Alispáni jelentés az 1875. évről Tekintetes megyei közönség! Midőn e jelen 1876. évben először szerencsém volna a tisztelt megyei bizottságnak a múlt közgyűlés óta a közigazgatás terén történtekről s a megye állapotáról törvényszerű kötelességemnek megfelelve számadó jelentést tenni, engedjék meg, hogy ezt nemcsak e most jelzett időszakra szorítkozva, hanem az egész múlt évre kiterjeszkedve tehessem. Ezen eljárás által az ősi szokásnak, de azon általános kötelezettségnek is megfelelvén, hogy az, kire vagyonunk s birtokunk kezelését bízzuk, sáfárkodásáról évenként megbízóinak számot adjon. Ez okból, miután a tisztelt megyei bizottság kegyes bizalma csekély személyemet állította e megye közigazgatási kezelésének élére, illőnek is, sőt kötelességemnek vallom, hogy múlt évi [...] sáfárkodásomról számot adva, a megyei közigazgatás terén a múlt évben történteknek, valamint a megyei élet múlt évi mozzanatainak s állapotának vázlatát, habár is csak általános vonásokban a tisztelt megyei bizottság előtt feltárjam. Illő ez, kivált a jelenben, midőn a megyei élet s annak tevékenysége, új átalakulása küszöbén állunk, a közeljövőben a megye autonóm működési hatásköre s annak kezelése, módozatai iránt mélyebben beható változásoknak nézünk eleibe. A múlt év megyénkben feltűnedezett fő mozzanataira tehát visszapillantásomat, mégpedig, miután kivált gazdaközönséghez van szerencsém jelentésemet intézni, s a gazdaságból leli főképp e megye közönsége fenntartása s vagyonosodása forrását, a múlt év gazdasági viszonyai vázlatával megkezdve, sajnálom, hogy e viszonyoknak igen szomorú képe tűnedezik fel szemünk előtt, mely anynyival leverőbb, amennyiben már a megelőzött években is, kivált aszály következtében, a megye egyes vidékei teljesen kielégítő termés áldásával nem dicsekedhettek. Most pedig, a múlt évben, az idő viszontagságai s az elemi csapások különféle nemei: száraz fagy, aszály, jég s vihar összetódultak fejeink felett, s a nagy- mint a kisbirtokosnak egy jó termésben helyezett reményeit a megye minden részében s vidékein több-kevesebb mérvben egyformán meghiúsíták. Részint a termést végképp tönkretévén, részint annak eredményét oly annyira leszállítván, hogy a saját fenntartási s a gazdaságkezelési költségek abbóli fedezete kérdésessé, sőt lehetetlenné vált. Csak borban s kukoricában voltak kedvezők a termés viszonyai, de az általános pénztelenséggel, a vétel- s üzletkedv hiányával szemben a gazdák pénzügyi állapotának javulására ezen növények s m[ű]velési ágakbani jó eredmény sem nyújthatott sok előnyt. Ezen gazdasági viszonyokhoz aránylag még kielégítőnek mondhatni az adónak a múlt év végéig történt befolyását, mert az illető járásbeli szolgabírák
67
által beterjesztett hivatalos kimutatások szerint a múlt év végével hátralékban maradt összes adótartozás tészen, melyből esik: a Sárkeresztúri járásra 43.792 Ft 85 krajcár. A Bodajki alsó járásra 37.894 Ft – krajcár. A Bodajki felső járásra 15.719 Ft 12 krajcár. A Csákvári járásra 45.128 Ft 55 krajcár. A Váli járásra 136.490 Ft 82 1/2 krajcár. A Rácalmási járásra 92.180 Ft 10 1/2 krajcár. A múlt év végén tészen tehát az összes adótartozás: 371.205 Ft 45 krajcár. Az 1874. év végével tett az adótartozás 280.268 Ft 23 krajcár[t]. Tehát 1875. év végével több[volt] 90.937 Ft 22 krajcár[ral], [...] 1/12 része a folyó évi adónak nem folyt be. A vadászati adó, melynek kezelése s a kir[ályi] adóhivatalokbani beszolgáltatása tudvalevőleg a megyei alispánokra, illetőleg [a] városi polgármesterekre van bízva, [...] múlt év augusztus 1-jével történt életbe léptetése óta ugyanazon év végéig 6.890 Ft-ot hozott be; 625 vadászati jegy adatván ki, mely jegyek közül felnőttek részére 403 darab egyéves, 151 darab hároméves időtartamra, 25 darab kiskorúak részére kiadott [...] A megyebeli községek költségvetései a múlt évben 208.320 Ft 84 krajcár kiadást, tehát 5.490 Ft 23 krajcárral kevesebbet mint 1874-ben mutattak fel, mely kiadásnak 91.836 Ft 68 krajcárra menő részlete pótadó útján lett fedezve. Terheli pedig ezen pótadó kivetése 84 községet – 16 község saját jövedelméből fedezvén költségeit [...] A kivetett községi pótadó 1874-hez képest 1.812 Ft 19 krajcárral szaporodott, az egyes községek külön jövedelmei pedig ugyanezen éviekhez képest 7.302 Ft 50 krajcárra apadtak. A múlt évi közmunkaváltsági pénzekből többszöri sürgetésem dacára még hátralékban van 750 Ft 52 krajcár, s pedig ebből 60 krajcár Huszár Ágoston szolgabíró úr járására, 16 Ft 80 krajcár Tassy Béla szolgabíró úr járására, a többi 733 Ft 12 krajcár pedig mind Lits Gyula szolgabíró úr járására esik, s pedig ezen járás hátralékainak csaknem fele Baracskát terheli. Intézkedtem a hátralékoknak a legnagyobb szigorral [történő] behajtása érdekében. A természetben leszolgálandó közmunkatartozás a múlt évben 27.980 kétfogatú, 350 egyfogatú igás és 70.905 1/2 gyalog napra ment. Ebből a mérnöki hivatal kimutatása szerint leszolgáltatott 25.740 kétfogatú, 317 egyfogatú s 63.189 1/2 gyalog nap. Tartozásban maradt 2.240 kétfogatú, 33 egyfogatú s 7.716 gyalog nap, tehát körülbelül 1/10 az egész évi tartozásnak. A leszolgált közmunkaerővel útpálya egyengettetett 186.813 öl, árok tisztogattatott 25.615 öl, új árok kiemeltetett 28.307 öl, új út készült 8.954 öl, kő termeltetett 1.297 1/2 köböl, szállíttatott kő 883 1/4 köböl, beágyaztatott 841 1/4
68
köböl kő, murva termeltetett 5.919 köböl, szállíttatott 4.934, s beágyaztatott 5.276 köböl, föld s homok hordatott az utakra 4.547 köböl [...]1 A múlt 1875. évi sorozás – az utóállításokkal együtt – a végelszámolásig következő eredményt mutat fel: Járás
összeírattak
Sárkeresztúri Bodajki alsó Bodajki felső Csákvári Váli Rácalmási Összesen
870 580 512 821 847 699 4.329
reklamáció útján felmentetett 70 69 76 123 99 63 500
távol maradt 113 14 5 42 12 31 217
hadsepóttartahonvédregbe lékba ségbe b e s o r o z t a t o t t 191 96 – 106 38 – 88 38 – 131 59 13 134 39 11 95 65 15 745 335 39
alkalmatlannak találtatott 400 353 305 453 552 430 2.493
A három korosztályban összeírtak száma az 1874-ben összeírtak számához képest több volt mint 1874-ben 28-cal. A reklamáció útján felmentettek száma kevesebb mint 1874-ben 35-tel. Végre a távolmaradottak száma kevesebb mint 1874-ben 245-tel. Mi tehát igen kedvező eredményt s az illető elöljáróságok részéről a hadkötelesek beállítása körül tanúsított buzgalmat mutat fel [...] A múlt évben folyvást 6 század lovasság volt e megyében elhelyezve, részint a 9. [cs. és kir.], részint a 10. [cs. és kir.] huszárezredhez tartozók, mely 2 ezrednek egyike – a 10. – itt e megye területén tartá a múlt nyár folytán központosítási gyakorlatát. Nagyobb súrlódások a lakosság és a beszállásolt katonaság közt csak Ráckeresztúron fordultak elő, melyeknek fő indokát – úgy hiszem – az ottani lakosságnak a szállások kipuhatolása körül nem eléggé nagy pontossággal és lelkiismeretes kímélettel véghezment eljárás folytán, némi részben katonasággali túlterheltetésében kell keresni, mely túlterheltetésen igyekeztem ugyan lehetőleg utólag orvosolni anélkül azonban, hogy az illető helyeken célt érhettem volna. Úgyszintén Igaron is az ott szállásolt huszárcsapat elindultával történt vérengezési kihágás. Mind a két ügy egyébiránt fenyítő bíróság eleibe került, s onnan várja végelintézését. Tűzeset a múlt évben 46 volt bejelentve, s ezen tűzkáreseteknek összes becsűje tett 48.425 Ft 23 krajcárt. A megyebeli lakosságnak egészségi állapota a múlt évben kielégítő volt. Járványos betegségek s ragályok nagyobb mérvben alig fordultak elő, csak a gyermekek közt részint a kanyaró, részint a vörheny uralkodott a megye több községeiben: név szerint Zámolyon, Etyeken, Bogláron s Tordason, azonban nagy részben szelíd lefolyással. Úgy himlőesetek is fordultak elő szórványosan itt, de csak Pázmándon váltak járványosakká. Roncsoló toroklobeset néhány, az Iszkaszentgyörgyhöz tartozó Hosszúhe-
69
gyi pusztán, úgyszintén Bogláron fordult elő. Továbbá több víziszonyesetek is tűnedeztek fel, mint utólagos következményei a múlt évben több helyütt mutatkozott ebdüh eseteknek [...] A múlt évben házasság köttetett 1.770, tehát 309-cel több mint 1874-ben. A szülöttek száma ment 8.851-re, tehát 496-tal több mint 1874-ben. A halottaké ment 5.438-ra, tehát 1.307-tel kevesebb mint 1874-ben. Tehát a szülöttek száma 3.413-mal volt több mint a halottaké. A szülöttek közül a múlt évben törvénytelen ágyból származott volt 425, tehát 47-tel több mint 1874-ben. A halottak közt volt 73 erőszakos halállal vagy szerencsétlenség által kimúlt. Himlőoltásra összeíratott a múlt évben 7.222. Sikerrel oltatott 7.045, nem fogamzott a himlő 23 esetben, betegség miatt elmaradt 95, meg nem jelent 59. A megyebeli gyógyszertárak a múlt évben a megyei tiszti főorvos által szabályszerűleg megvizsgáltatván, rendében találtattak.2 Új gyógyszertár a megyében a múlt évben nem nyílt, hanem csak egynek, Polgárdin megnyitása lőn felsőbb helyen engedélyezve, melynek betöltése a mai közgyűlésnek lesz egyik feladata.3 Az állategészségi viszonyok is kedvezők voltak a múlt évben. A szarvasmarhák közt ugyan a megye néhány vidékein a száj- és körömfájás uralkodott, azonban nagyon szelíd lefolyással. Lépfeneeset is fordult elő 73, a szarvasmarhák közt. A lovakra nézve is, de csak szórványosan fordultak elő a megye különféle vidékein takonykóri esetek. Összesen bejelentetett 57 ily eset. Azonkívül Jakabszálláson a lépfene uralkodott egy ideig járványosan, s több más községben szórványosan fordult elő a lovak közt, összesen bejelentetett 20 eset. Végül a sertések közt is néhány községben a lépfene uralkodott, melynek is 687 darab sertés áldozatul esett. A közbiztonság a megye területén a múlt évben kielégítő volt, s annak nagyobbszerű veszélyeztetésének esete elő nem fordult. A Váli járásban feltűnedezett rablási fenyegetések csakhamar, mint egyes egyén által a lakosok ijesztése útján pénzkicsikarás végett elkövetetteknek bizonyultak be. Úgyszintén több eset fordult elő, hogy Székesfehérvárról az egyes községekbe vásárra kimenő, s későn este onnan visszatérő kézművesek Csapdapusztán, a székesfehérvári határ közelében, megállíttattak, s kelméjük egy részétől megfosztattak. Hogy ezen közbiztonság elleni merényleteknek vége vettessék; szükségesnek láttam Szabadbattyánban egy új foglárállomást rendszeresíteni, természetesen anélkül azonban, hogy a foglárok száma szaporítva lett volna. Úgyszintén Pákozdon is, mind a központi szolgálat könnyítése tekintetéből, mind a keresztülvonuló államútnak, a vidék hullámos területénél fogva szükségesnek látszó biztosítása végett hasonlóképp egy új foglári állomás felállítva lőn. A múlt évben véghezment országgyűlési képviselő-választások mozgalmas ideje is e megyében a rendnek s csendnek minden lényeges megzavarása s a köz-
70
biztonság minden veszélyeztetése nélkül folyt le.4 A megyei pénztárak, valahányszor törvényszerűleg meg lettek vizsgálva, rendében találtattak. A törvény értelmében alakított betegápolási pénztári alapba az egy adóforint után kivetett fél krajcárnyi pótadó rendesen befolyt az illető évnegyedes részletekben. A megyeileg kezelt alapoknak több adósai részint a múlt évre, részint az előbbeni évekre is kamathátralékban lévén, szükségesnek láttam azoknak a megyei tisztiügyész útján, a fizetés teljesítésére határnap kitűzése mellett leendő felhívása iránt intézkedni, mely ha nem vezetne célhoz, nem maradna egyéb hátra, mint az illetők ellen a bírói eljárást megindítani. A métermérték behozatalát tárgyazó törvény alapján múlt évi augusztus hóban Kápolnásnyéken mértékhitelesítő hivatal lett életbe léptetve. Miután azonban annak [...] kezelési költségei sem fedeztethettek a befolyó díjakból [...], a múlt évi december 6-án tartott rendkívüli bizottsági közgyűlés határozata értelmében múlt évi december 31-ével be lett szüntetve [...] Amennyiben Nyék–Velence bortermő vidékeinek érdekében állhatna a nyéki mértékhitelesítő hivatal további működése, tán az illető községek részéről lennének ezen szerek – a megszerzési költségek visszatérítése s törlesztése kötelezettségének magukra való vállalása mellett – átveendők, s az eddigi mértékhitelesítővel kötendő egyezség alapján, az illető községek költségeire, a [...] hivatal további működése folytatandó anélkül, hogy a megyei házipénztár tovább terhelhetnék [...] Hordók hitelesítésére máris egy másik mértékhitelesítő hivatal lőn e megyében Ercsiben [...] a minisztérium helybenhagyásával felállítva, mely jelenleg is működik, s ugyan felsőbb jóváhagyással folyadéki s száraz tárgyak űrmértéki hitelesítésére is most már fel lett jogosítva.5 A múlt évi közigazgatási beadványok száma volt 9.460, tehát az 1874. évbelihez képest szaporodott 442 ügyszámmal [...] Minden hivatalos sürgetés dacára az 1874. évi bírói számadást még be nem adták Sáregres, Falubattyán, Inota, Úrhida, Adony, Nagyperkáta, Alcsút, Baracska, Doboz, Martonvásár, Vál, úgy továbbá Sárkeresztúr mind az 1873., mind az 1874. évi számadást, Tordas végül az 1869–1872., 1873. s 1874. évi számadással tartozik [...] A járásbeli szolgabíróságok 1875. évi ügyfolyamáról beterjesztett kimutatások következő eredményt mutatnak fel.
71
Szolgabírói járás
1874-ről maradt
Sárkeresztúri Bodajki alsó Bodajki felső Csákvári Váli Rácalmási Összesen tehát
27 5 14 4 8 15 73
1875-ben hozzájött
Összesen
Ebből elintéztetett
3.102 2.466 3.203 3.459 3.150 3.328 18.708
3.129 2.471 3.217 3.463 3.158 3.343 18.781
3.051 2.455 3.195 3.451 3.100 3.323 18.575
1876-ra elintézetlenül maradt 78 16 22 12 58 20 206
Tehát az ügyforgalom a szolgabíróságoknál 1875-ben – 1874-hez képest – 773 darabbal szaporodott. Jegyzői vizsgát tett le a múlt évben 10 fő, ezek közül 9 mindjárt az első vizsgánál, egy pedig az ismételt vizsgánál lett a jegyzőségre képesítettnek nyilvánítva. Jegyzőválasztás volt 9 községben; úgymint Csabdin, Inotán, Nyéken, Sukorón, Pátkán, Alsószentivánon, Baracskán, Tárnokon és Velencén. E tekintetben kötelességemnek tartom itt bejelenteni, hogy a Tárnokon megejtetett jegyzőválasztást azon okból, mivel a választási eljárás nézetem szerint a törvénnyel s a szabad választás fogalmával nem teljesen megegyeztethető volt, az egyik jelöltre esett szavazatok, mivel az illető vesztegetéssel lőn az ellenpárt által vádolva, ott helyben szavazás közben semmisnek nyilváníttatván, s a szavazók ezen jelöltre való szavazástól eltiltatván, a lakosok egy részének felfolyamodása következtében kénytelen voltam megsemmisíteni. Tettem ezt pedig alispáni úton a közgyűlés határozata megvárása nélkül, s annak utólagos helybenhagyása reményében azon okból; mivel a járásbeli szolgabíró úr részéről e községi lakosság állapota, mint izgalmas lőn bejelentve, s így attól tartottam, hogy a közgyűlés ideje még távol esvén, az ügynek e szerint hosszabb időn át elintézés nélküli maradása esetében az ezen községben e választás folytán támadt egyenetlenségek s a kedélyek ingerültsége még élesebbé válnék. A községi képviselő-testületek felerészbeni megújítása, s a községi elöljáróságok három évre történő megválasztása az egész megyében véghezment anélkül, hogy egy-két község kivételével, valamely panaszra vagy felfolyamodásra indokul szolgált volna. Csak Mórott a községi elöljáróság megválasztása alkalmával történtek zavargások s csendháborítások, melyek jelenleg a helybeli [...] törvényszéknél bűnfenyítéki eljárásnak tárgyát képezik. A megyebeli községek száma a múlt évben nem változott. A megyében létező egyletek s társulatok nem változtak. A múlt évben e bizottság köréből halál által kiragadtattak közül felemlítendőnek tartom itt gróf Festetics Gézát, ki az 1848. országgyűlésen, mint e megye választókerületének megválasztottja, országgyűlési képviselőképp működött, később is, súlyosabb betegsége beálltáig, a közügyekben élénken részt vett, s az
72
ezen megye részéről nyert megbízatásokban példás buzgalommal s teljes odaadással eljárt [...] Azonban voltak mégis egyes kormányrendeletek, melyek közérdekkel is bírtak, ezek közt felemlítendőnek tartom itt, hogy a Belügyminisztérium részéről a megyének a községi költségvetések körüli eljárása lőn szabályozva, azoknak végelintézését részint a megyei alispánra bízván, részint a megyei törvényhatóságnak, illetőleg a megyei bizottsági közgyűlésnek fenntartva. A pénzügyminiszter úr által – egyetértőleg a belügyminiszterrel – a vadászati adó s a vadászati jegyek kiadása körüli eljárás lett szabályozva, úgy a marháslevelek kiadása iránt a pénzügyminiszter úr által e folyó év elsejével egy új rend lett életbe léptetve, s a régibb alakú marhásleveleknek ezentúli kiadása betiltva. A kataszterbizottságok a múlt évben keletkezett törvény alapján, valamint a pénzügyminiszter úrnak e törvényen alapuló rendelete értelmében meg lettek a múlt évben e megye bizottsága által választva, valamint a községi bizottságok is ugyan a törvény s miniszteri rendelet alapján minden községben megalakultak s működésüket megkezdették.6 A múlt évben kibocsátott közérdekkel bíró kormányrendeletek közé tartozik a közmunka s közlekedési miniszter úr [...] azon rendelete is, melyről már az őszi közgyűlésen volt szerencsém jelenteni, mely által a közmunka hováfordításáról és a közmunkaalapról vezetett számadások ügyében a számvevői vizsgálata e számadásoknak, s az annak alapján a számvezetőnek a számadás terhe alóli felmentése iránt hozandó határozat a megye autonóm intézkedésére bizatott, vagyis [...] szabad rendelkezése alá visszaadatott. A minisztérium magának csak a számadási [...] kimutatás felterjesztését igényelvén, valamint az államtól netalán nyert javadalmazás hováfordításáról rendes számadás felterjesztését követelte, s annak felülvizsgálatát magának fenntartván [...] Úgy továbbá a földmívelési, ipari és kereskedelmi miniszter úr részéről számos rendeletek lettek a múlt évben szétbocsátva, melyek a métermérték behozatalát tárgyazó törvény foganatosítására, s annak kellő ismeretének a nép közti terjesztésére vonatkoztak. Ugyan e célra a többi minisztériumok részéről is, hatáskörükbe vágó tárgyakra vonatkozólag, az országos mértékrendszer változtatása folytán szükségesekké vált intézkedések megtétettek.7 A vallás- és közoktatási miniszter részéről a néptanítók nyugdíjazása iránt hozott törvény folytán a szükséges foganatosítási intézkedések megtétettek, s a megkívántató táblás kimutatások felterjesztése rendeletben meghagyatott [...] A népnevelés múlt évbeni eredményeinek kimutatása külön tárgyat képezvén, s a [...] tanfelügyelő úr [...] feladatához tartozván, itt csak azt említem fel, hogy a megye részéről mi sem mulasztatott el, hogy a kormány ez ügyre vonatkozó rendeleteinek, valamint a tanfelügyelő megkeresésének – valahányszor azok ide intézve lettek – elég tétessék s foganatosítás szereztessék. Így mindjárt
73
a jelen tanév kezdetén a tanfelügyelő úr megkeresésére az iskolalátogatás s a tanköteles gyermekek szüleik és gyámjaik által az iskolábani járatása, illetőleg az elmaradás szigorúbb ellenőrzése körül körrendeletet bocsátottam ki a járásbeli szolgabírákhoz. Így az iskolaadó behajtása, s ott, hol az a törvény által előszabatik, a községi iskola felállítása iránt nem mulasztottam el az intézkedést, amennyiben e tekintetben panasz vagy megkeresés intéztetett hozzám. Hinni akarom, s meg vagyok győződve, hogy a járásbeli szolgabíró urak a népnevelés szent érdekét, mint hazánk előhaladásának s jövője biztosításnak egyik fő tényezőjét nem kevésbé hordták szívükön. S így, ha itt-ott tán mégis hiány mutatkozott a tanköteles gyermekek iskolábani járatása körül, ha az e tekintetbeni eredmény nem oly általánosan kedvező, mint azt mindnyájan óhajtanók [...], ha ittott az iskolaadó nem folyt be azon pontossággal, mint az kellene, s az ebbeli hátralékok szaporodnak; ha végre itt–ott a községi iskola felállításának nehézményekkel kell küzdenie, annak okát szerintem nem a megyei közegek, nem is tehát saját, a népnevelés ügye iránti közömbösségünkben, vagy annak előmozdítása körüli lanyhaságunkban, hanem kívülünk fekvő okokban kell keresni, név szerint azon lanyhaságban s passzív ellenállásban, mellyel éppen azok részéről találkozunk, kik legelsősorban hivatva lennének a népnevelés szent ügyét felkarolni, tudniillik az elöljárók és szülők, továbbá a jelen pénzszűk viszonyokban, valamint végre részben az egyes felekezetek autonómiájuk körüli féltékenységükben is. Tán a tanfelügyelői hivatalnak a megyehatóságtól egészben különállása is itt-ott nem bizonyult be a népnevelés előmozdítására kedvező tényezőnek. Ezen hátrány azonban legközelebb megszünendvén, reménylem, hogy vele a népnevelés emelése s előmozdítása is még inkább közös megyei üggyé váland. S ezzel bevégezvén a múlt évben történtekről, s a megyei állapotokról beszámoló jelentésemet, s azt a tisztelt megyei bizottság bírálatára bízván, azon óhajtással s őszinte kívánsággal fejezem be, hogy a jelen évben a megye s annak lakossága viszonyai minél szerencsésebbek, minél boldogabbak legyenek. Székesfehérvárott, 1876. évi január 30-án. Báró Miske Imre Fejér megye alispánja
74
Jegyzetek 1 Egy öl = 1,89 méter. Egy köböl = 62,5 liter. 2 Eltér József megyei tiszti főorvos 1875 utolsó hónapjaiban ellenőrizte a gyógyszertárakat. Fejér megyében 13 önálló és 2 fiókgyógyszertár működött. Önálló, személyes jogú gyógyszertárak: Sárbogárdon a „Tinódi Sebestyénhez” nevezett gyógyszertár működését 1865-ben kezdte meg. Tulajdonosai Terstyánszky Károly (1865–1868), Korlát Ferenc (1868–1871), Kiss István (1871–). Cecén a „Megváltóhoz” nevezett gyógyszertár 1835-ben létesült. A vizsgálat időpontjában Koller Ferenc volt a tulajdonos, aki 1860-ban Matirovits Páltól vette át a gyógyszertárat. Kálozon a „Magyar Koronához” elnevezéssel működött a gyógyszertár. Engedélyezésére 1862-ben került sor. Tulajdonosa Thomka János. Móron a „Mária segedelméhez” elnevezésű gyógyszertárat 1741-ben alapították. Tulajdonosa 1875-ben Angerer Lajos. A gyógyszertár haszonbérlője Jeney József. Csákváron az „Isteni gondviseléshez” elnevezésű gyógyszertár 1821-ben létesült. Tulajdonosa az ellenőrzés idején Lukáts Gyula. Bicskén az „Őrangyalhoz” nevezett gyógyszertárat 1857-ban nyitották meg. Tulajdonosa Tumler Ignác. Lovasberényben a „Szent Istvánhoz” nevezett gyógyszertár 1859-ben létesült. Tulajdonosa Kertész Ferenc. Válon az „Angyalhoz” elnevezéssel 1872-ben alapították a gyógyszertárat. Tulajdonosa Heiszler Győző. Ercsiben a Szentháromsághoz” elnevezésű gyógyszertárat 1862-ben nyitották meg. Első tulajdonosa Dieballa György, akitől Kurutz János 1870-ben vásárolta meg a személyes jogot. Dunapentelén ugyancsak a „Szentháromsághoz” megnevezéssel működött a gyógyszertár. Alapításának esztendeje 1864. Tulajdonosai: Árvay Gyula (1864–1865), Ororoszky Béla (1865–1874), Wagner Ferenc (1874–). Adonyban a „Megváltóhoz” elnevezésű gyógyszertár 1829-ben létesült. Tulajdonosa a vizsgálat idején Eckert János. Seregélyesen 1867-től a „Dr. Balassához” elnevezésű gyógyszertár működött. Tulajdonosa Árvay Gyula. Martonvásáron a „Szent Istvánhoz” nevet viselő gyógyszertárat 1830-ban létesítették. Jelenlegi tulajdonosa Zsetkey János. Fiókgyógyszertárak Kápolnásnyéken a „Vörösmarty Mihályhoz” elnevezésű fiókgyógyszertárat 1874ben alapították. Anyagyógyszertára a martonvásári. Érden az ercsi anyagyógyszertár 1874-ben létesített fiókgyógyszertárát. Elnevezése: „Szentháromsághoz”. A gyógyszertárak felülvizsgálatára l. FML Fejér vármegye alispáni iratok (a továbbiakban: Alispán ir.). X. 304. Gyógyszertárak. 1876: 13.sz. 3 A Polgárdiban létesített gyógyszertár tulajdonosa Kampis József. A belügyminisz-
75
teri engedély kelte: 1875. október 29. Vö.: Fejér THB jkv. 1876: 34.sz. 4 Az országgyűlési választárokra 1875. július 1-jén került sor. A rácalmási választókerületben Hollósy Károlyt, a sárkeresztúriban Madarász Józsefet, a csákváriban Kégl Györgyöt, a váliban László Antalt választották országgyűlési képviselővé. A bodajki választókerületben megismételt választáson (1875. július 20.) ifj. Szőgyény-Marich Lászlót választották meg. Vö.: Székesfejérvár. 1875. július 2. V. évfolyam 53. sz. és uo. 1875. július 21. V. évfolyam sz. és Fejér THB jkv. 1875:66. sz. 5 A Kápolnásnyéken létesített mértékhitelesítő hivatalra lásd Fejér THB jkv. 1875: 50.,71.,108. sz. 6 Lásd Fejér THB jkv. 1875:42., 62. sz. 7 A méterrendszer nemzetközi egyöntetűségét az 1875. május 20-án Párizsban megkötött egyezmény biztosította, megalakult a nemzetközi súly- és mértékhivatal. Hazánkban az 1876: II. tc. rendelte el a méterrendszer bevezetését.
76
