Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék TDK bemutató, 2014. március 12.
A NIR spektroszkópia biotechnológiai alkalmazásai Prof. Salgó András Dr. Gergely Szilveszter
[email protected] [email protected]
I. Fermentációk nyomon követése: off-line-tól a real-time-ig
II. Spektrumkönyvtárak építése: bejövő nyersanyagok minősítése
65 anyag, 390 tétel
III. (N)IR mikroszkópia (imaging): tablettahamisítás •
Eredeti
Abs.
PCA
Hamis
Fermentációs up-stream és down-stream folyamatok fejlesztése. Témavezető: Dr. Sevella Béla, Dr. Németh Áron
•
Fermentációs folyamatok matematikai modellezése
•
„Fehér” biotechnológiai fejlesztések
•
Tejsav fermentáció
•
Az 1-3 propán-diol enzimes biokonverziója
TUB törzsgyűjteményre alapozott mikrobiológiai és fermentációs kutatások: - Mikrobiális enzimek - Metabolitok - Biotranszformációk Nemzetközileg jegyzett TUB törzsgyűjteményben 4300 mikrobát tárolunk (fonalas-, élesztő- és sugárgombák valamint baktériumok).
Ipari mikrobiológiai labor (Dr. Szakács György) E-mail:
Web:
Ch ép. II. emelet; Tel.: 1/463-1111 (5841)
Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Csoport Talajjavítás hulladékokkal A kutatás témája újrahasznosítható hulladékok segítségével javítani leromlott talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, hosszú távon fenntartani a talaj minőségét, stabilitását ipari és mezőgazdasági hulladékok alkalmazásával. Célok: kísérletek tervezése és kivitelezése talajdegradációs folyamatokat kompenzáló technológiák kidolgozására; a technológiai kísérletek nyomon követése fizikai-kémiai, biológiai és környezettoxikológiai módszerekkel - Témavezető: Feigl Viktória, e-mail:
[email protected]
Mikro-szennyezőanyagok környezetünkben A kutatás témája vizeinkben előforduló mikro-szennyezőanyagok (gyógyszerhatóanyagok, ipari segédanyagok, peszticidek, élelmiszer adalékok) kockázatának felmérése és csökkentése speciális szűrőrendszerek kifejlesztésével és alkalmazásával. Azokra a kis koncentrációban előforduló szennyezőanyagokra koncentrálunk, amelyek újonnan felmerült – hagyományos módokon nem vagy nehezen mérhető – káros biológiai hatásaik miatt környezeti problémákat és egészségkárosodást okozhatnak. Célok: környezettoxikológiai eszköztár fejlesztése mikro-szennyezőanyagok ökoszisztémára gyakorolt krónikus hatásának és kockázatának felmérésére. - Témavezető: Dr. Molnár Mónika, e-mail:
[email protected]
Lignocellulóz alapú biofinomító koncepció Kapcsolat
[email protected] [email protected] 1A. Frakcionálás ionos folyadékokkal Mi az összefüggés az ionos folyadékokkal történő oldás-regenerálás körülményei és az enzimes hidrolízisben kapott konverzió között?
1B. Kukoricarost frakcionálása Elérhető-e szelektív arabinóz leválasztás? Az arabinóz kihozatalt milyen faktorok befolyásolják?
2. Xilit fermentáció Mi a kapcsolat a szénforrás összetétele és a xilithozam között? Milyen hatása van a pH-nak és koszubsztrátok hozzáadásának a fermentáció hatékonyságára?
3. Az enzimes hidrolízis kinetikai vizsgálata A szakirodalomban fellelhető modellek között van-e olyan, amelyik széles tartományban képes a lignocellulózok enzimes hidrolízisének leírására? Mik a lehetséges korlátok? Modellmódosítással kiterjeszthetőek-e ezek a határok?
4. Energiahatékony folyamatok tervezése ASPEN PLUS folyamatmodellező programmal 10
Gabonatudományi, Élelmiszervizsgálati és Minőségbiztosítási Kutatócsoport TDK, szakdolgozat és diplomamunka lehetőségek Vezető oktató: Tömösközi Sándor
[email protected] 463-1419 Ch I. em. 107.
Gabonaminősítés, módszer- és termékfejlesztés • Reológiai vizsgálatok, sütőipari minőség és beltartalmi összetétel közötti kapcsolat vizsgálata
• Analitikai módszerfejlesztés gabonavizsgálatokhoz
• Bioaktív komponensekben gazdag gabona alapú termékek fejlesztése
• Pszeudocereáliák vizsgálata
Elválasztástechnikai módszerek alkalmazása, fejlesztése • Analitikai fejlesztések rostkomponensek meghatározásához: • Arabinoxilánok (GC) • β-glükánok (enzim) • Fenolos savak (fotometria, HPLC) • Alkilrezorcinok (GC) • Analitikai fejlesztések gabonafehérjék vizsgálatához: • RP-HPLC • SE-HPLC • Lab-on-a-Chip
Élelmiszer-allergének analitikai vizsgálata, módszertan-fejlesztés • Élelmiszer-allergének mennyiségi meghatározása immunanalitikai (ELISA) módszerrel • Referencia anyag fejlesztés ELISA módszervalidáláshoz • Immunanalitikai módszerek alkalmazhatóságát befolyásoló tényezők vizsgálata: • Feldolgozási folyamatok • Mátrixhatás • Mintaelőkészítés • Fehérjék változékonysága
Mitokondriális stressz-élettani kutatások Témavezető: Szarka András
[email protected]
• A mitokondrium szerepe bakteriális elicitor kiváltotta hiperszenzitív válaszban • Szárazság-, só-stressz adaptáció vizsgálata növényi sejtekben. A mitokondriális szénhidrát anyagcsere és a stressztolerancia kapcsolata • Mitokondriális DNS károsodások vizsgálata humán sejtekben. A mitokondriális genom károsodások és az oxidatív fehérjefolding összefüggése 15
Mitokondriális genom 16569 bp 37 gén 13 gén fehérjét kódol 2 gén rRNS-t 22 gén tRNS-t
Komplex I, III, IV, V mtDNS-ben kódolt részegységek Komplex II kizárólag magban kódolt
A munka betegekből származó fibroblastokon, illetve humán HepG2, HeLa, SkMel sejtvonalakon zajlik. 16
A sejtciklus szabályozásban fontos fehérjék filogenetikai analízise Sejtciklus és genomika kutatócsoport
Dr. Sveiczer Ákos egyetemi docens
[email protected] Horváth Anna doktoráns
[email protected] Ch. épület 331. Tel: (1)-463-2349
Mivel foglalkozunk? • Sejtciklus szabályozás – bonyolult, sok komponensű hálózat, több háttérkópiával • Evolúciósan konzervált folyamatok – modellorganizmusok vizsgálata • hasadó élesztő: Schizosaccharomyces pombe
• Bioinformatika, filogenetika – fajok evolúciója
fehérjék/gének evolúciója
• Rokon fehérjék keresése internetes adatbázisokban, szekvenciák vizsgálata, törzsfaszerkesztés
Kiket várunk? • Biomérnök hallgatók • Válogatott fejezetek sejtbiológiából, Mikrobiológia II. • Hosszabb távú együttműködés, TDK munka
A vizsgált modellorganizmusok Wee1 homológjainak maximum likelihood módszerrel készült törzsfája
100 100
M.musculus_Wee1 H.sapiens_Wee1
100
G.gallus_Wee1
99
D.melanogaster_Wee1 A.thaliana_Wee1 100
97
99
Z.mays_Wee1 C.elegans_Wee-1.3 C.elegans_Wee-1.1 D.melanogaster_Myt1
100
H.sapiens_Myt1
78 100
M.musculus_Myt1 A.nidulans
99 95
S.cerevisiae C.albicans
100
39
S.japonicus_Wee1 S.pombe_Wee1
47
S.japonicus_Mik1 99
S.pombe_Mik1 D.discoideum
Nagy Zsófia TDK előadása, 2013. november 12.
További információ htpp://biokemia.bme.hu
20
