1
Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben
„Kezet csak megfogni szabad… Elveszíteni vétek… Ellökni átok… Egymásba simuló kezek tartják össze Az Eget s a Világot.” /Albert Camus/
2
A Veszélyeztetettséget és Krízishelyzetet Észlelő és Jelzőrendszer működése „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXl. törvény rögzíti a jelzőrendszer tagjait, kötelező együttműködésüket, feladataikat a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat elsődleges prevenciós feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetetése. Ennek érdekében koordinálja a szakembereknek az együttműködését, akik bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel. Az észlelő-és jelzőrendszerben résztvevők részben a törvényben szabályozott és meghatározott feladatot látnak el, a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó területen, részben pedig különböző szolgáltatásokat nyújtanak a családok és azon belül a gyermekek részére. A gyermekjóléti szolgálatok feladata a jelzőrendszer működtetésén túl az esetmegbeszélések, esetkonferenciák, illetve szakmaközi tanácskozások megszervezése és lebonyolítása. A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy az 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) 3940 §-ban foglalt gyermekjóléti feladatok ellátása biztosított legyen. E szolgáltató tevékenység arra hivatott, hogy a gyermek jólétét, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítását előmozdítsa. Az észlelő-és jelzőrendszer hatékony működésének alapja, az abban résztvevők korrekt együttműködése. Ez feltételezi a gyermek érdekeit és a szakmai kompetenciákat figyelembe vevő kölcsönös tájékoztatást. A gyermekvédelem, gyermekjólét kizárólag abban az esetben lehet hatékony, amennyiben jelzőrendszerét az adott cél érdekében együttműködő szakembereket köztes – azaz intermedier – célcsoportnak tekinti – olyan embereknek, akiken keresztül a gyermekvédelmi beavatkozásnak hatnia kell. A jelzőrendszer a gyermekvédelmi folyamat – másképpen, egy adott gyermek életébe való segítő beavatkozás programjának – elindítója. Az együttműködés nem veleszületett, hanem tanult képesség. Az észlelő és jelzőrendszeri tagok feladatai: - kísérje figyelemmel a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, az életformákat, a közösségi viszonyokat, az ellátó intézményeket - ismerje fel és tárja fel a gyermekeket, veszélyeztető okokat, megoldásukhoz nyújtson segítséget - nyújtson segítséget a szükséges eljárások érdekében Az észlelő és jelzőrendszer tevékenységének alapelvei: Önrendelkezés A jelzőrendszer működtetésének egyik alapfeltétele az együttműködési motiváció megteremtése, illetve fejlesztése. E feltétel megteremtése során is figyelemmel kell lenni a
3
felhasználó (ez támogatására.
esetben
a
jelzőrendszeri
tag)
önrendelkezésének,
autonómiájának
Részvétel A jelzőrendszer működtetése minden elemében a felhasználó (ez esetben a jelzőrendszeri tag) aktív részvételére épül és épít mind a tervezés, mind a megvalósítás, mind pedig az értékelés szakaszában. Érdekérvényesítési esélyek növelése A jelzőrendszeri tagok a gyermekvédelem helyi rendszerének aktív tagjaként szinte minden esetben szembekerülnek saját ágazatuk érdekeivel, elvárásaival (nem engedik el képzésre, nem mindig támogatják jelzési szándékát, nem engedik el esetkonferenciára, stb.). Így érdekérvényesítési esélyeik növelése is a jelzőrendszer működtetésének egyik eleme. Eredményesség A jelzőrendszer működésének magas színvonalát tükrözi, ha a településen élő gyermekek legjobb érdekeinek megfelelően zajlik a jelzőrendszeri tagok közti információcsere: minden szükséges esetben megszületik a jelzés, magas színvonalon zajlanak az esetkonferenciák. A legkisebb beavatkozás elve A gyermekvédelem minden szintjén, úgy az alap-, mint a szakellátásban (a gyermek legjobb érdekének való megfelelőség mellett) mindenkor úgy kell tanácsot adni, segítséget nyújtani, ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit a felhasználók – jelen protokollban a jelzőrendszeri tagok - helyett, illetve ellenében. Számukra a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget kell biztosítani. Tevékenységének mindig a gyermekek, és a családok érdekeit kell, hogy szolgálja a jelzőrendszer valamennyi munkatársát titoktartási kötelezettség terheli nagyon fontos, hogy a jelzőrendszeri tagok tevékenysége nem hatósági jellegű. A jelzőrendszer tagjai kötelesek: az észlelt probléma esetén jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé (nagyon fontos, hogy mindig írásban kötelesek ezt megtenni!), ha az adott probléma úgy indokolja, hatósági intézkedést kezdeményezni egymással együttműködni kölcsönösen tájékoztatni egymást Éves gyermekvédelmi tanácskozás célja Az adott településen gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek, saját tevékenységüket bemutatva segítsék a település gyermekvédelmi rendszerének egységes áttekintését. Összefogóan át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, mely megbeszélésen jelen kell lenniük a településen gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereknek és a jelzőrendszer tagjainak.
4
Értékeljék az éves munkájukat, számoljanak be arról, milyen feladatokat oldottak meg és azok mennyiben voltak eredményesek. Tárják fel, hogy mi nehezítette, mi segítette a munkájukat. Egymás munkájának értékelését meghallgatva közös stratégiát dolgozzanak ki a feladatok színvonalasabb ellátása érdekében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 17. §ában felsorolt, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézmények, szervezetek, személyek a gyermekjóléti szolgálat felé jelzési kötelezettséggel tartoznak, amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. Az észlelő- és jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgálat legfontosabb alappillére, feltáró, informatív és segítő szociális kapcsolatrendszer, amelyet a gyermekjóléti szolgálat működtet. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő-jelzőrendszer működésének biztosítása, mely lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek gyermekekkel. Szervező, koordináló tevékenységgel teszi lehetővé a team munka kialakulását és működését. Ennek célja, hogy a különböző szakemberek a segítő tevékenység során, a maguk területén ellátva feladataikat, egymással konzultálva, egymás munkáját megismerve, támogatva és azt kiegészítve dolgozzanak a közös cél érdekében. Az észlelő és jelzőrendszer lehetővé teszi a családokat, gyermekeket veszélyeztető okok feltárását, valamint a veszélyeztetettség időben történő felismerését. Figyelemmel kíséri a lakosság életkörülményeit és szociális helyzetét, alap-és szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A jelzőrendszer véleményt nyilvánít az ellátások szükségességéről, bővítéséről a segítő beavatkozások módjáról a hatósági beavatkozások fontosságáról. Közreműködik a dokumentációs rendszer adatlapjainak kitöltésében, a gondozási tervek elkészítésében. Az észlelő-jelzőrendszer tagjai
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos) Családsegítő Szolgálat Járási gyámhivatal, helyi önkormányzat jegyzője Közoktatási intézmények: iskola, óvoda Rendőrség Ügyészség, Bíróság, Pártfogó Felügyelői Szolgálat, Áldozatsegítés feladatait ellátó szerveztek Társadalmi szervezetek, közművelődési intézmények, egyházak, civil szervezetek képviselői
5
Egyértelműen érzékelhető, hogy a jelzőrendszeri tagok számára fontos a velük kapcsolatba kerülő veszélyeztetett gyermekek sorsa. Ez jó alap az együttműködéshez. Egymás megismerése, a különböző szakmák más-más problémaközelítése, ötlete gazdagíthatja és formálhatja, közelebb hozhatja az eltérő álláspontokat. Az a jelentős szaktudás, amely összeadódik olyankor, amikor esetmegbeszélő csoporton találkoznak, és együtt gondolkodnak a megoldásokon, rendelkezésre áll és elérhető a jelzőrendszer tagjai számára akkor is, amikor a felelősség megosztásának kérdése merül fel. A gyakran nyomasztó felelősségvállalás kérdése egy-egy olyan ügy kapcsán is megosztható lehetne, amely már a jelzés megadáskor, illetve meg nem adásakor felmerül, akár egy előzetes esetmegbeszélésen. Azt gondolom, a gyermek ügyében érintett összes szereplőt be kell vonni ebbe a munkába és együtt élni a jelzéssel. Természetesen a jelzés felelőssége alól senki sem vonhatja ki magát. Több megfogalmazódó kétség és kétely, amely jelen van a jelzés körüli dilemmákban (mi történik, ha jelzek, vajon jót teszek-e ezzel a gyereknek, nem lesz-e rosszabb a helyzet, mi történik velem), könnyebben feloldható lenne, ha a gyerekkel kapcsolatban állók már a jelzést megelőzően megosztanák egymással az információkat. Ez több jelzőrendszeri tag esetében már működik (védőnő, háziorvos, iskola gyermek és ifjúság védelmi felelőse) és már a jelzést megelőzően tájékoztatjuk egymást, ezáltal időben megkapja a segítséget a család vagy gyermek. Arra a tényre kell támaszkodni az együttműködés során, hogy a potenciális vagy veszélyeztetett klienskörre egyetlen szakember sem láthat rá teljes mértékben, viszont mindenki rálát bizonyos mértékben. A hálózati működés mintegy keretbe foglalja a helyi gyermekvédelmi szereplők észlelő- jelzőrendszerként való működésének folyamatát. A jelzés Az észlelő és jelzőrendszer alapvető feladata nevéből is kiolvasható: észlel, vagyis felismer, és jelez, vagyis segítséget kér a probléma megoldására. Le kell szögezni, hogy a tagok feladata nem az, hogy mindig azonnal jelezzenek a gyermekjóléti szolgálat felé, amennyiben problémát érzékelnek. A tagok alapvető feladata az, hogy a gyermeket érintő, veszélyeztető probléma észlelésekor saját szakmai eszköztárukat mozgósítva avatkozzanak be, saját szakterületük szabályait és a gyermek legjobb érdekét szem előtt tartva! Amennyiben olyan, a gyermeket veszélyeztető problémát érzékelnek, melynek megoldásában nem kompetensek, haladéktalanul jelzéssel kell élniük a gyermekjóléti szolgálat felé, akkor is, ha annak csak a gyanúja áll fenn (pl. bántalmazás) Az elhamarkodott jelzés, az a jelenség, amikor a jelzőrendszer valamely tagja a probléma megoldására tett különösebb erőfeszítések nélkül szignálja rá az ügyet a gyermekjóléti szolgálatra. Ez esetben a gyermekjóléti szolgálat utólag is bevonhatja az addig be nem avatkozó jelzéstevőt a probléma megoldásába; továbbá a helyi gyermekvédelmi szereplők kompetenciáját növelve megnőhet az előzetes beavatkozások gyakorisága és hatékonysága. A másik véglet a jelzés teljes elmaradása. A jelzés sarkalatos pontjai:
6
érkezzen a megfelelő személyhez, a megfelelő időben, a jelzést fogadó reagáljon rá A jelzést tevő feladata nem szűnik meg a jelzés megtevését követően. A problémafeltárás, és problémamegoldás folyamatába be kell vonni a jelzőrendszeri tagokat. A személyes munkakapcsolat kialakítását segítheti, ha a jelzőrendszer tagjai megismerik egymás munkáját, tevékenységét. Ennek igénye meg is fogalmazódott a tagokban, ezért a 2015-ben több jelzőrendszeri tag bemutathatta saját szakterületét. A jelzőrendszer tagjai közül nincs mindenki tisztában azzal, hogy más szakmák képviselői – akik szintén a rendszer tagjai – miként is oldanak meg különböző, a jelzéshez kapcsolódó feladatokat, miként jeleznek, milyen dilemmákkal küszködnek. Egymás kölcsönös segítése, valamint a közös cél – a gyermekek védelme– akkor tud megvalósulni, ha sikerül leépíteni a társszakmák egymással szemben táplált, és akár kimondva, akár kimondatlanul, de alkalmanként megjelenő ellenérzéseit, esetleges előítéleteit. A gyermekjóléti szolgáltatás 2015. évi tevékenysége Ellátási terület, ellátottak köre: Szakoly település közigazgatási területén valósult meg. A gyermekjóléti feladatokat 1 fő családgondozó látta el az elmúlt évben. Sándor Ágnes gyermekjóléti családgondozónk 2015. július végén jelezte, hogy nem tudja tovább vállalni a feladatellátást, így 2015. augusztus 4-től más családgondozó látja el ezen a településen a családgondozói feladatokat. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek érdekeinek védelmében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek alkalmazásával nyújtott személyes szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás céljai: a gyermek testi- lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyhelyzet megszüntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezése. A munkavégzés során törekszünk az életfeltételek javításának elősegítésére, a gyermekek érdekeinek védelmére, az anyagi-, lakhatási-, szociális- és pszichés problémáinak megoldására, a kiszolgáltatottság érzésének enyhítésére. A gyermekjóléti szolgálat által biztosított szolgáltatások térítésmentesek. Tevékenységünk nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű, a segítségnyújtáson alapul. A segítségnyújtás főbb fajtái: információ közvetítés, tanácsadás, segítő beszélgetés, hivatalos ügyek intézése, érdekvédelem, mentális gondozás, életviteli tanácsadás.
7
A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében Szolgálatunk családgondozói személyes segítő kapcsolat keretében: támogatják a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségének kedvező irányú fejlődésében, segítik a szülőket, útmutatást adnak a gyermek neveléséhez, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. A gyermekjóléti szolgálat által biztosított ellátási formák Gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás, a veszélyeztetettség megelőzésére irányuló, önkéntes együttműködés alapján családgondozással segítik a támogatást kérő családokat, gyerekeket. A gyermekek jogainak érvényesülése érdekében egyrészt azon családok támogatása és megerősítése, amelyek gyermekeik felnevelésében nélkülözik a szükséges feltételeket, illetve ezeknek megteremtésében támogatásra szorulnak; másrészt a védelem biztosítása a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. A gyermekek harmonikus felnevelkedése közös érdeke a társadalomnak és a gyermekeket nevelő családoknak. A gyermekek harmonikus fejlődéséért elsősorban családjuk a felelős, de a felnövekvő nemzedékért viselt általános társadalmi felelősség letéteményeseként az állam egyrészt gondoskodik azokról a feltételekről, amelyek támogatják a családokat gyermeknevelési feladataik teljesítésében, másrészt szolgáltatásaival, illetve szükség esetén hatósági beavatkozással védelmet biztosít a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. Szakoly településen a családgondozó 19 alapellátás keretében gondozott gyermekkel működött együtt az elmúlt évben. Ebben az ellátási formában, - mely részben az önkéntességen alapul-, a legfontosabb az okok mielőbbi feltárással, a megoldási alternatívák felállítása, a további társproblémák kialakulásának megelőzése. A családdal az együttműködés ebben (6 hónapos családgondozás) az ellátási formában általában kétheti (igény szerint gyakrabban) személyes találkozás során valósult meg, azonban a szakember a probléma típusának megfelelően kapcsolatban volt a gondozásba bevont egyéb intézményekkel is (pl.: óvoda, iskola, háziorvos, védőnő, stb.). 7 gyerek esetében eredményes volt az alapellátásban való gondozás, ezért megszüntetésre kerültek. Védelembe vétel A védelembe vétel hatósági intézkedés, mely a veszélyeztetettség megszüntetésére irányul. Az alapellátási gondozási forma eszközei ezen esetben már nem elégségesek a probléma megoldásához. Amennyiben az alapellátás nem érte el a célját, illetve, ha rendőrségtől, bíróságtól érkezett a jelzés, vagy jelentős számú iskolai mulasztással bírt a gyermek a hatósági intézkedéssel járó védelembe vételre tett javaslatot a családgondozó. 2015-ben 9 gyermeknél vált indokolttá a védelembe vétel keretei között történő (általában 1 éves időtartamra szóló) gondozás. A védelembe vételi tárgyalásra a családgondozóink minden esetben felkészülten érkezik továbbá a családokat is felkészíti arra, hogy mire számíthatnak a meghallgatás során. A szakember a javaslat elkészítése előtt és a gyámhivatali felkérés
8
esetében is felveszi a kapcsolatot (szóban, és írásban is) az érintett jelzőrendszeri tagokkal, frissítették az törvény által előírt adatlapokat, elősegítve ezzel a saját- és a hatóság munkáját is. A tárgyalás megtörténte után, szintén minden érintett bevonásával elkészítették a későbbi gondozás alapjául szolgáló gondozási-nevelési tervet is. Nevelésbe vétel Nevelésbe vételre abban az esetben kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét előidéző problémák az alapellátás vagy védelembe vétel keretében nem orvosolhatók. A gyermekek legalapvetőbb érdeke, hogy saját családjukban, szeretetkapcsolatban nevelkedjenek fel, mert csak a bensőséges szülő-gyermek kapcsolat teremthet megfelelő alapot a gyermek felnevelkedéséhez. Ezért a gyermekvédelmi ügyekben eljáró szakembereknek nagyon körültekintően kell eljárniuk. A veszélyeztetés gyanújának felmerülése esetén figyelembe kell venniük a szülő-gyermek kapcsolat sajátosságait, a család értékrendjét, nem indulhatnak ki a saját Gyermekjóléti alapellátás értékrendjükből. Így a gyermeket a családjából kiemelni csak a veszélyeztetés nagyon súlyos, kezelhető szintre nem csökkenthető helyzeteiben, illetve a család és a gyermek közötti viszony ellehetetlenülése esetében lehet. Mindez azt a kötelezettséget jelenti, hogy a gyermekvédelmi munkában a gyermeket körülvevő világot a gyermek szempontjából kell szemlélni, értelmezni és értékelni. A fent leírtak mellett a tavalyi év során veszélyeztetés okán gyermek családból történő kiemelésére nem került sor. Nevelésbe vett gyermekek száma 23. Családgondozónk az érintett szülőkkel, a nevelőkkel, nevelőszülőkkel, gyermekvédelmi gyámokkal közösen azon munkálkodtak, hogy a gyermekek ismét visszahelyezhetőek legyenek a családjukba. Adott esetben félévente vagy évente felülvizsgálták a nevelésbe vételt, kapcsolattartásokat (szabályozott és rendkívüli) koordináltak, mentális segítséget nyújtottak a szülőknek. Jelzőrendszer által küldött jelzések Szolgálatunkhoz a tavalyi év során is számos jelzés érkezett oktatási intézményekből. A magatartásproblémák mellett azon gyermekekről is, akiknek igazolatlan óráik száma meghaladta a 10, 30 vagy 50 órát. Emellett jelzett problémát az egészségügyi szolgáltató részéről a védőnő, más gyermekjóléti szolgálat, valamint a gyámhivatal is. Az állampolgári jelzések kevésbé jellemzőek, kis településről lévén szó, még név nélkül sem vállalják a jelzést. A helyi szinten túlmenően rendszeresen kapunk jelzéseket a környékbeli középfokú oktatási intézményektől, az általuk észlelt, főleg igazolatlan hiányzással kapcsolatos problémákról. A jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2015-ben összesen 55 volt. Az érkezett jelzések többsége (45) a közoktatási intézményekből, 4 darab az egészségügyi szolgáltatótól védőnő, gyermekjóléti szolgálat 3 valamint 3 a gyámhivataltól érkezett. Minden esetben írásban történt a visszajelzés a jelzést tevő felé. Szolgálatunk munkatársa az esetek többségében információnyújtás és tanácsadás keretében nyújtott segítséget. A kliensek részéről jelentős igény mutatkozott a segítő beszélgetésekre, valamint a hivatalos ügyek intézésében történő közreműködésre. A családgondozó által nyújtott szakmai tevékenységek esetében növekedés volt megfigyelhető a 2014-as évhez képest.
9
A gondozásban részesülő gyermekek, családok érdekében rendszeres esetmegbeszélésekre és esetkonferenciákra került sor, amelyen a családdal kapcsolatban álló szakemberek vesznek részt. A családok anyagi-megélhetési problémái gyakoriak, ez szinte minden településen elmondható. Az anyagi probléma sajnos sok más problémának az okozója, ebből adódhat a szülői elhanyagolás is. Az anyagi okok miatt sok családnak nincs megfelelő élelmiszere, ruházata. A gondozott családoknál a szülőknek nincs munkahelyük, esetleg közfoglalkoztatásban dolgoznak. Alkalmi munkát vállalnak, amely bizonytalan, időjárás és évszakfüggő. Amikor a családok pénzhez jutnak, nem tudják beosztani, mert nem alakult ki náluk a tudatos vásárlás. Sajnos a gyermekek számára ez a minta. Nem alakul ki a tudatosság arra, hogy a munka érték, amely a jobb megélhetést biztosítja. A munkavégzés által érezhetjük értékesnek magunkat, ami önbizalmat adhat. A munka valamennyi kultúrában a gazdasági rendszer alapja. A munka fontos tényezője életünknek, hiszen szükségleteinket ezen keresztül tudjuk kielégíteni. Még azokét is, akik nem dolgoznak, hiszen őket más munkájából látja el a család vagy a társadalom. Sajnos a gyermekek azt látják, hogy a szülők reggel nem igyekeznek munkába, nincs napirend, nincs motiváció. Így ahogy idősebbek lesznek, felső tagozatosok és középiskolások, kihal belőlük az igyekezet, egyre több az igazolatlan hiányzás. Elmondható, hogy egyre több azoknak a tanköteles gyermekek száma, akik nem teljesítik e faladatukat, kimaradnak az iskolából. Jellemző ez a tendencia a középiskolát elkezdő fiúkra, de az általános iskola felső tagozatában évről-évre egyre magasabb az igazolatlan hiányzások miatti jelzés. Folyamatosan hangsúlyozzuk a szülőknek és a gyermekeknek is a tanulás fontosságát. Aki nem végzi el a 8 osztályt, esélye sincs a munkavállalásra. Általánosan elmondható, hogy a fiatalabb gyermekek gondozására a szülői magatartásból kifolyólag, a nagyobb gyermekeknél pedig a saját maguk veszélyeztető viselkedése miatt került sor. A településen élő gyermekek helyzetéről elmondható, hogy ténylegesen nem csökkentek a problémás esetek. Tapasztalataim szerint a családokban nagyobb a feszültség, türelmetlenebbek a szülők, illetve nagyon hiányzik a megfelelő példamutatás. A nagyobb gyermekeknél súlyos probléma a motiválatlanság, hiányzik a jövőképük, a szülők vagy nem nyújtanak megfelelő példát saját magatartásukkal, vagy nincs kellő ráhatásuk a gyermekekre, következetlen szülői nevelést folytatnak. A jelzés és felelősség témaköre összefüggésbe hozható az együtt működés, jó kapcsolat kérdésével is. Prevenciós tevékenység A gyermekjóléti szolgálat, gondozási tevékenysége mellett fontos szerepet tölt be a megelőző, prevenciós szolgáltatás is. A nyári gyermekétkeztetés megszervezésében évek óta– jogszabályi előírásnak megfelelően – részt vett a szolgálat. Elmondható, hogy egyre nagyobb igény mutatkozott rá. Míg pár évvel ezelőtt szinte rá kellett beszélni a családokat az ingyenes ebéd lehetőségére, addig az utóbbi években maximálisan kihasználták a rendelkezésre álló keretet. Szabadidős programok helyszíne az intézmény területén lévő rendezett udvar, filagóriával, rossz idő esetén az épületben rendelkezésre álló helyiség ad lehetőséget. A szabadidős programok szervezése a gyermekek életkorához igazodtak. A legkisebbek számára elsősorban a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházakat szerveztünk. Az
10
általános iskolák főként a tantárgyakhoz kapcsolódó szakköröket működtetnek, de több alkalommal szerveznek sportprogramokat. A közművelődési intézmények esetében igen széles a választási lehetőség. Játszóházak, kirándulások, ismeretterjesztő előadások, sportrendezvények. Egész évben folyamatosan működik a ruhaadományok osztása és fogadása, melyre nagy igény mutatkozik. A tavalyi év során több alkalommal került adományozásra, a juttatások főképp ruhaneműk, tanszerek és játékok jelentették. A családgondozó a gondozások és kapcsolattartások és egyéb tevékenységek mellett jelentős adminisztrációt végzett. Napi munka nagy részét a forgalmi napló vezetése, a feljegyzések készítése, a gyermekjóléti „GYSZ” adatlapok vezetése, a hivatalos levelezés és ügyintézései, a KENYSZI-TEVADMIN rendszerben történő napi szintű jelentés, a kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagokkal, szolgáltatókkal tették ki. A KSH részére minden évben statisztikát készítünk a szakmai munkánkról. Egészségügyi szolgáltatók, mint jelzőrendszeri tagok: Védőnői szolgálat A településeken nagyon jó kapcsolat alakult ki a területi védőnővel, a jelzés-visszajelzés odavissza működik, szóban, írásban és telefonon egyaránt. Az elmúlt évben a jelzéseik száma 4 volt. A jelzőrendszer első lépcsőjét ő alkotja, ugyanis ő találkozik először a kisgyermekek körül kialakult problémával. A jelzései kapcsán többször közösen látogatják a családgondozóval a családokat, mely a kapcsolattartás gyakoriságának és rendszerességének eredménye, így még a probléma elmélyülése előtt látókörükbe kerülnek a gyermekek. A gyermekjóléti szolgálat és a védőnői szolgálat szorosan együttműködve, egymás munkáját segítve működik közre a veszélyeztetettség megelőzéséért. Hetente legalább egyszer beszélgetés során a szóban forgó családokkal kapcsolatos újabb információkat közösen megbeszélik. Problémát jelent számunkra, hogy a szülő nem minden esetben működik együtt a védőnővel, pl: státuszvizsgálatok során, ha elváltozást tapasztalnak a gyermeken, ellátják a szükséges beutalóval, de a szülő nem viszi el kivizsgálásra. A védőnő felhívja a szülők figyelmét a gyermek bántalmazásának elkerülésére, ne hagyja felügyelet nélkül gyermekét, a megfelelő táplálásra, testi higiéné biztosítására, egészség elhanyagolására, védőoltások beadásának fontosságára. Jelzéssel él várandós anya szociális válsághelyzete esetén, hisz a gyermek egészséges megszületését is figyelemmel kíséri. 2015 évben gondozott családok száma: 151 2015-ben a születések száma:32 Koraszülöttek száma:4 Védőnői támogatást nem igénylők száma:0 Intézeten kívül szülések száma:0 Otthon tervezett szülések száma:0 2015-ben gondozott várandós anyák száma:39
11
Szociálisan fokozott gondozást igénylő várandós anyák száma:6 Kiskorú várandós anyák száma:2 0-6 évesek:197 Szociálisan fokozott gondozást igénylő 0-6 évesek száma:65 3-6 évesek:113, fokozott gondozott:37 Az év folyamán beiskolázandók száma: 35 0-11 hónaposak:29, fokozott gondozott: 9 12-35 hónaposak:55, fokozott gondozott:19 Az iskolában végzett iskolai egészségügyi munkát a háziorvossal együtt végzik: valamennyi tanuló szűrővizsgálata: látásélesség, hallás, színlátás, vérnyomás, testsúly, testmagasság, mozgásszervi elváltozás. kiszűrt gyermekek szakrendelésre irányítása, gondozásba vétele. tisztasági szűrővizsgálat Az egészséges életmód kialakításához szükséges ismereteket a Baba-mama klubon keresztül 25 alkalommal és a tanácsadásokon hetente kerül sor. Segítséget nyújt továbbá magatartási zavarok, helytelen szokások, káros szenvedélyek megelőzésében iskolai előadásokon évente egyszer és tanácsadáson hetente. Családi életre való felkészítés, családtervezés, fogamzásgátlás témában, egészséggel kapcsolatos ismeretek átadása előadás formájában 6 alkalommal történt Pályaválasztással kapcsolatban minden 8. osztályos tanulóval személyes beszélgetés keretében évente egyszer. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az éves védőnői értekezleten vett részt. Háziorvosok A ll. számú körzetbe tartozó gyermekek száma 270 fő. Gyermekvédelmi ügyekben elsőként a védőnővel beszélik át a felmerülő problémát, ha szükséges a jelzés megtétele közösen jeleznek, vagy a védőnő teszi meg a jelzést. Sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani a háziorvosokkal, szakmaközi tanácskozásokon lehetőségeikhez mérten részt vesznek. A gyermek veszélyeztetése miatt megtartott esetkonferenciákon, érintettség esetén meghívást kapnak, a gyermek érdekeit szem előtt tartva észrevételeiket elmondják, nyíltan felvállalják döntéseiket. A háziorvosok munkájuk során tapasztalják, hogy a településen élő gyermekekre többségében jellemző a helytelen táplálkozásból és kevés testmozgásból adódó elhízás, de a minőségi illetve mennyiségi alultápláltság is nagy gond a térségben. A hiányos tisztálkodásból adódó rüh illetve ótvar előfordulása jelent gondot, valamint a mentális elhanyagolás leggyakrabban felső légúti megbetegedések fordulnak elő. A betegségek okaiként az elhanyagolást, gondatlan ápolást, egészségügyi ismeretek hiányát, anyagi problémákat, elégtelen/helytelen táplálkozást jelölik meg. Szakolyi Micimackó Óvoda A jelzőrendszer második lépcsője az óvoda, ami a gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszere, hiszen a gyermekek minden problémája itt érzékelhető a legjobban, mert a gyermekek „a családból először kikerülve” itt töltik a nap legnagyobb részét. Az óvodák beszámolói alapján a pedagógusok munkájának köszönhetően kevés a megoldandó probléma,
12
ami gyermekvédelmi intézkedést vonna maga után. A problémák előfordulásának okai a higiéniai hiánya, (ápolatlanság), fejtetvesség, fertőző bőrbetegség, éhség reggelente és idült hurutos megbetegedések okozzák, ami gyakori hiányzásokat okoz. A szülők az igazolásokat minden esetben átadják az óvodának. Ennek megoldása érdekében tett intézkedéseik: folyamatos megfigyelés, ellenőrzés, szülők tájékoztatás, figyelem felhívása, amelyet helyi szinten tudunk kezelni, mivel a szülőkkel napi kapcsolatban állunk. Hatékony együttműködésről számolnak be az egészségügyi intézményekkel, Gyermekjóléti Szolgálattal, Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, Polgárőrséggel, Rendőrséggel oktatási intézménnyel és a Gyerekházzal. Ezek nagyobb részt közös programok megvalósításában mutatkozik meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek fejlődéséhez szükséges szakértők bevonására, pl. logopédus, aki heti egy alkalommal áll a gyermekek rendelkezésére, viszont sokkal több időre lenne szükség. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában minden óvónő a saját csoportjában korrigálja, esetenként jelzi a megoldandó problémákat. Ehhez elengedhetetlen a szülővel való kapcsolattartás, amiben a szülő partner, hajlandó az együttműködésre. Az esetkonferenciákon rendseresen részt vett az intézményvezető, óvodapedagógus, gyermekés ifjúságvédelmi felelős. Az óvoda, mint jelzőrendszer szorosan együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. A kölcsönös információáramlás és tájékoztatás, hatékony és eredményes munkát biztosít az intézmények között (esetmegbeszélések, egyéni konzultációk) Családlátogatást végeznek az óvodapedagógusok az óvodás gyermekek családjánál. A szülőkkel rendszeres és megfelelő a kapcsolattartás. Ebben az óvodában is emelkedőtendenciát mutat a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek száma, e miatt gondos odafigyelésre, és együttműködésre van szükség a jelzőrendszer tagjaival. A hátrányos helyzet kialakulásának döntő okai: alacsony jövedelem, szülők alacsony iskolázottsági szintje, elhanyagoló nevelés-gondozás, rossz lakáskörülmények. Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium Az Általános Iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat együttműködése eredményesnek, szakmailag megalapozottnak és rendszeresnek ítélhető meg. Folyamatos az információ csere az intézmények között, ami segítette az intézmény és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának munkáját. A jelzett eseteik mindegyikében elsődleges veszélyeztetettségi tényező a szülők elhanyagoló, következetlen nevelési módszerei miatt fordult elő. Az észlelt problémák jellege: iskolai hiányzás, magatartási problémák, agresszív magatartás, a tanítási óra rendjének megzavarása, szökés. Esetkonferencián többször vett részt az iskola intézményvezetője, intézményvezető helyettese, pedagógusai és az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. Rendőrkapitányság A Rendőrség rendszeres kapcsolatot létesít a lakossággal. Fogadja az állampolgárok bejelentéseit, azokat kivizsgálja és intézkedéseket foganatosít. A jelzőrendszer felé megteszi a jelzést, ha olyan körülményt, eseményt észlel, ami ezt szükségessé teszi, de a jelzőrendszeri tevékenységük során ritkán fordul elő, hogy jelzéssel kelljen élni. 2015 évben nem élt írásos jelzéssel a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Szakoly településen gyermekkorú és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények nem jellemzőek. A Balkányi Rendőrőrs a
13
Szolgálat által szervezett szakmaközi megbeszéléseken lehetőségükhöz mérten részt vesznek. Az elmúlt évben hivatalos elfoglaltság miatt ez több esetben elmaradt. Pártfogói Felügyelő A Szabolcs-Szatmár-Berg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata tájékoztatása alapján a 2015-ös évben egy esetben kellett ellátni pártfogói felügyeletet. Értékelése alapján a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalok gondozása, segítése, megelőző tevékenységek magas színvonalon zajlik, ezt mutatja, hogy a településen a pártfogolt fiatalok gondozására elenyésző számban van szükség. Fiatalkorú bűnözés szempontjából nem fertőzött terület Szakoly a környező településekhez képest, ahol viszont kiemelkedő a közrend elleni bűncselekmény, garázdaság. A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan segíti munkánkat, a szükséges írásos tájékoztatást tartalmasan, határidőre megküldik. A környezettanulmányok elkészítéséhez a Szolgálat segítségéért fordulunk. A pártfogoltak lakóhelyüket önkényesen elhagyják, a felkutatásuk nehézséget okoz, amiben szintén a Szolgálat jól használható információkkal szolgál.
Kéz a Kézben Biztos Kezdet Gyerekház 2010 óta működik a településen A Biztos Kezdet program hitvallása az, hogy a társadalmi kirekesztődés megelőzésének kulcsa a kora gyermekkori (0-5 éves korban történő) integrált, komplex fejlesztés a család és a tágabb környezet aktív részvételével. A koragyerekkori esélyteremtésben kulcsfontosságú. A Biztos Kezdet Gyerekház olyan kisgyermekes családokat érintő szolgáltatás, amely hozzájárul az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok csökkentéséhez, elkerüléséhez, és a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A kötelező óvodáztatás kezdetének leszállításával a Biztos Kezdet Gyerekház elsősorban a 3 év alatt gyerekekre koncentrál, hiszen egyik célja az óvodára való felkészülés támogatása. A szolgáltatások a kisgyermeket nevelő családok számára jól megközelíthetőek (babakocsi/bicikli távolság vagy más módon megoldott megközelítés. A Gyerekház nyitva tartása folyamatos és rendszeres a munkanapokon, a szolgáltatás ingyenes. A program a település összes kisgyerekes családja számára nyitott. A szolgáltatás a képességek kibontakozását segítő személyi és tárgyi környezetet biztosít állandó szakember vezetése mellett, rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez és biztosítja a választás lehetőségét. Olyan családias légkört alakítunk ki, amely a szeretetről és biztonságról tanúskodik a szülők felé, amiből tanulva ezt a tudást adhatják át gyermekeiknek. A „szeretet peagógiája” a gondoskodás, feltétel nélküli elfogadás, a felelősség gyermekeik iránt, a másik ember megismerésének igénye jellemez.
Szülőkkel való együttműködés:
14
A program meghatározó eleme a szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, a családok egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási, munkaügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése. Az együttműködés célja továbbá a tanulási motiváció felkeltése, a képzettség hiánya miatt a munkaerő-piacról kiszoruló fiatal szülők foglalkoztathatóságának javítása. Szakmaközi együttműködés: Az alapellátásokhoz és a speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása egyaránt fontos a hátrányos helyzet újratermelődésének megtörése érdekében. A korai felismerés és az esetleges fejlődési elmaradások kezelése érdekében is elengedhetetlen a különböző szakmák közötti együttműködés. A gyermekek fejlődését közvetlenül támogató szolgáltatások Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás a szülő bevonásával. A gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük (állapotuk) felmérése. A gyermekek fejlődési elmaradásának, zavarainak szűrése. Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja esetén a gyermeknek és szüleinek fejlesztő szakemberhez történő eljuttatása vagy a hozzáférés Gyerekházban történő biztosítása, valamint a kezelés nyomon követése. Rendszeres team-megbeszélések a helyi szakemberek között. A szülőkre irányuló szolgáltatások A korszerű gyermeknevelési alapelvek közvetítése a gyerekekkel való foglalkozások során. Ismeretterjesztő anyagok készítése és terjesztése. Szülésre, gyerek fogadására való felkészülés, családtervezési ismeretek. Gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos csoportos szülői beszélgetések. Egyéni konzultációk a szülőkkel. A gyermek otthonának felkeresése. A hátrányos helyzetű családok fokozott bevonása. A szülőkre irányuló szolgáltatások során olyan partneri kapcsolat kialakítása a cél, amely lehetőséget ad a szülők nevelési kompetenciáinak bővítésére, formálására, valamint a felnőttek egyéni jólétének, jövőképének pozitívabb irányú befolyásolására (például: kreatív szabadidős elfoglaltságok lehetőségének megteremtése, munkaképessé válásban való segítés, egészségneveléssel összefüggő tevékenységek, háztartási, gazdálkodási ismeretek.) A társszakmák közötti együttműködést segítő szolgáltatások A partnerekkel szakmai kapcsolattartás biztosítása, rendszerszerű, folyamatos együttműködésük megszervezése. Esetmegbeszélések kezdeményezése és lebonyolítása A gyermekek fejlődését közvetlenül támogató szolgáltatások
15
A testileg egészségesen született gyermekek fejlődését alapvetően két tényező befolyásolhatja negatívan: a nem megfelelő érzelmi, nevelési légkör (például elhanyagolás, türelmetlenség, gondozási ismertek hiánya), valamint a család anyagi, szocio-kulturális körülményei által kiváltott, tárgyi, objektív ingerszegény környezet (pl. nem megfelelő mozgástér, játékok hiánya, stb.) Mindkét tényező időben és hatékony módon történő felismerését negatívan befolyásolhatja, ha az adott helyszínen a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai kevésbé, vagy egyáltalán nincsenek jelen valamilyen oknál fogva, de a család és a szolgáltató részéről is lehetnek felismerést gátló akadályok. A Gyerekházakba rendszeresen, a család és a szolgáltatást nyújtó számára is tervezhető módon lehetőséget teremtenek a hiányzó szolgáltatások gyakorlati megvalósítására (például: védőnői munka, babamasszázs, mozgásos, nyelvi, zenés játékok.) A hátrányos helyzetű családok megszólítása és a közös munkába való bevonása érdekében a Gyerekház dogozói rendszeresen családlátogatásokat szerveznek, először lehetőleg még a kisbaba születése előtt. A kölcsönös, személyes kapcsolat kialakítása a cél, például a vendégvárás-vendégfogadás dinamikájának kialakításával. A helyi közösségre irányuló szolgáltatások és a közösségi rendezvényekkel kapcsolatos elvárások. A Gyerekház dolgozói a helyi informális, formális társadalmi folyamatokat és maximálisan támaszkodnak rá (például: helyi szokások, helyi és országos vagy nemzeti ünnepek.) Természetesen ez nem csak adaptivitást, hanem közösségformálást is jelent. A Gyerekházak bekapcsolódnak a települési rendezvényekhez, programokhoz, a helyi intézményekhez, civil szervezetekhez, nemzetiségi önkormányzatokhoz és szaktudásukkal, ügyességükkel gazdagítják a helyi közösség életét. Így felkelthető az érdeklődés, ha „megmutatják magukat”: mit és hogyan csinálnak és gondolnak. A különböző generációk párhuzamos megszólítása szintén pozitív hatású, az egyéni és közösségi szinteken egyaránt. Azaz a Gyerekház tevékenységébe bevonták azokat a generációkat is, amelyek közvetlenül nem érintettek a ház alaptevékenységében (például: sokféle élettapasztalattal rendelkező idősek, a gyereknevelésben, családalapításban még nem érintett ifjúsági korosztály) A helyben élő, különböző méretű és összetételű közösségek közötti kohéziót növeli, ha például egy gyermek, vagy a szülő születésnapjának megünneplésének teret, lehetőséget adnak a Gyerekházban. A társszakmák közötti együttműködés segítése A Gyerekház céljai megvalósulásának elengedhetetlen előfeltétele a program szolgáltatásainak a meglevő intézményrendszerekkel és más szolgáltatókkal történő
16
összehangolása. A Gyerekház munkájának megtervezése során, ezért érdemes nagy figyelmet fordítani a szakmailag összehangolt munka megteremtésére. Partnereik:
Családsegítő, Gyermekjóléti szolgálat munkatársa Fejlesztő- és gyógypedagógus Háziorvos Korai fejlesztő Óvodapedagógus Pszichológus Védőnő Helyi formális és informális civil szervezetek Roma Nemzetiségi Önkormányzat
A közös étkezések szervezésének célja az étkezésre vonatkozó helyes szokások alakítása, kézmosás, asztalnál étkezés, stb.a táplálék minőségének megválasztásában való befolyásolás, pl. zöldségek, gyümölcsök rendszeresítése, egészséges táplálkozásra való nevelés, konyhai műveletek bevezetése, tanítása, pl. közös főzés. otthoni tartósítás, befőzés, stb. A közös étkezések generálták a Gyerekház konyhakertjében való gazdálkodást, ahol sok egészséges alapanyagot megtermelnek. A Gyerekházban nyújtott étkezés keretében a nem közétkeztetésről van szó. A tízórai (uzsonna) lehet szendvics, gyümölcs, tejtermék. Rendszeresen részt vesznek a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokon, szakmaközi megbeszéléseken, illetve az idősek klubjának tagjaival közös eseményekre kapnak meghívásokat. Jelentős eredményeket tudnak felmutatni, amelyek a következőkben nyilvánul meg:
a szülők elégedettsége a gyermek fejlődési útmutatóinak növekedése helyi szakemberekkel és partnerekkel való hatékony együttműködés rendezvényeik széleskörű látogatottsága a fenntartó törekvése a további fenntartásért
Roma Nemzetiségi Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015 évben, sokrétű, tartalmas munkát végzett, (kulturálisés gyermekprogramok, stb.). Kulturális és hagyományápoló rendezvényeink a roma közösség társadalmi integrációjának elősegítésére, a roma hagyományok és kultúra bemutatására épül, melyek hidat képeznek a nemzetiségek és a többségi társadalom között. Programjainkkal törekszünk arra, hogy rendezvényeinken megjelenjenek a nem roma kulturális értékek is. Az elmúlt években egyértelműen kijelenthetjük, hogy rendezvényeinken egyre nagyobb számban vesznek részt a helyi hátrányos helyzetű nem roma lakosok is önfeledt szórakozást, jó hangulatú, nosztalgikus beszélgetést biztosított a jelenlévőknek. Programjainkkal erősítettük a gyermekek kulturális identitását, valamint újabb ismeretekkel vérteztük fel őket.
17
Személyiségük fejlesztésével egyéni életüket, önismeretüket, identitástudatukat formáltuk. Említést kell tenni a Vadvirág tánccsoportról, amely roma gyerekekből áll, a településen megrendezésre kerülő programokon mutatják meg tehetségüket. A nyári tábor minden évben negyven hátrányos helyzetű roma gyermek kikapcsolódását biztosította Tiszalökön. A táboroztatáshoz a helyi Önkormányzattól kapunk támogatást. Elmondható és az Önkormányzatnak köszönhetően az elmúlt évben is nagy számban vesznek részt a közfoglalkoztatási programban a roma felnőtt lakosság. Ez valamelyest enyhít a megélhetésükön, a gyermekeik megfelelő ellátásában, hiszen a segélytől nagyobb összegből gazdálkodhatnak a családok. A jelzőrendszer működése
A hatékonyabb együttműködés feltételeként az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:
közös családlátogatások, esetmegbeszélések, együttgondolkodás, a feladatok tartalmának pontosabb kijelölése a gyermekvédelmi törvényben történt változásokról való tájékoztatás, gyorsabb és kölcsönösebb információ átadás. agresszió kezelési és kompetencia fejlesztési tréning megtartására az egyes települések Család-és Gyermekjóléti Szolgálata helyet adhatna Váljanak rendszeressé az esetmegbeszélések. Kapjanak a résztvevők lehetőséget arra, hogy problémáikat időszakonként egy- egy téma köré szervezve be tudják hozni a megbeszélésekre. Kapjon további prioritást az együttműködés fontossága. (Nyári programok jó alkalmat jelenthetnek a közös felelősségvállalásra.) A szakmaközi megbeszéléseket tovább kell folytatni. A helyi szükségletekhez igazodó fejlesztésekben támogatni kell a településeket (egészségügyi szűrőprogram, csellengő projekt, gyerekház szolgáltatást igénybevevők körének folyamatos bővítése), szerepet kell kapniuk a tervezésben is. Minden szolgáltatás helyi képviselőjének folyamatosan tájékoztatnia kell a szakmaközi megbeszélés résztvevőit az aktuális történésekről, tervezett fejlesztésekről. Ez megalapozhatja a közös gondolkozást a munka leghatékonyabb folytatásáról és az esetleges közös tevékenységekről.
Célok megjelölése Meghatározott eljárásrend kidolgozása a Család-és Gyermekjóléti szolgálat és az egyes jelzőrendszeri tagok közötti együttműködés javítása céljából. A veszélyeztetettség jeleinek felismerését segítő anyagok eljuttatása egyes intézményekbe. A speciális feladatok erősítése A tapasztalat szerint jó az együttműködés a Veszélyeztetettséget és Krízishelyzetet Észlelő és Jelző Rendszer tagjával, de a szülőkkel a kapcsolattartást erősíteni kell. Néha a szülők távolságtartóak, ezt kell feloldani.
18
A szakmaközi tanácskozások hatékonysága és hasznosíthatósága érdekében javasolja a Szolgálat, hogy a jelzőrendszeri tagok bátran éljenek témajavaslatokkal. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat koordinálja és működteti a jelzőrendszer munkáját, azonban szeretnénk kérni a jelzőrendszeri tagokat, hogy vegyenek részt aktívabban a tanácskozásokon.
A Veszélyeztetettséget és Krízishelyzetet Észlelő és Jelző Rendszer 2015. évi munkájának összefoglaló értékelése A Veszélyeztetettséget és Krízishelyzetet Észlel és Jelző Rendszer működése megfelel a Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv. , illetve a 259/2002. (XII.18.) korm. Rendelet előírásainak. A jelzőrendszer tagjai írásos tájékoztatóban számoltak be gyermekvédelmi tevékenységükről, valamint a gyerekjóléti szolgálattal történő együttműködésről. Ezek alapján megállapítható, hogy a gyermekjóléti szolgálat mind belső, intézményen belüli, mind külső társintézmények vonatkozásában a koordinációs feladatokat eredményesen látta el. A koordinátori értekezletek témái érintették mindazokat a területeket, amelyek a jelzőrendszerben résztvevő társintézmények speciális problémáira vonatkoznak. A jelzőrendszer tagjainak írásos beszámolói visszajelezték az adott intézmények sajátos problémáit, a gyermekvédelmi tevékenységet illetően megfogalmazódtak olyan észrevételek is, melyek a kihelyezett koordinációs értekezletek lehetőségét, illetve az esetkonferenciák helyszínen történt megtartását szorgalmazzák (Általános Iskola) A Veszélyeztetettséget és Krízishelyzetet Észlelő és Jelző Rendszer működése az utóbbi évek hagyományainak és tendenciáinak megfelelő mértékben változott és folyamatosan tartós színvonalon működik. Szükséges azonban, hogy a jelzőrendszerben résztvevő tagintézmények markánsabban fogalmazzák meg esetleges szakmai igényeiket és kezdeményezzék adott esetben saját területükön is ilyen típusú tanácskozások megszervezését. A jelzőrendszer tagjai eleget tesznek együttműködési feladataiknak. Minden eszközzel és lehetőséggel elő kell segíteni, hogy a gyermekek minél nagyobb hányadban, családban tudjanak nevelkedni és az a környezet számukra veszélytelen, támogató, fejlődésüket elősegítő legyen, az elérhető legjobb ellátásban részesüljenek, és egészséges felnőtteké váljanak. Végül beszámolómat a következő gondolatokkal zárnám: „Ha összejövünk, az a kezdet, Ha együtt maradunk, az már haladás, Ha együtt dolgozunk az a siker!” ( Henry Ford)
