Alispáni jelentés az 1889. évről Méltóságos gróf, főispán úr! Tekintetes vármegyei közönség! A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk 68. paragrafusa alapján és a tekintetes közönségtől nyert meghagyás folytán van szerencsém az 1889. évre vonatkozólag évi jelentésemet előterjeszteni. Szándékom azonban ezen jelentésemben nemcsak az 1889. évi közigazgatás állapotát rideg számokban feltüntető statisztikai adatokat terjeszteni a tekintetes vármegyei közönség elé, hanem a vármegyei közéletben azóta is előfordult minden eseményekről röviden megemlékezni, hogy így a tekintetes közönség tájékozást szerezhessen magának az összes közállapotokról. Mindenekelőtt előrebocsátom azt, hogy a vármegyei tisztikarnak mandátuma az 1889. év végével letelvén, mint a tekintetes közönségnek megtisztelő bizalmából immár másodízben megválasztott alispánja Fejér vármegyének, adok számot a vármegye közéletének múlt évi eseményeiről, és mondok ezúttal az újonnan választott vármegyei tisztikar nevében is ismét hálás köszönetet a tekintetes vármegyei közönségnek a [...] bizalmáért, biztosítván a tekintetes közönséget, hogy a [...] bizalmat egész erőnkkel a legtisztább és legbecsületesebb szándékkal fogunk igyekezni kiérdemelni.1 Mielőtt azonban az 1889. évi közigazgatási állapotok részletes felsorolásába belekezdenék, és az ügyek örvendetes haladásáról megemlékeznék, nem mulaszthatom el, úgy mint mindig, ezúttal is elsősorban a kegyeletnek adózni. Megemlékezve az országnak egy feledhetetlen érdemű, nagy halottjáról, gróf Andrássy Gyuláról, aki valamennyiünknek bánatára s az országnak nagy gyászára folyó évi február 18-án Voloscaban elhunyt.2 Ő volt a magyar-osztrák kiegyezésnél az ország bölcse, Deák Ferenc mellett a közbenjáró, a végrehajtó s a tettleges megalkotó. Ő vezette Magyarország újkori alkotmányos szervezetének erős munkáját. Ő volt indítványozója és létesítője a magyar honvédségnek. De legtöbb érdeme határozottan a külpolitika terén nyilvánult meg. Őreá hárult a nagy feladat elismertetni azt, hogy AusztriaMagyarországra a nyugaton nem vár hatalmi hivatás s érdeke a keleten van. Kiemelni a Monarchiát elszigeteltségéből, s biztosítani számára állandóan a német szövetséget, ez volt gróf Andrássy Gyula politikájának korszakalkotó vezéreszméje. Ebből kifolyólag köttetett meg a véd- és dacszövetség Németországgal, melynek ereje tíz év óta polarizálja Oroszország hódító szándékait. A Monarchia népei hálával eltelve köszönhetik neki e nagyszabású politikát, mellyel AusztriaMagyarországnak az európai zivatarok közepette megszerezte a békét és megszerezte a biztonságot.
184
Az országnak e nagy halottja mellett meg kell még emlékeznem igaz részvéttel a vármegyei törvényhatósági bizottságnak halottjairól is, nevezetes a vármegyei legtöbb adót fizetők közül 1889-ben elhunytak Pauer János megyéspüspök és Boór Mihály.3 A választott bizottsági tagok közül elhunytak: Koncsek János, Ádám Antal, Szarka Sándor, Killinger István, kik mindannyian ügybuzgó tagjai voltak vármegyei bizottságunknak, és haláluk veszteséget képez vármegyénk közéletében.4 A vármegyei tisztviselői karból is a múlt évben hárman haltak el, úm.: Ritter István Adonyi járási főszolgabíró, Simon György árvaszéki kiadó és Pék Alajos kórházi gondnok.5 Áttérve már most a közigazgatási állapotok ecsetelésére, mindenekelőtt meg kell említenem, hogy a járási főszolgabíróságokat főispán úr őméltóságával megvizsgáltuk, és úgy az ügykezelés, mint az ügyek elintézésének gyorsaságára nézve a legörvendetesebb tapasztalatot szereztük, és a járási főszolgabíráknak ügybuzgalma és az illető szolgabíróságok személyzetének kifejtett szorgalma – egy járást kivéve – főispán úr őméltóságának teljes megelégedését elnyerte. Szabályrendeletek az 1889. évben a következők alkottattak: 1. Kéményseprési díjakról szóló szabályrendelet.6 2. A vármegyei szervezet szabályrendelete.7 3. Községek háztartásáról és számviteléről szerkesztett szabályrendelet.8 4. Éjjeli őrség szervezéséről szóló szabályrendelet. Mely négy szabályrendelet már kormányilag is jóváhagyva és a vármegye területén életbe léptetve van.9 Továbbá a vármegye közönsége által a múlt évben még a következő szabályrendeletek tárgyaltattak és fogadtattak el, azonban még ez ideig kormányi jóváhagyást nem nyertek. 5. Külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályrendelet.10 6. Tűzrendészeti szabályrendelet.11 7. A Duna folyón közlekedő kompok és révek használatáról alkotott szabályrendelet.12 8. Szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemők és kisdedekről szóló szabályrendelet.13 Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém felemlíteni, hogy a tavasznak későn való beállta, s a nyár folyamán uralgó nagy szárazság következtében a termés az ősziekben silány, de különösen a tavasziakban igen rossz volt, tűrhető termés csak a kukoricából volt. Rossz volt a termés a takarmányneműekben is, mi a gazdaközönségnek nem csekély gondot is okozott állatjai kiteleltetésére nézve. Az 1889. évben a vármegyében terméshez használt terület volt 405.859 kat. hold, az ugarral és a megsemmisült vetés területével együtt pedig 483.608 kat. hold. A búzatermés mennyiségét, ennek értékét a
185
learatott szántóföld területéhez viszonyítva kitűnik, hogy az 1889. évben 1 katasztrális hold jövedelmezett nyersen 48 forintot és 98 krajcárt. A megkárosult terület 6.097 kat. hold területet tesz ki. A kár 231.275 forint. A legtöbb kárt az aszály és a jég idézték elő. A termények szerint tekintve a megkárosított területeket kitűnik, hogy a búza és a zab szenvedtek legtöbbet. Vármegyénk bortermelését illetőleg magát a termést tekintve az jó középszerűnek mondható, azonban alig van már szőlőterület a vármegyében, hol a filoxéra ne pusztítana [...] Gazdászati viszonyainkat érdeklőleg még van szerencsém megemlíteni, miszerint fedeztetési állomás 1889. évben a vármegye területén 24 volt 64 ménnel, mégpedig: Alcsút, Baracska, Bicske, Csákvár, Cece, Dunapentele, Etyek, Gyúró, Hercegfalva, Isztimér, Káloz, Lovasberény, Nagyperkáta, Ondód, Pázmánd, Polgárdi, Rácalmás, Sárkeresztúr, Sárszentmiklós, Sárosd, Seregélyes, Soponya, Tác és Tárnok községekben. Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az 1889. évben is örvendetes haladás észlelhető, és különösen a lónevelés és fejősmarha-tenyésztést illetőleg a kisebb birtokos gazdák is igen szép eredményt mutattak fel. A lónevelést leginkább elősegítette a vármegyében létező és oly kitűnően kezelt állami tenyészmén-anyag, míg a fejősmarha-tenyésztés már a köznépnél is megkedvelt nyugati fajok által nagyban emelkedett, és ezáltal a tejtermelés is a vármegyében határozottan nagyobb terjedelmet vett. Az adóügyet illetőleg adózási viszonyaink az 1889. évben – tekintettel a silány gabonatermésre – jóknak mondhatók, amennyiben az 1888. év végén az egyes adónemekből összes hátralék volt 93.757 Ft 25 kr. 1889. évben előíratott összesen 1.655.363 Ft 16 1/2 kr. És így az 1889. évre összes adótartozás volt 1.749.120 Ft 41 1/2 kr. Ebből töröltetett az 1889. évben 39.581 Ft 78 1/2 kr. Maradt tiszta tartozás az 1889. évre 1.709.538 Ft 63 kr. Ebből befolyt az 1889. évben 1.622.707 Ft 36 1/2 kr. Hátralékban marad az 1889. év végével 86.831 Ft 26 1/2 kr. Az előző évi hátralékhoz képest 93.757 Ft 25 kr. A hátralék az 1889. év végével kevesebb 6.925 Ft 98 1/2 kr-ral. A vármegye területén az 1889. évben az adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók száma 1.218, és ezek által fizetendő volt 1.280.930 Ft. A községnél fizető adózók száma 44.207, s ezek által fizetendő volt 428.608 Ft 63 kr. A járási főszolgabírák által teljesíttetett zálogolás 729 esetben, a községi előljáróságok által 17.077 esetben, ugyanazok által teljesített árverések száma 120. Az 1888. évi XXXVI. törvénycikk alapján az italmérési jog kártalanítás lebonyolításával [...] Zobel Gyula volt kir. adófelügyelő és jelenlegi kir. pénzügyigazgató bízatott meg. Az előmunkálat 1889. május és június havában eszközöltetvén, az egyezségi tárgyalások múlt év július, augusztus, szeptember és októ-
186
ber hónapokban a főszolgabírák székhelyein és a közigazgatási albizottsági tárgyalás november hóban Székesfehérváron tartattak. A bejelentett 250 italmérési jog után megállapíttatott: 204 esetben egyezségileg 2.394.318 Ft 43 kr, 45 esetben határozatilag 371.254 Ft 15 kr, 1 esetben a bejelentés elutasíttatott, mert a bejelentett jog a törvény második paragrafusa szerint kártalanítás tárgyát nem képezte. Az albizottsági határozatok ellen fellebbezés bejelentetett: a.) kincstári képviselő által 22 esetben, b.) a jogosultak részéről 30 esetben. A kártalanítási eljárás tényleg igénybe vett 54 napot, abból esik: a.) az egyezségi tárgyalásokra 44 nap, b.) a közigazgatási albizottsági tárgyalásokra 10 nap. A kártalanítási eljárás folyamán felmerült kiadási költség 803 Ft 94 kr. Felsőbb jóváhagyást nyert: 64 községben 146 kártalanítási eset. Felsőbb jóváhagyás alatt áll még: 36 községben 103 kártalanítási eset. Az italmérési jövedéket egy község (Baracs) kivételével az egész törvényhatóság területén sikerült a múlt év végéig hasznosítani. A közegészségügy állapota Fejér vármegyében az 1889. évben – tekintve, hogy nagyobbmérvű járványok a vármegye egy községében sem mutatkoztak az év első 11 havára nézve jónak, ellenben december havára nézve, tekintettel a kóresetek számára s a nagyobbmérvű halálozásra kevésbé jónak nevezhető. A múlt évi közegészségügyi állapottal való összehasonlításnál elütő különbözetként az tűnik ki, hogy a hagymáz járványnak nevezhető mérvben nem uralkodott, noha az a vármegye összes járásaiban, de különösen az Adonyi és Sárbogárdi járásokban elég sűrű szórványossággal lépett fel. A vármegye tiszti főorvosához beterjesztett havi jelentések szerint kipuhatolható beteg volt az összes járásokban 21.362. Ebből gyógykezelve lett: 7 éven aluli korú 8.912, 7 éven felüli korú 11.400. Nem gyógykezeltetett 1.050. Köztük 7 éven aluli korú 264. Beteg volt tehát a jelenlevő lakosságnak 10,6%-a. Gyógykezelve lett a beteglétszámnak 95%-a. A leggyakrabban előfordult kórok voltak: a gyomorbélhurut, a légzési szervek hurutos-lobbos bántalmai, a váltóláz és a tüdőgümőkór. A fent említett kórokban történt megbetegedések és az azokban történt elhalálozások a következőkben tüntethetők ki: Megbetegedett kanyaróban 975, meghalt 90 (9,2%), vészhimlőben 163, meghalt 22 (13,4%), vörhenyben 412, meghalt 95 (23,5%), roncsoló toroklobban 164, meghalt 90 (54,8%), hártyás gégelobban 221, meghalt 86 (38,9%), hagymázban 514, meghalt 139 (27%), hörghurutban 679, meghalt 104 (15,3%). Örvendetes jelenségképp említhető e helyen, hogy vármegyénk területén a gyermekágyi láz évről évre kisebb számban fordul elő, az elhalálozottak száma
187
e kórban a 1889. évben csupán kettő. Az üzletszerű kéjelgés Fejér vármegyében nagyon korlátozott, három községben vannak csupán ílynemű nyílt házak, csekély személyzettel, de ezek is a járási- vagy körorvosok által hetenként kétszer megvizsgáltatnak, és betegségük esetén rögtön kórházba szállíttatnak. Az 1889. évben elhalálozottak összes száma, beleértve a halva születetteket is 6.577 volt, éspedig elhalt: vele született gyengeségben 599. Görcsökben 487. Gyermekaszályban 413. Tüdőlobban 685. Tüdővész és gümőkórban 482. Bélhurutban 792. Vérhasban 23. Kolerában – Hagymázban 139. Vészhimlőben 22. Vörhenyben 95. Kanyaróban 90. Roncsoló toroklobban 90. Hártyás gégelobban 86. Hörghurutban 104. Gyermekágyi lázban 2. Gutaütésben 250. Aggkórban 713. Vízkórban 78. Fertőző pokolvarban 10. Víziszonyban 3. Egyéb kórokban 1335. A természetes halálokok összege tehát 6468. Nem természetes halállal kimúlt 109. Az 1889. évben elhaltak főösszege tehát 6577 egyén. Ezzel szemben az élő újszülöttek száma 8471. Következésképp a szülötteknek a halálozottak fölött való többlete 1894. A 200.000-nyi lakosságnak 0,9%-a. Az átlagos halálozási százalék 3,2, vagyis minden ezer lakos után 32 ember halt el (az előző évben szintén 32). A halálozottak összes számából az első életévre 31,2%, az ötödik életkorig 49% esik (az előző évben 31,2 és 46,3%), százéves korban vagy azon felül a lefolyt évben halálozás nem fordult elő. A védhimlőoltás az 1889. évben 34 oltásterületen 36 oltóorvos által eszkö-
188
zöltetett, s annak teljesítésére az illetékes községi- és körorvosok, azok hiánya esetén pedig a járási orvosok lettek hatóságilag kirendelve. Külön rendelettel felhívatván az oltási bizottságok, hogy az oltás körül való eljárásnál az 1887. évi XXII. törvénycikk alapján kiadott szabályrendelet utasításaihoz szigorúan ragaszkodjanak. Úgy az első, mint az újraoltások a központi járási orvos által az egész éven át szorgalmasan fenntartott nyirkkal karról karra történtek, ez alól csupán négy– öt terület képezett kivételt, ahol az oltás védhimlőtermelő intézetekből, de leginkább a kisvelencei ilynemű intézetből származó nyirkkal eszközöltetett. Ezen intézet, amely dr. Pillitz Ignác részére [...] engedélyeztetett, az 1889. évben is fennállott, s ott nyirktermelés céljából 12 darab 10–40 napos borjú oltatott be. Ezen borjúoltások minden alkalommal a hatósági állatorvosnak s a községi bírónak a jelenlétében eszközöltettek, nagyobb mennyiségben való nyirkkivitel alkalmával pedig a művelet a járási orvos jelenlétében történt. Az intézet tisztán, igen célszerűen kezeltetik, s bakteriológikus kísérletekhez szükséges eszközökkel s igen jó górcsővel ellátva van. A termelt nyirk csak az esetben bocsáttatik át a használatnak, amidőn az intézet tulajdonosa meggyőződést szerzett magának arról, hogy a nyirkban kártékony anyagok nem foglaltatnak. A nyirk hatékonyságával az azt használt oltóorvosok minden alkalommal megelégedve voltak, sőt – egy oltóorvos jelentése szerint – az oltásnál elért siker eredménye 100%-ra ment. Az intézet tulajdonosa különben ár tekintetében sem támaszt nagy igényeket, sőt, a jelenleg e téren keletkezett versennyel szemben jutányosabb árakra is kötelezi magát. A múlt évi himlőoltás eredménye a következő: beoltva és újraoltva lett a Székesfehérvári járásban 2.355, a Móri járásban 1.699, a Sárbogárdi járásban 3.044, a Váli járásban 2.335, az Adonyi járásban 2.255. Összesen: 11.688 egyén. Az 1888. évben beoltva és újraoltva lett 13.913, következésképpen az 1889. évben a védhimlővel beoltattak száma 2.225-tel kevesebb, mint volt az 1888. évben. Meghalt gyilkosság vagy emberölés folytán, éspedig agyonüttetett 4, agyonszúratott 1, gyermekvesztés 4, összesen 9 egyén. Öngyilkosság folytán, éspedig felakasztotta magát 21, agyonlőtte magát 11, kútba ugrott 5, gőzmozdony elé feküdt 2, nyakát metszette 2, karbolsavat ivott 1, gyufaoldatot ivott 1, Dunába ugrott 4, agyonszúrta magát 2, összesen 49 egyén. Baleset folytán, éspedig villám által üttetett 1, kútba, vízbe fulladt 18, ló által agyonrúgatott 1, nehéz tárgy által összezúzatott 6, bika által agyonszúratott 1, bódító magot ivott 1, cséplőgép által összezúzatott 1, anyja mellett megfulladt
189
1, kaszavágás miatt elvérzett 1, eltiportatott 3, magasról leesett 5, hirtelen halállal kimúlt 12, összesen 51 egyén. Az itt kimutatott 109 esetben minden alkalommal orvosrendőri vagy törvényszéki orvosi vizsgálat tartatott. Kiállíttatott orvosi látlelet vagy bizonyítvány könnyű sértés esetében 237, súlyos sértés esetében 67, közigazgatási ügyben 183, összesen 487. A vármegye hatósági területén fennálló, éspedig úgy a rendes valamint a fiók- és kézigyógyszertárak az 1889. év folytán, részint a járási tisztiorvosok által havonként, részint a vármegyei tiszti főorvos által az év végén hivatalosan megvizsgáltattak, s úgy az üzleti helyiségek tiszta volta és a célnak megfelelő berendezése, valamint a szerek jó minősége, nem különben az üzleteknek kereskedelmi és szakvezetése szempontjából 19 gyógyszertár kielégítő állapotban találtatott. A seregélyesi gyógyszertár a helyiségek célszerűtlen volta, a berendezés hiányossága, a felszerelés hézagossága miatt kifogásolva lett, s a gyógyszerész utasíttatott, hogy a jövő évben akár építés, akár bérlet útján a célnak megfelelő oly helyiségekről gondoskodjék, ahol a szerek eltartása akadályokba nem ütközik, a hiányzó szereket és eszközöket pedig bírság terhe alatt szerezze be. Részint gyökös jog vétele, részint személyes jogosítvány átruházása következtében a következő gyógyszertárakban történtek személyi változások: A „Mária segedelméhez” címzett móri gyökös jogú gyógyszertárat Kreszinszky Márton gyógyszerésztől Vas Istán Elizeus gyógyszerész megvette 20 ezer forintért. Átvette a gyógyszertárat 1889. október 12-én. A polgárdi gyógyszertárat, amelynek személyes jogosítványa [...] Kampis Józsefről Szmetena Aladárral lett átruházva, az új tulajdonos átvette 1889. október 1-jén. A vármegye területén a következő jogi személyek, vagy orvosok bírnak jogot alispáni engedéllyel kézi gyógyszertár tartására: 1. A lángi uradalom, kezeli az uradalmi orvos. 2. A sárosdi uradalom, kezeli dr. Kerbolt László körorvos. 3. Az adonyi uradalom, Szabolcs község részére, kezeli Sajgó Gusztáv uradalmi orvos. 4. A sárkeresztúri kör, kezeli dr. Vész Ignác körorvos. 5. A rácalmási községi orvos, kezeli dr. Vajda Kálmán községi orvos. 6. A bodajki körorvos, kezeli dr. Wéber Ferenc körorvos. 7. A csákberényi körorvos, kezeli dr. Szőke Károly körorvos. 8. A szentiványi uradalom, kezeli az uradalmi orvos. Ezenkívül még a nagyhörcsöki uradalom bír kézi gyógyszertár tartásához alispáni engedéllyel, azonban az uradalmi orvosnak az 1889. évben történt halálával Nagyhörcsökön jelenleg uradalmi orvos nincsen, következésképpen a kézi
190
gyógyszertár [...] engedélye – kezelő hiányában – az uradalomtól elvonatott. Működött a gyógyszertárakban segédképp 8 egyén, köztük két okleveles kezelő, gyakornokként működött 5 egyén. Tisztiorvosi minőségben működik a vármegyében: 1 főorvos 1000 forint fizetéssel és 300 forint úti átalánnyal, 5 járási orvos 400 forint fizetéssel és 150 forint utazási átalánnyal, 2 hatósági állatorvos 400 forint fizetéssel és 200 forint utazási átalánnyal. Összesen 8 egyén 5.250 forintnyi illetménnyel. Továbbá az 1876. évi XIV. törvénycikk rendelkezése értelmében alakítva van 8 községi és 26 körorvosi állomás, egy község pedig helyzeténél fogva körbe osztható s önálló orvos tartására kötelezhető nem lévén, abban a közegészségügyi szolgálatot állandóan a járási orvos teljesíti. Működik még a fent említett orvosokon kívül 7 magán orvostudor, összesen 46 egyén. Gyógyszertár-tulajdonos van gyökös jogon 3, személyes jogon 16, okleveles kezelő az alcsúti fiókgyógyszertárban 1, összesen 20 egyén. Állatorvos, a két hatósági állatorvossal együtt 41. Szülészettel foglalkozik 149 nő. Állandóan működött tehát a közegészségügyi közigazgatáshoz tartozó ágakban 250 egyén [...] A vármegyei közkórház a kor igényeinek megfelelően átalakíttatván, jelenleg nyolc kórteremmel bír, néggyel férfiak számára 26 ággyal, néggyel nők számára 25 ággyal. Ezenkívül közveszélyes elmebetegek elhelyezésére rendelkezik két külön zárkával. Van ezenkívül kellőleg felszerelt fürdőszoba, ruhatár, alkalmas készülék a fertőzött ruhák fertőtlenítésére stb. A férfiak osztálya a nők osztályától teljesen elkülönítve van, úgyhogy a két nembeli betegek közötti érintkezés a felügyelet pontos gyakorlása mellett teljesen lehetetlen. Egybehasonlítva az 1888. évi betegforgalmat az 1889. évi betegforgalommal kitűnik, hogy a múlt évhez képest 30%-os emelkedés van, ami a kórház iránti bizalom fokozódására mutat, mert tudvalevő dolog, hogy az 1889. év közegészségügyi szempontból igen jó volt. A vármegyei közkórházban: 1888. évben felvétetett beteg 375, 1889. évben felvétetett beteg 488. Az 1888. évről visszamaradottakkal együtt gyógykezeltetett Ezek közül gyógyulva elbocsáttatott Ezek közül gyógyulatlan elbocsáttatott Javulva elbocsáttatott Meghalt Az év végével a kórházban visszamaradt
férfi 332 246 15 39 12 20
nő 192 136 13 16 12 15
A halálozási esetek közül legtöbb volt a tüdőgümőkóros 9, szívbántalom 4, hashártyalob 2, aggkór 1, egyéb kórokban 8. Közkórházunkat illetőleg még megemlítendőnek tartom, hogy a közveszélyes elmebetegek elhelyezésére szükséges magánzárkákban nagy hiány mutat-
191
kozik, úgyhogy két újabb zárka felállítása mielőbb szükségessé váland, mert igen gyakran fordul elő azon eset, hogy a vármegye községeiből sürgősen felvételre ajánlott közveszélyes elmebetegek kellő hely hiánya miatt fel nem vehetők. Az állategészségügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a múlt évben száj- és körömfájás igen kiterjedten és járványosan uralkodott, s ezen kórt a legszigorúbb óvintézkedések életbe léptetése mellett sem lehetett megszüntetni. Betiltattak a vásárok, őrök állíttatak fel a marhahajtó utakon, a határszéleken, amely intézkedéssel a be-kihajtás lett volna megakadályozandó, de mindenezen intézkedések nem voltak elégségesek ezen kór elterjedésének megakadályozására. Legtöbbnyire ezen kór a budapesti piacról hurcoltatott ide be. Azt következtetve ebből, hogy az ottani vásártérnek fertőzöttnek kell lennie, felterjesztést intéztem a földművelésügyi miniszterhez, a budapesti vásártér fertőtlenítése iránt, de amint tudjuk a talaj fertőtlenítése nehéz és igen sok költséggel jár, azért nem sok foganatja lett ezen lépésemnek sem. A száj- és körömfájás járványosan uralkodott a szarvasmarha-állományban; megbetegedett [... 5663 db]. A száj- és körömfájás járványosan uralkodott a sertések közt, s megbetegedett ezen kórban [... 2105 db]. A száj- és körömfájás járványosan uralkodott a juhok közt a Kajászószentpéter községhez tartozó Jenőpusztán, hol e kórban 70 darab betegedett meg. A lépfene a sertések közt járványosan uralkodott. Pátkán, a kórban elhullott 64, Ondódon 67, Velegen 37, Sárkeresztúron 117 Lovasberényben 40, Sukorón 30 db. A lépfene járványosan uralkodott a juhok közt Ráckeresztúron, a kórban 83 darab hullott el. A lépfene szórványosan mutatkozott ezen felül több helyütt, s elhullott lépfenében 51 darab szarvasmarha és 4 darab ló. Az orbánc járványosan uralkodott a sertések közt, s ezen kórban elhullott: Nagyhantoshoz tartozó Jánosmajorban 33 db, Lovasberényen 40 db, Seregélyesen 20 db, Érden 48 db, Pázmándon 47 db, Sukorón 38 db, Ercsin 86 db. A takonykór és veszettség csak szórványosan lépett fel: Takonykórban elhullott 6 darab ló, veszettség miatt elhullott 30 darab eb, veszettség miatt elhullott 18 darab sertés. A rüh járványosan csakis Ercsiben a juhállományban uralkodott szórványosan, a lovak közt csak három esetben mutatkozott.14 Közbiztonsági állapotaink az 1889. évben általában kielégítőek voltak. Az állami csendőrség dicséretesen teljesítette nehéz hivatását és derekasan felelt meg feladatainak. A csendőrség által a múlt év folyama alatt letartóztatva lett: betöréses lopásért 17, emberölésért 1, emberölés kísérletéért 1, gyilkosság gyanújáért 5, gyil-
192
kossági kísérlet gyanújáért 1, gyújtogatásért 1, gyújtogatás gyanújáért 8, hatósági közegek elleni erőszak miatt 1, hadköteles szökevény 2, igazolvány nélküli csavargásért 2, katonaszökevény 4, körözött egyének közül 5, lopásért 25, lopás gyanújáért 10, magánosok elleni erőszak miatt 4, más vagyona megrongálásáért 2, méhmagzat elhajtásért 3, orgazdaságért 1, pénzhamisításért 2, rablásért 2, rablás gyanújáért 1, súlyos testi sértésért 23, útonállásért 3, összesen 124 egyén. Új őrállomás a múlt évben szervezve nem lett, a csendőrség legénységi személyzete szaporítva nem lett. A katonai beszállásolást illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy ő császári és királyi apostoli felsége 1887. március hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az esetre, ha a vármegye közönsége egy lovasosztálytörzs, három lovasszázad és egy utászszakasz részére az 1891. március 11-éig egy laktanyát épít, s azt a katonai kincstárnak átadja, úgy a vármegye közönsége katonai beszállásolással terhelve nem lesz. Az 1889. évben mentes is volt a vármegye az állandó katonai beszállásolástól, s reményem van arra, hogyha a laktanya kitűzött időre nem is épül fel a fennforgó körülményekre való figyelemmel ki tudom eszközölni, hogy annak fel nem építése esetén sem fog a vármegye állandó katonai beszállásolással terheltetni. A laktanyaépítési ügyét illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a laktanya részletes építési tervei Adler Károly és Say Ferenc együttes vállalkozók által 1889. március 19-én lettek bemutatva. Ezen tervek vegyes bizottságilag felülvizsgálandók lévén, az erre hivatott vegyes felülvizsgáló bizottságot múlt évi március hó 28-ára összehívtam. A vegyes bizottság 1889. március 28-tól április hó 2-ig terjedő napokon a részletes terveket felülvizsgálta, minek következtében az összes építési terveket elfogadás végett a honvédelmi miniszter úrhoz 1889. április 27-én felterjesztettem. A részletes építési tervek 1889. szeptember hó 23-án 38.921. sz. a. kelt honvédelmi miniszteri leirattal általánosságban elfogadtattak, azonban meghagyatott, hogy a katonai hatóság által egyrészt az épületek elhelyezésére és csoportosítására, másrészt az őr- és melléképületben, továbbá az altiszti, a raktár, a börtön, a markotányos, a legénységi épületben, a zuhany és mosókonyhában, a patkolóban, a kocsiszínen, az istállókon, továbbá a trágya- és ürgödröknél kívánt módosítások eszközöltessenek. A kutak elhelyezésére nézve emelt kifogás kiegyenlítessék, s különösen oszlattassanak el azon nehézségek, melyek a törzstiszti laképület célszerűtlen beosztása és ezen épület egyes helyiségeinek indirekt világítása ellen a katonai hatóság által emeltettek. A laktanya részletes építési tervein eszközlendő ezen módosítások foganatosítására a laktanyaépítési bizottságot 1889. november hó 6-ára összehívtam. Ezen bizottság a részletes építési terveket újból átvizsgálta, a szükségesnek lát-
193
szó módosításokat megtette. Ellenben azon módosításokat, melyeket célszerűtlennek, esetleg sok költséggel járónak talált, természetesen el nem fogadta. Az így módosított és újból felülvizsgált részletes építési terveket a budapesti cs. és kir. hadtestparancsnoksághoz 1889. december 28-án elküldöttem, honnét azok 1890. március hó 1-jén ismét észrevételezve küldettek ide vissza. Látva ezekből, hogy az építési tervekre nézve az írás útján folytatott tárgyalásokkal soha végleges megállapodásra jutni nem fogunk, felutaztam Budapestre, s ott a honvédelmi miniszter és hadtestparancsnok uraknál kieszközöltem, hogy küldessék ki a katonai hatóság részéről egy főtiszt, ki teljes megbízatást nyerjen arra nézve, hogy a laktanyaépítési bizottsággal szemben a katonai kincstárra nézve kötelező nyilatkozatokat tehessen, illetőleg ki ezen bizottsággal az építési tervekre nézve végleges megállapodásokra juthasson. Ezen eljárásomnak lett is foganata, a vegyes bizottság Székesfehérvárott 1890. március 17-én összeült, s az építési részletes terveket megállapította, s azok 1890. március hó 22-én a felsőbb hatóság által véglegesen megállapítva vissza is küldettek. Véglegesen megállapítva és elfogadva lévén eszerint az építési tervek, azokat a kivitelre vonatkozó részletes tervek és vonatkozó költségvetések elkészítése végett Adler Károly és Say Ferenc együttes vállalkozóknak 1890. március 24én kiadtam. Amint a részletes kiviteli tervek a vállalkozók által felterjesztve lesznek, melyeknek bemutatására határidőül 1890. május végét tűztem ki, a tervek vegyes bizottságilag felvizsgáltatni fognak, és a költségvetés június végéig elkészíttetvén. A pályázat az építésre kihirdettetni fog, s az építkezés még ez év őszén megkezdhető lesz. A módosítások, melyek az alispáni 1888. évi jelentésemben közölt eredeti építési terveken tétettek, a törzstiszti épületet kivéve kisebb jelentőségűek, hogy sem azoknak ezen jelentésemben való tüzetes felsorolását szükségesnek látván, de nem is tartozik az ezen jelentésem keretébe, tehát csakis annyit említek meg, hogy a törzstiszti épület terve újból lett készítve, s abban a következő helyiségek lesznek: 1 törzstiszti lakás, 4 századosi lakás, 8 tiszti lakás, 1 hadapródi lakás, az egy éves önkéntesek iskolája, 7 irodaszoba, tiszti iskola és ebédlőhelyiség, házmesteri lakás [...]15 A tanügyet illetőleg van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy az 1888/89. tanév alatt a vármegye területén 228 iskola volt, mégpedig 2 állami, 60 községi, 80 római katolikus, 2 görögkeleti, 55 evangélikus-református, 9 ágostai hitvallású, 18 izraelita és 2 magán jellegű. Az előadási nyelv 208 iskolában magyar, 16 iskolában magyar-német, 2 iskolában magyar-szlovák és 2 iskolában magyarszerb volt. A magyar nyelv tanítását illetőleg az idegen ajkú iskolák ellen lényegesebb kifogás nem tehető.
194
A lakosok számát az iskolákéval összehasonlítva kitűnik, hogy átlag 806 lakosra jut 1-1 iskola. A 228 iskola közül 181 a községekben, 47 a pusztákon volt felállítva. A népiskolákon kívül a vármegye területén 2 ipariskola és 7 óvoda volt, mely utóbbiak közül a diósdi óvoda az állam által 1888 szeptemberében állíttatott föl, a jövő tanév elejére az állam Etyeken fog óvodát állítani, amire nézve a szükséges előintézkedéseket a tanfelügyelőség már megtette. A tanköteles gyermekek száma 34.342, tehát több a múlt évinél; ezek közül a mindennapi iskolába 24.385, az ismétlő iskolába 6.966 tanköteles jár, iskolai oktatás nélkül maradt 2.991 tanköteles, aminek oka egyrészről a meglevő iskolák túlnépességében, másrészről az egyes pusztáknak az iskolával bíró községektől és pusztától való nagyobb távolságában rejlik. Tankönyvvel el volt látva 29.333 tanuló, 2.018 tanuló nélkülözte a szükséges tankönyveket. E tekintetben a múlthoz képest javulás mutatkozik. Az iskolát 16.646 tanuló, összesen 213.381 félnapon át mulasztotta el. A javulás [...] a múlt évi 622.667 elmulasztott fél naphoz viszonyítva feltünőnek mondható. A mulasztott fél napok közül 201.181 fölmentetett, 12.200 pénzbüntetéssel sújtatott. A mindennapi iskolából kilépett 3.851 tanuló közül 3.782 tanuló írni és olvasni jól megtanult, amely örvendetes körülmény a tanítók ügybuzgóságát dicséri. A tantermek száma 325, a tanítók száma 322 volt, 1–1 tanítóra tehát 76 mindennapi tanuló jutott. A tanítók közül okleveles volt 293, tehát több mint a múlt tanévinél, nem volt oklevele 29 tanítónak. A rendes tanítók száma 260, a segédtanítóké 62, a férfi tanítók száma 299, a nőtanítóké 23. A tantermek fölszereléséhez tartozott: 429 falitábla, 75 szemléltető képgyűjtemény, 221 fali olvasótábla, 216 számológép, 238 Magyarország, 89 Osztrák-Magyar Monarchia, 182 Európa, 74 világtérkép, 194 földgömb, 74 terményrajzi, 94 természettani, 57 rajzi gyűjtemény, 26 testgyakorlati eszköz. A faiskolák száma 101, iskolakertek száma 136, a tornaterek száma 75. A háziipar 11 iskolában taníttatott. A haladás ezen a téren szintén folytonos és örvendetes. Az iskolai könyvtárak száma 168. Az iskolai takarékpénztár 21 iskolánál volt meghonosítva, az 1.275 gyermek 1.516 forint 75 krajcárt takarított meg. A népiskolák jövedelme: a.) Ingatlanok jövedelme 33.511 Ft. b.) Kamatjövedelem 2.631 Ft. c.) Tandíjak 38.283 Ft. d.) Államsegély 2.898 Ft. e.) Községi segély 30.204 Ft. f.) Egyházi segély 49.571 Ft. g.) Vegyesek 19.589 Ft. Összesen 176.687 Ft.
195
A népiskolák kiadása: a.) Rendes tanítók fizetése 123.459 Ft. b.) Segédtanítók fizetése 17.001 Ft. c.) Fűtés és tisztogatás 12.877 Ft. d.) Taneszközökre 2.289 Ft. e.) Szegény tanulók segélyezése 2.504 Ft. f.) Vásárlás, építkezés 15.598 Ft. g.) Vegyesek 2.959 Ft. Összesen 176.687 Ft. A rendes tanító átlagos fizetése 474 Ft. A segédtanító átlagos fizetése 274 Ft. A vármegyei központ ügyforgalma: 1888. év végével hátralékban maradt közigazgatási ügy 257. 1888. év végével hátralékban maradt közigazgatási bizottsági ügy 61. 1889. évben beérkezett közigazgatási ügy 20.893. 1889. évben beérkezett közigazgatási bizottsági ügy 1.498. 1889. évben beérkezett elnöki ügy 378. 1889. évben beérkezett központi választmányi ügy 35. 1889. évben beérkezett erdészeti bizottsági ügy 85. 1889. évben beérkezett jegyzői nyugdíjválasztmányi ügy 41. 1889. évben beérkezett kórházi választmányi ügy 1.028. 1889. évben beérkezett tiszti nyugdíjválasztmányi ügy 13. Összesen feldolgozandó [ügy] volt 24.289. Ebből feldolgoztatott és elintéztetett: Sárközy Aurél alispán által 797 ügy. Szüts Artúr főjegyző által 1.884 ügy. Kolossváry Miklós első aljegyző által 6.510 ügy. Németh Imre másod aljegyző által 9.840 ügy. Tóth Aladár tiszteletbeli főjegyző által 3.188 ügy. Grossinger Kálmán tiszteletbeli aljegyző által 789 ügy. Közigazgatási bizottságban a külön szakelőadók által előadattak: Megyei árvaszéki elnök által 176 ügy. Tiszti főügyész által 13 ügy. Megyei főorvos által 14 ügy. Kir. adófelügyelő által 454 ügy. Kir. főmérnök által 248 ügy. Kir. tanfelügyelő által 258 ügy. Kir. ügyész által 13 ügy. Összesen elintéztetett 24.184 ügy. Maradt elintézendő az 1890. évre 105 ügy, mikből azonban 41 közigazgatá-
196
si ügydarab lévén, a tulajdonképpeni hátralék az év végén 64 darab volt [...] Fegyelmi ügy az 1889. év folyamán összesen 11 lett tárgyalva, éspedig: 1. Katona István seregélyesi bíró ellen, aki megdorgáltatott. 2. Szőllőssy Gergely dobozi községi jegyző ellen, ki tisztéről lemondott és lemondása elfogadtatott. 3. Uramovszky Sándor bakonysárkányi jegyző ellen, 4. Mezey József kajászószentpéteri jegyző ellen, 5. Varga László móri elemi iskola igazgató-tanító ellen, kik mindhárman hivatalvesztésre ítéltettek. 6. Német Elek bodajki jegyző ellen, ki nyugdíjaztatott. Ezeken kívül még tárgyaltattak, de az év végéig befejezést nem nyertek: 7. Budel József jegyző és Frei János móri elöljárók ellen. 8. A váli elöljáróság ellen. 9. Kiss Vince igari jegyző ellen. 10. Jakab István iváncsai bíró ellen. 11. Bélley Dániel mányi jegyző ellen megindított fegyelmi ügyek. Fegyelmi bírság pénzek: az 1889. évben befolytak Miklós Sándor falubattyáni jegyzőtől 100 Ft., Braun Mihály etyeki jegyzőtől 5 Ft., Scheirich Márton etyeki bírótól 5 Ft., Barcsay Károly csőszi jegyzőtől 15 Ft., összesen 125 Ft. Község jegyzői szigorlat az 1889. évben kétszer tartatott, éspedig: május 23-án és október 9-10-én 11 vizsgázott; 6 egyhangúlag, 5 szótöbbséggel mondatott ki képesítettnek. Jelentkezők voltak: König Lajos ráckeresztúri, Staudt Sándor seregélyesi, Várady Sándor ercsi, Bereczk Viktor polgárdi, Déri Viktor nagyperkátai, Glück Géza fülei, Hajós József váli, Kolpaszki Pál etyeki, Máder Béla csákvári, Mészöly Balázs csákberényi és Wachter Ferenc móri segédjegyzők. Szolgabíróságok ügyforgalma Szolgabírói járás Elintézetlenül átvétetett 1888. évről 1889. évben bejött Elintézendő volt összesen 1889. évben Ebből elintéztetett 1890. évre elintézetlenül átjött Az elintézett tárgyak közt kihágási ügy volt
Székesfehérvári 81 8.419 8.500 8.447 53 61
Móri Sárbogárdi 23 42 4.949 6.453 4.972 6.495 4.948 6.421 24 74 132 35
Váli Adonyi 63 121 8.611 6.614 8.674 6.735 8.647 6.667 27 68 208 68
Midőn az 1889. évről szóló alispáni jelentésemet az itt felsoroltakban előterjeszteni szerencsés voltam, a magam és tisztviselői társaim nevében ezen jelentés bevezető soraiban tett ígéretemet megújítva tisztviselő társaimat és magamat jó indulatukban ajánlva, mély tisztelettel vagyok a méltóságos gróf, főispán úrnak és a tekintetes vármegyei közönségnek alázatos szolgája: [Székesfehérvár, 1890. május 5.] Sárközy Aurél alispán
197
Jegyzetek 1 Tisztújításra 1889. december 28-án került sor. Sárközy Aurél alispánt tisztségében közfelkiáltással erősítették meg. 2 Andrássy Gyula gróf (1823. március 8. – 1890. február 18.) valóságos belső titkos tanácsos, honvédezredes és a debreceni kormány (1849) konstantinápolyi követe. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc leverését követően in effigie felakasztották. Miniszterelnök (1867–1871), honvédelmi miniszter (1867–1871), nádorhelyettes (1867), közös külügyminiszter (1871–1879), közös pénzügyminiszter (1876), az Aranygyapjas rend lovagja, a Máltai Lovagrend nagykeresztese, a Szent István-rend nagy-keresztese. Az 1889. évi alispáni jelentésben azért szerepel halála és érdemeinek összegzése, mert Sárközy Aurél 1890. május 5-én terjesztette összefoglalását a törvényhatósági bizottság elé. 3 Pauer János (1814–1889), a Székesfehérvári Római Katolikus Egyházmegye püspöke 1879-től 1889. május 15-én bekövetkezett haláláig. Virilis jogon tagja a Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottságnak. 4 A törvényhatósági bizottság választott tagjaira lásd Fejér THB jkv. 1889: 153. sz. A határozat tartalmazza a leköszöntek és az eltávozottak adatait. 5 Ritter István Adonyi járási főszolgabíró 1889. június 8-án halt meg. Főszolgabíróvá Kálmán Vincét választották. Vö.: Fejér THB jkv. 1889: 145. sz. Pék Alajos kórházi gondok 1889. január 19-én hunyt el. Vö.: Fejér THB jkv. 1889: 106. sz. 6 Uo. 1889: 16., 161. sz. 7 Uo. 1889: 85., 160.sz. 8 Uo. 1889: 21., 189. sz. 9 Uo. 1889: 86. sz. 10 Uo. 1889: 22., 192. sz. 11 Uo. 1889: 23., 190. sz. 12 Uo. 1889: 318. sz. 13 Uo. 1889: 320. sz. 14 A törvényhatósági bizottság módosította a megyei állatorvosok működési területét. Alapelvnek fogadták el, hogy a 2 megyei állatorvos illetékességi körét a Déli Vasút székesfehérvár lepsényi vonala és a Székesfehérvárról Budapestre vezető állami út választja el. Fischl György megyei állatorvos működési területe: a Móri járás községei, Baracska és Martonvásár kivételével a Váli járás községei, a Székesfehérvári járásból Csór, Falubattyán, Füle, Jenő, Inota, Iszkaszentgyörgy, Keresztes, Kiskeszi, Moha, Nádasdladány, Lovasberény, Nadap, Kápolnásnyék, Pákozd, Pátka, Polgárdi, Sukoró, Szabadbattyán, Sárszentmihály, Úrhida, Velence. Czehmeister György megyei állatorvos működési területe: az Adonyi és a Sárbogárdi járás községei, a Váli járásból Baracska és Martonvásár, a Székesfehérvári járásból Aba, Csősz, Gárdony, Nagyláng, Seregélyes, Soponya, Tác. Vö.: Fejér THB jkv. 1889:30. sz 15 A lovassági laktanya építésére lásd Fejér THB jkv. 1889: 19., 97., 196. sz.
198
