Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület ALAP F O K Ú BAR LAN G J Á R Ó TAN F O LYAM 2011 2011.

Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Barlangfeltárási alapismeretek Tarnai Tamás 2011. március 27. Orfű

2

Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület ALAP F O K Ú BAR LAN G J Á R Ó TAN F O LYAM 2011. 2011

Mottó: „…Mert ne téveszd szem elől: Sok, nagyon sok még a sötétség… De NÁLAD A FÁKLYA!…”

Jakucs László: Szerelmetes Barlangjaim, Epilógus, 31993.


Az előadás váza I. 1.

Általános ismeretek 1 1 A ffeltáró 1.1. ltá ó barlangkutatás b l k t tá célja, élj értelme é t l és é jelentősége j l tő é 1.2. Feltáró barlangkutatás fajtái, főbb jellegzetességük szerint 1.3. Feltáró kutatás szervezeti kérdései, szabályai 1.4. Jogi ismeretek, szabályozások 1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés

2.

Az SZKBE feltáró kutatási tevékenységének alapvető szabályai 2 1 Al 2.1. Alapelvek l k 2.2. Akikre a szabályok vonatkoznak 2 3 A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, 2.3. alapfogalmai szervezeti felépítése 2.4. A feltáró kutatási tevékenység menete, szabályai 4


Az előadás váza II. 3.

A feltáró kutatás eszközei, módszerei 3 1 A feltáró kutatás alapvető eszközei a térképek 3.1. 3.2. Tudományos módszerek a barlangkutatásban, amelyek a földtani modellépítéséhez szükségesek 3.3. Terepbejárás a karsztterületen 3.4. A feltáró barlangkutatás felszíni infrastruktúrája, eszközei 3 5 Ví 3.5. Víznyelők, lők barlangi b l i objektumok bj kt k megbontása b tá 3.6. Bejáratok biztosítása, barlangok lezárása, járatbiztosítás a barlangokban g 3.7. Közlekedést könnyítő létrák

Vizsgakövetelmények 

Jelen prezentációs anyag

5


1. Általános ismeretek

6


1.1. A feltáró barlangkutatás célja, értelme és jelentősége Mi értelme van sáros lyukakban csúszni mászni? Elviselni, a csontig hatoló hideget, a sötétséget és a fizikai megerőltetéstől a gyötrődést?

 Kihívást jelent, jelent mind szakmai, szakmai mind emberi értelemben  A barlangok az egyetlen még nem ismert színterei földünknek, ahol ember még sosem járt.

 Tudományosan felbecsülhetetlen kincset jelentenek a barlangok  A barlangok természetes földtani feltárásokat jelentenek a földtudományok számára (rétegtan (rétegtan, szerkezetföldtan szerkezetföldtan, szedimentológia szedimentológia, stb.). stb )  A felszín alatti hidrogeológiai, hidrodinamikai folyamatok bejárható feltárásai.  Morfogenetikai vizsgálatok színterei (karszt és általában a felszínfejlődés tekintetében)  Kiemelkedő ősrégészeti lelőhelyek, mind az emberi faj fejlődése, mind más élőlények tekinttében.  Sajátos, nagyon sokszor endemikus fajok, populációk egyedüli élőhelyei. 7  Ivóvízbázis megértése, vízhasznosítás tervezése történhet jobban megismerésük által


1.2. Feltáró barlangkutatás fajtái, főbb jellegzetességük szerint I.  Barlangok vagy barlangszakaszok első, feltáró bejárása. Nyitott felszínre vagy már ismert barlangszakaszra lyukadó felszín alatti felszínre, járatrendszerekbe való behatolást jelent. A barlangban a barlangjárás általános szabályait kell alkalmazni, de sokkal nagyobb körültekintéssel. A legnagyobb kihívást a dokumentáció, dokumentáció a térképezés elkészítése elkészítése, és a talált képződmények védelme jelenti. Mivel a barlanghoz oda kell jutni megkülönböztetünk:  Síkvidéki vagy középhegységi terepen történő feltáró bejárást. Szokásos felszíni túrázás szerint kell megtervezni a kutatást, tekintettel arra, hogy sűrűn lakot vagy elhagyatott „expedíciós lakot, expedíciós” területen történik történik-ee a feltáró bejárás. bejárás  Magashegyi expedíció keretén belül. Nagyon fontos szempont a magashegyi túrázás ismerete. Sokszor a magashegyi viszonyokkal való megbirkózás nagyobb felkészülést felkészülést, figyelmet és kihívást jelent jelent, mint maga a barlangi kutató bejárás. 8


1.2. Feltáró barlangkutatás fajtái, főbb jellegzetességük szerint II.  Barlangok feltárása. Ebben az esetben nem tudunk bejutni szabadon a barlangba, vagy már a barlangon belül egy új barlangszakaszba, a bejutást jelentő akadályt meg kell szüntetnünk, vagy át kell rajta hatolnunk.  Eltömődött bejáratok nyelők, felszakadások esetén, a bejáratot elzáró törmeléket kell eltávolítanunk tisztításos módszerrel. Sokszor ácsolattal, vagy más módszerekkel járatbiztosítás is szükséges lehet. lehet  Szűk, ember számára nem járható bejáratoknál fel kell bővíteni a szálkő szűkületeket, vagy kézi jövesztési módszerekkel, vagy robbantásos módszerekkel (szigorú engedélyezési szabályok!). szabályok!)  Vízzel teli járatok esetén forrásokba, szifonokba történő behatoláskor búvármerüléssel kell áthatolni a vizes szakaszokon. A teljesen víz alatti barlangokat teljes egészében búvár módszerekkel lehet kutatni kutatni.  Vízszint süllyesztéses kutatás esetén viszont szárazzá tesszük a korábbi víz alatti barlangszakaszokat. Forrásküszöb süllyesztés vagy szivattyúzás.  Tudományos vizsgálatokkal igazolt, vagy bejárt és kimért üregekre történő rályukasztással, komoly bányászati technológiák alkalmazásával irányított 9 feltárást is végezhetünk.


1.3. Feltáró barlangkutatás szervezeti kérdései, szabályai I.  Minden feltárás más és más, ezt láttuk az 1.2. fejezetben. Vannak azonban általános szabályok amelyeket be kell tartani mindegyiknél.  Legnagyobb biztonság elve, kritikus és nem megkerülhető a feltáró kutatásban.  Barlangok ma maximális imális védelme édelme mindig i di elsődleges el ődle e szempont e t kell, kell hogy h legyen. Az esetleges bontásoknál, járatbővítéseknél és egyéb beavatkozásokban a károsodásokat minimalizálni kell.  Feltáró barlangkutatással szinte kizárólag társadalmi egyesületek foglalkoznak. A kutatásokat maguk finanszírozzák, a tevékenységben e mellett a legjelentősebb gj az önkéntes munkavégzés. g  Feltáró kutatásban alapvető a hierarchikus szervezettség, a feltárási tevékenység élén az expedíció vezetője, vagy a feltárás kutatásvezetője áll Utasításait szigorúan be kell tartani (itt nem az egyesületi áll. ül ti hierarchia hi hi él!). )  A kutatásokban mindenki önként, saját felelősségére vesz részt 10 (a magyar jog nem ismeri a jogokról való lemondás fogalmát, hiába ír alá az illető ilyet!)


1.3. Feltáró barlangkutatás szervezeti kérdései, szabályai II.  Egyszemélyi felelősség érvényesítése. Ez természetesen az utasítás adásokra, szervezésre, intézkedésekre is vonatkozik. Fontos a vezetés elfogadása lf dá a résztvevők é t ők ffelől. lől  Teljes felelősségvállalás a kutatótársakért. A feltáró kutatás rendkívül veszélyes y tevékenység, y g, hatalmas felelősség g hárul a feltárásban részt vállalókra és a vezetőkre egyaránt. Vezető csak oda küldje és csak arra kérje meg a kutatókat, ahova maga is bemenne, és amit maga is elvégezne.  Az adott szakterületi tevékenység (barlangjárás, túrázás, magashegyi túrázás, búvármerülés, munkavégzés, ácsolás, levegőztetés, elektromos kié íté k stb.) kiépítések, tb ) általános ált lá szabályai bál i mindig i di irányadók. i á dók  Kutatási programot csakis az erőforrások reális figyelembevételével szabad tervezni. 11


1.4. Jogi ismeretek, szabályozások  Barlangok feltárása vagy feltáró bejárása Magyarországon, Magyarországon de más országokban is a helyi jogszabályokban rögzített módon történhet.  Magyarországon gy g alapvető p jogszabály: j g y 1996. évi LIII. törvény y a természet védelméről. A törvény 48-51 § rendelkezik a barlangok védelméről és kutatásaik alapvető szabályairól. Például:  „„…barlangszakasz g felfedezését 8 napon p belül be kell jelenteni j az igazgatóságnak…” g g g  „…ingatlan tulajdonos tűrni köteles, hogy a barlangot megközelítsék …”  „…minisztérium engedélye köteles barlang, barlangszakasz kiépítéséhez…”  „…igazgatóság igazgatóság engedélye szükséges barlangban, barlangban barlangszakaszban történő kutatáshoz…”

 Másik alapvető jogszabály: Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998 (V 13/1998. (V.6.) 6 ) KTM rendelet rendelete a barlangok b l k nyilvántartásáról, il á t tá á ól a barlangok b l k látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről. Ez a jogszabály mondja ki többek között, hogy:  „…Feltáró F ltá ó kkutatásra t tá vonatkozó tk ó engedély dél csakk meghatározott h tá tt barlangra b l adható dh tó ki…” ki ”  „…kutatásra az… …kaphat engedélyt, aki… …rendelkezik – e rendelet szerinti 12 – barlangi kutatásvezetői képzettséggel…”


1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés I. Barlangokban B l kb mindig i di leselkednek l lk d k ránk á k veszélyek, él k különösen külö ö igaz i ez az első bejárásoknál vagy a feltáró kutatómunka során, hiszen ilyenkor először megyünk el egy ingatag kő mellet, először lépünk egy álfenékre, stb. Az ismeretlen körülmények jelentik a legnagyobb veszélyeket az első kutatók számára, akik belépnek a föld rejtett szentélyeibe!  Eltévedés veszélye 1960-as évek Mátyás-hegyi bg. bg túrázók rendszeresen tévednek el. Ferenc-hegyi barlangban négy fiatal tizenés huszonéves halála. Orosz exp. eltűnése. (már ritka)  Omlásveszély O lá él R Rose György G ö hhalála lál 1995-ben 1995 b A Ausztriában. iáb Megindult M i d l a törmeléklejtő. A legtapasztaltabb és legtehetségesebb barlangászok egyike volt. 25 éves volt. (Bárhol, bárki)  Vízbetörés veszély Gouffre Berger 1996. Torda István halála a jéghideg vízesés alatt. 23 éves volt. (Pl. Szuadó-völgy)  Lezuhanás veszély 2005. 2005 Torca del Cerro. Cerro Windhoffer Gábor. Gábor Máig nem tisztázott körülmények között lezuhant a 86-os 13 aknában, -372 méterre. 28 éves volt. (Gilisztás-bg.)


1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés II.  Egyenletlen talaj miatti apróbb, járás közbeni sérülések veszélye  Beszorulás veszélye

 Rossz levegő veszélye veszélye, természetes CO2, robbantási ggázok, kipufogó gázok  Robbanás veszély es él

Bárhol előfordulhat ficam ficam, törés, törés elesés közben más sérülések. Mindig óvatosan kell a barlangokban közlekedni. Komolytalannak tűnő veszély, de komoly helyzetet eredményezhet! Mátyás-hegyi barlang 2001. április. Egy fizet túrán résztvevő barlangász beszorult. 4 órát töltött a hasadékban. (Bete-átjáró) Pl: Alba Régia barlangban extrém magas CO2 Szint alakulhat ki. Szuadó-völgy barlangjaiban szintén. Szellőztetés! Vass Béla bá balesete. Telkibánya, ásványgyűjtő. Szerbiában ketten megfulladtak, az aggregátorból CO gáz terjedt. N jjellemző, Nem ll ő de d extrém t é esetben tb előfordulhat. lőf d lh t 14 A zárt tér miatt súlyosabb, mint a felszínen. (metán, karbidlámpa, karbid, robbantás, stb.)


1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés III.  Áramütés Á

 Magas sugárzás veszélye (radon)

Aggregátor használat. Fúró, réselő berendezések használata. Komoly veszély! ÉV (életvédelmi relé) használata kötelező! Víz kerülése, nem szerelgetünk! Hosszú kutatások során érdemes erre homokköves területeken komolyan odafigyelni!

 Eszközök használatából adódó, pl. kézsérülések

Rengeteg kéziszerszámot használunk a kutatás során Kalapács, véső, feszítő, jövesztő eszközök. Sérülésveszély közvetlen módon. Ínhüvelygyulladás.

 Kimerülés veszélye Mindig a visszatérésre is elegendő energiával kell rendelkeznünk! Erre nagyon figyelni kell. A kimerültség négyzetesen növeli a balesetveszélyt!!!  Kihűlés veszélye Főleg akkor veszélyes veszélyes, ha már megtörtént a baj. baj A barlang klímája gyorsan hipotermiához vezethet!15 Mentőfólia!!!


2. Az SZKBE feltáró kutatási tevékenységének alapvető szabályai

16


2.1. Alapelvek,

amelyeket mindenkinek szigorúan be kell tartania és tartatnia i az SZKBE feltáró f l á ó kutatási k á i tevékenysége ék é során!!!

 Önkéntesség Önkéntesség. A kutatásban mindenki önként szabad akaratából vesz részt. Ha viszont úgy döntött, hogy részt vesz, akkor az összes szabályt, elvárást, normát és kutatásvezetői utasítást be kell tartania.  Felelősség. Kollektív és egyéni felelősség érvényesül benne, amely kiterjed, saját magunkra, társainkra, barlangjainkra.  Magas M etikai tik i normák. ák A ffeltáró ltá ó kutatási k t tá i tevékenység t ék é során á magas etikai normák mentén kell működni (lásd: SZKBE Alapszabály).  Egyfelől gy az egyetemes gy emberi értékeknek kell érvényre y jjutniuk,, különös tekintettel a szeretetre, az igazságosságra, az őszinteségre, a toleranciára, a segítőkészségre, az önzetlenségre, az önfeláldozásra, a bajtársiasságra.  Másfelől a szakmai értékeknek kell megvalósulniuk, megvalósulniuk különös tekintettel a kitartó munkavégzésre, a szakmai becsületességre, a nyitottságra, a 17 folyamatos ismeretszerzésre és a céltudatosságra.


2 2 Akikre a szabályok vonatkoznak 2.2.  Mindenkire vonatkoznak szabályok, szabályok akik az SZKBE kutatási tevékenységében kutatóként, segítőként, vagy passzív szemlélőként részt vesznek.  Időben a szabályok az adott kutatási alkalomra meghatározott g időszakra érvényesek. y  A kutatással kapcsolatos nyilatkozattételek, vagy i ismeretterjesztő j ő tevékenység ék é során á azonban b a szabályok bál k időbeli hatálya folyamatos. 18


2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szerv. felépítése I.  Feltáró Kutatás. Olyan kutatás, amely a felszín alatti üregekbe, barlangokba g való bejutás j lehetőségének g biztosítását,, majd j a felszín alatti járatok megismerését és dokumentálását végzi el, többnyire bányászati, vagy egyéb speciális módszerekkel.  Hazai Feltáró és Tudományos Kutatási Program (HFTKP). (HFTKP) Az SZKBE által folytatott barlangfeltáró tevékenység hivatalos programneve, melynek keretében magyarországi barlangok feltárását végzi az Egyesület.  Horvát á Kutatási á i Program (HKP). ( ) Az A Egyesület l Horvát á országi á i kutatási k ái programja.  Tudományos Bizottság. Az SZKBE kutatással foglalkozó ülése, melyet évente egyszer általában decemberben hív össze a kutatási programvezető, hogy a tagsággal közösen kerüljenek kialakításra a következő évi kutatási célok célok.  Kutatási Programvezető. Az SZKBE kutatási tevékenységét koordinálja, 19 beleértve a feltáró kutatási programokat is.


2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szerv. felépítése II.  Kutatásvezető. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) hivatalos szervei által kiállított kutatásvezetői igazolvánnyal rendelkező, a minisztérium i i éi által ál l jóváhagyott jó áh képzést ké é elvégzett l é barlangkutató. b l k ó Törvényileg é il a kutatásvezető felelős a barlangi feltáró kutatásokért. A kutatási programvezetőnek jelent, annak „beosztottja”.  Kutatási engedély. A KVM regionális hivatalai által kiállított, egy objektumra szóló kutatási engedély, amely feljogosít az adott barlangi objektum feltáró kutatására kutatására.  Kutatási alkalom vagy Kutatótábor. A feltáró kutatások végzésére szervezett, konkrét kezdési és befejezési dátummal, megnevezett táb táborvezetővel, tő l és é konkrét k k ét kutatási k t tá i feladattal f l d tt l rendelkező d lk ő alkalom. lk l  Táborvezető. Egy kutatási alkalom, vagy tábor kinevezett vezetője.  Műszak. Műszak A kutatótábor során egy adott munkafeladat munkafeladat, vagy feladatcsoport elvégzésére alakult munkacsoport, illetve az általa elvégzett munka. 20  Műszakvezető. Egy adott műszak felelős vezetője.


2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szerv. felépítése III.  Csapat. A barlangban mozgó legkisebb egység. Mindig kell lenni vezetőjének.  Csapatvezető. Kvázi túravezetői jogkörrel rendelkező vezető, aki felelős a csapat számára a műszak-, vagy a táborvezető által kiadott feladat eelvégzéséért vég éséé t és a csapat tagjaiért. tagja é t.  Bejutás. Új, addig ismeretlen, járható méretű földalatti térségbe való első behatolás. Körültekintő előrehaladás, dokumentáció szükséges!  Újbóli bejutás. b j á Korábban K ább már á ismert, i bejárt, b já de d valamilyen l il okból kból elzáródott l á ód földalatti térségbe való újbóli behatolás.  Műszaknapló. p A kutatási műszak visszatértével a műszakvezető jegyzőkönyve a műszak által elvégzett feladatokról. Fontos a műszaknaplóba feltüntetni a következő műszak számára a hasznos információkat és kötelező bejegyezni az esetleges veszélyforrásokat információkat, veszélyforrásokat.  Kupon. A feltáró műszakot teljesítők számára adható biléta, mely különböző 21 kedvezményekre jogosít az Egyesület szolgáltatásaiból.


2.4. Feltáró kutatási tevékenység menete, szabályai I.  Az egyes kutatótáborokban szigorú, hierarchikus irányítási lánc érvényesül. Ennek betartása kötelező, a feltáró tevékenység veszélyes volta miatt az információknak, miatt, információknak utasításoknak utasításoknak, tájékoztatásoknak, tájékoztatásoknak döntéseknek e lánc mentén kell áramolniuk. (Irányítási lánc: barlangkutató – csapatvezető – műszakvezető – táborvezető – kutatási programvezető – egyesületi elnök.)  A táborvezető, áb ő ak kutatási á i programvezetővel ő l egyeztetve hirdeti hi d i meg az egyes kutatótáborokat. A tábort meghirdetheti nyilvánosan is, és felkérhet célirányosan résztvevőket, egy-egy kisebb kutatási feladat végrehajtására.  A táborvezető szervezi a teljes tábor életét: figyelemmel kíséri és segíti a felvonulást (ki hogyan, honnan érkezik a táborba), dönt a közös, vagy egyéni étkezésről beszedi a közös pénzeket étkezésről, pénzeket, biztosítja a kutatási eszközök meglétét, meglétét kijelöli az egyes felelősöket (tápfőnök, műszakvezetők, stb.). A táborvezető dönt a tábor tényleges szakmai programjáról.  A táb táborvezető tő a műszakokat ű k k t megelőző lő ő napon megbeszélést b élé t tart, t t ahol h l előre döntés születik a másnapi műszakokról, feladatokról, és hogy kik, 22 hány órakor indulnak a barlangokba műszakba és érkeznek vissza a táborba.


2.4. Feltáró kutatási tevékenység menete, szabályai II.  A munka végeztével a táborvezető felel a szükséges műszaknaplók elkészültéért (ezeket a műszakvezetők töltik ki), a kuponok kiadásáért. A műszaknaplókat a kutatási programvezető gyűjti. gyűjti  A táborvezetőnek az adott kutatási alkalmon tejhatalma van, az érvényes jog- és egyesületi szabályoknak való megfelelés mellett.  A kutatótáborokban a műszakvezetők irányítása mellett folynak a barlangi műszakok. Táborvezető maga is lehet műszakvezető.  A barlangkutatók kötelesek a barlangi műszakvezetők és kutatásvezető utasításai szerint eljárni.  A kutatótáborok helyszíne a téli időszakban a Nagyház (Mecsek Háza), nyáron á a Szuadó-völgyi S dó öl i esőbeálló. őb álló  A kutatótáborokban a cél, hogy az elhatározott munkaprogram mentén dolgozzon g a csapat, p , de az is,, hogy gy jjó hangulatú, g , baráti légkörben g tölthessék el az időt az egyesület tagjai és külső segítői. 23


3. A feltáró kutatás eszközei, módszerei

24


3.1. A feltáró kutatás alapvető eszközei a p térképek

25


A turista térképek elengedhetetlenek a megközelítési, kö lí é i szállítási állí á i útvonalak ú l k tervezéskor, felszíni terepbejárások esetén. A kutatótáborok során érdemes mindig tartani belőlük, alapvető segítség lehet az egyes táborok, expedíciók vezetésekor. A tájékoztató térképek Ezekre a térképek. táborok felvonulási logisztikai g tervezésében van szükség. Ezek a térképek nagy segítséget jelen26 tenek a résztvevőknek az odatalálásban.


A felszín morfológiai sajátosságok elemzéséhez, az objektumok feltüntetéséhez, a felszínalaktanból következő összefüggések felismeréséhez, az általános tájékozódáshoz és a dokumentációhoz elengedhetetlenek a részletes topográfiai térképek. M = 1:10 000 topgráfiai té ké a Szuadó-völgy térkép S dó öl 27 térségéről


A földtani térképek és szelvények alapján vonhatunk le következtetéseket, állíthatunk fel hipotéziseket a feltárásra kiszemelt barlang várható sajátosságaira j g és tulajdonságaira. j g Természetesen a feltárt barlangok nagyban segítenek a pontos f ld i térképek földtani é ké k szerkesztésében k é éb is, mintegy nagyléptékű természetes földtani szelvényt jelentve. M = 1:10 000 földtani térkép a Szuadó-völgy térségéről és28a hozzá való egyik szelvény


Ország János értelmezései. Egyfelől a Trióbarlang melletti egykori uránkutató fúrás rétegsorát vetette össze a barlang morfológiai elemeivel,, illetve a szuadó-völgyi gy barlangokat vetítette rá a földtani térképre.

Ezek az értelmezések nagyon fontosak a barlangok keletkezési, genetikai, ik i morfológiai f l i i és feltárási modelljeinek elkészítéséhez alapjaiban elkészítéséhez, támogatják a feltáró 29 kutatást.


A vázlatos barlangtérképek is hasznos információval szolgálnak, l ál k mind i d kutatás tervezési és szervezési mind pedig szervezési, a tudományos vizsgálatok, vagy a földtani modell építés munkafolyamataiban. 30


A barlangtérképek segítenek minket a barlangban való tájékozódásban és biztosítják a barlangi munka, munka valamint a barlangi feltárásokhoz szükséges infrastruktúra telepítésének tervezéséhez az alapinformációkat. Elengedhetetlen g eszközei a barlangi g dokumentációnak!

A térképezés fáradtságos, sok k tü türelmet l t igénylő i é lő munka k 31

Részletes barlangtérkép a Mészégető források barlangjáról (alaprajz)


3.2. Tudományos módszerek a barlangkutatásban, amelyek a földt i modellépítéséhez földtani d llé íté éh szükségesek ük é k

32


Kőzet rétegek egymásra települése a barlangban és a kipreparálódott agyagrétegek a mészkőben

A barlangi g és a felszíni rétegtani, g , kőzettani, szerkezet földtani Vetődés, vizsgálatok jelentik az alapját litoklázis,, barlangföldtani, genetikai modellek kőzettörés építésének, a „barlangjóslásnak”.

Kőzet réteg határa 33


A felszíni vízkémiai vizsgálatok hasznos i f információval á ió l szolgálnak az adott karsztterület vízföldtani modelljéről, j ezzel a karsztosodási és a barlangképződési modellek d ll k építéséhez é íté éh is nagyban hozzájárulhatnak hozzájárulhatnak. 34


A vízkémiai vizsgálatok a barlangokban segítenek megismerni a szivárgó, csepegő p g vizek összetételét, amelyekből a barlangok fejlődésére, illetve a barlangi kitöltések genetikájára vonatkozóan is következtetéseket vonhatunk le. 35 A vízmintavételezés szabályainak betartása kulcsfontosságú!!!


A barlangokban található radon sugárzás g mérésével következtethetünk a meglévő járatszakaszok mögött húzódó ü üregrendszerek d k nagyságára, á á meglétére. A klimatikus adatokkal összevetve, összevetve igen jó eszköze a barlangi feltárások tervezésének, bár sok korlátja van a tényleges következtetések levonásának. 36


A tudományos módszerekkel felállított hi té i ellenőrzése, hipotézis ll ő é azaz a víznyelők í lők éés a források kapcsolatának bizonyítása vízjelzéses módszerekkel történik. Ezek során nem csak a kapcsolat tényéről, hanem annak jellegéről is számos információt szerezhetünk. h ü k A Az egyik ik legelterjedtebb módszer a fluoreszceinnel történő vízfestés, ami a környezetre teljesen ártalmatlan, viszont szabad szemmel is érzékelhető érzékelhető. Egyesületünk is 37 használta ezt a módszert.


3.3. Terepbejárás a karsztterületen

38


Terepbejáráson fedezhetjük fel a az adott karszt sajátosságait, nézhetjük meg a nagy-formakincseket Itt áll össze a kép a térképek és az egyéb vizsgálatok során nagy-formakincseket. rendelkezésünkre álló információkból. Terepbejárást követően dönthetünk az optimálisnak vélt barlangi objektumok bontásáról. Terepbejárásra vigyük el magunkkal térképeinket, szelvényeinket és mindenképpen készítsünk terepi jegyzeteket! Nem árt, ha barlangász alapfelszerelést is viszünk, hogy a kisebb nyitott objektumokat bejárhassuk.

39


3.4. A feltáró barlangkutatás felszíni infrastruktúrája eszközei infrastruktúrája,

40


A táborhely alapvetően meghatározza a kutatás hangulatát, és ezzel 41 alapvetően kihat az expedíció eredményességére.


Nagyobb barlangok közelében megfontolandó eg o o dó állandó táborhely létesítése a nagy, kitelepült kutatótáborok szervezésének megkönnyítése g y érdekében. Használatuk jó időjárás mellett hatékony.

42


A feltáró kutatás egyéb eszközei, szerszámai            

Terepjáró gépjármű j és hozzá való kábelek,, csatlakozók Áramfejlesztők Kompresszor és hozzá való tömlők, csatlakozók Kézi ggépek p ((fúró- és fejtő j ggépek) p ) Kéziszerszámok Speciális jövesztő eszközök Térképező eszközök Világítási eszközök Védőruházat Kötéltechnikai eszközök L b és Labor é vizsgálati i ál i eszközök kö ök Stb.

43


3.5. Víznyelők, barlangi objektumok megbontása

44


Tipikus „B” típusú karsztok jellegzetességei a patakos barlangok. barlangok Két „végük” felől lehetséges a megközelítésük. eg ö e ésü . A forrás o s felől e ő és a víznyelőik felől. A víznyelők, természetes objektumok, melyeken keresztül a felszíni patak a karsztos térszínre érve a mélybe bukik. A víz útja a felszín alatt folytatódik folytatódik, kialakítva a nagy patakos barlangokat. Szinte természetszerűen következik,, hogy gy követve a patakok útját, a mélyben a barlangba jutunk, akár csak a víz maga. Ezen nyelők megbontása tehát 45 természetes tárgya a feltáró kutatásnak.


A patakmederben található víznyelőktől először lő az élő vízfolyást í f l á kell k ll elterelni. l l i A gátakat úgy kell méretezni, hogy ne történhessen vízbetörés akkor sem, sem ha extrém nagy vízhozamok futnának le a völgyben.

46


Víznyelők y megbontásakor g sok agyagra, iszapra, rothadó szerves anyagra kell számítani, amit valamilyen depó helyre kell halmozni. Külön nehézséget jelentenek a kisebb nagyobb levált kőzetdarabok, kőzetdarabok melyeket körültekintően kell kiszedni.

47


A víznyelők bontásakor a nagyobb kö eket kötéllel köveket átkötve, biztosítással emelhetjük ki, egészen nagy kőzetdaraboknál emelőcsigás-, vagy húzórendszert is összeállíthatunk 48 a kiemeléshez.


Mielőtt „bebújunk” a föld alá, győződjünk meg a körülöttünk levő, megbontott környezet állékonyságáról, és ha a legkisebb szükség mutatkozik rá, mindenképpen ácsolással biztosítsuk a kutató árkunk, 49 gödrünk, járatunk, stb. stabilitását.


3.6. Bejáratok biztosítása, barlangok lezárása, jjáratbiztosítás a barlangokban g

50


A megbontott objektumok bejjárati zónája legtöbb esetben omladékos. Ezért élet- és barlang édelmi barlangvédelmi szempontból, be kell őket ácsolni. A képen a Gilisztásbarlang akácfa oszlopos ácsolata látható, amely biztos védelmet nyújt az 51 omlás ellen.


A patakos barlangok állandó vízfolyással rendelkező medreiben elhelyezett á l t k t úgy ácsolatokat ú kell k ll tervezni, t i hogy h nagyobb bb árvizekkor á i kk esetleges tl vízbetörések í b tö é k esetén is kellő védelmet nyújtsanak a kimosás ellen, hogy össze ne dőljenek. gj megoldás, g , ha kellő A legjobb alapossággal megépített védőgátakkal tartjuk távol a patakot a bejárati ácsolattól. patakot, ácsolattól Falazott kőfallal is megoldhatjuk g j az áradmányvizek kizárását a már feltárt, de még nyitott szájú barlangjaink esetében. esetében

52


Amennyiben y jjelentősebb barlangi g objektumot sikerül feltárni és a barlang kiemelt jelentőségűvé válik, ú a bejáratát úgy b já tát tartós t tó kőfalazattal kőf l tt l érdemes biztosítani, amely hosszú időre megóvja a bejáratot a beomlástól és amely biztosítja a A barlang lezárhatóságát is. A barlangok lezárására életvédelmi és b l barlangvédelmi éd l i szempontból tból van szükség. Sajnos elmondható, hogy a le nem zárt barlangjaink gyors és komoly károsodáson mennek keresztül53 a gondatlan látogatások miatt


Barlangok belső tereiben is szükség lehet járatbi tosításra járatbiztosításra, ácsolásra. Erre jó példa a Szuadó Szuadóbarlang Nagyaknája, ahol a továbbjutás érdekében törmelékfenéken létesült ácsolt akna. Ez biztosítja a barlang patakos ágába való lejutást.

54


Turista utak mellett, vagy kö ú i közúti forgalomhoz közel eső barlangok lezárására nem csak barlangvédelmi, de a b l t balesetveszély él Rumba elhárítása miatt is víznyelőszükség van. van

barlang

55


Kútgyűrűs lezárás és járatbiztosítás

56


3.7. Közlekedést könnyítő létrák

57


A bbarlangok l k aknáiba k áib beszerelt b lt létrák lét ák nem csakk a közlekedést kö l k dé t könnyítik kö ítik 58 meg, de hatékonyabbá és veszélytelenebbé is teszik a feltáró kutatásokat.

Köszönöm a figyelmet! gy

Jó szerencsét!

59

Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Recommend Documents