TétékásNyúz
Az ELTETTKHÖK hetilapja info:
[email protected] http://nyuz.elte.hu
XLIII. félévfolyam 6. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. október február 03. 2011. 19.
Tudósítás: Atomcsill (12. oldal) Természetgyógyászat (13. oldal) Alfred Nobel öröksége (14-15. oldal) Lágymányosi Portrék: dr. Bajtay Zsuzsa immunológus (8-9. oldal)
TTKHÖK
+-
Plusz-Mínusz
Az atomoktól a csillagokig
Elismerés a Kémiai Intézet kutatóinak
Mindenki látta már a napsütötte, szélborzolta sekély tavak fenekén táncoló napfényes csíkokat, és sokaknak ismerős lehet a reggeli kakaó felszínén megjelenő, az ablakon besütő ferde napsugár által kirajzolt, két ívből álló fényes alakzat is. De ki gondolná, hogy ezeknek a fényjelenségeknek közük van a szuperszonikus repülőgépek által okozott hangrobbanásokhoz, a fal mellett lecsúszó létrához, a szivárványhoz, a közönséges gyűjtőlencse fókuszához, a kertek forgó öntözőberendezéséhez és a tengerrengések vagy víz alatti vulkánkitörések által kiváltott cunamik mozgásához? Dr. Cserti József (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) előadásában számos látványos példát mutat kausztikákra, és arra biztatja a hallgatóságot, hogy saját számítógépén, egyszerű programok segítségével maga is hozzon létre hasonló alakzatokat. Időpont: 2011. október 27. 17:00 Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Eötvös előadóterem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 0.83) (forrás: http://elte.hu)
Az egyik legrangosabb molekulaspektroszkópiai szakfolyóirat 2011 második negyedévében legtöbbet letöltött huszonöt cikke közé került be dr. Császár Attila és Furtenbacher Tibor publikációja. A Kémiai Intézet egyetemi tanára és tudományos munkatársa a spektroszkópiai hálózatokról jelenttette meg a komoly érdeklődést kiváltó közleményt. A Journal of Molecular Spectroscopy című folyóirat hasábjain olvasható tudományos közlemény mindjárt megjelenése után a szaklap huszonöt legtöbbet letöltött cikke közé került be, jelezve, hogy a publikáció világszerte jelentős érdeklődést váltott ki a spektroszkópiával foglalkozó kutatók körében. Császár Attila az Európai Léptékkel a Tudásért ELTE kutatóegyetemi projekt egyik, a kvantumkémia negyedik korszakának módszereit fejlesztő kutatócsoportját vezeti, a cikk a projekt támogatásával készült. (forrás: http://kp.elte.hu)
Újra látogatható a Pálmaház
„trefortzöld””
Projektzáró sajtótájékoztatót tartottak a Füvész2011. szeptember 30-án abból az alkalomból, hogy végre lezárult a kert közel két éve tartó felújítása. Az ELTE Füvészkert fennállása óta először részesült olyan nagy összegű támoga-
Az ELTE és a MOME közös tervező műhelyt hirdet trefortzöld – ELSŐ PESTI KÖZÖSSÉGI BÖLCSÉSZKERT címmel a MOME és az ELTE BTK hallgatói és oktatói számára. A program célja a kert megújításának segítése, közkertté, közösségi térré alakítása, kiterjesztése a dizájn eszközével. Egy olyan modern, környezettudatos térszemlélet és megjelenés kialakítása, amelyet egy koncepciókészítő workshop előz meg. A fiatal tervezők ötletei a későbbiekben részleteikben vagy egészükben felhasználásra kerülnek a Trefort-kert megújítása során. A programot indító ötnapos workshop 2011. október 24. és 28. között kerül megrendezésre az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A két első napon az ELTE és a MOME oktatói adnak elő, kerekasztal-beszélgetés során, a tervezési munkát pedig a MOME oktatói irányítják majd. A program része egy vezetett séta a Trefort-kertben, valamint egy esti Füvészkert-bejárás is. A részvétel ingyenes, ebédet, fair trade kávét és teát, valamint ásványvizet biztosítanak. Előzetes regisztráció szükséges név, e-mail cím és EHA kód megadásával a
[email protected] e-mail címen. Jelentkezési határidő: 2011. október 20. Százéves az Eötvös Collegium épülete Időpont: 2011. október 24–28. Helyszín: ELTE BTK Trefort-kert (1088 Buda- Napra pontosan száz évvel az Eötvös Collegium pest, Múzeum krt. 4., 6–8.) épületének ünnepélyes felavatása után, 2011. (forrás: http://elte.hu) október 26-án a Budapesti Történeti Múzeum
kertben
tásban, amely ezt a nagy ívű és minden területre kiterjedő fejlesztést
lehetővé tette.
A műemléki védettségű Pálmaház a nagyjából egy évig tartó rekonstrukció során teljesen megújult: új gépészetet, világítást, üvegfelületeket és külső felújítást is kapott úgy, hogy a benne élő, felbecsülhetetlen értékű trópusi és szubtrópusi növényzet nem sérült. A látogatók kényelmét akadálymentesítés is szolgálja, hogy minél többen gyönyörködhessenek az egyedülálló meleg égövi növényzetben. Ezzel az ott élő növények szebb és biztonságosabb környezetben növekedhetnek tovább, a megnövelt terekben jobban meg lehet figyelni őket, és a gyűjtemény fejlesztésére is lehetőség nyílik. A pályázat során kibővítették a trópusi haszonnövények, a pálmafélék és a szubtrópusi tájak tematikus gyűjteményét. A Pálmaház környékén élő mediterrán növényzet köre is bővült. Szerves molekulákról a múlt(forrás: http://elte.hu) ban és a jelenben Az Egyetemi Könyvtár digitalizál Itthon és külföldön is bemutatkozik az Egyetemi Könyvtár digitalizált katalógusa. Az alapításának 450. évfordulóját ünneplő ELTE Egyetemi Könyvtár digitalizáltatta, és az interneten is hozzáférhetővé tette a XIX. század óta vezetett muzeális értékű, több mint egymillió cédulát tartalmazó Alapkatalógusát. Az otthonról is böngészhető katalógust 2011. október 18-án Vajda Zsuzsanna és Cséka György kollégáink mutatják be a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum Hagyomány és korszerűség című rendezvényén. Az online alapkatalógus angol nyelvű változatát Kálóczi Katalin és Bikádi Katalin kollégáink október 19-én 13:30-kor Reykjavíkban, az izlandi, a bergeni és a bolognai egyetem közös szervezésében megtartandó Utrecht Network konferencián mutatják be a nemzetközi szakmának. (forrás: ELTE Egyetemi Könyvtár)
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
Számos, a természetben előforduló szerves vegyületet használ az emberiség immár több ezer éve. Ezeket először különböző növényi kivonatok formájában alkalmazták, főként gyógyítás céljából. A modern kémia megszületésével e szerves anyagokat sikeresen izolálták, majd kémiai összetételüket és végül pontos szerkezetüket is meghatározták. A XIX. század közepétől a vegyészek egyik fő célja volt ezen érdekes anyagok mesterséges előállítása. E kísérletek kudarcai és sikerei nagyban hozzájárultak mai világunk kialakulásához. Többek között a mindenki számára elérhető festékeket és gyógyszereket köszönhetjük ezen eredményeknek. Néhány ilyen vegyület történetéről tart előadást Varga Szilárd az Alkímia Ma sorozat keretein belül, továbbá arról, hogy ezen anyagok hogyan kapcsolódnak a modern szerves kémiai kutatásokhoz. Időpont: 2011. október 20. 17:00 Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Eötvös előadóterem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 0.83) (forrás: http://elte.hu)
és az ELTE Eötvös József Collegium rendezvényén nyitják meg a Lustrum. Százéves az Eötvös Collegium Ménesi úti palotája című kiállítást, melyen a kiállításhoz kapcsolódó kötetet is bemutatják. A kiállítást dr. Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, valamint dr. Mezey Barna, az ELTE rektora és dr. Horváth Lászó, az Eötvös Collegium igazgatója nyitja meg. A Lustrum. Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati című kötetet dr. Kiss Jenő akadémikus és ifj. Arató György, az Eötvös Collegium Történész Műhely titkára mutatja be. Időpont: 2011. október 26. 17:00 Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum (1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota E épület, Barokk csarnok) (forrás: http://elte.hu)
3
A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK................................................ 4-6 (Gyere te is tüntetni!; Elnöki beszámoló; A TTK HÖK Küldöttgyűlése; Tudományos Koncepció) Sport....................................................7 (Irány a természet!) Arcok...................................................7 (Paál Árpád botanikus) Lágymányosi Portrék................... 8-9 (dr. Bajtay Zsuzsa immunológus) Faliújság......................................10-11 Tudósítás....................................12-13 (Kincskeresés kozmikus müonokkal; Témaest a természetgyógyászatról) TTT.............................................. 14-15 (A 2011-es Nobel-díjasok) Helyvektor.......................................16 (Rádi Pékség) Kritika...............................................16 (Moravia: Az unalom) Cooltér..............................................17 (Vikingek vándorútja) Négyeshatos.....................................17 (Tragédia) Mozizóna..........................................18 (Hétköznapi pár) Belszíni fejtés....................................18
A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe. Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk. Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben és a fogadóórájában.
„Inventas vitam iuvat excoluisse per artes” Alfred Nobel 1895-ös végakarata alapján minden évben kiosztják a világ legjelentősebb tudományos elismerését, a Nobel-díjat. A hagyományoknak megfelelően idén is két hónappal az ünnepélyes átadás előtt, azaz október elején derült ki a nagyközönség számára a díjazottak listája. A Tétékás Nyúz e heti számának 14-15. oldalán róluk olvashattok, továbbá oktatónk, dr. Bajtay Zsuzsa az ez évi orvosi-élettani kategória nyertes kutatásait ismerteti. A Nobel-díjakat 1901 óta minden évben odaítélik a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom legjobbjainak, illetve annak a személynek, aki az adott évben a legtöbbet tette a nemzetek közötti barátság ügyéért. 1968ban a közgazdaságtan művelőivel bővült a díjazottak köre. Tudományos és irodalmi elismerést kizárólag élő személyek kaphatnak, béke Nobel-díjat azonban szervezetek is. A Nobel-díj történelmében tizenhat olyan személyt ismerünk, akik nemzetiségüket, születésüket vagy származásukat tekintve magyarnak mondhatók. Közülük a természettudományok művelői emelkednek ki, kémikusként Zsigmondy Richárdot (1925), Hevesy Györgyöt (1943), Polányi Jánost (1986), Oláh Györgyöt (1994) és Herskó Ferencet (2004), fizikusként Lénárd Fülöpöt (1905), Wigner Jenőt (1963) és Gábor Dénest (1971) díjazták. Orvosi-élettani Nobel-díjat Bárány Róbert (1914), Szent-Györgyi Albert (1937), Békésy György (1961) és Daniel Carleton Gajdusek (1976), közgazdasági Nobel-emlékdíjat Milton Friedman (1976) és Harsányi János (1994) vehetett át. Irodalmi és béke Nobel-díjasunk is akad, előbbivel Kertész Imrét (2002), utóbbival Elie Wieselt (1986) ismerték el. Bár közülük csupán Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre utazhatott magyar állampolgárként a díjátadási ceremóniára, méltán tölthet el bennünket a büszkeség, hogy kis hazánk komoly szerepet játszott a XX. századi tudományos fejlődésben. Kiemelkedően fontos tehát megemlékezni róluk, ezért Arcok rovatunk jövő tavasszal megújul, és tizenhat részes sorozatunkban bemutatjuk a magyarnak tartott Nobel-díjasok életútját és kutatásait. Kevesen tudják, hogy a fent említett tizenhat úriember mellett húsz honfitársunk egy szervezet tagjaként részesült béke Nobel-díjban. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) 2005-ös díját tizenöt, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-es elismerését öt magyar munkatársa is magáénak vallhatja. Természetesen egy közös cikkben róluk is írunk a következő félév során. (Címlapunkon az ukrajnai Dnyipropetrovszk egyetemén 2008-ban felállított „Planet of Alfred Nobel” emlékmű látható.) Gansperger Gábor főszerkesztő
[email protected]
TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, VI. szám.
Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor. Vezetőszerkesztő: Gans. Tördelőszerkesztő: Fontányi A. Olvasószerkesztők: Verus, kovácsorsi. Címlap: Verus. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail:
[email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei:
[email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).
TétékásNyúz
4
HÖK Gyere te is tüntetni!
A TTK-s mentalitástól távol áll a tiltakozás ezen formája, legalábbis eléggé így tűnik. Ez sok szempontból érthető is, de a jelenlegi helyzetben több ok miatt is úgy érezzük, hogy ez a legjobb, amit tehetünk: Így tudjuk felhívni a társadalom figyelmét magunkra, kétséget kelteni a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban, azokban akik eddig pozitív vagy semleges színben látták. Így tudjuk megmutatni a döntéshozóknak, hogy valós hallgatói igény van arra, hogy a törvény eltérjen a tervezettől.
Ha most nem teszünk semmit, akkor biztos, hogy nem jutunk előbbre. Ez a legvégső demokratikus lehetőségünk. Ha meggyőztünk vagy amúgy is eljöttél volna, akkor buzdítunk, hogy csatlakozz Te is az ELTE TTK-sok népes táborához az október 27-i Demonstráción! Jelöld vissza a Facebook-eseményt, amelynek linkjét a http://facebook.com/eltettkhok és a http://ttkhok.elte.hu oldalról is elérheted. Az országos hallgatói demonstráción vegyünk részt közösen, egy „ELTE TTK” transzparens alatt: 15:45 és 16:00 között gyülekezünk az ELTE TTK Északi Tömbje előtt, a lépcsők aljában. 16:00-kor közösen átvonulunk az Olimpiai parkba (a Jászai és a Kossuth tér között, a rakparton), itt bevárjuk azokat, akik közvetlenül a tüntetés helyén szeretnének csatlakozni. 16:50-kor együtt átvonulunk a szomszéd utcába, ahol a tüntetés lesz. (Szalay utca) Gyertek minél többen, hívjátok barátaitokat, ismerőseiteket! Lehetőség szerint gyertek valamilyen ELTE-s, TTK-s ruhában, vagy bármilyen más hallgatói speciális öltözékben, jelképpel. (pl. laborköpeny) Politikai jelképeket ne hozzatok, a tüntetés politikamentes, egy minisztérium számunkra elfogadhatatlan, felsőoktatással kapcsolatos tervei ellen tiltakozunk. Az alkoholfogyasztást mellőzzük, szándékunk komolyságát erősítendő! az ELTE TTK HÖK csapata
keltétek, hogy a nem A kategóriás szoctámok és a közéleti ösztöndíjak csak e héten kerültek kiutalásra. Ezekért és a többi kevésbé látható hibáért elnézéseteket kérjük. Az ügyek kapcsán szociális elnökhelyettesünk a Küldöttgyűlésen beadta lemondását, amit a KGY elfogadott. Akit érdekelnek a technikai részletek, az honlapunkon nemsokára informálódhat róla. A
[email protected] e-mail címet természetesen továbbra is kezeljük. Jelenleg is dolgozunk a két legsúlyosabb problémán, a terepgyakorlatok, szakmai gyakorlatok, illetve az elsőéves mesterszakosok támogatásán. Ezekre még nem találtunk kielégítő megoldást. Amint biztossá válik valami, természetesen a szokásos fórumokon (szociális faliújság, honlap, hírlevelek, Facebook) tájékoztatunk titeket. A problémák lényege dióhéjban a forráshiány és a szabályzatok útvesztője.
A rendezvények körül is pezseg az élet. Az általunk is támogatott Tor-túra 8-án, szombaton lezajlott, az elmúlt idők legtöbb résztvevőjével. Gratulálunk a nyerteseknek és a szervezőknek egyaránt! A múlt héten pedig két szak is gólyaavatót tartott, a környtan és a biosz, ezzel a gólyaavatók szezonját lezártuk. A Gólyabál szervezése végéhez közeleg. A múlt heti Nyúz hátuljáról már tájékozódhattatok róla, hogy most pénteken kerül megrendezésre és idén is sikerült neves fellépőket hívnunk. Gyertek ti is; különösen a gólyák, akiknek a jegy árát igyekeztük nagyon alacsonyan tartani, de úgy véljük az ELTE-s jegyár is jóval olcsóbb más gólyabáloknál. A Hallgatói Irodában ti is hozzájuthattok a jegyekhez. Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK
[email protected]
Országos hallgatói demonstráció Úgy gondoljuk, hogy az ELTE TTK hallgatóinak is helye van a mostani demonstráción. Hogy mik a mi gondolataink, véleményünk, már sokszor sok helyen megismerhettétek. Ezúttal tüntetni hívunk benneteket. Menjünk együtt, képviseljük minél többen az ELTE TTK hallgatóit!
Miért gyere el? Számos tervet hallhattunk már, sőt számos olyan pletyka is elterjedt, amely egyértelműen csak a hangulatkeltést szolgálja. Azonban a legfontosabb okokat igyekeztünk összegyűjteni, amelyek úgy tűnik komoly minisztériumi szándékok. Ha egyet értesz ezekkel (legalább nagyjából, a részletekben nyilván mindenkinek eltér a véleménye), akkor gyere velünk: 1. Mindenkit érinteni fog, aki még szakot fog elkezdeni. Azokat is, akik most alapszakosak, de tervezik mesterképzés elvégzést, illetve akár visszamenőleges hatásai is lehetnek a törvénynek. 2. Tervezik az átsorolás egyirányúvá tételét és a szakok közti különbségek eltörlését. Az, hogy nekünk nem jó, ha átlag alapján összehasonlítanak egy ELTE TTK-s hallgatót egy vidéki főiskola bölcsészével, nem szorul magyarázatra. 3. Tervezik a külföldi munka egyoldalú korlátozását.
Elnöki beszámoló A hét két legfontosabb történéséről külön cikket is olvashattok az e heti Nyúzban. Az egyik a Küldöttgyűlés, ami mindig nagy jelentőséggel bír. A tisztségviselők beszámolóját a http://ttkhok.elte.hu/node/952 linken olvashatjátok, ami a főoldalról is elérhető. Másik nagy projektünk a tüntetésre való készülés. A TTK faliújságjaira kikerültek a plakátok. Az időpont is eldőlt, így azt is rájuk írtuk. Október 27-én 17:00-kor lesz a demonstráció, de akinek kedve van, az közösen is átvonulhat velünk innen, Lágymányosról 16:00-kor indulva. Ha érdekel, hogy szerintünk, hogyan és miért érdemes tüntetni, akkor olvasd el a beszámoló feletti cikket. A héten megérkeztek az utolsó utalások is. A rendszeres ösztöndíjakkal kapcsolatban történtek kisebbnagyobb hibák. Valószínűleg érzé-
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
4. Tervezik az ösztöndíjak megnyirbálását és bújtatott tandíj bevezetését. 5. Tervezik a hallgatók egyetértési jogának elvételét, tanulmányi kérdésekben mindenképp! (Pl.: vizsgák száma, tanterv, kötelező meghirdetendő vizsgák, stb.) 6. Tervezik a hallgatói képviselet visszaszorítását minden területen, ami egyoldalú szabályalkotáshoz vezet.
Miért pont tüntetéssel próbálunk tiltakozni?
HÖK A TTK HÖK Küldöttgyűlése A Hallgatói Önkormányzat új gazdasági elnökhelyettest és titkárt választott Múlt hét kedden került sor az idei első Küldöttgyűlésre a záró és alakuló KGY-t leszámítva. Ennek során szó esett a jutalomkeretről, a költségvetési tervezetről és az új tudományos koncepcióról, ezenkívül új tisztségviselőket választottak, valamint a már korábban megválasztottak beszámoltak a legutóbbi ülés óta végzett munkáikról. Amikor a legtöbben már hazafelé indultak az Egyetemről, a Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának képviselői és tisztségviselői éppen csak elhelyezkedtek az északi épület egyik előadójában, hogy utána kellő figyelemmel kísérhessék végig a Küldöttgyűlésen elhangzott beszámolókat, pályázatokat és minden egyéb információt. Miután Dukán András Ferenc nem sokkal fél hét előtt megnyitotta az ülést, elsőként a tisztségviselői beszámolók kerültek terítékre. Ezen beszámolók meghallgatásakor tudhattuk meg Sándor Máté Csabától (kollégiumi biztos), hogy a KCSSK A épületébe való beköltözés novemberben fog megkezdődni, majd ezt követően a többi épületet le fogják zárni felújítás céljából. László Dávid (szervező elnökhelyettes) arról számolt be, hogy a gólyabál szervezése már nagyban folyik, László Dorina (szociális elnökhelyettes) beszámolója kapcsán hosszas beszélgetés alakult ki a rendszeres ösztöndíjakról. Később pedig Ferdinandy Bencétől (fizika szakterületi koordinátor) hallhattunk a FÓKA-ról, vagyis a KéKo (Kémia Korrepetálás) és a MASZAT (matematika korrepetálás) mintájára újonnan megalakuló fizika korrepetálásról. A tisztségviselők beszámolóiról a jelenlévő harmincnégy képviselő szavazott. Ezen szavazás során a Küldöttgyűlés a szociális elnökhelyettes beszámolójának kivételével az összeset elfogadta. A tisztségviselők beszámolóit ti is megtekinthetitek a http://ttkhok.elte.hu/ node/952 linken. Egy rövid szünet után második napirendi pontként a személyi kérdések (lemondások, tisztségviselők választása) következtek. Újabb vitára került sor az ösztöndíjak kapcsán, mely során László Dorina felajánlot-
ta lemondását a Küldöttgyűlésnek, amely a lemondás elfogadása mellett döntött. Ezután került sor a megüresedett tisztségek betöltésére. A szociális elnökhelyettesi pozíció jelölt hiányában jelenleg betöltetlen maradt, így elsőként az új gazdasági elnökhelyettest választotta meg a Küldöttgyűlés, név szerint Ivancsó Veronikát, korábbi titkárt. Őt követte a TTK HÖK új titkárának megválasztása, amelynek során Szellák Zsanett Titanilla másodéves hallgatónak szavazott bizalmat a KGY a tisztség betöltésére. Végül a Hallgatói Alapítvány titkárának választották Kugler Renátát, korábbi ELTE-s hallgatót, mivel az Alapítványnál eddig végzett munkája alapján alkalmasnak találták a feladat elvégzésére. Ezt követően a Küldöttgyűlés határozott a jutalomkeret pályázati kiírásának módosításáról. Ily módon a hallgatói jutalomra – melyet egy hallgató az ELTE TTK hallgatóiért végzett kiemelkedő tanulmányi, tudományos, kulturális, sport, művészeti, illetve egyéb egyetemi tevékenységeiért kaphat – a korábban előírt négy hónap helyett most már hat hónapra visszamenően lehet pályázni. Negyedik napirendi pontként a költségvetés módosítása volt betervezve. Erre végül ezen az ülésen nem került sor, mert új kormányhatározat született, amelynek pontos hatásai jelenleg még nem láthatók, de érzékenyen érinti a beszerzéseket; az elnök viszont elmondta, hogy mindenképpen szükség van a költségvetés módosítására, ezért ez november folyamán mindenképpen meg fog történni. Ezután a szeptemberi alakuló Küldöttgyűlésen újonnan megválasztott tudományos biztos, Szakács Dávid kapott szót, és ismertette a kari tudományos élet fellendítéséről szóló kon-
cepcióját, amelyet a Tudományos Csoporttal közösen alkotott meg. Többek között azt is elmondta, hogy létre szeretne hozni egy kari tudományos honlapot, mindenféle szakterületi tagozódástól mentesen, megkönnyítve így a több szakterületet lefedő érdeklődési körű hallgatók elérését, tájékoztatását a különböző szakos tudományos programokról. Megemlítette azt is, hogy több hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a TDK-t (Tudományos Diákkör) jobban megismerjék a hallgatók, hiszen a TDK jelenleg a legjobban működő tehetséggondozási forma a Karon. Ennek érdekében a kari TDK honlap fejlesztése elengedhetetlen. Továbbá hangsúlyozta a Tudományos Csoport és a Nyúz együttműködésének fontosságát is a tudományos rovat magas színvonalának megtartása érdekében. Ezek mellett a tudományos biztos szerint meg kéne fontolni újabb tehetséggondozási programok létrehozását is, hiszen az országban több egyetemen is sikerrel működnek ilyenek, ehhez azonban először jobban meg kellene ismerni ezek működését, hogy a jövőben kialakítandó hasonló kari programok megtervezését ezen információk alapján kezdhessék el. Valamint a doktoranduszoknak is helyet kell kapniuk a tudományos közéletben, mivel akár előadóként, akár szervezőként való részvételük nagy segítséget jelentene a különböző tudományos programok megvalósításakor. Ezenkívül a hallgatói tudományos közélet fejlesztésére fordítható források bevonására is törekedni kell, a meghirdetett pályázati lehetőségeket nem szabad elmulasztani, valamint a képzésekre és kutatásokra anyagi támogatást fordító cégek bevonásának lehetőségét is szükséges megvizsgálni. A tudományos koncepció ismertetése után a Küldöttgyűlés tett néhány módosítási javaslatot, majd szavazással a KGY egyhangúlag elfogadta az újonnan kialakult koncepciót. Végül az elnök elmondta, hogy a TTK HÖK őszi vezetőképzőjét a BGGYK HÖK-kel közösen fogja tartani, amelyre meghívják az IK HÖK-öt is, majd nem sokkal fél tizenkettő előtt lezárta a Küldöttgyűlést, így végre elindulhattunk kipihenni a hosszúra nyúlt napot. A legutóbbi és a korábbi Küldöttgyűlések emlékeztetőit megtalálhatjátok a http://ttkhok.elte.hu/jegyzokonyvek oldalon. Mesi
TétékásNyúz
5
6
HÖK Tudomány és minőség Tudományos Koncepciót fogadott el az ELTE TTK HÖK A Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése október 11-én elfogadta az ELTE TTK HÖK Tudományos Koncepcióját. Írásomban összefoglalom, hogy miért született a koncepció, és azt, hogy milyen célokat fogalmaztunk meg benne. A kari Hallgatói Önkormányzat újonnan megválasztott tudományos biztosaként az én feladatom segíteni a Kar hallgatói tudományos közéletének szervezését, tájékoztatni titeket a tudományos rendezvényekről és pályázatokról. Még a nyár folyamán néhányan a Kar tudományos közéletének helyzetéről beszélgetve arra jutottunk, hogy fontos lenne összegyűjteni és leírni a témával kapcsolatos problémákat és a tennivalókat. Ezt azért tartottuk szükségesnek, mert bár mind gyakran halljuk – és kétségkívül igaz is –, hogy Karunk hazánkban az élen jár a természettudományos oktatás és kutatás terén, ugyanakkor az elmúlt években a bolognai rendszerre történő gyors átállás és az egyre nagyobb hallgatói létszám rengeteg téren hozott jelentős változást. Ez alól nem kivétel a hallgatók tudománnyal való viszonya sem. Míg korábban oktatók és hallgatók között könnyen személyes kapcsolat alakulhatott ki, addig mi a saját évfolyamtársainkat se feltétlenül ismerjük, az oktatók pedig arctalan tömegként találkoznak velünk. A Karon folyó kutatómunka és az elért tudományos eredmények kommunikációja nem kielégítő a hallgatóság és a külvilág felé sem. Ennek következtében Karunkon a rendkívül érdekes, szerteágazó és eredményes kutatómunka mintegy a színfalak mögött folyik. Ebben a helyzetben feltétlenül szükség van a hallgatói tudományos közélet fejlesztésére, amiben az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzata meghatározó szerepet kíván vállalni. Célunk az, hogy javítsuk a Karon folyó tudományos munka kommunikációját, és érdekes szakmai programokat szervezzünk, hogy lehetőleg több fórumon is megismerhessétek
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
a Karon és az együttműködő kutatóintézetekben zajló kutatásokat, valamint kötetlen formában találkozhassatok az oktatókkal és a kutatókkal. A hosszú úton tett első lépésként alkottuk meg az ELTE TTK HÖK Tudományos Koncepcióját. Ebben írásba foglaltuk, hogy milyen problémákat illetve hiányosságokat látunk jelenleg a Kar hallgatói tudományos közéletében, és javaslatokat is megfogalmaztunk ezek megoldására. Reményeink szerint alkalmas lesz ez arra, hogy iránymutatásként szolgáljon a következő néhány évben a Hallgatói Önkormányzat mindenkori tudományos biztosának és a munkáját segítő Tudományos Csoport tagjainak. A koncepcióban megfogalmazott célok között előkelő helyen szerepel egy sokszínű kari hallgatói tudományos honlap elindítása. Ezen a klasszikus szakterületi tagolástól mentesen fogunk nektek összegyűjteni minden fontos információt a Karunkon szervezett szakmai és tudományos programokról és a hallgatóknak kiírt tudományos ösztöndíj pályázatokról. Igényes és kedvcsináló tudományos ismeretterjesztő cikkeket is találhattok majd a honlapon, valamint kiegészítésként kutatói blogok, és akár a tudományos biztos munkablogja is helyet kaphat ezen a felületen. A koncepció sokat foglalkozik a tehetséggondozással, a tehetséggondozás különböző formáiban rejlő, egyelőre kiaknázatlan lehetőségekkel. Jelenleg a tehetséggondozás legjobban működő formája a Tudományos Diákkör, azaz a TDK. A jövőben részt kívánunk venni a kari TDK honlap fejlesztésében. Szeretnénk elérni, hogy mindig naprakész legyen, valamint az összes szakterületi TDK kiírása, az absztraktok és a dolgozatok feltöltése is ezen a közös felületen
történjen. Reményeink szerint a témavezetők és témáik rövid bemutatása, a korábbi évek absztraktjai és akár a dolgozatok is elérhetőek lesznek rajta, hogy segítsünk titeket a legérdekesebb témák kiválasztásában. A tehetséggondozás másik formája a TDK mellett a szakkollégiumi tagság. A jövőben szeretnénk a szakkollégiumoknak több megjelenési lehetőséget biztosítani a Karon és a szociális kollégiumokban, hogy mindannyian kapcsolatba kerülhessetek a benne folyó munkával. A szakkollégiumok oktatóit és tagjait szeretnénk bevonni a tudományos programok szervezésébe, hogy több, változatosabb és jobban megszervezett program közül tudjatok majd válogatni. A jövőben a honorácior rendszer is fontos szerepet tölthet be a tehetséggondozásban. Aki pályázat alapján elnyeri a honorácior státuszt, az szabadon végezhet el majd tárgyakat, vagy akár egész modulokat. Ez lehetővé teszi, hogy aki igazán jól teljesít, és a tantervében nem szereplő tárgyakat is szívesen elvégezne, annak ne kelljen fizetnie a megszerzett többletkreditekért. A Hallgatói Önkormányzat proaktívan részt fog venni a honorácior rendszer részletes kari szabályozásának kialakításában. Az újság hasábjain csak néhányat tudtam megemlíteni a rengeteg célkitűzésünk közül, amelyeket a koncepcióban megfogalmaztunk. Remélem, hogy kitartó munkával a Kar hallgatói tudományos közélete már rövid idő alatt jelentős mértékben javítható, és hosszabb távon, a Kar adottságait kihasználva stabil, magas színvonalú hallgatói tudományos közélet alakítható ki. A Tudományos Koncepció teljes szövegét megtaláljátok a http://ttkhok. elte.hu/tudomanyos_koncepcio címen. Ha észrevételed van a koncepcióval vagy a hallgatói tudományos közélettel kapcsolatban, esetleg van egy jó ötleted, vagy segítenél a Tudományos Csoportnak a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósításában, akkor írj a
[email protected] email címre, vagy keress bátran akár személyesen is. Szakács Dávid tudományos biztos ELTE TTK HÖK
[email protected]
7
Sport & Arcok Irány a természet! Október végi BEAC-os sportprogramok Ha szívesen kimozdulnál a négy fal közül, hogy egy jó hangulatú csapat tagjaként fedezd fel a természetet, ha szívesen bebarangolnád, vagy inkább egy verseny keretein belül, futva ismernéd meg hazánk lebilincselő szépségű tájait, akkor az alábbi lehetőségek csak rád várnak!
Tájfutó MEFOB októberben Október 29-én és 30-án a Bükk lábánál, Egerben kerül megrendezésre a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Tájékozódási Futó Bajnokság, amelyre minden, a tájfutásnak hódoló ELTE-s sporttársunkat szeretettel várjuk. A verseny vendéglátói az Egri Spartacus Tájékozódási Futó SE és az Eszterházy Károly Főiskola lesznek. A nevezési díjadat szakosztályunk átvállalja (az utazás, szállás és étkezés költségeit a résztvevők maguk fizetik).
Október 22-én irány a Hangya 15 Túra! Várunk mindenkit, aki szeretne egy könnyed, rövid túrán egy sokszínű, vidám csapathoz csatlakozva megismerkedni a csodálatos szépségű Nagymarossal. A túra mindössze tizenöt kilométer hosszú, így kezdő
természetjáróknak is könnyen teljesíthető, egyúttal kiváló lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük a hazai művészvilág „Mekkáját”. Természetjáró szakosztályunk pedig szeretettel vár minden érdeklődőt az október 30. és november 1. között megrendezésre kerülő rövid túráinkra, amelyek mindenki számára könnyen teljesíthetőek. Recsk-központú csillagtúránk ideális lehetőséget teremt minden ELTE-s számára, hogy részesévé váljon egyetemünk pezsgő sportéletének, és társaságunkat színesítve új ismerősöket szerezzen. Így tehát, ha kedvet érzel az őszi szünet elején egy vidám csapattal bejárni a Mátra legszebb vidékeit, akkor ne habozz! Október végén irány Recsk! További információ és jelentkezés: Turi Zsolt sportösztöndíjasnál a
[email protected] e-mail címen. Verus (a BEAC sajtóközleményei alapján)
Felismerése hosszú időre meghatározta a fitohormon-kutatás további fejlődését. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ez idő alatt kötelezte el magát a növényélettan mellett. 1911-ben doktori, majd egy év elteltével tanári végzettséget szerzett. Hallgatóként írta első tudományos dolgozatát, amiben egy fejlődési rendellenességet boncolgatott. Ezután több ingerfiziológiai tanulmányt is papírra vetett. Diplomájával a zsebében a Bécsi Egyetem Növényélettani Intézetében taxisokat, valamint mikrobiológiai problémákat analizált. A tudomány ezután Lipcsébe csábította, ahol Pfeffer intézetében tevékenykedett. Az 1914/15-ös tanévben a Budapesti Tudományegyetem Növénytani Tanszékén tartott órákat. 1915 júniusától adjunktusi tisztséget töltött be a Növényélet- és Kórtani Állomáson, ahol 1929ig végzett mezőgazdasági kísérletügyi kutatásokat. Miután a Budapesti Tudo-
mányegyetemen elnyerte habilitációját, magántanári előadásokat tartott. A nemzetközi elismerést az 1918-ban publikált Über phototropische Reizleitungen című cikkének köszönheti. Ebben a kiadványban a kísérleteiből levonható legfontosabb következtetéseket foglalta össze. A Budapesti Tudományegyetem Botanikai Intézetének élére 1929. január 5-én nevezték ki. Neki köszönhető többek között az intézet sötétlaboratóriumának, valamint tetőüvegházának megépülése. Szívügyévé vált, hogy a középiskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt fektessenek a természettudományok, illetőleg az élettan képzésére. A létesítményt tanszékvezetői pályája kezdetén nevezte el Növényélettani Intézetnek, ám az elnevezést hivatalosan csak halálát követően hagyták jóvá. A növényi hormonkutatás egyik legelső művelője 1943. április 9-én hunyt el. Kőnig Rita
Nevezési határidő: október 12. Részletes versenykiírás a http://mtfsz.hu/ megjelenites/versenynaptar/showevent. php?event=4967 oldalon. A MEFOB-on részt vevő versenyzők a váltó lefutása után elindulhatnak a 23. Eger Nagydíj nemzetközi tájékozódási futó verseny szombati versenynapján is. Kérjük, minél előbb jelentkezzetek Hajas Csilla (ELTE IK) sporttársunknál a
[email protected] e-mail címen! Légy részese egy izgalmas versenynek és egy jó bulinak!
Túrázásra fel!
Paál Árpád A Déli tömb negyedik emeletének folyosójára tévedve, a 4.428-as terem előtt elhaladva Paál Árpád botanikus nevével találkozhatunk. A legnagyobb magyar növényfiziológusok körében emlegetett Paál Árpád 1889. április 15-én, Budapesten látta meg a napvilágot. A növényi hormon, amelynek létezését elsőként igazolta, ma már az auxin nevet viseli. Sötétben végzett kísérleteket a koleoptillal – a hajtáscsúcson elhelyezkedő védőhüvellyel – úgy, hogy levágta azt, majd féloldalasan helyezte vissza a védőhüvelyre a csúcsot. Ekkor az ellenkező oldalon tapasztalt görbülést. Vizsgálataiból arra a következtetésre jutott, hogy a növekedésszabályozó anyag a hajtáscsúcsban képződik, a koleoptil árnyékos részén felfelé halad, és mennyisége fény hatására az ellentétes oldalon megnő.
TétékásNyúz
8
Lágymányosi Portrék Újabb biológiai áttörést jutalmaztak Nobel-díjjal Interjú dr. Bajtay Zsuzsa immunológussal Az orvosi-élettani Nobel-díjat idén három immunológus kapta, többek között a dendritikus sejtek felfedezéséért és szerepük leírásáért, valamint az immunrendszer működésének feltérképezéséért. A téma tudományos hátteréről, és az „új” HIV-vakcináról kérdeztem dr. Bajtay Zsuzsát, az ELTE Immunológia Tanszékének docensét.
Évek óta immunológusok kapják az orvosi-élettani Nobel-díjat, nem történt ez idén sem másképp. Ön mit gondol, ez a molekuláris immunbiológia térhódításának köszönhető, vagy ez a felfedezés önmagában is átütő jelentőségű? Ahogy említette, már több kiváló immunológus kutatót is díjaztak munkájáért ezzel a magas kitüntetéssel, ezért úgy gondolom, hogy nem tendenciaszerű a díjak odaítélése, hanem a felfedezett és leírt sejtek és jelenségek alapvető fontossága indokolta az elismerést. Az idei díjazottak megosztottan: Ralph Steinman, akit a dendritikus sejtek leírásáért jutalmaztak, valamint Jules Hoffman és Bruce Beutler, akik a veleszületett immunrendszer aktiválódását magyarázó felfedezéseikért kapták meg a Nobel-díjat. Látnunk kell, hogy ennek a felfedezésnek óriási jelentősége van: Steinman egy olyan sejttípust írt le, amely kommunikációt biztosít a két alapvető immunológiai működés, a veleszületett és az adaptív rendszer között. Másrészt egy olyan sejtcsoportról beszélünk, amelynek terápiás célú felhasználására is vannak próbálkozások, úgynevezett immunológiai adjuvánsként alkalmazhatóak a rákgyógyászatban. Köszönhető ez azon tulajdonságuknak, hogy többféle antigént is képesek megkötni és felvenni, majd azokat átalakított formában, enzimekkel történő bontások után bemutatni a limfocitának, ilyen módon aktiválva az adaptív immunválaszt. Az antigénlebontás molekuláris szinten értendő? Igen. A sejt enzimei segítségével olyan peptidfragmentumokat állít elő, amelyek képesek kötődni az egyénre jel-
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
lemző MHC (Major Histocompatibility Complex) molekulákhoz. Kérem, mondja el pár mondatban, hogy hogyan keletkeznek ezek a sejtek! Az immunsejtek a csontvelőben található multipotens őssejtekből, angolul HSC-ből (Hemopoetic Stem Cells) alakulnak ki. Fejlődésüket úgynevezett növekedési faktorok irányítják, ami alapvetően két irányban történhet. Az egyik a myeloid, a másik a limfoid fejlődési vonal. A limfoid eredetű dendritikus sejtek szerepe leginkább a virális fertőzések során kulcsfontosságú, míg a myeloid vagy konvencionális dendritikus sejtek antigénfelvétellel és annak bemutatásával foglalkoznak. Ezek a sejtek testszerte mindenhol jelen vannak, és elsődleges feladatuk a patogének gyors felismerése, amiben a TLR receptoroknak is szerepe van. Egészen pontosan a felismeréskor még éretlen sejtek fagocitálják az antigént, lebontják, majd a nyirokcsomókba vándorolva bemutatják azt a T-limfocitáknak, amelyek e lépés nélkül nem lennének képesek az antigén felismerésére. Ez alatt helyváltozatás is történik, mivel a perifériáról a nyirokszervekbe viszik a felismert patogént, ahol a megfelelő limfociták felszaporodhatnak. Rokonítható ez a folyamat a klónszelekcióval? Az Ön által említett folyamat alapvetően limfocitákra vonatkozik. A veleszületett immunsejtek patogén-specifikus felismerést végeznek patogén-mintázat felismerő struktúráikkal, ilyenek például a TLR-ek. Ezek a receptorok ugyanolyan formában vannak jelen, bármely immunsejtről legyen is szó. Fontos tudni, hogy ez a felismerés nem egyenlő a
limfociták antigén-felismerésével, ezek ugyanis az idegent azonosítják. Tehát nem minden idegen anyag tekinthető egyben patogénnek is. Az antigén finom molekuláris szerkezetének felismerésére a limfociták specifikus receptorai alkalmasak; a B-limfocitákon a BCR, a T-limfocitákon a TCR. A T- és B-sejtek mindegyike sejtenként egyedi szerkezetű receptorával egy adott antigénre reagál, ez váltja ki a klonális szelekciót, a specifikus limfociták gyors felszaporodását. Ebből egyértelműen látható, hogy a T-sejtek száma jóval magasabb a dendritikus sejtekénél. Kérem, meséljen a másik két úriember által leírt TLR receptorokról is! A másik két kutató molekuláris szintű felfedezésért kapta a díjat, egészen pontosan a veleszületett immunválasz során működő Toll- és Toll-szerű (TLR) receptorok miatt. Hoffman volt az, aki Drosophila melanogasterben azonosította a Toll-receptorokat, majd Beutler írta le ezek emlősökben előforduló homológjait, a TLR-eket. Ez egy olyan, igen szerteágazó receptor család, amelybe több mint egy tucat receptor tartozik. Ezek széleskörű specificitással, patogénekben előforduló molekulákat ismernek fel. Ilyen módon ezeket a receptorokat az ősibb, veleszületett immunválasz fontos részének tekinthetjük. Sokáig nagy kérdés volt, hogy a patogének milyen mechanizmus során kerülnek felismerésre a szervezetben, hogyan aktiválódik a veleszületett immunrendszer és ez milyen hatással van az adaptív immunrendszerre. Normál esetben a patogén feldolgozását eredményezi az immunválasz, de szélsőséges esetben akár szeptikus sokkot is okozhat a szervezetben, ami halálhoz is vezethet. Ezzel kapcsolatos Beutler másik felfedezése, aki elsőként azonosította egerekben a tumor nekrózis faktorα-t (TNF- α), azt a gyulladási citokint, aminek szerepe van a szeptikus sokk kiváltásában.
Lágymányosi Portrék Jól tudom, hogy Ön is foglalkozik dendritikus sejtek vizsgálatával? Igen, az utóbbi tizenöt évben foglalkozunk dendritikussejt-kutatással a tanszéken Prof. Erdei Anna Komplement kutatócsoportjában. Egy külföldi kollaboráció segítségével pedig ezek komplementreceptor-közvetített HIVfertőzését vizsgálva betekinthettünk a HIV-kutatásba is. Ha már megemlítette a HIV-vírust, akkor rá is térnék a másik témánkra. Spanyol kutatók nemrég publikálták, hogy először HIV-negatív egereken, majd embereken is kilencven százalékos sikerrel járó vakcinációt hajtottak végre. Úgy gondolom, nem árt, ha először egy viszonylag egyszerű képet adunk az úgynevezett Humán Immundeficiencia Vírusról. Ezzel a betegséggel immár harminc éve él együtt az emberiség. Az első halálesetet 1981-ben jegyezték fel, és azóta több mint hatvanmillió ember lett fertőzött, ennek több mint ötven százaléka bele is halt a fertőzésbe. Ezen borzalmas adatok alapján kijelenthetjük, hogy az emberiség eddigi legsúlyosabb pandémiájával állunk szemben. Ez a szám a következő években csak nőni fog. Maga a vírus egy RNS retrovírus. A fertőzés HIV-fertőzött sejtek átadásával terjed, szexuális úton. A vírus, bejutva a szervezetbe, elsősorban a helper T-sejteket (Th) támadja meg. Ezen sejtek karmesternek tekinthetőek a fertőzések során kialakuló immunválaszban. A vírus targetsejtjei azonban nemcsak Th-sejtek, hanem monociták és dendritikus sejtek is lehetnek. A támadás célpontja egy olyan molekula, ami az említett sejtek mindegyikén megtalálható, ez a CD4. Ha jelen van ez a molekula, illetve még egy úgynevezett kemokin receptor is, akkor a HIV képes fuzionálni a gazdasejt membránjával, majd az örökítőanyaga bekerül a sejt DNS-ébe. Ezután következik a vírus legokosabb lépése, a lappangási időszak. Ez a provírus alak akár tíz évig is képes „szunnyadni” a gazdasejtben arra várva, hogy egy külső aktivációs hatás érje a sejtet. Így a vírus alkotóelemei is szintézisre kerülnek, és újabb fertőzőképes virionok szabadulnak fel. Sok emberben a mai napig kérdés, hogy a HIV összefüggésben van-e az AIDS-szel? Nagyon fontos kérdés ez. A HIVpozitív személyeknél a lappangási időszakban semmilyen tünet sem tapasztal-
ható, habár a vírus jelenléte kimutatható a szervezetben. Ennek az az oka, hogy az immunrendszerünk bizonyos elemei képesek kordában tartani a fertőzést. Azt kell látni, hogy ez az a fázis, ami a vírus terjedésének leginkább kedvező, hiszen maga a beteg nem tudja magáról, hogy fertőzött, és éppen ezért gond nélkül adhatja és adja is tovább a vírust másoknak. Betegség akkor alakul ki, ha a helper sejtek létszáma drasztikusan lecsökken a vérben, mert ez teret enged olyan opportunista fertőzéseknek, amelyek az egyébként megfelelő működésű immunrendszernek nem okoznának gondot. Ekkor beszélhetünk a szerzett immunhiányos tünetegyüttesről (Acquired Immune Deficiency Syndrome). Tehát ez egy olyan immundeficienciás állapot, amelyben a szervezet sem a fertőzéseknek, sem a tumoros elfajulásoknak nem képes ellenállni. Mai tudásunk szerint a HIV-pozitív személyek túlnyomó részében kialakul az AIDS. Visszatérve a vakcinára: miben áll ennek a vakcinának az újdonsága? Hatékony vakcina kifejlesztésére égetően nagy az igény a járvány leküzdése érdekében. Az említetthez hasonló elvű vakcinációval már évtizedek óta próbálkoznak. Ennek lényege, hogy ember számára nem veszélyes vírusvektorok segítségével expresszálnak különböző HIV-géneket. A konstrukcióval történő immunizálás az adaptív immunválasz aktiválása révén immunológiai memóriát alakít ki az adott kórokozóval szemben. A számos eddigi próbálkozás közül a legsikeresebb vakcina (ALVAC) mintegy harminc százalékkal tudta csökkenteni a HIV-vel való fertőződés veszélyét. A spanyol munkacsoport által kifejlesztett vakcina (MVA-B) most került emberi kipróbálásra. A vakcinával történő immunizálást követően a vírusfehérjékre adott specifikus immunválasz vizsgálata most zajlik. Az eddig ismertetett eredmények ember esetében már nem olyan reményteljesek, mint az egérkísérletekben tapasztaltak; a vizsgált személyek kisebb hányadában mutattak csak ki vírusspecifikus B-, illetve T-sejt választ. Itt kell megemlítenem azokat a B-sejteket, amelyek olyan reaktív neutralizáló ellenanyagokat képesek termelni, amelyek megakadályozzák a további sejtfertőződéseket, így meghatározóak a HIV-fertőzés leküzdésében. Sajnos, eddig fel nem derített okokra visszave-
zethetően, a HIV-fertőzöttekben ilyen ellenanyagok nem, vagy csak túl későn alakulnak ki, amikor a fertőzés már nem visszafordítható. A hatékony adaptív védelem kialakításának másik útvonala a T-sejtek egyik populációjában, a citotoxikus (Tc) T-sejtekben rejlik. Ezek a sejtek antigén hatására sejtölő vagy citotoxikus válaszra képesek. A probléma az, hogy a HIV-fertőzés esetében ezeknek a sejteknek a működésében is zavar keletkezik, ami a sejtek rohamos pusztulását eredményezi a fertőzés előrehaladtával. Ön szerint mi lehetne a HIV megállításának a kulcsa? A HIV-fertőzés ellen sem a veleszületett, sem az adaptív immunválaszunk nem jelent megfelelő védelmet. A vakcinációs próbálkozások, bár óriási erőkkel zajlanak, ezidáig nem hoztak sikert. Az AIDS-betegek életminőségét nagymértékben sikerült javítani az antiretrovirális terápia (ART) kifejlesztésével, de ez a kezelés, bár enyhíti a tüneteket, a fertőzést nem szünteti meg. Továbbá ez az élethosszig tartó kezelés azontúl, hogy a szervezetet rendkívül megterheli, igen költséges is, ami a fejlődő országokban élő betegek helyzetét egyre kilátástalanabbá teszi. Ha a jóslatok bekövetkeznek, a következő húsz esztendőben további húszmillió fertőzöttel kell számolni. Ez a kezelés költségeit évi harmincötmilliárd dollár fölé emeli. A másik lehetőség, bármennyire is furcsán hangzik, a kórokozóhoz történő alkalmazkodás. Ismert, hogy minden járvány során akadnak túlélők. Néhány évvel ezelőtt figyelték meg, hogy a HIVfertőzöttek néhány százalékában, ART kezelés nélkül, több mint tíz év után sem alakul ki az AIDS. Ezekben az úgynevezett elit HIV-kontroller csoportba tartozó emberekben – amelynek tagjai tíz-tizenkét éven keresztül képesek voltak együtt élni ezzel a kórral –, jelen van a vírus, de immunrendszerük megakadályozza bennük az AIDS kialakulását. A vizsgálatok szerint ezekben a HIV-pozitív egyénekben hatékonyabb a veleszületett védekezés, továbbá a virális antigének bizonyos MHC-kapcsolt felismerése során a Th- és Tc-sejtes immunválasz is aktív marad. Ezeknek a mechanizmusoknak a feltárása újabb lendületet adhat a terápiás kutatásoknak. Mészáros Máté
[email protected]
TétékásNyúz
9
DEMONSTRÁCIÓ Az ELTE TTK Hallgatói részt vesznek a HÖOK által október 27-ére szervezett demonstráción. Miért pont tüntetéssel próbálunk tiltakozni? - Így tudjuk felhívni a társadalom figyelmét magunkra, kétséget ébreszteni a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban, akik eddig pozitív vagy semleges színben látták. - Így tudjuk megmutatni a döntéshozóknak, hogy itt valós hallgatói igény van arra, hogy a törvény eltérjen a tervezettől. - Ha most nem teszünk semmit, akkor biztos, hogy nem jutunk előbbre. Ez a legvégső demokratikus lehetőségünk. Csatlakozz Te is az ELTE TTK-sok népes táborához az október 27-i Demonstráción! További információk: http://ttkhok.elte.hu/demonstracio
Tétékás Nyúz a Facebookon A Tétékás Nyúz már Facebook-oldalként is elérhető! Ha a megjelenés előtti napokban szeretnétek tudni, hogy mit olvashattok szerdán, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz oldalon!
MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amit felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Időpontok: Hétfő 14-16 É -1.23/A Hétfő 16-18 É -1.23/A Szerda 14-16 D 3.517 Csütörtök 14-16 D 3.517 Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek e-mailben a
[email protected]. hu címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel!
Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat
[email protected]
IAESTE KÜLFÖLDI SZAKMAI GYAKORLATI ÖSZTÖNDÍJ! Ha külföldön akarod elvégezni a szakmai gyakorlatod, nálunk a helyed! Az IAESTE Hungary-nek nyolcvanöt tagországa van, így szinte a világ bármely pontján lehetőséged nyílik dolgozni amellett, hogy nyelvet tanulhatsz és új, idegen kultúrákat ismerhetsz meg. Ha érdekel ez az óriási lehetőség, látogass el weboldalunkra és gyere el infóestünkre! Jelentkezési határidő: november 1. Csere Infóest: október 20. 16:00, D 2-502 terem További információk: http://elte.iaeste.hu
12
Tudósítás Kincskeresés kozmikus müonokkal Atomcsill a törökfürdőben A kozmikus sugárzás részecskéi folyamatosan bombázzák a Földet. Míg elsőrendű komponenseinek csak kis hányada ér le a tenger szintjére, addig a másodrendű komponensek, amelyek már főleg az atmoszférában keletkeznek – például a müonok –, a földfelszínig, sőt akár a földkéreg mélyéig is lejuthatnak.
A kikövezett út Az elektroszkópot először Theodor Wulf szerzetes készítette el az 1900-as évek elején. Kísérletében az eszközben lévő fémszalagok töltést kapnak, elállnak egymástól, egy idő után azonban újra egymáshoz érnek. Wulf először azt hitte, hogy ezt egy, a Földből érkező láthatatlan energia okozza, ezért a műszert levitte egy bányába, ahol hosszabb idő alatt értek össze újból a fémszalagok. Ebből arra következtetett, hogy a sugárzás mégsem a Földből érkezhet, hanem a világűrből. Ezt 1912-ben Victor Hess bizonyította, amikor hőlégballonnal nagyjából öt kilométeres magasságba emelkedve többször is elvégezte a kísérletet, ami egyre rövidebb idő alatt ment végbe. Így az ő nevéhez fűződik a kozmikus sugárzás felfedezése. Mivel a magasban az ionizáció következtében egyre gyorsabbá válik a töltésvesztés, így a szalagok hamar összeérnek újra. A müont Carl David Anderson és Seth Neddermeyer fedezte fel 1937-ben a világűrből jövő kozmikus sugárzásban. A müon, amely rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt, úgynevezett idődilatáció egyik bizonyítéka. A Földre érkező müonok számát a már ismerős Geiger-Müller-számlálóval mérhetjük. A gáztöltésű detektor – ami az ionizáló sugárzás észlelésére képes – általában henger alakú, közepén egy vékony dróttal. A henger palástja játssza a katód, a drót pedig az anód szerepét. A henger egyik alapján vékonyabb a fal, ezen keresztül jut az ionizáló sugárzás a csőbe. A sugárzás által keltett elektronok és ionok elkezdenek áramlani az elektródák felé, ezzel áramot keltenek, amit aztán mérni is tudunk. Ennek továbbfejlesztett változata a sokszálas kamra, amellyel már digitalizálhatóvá váltak a mérések, így a beeső
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
sugárzás és az általa keltett elektronkilökődések száma nem analóg módon, hanem már folyamatosan rögzíthető adattá váltak. Ezt fejlesztette tovább a magyar KFKI RMKI REGARD csoportja egy olyan detektorrá (KKK kamra), amely kevésbé összetett, olcsóbban előállítható és sokkal mobilisabb, mégis megfelel a müonok pályájának nyomon követésére. Az atomok ütköztetése során is keletkező müonok szerepe azért fontos, mert tulajdonságaik közelebb vihetnek minket az anyag, az atom és a világ keletkezésével kapcsolatos kérdéseink megválaszolásához.
Kincs, ami… A müonbombázás természetesen nem folyamatos, hiszen minél nagyobb a lég-, illetve földtömeg felettünk, annál kevesebb az adott helyen az esemény. Ezt az előnyt használták ki a KFKI kutatói is, amikor levitték a kompakt műszerüket a Molnár János-barlangba, ami a törökfürdő mellett található. A műszerrel három helyen mértek több héten keresztül, így a detektorba érkező sok ezer müon észlelésével fel tud-
A kozmikus sugárzás felfedezése az elektroszkóphoz kapcsolható, amely egy hétköznapi anyagokból is elkészíthető szerkezet. Az elektroszkópok vákuumban villa alakban felfüggesztett fémszalagok, amelyek olyan fémrúdhoz kapcsolódnak, amelyek vége kilóg a külvilágba. Mikor egy elektroszkóp pozitívan vagy negatívan feltöltődik, a két lemez elválik, mivel a töltések egyenletes eloszlása következtében taszítás lép fel a két azonos pólus között. Amikor ultraibolya sugárzás vagy fény (vagy bármilyen sugárzás ezen a frekvenciaküszöbön felül) éri a negatívan töltött fémet, kisül és a szalagok összezáródnak, a pozitívan töltöttel azonban nem történik semmi. Ez azzal magyarázható, hogy a negatívan töltöttből elektronok lépnek ki, emiatt fokozatosan elveszíti a töltését, míg a pozitívan töltöttből, ha elektronokat szabadítunk fel, az még inkább pozitív töltésű lesz, a szalagok továbbra is széttárva maradnak. tak rajzolni egy térképet a mérés feletti kőzetréteg vastagságáról, állapotáról. Az így nyert „térképet” aztán összevetették egy, a felszínről készült nagypontosságú GPS-es magassági térképpel is, ez volt a viszonyítási alap. Az eredmény nem okozott meglepetést, hiszen azt kapták, amire számítottak: a detektor pontosan a felszín vastagságának függvényében érzékelte a müonokat, illetve azok a felszín vastagságának megfelelő arányban érték el a műszert. Mivel a müonok pályáját is nyomon tudják követni, így a zenit és az azimut szögeltolás révén mérhetővé válik a műszer feletti földréteg vastagsága és a pontos háromdimenziós felszíni domborzat. Ez azt teszi lehetővé, hogy egy viszonylag olcsón megépíthető műszerrel olyan szerkezeti vizsgálatokat készíthessünk, lényegében bármiről, amelynek során nem kell energiát fektetnünk az átvilágításába, hiszen ezt a természetes kozmikus sugárzás elvégzi helyettünk. Felhasználása rendkívül sokoldalú: a nemzetbiztonságtól a vulkánok belső szerkezetének vizsgálatáig igen széles körben használható a technika. A magyar fejlesztés pedig lehetővé teszi, hogy mindezt igen olcsón és kön�nyen megtehessük. Törceee
13
Tudósítás Te beveszed? Témaest a természetgyógyászatról Rose Shapiro, brit írónő nyáron megjelent Beveszed? Mire jók és mire nem az alternatív gyógymódok című könyve nagy port kavart az amúgy is sokat vitatott téma, a természetgyógyászat körül. Ennek alkalmából került sor október 6-án a Tények és tévhitek a természetgyógyászatról címet viselő témaestre négy meghívott szakmabeli vendég jelenlétében. A vitának a Károly körúti Alexandra Szalon adott otthont. „Azt hittük, hogy a tudomány működik, de az alternatív medicina nem” – kezdte tréfásan az estét Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság elnöke, miközben a többi vendéggel együtt a mikrofon beállításával bíbelődött. Legalábbis így véli az egyik oldal, hiszen a természetgyógyászat napjaink legellentmondásosabb témái közé sorolható. A pro és kontra szüntelen harcának kimenetele pedig elsősorban a hétköznapi ember megnyerésén, vagyis a különféle orvosi vagy épp alternatív terápiák hatékonyságának bizonyításán és ennek figyelemfelkeltő, egyben közérthető kommunikációján múlik. A beszélgetést Korentsy Márta, a kötet szerkesztője irányította.
„Az embert gyógyítjuk, nem a betegséget.” A természetgyógyászat képviselőinek ezen állításával kezdődött meg a témával kapcsolatos tények és tévhitek feltárása. Először dr. Lakos András gyermekorvos, a Kullancsbetegségek Ambulanciájának vezetője emelt szót az alternatív – vagy ahogy manapság egyre gyakrabban nevezik, a komplementer – gyógyászat ellen. Véleménye szerint egy minimális innovációval működő gyakorlatról van szó, amelynek bevételei messze meghaladják a kiadásait, és amely így az orvostudománnyal szemben bátran költhet marketingre a hétköznapi emberek
megnyerése céljából. Elmondta azt is, hogy tapasztalatai szerint sokan előbb inkább az alternatív gyógymódokat választják és csak abban az esetben fordulnak orvoshoz, ha már csalódtak a természetgyógyászat adta kezelési lehetőségekben. Ez azért jelent komoly problémát, mert az ilyen kezelések rövidtávon hathatnak placeboként, vagyis a beteg egy ideig javulást érezhet magán, miközben a betegség észrevétlenül rombolja tovább a szervezetét. Vágó István vegyészmérnök, médiaszemélyiség hasonlóan vélekedett a kérdésről. Szerinte az alternatív gyógymódok hatékonyságát nem valódi hatóanyag, hanem inkább a benne való hitünk adja, így ezek csupán placeboként alkalmazhatóak. Dr. Szigeti Gyula Péter élettanász, a Komplementer Medicina folyóirat főszerkesztő-helyettese – egyben az este egyetlen olyan meghívott vendége, aki a természetgyógyászat mellet is leadta voksát – úgy gondolja, hogy az orvosképzésben szükség lenne a komplementer medicina egyes, létalappal rendelkező területeinek, így például a tradicionális kínai medicina némely elemének, vagy a fitofarmakológia oktatására is. Ha például egy növényi anyag bizonyítottan hatékony a terápiában, és gyógyszerek hatóanyagát is képezi, akkor miért ne használhatnánk magát a növényi anyagot akut megbetegedéseknél, vagy már eleve, megelőzés céljából?
Min változtathatna az orvostudomány? A kérdést Korentsy Márta elsősorban a szkeptikusok felé intézte. Hraskó Gábor véleménye mindenki számára elgondolkodtató volt: szerinte megfelelő kommunikációval növelhető lenne az orvosokat felkeresők tábora, így ezt mindenképpen át kellene venniük az
alternatív gyógymódok képviselőitől. Manapság nem jut elég idő és odafigyelés a betegekre, így a pácienseknek gyakran fogalmuk sincs arról, hogy mi és miért történik velük. Lakos András szerint az alternatív medicina képviselői igen keményen képesek fellépni a gyógyszeripar és az orvoslás – így például az antibiotikumok és az oltások alkalmazása – ellen, amivel szemben a tudomány képviselőinek nincs elég hatásos fegyverük.
Megéri-e a pénzét a homeopátia? A homeopátia kritikusai elsősorban az efféle szerek valódi, észlelhető hatásosságának hiányát, vagyis annak csupán placeboként való alkalmazási lehetőségét emelik ki. Problémát jelent továbbá az is, hogy nincs általános recept ezek használatára. Az egyedi kísérletek nem megismételhetőek, vagy ha mégis, azok eredményessége személyenként eltérhet. Így pedig nem lehet általános és határozott következtetéseket levonni, a homeopátiás módszereket tanulni, tanítani. Ahogy azt az est moderátora, Korentsy Márta is elmondta: „Nem kön�nyű a két oldal képviselőit leültetni egy asztalhoz”. Ezt bizonyítja az is, hogy a meghívott szakmabeliek közül csupán dr. Szigeti Gyula hozott fel egyegy komolyabb érvet a komplementer gyógymódok használata mellett, ám saját bevallása szerint ő maga is inkább „valahol középen áll” a témában. Az ellentábor ilyen mértékű túlsúlya pedig inkább egy összességében egyhangú, ám kétségkívül érdekfeszítő beszélgetést, semmint egy komoly szakmai vitát eredményezett. Az este kompromis�szumaként a kiegyensúlyozott étrend fontosságáról, illetve annak hiányában a táplálékkiegészítők használatának szükségességéről hallhattunk tanácsokat. Verus
[email protected]
TétékásNyúz
14
Természet-Tudomány-Technika Alfred Nobel öröksége
dezését, ő végig eltántoríthatatlanul kitartott mellette.
A 2011-es Nobel-díjasok
Veleszületett immunitás
Alfred Nobel 1895-ös végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesüljenek a fizika, kémia, orvostudomány és irodalom legjobbjai, továbbá az a személy, aki a békéért a legnagyobb erőfeszítést tette. Az 1968 óta közgazdászoknak is odaítélt Nobel-díj azóta a legrangosabb tudományos elismerésnek számít.
Gyorsulva táguló univerzum
Kvázikristályok
A fizikai Nobel-díjat fele részben Saul Perlmutter (The University of California, Berkeley), fele részben megosztva Adam Guy Riess (The Johns Hopkins University, Baltimore) és Brian P. Schmidt (The Australian National University, Canberra) kapták a távoli szupernóvákkal kapcsolatos kutatási eredményeikért. Az amerikai kutatók az 1990-es években bizonyították be azt az azóta közismert tényt, hogy az univerzum egyre gyorsuló ütemben tágul. A világegyetemet korábban évszázadokig állandónak gondolták, amíg 1929-ben Edwin Powell Hubble amerikai csillagász fel nem fedezte, hogy bármilyen irányt vizsgálva a távoli bolygók, csillagok, galaxisok egyre messzebb kerülnek a Földtől. A XX. század során elfogadott ősrobbanáselmélet szerint a világegyetem egyre lassabban, de fokozatosan tágul. Az idei fizikai Nobel-díjasok azonban 1998-as publikációjukban részben megcáfolták az eredeti hipotézist azzal, hogy az úgynevezett sötét energia hatására a tágulás üteme körülbelül öt-hat milliárd éve gyorsulóba váltott. A felfedezés óta eltelt közel húsz év alatt a sötét energiáról szinte semmi nem derült ki; nem tudni, hogy az ősrobbanás pillanatában jelen volt-e; ha nem, akkor mikor és hogyan jött létre; illetve hogy az időben változik-e. Az univerzum jövője így egyelőre kérdéses. Ha a sötét anyag sűrűsége és tulajdonságai változatlanok maradnak, akkor a világegyetem örökké tágulni fog, ha azonban akár minimális mértékű változás is történik, az atomoktól a galaxisrendszerekig minden összeomolhat. Perlmutter, Riess és Schmidt felfedezése megválaszolt egy évszázados kérdést, de a sötét anyag felfedezése révén egyben létrehozták napjaink egyik legnagyobb csillagászati rejtélyét.
A kémiai Nobel-díjat az izraeli Dan Shechtman (Technion – Israel Institute of Technology, Haifa) kapta a kvázikristályok 1982-es felfedezéséért. Eleinte nem vették komolyan kutatásait, mert tudományosan hihetetlennek tűnt, hogy a szilárd anyagoknak nem csak kristályos és amorf formája, hanem a kettő közötti átmenet is létezhet. A kvázikristályok olyan szilárd anyagok, amelyek fizikailag a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutatnak, azon-
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
ban nincs olyan elemi cella, amelyből maradéktalanul kirakhatóak lennének. Mára átsorolták őket a kristályos anyagok közé, de furcsa nevüket megtarthatták. Tulajdonságaiknak számos gyakorlati haszna lehet, hiszen kiváló hő- és kopásgátló bevonatok készítésére használhatóak, illetve a belső égésű motorok olajfogyasztását is csökkenthetik. Shechtman már nagy áttörése előtt is gyanította, hogy létezik ötös szimmetria, pontosan ezért vizsgált elektronmikroszkóp alatt olyan anyagokat, amelyeket korábban teljesen haszontalannak gondoltak. A kvázikristályokat végül egy alumínium–mangán-ötvözetben fedezte fel, egyúttal az ötös szimmetria létét is bizonyítva ezzel. Megfigyelésén és ötletein kívül állhatatossága is elismerésre méltó, mert bár éveken keresztül gúnyolták felfe-
Az orvosi-élettani Nobel-díjat fele részben Ralph Marvin Steinman (The Rockefeller University, New York) kanadai immunológus kapta a dendritikus sejtekkel kapcsolatos felfedezéseiért, fele részben megosztva az amerikai Bruce Beutler (The University of Texas Southwestern Medical Center, Dallas) és a luxemburgi származású francia Jules A. Hoffmann (Centre national de la recherche scientifique, Strasbourg) biológusokkal az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásaiért. Az emberi védekezőrendszer fontos eleme a veleszületett immunitás, amely falósejtjei révén képes a „betolakodók” elpusztítására. Ennek kutatását a XX. század során több alkalommal jutalmazták Nobel-díjjal, de csak Steinman, Beutler és Hoffmann felfedezései nyomán derült ki, hogy az milyen folyamat révén is aktiválódik pontosan. Hoffmann 1996-ban ecetmuslicákban találta meg az úgynevezett Toll-receptorokat, amelyek a veleszületett immunrendszert beindítják, Beutler pedig 1998-ban az emlősökben is kimutatta ezek jelenlétét. Steinman a fehérvérsejtek alig ezredrészét kitevő dendritikus sejteket fedezte fel, amelyek elsőként találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal. A három biológus felfedezései teljesen új alapokra helyezték az immunrendszer kutatását. Korábban nem ismert metódusok, gyógyszerek jelentek meg, jóval hatékonyabb vakcinák kifejlesztése vált lehetővé. Hamarosan arra is választ kaphatunk, hogy az immunrendszer miért támadja meg saját szervezetünket, ami számos, jelenleg még gyógyíthatatlan betegség kiváltó tényezője. A díj kihirdetése előtt néhány nappal hunyt el Steinman, ezzel ő az első olyan díjazott, aki a döntés megszületése előtt halt meg. Noha a Nobel-díjat nem lehet posztumusz odaítélni, nem vonják vissza, hiszen a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjai csak a szavazást követően értesültek a sajnálatos eseményről.
Gazdaságpolitika és makrogazdaság A Svéd Bank (Sveriges Riksbank) által odaítélt közgazdasági Nobel-emlék-
Természet-Tudomány-Technika díjat Thomas John Sargent (New York University, New York) és Christopher Albert Sims (Princeton University, Princeton) kapták a gazdasági folyamatokban az okok és hatások különválasztásáról szóló elméleteikért. Az amerikai közgazdászok számos aspektusban vizsgálták a gazdaságpolitika és különböző makrogazdasági adatok – például az infláció, a GDP vagy a foglalkoztatás – közötti ok-okozati viszonyokat. Az 1970-es évekig a közgazdászok úgy gondolták, hogy csak a gazdasági szereplők döntései módosulnak, az alapvető viselkedésformájuk nem. Sargent azonban helyesen ismerte fel, hogy abban a pillanatban, amint a gazdaságot sokk éri, a benne szereplők magatartása is teljesen megváltozik. Elméletét felhasználva Sims a gyakorlatban új modellszámításokkal dinamizálta a keynesi statikus közgazdaságtant. Sargent és Sims módszereivel már nem csupán múltbéli eseményekkel lehet következtetni a gazdasági élet jövőbeni változásaira, hanem az ok-okozati viszonyok azonosításával feltárhatóvá váltak az olyan váratlan gazdaságpolitikai változások hatásai is, mint például a központi bank kamatcsökkentése vagy a kormánykiadások növekedése.
nélkülöznek, elsősorban a tudatalattit célozzák meg. Költészete a szimbolizmus és a szürrealizmus ötvözete, főként Rainer Maria Rilke német, George Eliot brit és Paul Éluard francia költőkéhez hasonlatos. 1990-es agyvérzése óta nehezen jár és beszél, de ma is alkot, elsősorban haiku műfajban. Eddig huszonnégy vékony kötete jelent meg, amelyeket több mint hatvan nyelvre – többek között magyarra is – fordítottak le.
Magyar vonatkozások Nobel-díjat 1901 óta tizenhat magyar vagy magyar származású kapott, utoljára 2004-ben a karcagi születésű izraeli Herskó Ferenc biokémikus. Komoly esély volt rá, hogy idén újabb elismerésben részesülhet Magyarország, ugyanis az irodalmi Nobel-díj potenciális esélyeseként emlegették Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót.
Béke és irodalom A norvég parlament (Storting) öttagú bizottsága által odaítélt Nobel-békedíjat Ellen Johnson Sirleaf libériai elnöknő, Leymah Roberta Gbowee libériai békeaktivista és Tawakkul Karmán Al-Meklafi jemeni jogvédő kapták a nők jogainak védelméért folytatott erőszakmentes harcukért. A két libériai díjazott történelmi változást hozott az apró ország életében: Sirleaf az első demokratikusan választott afrikai női államfő, Gbowee békemozgalma pedig 2003-ban segített véget vetni az 1999 óta tartó véres polgárháborúnak. Karmán évek óta küzd a jemeni sajtószabadságért és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, 2005-ben pedig részt vett a Women Journalists Without Chains szervezet megalapításában; szerepe az idén februárban kirobbant jemeni felkelésben is kulcsfontosságú. Az irodalmi Nobel-díjat a svéd Tomas Gösta Tranströmer író, költő és műfordító kapta tömör és letisztult költői képeiért, amelyek új fényben mutatják meg a valóságot. A korábban pszichológusként dolgozó, anyanyelvén író művész szövegei mindenfajta díszítést
A fizikai Nobel-díjasok 1998as publikációját évekkel megelőzve magyar kutatók is hasonló felismerésre jutottak, mint amerikai kollégáik. Paál György már az 1970-es évek elején próbált magyarázatot adni a kvazárok távolságeloszlásában található periodikusságra, később Lukács Bélával és Horváth Istvánnal közösen vizsgálták, hogy a legegyszerűbb kozmológiai modelltől eltérő modellben megjavul-e a galaxisok eloszlásában talált minta. Holba Ágnessel kiegészülve 1992-es és 1994-es cikkeikben a négy magyar kozmológus az amerikaiak 1998-as cikkével megegyező adatokat publikált. Szinte minden évben van olyan külföldi díjazott, aki magyar kollégáival közösen dolgozott. Idén a nemrég elhunyt orvosi-élettani Nobel-díjas Ralph Marvin Steinman állt közvetlen tudományos kapcsolatban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudomá-
nyi Centrumával, ahol dr. Rajnavölgyi Éva és dr. Nagy László vezetésével az amerikai biológus által felfedezett módszereket használják tumoros betegek immunválaszának kiváltására. Az irodalmi Nobel-díjas Tomas Gösta Tranströmert hazájában nem csupán íróként és költőként, hanem műfordítóként is ismerik. Pilinszky János jóbarátjaként a magyar szerző műveinek legjelentősebb svéd nyelvű fordítója, ezenkívül számos más költőnk, például Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Tandori Dezső, Illyés Gyula és Szabó Lőrinc verseit is ő ismertette meg a svéd anyanyelvűekkel.
15
Akik nem kaphatták meg… Köztudott, hogy matematikusok nem részesülhetnek Nobel-díjban, azonban három olyan elismerés létezik, amelyet vele egyenrangúnak tartanak. Idén csak az Abel-díjat ítélték oda, a Fields-érmet és a matematikai Wolf-díjat nem osztották ki. A 2011-es Abel-díjat John Willard Milnor kapta a topológia, a mértan és az algebra terén alkotott áttörő jellegű felfedezéseiért. A tudományos elismerések sajátos megközelítése az Ignobel-díj, amelyben olyan kutatók részesülhetnek, akik tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz és mulatságos ötletekhez vezet. Idén az alábbi felettébb hasznos felfedezések és kutatások érdemelték ki a Nobel-díj paródiáját: a vöröslábú teknősök között nem ragadós az ásítás (élettani); a húgyhólyag telítettsége komoly hatással van a döntéshozatalra (orvosi); egyes díszbogarak bizonyos fajta sörösüvegekkel akarnak párzani (biológiai); a diszkoszvetők forgás közbeni elszédülésének okai (fizikai); a wasabi azon ideális koncentrációja a levegőben, amely elég ahhoz, hogy felébressze az alvó embereket (kémiai); az emberek sóhajtásszámának okai (pszichológiai). A matematikai Ignobel-díjat idén világvége-jóslatokkal, a közbiztonságit egy használhatatlan sisakrostély feltalálásáért, az irodalmit a halogatás sajátos elméletéért lehetett kapni. A békedíjat Arturas Zuokas vilniusi polgármesternek ítélték oda, aki azóta internetes mémmé vált videójában azzal hívta fel városa figyelmét a szabályos parkolásra, hogy egy tankkal áthajtott egy tilosban várakozó személyautón. Gansperger Gábor
[email protected]
TétékásNyúz
16
Helyvektor & Kritika Pékség és Szendvicsbár Jó elgondolás, kézenfekvő árukapcsolás Amint azt nyilván közületek is sokan észrevették, manapság gombaként szaporodnak a városban a pékségek, egyfajta reneszánszát éli ma ez a fajta szolgáltatás. Érdemes azonban megjegyezni, hogy legtöbbjük valamilyen üzletlánc része, nem pedig a klasszikus kisiparos világ képviselője. Mostani kiszemeltünk is ilyen, bár ez kezdetben nekem nem volt egyértelmű. Konkrétan az asztalon volt egy szórólap, amiből egyebek mellett megtudtam, hogy az egri illetőségű cégnek az ország több pontján is van mintaboltja, de fő profilját a szállodák, áruházláncok, gyorséttermek, kórházak stb. ellátása adja. Modern nagyüzemi technológiákkal készítik több mint háromszázféle terméküket, nem mellesleg hozzáadott tartósítószerek nélkül. Jómagam a Deák térről az Astoria felé sétálva figyeltem fel a táblára, amire számos nyelven fel van írva a „kenyér” szó. Utána láttam meg, hogy a boltocska hivatalos neve Rádi Pékség. Gondoltam, betérek, és teszek egy próbát a szendvicsbár részleggel. Meglehetősen hangulatos helyiség fogadott, hosszú pulttal és három asztallal, amikhez hengerpárnás bárszékek tartoznak. Áttekintve a szendvicsek listáját, én egy
A szavak mögött rejlő csupaszság Alberto Moraviát, az olasz egzisztencializmus egyik jeles képviselőjét akár a filmvásznon már látott A megalkuvó vagy az Egy asszony meg a lánya szerzőjeként is ismerhetjük. Ezek a könyvek hasonlóan sok magyar kiadást értek meg, mint Az unalom. Magáról a címben szereplő unalomról mint fogalomról, talán elsősorban az a gyermekkorunk óta kísértő vágy juthat eszünkbe, hogy, mellőzve mindenfajta szellemi tevékenységet, csupán testünk mozgatásával kikerüljünk a sokunkat oly sokszor behálózni próbáló lagymatag tunyaság bűvköréből. Hogy kezdjünk valami értelmeset az életünkkel, aminek haszna is van. A mű tulajdonképpeni főszereplője, Dino azonban ettől eltérő módon értel-
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
szalámis-mozzarellás – mint utóbb kiderült – melegszendvicset kértem, ami pár perc alatt el is készült, mivel előre összeállítják őket, de frissen sütik meg. Az alapját egy számomra eddig ismertlen kenyérféleség adta, ami nagyjából úgy nézett ki, mint egy téglalap alakú pizzaalap, csak vastagabb volt egy kicsit; ezt vágták ketté. A névadó összetevőkön kívül paradicsom, olíva bogyó és fűszerek kerültek bele. Őszintén szólva nem vártam tőle sokat, hiszen a szendvicset forgalmazó cégektől többnyire kicsi és drága holmikat kapunk. Ez viszont egyáltalán nem volt kicsi, amit inkább utólag lát be az ember, mivel egy ilyen bőven elég egy étkezésre, ráadásul finom is, és annyira nem is drága, 490 Ft. Ez egyébként nagyjából középárnak mondható a kínálatban szereplő többi szendvicshez képest.
A hagyományos péksüteményeken, kenyereken és a szendvicseken kívül saláták is kaphatók (gyümölcs, zöldség és szószos verziók egyaránt) , szintén elfogadható áron. Például a tojássaláta 190 Ft/10 dkg. Inni üdítőket, kávét és biotejet kérhetünk, amit nem sokan tesznek, mivel a hely – pékségként el nem ítélhető módon – alapvetően az elviteles kiszolgálásra van berendezkedve, de az asztalok helybeni fogyasztásra is lehetőséget teremtenek. A kínálat részét képezik még az úgynevezett „Reggeli menü”-k is. Összességében ez egy elég jó kis hely és igen népszerű; mialatt én ettem, gyakorlatilag folyamatosan jöttek-mentek az emberek. Viszont egyáltalán nem az a tipikus beülős hely, de ha siettek és valamit enni akartok, akkor érdemes beugrani akár reggel is. Hétköznap már 6:30-tól nyitva vannak (19:00-ig), a kiszolgálás pedig kifejezetten gyors. HG Roland
[email protected]
mezi az unalmat. Műtermében, amelyet kizárólag gazdag üzletasszony anyja pénzéből képes fenntartani, naphosszat ücsörög az üres vászon előtt. Teszi ezt egyrészt azért, mert megteheti – habár szívből gyűlöli azt a pénzt, amelyet nap nap után elfogad, amely szükséges az életben maradásához –, másrészt pedig azért, mert kiégettnek érzi magát. Mint akiben helyet talált a szörnyű feketeség. Csak a csinos, bár kissé talán együgyű Cecília felbukkanása tudja átlendíteni a holtponton, amely segítségért később túl nagy árat kell fizetnie. A kettejük között kialakuló románc – mondanom sem kell – más alapokra épít a megszokottnál. Dino nem egyszerűen szeretni akarja a mindenre hajlandó lányt, de egyben birtokolni is kívánja őt. Azonban az életében eddig mindent megkapó férfi ebben a szituációban megmászhatatlan falakba ütközik, hiszen a puszta fizikai együtt-
léteken kívül mást nem kap. Lelke még a megvásárlási kísérletek tucatjai után is a lányé marad. A mindennapos gyötrelmeket csak súlyosbítja a színész Luciani megjelenése, akit Cecília szintúgy kihasználva, a szeretőjeként kezel. Primitivitásában a legfájóbb, hogy nem is képes megérteni, mennyire szemérmetlen és szívszaggató dolgot művel. Mindkét férfi tud egymásról, mégsem tesznek semmit a felszabadulásért, mert már nem tudnak, mert már nem érdemes. Dino öngyilkossági kísérletéig az élet ugyanúgy zajlik a Via Appián. Gyönyörű regény ez, amely nem csak remek társadalom- és lélekrajzot készít, de Dino vergődésén keresztül egyúttal a napjainkat egyre inkább jellemző emberi elidegenedés hátterébe is betekintést enged anélkül, hogy mi magunk is beleesnénk ebbe a csapdába. Fontányi A.
[email protected]
17
Cooltér & Négyeshatos Vikingek vándorútja
Tragédia
Thor-túra élménybeszámoló
Már sötétedik, mikor hazafelé indulok az Északiból. Újabb kimerítő napot hagyok a hátam mögött. A sétányról sárga foltot látok elsuhanni a még szégyenlősen pislogó közvilágítás fényében. Nagyszerű, most megy el a villamosom. Aztán közelebb érek és megnyugvással konstatálom, hogy ez csak egy négyes volt. Én úgyis a körtérre megyek, a következő járművet pedig még a szardíniásdobozra emlékeztető aluljáró használatával is kényelmesen elérem. Így hát a nap történéseit felidézve, elmélázva várok pár percet, mire újabb áramszedő árboc bukkan fel a Petőfi híd közepén. Közben egészen a megálló végéig elballagok. Megfigyeltem, hogy mindenki az első ajtón akar felszállni, aminek eredményeképpen általában a fele társaság lemarad. Pedig néhány méterrel hátrébb szezám kapujaként hívogatnak a szabad bejáratok. Végre befut a várva várt tömegközlekedési eszköz, én pedig felszállok. De alig csukódik be mögöttem az önműködő ajtó, rossz előérzet kerít hatalmába. Mintha valami ismeretlen veszély leselkedne rám. „A következő megálló a Budafoki út.” – szól az ismerős női hang, átmenetileg megnyugtatva kedélyeimet. Azonban mintha a Kármán Kollégium most távolabb lenne, mint máskor! Nem, itt valami határozottan nem stimmel. Fokozódó gyanakvással nézek ki a szemközti ablakon: a BEAC pedig valahogy közelebb settenkedett! Sőt, velünk párhuzamosan mindössze egy sínpár fut... És ekkor belém hasít a felismerés, amely irtózattal és bosszúsággal tölt el: rossz villamosra szálltam! Ó, hogyan is lehettem ilyen balga! Miért is nem figyeltem, hányas szám van a már említett áramszedők alá biggyesztve? Hát most a saját bőrömön kell megtapasztalnom hogy jár az, aki készpénznek veszi a szóbeszédet és néhány szerencsés véletlenből kiindulva rendíthetetlen tényként kezeli, hogy a négyes és hatos villamosok márpedig felváltva közlekednek. Így esik áldozatául a magamfajta naiv és szétszórt ember a menetrend szeszélyeinek. És persze a méltó büntetését sem kerülheti el szegény, halandó utas. Most én is zötykölődhetek plusz egy egész megállót... Lánszki Lőrinc
[email protected]
Október 8-án kalandra éhes viking seregek „szálltak partra”, hogy meghódítsák a budai hegyeket és elnyerjék a legjobb klánnak járó díjat, a mindenki által hőn áhított malacot. A nehezen átlátható térképnek, a hajmeresztő feladatoknak, a felettébb könnyen megvesztegethető állomásoknak és persze a lebilincselő tájnak hála ezúttal is igazi tor-túrás hangulatban kalandozhattunk. Hol napos, hol borult, a hegytetőkön pedig igencsak szeles időjárás várta az északi vándorokat, hogy elinduljanak hódító útjukra. A napkeltétől napnyugtáig tartó küzdelem során összesen tizenkilenc – ebből tizennyolc álló és egy mozgó – állomás várta a harci díszbe öltözött, viking fegyverekkel, töméntelen mennyiségű alkohollal és némi skandináv mitológiai tudással felvértezett seregeket. A csapatok krémje persze ez alkalommal is megmutatta: a Tor-túrázásnak meg lehet, sőt meg is kell adni a módját. Az elszántabbak ugyanis mindvégig magukkal hordozták a vikingekre oly jellemző lándzsát, az öt kilós súlyt kötelezően meghaladó pajzsot, a saját maguk által összefabrikált és lehetőleg mindenkiben félelmet keltő sárkányt, egy szűz leányt, valamint a skandináv mitológia villámistenének kalapácsát – a Thor című filmből is bizonyára már sokak által ismert – Mjölnirt is. A győzelemre törő törzsek esetében a külcsínre sem lehetett panasz: tetőtől talpig harci ruházatú, egységesen befestett arcú és igencsak ötletgazdag fegyverzettel ellátott seregek lepték el a várost már a kora reggeli órákban, hogy nem sokkal később a budai hegyeket is megszállják.
A klánok saját harci Edda-éneküket dalolva léphettek a Bölcsek elébe, akik egy korty sörért vagy töményért, esetleg egy kis süteményért cserébe jó szívvel ellensúlyozták a mitológia esetenként csekély ismeretét, amikor pontozásra került a sor. A vesztegetés egyik közkedvelt tárgya a házilag elkészített Thórta volt, amely jó esetben csábító külseje és finom íze mellett magában hordozta Thor minden erejét, a Mjöllnir szikráját, a Bifröszt szivárványhíd esszenciáját, valamint Odin főisten hatalmát. A „Vad Észak” kikötőinek bevétele nem csekély erőfeszítést jelentett seregeink számára. Útakadályt és tériszonyt nem ismerve, verseket költve, énekelve és félelmetes sárkányukba életet lehelve kellett feladataikat teljesíteniük, hogy napnyugtára eljussanak célállomásukhoz és részt vehessenek a másnap reggelig tartó hősi mulatságon. A szélirány ezúttal a G.O.B.L.I.N.S. csapatának kedvezett, így ők nyerték el a harminchatodik Tor-túra malacát, valamint a második helyezett Fantasy Klisé seregével együtt a tavaszi – még senki sem tudja milyen – Tor-túra szervezési jogát. Verus
[email protected]
TétékásNyúz
18
Mozizóna & Belszíni fejtés Tökéletlen magyar cím Egy Hétköznapi párnak A Perfect Sense (Hétköznapi pár) egy melodrámába oltott vírusos katasztrófafilm. Ettől még nem kellene falnak mennünk, attól viszont már igen, hogy Eva Green és Ewan McGregor játszik benne. A határozott léptek pedig futásba torkollhatnak, ha nemcsak a kritikát böngésszük át, hanem a filmet is megnézzük – igaz, csak a KINO-ban. Hátrányos, ha nem vagyunk hozzászokva a romantikus filmekhez. Ilyenkor azt érezhetjük, hogy ez egy csöpögős alternatívája egy katasztrófafilmnek, amiben rejtélyes járvány következtében az emberek elveszítik a különböző érzékeléseiket – ízlelésüket, szaglásukat, majd hallásukat és látásukat is. Joggal becsmérelhetjük a rendezőt, amiért nem rakott le újat az asztalra, hiszen itt-ott már mindennel találkozhattunk, ami ebben a filmben van. Felróhatjuk neki továbbá, hogy mit ér egy ilyen CGI-s technikák nélküli katasztrófafilm, ahol ha robban is valami, az csak a két szerelmes szíve egymásért. Vagy hogy szentimentális az egész, hiszen amikor az emberek elveszítik a szaglásukat és ízlelésüket, meg-
Sudoku Hello Mindenki! Az előző szám megfejtése Manila volt, a heti nyerteseink pedig Lakatos Zsolt, Vörös Éva és Vida Gergő. Gratulálok nekik, villámgyorsan küldték a megfejtést! A csokijaitokat az Északi Hallgatói Irodában vehetitek át. A mostani besatírozott négyzetek megoldásait szombat reggel 10-ig várom a rejtveny@ttkhok. elte.hu címre. Szép hetet mindenkinek és kellemes készülődést a Gólyabálra! Panni
[email protected]
43. félévfolyam 6. szám 2011. október 19.
jelennek különféle zenészek, és amíg hallásuk megmarad, addig hangokkal igyekeznek pótolni az impulzusokat.
A film járványos, mert akik picit is érdeklődnek a gondolkozós filmek iránt, azok között minden bizonnyal hamar bitszárnyakra kél majd az alkotás. Hiszen remek ötletet talált ki a forgatókönyvíró, a rendező pedig remekül épített az alapötletre. A járvány, amely fő motívuma a filmnek a pár – Susan, aki epidemológus és Michael, aki szakács – mellett, remek metaforája a XXI. század társadalmi dilemmáinak. A megbetegedés következtében pedig az emberek fokozatosan veszítik el érzékelő képességüket. Igazán izgalmas a rendezés terén az, hogy amikor a hallásukat elveszítik az emberek, a film
is elnémul. A dermedt csend pedig rögtön tapinthatóvá és nyomasztóvá válik a teremben, mindenki szembesül a film metaforájának nagyon is életközeli mivoltával. Méltánytalan, hogy a filmet csak a KINO tűzte műsorára. Viszont így kénytelen voltam felkeresni ezt a régen látott Artot, ahol utoljára a szintén nem nagy publikumra szert tevő filmet, az Egyetleneimet láthattam Nemes Gyula rendezésében. A mozi nagyon édes, sós, omlós és ropogós, gőzölgős hely. Szinte az összes attribútummal rendelkezik – kivéve a végnapjait élő dohányzás –, amivel egy belvárosi kávézó-cukrászdának rendelkeznie kell. És magától értetődően még a filmek is nézhetőek benne, így bármilyen kulturális program táptalaja lehet. Azt viszont már kevésbé mondhatom el róla, hogy egyetemistabarát, hiszen diákjegy nincs, és inkább csak az ösztöndíjutalások után érdemes meglátogatni. Törceee
[email protected] PERFECT SENSE (német-angol-svéd-dán, 2011, 92 perc). Rendezte: David Mackenzie. Forgatókönyv: Kim Fupz Aakeson. Szereplők: Ewan McGregor (Michael), Eva Green (Susan). Pontszám: 10/10.
Mozizóna
19
TétékásNyúz