Alispáni jelentés az 1887. évről Méltóságos gróf, főispán úr! Tekintetes vármegyei közönség! [...] Midőn az 1887. évre vonatkozólag évi jelentésemet előterjeszteném, szándékom a közigazgatás keretébe tartozó, vagy azt bármely szempontból érintő ügyekről és eseményekről röviden megemlékezve egy oly képet nyújtani, amelyből a vármegye [...] közönsége a törvényhatóság állapotáról s a közigazgatás vezetéséről [...] eléggé kimerítő értesülést szerezhessen. De mielőtt a közigazgatási állapotok részletes felsorolásába belekezdenék, nem mulaszthatom el, hogy ne adózzak elsősorban is a kegyeletnek, megemlékezvén azokról, kiket a múlt év folyamán vármegyei bizottsági tagjaink sorából elveszítenünk kellett. És itt elsősorban kell megemlékeznem Fiáth István volt hantosi lakos nagybirtokosról, kiben a régi jó idők egyik jelesét s vármegyei közéletünknek mindenkor köztiszteletben állott tagját s igaz hazafit veszítettünk el, s kinek emléke sokáig fog ezen vármegye bizottsági tagjainak kebelében élni.1 Sajnálattal kell megemlékeznem ugyancsak a múlt év folyamán elhunyt: id. Somogyi István sárbogárdi egyik legtöbb adót fizető, továbbá Valter József csákvári, Edelmann Mihály volt lovasberényi, Török Sándor volt cecei és Falaky Károly volt ondódi választott bizottsági tagjaink elhalálozásáról, kik mindannyian ügybuzgó tagjai voltak törvényhatóságunk bizottságának.2 Áttérve most már vármegyénk közigazgatási állapotának ecsetelésére, mindenekelőtt fel kell említenem, hogy az országgyűlési képviselő-választás a múlt év június hó 17-én a vármegye mind az öt választókerületében a legnagyobb rendben folyt le, és azért marad mindig nevezetes, mert az újabb törvény szerint most első ízben történt a választás 5 évre terjedőleg. Országgyűlési képviselőkké megválasztva lettek:3 1. A csákvári választókerületben: Kégl György. 2. A bodajki választókerületben: Meszlény Lajos. 3. A sárbogárdi választókerületben: Madarász József. 4. A rácalmási választókerületben: Lukács Gyula. 5. A váli választókerületben: Lits Gyula. Ezeket előrebocsátva még a következőket van szerencsém jelenteni: a törvényben előírt kötelességemnél fogva az 1887. évben főispán úr őméltóságával számos község belső ügyvitelét és pénzkezelését megvizsgáltam, éspedig megvizsgálva lettek: A Székesfehérvári járásban: Tác, Csősz, Soponya, Nagyláng, Gárdony, Velence. A Sárbogárdi járásban: Káloz, Sárszentágota, Sárbogárd, Sárszentmiklós,
148
Cece, Vajta, Alap, Alsószentiván és Hercegfalva. Az Adonyi járásban: Dunapentele, Rácalmás, Adony, Iváncsa, Szabolcs, Ráckeresztúr, Ercsi, Batta, Érd. A Váli járásban: Diósd, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor, Etyek, Vál, Kajászószentpéter, Baracska, Pánzmánd és Vereb. Mely községek mindegyikében a községi ügyekezelés, a vármegyei főszámvevő közbenjöttével, tüzetesen megvizsgáltatván, azok ügykezeléséről a következőkben jelenthetek. Az ügykezelés megfelelőnek és teljesen kielégítőnek találtatott: Sárbogárd, Sárszentmiklós, Rácalmás, Baracska, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Diósd községekben, mely utóbbi község ügykezelése még a jók közt is mint kiváló említhető. Kielégítőnek találtatott: Hercegfalva, Alsószentiván, Vajta, Cece, Dunapentele, Adony, Iváncsa, Ráckeresztúr, Etyek, Kajászószentpéter, Pázmánd, Vereb, Soponya, Csősz, Tác, Nagyláng és Szabolcs. Ezen községekben az ügykezelés körül kisebb és kevésbé lényeges hiányok észleltettek, melyek pótlására a szükséges intézkedések a helyszínen megtétettek. Kevésbé kielégítőnek találtatott: Káloz, Alap, Ercsi és Vál községekben. Az utóbbi községre nézve meg kell jegyezni, hogy a hiányok még az előbbi jegyző idejéből származnak, amiért a jelenlegi jegyző nem oko[l]ható, azonban figyelmeztetve lett a hiányok mielőbbi helyrehozására. A többi községekben pedig az észlelt hiányokra nézve a szükséges intézkedések a helyszínen elrendeltettek. Nem kielégítőnek és helytelennek találtatott az ügykezelés: Érd, Gárdony és Batta községekben, hol az illető községi jegyzők részéről a hatóság által gáncsolandó hanyagság tapasztaltatott. A battai jegyző azóta előrehaladott életkora miatt, mint elgyengült és teljesen alkalmatlan nyugdíjaztatott is, a másik két jegyző pedig fegyelmi eljárás terhe alatt utasíttatott, hogy a községi ügykezelést a törvényes kívánalmaknak minden tekintetben megfelelő mederbe tereljék. A községek önkormányzatának folytonos ellenőrzése mellett nem mulasztottam el, hogy az újabban hozott országos törvényeink, továbbá közigazgatási viszonyaink parancsolta több szabályrendelet is megalkottassék. Így a múlt évben megalkotva lettek többek közt: 1. A vármegye szervezetéről szóló szabályrendelet.4 2. A vármegye árvaszékének szervezetéről szóló szabályrendelet.5 3. A vármegye községeinek szervezetéről szóló minta-szabályrendelet.6 4. A községi közlekedési (vicinális) utak építéséről és fenntartásáról és arra szükséges közmunkákról szóló szabályrendelet.7 Különösen fontos ezek közül a községi közlekedési utak építésére és fenntartására vonatkozó szabályrendelet, mely lehetővé teszi, hogy az utak a vármegye egész területén egy évtized alatt a legjobbak lesznek, és alapos a remény, hogy útrendészet tekintetében vármegyénk rövid idő alatt az ország első várme-
149
gyéi közé fog soroztatni. De fontos közegészségügyi szempontból a szülészeti szolgálat rendezése, továbbá a vágóhidak felállítása és a hússzemle tárgyában alkotott szabályrendeletek is, minthogy a kérdésben forgó ügyek a vármegyében szervezve egyáltalán nem voltak.8 Meg kell itt még említenem, hogy a közigazgatás minden ágában kívánatos gyors eljárás szempontjából, továbbá azon okból is, hogy úgy a központi, valamint a járási tisztviselők és a községi elöljáróságok működése is folytonosan ellenőriztethessék, behoztam a nyilvántartást, vagyis bizonyos határidőkhöz kötött ellenőrzési rendszert, amelynek következtében minden folyamatban levő ügy a jelentésre adott határidő leteltével az illető előadónak a nyilvántartó által visszaadatik, s ez megsürgetvén az illető értesítésre vagy jelentésre kötelezett tisztviselőt, az ügy így folyton nyilvántartatik, s addig az ügydarab a levéltárba nem jöhet, míg az végleges és érdemi elintézést nem nyert. A nyilvántartásnak ily módon történt behozatalával a közigazgatás gyorsítására nézve máris nagy előnyöket tapasztaltam, különösen pedig előnyét észleltem ennek a községek háztartási ügyeinek ellenőrzésénél, amennyiben [...] a hátralékban lévő községi költségvetéseknek és számadásoknak idejében való beterjesztése nyilvántartathatik. Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy általában véve úgy az őszi, valamint a tavaszi gabonaneműekben a múlt évi termés elég jónak nevezhető. Rossz termés csupán csak a tengeri, a burgonya, valamint a takarmányneműekben volt, amit a nyár folytán beállott nagy meleg és szárazság okoztak, és a rossz sarjútermés folytán nem egy helyen nagy szűkében is voltak a takarmányneműeknek, amit még aggasztóbbá tett a gazdára nézve a beállott és hosszan tartó tél. A mezőgazdaság azonban a közepes termés dacára sem volt jutalmazó, mert a gazdáknak nagy része terményeit az aratás után közvelenül kedvezőbb árak reményében nem adta el, a kedvezőbb árakra alapított reményekben pedig mindenki csalódott, mert az árak folyton csökkentek, és az égető szükség által kényszerítve a gazdák terményeiket úgyszólván potom áron voltak kénytelenek eladni, amely állapot annál aggasztóbb, mert az üzletek általános pangása, s több helyen megcsökkent fizetési képesség miatt az árak emelkedésére egyelőre remény sincs, s azok emelkedésére addig nem is számíthatunk, míg a belföldi termények kivitele meg nem könnyíttetik. Az általános gazdászati viszonyainkat tekintve, néhány nagybirtokos okszerű gazdálkodásától eltekintve, a kisbirtokosok földmívelésénél csekély haladást jelezhetek. A földmívelés most is csak az atyáinktól átörökölt régi kezelés szerint történik. A kisbirtokosoknál különösen kevés gond lesz fordítva a vetőmag újítására és változtatására, a termékek nemesítésére, és azok jóságának fenntar-
150
tására, továbbá a birtok berendezésére; a vetésforgásra, a föld mívelés általi javítására és trágyázására, minek következtében azutána folyton használt, nem pihentetett, nem trágyázott és kellőleg meg nem művelt, termőképességükben csökkent földek terményei sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem felelnek meg a várakozásnak. Őstermeléssel foglalkozik vármegyénkben az 1886. népszámlálás adatai szerint 48.989 lakos és így a vármegyei összes népesség 23,39%-a (1870-ben 32,80%-a). A vármegyében az mezőgazdasági termények termeléséhez használt termőés terméketlen terület: 717.920 kat. hold. Az 1887. évi terméshez használt terület: 386.968 kat. holdat, az ugarral és a megsemmisült vetés területével együtt pedig 481.353 kat. holdat, vagyis 67%-ot tesz ki. A termés mennyiségét, ennek értékét a learatott szántóföld területéhez viszonyítva kitűnik, hogy 1887-ben egy kat. hold jövedelmezett nyersen 48,69 forintot (1886-ban 36,17 forintot, 1885-ben 47,56 forintot). A megkárosult terület 3.989 kat. holdat tesz ki, és így az összes learatott terület 1%-án felül van az arány. A kár 190.847 forint. A legtöbb kárt (88,84%) az aszály és a jég idézte elő. A termények szerint tekintve a megkárosult területeket kitűnik, hogy a tengeri és az árpa szenvedett legtöbbet (előbbi 39,11%, utóbbi 18,26%). Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az utóbbi években örvendetes haladás észlelhető, és a gazdaközönségünknek máris szép jövedelmi forrását képezi. Az állatállomány összeíratván, volt 1887-ben: Székesfehérvári járásban: Móri járásban: Sárbogárdi járásban: Váli járásban: Adonyi járásban:
Ló 6.394 2.730 5.793 5.378 3.096
Szarvasmarha Juh 16.525 116.426 6.132 26.434 11.554 100.144 8.129 47.115 8.561 83.228
Sertés 21.312 6.279 19.923 13.512 12.271
Baromfi 106.115 28.104 120.092 77.569 56.482
Vármegyénk bortermelését illetőleg elszomorító állapot, hogy a naponta folyton terjedő filoxéra rovar legtöbb szőlőterületeinket elpusztítja, s majd alig van már szőlőterület, mely ezen rovar által meg ne lenne támadva. A filoxéra pusztítása következtében már zár alá vannak helyezve. A Székesfehérvári járásban: Sukoró, Nadap, Seregélyes, Zámoly, Pátka, Lovasberény, Velence, Kápolnásnyék, Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy, Keresztes, Jenő, Kiskeszi, Nádasdladány, Úrhida, Szentmihály, Füle, Polgárdi, Falubattyán, Szabadbattyán, Soponya, Aba. A Móri járásban: Gúttamási, Kúti, Isztimér, Csákvár, Söréd, Csurgó, Csókakő, Csákberény, Mór.
151
A Sárbogárdi járásban: Igar, Sárkeresztúr, Sárosd. A Váli járásban: Gyúró, Kajászószentpéter, Vál, Acsa, Baracska, Bicske, Vértesboglár, Csabdi, Diósd, Etyek, Felcsút, Martonvásár, Mány, Pázmánd, Sóskút, Pusztazámor, Tabajd, Tordas, Tárnok, Vereb. Az Adonyi járásban: Ráckeresztúr, Rácalmás és Adony községek szőlőterületei [...] Gazdászati viszonyainkat érdeklőleg még van szerencsém megemlíteni, miszerint fedeztetési állomás 1887. évben a vármegye területén 23 volt – 63 állami ménnel, mégpedig: Alcsút, Baracska, Bicske, Csákvár, Dunapentele, Etyek, Gyúró, Hercegfalva, Isztimér, Káloz, Kápolnásnyék, Lovasberény, Nagyperkáta, Ondód, Pázmánd, Polgárdi, Rácalmás, Sárkeresztúr, Sárszentmiklós, Sárosd, Seregélyes, Soponya és Tác községekben. Az adóügyet illetőleg adózási viszonyaink, tekintettel a múlt évi termésre, elég jóknak mondhatók, amennyiben az 1886. év végén az egyenes adónemekből összes hátralék volt 158.630 Ft 82 1/2 krajcár. Az 1887. évben kirovatott összesen 1.660.100 Ft 19 1/2 krajcár, és így az 1887. évre összes adótartozás volt 1.818.704 Ft 2 krajcár. Ebből az 1887. évben töröltetett 50.949 Ft 7 1/2 krajcár, s így maradt tiszta tartozás az 1887. évre 1.767.754 Ft 94 1/2 krajcár. Ebből az 1887. évben befolyt 1.632.097 Ft 67 krajcár. Hátralékban maradt tehát 1887. év végével 135.657 Ft 27 1/2 krajcár. Így viszonyítva az 1887. évi hátralékot – az 1886. évi hátralékhoz – az 1887. évben 22.946 Ft 55 krajcárral kevesebb a hátralék, mint az előző évben volt, mely körülmény a múlt évi kedvezőbb termésben leli magyarázatát. A vármegye területén az 1887. évben az adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók száma volt 1220, ezek által fizetendő volt 1.271.956 Ft 56 krajcár. A községnél fizető adózók száma volt 44.200, ezek által fizetendő adóösszeg volt 495.798 Ft 38 1/2 krajcár. A járási szolgabíróságok által foganatosíttatott zálogolás 236 esetben volt. A községi elöljáróságok által foganatosíttatott zálogolás 16.360 esetben, árverés 106 esetben fordult elő. A közegészségi állapot, tekintve az előző évinél nagyobb halálozást és az elég nagy [...] járványokat, nem nevezhető kedvezőnek, noha a születés és halálozás közötti arány elég jó. Évtizedek óta nem tapasztalt nagy kiterjedéssel lépett fel vármegyénk területén a múlt évben a vészhimlő a Móri, a Váli és az Adonyi járásokban, és ezen kórban a halálozási százalék is nagy volt. Járványos jelleggel uralkodott a kanyaró, a vörheny, a vörhenyes kanyaró és a roncsoló toroklob, sűrűbb szórványossággal a hagymáz, a hörghurut és hártyás gégelob. A bujakór és a szemcsés köthártyalob a vármegye területén, amint az előző
152
években, úgy a lefolyt évben is csak csekély szórványossággal fordult elő. Az 1887. évi sorozás alkalmával is a bujakór csak három, szemcsés köthártyalobban pedig csak két egyén találtatott betegnek. Koleraeset egyáltalán nem merült fel. Leggyakrabban előfordult kórok voltak a gyomor és bélhurut, a tüdőlob és a váltóláz. A vészhimlő járványosan uralkodott Ercsi, Bodajk, Adony, Baracs, Tabajd, Bakonysárkány, Bicske, Gárdony, Kisapostag, Mány, Martonvásár, Diósd, Sóskút, Mór, Szentmihály, Tárnok, Csákvár, Csurgó, Lovasberény, Baracska, Sárbogárd, Gánt, Alsószentiván, Alcsút, Vértesboglár, Sukoró és Isztimér községekben. A vörheny és a vörhennyel vegyes kanyaró Doboz, Nagyperkáta, Kisperkáta, Kozma, Csákberény és Gánt, a kanyaró Nagylók, Cece, Vajta, Sárosd, Seregélyes, Sárszentmiklós, Szolgaegyháza, Dunapentele, Sáregres, Nagyperkáta, Kisperkáta, Tordas, Baracska, Vál, Veleg és Pázmánd, a roncsoló toroklob Szentágota és Seregélyes községekben. Mindezen kórok tovaterjedése ellen a kellő óvintézkedéseket azonnal megtétettem, ott ahol annak szüksége forgott fenn az iskolákat is bezárattam, s ezen óv- és elővigyázati intézkedéseknek köszönhető nagy részben, hogy az említett kórok nagyobb terjedelmet nem vettek. Különös gondot fordítottam a kolera behurcolásának megakadályozására, és az ezt célzó óvintézkedések megtételének ellenőrzésére, ami a gond mellett még éber figyelmet is igényelt, mert vármegyénket a vasút négy irányban is átszeli, és emellett a Duna vize is határolja, amely közlekedési utakon a járványnak elhurcholása a legnagyobb elővigyázat és óvintézkedések mellett is könnyen megeshetik. Az 1886. évi 63.668/VIII. számú belügymniszteri körrendelet értelmében a vármegyei összes tankötelesek fél éves vizsgálatát teljesítettem. A szemvizsgálati jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy az 1887. évben az egész vármegye területén csak Középhantos pusztán, és ott is csak két cseléd találtatott szemcsés köthártyalobban betegnek. Az 1886. év folyamán Mórott, Vértesbogláron, Tárnokon és Kápolnásnyéken talált szemcsés köthártyalobos betegek ez idő szerint már mindannyian meggyógyultak. A vármegye területén kipuhatolt beteg volt összesen: 23.833. Ebből gyógykezelve lett 7 éven aluli: 10.943. Ebből gyógykezelve lett 7 éven felüli: 11.322. Nem gyógykezeltetett: 1.568. A nem gyógykezeltek közt 7 éven aluli volt: 430. A nem gyógykezeltek közt 7 éven felüli: 1.138. Beteg volt tehát az összes lakosságnak 12,1 %-a [...] Gyógykezelve lett a beteg létszámnak 93,4 %-a. A szülöttek száma az 1887. évben volt: 8.351. A meghaltak száma a halva szülötteket is ide értve: 6.652. Következésképpen a szülötteknek a halálozottak felett való többlete:1.699.
153
[...] Az átlagos halálozási százalék 3,4; vagyis minden 1000 lélek után 34 ember halt meg (az előző évben 32). Az elhaltak összes számából az első életévre 36 %, az 5. életkorig 57,8 % esik [...] 100 éves koron felül egy halálozás fordult elő. Meghalt gyilkosság vagy emberölés folytán 13, öngyilkos volt 34. A véletlen halálesetek száma 37. Összesen: 84. Mind a 84 esetben a törvényszéki vagy orvosrendőri boncolat teljesítve lett. A védhimlőoltás tárgyában az 1887. évi XXII. tc. alapján kiadott végrehajtási utasítás csak július 6-án érkezvén meg a törvényhatósághoz, minthogy a régi eljárás szerint való oltások akkor már nagy részben befejeztettek, ennek folytán a hivatolt utasításnak az első oltásokra vonatkozó része már végrehajtható nem volt; az újraoltás azonban már az említett szabályzat értelmében vitetett keresztül. De, minthogy a néposztály alsó rétegeiben rendkívül nehéz a megszokott módozatok megváltoztatása, ennek folytán az újraoltás nem hajtatott oly pontosan végre, amint ezt a szabályzat előírja, de azért az újraoltottak száma mégis meglepően nagy, ami magyarázatát onnét veszi, hogy az uralkodott vészhimlő járvánnyal szemben a 6-12 éves korú gyermekek újraoltására törvényhatósági rendelet adatott ki. A vármegye a védhimlőoltás keresztülvitele tekintetéből az 1887. évben 35 oltó kerületre lett beosztva. Ezen kerületekben az első oltás mindenütt rendesen befejeztetett; az újraoltás azonban elmaradt 9 oltó kerületben, ami részint a járványok miatt nem történhetett meg, részint pedig a vészhimlő járványok miatt már az előző évben történtek tömeges beoltások. Az oltás legnagyobbrészt frissen fenntartott nyirkkal karról-karra történt, csak két-három kerület képez ez alól kivételt, ahol az oltás a kisvelencei védhimlő termelő intézetből származó nyirkkal eszközöltetett. A kérdéses intézet dr. Pillitz Ignác részére az 1887. évi 29447. sz. a. kelt belügyminiszteri leirattal engedélyeztetett, és az a vármegye tiszti főorvosa által történt megvizsgálás után múlt évi aug. 26-án adatott át a nyilvános használatnak. Az intézet célszerűen van berendezve, s úgy a helyiségeinek tisztasága, a tulajdonos szakavatottsága, valamint a termelés körül való eljárásnak lelkiismeretes és a hozzá kötött kívánalmaknak megfelelő volta miatt [...] kívánni valót sem hagy hátra. A himlőanyag termeléshez megkívántató szopós borjúk az intézettulajdonos testvérének kisvelencei gazdaságából vásároltattak, megvizsgáltatásuk beoltásuk előtt a hatósági állatorvos által eszközöltetett. A nagyobb mennyiségben való nyirkkészítés, vagy nyirkkivétel alkalmával, vagy a vármegyei tiszti főorvos, vagy az illető járási orvos voltak jelen. Védhimlővel beoltandó és újraoltandó volt az 1887. évben 21.540 gyermek. Oltva lett jó sikerrel az első oltásnál 8.032 gyermek. Az újraoltásnál 12.217 gyermek. Nem fogamzott 73 gyermeknél. Álhimlő képződött 33 gyermeknél. Nem jelent meg az utóvizsgálaton 32 gyermek. Oltatlan maradt betegség vagy
154
gyengekór miatt 102 gyermek. Az oltásnál egyáltalán nem jelent meg 1.051 gyermek. Összesen 21.540 gyermek. Az 1887. évben beoltottak száma nagyobb az előző évben beoltottakénál 12.267-tel [...] Az iskolák megvizsgálása alkalmával zsúfoltság, tisztátlanság, a fűtés hiánya vagy elégtelensége, a világítás céltalansága stb. miatt tett intézkedések a legtöbb esetben figyelembe vétettek, de a felekezeti iskolákban több helyütt nehézséggel járt ezen hiányoknak a pótoltatása. A hevenyfertőzési járványok alkalmával legnagyobb nehézséggel járt a betegek elkülönítésének keresztül vitele. Népünk lakásviszonyai és szokásai ezt főképp megnehezítik, mert népünk télen át egy szobában húzza meg magát, s ha volna is rendelkezésére lakosztály, az rendszerint oly állapotban van, hogy oda a család egészséges tagjainak átköltözése higiénikus okokból nem tanácsos, azért a ragályos kóroknál való elkülönítés és fertőtlenítés csak hiányosan és hézagosan foganatosíttathatik. A gyermekekre való felügyeletnek, a csecsemők szoptatásának és dajkaságba való adásának ellenőrzése, úgy a tiszti főorvosnak és járási orvosoknak, valamint a községi körorvosoknak és egészségügyi bizottságoknak folytonos figyelmük tárgyát képezte, s a szoptatásba és dajkaságba adott gyermekek gondozásának elhanyagolása ellen az Adonyi járás kivételével nem is érkeztek panaszok. Az Adonyi járásban a panaszokat a fővárossal való gyakori érintkezés és a közelség okozza, a fővárosból a gyermekek leginkább ezen járás községeibe adatnak ki dajkaságba, s ezen gyermekek közt a halálozás megdöbbentően nagy. Ezen gyermekek nyilvántarthatása, valamint azokra való felügyelet gyakorlása végett a főváros – továbbá Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye törvényhatóságaival egy közösen elfogadandó szabályrendeleti tervezet most van készülőben. A gyógyszertárak úgy a rendesek, valamint a fiók- és kézi gyógyszertárak a lefolyt évben mind megvizsgálva lettek, s azok, úgy az üzleti helyiségek tisztasága és célszerű berendezése, a szerek jó minősége és elegendő volta, valamint az üzleteknek technikai és kereskedelmi vezetése szempontjából kielégítő állapotban találtattak. Az 1887. évben valamennyi gyógyszertár üzletforgalma csökkent, de ezen csökkenés még nem volt oly mérvű, hogy azáltal egyik vagy másik gyógyszertár megélhetése biztosítva ne lett volna. Részint gyökös jog vétele, részint személyes jog átruházása miatt a következő gyógyszertárakban történtek személyváltozások. A csákvári gyökösjogú gyógyszertárt néhai Szinert János örököseitől megvette és szeptember 1-jén átvette Terstyánszky Károly okleveles gyógyszerész neje Árpássy Etelka. A gyógyszertár állandó kezelője a tulajdonosnak férje. Az 1887. évi november 24-én 70.330. sz. a. kelt belügyminiszteri leirattal Kápolnásnyéken egy személyes jogú gyógyszertárnak felállítása engedélyezte-
155
tett, s a személyes jogosítvány Hankóczy Eduárd okleveles gyógyszerésznek adományoztatott. Az ercsi gyógyszertárnál a múlt évben kétszer történt jogátruházás, az 1887. évi április 13-án 22.846. sz. a. kelt belügyminiszteri leirattal a gyógyszertár jogosítványa Megyeri Gézáról Pintér Pálra, s ugyanazon évi november 15-én 73.587. sz. a. kelt belügyminiszteri leirattal Pintér Pálról Tscheppen Dezső okleveles gyógyszerészre ruháztatott át. A seregélyesi gyógyszertár jogosítványa 1887. július 27-én 48.241. sz. a. kelt belügyminiszteri leirattal Münnich Eduárdról Hegyi István okleveles gyógyszerészre ruháztatott. A szentiváni uradalom részére 1185. sz. a. kelt alispáni rendelettel kézi gyógyszertár tartása engedélyeztetett, kötelességévé tétetett azonban az uradalomnak, hogy a kézi gyógyszertárban csupán a megszabott gyógyszereket tartsa, s azoknak kezelését uradalmi orvosára bízza. A vármegyei hatóság felügyelete alatt működő tyrocinialis bizottság előtt az év folyamán egy gyakornok tett vizsgát, akinek képzettsége és technikai jártassága kielégítő lévén, részére a segéddé képesítő bizonyítvány kiadatott.9 Gyógyszertár-tulajdonos gyökös jogon az 1887. évben volt 3. Gyógyszertár-tulajdonos személyes jogon 16. Okleveles kezelő az alcsúti fiókgyógyszertárban 1. Összesen 20 gyógyszerész. Közegészségügyi személyzet a vármegyében volt: 1 főorvos, 5 járási orvos, 2 vármegyei állatorvos, 26 körorvos (1 állás betöltve nem volt), 39 magán állatorvos és gyógykovács, 8 községi orvos (1 állás betöltve nem volt), 7 magánorvos, 137 szülésznő. Összesen: 225 egyén. A vármegyei közkórház betegforgalma az 1887. évben 353 volt, éspedig: Gyógykezeltetett Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva Elbocsáttatott javulva Elbocsáttatott gyógyulatlan Meghalt Év végével a kórházban visszamaradt Összesen
156
férfi 240 167 21 8 25 19 240
nő 113 81 8 4 11 9 113
A meghaltak egyharmada (10 férfi és 2 nő) tüdőgümőkórban szenvedett. Haldokolva hozatott a kórházba 3 férfi és 2 nő. Amint már ezt múlt évi jelentésemben bejelenteni szerencsém volt, a betegforgalom növekedése és a közkórház helyiségeinek célszerűtlen beosztása miatt a közkórház átalakítása a [...] vármegyei közönség által elhatároztatván, az építkezés a belügyminisztérium által engedélyeztetett, és a közkórház átalakítási munkálataira nézve a szerződés a vállalkozóval meg is köttetett, és a munkálatok már folyamatban is vannak. Remélhető, hogy a kórház új helyiségei is még a nyár folytán a betegforgalomnak átadhatók lesznek. Az átalakítás befejezte után Fejér vármegye közkórháza az ország azon kórházai között fog méltó helyet elfoglalni, melyek a kor igényeinek kellőképp megfelelvén, magasztos céljukat és hivatásukat betölteni képesek [...]10 Közbiztonsági állapotaink általában kielégítőknek mondhatók, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szomszédos Veszprém és Zala vármegyékben egymást érték a rablások, gyilkosságok és útonállások. Az állami csendőrség dicséretesen teljesítette nehéz hivatását és derekasan megfelelt feladatának; a csendőrség által a múlt év folyama alatt letartóztatva lett gyilkosság gyanújáért 1 egyén, emberölésért 2 egyén, rablásért 2 egyén, betöréses lopásért 9 egyén, súlyos testi sértésért 20 egyén, veszélyes fenyegetésért 1 egyén, lopásért 30 egyén, lopás gyanújáért 2 egyén, gyújtogatás gyanújáért 2 egyén, orgazdaságért 12 egyén, katonai szökésért 5 egyén, igazolvány nélküli csavargásért 9 egyén, a körözött egyének közül 9 egyén. Összesen: 104 egyén. Új őrsállomás a múlt évben szervezve nem lett, a csendőrség legénységi személyzete szaporítva nem lett, s az őrsállomásokban csak az az egyedüli változás történt, hogy a tárnoki őrs Sóskútra lett áthelyezve. A katonai beszállásolást illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy az egész vármegye területén csupán Mór községben van egy lovasszázad elhelyezve, mert a törvényhatósági bizottságnak azon kötelező nyilatkozata folytán, hogy Székesfehérvárott egy lovas osztálytörzs és három lovasszázad és a hozzá tartozó utászszakasz részére egy laktanyát fog építeni Ő császári és királyi apostoli felsége 1887. évi március hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával a császári és királyi IV. számú hadtestparancsnokság területén a lovassági béke elhelyezést akként módosította, hogy addig míg a laktanya fel nem épül, egy lovasszázadot kivéve, mely Mórott van elhelyezve, a katonai beszállásolás alól Fejér vármegyét felmenteni kegyeskedett. A laktanya 1891. március hó 11-én lesz a katonai kincstárnak átadandó. A laktanyának építési tervezetét az e célból alakult helyi vegyes bizottság elnökletem alatt elkészítette; mely felküldetvén a Honvédelmi Minisztériumhoz, az onnét igen csekély észrevételekkel, úgy a minisztérium valamint a katonai hatóság részéről elfogadva visszaérkezett, ennek folytán most a részletes építési tervek-
157
nek és költségvetésnek elkészítése vált szükségessé, amely munkálat tekintettel arra, hogy több ezer forintba fog kerülni, oly célból, hogy ahhoz a vármegyei hatóság lehető olcsón jusson hozzá és emellett módja legyen a szakemberek közt is válogathatni, a laktanya építésére kiküldött bizottság javaslatba hozta, hogy a kérdéses munkálat elkészítésére pályázat hirdettessék. Ezen javaslat a törvényhatósági bizottság által elfogadtatván, a pályázat azonnal kihirdettetni fog, amint a leendő laktanya területén nyerendő víz kérdése tisztába lesz hozva, mert a katonai hatóság követelte, hogy a laktanya építésére kijelölt területnek vize szabályszerűen vegyelemeztessék. E célból a laktanya részére kijelölt terület környékéről több kútból lett víz merítve, és az vegyelemzés végett a bécsi császári és királyi katoni egészségügyi bizottságnak felküldve, de azon vizek, melyeket először felküldöttünk, mint élvezhetlenek és az egészségre ártalmasak, az említett egészségügyi bizottság által visszautasíttattak. Ennek következtében, tekintettel arra, hogy a laktanya építésére kijelölt terület közvetlen közelében lévő kutak, amelyekből a víz először merítve lett, mindannyian csekély mélységűek és többnyire újonnan ásott sekély kutak, újabb vízpróbákat küldöttünk fel Bécsbe, melyek már mélyebben ásott és részben fúrott kutakból valók, és minthogy ezen kutak is egymagasságban feküsznek a laktanya építésére kijelölt területtel, s így bizton várható, hogy a laktanya területén is csak ily minőségű vizet fogunk nyerni, nem kétlem, hogy a most utóbb felküldött újabb vízpróbák a bécsi katonai egészségügyi bizottság által – mint alkalmasak – elfogadva lesznek, annál is inkább, minthogy a kísérő átiratban, valamint a honvédelmi miniszter úrhoz ugyanazon alkalommal intézett felterjesztésemben hangsúlyoztam, hogy ezen másodízben felküdött vízpróbákat lehetőleg fogadják el, mert különben a laktanya építésének kérdése foroghatna kockán, mivel Székesfehérvár város [...] egy lapályon fekszik, és itt valami különös jó minőségű vízre nem számíthatunk, de az itteni méntelep vize ellen egészségügyi szempontból soha panaszra ok fel nem merült, s így az onnét vegyelemzés végett felküldött víz, amelyhez hasonlót fogunk nyerni a lovassági laktanya területén is, amennyiben ez a ménteleppel teljesen egymagasságban fekszik, a laktanya szükségletére alkamasnak mutatkozik. Amint a víz kérdése tisztába hozatik, a pályázat a részletes építési terv és költségvetés elkészítésére azonnal kihirdettetni fog, s ugyanakkor a városi hatóság is meg fog kerestetni a laktanya építésére kijelölt terület kisajátításának eszközlésére. Midőn a fent említett pályázat lejárni fog, akkor a részletes építési terv és költségvetésre nézve a legelőnyösebben vállalkozóval a szerződés megkötendő lesz, és a részletes építési terv és költségvetés jóváhagyása végett a honvédelmi miniszter úrhoz felterjesztetni fog, és csak midőn az onnét jóváhagyva visszaérkezik, lesz magára az építésre nézve a pályázat kihirdethető. Tekintettel arra,
158
hogy mindezen eljárás és munkálatok hosszabb időt igényelnek, előre láthatólag az építés az 1889. év tavaszán lesz csak megkezdhető.11 Az újoncállítás eredményét az 1887. évben [...] van szerencsém jelenteni, miszerint az 1887. évben újoncjutalékát minden sorozójárás kiállította, éspedig: 1. A Székesfehérvári járásban állítandó volt 125 újonc és 8 pótlegény, öszszesen 33. 2. A Móri járásban 79 újonc, 4 pótlegény, összesen 83. 3. A Sárbogárdi járásban 111 újonc, 11 pótlegény, összesen 122. 4. A Váli járásban 143 újonc, 4 pótlegény, összesen 147. 5. Az Adonyi járásban 83 újonc, 3 pótlegény, összesen 86. Póttartaléki jutalékát is, a Sárbogárdi sorozójárást kivéve, a többi négy sorozójárás kiállította, a Sárbogárdi sorozójárás is csak 2 egyénnel maradt hátralékban. Állítandó volt pedig póttartalékos: 1. A Székesfehérvári járásban póttartalékos 13. 2. A Móri járásban póttartalékos 8. 3. A Sárbogárdi járásban póttartalékos 13. 4. A Váli járásban póttartalékos 15. 5. Az Adonyi járásban póttartalékos 8. Emellett az újoncjutalékon felül a Székesfehérvári sorozójárásból 3 önkéntes, a Móri sorozójárásból 1 önkéntes, a Sárbogárdi sorozójárásból 3 önkéntes, a Váli sorozójárásból 3 önkéntes, az Adonyi sorozójárásból 3 önkéntes lett állítva, kik a fennálló szabályok értelmében az 1888. évi fősorozás alkalmával az 1888. évi újoncjutalék javára tudattak be. A kiállított újonc és póttartaléki jutalékon kívül elég sok honvéd is lett állítva, nevezetesen: A Székesfehérvári sorozójárásból A Móri sorozójárásból A Sárbogárdi sorozójárásból A Váli sorozójárásból Az Adonyi sorozójárásból Összesen:
68 honvéd 16 honvéd 42 honvéd 58 honvéd 72 honvéd 256 honvéd
Az 1887. évre felhívott és az újoncállítási lajstromban felvett hadkötelesek száma, mind az öt sorozójárásban összesen 3.958 volt [...] Az 1887. évre felhívott korosztályból, mind az öt sorozójárásból, testi magasság hiánya miatt ideiglenesen alkalmatlanoknak találtattak, s esetleg feltételesen alkalmasak gyanánt visszahelyeztettek az első korosztályból 162, a második korosztályból 82, a harmadik korosztályból 17. Összesen 261. Testi fogyatkozás miatt visszahelyeztetett az első korosztályból 866, a második korosztályból 737, a harmadik korosztályból 500. Összesen 2.103 védköteles.
159
Mind az öt sorozójárást összevéve, testmagasság miatt mindenkorra alkalmatlanak nyilváníttatott és az állítási lajstromból töröltetett az első korosztályból 4. Testi fogyatkozás miatt mindenkorra alkalmatlannak találtatott az első korosztályból 34, a második korosztályból 4, a harmadik korosztályból 2. Összesen 40 védköteles. A közmunkaügyet illetően van szerencsém jelenteni, hogy mint azt már múlt évi jelentésemben jelezni voltam szerencsés, a közmunkaügy terén nagy haladás észlelhető, és különösen a múlt évben a vicinális utak rendezését kell kiemelnem, mint olyant, mely vármegyénk útrendészetét nagy lépéssel vitte előbbre. A vármegye törvényhatósági közgyűlése által a községi közlekedési utak építéséről és fenntartásáról alkotott szabályrendelet a minisztérium által jóváhagyatván, az 1876. évi VI. és az 1886. évi XXII. tc. 134. paragrafusa értelmében a közigazgatási bizottság által megállapíttattak a községi közlekedési utak, s egyúttal az építéshez való hozzájárulási arány is [...] A törvényhatósági utakat illetően, úgy mint a múlt évben, most is csak kedvező jelentést terjeszthetek elő. Örömmel kell kiemelnem, hogy ezen téren jelentékeny haladás észlelhető. A törvényhatósági utak összes hossza volt a múlt évben 665 kilométer és 255 méter. Elsőosztályú törvényhatósági út 350 kilométer és 609 méter, másodosztályú törvényhatósági út 252 kilométer és 326 méter, harmadosztályú törvényhatósági út 62 kilométer és 320 méter. A törvényhatósági utakból ki van építve: a) kőalappal 11 kilométer és 547 méter, b) kavicsalappal 235 kilométer és 887 méter, c) alap nélküli kavicsolással tartatik fenn 135 kilométer és 77 méter, c) kiépítetlen 182 kilométer és 744 méter [...] A vasútépítés terén a lefolyt évben újabb mozzanat nem merült fel. A vízépítkezés terén felemlítendőnek tartom a rácalmási Dunaágnak elzárását, és a Duna folyónak Rácalmásnál történt szabályozását, mely már a múlt évben megkezdetett, és a folyó évben folytattatni fog. A Duna szabályozása folytán a rácalmási jelenlegi kikötő nem lévén használható, felterjesztést tettem a közlekedésügyi miniszter úrhoz aziránt, hogy a szabályozással együtt a kikötő helyreállítása végett szükséges keresztgátnak kiépítése is elrendeltessék. A víziügyeket illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. tc. 189. paragrafusa értelmében kibocsátott hirdetményre beterjesztett vízi művekre vonatkozó bejelentések a központban összegyűjtetvén, a kultúrmérnökség megkeresésére folyamok és patakok szerint leendő osztályozás, valamint az engedélyokiratok tervezetének kidolgozása végett, a kultúrmérnökséghez felterjesztettek.
160
Ugyancsak a vízjogról szóló törvény 191. szakasza alapján kibocsátott újabb hirdetményemben felhívtam mindazon vízi mű, vagy vízhasználati jogosítvánnyal bíró vármegyebeli lakosokat, kik jogosítványukat az első hirdetményemben kitűzött határidőig hozzám be nem terjesztették, hogy folyó év augusztus hó 20-ig az engedélyért folyamodjanak, mert különben jogaik nem létezőknek fognak tekintetni. A Vál-völgyi csatornának kiásása a kultúrmérnökség felügyelete alatt folytattatott és befejeztetett. A Vértes-pataknak 1886. évben kérelmezett szabályozása a lefolyt évben engedélyeztetvén, a munkálat a kultúrmérnökség felügyelete alatt megkezdetett, és a csatorna kiásása ellen egyesek által beadott fellebbezések elintéztetvén, most már az egész patak szabályozásának megtörténte rövid idő alatt várható. Az 1887. évben a felcsúti rétek lecsapolásának engedélyezése iránt adatott be hozzám kérvény, melynek alapján a helyszíni tárgyalás elnökletem alatt és a kultúrmérnökség közbejötte mellett, meg is tartatott, s az erre vonatkozó összes iratok, műszaki véleményadás végett a kultúrmérnökséghez lettek felterjesztve. A műszaki vélemény közlése után a lecsapolás engedélyezése iránt a határozat általam meg fog hozatni. Kapcsolatosan felemlítem, hogy a Dunán a lefolyt 1887. évben 108 hajómalom volt forgásban, a vármegye területén pedig 87 patakmalom állott fenn. A hajómalom-tulajdonosok által az 1887. évben több rendbeli hajómalom rendőri kihágások lettek elkövetve, melyek a fennálló törvények értelmében mind elintézést nyertek. A posta- és távirdaügyet illetően van szerencsém felemlíteni, hogy a postaés távirda egyesítése a lefolyt évben keresztülvitetett, s a szolgálat, úgy a posta, mint a távirda terén kifogástalan volt. Új postahivatal a lefolyt évben a vármegye területén nem állíttatott fel, úgyszintén a fennálló 61 postahivatal közül a múlt évben beszüntetve egy sem lett. A postaforgalom az 1887. évben a megelőző évihez képest emelkedett. A tanügyet illetően van szerencsém jelenteni, hogy az 1887. évben a vármegye területén 229 iskola volt, melyek közül állami jelleggel bír 2, községivel 52, felekezetivel 172, mégpedig római katolikus 90, görög keleti 2, helvét hitvallású 55, ágostai hitvallású 9, izraelita hitvallású 16 és magánjellegű iskola 3. Az előadási nyelv 212-ben magyar. Az előadási nyelv 5-ben német. Az előadási nyelv 8-ban német és magyar. Az előadási nyelv 2-ben szerb és magyar. Az előadási nyelv 2-ben szlovák és magyar. A nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelv elég jó sikerrel taníttatott. Viszonyítva a lakosok számát az iskolákéval: 799 lakosra jut egy iskola.
161
A 229 iskolából levonva [a] 49 pusztai iskolát, a 102 községben 181 iskola van elhelyezve. Tehát egy községre 1,77 iskola jut, ami igen kedvező arány. A népiskolákon kívül van a vármegyében 7 óvoda és 2 iparos tanonciskola. A tankötelesek száma az 1886/87. tanévben volt 34.172. Ezek közül a mindennapi iskolát látogatta 24.477. Az ismétlő iskolát 7.044. Iskolába nem járt 2.651. A tanköteleseknek 92,25 százaléka járt iskolába, ami – viszonyítva az ország többi részeihez – kedvező arány. Tankönyve volt 29.022 tanulónak. Iskolamulasztó volt 23.482 tanuló. Összesen 622.667 fél napot mulasztottak. Ebből, mint igazolt, felmentett 342.545, megdorgáltatott: 279.955, megbüntettetett: 167 eset. A 12 évet betöltött tankötelesek közül a mindennapi iskolából kilépett 3.356 tanuló, akik közül olvasni és írni tudott 3.339, csupán olvasni 17. A 229 népiskola 314 tanteremben volt elhelyezve, melyekben 314 tanító tanított, egy tanteremre, illetőleg egy tanítóra jut tehát a mindennapi iskolába járók közül 77 tanuló. A 314 tanító közül képesített 284. Nem képesített 30. Rendes tanító 262. Segédtanító 52. Férfi 294. Nő 20. A 229 iskola mellett volt 131 faiskola, 94 iskolakert, 80 tornatér. Az iskolák fel voltak szerelve 416 nagy falitáblával, 43 szemléleti képgyűjteménnyel, 240 fali olvasótáblával, 217 számológéppel, 230 Magyarországot, 87 OsztrákMagyar Monarchiát, 177 Európát, 55 az öt földrészt feltüntető falitérképpel, 186 földgömbbel, 168 természetrajzi, 96 természettani, 40 szépírási és rajzolási falitábla-gyűjteménnyel. Testgyakorló eszközökkel el van látva 22 iskola. Háziipar 15 iskolában taníttatott. Iskolai- és népkönyvtár volt 63, melyekben 8.798 magyar és 592 nem magyar munka van. Iskolai takarékpénztár volt 14, a betevő gyermekek száma volt 655, az összeg, melyet betettek 1.001 Ft 71 krajcár. A rendes tanító átlagos fizetése 475 Ft 55 krajcár. A segédé 310 Ft 94 krajcár. Egy gyermeknek a taníttatása került átlagosan 5 Ft 16 krajcárba. [...] Az árvaszék működését illetően van szerencsém jelenteni, miszerint az árvaszék helyzete az elmúlt 1887. év folyamán tetemesen javult. A hátralékok, úgy a beérkezett ügyek szorgalmas feldolgozása folytán eléretett azon eredmény, hogy a hátralékok száma az árvaszék minden osztályánál az év végével oly csekély számra olvadt le, minő nem volt, mióta az árvaszék az 1877. évi XX. tc. alapján szervezve működik; de nemcsak a hátralékok feldolgozásánál, hanem az egyes osztályok rendezésénél is nagymérvű haladás észlelhető, s – még a múltakból maradt egyes ügyeket kivéve – különösen az 1884. év elejétől beérkezett ügyek teljesen rendezett állapotban vannak. Nagy feladat vár ugyan még az árvaszékre: a volt községi árvapénztárak nagyon elhanyagolt ügyeinek rendezése, mely eljárás jóllehet részben már folyamatban van, nagy kitartást és buzgó tevékenységet igényel. Reménylem azonban, hogy az árvaszék e tekintetben is megoldja feladatát, és a községi árvatárak
162
ügyeinek rendezése mielőtt befejeztetni fog, ami annál inkább kívánatos, mert nagyrészben összefügg a központi árvapénztárban kezelt, s a községektől átvett árvapénztári követelések rendezésének ügyével. A módosított árvaszéki szabályrendelet folytán, mely a miniszteri jóváhagyást is már megnyerte, az abban létrehozott egyszerűsítéstől sok eredmény várható, s remélhető, hogy az abban letett elvek alapján folytatott működés a kedvező eredmény gyümölcseit mielőbb megtermi, s azt hiszem, hogy árvaszékünk működése minden részletében – rövid idő alatt – kifogás és nehézségek nélkül fog haladhatni a vármegyei árvaügyek nem csekély előnyére. Az árvaszék múlt évi működését az itt következő tevékenységi kimutatás tünteti fel. A fogalmazói osztály tevékenysége 1887. év január 1-jén volt hátralék 705 db, ehhez az 1887. évben érkezett 17.621 db. Összesen elintézendő volt 18.326 db, ebből elintéztetett 17.832 db. Maradt az 1888. évre hátralék 494 db [ügyirat]. Amely eredmény igazolja múlt évi jelentésemben foglalt azon állításomat, hogy a beadványok száma az ügykezelésnél behozott egyszerűsítések mellett kevesedni fog, és hogy az év végén a hátralék sokkal csekélyebb lesz az előző évinél. Az árvaszéki számvevőségnél 1886. év végén hátralék volt 78 db, ehhez az 1887. évben jött 426 db. Összesen elintézendő volt 504 db. Ebből 1887. évben elintéztetett 502 db. Maradt 1888. évre hátralék 2 db [ügyirat]. A vármegyei árvaszék hatósága alá tartozó árvák és gondnokoltak 1887. évi létszáma az 1886. év végén volt árva és gondnokolt 11.878, ehhez az 1887. évben jött 1.360. Összesen volt 13.238. Gyámság és gondnokság alól az 1887. évben felszabadult 933. Az 1887. év végén volt 12.305 árva és gondnokolt. A vármegye területén lévő árvák és gondnokoltak ingatlanvagyonának értéke az 1887. év végén volt 3.507.698 Ft 81 krajcár [...] A vármegyei közigazgatási bizottság havi üléseit rendesen megtartotta, és így az 1887. évben 12 ülés tartatott, a közigazgatási bizottság árvaügyek felülbírálatára hivatott küldöttségének 9 és a fegyelmi választmánynak 4 ülése volt. A közigazgatási bizottság ügyforgalma az 1887. évben a következő volt: 1886. év végével hátralékban maradt 44 ügyirat. 1887. évben beérkezett közigazgatási bizottsági 1.443 ügyirat. Összesen feldolgozandó volt 1.487 ügyirat. Ebből feldolgozgatott és elintéztetett ülésen 972 ügyirat, ülésen kívül 449 ügyirat. Összesen elintéztetett 1.421 ügyirat. Maradt elintézendő az 1888. évre 66 ügyirat [...] Jól tudom azt, hogy vármegyei közigazgatásunk még sok kívánni valót hagy hátra, de legyen a közönség meggyőződve, hogy [...] minden tőlem kitelhetőt meg fogok tenni, s ígérem egyszersmind, miszerint a vármegyei közönségnek
163
további nagybecsű támogatása esetére ebből a munkára újabb erőt merítve, feladatom fontosságának tudatában a vármegyei közigazgatás körében minél kedvezőbb állapotoknak megteremtése sem akaratomon, sem buzgalmamon múlni nem fog. Befejezve ezzel az 1887. évről jelentésemet,12 midőn tiszttársaimat és magamat a vármegyei közönség jóindulatába ajánlanám, mély tisztelettel vagyok a méltóságos gróf főispán úrnak és a vármegyei közönségnek alázatos szolgája: [Székesfehérvár, 1888. május 7.] Sárközy Aurél alispán Jegyzetek 1 Fiáth István (1812–1887) a rácalmási választókerület országgyűlési képviselője 1848-ban és 1861-ben. Sopron és Tolna vármegye kormánybiztosa 1848–1849-ben. 2 A törvényhatósági bizottság választott tagjainak elhunytára lásd Fejér THB jkv. 1887: 183. sz. A törvényhatósági bizottság választott tagjai lettek: a lovasberényi kerületben Úrházy Lajos református lelkész, a cecei kerületben Horváth Zsigmond birtokos, a csákvári kerületben Mayer Károly plébános, a rácalmási kerületben ifj. Rézmann Pál birtokos, a pusztavámi kerületben Tulcz Pál birtokos. Vö.: Fejér THB jkv. 1888: 7. sz. 3 Fejér Megye Központi Választmánya az országgyűlési választások jegyzőkönyvét 1887. október 3-án mutatta be. Vö.: Fejér THB jkv. 1887. 121. sz. 4 Lásd Fejér THB jkv. 1887: 41., 196. sz. 5 Uo. 1887: 42., 198. sz. 6 Uo. 1887: 43., 197. sz. 7 Uo. 1887: 44., 80., 135. sz. 8 A szülészeti szolgálatra vonatkozó szabályrendelet Fejér THB jkv. 1887: 45. sz. A vágóhidakról, az állat- és hússzemlékről alkotott szabályrendelet Fejér THB jkv. 1887: 65. sz. 9 Tyrocinialis bizottság a gyógyszerész-gyakornokok képzettségét vizsgálta, eredményes vizsga esetén a gyakornokot segédgyógyszerésszé nyilvánították. 10 A kórház átalakítására 4700 Ft-ot, a kórtermek betrendezésére 640 Ft-ot költöttek. Vö.: Fejér THB jkv. 1887: 30. sz. 11 A katonaság elhelyezésére, a laktanya építésére, a laktanyaépítési pótadóra lásd Fejér THB jkv. 1887: 101., 136., 139., 205., 206. sz. 12 Az alispán jelentésének elfogadására 1888. május 7-én került sor. Vö.: Fejér THB jkv. 1888: 44. sz.
164
