Algyı Nagyközség szociális szolgáltatástervezési koncepciója I. Bevezetés Az elmúlt évtizedben végbement társadalmi-gazdasági változások, jelentıs mértékben befolyásolták a lakosság szociális ellátások iránti igényét. A változások eltérı mértékben érintettek a településeket, az ott élı polgárok megélhetési lehetıségit, életviszonyait. A növekvı szociális problémák megoldása a szociális törvény által szabályozott területeken, döntıen a helyi önkormányzatok felelısségi körébe került. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz, a szociális szolgáltatások területét közvetetten, illetve áttételesen is érinti. A cél, az unióban a jólét megteremtése, egyforma bánásmód, a jogosultságok összeszámíthatósága és exportálhatósága. A társadalmi befogadásra épülı szemlélet kialakítása érdekében a fı értékek: az esélyegyenlıség, a kohézió, a diszkrimináció tilalma, a partnerség és a minıségbiztosítás. Az EU-ban a szociálpolitikát járulékosan a foglalkozáspolitika és az oktatás részeként kezelik. A közösségi támogatásokat csak a foglalkozáspolitika, az oktatás és a szociális területen együttmőködı szervezetek vehetik igénybe. A szolgáltatástervezési koncepció célja: - bizonyos távra meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztéseinek alapelveit, irányait, céljait, amelyeket az adott település a szociális szolgáltatásainak fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit, - részletezni azokat a konkrét célkitőzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kívánnak, - elısegíteni a szociális törvény által bevezetésre került új típusú intézmények feladatainak ellátását. A fenti célok megvalósításával elérhetı, hogy olyan szociális ellátórendszer jöjjön létre, melyben az egyéni igények szerint differenciálható szolgáltatások, mindenki számára elérhetıek lesznek. A szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerősítéséhez kapcsolódó szolgáltatástervezési koncepció egy győjtıfogalomnak tekinthetı, mely egy „alapkoncepció”, amely összekapcsolja, mintegy koordinálja a többi koncepciót. Ehhez kapcsolódnak a már elkészített szakmai programok, illetve tervezett szolgáltatásfejlesztések, melyek mind mennyiségi, mind minıségi fejlesztésre vonatkozó elemekbıl állhatnak. Értelemszerően az alapkoncepció határozza meg a fı szakmai, gazdasági irányokat, amelyekhez kapcsolódnia kell a többi programnak, illetve az egész struktúra egységes, teljes egészet kell, hogy alkosson. A továbbiakban a szolgáltatástervezési koncepció alatt az alapkoncepciót értjük, amelynek fı tartalmi elemeit a szociális törvény határozza meg. A koncepció struktúráját az alábbiak alapján foglalhatjuk össze: - az alapkoncepció: a szolgáltatások iránti igények kielégítésére, az ellátási kötelezettség teljesítésére, - hosszú távú rekonstrukciós program: a szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi feltételeinek javítása, - fogyatékosügyi program: a fogyatékkal élı személyek ellátását végzı intézmények kialakítása, - középtávú szociálpolitikai program: az önkormányzat fenntartásában lévı intézmény fejlesztése, ezen belül a pszichiátriai és szenvedély betegek ellátásának kialakítása, lakóotthoni forma létrehozása, rehabilitációs intézmények kialakítása, utógondozási struktúra kialakítása. 1
A szociális törvény szabályai szerint szolgáltatástervezési koncepciót a legalább 2000 fı lakosú települési önkormányzat készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A koncepció határozatlan idıtartamú, de a helyi önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges annak tartalmát. A szociálpolitika fı feladata a társadalmi esélyegyenlıségekbıl adódó hátrányok kompenzálása. A társadalmi egyenlıtlenségek fıbb dimenziói: - a lakóhely: e téren a településszerkezetnek nagy jelentısége van (város-falu, belkülterület, aprófalvak), továbbá a lakáskörülményeknek, - foglalkoztatási helyzet: munkalehetıségek-munkanélküliség, - jövedelmi, vagyoni helyzet: a megélhetést meghatározó elem, - családszerkezet: egy vagy több generációs család, eltartottak száma, egyszülıs család, egyedül élık, - életkor, egészségi állapot: részben egymással összefüggésben, részben önállóan meghatározói lehetnek a hátrányos helyzet kialakulásának, - iskolai végzettség, mőveltség: fontos a foglalkoztatásban való részvétel, de az egészséges életmód szempontjából is. A szociális ellátás fı célcsoportjai: az idıskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a perifériára szoruló hajléktalanok.
2
II. / Helyzetkép
1. Algyı bemutatása
Csongrád megye délkeleti részén, a belterületével a Tisza jobb partján fekszik Algyı Nagyközség, külterülete a Tiszántúlra is átnyúlik. A Tisza, valamint két megyei jogú város /Szeged 10 km, Hódmezıvásárhely 15 km/ közelsége, azok a befolyásoló tényezık, melyek nagyban meghatározzák a település fejlıdését. Algyı megközelíthetı, a 47. sz. országos fıútvonalon, - mely területén halad át - valamint az ezzel majdnem egyezı tengelyő Szeged- Békéscsaba irányában fekvı vasútvonal igénybevételével. Jelentısen növeli elérhetıségét, hogy a Tiszán való átkelést egy közúti és egy vasúti híd egyaránt biztosítja. Algyı délen Szegeddel, északon Hódmezıvásárhellyel, nyugaton Sándorfalvával, keleten Maroslelével határos. Algyı külterületéhez tartoznak: az ipartelepek, a Gyevi tanyák, Irma major a Farki rét. Rákóczi telep, Csergıtelep és Nagyfa a büntetés végrehajtási intézettel. Algyı társadalmi – gazdasági helyzetét és területi szerepkörét alapvetıen két funkció határozza meg: egyrészt ipari, másrészt alvó-lakó funkciójú település. Az ipari funkció a település gazdaságára, helyi foglalkoztatási szerkezetére és a környezı ipartelepeken keresztül, részben a településképre is rányomja bélyegét. Az alvó-lakó funkció a helyi és a közeli megyei jogú városok munkahely-kínálatán alapul. A funkció jelentısége az elmúlt évtized alatt megnıtt a Szeged-környéki szuburbanizáció hatására. A Szegedtıl való elszakadás – 1997. október 01. - után a település látványos fejlıdésnek indult. Teljesen kiépültek az infrastrukturális hálózatok, a gázvezeték-, a csapadékelvezetı-, a csatornahálózat. Befejezıdött a közvilágítás rekonstrukciója, a belterület szilárd útburkolattal való ellátottsága 100%-os. Intenzív lakáspolitika valósult meg, új lakóövezetek és telkek kerültek kijelölésre. Az önkormányzat maga is hozzájárult a lakásépítésekhez támogatásokkal, valamint bérlakásépítési programba kezdett. Megindult az új faluközpont kialakítása Az idegenforgalmi fejlesztések, valamint a lakossági igények kielégítése szempontjából is fontos elırelépés, hogy az önkormányzat tulajdonába került, a volt repülıtér területén kiépült szabadidıközpont és a termálvíz – kút 25 évre szóló használati joga. Ezzel összekapcsolhatóan a fürdı beruházási program elindítása 2005 évre várható. Az önkormányzat aktív szerepet kíván játszani a további ipari fejlesztésekben is, kisebbségi tulajdonos lett az ipari-logisztikai fejlesztések számára telephelyet nyújtó Algyı Park Kft-ben. A település adottságai kedveznek a mezıgazdasági tevékenységnek is, fı terményei a búza, a kukorica, az árpa.
3
2. A település társadalmi – gazdasági helyzete
2. 1. Algyı demográfiai helyzete, településszerkezeti viszonyai A népesség alakulását a természetes népmozgalom / az élve születések és a halálozások /, valamint a vándorlás befolyásolja. Algyı népessége 1998-ban 5369 fı, az átlagos népsőrőség 67 fı/km2. A település korösszetételét jellemzi, hogy a lakosság 17%-a 14 évnél fiatalabb, 64,4 %-a a 15-59 év közöttiek aránya és 18,6 %-ban képviseltetik magukat a 60 évnél idısebbek. Kedvezıtlen, hogy az 1000 lakosra jutó halálozások száma 11,9 amely lényegesen meghaladja az 1000 lakosra jutó születések számát 4,9. Ez a népesség fogyásának irányába hat, amit azonban ellensúlyoz, hogy a település pozitív vándorlási egyenleggel rendelkezik A település egyébként a letelepedni, vállalkozni vágyókat új közmővesített telkekkel várja. 2003. december 31.-én Algyı lakosság száma: 5. 413 fı volt. A népesség száma, ha nem is drasztikusan, de egyenletesen növekszik. A lakosság nem- és kor, szerinti megoszlását az alábbi korfa mutatja: A lakosság korösszetételének alakulását az alábbi ábra mutatja: Korcsoport szerinti megoszlás 3500 3000 2500 2000 2000
2001
fı
2002 1500
2003 2004 félévi
1000 500 0 0 - 13
14 - 17
18 - 59
60 fölött
korcsoport
2000 2001 2002 2003 2004 félévi
0 - 13 840 815 791 753 755
14 - 17 244 252 269 289 283
18 - 59 3235 3295 3239 3299 3320
60 fölött összesen 5309 990 5383 1021 5309 1010 5360 1019 5430 1072
4
2. 2. Családszerkezet Lényeges változások következtek be a népesség családi állapot szerinti összetételében. A házasságkötések számának stagnálásával, a és az elsı házasságkötési kor kitolódásával a házasságban élık aránya mindkét nemnél jelentısen csökkent. Ezzel egy idıben az elváltak, a nıtlenek, illetve a hajadonok arányának erıteljes növekedése észlelhetı. A háztartások típusok szerinti összetétele módosult, oly módon, hogy jelentısen visszaesett a családból állók aránya. Részben a népesség öregedése, részben a fiatalok egyre gyakoribbá váló önállósodása, valamint a válások számának növekedése következtében az egyszemélyes háztartások száma drasztikusan nıtt.. Az egyedül élık száma az elmúlt negyven évben megduplázódott. Folyamatosan csökkent a háztartások nagysága, egy háztartás átlagos létszáma ma már nem éri el a két és fél fıt. A többgenerációs együttélés felbomlásának korábban megindult folyamata tovább folytatódott. Az alábbi grafikon mutatja be az elkészített szociális térkép alapján, az Algyıre jellemzı családszerkezetet 2004 évben. Családi állapot nıtlen, hajadon
házas
elvált
özvegy
élettársi kapcs
58%
8% 14%
5%
15%
2. 3. A népesség nemzetiségi és etnikai, valamint vallás szerinti összetétele Algyı viszonylatában nem lehet etnikai, nemzetiségi kérdésrıl beszélni, mert a nemzetiségi lakosok száma elenyészı. A lakosság vallási hovatartozás szerinti összetétele nem változott. A katolikusok arányának enyhe növekedésével, a kis egyházak lassú térnyerésével párhuzamosan a másik három történelmi egyház (református, evangélikus, izraelita) híveinek aránya mérséklıdött. A katolikusok magasabb létszáma azzal is magyarázható, hogy a településen egyedüliként katolikus templom található, így az a vallás gyakorolható közvetlenül településünkön.
5
2. 4. A népesség iskolázottsága A szociális térkép felmérése szerint, 2004 évben a megkérdezett lakosok körében az alábbiak szerint alakult az iskolázottság: Iskolai végzettség 2004 kevesebb,mint 8 osztály
8 általános
szakmunkásképzı
szakközépiskola
gimnázium
technikum
fıiskola
egyetem
egyéb,középfokú3% tanfolyam
egyéb,felsıfokú tanfolyam
3% 2%
6%
10% 16%
8%
7% 14%
31%
2. 5. Lakáshelyzet Algyı, jellemzı módon családi házas település, elvétve a 70 években épültek panellakások, azonban ezek száma elenyészı. A Szegedtıl való külön válás után, intenzív lakáspolitika valósult meg, mely új lakóövezetek kialakításában realizálódott. Az önkormányzat rendeleti úton meghatározott támogatásokkal segítette elı a lakosság új családi házas beruházásait. Az önkormányzat a már említetteken kívül bérlakás-építési programba kezdett, melynek keretén belül 14 családot tudott otthonhoz juttatni. A lakhatás körülményeiben mindezek ellenére, jelentıs mértékben, társadalmi egyenlıtlenségek alakultak ki. Az alacsony jövedelmő háztartások jelentıs része nem tudja kifizetni a folyamatosan emelkedı közüzemi díjakat és/ vagy banki kölcsönök részleteit, így komoly adósságot halmoznak fel. A szociális térkép alapján kimutatott lakáshelyzet 2004 évben, Algyın: Lakás típusa panel
sorház
1%
családi ház
1%
egyéb
12%
86%
6
2. 6. Algyı foglakoztatási helyzete A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele jelentısen módosult a gazdasági – társadalmi átalakulás hatására. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya lényegében az 1970-es évektıl csökken. A 90-es években megjelent a munkanélküliség, e szempontból Csongrád megye országosan a középmezınyben található, ezen belül Algyın a regisztrált munkanélküliek száma 183 fı. Munkanélküli ellátásban részesül 51 fı, a többiek ellátásban nem részesülnek. E folyamatok eredményeként az aktív keresıkre háruló terhek jelentısen fokozódnak. A fiataloknál a tanulmányi idı kitolódott, az 50-59 évesek esetében sokan éltek a rokkantsági nyugdíjazás lehetıségével, valamint a korhatár elıtti nyugdíjazás különbözı formáival. A munkanélküliek nemek szerinti megoszlása alig mutat eltérést, a regisztráltak 52 %-a férfi, 48%-a nı. A munkanélküliség elsısorban a kevésbé iskolázottakat, valamint Algyın jellemzı módon a szakmunkás végzettségőeket is sújtja.. Foglalkoztatás Fıállás, vállalkozás Nyugellátás Egyéb
Másodállás Munkanélküli ellátás
2% 2%
Anyasági ellátás Segély
4%
34%
44% 9%
5%
2. 7. A lakosság jövedelmi helyzete A szociális ellátásokra való rászorultság, egyik meghatározó eleme a jövedelmi helyzet, amelyet meghatároz a keresetek, a nyugdíjak, és nyugdíjszerő ellátások mértéke. A szegénység szélsıséges formáinak közvetlen oka a jövedelmi szegénység. A statisztikai felmérések szerint a megyei székhelyő gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag alatt marad. Az algyıi szociális térkép alapján 2004 évben az elégedettségi mutatók szerint a lakosság az anyagi helyzetét az elmúlt évhez képest 39%-ban rosszabbnak, 11%-ban jobbnak ítélte.
7
Az alábbi grafikon mutatja be, hogy a 2004. évben elvégzett felmérések szerint, a megkérdezettek, hogyan vélekednek anyagi helyzetük alakulásáról: Anyagi helyzet változása az elmúlt egy évben javult
nem változott
romlott
11% 39%
50%
2. 8. A lakosság egészségi állapota Algyı lakosságának egészségi állapota, a haláloki és gondozóintézeti adatok figyelembe vételével, kisebb eltérésekkel az országos átlagnak felel meg. A halálozási adatok településünkön is a keringési rendszer megbetegedéseinek dominanciáját és a viszonylagosan magas daganatos betegség elıfordulást jelzik. Az egészségi állapotnak meghatározó szerepe van a szociális rászorultság szempontjából. Amikor az egészségügyi ellátórendszer már nem tud további segítséget nyújtani, de az érintett személy – az önellátási képessége részleges vagy teljes hiányában – még további segítséget igényel, akkor kerül a szociális ellátó rendszer látószögébe. A fentiekbıl is kitőnik, hogy az egészségügyi és a szociális szféra között az alapellátásban a szoros együttmőködés nélkülönözhetetlen, a lakosság megfelelı színvonalú ellátása érdekében. Algyı lakosságának alapellátását 3 fı felnıtt és egy fı gyermek háziorvos látja el. Teleülésünkön, ezenfelül mőködik még 1 fı fogorvos is. Magánrendelés formájában, de megtalálható reumatológus, belgyógyász, fül- orr -gégész szakrendelés is. Tartós betegségek Keringési
Emésztı-anyagcsere
Daganatos
Légúti
Mozgásszervi
Ideg-érzékszervi
Értelmi fogyatékosság
Egyéb
8% 0%
7% 39%
30% 4% 1%
11%
8
2. 9. A fogyatékos személyek helyzete A fogyatékossággal élı népességre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésünkre. A fogyatékosok körében a legnagyobb arányt a mozgáskorlátozottak teszik ki. Az iskolázottság szintje fontos differenciáló tényezı. Körükben az iskolai végzettség jóval alacsonyabb. Több mint egyharmaduk az általános iskolát sem végzi el. Az iskolázottsági szint befolyásolja a munkavállalási esélyeket. A különbözı országos felmérésekbıl és a közvetlen tapasztalatból megállapítható, hogy a gazdasági átalakulás az átlagosnál nagyobb mértékben sújtotta – e réteget. A segítségre szorulókat a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének Algyıi Tagozata segíti, képviseli.
2. 10. Egyéb perifériára szorult lakossági csoportok Szociálisan hátrányos helyzetőnek tekinthetı a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok. A magyar népesség mentális állapota általában kedvezıtlen, ez alól nem kivétel az algyıi lakosság sem. Az addiktológiai gondozókban nyilvántartott /drog –s alkoholbetegek/ betegek száma nem tükrözi a valóságot, hiszen rendkívül sokon nem fordulnak orvoshoz, nem veszik igénybe a segítséget. Az országos helyzethez hasonlóan az alkoholfogyasztás mennyisége teleülésünkön is tartósan magas, és sajnos növekvı tendenciát mutat. A 90-es évek második felében a drogfogyasztás elterjedésében és jellegében jelentıs változások következtek be. A kábítószerek kipróbálása, több mint kétszeresére növekedett. Sajnálatos módón növekedett a fogyasztás intenzitása és a fogyasztás intenzitása és a fogyasztási struktúrában kiemelkedı szerepre tettek szert a marihuána és a különféle partydrogok. Hazánkban, és ezzel egyidejőleg Algyın is megjelentek a hajléktalanok. Tömeges számukról még nem tudunk beszélni, de számuk növekszik. Helyzetük fı oka a tartós munkanélküliség, és a lakhatásuk megoldhatatlansága. Számuk a településen egyenlıre elenyészı. Az idıskorú pszichiátriai betegségben szenvedık ellátásban részesülnek a településen mőködı Egyesített Szociális Intézményen keresztül. Állapotuknak megfelelıen részesülhetnek a következı ellátásokból: - étkeztetés, nappali ellátás, átmeneti elhelyezés. Mentális támogatásként a rászorulók az Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálata keretében mőködı ingyenes pszichológiai tanácsadókhoz fordulhatnak.
9
3. A szociális szolgáltatások kiépítettsége, a helyi önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének teljesítése
A szociális haló jelentısége az elmúlt évtizedben felértékelıdött, a társadalmi – gazdasági, demográfiai változások következtében. Magyarországon, így településünkön is a lakosság szociális biztonságának fıbb elemeit a foglalkoztatási lehetıségek, a munkanélküliek ellátása, a társadalombiztosítás és az önállósult szociálpolitika képezik A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedvezıtlen szociális körülmények között élık közül kerülnek ki, elsısorban az idısek, betegek, fogyatékkal élık, hajléktalanok. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenı aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások keresletét. Erısödött egyes hátrányos helyzető csoportok társadalmi integrációjának igénye, a demokratizálódó folyamattal, az emberi jogok elıtérbe kerülésével. Jelentısen hangsúlyt kapott a fogyatékos személyek társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése, a kirekesztıdés elleni küzdelem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a romák ellen. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban: Sztv./ határozza meg a szociális igények kielégítésére szolgáló ellátásokat. A törvényben az ellátások egységes rendszert alkotnak A törvény megalkotása óta eltelt 10 évben, változtak a társadalmi szükségletek, melynek következtében a szolgáltatások megszervezésére kötelezett helyi önkormányzatok kötelezı feladata bıvült. Fontos változást jelent, hogy a helyi önkormányzatok által biztosított szociális szolgáltatások mellett, lehetıvé vált egyes ellátások igénybe vétele más szervezetektıl, egyháztól, civil szervezettıl, gazdasági társaságtól.
3. 1. Alapellátások Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális helyzetükbıl vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az Sztv. kötelezı jelleggel elıírja, hogy a települési önkormányzatnak, milyen szociális alapellátást kell biztosítani az arra rászorulók részére. Ezek formái: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - speciális alapellátás. A speciális alapellátás 2003-tól lett kötelezı feladat, melynek keretében a települési önkormányzatnak: - fogyatékosok részére támogató szolgálatot - pszichiátriai és szenvedélybetegek részére közösségi ellátást kell biztosítani. Algyı területén 1993 óta mőködik az Idısek Napközi Otthona, 1998 óta külön kezdte meg tevékenységét a Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat. 2004. májusában a képviselıtestület összevonta e két intézményt, így az, Egyesített Szociális Intézmény néven funkcionál a védınıi szolgálattal együtt.
10
Algyı Község Önkormányzata Egyesített Szociális Intézményén keresztül, a kérelmezı igényének megfelelıen a mőködés kapacitásának keretén belül a személyes gondoskodás körében biztosítja a következı alap - ellátásokat: a.) étkeztetés b.) házi segítségnyújtás. c.) családsegítés a) az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak és eltartottjaik részére tartóan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. b) A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, illetve azokról a gyermekekrıl, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történı állandó vagy idıszakos ellátás nem biztosítható, és a szülık a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudják megoldani. Az algyıi önkormányzat a házi segítségnyújtást az Algyıi Nıegylettel kötött ellátási szerzıdés alapján mőködteti 2004. novemberétıl. A megállapodás jó példája lehet az önkormányzat és a civil szervezet közötti, szociális területen történı együttmőködésnek. c) A családsegítı szolgáltatás célja, hogy a települési önkormányzat mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízis helyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megırzését, az ilyen helyzetekhez vezetı okok megelızését, valamint a krízis helyzetek megszüntetését elısegítse. Kiemelt prevenciós feladata a családok védelme. Fı munkamódszere a komplex családgondozás, mely rendszerszemlélető, a család belsı konfliktusviszonyinak rendezést elısegítı, folyamatos, együttmőködı kapcsolattartás. A fent említett ellátások engedélyezett férıhelyek száma 2004 évben: Étkeztetés 50 fı Idısek klubja 30 fı Átmeneti elhelyezés 11 fı ( 3 férfi, – 8 nıi hely) Az alábbi táblázat mutatja be 1993-2004 év alatt alakult ellátási létszámot: Ellátás Étkeztetés Nappali elhelyezés Folyamatos ellátás (átmentei szállás biztosítás) Családsegítés (esetszámok)
1993 25 20 11 0
2002 35 30 11 586
2003 45 30 11 429
2004 * 50 31 11 300 * fél éves adat
11
2004 évben az étkeztetést igénybe vevık korcsoportonkénti megoszlását az alábbi grafikon mutatja: 40 alatt 1
1
40-50
6
9
50-60 60-70 8
70-80 80-90
10 9
90 felett
A speciális alapellátás keretében a települési önkormányzatoknak a fogyatékos személyek részére támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek részére közösségi ellátást kell szervezni, a szenvedélybetegeknek az önálló életvitelük fenntartásához segítséget kell nyújtani. A speciális ellátás megszervezhetı önállóan, de jellemzıen a meglévı alapellátó hálózathoz kapcsolódóan célszerő a szolgáltatások feltételeit kialakítani 2007. december 31.-ig.
3. 2. Szakosított ellátások Ha a szociális támogatásra rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, akkor az állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formákban kell részükre ellátást biztosítani. A szakosított ellátások közül a nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás megszervezésérıl kell az Sztv-ben meghatározott lélekszámú települési önkormányzatoknak gondoskodni. A tartós bentlakásos intézményi ellátás megszervezése, a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása és a módszertani feladatok ellátása a megyei önkormányzatok feladata. 3. 2. 1 Nappali ellátások A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. A legelterjedtebb formája az idısek klubja. Az Algyın mőködı idısek klubjának szolgáltatásai: igény szerint napi háromszori étkezés folyamatosan egész évben, szabadidıs programok szervezése, hetente egészségügyi alapellátás helyben az intézmény orvosa által, hivatalos ügyek intézése, önszervezıdı csoportok támogatása. A klub szolgáltatásai az étkezést kivéve térítésmentesek. 2004. évben a nappali ellátást igénybe vevı korcsoportonkénti megoszlása: 40 alatt 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90 90 felett
2 2 8 9 7 2 0
12
3. 2. 2. Átmeneti ellátások Az átmeneti ellátások közül az idıskorúak gondozóházába azok a személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. Az ellátás legfeljebb egy évig tarthat, illetve ha az ellátott családi környezetbe nem helyezhetı vissza, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az intézménynek teljes körő ellátást kell biztosítani az idısek részére. 2004. évben az átmeneti ellátásokat igénybe vevık korcsoportonkénti megoszlása: 40 alatt 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90 90 felett
0 0 0 3 6 1 1
A fentebb ismertetett feladatokon túl fontos megemlíteni az Egyesített Szociális Intézményen belüli együttmőködési tevékenységet, amely a havi rendszerességgel tanácskozó jelzırendszeres megbeszéléseken valósul meg. A jelzırendszeres megbeszéléseken részt vesznek: a védınık, családgondozó, gyermekjóléti szakember, az iskolai és az óvodai ifjúságvédelmi felelı, az idısek klubját egy fı képviseli. Ezeken a tanácskozásokon megbeszélésre kerülnek a szociális ellátások során elıtérbe került gondozást igénylı esetek, valamint a korábbi ügyek lezárása. Az említett eset megbeszélések nagyon fontosak, mivel ekkor kerülnek látótérbe azok az emberek, akik segítségre szorulnak. Az Egyesített Szociális Intézmény feladatának ellátása során a következı intézményekkel, szervezetekkel mőködik együtt a településen: polgármesteri hivatal, faluház, könyvtár, tájház, iskola, óvoda, civil szervezetek (Nyugdíjas klub, Nıegylet, Mővészkör).
13
III. JÖVİKÉP
1. Finanszírozási feltételek Ahhoz, hogy a szolgáltatási struktúra minıségi és mennyiségi fejlesztése érdemben megvalósulhasson, stabil és biztonságos finanszírozási és mőködtetési háttérre van szükség. Ebben a koncepcióban a fenntartónak pontosan kalkulálnia kell a mőködtetés kiadásait, a fejlesztés ütemezését és a fenntartó teherbíró képességének figyelembevételével a korszerősítés ütemezését. A tervezés folyamatában elengedhetetlen, hogy annak költségvetési vonzata, a szükséges erıforrások strukturálása, ütemezése áttekintésre kerüljön. A jövıben az együttmőködés formái tekintetében fontos, hogy a szerzıdéses feladatellátás egyre gyakrabban alkalmazott formája az ellátási kötelezettség teljesítésének, különösen a települési önkormányzatok vonatkozásában. A szolgáltatások biztosítását a szociális gondoskodásai rendszerben szereplı intézmények a saját szakterületükhöz kapcsolódó programokban látják el. A szolgáltatási rendszer mőködésében valamennyi intézmény megkeresi a többi intézményhez való kapcsolódási pontját, törekedve a teljes szolgáltatási háló kiegyensúlyozott mőködtetésére. A fentebb említett finanszírozási feladatok tekintetében külsı források bevonására van szükség, mely elsıdlegesen központi pályázati források igénybevételét jelenti, mivel a központi normatívák a szolgáltatások mőködtetését nem fedezi. A szociális szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatainak megvalósulásakor az alábbi finanszírozási alapelveket valósulnak meg: a képviselı-testület feladatai: - a szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, - a szociális tárgyú rendeletekben megfogalmazott feladatok ellátása, - a törvényi elıírásoknak megfelelı szakmai, személyi feltételek biztosítása, - a megfelelı pénzügyi keretek biztosítása, - a szociális-egészségügyi intézmények tárgyi, technikai feltételeinek javítása, - ösztönzı rendszerek kiépítése a szociális területen, - külsı források bevonása.
14
2. Az intézményrendszer korszerősítésének irányai 2. 1. Általános alapelvek, értékek A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülık emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítı, humanizált környezetet kell biztosítani. Fontos az értékek közvetítése a segítség nyújtás során. A szociálpolitikában a legfıbb érték, hogy a szolgáltatások mindenki számára elérhetık legyenek. A második alapértéknek az számít, hogy az emberi méltóságot az érintettek köre tiszteletben tartsa. A lakosság széles körében tudatosítani kell, hogy az egyén és a közösség felelıssége közös
2. 2. A fejlesztés stratégiai céljai a/ Komoly problémát jelent a szociális bérlakások hiánya. Ennek tudatában javítani kell a lakáshoz jutási rendszert, ezen belül is a lakástámogatás lehetıségeit. Könnyíteni szükséges a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás lehetıségeit. Megfontolás tárgyát képzi az eladósodott lakástulajdonosok segítése az adósságkezelés bevezetésével. Szükséges a speciális élethelyzetben lévık számára egyedi programok biztosítása. b/ A lakossági kapcsolatokra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, különbözı kiadványok, fórumok kialakításával . A tájékoztatáshoz fel kell használni az elektronikai eszközöket is. c./ Javítani kell a fogyatékossággal élık és a megváltozott munkaképességő személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek komplex, egészségügyi, foglalkoztatási, és szociális rehabilitációjának hatékonyságát. d/ A szolgáltatásokat bıvíteni lehet a különbözı civil szervezetek bevonásával, valamint az önkéntesek bevonásával. e/ A szociális intézményhálózat további fejlesztési elképzelések megalapozásához a már elkészített szociális térkép bıvítése szükséges 1000 fıs mintavétellel 2005-ben.
2. 2. 1. Alapellátás fejlesztésének célkitőzései a/ Egyesített Szociális Intézmény tárgyi feltételeinek javítása, melyet 2008-ig meg kell oldani. / közösségi helyiségek kialakítása, akadály-mentesítés és egészségügyi ellátásra alkalmas helyiségek hiányoznak/ b/ A mőködı szociális szolgáltatások koordinációját, szakmai fejlesztését, a munkatársak együttmőködését segítheti szolgáló központok, hálózatok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek kialakítása, fejlesztése pl.: tanyagondnok hálózat kialakítása, jelzırendszeres házi segítségnyújtás bevezetése./ 2005 / c/ Az alapellátás körét erısíteni szükséges, a gondozási munka színvonalának emelésével, a jelzırendszeres házi gondozás kiterjesztésével. d/ A szakmai minimumfeltételek folyamatos biztosítása, a jogszabályban elıírt szakdolgozói létszámnorma és szakképzettségi színt teljesítése.
15
e/ Foglalkozni szükséges az Sztv módosítása kapcsán az alapellátás körébe tartozó új feladatként jelölt speciális alapellátási formák feltételeinek megteremtésével, amelyet a törvény 2007. december 31.-ig rendel el kialakítani. / közösségi pszichiátriai ellátás, fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátását biztosító támogató szolgálat, valamint a szenvedélybetegek és az utcán tartózkodó hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások.
2. 2. 2. Szakosított ellátások fejlesztésének célkitőzései A lakossági szükségletekbıl, az intézményhálózat strukturális és általános hiányosságaiból, az épületek mőszaki állapotából, az ellátás tárgyi és személyi adottságaiból, az ellátottsági szintbıl kiindulva kell a kötelezı szociális feladatok ellátásával kapcsolatban a stratégiai célokat meghatározni. A 2004. évben létrehozott Egyesített Szociális Intézmény mőködési, tárgyi, személyi feltételeinek, törvényben meghatározott feltételeinek teljesítése a legkiemelkedıbb feladata az önkormányzatnak. A jelenleg több helyen mőködı intézménynek egy modern, minden igényt kielégítı ingatlanban való elhelyezése elsıdleges cél. Ezzel is a lakossági igényekhez igazodó egységes intézményi struktúra jön létre.
16
