Aláírásgyûjtés a rezsicsökkentésért

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

Aláírásgyûjtés a rezsicsökkentésért Aradszki András országgyûlési képviselõ (Fidesz-KDNP), a Fenntartható fejlõdés bizottság alelnöke és T. Mészáros András polgármester, az érdi Fidesz szervezet elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentésrõl. radszki András azzal kezdte, hogy a rezsicsökkentést támogató aláírásgyûjtés kezdõdik Érden is, és ez arra ad lehetõséget, hogy az ezt támogatók kifejezzék egyetértésüket a Fidesz-KDNP kormány szándéka mellett. Csökkenteni kell bizonyos rezsik mértékét. Ez a csökkentés már január 1-jén megkezdõdött, amikor is a gáz és a villamos energia árát csökkentették tíz százalékkal. Õszinte meglepetésre egy nem várt oldalról, a baloldalról, az MSZP részérõl indult éles támadás ez ellen. Ez azért meglepetés, mert a baloldaliság azt feltételezné, hogy a szocialisták teljes mellszélességgel kiállnának ezen akció mellett. De már megszoktuk, hogy az MSZP rövid, viharos, de tartalmasnak éppen nem mondható története során mindig az emberek ellen fordult és a tõke oldalára helyezkedett. Ilyen tekintetben igazából nem ért mindet csalódás. A Fidesz szervezete úgy döntött, éppen ezért meg kell kérdezni az embereket arról, egyetértenek-e a rezsicsökkentéssel vagy sem. A FideszKDNP frakciószövetsége egyetértett ezzel a döntéssel, és az elnökségi döntés alapján Érden, illetve a teljes választókerületben elkezdõdik az aláírásgyûjtés. Sokszor felteszik a kérdést – folytatta Aradszki András –, hogy ezek a rezsicsökkentések egyszeriek, politikai kampánycélúak, vagy lesze folytatásuk, van-e megalapozott gazdasági, üzemeltetési tartalmuk is? Ez a kérdés jogos is lehet. Vissza kell tekintenünk 2002-ig, amióta a gáz ára háromszorosára, a villamos energia ára

A

Aradszki András és T. Mészáros András a sajtótájékoztatón kétszeresére növekedett. Akkor emögött az 1994-es privatizációkor kialakított struktúra állt, amikor is fix mértékû profitot garantáltak a szolgáltatóknak. Ez a profit, amely magasabb volt a máshol elérhetõnél, biztosította volna azt, hogy komoly fejlesztéseket hajtsanak végre. Ez azonban nem teljesen valósult meg, láthattuk az utóbbi idõk szolgáltatási fennakadásainál. Véleményünk szerint a rezsicsökkentéssel visszaáll az ár- és értékegyensúly, ami egyébként mindig is megillette volna a magyar polgárokat, és remélhetõleg ezt a jövõben érvénysíteni is tudjuk. A rezsicsökkentéssel nem akarunk itt megállni, a késõbbiekben érinteni fogja a víz, a csator-

na, a hulladékszállítás és a kéményseprés díját is. A kormány szándéka szerint a következõ lépést ez év júliusától fogjuk megvalósítani, majd a téli fûtési idõszakot megelõzõen további rezsicsökkentést tervezünk az energiaszektorban. Ez sem üres kampányfogás, ennek is megvan a gazdasági háttere, tartaléka a rendszerben. Megnyugodhatnak az aláírásukkal támogató polgárok, hogy csak azt védik meg, ami egyébként is jár a magyar lakosságnak. Nem véletlen, hogy ha paritásos alapon számoljuk, akkor az unió területén mi fizetjük a legtöbbet rezsire. A tervezett – összesen mintegy harminc százalékos – csökkentés ezt fogja a helyére tenni.

Tisztelt érdiek! Mindenkit szeretettel várunk, aki a rezsicsökkentés mellett kitart, hogy az aláíró ívet aláírja. Helyszín: Összefogás Egyesület székháza, 2030 Érd, Alsó út 8. (Mûvelõdési házzal szemben lévõ épület). Nyitva tartunk és az aláírókat várjuk: Hétköznapokon (szombat kivételével): 10-15 óráig Szombaton: 9-12 óráig Már március 22-tõl elkezdtük az aláírásgyûjtést és június elejéig folytatjuk. Nyitvatartásunk is ennek megfelelõ. Piacon és egyéb forgalmas helyeken (Európa sétányon a Stop Shop mellett, valamint Parkvárosban a Posta közelében) standot állítunk és ott is gyûjtjük az aláírásokat. Elérhetõség: 06/20/571-1063 illetve 06/20/513-7218. Aki segíteni szeretne ebben a munkában, azok jelentkezését szeretettel várjuk. Fidesz Érdi Szervezete és Nyugdíjas Tagozata

Elsõ tíz évünk éve, 2003 márciusában jelent meg az ÉrTban,ízdihogy Lap elsõ száma. Kevesen hitték akkoriilyen hosszú távra tervezhetünk, és abban sem, hogy ez a tíz év szinte szakadatlan fejlõdéssel telik el, hiszen a kezdeti hatezres példányszám mára a duplájára, a terjedelem szintén duplájára, a megjelenés gyakorisága a haviról kéthetire emelkedett, és a fekete-fehér kivitelrõl át tudtunk állni a színesre. Ami azonban nem változott: továbbra is a fejlécünkben megjelenõ jelmondat szerint szerkesztjük a lapot, mert az Érdi lap „a polgári összefogás lapja”. 2003 a polgári oldal keserves éve volt, hiszen elõzõ évben vesztettük el a már megnyertnek hitt választásokat, és nehéz volt visszatalálni a valóságba. Néhány hónapnak el kellett telnie ahhoz, hogy magunkhoz térjünk, számot tudjunk vetni a vereség miértjeivel, és erõt tudjunk gyûjteni a megújuláshoz. Ennek egyik legfontosabb eszköze lett az Érdi Lap, mert – mint az elsõ szám vezércikkében T. Mészáros András írta: „Kell egy újság, amit tisztességesen, bevallottan a keresztényi-keresztyéni, nemzeti és vallásos értékek, érdekek mentén szerkesztenek. Kell egy újság, ahol helye van a közerkölcsnek, a köztisztességnek, a közjónak. Kell egy újság, amely szólni kíván az egyházak szellemiségérõl, megújulási akaratáról, közösségi törekvéseirõl. Kell egy újság, amely felvállalja az igazi civil szervezõdéseket, az egyesületek, a klubok, alapítványok kezdeményezéseit. Kell egy újság, ahol a szavak nem eltitkolják, hanem nyilvánvalóvá teszik gondolatainkat. Kell egy újság, amelyik a Deák Ferenc szûkszavú sajtótörvényét tûzi címlapjára: „Nem szabad hazudni” Így gondolják Érden a nemzeti elkötelezettségû polgárok, egyesületek, civil szervezetek, pártok, polgári körök. Így gondolta ezt két tucat érdi polgár, akik áldozatvállalásukkal lehetõvé tették az újság megszületését. Kell egy újság, mondtuk nagyon sokan, és itt van az újság: az ÉRDI LAP.” Igen, itt van az Érdi Lap már tíz éve, és büszkén mondhatjuk, nem tudunk sok példát arra, hogy egy városi újság, amely egy egyesület kiadásában jelenik meg, ilyen hosszú ideje töretlenül el tudná látni feladatát. Ez természetesen nem csak az alapítóknak, szerkesztõnek, munkatársaknak köszönhetõ, hanem azoknak is, akik ilyen-olyan módon segítettek minket. Köszönetet mondunk hát elsõsorban az Olvasóknak, akik szeretetükkel, érdeklõdésükkel erõt adtak a legnehezebb idõkben is. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik minden ellenszolgáltatás nélkül hírt adtak az érdieknek eseményekrõl, emberekrõl, helytörténetrõl, mindenrõl, ami Érden történt és megörökítésre érdemes volt. Köszönetet mondunk a terjesztõknek, boltosoknak, önkénteseknek, mindazoknak, akik segítenek abban, hogy lapunk eljusson az olvasókhoz. Köszönetet mondunk minden, a polgári oldallal szimpatizáló és azt támogató érdinek, civil szervezeteknek, pártoknak, önkormányzatnak, hogy segítségükkel már hét éve a jobboldal kormányozza városunkat, és reményeink szerint ez így is marad. Ezekben a nehéz idõkben, amikor a balliberálisok soha nem látott erõvel támadnak mindent, amit mi képviselünk, további támogatásra van szükségünk Önöktõl, és cserébe mi is az eddigi erõvel fogjuk támogatni a polgári oldalt – még legalább újabb tíz évig! ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk április 11-én jelenik meg!

2

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP A nemzeti romastratégia programjából egy szelet Érden

Ki érti ezt? Rezsicsökkentés, áfaemelés balliberális oldal egyszerûen nem tud mit kezdeni a rezsicsökkentéssel. Kétségbeesetten próbálnak fûhöz-fához kapkodni, és kitalálni valamit, amivel rosszá tudnák silányítani a jót. Egy MSZP-s képviselõ azzal állt elõ a parlamentben, hogy kevesli a 10%-os csökkentést, mert az csak „dísz”, érdemben nem jelent semmit. Az jelentene valamit, ha a szolgáltatások áfáját csökkentené a kormány. Nézzük csak. 2002-ben, kormányváltáskor a gáz- és villamosenergia-szolgáltatások áfája 12% volt. Ezt a szocialista kormányok két ütemben elõször 15%ra, majd 25%-ra emelték. Vagyis, ha maradt volna az eredeti, már jobban jártunk volna, de nem, amikor helyzetben voltak, csak emeltek. A gáz árát háromszorosára, a villanyét kétszeresére. Van azonban a javaslat mögött egy hátsó szándék is a sorok között. A rezsicsökkentés a szolgáltató multik horribilis jövedelmébõl venne el (a privatizálás óta ezer milliárdnál is többet vittek ki az országból), míg az áfacsökkentés az ország bevételét csökkentené, vagyis a költségvetési hiányt növelné. A szocialisták most is fõként kenyéradó gazdáik érdekeit szolgálják, ugyanúgy, mint amikor a bankadó ellen emelik fel szavukat. Ne legyen kétségünk: jól megfizetik õket ezért.

A

Ön egyetért a rezsicsökkentéssel? z egyik internetes oldalon szavazásra szólítják fel az olvasókat: Ön egyetért a rezsicsökkentéssel? A szavazás állása láttán csak a fejemet vakarom, mert az addig beérkezett 33 429 szavazatból 45,8% az Igen és 54,2% a Nem. Vajon mi vezérli azokat az embereket, akik változatlanul magas rezsit szeretnének fizetni? Sõt, ha azt a kérdést tennék föl, hogy szeretné-e, hogy emelkedjen a rezsije, mert Mesterházy, Gyurcsány és Bajnai ezt támogatják, a Fidesz viszont nem, akkor igennel szavaznának? Vajon azok, akik most nem támogatják a rezsicsökkentést, a különbözetet külön csekken befizetik-e a szolgáltatóknak? Vajon káromkodnak-e az alacsonyabb számlák láttán, hogy a fene egye meg, a Fidesz ezt is elintézte? Eszükbe jut-e, hogy a Gyurcsány-kormány folyamatos rezsiemelése idején Gyurcsány saját cégének alacsonyabb áramdíjat lobbizott ki? Azzal vajon egyetértettek-e akkor? Vajon Önök szerint is manipulált-e ez a szavazás?

A

Az Alinsky-módszer balliberális ellenzéket most amerikai és izraeli szakemberek készítik fel minden idõk legmocskosabb kampányára. A módszert az Amerikában élõ, baloldali Saul David Alinsky dolgozta ki, aki radikális eszközöktõl sem riadt vissza annak érdekében, hogy tömegmozgalmak sikerrel rombolják, bomlasszák azon társadalmi intézményeket, amelyeket célba vettek. Alinsky a tapasztalatait 12 szabályba tömörítette. Ezek nem éppen széplelkû elképzelések, hanem a gyakorlatban tesztelt harci szabályok. Íme: 1. Nem csak az a hatalom, amivel valóban rendelkezel, hanem az is, amirõl az ellenség azt hiszi, hogy rendelkezel. A hatalomnak két fõ forrása van: a pénz és az emberek. Akiknek nincs pénzük, a testükbõl kell felépíteniük a hatalmat. 2. Sose kerülj kívül az embereid tapasztalati körén. Csak zavarodottságot, félelmet és meghátrálást fog eredményezni. 3. Amikor csak lehet, kerülj az ellenség tapasztalati körén kívülre. Keresd a módját, hogyan növelhetnéd a bizonytalanságát és az idegességét. 4. Kényszerítsd az ellenséget, hogy a saját szabályai szerint járjon el. Ha az a szabálya, hogy minden levélre válaszolnia kell, küldj 30 000 levelet. Ezzel kinyírhatod, mert senki sem képes megfelelni az összes maga állította szabályának. 5. A nevetségessé tevés az ember leghatásosabb fegyvere. Nincs védekezés. Irracionális. Dühítõ. Döntõ nyomásgyakorlási pontként is szolgálhat, hogy engedményekre kényszerítsd az ellenfelet. 6. Az a jó taktika, amit élveznek az embereid. Unszolás nélkül is tenni fogják. El fogják végezni a feladatukat, és még jobbakat is fognak javasolni. Ebben az értelemben a radikális aktivisták semmiben sem különböznek a többi emberi lénytõl. Mind kerüljük az örömtelen tevékenységet, de élvezzük azt, ami mûködik és eredménnyel jár. 7. Az a taktika, ami túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá. Még a radikális aktivisták is elunják magukat. 8. Tartsd fenn a nyomást. Ne engedd fel. Folyamatosan próbálj ki új dolgokat, hogy bizonytalanságban tartsd az ellenfelet. Ahogy az ellenfél kiismer egy taktikát, vágd lágyékon valami újjal. Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására. 9. A fenyegetés gyakran rémisztõbb, mint maga a dolog. A képzelet és az ego gyakran sokkal több negatív következményt képes vizionálni, mint bármely aktivista. És amit valóságnak észlelnek, az azzá válik. A nagy szervezetek mindig a legrosszabb forgatókönyvre készülnek fel, ami talán végtelenül távol áll az aktivista elképzeléseitõl. Az eredmény az lesz, hogy a szervezetek hatalmas mennyiségû energiát és idõt fognak azzal tölteni, hogy számbaveszik a legszörnyûbb következményeket. Ez könnyen megmérgezi a gondolkodást, és demoralizálja õket. 10. Ha egy negatívumot elég keményen nyomsz, végül pozitívvá fog válni. Ha a másik oldal erõszakot alkalmaz, könnyen a te oldaladra állítja a közvéleményt, mert az a gyengébb féllel szimpatizál. 11. A sikeres támadás ára a konstruktív alternatíva. Soha ne hagyd, hogy az ellenfél pontot vigyen be, mert azon kapnak, hogy nincs megoldásod a problémára. Régi bölcsesség: ha nem vagy része a megoldásnak, akkor a probléma része vagy. Az aktivista szervezeteknek van programja, és az a stratégiájuk, hogy odaülhessenek a tárgyalóasztalhoz. Mindenképp rendelkezniük kell egy kompromisszumos megoldással. 12. Válaszd ki a célpontot, izoláld, nevezd meg és polarizáld. Vágd el a támogatói hálózatától és szigeteld el a célpontot a szimpátiától. Embereket támadj, ne intézményeket, mert az emberek sérülékenyebbek, mint az intézmények.

A

Hol marad a ballib henger? dõszaki választásokat tartottak a hétvégén néhány körzetben, többek között Dunakeszin és Szentendrén, olyan helyeken, ahol eddig meghatározó volt a baloldali fölény. Nos, mindkét helyen az eddigi országos közvélemény-kutatásoknak megfelelõen a Fidesz fölényesen gyõzött. Sorsdöntõnek nevezték elõzõleg balról ezeket a választásokat. Nos, a sors és a választók döntöttek. VITRIO L.

I

Szociális Gondozó Központ vezetõje, Grätzer Mihályné minden olyan program támogatója, amely az Érden élõ emberek életét közvetve vagy közvetlenül elõmozdítja a jobb irányba. A Gyermekjóléti Központ vezetõje, Bereiné Petrik Máriának és helyettesének, Bakondi Józsefnének sikerült Érdre hozniuk a roma gyerekek kulturális és szociális integrációja az iskolában két napos elõadását. 2013. március 9-10-én volt ez a több modulból álló elõadás és egyben képzés megtartva. Bakondi Józsefné a Gyermekjóléti Központ helyettese örömmel mutatta be az érdeklõdõknek az elõadókat. Schwikker Zsófia felvázolta, hogy az akció-tanulás egy összetett, kis csoportos, empirikus tanulási módszer, ami kizökkenti a diákokat a megszokott rendszerükbõl. Az óra témáit, feladatait közösen kell felépíteniük és véghezvinniük. Dr. Szöõr Anna hangsúlyozta, hogy a fõ cél a különbözõ etnikai hátterû és különbözõ képességû gyermekek érdeklõdésének fenntartása, munkába bevonása, eredményeinek javítása, felelõsségérzet kialakítása, megerõsítése és intenzitásának növelése. Schwikker Zsófia egy általa készített kiscsoportos társasjátékot is bemutatott, amivel egyben játékosan lehet fejleszteni az ismereteket is. A cigánynépmese játékos, mozgásos elõadásával, amelybe a jelenlévõket is be-

A

vonták, ugyancsak igazolták, hogy érdekesebben, színesebben lehet a tudást átadni. A második nap Nagy Enikõ a mozgás, az euritmia, waldolf ötletek tárházából mutatott be néhány módszert. El-Hassan Róza a roma mesterségekbõl mutatott be olyanokat, amelyeket a mai korban is lehet használni, néhány újítás révén. Fûzfavesszõbõl font aktatáskákat, laptoptartókat, alátéteket mutatott be. A vesszõfonás nagyszerû mesterei Káló Imre, Rácz Zoltán fiatalokat vettek maguk mellé és megtanították fonni õket, meg a vesszõ elõkészítését és a munka minden mesterfogását. A programban résztvevõk között voltak szociális, és gyermekvédelmi területen dolgozók, valamint ifjúsági és gyermekvédelmi szakemberek, jogász és fõiskolai hallgatók is.

Kalányos Éva romareferens és Rafael Attila az Érdi Cigány Tanács vezetõje feleségével együtt részt vettek az elõadáson. A nemzeti romastratégia egy fontos része az iskolába való járás és tanulás, mivel ez a legelsõ és legfontosabb, hogy fel tudjanak zárkózni a munka világába. Mindenki érdekesnek és jónak tartotta a hallott módszereket, itt-ott kisfinomításokkal már az óvodába el kellene kezdeni az alkalmazását a gyakorlatban, hangzott el több résztvevõ szájából. A résztvevõk hasznos gyakorlatban használható tapasztalatokkal álltak fel, a második nap végén. Nagyon reméljük mielõbb találkozunk a mindennapi élet területén is, az óvodákban, iskolákban ezekkel a módszerekkel. F. S.

Új tûzoltóautó Érden 012. április elején új, egységes technológián alapuló jármûfenntartói rendszer mûködik a katasztrófavédelemnél. Új alapokra helyezték a mûszaki eszközök gyártását, felújítását, javítását, karbantartását, valamint kibõvült és átalakult a BM HEROS Zrt., befejezõdött az új generációs fecskendõ prototípusainak kifejlesztése. A katasztrófavédelem 2012 januárjában indított egy hosszútávú fejlesztési stratégiát, amelynek fontos mérföldköve volt az új fecskendõk átadása. A több éves program fõ célja korszerûsíteni a meglévõ eszközparkot, és a lehetõ legoptimálisabb tûzvédelmi lefedettséget kialakítani hazánkban. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érd Hivatásos Tûzoltó-parancsnoksága is azon szerencsés helyi szervek közé tartozik, amely április 19-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság objektuma elõtt ünnepélyes keretek között vehette át az AQUADUX-X 2000 típusú gépjármûfecskendõt. A Renault alvázra épült gépjármûfecskendõ az ér-

2

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Horváth Gábor - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

di tûzoltó-parancsnokság tizenhét éves, már jelentõsen "elfáradt"gépjármûfecskendõjét váltott ki, amelyet számtalan káresetnél alkalmaztak a lakosság élet-és vagyonbiztonságának megóvása érdekében. Az új technika kifejlesztése a felhasználói igények és a korábbi évek tapasztalatainak figye-

lembevételével történt, tûzoltási és mûszaki mentési feladatok végrehajtására egyaránt alkalmas. A precíz tervezésnek és kialakításnak köszönhetõen 1+5 tûzoltó, egyéni védõfelszerelésük szállítható, továbbá különbözõ szakfelszerelések mozgatása is könnyen megoldható.

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579. Adója 1%-ával támogassa a közbiztonságot!

Adószám: 18703117-1-13

Közvilágítás hibabejelentés (0–24 h): 06-40/201-023

www.erdilap.hu • www.t-meszaros.hu • www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu • www.erdhirado.hu

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

3

ÉRDI LAP

Méltó utódokká válhatunk

Ledõlõben az oltár mikor az ember a normális logikával szembemenõ dolgokat tapasztal, nehezen tud elmenni az ilyesmi mellett anélkül, hogy ne gondolkodna el a miérteken. Különösen így van ez akkor, ha az ok és okozati lánc létrehozói a legkényesebb módon a szakértelmükre büszkék. Nem csak úgy egyszerûen büszkék, hanem kikövetelik maguknak a jogot, hogy döntéseiket senki meg ne merje kérdõjelezni, mert az ilyesfajta ellenkezés felér egy szentségtöréssel, a megingathatatlan – nyilván általuk megalkotott – törvények semmibevételével. A bank és pénzrendszer agóniája kapcsán jutott eszembe néhány gondolat, ami felõl azért lenne jó közösen elgondolkodni, mert ha ez a gólem összedõl, törni, zúzni fog maga körül mindent. A baj nyilvánvalóan elkerülhetetlen, de ha felkészülünk rá, ha óvintézkedéseket hozunk, csökkenthetõ a kár mértéke. Amibõl ugye az is következik sajnos, hogy elkerülnünk viszont nekünk sem fog sikerülni. A rend, amely bûnben fogant, átverésre épült (gondoljunk bele, a Rotchild bankház – mely a lelke a mai pénzügyi eszmének – a napóleoni háborúk végén egész Angliát átverve tett szert mérhetetlen induló vagyonra), semmit sem javult, semmit sem nemesedett. Hajlamosak vagyunk a történelmet mindig a régmúlt események krónikájának felfogni. Pedig történelem a mi minden percünk is, mai világunk eseményei, mi mindannyian mindig benne vagyunk és részesei, alakítói vagyunk az emberiség egész történelmének. Attól tartok, ezekre az évtizedekre nem nagyon lesz büszke egy késõbbi kor emberisége. Elsõsorban a miatt a paradoxon miatt, hogy amíg egyfelõl soha nem látott technikai fejlõdésen ment át az emberiség, ugyanakkor döbbenetes mértékû silány, haszontalan, káros eszme- és árudömping is elárasztotta a bolygót. S mindezek általános üzemanyaga a pénz lett. Mindent csak pénzben, anyagi haszonban, hozamban tudunk kifejezni, legyen az akár élelem, akár környezetvédelem, akár a családon belüli viszonyok, de még a legszemélyesebb ügyeink, talán még a szerelem is. A pénznek nemcsak kultúrája, de kultusza is kialakult. Egy sajátos vallássá nõtte ki magát, égig érõ, vagy fennhéjázóan elterpeszkedõ templomaival, sajátos liturgiáival, papi rendjével és lelkes, vagy utálkozó hívek millióival. Az emberek által kreált vallásoknak azonban mindig elkövetkezik egy sajátos szakasza. A Bábel-toronyépítés. Amikor az öntelt eszme, még önteltebb filozófusai mindent meg akarnak hódítani, és maguknak követelik az eget is. S mert technikailag megtehetik, neki is ugranak a végsõ harcnak („Ez a harc lesz a végsõ” meg „Semmik vagyunk, minden leszünk!” stb.). Ekkorra már annyira elõrehaladott a sajátos agylágyulásuk, hogy elfeledik, voltak már hasonló próbálkozások és a világ feletti uralom még soha senkinek nem sikerült. A nagy plánum megvalósítása során az eltévedés, vagy inkább eltévelyedés szokott kitolni az ötlet kiagyalóival. Eltévelyednek, össze-vissza beszélnek és cselekszenek, s a végén már egymás nyelvét sem értik. A „nagy mû” meg rendre össze szokott dõlni. Nincs ez másként napjainkban sem. A bankrendszer fõkorifeusai már az elõrehaladott amnézia tipikus jeleit produkálják. Még fenekednek, még ígérgetnek, még hazudoznak össze-vissza, de akik kicsit is nyitott szemmel figyelik ténykedésüket, látják, nem különbek, mint a mérgezett csalétekbe belemászó hangyák. Már egyre kevésbé képesek koordinálni tevékenységüket. Bunkereikbe, bank-templomaikba maguk hordják be a mérget. Ciprus kapcsán, olyasmit tettek, ami e rendszer, vagy, hogy megmaradjunk a fenti képes beszédnél, e bizarr vallás oltárának az egyik sarkának kiütését jelentette. A bankrendszer mérhetetlenül nagy tõkéje, az igazi értéke – nem a pénz. A pénz ebben az összefüggésben alapanyag, amibõl még több, sokkal több pénzt csinálnak. A bank és pénzügyi rendszer tényleges értéke, amire hivatkozva évszázadok óta-, de még az utóbbi évtizedekben is bódították a híveiket, az a biztonság, a kiszámíthatóság volt. Temérdek pénzt kerestek ugyan az embereken, de azt mindig el lehetett mondaniuk, hogy a hozzájuk betett pénz a legnagyobb biztonságban van. Õrzik és még némi kamatot is fizetnek érte. A betéteseknek nem kellett attól tartaniuk, hogy bármely banka betett pénzük részben, vagy egészben elveszne. Most Ciprus kapcsán olyan döntést hoztak, amely megrengette, alapjaiban repesztette meg ezt a bizalmat. Már nem lehet visszaszívni az elsõ ötletek, a ciprusi kormánynak adott ultimátum hatását. A kór, a bizalomvesztés kórja elöntötte a szervezetet. S kik is voltak az ötlet kiagyalói? Európa pénzügyi vezetõi és maga a világhatalmi rend elõretolt, nyilvánosság elõtt szereplõ fõhatalma az IMF. Amerre járnak mindenütt erodálódás, országok tönkremenetele, régiók elszegényedése jelzi az útjukat. Félreértés ne essék, nem a jelenrõl beszélek. Sokkal inkább a sok évvel ezelõtti ténykedésükrõl, amikor betették valahová a lábukat és azt ígérték, biztonságot, pénzügyi stabilitást jelent majd az ottlétük. Pénzügyi programokat adtak, akár egy újkori messiás, ha a bekebelezett ország azt csinálja, amit õk tanácsolnak, majd jó lesz. És tényleg jó lett. Azoknak, akik ott voltak és vannak a háttérben és a tényleges hatalmat birtokolják. Ez a lelketlen, rideg hatalom most valami megbomlott szerkezetként kezd viselkedni. Mint a Bábel-tornyának építõi, akiknek az Úr elvette az eszét és már nem tudták, hogy mit csinálnak. Már csak arról az apróságról kéne megemlékeznünk, hogy õk voltak, akik Magyarországon is feltétlenül osztani akarták az észt. Nem is akárhogy. A fenyegetések egész arzenálját bevetették és akár egy olcsó maffiatörténetben, feszt a védelmük alá akartak vonni bennünket. Azzal a fenyegetéssel, ha nem kérünk belõle, úgy megjárjuk, hogy attól koldulunk. Mert õk tudják mindenre a megoldást. Görögországban, Írországban, Cipruson, meg szerte a nagy világban. Amire Medvegyev orosz miniszterelnök csak annyit mondott, ezek tovább folytatják a lopást. KOPOR TIHAMÉR

A

A hirtelen jött márciusi tél miatt zárt helyen, a Mûvelõdési Központban tartották az idei március 15-ei ünnepséget, a szokásos koszorúzás el is maradt. lõször két testvérvárosunk, Lubaczow és Szászrégen küldöttei emlékeztek meg a szabadságharcról, majd T. Mészáros András polgármester ünnepi beszédében szólt a székely autonómia szükségességérõl. Feltette a kérdést: Mert mit is kíván ma a magyar nemzet? Nem többet, mint amit az Európa Tanács ajánlása rögzít. ... Röviden: autonómiát. Magyarország nem szít feszültséget, csupán az Unió által jegyzett jog biztosítását szorgalmazza erdélyi testvéreink számára. Akik ezt háborúskodásnak, gyûlölet szításának állítják be, szembe mennek Európa szellemiségével, az Európa Tanács már idézett ajánlásával. A balliberális oldalról kijelentette: Kérhetik ugyan álságosan a magyarok bocsánatát a 2005-ös népszavazáson képviselt gyalázatos álláspontjukért egyik nap, ha másnap bulvár-kongresszusuk díszvendége az a román miniszterelnök, Victor Ponta, aki akadályozza Székelyföld jogos törekvéseinek teljesülését. De hát miért is csodálkozunk ezen? ... A magyar baloldal pártjai soha nem tudtak szakítani kommunista gyökereikkel. A nemzeti összetartozás az õ szótárukban mindig is nacionalizmus marad – amit õk természetesen szitokszóként használnak. Aradszki András országgyûlési képviselõ elõször rövid történelmi áttekintést adott 1848-ról, majd a mára térve kiemelte: 2010-ben elegünk lett a hazugságból, a korrupcióból, a haza eladásából, a szellemi, lelki, anyagi szolgaságból. Ezért változást, átalakulást akartunk, és akaratunkat valóra is váltottuk! ... azt mondhatom Önöknek, hogy mára talpra álltunk, és Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban. 1848-49 örökségéhez méltóan Magyarország az elmúlt években megújult. Mindannyian nagy áldozatokat hoztunk azért, hogy talpra állítsuk az országot. Közös munkánknak és áldozatainknak köszönhetõen kiszolgáltatottságunk mára jelentõsen csökkent. Magyarország ma már nemcsak a 2010 elõtti idõszakhoz, hanem Európa számos országához viszonyítva is jobb teljesítményre képes! Az eredmények között kiemelte Aradszki András, hogy Magyarország jobban teljesít a munka megbecsülésében is, mint 2010 elõtt. Az átlagbér emelkedik, nõtt a minimálbér. Magyarország jobban teljesít a fölösleges kiadások lefaragásában, mint korábban bármikor. Megfeleztük az önkormányzati politikusok számát. Egységes köznevelési rendszert alakítunk ki, hogy az alapmûveltség minden tanuló rendelkezésére álljon. A modernkori Magyarország történetében elõször nem emeljük, hanem csökkentjük a rezsiköltségeket, és ez a folyamat nyáron és a tél beállta elõtt folytatódni fog. Tanuljuk el hõs eleinktõl a valódi

E

Érden is leng a székely zászló

T. Mészáros András

Aradszki András

Balról: Eisemann György, Solti Gábor, T. Mészáros András és Koller József

A Városi Fúvószenekar Zwickl Ágoston karnagy vezényletével (Fotók: Boros Sándor) értékek ismeretét és tiszteletét, legyünk továbbra is bátrak, merjünk áldozatot vállalni a jövõért, és akkor méltó utódokká, egy boldogabb jövõ várományosaivá válhatunk. Az ünnepségen adták át az Érd Városáért kitüntetést az Érd és Környéke Horgászegyesületnek, vala-

mint Érd Város Életmû Díját dr. Eisemann György irodalomtörténésznek (részletesen következõ számunkban ismertetjük majd munkásságukat). Az ünnepség végén T. Mészáros András polgármester és Pulai Edina képviselõ ünnepélyesen felvonták a székely zászlót.

4

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP

Hétköznapi kommunizmus ihail Romm szovjet filmrendezõ 1965-ben készítette el a „Hétköznapi fasizmus” címû filmjét, amelyben korabeli dokumentumok alapján mutatta be a fasizmus tényleges hétköznapjait. Ezt a filmet akkoriban minden iskolás korúnak kötelezõ volt megnézni különbözõ ünnepségek alkalmával, felváltva a „Lenin Lengyelországban”, a „Negyvenegyedik” és hasonló filmekkel. Fontos része volt ez az akkori propagandának, milliók agyába próbálták beégetni a szocializmus nagyszerûségét és a végképp eltörölni szándékozott múlt szörnyûségét. De vajon 1990 után, az állítólagos rendszerváltást követõen miért nem készült el egy „Hétköznapi kommunizmus” címû, vagy legalábbis témájú film? Miért kap nagyobb teret a nosztalgia, a történelemhamisítás, mint a koránt sem olyan vidító valóság bemutatása? Miért csak azt olvasgatjuk, hogy bezzeg Kádár alatt volt mindenkinek munkája, biztos jövõje, kiskertje és telt kõbányaira? Miért nem olvasunk a csengõfrászról, a III/3-as ügynökökrõl, miért éjjel és titokban vetítik azt a néhány – és sajnos elég gyenge színvonalon, szinte pénz nélkül – elkészített filmet, amelyek legalább próbálkoznak az igazság kiderítésével? Miért fasisztázunk annyit, és miért nem kommunistázunk eleget? Miért van az, hogy ha valaki kommunistát mond, úgy tekintenek rá, mintha a szõnyegre köpne? Pedig tisztába kellene egyszer már ezt is tenni, hogy az MSZMP és utódpártjai a helyükre kerüljenek morálisan és ténylegesen is. Felfoghatatlan a számomra, hogy miért kaparinthatta meg az MSZP megalakulása után az MSZMP vagyonát, miként legalizálhatta ugyanazokat, akik a diktatúrát mûködtették, és akik ma is megpróbálják irányítani a közbeszédet. Miért nincs magyar Szolzsenyicin, vagy ha van, miért nem idézzük naponta? A Terror háza múzeum miért mûködik szinte titokban? Kérdések, amelyekre sokan sejtjük a választ. Hogy ne feledjük el végleg a kommunizmus bûneit és hétköznapjait, a jövõben is gyakran fogjuk emlékeztetni olvasóinkat. Most Szolzsenyicin: „A Gulag szigetcsoport” címû könyvébõl olvashatnak egy rövid részletet. „Letartóztatás! Mondjam-e, hogy itt vég-

M

zõdik egész életed? Hogy úgy zuhan rád, mint a villámcsapás? Hogy elviselhetetlen lelki megrázkódtatás, mellyel nem mindenki tud megbirkózni, s mely gyakran megõrüléshez vezet? Ahány élõlény, annyi központja van a világegyetemnek. Mindegyikünk egy ilyen „világ közepe”, és a világ-építmény hullik darabokra, amikor feléd sziszegik: „Le van tartóztatva!” Ha téged letartóztattak, maradt-e még valami épen ebben a földindulásban? De elsötétülõ agyunk úgysem tudatosítja ezeket a földcsuszamlásokat, hisz legyünk bár a legokosabbak vagy legyünk egyszerû lelkek, akkor sem tudunk, egész élettapasztalatunkból sem egyebet kinyögni abban a pillanatban, csak ennyit: „Én? Miért? – csak ezt a kérdést, melyet már milliók tettek fel milliószor elõttünk, anélkül, hogy valaha is feleletet kaptak volna rá. Mert ez a letartóztatás: egyik pillanatról a másikra a legdrasztikusabban dobnak, löknek, préselnek át egy állapotból egy másikba. Míg életünk hosszú, girbe-gurba utcáján boldogan siettünk vagy boldogtalanul bandukoltunk, hányszor haladtunk el holmi kerítések, korhadt deszkapalánkok, agyagból döngölt sáncok, tégla-, beton- vagy vasfalak mellett! Nem is gondoltunk arra, mi lehet mögöttük. Meg sem kíséreltük, hogy szemünkkel, eszünkkel mögéjük pillantsunk – pedig lám, éppen ott kezdõdik GULag-ország, közvettén mellettünk pár méterre tõlünk. Azt sem vettük észre, mily tömérdek mennyiségû pontosan beillesztett s gondosan álcázott ajtócska, kiskapu van vágva ezekbe a kerítésekbe. Ezeket a kiskapukat mind-mind nekünk készítették. – S íme, hirtelen kivágódik egy ilyen végzetes ajtó, négy fehér, nem munkához, csak emberfogáshoz szokott férfikéz megragadja lábunkat, kezünket, gallérunkat, sapkánkat, fülünket – bevonszol bennünket, mint valami zsákot, a kapu pedig örökre becsapódik mögöttünk, s kívül rekeszti egész eddigi életünket. Kész! Le vagy tartóztatva!” ORLAI SÁNDOR

Gondolatok március közepén ejemet két kezem közé fogva, az ablakpárkányra könyökölve nézek a semmibe a március közepi télben. Az elõzõ években ilyentájt a verebek már vígan énekeltek – mert a veréb is énekes madár– a kerítésünk melletti sövényen, de most egy hangot sem hallok. Zsömi, a szomszéd kutyája is fázósan húzza be fejét házikójába, s ha tehetné, még az ajtót is becsukná. Vigasztalanul esik az esõ, s szinte orkán erejû a szél. A hõmérõ négy-öt fokot mutat, de éjszakára mínuszos az elõrejelzés. Pár hete úgy gondoltam, hogy Tél Apó kitombolta magát, s néhány hónapra visszavonulót fújt. De õ ahelyett, hogy nyári pihenõre vonult volna, s kiélvezné a pihenés édes örömét, rendesen próbára tett bennünket a nemzeti ünnepünk körüli napokban. Próbára tett felkészültségbõl, toleranciából, s nem utolsó sorban humánumból. Úgy gondolom, hogy jól vizsgáztunk. A nemzet megmutatta, hogy felkészült, toleráns, egységes, a bajban képes összefogni, és igenis humánus. Még ma, néhány nappal késõbb is nagyon jó érzés kerít hatalmába, amikor felidézõdik bennem, hogy a hivatalos szervezetek mellett totyogós mamikák viszik kis kosárkáikban az utakon autójukban ragadt embereknek a meleg teát, az élelmet a hófalak között. Borzasztóan jó érzés hallgatni a sógoromat – aki hazafelé tartva lányával az M1-esen ragadt –, hogy a panziós felebaráti szeretetbõl kosztot és kvártélyt adott neki és lányának, és hallani sem akart arról, hogy az ítéletidõ vége felé útnak induljanak. Hiába, a bajban egymásra talál a magyar, még akkor is egymásra, ha egyesek immáron két évtizede energiát és pénzt nem kímélve igyekeznek ezt az egységet szétszakítani. És ezek az erõk még a bajban is tovább feszítik a húrt. Ahelyett, hogy beállnának a segítõk sorába, csak mondják a maguk igaztalan igazát, felelõsségre vonva a természet csapásai miatt boldogboldogtalant. Hiába, a kibicnek semmi sem drága. Reméljük, a bölcs magyar nép az ítélet napján továbbra is a kibicek sorába sorolja õket. Mert ott a helyük. Csak nem akar beköszönteni a tavasz. A következõ napokra is hideget jósol a meteorológia, sõt kis országunk északkeleti részén otthon maradásra szólítja fel az embereket. Pedig már március közepét is jócskán elhagytuk, sõt ma van a tavasz elsõ hivatalos napja. Senkinek nem jó ez a hideg. Ablakunk alatt a tulipánok már fejüket kidugva a földbõl napfény után esedeznek, ugyanúgy, mint mi emberek. Ezzel szemben hóval, esõvel és az ereszcsatornák kifolyóiba befagyott jégdugókkal közelítünk a szeszélyes április felé. Az ember tekintete a messzeségbe réved. Látom magam elõtt az õsszel elvetett gabonaföldeket, a még õsszel kikelt veteménnyel. Vajon mi lesz az õszi vetésekkel ebben a hideg, fagyos idõben? Annak idején azt tanították, hogy a téli hótakaró megvédi a fagytól a földbõl éppen hogy kinövõ vetést. Hótakaró már csak imitt-amott van, hisz ami lehullt március közepén, azt az orkán erejû szél elhordta. Hópaplan

F

nélküliek a vetések, a hideg és az éjszakai fagy csak kárt tesz bennük. És mi lesz a gyümölcsösökkel? Néhány fajtánál már biztosan volt rügyfakadás. Vajon kibírták-e, és kibírják-e az éjszakai fagyokat? Ma van a tavasz elsõ hivatalos napja: március 21. Nézem a mai Magyar Nemzet „Ezen a napon történt” rovatát. Rövidke kis rovat, egy mondatba sûrítve mondja el, ami szerinte azon a napon a legfontosabb volt, kiegészítve az évszámokkal: Géza fejedelem 996-ban megalapította Gyõrszentmárton közelében levõ Szent Márton hegyen álló pannonhalmi bencés apátságot. 1821-ben megnyílt a kolozsvári körszínház, 1990-ben a református egyház visszakapta a sárospataki kollégiumot. A Magyar Tanácsköztársaságról egy szó sincs, pedig ma kilencvennégy éve hozatta ki a Gyüjtõfogházból Károlyi Mihály, az elsõ köztársaság elnöke Kun Bélát, hogy átadja neki(k) a hatalmat. Nekünk „dicsõségesnek” tanították, sõt dicshimnuszt zengõ kötetek jelentek meg róla. Persze egy leköszönt korszakban, az akkori ideológia és politika minden igényét kielégítõen, egyoldalú megközelítésben. És a korszak ünnepeltette is: arra nem emlékszem, hogy március 21-én ünnepségeket tartottak volna ugyanúgy, mint április 4-én, de a korosztályom emlékezetében még élénken élhetnek a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvény-sorozatai. Március 15., 21, és április 4. állt a rendezvények középpontjában, az alatt a két hét alatt, amikor minden napra jutott valami „forradalmi”. Természetesen március 15. nem volt a rendszer kedvence. A napokban kezembe akadt Tormay Cecile: Bujdosó könyv címû naplószerû dokumentumkötete amelyben a nemesi származású írónõ a magyar történelem mai napig nem teljesen tisztázott idõszakát átélve 1918. október 31-tõl (Károlyi hatalomátvétele) 1919. augusztus 8-ig (augusztus 1. a Tanácsköztársaság végnapja) napról-napra írja le az eseményeket, érzelmeivel, gondolataival fûszerezve. Érdekes és izgalmas olvasmány mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklõdik múltunk, történelmünk sorskérdései iránt, és mindazoknak akiket érdekel a magyar történelem. Tormay Cecile neve nem sokat mond a második világháború után született generáció könyvszeretõ olvasóinak. Ezen nem nagyon kell csodálkoznunk, hisz õ is annak az írói csapatnak a tagja, annak a közel négyszázötven fõnek, akiket az 1949 utáni kultúrpolitika indexre tett. És amirõl még kevesebben tudunk: 1936-ban és 1937-ben is irodalmi Nobel díjra terjesztették fel. Bizonyosan oka volt, hogy miért nem õ kapta meg, de ennek kiderítése, és munkásságának elemzése az irodalomtörténészek feladata. Március 21-e óta eltelt néhány nap. Az idõjárás sajnos semmit nem javult. Ha jól emlékszem, március utolsó vasárnapján átállunk a nyári idõszámításra. Már csak pár nap választ el ettõl. Az idõ szalad, és úgy tûnik, a tél marad. De vajon még meddig? PATÓ LAJOS

A Szepes Gyula Mûvelõdési Központban 2013. TAVASZI ZENÉS SZÍNHÁZBÉRLET III/3. 2013. április 28. vasárnap 15 órakor

ELVÁMOLT NÁSZÉJSZAKA zenés vígjáték két felvonásban Szereplõk: Straub Dezsõ, Szabó Zsuzsa, Fogarassy Bernadett, Oszter Alexandra, Fésûs Nelly, Csengeri Attila, Beleznay Endre, Benkóczy Zoltán, Straub Péter, Fogarassy András, Sáfár Anikó Boros Ádám Rendezõ: Straub Dezsõ „Van Önnek valami elvámolnivalója? – cseng a fülünkben még mindig néhány régi kabaréjelenet mottója. Nem véletlenül, mivel ez az a fergeteges vígjáték, mely alapjául szolgált ezen vicceknek. A történet, mely természetesen Franciaországban játszódik és az eredeti rém egyszerû és mégis komikus alaphelyzetet vázol. Az ifjú házasok elindulnak nászútra és a vonaton mielõtt ... – belép a vámos és megkérdezi „Van valami elvámolnivalója?” és ezután soha többé nem sikerül az, ami a férj kötelessége lenne, mert a fenti mondat mindig visszacseng. De azért van egy tartalékvõlegény is, meg Zezé a festõnek álcázott kéjnõ.

Felhívás A Majális programján egész napos kirakodóvásárt rendez a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ, melyre elsõsorban kézmûvesek, iparmûvészeti- és kézmûves termékeket árusító kereskedõk, üzletek jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet személyesen a mûvelõdési központban (Érd, Alsó u. 9.) és telefonon az alábbi elérhetõségeken: Kovács Tiborné 06 23 365-490/115 Szedlacsek Emília 06 30 9 312-995

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP

Az alpolgármester naplójából…

A Megfeszített feltámadott elentõs egyházi események, és ünnepek hetei teszik fontossá a napjainkat. Jorge Marió Bergoglio argentin bíboros pápává történõ megválasztása a húsvétok sorában kiemelkedõ ünneppé teszi a 2013. évit. Ismereteink alapján sokat várunk, sokat remélünk Ferenc nevet választó pápától. Olvastuk, hallottuk, hogy Ferenc pápa intelligens, nagy tudású, széles látókörû, szerény életû lelkipásztor, aki munkásságával, életvitelével nagy tiszteletet és elismerést vívott ki magának mind hazájában, mind egyházi körökben. Erkölcsi kérdésekben konzervatív, mindemellett fontosnak tartja, hogy az Istentõl távol élõk, fõként felnõtt emberek, de a gyermekek is könnyebben hozzájuthassanak a keresztséghez és a szentségekhez. Ferenc pápa korábbi egyházi pályája során mindig fellépett a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiállt a szegények, az elesettek mellett. Tudjuk, a pápa számos címe között az egyik „Az egyetemes Egyház legfõbb fõpapja”. Mit jelent ez a cím számunkra? Azt, hogy a pápa az Istennek tetszõ életet élõ emberek iránymutatója. Nem mondok újat azzal, hogy a mindenkori pápa – tekintettel a keresztény emberek nagy számára – jelentõs politikai befolyással is bír. Éppen ezért reményt keltõek számunkra a pápává történõ választását követõ szavai: Most pedig induljunk el ezen az úton, a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévõ bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körû testvériség valósuljon meg. Ferenc pápa elõélete, és ez a megnyilatkozás a biztosíték a nagypolitika és az egyházak minden résztvevõje számára, hogy minden lehetõt meg fog tenni a jó célok érdekében történõ együttmûködésért, értünk, és minden hívõ és nem hívõ emberért. Isten segítse munkájában! Újra itt van húsvét, a megújulás, az újjászületés hete, jelentõs egyházi ünnep ez a hét. A zsidóság számára a húsvét a pészah, az egyiptomi rabságból való menekülés ünnepe. Mi, keresztények húsvét napján Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. A húsvét napját megelõzõ vasárnapon – virágvasárnapon – a szentmisén arra emlékezünk, hogy Krisztus pálmaágakat lengetõ tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. Nagycsütörtökön – zöldcsütörtökön – Krisztusnak az Olajfák hegyén történt elfogására emlékezünk. Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának a napja, számunkra kötelezõ böjtnap. Nagyszombaton este a szentmisét követõ körmenettel üdvözöljük, hogy Jézus – amint azt elõre megmondta – harmadnap, azaz húsvét vasárnap hajnalán feltámadt. A feltámadási szertartást követõen – a ha-

5

Az ember és a pillanat

J

Bakondi Balázs munka közben

gyományoknak megfelelõen – a gyerekeket nyuszi-ajándékokkal lepjük meg, sonkát és tojást fõzünk, ha tehetjük, bárányt sütünk, és a virágvasárnapon megszentelt barkával díszítjük az asztalt. A húsvéti nagy ünnepen – nagyszombaton és húsvétvasárnap – együtt a család, együtt megyünk a templomba, együtt ülünk az ünnepi asztalnál, együtt örülünk a gyerekekkel. Varázslatos napok ezek a család minden tagja számára. Vannak, akik nem vallásosak. Számukra ez az ünnep hagyományõrzés, vagy még az sem, csupán fizetett szabadság, amit tetszés szerint lehet eltölteni. A gyerekek megkapják a nyusziajándékokat, sok helyen a sonka, a tojás, a bárány is terítékre kerül, de elmarad az emlékezés, az ünnepi szertartás, a varázslat. Nem lenne hiábavaló ezen az egyházi ünnepen elgondolkodni azon, jó-e, helyes-e hit nélkül, Isten szeretete, támasza nélkül élni! Nem mondok újat azzal, hogy ki-ki a saját sorsának kovácsa… Ám könnyebb a kalapács, ha Isten segít emelni! Talán meg kellene hallani Ferenc pápa szavait, amelyeket korábbi érseki tisztében mondott… Korunk tragédiája, hogy a kamaszok egy olyan világban élnek, amely nem lépett túl a saját kamaszkorán. A fiatalok egy olyan társadalomban nõnek fel, amely nem vár el tõlük semmit, nem neveli õket áldozathozatalra és munkára, nem tudja már, mit jelent a dolgok szépsége és igazsága. Ezért a kamaszok megvetik a múltat és félnek a jövõtõl. Az Egyház feladata, hogy újra megnyissa elõttük a remény ösvényeit. Nagy feladat, de nem lehetetlen. TÓTH TAMÁS

Közérdekû közlemény a kötelezõ kéményseprõ-ipari közszolgáltatás 2012. évi díjával kapcsolatos túlfizetések rendezése tárgyában Tisztelt Érdi Lakosok! Mint ismeretes Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlésének 49/2012. (X.26.) számú rendelete a kötelezõ kéményseprõ-ipari közszolgáltatás 2012. évi díjtételeit módosította. A csökkentett díjtételek alkalmazását a rendelet 2. §-a a 2012. január 1. és 2012.december 31. napja között igénybevett szolgáltatások vonatkozásában teszi kötelezõvé. (A módosítás elõtti és a módosított díjtételeket tartalmazó táblázatot az alábbiakban közöljük és a www.erd.hu honlapon http://www.erd.hu/nyitolap/fontos/felhivasok/kemenys_0321.html elérhetõk). Mindazon lakosok, akik a szolgáltatást a módosító rendelet hatálybalépése elõtt (2012. november 1.) vették igénybe és ily módon magasabb szolgáltatási díjat fizettek, mint a 2012. évre megállapított díjtétel, a túlfizetés visszatérítésére illetve annak az esedékes díjba történõ beszámítására jogos igényt terjeszthetnek elõ a szolgáltatónál. (A túlfizetés mértékének kiszámításához az alábbiakban és városunk honlapján segédlet található http://www.erd.hu/nyitolap/fontos/felhivasok/kemenys_0321.html) Az önkormányzat javasolja, hogy a visszatérítési illetve beszámítási igénnyel fellépni kívá-

nó lakosok a Magyar Kémény Kft. ügyfélszolgálatát (Érd, Diósdi út 32/A.) keressék fel, lehetõség szerint a szolgáltató közleményében megjelölt 2013. március 20. és június 20. közötti idõpontban, a szolgáltatás igénybevételét igazoló dokumentumokkal, elõsegítve ezzel az ügyintézést. Tájékoztatjuk egyben az érintetteket arról, hogy a túlfizetéssel kapcsolatos követelések érvényesíthetõségére az általános 5 éves polgári jogi elévülési idõ vonatkozik. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a szolgáltatónak rendelkeznie kell az igénybevett szolgáltatásra és a díjfizetésre vonatkozó dokumentációval, melyrõl szerzõdött partnere kérésére köteles másolatot kiadni. A felek ez esetben is a jóhiszemûség és tisztesség követelményeinek megfelelõen, kölcsönösen együttmûködve kötelesek eljárni. Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója a kéményseprõ-ipari közszolgáltatással kapcsolatos panasza tárgyában hatósági eljárást kezdeményezhet, azonban ezt megelõzõen köteles panaszával - igazolható módon - a közszolgáltatót, vagy az ellátásért felelõs önkormányzatot megkeresni. POLGÁRMESTERI HIVATAL

Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

Az Érden élõ Bakondi Balázs beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta, hogy szereti Érdet, a családi házban lel nyugalomra, de Budapest mindig magával ragadja. – Szeretem Érdet, nyugalmával, csendjével, tiszta levegõjével, a madarak csicsergésével. Érdinek érzem magam, az igaz, hogy egy budapesti kórházban születtem, de elsõ emlékképeim, elsõ lépéseim, elsõ értelmes szavaim mind Érdhez kötnek. Budapest viszont a Dunán átívelõ hídjaival, a Gellért-heggyel, a Parlamenttrl és a Petõfi szoborral mindig megdobogtatják a szívem. Szeretem Érdet és Budapestet ugyanúgy, egyik nélkül sem tudnék élni. – Gondolkozott már rajta, mi ennek a kettõségnek az oka? – Számomra ez természetes, ebbe születtem bele. Budapest fõváros, sokunknak nagyon kedves, a hibáival együtt. Sok idõt töltöttem és töltök most is Budapesten. Az elsõ osztály kivételével Budapesten jártam iskoláimat, mivel szüleim a munkába járás végett csak így tudták megoldani. Nagyon jól emlékszem, Érden az elsõ osztályt a volt ötös számú iskolában jártam, ma Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium, egy nagyon kedves tanítónõm volt, Patyi Istvánné. Nehezen váltam meg a tanító nénitõl, de hamar beilleszkedtem Budafokon a mai Kolonics György Általános Iskolába, ahonnan nyolcadikban elballagtam. Tanulmányaimat a Kolos Richárd Fõvárosi Gyakorló Mûszaki Szakközépiskolában folytattam. Somogyi Viola fizikát tanító tanárnõmre, Varga Tibor történelem óráira és az osztályfõnökömre, Solnay Márta tanárnõre jó visszagondolni. Érettségi után multimédia OKJés képzésen vettem részt és kortárs segítõ tanfolyamot is elvégeztem. Százhalombattán kortárs segítõként az ártalomcsökkentõ program keretén belül ki is próbálhattam magam. Ez arra is jó volt, hogy ráébredjek a tanulás fontosságára, amit szüleim mindig mondtak, most magamtól rájöttem és a Kodolányi János Fõiskola Kommunikáció- és Médiatudomány szakán kezdtem el tanulni. Dr. Gyõrffy Miklós és Wisinger István órái ma is jó élményként kavarognak bennem. Nasztanovics Ferenc tanár úr a szakdolgozatom megírásánál sok hasznos tanáccsal, útmutatással segített. Nagyszerû embernek tartom, aki munkájának él. Tanáraimtól és szüleimtõl is mindig azt hallottam, álmaimat ne adjam fel, de hogy megvalósuljanak, tenni kell érte, tanulni és dolgozni, mert akkor lesz eredménye is, valamint örömöm is az életben. A karate edzõm Balló László, edzésein a kitartásra, pontosságra, tiszteletre is tanított, az életben ez mind hasznomra vált, csak hálával nézek vissza a vele együtt töltött idõre. – Akkor Ön egy boldog ember? – Na, ez az, amiért még rengeteget kell tennem. Haladok egy úton, ahol mindig rengeteg elágazás van, és nekem választanom kell. Azt már tudom, hogy szeretem megörökíteni a pillanatot, és azon belül is úgy, hogy az ember benne legyen. Számomra a központban az ember áll, olyan képeket, filmeket, animációt akarok létrehozni, ami egyedi, megmutatja a kor szellemét, azt, amit érez, s amit akarna, ami van és amit álmodik abban a pillanatban az ember. Ha ránéznek egy képalkotásomra, ez mind legyen benne. Egyik nagy példaképem Zsigmond Vilmos, aki 1978-ban elnyerte a legjobb operatõri munkáért járó Oscar-díjat. Lenyûgözõen ábrázolja az embert a természetben, az arcrezdülése-

ket, egy mozdulatból is érezni az akkori helyzetet. A múltkor például Erõss Zsolt hegymászónk által készített egyik fényképe vésõdött belém. Egy gyermek és a háttér mindent kifejez, na, ilyen képeket akarok én is. Megörökíteni a pillanatban az embert, amiben minden benne van. Keresem magamat, keresem a boldogságomat, így aztán már jó néhány munkahelyem volt. A válaszom, a boldogság igazi érték, ezért rátalálni sem egyszerû, de nem adom fel. – Milyennek tartja elképzeléseit? – Úgy gondolom, ideák nélkül nem lehet élni. Ma a médiában csakúgy elhelyezkedni, vagy bárhol, bármilyen területen, nem mondom, hogy nem lehet, de nehéz. Az igazi értékteremtésért keményen meg kell dolgozni, türelemmel kivárni, hogy beérjen, vagyis ez egy folyamat. Van egy ideám, tehát idealista vagyok, tudom, hogy megvalósítható, csak idõ kell hozzá. Realista is vagyok, mert nem ölbe tett kézzel várom, hogy megvalósuljon elképzelésem. Sokat beszélgettem papámmal, édesanyám édesapjával, utolsó éveiben, aki nagybetegen is tudott mosolyogni. Sokszor mondta: az élet szép, csak meg kell találni mindennap azokat a pillanatokat, amitõl jó kedved lesz. Engemet legjobban Petõfi Sándor: A természet vadvirága címû verse jellemez. Egyike a kedvenc költõimnek Petõfi Sándor, de nagyra értékelem Cseh Tamás és Bereményi Géza mûveit is, többek között: Csönded vagyok, és az Illegalitásban címûeket. Máté Szabolcs magyar rapper, azaz Sub Bass Monster számait is kedvelem, és a személyiségét, valamint Gyulafirátóthoz való ragaszkodását. Kedvenc együttesem pedig az Alvin és a mókusok. Ez vagyok én, aki mindenben és mindenhol keresem az embert, és azt a bizonyos soha el nem felejthetõ pillanatot, amit meg akarok örökíteni mindnyájunk számára. – Jelenleg mivel foglalkozik? – Most egy dokumentumfilmen dolgozom. Adamik Erik magyar tetováló fiatal tehetségét próbálom megörökíteni. Nemrégiben a Milano Tatto Conventionon, magyarként elõször nyerte el a Best of Show díját. Szemináriumot tartott Budapesten a Tatto Conventionon, ahol videón keresztül szemléltetette a technikai trükköket. – Álmairól lehet-e kérdeznem? – Azok azért álmok, mert még nem valósultak meg, és beszélni azokról érdemes, melyek már megvalósultak. Most az operatõrködés, kisfilmek készítése, vágása mellett a fényképezés is bûvkörébe rántott. Az embert, annak azon rezdüléseit keresem, ami igyekszik megmutatni a lehetõ legtöbbet a mostani életünkrõl. André Kertész, eredeti nevén Kertész Andor képein jól érzékelhetõ, hogy a vonal és a sziluett megszállottja volt. Fisli Éva történész-muzeológus szerint: „Mindent felülírt nála a kompozíció.” Franciaországban nagyon szerették és elismerték munkáját. New-Yorkban is elismerték, Magyarországon elõször 1971-ben volt képeibõl kiállítása, nem aratott igazi nagy sikert, majd 1984ben a megérdemelt sikert Magyarországon is megkapta. Papám mondta erre, a jó munkának meg lesz az eredménye, ha nem elõbb, akkor utóbb. Jó, szép munkákat akarok én is készíteni, maradandóakat, értékeseket. Számomra az ember van a központban, és az a bizonyos pillanat. Mindezek után csak azt tudom kívánni, hogy sikerüljön álmait, terveit megvalósítani, s bízom benne a kitartó munkának meg fog lenni mielõbb az eredménye is, melynek mi is haszonélvezõi leszünk egy pillanatnyi élménnyel legalábbis, gazdagodni fogunk. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

6

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP

Habemus papam Mit jelent Érd város hívõ lakosságának az, hogy lemond a pápa és helyette újat választanak? Mit mondhat maga a pápa? Hogyan élik meg a hívek ezen a szinten, ilyen távol Rómától? Hajdu Ferenc provikáriussal, a Jézus Szíve templom plébánosával beszélgettünk.

– Ha ezt a kérdést valaki száz évvel ezelõtt teszi fel, egészen más válasz született volna. Akkor egy katolikus ember hosszas gondolkozás után talán meg tudta volna mondani, ki a pápa. Akkor nem sok jelentõsége volt egy érdi számára annak, ki ül Szent Péter trónján Rómában. Azóta azonban kicsi lett a világ, ha Rómában történik valami, azt szinte azonnal követni tudják az érdeklõdõ emberek. Ez történt most a pápaválasztásnál, amikor milliárdnyi ember követhette és izgulhatta végig televízión, interneten élõ, egyenes adásban azt, hogy milyen füst fog felszállni a Sixtus kápolnából.

Átélhettek olyat, ami száz évvel ezelõtt még elképzelhetetlen volt. Ma sokkal direktebb hatással van az emberekre és a hívõkre a pápa személye. Ebbõl fakadóan a megnyilatkozásai is több emberhez jutnak el. Régebben ha valamilyen fontos ügyben nyilatkozatot tettek, azt írásba foglalták, elküldték a püspökségekre, egy-két hónap alatt oda is ért. Ha a püspök úgy gondolta, eljuttatta a plébániákra és a plébános kihirdette, hogy fél évvel ezelõtt ezt és ezt mondta a pápa. Ma pedig látjuk a televízióban, hogy egy hallatlanul szerény, szimpatikus ember az, aki betölti ezt a tisztséget, olyasvalaki, aki saját életsorsán keresztül – hiszen hosszú évtizedeken át járta Argentína nyomornegyedeit, amelyek az európaiak számára felfoghatatlan szegénységben éltek – közvetlenül tapasztalta meg a szegénységet, szolidáris volt ezekkel az emberekkel. Egészen másfajta szemléletmóddal rendelkezik, mint mi, és ezt nekünk, európaiaknak meg kell tanulnunk. – Ezt névválasztásában is tudtunkra adta Ferenc pápa, hiszen elmondta, hogy a három ismert Szent Ferenc közül – Assisi Szent Ferenc, Xavéri Szent Ferenc és Szalézi Szent Ferenc – az elsõ, Assisi Szent Ferenc volt a névadó. – Az rögzõdött belénk, európai emberekbe, hogy mi vittük szét a világban a civilizációt, és erre a képre formáluk az egész világot. Soha eszünkbe sem jutott, hogy egy másfajta látásmód is létezik. Most, amikor a Szentlélek úgy rendelkezett, hogy egy ilyen szemléletû ember vegye át a péteri szolgálatot, akkor az európai egyház is óhatatlanul rákényszerül arra, hogy ezt a másfajta megközelítést átvegye.

– Lehetséges, hogy ahogy a világ civilizációs és gazdasági közepe, központja ma lassan áthelyezõdik Ázsiába, úgy a kereszténységé Latin-Amerikába? – Nem most, már régóta áthelyezõdött, hiszen a világ katolikusainak 42%-a ott él. Ugyanakkor a spiritualitásban, kultúrában most kapott DélAmerika Ferenc pápával egy olyan eszményt, amivel azonosulni tud. Ez roppant fontos, hiszen például Magyarországon ugyan Szent István terjesztette el a kereszténységet, de Szent László volt az a spirituális eszmény, akivel azonosulni tudtak a magyarok. Ferencre nem csak felnéznek is tisztelik, hanem sajátjuknak is érzik õt. Európában szembesülni fognak azzal, hogy a kereszténység jóval gazdagabb annál, mint ahogy idáig gondoltuk. – Már II. János Pál is új színt hozott. – II. János Pál a szláv ember tulajdonságait hozta, a szláv lélek hõsiességét. Legutolsó leheletéig szolgált, ez a személyiségébõl következett. Emlékezhetünk arra, hogy a halála

elõtt nem sokkal áldást osztott az ablakból, bár megszólalni már nem tudott. Mélységesen meghatotta ez a gesztus a Szent Péter téren összegyûlt embereket. Néhány évvel késõbb egy német földrõl származó pápa, XVI. Benedek, aki egészen más karakter, végiggondolta, hogy testi ereje elég-e ahhoz, hogy elvégezze a szolgálatot, és úgy döntött, hogy nem, ezért lemondott. Racionálisan hozta meg döntését, amely legalább olyan hõsies volt, mint II. János Pálé, aki végig kitartott. Ferenc pápa megint másfajta egyéniség, amelynek üzenetét egyszer meg fogjuk érteni. – Magyarország – Csehországgal együtt – a legkevésbé vallásos ország Európában, ezért elég sokat tettek a szocializmus évei alatt, és azóta is a balliberális erõk. Van-e arra esély, hogy ez pozitívan változik az új pápa személyisége által? Visszetérhet-e a hit? Azt is tudjuk persze, hogy a vallás – és elsõsorban a katolicizmus – ellen komoly támadás folyik, sõt, Ferenc pápát is már megtámadták különbözõ vádakkal.

– Jellemzõ volt az, hogy Ferenc pápa megválasztása után rögtön megjelentek a vádak, amelyeket természetesen cáfolni lehet, hiszen az eseményekben egy magyar szerzetes, Jálics Ferenc is szerepelt, aki azonban késõbb elmondta, hogy Bergoglio bíborosnak semmi szerepe nem volt az ügyben, és együtt is miséztek. Ha az egyház a Ferenc pápa által jelzett új arcát mutatja, az sokak számára szimpatikus lesz, és ez egyben húsvéti üzenet is. A kereszténységet az különbözteti meg minden más vallástól, hogy a vallásalapítója – hiszen feltámadt – ma is él. Sõt, nem csak él, hanem különbözõ dolgokat is cselekszik, például egy argentin érseket ültet Péter trónusára. A katolikusellenes erõk ideig-óráig erõre kaphatnak, de a hívõ emberek Jézus tanításainak hisznek. ORLAI SÁNDOR

Ferenc pápa virágvasárnapi beszédébõl Az elsõ szó, amit szeretnék nektek mondani, az az öröm! ... Ne legyetek soha szomorúak! Egy keresztény soha nem lehet szomorú! Ne engedjetek soha a bátortalanság érzésének! Mi mindnyájan le tudjuk gyõzni a bennünk és a világon jelen lévõ rosszat Krisztussal, a Jóval. Gyengének, képtelennek érezzük magunkat? Isten nem a hatalom eszközeit keresi: a kereszttel gyõzte le a roszszat! Ne higgyünk a Gonosznak, aki ezt mondja: nem tehetsz semmit az erõszak, a korrupció, az igazságtalanság ellen, saját bûneid ellen! Ne szokjunk hozzá a rosszhoz! A szemfedõnek nincsen zsebe, a pénzt nem vihetjük magunkkal halálunk után.

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 17. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton 2013. március 13., szerda MA JÓ NAPOM VOLT. Estére sem kezdett el havazni. Láttam Zs mosolygó arcát, K beszélgetett velem. Levelet kaptam a leányomtól. És nem jelentkezett az adósságkezelõ, sem a végrehajtó. A mai - nem volt egy elvesztegetett nap. 2013. március 14., csütörtök MINDENFÉLE GONDOLATOK jutnak eszembe, – azután elfelejtem azokat. Ha közelemben van valaki, el-elmondom, mit gondolok. És néha megdöbbenek, amikor hetek, hónapok, némely esetben évek, évtizedek múlva ismerõseim hivatkoznak erre-arra, hogy azt tõlem hallották. Hogy azt én mondtam. Valamikor, valahol. És nem is mindig marhaságokat. Egy idõben gyorsan följegyeztem, amit láttam, hallottam, vagy olvastam, Mindenféle, akármilyen kezem ügyébe kerülõ papirkákra. Újság szélére, naptárakra, kis noteszekbe. Az évek múltak, a cetlik meg csak gyûltek, gyûltek. Nem volt ebben olyan rendszeresség, mint pl. a mûvészettörténész Levárdi Feri barátom, vagy akármelyik más (régész, történész vagy egyéb) kutató kollégám eljárásában. Nem vagyok sem történész, sem régész, sem semmiféle kutató - építész vagyok (és elcsángált könyvtáros), de a betûk-szavak és fõleg az értelmes gondolatok szerelmese. Gyerekkorom óta. Csupán egy érdeklõdõ, gondolkodó laikus maradtam. És mindmáig nem tanultam meg, hogy nem kell mindig kijavítani, ha hibát találok. Sem a betûhibát a szövegben, sem a tévedést az érvelésben, sem a jellemhibákat. Talán még legkevésbé ez utóbbiakat fogadom viszonylag türelmesen. Mostanában már. Illetve igyekszem nem szóvá tenni, csak levonom belõlük a szükséges következtetéseket - aszerint cselekedve azután. Lehetõleg. Ha összeszámlálnám, több tucatnyi, vagy akár százas nagyságrendû lenne azon kollégák, ismerõsök, sõt! "barátok" száma, akiknek mondhattam (volna), hogy tettei-

ket/viselkedésüket/álláspontjukat megértem, de nem értek velük egyet. Oscar Wilde szerint „egyetlen nagy mûvész sem látja a dolgokat olyanoknak, amilyenek azok a valóságban. Ha így látná azokat, már nem lenne mûvész.” 2013. március 17., vasárnap ÉRD KÖZEPE EGY KERT, a Földrajzi Múzeum kertje. Némi eufémizmussal szoborparknak nevezik a bennfentesek, de váratlanul csöndes, nyugodt hely ebben a nyugtalan városban. Domonkos Béla szobrait nézegetve sétáltam ott a minap. Jó egy éve, tavaly február elején is ugyanilyen szépséges hófehér csend volt ott, a Budai úton surranó autókat is alig lehetett hallani, amikor havazni kezdett. Beszélgettem a látogatókkal, amikor a múzeumalapító Balázs Dénes hólepte szobrát megkoszorúzta egy diákcsoport. (A múzeumnak megküldött fényképeiket akkor sem, azóta sem láttam az intézmény honlapján.) Aztán megnéztem, ki volt a túrázó egyesület koszorúján szereplõ névadójuk: Jetting Károly. Semmit sem tudtam róla, (mint annyi más utazóról,) a "magyar Robinson" hírét sem hallottam azelõtt. Érdekes, hogy a lexikon Jetting szócikkét Balázs Dénes hasonló gondolattal zárta, mint a világutazó Jelky Andrásét Kubassek János: „Tudományos eredmények nem fûzõdnek nevéhez, de világlátása s nem mindennapi tapasztalatai révén kora egyik ismert emberévé vált.” Sokáig kissé idegenkedve fogadtam a múzeum egyik állandó kiállításának címét, amelyben a magyar földrajzi fölfedezõk együtt szerepelnek az utazókkal. Mindjárt az elsõ teremben van egy bemutató tábla. Ha a Jelky-kép alatti gombot megnyomja az ember, Európától a Távol-Keletig majd' 100 piros lámpácska gyullad ki, míg pl. Széchenyi Béla nevénél 7 lámpácska, valahol Ázsiában, talán Tibet körül. Holott az õ (és az általa szervezett expedíciók) tudományos eredményeinek méltatása - köteteket tölt meg. Megjegyzem, a Balázs Dénes munkásságát bemutató emlékkiállítást alig várom. Elvégre, idén 30 éve, hogy Érd város nemzetközileg ismert büszkeségét õ alapította… Mi bajom az utazással? Nem tudom. Nincs is

semmi bajom vele. Szeretek utazni. Valahová, vagy csak úgy, különösebb cél nélkül. Meg-megállva ott, akkor, ahol valami megtetszik útközben. Nagyon szeretek utazni a feleségemmel, utaztam a gyermekeimmel és elég sokat egyedül. Már, amikor lehetett. Ma már elképzelhetetlennek tûnhet, hogy az ember nem oda és akkor utazhat, ahová kedve tartja. Pedig 50 évig bizony így éltünk. Egy közbevetett emlék magányos útjaimról: mûemléki felügyelõként volt olyan évem, amikor a pontosan vezetett kiküldetési rendelvények adatait összesítve kiderült, hogy abban az évben közel 41 ezer kilométert tettem meg hivatalos útjaimon. Mindezt a nagy tiszai árvíz utáni években, a Tiszántúl három (Trianon elõtti hat) megyéjében. Ma már elképzelhetetlen közlekedési körülmények között. Vonaton, néha autóbusszal, autóstoppal, lovas kocsin és, természetesen, sokszor gyalog. Összesen többet, mint a leghosszabb délkör, az egyenlítõ hossza. Földkerülõ évem volt. És közben ki sem mozdultam a hazából. A kiállításon az utazás: téma. A kutatók esetében: alkotás. Az utazás több, mint helyváltoztatás. Több, mint az utazás szervezett turisztikával tömegessé és banálissá tétele, értékének megkérdõjelezése. Arra éretlen emberek számára az utazás nem is lehet gyümölcsözõ. Az utazás, úgy tapasztaltam, alkalmas a világ titkainak és igazságainak megsejtésére, az útközben felmerülõ kérdésekre adandó feleletek megkeresésére. Az utazás így értelmezve: az élet része, reflexió a világra. Utazva (az életemet élve?) sosem tartottam fontosnak tények, adatok, évszámok, nevek gyûjtését. Megismerni, más sorsokat átélni, más (mikro)világokban, kulturális és történelmi viszonyokban élõk érzéseit, gondolatait, tetteit megfigyelni. Megérteni. Ha lehet. Amit lehet. Amennyire lehet. 2013. március 20., szerda EGYSZER MÉG VISSZA KELLENE TÉRNEM az utazás témájához. Beszélgetni róla. Olyanokkal, akiket érdekelne. Kibõvítve.

Az út a fontos, vagy a cél. Zarándoklat. Belsõ utazás. Pokoljárás. Vezeklés, megtisztulás. Nem tudhatod, mi vár rád az ismeretlen út végén. Vagy tudhatod? Mi a jobb? Képeket nézegetek. Rézkarcok, fametszetek, festmények. Rembrandt egész életében ki sem mozdult a városból, Amszterdamból. Alkotás, koncentrálás - nem mozogni. Lehet ez a titka? Bezárkózás a mûbe, teljesen, a külsõ világ szinte fölöslegessé válhat. Lehetne manapság így élni? Az idõ öl, de az idõ hiánya legalább annyira. Ki mondta? Hol hallottam? Vagy olvastam? Csak tudnám, hol olvastam… 2013. március 23., szombat VALAHOGY KEDVELEM a francia gondolkodást, gondolkodókat. Már amennyit, akiket ismerek. Egy-egy kiragadott gondolatot. Mint pl.: „A történelem dinamikus szerkezet, amely értelmes és értelmetlen dolgokból tevõdik össze.” (Fernand Braudel) 2013. március 24., vasárnap VIRÁGVASÁRNAP. Egy hét múlva Húsvét. A következõ nap már április. Még tíz nap és hetvenhárom éves leszek. 73. Így, számokkal leírva még kegyetlenebb. Az idõ múlásának kíméletlensége. Az egyirányú utcák, egyértelmû folyamatok - és az egyetlen biztos dolog az életben. A még nem sejtett, de közeledõ idõpont. Hozzá a törvényes rend kíméletlen kegyetlensége: április végéig nekem magamnak kell kimondanom a legalább létminimum peremén billegést biztosító bevételt adó munkám megszûntetését. Hogy utána mi lesz? nem tudom. Életem utóbbi, szabad huszonegynéhány éve szinte végig bizonytalanságban telt el - és végül a kilátástalanság felé csúszik. Hol a határ a kilátástalanság és a reménytelenség között? 2013. március 25., hétfõ Ma lenne Édesanyám 101 esztendõs. Nyugodjék békében. Fog énrám emlékezni valaki 2041ben?

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

7

ÉRDI LAP

Sárkány Ambrus érdi udvarháza – 2. Gyerekrajzok 1848-ról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinjában (Archaeologia - Altum Castrum Online) jelent meg BUZÁS GERGELY tanulmánya a hajdani ófalusi kastélyról. A szerzõ szíves engedelmével folytatásokban közöljük, mert sok újdonsággal találkozhatnak még azok is, akik eddig is ismerték a kastély történetét. Az eredetihez képest a lábjegyzetelés módját azonban megváltoztattuk. Most a második részt olvashatják. eszi Benedeknek két fia mellett három lánya is volt. Egyikük Borbála, már 1462-ben Ákosházi Sárkány Bertalan felesége volt. A Zala megyei, köznemesi rendû Sárkány család e házasság révén kezdett Érd környékén birtokgyûjtésbe. Ebben különösen nagy szerepe van Benedek legidõsebb fiának Ambrusnak, aki már 1500-ban, még apja életében a család feje volt. Ekkor anyja és testvérei nevében is kiegyezett Berki Imrével annak néhai apja és László testvére örökségérõl. A Sárkányok Keszi Benedek másik lányától Erzsébettõl, Czakó Miklós özvegyétõl 1513-ban vették meg érdi birtokrészeit, Berki Imre özvegyétõl pedig ugyanebben az évben két érdi jobbágytelket vettek zálogba. Mivel úgy tûnik a Berki testvéreknek nem voltak más örököseik, birtokaik valószínûleg a Sárkányoké lettek. Részben ennek is köszönhetõ talán, hogy a Sárkány testvérek a XVI. század elején nem csak Érden, hanem a környezõ falvakban is jelentõs birtokokat szerezetek. 1519-es osztozásukkor Érd, Tétény, Tárnok, Diód, Berki, Eben, Jenõ, Felkeszi, Vál és Baracska, majd 1525-ben a fentieken kívül még Horhi és Székely falvakban is birtokoltak. (Tárnokot és Horhi egy részét 1518-ban vásárolta meg Sárkány Ambrus Vasdinnyési Vas Mátyástól és Héderváry Istvántól. Sárkány Ambrus 1519-ben horhi udvarházát 300 forintért eladta Batthyány Benedeknek és családjának.) Az 1519-es birtokosztályuk során említik elõször az érdi kõkúriát is,21 amely ennek a birtoktömbnek a központja lehetett. A három Sárkány testvér, Ambrus, János és Ferenc közül 1500-tól a legidõsebb, Ambrus volt a családfõ, és õ futotta be a legfényesebb karriert is. Bár köznemesi családból származott, tehetségének és tanultságának köszönhetõen, már 1501-ben pozsonyi ispán lett. Ebben az idõben szerepet kapott a pénzügyigazgatásban is, többek között mint adószedõ. Ilyen a minõségében is szoros kapcsolatba került érdi szomszédjával, az õt „legkedvesebb atyafiának” nevezõ Bornemissza János kincstartóval. A királynak adott kölcsönei fejében megkapta a Pozsonyi harmincadot is, amit szinte élete végéig meg tudott tartani. Ez igen jelentõs jövedelmet biztosított számára. De birtokokat is gyûjtött. 1504-ben megvette a Zala megyei Hegyesd várát elõbb zálogként, majd 1512-ben teljes joggal. 1505ben már a bárók közé számították. Pozsonyi ispáni méltóságát 1510- ig õrizte meg, ekkor cserélte fel a máramarosi ispánságra és Ónod várára, ezeket azonban hamarosan eladta. 1510-ben Miksa császártól birodalmi bárói címet kapott, 1511-ben pedig II. Ulászlótól örökös bárói méltóságot. A Pozsonyhoz közeli Eberhard várat 1510-ben vette zálogba a Szentgyörgyi grófoktól, és a következõ években ezt használta rezidenciaként, 1515 körül vált csak meg tõle, amikor megvette helyette Ráskai Balázstól a Trencsén megyei Lednice várát. 1519-ben megosztozott két fiútestvé-

K

Érd környéke a középkorban (Györffy György nyomán) rével a birtokaikon: a Pest, Pilis, Fejér megyei birtoktömböt Ferenc, Ambrus a Vas megyei Kõszeget, János pedig a Zala megyei Hegyesdet kapta. A valóságban azonban nem került sor a birtokok szétválasztásra, azokat a három testvér továbbra is közösen használta. 1525-ben õ és testvérei minden birtokukra új adományt kaptak. Ezek a birtokok Zala, Vas, Pozsony, Trencsén megyében, valamint az Érd körüli birtoktömbben terültek el. Két vár (Hegyesd és Lednice) és több nemesi kúria tartozott hozzájuk. Ez utóbbiak: Vindornyaszõlõs és Középrajk Zalában, Érd Pest megyében, Keszi Pilis megyében, Vál és Baracska Fejér megyében. 1520-ban és 1525- ben morvaországi uradalmakat is szerzett, illetve idõszakosan más várakat és falvakat is birtokolt, melyeket késõbb eladott. Ambrus több diplomáciai küldetésben vett részt II. Ulászló majd II. Lajos megbízásából. Elsõsorban a Habsburgokkal tartott fenn jó kapcsolatokat. Katonai feladatokat is kapott a török ellen: 1513-ban Nándorfehárvár parancsnokaként ért el hadi sikereket, 1522-ben Jajcára vezetett egy csapatot, 1526-ban pedig a Drávához akarták küldeni, hogy a szultáni sereg átkelését megakadályozza, de ez az akció végül nem valósult meg. Pozsonyi majd máramarosi ispáni címe után 1520-ban Zala megye ispánja is volt. Pályájának csúcsára 1524ben érkezett el, amikor megkapta az országbírói méltóságot, amely a nádor után a második legfõbb tisztségnek számított az országban. A következõ hónapokban Szalkai László fõkancellárral és Várdai Pál egri püspökkel együtt az ország valóságos vezetõjévé vált. 1525 július 3-án azonban a hatvani országgyûlésen a királyi pár, Szalkai László és Szapolyai János vajda által feltüzelt köznemesség leváltotta. Az ellene támadó szónokok szerint bõrrel, marhával borral kereskedett és a harmincaddal nyúzta a szegényeket. Ez a vélekedés jól mutatja, hogy Ambrus elsõsorban kereskedésbõl és vámbérletbõl szerezte vagyonát és hatalmát. 1526-ban õ is megjelent a Mohácsnál felsorakozott királyi seregben és a csatában lelte halálát. 1522-ben Ambrus végrendelkezett. E végrendeletben jelentõs értékeket hagyott az érdi Szt. György templomra, ahová temetkezni is szándékozott. Ez azt mutatja, hogy ekkor Érdet tekintette fõ rezidenciájának. A végrendeletben felsorolt tárgyak egy részérõl: egy ezüst szentségtartóról, valamint a Szent Szûz és 13 szent képérõl úgy rendelkezett, hogy azok testvérei tulajdonában maradjanak, az érdi házban õrizzék õket, és csak ünnepnapokon vigyék át a templomba. Ez az utasítás talán arra utalhatnak, hogy az érdi udvarházában egy oratórium is lehetett, aminek felszereléséhez tartozhattak ezek az egyházi tárgyak. Érdrõl, mint Sárkány Ambrus jószágáról emlékezik meg Brodarics István is, aki elbeszéli, hogy II. Lajos király 1526-ban, Mohács felé tartva

Heinrich Ottendorf 1663-ban készült rajza Érdrõl kíséretével, még aznap – július 24-én – mikor elhagyta Budát ide érkezett, és itt több napot is eltöltött. Mint láttuk Érd a XIII. század elsõ fele óta, amikor is Érdi János, sõt talán már apja, Thadeus rezidenciája is volt, csak a Sárkányok birtoklása idején vált újra birtokközponttá. Bár a település és környékének XIV. századi története, a Szécsényiek birtoklásának ideje meglehetõsen kevéssé adatolt, az bizonyos, hogy a XIII. század második felében és a XV. század Érd nagyobbik, északnyugati része olyan birtoktömbökhöz tartozott, amelyek központja általában Berkiben volt. Ezzel szemben az 1460-as évektõl az birtokot megszerzõ Sárkány Bertalan valószínûleg Érden alakította ki rezidenciáját, de az udvarház teljes kiépítése a bárói rangra emelkedõ Ambrus mûve lehetett a XVI. század elsõ negyedében. A török hódítás után Érden Szulejmán szultán parancsára Hamza bég kis palánkot emelt. Ezt elõször 1569ben említi írott forrás. A XVI. századi palánk nyomait, árkának délkeleti sarkát Fehér Géza találta meg az érdi dzsámi feltárása során. Az ekkor megtalált árokrészlet arra vall, hogy az kisméretû palánkerõd a középkori falutól északra, az országút és a Dunapart között, a Duna mocsaras holtágától délre helyezkedett el. A palánk õrségérõl 1599-1600-ból és 1628-1629-bõl is vannak adataink. 1626-ban egy dalmáciai utazó, Athanasio Georgiceo járt Érden, és készített a településrõl egy párját ritkítóan részletes leírást. Különös módon nem szól az erõdrõl, de alaposan ismertei a karavánszerájt, amit tágas, ablaktalan házként említ: „Itt nem volt más, mint tizennyolc kémény és hely sok embernek, lónak és szekérnek.” Leírása szerint tíz évvel korábba Szefer pasa építtette. A karavánszerájtól mintegy puskalövésnyi távolságra, a domb lábánál határozza meg az ekkor már elhagyatott udvarház helyét, amelynek romjait szintén részletesen ismerteti. Mellette megemlíti a gazdasági épületek és lakóházak a romjait, valamint a tetõ nélkül álló templomot, amelyben 1487-es évszámot látott (a gótikus alaprajzú szentéllyel rendelkezõ templom a régi romjaiból a XVIII. században épült újjá. (MMT V. I. 350-351.) Az 1487es évszám alapján a gótikus épület nem okvetlenül a Sárkányok építõtevékenységének eredménye: Ambrus ekkor még túl fiatal volt, apja Bertalan pedig aligha volt elég gazdag egy ilyen építkezéshez. A templom építése talán inkább a nem sokkal korábban (1485-86-ban) Érden birtokot szerzõ Bornemissza Jánoshoz köthetõ, aki 1487-ben lett alkincstartó.), továbbá a templom harangtornyát, fallal övezett temetõjét és mellette egy nagy ablakokkal áttört falú épületet. (Következõ számunkban folytatjuk)

yerekrajzokból nyílt ünnepi kiállítás a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. A szervezõk az 1848-as forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának tiszteletére hirdetettek rajzpályázatot, melynek beérkezett alkotásaiból nyílt ez a kiállítás. Az érdi iskolák szinte mindegyike képviseltette magát, a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskolából és az Érdligeti Általános Iskolából számos pályamû érkezett. Az internetnek köszönhetõen nemcsak érdiek pályáztak, hanem budapesti, martonvásári, pusztazámori és besnyõi diákok is. A bácsborsód megyei Garáról két értelmileg akadályozott, kerekes székes fiatal alkotását küldték el, akik ugyan a kiírt életkori feltételeknek nem feleltek meg, viszont alkotásaik mindenképpen figyelmet érdemelnek. A gyerekekhez hasonlóan, képesek csodát teremteni, felnõtt testben gyermeki lélekkel, szavakat helyettesítõ eszközök segítségével, a rajzzal képesek érzéseiket, élményeiket kifejezni és másoknak megmutatni. A felhívásra kereken száz pályázó jelentkezett és több mint száztíz alkotás került kiállításra. A mennyiség szerencsére nem ment a minõség rovására, mert igen színvonalas, jó rajzok érkeztek és a zsûrinek nem volt könnyû dolga, hogy közülük a legjobb tizenegy alkotást kiválassza. Korcsoportok szerint Regõs Ágnes képzõmûvész és Wegenast Róbert festõmûvész zsûrizett. A kiállítás megnyitójára március 14-én, 15 órakor került sor, ahol Wegenast Róbert értékelte a diákok munkáit, majd adta át az emléklapokat, okleveleket és ajándékokat a

G

kiállítás résztvevõinek. A szervezõk ez úton is gratulálnak a diákoknak és köszönik a felkészítõ pedagógusok munkáját. Az egyéni érdeklõdõket, iskolai csoportokat szeretettel várják április 8-ig, hétköznap 10-18 óráig a kiállítás megtekintésére. LUKÁCS ORSOLYA

Helyezettek 6-10 éves korcsoport I. helyezett: Erdõsy János 10 éves, Marianum Általános Iskola (Érd) II. helyezettek: Fehér László Áron 9 éves, Beethoven Általános Iskola (Martonvásár) Silimon Mónika 10 éves, Bolyai János Ált. Iskola (Érd) III. helyezettek: Thurnay Laura Ágnes 7 éves, Kõrösi Csoma Sándor Ált. Iskola (Érd) Dobovits Keve 7 éves, Kõrösi Csoma Sándor Ált. Iskola (Érd) Különdíj: Kalászi Veronika Lilla 8 éves, Érdligeti Általános Iskola (Érd) 11-14 éves korcsoport I. helyezettek: Szabó Ágnes 14 éves, Batthyány Általános Iskola (Érd) Natovicz Ivett 14 éves, Batthyány Általános Iskola (Érd) II. helyezett: Saller Evelin 12 éves Kõrösi Csoma Sándor Ált. Iskola (Érd) III. helyezett Hajdu Réka 11 éves, Gárdonyi Géza Ált. Iskola (Budapest) Különdíj: Bíró Krisztina 16 éves, Kós Károly Szakképzõ Iskola (Érd)

8

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP Három férfi egy eset /// BaksaSoós - Miki357 - Papp Szabi: a LORETTA-sztori – 2. (Folytatás az elõzõ számból)

Mikor éreztétek, hogy tényleg megvan a szám? Baksa: - Akkor éreztük, hogy tényleg jó lett, mikor megvolt a verse, eljátszottuk vagy négyszer, iszonyú hangerõvel, nyitott ablakoknál, aztán kimentünk az erkélyre egy cigiszünetre, és egyszer csak így a szemközti ház egyik próbatermébõl - én már tudom is hogy kik azok - elkezdik játszani ugyanabban a hangnemben, ugyanazt a számot. Azonnal lenyúlták, érted? Na, akkor éreztük, hogyha ebben a stádiumában lenyúlják, akkor ez tényleg egy állati jó szám. Miki: - Tényleg, kik voltak? Baksa: - Szerdán vagy hajnalban elmondom… Szabi: - Én meg jól megverem Õket… Miki, akkor Neked nem is kellett gondolkodnod azon, hogy milyen legyen a klip? Miki: - Hát azért kellet. Vagyis nem is azon, hogy milyen legyen, mert azt már tudtam. A hangulata az egyértelmû volt. Hogy mi legyen benne, azt ki kellett gondolni. Azt tudtuk, hogy ezért utazunk ki Londonba, hogy ezt a klipet leforgassuk. Ezzel a képpel, ezzel a minõséggel. Vágás nélkül nem volt nehéz? Miki: - Most ezt hogy mondjam… úgy gondolom, hogy ezt a klipet egy jobban kiképzett majom is megcsinálta volna, csak hát Õt nem keresik meg ilyesmivel… szóval ez ezért jó. Nem akartunk mi most kitalálni valamit, meg megfejteni valami nagy dolgokat. Ezért az egy sarokért tényleg ki kellett menni Londonba? Mert ezt csak Ti tudtátok, akik ott vannak, meg most már mi is, de igazából bárhol lehetett volna… Értitek, ugye? Miki: - Igen. Ha akartuk volna, ezt nyilván meg lehetett volna oldani utómunkával, de Pesten is van egy csomó hasonló hely… de nem arról van szó, hogy én most kitaláltam, hogy mittudomén, a Marson akarok forgatni… Amikor meghallottam a számot, azt mondtam, hogy tök jó punk hangulata van, és csináljunk egy olyan klipet, hogy Londonban mentek az utcán, mert ez oda való. Vagy ehhez London való. Lehetett volna ilyen sarkot találni a nyolcadik kerületben is, de az attól még nem az, csak olyan akar lenni. Az meg tényleg ott van. Szabi: - És az a baj a mai magyar filmgyártással, meg az egész filmszakmával, hogy nekem például a 'Hova megy ki?' kapcsán - amit egyébként szintén a Mikivel csináltunk - a mai napig bizonygatnom kell, hogy tényleg kimentünk New Yorkba arra az egy snittre. Igen, errõl kommentek tucatjai vitatkoznak tényleg… Szabi: - Igen! A mai napig ismételgetem, hogy igen, felültünk arra a nyomorult repülõgépre és odamentünk. És nem hiszik el. Miki, New York is a Te ötleted volt? Miki: - Nem, az a Szabié. Úgy volt, hogy elkezdtük azt az ajtós variációt… Szabi: - Akartam egy ilyen gaget. Éjjel kettõkor ültünk Ákossal (Kovács Ákos Dadan - többek között a Supernem menedzsere, zseni, szépfiú, apuka - a szerk.) az egyik múzeumban, és mondtam neki, hogy kellene egy új klip. Volt egy vízióm, hogy esti Time Square. Szóltam a Mikinek, aki azonnal emelte a telefont, és rendelte a jegyeket. Miki: - De nem emlékszel? Volt egy csomó variáció. Ugye hogy 'Hova megy ki?', na akkor legyen egy csomó ajtó, mindenféle feliratokkal, hogy Miskolc, meg ilyenek., és vegyük fel mindenhol, ahogy jöttök-mentek, és úgy rakjuk össze. És akkor utána jött, hogy ne; inkább legyen egy nagy csattanó. Elõször egy mezõre gondoltunk, mert az mekkora kontraszt lesz a 'szûk' lakással, de Aztán hívott a Szabi, hogy akkor már legyen New York egy hatalmas térrel. Mondtam, hogy jó, és mentünk. Szabi: - Ugyanez a lényeg a Lorettával is. Látszik rajta, hogy nem Magyarországon forgott, de nem akartunk ezzel sokat mondani… jó, a Time Square-el nehéz lett volna nem sokat mondani, de hát itt is lehettünk volna a Big Ben-nél, ha azt akarjuk… Miki: - Meg én ismertem is ezt a környéket, egy idõben sokat jártam arra. Mikor készült a klip? Baksa: - Hmmm… december 22-e, reggel. Szabi: - Elõzõ este a 30Y-al játszottunk Egerben és onnan mentünk ki a repülõtérre. Lényegében a Piccadilly Circus-ön keltünk. Ja, ezt még nem is meséltem, hogy felhívott valaki, hogy hogy a vérbe ürítettük ki az utcát… nincsenek járókelõk Londonban? Baksa: - Hipóztunk elõtte. Persze szakadt az esõ. Egerbõl megérkezel hajnalban Londonba és esik az esõ. Innen tudod, hogy ott vagy.

Miki: - Amúgy csináltunk két másik verziót is Chinatownban, de azt vissza se néztük. Miért? Miki: - Teljesen felesleges volt. Ezt is lehetett volna tiszta képpel, meg máshogyan, de nem kell ezt túlgondolkodni, meg túlmagyarázni. Múltkor már nem is tudom ki felhívott, és meg akarta fejteni, hogy érti, hogy ahha, Õk most kimennek, meg a csajnak is mi a szerepe, meg ez meg az… de nem! Ott vannak, és kész. Szabi: - Mit is mondtál? Jól képzett majom? Igen, ugyanolyan a hangulata, mint a dalnak. Nyilván mindig ez a cél, hogy a kép passzoljon a dalhoz. Lesz még Atival ilyen közös munka? Szabi: - Hát, ha itt ma mi nagyon berúgunk, és két óra múlva azt mondja, hogy menjünk, akkor megyünk, de tervben abszolút nincsen. Ez se volt. Baksa: - Ez teljesen képlékeny. Olyan spontán, sûrített energiák robbantak be a Lorettánál, amit nem lehet tervezni. És ezt Miki is elkapta képileg, és ettõl ez szerintem át is jön. Szabi: - Igen, ez abszolút hármunk cucca. Nekem az egész munka óriási élmény volt! Ati ugye nyilván zenél is, de alapjáraton nem zeneszerzõ, hanem író, én meg már írtam négy lemezt, meg szerepeltem egy csomó mindenben. Más irányból közelítettük ugyanazt, az elsõ pillanattól értettük, hogy mirõl van szó; ott turkáltunk egymás agyában, és ez valami fantasztikus volt! Baksa: - Visszatérve, hogy nem hiszik el ezt a New Yorkos dolgot: nekem valaki a fejemhez vágta, hogy persze, azért voltatok Londonban, mert százötven méterre onnan volt a Ziggy Stardust '73as, vagy '74-es lemezborító fotózása… Szabi: - Tényleg?! Baksa: - Nekem errõl lövésem nem volt! Szabi: - Ez érdekes, hogy milyen információkat ás elõ a Loretta a világból! De most nem? Tök durva! Én amúgy nagyon eredetinek találtam már az elején a felvetést, hogy akkor van az író és a rockzenész, és tessék, most akkor mit fognak csinálni? Hogy fogják a rockzenét és az irodalmat egy kalap alá hozni? És úgy látom, hogy nem csak én voltam így ezzel, hanem igenis megmozgatta az embereket. Szóval ebben azért van potenciál. Tavaly engem meghívtak az Atiék, amikor a VOLTról jelentkeztek be minden nap, és nekem már ott megtetszett az a szürreális kavarodás, amit csináltak. Miki, Te hogy látod a saját munkád? Meg vagy elégedve az eredménnyel? Miki: - Nézd, nehéz erre válaszolni. Bennem általában a készítés hangulata szokott megmaradni. Munka közben persze figyelek mindenre, amire csak tudok. Néha persze maradnak hibák itt - ott, de nem ezen múlik, hogy én mit gondolok a végén. Például volt az Irie Maffia - Akkezdet Phiai klipben is egy kameraárnyék, amit könnyen ki lehetett volna szedni, de azt mondtam, hogyha ezt ott nem vettem észre, akkor maradjon benne, nem ezen múlik. A kigyúrt nõknek bedõltök? Miki: - Hát technikailag elég nehéz…. Szabi: - Igazából a Lorettát egy elég zilált szexuális életû, mindenképpen aberrált fickó énekli, róla szól. Úgy álltunk neki a szövegírásnak, hogy van ez a fazon, otthagyta a nõje, õ meg otthon van egyedül, és mániákusan gyúrja magát… ráadásul még az anyja is becsönget… Baksa: - Egy olyan csávóról szól a dal, akinek az élete egy része a Lorettával való kapcsolata, ami éppen most ment tönkre. A kiégés pillanatában van, egy lefagyott állapotban… tulajdonképpen már elhagyta a bolygót, elfogytak a gondolatai, teljesen elszállt, kiszállt, és amikor feldereng a fejében a Lorettával való emlék, akkor már a testét is elhagyja, és kívülrõl látja magát, ahogy hajnali kettõkor ott ül egy kiürült bárban tökegyedül, ahol már semmi nem fog történni. Akkor lepörgeti a fejében, hogy hol szúrta el az egészet. Ez a vég! Na! Persze egy csomó minden vezetett ehhez az állapothoz… ezek a flashek, hogy igen, amikor otthon voltam, néztem a pornót, anyám is pont csöngetett, meg ez meg az… tudjátok. Végigveszi, hogy hol siklott el úgy általában a nõkkel való párbeszéde… Egy teljesen elveszett csávó. Miki: - És Ti mennyire tudtok azonosulni ezzel a figurával? Szabi: - Ismersz, én ilyen vagyok! Baksa: - Háhhháááhhhhhhháááááá! Az interjú teljes anyagát megtaláljátok az alábbi címeken: www.irokezmagazin.nolblog.hu / www.facebook.com/IROKEZ.magazin DIRTY JOKE & FOUR FINGERS FRANKY

Érdi szurkolónak lenni jó!

zurkolónak lenni életérzés. Tartozni valahová, elfeledni a gondokat és érezni, hogy a részvétellel plusz egy játékos fut ki a pályára. Az érdi nõi kézilabdacsapat az elmúlt években nemcsak a városban, hanem országszerte szerzett magának rajongókat, olyanokat, akik együtt sírnak vagy nevetnek a lányokkal egy-egy mérkõzés után. Egy maroknyi csapat pedig arra is hajlandó, hogy minden vidéki találkozóra elkísérje kedvenceit. Péntek délután van. Mögöttünk van egy zûrös munkahét, amelyben esõ, napsütés, szél mind volt. Felborzolta a kedélyeinket az idõjárás, de a következõ néhány órában már csak a veszprémi mérkõzés számít. Van egy összetartó társaság, amelyik esõben, napsütésben, hóban, melegben követi az ÉTV-Érdi VSE kézilabdázóit vidékre, külföldre egyaránt. Endrész Csaba szervezi meg az utazást, jegyet foglal, buszt intéz, mozgósít az interneten, összehozza a társaságot. Persze mindenki segít a „toborzásban”, hiszen minél többen bíztatják a lányokat, annál jobb a hangulat vidéken is. Megjön a busz, vagyunk vagy ötvenen rajta: gimnazista, rendõr, vállalkozó, nyugdíjas – tíz évestõl közel a hetvenig minden korosztály képviseli magát. Míg a legkisebb alvással készül fel a nagy ütközetre, a srácok fehér, sárga, vörös színû nedükkel hangolnak. Félúton járunk, amikor hangpróbát tart a társaság: Haj-rá Érd! Haj-rá Érd! – hangzik a rigmus, és talán még a piros lámpánál ácsorgó autóban is hallják a narancssárgában tündöklõ buszról érkezõ buzdítást. Veszprémben aztán nem elég a vendégszurkolóknak fenntartott szektor, a helyiek azonban

S

rugalmasak és sportszerûek, így az érdiek tovább terjeszkedhetnek. Zúg a buzdítás, zeng a csarnok a Hajrá Érd!-tõl, a lányok szenvednek, nem úgy megy a játék, ahogy megszoktuk. A társaság bizakodik, majd a második félidõben. A szurkolókon semmi sem múlik, mintha helyi szurkolók nem is lennének a sportcsarnokban. A vége veszprémi gyõzelem, az érdi drukkerek csalódottan szállnak fel a buszra. „Majd szépítenek a csajok legközelebb!” – mondja valaki és a hazafelé úton már ismét mindenki elõretekint. Elõkerülnek ismét a fehér, sárga, vörös nedûk és az eddig dugdosott, isteni sütemények. Mindenki készült valamivel, ezen az úton sem éhen halni, sem kiszáradni, sem unatkozni nem lehet. Szurkolónak lenni életérzés. Tartozni valahová kivételes lehetõség. Sikerélményben osztozni felemelõ. Érdi szurkolónak lenni jó! Ezt már a legkisebb, Laura is tudja, aki szüleivel hiába él Ercsiben és jár a százhalombattai iskolába, kézilabdázni és szurkolni is kizárólag Érden hajlandó. Megérkezünk a kiindulási pontra a Központi Kávéházhoz. A kürt és a dob eltûnik az autó hátuljában, az üvegek és a sütisdobozok kiürültek.”Legközelebb találkozunk!” – búcsúzik valaki, és már el is kezdett visszaszámolni a következõ meccsig. Mert szurkolónak lenni életérzés. **** Húsvét Vasárnap az ÉTV-Érdi VSE sorsdöntõ mérkõzést játszik Székesfehérváron 18 órától. Ezúttal is indul szurkolói busz, részletekrõl Endrész Csabánál lehet érdeklõdni a 06.30.503.35.08-as számon.

A szurkoló hangja em fogadta kegyeibe az idõjárás a szabadtéri sportokat a március 15-i hétvégén. A korai tavaszt elsöprõ viharos téli idõjárás elfújta a nemzeti bajnokság mindhárom osztályának mérkõzéseit is. A lehullott hó mennyisége, a kemény hideg, és az orkánerejû szél a mérkõzések elhalasztására késztette az MLSZ-t. A döntést örömmel fogadhatták a csapatok, hisz a fogvacogtató hidegben játszani sem kellemes, s a mérkõzésekre kilátogató nézõszám is jelentõsen csappan az átlaghoz képest. Pedig az sem túlságosan magas… Nem is beszélve a pályák talajában okozott kár mértékérõl, amelynek javítása, rendbe tétele nem két filléres munka. A pénz egyébként is nagyon nagy úr a csapatok életében. Az Érdi VSE a Duna csoport elmúlt évi bajnokcsapata is a megfelelõ anyagi háttér hiánya miatt maradt a harmadik vonalban. A városi „eklézsia” sem dúskál a javakban, ott is meg kell nézni minden fillérnek a helyét, a szponzorok pedig a másodosztályban sem adják egymás kezébe a kilincset, ha támogatásról van szó. A lényeg: nem állt a szakosztály rendelkezésére az az anyagi háttér, amelyet az MLSZ minimálisan megszabott a másodosztályban való indulás jogához. Így hiába nyújtotta be nevezését az MLSZ-hez a szakosztály vezetõsége, az elutasításra került. Pedig a szurkolónak, és a csapatnak is jobb lett volna az NBII. Egyrészt egy osztállyal feljebb színvonalasabb mérkõzéseket láttunk volna, másrészt az NBII. és az NBIII. idei átszervezése miatt legfeljebb oda eshettünk volna ki, ahol most vagyunk, s amelynek a megtartásáért most „vérrel, verítékkel” küzdenünk kell. Mert a szurkoló jó csapatot, és jó mérkõzéseket szeretne látni, akár a harmadik vonalban is. Ennek feltétele ,hogy a bajnokság végén az elsõ ötben, szerencsés esetben az elsõ hatban végezzen a csapat, mert nem csak az elsõ öt, hanem a két legjobb hatodik is osztályozót játszhat. Minden mérkõzés, minden pont fontos, mert roppant kiegyensúlyozott a mezõny. A pontszerzés szándékával mentünk a listavezetõ Budaörshöz a tavaszi negyedik fordulóban. A mérkõzés végjátéka hasonlított a magyar-román VB selejtezõhöz. A válogatottunk a 92.percig vezetett 2:1-re, amikor a román együttes egyenlített, mi pedig a hosszabbítás második percéig tartottuk a 0:0-át, amikor a 91. percben Tüske Roland góljával a

N

listavezetõ eldöntötte a három pont sorsát. Az akarat, a lelkesedés, de a mutatott játék alapján is egy pontot érdemeltünk volna. A harmadik fordulóban elmaradt hazai RTK-Vaslo elleni mérkõzést április 24-én 17 órakor pótolják a csapatok. Kézilabdás lányainknak volt két hét szünetük a bajnokságban arra, hogy helyre tegyék a Veszprém elleni kisiklást, s felkészüljenek az alapszakasz hátralevõ két mérkõzésére. Mondhatjuk, hogy jól jött a két hét szünet, amelynek közepén Vincze Melinda csapatunk válogatott balszélsõje szülõvárosában Kiskõrösön „Kiskõrös város spotjáért” díjat vehetett át a városi ünnepségen. Melindának szívbõl gratulálunk. Most már jöhetnek a Fradi és a Fehérvár elleni sorsdöntõ mérkõzések, mindkettõnek óriási a tétje. A két meccs nemcsak a felsõházi rájátszásról, hanem a nemzetközi kupákban való indulás jogáról is dönt. Persze amire az olvasó kézbe veszi a lapot, a Fradi elleni mérkõzés -márc.27- végeredménye már ismert lesz, s már tisztul a kép. Még három csapat pályázik a legjobb négybe jutásra: A Gyõr és a Ferencváros mellé, akik már biztosan ott vannak, pályázik a jelenleg harmadik Érd (pontjainak száma 26) a negyedik helyezett Vác, (szintén 26 pontos) és a 24 pontos Fehérvár. Csapatunk a felsõház harmadik helyén marad, ha mindkét hátralevõ mérkõzését megnyeri. A felsõházban maradunk, ha egy pontot szerzünk a két mérkõzésen, és a Fehérvár kikap a Gyõrtõl. A felsõházban maradunk, ha kikapunk a Fraditól, és nyerünk, vagy ikszelünk az utolsó fordulóban Fehérváron. Ha mindkét mérkõzésünket elveszítjük, akkor az alapszakasz ötödik helyén is végezhetünk. A Vác várhatóan mindkét mérkõzését behúzza, bár a veszprémiek bennünket is megleptek. A Fehérvár már most feni ránk a fogát, s nagyon bíznak a Fradi gyõzelmében. Ha nyer a Fradi ellenünk Érden, akkor Fehérváron várhatóan egy „ki-ki” mérkõzés fog dönteni a két csapat között. Nekünk Fehérváron a döntetlen is jó,de döntetlenre játszani kézilabdában szinte lehetetlen. De ne menjünk ennyire elõre: jöjjön elõször a Fradi elleni mérkõzés, s utána már a számolgatás is egyszerûbb lesz. Mert most még nagyon sok a „ha…” Hajrá Érd, hajrá ÉTV Érdi VSE PATÓ LAJOS

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

9

ÉRDI LAP Amíg az újszülött kórházban volt, kiégett a család érdi otthona

Sikeres szegedi szereplés árcius 9-10-n a Delta Röplabda Sportegyesület 37 gyermekkel utazott Szegedre, a Sport XXI. program által támogatott Szeged Kupára. Négy korcsoportban hat csapattal versenyeztek a Deltás gyerekek. Az egyesület immár 5. éve vesz részt ebben a versenysorozatban, egyre több és több gyerekkel és korcsoportban. Az õsszel egy mini fiú csapattal indultak, most pedig már két csapatot állítottak ki. A szuper minis lányok szintén két csapattal szerepeltek a versenyen, ahol az egyes számú gárda egy hely eltéréssel, de megismételte az õszi eredményét a 32 induló közül. A kettes számú csapatnak is sikerült meccset és több szettet is nyernie. A minis lányoknál sajnos betegség miatt nem játszhatott Budaházy Boglárka, akinek a hiányát megérezték a lányok. Szondi Laura Kitty a mérkõzések folyamán egyre határozottabb és magabiztosabb játékot mutatott, remek nyitásaival és blokkjaival, Jancsó Emesével együtt a csapat motorját alkották. Csonka Vanessza is leküzdötte a lámpalázát és jó nyitásaival segítette az érdi alakulat teljesítményét. Tombor Bori egy-egy szép mentéssel hívta fel magára a figyelmet, Berentei Ági és Turbucz Alexandra nehéz helyzetek-

M

Az Érdi Birkózókért Alapítvány (adószám: 18680494-1-13) kuratóriuma köszönetet mond mindazoknak, akik a 2011. évi adójuk egy százalékával, amely 220.494.- forint, támogatták alapítványunkat. Az összeget az érdi birkózó szakosztály felkészítéséhez, mûködéséhez használtuk fel. Kérjük, hogy a 2012. évi adójuk 1%-os felajánlásával továbbra is támogassák az érdi birkózást. Birkózóink eredményeikkel és szorgalmas munkájukkal köszönik meg támogatásukat. Rendelkezõ nyilatkozat letölthetõ a www.erdispartacus.hu honlapról. TAR MIHÁLY, KURATÓRIUM ELNÖKE

kétszintes érdi családi ház felsõ szintje égett ki, és vált lakhatatlanná 2013. március 22-én délután. A fiatal anyuka éppen korházban volt még elsõszülött babájával, és szombaton tervezték a hazamenetelt. De sajnos takaros kis otthonuk közben a tûz martalékává vált. Az újszülött csecsemõ már nem láthatta a hosszú hónapok alatt, nagy szeretettel készülõ szobácskáját. Most átmenetileg a nagyszülõknél laknak. A nappali is teljesen kiégett, a tetõ szétégett. Minden füstös, kormos, vizes és a legtöbb dolog használhatatlanná vált. Amennyibe segíteni tudnak, vagy akarnak a következõ elérhetõségeken, tehetik: A családfõvel, Szûcs Tamással egyeztessetek a 06-30-216-7786-os tele- Ide várták a picikét - nézzétek meg a festményt fonszámon. A családfõnek a falon, az anyuka keze munkáját dicséri, ponmost sok a dolga, a kiégett tosabban dicsérte lakással egy idõben lett apuka. De igyekszik válaszolni a telefonhívásokra. Bankszámlaszámuk: 10300002-10329335-49010011 - MKB Bank - Ster Mihály néven.

A

ben tudott újítást vinni a játékba. Egymást segítve, bíztatva hajtották végig a hétvégét. A gyerek lány csapat a 7. helyen zárt, ami az õszi fordulóhoz képest három hellyel jobb, hiszen akkor 10-k lettek. Öt mérkõzést játszottak a hétvége alatt. Négyet nyertek egyet vesztettek. Az elsõ mérkõzésen a Vasas 2-s számú csapatával kerültek szembe, ahol a túlságosan nagy akarásnak nyögés lett a vége. Túlizgulták

a lányok és nem jött ki az, amit valójában tudnak. A késõbbi meccseken ez már nem volt probléma, hideg fejjel és forró szívvel, összetartóan játszottak. Erre szükség is volt, hiszen sérülések és betegségek hátráltatták a felkészülést. De a lányok megmutatták, hogy ilyen akadályokat is le tudnak gyõzni! Szép volt hölgyek! Gratulálunk! WWW.DELTARSE.HU

És ide jöhetett volna haza az újszülött A család köszöni a segítségüket! FORRÁS: ÉRDIOLDAL.HU

Sudoku Megfejtésként hat betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az „Sudoku” alábbi címre: játékunk Kurusa József, szerkesztõje 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a ''HIRDETÉS" A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Molnár család, Érd 2. Kovátsné, Budaörs 3. I. K. József, Érd Gratulálunk nekik! Õk részt vesznek a sorsoláson!

10

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

ÉRDI LAP

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA

szeretettel várja utánpótlás csapataiba a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78 A BA RÁT KOZ ZUNK nyug dí jas klub továbbra is vár ja az ér dek lõ dõ ket, min den hó nap utol só KEDD JÉN a Szepes Gyu la Mûvelõdési Központ ban 15 órá tól. Klub ve ze tõ: Pé ter Tamás né (Emõ ke).

Duna-Art Fotóklub Minden pÆratlan hØt keddjØn 17 rÆt l vÆrjuk a fot zni kedvelıket! Helysz n: Lak telepi Klub vezet rd,Enikı u. 2. rdeklıdni lehet K rmendy ZiziklubvezetınØl a 06 20/411›3673›as telefonszÆmon.

KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Telkész Bt. Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS

06/30-9893 523 • www.edax.hu/adambutor

Új függönnyel újjávarázsolható minden otthon. Nálunk bõséges választékot, szakszerû segítséget talál hozzá.

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 Tájékozódjon FACEBOOK oldalunkon: Méteráru, rövidáru, lakástextil.

web: www.fuggonybolterd.hu

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.

11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Fakivágást, gallyazást, fûnyírást, fûkaszálást, telektisztítást, sövénynyírást, kertépítést, kertészeti munkákat, öntözõrendszer telepítést, kerítés- járdaépítést, térburkolást vállalok igényesen, precízen referenciákkal. Hulladékot, nyesedéket elszállítom. Hancsovszki János: 06 70 317-4671. • Kerítésdrótok, kiegészítõk közvetlenül a gyártótól, termelõi áron kaphatók. Hatalmas választék, egyedi igények kiszolgálása. Folyamatos akciók, kerítés építés, ingyenes kiszállítás. www.erdikerites.hu, 06 70 317-4671. • DUGULÁSELHÁRÍTÁS GYORSSZOLGÁLAT AZONNAL Több évtizedes gyakorlattal, falbontás nélkül azonnal. Nyugdíjasoknak kedvezmény. Garancia! 06 30 9400-748. • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246 . • FINOM GYÜMÖLCSLÉ! 100%-os natúr préselt almalé és õszilé 5 literes kiszerelésben megvásárolható! Tartósítószert és hozzáadott cukrot nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Tel.: 06 30 272-1769, www.finomgyumolcsle.hu. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel:06-30 9476 036 • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06-20-317-3363. • Szenzációs téli árak Mezõkövesd Zsóryfürdõn a Hímer Termál Panzióban. 6 nap/5 éj félpanzióval 27.075,-Ft/fõ. Kedvezményes fürdõ belépõ. Pünkösd nem kiemelt áron!www.zsoryfurdo.hu 06-49/413227 email: [email protected] • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu [email protected]

• Cégünk,a Moonline Kft. vállalja társas vállalkozások teljes körû könyvvezetését, adóbevallások elkészítését, beszámolók elkészítését, bérszámfejtést. Telefonszám +36 30 232 8085. • SZIPPANTÁS megrendelhetõ, akár hétvégén is elõre egyeztetve. Rugalmas, pontos munkavégzés. TO-NO Bt. 22 éve a lakosság szolgálatában. Tel.: 23/ 363-166 vagy 20/ 922-0246. • Családi házak átalakítása, utólagos fal és hõszigetelés, tetõjavítást és gipszkarton szerelést, térkövezést és egyéb kõmûves munkákat vállalunk. Tel.: 06 20 225-1056, 06 30 716-9839. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Vállalunk tetõfedést, javítást, elõtetõ készítést, burkolást, kõmûves munkát. Tel.: 06 70 503-8235. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csõtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Tüzelõ hasábban elérhetõ áron, bükk és tölgy 20 cm átmérõ alatti üzemi m3= 13 900.-Ft, erdészeti m3= 22 700.-Ft, Mázsa= 2 450.-Ft. Érd területére a szállítás ingyenes 2m3-tõl. Tel.: 06 30 409-4334. • Vállalunk kerttakarítást, ásást, fakivágást, fûnyírást. Tel.: 06 70 503-8235. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával, KEDVEZMÉNYES ÁTEMELÕ RENDSZEREK. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-632-493, 06-30-995- 6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap!

ÁLLÁS • Azonnali kezdéssel telefonos kommunikációra keresünk munkatársakat. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk! Hétfõtõl - Péntekig: reggel 9:00 -tõl, délután 17:00 között hívhatnak! 06 70 265-7025 • Érd- Parkvárosba takarítónõt keresek heti egy alkalomra. Fényképes önéletrajzokat kérjük az [email protected] e-mail címre. Tel.: 06 20 524-7745 • Élelmiszer boltba gyakorlattal rendelkezõ eladót keresünk illetve sörözõbe pultost. Várjuk fényképes önéletrajzukat a [email protected] -ra • Lottóvizsgával rendelkezõ munkatársat keresünk, a diósdi lottózóba, azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet a 06 30 972 4994 mobil számon.

INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érdligeti 3 szobás családi házunkat eladnánk, vagy elcserélnénk budapesti 2 szobás, étkezõs öröklakásra, társasházban. Tel.: 06 20 238-9818. • Eladó sóskúti két szoba összkomfortos felújított parasztház jutányosan. Tel.:06 30 584-1615. • Érd központjában eladó 2007-ben épült 22 lakásos társasházban 2. emeleti klímás, 43 m2-es lakás tetõkertre nyíló bejárattal. Nappali-konyha(beépített konyhabútorral)-étkezõ egyben, hálószoba, elõszoba, fürdõszoba beosztással. Irányár: 11,3 millió. Tel.: 0670/6165-592. • Érd parkvárosban építési telkek reális áron eladók. Közmûvek a telek elõtt. 06 30 501-9851 • Érd déli ipari területén az M6 autópálya, valamint a 6-os és 7-es fõút közvetlen közelében 5 648 m2-es, közmûvesített, ipari tevékenység végzésre kiválóan alkalmas telephely, 750 m2-es csarnok irodaépülettel, szociális helyiséggel, hídmérleggel 95 m Ftért eladó vagy bérelhetõ. Tel.: 06-29/540-275 • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN kínál-keres • Érdligeti családi házban különálló komfortos lakás 1 dolgozó személynek kiadó.Rezsivel 45 000.-Ft + 1 hó kaució. Tel.:06 20 474-8710

Szennyvíz szál lí tás 24 órán belül A SZIPPANT HAT Kon zor ci um tag ja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! 3 Fizessen m -enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fü löp 2004 Csa tor na tisz tí tó Kft. Te le fon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

• Érden a Tusculánumba családi ház szuterén része kiadó 50 m2-es. Külön bejárat. Bérleti díj 40 ezer Ft + rezsi, egy havi kaució. Tel.: 06 70 409-3869. • Diósdon kis lakás kiadó hosszútávra! Bútorozva vagy anélkül 35 - 45 ezer Ft- ért + rezsi. Kéthavi kaució szükséges. Gyerek kutya nem akadály.www.legyenotthon.atw.hu, www.konczlak.atw.hu [email protected],Tel.:06 30 533-4573, 06 23 380-285 • 20 m2 helyiség 1 dolgozó személynek fürdõszobával együtt különálló és bejáratú 25 ezer + rezsi és 2 havi kaucióval kiadó. Tel.: 06 23 382-367, 06 20 344-7466, 06 20 806-1738. • Érden a Tárnoki út aszfaltos részén buszmegállóhoz közeli családi házban teljesen különálló szinten és független bejárattal 50 nm tetõtéri lakás 2 szoba, konyha, fürdõszoba, elõszoba, erkély, bútorozottan, sürgõsen kiadó. Gépkocsi beállás az udvarban lehetséges. Kábel tv, telefon, internet igény szerint megoldható. Kerthasználat lehetséges. Ár 65.000 ft + rezsi. Telefon 0630-624-9604. TÁRSKERESÉS • 65 -70 éves társnõt keresek élettársi kapcsolatra. Tel.: 06 30 402-3648 RÉGISÉG • Diplomás régiséggyûjtõ 1945 elõtti könyveket, antik tárgyakat, kitüntetést, jelvényt, lemezjátékot, porcelánt, katonai emlékeket, háború elõtti régiséget vásárol készpénzért. Tel.:06 30 994-5943. • Örökölt, költözne? Hagyatékot, gyûjteményt (bélyeg, pénz, képeslap, jelvény, stb.) vásárol magángyûjtõ. Hétvégén is! Pál István Tel.: 06 20 947-3928. AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 682-1390.

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában a weboldalunkon (www.erdilap.hu) megjelenik az Ön hirdetése. Az internetes példányszámmal megnövekedett újság biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az Ön hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az Ön hirdetése egy olvasó elérésére még 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen jelenik meg a hirdetés a weboldalunkon, illetve grátisz elkészítjük a hirdetésének anyagát (kreatívot)!

Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 16-18. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

12

ÉRDI LAP

XI. évfolyam 6. szám • 2013. március 28.