ALAPSZABÁLY
Érvényes: 2014. október 16-tól
1.
Általános rendelkezések
1.1.
A Szövetség elsősorban szakmai és gazdasági érdekképviseletet ellátó független egyesület, olyan önálló jogi személy, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:1-3:87 §-ai, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a beszámoló készítésére és könyvvezetési kötelezettségre ezen túl a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályait valamint a civil szervezetekre vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok alapján, valamint a Közgyűlés által elfogadott alapszabály szerint működik. A Szövetség célja: a hűtő- és klímatechnikával foglalkozó egyéni és társas vállalkozások, intézmények szakmai érdekeinek védelme, a szakmai tevékenység elméleti és gyakorlati színvonalának emelése ismeretterjesztés és oktatásszervezés útján, a szakma környezetvédelmi tevékenysége hatékonyságának növelése és a fogyasztók jogait fokozottan érvényesítő környezet kialakításának elősegítése. A Szövetség bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A Szövetség ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat. A Szövetség adatai: - neve: Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége - rövidített neve: HKVSZ - neve angolul: Hungarian Refrigeration and Air Conditioning Association - neve németül: Verband der Ungarischen Kälte- und Klima Unternehmen - székhelye: 1119 Budapest, Petzvál József u. 31-33. - működési területe: Magyarország A Szövetség tagjai: Magyarországon működő hűtés- és klímatechnikai, valamint az ezekhez kapcsolódó oktatási tevékenységet végző egyéni vállalkozók és társas vállalkozások, amelyek szakmailag és etikailag egyaránt alkalmasak a szakma képviseletére. Továbbá tagjai lehetnek további természetes és jogi személyek, akik a Szövetség céljait elfogadják. A Szövetségnek a Magyar Szabadalmi Hivatalnál a 165868 lajstromszámú ábrás védjegyként bejegyzett emblémája hatágú jégvirág-motívum, mellette vagy alatta a HKVSZ – Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége felirat. Színe fekete-fehér, vagy Pantone Reflex Blue. A jégvirág motívum különleges: áganként két-két mellékága van, amelyek közül a baloldaliak a következő ág tetejéig elvékonyodóan el vannak húzva. Az embléma pozitív vagy negatív színezéssel egyaránt használható.
1.2.
1.3.
1.4.
1.5.
1.6.
1.7.
2.
A Szövetség feladatai
2.1.
A Szövetség érdekvédelmi, érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységének keretében elsősorban a következő feladatokat látja el: Képviseli és védi a tagok érdekeit a központi államhatalmi és helyi önkormányzati szervek, a kormány és kormányzati szervek előtt, és minden egyéb szervezettel fenntartott kapcsolatában.
2.1.1.
2
2.1.2.
2.1.3. 2.2.
2.3.
2.3.1.
2.3.2.
2.3.3. 2.3.4. 2.3.5.
2.3.6. 2.3.7.
2.3.8.
2.3.9.
Képviseli és védi a tagok érdekeit a szakma tevékenységét érintő jogszabályok, gazdasági döntések és egyéb szabályozások előkészítése során, közvetíti a tagjai által kialakított javaslatokat, képviseli véleményüket, összehangolja és egyezteti az esetleges ellentétes érdekeket. Közvetlenül képviseli és védi a tagok állampolgári, tulajdonosi, munkavállalói és jövedelemszerzési érdekeit. Az előző pontokban foglaltakat különösen annak érdekében gyakorolja, hogy tagjainak érdekeit és jogait érvényre juttató, esélyegyenlőséget biztosító szabályozás valósuljon meg. Céljainak elérése érdekében a Szövetség állandó kapcsolatot épít ki a szakterület irányító főhatóságaival és szakhatóságaival, a működési területet érintő hatáskörű különböző egészségügyi, munka- és környezetvédelmi, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb államigazgatási intézményekkel, kamarákkal, valamint érdekképviseleti szervezetekkel. A kiépített kapcsolatokon keresztül egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását célozza meg. A Szövetség alapfeladata a szakmai területen a feladatok sikeres ellátásához szükséges jogi és szakmai, a hűtés- és hűtőtechnikát, klíma- és hőszivattyú technikát, alternatív energiaforrásokat és szerviztechnológiát is érintő műszaki-gazdasági információk megszerzése és terjesztése. Ennek a célnak elérésére a Szövetség közvetíti, támogatja és szervezi ezeknek a tudnivalóknak az oktatását. Ennek érdekében a Szövetség: Állandó és alkalmi szakmai fórumokat hoz létre és biztosítja működésük feltételeit. A szakmai fórumok feladata a tagok felé történő és a tagok közötti információáramlás elősegítése. A Szövetség által működtetett szakmai fórumok: konferenciák, tanácskozások, konzultációk, bemutatók, szak- és üzletember-találkozók, állandó és alkalmi szakbizottságok, bel- és külföldi tanulmányutak, kiállítások, rendszeres és alkalmi kiadmányok, szakelőadások. Szakosztályai és eseti bizottságai véleménye alapján állást foglal mindazon jogi, pénzügyi, környezetvédelmi és műszaki-gazdasági kérdésekben, amelyek állami, hatósági vagy testületi kezdeményezésűek és a szakterületet érintik. Ezt az állásfoglalást a Szövetség minden illetékes fórumon kifejti és annak érvényre juttatására törekszik. Szaktanácsadó szolgálatot és információs adatbankot tart fenn a tagoknál felmerülő egyedi problémák megoldásának elősegítésére. Szakmai tanácsadással és oktatási együttműködéssel támogatja az állami, önkormányzati és magánszakképzést, átképzést és továbbképzést. Részt vesz a szakterülethez tartozó és környezetvédelmi szakirodalom (alkalmi kiadványok, folyóiratok, szakkönyvek, röplapok), valamint a közvélemény formálását elősegítő tömegkommunikációs közlemények és ismertető műsorok kiadásában, illetve kezdeményezi és támogatja azok megjelentetését. Kapcsolatot kezdeményez és tart fenn rokonterületek bel- és külföldi szakmai szövetségeivel, szervezi az együttműködést és elősegíti a tagok kapcsolatfelvételét. Tagjai együttműködésének elmélyítésére javaslattevő, véleményező és közvetítő tevékenységet lát el, hozzájárul vitás helyzetek társadalmi úton, egyeztetéssel való tisztázásához és megoldásához. A Szövetség tagjai részére tevékenységüket előmozdító szolgáltatásokat nyújt, amelyeket azok vagy az általuk fizetett tagdíj ellenében ingyenesen (alapszolgáltatások), vagy térítés fizetése ellenében (kiegészítő szolgáltatások) vehetnek igénybe. Feladatai ellátása érdekében kiegészítő jelleggel, kizárólag cél szerinti tevékenysége elősegítésére gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságban részt vehet, alapítványt hozhat létre, illetve már működő alapítványokhoz csatlakozhat, oktatási intézményt hozhat 3
2.3.10.
3. 3.1.
3.1.1.
3.1.2.
3.1.3. 3.2.
3.3.
3.4. 3.4.1.
létre, már működő oktatási intézmény működtetésében részt vehet. Hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének fokozott igénybevétele, valamint a sajtónyilvánosság felhasználása útján törekszik a hűtő- és klímatechnikával foglalkozó vállalkozói réteg társadalmi elismertségének megteremtésére, illetve fokozására. A tagsági viszony A tag jogállása lehet: rendes tag pártoló tag tiszteletbeli tag Rendes tag lehet: Hűtő- és klímatechnikai tevékenységet Magyarországon jogszerűen – az esetlegesen szükséges engedélyek birtokában – végző természetes személy, gazdasági társaság, A mindenkori jogszabályban előírt engedéllyel rendelkező szakmai képzést végző oktatási intézmény és gazdasági társaság, A Szövetség tagvállalatainak tevékenységével összefüggő szakértői névjegyzékben szereplő, tervező és szakértő, ha: - elfogadja a Szövetség Alapszabályát, és egyéb szabályzataiban foglaltakat, - támogatja a Szövetség céljait, - és befizeti a tagdíjat. Pártoló tag lehet: Minden természetes személy, és gazdasági társaság aki - elfogadja a Szövetség Alapszabályát, és egyéb szabályzataiban foglaltakat - támogatja a Szövetség céljait, - és befizeti a támogatás összegét. Tiszteletbeli tag lehet: akit a HKVSZ Elnöksége tiszteletbeli tagnak megválaszt, és aki a tagságot elfogadja. A tagsági jogviszony a tagnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Ennek feltétele: A tagnak jelentkező természetes személy, vagy gazdasági társaság írásban jelentse ki belépési szándékát, nyilatkozzék arról, hogy az Alapszabályt ismeri, magára nézve kötelezőnek elismeri, és vállalja a megállapított tagdíj időben történő befizetését. A rendes tag természetes személynek, gazdasági társaságnak jelentkezéséhez mellékelni kell: a 3.1.1. pontban foglaltak igazolását, két HKVSZ tag ajánlását. A jelentkezés elfogadásáról az Elnökség hoz határozatot. Elutasítás esetén az elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül felülvizsgálatot lehet kérni a határozat ellen a következő Közgyűléstől. A jogi személy tagok jogaikat törvényes képviselőjük, vagy ezek meghatalmazottja útján, ill. a természetes személyek személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján gyakorolhatják. A tagsági jogok forgalomképtelenek, nem örökölhetők. A tag jogai: A rendes tag jogai: részvétel a Szövetség Közgyűlésén, szavazati jog a Közgyűlésen, jogosultság bármelyik szövetségi tisztségre történő megválasztásra, a Közgyűlés, vagy a Szövetség bármely más szervének jogszabálysértő vagy 4
3.4.2.
3.4.3.
alapszabályba ütköző határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti, levélpapírján, névjegyén, gépkocsiján feltüntetheti, hogy a HKVSZ tagja és díjmentesen használhatja a Szövetség logóját, részvétel a Szövetség bármely nyilvános rendezvényén, a Szövetség által szervezett konferencián, tanulmányúton, oktatáson, stb., a Szövetség alapszolgáltatásainak ingyenes igénybevétele, a Szövetség kiegészítő szolgáltatásainak igénybevétele térítés mellett, a Szövetségben bármilyen választott vagy kinevezéshez kötött tisztséget csak szövetségi tag vagy annak alkalmazottja tölthet be, legfeljebb a tagsági viszony fennállásáig. A pártoló tag jogai: a rendes tagra vonatkozó valamennyi jog megilleti a szavazati és a választhatósági jog kivételével, ezen kívül nem jogosult a Közgyűlés, illetve a Szövetség egyéb szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezni. A tiszteletbeli tag jogai: a pártoló taggal azonos jogok illetik meg, ezen kívül ingyenesen vehet részt minden rendezvényen, ingyenesen veheti igénybe a szolgáltatásokat.
3.5.
A tag kötelességei: az alapszabály rendelkezéseinek betartása és a Szövetség határozatainak maradéktalan végrehajtása, a Szövetség egyéb szabályzataiban foglaltak betartása, a Szövetség tagjához méltó magatartás tanúsítása, a Szövetség támogatása a céljainak elérése és vállalt feladatainak eredményes végrehajtása érdekében, a megállapított tagdíj határidőben történő megfizetése, a Szövetség tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és tevékenységét.
3.6.
A tagság megszűnése: megszűnik a tagság a természetes személy tag halálával, a szakmai tevékenység megszűnésével, jogi személy tag bármilyen okból történő megszűnésével; a szövetség megszűnésével; kilépéssel; (A tag a tagsági jogviszonyát bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A kilépésre vonatkozó elhatározást a tag írásban köteles az elnökségnek bejelenteni, és az elnökség törli a tagot a tagnyilvántartásból.) kizárással; Az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki tagdíját az esedékességet követő 60 nap elteltével a részére küldött írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg. Kizárható az a tag, aki (amely) megsérti a Szövetség alapszabályát, ill. veszélyezteti a Szövetség eredményes működését, vagy céljainak megvalósítását, és ezt a tevékenységet felszólítás ellenére sem szünteti meg. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség határozatának napjával szűnik meg. Az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. 5
A fellebbezésről a következő Közgyűlés a fellebbező meghallgatása után vita nélkül dönt. Az a jogi személy, amelyet a Szövetség Elnöksége kizárással fosztott meg tagságától, a kizárás évétől számított 3 évig rendes tagként nem csatlakozhat újra a Szövetséghez. a Szövetség általi felmondással; Amennyiben a tag nem felel meg a 3.1.1., 3.1.2. és 3.1.3. pontokban foglalt feltételeknek a Szövetség Elnöksége a tagsági jogviszonyt a felmondás közlését követő 30. napra írásban felmondhatja. 4.
Szövetség bevételei és kiadásai - Tagdíj A pártoló és a tiszteletbeli tagok kivételével minden tagnak tagdíjat kell fizetnie. A tagdíj naptári évre vonatkozik. A mindenkori tagdíj meghatározása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A rendes tag részére, gazdasági helyzetére tekintettel, egyedi elbírálás alapján, eseti kedvezmény biztosítása, valamint eseti tagdíjának meghatározása a Szövetség Elnökségének hatáskörébe tartozik. - Támogatás Támogatást a Szövetség részére bárki, így a pártoló tagok is adhatnak, melynek mértékét önállóan döntik el, és írásban hozzák a Szövetség tudomására. A pártoló tagok vállalják, hogy a Szövetség által kiküldött emlékeztető alapján – a pártoló tag által kitöltött belépési szándéknyilatkozatban foglaltak szerint – évente támogatják a Szövetség munkáját. - A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel - Költségvetési támogatás - Egyéb bevételek Kiadások: - Az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek. - A gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek. - A Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása. - Egyéb költségek.
5.
A Szövetség szervezete
5.1.
A Szövetség testületei: - Közgyűlés - Elnökség - Felügyelő Bizottság és egyéb testületei: - az egyes régiókban működő, a tagok által létrehozható regionális szervezet(ek) - Szakosztályok - Kompetencia Bizottság(ok) - Elnökség által létrehozott eseti bizottság(ok)
5.2.
Közgyűlés
5.2.1.
A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Szövetség a közgyűléseit a székhelyén vagy a közgyűlési meghívóban megjelölt, 6
5.2.2.
5.2.3. 5.2.4.
5.2.5.
5.2.6. 5.2.7.
5.2.8.
5.2.9.
5.2.10.
megfelelő befogadó képességű helyen tartja. Közgyűlés összehívása: A tagságot évente legalább egy alkalommal a Szövetség Elnöke hívja össze rendes Közgyűlésre. Az Elnök sürgős testületi döntést igénylő kérdésben rendkívüli Közgyűlést hívhat össze. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok 25%-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezik, a Felügyelő Bizottság azt indítványozza, vagy a bíróság az összehívást elrendeli. A meghívókat a Közgyűlés napja előtt legalább 15 nappal, a napirend megjelölésével kell a tagoknak megküldeni, illetve egyidejűleg a Szövetség honlapján is közzétenni. Bármely tag javasolhatja napirendi pontok megtárgyalását, azonban ezt olyan időben kell megtennie, hogy a javasolt napirendi pont már a tagok részére megküldendő és a Szövetség honlapján közzétett meghívóban szerepelhessen. Ennek érdekében az Elnökség a közgyűlés időpontját - a javaslattételi lehetőségre történő figyelem felhívással - legalább 30 nappal korábban a Szövetség honlapján közzéteszi. A közgyűlés csak a meghívóban közölt napirendi pontok tekintetében hozhat érvényes határozatot, ezért a meghívóban közölt napirend – amely tartalmazza a tagok által tett napirendi javaslatokat is - a közgyűlésen nem egészíthető ki. A Közgyűlés ülése nem nyilvános. A Közgyűlésen a tagok személyesen vagy meghatalmazottaik útján vehetnek részt. A jogi személy tagot egy személy képviselheti. (Amennyiben ez a személy nem a társaság törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát írásbeli meghatalmazással kell igazolnia.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagoknak több mint a fele megjelent. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Határozatképtelenség esetén a meghirdetett időpontot követő egy óra eltelte után és legfeljebb 15 napon belül azonos napirenddel összehívott megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés időpontját és azt, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendek tárgyában a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, a meghívón fel kell tüntetni. A Közgyűlést a Szövetség Elnöke nyitja meg, és a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti. A levezető elnök személyére, a Szövetség Elnöke tesz javaslatot és a Közgyűlés szótöbbséggel választja meg. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni az Alapszabály 5.2.11. pontjában foglaltak alapján, amelyet a levezető elnök, két felkért és megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségével (50% + 1 fő) hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetettnek minősül. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Személyi kérdésekben a szavazás titkos. A tisztségviselők megválasztása szavazólapon, írásban történik. A jelenlévők 2/3-os többségi indítványa alapján azonban személyi kérdésekben is elrendelhető nyílt szavazás. 7
5.2.11.
A szavazás lebonyolítása minden esetben a Szövetség Választási Szabályzata szerint történik. A Közgyűlésen, tagsági javaslatra a levezető elnök a 5.2.4. pont szerinti napirendi kérdések bármelyikében titkos, vagy névszerinti szavazást köteles elrendelni, ha azt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza. A Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást - mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot - lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Szövetség Főtitkára látja el. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, a beszámolóba a Szövetség székhelyén – a Szövetség képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bármely tag betekinthet. Szövetség Elnöke - a tag ilyen irányú kérelme esetén - köteles a Szövetségre vonatkozóan felvilágosítást adni, és a Szövetség irataiba és nyilvántartásaiba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök a kérelmező tag által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) a Szövetség képviselője részére kell írásban eljuttatni. A Szövetség Elnöke megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Szövetség üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő ezen jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot.
5.2.12.
A tagok, az Elnökség tagjai, az Elnök, vagy a Felügyelő Bizottság tagjai kérhetik a bíróságtól a Közgyűlés vagy az Elnökség által meghozott határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az jogszabálysértő, vagy az Alapszabály rendelkezésébe ütközik. A keresetet attól az időponttól számított 30 napon belül kell benyújtani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy arról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidőn túl ilyen per nem indítható. Nem jogosult ilyen per megindítására az aki a határozat meghozatalához szavazatával maga is hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés, vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
5.2.13.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Alapszabály elfogadása és módosítása (ehhez a jelenlévők ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges); a Szövetség céljának módosítása (a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása; a Szövetség Elnökének megválasztása, díjazásának megállapítása az Elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása, díjazásának megállapítása a Szövetség Elnökének, valamint a választott tisztségviselők visszahívása; az Elnökség beszámolójának, az éves tervnek és a költségvetésnek a jóváhagyása, elfogadása, vagy felülvizsgálata; 8
az Elnökség javaslata alapján az éves és hosszabb távú munkaprogram elfogadása; a tagdíjak összegének, a fizetés rendjének, alap- és kiegészítő szolgáltatásoknak évenkénti meghatározása; a Szövetség egyesülésének és szétválásnak, megszűnésének elhatározása az Alapszabály 9.1. pontja értelmében; (szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-ed szótöbbséggel hozott határozata szükséges) tagfelvételi kérelem elutasítása vagy kizárás elleni felülvizsgálati kérelem elbírálása, tag panaszának elbírálása; az Elnök felett a munkáltatói jogok gyakorlása, ha munkaviszonyban áll a Szövetséggel; olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, melyet a Szövetség saját tagjaival, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival köt. A közgyűlés felhatalmazhatja az Elnökséget, hogy a Szövetség tagjával a Szövetség működésének körében szükségessé váló megbízási vagy vállalkozási szerződést kössön. Ezen szerződéseket a következő közgyűlésen az Elnökség a Közgyűlésnek bemutatja. a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; Választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, végelszámoló kijelölése; befektetési tevékenység esetén a befektetési szabályzat elfogadása döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály egyébként a Közgyűlés hatáskörébe utal. 5.3. 5.3.1.
Az Elnökség Az Elnökség a közgyűlések közötti időben a Szövetség irányító testülete. Az Elnökség a Szövetség Elnökéből (Tiszteletbeli Elnökéből) és a Közgyűlés által választott tagokból, és a regionális elnökökből áll. Az Elnökség tagjainak száma megegyezik a szakosztályok mindenkori számával, és kiegészül a mindenkori regionális elnökök számával és az Elnökkel. Az elnökség tagjainak száma így 9 fő. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés titkos szavazással 4 (négy) évre választja meg a Választási Szabályzat szerinti módon akképpen, hogy a jelöltek közül a szakosztályok képviselőit csoportonként kell feltüntetni a szavazólapon és a szavazáskor szakosztályonként legtöbb szavazatot kapott egy-egy jelölt lesz a szakosztály vezetője és egyben az Elnökség tagja is. A szakosztályvezető választáson a második legtöbb szavazatot kapott szakosztályvezetőjelölt póttag lesz az elnökségben.
5.3.1.1.
Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt 9
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az elnökség tagjai ügyvezetői tevékenységük során a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Szövetséggel szemben. 5.3.1.2.
Az Elnökségi tagság megszűnik: - megbízás időtartamának lejártával; - az elnökségi tag halálával; - az elnökségi tagot delegáló jogi személy tag vagy a természetes személy tag bármilyen okból történő tagsági jogviszonyának megszűnésével; - lemondással; - szövetség megszűnésével; - tárgyévi elnökségi ülések felén való meg nem jelenés esetén; - visszahívással; - az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben történő korlátozásával; - az elnökségi taggal szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével. A Közgyűlés visszahívhatja azt az elnökségi tagot, aki méltatlanná válik a tisztségre, mert magatartása ellentétes a Szövetség alapszabályával, a Szövetségben való maradása tevékenysége, (mulasztása) vagy egyéb magatartása miatt nagymértékben veszélyeztetné a Szövetség működését, céljának elérését és tisztségéből eredő feladatait nem látta el. Az elnökségi tagi tisztség bármely jogcímen való megszűnés esetén a kiesett elnökségi tag helyébe a póttag lép, elnökségi tagot megillető hatáskörrel. Amennyiben a szakosztálynak nincs póttagja, úgy a szakosztály-vezetői tisztség a következő választásokig betöltetlenül marad, majd a szakosztályt az elnökség által felkért tag képviseli az elnökségi üléseken tanácskozási joggal.
5.3.2.
Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer tart ülést, amelyet a Szövetség Elnöke hív össze és vezet. Az Elnökség ülése nem nyilvános. A meghívókat az Elnökség ülésnapja előtt legalább 15 nappal, a napirend megjelölésével kell az Elnökség tagjainak megküldeni. A meghívók kiküldése szabályszerűen történhet az elnökségi tag hivatalosan közölt – a főtitkárnak bejelentett - e-mail címére is, amennyiben a tag a kézbesítést elektronikus úton visszaigazolja.
5.3.3.
Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni az Alapszabály 5.2.11. pontjában foglaltak alapján, amelyet az Elnök és két felkért hitelesítő elnökségi tag ír alá. Az Elnökség határozatait az elnökségi tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek minősül. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Az Elnökség üléseire a Felügyelő Bizottság Elnökét tanácskozási joggal, valamint a Regionális Szervezet(ek) Elnöke(i)t szavazati joggal meg kell hívni, és jelen lehet mindenki, akit a Szövetség Elnöke meghív, vagy az Elnökség felkér. Az Elnökség hatásköre: a Szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések
5.3.4.
5.3.5.
5.3.6.
10
meghozatala; a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; és dönt a tagfelvételi kérelmekről és tag kizárásáról, az elnökségi tagok javaslatot tesznek/tehetnek az elnökségi ülés napirendi pontjaira, amely javaslat felvételre kerül a tervezett napirendi pontok közé, Továbbá: meghatározza a saját működési rendjét és ügyrendjét, végrehajtja a Közgyűlés határozatait, ill. ellenőrzi a végrehajtást, végrehajtja mindazt a feladatot, amit a Közgyűlés számára meghatároz, dönt a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó fontosabb szakmai, gazdálkodási és szervezeti kérdésekben, tisztújító közgyűlést megelőzően megválasztja a Jelölő Bizottság tagjait, véleményezi és a Közgyűlés elé terjeszti Szövetség Választási Szabályzatát, dönt az SzMSz azon mellékleteinek tartalmi aktualizálásáról, ahol ezt a Szövetség mindennapi életében beállt változások megkívánják, véleményezi és a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetést és a beszámolót a Szövetség előző évi működéséről, véleményezi és a Közgyűlés elé terjeszti a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát, létrehozza a szakosztályokat és meghatározza működésük kereteit, megválasztja a Hűtő, Légkondicionáló és Hőszivattyú Kompetencia Bizottság, valamint a Mobil Hűtő és Légkondicionáló Kompetencia Bizottság tagjait, dönt a Kompetencia Bizottságok javaslata, határozata ellen tett észrevételek, óvások ügyében, a Szövetség feladatainak elősegítése érdekében eseti bizottságokat hozhat létre, meghatározza ezek feladatait és működési kereteit. Amennyiben a bizottságot döntési joggal is felruházza, az ezek elleni panaszokat az Elnökség bírálja el. az Alapszabály 4. pontjában foglaltak alapján dönt a (hozzá kérelemmel forduló) tag tagdíjának eseti kedvezményéről, dönt a Szövetség által, vagy részvételével létrehozandó, vagy létrehozott gazdasági társaságokat, alapítványokat érintő kérdésekben, az ezen szervezetek legfőbb szervei ülésén történő szavazati jog gyakorlására az elnöknek szóló felhatalmazást megadja, irányítja és felügyeli a Szövetség gazdálkodását, befektetési tevékenység végzése esetén a befektetési szabályzat tervezetének elfogadása, közgyűlés elé terjesztése a főtitkári poszt esetében meghatározza az alkalmazási, képesítési feltételeket, az Elnök javaslata alapján kinevezi és felmenti a Szövetség Főtitkárát, megállapítja a Főtitkár az Iroda feladatait, felügyeli tevékenységüket, 11
véleményezi a természetes és jogi személyek szakmai minősítési rendszerét, szakmai díjakat alapíthat és adományozhat, dönthet ösztöndíjak és támogatások odaítéléséről, dönthet pályázat létrehozásáról kialakítja álláspontját a Szövetség tagjait érintő, és egyeztetésre megküldött vagy egyébként véleményezhető jogszabály-tervezetekről és a jogszabályt előkészítő állami szervekkel való egyeztetés lefolytatásával megbízza az Elnököt vagy a Főtitkárt, regionális szervezet alakulása esetén gyakorolja az egyeztetési és ellenőrzési jogot, tudomásul veszi a megalakulást, Közgyűlés elé terjeszti tudomásulvétel érdekében, regionális szervezet saját Szervezeti és Működési Szabályzatának véleményezése és jóváhagyása jóváhagyja a Szövetség szervezeti felépítésének sematikus ábráját, dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, jogszabály, vagy a Közgyűlés más szerv hatáskörébe nem utal. 5.4.
A Szövetség Elnöke
5.4.1.
A Közgyűlés által megválasztott Elnök teljes joggal és valamennyi ügyre kiterjedően önállóan képviseli a Szövetséget. Az Elnök a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az Elnök hatásköre: a Szövetség képviseletében – az Elnökség felhatalmazása alapján – meghatározza és megköti a Szövetség és az igazgatási jogkörben eljáró szerv között, feladatátadási, együttműködési, finanszírozási, támogatási, illetve egyéb tárgyú ún. közigazgatási szerződéseket, gyakorolja a Szövetség szavazati jogát a Szövetség által vagy részvételével alapított jogi személyek legfőbb szervei ülésein, összehívja a Közgyűlést, Közgyűlésen javaslatot tesz a levezető elnök személyére, az Elnök a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, összehívja az elnökségi üléseket, javaslatot tesz a napirendre, irányítja az Elnökség munkáját, vezeti üléseit, biztosítja a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, javaslatot tesz a Szövetség Főtitkárának személyére gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség Főtitkára felett, az Elnökség hatáskörébe tartozó kinevezés és felmentés kivételével, biztosítja a Szövetség törvényes működését, ellenőrzi a regionális szervezet(ek) személyi és működési tevékenységét, koordinálja a regionális szervezet(ek) együttműködését, ellátja mindazon feladatokat, amellyel a Közgyűlés vagy az Elnökség megbízza.
5.4.2.
Megválasztása és visszahívása: a Szövetség Elnökét a Közgyűlés választja, és jogosult a visszahívására a Közgyűlés bármely természetes személy tagot, vagy jogi személy tag által a tulajdonosok vagy alkalmazottak közül kijelölt személyt elnökké választhatja, a Szövetség Elnökének megbízatása 4 (négy) évre szól.
12
5.4.3.
Az elnöki megbízatás megszűnik: az Elnök halálával (halála esetén 30 napon belül új elnököt kell választani), lemondással, (a lemondást a Közgyűlés jogosult elfogadni, és azonnal új elnököt kell választani), visszahívással (a Közgyűlés visszahívhatja az elnököt, ha tevékenysége a Szövetség céljának elérését veszélyezteti, és a visszahívást a nyilvántartott tagok legalább 1/3 része írásban kéri; visszahívás esetén azonnal új elnököt kell választani), – a Szövetség megszűnésével.
5.4.5.
Az Elnökhelyettes Az az Elnökségi tag, aki a tisztújító Közgyűléstől az elnökségi tagok közül a legtöbb szavazatot kapta. A Szövetség Elnökének helyettesítését a 7.2. pontban foglaltak alapján látja el.
5.4.6.
Tiszteletbeli Elnök A közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat. A tisztség protokolláris jellegű. A tiszteletbeli elnök külön felkérésre képviseli a Szövetséget különféle rendezvényeken, konferenciákon.
5.5. 5.5.1.
A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, feladata az Elnök és az Elnökség működésének ellenőrzése a Szövetség érdekeinek megóvása céljából. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés titkos szavazással választja négy (4) évre szavazólapon, írásban, a Szövetség Választási Szabályzata szerinti módon. A Felügyelő Bizottságnak tagjává a Szövetség rendes tagjai választhatók. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség Elnökségének tagja vagy Elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat elfogadó nyilatkozattal vállalják, amelyben nyilatkoznak az összeférhetetlenségi okokra kiterjedően is. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult a Szövetség működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség szerveitől, illetve munkavállalóitól, a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, a Szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Bizottság Elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz vehet. A Felügyelő Bizottság jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést 13
tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésének rendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze az ülés napja előtt legalább 15 nappal kézbesített, a napirend megjelölését tartalmazó meghívóval, amelyet postán vagy a Felügyelő Bizottság tagja által az elnök részére megadott hivatalos e-mail címére küld meg a tagok részére. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha az elnök és legalább egy tagja azon részt vesz. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetettnek minősül. A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya (lehetőség szerint személye is) megállapítható legyen. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. A felügyelő bizottsági tagsági tisztség megszűnésére az Elnökségi tisztség megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Szövetség Elnökéhez intézi. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Szövetséggel szemben. 5.5.2.
A Felügyelő Bizottság ellenőrző tevékenységét a Szövetség Közgyűlése által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembe vételével végzi.
5.6.
Regionális Szervezetek
5.6.1.
A regionális szervezetet az adott régióban (megyében vagy megyékben) működő szövetségi tagok hozhatják létre alakuló ülésen. A Szövetségnek maximum négy Regionális Szervezete lehet. Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon a Szövetség régióbeli tagjainak több mint 1/3-a részt vesz. Az alakuló ülésen nyílt szavazással, egyszerű többséggel választják meg a Regionális Szervezet Elnökét és elnökségi tagjait. Regionális szervezet elnöke, tagja nem lehet regionális körből választott szakosztályvezető. Amennyiben szakosztályvezetőként megválasztásra kerül bármely regionális szervezet elnöke vagy tagja, a tisztségviselő köteles megszűntetni haladéktalanul az összeférhetetlenségi okot. A regionális szervezet nem külön jogi személy. Amennyiben a régióbeli tagok kezdeményezésére regionális szervezet megalakulására kerül sor, abban az esetben a Szövetség Elnöksége gyakorolja az egyeztetési és ellenőrzési jogot, tudomásul veszi a megalakulást, és a legközelebbi Közgyűlésen előterjeszti azt, tudomásulvétel érdekében. A regionális szervezet meghatározza a szervezetnek a régió megnevezését tartalmazó, a Szövetséggel egyebekben megegyező nevét, valamint székhelyét. A szervezet ügyintéző szerve a Regionális Elnökség, amely a regionális szervezet tagjai által választott három tagból áll, képviseletét a Regionális Elnök látja el.
5.6.2.
5.6.3.
14
5.6.4.
5.6.5.
5.6.6. 5.6.7
5.7. 5.7.1.
5.7.2 5.7.3.
5.8. 5.8.1.
5.8.2.
A Regionális Szervezet Elnöke tagja a Szövetség Elnökségének, annak ülésein szavazati joggal vesz részt. A Regionális Szervezet Elnökének távollétében, akadályoztatása esetén és vagy tisztségének bármely okból való megszűnése esetén az alelnök látja el a helyettesítéssel, képviselettel járó feladatokat, teljes jogkörrel. A regionális szervezet önálló költségvetéssel rendelkezhet. A Szövetség regionális alszámlája felett a Szövetség Elnöke, a Regionális Elnök és a regionális elnökség 1 tagja együttesen rendelkezhet. A regionális szervezetek is a Szövetség Alapszabálya, valamint Szervezeti Működési Szabályzata szerint működnek. A regionális szervezet megalkothatja a saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely nem lehet ellentétes a Szövetség alapszabályával, és amelyet a Szövetség Elnöksége véleményez, és hagy jóvá. A regionális szervezetek feladatait a Szövetség Közgyűlése által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A regionális szervezet szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart, amelyről jegyzőkönyvet készít, és megküldi a Szövetség Elnökének és Főtitkárának. Szakosztályok A Szövetségben a szakmai munkát szakosztályok végzik. A szakosztályok számát, elnevezését és szakterületét az Elnökség határozza meg. A Szövetség tagjai szabadon csatlakozhatnak bármely szakosztály munkájához. A szakosztály vezetője egyben az Elnökség tagja, aki a szakosztály munkáját irányítja. A szakosztály(ok) feladatkörét a Közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Kompetencia Bizottság(ok) A hűtő-, klíma és hőszivattyú szektorban tevékenykedő, képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakemberek képesítése megszerzésének feltételeit, a feltételek teljesülését vizsgáló és értékelő szakértők szakterületenkénti képviselőiből álló bizottság, melyek feladatai a képesítés rendjének véleményezése, egyéni kérelmek elbírálása, javaslattétel a képesítés szintjére, valamint a képesítésekhez kapcsolódó panaszkezelés. A kompetencia bizottság(ok) tagjairól, tevékenységi területeiről, feladat- és hatásköréről a Közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik
5.9.
Eseti bizottság(ok) Eseti bizottság valamilyen célfeladat ellátására kerülhet létrehozásra, az Elnökség határozata alapján. Az eseti bizottság(ok)ról részleteiben a Közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik.
5.10. 5.10.1. 5.10.2.
Főtitkár A Főtitkár a Szövetség alkalmazottja. A Főtitkár feladatait a Szövetség Közgyűlése által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
5.11. 5.11.1.
A Szövetségi Iroda A Szövetség adminisztratív feladatainak ellátására Irodát tart fenn. Az Iroda a Szövetség folyamatos működését szolgáló ügyintéző és végrehajtó hivatali 15
5.11.2.
6. 6.1.
6.2. 6.3.
6.4. 6.5.
7. 7.1.
7.2.
7.3.
szervezet, vezetője a Szövetség Főtitkára. A Szövetségi Iroda tevékenységét, feladatait a Közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Szövetség gazdálkodása A Szövetség céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely nem lehet a Szövetség fő tevékenysége, és nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti tevékenységet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a szövetségi célokban megfogalmazott tevékenységre használja fel. Amennyiben a Szövetség befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy megkezdése előtt köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. A befektetési szabályzat elfogadása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt vagy vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Működésének anyagi alapját a tagdíjakból, támogatásokból, a végzett gazdálkodásivállalkozási tevékenység ellenértékéből és a nyújtott szolgáltatások díjaiból biztosítja. Az elnökség jogosult – a 2.3.9. pont szerinti célra - gazdálkodó szervezet létrehozására, vagy már működő szervezetben való részesedés megszerzésének elhatározására. Az ilyen módon elért bevételek a Szövetség vagyonát képezik és kizárólag az alapcél szerinti működésre fordíthatóak. A Szövetség tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Szövetség képviselete A Szövetséget az Elnök képviseli önállóan. Ezt a jogát írásos eseti meghatalmazással másra is kiterjesztheti. A képviselet egyéb módjait a Közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az Elnökhelyettes az Elnök helyettesítését csak az Elnök betegsége, külföldi kiküldetése, vagy tartós akadályoztatása esetén láthatja el - rendkívüli körülményeket ide nem értve írásos megbízással. A Szövetség bankszámlája felett – a Számviteli Politikában meghatározott módon – két feljogosított személy közösen jogosult rendelkezni a banki aláírási mintának megfelelő módon.
8.
A Szövetség kapcsolata más szervekkel A Szövetségnek más egyesülettel és gazdálkodó szervezettel, egyéb intézménnyel, valamint nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének rendjét jelen Alapszabály szellemében, külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásokat az Elnök vagy meghatalmazottja köti a Szövetség nevében, amelyről a következő Közgyűlést tájékoztatja. A jogalkotó és szabályozó állami hatóságokkal a tagokat érintő és a Szövetség feladatkörébe tartozó egyeztetésekre és javaslattételre valamint állásfoglalás és véleménykérésre irányuló feladatokat az adott ügy jellegétől függően az Elnökség vagy a Főtitkár látja el.
9. 9.1.
A Szövetség megszűnése A Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. 16
A Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha a) a Szövetség céljának megvalósítása bármely okból lehetetlenné válik, b) a Szövetség tagjainak a száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt, c) a tagok kimondják megszűnését, d) az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a Szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Szövetséget a nyilvántartásból törli 9.2.
A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél magvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
10. 10.1.
Záró rendelkezések A Szövetséget a Fővárosi Bíróság 7. Pk. 61.434/93/3.sz. végzésével 5501 sorszám alatt jegyezte be a nyilvántartásába. Az alapszabálynak a 2014. október 16. napján tartott rendkívüli Közgyűlés elé terjesztett módosító javaslatait a rendkívüli Közgyűlés a 20/2014.10.16. számú határozatával elfogadta. A Szövetségi Iroda jogosult az Alapszabályt az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben közzétenni a Szövetség honlapján, a Bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést követő 15 napon belül.
10.2.
Kelt: Budapesten, 2014. október 16-án. A létesítő okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat és módosításai hatályos tartalmának.
Marton Károly elnök
17
