.hu/index.nfo?tPath=/&article_hid=5821 Fészekrakó [2007]: Fészekrakó - több mint 21 ezer szerzıdés. Letöltés ideje: 2007. 01. 10., http://www.fejlesztes.gov.hu/news_detail.php?id=95 Friedman, M. [1955]: The Role of Government in Education. Letöltés ideje: 2005. 12. 10., http://www.schoolchoices.org/roo/fried1.htm 54

Fülöp Gyula [2004]: Kisvállalati Gazdálkodás, AULA, Budapest. Havas Péter [2001]: A fenntarthatóság pedagógiai elemei. Letöltés ideje: 2005.12.10., http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-09-ta-Havas-Fenntarthatosag Hayek, F. [1995]: Piac és szabadság. A kollektivizmus kritikája. KJK., Budapest Kornai János [1993]: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan, HVG Kiadó, Budapest Kornai János [2006]: Egyensúly, növekedés és reform (I.) A kiigazítás programja. Letöltés ideje: 2006. 11. 13., http://nol.hu/cikk/408923/ KSH 2006. I. félévi adatok. Letöltés ideje: 2006. 12. 16., http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/lakashitel/lakashitel0606.pdf KSH 2006-os jelentése, STADAT 1.1.1. Népesség, népmozgalom. Letöltés ideje: 2007. 01. 13., http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl1_01_01a.html KSH 2006-os jelentése, STADAT - 2.1.1.02. A nyilvántartott munkanélküliek száma. Letöltés ideje: 2007. 01. 16., http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_01_02.html Lakáslízing és a személyi jövedelemadóról szóló törvény [SZJA törvény, 38. §, 63. § (2)-(6) bekezdések, 72. § (4) bekezdés f) pont, 1. sz. melléklet 2.7 és 9.3 pontok] Letöltés ideje: 2007. 02. 13., http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/szja_lakaslizing.html MNB Háttértanulmányok 2005/2. Bethlendi András - Czeti Tamás - Krekó Judit Nagy Márton - Palotai Dániel [2005]: A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugói. Letöltés ideje: 2006. 10. 08. http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=ht2005_ 2v

55

MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2006. április, Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=stab_jel_ 20060410 MNB Magyarország pénzügyi számlái 2005. Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=pszlakon yv_hu Oktatáspolitikai Elemzések Központja [2004]: Fenntartható-e a közoktatás? Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal. Mennyibe kerül a Fészekrakó? Letöltés ideje: 2006. 10. 08. http://www.oleh.hu/index.php?a=adat_feszek02&q=quick_feszek Országos Nyugdíjfolyósítási Bizottság. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi kiadása. Letöltés ideje: 2006. 12. 16., www.onyf.hu/picker.php?id=bronernprewdiwtasotr Papp Mónika [2005]: MNB Mőhelytanulmányok 36. A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból. Letöltés ideje: 2006. 10. 08. http://www.mnb.hu/resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mt36 Polónyi István [2004]: A diplomások foglalkoztatási jellemzıinek alakulása a tömegesedéssel. Letöltés ideje: 2006. 10. 08. http://www.ph.hu/ph/mf/24.05/09.html Polónyi István [2005]: Befektetés a tanulásba. Letöltés ideje: 2005.12.10., http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=nyitott-05-Polonyi-befektetes Polónyi István - Timár János [2006]: Oktatáspolitika és demográfia. Felsıoktatási Kutatóintézet, Budapest Privátbankár.hu. Trendek, kockázatok és kilátások a hitelezési piacon: összefoglaló tanulmány. Letöltés ideje: 2007. február 10, http://www.privatbankar.hu/hiteltanulmany/hiteltanulmany.pdf

56

Privátbankár.hu. Letöltés ideje: 2007. február 10, http://www.privatbankar.hu/pszaf/pages/2110.php Samuelson, P. A. [1954]: The Pure Theory of Local Expenditure. Review of Economics and Statics, 1954, 36, pp. 387-389. Sándorfi László [2006]: Központi Statisztikai Hivatal. Lakossági lakáshitelezés, 2005. II. félév, BP. Letöltés ideje: 2007. január 15. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/lakashitel/lakashitel0512.pdf Schüttler Tamás (szerk.) [2004]: Hatékonyság az oktatásban. Letöltés ideje: 2005. 12. 10., http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-07-Np-SchuttlerHatekonysag Stachó Andrea [2006]: Elemzés a pénzügyi szektorok ingatlanpiaci kockázatairól. Letöltés ideje: 2007. 01. 10. http://www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=pszafhu_tanulmany_ingatlankock azat Stiglitz, J. E. [2000]: Kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest Szabó Katalin [2000]: A jóléti államtól az esélyteremtı államig. Budapest, Aula Kiadó Valkovszky Sándor [2000]: MNB Füzetek. A magyar lakáspiac helyzete. Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mf2000_ 3 Váci Tímea [2007]: Még visszajár a lakáshitel kedvezménye. Letöltés ideje: 2007. 02. 10. http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070131aziden.html

57

Kormányrendeletek:

138/2001. (VII. 31.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet módosításáról. Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://www.complex.hu/fontoszip/fontos169.zip

30/2002. (II. 28.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet módosításáról. Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://www.complex.hu/fontoszip/fontos304.zip

79/2003. (VI. 6.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet módosításáról. Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://www.complex.hu/fontoszip/fontos507.zip

3/2005. (I.12.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet módosításáról. Letöltés ideje: 2006. 10. 08. http://www.tudosz.hu/aktualis/6692_lakastamog_20050201.pdf

4/2005. (I. 12.) Kormányrendelet a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól. Letöltés ideje: 2006. 10. 08., http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0500004.KOR

Egyéb források: Diákhitel Központ tájékoztatói Diákok személyes megkérdezése Saját kérdıív Banki ügyintézık személyes megkérdezése Földhivatali ügyintézık személyes megkérdezése

58

Táblázatok és ábrák jegyzéke

1. táblázat: Méltányossági határok………………………………………….. ……….35

1. ábra: PISA-felmérés…………………………………………………………………...8 2. ábra: A finanszírozás forrásai……………………………………………………….17 3. ábra: A törlesztési fegyelem alakulása ...………………………………………….22 4. ábra: A hátralékos és nem hátralékos ügyfelek megoszlása a minimálbér, illetve jövedelem alapján törlesztık között…………………………………………………...24 5. ábra: A lakásállomány összetétele az EU országaiban…….……………………60 6. ábra: A Diákhitel Központ által folyósított összegek az adott tanév végéig…...27 7. ábra: Külföldiek tulajdonában lévı értékpapírok állománya……………………..60 8. ábra: Bankok jövedelmezısége 2004-ben………………………………………...44 9. ábra: A háztartási hitelek növekedés és összetétele……………………………..61 10. ábra: Háztartások eladósodottsága……………………………………………….52 11. ábra: 2004-es lakossági jelzáloghitelek aránya a GDB-hez viszonyítva…...…61

59

Függelék

5. ábra: A lakásállomány összetétele az EU országaiban

Forrás: MNB Füzetek (2000): A magyar lakáspiac helyzete

7. ábra: Külföldiek tulajdonában lévı értékpapírok állománya

Forrás: MNB (2005): Magyarország pénzügyi számlái

60

9. ábra: A háztartási hitelek növekedés és összetétele

Forrás: MNB (2006): Jelentés a pénzügyi stabilitásról

11. ábra: 2004-es lakossági jelzáloghitelek aránya a GDB-hez viszonyítva

Forrás: Stachó Andrea (2006): Elemzés a pénzügyi szektorok ingatlanpiaci kockázatairól

61

Államilag támogatott lakossági hitelek

Szilágyi Gábor

Ahogy a cím is mutatja, diplomamunkámban olyan hitelekkel foglalkozom, amelyeket különbözı gazdasági, szociológiai, esetleg politikai szempontok miatt felkarolt a Magyar Állam. Anélkül, hogy követném az anarcho-kapitalizmus, liberalizmus, vagy akár a marxizmus elveit, megpróbálom egyszerően 21. századi „közgazdász szemmel” vázolni ennek hatását. Minden egyes területnél próbálom minél több szemszögbıl megközelíteni a problémás kérdéseket. A támogatott hitelek közül a legjelentısebbekrıl, a Diákhitelrıl és a lakáscélú hitelekrıl, illetve az ezeket befolyásoló egyéb állami támogatásokról írok. Ismertetem a Diákhitel történetét, céljait, feltételeit, szerepét, hiányosságait, veszélyeit és elınyeit. Úgy érzem, a tanulmányi hitelrendszer teljes potenciáljában még nem támogatja az oktatást. Ezért a benne rejlı lehetıségekre igyekszem felhívni a figyelmet, a magyar oktatás hatékonyságának, jelenlegi helyzetének tükrében. De minden hiányossága, hibája ellenére hiszem, hogy egy hasznos rendszer, amely sok diáknak könnyíti meg az életét. Teszi ezt – egyelıre – különösebb társadalmi jóléti veszteség okozása nélkül, amely megfelelı kontrollal hosszú távon is fenntartható. A Diákhitel könnyen felvehetı, rugalmas, "emberbarát", mindent összevetve az átlag diák számára legkedvezıbb feltételrendszerő személyi kölcsön. Lakáscélú támogatott hiteleknél a demográfiai célok, lakhatási segítség nyújtásának elérését vizsgálom, illetve azt, hogy az erre kialakított feltételrendszer, hogyan segíti mindezt elı. A különbözı módon támogatott hiteleket összehasonlítom a piaci hitelekkel. Egyrészt a szabályok adta keretet a piaci keretekkel, figyelve mindkét oldal elınyeit és hátrányait, mind az érintettek, mind a társadalmi jólét szempontjából. Másrészt, az ezen keretek által biztosított konkrét hiteleket a piaci hitelekkel. Az összehasonlítás során a svájci frank alapú devizahiteleket hozom elıtérbe, mivel ezek jelentik a legnagyobb „konkurenciát” a támogatott hitelek számára. Keresem a választ a devizahitelek térnyerésének okaira, a támogatott hitelek nélkülözhetıségére. Avagy szükség van-e átfogóbb állami szerepvállalásra, vagy ennek éppen ellenkezıjére, egy stabil, piaci alapon álló hitelrendszerre. Ez nem tisztán gazdasági kérdés, de arra a következtetésre jutottam, hogy mindkét irányba történı elmozdulás lehet hatékonyabb a jelenlegi rendszernél.

Dolgozatom során vizsgálom még a bankok számára adott környezetet, a jelenlegi tendenciák, kialakuló verseny melletti lehetıségeiket. Felhasználom mindebben a banki ügyintézéssel kapcsolatos saját tapasztalatimat. Mivel a hitelezési folyamatok nagyon összetettek, konfliktusokkal telik, több évtizedes kihatásuk van a felvevık anyagi helyzetére és az ország gazdaságára is, ezért hangsúlyoztam a hitelintézetek fontos szerepét. Hiszen nem csak a Kormányra és a Jegybankra hárul az ezzel kapcsolatos felelısség. Aggódva kutattam, hogy a Diákhitel folyamatos térhódítása, a támogatott lakáshitelek és fıleg a deviza lakáshitelek terjedése, a jelzáloghitelek felvételének egyre kedvezıbb keretei, a deviza alapon is magas kamatozású fogyasztási hitelek terjedése, mind fokozzák a háztartások eladósodását.