Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015 - 2022

Egyeztetési változat

2016. május

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési változat)

Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................ 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása..................................................................................... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ................................................... 8 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK .................................................................... 9 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ................................................... 9 2.1.1. Turisztikai-újközponti akcióterület .............................................................................................. 9 2.1.2. Községi-központi akcióterület................................................................................................... 10 2.1.3. Iparterületek ............................................................................................................................. 12 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése .......................................................................................................................... 13 2.2.1. Turisztikai-újközponti akcióterület ............................................................................................ 13 2.2.2. Községi-központi akcióterület................................................................................................... 26 2.2.3. Iparterületek ............................................................................................................................. 32 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve .............................................. 36 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz .................................................................................................. 40 3. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................... 50 3.1. Külső összefüggések ...................................................................................................................... 50 3.2. Belső összefüggések ...................................................................................................................... 59 4. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI .......................................... 60 5. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................. 62 5.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .... 62 5.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása63 5.3. A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ....................................... 63 5.4. Monitoring rendszer kialakítása....................................................................................................... 64

2


1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése A települési gazdaság átfogó fejlesztésének fókuszában a települési adóbevételek, a munkavállalók és vállalkozók jövedelmének növelése, valamint a foglalkoztatottság javítása áll. A településnek középtávon fenn kell tartania munkaerő-vonzó képességét, hogy a térség munkavállalói számára foglalkoztatási célpontként jöjjön számításba. A gazdaságfejlesztés az egyik fő eszköze a településen történő letelepedés elősegítésének. Ezáltal Algyő képessé válhat arra, hogy saját maga számára mérsékelje a kedvezőtlen országos és megyei demográfiai folyamatokból (természetes népességfogyás) fakadó kockázatokat, a lakosság számát – az elmúlt évek folyamatait fenntartva stabilizálja, és megfelelő körülményeket biztosítson a lakosságszám növekedéséhez is. A településnek pénzügyi mozgásterét felhasználva saját forrásokat, pénzügyi eszközöket is szükséges bevonnia ennek a célnak a megvalósítására úgy, hogy azokkal tényleges ösztönző hatást érjen el a vállalkozásoknál, ami kiterjed a cégek versenyképességének javítására, a foglalkoztatás növelésére, az innovációra és a jövedelmezőség fokozására. A nagyobb léptékű beruházások, fejlesztések megvalósításához az operatív programokon keresztül érkező uniós támogatások jelentősége felértékelődik, mivel várhatóan ez az utolsó olyan uniós költségvetési időszak Magyarországon, amikor ilyen fejlesztési források a település és a gazdasági szereplők számára rendelkezésre állnak. A hatékony forrásabszorpcióban lényeges tényező a megfelelő minőségű információáramlás és az ehhez szükséges üzleti, befektetési tanácsadói háttér biztosítása. Ez kiegészül a kezdő vállalkozások inkubációs feltételeinek biztosításával, melyhez a meglévő, még kihasználatlan önkormányzati ingatlanok hasznosítása is alternatívát nyújt. Az önkormányzat vállalkozásain keresztül is aktív gazdasági szereplőnek számít. Ezeknek a vállalkozásoknak a fejlesztése, piaci pozíciójuk erősítése, modernizációjuk és jövedelmezőségük növelése az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzése szempontjából stratégiai fontosságú feladat. Esetükben forrásbevonásnak a jövedelmezőséget, a hatékonyságot és a munkahelyteremtést szükséges szolgálnia, függetlenül attól, hogy ez saját, pénzpiaci vagy támogatási források igénybevételével történik meg. A gazdaságélénkítés eszközei között nem lehet figyelmen kívül hagyni a közmunka-programokat sem, amelyek hozzájárulhatnak a foglalkoztatás növeléséhez, az alacsonyan kvalifikált munkavállalók munkaerő-piaci integrációjához. A piaci szereplő önkormányzati cégeknek a programban való részvételével adott a lehetőség a hátrányos helyzetű munkavállalók referenciáinak, tapasztalatainak növelésére. A program sikerében fontos tényező a munkavállalók tapasztalatszerzése mellett képzésük biztosítása, ennek megvalósításához a 6. tematikus célt szolgáló beavatkozások nyújtanak segítséget. Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések A település gazdaságának meghatározó ágazata az agrárium, a gazdálkodási hagyományok, a rendelkezésre álló földterületek, illetve azok minősége, a szektorban megjelenő gazdálkodási kapacitások révén kellő potenciál áll rendelkezésre a modernizációs törekvések, fejlesztések megvalósítására. Csongrád megye stratégiai ágazataként az agráriumban megvalósítandó fejlesztések 3


megyei szinten is prioritást élveznek, amely kiváló lehetőséget nyújt az ágazatban tevékenykedők számára modernizációs és fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. Az ágazati fejlesztések fókuszában a hozzáadott érték növelése, valamint a technológiai modernizáció áll, céljuk az ágazati versenyképesség jelentős növelése. Számos különböző eszköz és tevékenység járul hozzá a cél megvalósításához, amelyek közös jellemzője, hogy a helyi szereplők összefogására épülnek. Cél, hogy a termelési-értékesítési lánc lerövidítse megvalósuljon és jelentősen növekedjen a helyben megtermelt élelmiszerek súlya a fogyasztásban. Ennek egyik meghatározó eszköze a helyi termékek fejlesztése. A helyi termelők egységbe kovácsolásával és közös arculati elemek megjelenésével cél ún. „Algyői márka” létrehozása, valamint a termékek értékesítését segítő marketingtevékenység elindítása. Utóbbi tevékenységre amiatt van szükség, mivel a helyi termékeknek nem elhanyagolható szerepe van a települési hírnév öregbítésében, a turizmus fejlesztésében – így a két ágazat közötti kohézió multiplikátor hatást gyakorol a település gazdaságára. Hasonlóképpen nagy hangsúly terelődik a kisléptékű élelmiszer-feldolgozási feltételek javítására és a modern, inkubációs jellegű, közösségi gazdálkodási feltételek és helyi feldolgozó kisüzemek létrehozására. Ennek célja, hogy a település kevésbé tőkeerős helyi, akár háztáji termelői számára is megfelelő feldolgozási, technológiai körülmények legyenek biztosítottak termékeik hozzáadott értékének növeléséhez, valamint emellett a helyi közétkeztetés színvonalának javításához. Az összefogásra épülő fejlesztésekben megkerülhetetlen szerepe van a szociális szövetkezeteknek is. A kisüzemi, szövetkezeti termelési folyamatok összeköthetőek a közmunka-programokkal, így az ebben résztvevő munkanélküliek, hátrányos helyzetűek számára lehetőség biztosítható az önállóan, vállalkozóként történő munkaerő-piaci visszatéréshez. Az ágazati szereplők számára további piacszerzési és fejlesztési lehetőségek adódnak a megyei szintű együttműködésekben való részvétellel. Különösen igaz ez a nagyobb logisztikai, beszállítói, feldolgozói rendszerekhez való csatlakozással, melyekhez megfelelő fejlesztési területeket tud biztosítani a település az iparterületeken. Algyő meghatározó szereplője kíván lenni a Csongrád Megyei Területfejlesztési Program vezérprojektjének számító Térségi Kender Programnak új termelő- és feldolgozó kapacitások kiépítésével. A kendertermelés és feldolgozás, mint a megyei agrárium tradicionális, de az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult alágazatának fejlesztése szorosan összekapcsolódik a „Rákóczitelep agrár-iparterület fejlesztése” területi céllal. Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés A tematikus cél Algyő Turizmusfejlesztési Koncepciójának középtávú megvalósítását szolgálja, általa egy olyan állapotot kíván elérni, amely folyamatosan növekvő látogatószámot, tartózkodási időt, turisták általi költést eredményez, hozzájárul a települési bevételek növeléséhez, a település hírnevének öregbítéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. A cél megvalósításának alappilléreit a településkép javítása, a meglévő attrakciók – különösképpen a Borbála Fürdő és a Tisza – fejlesztése jelenti. 1 Ezek kiegészülnek új attrakciók létrehozásával, a meglévő szolgáltatások fejlesztésével és a térségi-megyei együttműködési hálózatokba való csatlakozással. A turizmusfejlesztés során elmúlt években megtett törekvésekkel együtt Algyő mind fejlesztési, mind kínálati szinten is csak egy kezdetleges, kiinduló fázisban van, középtávon minőségi és mennyiségi bővítés egyaránt szükséges. A célhoz kapcsolódó beavatkozások komplexek és összhangban vannak egymással, a meglévő adottságokra, alappillérekre épülnek. Ezeknek fontos része a település 1

ALGYŐ NAGYKÖZSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012. február, ECONOCONSULT KFT.

4


turizmusában új, egyedi, a vonzerőt növelő kínálati elemek megteremtése, melyek elsősorban az akcióterületi beavatkozásokon keresztül valósulhatnak meg. A fejlesztési elemek főként az egészségés gyógyturizmus, az aktív- és ökoturizmus, a lovasturizmus, a kulturális- és rendezvényturizmus fejlesztésére, a hálózatokba történő csatlakozásra, a szuprastruktúra (szálláshelyek) fejlesztésére és a marketingtevékenység hatékonyabbá tételére összpontosítanak. A középtávon megvalósítani kívánt beavatkozásokkal Algyő megalapozhatja a megyei kínálatba való eredményes becsatlakozását, a szezonális hatásokat minimalizáló turisztikai kínálat létrehozását, egy fenntartható és hosszú távon is eredményes ágazati működést. Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése A település természeti és épített környezetének megóvása hosszú távú, stratégiai jelentőségű feladat, ami egyrészt folyamatos, állagmegóvást szolgáló beavatkozásokból, illetve a fenntarthatóságot és ártalomcsökkentést szolgáló tevékenységekből tevődik össze. A cél területi aspektusa Algyő teljes területére kiterjed, különösképpen az akcióterületen megvalósítandó fejlesztések kimenetelét befolyásolja. Ennek oka, hogy minden, településen megvalósítandó fejlesztésnek alapvető célja a fenntartható környezethasználat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek (pl. energiatakarékosság) teljes körű biztosítása. Környezeti kockázatok mérséklése a vegyipari, szénhidrogén-kitermelési tevékenységek miatt különösen fontos a területrendezési, építési, jogszabályi követelmények betartásával egyetemben továbbra is fent kell tartani a jelenleg is alacsony havária-kockázatokat, az átlagosnál magasabb környezeti kockázatot jelentő ipari tevékenységek esetében pedig biztosítani szükséges a veszélyes anyagok szakszerű ártalmatlanítását a környezeti elemek védelme érdekében (víz, levegő, talaj, növényzet). A kockázatok csökkentésének módja kiterjed a megfelelő kezelési feltételek megvalósítására szolgáló infrastruktúra és megoldások bevezetésére, valamint a szennyezéssel érintett területek felszámolására, rekultivációjára is. Cél, hogy az intenzív ipari területek közvetlen szomszédságában is fennmaradjon a biodiverzitás sokszínűsége, értékes területek álljanak rendelkezésre mind az élővilág számára, mind a mezőgazdasági tevékenységek folytatására. Ebből adódóan a környezeti állapot megóvásának másik területét a lakosságot körülvevő, belterületi biológiai ökoszisztéma és zöldterületi rendszer ápolása, fejlesztése, illetve az energiahatékony megoldások széles körűvé tétele adja. Cél, hogy a belterületi települési környezet ápolt, igényes és kellemes összhatást mutasson, valamint a település intézményei és lakossága a lehető leghatékonyabban hasznosítsa a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciálokat. Ennek egyik eszköze a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás teljes körűvé tétele, valamint az ezzel kapcsolatos szemléletformálás. A megújuló energiaforrások hasznosításában fontos szerepet játszik a geotermikus energia, a napenergia és a biomassza felhasználása. Hasznosításukra intézményi szinten új – akár nagyobb teljesítményű energiatermelést lehetővé tevő - beruházásokat igényel, míg lakossági szinten az önkormányzat pénzügyi eszközei, támogatásai nyújthatnak segítséget a megújuló energiahasznosítás széleskörűvé tételéhez. Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése A meglévő közműhálózatok fejlesztése az ellátásbiztonságra, a népegészségügyi előírások betartására, a hálózatok állapotának megóvására összpontosul. Ez kiegészül a fenntartható és takarékos energiahasználati szokások bevezetésével és széleskörűvé tételével önkormányzati, vállalkozói és 5


lakossági szinten. Erre vonatkozóan az önkormányzat már bevált szisztéma szerinti munkájának a feltételei jelenleg is adottak számos képviselőtestületi határozattal elfogadott program révén. A programok 2019-ig meghatározták azoknak az utcáknak, területeknek a körét Algyőn, ahol a csapadékvíz-elvezető rendszerek, járdák, utak felújítását saját forrásból meg kívánja oldani a település. Középtávon ezeknek a programoknak a maradéktalan megvalósításán túl cél, hogy település teljes belterületén 2022-ig megvalósuljon az utak, járdák és csapadékvíz-elvezető rendszerek felújítása. Emellett az útfelújítások során szükséges a Magyar Közút kezelésében lévő belterületi utakat az önkormányzatnak átvennie, ami alapfeltétele az útfelújítási célok teljes körű megvalósításának. A tematikus cél része továbbá a közlekedésbiztonsági feltételek javítása, a kerékpáros hálózati infrastruktúra fejlesztése, a közvilágítás korszerűsítése, valamint a lakosság hivatásforgalmi célú közlekedési lehetőségeinek javítása, illetve a digitális hírközlési infrastruktúra hozzáférhetőségének kiszélesítése. Utóbbi esetében cél a településen ingyenes, vezeték nélküli internet hálózat kiterjesztése, különösképpen a legforgalmasabb, lakosság által leglátogatottabb tereken, turisztikailag fontos pontokon. Az utak, járdák javításai már önmagában is közlekedésbiztonsági célú fejlesztésként azonosíthatóak. Azonban ezek akkor válhatnak igazán hatékony fejlesztésekké, ha ezekkel egyetemben a település teljes területén megtörténik a forgalomtechnikai elemek (pl. útjelző táblák, útburkolati jelek, sebességmérők, lassító elemek stb.) felülvizsgálata, ahol pedig szükséges, azok cseréje. A közvilágítás korszerűsítése komplex feladatként azonosítható: céljai között a sötétedés utáni látási feltételek javítása, a fogyasztási költségek mérséklése és a CPTED-elveknek2 is megfelelő közbiztonsági fejlesztés egyaránt megjelenik. A kerékpáros hálózati infrastruktúra fejlesztésének célja, hogy a település teljes területén megteremtődjenek a biztonságos kerékpáros közlekedési feltételek, bármely belterületi ingatlantól biztonságosan elérhetőek legyenek az országos törzshálózati kerékpárutak (pl. 47-es út menti kerékpárút), valamint a B+R állomások3, így pl. az újonnan létrejövő Tram-Train megálló. Utóbbi esetében fontos tényező, hogy megoldást kell találni a fogyatékkal élők, idősek állomásra való eljuttatására is. Algyő agglomerációs jellege miatt a lakosság Szeged és Hódmezővásárhely irányába is intenzív mobilizációt folytat, továbbá ezekről a településekről Algyőre is történik hivatásforgalmi célú mobilizáció. A Szeged – Algyő – Hódmezővásárhely tengely a Dél-alföldi régió legintenzívebb mobilizációs tengelye, így különösen fontos az itt élők megfelelő minőségű utaztatásának biztosítása a tömegközlekedési rendszereken keresztül. Középtávon szükséges elindítani azokat a folyamatokat, amelyek a jól ismert és működőképes közlekedési közösségi-szövetségi rendszerek működésének megfelelően hatékonyan és sikeresen képesek megoldani a települések között a lakosság mobilizációját. Ez magában foglalja a települések közötti tömegközlekedési menetrendek összehangolását, egységes rendszer irányába történő előmozdítását, valamint a korszerű utas-tájékoztatási rendszerek települési bevezetését is. Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése A tematikus cél fő fejlesztési területei az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátások, a kultúra és a lakossági képzés, szemléletformálás. Mindegyik területen a saját és támogatási források 2

CPTED (Crime Prevention Thought Environmental Design) elvek: Építészeti bűnmegelőzés. Olyan építészeti, településfejlesztési, táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és kommunikációs módszerek összessége és együttes alkalmazása, amelyek az épített környezet utólagos átalakításával, valamint az építendő tudatos tervezésével és megvalósításával a bűnelkövetés lehetőségeit csökkentik, illetve megszűntetik (Forrás: www.csor.hu/UserFiles/File/epiteszeti_bunmegelozes.pps) 3 B+R: Bike and Ride - Kerékpározz és Utazz. Intermodális közlekedés rendszer, amelynek célja a helyközi és távolsági tömegközlekedés vonzóbbá tétele azáltal, hogy a pályaudvarok, állomások elérhetővé váljanak a kerékpáros közlekedés számára. Feltétele az állomások közelében kialakított biztonságos kerékpárparkolók, illetve kerékpártárolók kialakítása. (Forrás: http://koem.hu/garazstechnologiai-szotar/1)

6


felhasználásokkal a feladatok ellátó intézmények infrastrukturális fejlesztései mellett a szolgáltatási színvonaluk növelése jelenti a fejlesztések elsődleges irányát. Minden fejlesztés során kiemelt figyelmet érdemel az idősek és fogyatékkal élők igényeit is kiszolgáló megoldások megjelenítése. Az infrastrukturális és környezeti adottságokból fakadóan a helyi oktatásban megjelenő lehetőségeket, fejlesztési elképzeléseknek az intézmények teljes állami fenntartásba kerülését követően is szükséges úgy alakítani, hogy a helyi általános iskola legmagasabb infrastrukturális feltételek mellett magas színvonalú képzést is nyújtson, alternatívát jelentsen a környékbeli diákoknak. A 21. század változó világában az élethosszig tartó tanulás széleskörű kiterjesztése immáron településfejlesztési feladat és minden olyan területen meg kell jelennie – különösképpen a digitális írástudás, környezeti szemléletformálás területén – ahol az önkormányzat foglalkoztatási feladatokban vesz részt, valamint közvetlen kommunikációt folytat a lakossággal. Cél a munkavállalói versenyképesség növelése, hogy a humán fejlesztések révén magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások, cégek jelenhessenek meg, a település lakosságában pedig növekedjen a magasan képzettek aránya. Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése Algyőn az elmúlt években nem alakult még ki olyan komplex és egységes települési arculata, ami egyedi és érdekes képet sugároz az itt élők és a nyilvánosság számára. A modern településfejlesztés alapfeltétele a céltudatos, az építészeti, kulturális, turisztikai elemeket, vonzerőket, előnyöket egységes módon kihangsúlyozni képes arculat és településmarketing tevékenység megléte. Középtávon szükséges ezen a téren is előrelépést tenni. Ennek érdekében szükséges a meglévő építészeti, településrendezési szabályzatok olyan célú felülvizsgálata, esetlegesen módosítása, szükséges esetén arculati célú bővítése is, mely magában foglalja új marketingelemek (pl. logók, kommunikáció elemek) kialakítását, a településképi fejlesztéseket (pl. új művészeti, tájépítészeti, zöldfelületi elemek kialakítását). Ezek kiegészülnek a helyi gazdálkodók, civil szervezetek, vállalkozók összefogásával algyői védjegyek, márkák kialakítását, egységes települési fellépést, ami különösen a település turisztikai képviselete, valamint gazdasági ösztönzést célzó „szoft” tevékenységeinek eredményessége érdekében fontos lépés lehet. Cél, hogy olyan vonzereje legyen a településnek, mely a népesség negatív demográfiai mutatóit települési szinten képes legyen a betelepülési folyamatokkal egyensúlyozni, a közbeszédben egy értékes, pozitív képet mutasson önmagáról, ezáltal a gazdasági szereplők, illetve a térségbe látogatók számára felkeltse az érdeklődést Algyő iránt. Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése A területi cél Algyő Turisztikai-központi akcióterületének fejlesztésére irányul. Ezen a terület Algyő új, kisvárosias területének számít, ahol az elmúlt években megvalósult fejlesztések egy új, többfunkciós területet hoztak létre, ami Algyő új, modern központjává vált. Cél ennek az irányvonalnak a további folytatása funkcióbővülést és gazdaságélénkítést eredményező fejlesztésekkel, különös hangsúlyt fektetve a turisztikai fejlesztésekre, a turizmusfejlesztési koncepció középtávú céljainak területet érintő, hatékony megvalósítására. Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése

7


A területi cél Algyő Községi-központi akcióterületének fejlesztését célozza meg. A lakófunkció által dominált terület esetében a legfőbb cél hatékony területhasználattal- és ingatlanhasznosítással egy élhető települési környezet megteremtése a lakók komfortérzetének növelése érdekében, valamint a meglévő intézmények (különösen a közigazgatási, kulturális, oktatási-nevelési intézmények), turisztikai látványosságok, attrakciók fejlesztése, vállalkozási feltételek javítása. Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése A területi cél a települési iparterületeket magába foglaló akcióterület fejlesztésére irányul. Gazdaságfejlesztés legfontosabb területeként célja, hogy olyan tevékenységek folytatódjanak az akcióterületen, amelyek növelik a települési bevételeket, jelentős munkaerő-vonzó adottságokkal rendelkeznek, meghatározó jelentőséggel bírnak a megye gazdaságában. Az iparterületek fejlesztései az infrastrukturális és szolgáltatási feltételek javítására irányulnak. Cél az új befektetők vállalkozók településre vonzása, valamint a meglévő cégek versenyképességének, jövedelemtermelőképességének és a település mellett a térség foglalkoztatottságnak a növelése.

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A tematikus és területi célok együttesen az átfogó célok megvalósítását szolgálják, időtávuk egyaránt középtávra terjed ki és azokat a hiányoknak a felszámolására és lehetőségek kihasználására irányulnak, melyek illeszkednek a hazai és megyei fejlesztéspolitikai célokhoz és a településfejlesztés eddigi irányaihoz. A tematikus célok a település egészére vonatkoznak, a területi célok pedig – a települési rendezési tervhez alkalmazkodva – a település szempontjából legfontosabb fejlesztési területekre összpontosítanak. A tematikus célok így közvetlenül kihatnak a területi célok egészére, a rájuk gyakorolt szinergikus hatások erőssége viszont különbözik egymástól. Erős kapcsolat

A kapcsolatok erőssége Közepesen erős kapcsolat

Gyenge kapcsolat

Nincs kapcsolat

Átfogó célok 1. Sokoldalú helyi gazdasági szerkezet, a foglalkoztatást ösztönző üzleti környezet kialakítása és versenyképes KKV szektor fejlődésének támogatása

2. A természeti és épített környezet, valamint gazdasági tevékenység egyensúlyán alapuló, korszerű és fenntartható, élhető, elérhető és vonzó település

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 2. Agrár- és vidékfejlesztés Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése

1. táblázat: Az átfogó és a tematikus, területi célok közötti összefüggések 8


Területi célok

Tematikus célok

Területi cél 1. Turisztikaiújközponti akcióterület fejlesztése

Területi cél 2. Községiközponti akcióterület fejlesztése

Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése

2. táblázat: A tematikus és területi célok közötti összefüggések

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2.1.1. Turisztikai-újközponti akcióterület Határai: Téglás utca páros oldal – Tiszavirág u. – Szeder u. – Téglás u. – Tisza töltés – Tüskevár u. – Bíró u. – Téglás utca páros oldal. Az akcióterület lehatárolásakor figyelembe vett fő szempont a településrész gazdasági életében jelentős szerepet betöltő szolgáltatási szektor, azon belül is a turizmus jelenléte. Az itt található ingatlanok Településszerkezeti Terv szerinti övezeti besorolása jellemzően kisvárosias és kertvárosias lakóövezeti besorolásúak. Algyő legtöbb zöldfelülete is itt található. Algyő új központját az itt épült Fehér Ignác Általános Iskola és a hozzá kapcsolódó sportpályák, valamint az iskola köré települt új szolgáltató (kereskedelmi, vendéglátó) egységek alkotják. A település legfontosabb turisztikai kínálatát jelentő attrakció, a Borbála Gyógyfürdő és a jelenleg egyetlen működő kereskedelmi szálláshely, a Levendula Hotel is e településrészben találhatóak. A termálfürdőhöz kapcsolódó gyógy-turizmuson kívül a turistákat vonzó egyéb lehetőségként megjelenik a településrészben az aktív- és ökoturizmushoz kapcsolódó helyszínek, szolgáltatások is, melyek fejlesztése, bővítése indokolt. (Tisza part, tanösvény, horgász-, lovas- kerékpáros-, gyalogtúrás turisták kiszolgálása). Algyő turizmusfejlesztési koncepciójának célkitűzéseihez szükséges intézkedések, megvalósítandó projektötletek is főleg e településrészhez kapcsolódhatnak. A szénhidrogén – kitermelést követő időszakra készülve az önkormányzat fő célkitűzése a térség és egyben a település turisztikai potenciáljának minél hatékonyabb kihasználása. A helyi szolgáltatásokat kínáló különböző vállalkozások (pl.: kereskedelem, vendéglátás) közötti partnerség kialakításán keresztül lehetőség nyílik a települési desztináció menedzsment hatékony kialakítására is. Az önkormányzat ebben a folyamatban katalizátor szerepet tölthet be a jövőben. A közvetlen turizmusfejlesztésre irányuló projektötleteken kívül egyéb fejlesztési 9


elképzelések is érintik az akcióterületet, melyek főleg az élhető település megteremtését teszik lehetővé.

1. ábra: A Turisztikai-újközponti akcióterület kiterjedése 2.1.2. Községi-központi akcióterület Határai: Téglás u. páratlan oldal – Bíró u. – Aranyhíd u. – Dália u. – Komp u. – Tisza-töltés – 47-es út Az akcióterület Algyő „történelmi”, falusias településmagját foglalja magába. Az akcióterületen a lakófunkció dominál, a településrendezési terv szerinti falusias lakóterületek és kertvárosias lakóterületek uralják a területet, melyekbe településközponti vegyes területek is beékelődnek. Utóbbi 10


oka, hogy itt találhatóak a település legfontosabb közigazgatási, szolgáltatási intézményei, így a Polgármesteri Hivatal, a Faluház, az Óvoda, a Bölcsőde, valamint az Egyesült Szociális Intézmény központja. A „történelmi” jellegből adódóan turisztikai funkciók is megjelennek az akcióterületen. Az EzerJóHáz, a Tájház és a Civil Ház a települési hagyományőrzés, ápolás meghatározó helyszíneinek számítanak, valamint a helyi közművelődésben is fontos szerepet töltenek be. Több olyan önkormányzati ingatlan is található a területen, amelyek alulhasznosítottnak számít és lehetőséget nyújt akár vállalkozásfejlesztési (inkubációs) projektek megvalósítására is, valamint azokon kívüli egyéb, új funkciókkal való megtöltésére. Az akcióterület fejlesztésének fő célja a közigazgatási, lakó-, turisztikaiés kulturális funkciók megfelelő minőségben történő biztosítása, az ehhez szükséges infrastrukturális, környezeti és gazdaságélénkítő beavatkozások megvalósítása.

2. ábra: A Községi-központi akcióterület kiterjedése 11


2.1.3. Iparterületek Határai: 47. sz. főút – Szeged-Békéscsaba vasútvonal – Szillér-Baktó-Fertő-főcsatorna – Pörös-ér – Külterület tanya út – M43-as autópálya – Rákóczitelep Az akcióterület kijelölése során az elsődleges szempont volt, hogy funkciójukat tekintve főként ipari és azokat kiszolgáló területek kerüljenek lehatárolásra, melyek területrendezési besorolásukat tekintve ipari gazdasági területként, valamint különleges, beépítésre nem szán területként vannak megjelölve. A területen működő vállalkozások profilját tekintve a kőolaj-, földgáz kitermelés, vegyipar (petrolkémia) és egyéb energetikai ágazatok, valamint a „JURA” Ipari Parkban az olaj- és gáztermelést kiszolgáló szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai, környezetvédelmi ipari és innováció orientált szolgáltatások, a Rákóczitelep agrár-iparterületen pedig feldolgozóipari tevékenységek formájában vannak jelen. Az akcióterület egyértelműen a település gazdasági motorja, mely jelentős bevételi forrást jelent Algyő nagyközség számára, így az ipari terület integrált és egyben komplex fejlesztése elengedhetetlen célterülete a jövőben megvalósítani kívánt hosszú távú településfejlesztési elképzeléseknek. Az ipari akcióterület területi kiterjedését és lehatárolását a település külterületén található három ipari egység az Algyő és térsége „JURA” Ipari Park és Technológiai Központ, Csongrád megye legnagyobb ipari komplexuma a szén-hidrogén kitermelést végző MOL Nyrt. telephelye, valamint az előzőektől légvonalban 6 km, közúton 12 km távolságra elhelyezkedő Rákóczitelep agrár-iparterület határozza meg. A meglévő ipari létesítmények, vállalkozások telephelyei mellett az akcióterület további részét képzik az ipari park által alapinfrastruktúrával ellátott, betelepülő vállalkozások számára kialakított, illetve a további bővítésre szánt, úgymond tartalék területek, valamint a MOL Nyrt. kezelésében lévő, beépítetlen, elszórtan olajkutakkal egyéb ipari, közmű létesítményekkel (szennyvíztisztító telep) tarkított területek. Az akcióterület kijelölése során különleges lehatárolást és kapcsolódási forma kialakítását igényelte a Rákóczitelep agrár-iparterület egysége, melynek a két iparterülettel való közúti összeköttetését az M43-as autópálya szakasza jelenti, mely Algyő Nagyközség és Szeged Város közigazgatási területét egyaránt érinti. Az M43-as autópálya a közúti összeköttetés mellett üzleti, technológia, tudományos és innovációs csatorna szerepét tölti be. A lehatárolásra került három ipari funkciókat ellátó terület összesen meghaladja a 700 hektárt, ebből a „JURA” Ipari Park 100 hektár foglal magába. Az akcióterületen fontos megemlítenünk M5-ös autópályához (E68-as európai korridor) csatlakozó M43-as autópálya mellett a 47. sz. négysávos főutat, mely a „JURA” Ipari Parkot és a MOL Nyrt. telephelyét választja el egymástól, illetve a JURA” Ipari Park határában futó Szeged-Békéscsaba vasútvonalat, mely egy leágazó saját ipari vágánnyal kapcsolódik közvetlenül az ipari parkhoz. A célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések, programok és projektek az ipari tevékenységek, infrastrukturális ellátottság fejlesztése mellett, egyéb fejlesztési elképzelések, köztük turizmusfejlesztésre irányuló projektötletek is érintik az akcióterületet, melyek hozzájárulnak az akcióterület használaton kívül eső, illetve barnamezős területeinek alternatív gazdasági hasznosításához, újabb funkciókkal történő ellátásához.

12


3. ábra: Az Iparterület akcióterület kiterjedése

2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 2.2.1. Turisztikai-újközponti akcióterület Az akcióterületet érintő projektek a következők: Faluház korszerűsítése A Faluház számos helyi rendezvény és program színtere, mely népszerű a lakosság körében. A jövőben indokolt a település turisztikai programjainak körébe is bevonni ezt a helyszínt a színes szórakozási lehetőségek széles körű népszerűsítésének érdekében. Az épület gépészeti és hőtechnikai szempontból jelenleg nagyon elavult, üzemeltetése már több éve nagyon gazdaságtalan. Megújuló energia használatával kerül felújításra az épületgépészeti rendszer. A településen élők és a turisták számára is nagyon fontos az épület, több társadalmi, kulturális, civil programok lebonyolításának rendszeres színtere. Az energiahatékonysági felújításon kívül más, működést elősegítő átalakításokra is szükség van. Tervezett turisztikai információs pont kialakítása is az épületben. 13


A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése A helyi identitás és kohézió erősítését szolgáló programok A helyi lakosság bevonásával megvalósítandó programok erősítik a lokálpatriotizmust, de a színvonalas programok segítik a turisták vonzását is. E projekt megvalósításának ezért kettős célja is lesz. Ilyen programok lesznek a már hagyományosan évente megrendezendő falunapok, családi napok, melyeken nem csak a nagyközség lakossága vehet részt, hanem az ide látogató turisták is. Lehetőség lesz borászati bemutatók és bornapok megrendezésére, tematikus táborok szervezésére is. A helyi Algyői Hírmondó további megjelentetésével, médiakampányok lefolytatásával megvalósítható a helyi programokról és hasznos információkról szóló ismeretek átadása a helyi identitás erősítésének céljával. A közösségi programok egyik színtere lesz a Faluház és Könyvtár épülete, de számos szabadtéri rendezvény lebonyolítására is sor kerül majd. A helyi civil szervezetek is bevonásra kerülnek a programok megszervezésének, lebonyolításának alkalmával erősítve a helyi partnerség szerepét a kohézió megteremtésében. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Borbála Fürdő komplex gyógy- és egészségturisztikai fejlesztése A település egyetlen nevezetes turisztikai attrakciója jelenleg a Borbála Gyógyfürdő, melynek gazdaságos üzemeltetése a települési önkormányzat egyik fő célja a turizmus élénkítésének területén. Ez a kiindulópont, melyre építve számos más vonzerőt jelentő programot, szolgáltatást kíván kialakítani az önkormányzat. A fürdő egyediségét a gyógykezelések és az egészségmegőrzésre irányuló szolgáltatások természetközeli módjának megközelítése fogja megteremteni. Az ősi gyógyászati módok, a keleti hagyományokhoz is fűződő magyar holisztikus gyógyászati szemléletet is ötvöző gyógykezelések, szolgáltatások olyan egyedi arculatot adhatnak a fürdőnek, mely által kitűnhet az konkurenciának számító fürdőket jellemző szolgáltatások közül egy szűkebb, de fizetőképesebb vendégkörre fókuszálva. A fürdőfejlesztés során az egyes eltérő célcsoportok számára kínált terek megfelelő elválasztása is hangsúlyos szempont az eltérő térhasználati módok miatt. A fürdő fedett részlegének bővítése az alábbi szolgáltatásokkal történik majd a jelenlegi tervek szerint: külső és a belső medence zsilipes összekapcsolása; gyermekmedence bővítése élményelemekkel; szauna részleg kibővítése; gyógyászati és wellness kezelések feltételeinek bővítése, új szolgáltatások, egészségügyi kezelések bevezetése; száraz időtöltési lehetőségek kialakítása gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. A fürdő bővítéséhez hozzátartozik új termálkút létesítése, illetve termálkaszkád rendszer kiépítése a termálvíz hatékony felhasználásának jegyében. A termálkaszkád rendszer része lenne a közeli iskola és sportközpont is, mely épületek fűtését a geotermikus energia biztosítaná. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés 14


-

Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése

Strandterület kialakítása a Borbála Fürdőben Új szabadtéri strand megépítése is szükséges, mivel a jelenlegi kültéri medence kapacitása kevésnek bizonyul. A strand kialakításának lépései: családi és gyermekmedence megépítése élményelemekkel; csúszdás, kalandpályás aktív medence megépítése; 33 méteres úszómedence kialakítása; termál ülőmedence megépítése. A strand vendégeinek kiszolgálása érdekében szociális blokkok öltözőkkel és vendéglátáshoz szükséges infrastruktúra megépítése is a tervek része. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése A Borbála Fürdő parkoló kapacitásának növelése A meglévő parkolók jelenleg elegendőnek bizonyulnak, de a fejlesztés során megjelenő többletigény miatt a parkolók számának növelése is fontos a fürdő megfelelő használatához kapcsolódóan. A környező utcákban is lehetőség nyílik új parkolók kialakítására, de a fürdő mögötti üres terület is alkalmas erre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése A fürdő egyedi arculatának megteremtése és a piaci részesedésének növelése Rendkívül fontos, hogy a fürdő egyedi arculattal rendelkezzen, amely megkülönbözteti versenytársaitól. Az egyedi arculathoz hozzátartozik azok az egyedi szolgáltatások is, melyeket a gyógykezelések és egészségmegőrzést szolgáló lehetőségek jegyében tervez elindítani a fürdő. Az egyedi arculat motívumai a fürdő kínálatában, belsőépítészeti megoldásaiban, marketinganyagaiban egyaránt megjelennek. Marketing információs rendszerek fejlesztése is fontos a naprakész információs adatbázis rendelkezésre állása érdekében. Árstruktúra átgondolása, célcsoport-specifikus belépőjegy-struktúra kialakítása is szükséges. Hatékony, célcsoport-orientált értékesítési és marketingkommunikációs tevékenység folytatása, marketingterv alapján indokolt. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Turizmusfejlesztés a Tisza folyó hasznosításával, a Tisza aktív- és ökoturisztikai kínálatának fejlesztése A vízi élet felpezsdítésének alapfeltételét a települési turizmusfejlesztési koncepció szerint a kikötőfejlesztés teremti meg, a színvonalas infrastrukturális háttér és látogatókat vonzó szolgáltatáskör kialakításával. A sétahajózás feltételeinek megteremtésére legalább egy, közepes méretű hajók fogadására alkalmas nagyobb kikötő telepítése szükséges. Emellett kisebb, kevésbé kiépült, természetközelibb kikötőhelyek szolgálhatják a kisebb ladikosok, kajakosok naturálisabb igényeit. Kikötőfejlesztés tartalma a nagyobb (100 fős) sétahajók, valamint kisebb hajók, csónakok, tutajok, kajakok, kenuk fogadására is alkalmas kikötő kialakítása. Kikötői infrastruktúra fejlesztéséhez 15


szükséges mólók, hangár, csónaktároló, bekötőutak, parkolók építése. A parton szükséges megteremteni a vendégfogadás feltételeit szociális blokk, esőbeálló, kerékpártároló, tűzrakó helyek, vendéglátóhelyek, pavilonok kialakításával, sporteszközök kölcsönzésével. A jelenlegi kishajó (kajak, kenu, csónak) kikötő áthelyezése is tervek között szerepel, melynek megvalósítását követően célszerű a további fejlesztéseket kivitelezni. A volt gabonakikötő területén lehetne kishajó (kajak, kenu, csónak) kikötőt létesíteni a jelenleg Komp utca végén található kikötő áthelyezésével. Erre a szabadvízi strand kialakítása miatt van szükség, melyhez a jelenlegi partfal megerősítése is szükséges. A Lőrinc utcán a „Fehér” iskola lejárójának végén új kikötő létesítése is tervezett úszóművel, lejáróval lábakon álló épületek építésével. A partfal megerősítése ezen a szakaszon is hatósági előírás. A Levendula Szálló mellett új horgászstég létesítésére is sor kerül majd úszóművel, lejáróval a közeljövőben. Állóhajók kihelyezése vendéglátás, szórakozási lehetőség céljából és halászfalu bemutatóhelyként történő kialakítása is turisztikai látványosságok része lehet a turizmusfejlesztési koncepció szerint. Ezen kívül a meglévő Tisza parti tanösvény továbbépítése szükséges. Sétahajózás, tutajozás, vízitaxi szolgáltatások beindítása a Tiszán szintén a természet adta lehetőségek hatékony kihasználásával növeli a terület vonzerejét. A szabadvízi strand és uszálystrand létesítése is indokolt. Az árvízi töltésen kerékpáros és gyalogútvonalak kijelölése is szükséges az aktív turizmus fellendítése érdekében. Üdülőközpont kialakítása is a tervek között szerepel, amely a Tisza túlpartján létesülne. A turisták igényeit, szórakoztatását energiatakarékos közlekedési eszközök bérlésének lehetősége is kiszolgálja, mivel a fejlesztést követően beszerzésre kerülnek népszerű közlekedési eszközök is: segway, elektromos roller, elektromos kerékpár. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Szabadidőközpont fejlesztése Cél: a szabadidőközpont infrastruktúrájának felújításával egy attraktív vonzerő jelenjen meg a település turisztikai kínálatában. A kevésbé magas igényszintű és kevésbé fizetőképes fiatalabb korosztályt és az aktív, természetközelibb élményekre vágyók számára kialakítandó új szolgáltatás jelenik meg a településen. A szabadidőközpont létesítésének főbb elemei lehetnek a turizmusfejlesztési koncepció szerint: - Parti bázis, melyen különböző szolgáltatások vehetőek igénybe pl.: szerviz műhely, téli csónakház, áram- és vízfelvételi lehetőség, étkezés, szociális blokk. - Szálláshelyfejlesztés a szükséges szolgáltatásokkal: kemping, „A” kategóriás ifjúsági szálláshely, konyha, étterem, vendéglátó és szórakozóhelyek (játszótér, sportpályák stb.) - Különböző táborok szervezése, programok biztosítása A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése 16


Aktív szabadidős programok lebonyolítása, programcsomagok kialakítása Algyő környékén fellelhető természetközeli értékek, látnivalók vonzó célpontokat kínálnak az aktív kikapcsolódás kedvelőinek ezért a cél Algyő természeti adottságait kihasználó turisztikai attrakciók, szolgáltatások kialakítása. Az élmény teli szabadidős programok biztosításával a turisták által eltöltött vendégéjszakák számának és költési hajlandóságuk növelése is elérhetővé válik. Közös, lovas, kerékpáros, gyalogos ökoturisztikai programok kialakításával a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet természeti, kulturális és történelmi értékeinek bemutatásra kerülhetnek a környező településekkel kialakított partnerség keretében összeállított programcsomagok kiajánlásával. A programcsomagokban összehangolásra kerülnek a környező települések attrakciói, programlehetőségei is, így akár több napos itt tartózkodásra is ösztönözheti a turistákat a térség felfedezése (Sándorfalva, Dóc, Szatymaz stb.). A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Kerékpáros turizmus fejlesztése Az EuroVelo 11 hosszú távú kerékpáros útvonal közelsége is kihasználható, az itt kerekező turisták megállításával, bevonzásával. Ehhez ki kell alakítani a szükséges infrastrukturális és szolgáltatási hátteret kerékpáros központ létesítésével. Fontos szervizpontok, pihenőhelyek, esőbeállók megépítése is a kerékpárosok kiszolgálásának érdekében. Ezen kívül kijelölésre kerülnek a túraútvonalak, valamint megvalósul azok kitáblázása és térképen történő feltűntetése is. A projekt fő infrastrukturális beruházási része a Szegedig tartó kerékpárútra történő rácsatlakozások kiépítése. A kerékpározás más közlekedési lehetőségekkel (vasút, vízi út) történő összeköttetésének biztosításával lehetővé válik a turisták magasabb szintű kiszolgálása is a helyi adottságokat figyelembe véve. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Természetjáró turizmus fejlesztése Az E7-es európai túraútvonal Algyő települést is érinti, ezért a hazai gyalogtúrázók által használt útvonalakon kívül (pl.: országos kéktúra útvonal), akár a nemzetközi túravilág vérkeringésébe is bekapcsolódhat a település. Ennek érdekében szükséges útvonalak kijelölése, kitáblázása, valamint infrastrukturális beruházásként pihenőhelyek kialakítása játszótérrel, tűzrakó hellyel és piknikezésre lehetőséget nyújtó területek kijelölésével. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Lovas turizmus fejlesztése A lovas infrastruktúra fejlesztése is szükséges, mivel a jelenlegi lovas klub a turisztikai igények kielégítésére nem alkalmas. A jelenleg is működő lovas pálya bővítése mellett új lovas központ kialakítása célszerű, mely jobban kiszolgálja a turisták és a lovak igényeit is. Javasolt ezért a lovas központot a szabadidőközpont melletti nagy szabad területen kialakítani. 17


A lovas turizmus fellendítéséhez szükségesek az alábbi fejlesztések a turizmusfejlesztési koncepció szerint: - Lovas központ kialakításának infrastrukturális feltételei - Lovas turisztikai szolgáltatások biztosítása - Egyéb szolgáltatások biztosításaként bértartás lehetősége Kiegészítő tevékenységként a lovas pálya kutyák számára is használható lesz a fejlesztéseket követően kutyatartók számára rendezendő programok kapcsán. Számos turista utazik kutyájával együtt, így ezt a vendégkört is hivatott megcélozni ez a fejlesztés. A lovas turizmus kiszolgálása mellett indokolt kialakítani a kutyabarát település image-t is. A projektek illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Sportcentrum, sportpályák hasznosítása Az iskola sportcsarnoka és a sportközpont különböző sportversenyek és egyéb sportrendezvények lebonyolítására alkalmas. A sportcentrum bővítése tervezett sportpálya műfüvesítésével, új, főleg teniszpályák kialakításával, salakos futópálya építésével, amely elsődlegesen lakossági tömegsport, de a versenysport igényeit is kiszolgál majd. A sportcentrum színvonalas infrastruktúrát kínál, a sportpálya többcélú hasznosítása esetén az öltözőépület, vizesblokkok felújítása is indokolt. Elsősorban ifjúsági és diáksport versenyek, valamint szabadidős programok szervezésére kerül majd sor. A szabadidős sportprogramokként rendszeresen megrendezésre kerülnek a családi akadályversenyek, valamint életmódprogramok is. A sportpályákat a településre látogató turisták is használhatják. Akár turisztikai csomagok részeként is lehetséges a sportlehetőségek értékesítése. A sportpályák a különböző egyéb rendezvények kapcsán szabadidős, közösségi térként is hasznosíthatóak, kulturális programokhoz színpad felállításának színterei is lehetnek. Tervezett a Téglagyári-tó mellett haladó rekortán burkolatú futópálya építése, amely a tervek szerint az erdei kilátót és a fitnesz parkot is érintené. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Településközponti sétány fejlesztése Mivel a település turisztikai szempontból a turizmusfejlesztési koncepció szerint két magterülettel rendelkezik (Borbála Gyógyfürdő és környéke valamint a Tisza-part), ezért cél ezek összekötése egy sétaút mentén, amely már önmagában is bejárásra invitálja a vendégeket. A sétaúton történő elindulást ösztönző látványelemek elhelyezésére is sor kerül, melyek miatt érdemes lesz végigsétálni a sétányon. Tájékoztató táblák, játékos feladatok megoldása, geocaching kialakítása, utcabútorok elhelyezése, egységes településképi elemek kihelyezése valósítható meg, melyek már önmagunkban is továbbviszik a látogatókat. Mobil applikációk letöltésének lehetősége, melyek a helyszínen megoldandó feladatokat, rejtvényeket adnak, a vendégeknek újdonságként hathatnak. Utcai programok (bemutatók, térzene) tölthetik meg élettel a területet főleg a nyári főszezonban. Külön szolgáltatásként beszerzésre kerülhetnek a községben közlekedő elektromos járművek, amelyek a turistákat szállítják a településen 18


belüli frekventált helyszínekre. Ezek a járművel sétány közelében parkolhatnak, melyeket így könnyen megtalálhatnak a vendégek. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Történelmi járművek parkjának kialakítása Az idősebb korosztály és a gyermekek számára is vonzó lehet a park a nosztalgia és a téma iránti érdeklődés kielégítése végett. A történeti járműparkba kihelyezendő járművek az egykori hadi közlekedési lehetőségek minden területét érintik majd, mivel egykor vízen, földön, síneken és levegőben közlekedő eszközök kerülnek bemutatásra. A létesítmény egyediségét a turizmusfejlesztési koncepció szerint a komplexitása és az interaktivitása jelenti majd, mivel ezekre a járművekre felülhetnek, belemászhatnak a látogatók, így is próbálhatják azokat. A járműparkot célszerű a fürdő és a sportközpont mögötti, jelenleg kihasználatlan területen elhelyezni a 47-es főút mentén, a település mellett elhaladóknak is jól látható helyen, figyelemfelhívó táblákat is kihelyezve. Esztétikus kertépítészeti megoldásokkal kialakított park önmagában is vonzó lesz a településen. A létesítményhez tartozik a tervek szerint egy a fogadóépület a vendégek kiszolgálása érdekében szociális blokkal, büfével és maga a park, mely szabadtéri látványosságként kerül kialakításra. A fogadóépületben kialakításra kerül egy kiállítóhely is, melyben modern multimédiás interpretációs eszközök felhasználásával tájékozódhatnak a vendégek a járművekről háttér információkat szerezve. A megépítendő parkban lehetőség lesz különböző hagyományőrző programok megrendezésére, valamint rendhagyó történelem órák megtartására is. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Gasztronómiai értékek hasznosítása A település több helyszínének bevonásával egész napos tematikus program kialakítására nyílik lehetőség a meglévő gasztronómiai értékek és kézműves hagyományok bemutatásával, kipróbálásával. Látványműhelyek kialakításával közelebb kerülhetnek a vendégek a különböző mesterségekhez. Látvány pékség kialakításával betekintést nyerhetnek a látogatók a kemencés sütések fortélyaiba is. A településközponti és újközponti területen pavilonok felállításával lehetőség lehet a helyi kézműves házi élelmiszerek megkóstolására, megvásárlására (méz, pálinka, bor, gomba, kecsketej és termékei stb.) Az iskolai tankonyhán a hagyományos ételek elkészítésének módját ismerhetik meg nemcsak a gyermekek, hanem az érdeklődő felnőttek is. A település központjában felállított szabadtéri színpadhoz kapcsolódóan kiegészítő rendezvények lebonyolítására is sor kerülhet, melyek színes nyári programokat kínálnak a főszezonban a turisták számára is. Különböző tematikus napok megszervezésével is lehetővé válik a gasztronómiai hagyományok felelevenítése, akár halászléfőző nap, pálinkafesztivál, mézes napok lebonyolítása keretében. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése A Fehér Ignác Általános Iskola épületének turisztikai hasznosítása 19


Az új iskola színvonalas területei lehetőséget kínálnak az iskolaidőn kívüli hasznosítására is, a turizmusfejlesztési koncepció szerint különböző szabadidős és szakmai programok szervezésével. A melegítőkonyha ezek vendéglátó hátterét is biztosítani tudja, melyhez kapcsolódhat egy külső terasz kialakítása is. Különböző szakmai programok megrendezésére is lehetőség lehet az iskolában a tantermeket szekcióülések, workshop-ok színterének is használva. Ezen kívül csoportos foglalkozások, tanfolyamok számára is helyet biztosít az épület. A turistákat tematikus hetekhez tartozó programokkal is érdemes a településre invitálni pl.: alternatív életmódgyakorlás lehetőségével (vegetáriánus hét, tisztítóböjt hét és kapcsolódó testmozgást igénylő programok szervezése). Ezen kívül kulturális- és sportprogramoknak is helyet biztosíthat az iskola tornacsarnoka és sportpályái. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Gyevi bíró házának kialakítása A kulturális, folklór jellegű kínálat érdekes, egyedi eleme lehet a Gyevi bíróhoz kötődő mondára építő legendák házának kialakítása. A kiállítás a Gyevi bíró mondája mellett más térségi legendákat, hírességek történeteit (Rózsa Sándor) és horgásztörténeteket is feldolgozna, interaktív formában. A kiállítóhelyet célszerű a turizmusfejlesztési koncepció szerint egy autentikus megjelenésű épületben kialakítani, lehetőség szerint a településközponti területeken, de lehetséges, hogy a bemutatóhely az Alkotóháznak is részét képezi. A kiállítótér a XXI. századi technikai lehetőségeket felvonultatva kerül kialakításra számos interaktív megoldást felhasználva. A legendákhoz tartozó szereplők panoptikumszerű bemutatását is lehetővé teszi a kiállítás multimédiás eszközök beépítésével is. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Szálláshelyek fejlesztése a településen Az algyői turizmus fejlődésének legnagyobb gátját a turizmusfejlesztési koncepció szerint a szálláshelyek hiánya jelenti. A megfelelő minőségű, lehetőleg többféle típusú szálláshelyek kialakításával lehetővé válik a településen a turizmus fejlesztése. Fontos a vendégkör összetételének (igényeinek és fizetőképességének) megfelelő típusú, de minden árkategórián belül igényesen kialakított szálláshelykínálat megteremtése. Magán szálláshelyek kiadásának ösztönzése lehetne az első lépés a turizmus fellendítésének útján, mivel a jelenlegi szálláshely hiányt kisebb befektetéssel ez a szálláshely típus orvosolni rövidtávon tudná. A közepes fizetőképességű vendégek igényeit a kisebb panziók elégítik ki, melyek kisebb befektetést igényelnek, és gyorsabb megtérüléssel kecsegtetnek. Kisebb kockázattal üzemeltethetőek, tehát megépítésük indokolt akár már meglévő épület átalakításával is. A projektek illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése A fürdőhöz kapcsolódó szállodafejlesztés 20


A Borbála Gyógyfürdővel közvetlen, fedett kapcsolatban álló, minőségi szálloda kialakítása nélkülözhetetlen a turizmusfejlesztési koncepció szerint a fürdőüzemeltetés eredményességének javítása érdekében. Ugyanakkor a fürdő jelenlegi kínálata nem illeszkedik a tervezett négycsillagos szállodai színvonalhoz, így csak a fürdő fejlesztését követően reális a szálláshely beruházás. A négycsillagos színvonallal szemben támasztott követelmények jelentős beruházási igényt jelentenek, a méretgazdaságossági határ ebben az esetben minimum 80 szoba kialakítása. Ennek jelentős beruházási költségigénye miatt a turizmusfejlesztési koncepció szerint csak a 3+ színvonal biztosítása indokolt olyan kialakítással, hogy a feljebb minősítésre később lehetőség nyíljon. A szálláshelyet elsődlegesen a magasabb fizetőképességű vendégek és jellemzően középkorúak veszik igénybe, elvárásaikra a szálloda tervezése során nagy hangsúlyt kell fektetni. A szálloda megépítése lehetőséget teremthet a településen akár a konferenciaturizmus kiszolgálására is a megfelelő termek kialakításával. A projektek illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Levendula Hotel fejlesztése A Levendula Hotel Algyő egyetlen kereskedelmi szálláshelye, mely 3*-os kategóriájú szálloda. A szálloda közel fekszik a Tiszához, ezért lehetősége van arra a jövőben, hogy a Tiszához kapcsolódó aktív turisztikai szolgáltatások kiindulópontja lehessen. A meglévő tanösvény továbbfejlesztése eléri majd a szállodát, így közvetlenül is bekapcsolódhat a tanösvényt használók kiszolgálásába. A Tiszához kapcsolódó vízi- és horgászturizmus, valamint az árvízvédelmi gátat használó kerékpáros és gyalogos turisták számára is pihenőhely, szálláshely lehet e szálloda. A szolgáltatásokat figyelembe véve magasabb igényszintű és fizetési hajlandóságú vendégek kiszolgálására nyílik itt lehetőség a jövőben is. A lovas turisták elhelyezése jelenleg nem megoldott, de a szálloda fejlesztése a lovak elhelyezése felé is irányul. A szálloda jelenleg nem rendelkezik wellness szolgáltatásokkal, melyet a jövőben kíván kialakítani a vendégéjszakák számának növelése céljából. Az ingatlanon jelenleg kihasználatlan épületek is találhatóak, melyek átalakításával bővíthető a szálláshely által kínált szolgáltatási paletta. Fontos a szálloda megismertetése a piacon, ennek érdekében egyedi arculatának kialakítását követően hatékony marketing kampány lefolytatása szükséges. A települési turisztikai csomagból nem hiányozhat a szálloda sem, a települési desztináció menedzsmentbe történő aktív részvétele indokolt. A hotel megközelíthetősége érdekében szükséges a közterület rendezése közvilágítás kiépítésével, parkolók, járdák, zöldfelület megépítésével. A meglévő út felújítása és a töltésig történő meghosszabbítása is szükséges az épület kényelmes megközelítése érdekében. A szálloda mögötti régi hangár felújítását és átalakítását követően akár 200 fő befogadására képes rendezvényterem alakítható ki, mely kulturált körülmények között fogadná a vendégeket. A szállodai szolgáltatások ezzel a fejlesztéssel is bővíthetőek. Tervezett a Levendula Szálló mögötti, Téglás utca felőli, jelenleg üres telek önkormányzat által történő megvásárlása további turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésének céljából. A projektek illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése 21


Erdei iskola, ifjúsági szállás létrehozása A „Fehér” iskola átalakításával lehetővé válik egy erdei iskola létrehozása, melyet nyáron táborok színtereként is lehet használni. Kialakításra kerülne egy ifjúsági szálláshely is gyermekeknek, akik a táborozás során hasznos ismeretekre tennének szert a település adta lehetőségeket kihasználva. A táborozások közötti időszakban kereskedelmi szálláshelyként is üzemelhetne az épület, amelyet turisták is igénybe vehetnek. A projektek illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Kemping kialakítása a Tisza parton A szabadidőközpont területén, a Tisza település felőli partján „A” kategóriás ifjúsági szálláshely és sátorhelyekkel, bungalókkal rendelkező kemping kialakítása indokolt a turizmusfejlesztési koncepció szerint. A Tisza túlpartján bungalók kialakítására is nyílhat lehetőség. A projektek illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Turisztikai marketing feladatok ellátása A települési turizmus fellendítésének elengedhetetlen kelléke a turizmusfejlesztési koncepció szerint a megfelelő marketing stratégia kialakítása és az abban foglalt célokhoz szükséges intézkedések elvégzése a sikeres térségi desztináció menedzsment elérése érdekében. Célszerű szorosan együttműködni az alakuló szegedi TDM szervezettel is, illetve középtávon indokolt helyi, illetve kistérségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása a partnerségben rejlő előnyök kiaknázása érdekében. A környező településekkel együtt programcsomagok összeállításával lehetséges a vendégéjszakák számának növelése a térségben. A partnerség jegyében fontos főleg a kezdetekben a környező településekkel együtt kidolgozandó projektek megvalósítása. A sikeres települési turizmus kialakításához szükséges lépések a marketing információgyűjtéssel kezdődnek. Fontos a turisztikai információszolgáltatás is a vendégek számára, melyen keresztül értesülhetnek a különböző programokról, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeiről. Egy turisztikai információs pont kialakítására lehetőség lenne a Faluházban is. A Faluház mellett elhelyezendő információs tábla a nyitva tartási időn kívül is, 24 órán keresztül szolgáltathat információt az érdeklődők számára. A településen speciális információs táblák kihelyezése adhat útbaigazítás a különböző aktív turisztikai szereplőknek (kerékpárosok, lovasok, gyalogtúrázók). Nagyon fontos az online értékesítés lehetőségének megteremtése is, a településről készített online is elérhető, attrakciókat tartalmazó adatbázis kialakításával. A virtuális felületen történő kommunikálás lehetőségét is maximálisan ki kell használni különböző infokommunikációs eszközök bevonásával. Turisztikai kiállításokon, vásárokon történő megjelenés lehetőségeit is meg kell ragadni. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Üdülőhelyi szerkezet és arculat kialakítása 22


Az első benyomás alapvető fontosságú az üdülőhelyi imázs kialakulásában. Az üdülőhelyeken az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a séta. Algyő településképe jelenleg meglehetősen változatos színvonalú a turizmusfejlesztési koncepció szerint, az attraktív üdülőhelyi arculat kialakítása ezért is fontos feladatot jelent. Az üdülőhelyi szerkezet célja és feladata a vendégáramlás irányítása annak érdekében, hogy valamennyi, a turisták számára kínálat programelem, szolgáltatás felfűzésre kerüljön. A megfelelő településkép kialakítása elengedhetetlen. A település turisták által történő megközelítése jelenleg közúton vagy vasúton történhet. A vasútállomás esztétikai felújítása fontos az első jó benyomás kialakítása érdekében. A 47-es út melletti területen felépítendő zajvédő fal is a vendégek és a lakosság kényelmét szolgálja. A településszövetbe ékelődött, a turisztikai fejlesztési területek mellett elhelyezkedő iparterületek optikai leválasztása is fontos. A településen köszöntő és információs táblák kihelyezése is a turisták kényelmét szolgálja. A település hagyományaira építő kültéri műalkotások, fafaragások, faszobrok elhelyezésével válhat hangulatossá a község, az egységes településkép kialakítását kiegészítve. Az egységes arculathoz hozzátartozik az egységes kandeláberek, virágládák, utcabútorok, információs táblák kihelyezése. Fontos a növénytelepítés és parkosítás is valamint a közvilágítás és díszvilágítás kialakítása. A turisztikailag frekventált területeken egységes településarculati előírások bevezetése is indokolt. A Borbála Gyógyfürdő előtti terület kihasználásának fokozását segíteni szükséges. Sétálásra adhat indokot egy szoborpark elhelyezése a fürdő előtt, mely a helyi hagyományok, hírességek bemutatására épül. Pavilonok elhelyezése is indokolt, vendéglátó, kiskereskedelmi funkciókkal. A település egyetlen meglévő kilátójának napelemes rendszerrel történő megvilágítása is a tervek között szerepel a térfigyelő kamerarendszer kiépítésével együtt. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása Cél a 238/2015. (V.21.) Kt. határozat foglalt 5 éves, a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer karbantartásáról szóló terv végrehajtása, majd ezt követő folytatása úgy, hogy 2022-ig az akcióterület összes utcájában megvalósuljon a csapadék-víz elvezető rendszerek felújítása. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Közvilágítás korszerűsítése Az egész települést, ezzel az akcióterületet is érinti a közvilágítás megújítása. A kandeláberek cseréjével megvalósul az egységes települési arculat megteremtése, mely hozzájárul a települési image formálásához is. A turisztikai frekventált területeken kifejezetten indokolt ez a beruházás, de a település más részeiben is. A kandeláber cseréjén kívül az energiatakarékos üzemeltetés feltételeinek megteremtésére is figyelmet kell fordítani. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése 23


Kerékpárosbarát fejlesztések A település számos helyén kerékpártárolók kerülnek kihelyezésre. A Téglás utcai körforgalomnál fedett kerékpártároló kialakítása szükséges, melyet a lakosság által gyakran használt buszmegálló közelsége indokol. 3 db kerékpáros pihenőhely kialakítása is tervezett gyors szervizzel a bekötőútnál, a Téglás utcánál és a híd lábánál. Ezen kívül kerékpárutak építése is indokolt a településen a szegedig tartó kerékpárútra történő rácsatlakozások megépítésével együtt. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Buszmegállók felújítása és utas-tájékoztató rendszerek kiépítése A közösségi közlekedés feltételeinek javítása érdekében szükséges a buszmegállók felújítása, néhány helyen azok áthelyezése. Korszerű utas-tájékoztató rendszer kerül telepítésre, mely a menetrendről ad felvilágosítást. A mobil alkalmazások területén is szükséges fejleszteni az utas-tájékoztatatás színvonalát. Bartók Béla utca - Búvár utca sarkán buszmegálló áthelyezése és gyalogátkelő kijelölése szükséges. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Akcióterületi utcák felújítása A belterületi útfelújítások szükségszerűek az élhető település kialakítása érdekében. A lakosság zömmel a 47-es főút felőli bekötőutakat (Kastélykert utca, Téglás utca) használja amennyiben elhagyja a települést és a turisták is innen közelítik meg a községet, ha közúton érkeznek. Jelenleg nem megfelelő az utak minősége, felújításuk indokolt. Szeged felé vezető bekötő úton településkapu kialakítása is tervezett. Az akcióterültet érintő utcák burkolata sem mindenhol megfelelő, az elkövetkező időszakban számos utca burkolatának felújítása is meg fog történni, többek között a Tüskevár utca és a Boróka utca burkolatai. A Téglás utca és a Kastélykert utca kereszteződésének felújítása is indokolt a meglévő csatorna zárttá tételével és parkolóhelyek kialakításával. A belterületi utak nagyobb csomópontjainak kiszélesítése, parkosítása is a tervek között szerepel, mivel ezzel is hangulatosabbá, élhetőbbé tehető a település. Ehhez kapcsolódhat a „Fogadj örökbe egy teret” program is. Búvár utca – Téglás utca – Géza utca kereszteződésében körforgalom építése szükséges. A Kastélykert u. - Téglás utcai útkereszteződés felülvizsgálata vált szükségessé a közlekedésbiztonság megteremtésének érdekében. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Akcióterületi járdák felújítása Az akcióterületen számos utcában nincs járda, vagy nem megfelelő a minősége. A járdák megléte és állapota fontos az élhető település kialakítása érdekében, ezért e program megvalósítására nagy szükség mutatkozik. A Bartók Béla utca és a Sport utca rendezése tervezett elképzelés, melynek kapcsán sétaút kialakítására nyílik mód. A sétautat főleg a fürdő vendégei használhatnak majd kiegészítő programként a fürdőzést követően. A két utca fejújítását, átalakítását követően a Borbála Fürdő bejáratáig lehet majd sétálni, mely a sétaút végállomását jelenti majd. Ezen kívül az akcióterület 24


más utcáinak járdái is felújításra kerülnek majd a tervek szerint. A Bartók Béla utca és a Tiszavirág utca közötti átvezető közben járda kialakítása és a Tiszavirág utcának páros oldalán járda építése tervezett a Sport utcáig. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Egészségház korszerűsítése Az Egészségházban jelenleg gyógyszertár, orvosi és fogorvosi rendelők működnek a földszinten, az emeleten 4 önkormányzati lakás található. Korábbi épületbővítéssel elhelyezésre kerültek a gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat helységei. Az udvaron rossz állapotú garázsok vannak, melyek felújításra szorulnak az épülettel együtt. Az épület energetikai szempontok szerint korszerűtlen, elavult fűtésrendszerrel rendelkezik, a hőszigetelés is hiányzik, valamint szükséges a nyílászárók cseréje is a költséghatékony üzemeltetés érdekében. Az épület szellőztetése, légkondicionálása jelenleg nem megoldott, de a felújítás ezt is orvosolni fogja a tervek szerint. Az épület bővítésével megépített új rész és a régi épületrész kapcsolódásánál a falak vizesednek. Ezeket a problémákat szükségszerű orvosolni azzal, hogy az épület teljes felújítása megtörténik majd a tervek szerint megújuló energia felhasználásával, az energia hatékony üzemeltetés elérése érdekében. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Tűzcsapok kihelyezése A település több pontján, így az akcióterületen is elhelyezésre kerülnek új tűzcsapok a hatósági előírások teljesítése érdekében. Település szerte összesen 55 db tűzcsap kerül majd elhelyezésre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Temető belső felújítása A temető meglévő kapujának kicserélése indokolt, mert a jelenlegi leromlott állapotú. Egy esztétikus kovácsoltvas kapu elhelyezése szükséges. A kerítés is rossz állapotban van, az új kerítés részben nyitott, részben zárt elemekből állna, melyen a nyitott elemek növényborítást is kapnának. A ravatalozó előtti térburkolat cseréje is szükséges, valamint a területen új növénytelepítés is a tervek részét képezi. A meglévő Mária szobor körüli füvesítés is új padok kihelyezése is indokolt. Szükséges még a hátsó, Korsó utca felőli bejárat már elkészült útalapjának aszfaltozása is, ezzel a száraz burkolatú út elkészül. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése 14 lakásos önkormányzati bérlakás épületének felújítása A Búvár utcában található önkormányzati bérlakások energetikai felújítása szükséges, mivel jelenleg elavult fűtésrendszerrel rendelkeznek a lakások. A kazánok és a radiátorok cseréje is indokolt. Modern fűtési lehetőségek (falfűtés, mennyezetfűtés) kiépítésének vizsgálata is tervezett. Ezen kívül az épület teljes szigetelése és a nyílászárók cseréje is szükséges. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: 25


-

Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése

2.2.2. Községi-központi akcióterület Az akcióterület fejlesztése alábbi projektelemekből tevődik össze: Szivárvány Óvoda infrastrukturális- és szolgáltatás fejlesztése A fejlesztés célja, hogy a családbarát, munkába állást segítő szolgáltatásokhoz korszerű, 21. századi infrastrukturális feltételek álljanak rendelkezésre Algyőn. A fejlesztés több különböző elemből épül fel, melyekben műszaki korszerűsítések, energetikai modernizációt, költségcsökkentést eredményező fejlesztések és területbővítés egyaránt megjelenik. A fejlesztés keretében megvalósulna az óvoda területének bővítése a szomszédságában található ingatlan megvásárlásával, így a szabadtéri aktivitásokra, rendezvényekre nagyobb tér állhat rendelkezésre, ami egyben lehetővé teszi az épület későbbi bővítését is. Az infrastrukturális fejlesztések között a tető felújítása, a falvizesedést megakadályozó fejlesztések, a parketta-javítás, az oromfalak omlásveszélyének csökkentésére irányuló javítások, az udvarok burkolatjavítása, cseréje, csapadékvíz-elvezetésének javítása jelenik meg. Ehhez szorosan kapcsolódik az épület előtti járda felújítása is. Az energetikai korszerűsítések között a hiányzó hőszigetelések pótlása, a rossz állapotú épületrészek (különösképpen a konyha) megújítása jelenik meg. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése ESZI Épület és Idősek Otthonának infrastrukturális korszerűsítése A fejlesztés elsődlegesen az épület energetikai korszerűsítését célozza meg. Cél, hogy a lehető legalacsonyabb fogyasztást produkálja az épület és képes legyen energetikailag hatékonyan és fenntarthatóan működni. Ennek egyik fontos lépése a szigetelés, illetve a fűtési rendszer korszerűsítése, korszerű biomassza rendszerrel való kiváltása, ami kiegészül megújuló energetikai rendszerek telepítésével (napkollektor, napelem) és további energiafogyasztást csökkentő megoldásokkal (pl. világításkorszerűsítés). Ezzel párhuzamosan tervezett a nyílászárók cseréje, valamint a szociális helyiségek, konyha modernizálása és eszközbeszerzés a szolgáltatatási színvonal és a munkakörülmények javítása érdekében. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Polgármesteri Hivatal infrastrukturális és energetikai korszerűsítése Az épület fejlesztésének fókuszában az energetikai korszerűsítés, valamint a modern, kellemes munkahelyi környezet megteremtése áll. Ennek része a homlokzati nyílászárók korszerűsítése, esetlegesen cseréje, az épület megújuló energiát hasznosító rendszerekkel való felszerelése, az energiafogyasztást csökkentő beruházások megvalósítása (pl. világításkorszerűsítés), melyhez a hivatali parkolóban elektromos gépjármű-töltési lehetőség kialakítása is kapcsolódik. A munkahelyi 26


környezet javításához, illetve a megfelelő minőségű vendégfogadáshoz szükség van új eszközök beszerzésére, egyes épületen belüli helyiségek felújítására. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása Cél a 238/2015. (V.21.) Kt. határozatban foglalt 5 éves, a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer karbantartásáról szóló terv végrehajtása, majd ezt követő folytatása úgy, hogy 2022-ig az akcióterület összes utcájában megvalósuljon a csapadék-víz elvezető rendszerek felújítása. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Akcióterületi utak felújítása, közlekedésbiztonsági és kerékpárosbarát fejlesztések Cél a 174/2015. (IV.23.) Kt. határozatban foglalt 5 éves járda és aszfaltozási program végrehajtása, majd ezt követő folytatása úgy, hogy 2022-ig az akcióterület teljes út- és járdahálózatának felújítása megvalósuljon. Az útfelújítás része az aszfaltozás mellett az utak lehetőség szerinti kerékpárosbarát felújítása (pl. kerékpáros nyom, kerékpársáv, közös gyalogos-kerékpáros járda stb.) és a közlekedésbiztonsági fejlesztések megvalósítása (pl. útfelfestések, közlekedési táblák, forgalomlassító, sebességmérő-berendezések stb.). A kerékpárosbarát fejlesztések célja az akcióterület teljes területén a biztonságos kerékpározási feltételek megteremtése és a kerékpárosok térségi hálózatokba (pl. 47-es út menti kerékpárút) való becsatlakozása, a multimodiális közlekedési rendszerekben való részvételük biztosításához szükséges B+R infrastruktúrák (pl. kerékpártárolók buszmegállóknál, intézményeknél), kiegészítő létesítmények (pl. gumibelső-automata, szervizpont) kiépítése. A Komp u. esetében a Tisza kikötő és a szabadstrand létrehozását követően nagyobb gépjármű-forgalomra lehet számítani, mellyel együtt szükséges az utca közlekedésbiztonsági, közlekedésszervezési helyzetének rendezése úgy, hogy az ott élők számára az esetleges forgalomnövekedésből származó ártalmak minimalizálódjanak. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Parkolási helyzet javítása Az akcióterület parkolási szempontból „legérzékenyebb” területének a polgármesteri hivatal és környéke számít. A parkolóhelyek kialakítása ezen a területen csak rendkívül átgondolt módon valósítható meg, leginkább a párhuzamos parkolás kialakítása lehet alternatíva. Megoldásként a Kastélykert utca Lőrinc u. – Géza u. közötti szakaszának területrendezése vetődik fel olyan módon, hogy lehetővé tegye a parkolók számának növelését, de egyben megmaradjanak a terület zöldfelületei is. A parkolók fejlesztése során figyelmet kell fordítani a településrendezési szabályok jövőbeni változására, ami minden hazai település – így Algyő számára is megköveteli – az elektromos gépjármű-töltési lehetőség 27


kialakítását. A kötelezettség lehetőséget is teremt a település számára, hogy élen járjon ebben a tekintetben és létrehozzon az akcióterületen belül egy ilyen töltőállomással ellátott parkolóhelyet. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Közvilágítás és elektromos-távközlési hálózat korszerűsítése az akcióterületen Az energiahatékonyság és a költségcsökkentés érdekében szükséges a közvilágítás fényforrásainak cseréje a jelenleginél jobb világítási tulajdonságokkal rendelkező és alacsonyabb fogyasztású (LED) fényforrásokra. A hálózatkorszerűsítés keretében a fa tartóoszlopok cseréje is időszerű, ahol pedig lehetséges, ott a kábelek föld alá vitele szükséges. Utóbbi megoldással értékes területek szabadulhatnak fel az útfelújítások, a parkolók és a zöldfelületek számára, növelve a településrendezési lehetőségeket. A hálózatkorszerűsítés része a vezérlő-irányító rendszerek korszerűsítése úgy, hogy intelligens módon, automatizáltan legyen képes a helyi közvilágítás a lehető legracionálisabb és legköltséghatékonyabb működésre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Új tűzcsapok létrehozása az akcióterületen Algyő 2016. évi költségvetési koncepciójában szereplő beruházásként az ITS tervidőszakában esedékessé válik a beruházás megvalósítása, melynek keretében az 55 db tűzcsap akcióterültre eső részei kerülnek elhelyezésre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Településarculati-zöldfelületi fejlesztések Horizontális akcióterületi projektként értelmezhető, fő célja az akcióterületre bevezető utak környezetének rendezése, közterületi művészeti installációk elhelyezése (pl. szobrászati, utcafestészeti, land-art alkotások kihelyezése). A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Civil Ház felújítása A fejlesztés célja az épület teljes körű energetikai korszerűsítése, ami kiterjed a szigetelés és a nyílászárók korszerűsítésére, az épület energiaellátottságát biztosító rendszerek felújítására (víz, gáz, villany) és az épület energetikailag önállóvá tételére megújuló energiaforrások használatával (pl. falelgázosítás, napelem, napkollektor). A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése 28


-

Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése

Szőlő utca Téglás u. felőli végénél új tér kialakítása A jelenleg alulhasznosított tér beépítésével egy értékes szabadidős-rekreációs tér jön létre az akcióterületen. Ennek keretében térburkolatos járdát, gyepesített zöldfelületeket, új fákat, cserjéket, virágokat, padokat, asztalokat, hulladékgyűjtőket, szobrokat, kerékpártárolókat kap a tér. Az akcióterület és a teljes település számára egy nyugodt, kellemes tér jön létre, amely alkalmas társasági események, programok lebonyolítására, megfelelő pihenőhelye lesz az ide érkező aktív turistáknak és a helyi lakosoknak. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Zöld iskola épületének funkcionális és infrastrukturális fejlesztése A Zöld Iskola fejlesztésének célja, hogy az épület Algyő gazdaságélénkítésének, a gazdaság megújításának egyik meghatározó oktató-képző és innovációs központjává váljon. Az iparterület akcióterületen megvalósítandó fejlesztések között szerepel a Csongrád Megyei Területfejlesztési Program vezérprojektjének számító, a Térségi Kender Programban való részvételre épülő, ipari kender feldolgozására irányuló tevékenységek fejlesztése. Ennek keretében cél olyan megoldásokkal felújítani az épületet, amelyek demonstrálják az ipari kender hasznosításában rejlő lehetőségeket (pl. kender alapú hőszigetelő anyagok, kenderbeton használatával). A felújítás során emellett hulladékok újrahasznosításával létrehozott építőipari anyagok, elemek kerülnének felhasználásra (pl. az üveghulladék hasznosításából keletkező üveghab). Az épület energiaellátása teljes egészében olyan megoldásokkal valósulna meg, amelyekkel passzív épületként képes működni (pl. hőszivattyú, napelem, napenergia). A hasznosítással párhuzamosan az épület körüli zöldfelületek, járdák is megújulnak, új parkolóhelyek, kerékpártárolók létesülnek az ingatlan területén belül (elektromos gépjármű-töltési lehetőség is biztosított lenne). Az épület az energetikai és iparági demonstrációs, oktatási-képző funkciók mellett inkubációs és üzleti célokat is szolgálna, egyedi jelképe lehet Algyő fenntartható településfejlesztésért tett erőfeszítéseinek. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Sárga iskola felújítása, tér rendezése, parkolók építése, szolgáltatóház kialakítása A településképi szempontból is értékes épület rendezése, felújítása és hasznosítása már évek óta tervezett projekt a település számára. Az épület esetében a homlokzati felújítás, az utcafronti járdakorszerűsítési és a belső kert zöldfelület rendezési feladatai mellett az épület új funkciókkal való feltöltése, az ehhez szükséges infrastruktúra (járdák, parkolók) kiépítése is megjelenik a fejlesztési elemek között. A település többi ingatlanfejlesztési elképzeléséhez hasonlóan itt is cél a passzív, 29


energiahatékony megoldások alkalmazása, az energiafogyasztás csökkentése és az alacsony működtetési, fenntartási költségek elérése. Funkcionálisan egy olyan szolgáltatóház kialakítása a cél, amely az igényeknek megfelelően helyet biztosít vállalkozások, oktató-képző, civil szervezetek számára. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tájház fejlesztése A település központjában található Tájház-EzerJóHáz megújításának célja, hogy a települési hagyományok őrzésének centruma mellett új funkciókkal gazdagodjon a létesítmény kínálata. A fejlesztések között megjelenik az udvar látogatóbaráttá tétele: ennek érdekében szükséges az udvar felújítása, a közösségi életet lehetővé tevő eszközök beszerzése (padok, filagóriák stb.). Ezzel együtt az épület technológiai korszerűsítése is a látogatóbarát kiszolgálás érdekében valósulna meg: ennek része a borászati bemutató helyiségbe szükséges vendéglátó eszközök beszerzése, az épületgépészeti elemek korszerűsítése, a pince állagmegóvását, fenntarthatóságát elősegítő beruházások. A fejlesztések között megjelennek továbbá az interaktív, látogatóbarát eszközök beszerzései, az új fogadótér kialakítása, illetve információs fejlesztések (különösen a többnyelvűsítés és multimédiás eszközök használatával). A fejlesztéssel új programok kialakítása történhet meg, valamint a népi és kézműves hagyományok megismerését lehet lehetővé tevő kipróbálható, demonstrációs eszközök, család- és gyermekbarát megoldások is megjelennek az épületben. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Gyógynövénycentrum kialakítása Cél, hogy egy olyan egyedi létesítmény jöjjön létre a településen, ami helyet biztosít a hagyományos népi gyógyászat, a gyógynövény termesztés és felhasználás jobb megismerésére, a helyi termékek népszerűsítésére interaktív, látogatóbarát eszközökkel. Cél, hogy a centrum fő profilját adó, egyedi orvoslási, gyógyászati módszerekre építve az egészségmegőrzés-gyógyászat ezen módján keresztül a helyi és térségi turizmus, illetve gyógy- és egészségturizmus meghatározó központjává váljon Algyő. Cél, hogy kiállító, szolgáltató, gyógyászati funkciók mellett oktatási-képzési igényeket is kiszolgáljon az említett területen tevékenykedő, érdeklődő személyek, szervezetek számára (ebben az Ezerjófű 30


Egészségvédő Egyesülettel való együttműködés segít megalapozni a szükséges szakmai feltételek kialakítását, a profil megerősítését). A fejlesztés eredményeként létrejönne egy teaház, gyógynövényes foglalkoztató, gyógynövény- és helyi termék bolt – utóbbi helyi kézművesek, gazdák termékeit árusítja a látogatók számára. A fejlesztés magában foglalja a színvonalas vendégfogadási feltételek kialakítását, az épület - demonstratív céllal –ipari kender termékeket is felhasználó, hatékony és energiatakarékos építészeti megoldásokkal történő felújítását (passzív házzá alakítás). A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Buszmegállók felújítása és utas-tájékoztató rendszerek kiépítése A fejlesztés célja a közösségi közlekedési feltételek javítása az akcióterületen található buszmegállókban. Ennek egyik részeként a megállókban biztosítani szükséges a kerékpár tárolási lehetőséget. A szövetségi rendszerű agglomerációs (Szeged – Algyő – Hódmezővásárhely) tömegközlekedési szisztéma kialakításával összhangban korszerű utas-tájékoztatási rendszer kiépítése történhet meg, ami a járatok menetrendjéről ad tájékoztatást. A mobil alkalmazások területén térségi összefogással szükséges fejleszteni az utas-tájékoztatás színvonalát. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Látvány pálinkafőzde és helyi termék bolt A településen több olyan bérfőző is működik, amelyek minőségi termékeikkel versenyképes, igényes termékeket tudnak felmutatni. A létesítmény létrehozásának célja, hogy nekik helyet biztosítson tevékenységük látogatóbarát módon történő megismerésére. A beruházás továbbá a helyi termelők, kézművesek számára kereskedelmi megjelenést biztosít, segíti értékesítési tevékenységüket. Gondolva a településre többnyire gépjárművel érkező látogatókra a ház sofőrszolgáltatást is működtetne. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Kalandpark kialakítása a Halászcsárda melletti horgásztó területén A 47-es út mellett, a Halászcsárdával átellenben található Horgásztó kedvező elhelyezkedéséből fakadóan frekventált pontja lehet Algyő turisztikai kínálatának - kiaknázva a Halászcsárda forgalmát is képes lehet új látogatók vonzására. A fejlesztés során a következő elemek építése, kialakítása 31


tervezett: fogadóépület, tóra épített vízi ügyességi akadálypálya, kilátó és csúszda, vízi dodzsem, mászófal, airsoft-laser tag pálya, játszótér, grillező, filagóriák, padok, utcabútorok. A park közepes (max. 30 – 50 fős) rendezvények lebonyolítására is alkalmas lenne. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése 2.2.3. Iparterületek Az akcióterületet érintő projektek a korábbi a helyi településfejlesztéshez köthető dokumentációk, tervek, országos, regionális, megyei és térségi fejlesztési programok prioritásait és a lakosság igényeit figyelembe véve az ITS célrendszeréhez illeszkedve kerültek kidolgozásra, melyek a következőek: Iparterületek bővítése - alapinfrastruktúra fejlesztése A település gazdasági életének fejlesztése szempontjából kiemelten fontos tényező, hogy az akcióterületre betelepülni kívánó és a már meglévő vállalkozások működéséhez szükséges műszaki és üzleti környezet megfelelően kiépített legyen, mely hozzájárul a betelepülések ösztönzéséhez, közvetetten pedig a termelési kapacitások, szolgáltatások kiszélesítéséhez, ezáltal újabb munkahelyek létrejöttéhez. Az előzetes felmérések alapján a település közigazgatási területén 137 hektár terület jöhet számításba, mint ipari célú fejlesztésre alkalmas terület. Ebbe bele tartozik a „JURA” Ipari Park beépített területe 73 hektár, mely közel 100 hektárra bővíthető. A fejlesztést indokolja, hogy az akcióterületen számos kihasználatlan, gazdaságilag alulhasznosított terület található, melyek infrastrukturális fejlesztésével újabb hasznosítható területek vonhatóak be a termelésbe, annak érdekében, hogy az ipari park nyújtotta előnyök és kedvezmények maximálisan érvényesüljenek. Az iparterületek expanzív növelésének módja a területvásárlások útját történő bővítés, melyek övezeti átsorolást által az ipari-szolgáltatási területek növekedését eredményezik. Meglévő, de még kiépítetlen területek bevonása során elengedhetetlen az alapinfrastruktúra fejlesztése, mely magába foglalja a közművek, vagyis a vízellátás, ipari elektromos energiaellátás (országos hálózatról, földkábelen keresztül), gázellátás, szennyvízszolgáltatás, csapadékvíz elvezetés, a telekommunikációs hálózatok (optikai kábelhálózat - telefon és internet szolgáltatás) teljes körű kiépítését, valamint az úthálózat, vagyis épületek, létesítmények főutakkal való összeköttetését támogató belső szilárd burkolatú üzemi utak kialakítását, melyet igény szerint, a közösségi közlekedéssel összhangban buszmegállók kiépítésével egybekötve valósulna meg. A logisztikai tevékenységek terén kiemelt jelentőségű a közúti mellett vasúti áruszállítás, így a Szeged-Békéscsaba vasútvonal ipari parkot érintő szakaszának és leágazásának további fejlesztése is kiemelt jelentőséggel bír. A zöld szemlélet jegyében napjainkban egyre népszerűbbé váló elektromos gépjárművek terjedésével egy elektromos töltőállomás kialakítása, mint alternatív közlekedést támogató fejlesztés formájában valósulhatna meg. Az iparterületek bővítése és műszaki-üzleti környezetének fejlesztésével párhuzamosan fontos, hogy befektetés-ösztönző programok kerüljenek kidolgozásra és megvalósításra. A Rákóczitelep agrár-iparterület fejlesztése, sajátos elhelyezkedése és adottságai folytán egy külön projektelemként kerül kifejtésre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése 32


-

Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése

Rákóczitelep iparterület kialakítása A Rákóczitelep agrár-iparterület fejlesztése szorosan kapcsolódik az Iparterületek bővítése alapinfrastruktúra fejlesztése projekthez, azonban a terület akcióterületen való sajátos elhelyezkedését és betölteni kívánt funkcióját (feldolgozóipar) tekintve külön fejlesztési egységként kezeljük. A terület korábban termelőszövetkezeti funkciókat, mint TSZ központ szerepét töltötte be, jelenleg egyéb ipari gazdasági besorolású (Gipe) terület. Infrastrukturális ellátottsága és a rajta elhelyezkedő létesítmények egy részének fizikai állaga jelentősen leromlott, fejlesztése barnamezős beruházásként kezelendő. A telep kihasználtságát tekintve jelenleg alulhasznosított. A területen és környezetében főként mezőgazdasági termelés folyik. A helyszín környezetében gazdaságilag előnyös távolságban nincs olyan fejlett üzleti környezet, ahová a feldolgozóipari vállalkozások betelepülhetnének. A beruházás eredményeként megvalósuló működési és termelési infrastruktúra fejlesztés (csarnok építés) és a magas minőségű és széles körű szolgáltatások révén a településen, illetve a térségben javul a gazdasági aktivitás, nő a versenyképessége a mezőgazdaságnak, és a hozzá kapcsolódó feldolgozóiparnak egyaránt. Rákóczi telep közlekedés-földrajzi elhelyezkedése a tervezett fejlesztések (iparterület vásárlás, kialakítás, alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági épületek felújítása, kialakítása) vonatkozásában több szempontból is előnyös, hiszen M5 és M43 autópályák közelségével nemzetközi kapcsolati folyosók részévé válhat, továbbá Lényeges az ezekhez több helyen fonódó makro és mikro régión belüli hálózatok pl. 47-es út valamint a mezőgazdasági területeket összekötő alsóbbrendű utak, melyeket a tervezett M43-as autópálya Rákóczitelepi csomópontján keresztülhaladó gyorsforgalmi út (Bánáti út) még inkább meg fog erősíteni. Nemzetközi példák támasztják alá, hogy a települési gazdaság diverzifikálása alapvető fontosságú a fenntartható települési fejlődés biztosításához. Ezért számos olyan gazdasági tevékenység és ágazat jelent meg az elmúlt években Algyőn, amelyek jelenléte növeli a gazdaság diverzifikáltságát. Ennek keretében az önkormányzat nagyobb mérvű szerepvállalását tervezi a Rákóczitelep agrár-iparterület fejlesztésében, mely komplex mód hozzájárul az üzleti infrastruktúra javításához, ezáltal a feldolgozóipari tevékenységek működési feltételeinek megteremtéséhez. A projekt teljes mértékben kapcsolódik a Csongrád Megyei Területfejlesztési Programban kidolgozott ipari kender termesztési és feldolgozási programjához. A helyi gazdaságfejlesztés érdekében az új iparterületen betelepítésre szánt ipari kender program - mintaprogramként - a kárpát-medencei és a Csongrád megyei kender vertikum részeként valósul meg. Ezáltal az akcióterület részeként regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére válhat alkalmassá. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések - Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Ipari területek részét képző szennyezett területek rekultivációja-rehabilitációja Az ipari tevékenységek főként a szénhidrogén-bányászat és a feldolgozás miatti környezetterhelés, elsősorban talaj- és légszennyezéssel, ipari melléktermék keletkezésével jár együtt, mely az 33


akcióterület esetében a kőolaj- és földgáz kitermeléshez köthető és a MOL Nyrt. telephelyének területeit érinti leginkább. Emellett a helyi ipari, és ipari eredetű folyóvízi környezetszennyezés, valamint árvíz haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas a földgáz- és kőolajtermeléshez szükséges kutak mélyfúrása során úgynevezett fúróiszap kerül a felszínre, mely az akcióterület által érintett használaton kívüli ingatlanokon kerültek elhelyezésre, elterítve a termőföld felszínén, jelentős minőségromlást eredményezve a területeken, melyek több évtizedes regenerálódást követően vonhatóak be mezőgazdasági művelés alá, egyéb módon történő hasznosításra. Fontos, hogy a vállalatok a lehető legkisebb mértékű környezeti terhelés mellett folytassák tevékenységüket és olyan projektek megvalósításával összhangban, melyek elősegítik a leromlott környezeti állapotok minél hatékonyabb visszaállítását. Emellett a fosszilis energiaforrások véges készletei miatt időben meg kell kezdeni a kimerült kutak környezeti rekultiválását is. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Ipari területek természetközelibb arculatának kialakítása Az ipari területek műszaki és üzleti környezetének fejlesztése mellett elengedhetetlen az ipari parkokat megközelítő utak, csomópontok környezetének rendezése, esztétikusabbá tétele, mely a meglévő infrastruktúrát kiegészítve hozzájárul, mint arculati marketingelem az iparterületek vonzóbbá tételéhez, hiszen az elérhető szolgáltatások és a vállalkozások betelepülését támogató kedvezmények mellett az ipari parkba érkezők első benyomását jelentősen meghatározza a környezeti állapot minősége is. Továbbá a parkosítás, erdősáv kialakításával, mint védősáv és puffer funkciót ellátva bizonyos fokig csökkentik az ipari tevékenységek és a 47. számú főúton, valamint az ipari parkon belül zajló közlekedés által kibocsátott káros anyagok kibocsátásának mértékét. Hozzájárulva a természetközelibb és egyben vállalkozásbarát befektetési környezet kialakításához, mely közvetett módon javítja a településen élők életminőségét. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Napelempark létesítése Számos település példáját követve, Algyő Nagyközség Önkormányzata elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazása és azok arányának növelése irányában, melynek kiemelt jelentőségű projekteleme egy külterületi napelempark létesítésére irányul. Az előzetes tervek alapján a napelempark egy hektár kiterjedésű, 495 kW teljesítményű, elektromos energiatermelő, fotovoltaikus kiserőmű kiépítését foglalja magába. A korábbi előkészítési munkálatok során megtörtént az érintett földterület művelés alól való kivonása, valamint a csatlakozási tervdokumentációk alapján a hálózati csatlakozási szerződéskötés, továbbá a jogerős építési engedély rendelkezésre áll, melyet az esetleges aktualizálások esetében megújítani szükséges. Az előzetes kalkulációk alapján egy ilyen kiterjedésű napelem park megtérülési ideje 8-9 év, míg az élettartam a gyártói garanciavállalás alapján minimum 25 év. A fenntartható és környezettudatos módon történő településüzemeltetés kialakítása során elengedhetetlen a zöld energiák alkalmazása, melyek hozzájárulnak a hatékonyabb 34


energiatermeléshez, működtetési költségek csökkentéséhez, továbbá a visszatáplálással az önkormányzat bevételeinek gyarapításához. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése

hálózatra

történő

MOL látogatóközpont kialakítása A község életében nagy szerepet játszik az 1965 óta jelen lévő szénhidrogén kitermelés. Algyőn található a magyarországi gáz- és kőolaj-kitermelés közel egyharmada. Az itt zajló kitermelés az ország kőolaj szükségletének csaknem 5%-át adja E sajátosság egyedülálló az országban, hiszen ilyen nagyszabású kitermelőhely nincs másik jelenleg. A projekt a JURA iparterület akcióterületet érinti, azonban jelen esetben a turisztikai funkciók megerősítése kerül előtérbe. A szénhidrogén bázis felfedezéséhez, jelenlegi helyzetéhez, a kitermeléshez fűződő ismeretek bemutatásához kapcsolódó kiállítás létesítése vonzó turisztikai attrakciót kínálhat, mivel egyedi módon képes bemutatni a hazai szénhidrogén kitermelés és felhasználás útját. A bemutatóhely modern, korszerű eszközökkel történő kialakítása élmény teli ismeretszerzési lehetőséget biztosít majd az ide látogató turistáknak, iskolás csoportoknak egyaránt. Rendhagyó földrajzórák megtartására is alkalmas lehet a bemutatóhely kialakítása. A fejlesztés egy jelenleg használaton kívüli ipari létesítmény átalakításával, környezeti állapotának javításával, mint barnamezős beruházás és egyben alternatív hasznosítási lehetőségként jönne létre, eltérő esetben új épület elhelyezésre is sor kerülhet az akcióterületen. A látványosság kialakítása egy komplex fejlesztést foglalna magába, oktató, interaktív-turisztikai és üzemlátogatási lehetőségeket biztosító funkciókkal egybekötve. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése A „JURA” Ipari Park „Tudományos és Technológiai Park” címének elnyerése - K+F+I tevékenységek fejlesztése A fokozódó területi és gazdasági verseny során az ipari tevékenységet végző vállalkozások körében is egyre inkább előtérbe kerülnek kutatás-fejlesztés és innováció orientált ágazatok. Az ipari park „Tudományos Technológiai Park” címének elnyerése megalapozná a K+F+I tevékenységek végzéséhez szükséges együttműködéseken alapuló tudományos, kutatói és technológiai bázist, mely hosszú távon gazdaságélénkítő hatást fejt ki az ipari parkban betelepült vállalkozások és a település gazdasági életére egyaránt. Az innovatív megoldások és új technológiák bevezetése fenntarthatóbbá teszik a termelést, javítva a termelékenységet, magasabb hozzáadott érték megteremtésével pedig versenyképes, stabil hazai és külföldi piaci jelenlétet eredményeznek. Fontos az ipari parkban lévő vállalkozások, szakmai, tudományos szervezetek közötti együttműködések megerősítése, az ipari park menedzsment szervezetének, partnerek bevonásával történő közös K+F+I projektek megvalósításának támogatása, továbbá mindezek technológiai és infrastrukturális feltételinek megteremtése. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: 35


-

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése

2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve TURISZTIKAI-ÚJKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET

Becsült költségigény

Finanszírozási forrás

Faluház korszerűsítése A helyi identitás és kohézió erősítése

50 000 000 Ft 10 000 000 Ft

Borbála Fürdő komplex gyógy- és egészségturisztikai fejlesztése

50 000 000 Ft

Strandterület kialakítása a Borbála Fürdőben

250 000 000 Ft

VP-6-7 TOP-5.3 TOP-1.2 Pénzpiaci hitel, saját forrás TAO Pénzpiaci hitel, saját forrás.

A Borbála Fürdő parkoló kapacitásának növelése A fürdő egyedi arculatának megteremtése és a piaci részesedésének növelése Turizmusfejlesztés a Tisza folyó hasznosításával, a Tisza aktív- és ökoturisztikai kínálatának fejlesztése Szabadidőközpont fejlesztése

Aktív szabadidős programok lebonyolítása, programcsomagok kialakítása

Kerékpáros turizmus fejlesztése

Természetjáró turizmus fejlesztése

Tiszavirág utcai parkolók kialakítása: 10 000 000 Ft További fejlesztések: 20 000 000 Ft

TOP-1.2

10 000 000 Ft

TOP-1.2

Kikötő áthelyezés és új létesítése, valamint új horgászstég építés: 150 000 000 Ft További fejlesztések: 50 000 000 Ft 50 000 000 Ft Közös turisztikai programcsomag Sándorfalva, Dóc, Szatymaz településekkel: 2 250 000 Ft További fejlesztések: 10 000 000 Ft Borbála Fürdő melletti kerékpárút bekötése a 47-es főút kerékpárútjába: 15 000 000 Ft További fejlesztések:50 000 000 Ft 20 000 000 Ft

TOP-1.2

TOP-1.2 VP-6-19. GINOP-7.1. TOP-1.2. HURO, IPA

TOP-1.2. HURO, IPA

TOP-1.2. HURO, IPA 36


TURISZTIKAI-ÚJKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET Lovas turizmus fejlesztése

Levendula Hotel fejlesztése

Sportcentrum, sportpályák kibővítése és hasznosítása



100 000 000 Ft

TOP-1.2. HURO, IPA

A hotel környezetének kialakítása: 50 775 235 Ft Hangár és vizesblokk felújítása: 10 000 000 Ft Wellness szolgáltatások kialakítása: 20 000 000 Ft További fejlesztések: 50 000 000 Ft Rekortán futópálya: 20 000 000 Ft További fejlesztések: 30 000 000 Ft

VP-6-19. TOP-1.2. Pénzpiaci hitel

Állami költségvetési előirányzat TAO VP-6-19.2. TOP-1.2. GINOP-7.1. TOP-1.2. HURO IPA GINOP-7.1. TOP-1.2. GINOP-7.1. TOP-1.2. VP-6.4. VP-6-16.

Településközponti sétány fejlesztése

50 000 000 Ft

Kulturális értékek, helyi hagyományokhoz kapcsolódó fejlesztések

30 000 000 Ft

Történelmi járművek parkjának kialakítása

150 000 000 Ft

Gasztronómiai értékek hasznosítása

30 000 000 Ft

A Fehér Ignác Általános Iskola épületének turisztikai hasznosítása

30 000 000 Ft

TOP-1.2.

Gyevi bíró házának kialakítása

50 000 000 Ft

GINOP-7.1. TOP-1.2. VP6-7.4

Kilátót érintő beruházás: 3 000 000 Ft További fejlesztése: 30 000 000 Ft

TOP-1.2.

Településkép, üdülőhelyi szerkezet és települési egységes arculat kialakítása

VP6-19. Pénzpiaci hitel VP6-19. Pénzpiaci hitel VP6-19. TOP-1.2. GINOP-1.3.

Szálláshelyek fejlesztése a településen

500 000 000 Ft

Erdei iskola, ifjúsági szállás létrehozása

7 252 000 Ft

Turisztikai marketing feladatok ellátása

5 000 000 Ft

Kül- és belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartási munkái II.

49 000 000 Ft

TOP-2.1.

Közvilágítás korszerűsítése

20 000 000 Ft

TOP-2.1. Állami költségvetési 37


TURISZTIKAI-ÚJKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET


Tűzcsapok kihelyezése

33 000 000 Ft

Kerékpárosbarát fejlesztések Buszmegállók felújítása és utas-tájékoztató rendszerek kiépítése

Akcióterületi utcák felújítása

Akcióterületi járdák felújítása Egészségház korszerűsítése Temető felújítása

KÖZSÉGI-KÖZPONTI AKCIÓTERÜLET PROJEKTELEMEI Szivárvány fejlesztése

Óvoda

infrastrukturális-

és

szolgáltatás

3 db pihenőhely kialakítása: 5 000 000 Ft Bartók Béla utca - Búvár utca sarkán buszmegálló áthelyezése és gyalogátkelő kijelölés: 15 000 000 Ft Tüskevár utca, Boróka utca 35 000 000 Ft. Utcák csomópontjainak rendezése: 60 000 000 Ft Búvár utca – Téglás utca – Géza utca kereszteződésében körforgalom megépítése: 70 000 000 Ft Szeged felé vezető bekötő úton településkapu kialakítása: 15 000 000 Ft Kastélykert u. - Téglás utcai útkereszteződés felülvizsgálata: 32 000 000 Ft További fejlesztések: 150 000 000 Ft Bartók Béla és Sport utca átalakítása sétaúttá: 67 000 000 Ft További fejlesztések: 30 000 000 Ft 55 500 000 Ft Kapu, kerítés, parkosítás: 20 000 000 Ft Hátsó út aszfaltozása: 2 500 000 Ft

Finanszírozási forrás keret, saját forrás. Saját forrás, állami költségvetési keret. TOP-3.1.

TOP-3.1.

TOP-3.1. Állami költségvetési keret.

TOP-3.1. Állami költségvetési keret. TOP-3.2. Állami költségvetési keret, saját forrás.



100 000 000 Ft

TOP-1.4 KEHOP Belügyminisztérium 38


KÖZSÉGI-KÖZPONTI AKCIÓTERÜLET PROJEKTELEMEI


ESZI Épület és Idősek Otthonának infrastrukturális korszerűsítése

50 000 000 Ft

Polgármesteri Hivatal korszerűsítése

60 000 000 Ft

infrastrukturális

és

energetikai

Csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása

105 000 000 Ft

Akcióterületi utak felújítása, kerékpárosbarát fejlesztések

450 000 000 Ft

közlekedésbiztonsági és

Parkolási helyzet javítása

15 000 000 Ft

Közvilágítás és elektromos-távközlési hálózat korszerűsítése az akcióterületen

100 000 000 Ft

Új tűzcsapok létrehozása az akcióterületen

5 000 000 Ft

Településarculati-zöldfelületi fejlesztések

85 000 000 Ft

Civil Ház felújítása Szőlő utca Téglás u. felőli végénél új tér kialakítása

50 000 000 Ft 22 000 000 Ft

Zöld iskola épületének funkcionális és infrastrukturális fejlesztése

120 000 000 Ft

Sárga iskola felújítása, tér rendezése, parkolók építése, szolgáltatóház kialakítása

50 000 000 Ft

Tájház fejlesztése

10 000 000 Ft

Gyógynövénycentrum kialakítása

60 000 000 Ft

Buszmegállók felújítása és utas-tájékoztató rendszerek kiépítése

45 000 000 Ft

Látvány pálinkafőzde és helyi termék bolt

45 000 000 Ft

Kalandpark kialakítása a Halászcsárda melletti horgásztó területén

100 000 000 Ft

IPARTERÜLET PROJEKTELEMEI


Finanszírozási forrás TOP-3.2 TOP-4.2 Saját forrás TOP-3.2 TOP-4.2 Saját forrás TOP-2.1 Saját forrás Saját forrás Saját forrás Cégfinanszírozás (elektromos-gépjármű töltőállomás) Saját forrás KEHOP Saját forrás Állami támogatás Saját forrás VP-6.7 VP-6.7 Saját forrás GINOP 2 – 3. Saját forrás Cégfinanszírozás (elektromos-gépjármű töltőállomás) Horizont 2020 Saját forrás GINOP VP-6.7 VP EFOP LEADER Saját forrás Saját forrás EFOP Magánberuházás Saját forrás Állami forrás DAKK Zrt. VP Magánberuházás Magánberuházás Finanszírozási forrás 39


IPARTERÜLET PROJEKTELEMEI


Iparterületek bővítése - alapinfrastruktúra fejlesztése

500 000 000 Ft

Rákóczitelep agrár-iparterület komplex fejlesztése

500 000 000 Ft

Ipari területek részét képző szennyezett területek rekultivációja-rehabilitációja

100 000 000 Ft

Ipari területek természetközelibb arculatának kialakítása

25 000 000 Ft

Megújuló energia alkalmazása – Napelempark létesítése

300 000 000 Ft

MOL látogatóközpont kialakítása

50 000 000 Ft

A „JURA” Ipari Park „Tudományos és Technológiai Park” címének elnyerése - K+F+I tevékenységek fejlesztése

50 000 000 Ft

Finanszírozási forrás TOP-1.1. TOP-1.3. TOP-5.1. GINOP-1.1 GINOP-1.2 GINOP-1.3 GINOP-4.1 TOP-1.1. TOP-1.3. TOP-5.1. GINOP-1.1 GINOP-1.2 GINOP-1.3 GINOP-4.1 VP-2-4. VP-3-4. VP-3-16. VP-3-16. TOP-1.1. TOP-2.1. KEHOP-3. VP-4-16. TOP-1.1. VP-5-8. TOP-3.2. KEHOP-5. GINOP-8.6 magán tőke, saját forrás magán tőke, saját forrás GINOP-2.1 GINOP-2.2 GINOP-2.3 GINOP-3.1 GINOP-3.2 GINOP-3.3 GINOP-3.4 Nemzetgazdasági Minisztérium Horizont 2020

2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz A ”Négyszög”-tó záportározó-fejlesztése 40


A projekt részeként egy jelentős települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés történik meg, melynek célja a település csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése. Ennek részeként a „Négyszög” tó záportározó kialakítása történik meg, melynek célja a belterületre hullott csapadékvizek és a felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a település belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól. A tározó a vízhiányos időszakokban a helyi vízkészletek megőrzését is elősegítené, így hosszú távon is egy fenntartható és környezetbarát megoldással gazdagodna a települési vonalas infrastruktúra-hálózat. A projekt hatóköre a település belterületének egészére kiterjed, érinti az 1. és 2. sz. akcióterületeket. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Kerékpárút csapadékvíz elvezető árok A 47-es út építésekor létrehozott kerékpárút építését követően a meglévő csatorna átépítése, részleges megszüntetése miatt létrejövő anomália megszüntetésére irányul a projekt. Célja, hogy a beruházás miatt a belterület I. öblözetéből a kerékpárút mentén összegyülemlett csapadékvíz elvezetése révén megszüntetésre kerüljenek a kerékpárút elárasztását eredményező események, így az út folyamatos kerékpározhatósága biztosított legyen. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése 47-es út mellett kerékpáros pihenőhelyek kialakítása A 47-es út menti, országos törzshálózat részének számító kerékpárút fontos eleme a megyei aktív turisztikai hálózatnak. A kerékpáros turisták igényeinek kiszolgálása érdekében létrehozandó fedett kerékpáros pihenőhely lopásbiztos utcabútorokkal (padok, asztalok), ivókúttal felszerelt, valamint (többnyelvű) információs táblákkal ellátott, így megfelelő pihenés biztosított a kerékpárosok számára, esős időjárás esetén pedig védelmet biztosít. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Biztonságtechnikai, vezetéstechnikai pálya kialakítása A fejlesztés célja, hogy a gépjármű-vezetői oktatás színvonalának növeléséhez és a közlekedésbiztonság javításához kapcsolódó tevékenységek számára egy olyan modern létesítmény jöjjön létre, amely régiós, megyei szinten is egyedülálló, a határmenti térségek számára is vonzerőt jelent. A pálya nem csak oktatási célokat szolgál, de egyedülállóságából adódóan új turisztikai vonzerőt is jelent a település számára, valamint a műszaki-autóipari fejlesztők számára is megfelelő, korszerű tesztelési lehetőségeket is biztosít. Hosszú távú cél, hogy a pálya létrehozásával, annak bővítési lehetőségeinek fenntartásával hosszú távon vonzerőt biztosítson járműipari beruházók számára is. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: 41


-

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés

Elektromobilitási program A program a hazai Jedlik Ányos-terv céljaira épít, annak helyi szinten történő megvalósításában kíván közreműködni úgy, hogy Algyő az ország egyik mintatelepülése legyen az elektromobilitást támogató települési fejlesztések megvalósításában. Ennek része elektromos gépjármű-töltő állomások létrehozása a településen, illetve az energiatakarékos turisztikai közlekedésfejlesztés (pl. elektromos rollerek, kerékpárok, Segway megjelenése a turisztikai kínálatban stb.) mellett az önkormányzati gépjármű-állomány esetleges cseréje alkalmával plug-in hibrid4 vagy elektromos gépjárművek beszerzése. A program részeként cél a Jedlik Ányos klaszterben résztvevő vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvétel, aminek elmélyítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a tervezett fejlesztések – különösen a töltőállomások esetében – magántőke támogatásával is megvalósulhassanak. A program célja továbbá, hogy a település hírnevét, az innovatív környezetvédelmi megoldások iránti elkötelezettségét, a zöld települési imázst erősítse a közvélemény számára. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése - Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése - Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Zöldfelület-fejlesztés Tájépítészeti szempontból felülvizsgálandó a település zöldfelületeinek jelenlegi állapota, mivel Algyő arculatának meghatározó eleme az ápolt, esztétikus és kellemes zöld környezet. A rekonstrukció fontossága miatt alapos tájépítészeti, előkészítési munkát igényel, melynek része egy Zöld infrastruktúra hálózat fejlesztési- és fenntartási akcióterv kialakítása. Ez egyrészt egy részletes, tájépítészeti fejlesztési tervet tartalmaz, másrészt egy részletes adatbázis kialakítását is magában foglalja, ami összegzi, nyilvántartja a település minden zöldfelületi elemét, lehetővé téve azok állapotának folyamatos felülvizsgálatát, megóvását, szükség esetén pedig beavatkozások megtételét az állapot javítására. A zöldfelület rekonstrukció célja, hogy a klimatikus és településmorfológiai adottságokhoz illeszkedő, modern, ápolt és esztétikus zöldfelülettel rendelkezzen a település. A fejlesztés része a lakossági szemléletformálás is, mivel a zöldfelületi rendszer egyes részeinek megóvásában, fejlesztésében a lakosság aktív részvétele legalább olyan fontos részét képzi a projektnek, mint az önkormányzat által megvalósítandó konkrét, tájépítészeti beavatkozások. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése 4

Konnektoros, hálózatról tölthető elektromos motorral és belsőégésű motorral egyaránt rendelkező gépjárművek.

42


Külterületi erdősítés A fejlesztés célja Algyő zöldterületeinek és biodiverzitásának növelése, a területi adottságok adta lehetőségek kiaknázása, az erdőgazdálkodási potenciál fejlesztése. A külterületi fatelepítések célja továbbá, hogy véderdők is létrejöjjenek egyes külterületi részeken. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Környezetvédelmi szemléletformáló lakossági programok A program célja, hogy a lakosság környezettudatos, ökológiai lábnyomának csökkentését elősegítő attitűdjét javítsa, illetve a háztartásokban is hasznosítható energiahatékony módszerek, gyakorlati ismeretek terjesztését segítse elő. A program célja, hogy a településen alulról szerveződő módon is megvalósuljon a környezettudatosság. Ennek része a lakosok felkészítése a szelektív hulladékgyűjtés kötelezővé tételére, továbbá az ingatlanok energiafogyasztását csökkentő, energiatakarékosságát javító, a környezeti fenntarthatóság iránti tudatosságot és felelősségvállalást erősítő gyakorlatok elsajátítása, illetve a lakáskorszerűsítési pályázatok elkészítéséhez (pl. Otthon Melege program) nyújtott tanácsadás. A program tájékoztató lakossági kampányt szolgáló kiadványok terjesztése mellett workshopokat, előadásokat foglal magába. A program célja továbbá egy széleskörű lakossági, intézményi, civil, gazdasági összefogás létrehozása a helyi környezetvédelemben. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Szelektív hulladékgyűjtés teljes körűvé tétele és az újrahasznosítási feltételek kialakítása A fejlesztés célja, hogy az ITS időtávjának legvégére megvalósuljon a településen a lakossági, intézményi hulladékgyűjtés teljes körű szelektívvé tétele, valamint megteremtődjenek a háttérfeltételei a szelektív hulladékgyűjtés fő célját jelentő hulladék-újrahasznosításnak, a hulladékgyűjtési és feldolgozási folyamat átláthatóságának. A lakossági bevezetést több éves folyamat előzi meg, melynek része egy felkészítő kampány. A bevezetés fokozatosan valósulhat meg, először intézményi szinten szükséges megoldani a rendszer működtetését, amellyel összeköttetésben a lakosság önkéntes bevonása történne meg, melynek eszközei között különböző ösztönzőkkel, kedvezményekkel állhat elő az önkormányzat és a szolgáltató. Ennek az ún. tesztidőszaknak a célja az információ- és tapasztalatgyűjtés, melyek révén a ciklus végére egy kiforrott és jól működő rendszerbe léphet be a lakosság. A projekt megvalósítását ugyanakkor jelentősen befolyásolja a hulladékszállítást végző szervezetek működési hatékonysága, likviditása, az innovációra való fogékonyságuk és a jogszabályi környezet nyitottsága az ilyen irányú fejlesztések, megoldások bevezetése iránt. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Települési lakáskorszerűsítési hitelprogram A program keretében az önkormányzat visszatérítendő, kamatmentes támogatást nyújt a több éve a településen élő lakosok számára. A program elsősorban az energetikai fejlesztésekre összpontosít, két fő irányát az elöregedett, korszerűtlen ingatlanok felújítása, valamint a megújuló energiaforrások 43


használatára irányuló energetikai fejlesztések adják. A program másodlagos hatásaként üzleti lehetőséget biztosít a kivitelezési munkák révén helyi vállalkozók számára. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása Az Algyőn már működő program további folytatásának célja, hogy az életvitelszerűen Algyő tartózkodó fiatalok helyben maradását segítse kamatmentes, visszatérítendő támogatásokkal. A támogatások lakásvásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre, építésre használhatóak fel, bővítés, korszerűsítés során előnyben részesítve a megújuló és energiahatékony beruházásokat. A program kiterjesztése is megvalósulhat olyan irányban, hogy az itt tartózkodók mellett azok is igénybe vegyék, akik vállalják az Algyőre való költözést és hosszú távon a településen való tartózkodást. A programba bevonható célcsoportok köre tovább bővíthető a CSOK programmal való összekötéssel, így egy rendkívül komplex és kedvező letelepedési feltételeket nyújtó konstrukciót tud ajánlani Algyő a betelepülni szándékozó fiatalok számára. A program másodlagos hatásaként üzleti lehetőséget biztosít a kivitelezési munkák révén helyi vállalkozók számára. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Sportszervezetek és a sportélet fejlesztése A tömeg- és versenysportot kiszolgáló egyesületek, szervezetek fejlesztésének elsődleges célja a megfelelő minőségű szakmai munka végzéséhez szükséges anyagi háttérfeltételek biztosítása – különös tekintettel az utánpótlás-nevelésre. A sportélet fejlesztésének része a rendszeres tömegsport események, táborok szervezése, országos jelentőségű diáksport-események Algyőre hozása. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Civil szervezetek támogatása Az évek óta már működő program folytatásaként az önkormányzat évente – éves költségvetési mozgásterének és lehetőségeinek megfelelően - meghirdet a helyi civil szervezetek számára egy nyílt pályázatot, mellyel működésükhöz, tevékenységük folytatásához tudnak támogatást nyerni. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Települési hitelprogram mezőgazdasági termelők számára A településen évek óta működő, a mezőgazdasági termelők földvásárlásához nyújtott program átstrukturálásával a helyi gazdák éves szinten egy meghatározott önkormányzati forráskeretre pályázhatnak visszatérítendő, kamatmentes támogatásokra. A program köre az átstrukturálással 44


megváltozhat és a gazdálkodók földvásárlása helyett tevékenységük fejlesztésére irányul. A támogatás olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyekkel versenyképességüket növelhetik, gazdálkodási feltételeiket korszerűsíthetik, csökkenthetik energiafogyasztásukat, javíthatják értékesítési hatékonyságukat. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések Gazdasági-kereskedelmi fejlesztési hitelprogram kkv-k számára Az önkormányzat által az elmúlt években elkülönített költségvetési keretből működtetett program célja, hogy a településen működő vállalkozások gazdasági, kereskedelmi tevékenységéhez nyújtson kamatmentes, visszatérítendő támogatást (pl. eszközbeszerzés, marketinganyagok, kiállítások támogatása, telephelyfejlesztés- és korszerűsítés, energiahatékonysági beruházások, képzések stb.). A program folytatása a helyi gazdaságélénkítés fontos elemének tekintendő. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések Ártéri tájgazdálkodás elindítása A Tisza árterében lévő földterületek megfelelő terepet kínálnak egy különleges gazdálkodási forma kialakításához, ami kiváló példája lehet a hatékony területhasználatnak és az erőforrások ésszerű felhasználásának. Az ártéri tájgazdálkodás egy rendkívül összetett gazdálkodási forma, elindítása kezdetben elsősorban kísérleti, kutatási-innovációs és oktatási célokat szolgálhat. A tájgazdálkodásnak ez a formája a terület ökoszisztémájának megóvására, erőforrásainak fenntartható használatára épít. A gazdálkodás során létrehozott termékek, javak esetében az egyedi, algyői jelleg hangsúlyozása különösen fontos tényezőként veendő számításba. Cél, hogy a tevékenység elindításával hosszú távra megteremtődjenek az alapjai a foglalkoztatás és a jövedelemtermelő képesség növelését elősegítő tájgazdálkodási tevékenységeknek. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések - Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése K+F hitelprogram vállalkozások számára A településen már működő „Innovációs támogatás” további folytatása a helyi gazdaságfejlesztés fontos eleme, különösképp a kkv-k számára jelent kedvező feltételeket biztosító fejlesztési forrást. A kamatmenetes, visszatérítendő támogatás a cégek azon fejlesztéseinek támogatására irányul, melyekkel érdemben hozzájárulnak jövedelemtermelő képességük növeléséhez. A támogatásban részesíthetők körének kiterjesztése kutatóintézetek, kutatóműhelyek irányába lehet releváns. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: 45


-

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése

Munkahelyteremtési támogatás A már működő program folytatása továbbra is a helyi foglalkoztatás növelésére irányul, célja a helyi vállalkozások új munkahelyek létesítéséhez nyújtott támogatása – formája lehet visszatérítendő kamatmentes támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás is. A programban a támogatást igénylők esetében új elemként érdemes számításba venni, hogy a támogatások odaítélése esetén az Algyőn élő kisgyermekeket nevelő családok anyák, apák, nők, hátrányos helyzetűek, pályakezdők foglalkoztatására irányuló kérelmek előnyt élvezzek. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Szeged-Algyő-Hódmezővásárhely buszközlekedés átszervezése A térbeli és agglomerációs adottságokat figyelembe véve közép távon szükséges megkezdeni az Algyő – Szeged és Algyő – Hódmezővásárhely viszonylatokban közlekedő helyközi buszjáratok összehangolását és a települések között az egységes, szövetségi formájú tömegközlekedési szervezési forma bevezetését. Ennek első lépéseként a legnagyobb forgalmat lebonyolító Algyő – Szeged viszonylaton úgy szükséges a menetrendet és az útvonalakat módosítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban integrálódjanak Szeged helyi tömegközlekedésébe, biztosítsák az Algyőről való a közvetlen eljutást a legfontosabb szegedi intézményekhez. Ugyanez a lépés szükséges a kisebb forgalmat lebonyolító Algyő – Hódmezővásárhely viszonylat esetében is. Cél, hogy középtávon megtörténjen a három település között az egységes, szövetségi formájú agglomerációs tömegközlekedési rendszer kialakítása, ami kényelmes, korszerű, jól szervezett, színvonalas és jól működő szolgáltatást biztosít a településen élők számára. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Algyői Tram-Train megálló elérhetőségének biztosítása A Szeged – Hódmezővásárhely között létrehozandó Tram-Train az algyőiek közlekedését is megkönnyítheti: a településről gyors, közvetlen elérhetőség biztosít a két város központja, vasútállomása irányába, Szeged esetében a Klinika és a főbb intézmények felé is. Bár Algyőn is lesz megállóhelye, a településen élők számára a megállóba történő eljutást a fejlesztés várhatóan nem tartalmazza. A megállóhely Algyő belterületéről körülményesen érhető el, ami különösen a település peremein élő idősek, mozgáskorlátozottak, vagy a gyermekes kismamák számára kényelmetlenséget jelent. Megoldást jelent egy menetrendhez igazított, akadálymentesített, belterületi buszjárat létrehozása, amely a helyi buszmegállókat körbejárva veszi fel a Tram-Train megállóba eljutni kívánó lakosokat, valamint megoldja a megállóból való visszajutásukat a településre. A járat - iránytaxi-jellegű megoldást alkalmazva – lehetőséget biztosítana a mozgáskorlátozottak, idősek, kismamák számára, hogy a buszmegállók helyett - előzetes jelzésük alapján - lakó- vagy tartózkodási helyükön vegye fel és szállítsa őket a Tram-Train megállóba. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése 46


Halásztanya5 A település belterülete melletti Tisza-part északi részén lévő berek alkalmas helyszíne lehet Algyő halászati hagyományait bemutató turisztikai attrakció létrehozására. Az attrakció kettős célt szolgál: bemutató jellege mellett aktív horgászati, halászati tevékenységek végzésére is lehetőséget nyújt. A létesítményben kikötő, vízimalom, korhű halásztanya, pihenőhely, tanösvény és horgászhelyek kialakítása valósulna meg, melyek a halászati hagyományokat bemutató interaktív elemekkel, programokkal egészülhetnek ki. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Helyi értékvédelem és örökség ápolása Algyőnek számos értékes örökségi emléke van, amelyek védelmére, fenntartható hasznosítására, rendszerezésére vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló elemek hiányosak, a települési értékek ápolása miatt megújításra, felülvizsgálatra szorulnak. Ennek érdekében középtávon szükséges elkészíteni a helyi építési szabályzat 37.§.-ának megfelelően a helyi értékvédett épületeket listázó helyi rendeletet. A projekt egy új örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését is magába foglalja, mivel a meglévő, 2007-ben készült tanulmány idejemúlttá válik 2017-re. A helyi értéktár bizottság munkájának folytatására továbbra is szükség van. A bizottság tagságának külső, jelentős örökségvédelmi tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával történő bővítése révén megfelelő szakmai potenciál állhat rendelkezésre a településen ahhoz, hogy a bizottság legalább kétévente felül tudja vizsgálni a meglévő értékek állapotát úgy, hogy hasznosításukra, fenntarthatóságukra vonatkozóan szakmailag helytálló (és üzletileg is kifizetődő) operatív tervekkel támogassák az önkormányzat tevékenységét. Ez a tevékenység képzi az alapját egy új települési arculati kézikönyv létrehozásának, az értékalapú gazdaság- és turizmusfejlesztésnek is. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Település arculati kézikönyv létrehozása Az élhető és igényes településkép, illetve a településmarketing tevékenység fejlesztése érdekében szükséges egy komplex, az építészeti, területrendezési, tájépítészeti, offline és online marketing- és kommunikációs elemeket egyaránt magába foglaló települési arculati kézikönyv létrehozása. Az egységes arculat megteremtésének célja, hogy Algyőről egy olyan kép alakuljon ki, ami jól azonosíthatóvá teszi a település értékeit és jövőképét, az általa kínált lehetőségeket. A kézikönyv kötelező előírásokat, ajánlásokat fogalmaz meg az önkormányzat, a civil, gazdasági szereplők és a lakosság számára azzal kapcsolatban, hogy a települést, mint „márkát” milyen formában, kontextusban használják tevékenységük során. Az önkormányzat számára pedig iránymutatást nyújt, az építészeti, településrendezési szabályzatokkal, előírásokkal összhangban a beruházások, fejlesztések során megvalósítandó elemek esztétikai és kommunikációs használatára vonatkozóan. Az egységes arculat kialakítása kiterjed a település intézményeinek, eseményeinek szintjére is, magába foglalja

5

Forrás: Algyő Turizmusfejlesztési Koncepciója

47


kommunikációs elemeik megújítását. Az arculati megújítás célja továbbá a befektetés-ösztönzési tevékenységhez szükséges marketingfeltételek alapjainak megteremtése. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése „Algyői termék” márka bevezetése A települési arculattal összhangban Algyő hírnevének erősítésében fontos szerepe van a helyi gazdaság, humán erőforrások teljesítményét visszajelző adottságok széleskörű ismertségének, melyeket az itt megtermelt, előállított termékek, szolgáltatások fémjeleznek. A helyben megtermelt alapanyagokból előállított termékek, szellemi és kulturális javak méltó képviselői a településnek, az előállításukban, létrehozásukban résztvevők értékes szereplői a településnek, megbecsülésük és tevékenységük eredményesebbé tétele települési érdek. Ennek érdekében szükséges megteremteni összefogásukkal a helyi termékek hatékonyabb képviseletét, az általuk előállított értékeknek a nyilvánossággal való megismertetését. Erre alkalmasak lehetnek a különböző kiállítások, fesztiválok, ahol közösen képviseltethetik magukat a helyi termelők, kézművesek, egyben a település hírnevét is öregbítik, termékeiken pedig megjelenítik a termékek algyői származását. A márka bevezetése tehát egy átfogó marketing és termékfejlesztési tevékenységet foglal magába, turisztikai, üzleti és társadalmi célokat egyaránt képvisel. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés - Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése Digitális írástudás-fejlesztési program A 21. század változó világához és a gazdasági, munkaerő-piaci körülményeihez való alkalmazkodás alapfeltételévé vált a digitális írástudás, melyben igen komoly elmaradás tapasztalható Magyarországon. A program elindításával egy országos szinten is egyedülálló kezdeményezés indulhat el Algyőn, melynek célja, hogy minimálisra csökkenjen az aránya azoknak a lakosoknak, akik nem ismerik, és nem tudják használni a legfontosabb informatikai eszközöket, alapvető programokat. A program a számítógép és okostelefon-használat alapjainak elsajátítása és megfelelő internethasználat mellett az irodai programok alapfokú használatának elsajátítására irányul, magába foglalja az online elérhető ügyintézési, vásárlási folyamatok megismertetését (pl. online bank, ügyfélkapu stb.), illetve az internethasználatban rejlő lehetőségeket (pl. oktatás, álláskeresés stb. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Ösztöndíj- és gyakornok program helyi diákok számára A program elsősorban legtehetségesebb algyői alap-, közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő diákok anyagi támogatására irányul. A program előnyben részesíti a hátrányos helyzetű családok gyerekeit. A program bővítése helyi cégek bevonásával valósulhat meg, melynek céljai a felsőfokú oktatásban 48


résztvevő diákok munkaerő-piaci felkészítésére irányul, annak érdekében az itt élő diákok helyi cégeknél szerezhessenek gyakorlati tapasztalatokat, hozzájárulva munkaerő-piaci pozíciójuk erősítéséhez, pályakezdőként való könnyebb elhelyezkedésükhöz. A felsőoktatásban résztvevők mellett a gyakornoki program a szakképzésben résztvevőkre is kiterjed, különös tekintettel az iparterületeken működő cégekre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése - Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése Közös turisztikai programcsomag és programajánló Sándorfalva, Dóc, Szatymaz és Algyő településeken (ökoturizmus, horgászturizmus) A turisztikai összefogás célja, hogy egy közös, lovas, kerékpáros, gyalogos ökoturisztikai program jöjjön létre a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet természeti, kulturális és történelmi értékeinek bemutatására. A települések közötti közös fellépéssel komplex, akár több napos turisztikai ajánlatok kidolgozása valósul meg, összehangolásra kerülnek a települések szolgáltatásai, attrakciói, közös marketing és értékesítési stratégiák kerülnek kialakításra, új gyalogos, kerékpáros, lovas, madarász, fotós tematikus utak kerülnek kijelölése, közös térképek tájékoztató kiadványok készülnek. Az új szolgáltatás keretében speciálisan a közös kínálat bemutatására helyi túravezetők képzése történne meg és új, okos telefonos alkalmazás jönne létre1 a programok népszerűsítésére és önálló túravezetésre. A projekt illeszkedése az ITS célrendszerébe: - Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés

A projektek vázlatos pénzügyi terve PROJEKTELEMEK A ”Négyszög”-tó záportározó-fejlesztése Kerékpárút csapadékvíz elvezető árok 47-es út mellett kerékpáros pihenőhelyek kialakítása

Becsült költségigény 50 000 000 Ft 50 000 000 Ft 8 000 000 Ft

Biztonságtechnikai, vezetéstechnikai pálya kialakítása

300 000 000 Ft

Elektromobilitási program

200 000 000 Ft

Zöldfelület-fejlesztés

20 000 000 Ft

Külterületi erdősítés

10 000 000 Ft

Környezetvédelmi szemléletformáló lakossági programok

20 000 000 Ft

Szelektív hulladékgyűjtés teljes körűvé tétele és az újrahasznosítási feltételek kialakítása

120 000 000 Ft

Települési lakáskorszerűsítési hitelprogram Fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása

12 000 000 Ft/év 12 000 000 Ft/év

Finanszírozási forrás TOP-2.1.3 TOP-2.1.3 VP-6-19. magán tőke pénzpiaci hitel KEHOP, GINOP Horizont 2020 magán tőke, pénzpiaci hitel, saját forrás KEHOP, EFOP saját forrás VP, KEHOP, saját forrás EFOP, KEHOP TOP, KEHOP saját forrás állami támogatás saját forrás saját forrás 49


PROJEKTELEMEK Sportszervezetek és a sportélet fejlesztése Civil szervezetek támogatása Települési hitelprogram mezőgazdasági termelők számára Gazdasági-kereskedelmi fejlesztési hitelprogram kkv-k számára Ártéri tájgazdálkodás elindítása K+F hitelprogram vállalkozások számára Munkahelyteremtési támogatás

Becsült költségigény 10 000 000 Ft/év 8 000 000 Ft/év 20 000 000 Ft/év

Finanszírozási forrás TAO, saját forrás saját forrás saját forrás

20 000 000 Ft/év

saját forrás

120 000 000 Ft 20 000 000 Ft/év 20 000 000 Ft/év

VP saját forrás saját forrás állami támogatás (NFM, NGM) magánforrás saját forrás állami támogatás (NFM, NGM) saját forrás TOP GINOP IPA, HURO saját forrás IPA, HURO saját forrás VP, GINOP saját forrás GINOP EFOP civil pályázatok saját forrás GINOP TOP saját forrás

Szeged-Algyő-Hódmezővásárhely buszközlekedés átszervezése Algyői Tram-Train megálló elérhetőségének biztosítása

30 000 000 Ft

8 000 000 Ft/év

Halásztanya

70 000 000 Ft

Helyi értékvédelem és örökség ápolása

30 000 000 Ft

Település arculati kézikönyv létrehozása

1 800 000 Ft

„Algyői termék” márka bevezetése

21 000 000 Ft

Digitális írástudás-fejlesztési program

6 500 000 Ft

Ösztöndíj- és gyakornok program helyi diákok számára Közös turisztikai programcsomag és programajánló Sándorfalva, Dóc, Szatymaz és Algyő településeken (ökoturizmus, horgászturizmus)

3 000 000 Ft/év 2 250 000 Ft

3. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 3.1. Külső összefüggések 3.1.1. A stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz

50


•Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Országos szint

Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt

•Csongrád Megye Területrendezési Terve

Megyei szint

A Csongrád Megyei Közgyűlés 10/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete Csongrád Megye Területrendezési Tervéről

•Algyő Nagyközség Településszerkezeti Terve •Algyő Nagyközség Képviselő Testülete 213/2007. (XI.28.) Kt. önkormányzati határozattal hagyta jóvá, módosította a 83/2009. (V.12.), 357/2012. (X.31.) és a 223/2014. (VII.30.) határozattal.

Települési szint

•Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Terve Algyő Nagyközség Képviselő Testülete 30/2007. (XII. 5.) Ör. sz. rendelete módosítva egységes szerkezetekkel a 9/2009. (V. 18.) Ör., a 27/2010. (XII.25.) Ör., a 33/2012. (XI. 12.) és a 9/2014.(VII.31.) öknkormányzati rendeletekkel jóhagyta a település építési szabályzatát és szabályozási tervét. (Szomszédos települések területrendezési terveinek érintettsége)

Az integrált településfejlesztési stratégiában foglalt célok megvalósítása országos, megyei és települési szinten egyaránt kapcsolódnak a településrendezési eszközökhöz. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT), valamint a Csongrád Megye Területrendezési Terve (CsMTrT) országos és megyei szintű keretet ad a terület- és településfejlesztési folyamatok végrehajtásához. A CsMTrT az OTrT-ben meghatározott terület-felhasználási szabályok és tervek mentén részletezi és szemlélteti a megyei térszerkezeti egységeket. A stratégia fejlesztési elképzeléseit az alábbi országos és megyei övezeteket érintik: TrT Országos Vízminőség-védelmi Terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Nagyvízi meder területének övezete CsMTrT Országos Ökológiai Hálózat magterülete 51


Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó Országos Ökológiai Hálózat pufferterület Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Nagyvízi meder övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi hulladéklerakó-hely kijelölésére vizsgált alá vonható terület övezete A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveit vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben érintettség áll fent Algyő és a környező települések között, melyek elsősorban a hálózatos projektek és egyéb településközi fejlesztések terén kerülhetnek előtérbe. Sándorfalva irányába a 45326. számú utat érdemes említeni, melynek megépítése összeköttetést biztosítana a két település számára a szilárd burkolatú út megépítésével. A két település közötti kiemelt jelentőségű Fehér tó tájvédelmi körzet, ezért az élővilág védelme miatt ez a beruházás korábban nem valósulhatott meg hatósági engedély hiányában. Algyő külterületének déli részén, Szeged-Tápé felől gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala vezet Hódmezővásárhely külterületére, tehát a térség észak-déli irányú gyorsforgalmi összeköttetés létesítése érdekében is szükséges a jövőben együttműködni a környező településekkel. Algyő külterületén a földben rejlő szénhidrogének jelentős kockázatokat rejtő ipari kitermelése folyik, mely kitermelés esetleges problémái a térség számos települését is érintené. A kitermeléshez kapcsolódó földalatti vezetékek nyomvonalát a környező települések saját fejlesztéseik megtervezésénél is figyelembe kell, hogy vegyék, mely szintén együttműködésre ösztönöz. A folyamatos információáramlás biztosítása elengedhetetlen figyelembe véve a környező településeken élők biztonságát is. A település külterületének északi részén található tájvédelmi körzet folytatódik Sándorfalva és Hódmezővásárhely külterületein is, így ennek a természetvédelmi szempontból kiemelt területnek összehangolt kezelése is együttműködést igényel. Hódmezővásárhely külterületének határán található vízgazdálkodási terület érintkezik Algyővel is, így e terület vonatkozásában is szükséges a jövőben is a települések közötti együttműködés. A térségi kerékpárutak kiépítése is közös koordinációt igényel. A 47-es főút kiszélesítését követően megépítésre fog kerülni a Szegedről induló kerékpárút a főút mentén, mely Algyőt is érinteni fogja megteremtve ezzel a kerékpáros turizmus és a lakossági településközi kerékpárhasználat alapvető feltételét. Területrendezési szempontból az ITS középtávú fejlesztési céljai elsődlegesen gazdaság-, közlekedés-, és szolgáltatásfejlesztést, valamint infrastrukturális (vonalas, műszaki) és turisztikai fejlesztéseket fogalmaznak meg. A gazdaságfejlesztési és turisztikai fejlesztésekhez szükséges területek jelenleg rendelkezésre állnak. Amennyiben szükséges lesz, a településszerkezeti tervben rögzített övezeti besorolásokat Algyő képviselő testülete módosítja majd a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Algyő gazdaságának legjellemzőbb vonása a kétarcúság: a külterületi nehézipari zóna és attól védőerdősávval elválasztott, belterület, melyen inkább a szolgáltatások dominálnak. A HÉSZ szerinti „Egyéb ipari gazdasági terület” és a „Jelentős mértékű ipari terület” övezeti besorolás a külterületen található a Jura Ipari parkkal együtt mely a helyi gazdaság motorja. Az ipari termelést érintő fejlesztési elképzelések is zömmel ezeket a területeket érintik majd. A külterületen megjelenik a mezőgazdaság is, de mára már az ipari tevékenységhez mérve kisebb jelentőséggel. A külterületen található Rákóczitelep „Különleges 52


mezőgazdasági terület” övezeti besorolású a HÉSZ szerint, mely területen a vidéki táj hasznosításának diverzifikációját kívánja megvalósítani az önkormányzat. A helyben előállított különböző mezőgazdasági termékek alternatív felhasználására is építő turizmus feltételeinek megteremtésével is kívánja elősegíteni e településrész fejlődését. Vannak olyan ingatlanjai is Rákóczitelepnek, melyeket „Gip” – gazdasági ipari terület övezetbe soroltak. Ezen ingatlanokat érintően jelentős ipari beruházások megvalósításával kívánja elérni az önkormányzat e terület bekapcsolását is a települési gazdaság vérkeringésébe. A település belterületére is a kétarcúság jellemző, mert a községnek két központja alakult ki. A HÉSZ szerint a település „régi” része zömmel „kertvárosias”, „polgári falusias” lakóterület övezeti besorolású a település észak-keleti területén. Az „új” részen a „kertvárosias lakóövezet” mellett jellemzően megjelenik a „Gksz” – gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezet is a település dél-nyugati területén. Az „új” rész a Tiszával együtt a kialakítandó települési turizmus akcióterülete az ITS-ben szereplő fejlesztési elképelések szerint, mert jelenleg ezen a településrészen található ingatlanok rendelkeznek olyan fizikai adottságokkal, melyek ezt lehetővé teszik a jövőben az ingatlanok HÉSZ övezeti besorolásait is figyelembe véve. Az ingatlanok jelenleg hasznosításon kívüliek, vagy alulhasznosítottak, melyeken szükségszerűvé vált a különböző fejlesztési elképzelések megvalósítása. A szolgáltató szektor, ezen belül is főleg a turizmus fejlesztése olyan hosszútávon is fenntartható fejlődési pályára képes állítani a települést, mely a szénhidrogén kitermelését követően is meg tudja alapozni a település jövőjét. A stratégia illeszkedése az EU 2020 Stratégia és az Európai Unió Kohéziós Politika 2014-2020 tematikus célkitűzéseihez Az „Európa 2020” című dokumentum az Európai Unió 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája, mely minden egyes tagállam számára öt nemzeti célt határoz meg. A stratégia elsődleges célkitűzése, hogy a tagországokat kivezesse a válság okozta gazdasági helyzetből és megteremtse az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit. A stratégia öt átfogó célja a foglalkoztatás növelése, a K+F+I tevékenységek ösztönzése, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az oktatás fejlesztése, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. A stratégia célkitűzéseinek megvalósítását az öt kiemelt cél mellett, hét kiemelt kezdeményezés is segíti. EURÓPA 2020 STRATÉGIA Foglalkoztatás Kutatás - Fejlesztés - Innováció Éghajlatváltozás - Energia Oktatás Szegénység - Társadalmi kirekesztés - Európai digitális menetrend Intelligens növekedés - Innovatív Unió - Mozgásban az ifjúság - Erőforrás-hatékony Európa Fenntartható növekedés - Iparpolitika a globalizáció korában - Új készségek és munkahelyek menetrendje Inkluzív növekedés - Szegénység elleni európai platform

Az Európa 2020 stratégia központi eleme a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása. Az Európa 2020 stratégia beruházási prioritásai (ERFA, ESZA, KA), céljai nagymértékben befolyásolják a 2014-2020 közötti kohéziós politika megvalósítását, melyben a hazai tervezésnek és programoknak is kiemelt jelentősége van, így a terület- és településfejlesztési dokumentumoknak is ezen kell alapulnia. 53


Európai Unió 2014-2020 közötti Kohéziós Politikájának tematikus célkitűzései: 1. 2.

A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása 3. A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 4. A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás Az ITS tematikus céljai és az EU beruházási prioritásai közötti összefüggések ITS tematikus célok

Kohéziós Politikai 2014-2020 kapcsolódó tematikus céljai

Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 1. a, b.; 2. a.,b.,c.; 3. a., b., c.,d.; 4. b., f.; 5. a.; 6.a., c., g.; 8. a., b., c., d; 10; 11.

TEM. 1. Gazdaságélénkítés, a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése

TEM. 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések

TEM. 3.

EU beruházási prioritások

1, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 10, 11

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete – „ESZA rendelet” 3. cikk: 1. a, c; 2. a.,b.,c., d. Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: b., e. Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 1. a., b.; 2. a., b., c.; 3. a., b., c.,d.; 4. b., f.; 5. a.,b.; 6. a., c.,d.,g.; 8. a., b., c., d; 10.; 11.

2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 11

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete – „ESZA rendelet”: 1. a., b., c. ,d.; Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: a., b., c., d. e.,

2, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 11

Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 2. a., b., c.; 3. a., b., c.,d.; 4. a.,e.,f.; 5. a., b.; 6. c., e., g.; 8. a., b., c., d; 9. a.,b., c., d.; 10; 11.

Turizmusfejlesztés Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: a, b, c, d, e

54


Az ITS tematikus céljai és az EU beruházási prioritásai közötti összefüggések ITS tematikus célok

Kohéziós Politikai 2014-2020 kapcsolódó tematikus céljai

Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 1. a., b.; 2. c.; 4. a., b., c., d., e., f., g.; 5. a., b.; 6. a.,b.,c.,d., e., f., g.; 7. a., b., c., d.,e.; 10; 11.

TEM. 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése

1, 2, 4, 5, 6, 8, 9, 11

TEM.6. Humán erőforrások fejlesztése

TEM. 7. Települési arculat fejlesztése

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete – „ESZA rendelet”: 2. a. Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: a., b., c., d. Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 1. a.,b.; 2. a., b.,c.; 3. d); 4. a., b., c., d., e., f., g; 5. a.; 6. g.; 7. a., b., c., d.,e.; 10; 11.

TEM. 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

EU beruházási prioritások

1, 2, 4, 5, 6, 7,8, 11

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete – „ESZA rendelet”: 1. c., d.; 2. b., c. Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: a., b., c., d., e. Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 2. a., b.,c.; 3.a.,c.; 4. a., c.; 5. a., b; 6. c., e.,g.; 9. a.,b., c., d.; 10; 11.

2, 3, 4, 5,6, 8, 9,10, 11

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete – „ESZA rendelet”: 1. c., d; 2. b., c. Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: a., b., c., d., e. Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete – „ERFA rendelet” 5. cikk Beruházási prioritások: 2.c.; 5.b.; 6. a., c., e., g.; 10; 11.

2, 3, 4, 5,6, 7, 9, 11

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete – „ESZA rendelet”: 1. c., d.; 2. b., c. Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete – „KA Kohéziós Alap rendelet” 4. cikk: a., b., c., d., e.

A stratégia illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési koncepciókhoz és programokhoz Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OTFK), mely a 2014-2020-as fejlesztési időszak, nemzeti, szakpolitikai céljait jelöli ki. A Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, mely az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a 2014–2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik. Az átfogó fejlesztési célok megvalósítása érdekében a Koncepció tizenhárom specifikus célkitűzését, köztük hét szakpolitikai és hat területi célt fogalmaz meg, melyek nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. Szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: 55


 versenyképes, innovatív gazdaság  gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság  életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése  kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I  értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom  jó állam, szolgáltató állam és biztonság  stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi specifikus célok:  az ország makro-regionális szerepének erősítése,  a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat,  vidéki térségek népességeltartó képességének növelése,  kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése,  területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése,  összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Az OTFK szakpolitikai és területi célkitűzései, valamint Algyő ITS-ében megfogalmazott tematikus célok számos pontban kapcsolódnak egymáshoz, illetve a helyi adottságokhoz mérten jelennek meg. Az OTFK-ban foglalt célok a társadalmi-gazdasági élet, valamint minden ágazat, térségi és helyi szereplőknek egyaránt szólnak. A település jövője szempontjából kiemelten fontosak a szakpolitikai specifikus célok, köztük a „versenyképes, innovatív gazdaság”, és az „életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése”, valamint a területi specifikus célok közül a „vidéki térségek népességtartó képességének növelése”, a „területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése”, az „összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása”, valamint a „kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése” egyaránt. A 29/2015. (V. 8.) Közgyűlési határozattal elfogadott Csongrád Megye Integrált Területi Programja című dokumentációt, mely releváns fejlesztési céljai Algyő átfogó célrendszerében is megtalálhatóak. A Program 3 területi, 4 specifikus stratégiai és 3 horizontális cél mentén határozza meg a fő megyei cselekvési irányokat. A megyei prioritások Algyőre is kiterjednek, köztük kiemelhetjük a „T2 Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a homokhátságon és a Tisza-térségben” területi specifikus célon belül a „4. Tisza mente összehangolt árvízvédelmi, tájgazdálkodási és turisztikai fejlesztése” és a „T3. Mezőváros‐térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célokat, melyek nagymértékben illeszkednek a települési integrált településfejlesztési stratégiában kidolgozott fejlesztési elképzelésekhez. A specifikus célok közül Algyő szempontjából kiemelkedően fontos célkitűzése a megyei dokumentumnak az „S4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés”. A horizontális célkitűzések közül a „H1. „Értékteremtő és tartós foglalkoztatás növelése és társadalmi‐ intézményi feltételeinek javítása” célhoz történő illeszkedés megvalósítása jelenik meg markánsan Algyő fejlesztési elképzeléseit tekintve. A stratégia illeszkedése makro-regionális és határon átnyúló fejlesztési stratégiákhoz Az EU Duna Régió Stratégia célja, hogy az érintett tagállamok részvételével a különböző szakterületeken összehangolja a fejlesztéspolitikákat, elősegítse a dunai makrorégió fenntartható 56


fejlesztését, a természeti területek, tájak és kulturális értékek védelmével összhangban. Az ITS-ben foglaltak közvetetten a Duna Régió Stratégiához is kapcsolódnak, mivel a Tisza folyó a Duna legjelentősebb mellékfolyója. A stratégia 4 fő pillérre épül, melyek 11 kiemelt területet ölelnek fel:  a Duna-régió összekapcsolása – közlekedés, energia, turizmus és kultúra  a Duna-régió környezetének védelme  a jólét növelése a régióban  a régió megerősítése Az ITS átfogó céljai mentén a „Sokoldalú helyi gazdasági szerkezet, a foglalkoztatást ösztönző üzleti környezet kialakítása és versenyképes KKV szektor fejlődésének támogatása” és a „A természeti és épített környezet, valamint gazdasági tevékenység egyensúlyán alapuló, korszerű és fenntartható, élhető, elérhető és vonzó település” terén illeszkedik leginkább a stratégiához. Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkoztatva 6 fő prioritást jelöl ki, melyhez az ITS tematikus célkitűzései illeszkednek, különösen az 1. prioritás 2. cél, valamint a 3. és 6 prioritás terén: 1. prioritás: 1. cél: Minőség-irányítás javítása a határon átnyúló folyókon és a felszíni víztesteken 2. cél: A természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható használata 2. prioritás 1. cél: A határon átnyúló mobilitás fenntarthatóvá tétele, szűk keresztmetszetek megszüntetése 2. cél: A fenntartható határon átnyúló közlekedési formákat használó utasok növekvő aránya 3. prioritás: Növekvő foglalkoztatás 4. prioritás: Az alapellátási és gyógyászati egészségügyi szolgáltatások javítása 5. prioritás: Határon átnyúló katasztrófák és kockázatok kezelésének javítása 6. prioritás: Az intézmények és közösségek erősödő és fenntartható határon átnyúló együttműködései Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében 4 fő prioritás mentén kívánja erősíteni a határon átívelő társadalmi-gazdasági kapcsolatokat: 1. Prioritás: A környezet védelme, a klímaváltozás csökkentése és az alkalmazkodás elősegítése, kockázat megelőzés és menedzsment 2. prioritás: Fenntartható közlekedés előmozdítása és az állami infrastruktúra javítása 3. prioritás: Turizmus, kulturális és természeti örökség 4. prioritás: Versenyképesség növelése, az üzleti környezet és a kis- és középvállalkozások fejlesztése, kereskedelem és beruházás Az Algyőre vonatkozó tematikus fejlesztési célkitűzések mind a 4 fő prioritás által megfogalmazott célokhoz kapcsolódnak. A stratégia illeszkedése Algyő Területfejlesztési Koncepciójához és az önkormányzat gazdasági programjához Algyő hosszú távú településfejlesztési dokumentuma 2004-ben készült el Algyő Településfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (TFK) néven. A dokumentum a stratégiai céljait három fő irányban határozta meg a 2004-től számított 15 évre: - A helyi gazdaság versenyképességének növelése és a gazdasági szerkezet diverzifikálása, - A meglévő épített környezet fejlesztése, valamint a település műszaki infrastruktúrájának javítása, 57


-

A település kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi állapotának javítása, színvonalának fejlesztése. A dokumentum felülvizsgálatára 2016-ban került sor, melynek kapcsán, számos helyen pontosításra kerültek és kiegészültek a fejlesztési elképzelések a 2004-es dokumentumhoz képest. A jelenleg kidolgozás alatt álló Algyő Nagyközség Területfejlesztési Koncepciója című dokumentumban az alábbi jövőkép került megfogalmazásra: „Az épített és természeti környezet egyensúlyát megőrző, a helyi adottságokat és értékeket fenntartható módon hasznosító, korszerű infrastruktúrával rendelkező, élhető és vonzó település.” E jövőkép eléréséhez az alábbi átfogó célokat jelöli ki a Koncepció: - 1. Sokoldalú helyi gazdasági szerkezet, a foglalkoztatást ösztönző üzleti környezet kialakítása és versenyképes KKV szektor fejlődésének támogatása - 2. A természeti és épített környezet, valamint gazdasági tevékenység egyensúlyán alapuló, korszerű és fenntartható, élhető, elérhető és vonzó település Ezen kívül a Koncepció az alábbi részcélokat tartalmazza: - 1. Munkahelyteremtő beruházásokat és betelepüléseket ösztönző üzleti környezet kialakítása, a helyi gazdaság szerkezetének diverzifikációja - 2. A termálvízre és a Tiszára épülő, színvonalas gyógyászati, egészségügyi, illetve sport és turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése - 3. Gazdasági, társadalmi és környezeti hálózatokban, térségi és határon átnyúló együttműködésekben való aktív részvétel a település társadalmi fejlődése érdekében - 4. Fenntartható, egyedi és egységes arculatú, minden korosztály számára élhető és vonzó települési környezet kialakítása, az épített és természeti környezet, valamint zöld területek fejlesztése A megfogalmazott jövőkép szerint a szénhidrogén folyamatos kitermelése mellett, fenntartható fejlődési pályára állított, élhető település kialakítása lehetővé válik, melynek eléréséhez egyik kulcseszköz az ITS-ben szereplő tematikus célkitűzések megvalósítása a különböző programokon keresztül. Az összehangolt fejlesztések eredményeként létrejöhet az az Algyő, melynek alapjait e dokumentumokban fektette le az önkormányzat. A stratégia illeszkedése Algyő Nagyközség Turizmusfejlesztési koncepciójához A települési önkormányzat kiemelten fontosnak tartja a helyi turizmusfejlesztést, ennek jegyében készítette el 2012-ben a település Turizmusfejlesztési Koncepcióját. Ebben az ágazati dokumentumban megfogalmazásra került az a célkitűzés, mely szerint a szénhidrogén kitermelést követően, de sokáig párhuzamosan szeretné a település előtérbe helyezni a turizmust, mint fontos kitörési lehetőséget. Algyő számos turisztikai potenciállal rendelkezik, mely kiaknázásával lehetővé válik a fenntartható fejlődési pálya kialakítása az élhető település megalkotásának érdekében. A turizmusfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányok, konkrét fejlesztési elképzelések az ITS 4. tematikus „Turizmusfejlesztés” célkitűzésének alapját képezik, hiszen a koncepció megvalósításával válhat elérhetővé az, hogy Algyő új szálláshelyekkel, attrakciókkal gazdagodjon, melyek hozzájárulnak a turistákat vonzó szolgáltatások kialakításhoz és ezzel a vendégéjszakák növelésén keresztül a turisztikai bevételek emelkedéséhez. A turizmuson belül főleg a gyógy- és egészségturizmushoz, valamint az aktív turizmushoz szeretné megteremteni az önkormányzat a feltételeket, mert a település ezeket a területeket érintve rendelkezik kihasználható lehetőségekkel. Az aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések megalapozásához elkészült 2012-ben Algyő 58


Nagyközség Lovasprogramja is, mely dokumentumban megfogalmazatott fejlesztési elképzeléseket is tartalmazza az ITS 4. tematikus célkitűzése. A Programok céljainak teljesülését az ITS-ben szereplő fejlesztések is támogatják.

3.2. Belső összefüggések Ez a fejezet az ITS megalapozásához elkészült dokumentumban összefoglalt helyzetelemzés szerinti problémákat mutatja be és az ITS által felvázolt megoldási lehetőségeket foglalja össze. A helyzetelemzésben feltárt problémák megoldását az ITS átfogó célkitűzéseinek megvalósításával lehet elérni, mivel azok főleg a gazdaságfejlesztésre és az élhető település megteremtésére fókuszálnak. A település nagy lehetősége és egyben egyik feltárt problémája a gazdaságának jelenlegi szerkezetében, területi elhelyezkedésében rejlik, mivel Algyő életét nagymértékben befolyásolja a nehézipar jelenléte, melynek országos jelentősége is van. A szénhidrogének kitermelésére épülő MOL Nyrt. tevékenysége és e tevékenységhez kapcsolódó KKV-k szerepe döntő a település gazdaságának alakításában. A település JURA Ipari Parkja foglalja magába azokat az ipari tevékenységeket, melyek alakítják Algyő gazdasági életét. Nagyon jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik az ipari park jelenleg is, de a további fejlődéshez szükséges egy RoLa terménál kiépítése. A gazdaság további fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket az ITS 1. „Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése” tematikus célkitűzése foglalja össze. A település látványos fejlődése akkor indulhatott meg, amikor 1997-ben népszavazás útján elszakadt Szegedtől. Az ipari termelésből származó települési bevétel folyamatos az elmúlt években, de ez valószínűleg nem maradhat így. A település vezetői a szénhidrogén készletek kitermelését követő időszakra is gondolva Algyőt fenntartható településfejlődési pályára kívánják állítani. Ehhez a törekvéshez illeszkednek az ITS-ben meghatározott tematikus célkitűzések, melyek szektorálisan fogalmazzák meg a teendőket, melyek ezt a fejlesztési irányt hivatottak megalapozni. A település népességmegtartó erejének fokozását szükséges a jövőben elérni, mert az országos tendenciákban is megfigyelhető népességfogyás Algyőre is jellemző. Igaz, hogy a fluktuációs egyenlege jelenleg pozitív, de az eredmény nem adhat okot az elégedettségre, mert a betelepülési hajlandóság fokozása indokolt jelen körülmények között, mert csak ez állíthatja meg hosszú távon a népesség természetes fogyásából származó veszteséget. A település vezetősége nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód népszerűsítésére, mely eredményes lehet a népesség megtartásában és a beköltözési hajlandóság fokozásában, valamint a gazdaság fellendítésében is. E célok érdekében már több fontos és látványos előrelépés történt, de ezen a területen még számos fejlesztési elképzelés megvalósítása szükséges. A külső kommunikáció szerves része ez a sportos image építése és a lakosság számára is egyfajta értékrendet képvisel a település vezetése az egészséges életmód fókuszba állításával. Az önkormányzat legfontosabb partner szervezetei ebben a törekvésben az Algyői Sportkör, a Fehér Ignác Általános Iskola, Sportiskola, valamint a hagyományokra építő Algyői Lovasklub. A sporttevékenységek végzéséhez szükséges humán- és műszaki infrastrukturális háttér jelenleg is már kimagasló a településen, de a meglévő kapacitások és a sportolási lehetőségek körének bővítése szükséges. Az aktív életmódhoz tartozik a települést érintő Tisza is, mely adottságnak jelenleg nem megfelelő a kihasználtsága. A Tiszához kapcsolódó fejlesztések a helyi lakosság igényeinek kiszolgálásán túl az aktív turizmus megjelenéséhez is hozzájárulhat. A folyónak és környezetének jobb kihasználására nyílik lehetőség a közeljövőben az ITS 4. „Turizmusfejlesztés” tematikus célkitűzéséhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításával. 59


Amennyiben a turizmus szerepének növelését kívánja elérni a település vezetése, szükséges a jelenlegi szálláshelyek hiányát érintő probléma megoldása is a közeljövőben. A szabadidő eltöltésének feltételeihez hozzátartozik a minőségi szálláshely-kínálat megléte is, mely jelenleg csak kismértékben jellemző a településre. A település kitűzött jövőképének elérését leghatékonyabb módon a kulcsprojektek megvalósítása fogja szolgálni, mivel ezeknek a projekteknek a megvalósítása - nevükből is fakadóan - kulcsfontosságúak lesznek a település középtávú céljainak elérésében. Több területet is érintenek ezek a projektek, melyek a település meglévő adottságait hivatottak hatékonyan kihasználni a fenntartható fejlődési pálya elérésének érdekében. A meghatározott akcióterületeken megvalósítandó projektek egy-egy településrész fejlődését eredményezik, a meglévő adottságaikra alapozó irányokra fókuszálva. Ilyen irányok a turizmusfejlesztés, iparfejlesztés, mezőgazdaság fejlesztés és ehhez kapcsolódva a vidéki térség diverzifikációjának elérése, valamint a humán infrastruktúra fejlesztése. A vonalas infrastruktúrát érintő, valamit a településképet meghatározó célkitűzéseket szolgáló beruházások a teljes települést érintő fejlesztések lesznek.

4. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A település jövőképének megvalósításában nagy szerepet játszik az ITS-ben foglalt célkitűzések megvalósítása. A célkitűzések a tervezett programok, projektek szinergikus megvalósításával érhetőek el, de számolni kell az ezeket érintő kockázatokkal is. A kockázati tényezőket az alábbi csoportokba lehet sorolni: -

társadalmi műszaki környezeti pénzügyi jogi intézményi

Az alábbi táblázat a kockázatok szintjeit és a kockázatok kezelésének lehetőségeit hivatott bemutatni: Kockázat fajtája

Társadalmi

Kockázat megnevezése Lakossági és civil ellenállás a célok elérése érdekében szükséges projektek megvalósítására vonatkozóan. Foglalkoztatási programok célcsoportjainak érdektelensége Esélyegyenlőségi szempontok figyelmen kívül hagyása

ITS célkitűzéseinek megvalósítására gyakorolt hatás

Kockázatkezelés módszere

közepes

közepes

Előzetes egyeztetések, tájékoztatók lefolytatása, a lakosság és a civil szervezetek bevonása a projektek végrehajtásába

közepes

közepes

A célcsoportok megfelelő motiváltságának elérése

alacsony

Esélyegyenlőség biztosítása érdekében rehabilitációs szakmérnök igénybe vétele

Kockázat szintje

alacsony

60

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési változat) Kockázat fajtája

Műszaki

Környezeti

Kockázat megnevezése

Kockázat szintje


A beruházásokhoz szükséges tervdokumentációk nem megfelelő minőségűek

közepes

közepes

Nem megfelelő minőségű kivitelezői munkavégzés

közepes

magas

A kivitelezések határidejének csúszása

alacsony

közepes

Ipari tevékenység által kiváltott környezeti katasztrófa bekövetkezése

alacsony

magas

Klímakatasztrófa bekövetkezése

alacsony

magas

Pályázati forrásokhoz való hozzáférés lehetősége csökken

magas

magas

Költségek növekedése

közepes

magas

Saját forrás biztosításában rejlő kockázat

közepes

magas

Pénzügyi

Kifizetési kérelmek csúszása

Jogi

magas

közepes

Jogi környezet változása

közepes

közepes

Közbeszerzési előírások változása

közepes

közepes

magas

közepes

közepes

közepes

Hatósági engedélyeztetési eljárások csúszása Intézményi

Projektmenedzsment

Kockázatkezelés módszere A bevonni tervezett szakemberek körültekintő kiválasztása, releváns referenciák vizsgálata A projektek kivitelezőinek körültekintő kiválasztása, releváns referenciák vizsgálata A megkötendő kivitelezői szerződésekbe történő megfelelő biztosítékok beépítése A különböző veszélyes ipari tevékenységekhez tartozó előírások betartása, információáramlás biztosítása Folyamatos információáramlás biztosítása, előrejelzések figyelése Megfelelő minőségű pályázatok elkészítése, alternatív finanszírozási források felkutatása Előzetes tervezés során szükséges tartalékkeretek beépítése, pontos költségbecslések készítése Alternatív finanszírozási források felkutatása A beruházások átmeneti alternatív forrásokból történő finanszírozása, hatékony és szakszerű kommunikáció a kifizető hatósággal A jogszabályváltozások folyamatos nyomon követése, rugalmas alkalmazkodás biztosítása Megfelelő szaktudású közbeszerzési szakértő igénybevétele, rugalmas alkalmazkodás biztosítása Jó kapcsolat kialakítása a hatóságokkal, rugalmas ügyintézés feltételeinek biztosítása Megfelelő szaktudású és

61

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési változat) Kockázat fajtája

Kockázat megnevezése

Kockázat szintje


szervezet nem megfelelő hozzáértése

Projektmenedzsment szervezetet érintő magas fluktuáció Az ITS megvalósításáért felelős szervezet vezetőségének összetételében bekövetkező változás

alacsony

közepes

közepes

alacsony

Kockázatkezelés módszere tapasztalattal rendelkező szakemberek alkalmazása, igénybe vétele A munkafolyamatok megfelelő megszervezése, a projektmenedzsment szervezetben dolgozó szakemberek megfelelő motivációja Az ITS célrendszerének elérését minden döntéshozó prioritásként kezeli

5. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 5.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az ITS-ben kijelölt célrendszer megvalósításának felelős szervezete a települési önkormányzat. Jelentős motorja lehet a fejlesztések megvalósításának, de a koordináció nem megfelelő biztosítása gátja is lehet a célkitűzések elérésének. Ezért nagyon fontos a települési önkormányzat megfelelő eltökéltsége, szándéka az ITS-ben szereplő fejlesztési elképzelések magas színvonalú megvalósítását érintően. A település fejlesztésére vonatkozó döntések meghozatalakor fontos prioritásként kezelni az ITS-ben megfogalmazott programokat, projektelemeket a kívánt eredmény elérése érdekében. Számos eszközzel rendelkezik az önkormányzat a települési jövőkép eléréséhez, megfelelő humán, jogi, gazdaságfejlesztési hátteret tud nyújtani. A humán hátteret illetően megfelelő szaktudású és tapasztalt munkatársakkal rendelkezik a polgármesteri hivatal, akik szintén nagyfokú elszántsággal végzik munkájukat és mindenki a releváns szakterületen, munkakörben hozzájárul az ITS megvalósításához. Az önkormányzat jogi eszközrendszerében szerepel a településfejlesztési tevékenységek elsődleges alappillérét jelentő, a településre vonatkozó településrendezési, építési szabályokhoz kapcsolódó döntések meghozatalának lehetősége. Ezzel a lehetőséggel élve a helyi képviselőtestület folyamatosan meg tudja teremteni a település fejlesztésének kereteit, figyelembe véve a 253/1997.(XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásait is. A településrendezési eszközök jelenlegi hatályuk alapján – a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben foglalt 45. § szerint – 2018. december 31-ig alkalmazhatóak, ezt követően hatályukat vesztik és újat kell alkotnia a településnek. A jelenleg hatályos, 30/2007. (XII. 5.) önkormányzati rendelettel elfogadott HÉSZ-t a képviselőtestület utoljára a 9/2014.(VII.31.) önkormányzati rendelettel módosította egységes szerkezetbe foglalva az előző módosításokkal együtt. Amennyiben a fejlesztések tartalma megkívánja, a képviselőtestület rugalmasan tudja módosítani a HÉSZ-t a jövőben is a kitűzött célok elérése érdekében. A fejlesztési eszközök között jelentkezik továbbá a meglévő ingatlanvagyon hasznosítása is. A jogi eszközökhöz kapcsolódik egy másik ingatlangazdálkodási eszköz, az opciós jog érvényesítése, amit az önkormányzatnak szükség esetén 62


alkalmaznia kell, amennyiben egy beruházási igény ezt úgy kívánja meg. Az ITS-ben szereplő számos fejlesztés elsődleges eredménye lesz a település gazdaságának fejlesztése. Ehhez a törekvéshez az önkormányzat közvetlen és közvetett módon is hozzá tud járulni. A települési image kialakításhoz, építéséhez szükséges beavatkozásokat képes koordinálni, azok hajtómotorjává válni, mely tevékenységgel közvetetten tudja befolyásolni a gazdaság fejlődését is. Az ITS-ben kijelölt akcióterületek bevezetésével koncentrált beavatkozásokat lehet véghezvinni a közeljövőben, melyek fókuszálnak a jelenlegi adottságok hatékony kihasználására. A különböző akcióterületeket érintő szinergikus hatású projektek végrehajtásával lehetővé válik az egy irányba mutató településfejlesztés elérése is. Fontos szerepe lesz az önkormányzatnak a településmarketingre irányuló tevékenységek megvalósításában is, mert ez is olyan eszköze a döntéshozóknak, mellyel befolyásolható a sikeres településfejlesztés elérése. A lakosság irányába folytatott folyamatos információáramlás biztosításával lehetővé válik a széleskörű partnerség kiépítése, mely eszközzel a lakosság is sajátjának fogja érezni a fejlesztések megvalósítását.

5.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Algyő Nagyközség Önkormányzata a törvényileg meghatározott feladatellátási kötelezettségeivel párhuzamosan az ITS sikeres megvalósításának legfőbb szerve is egyben. Az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai szerin a településfejlesztéssel összefüggő döntési jogkörrel az önkormányzat képviselő-testülete bír, ezért az ITS elfogadása és végrehajtása is felelősségi körébe tartozik. A jogszabályi környezetből fakadó betöltött szerepük alapjaiban a képviselő-testület befolyásolja a megvalósítás teljes folyamatát. A folyamat meghatározó eszközeiként kell tekintenünk a képviselőtestület által elfogadott határozatokra, rendeletekre, hiszen ezek alapján kerülnek kijelölésre azok a pénzügyi és szervezeti keretek, amelyek elősegítik a településfejlesztési tevékenység sikeres megvalósítását. A település üzemeltetésével, az intézmények karbantartásával és a közhasznú foglalkoztatottak munkával történő ellátásával a GYEVIÉP Nonprofit Kft., a Borbála Fürdő, a szabadidőközpont és a szabadvízi strand üzemeltetésével a GYEVITUR Algyői Vendégház és Turisztikai Kft. került megbízásra, mely vállalkozások 100%-os tulajdonosa a települési önkormányzat. A GYEVITUR Kft. feladata lesz a jövőben is a turisztikai beruházások eredményeként fejlesztett és közeljövőben létrehozandó létesítmények üzemeltetése. A Jura ipari Park esetében a jelenlegi (Algyő Park Kft.), önkormányzati tulajdonrésszel is bíró cég vesz részt az üzemeltetésben és a fejlesztések megvalósításban. A Rákóczitelep esetében több megoldás is felvetődhet: kiterjedhet a Jura Ipari Parokot cégnek a hatásköre vagy új cég létrehozása is megtörténhet.

5.3. A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Középtávon az ITS-en keresztül megvalósítandó fejlesztések megvalósítását erősen befolyásolják az stratégia megvalósításért felelős önkormányzat együttműködései, azok színvonala és kohéziós ereje. Algyő nagyközségi státusza, földrajzi helyzete és funkcióellátottsága alapján nem számít központi szereppel bíró településnek, ami megkívánja a településnek az állami szervekkel, megyei önkormányzattal, más, különösképpen a szomszédos önkormányzatokkal (kiemelten Szegeddel és Hódmezővásárhellyel), helyi gazdasági, civil szervezetekkel, társulásokkal, intézményekkel való szoros 63


együttműködését. Ilyen együttműködések olyan közfeladatok ellátásban is fellépnek, mint a kommunális szolgáltatások (Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás) és a tömegközlekedés (DAKK Zrt.). Az önkormányzatokkal való együttműködések az ITS több projektje mentén is fellépnek, különösen a turisztikai fejlesztések esetében jelentkeznek olyan együttműködési javaslatok, amelyek célja a felek turisztikai teljesítményének javítása (pl. Sándorfalva – Szatymaz – Dóc – Algyő közös programcsomag). Algyőn az ITS megvalósítása során a közlekedés szövetségi rendszerű fejlesztése kíván meg Szegeddel és Hódmezővásárhellyel egy olyan hatékony együttműködési forma létrehozását, amely által a települések közötti mobilizáció magas színvonalon és az utazók igényeihez alkalmazkodva valósul meg. Az együttműködések elmélyítésére, javítására számos eszköz áll az önkormányzat rendelkezésére. Az önkormányzati tulajdonrészesedéssel rendelkező cégeken keresztül a településfejlesztési, gazdaságfejlesztési feladatok ellátásához is adottak a megfelelő minőségű és erősségű együttműködési feltételek (Pl. GYEVIÉP, GYEVITUR, Ipari park). A gazdasági szférával való szoros és jó kapcsolat kialakítása a helyi gazdaságélénkítés alapfeltétele, ennek pedig eszközeként tekinthetünk a vállalkozásokkal közös projektek megvalósítására, új együttműködési megállapodások, szándéknyilatkozatok megkötésére. A kooperáción alapuló munkában és a településfejlesztés kiegyensúlyozott megvalósításában a civil szervezetek szerepe is felértékelődik. A településen 36 regisztrált civil szervezet működik főleg a szabadidős és sporttevékenységek, szociális segítségnyújtás, érdekképviselet és oktatás, a közművelődés, és az egészségügy területén. Munkájukkal nagy segítséget jelentenek az önkormányzatnak, mert számos területen komplementerei egymás munkájának, így a velük való együttműködések fenntartása továbbra is fontos a település jövője szempontjából.

5.4. Monitoring rendszer kialakítása Az ITS elkészítésének jelenlegi időpontjában feltárt helyzetelemzés a tervezési időszak kiindulópontja is egyben. A tervezés során megfogalmazott célkitűzések elérésének követéséhez szükséges egyfajta nyomon követést is beépíteni, mely egzakt mérési rendszert fogalmaz meg. Az ITS jelen fejezetében definiált output és eredményindikátorok lefektetése ennek a mérési rendszernek a részei, melyek mind a területi, az országos és az európai uniós területfejlesztésre irányuló tágabb tervezési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzések elérésének méréséhez illeszkednek. Azért is fontos az indikátorok tágabb kitekintésű megfogalmazása, mert a települési eredmények is befolyásolják a nagyobb fejlesztési területeken – megyei, országos, európai uniós – mérendő eredményeket. A pályázati rendszerhez kapcsolódó országosan meghatározott és az Európai Unió Bizottsága által is jóváhagyott operatív programokban lefektetett indikátorokhoz és az abban rögzített országosan elérendő célértékekhez is illeszkednie kell a jelen dokumentumban definiált indikátoroknak. A különböző tervezési dokumentumok hierarchiáját követni kell e rendszer felállításában is. A megyei integrált területi programban is meghatározásra kerültek a különböző megyei célkitűzések elérésének méréséhez kapcsolódó indikátorok és célértékek, – összhangban az operatív programokban szereplő indikátorokkal – melyeket a települési ITS monitoring rendszerben is érvényesíteni kell. Az ITS-ben lefektetett megvalósítandó akciók nyomon követésével lehetővé válik a folyamatos ellenőrzés is, mely segítséget jelent a tervezési ciklus alatt esetlegesen szükségessé váló korrekciók végrehajtásához. A korábbi fejezetben meghatározott megvalósítási kockázatok esetleges megjelenése miatt is szükséges a folyamatos visszacsatolás, mert egyes kockázati tényezők akár az egész program meghiúsulásával is fenyegethetnek. A döntéshozók számára egyfajta biztosítékul is szolgál e monitoring rendszer 64


működtetése, annak figyelése a helyes irány követéséhez. A monitoring rendszer célja, hogy lehetővé tegye az adatgyűjtést azzal, hogy pontosan megjelöli a szükséges információk forrásait és az információgyűjtés gyakoriságát is. A pontos adatszolgáltatás révén a település fejlődése egzakt módon is kimutathatóvá válik, de természetesen lesznek olyan eredményei is a különböző projektek, akciók végrehajtásának, melyeknek nem csak kvantitatív eredményei lehetnek. Lesznek olyan eredmények is, melyek csak egyes beavatkozások multiplikatív hatásaiként jelennek majd meg akár a fejlesztési ciklus időszakán túl jelentkezve, melyek szintén nem fognak bekerülni e rendszerbe, de ezekkel az eredményekkel is számolhatnak a település menedzsment tagjai és döntéshozói. A település jelenlegi helyzetét elemezve definiálásra kerülnek a különböző indikátorok bázisértékei, melyekhez képest történő elmozdulást hivatott mérni a rendszer. Ezek az elmozdulások lehetnek majd egzakt számokkal mérhetőek, de lehetnek arányok is a kiinduló állapothoz képest. A rendszer mérhetővé teszi a folyamatokat is, melyek a tervezési cikluson keresztül ívelnek majd. A most meghatározott célértékek csupán a bázisértékekhez, kiinduló állapothoz képest rögzített tervértékek lesznek, mely értékek pontosítása mindenképen szükséges lesz a program megvalósításának folyamán, hiszen számos körülmény befolyásolhatja az ITS-ben rögzített tervek megvalósítását. A célértékek elérésének dátuma minden esetben 2022. december 31. lesz. Szükség lehet a különböző tématerületekhez tartozó indikátorok újradefiniálására is, amennyiben a magasabb területi egységhez tartozó indikátorok meghatározását is módosítani fogják a tervezési ciklus alatt, jellemzően az operatív programokat érintően. A pályázati rendszerhez tartozó különböző operatív programok alkotják azokat a kereteket, melyek meghatározzák a pályázati konstrukciók tartalmát, illetve indikátorokat rendelnek a különböző fejlesztési célkitűzések mellé. Ezeket az összefüggéseket is ismerve szükséges majd megtenni az esetleges korrekciókat. A monitoring rendszer tehát olyan eszköz a település menedzsmentjének és döntéshozóinak a kezében, mely lehetővé teszi a folyamatos nyomon követését a programnak. Fontos a mérendő értékek pontos definiálása, mert csak ez teszi lehetővé a mindenki számára egyértelmű adatszolgáltatást. Ennek a szempontnak is a figyelembe vételével szükséges lefektetni a rendszer alapjait már most a tervezési ciklus elején, hogy az esetleges későbbi korrekciókat gyorsan és hatékonyan véghez lehessen vinni.

65


Outputindikátorok Indikátor megnevezése

Településre újonnan betelepülő vállalkozások

Támogatásban vállalkozások száma

részesült

Vissza nem támogatásban vállalkozások száma

térítendő részesülő

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

Tematikus és területi célok Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 2. Agrárium fejlesztése és kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések

Mértékegység

Célérték

Indikátorforrás

Mérési gyakoriság

db

15

Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente

db

40


évente

db

30


évente

db

40


évente

66

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési változat) Indikátor megnevezése

Tematikus és területi célok Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás Újonnan létesített ipari, gazdaság, és jövedelemtermelési képesség növelése kereskedelmi terület Területi cél 3. Iparterületek fejlesztése Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Felújított vagy korszerűsített Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület belterületi utak hossza fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Településre látogatók száma Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Fejlesztett és újonnan létrehozott 0 – 6 éves gyerekek elhelyezését Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése biztosító férőhelyek száma Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Újonnan létrehozott vagy Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése helyreállított nyitott települési Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület terek fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési Bel- és csapadék-vízvédelmi infrastruktúra fejlesztése létesítmények hossza Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Épített vagy renovált köz- vagy Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés kereskedelmi épületek Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése

Mértékegység

Célérték

Indikátorforrás


ha

500

Önkormányzati adatszolgáltatás

évente

m

10000


évente

fő

15 % növekedés

db

250

m2

3000


évente

m

40000


évente

m2

8000


évente

Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás

évente évente

67


Tematikus és területi célok Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése Megújult vagy újonnan kialakított Tematikus cél 7. Települési arculat fejlesztése zöldfelület nagysága Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kialakított kerékpárosbarát Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület településrészek száma fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és közlekedési Kialakított kerékpárforgalmi infrastruktúra fejlesztése létesítmények hossza Területi cél 1. Turisztikai-újközponti akcióterület fejlesztése Területi cél 2. Községi-központi akcióterület fejlesztése Energiahatékonyság: A Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika középületek éves primerenergiafejlesztése fogyasztásának csökkenése Megújulóenergia-termelési kapacitások

Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika fejlesztése

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése lakosság Fejlesztéssel érintett Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése egészségügyi alapellátást nyújtó

Mértékegység

Célérték

Indikátorforrás


m2

2500


évente

db

2


évente

m

6000


évente

kWh/év

25 % csökkenés


évente

MW

növekedés

fő

5000

db

1

Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás Önkormányzati, kedvezményezetti

évente évente évente

68

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési változat) Indikátor megnevezése szolgálatok

Tematikus és területi célok

Mértékegység

Célérték

db

1

Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése

db

3

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése

fő

50


évente


fő

500


évente

Képzéseken résztvevő személyek Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése száma

fő

250


évente

Klíma-alkalmazkodással Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika kapcsolatos szemléletformálási fejlesztése akciókban aktívan résztvevő Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése lakosság száma

fő

250


évente

Újonnan épített vagy felújított Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése rendelők, tanácsadók száma A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Munkaerő-piaci integráló programokba bevont hátrányos helyzetű személyek száma Egészségfejlesztő és betegségmegelőző programokban részt vevő személyek száma

Vízgazdálkodási fejlesztéssel Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika érintett területek nagysága fejlesztése

ha

2000

Az elkülönített gyűjtési Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika rendszerrel elért lakosság száma fejlesztése

fő

4000

Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szemléletTematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése formálásban aktívan résztvevő lakosság száma A középületek éves elsődleges Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika energia-fogyasztásának fejlesztése

Indikátorforrás adatszolgáltatás Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás


fő

250


kWh/év

20 % csökkenés

Önkormányzati, kedvezményezetti


évente évente

évente évente

évente évente

69

Algyő Nagyközség Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési változat) Indikátor megnevezése Tematikus és területi célok csökkenése Energia- és klímatudatossági Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az energetika kampányokban aktívan résztvevő fejlesztése lakosság száma Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése

Mértékegység

Célérték

fő

250

Indikátorforrás adatszolgáltatás Önkormányzati, kedvezményezetti adatszolgáltatás


évente

Eredményindikátorok Indikátor megnevezése


Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a Foglalkoztatotti ráta foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a 25 – 40 év közötti nők foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség foglalkoztatottsági rátája növelése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség Turisták költése a településen növelése Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a Vállalkozási aktivitás a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség településen növelése Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként Tematikus cél 5. Vonalas hálózatok és gyalogos, kerékpáros vagy közlekedési infrastruktúra fejlesztése közösségi közlekedési módot választók részaránya Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az Primer energia felhasználás energetika fejlesztése A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a Tematikus cél 4. A környezeti állapot és az teljes bruttó energia- energetika fejlesztése fogyasztáson belül

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

Indikátorforrás


%

NFSZ 2014. év végi adatok

+10%

NFSZ

évente

%

NFSZ 2014. év végi adatok

+10%

NFSZ

évente

Ft

KSH 2014. év végi adatok

+25%

KSH

évente

db/lakosság

KSH 2014. év végi adatok

+15%

KSH

évente

%

KSH

+15%

KSH

évente

PJ

MEKH

20 % csökkenés

MEKH

évente

PJ

MEKH

csökkenés

MEKH

évente

70


Mértékegység


fő

200


fő

120

óra

növekedés

OEP adatbázis

évente

db

növekedés


évente


%

növekedés

OKIR (HIR)

évente


PJ/év

növekedés

FAIR

évente

Helyi társadalmi résztvevők száma

akciókban

Munkaerő-piaci belépők száma

programba

Járóbeteg kapacitások (szakorvosi/nem óraszám)

szakellátási fejlesztése Tematikus cél 6. Humán erőforrások fejlesztése szakorvosi

Újonnan kialakított turisztikai Tematikus cél 3. Turizmusfejlesztés együttműködések száma Elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya a teljes települési hulladék mennyiségéhez képest A megújuló energiaforrásból előállított energia-mennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül Vállalkozások által iparűzési adó értéke

fizetett

Vállalkozások árbevétele Egy lakosra jutó nettó jövedelem

Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése Tematikus cél 1. Gazdaságélénkítés - a foglalkoztatás és jövedelemtermelési képesség növelése

Bázisérték

Célérték

Indikátorforrás




évente évente

millió Ft

KSH 2014. évi adatok

+15 %

KSH

évente

millió Ft


+15 %

KSH

évente

ezer Ft


+40 %

KSH

évente

71

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents