ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.5 1.3
Szabványok és TQM-eljárások együttes alkalmazása az Audi gyáraiban Tárgyszavak: minőségirányítás; ISO 9000; VDA 6.1 szabvány; vállalati szervezés.
A minőség nem adott szabványrendszernek megfelelő minőségirányítás eredménye, hanem a vállalat erősségeinek alapján kialakított vezetési rendszer – mondja az Audi AG jó minőségű gyártásra törekvő vezetősége. Az Audi APS (Audi Produktions-Sytem) gyártási rendszere olyan, a gyártáshoz közelálló, a részlegeken átívelő szervezési rendszer, amely a dolgozókat messzemenően bevonja a folyamatos minőségjobbítási tevékenységbe. A rendszer előnyei a kulcsproblémákra való összpontosítás, a gyors és közvetlen információcsere, a kapcsolódási pontok (interfészek) számának – és ezzel a selejt – csökkentése.
A rendszer bevezetése Az APS rendszert két lépésben vezették be. Először szabványosított kézikönyveket bocsátottak ki, majd kísérleti bevezetés után érvényesítették, validálták azokat. A helyesbítő intézkedések után 1998-ban az új rendszert bevezették az Audi minden gyárában. A rendszer kilenc elemből áll, és a dolgozók vannak a középpontban. A rendszer elemei: – szabványosított munkavégzés, – anyagrendszerek, – vizuális irányítás, – munkahelyszervezés, – csoportmunka, – folyamatos minőségjobbítás, – problémamegoldás, – minőségfolyamatok, – átfogó termelési karbantartás. Szabványosított munkavégzés A „szabványosított munkavégzés” előírás szerinti munkavégzést jelent, amihez újítási javaslatok társulnak.
Anyagrendszerek Az anyagellátási rendszer „karcsúsított” (takarékos), kanban rendszerű gyártáshoz igazodik. Ez azt jelenti, hogy nem raktárra gyártanak, hanem a megrendelések váltják ki az anyagrendelést, és a futószalagon levő anyagfogyás egyszerű jelzéssel váltja ki az anyagutánpótlást (ez a kanban rendszer lényege). Jelzőlámpa (japán elnevezéssel andon) mutatja, hogy a folyamatban hol van hiba, és a javítószemélyzet ott rögtön megjelenik. Az időzített gyártási rendszer (JIT, just-in-time) a kívánt anyag éppen időben, nem hamarabb és nem később érkezik meg a feldolgozás helyére. Ezzel rengeteg raktárteret lehet megtakarítani, ami kevesebb beruházási költséget, kisebb elfoglalt gyártási területet jelent. Ezek a nagyrészt Japánban kialakult eljárások az átfutási idő jelentős csökkentését teszik lehetővé, tehát ugyanazon a gyártósoron akár 40%-os termelésnövekedést is el lehet érni. Ez megmutatkozik a termék előállítási költségeiben (és árában) is. Vizuális irányítás A berendezéseket ábrázoló rajzokon a gyártási összefüggéseket azonnal lehet látni, a gyártási folyamatok gyártmány- és csoportorientáltak. Ezáltal a hagyományos megoldásoknál könnyebben válik lehetővé a rugalmas munkaerő-átirányítás egyik munkahelyről a másikra, a szükségletnek megfelelően. Ha a megrendelés szabályozza a termelést, sokszor hetente kell más terméket előállítani, és át kell szervezni az egész gyártási menetet. Munkahelyszervezés A munkahelyen egyesülnek az erőforrások, a dolgozó, a gép, az anyag és az információ, ill. az információcsere. Ezért fontos az ergonómiai szempontok érvényesítése (elérhetőség, gyorsan áttekinthető rendszer) és a minél kevesebb fizikai munka. A munkahelynek rendezettnek kell lennie, az éppen nem szükséges eszközöket, tárgyakat el kell távolítani. Csoportmunka A dolgozók úgynevezett gyártószigeteket alkothatnak, ahol térbelileg és szakmailag közelálló tevékenységet látnak el. Célszerű külön sarkot berendezni a munkabeosztás, a jelenléti ív elhelyezése és megbeszélések céljára. A csoporttagok a kijelölt feladatokat saját felelősségükre végzik. Folyamatos minőségjobbítás A dolgozókat felszólítják arra, hogy tegyenek újítási javaslatokat. A javasolt jobbításokat a dolgozók maguk vezetik be és hajtják végre. A munkacso-
portban végzett jobbításnak megvan a maga „szokványos” ügymenete, amely több napig tart. A szellemi alkotótechnikák alkalmazásával elemzést végeznek, közös megoldásokat keresnek, azokat bevezetik (meghatározva a bevezetés részhatáridőit és felelőseit), szabványosítják. A szabványosítás a munkaerőváltáskor, új dolgozó beállításakor nagyon előnyös, mert időmegtakarítást jelent, és biztosítja a folyamatosságot. Problémamegoldás A dolgozók a szellemi csoportmunka során oldják meg a problémákat, és keresik azok kiindulási okait. E folyamatban szükség lehet a részlegeken túlnyúló okkeresésre és csoportmunkára. Átfogó termelési karbantartás Fontos tényezője a rendszernek a megelőző, állapotfüggő és javító karbantartás a zökkenőmentes munkafolyamatok érdekében.
A gépjárműipari szabvány alkalmazása A VDA 6.1 német gépjárműipari szabvány bevezetését megkönnyítette a felsorolt 9 alapelv alkalmazása.
Munkatársi audit Az egyes eljárási elemekhez kérdésjegyzék tartozik. Az értékelést a munkatársakkal együtt végzik, a teljesítési követelményeket azonban központilag határozzák meg. Az auditon általában részt vesznek a részlegvezetők és a művezetők is. A rendszerauditot a folyamataudit felhasználásával végzik. Ezt csak képzett, kioktatott auditáló személy végezheti. Egyszerűsíti a rendszerauditot, hogy abban a folyamataudit eredményei felhasználhatók.
APS fáziskoncepció a jobb tervezésért Az APS fáziskoncepció segít a tervezőknek abban, hogy – a folyamatot végzőkkel együtt dolgozva – megismerjék a folyamattevékenységeket. A tervező formanyomtatványon jelezni tudja, hogy – egy adott tevékenység valóban szükséges-e, – milyen fázisban van a megmunkálás, – ki az illetékes partner, akivel együtt kell működnie, – milyen határidőket kell figyelembe vennie.
A munkatársak és a vezetőség A munkatársak a rendszerben az egyszerűséget a hasznosságot és az automatikus igazolást tartják a legfőbb értékeknek. A szükséges időráfordítás a betanulás után gyorsan csökken. A vezetők szerepe a rendszerben való példamutató részvétel és a hitelesség megteremtése.
Összefoglalás A gyakorlati APS technológiai/gyártási rendszer az ISO 9001 minőségirányítási rendszer és a VDA 6.1 szabvány egybehangolása, és az Audi AG-nél sikeresnek bizonyult. A rendszert a környezetirányításra is ki fogják terjeszteni. (Ferber István) Gasterstädt, G.; Spanner-Ulmer, B.: Neun Elemente für bessere Prozesse. = Qualität und Zuverlässigkeit, 48. k. 4. sz. 2003. p. 287–290. Pfeifer, T.; Münnich, R.: Systematisch, transparent, reproduzierbar. = Qualität und Zuverlässigkeit, 48. k. 5. sz. 2003. p. 405–406.
Röviden… Felmérés az ISO 9000 elfogadottságáról Szinte lavinát váltott ki az USA-ban a Quality folyóiratban, az ISO 9000 kritikájára, elfogadottságára irányuló szerkesztőségi kérdés. A téma fontosságát és időszerű voltát bizonyítja a tömeges véleménynyilvánítás – a minőségszakma képviselőitől is – amelyből hiányoztak az ISO 9000 alkalmazását támogató, jótékony hatásait bemutató megnyilvánulások. Arra a kérdésre, hogy mennyire szükséges alkalmazkodni az ISO 9000 szabványokhoz, a válaszadók kritikai észrevételeket tettek, sokan pedig szinte visszhangozták egy közismert, az ISO 9000 kérdéseiben kritikus szemléletű, jelentős szakember nem hízelgő, nyilvánosan is hangoztatott véleményét. Eszerint a gyáriparra nézve az ISO 9000 alkalmazása kártékony, és azt a minőségirányításból törölni kellene. Az említett válaszadók főként a szabvány nagy dokumentációigényével kapcsolatban fejtenek ki egyöntetű ellenvéleményt. Olyan közlés is előfordult, amely szerint az adott cég elhagyta a szabvány szerinti bizonylatolást, anélkül, hogy ennek bármi negatív hatása lett volna. (Az adott esetben ISO 9001 szerinti tanúsítványról volt szó.) A véletlenszerűen kialakult válaszadói körből nyert véleménykutatás eredményei egyáltalán nem mutattak ki a szabványt támogató észrevételt!
Szinte hihetetlen, hogy az USA-ban már harminchétezerre tehető számú ISO 9000 szerinti tanúsítványt elért cég képviselői között ne lenne senki, aki kiállna az ISO szabványnak való megfelelés pozitív hatásai mellett! A folyóirat ezért újabb körkérdést indított a pozitív vélemények, a szabvány kedvező hatásait bemutató példák gyűjtésére. Az eredmények összesítését éppen az előző felmérésben visszhangzó negatív véleményt valló szakemberre bízták. A minőségszakember – írásaiban is hangoztatott – célja olyan párbeszéd kiváltása, amely jótékony változásokhoz vezethet, kissé tágabbra feszítve a szakma korlátait. (Quality, 41. k. 9. sz. 2002. p. 6.)
