Alispáni jelentés az 1873. évről Tisztelt bizottsági közgyűlés! Midőn az előbbi évi szokáshoz híven, a közelebb lefolyt 1873. évre vonatkozólag is Fejér megye állapotáról jelentésemet a tisztelt közgyűlés elibe terjeszteni, s abban egyszersmind a múlt közgyűlés óta előfordultakról s történtekről az 1870:XLII. törvénycikk 58. paragrafusa1 értelmében említést tenni kötelességemnek tartom, mindenekelőtt sajnálattal kell kijelentenem, hogy a megye 1873. évbeli állapotának általam ecsetelése sok tekintetben nem oly kedvező színt fog előmutathatni, mint amilyenben az 1872. év végén megyénk állapotáról megemlékezhetni szerencsés valék. Mert megyénk sem maradt egészben ment azon két nagy csapástól, mely a közelebb lefolyt évben hazánkat éré, s melyhez hozzájövén még a kereskedelmi és iparos világban Európa nagy részében és közvetlenül nálunk is bekövetkezett zavarok és bonyodalmak, és az azok szülte pénztelenség, mindenkor sajnos emlékezetűvé fogják tenni az 1873. évet. A termés megyénkben is, kivált az ősziekben, a középszerűnél jóval alább maradt. Mindazonáltal a vetőmagszükséglet általa fedezve lévén, e tekintetben segélyezésre nem szorult e megye, s az őszi földeknek elvetése általánosan e megyében véghez ment, habár itt-ott egyes gazdáknál a készlet szorultabb mennyisége miatt kisebb kiterjedésben, mint más években. Kívánatos lenne, hogy az őszi szárazság s a bekövetkezett hó nélküli fagy miatt a megyénkben is számos helyen tapasztalható egerek általi pusztítása a vetéseknek, a most kezdett évben is újabb aggasztó viszonyokat ne idézzenek elő. Már a múlt közgyűlésen voltam szerencsés jelezni, hogy habár a vetőmagszükséglet általjában fedezve van, s annak szüksége fent nem forog, hogy a szűkölködők részére kenyérnek való gabona megszereztessék s kiosztassék. Mégis kívánatos, sőt szükséges lenne, hogy a napszámból élő osztályhoz tartozóknál készpénzen fizetett közmunkák tavasszali foganatosítása által gondoskodva legyen. Miután pedig a törvényhozás ugyanezen nézettől vezéreltetve e célra 1 millió forintnyi összeget szavazott meg, úgy hiszem, nem lenne céliránytalan már most, e közgyűlésből a kormánynál az illető lépéseket megtenni, hogy ezen öszszegből megyénk is a szűkölködők keresetteli ellátása végett részesíttessék. A közmunkaváltsági alapból is körülbelül 8–10 ezer forintra menő részlet e célra, a tavaszi munkákra lett fenntartva, s a járásbeli szolgabírák általam felszólítva lettek, hogy azon községeket nekem jelezzék, hol találhatók főképp ily szűkölködők, kikről a létező helybeli viszonyok előre láttatják, hogy sem helyben, sem a közelebbi szomszédságban magánúton nem tehetendnek szert elegendő keresetre, hogy azon a jövő termésig megélhessenek. Ezen jelentéshez lehetne
35
azután idomítani, hol s mily közmunkákat kellessen megindítani s foganatosítani a közmunkaváltsági alap fent érintett részével s a kormánytól netalán e célra megnyerendő pénzbeli segéllyel. Azon reményben, hogy ezen megye is a fent érintett 1 milliós segélyből szűkölködői gyámolítása végett részesíttetni fog, arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy e tekintetben engem felhatalmazni méltóztassék, hogy egyetértve a megye állandó választmánya közlekedési szakosztályával, a most érintett szolgabírói jelentések alapján a véghez viendő közmunkákról, s az arra e segélyből s a megyei közmunkaváltsági maradványból fordítandó összeg iránt intézkedhessek. Magától értetődik, hogy a megye egyes vidékei, hol a szűkölködők nagyobb számban találhatók, egyenlő mérvben kell, hogy tekintetbe vétessenek e rendelkezés alkalmával, melynek másrészről természetesen a közmunkaváltsági alap még rendelkezésünkre álló részletének csak 8–10 ezer forinttal számítható mennyisége, valamint azon összeg mennyisége, melyet a kormánytól nyerendünk, fog korlátokat szabni. A szűk termés szülte mostoha viszonyokon kívül közegészségi tekintetben is csapás érte megyénket azáltal, hogy a kolerajárvány itt is kiütött, s általa az úgy is gyér népességünkben fogyatkozás támadt. Mindamellett azonban némi megnyugtatást lelhetünk abban, hogy a járvány itt a megyében – hazánk más vidékeihez képest – csekélyebb mérvben lépett fel, amennyiben a megyében megbetegültek száma csak 917-re ment, s ezek közül 379 halt meg és 538 meggyógyult. Legerősebben Adonyban és Mórott dühöngött a járvány, egyáltalában 27 község volt ezen csapástól érve, s a járvány tartott június 26-tól október 15-ig, összesen 112 napig e megyében. Kötelességemnek tartom e helyen, itt különösen kiemelőleg megemlékeznem azon fáradhatatlan buzgalomról, melyet a járvány alkalmával az összes megyei tisztiorvosi kar, főképp pedig ez alkalomkor is valamint egyáltalában hivatalos teendői eljárásában a megyei főorvos, Eltér József úr kifejtett. E járványon kívül más ragályos betegségek is uralkodtak [...], név szerint itt fel kell említenem, hogy a roncsoló toroklobnak Gyúrón és az alcsúti uradalomhoz tartozó Szentgyörgypusztán több esetei fordultak elő, mely járványnak a 39re menő megbetegültek közül 21 esett áldozatul, felgyógyult pedig 18, mely kedvező arány különösen Pék Alajos járásbeli orvos fáradhatlan buzgalmának köszönhető. Úgy továbbá a vörheny és kanyaró több községekben járványosan lépett fel, s a himlőjárvány is megyénk 24 községében uralgott kisebb-nagyobb mérvben, s csak megyei alorvosaink ernyedetlen buzgalmának, valamint erélyes hozzálátásuknak [...] köszönhetni, hogy ezen járvány nagyobb mérveket magára nem ölthetett. A fent említett 24 községben megbetegült 445, ebből meggyógyult 334, meghalt 111.
36
Mindamellett azonban nem sikerült e járványnak tökéletesen [...] véget vetni; s jelenleg is az, név szerint Bogláron uralkodik, valamint Csurgón, Magyaralmáson, Bodajkon és Bicskén is a legújabb időkben e járványnak némely esetei fordultak elő, melyek közül néhány, hogy halállal is végződött, sajnálattal kell felemlítenem. A himlőoltásra összeírottak száma a múlt 1873. évben 8.632, jó sikerrel oltatott 8.410, nem fogamzott 117, oltatlanul maradt gyenge koruknál fogva 17, meg nem jelenés miatt 88, az oltási költség 896 forint 38 krajcárra ment. A meghaltak száma [...] a múlt évben 7.059, tehát 1007-tel több, mint 1872ben. Ezek közül egy éven alul meghalt 2.206; 1–10 évig 1.969; 10–20 évig 508; 20–30 évig 388; 30–40 évig 347; 40–50 évig 368; 50–60 évig 496; 60–70 évig 476; 70 éven felül 301. Ezek közül erőszakos halállal kimúlt 14; öngyilkossági eset volt 33; véletlen és hirtelen halálozással 63. Házasság köttetett a múlt évben 2.013; tehát 233 párral kevesebb, mint 1872-ben, mely fogyatkozást a silány termés szülte viszonyok idézték elő. A múlt évben szülöttek száma 8.770-re ment, tehát 203-mal több, mint 1872-ben; kik közül házasságon kívül 418 született, tehát minden 20. szülés után egy törvénytelen [gyermek]. A halva szülöttek száma volt 96. Így tehát örömmel jelezhetjük, hogy a szülöttek száma a halottakét a múlt évben is felülhaladá 1.615-tel, habár is a létező mostoha egészségügyi viszonyok folytán a kedvező arány az 1872. évinél sokkal hátrább maradt, úgyhogy egy járásban, tudniillik a Bodajki felső járásban a halottak száma a szülöttekét 24-gyel felülhaladá. A gyógyszertárak [...] a tiszti főorvosunk által kötelességszerűleg megvizsgálva lettek, s jó, sőt néhányan kitűnő állapotban találtattak. Legújabban a martonvásári gyógyszerésznek [...] a belügyminiszter által egy fiókgyógyszertár felállítása Nyéken lőn engedélyezve.2 A megyei közkórházban a múlt évben az ápoltak száma 282-re ment, kik közül 236 meggyógyítva hazabocsáttatott, 30 pedig elhalt, részben azért, mert későn hozattak be a kórházba ápolásra, ápolásban pedig maradt az év végével 16.3 Az állategészségi állapot a megyében nagyjában kielégítő volt a múlt évben. A marhavésznek [...] a múlt év elején vége szakadván, azóta mentek maradtunk
37
e veszélytől. Jóllehet, hogy az két ízben, egyszer Pest megye, utóbb pedig Veszprém megye részéről fenyegette e megyét, miért is kénytelen voltam a vész tartama alatt szigorú zárlatot a marhabehajtásra nézve az illető megyék határain elrendelni. Most azonban már a szomszéd megyékben is megszűnvén a vész, a közlekedés megint minden oldalról megnyílt. Több lépfene esetek fordultak elő az év folytán, [...] úgymint elhullott 29 szarvasmarha, [...] úgyszintén uralgott a sertések közt a megye különféle vidékein a lépfenés láz. A takonykór nem szűnt meg a megyében, majd itt, majd ott szórványosan előfordult; 17 községben 25 ragályos ló kiirtatván, egyszersmind a fennálló szabályok szerint az illető községekben az összes lóállomány megvizsgálása elrendeltetett, s óvrendszabályok foganatosíttattak. A közgyűlési határozat folytán ugyan a ló vétel és eladás iránt fentálló szabályok újra kihirdetve lőnek, de szabad legyen itt kimondanom, hogy ha a tisztelt bizottság a múlt év elején tartott közgyűléseken ezáltal a bajt megszűntethetőnek tartotta, miután azonban úgy látszik, hogy a vele elérni vélt hatás nem kellő mértékben állott be, előbb-utóbb mégis szükséges [...] szigorúbb rendszabályokhoz fogni, hogy a vásárokon és vásáron kívüli lóeladások útján a takonykór elhurcolásának biztos gát vetessék.4 A közbiztonsági viszonyok a múlt év folyama alatt nagyjában kedvezők voltak. A múlt év első havaiban Alcsút és Felcsút táján történt pénzzsarolásoknak okozói csakhamar fel lettek találva ugyanazon vidékben szolgáló béresek személyében. A lapokban kihíresztelt postarablás pedig Baracs táján, s a csaknem egyidejűleg a most említett hírrel a lapokban olvasható megtámadása s szemeinek kiszúrása rablók által egy leánykának Adony táján, hírlapi kacsának, alaptalan koholmánynak bizonyult be. Mint sajnálatos jelenséget említhetem fel, hogy boltbetörések az év második felében gyakrabban előfordultak. Ennek folytán már a múlt közgyűlés alkalmával a tényt felemlítvén, a járásbeli szolgabíró urakat, valamint a községi elöljáróságokat figyelmeztettem, hogy azokat lehetőleg részint a megyei foglárok cirkálása, részint a községbeli lakosokból képzett őrjáratok által megakadályozni igyekezzenek. Amennyiben pedig a legközelebb lefolyt hetekben boltbetörési esetek igen csekély számban jelentettek be, úgy látszik, hogy ez intézkedéseknek volt is némi sikere, miért is ezen intézkedésnek továbbra is foganatosítását mind a járásbeli szolgabíró uraknak, mind a községi elöljáróságoknak jelenleg is figyelmükbe ajánlom. A központban közigazgatási úton tárgyalásra beadott ügyek száma: 7.962, s így 1.896-tal több, mint az 1872. évben, melyhez még az előbbi 1872. évről elintézetlenül maradt 37 ügydarab hozzájövén, az összes ügyek száma 7.999 vala. Ebből elintéztetett 7.965, elintézetlenül maradt a folyó 1874. évre 34. Elnöki úton tárgyalva s elintézve lett 481, tehát 273-mal kevesebb, mint 1872-ben.
38
A közigazgatási számvevőségnél az 1872. év végével elintézetlenül maradt [...] bírói- és szegénypénztári számadás 41. Az 1873. évben befolyt 212. Összes száma a számadásoknak volt tehát 253. Ebből számvevőileg átvizsgáltatott és a megyei számvevőszéken végbefejezést nyert 216. Maradt pedig még végképp el nem intézve 37, de ezek is már a számvevői vizsgálaton keresztülmentek, nagy részben azonban egy vagy más tétel iránt adandó felvilágosítás végett kiadatván, és a felvilágosító válasz be nem érkezte miatt számvevőszékileg véglegesen el nem intéztethettek. Minden hivatalos sürgetés dacára 1872. évbeli számadásaikat az 1873. év végéig még be nem adták: Szentágota, Cece, Sárkeresztúr, Szolgaegyháza, Csór, Keresztúr, Szentmihály, Úrhida, Csákberény, Adony, Batta, Ercsi, Érd, Dunapentele, Baracska, Csabdi, Doboz, Martonvásár, Tabajd, Tordas, Vál, Pusztazámor községek, ezeknek elöljáróságai az illető járásbeli szolgabírák útján számadásaiknak bírság-büntetés alatti beadására utasítva lettek, mely sürgölésnek volt is már a múlt hóban sikere. A járásbeli szolgabíróságoknál az ügyfolyam 1873-ban következő eseményt mutat ki. Járás Sárkeresztúri Bodajki alsó Bodajki felső Csákvári Váli Rácalmási Összesen
1872. évről hátralék 16 – 30 11 18 –
1873-ban hozzájött 2.856 2.094 2.648 2.787 2.862 2.533
Összesen
Elintéztetett
2.872 2.094 2.678 2.798 2.880 2.533
2.824 2.084 2.670 2.791 2.869 2.530
75
15.780
15.855
15.768
Függőben Hátralék maradt 1874-re jött 43 5 – 10 – 8 7 – 11 – 3 – 64
23
Az ügyek száma tehát a szolgabíróságoknál is 1873-ban 1872-höz képest szaporodott 1.456-tal. Az árvaszék 1873. évi ügyfolyama és tevékenysége a következő eredményt mutatja, mint az az árvaszéki elnök5 által a tisztelt bizottsági eleibe terjesztendő s a napirendre kerülő tárgyak sorozatába felvett jelentésből kiderülend. Az egyes árvák számára külön a megyei szervezet értelmében kiállítandó könyvek száma az 1873. év végével ment 9.173-ra. Beadvány érkezett az árvaszékhez 5.649, 25-tel több mint 1872-ben, melyhez hozzászámíttatván az 1872. évről elintézetlenül átjött 231 ügyet, az összes ügyek száma 1873-ban volt 5.880. Ebből elintéztetett 5.414, elintézetlenül maradt pedig s így a jelen évre átjött 466. Árvaszámadás megvizsgálásra bejött 156, ezek közül 124 véglegesen befejeztetett, 32 részint felvilágosító jelentéstétel, részint pedig helytelen szerkesztés végett ki- illetve visszaadatott. Hogy s miként használta fel a közelebb múlt évben statutarius jogát6 a me-
39
gye, úgy is tudva van az a tisztelt bizottság előtt. Itt tehát csak az egész évi ügyfolyam képének kiegészítése végett felemlíteni szükségesnek látom, hogy a törvényhatóság e téreni működése a cselédrendszer alkotására, az aratók körül létező törvényes intézkedés kiegészítésére, a halászati jog gyakorlatának a haltenyésztés elvei szerinti szabályozására, az idegen kezekre bízott csecsemők iránti gondoskodásra, a gazdasági gőzgépek körül működő munkások testi épségének megóvására és illető esetbeni orvoslásukra terjedt ki. Kormányintézkedés a múlt évben a közigazgatás terén alig fordult elő, mely nagyobb jelentőségű s országos érdekű lett volna, többnyire azok csak megyénk ügyeire, s innen vagy közgyűlési, vagy közigazgatási úton felterjesztett tárgyakra vonatkoztak. Kivételképp felhozom itt a múlt rendes közgyűlésben is már általam felemlített miniszteriális rendelvényt az adók behajtását s a törvényhatósági közegek részéről megkívánt közreműködést illetőleg.7 S itt közben legyen szabad felemlítenem, hogy a szolgabírói jelentések szerint a közadók a múlt év második felében legalább a mostoha viszonyokhoz aránylag kielégítő mennyiségben folytak be az adópénztárakba, habár találhatók némely községek, név szerint a Rácalmási járásban, melyek e tekintetben kedvezőtlen kivételt képeznek. Hogy tehát ezen kivételes esetek is minél inkább kevesbüljenek, s hogy egyáltalában ezentúl is az adók önkéntes, végrehajtás nélküli befizetése minél inkább elősegítessék, erre hatni járásbeli szolgabíró urakat valamint a községi elöljáróságokat is különösen felhívtam, név szerint a Rácalmási járásbelieket, miután ott aránylag a legnagyobb hátralék mutatkozik. Egy másik közérdekű s egy újabban hozott törvény foganatosítását célzó miniszteriális rendelet az, mely még a múlt év nyarán a földmívelés–, ipar– és kereskedelemügyi miniszter úr által a ménlovak összeírása végett oly célból lőn kibocsátva, hogy az összeírt ménlovak közül a tenyésztésre alkalmasak külön kirendelendő küldöttségek által kiszemeltetvén, s tenyésztési igazolvánnyal ellátatván, a lókisajátítási törvény által engedélyezett kisajátítási mentességben részesítessenek. Ezen rendelet foganatosítása a megyei lótenyésztési bizottság véleménye alapján a téli hónapokra halasztván, a ménlovak összeírása a járásbeli szolgabíráknak már most meghagyatott, s jelenleg a munkálat folyamatban van. Időközben a Honvédelmi Minisztériumtól is megjött a lókisajátítási törvény foganatosítását meghagyó rendelet, melyben február vége van e munka befejezésére véghatárul kitűzve. Miután azonban az ügy okvetlenül megkívánja a ménlovak összeírásának s kiszemlélésének előzetes végrehajtását, ez pedig mint fentebb jeleztem, csak most van munkálatban; előre látható, hogy a lóállománynak az egész megye területén a lókisajátítási törvény végrehajtása céljából megkívántató összeírása, mely szintén a szolgabírák által lesz foganatosítandó, a fent említett határidőig meg nem történhetend, mégpedig annál kevésbé, mert idő-
40
közben az újoncozási előmunkálatok is elrendelve lévén, a szolgabírák ezáltal is igen elfoglalva leendenek; igen helyén találnám tehát, ha a közgyűlésből a honvédelmi miniszter úr a határidő meghosszabbítása iránt megkerestetnék. Jelentem továbbá, hogy a megyei bizottság választott tagjai számának kiegészítése végett az 1872:XLII. törvénycikk 29. paragrafus értelmében tartott kerületi pótválasztások alkalmával a bodajki kerületben Blaumann József bodajki katolikus lelkész, az iszkaszentgyörgyiben Segesdy Miklós mohai református lelkész, a pátkaiban Csörgő János és a sárbogárdiban Madarász József országgyűlési képviselő urak lettek megválasztva megyei bizottsági tagokul, miután a törvény által kitűzött 15 nap alatt panasz vagy észrevétel ellenük be nem adatott, választásuk végérvényre emelkedett.8 Felemlítendőnek tartom azt is, hogy a honvédelmi miniszter úr az idei sorozást – a hadjutaléknak az egyes törvényhatóságokrai kivetése körül bekövetkezett akadályok miatt – február 15-ére halasztotta, s így még jelenben nincsen módomban bejelenthetni a megyénkre ez évre rovandó hadjutalék mennyiségét. A múlt évi sorozásnak a főállítás befejeztéig jegyzett eredménye a következő: a Sárkeresztúri járásban összeíratott 991, felmentést nyert 68, besoroztatott a rendes hadseregbe 127, póttartalékba 50, a honvédségbe 41, távol maradt 432, alkalmatlannak találtatott 246. A Bodajki alsó járásban összeíratott 686, felmentést nyert 81, besoroztatott a rendes hadseregbe 99, a póttartalékba 46, a honvédségbe 27, távol maradt 168, alkalmatlannak találtatott 232. A Bodajki felső járásban összeíratott 494, felmentést nyert 65, besoroztatott a rendes hadseregbe 77, a póttartalékba 33, a honvédséghez 24, távol maradt 57, alkalmatlannak találtatott 217. A Csákvári járásban összeíratott 764, felmentést nyert 120, besoroztatott a rendes hadseregbe 111, a póttartalékba 53, a honvédségbe 21, távol maradt 105, alkalmatlannak találtatott 282. A Váli járásban összeíratott 916, felmentést nyert 109, besoroztatott a rendes hadseregbe 175, a póttartalékba 43, a honvédségbe 17, távol maradt 176, alkalmatlannak találtatott 347. A Rácalmási járásban összeíratott 586, felmentést nyert 71, besoroztatott a rendes hadseregbe 89, a póttartalékba 39, a honvédségbe 32, távol maradt 60, alkalmatlannak találtatott 243. Összesen tehát a megyében összeíratott hadköteles 4.437, felmentést nyert 514, besoroztatott a rendes hadseregbe 678, a póttartalékba 264, a honvédségbe 162, távol maradt 998, alkalmatlannak találtatott 1.567.9 Felemlítendőnek tartom itt azt, hogy a múlt évi sorozás a katonai közegek részéről a szolgálatra alkalmasak kiválasztása [...] túlzott szigorral ment véghez, minek következtében a felülvizsgálatra kijelöltek száma nagyon felszaporodván,
41
a felülvizsgálat is itt helyben tartatott meg. A fősorozás alkalmával némely sorozójárásban igen nagy összegre felrúgó elmaradottak számát az utóállítások alkalmával jóval lejjebb szállítani sikerült. A katonai szállásolás körül örömmel jelezhetem, hogy nem fordultak elő a múlt 1873. évben oly differenciák s önkényes eljárás esetei, mint aminőket az 1872. évben sajnosan kénytelen voltam jelezni, sőt itt nyilvánítani kötelességemnek tartom, hogy a megyében állomásozó mindkét cs. és kir. huszárezredparancsnokság részéről a hivatalos érintkezésben legnagyobb előzékenységet tapasztalni szerencsés valék. Az itt-ott előkerült vitás kérdések is inkább csak helybeliek valának, amennyiben többnyire egyes községek szállásolási túlterheltetésük iránti panaszaikra vonatkoztak, mely panaszokkal minden község a szállásolási tehertől vagy végképp, vagy legalább minél nagyobb mérvben menekülni kívánván, az osztó igazság pedig egyfelől, s másfelől a helybeli viszonyok meg nem engedvén, hogy mindenkor ezen kívánatnak elég tétessék, mindenkor létezendnek míg nem az országszerte behozandó kaszárnyarendszer, vagy legalább amíg ez létesülend, egy a katonaszállásolást rendező törvény alkotása által ezeknek vége nem vettetik. A megyében állomásozó lovas katonaság mennyisége, vagyis hat század változást nem szenvedett, s csak annyiban vált terhesebbé, amennyiben az egyes századokhoz tartozó legénység száma az utóbbi időkben a közös ügyek tárgyalására kiküldött delegáció határozatai nyomán [...] magasabbra emeltetett. Változás év közben csak annyival történt, hogy most már a két itt állomásozó 10. s 13. cs. és kir. huszárezredből 3–3 század állomásozik a megyében, holott előbb a 10. [huszárezredből] csak egy, a 13. [huszárezredből] ellenben 5 állomásozott itt. Mint ezen tárggyal némi összeköttetésben állót van szerencsém még jelenteni a tisztelt bizottságnak, hogy a móri megyeházakra nézve a katonai kincstárral használatuk iránt kötött szerződés múlt évvel lejárván, az általam fel lett mondva, egyszersmind amennyiben az idén még a katonaság használatában maradnak, fel lett szólítva az illető ezredparancsnokság, hogy az idénre fizetendő bér és a netalán szükséges kijavítások eszközlése iránt a megyei hatóság irányában mihamarább nyilatkozzék. Szükségesnek találtam a felmondást két szempontból eszközölni, éspedig azért, mert letelt az eddigi szerződés, és annak egyszerű megújítását nem tartottam kívánatosnak, miután abban a katonai kincstár részéről az előbbi években e megyei épületeken tett, s a szerződés folyama alatt még teendő kijavítások s helyreállítások fejében nem lőn semmi házbér kikötve, én pedig a megye érdekében kevésbé indokoltnak tartanám továbbra is e megyei épületek használatát a katonai kincstárnak minden házbér fizetése nélkül odaengedni; de azért is tartottam szükségesnek e szerződés felmondását, hogy a megye szabadon rendelkezhessék e házak jövőjéről.
42
Részemről megjöttnek látom az időt, hogy a megye azon házak iránt, melyek a székhelyén kívül a megye birtokát képezik, határozott megállapodásra jusson. Tekintve egyrészről e házak haszonbérbe adása útján befolyó jövedelem csekélységét, mely 475 Ft-ot tesz összesen, s másrészről azon költségeket, melyek azoknak jó karbani fenntartására igényeltetnek, és a megye házipénztárából évenként majdnem annyit kivonnak, amennyi e házak jövedelmeképp a házipénztárba befoly, célszerűbbnek s a megye érdekében levőnek tartanám, ha ezen házak eladatnának, s az abból befolyt tőkék kamatosítva elhelyeztetnének. Már csak azért is indokoltnak tartanám ezen eljárását, nehogy előbb-utóbb ezen megyei házak más állami célokra való fordítása, anélkül, hogy valami pénzbeli haszonban részesülne a megye, miniszteriális rendelet vagy törvény által kimondathassék, mint azt már több megyei házakra nézve az alkotmányellenes időkben sajnosan tapasztaltuk, melyekért a kárpótlási összeget jelenleg is még hiába várjuk, s mint azt itteni megyeházunk egy részére nézve az utolsó években törvényhozásunk részéről is sajnálattal tapasztalhatni kénytelenek valánk.10 Igénytelen nézetem és javallatom tehát odajárulna, hogy az állandó választmány megbízatnék e közgyűlésből a kérdés [...] tárgyalásával és véleményezésével, nekem pedig utasításba adassék, hogy e célra az illető adatokat, név szerint Mórott, Lovasberényben, Velencén, Csákváron és Bicskén létező házak becsűjét a megyei számvevőséggel, mérnöki hivatallal s az illető járásbeli szolgabírókkal egyetemben előkészítsem, s annak idejében előterjesszem. Az ügy [...] az 1872:XLII. törvénycikk 3. paragrafus értelmében úgyis még a Belügyminisztériumnak helybenhagyás végett felterjesztendő lévén. Pénztáraink, valahányszor a törvény értelmében általam a múlt évben megvizsgáltatva lettek, mindenkor rendben s hiány nélkül találtattak. Házipénztárunk állapota is a múlt év folyama alatt javult, ugyanis megyénk javadalmazása törvényileg fellebb emeltetvén, ennek folytán nemcsak a múlt 1873. év első hónapjaiban a többi megyei alapok pénztáraiból kölcsönvett összegeket visszafizethetni sikerült, hanem egy körülbelül 1.500 Ft-nyi többlet is mutatkozván év végével, ebből 1.400 Ft az 1872. évbeli deficitünk fedezésére, illetőleg ezen deficit fedezése a többi alapokból vett kölcsön törlesztésére lett fordítva. S ezen visszafizetés által, valamint az [...] 1872. évbeli deficitünk fedezésére a belügyminiszter úrtól két ízben nyert, úgymint egyszer 5.000 s később, a legutóbbi időben, nyert 1.000 Ft-tal 1873. évbeli 9.500 Ft-nyi deficitünk fedezetlen része is már csak 2.100 Ft-ig szállott le, mely összeggel csakis a szabad rendelkezésünkre állott, úgynevezett tartalékalapnak tartozunk [...] Az 1873. évre járt közmunkaváltsági pénzek habár valamivel lassabban, mint más években, de mégis teljesen befolytak. Az 1873. évre kivetett közmunkaszolgálmányok, valamint az 1870., 1871. s 1872. évi hátralékok leszolgálása iránt is, habár néhány járásban most is még
43
részint az előbbeni évekre, részint a múlt évre vonatkozólag még nevezetesebb hátralékok mutatkoznak, mint azt az alább szerencsém leend elősorolni, mégis általában a múlt 1872. évhez képest meglehetős kedvező tényállás mutatkozik, és ott is hol még az előbbeni évekből nagyobb hátralék leszolgálatlanul maradt, mégis a múlt év folyta alatt leszolgált hátralékok mennyisége nagyon fölözi a le nem szolgáltakét [...]11 A múlt évben felhasznált munkaerővel következő kiterjedésű munkák végeztettek: kiegyengettetett 340.225 öl út. Útiárok tisztogattatott 92.723 öl, új árok kiemeltetetast 34.180 öl; új út elkészült 7.557 öl. Földleásás s feltöltés történ 5.205 köbméter, kőtermelés 1.102 köbméter, kaszáltatás 1.360 köbméter, 1.248 köbméter kő leágyaztatott, 4.923 köbméter murva termesztetett, szállíttatott pedig 4.525 köbméter murva, s beágyaztatott 4.729 köbméter. Népnevelési viszonyainkról a megyei iskolatanács évnegyedes jelentése fog adatokat szolgáltatni, mely is a tárgysorozatban fel van véve, s így az ülés folyama alatt napirendre kerülend. Legyen azonban szabad itt megjegyeznem, hogy amennyiben abból kiderül, hogy az oktatásban nem részesülők, illetőleg iskolát nem látogató gyermekek száma, mely a Bodajki felső és alsó járásban csak egy vagy két százalékot tészen, a Váli és Rácalmási járásban pedig 7, sőt 15%-ra emelkedik, kötelességemnek tartottam az illető járásbeli szolgabírákat s községi elöljáróságokat felhívni, hogy az iskolalátogatásra való buzdításban, s szükség esetén a mulasztásra nézve előszabott büntetés foganatosításában annál teljesebb eréllyel járjanak el, mert míg egyrészt a törvénynek s a megye minden rendeleteinek pontos foganatosítása szoros kötelességükben áll, másrészt különösen hazánk s nemzetünk érdekeivel annyira összenőtt ezen cél e téren a legengedetlenebb közreműködést igényli, hogy az iskolalátogatási kedvezőtlenebb arány e két utóbbi járásban [...] részben onnan is magyarázható, hogy éppen e két járásban s a Sárkeresztúriban, melyből az adatok hiányoznak, léteznek a legnagyobb puszták, mely körülmény a gyermekek iskoláztatását, kivált télen, nagyon nehezíti. Ezen kiterjedt puszták birtokosai ugyan nagy részben gondoskodnak pusztabeli cselédjeik gyermekeinek helybeni oktatása s e célra szolgáló iskolák felépítése iránt. Saját oskolával el nem látott pusztáknak a legközelebbi községhez való csatolását, és ez esetben községi avagy felekezeti iskolának felállítását, mint utolsó remediumot ugyan kimondja a törvény, azonban ezen rendszabály sok izgalmat s nehézségeket idézvén fel, ezután sem érethetik el minden esetben a fő cél, a népoktatás általánosítása [...] A törvény lángeszű alkotója minden jóért és szépért lángoló idealizmusában túlment a jelen kor viszonyain, őelőtte mikor ezen törvényt teremté, egy jövendő Magyarország képe lebegett, melynek viszonyai a kultúra terén leginkább előhaladt országokkal s nemzetekkel kiállják a versenyt, s e magaslatra felemel-
44
kedve a jelen viszonyairól és a törvény azonnali foganatosítása körül felmerülő nehézségeknek átmenti intézkedések alkotása általi könnyítéséről gondoskodni megfelejdtkezett. Ezt kellene tehát szerintem azoknak, kik közvetlenül a törvény foganatosítására hivatva vannak, mindenkor szemük előtt tartani, és eljárásuk által a törvény lángeszű alkotójának ebbeni mulasztását pótolniok. Ennek figyelmen kívül hagyása idézi elő azon differenciákat s azon félreértéseket, melyek befolyása alatt maga az ügy s annak szent célja szenved legtöbb hátrányt. Egyébiránt ez tulajdonképpen nem tartozna jelentésem keretébe, bocsánatot kérek a tisztelt bizottsági közgyűléstől ezen kitérésemért, s most a múlt évi történtekről és eljárásunkról elég hosszas jelentésemet azzal végzem, hogy eljárásunk felett az ítéletmondást nyugodt lélekkel a tisztelt közgyűlésre bízzunk.12 Kelt Székesfehérvárott, 1874. februán 1-jén. Báró Miske Imre alispán
Jegyzetek 1 A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény hivatkozott paragrafusa az alispán kötelezettségei között sorolja fel a megye közigazgatásának helyzetéről szóló jelentés összeállítását, és annak ismertetését a törvényhatósági bizottság közgyűlésén. 2 A martonvásári gyógyszertár tulajdonos Zsetkey János 1873-ban lett a központi gyógyszertár személyes jogú birtokosa. Vö.: Fejér THB jkv. 1873:135. sz. 3 Nem tesz említést arról a jelentés, hogy 1873-ban a kórház alaptőkéjének emelése érdekében 300 db, egyenként 50 krajcár névértékű sorsjegyet bocsátottak ki. Vö.: Fejér THB jkv. 1873:78. sz. 4 A lóállomány védelmét illetően az 1859. évi ún. állatjárvány rendeletet tette közzé az alispán, s ezen rendeletet küldte meg a járási tisztviselőknek is. Vö.: Fejér THB jkv. 1873:47. sz. A marhavésszel és annak megakadályozásával a törvényhatósági bizottság 1873. évi 46. számú határozata foglalkozik. 5 Az árvaszék elnöke Németh Lajos elhunyt, a törvényhatósági bizottság 1873. február 1-jei hatállyal Rozgonyi György Csákvári járási főszolgabírót az árvaszék elnökévé megválasztotta. A Csákvári járásban a főszolgabírói teendők ideiglenes ellátásával Sárközy Aurél tiszteletbeli főjegyzőt bízták meg. 1873. május 5-én Sárközy Aurélt a Csákvári járás főszolgabírájává választották. Vö.: Fejér THB jvk. 1873:3., 4., 56. sz. 6 A „statutaris” jog a megye szabályrendelet-alkotási joga. 1873-ban az alábbi szabályrendeletek alkotására került sor: – halászatra vonatkozó (Fejér THB jkv. 1873:17., 86. sz.), – községi szabályrendeletek jóváhagyása (Fejér THB jkv. 1873:80. sz.),
45
7
8
9 10
11
12
– a mezőgazdasági erőgépek mellett foglalkoztatottak testi épségének megóvása (Fejér THB jkv. 1873.84. sz.), – az idegen kézre bízott csecsemők gondozása (Fejér THB jkv. 1873:85. sz.), – cselédrendszabály (Fejér THB jkv. 1873:88. sz.), – aratási és egyéb munkák szabályozása (Fejér THB jkv. 1873:89. sz.), – jegyzők magánmunkáinak díjazása (Fejér THB jkv. 1873:128. sz.). Fejér megyében négy adókerület kialakítására került sor. Az 1868:XXVI. tc. 32. paragrafusa alapján az adókerületek székhelyei: Székesfehérvár, Vál, Mór, Sárbogárd. Megalakultak az adókerületekben a jövedelemadó-kivető és jövedelemadó-felszólamlási bizottságok. Vö.: Fejér THB jkv. 1873:65. sz. Az alispáni jelentés a megválasztottakat közli, az elhunytakról nem tesz említést. A megyei törvényhatósági bizottság meghalt tagjai: Kelemen Márton (pátkai kerület), Novotny Károly (bodajki kerület), Mészöly Kálmán (sárbogárdi kerület), Rainiss József (iszkaszentgyörgyi kerület). Vö.: Fejér THB jkv. 1873:143. sz. Nem tesz említést az év során ugyancsak elhalálozott bizottsági választott (nem virilis) tagokról. Koller Pál helyett az isztiméri kerületben Rézmann Pált, Pellet Sándor helyett a szabadbattyáni kerületben Molnár János esperesplébánost, az abai kerületben Tóth Gyula helyett Salamon Lajost választották meg. Vö.: Fejér THB jkv. 1873:42., 43., 44. sz. Az alispáni jelentés rész- és összefoglaló adatai tévesek. Ellenőrzésükre alkalmas adatsort nem ismerünk, illetve a hiányosság feltárását biztosító adatok nem maradtak fenn. A Székesfehérvári Királyi Törvényszék a megyeháza épületének egy részében működött. Több alkalommal is kísérletet tett a megye arra, hogy az Igazságügy-minisztérium a bérleti díjat rendezze. 1873-ban a törvényhatósági bizottság határozatban fogalmazta meg: „...a királyi törvényszék a [megyei] székház egy részének használatáért a tulajdonjogra igényt nem tarthat.” Vö.: Fejér THB jkv. 1873:13. sz. Az 1874. évre megállapított közmunka-megváltási díjak: kézi napszám 50 krajcár, egyfogatú igás napszám 1 Ft 10 krajcár, kétfogatú igás napszám 2 Ft 20 krajcár. Vö.: Fejér THB jkv. 1873:131. sz. Az alispán jelentését a törvényhatósági bizottság 1874. február 3-án tárgyalta
meg. Vö.: Fejér THB jkv. 1874: 1. sz.
46
