E L F E L E J T E T T ORVOS Í R Ó N K : DR. M Á D I S Z A B Ó D Á V I D ( 1 808 — 1 8 8 6 ) •
FAZEKAS
ÁRPÁD
k ö v e t k e z ő k b e n olyan orvos életét és kiterjedt m u n k á s s á g á t ismertetem, a k i nek a n e v é t ma m á r Szabolcs m e g y é b e n m é g az orvosok is alig ismerik. Szabó Dávid orvosdoktor, Szabolcs v á r m e g y e főorvosa 1808. augusztus 2 2 - é n a Z e m p l é n megyei M á d k ö z s é g b e n s z ü l e t e t t . Apja Szabó József, anyja Kónya Susanna v o l t . A szülőföld nagy h a t á s s a l v o l t k é s ő b b i életére és írásaira, s e p o s z á ban [15] b ü s z k é n így e m l é k e z e t t M á d r a :
A
„És Mád áll ma nap is hírnév s szölö-koszorúsan, Fülmile fészkében, s fészkem vala nékem is egykor." ( 1 1 . o l d . 1—2. sor) A z ismeretek elemeit M á d iskolájában s a j á t í t o t t a el. E z u t á n 1821—28 k ö z ö t t a s á r o s p a t a k i R e f o r m á t u s F ő i s k o l á n t a n u l t , majd a miskolci R e f o r m á t u s L y c e umba k e r ü l t . Orvosi t a n u l m á n y a i t 1832ben kezdte meg a pesti egyetemen, s o t t avatták 1838-ban o r v o s d o k t o r r á . O r v o s k é n t s z ü l ő f a l u j á b a n telepedett le, majd S á r o s p a t a k o n ( i t t herceg Breczenheim Fer dinánd u d v a r i orvosa v o l t ) és N a g y k á l l ó b a n folytatott orvosi gyakorlatot. V á r m e g y e i f ő o r v o s k é n t is egy ideig N a g y k á l l ó b a n m ű k ö d ö t t , m í g n e m az új m e g y e s z é k h e l y r e , N y í r e g y h á z á r a k ö l t ö z ö t t á t . M a j d n e m két é v t i zedig v o l t v á r m e g y e i f ő o r v o s , majd k ó r házigazgató főorvos. Nyíregyházán halt meg 188G. j ú l i u s 3 - á n , és a nagykállói te m e t ő b e n nyugszik. H é t u n o k á j a él, akik nagyapjuk t e h e t s é gét t o v á b b v i v e r é s z b e n m ű v é s z i , r é s z b e n egészségügyi pályán m ű k ö d n e k . E l s ő felesége, Kun Magda 1871-ben meg h a l t . M á s o d s z o r N y í r e g y h á z á n n ő s ü l t , és Pathy Nagy Erzsébetet v e t t e l . Mádi Szabó Dávid é r d e k e s egyéniség D r . M á d i S z a b ó Dávid
Házi-Patika, vagy
•
Szükségben segítő
, 1
Orvosi K ö n y v e tske, ** Nem Orvosok' számára. külső és belső Nyavalyák legnyomósabb és a* valóságos tapasztalás által bebizo nyosodott
Házi Orvosi Szereknek esmeretlre,
k i v a t a J z t á s á r a és a l k a l m a z t a t á s á r a , v a g y
«'
használására} :
abban f ló - forduló nyavalyáknak îï^tt'iU sx<>r«tti ki
Dr. Lutheritz Károly
Fridrik
utitn í% min4 a* Váfosokon, hasznáíhatáshuz
tn'má a* Kainkon v a l ú alfeaíma/.tatta
S Z A B Û s'/'/<•«. .V*.
í irmt/zye' fireot* ét Phytituta.
Kassán 1830, Wigand
György
Árúja.
A Házi-patika c. könyv fedőlapja (német ford. 1830) v o l t . A n n a k i d e j é n e g y a r á n t nevezetes v o l t m i n t orvos, m i n t k ö l t ő és m i n t a s z ő l ő t e r m e l é s szakértője, s z a k í r ó j a . Orvosi m u n k á s s á g á r ó l a n n y i t t u d u n k , hogy 1855-ben r e á b í z t á k Szabolcs m e g y é b e n a kolera elleni v é d e k e z é s t . G y a k o r l ó o r v o s k é n t n e m é r t el r e n d k í v ü l i sikereket, de m i n t megyei f ő o r v o s k o r á n m e g l á t t a a lakosság e g é s z s é g ü g y i felvilá g o s í t á s á n a k nagy f o n t o s s á g á t . M u n k á s s á g á é r t 1873-ban k o r o n á s arany é r d e m kereszttel t ü n t e t t é k k i . Sok e l ő k e l ő barátja v o l t , akiknél h á z i o r v o s k é n t is m ű k ö d ö t t (Abaúj és Sáros vm.).
V í
;
0R
v0 $ - G Y 0 G "w . ; r ? - : :
r, Y
ir7
PÁLYÁZATI ESZ]\ÖZLÉSÉ1](ÍL
3
LEGKÖZELEBB
A SZABOLCS.líECiTEBELI
SZÁMÍIU I.KÏA
Szaboíc
Kisgyermekes anyák könyve (1872). Egykor nagyon olvasott egészségügyi k ö n y v volt Mádi
Szabó Dávid
orvosi írásai i d ő r e n d i sorrendben a k ö v e t k e z ő k :
1. H á z i - P a t i k a ( K a s s á n , 1830, W i g a n d G y ö r g y k i a d á s a , f o r d í t á s n é m e t b ő l , 142 oldal). 2. A m á d i bor t e r m é s z e t - és o r v o s t u d o m á n y i tekintetben (Pest, 1838, Orvos doktori értekezés!). 3. L e v é l a s z e r k e s z t ő h ö z ( G y ó g y á s z a t , 1868. 48. sz.).
4. F e l s z ó l a l á s orvosi r e n d ü n k és á l l á s u n k bajai ü g y é b e n (Magyar Orvosok és T e r m é s z e t v i z s g á l ó k M u n k á l a t a i , 1870, X I V . , 226. lap, s ugyanez az Á l l a t o r v o s 1870. 1. s z á m á b a n is megjelent. 5. Kisgyermekes Anyák Könyve. A szabolcsmegyei és h a j d ú k e r ü l e t i orvos g y ó g y s z e r é s z - e g y l e t p á l y á z a t i e s z k ö z l é s é b ő l l e g k ö z e l e b b a szabolcsmegyebeli c s a l á d a n y á k s z á m á r a ( N y í r e g y h á z a , 1872, D o b a y S á n d o r n y o m d á j a , 87 o l d a l ; a 2. v á l t o z a t l a n k i a d á s a pedig 1873-ban u g y a n o t t jelent meg). A Kisgyermekes A n y á k K ö n y v e Mádi Szabó Dávid legnevezetesebb orvosi m u n k á j a . M í g H á z i - P a t i k a c í m ű m u n k á j á t „nem orvosok"számára fordította, ezen m u n k á j á t e l s ő s o r b a n „családanyák számára" írta. Gróf Széchenyi I s t v á n h í v e i h e z tartozva vallja az u t ó b b i m ű B e v e z e t é s é b e n : „Nagy bajunk az mai képest, melyek bennün időkben nekünk, magyar nemzetnek, hogy azon államokhoz ket nagy tömegekkel körülvesznek, oly kevesen vagyunk!" Ezért nem t u d az o r s z á g ö n á l l ó a n fejlődni. K ö n y v é n e k m e g í r á s á t a k ö v e t k e z ő okokkal indokolja: 1. S a j n á latos, hogy é p p e n az i s k o l á z o t t emberek k ö z ö t t olyan sok az a g g l e g é n y . 2. Sok család fél a g y e r m e k á l d á s t ó l . 3. A z e g y s z e r ű b b c s a l á d o k b a n „ügyetlen és észsze rűden" m ó d o n ápolják a c s e c s e m ő k e t és kisgyermekeket. 4. Sok a t ö r v é n y t e l e n gyermek. I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t hogyan is g y a r a p o d h a t n é k a nemzet? M e g á l l a p í t j a , hogy c s u p á n testileg-lelkileg ép h á z a s p á r o k u t ó d a i lehetnek e g é s z s é g e s e k . K ö n y v e ehhez akar „felvilágosítást, oktatást" n y ú j t a n i . Fejezetek: / . E l s ő i d ő szak: s z ü l e t é s e l ő t t . A t e r h e s s é g alatti l e l k i á l l a p o t f o n t o s s á g á t hangoztatja, k ü l ö n figyelemmel k e l l l e n n i a t e r h e s s é g 2—3. h ó n a p j á r a . A z é r v á g á s ilyenkor helyte len. A z o r v o s s á g is t i l o s . Ismerteti az ú j s z ü l ö t t r u h á z a t á t . II. i d ő s z a k : s z ü l e t é s alatt. III. i d ő s z a k : az ú j s z ü l ö t t . IV. i d ő s z a k : a kisgyermek. Ezek u t á n nem m e g l e p ő , hogy gyorsan elfogyott a Kisgyermekes A n y á k K ö n y v e c. m u n k a e l s ő k i a d á s a , s a k ö v e t k e z ő é v b e n m á r megjelent a m á s o d i k .
MÁDI
SZABÓ DÁVID, A
KÖLTŐ
ÉS
ÍRÓ
Pataki d i á k k o r á b ó l s z á r m a z i k 212 oldalas d i á r i u m a , amely „Gyűjtemény. M i n d e n f é l e í r á s o k és Jegyzetek 1 8 2 5 - t ő l fogva" m á r e l á r u l j a a k ö l t é s z e t i r á n t é r d e k l ő d é s é t . P é l d a k é n t bemutatom e j e g y z e t f ü z e t b ő l a k ö v e t k e z ő verset: Jelen és múlt A jelennek dús mezőin Minden élet hervadás. A bú, a kéj tünedékeny öröklő a változás. A mi benne szép tenyészik, Ugy lehet csak a tied, Ha letörted virágit, Kellemét ha izleléd.
Isten új perczet teremthet, Multat nem hoz vissza ő, A nem éldelt óra elf oly, Újra nem teremthető. A jelennek élményi Képzik a szép múltakat, s por fiának sirig adnak Istenítő álmokat. Éldeld, szedd hát a jelennek Kellemdús virágait, rózsaszínnel Ök himzik majd Agg korodnak alkonyit, S ha a szép emlékezetnek Holdvilága rád derül Fölkelnek kiket sirattál, a koporsó éjibal. 1830 a u g u s z t u s á b a n „zarándok gyanánt utazva Miskolczról Pestre" felkereste a s k é s ő b b , 61 é v e s k o r á b a n írt h ő s k ö l t é s z e t f e j e d e l m é t , Vörösmarty Mihályt, Béla futása c. h ő s k ö l t e m é n y é t is Vörösmarty hősköltői szellemének ajánlotta. Pesti o r v o s t a n h a l l g a t ó k o r á b a n megismerkedett a 30-as évek írói és k ö l t ő i nemze d é k é v e l (Vajda Péter, Kunoss, Garay, Karács Teréz), s az akkori i r o d a l m i k ö z l ö n y ö k b e n nagyon sok m u n k á j a jelent meg. Ö s s z e s í r á s á t ma m á r hitelesen aligha lehetne m e g á l l a p í t a n i , mert sokat í r t á l n é v e n . Á l n e v e i a k ö v e t k e z ő k : B o r k ú t i , M á d i , Sz. D . és Sz-d [ 6 ] , M i é r t v o l t erre s z ü k s é g ? Ez az egyik levél i m p u r u m á b ó l d e r ü l k i , amelyet h a g y a t é k á b a n t a l á l t a m . Ennek szövege a k ö v e t k e z ő : „Tek. Feleky Miklós Mélyen
tisztelt Titkár
nemzeti színházi
titkár
úrnak
Űr!
Megkísérlem egy szomorújátékot „Szerelemféltő" 1 felv. nyújtani be a Nemzeti Színháznak. Méltóztassék ezt bírálatra kiadni. Ha előadásra méltónak találtatnék : az a szerencse, több tekintetből, a tetszhalottra sikerrel alkalmazott villany hatása lenne lelkemre. Minden esetre engedje ön azt a kegyességet reménylenem, hogy drá mám sorsa felől engemet tudósítani fog. Azonban még egy baráti kérelmet el nem hallgathatok. Cselekedje tek. Titkár Úr! hogy a színműszerző neve a t. Bíróság előtt ismeretlen legyen és maradjon az az ön állhatatos titka. Az én nevem nem hangzatos név ; ha babér nem díszítheti, kíméljük meg szegényt a dísztelenségtől, mellyel erőtlen dicsvágya sújthatna. Legyen üdvöz, mélyen tisztelt Titkár Úr!" K ö l t e m é n y e i a k ö v e t k e z ő helyeken jelentek meg
[16—17]:
1. 2. 3. 4.
K o s z o r ú (1831—32, 1834). Rajzolatok (1832—38). R e m é n y (1831). V a s á r n a p i Ú j s á g (1837).
A Rajzolatokban jelent meg e z e n k í v ü l : D i v a t r e g é n y e k (1837), U t a z á s i levelek (1838), S í r b e s z é d P a r a z s ó n é asszony h a m v a i felett (1838) c. m ű v e i .
A Béla futása c. eposz (1879) fedőlapja
Mádi Szabó Dávid tagja v o l t a K i s f a l u d y és a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t Könyvkiadó Vállalatának. Szépirodalmi
munkái
a k ö v e t k e z ő k [15, 16, 1 7 ] :
1. E l b e s z é l é s e k . Houwald Ernest u t á n f o r d . , Pest, 1834. 2. Béla futása . . • eposz ( S á r o s p a t a k , 1879, Steinfeld Béla nyomtatta a ref. főiskola b e t ű i v e l , Aigner Lajos b i z o m á n y a , Budapest, 254. o l d . M á s o d i k o l c s ó k i a d á s : N y í r e g y h á z a , Piringer M. b i z o m á n y a , 1884). E m u n k á t ismertette a K o s z o r ú , és „szépségeit elismerték a mübírák is, méltá nyolták az illetékes körök, ezek közt az Akadémia és a Kisfaludy-társaság is". A mai i r o d a l o m t ö r t é n e t i m u n k á k nem e m l í t i k [ 9 ] . 3. Á t ö l t ö z k ö d é s e k . V í g j á t é k 3 f e l v o n á s b a n , Immermann u t á n fordítva. 4. S z e r e l e m f é l t ő . S z o m o r ú j á t é k ( e b b ő l a m u t a t v á n y jelent meg a Rajzolatok ban, 1837). 5. A szegedi b é k e k ö t é s . T ö r t . d r á m a , 1 felv. M e g á l l a p í t h a t j u k , hogy Mádi Szabó Dávid irodalmi m u n k á s s á g a egyben a közel 100 év e l ő t t i n y í r e g y h á z i k ö n y v k i a d á s n a k [14—15] is értékes e m l é k e i t jelenti. MÁDI
SZABÓ DÁVID SZŐLÉSZETI
MUNKÁI
Nemcsak orvosdoktori é r t e k e z é s é n e k v o l t a témája a m á d i bor orvosi j e l e n t ő sége, hanem k é s ő b b is s z á m o s í r á s á b a n foglalkozott a b o r t e r m e l é s s e l és m e z ő g a z d a s á g g a l [5, 16, 17]. Ezzel kapcsolatban n e m lehet figyelmen k í v ü l hagyni a k ö vetkező t é n y e k e t : 1. M á d o n s z ü l e t e t t , és s o k á i g ott lakott. 2. I r o d a l m i á l n é v n e k is a „ B o r k ú t i " , illetve a „ M á d i " jelzőket h a s z n á l t a . 3. S á r o s p a t a k i orvosi m ű k ö d é s e idején herceg Breczenheim Ferdinánd m e g b í z t a a H e g y a l j á n levő szőlők f e l ügyeletével. M e z ő g a z d a s á g i j e l l e g ű í r á s a i a k ö v e t k e z ő f o l y ó i r a t o k b a n [16, 17, 5] jelentek meg: Magyar Gazda, 1846., 66. sz.: S z ó z a t a hegyaljai b o r j a v í t á s és szőlészet ü g y é ben. 8 1 . sz.: Hegyaljai s z ő l ő k i á l l í t á s . M a g y a r Orvosok és T e r m é s z e t v i z s g á l ó k M u n k á l a t a i 1847; 210. 1.: S z ő l ő i r a t i s z ó z a t . 254. 1. : I z g a t á s a hegyaljai b o r n e m e s í t é s és k e r e s k e d é s ü g y é b e n . Magyar H í r l a p , 1850., 168. sz.: M i é r t aljasodik a Hegyalja? G a z d a s á g i Lapok, 1854., 3., 7. sz. : Hegyaljai s z ő l ő l a j s t r o m és s z ő l ő r e n d é s z e t i e s z m é k . 1856; 3 1 . sz.: A h o m o l i t á s r ó l vagy d ű l é s r ő l . Magyar N é p K ö n y v e , 1855. I I . 9. 1.: A burgonya m á s n ö v é n y e k k ö z ö t t i t e r melése. Magyar É v l a p o k , 1857; 56. 1.: Hegyalja b o r á s z a t a . 101. 1.: A szőlőoltás. Falusi Gazda, 1857. I I . 9 1 . 1.: A m a r h a t a r t á s r ó l . I n d í t v á n y a szőlők r e n d b e s z e d é s é r e 1847. ( K é z i r a t , f ü z e t b e n , 60 oldal, Török Gyula gyógyszerész t u l a j d o n á b a n . ) Mádi Szabó Dávid ezen m u n k á i t ma m á r v é g k é p p nem i s m e r i k , hiszen j ó f o r -
m á n a neve is feledésbe m e n t . E l s ő s o r b a n Szinnyei József m u n k á s s á g á n a k k ö s z ö n h e t j ü k [16, 1 7 ] , hogy főleg a s z é p i r o d a l m i m u n k á s s á g á r ó l h í r t a d o t t az u t ó k o r s z á m á r a . S z i n n y e i Magyar í r ó k élete és m u n k á i c í m ű s o r o z a t á n a k X I I I . k ö t e t é ben U t a l á s o k c í m e n nyolc o l y a n akkori f o r r á s m u n k á t is k ö z ö l t , amelyek Mádi Szabó Dávid életére és írói t e v é k e n y s é g é r e vonatkoznak. Mádi Szabó Dávid r e f o r m á t u s ember v o l t , s a pataki K o l l é g i u m b a n megsze rette az é n e k l é s t . Ő írt „ j e l h a n g o t " a pataki Ref. K o l l . D a l k ö r e r é s z é r e : Jelige összhangzat a szívben, összhangzat az agyban Társ-énekeinkbe Bájt, lelket ez adjon. Édesb, ha dalolva Folyhat le az élet, Boldog, ki dalolhat Boldog, ki úgy élhet. Éljünk mi is úgy hát, Mint égi madár él ; Bú, gond vegye sir ját A dal gyönyörénél. M e g é r t j ü k ezek u t á n , h o g y N y í r e g y h á z á n a D a l á r d a e l n ö k e és r e f o r m á t u s f ő gondnok is v o l t . É p p e n e z é r t n e m v é l e t l e n , hogy koporsója f e l e t t N a g y k á l l ó b a n 1886. j ú l . 5 - é n [5] G ö r ö m b e i P é t e r ref. l e l k é s z , az akkori megye k u l t u r á l i s é l e t é nek egyik v e z e t ő egyénisége m o n d o t t b e s z é d e t , és egyebek k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő k e t hangsúlyozta : „ . . . illő, hogy dr. Mádi Szabó Dávidnak, a szerényen működő de nagy tudományú s magasztos eszmékkel foglalkozó hazánkfiának életét legalább halála után meg esmérjük s ősi szokás szerint legalább halála után megtiszteljük és emlékét illendően méltányoljuk." Á t t e k i n t v e életét és t e v é k e n y s é g é t , azt hiszem, hogy ugyanezt ma m é g t ö b b joggal m o n d h a t j u k el. K á r l e n n e , ha S z a b o l c s - S z a t m á r megye nagy o r v o s e g y é n i ségei m e l l e t t Mádi Szabó Dávidról megfeledkeznénk.
IRODALOM 1. A Napkelet lexikona. Magyar í r o d . T á r s . , 1927, Bp. 2. Fazekas Á. : Jósa A n d r á s a mai orvos szemével. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968; 1; 4 3 - 5 1 . 3. Fazekas Á. : Korányi Frigyes születési adatának korrekciója. Orvosi Hetilap, 1967; 108; 2 5 3 2 - 2 5 3 3 .
4. Fazekas Á. : Gyermekgyógyászati vonatkozások m e g y é n k orvostörténetében. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968; 3 ; 61 — 67. 5. Görömbei P. : A közélet hű m u n k á s a . Nyírvidék, 1886; 30. szám, 2. old., és 31. sz. 2. old. 6. Gulyás P.: Magyar írói álnévlexikon. Akadémiai K i a d ó , B p . , 1956; 86; 290. és 413. o l d . 7. Győry T. : Magyarország orvosi bibliographiája 1472 — 1899. M O K T , 1900. Bp., Athenaeum, 252. old. 8. Jósa J. : D r . Jósa A n d r á s (1834 — 1918) és elődei. L u d v i g nyomda, Miskolc, 1934, 358. old. 9. Tartalma: Hunnia n é p é t a magas istenség a sok p á r t ü t é s , viszálykodás miatti haragjában Batu tatárjaival sújtja. A végtelen mongol had „letarolta hazánk Bodrog s Tisza-elvi lapályait. Üszkében füstölg Himesudvar is." (Ez u t ó b b i a tokaji vár ősi neve.) Az eposz egyik hőse Aba király dédunokája, Hősfi, aki Tokaj ura is volt. ő menekítette M á r i a királynőt Esztergomból hajón Pozsonyba. Béla király A r n o l d nádort küldte a tatárok K á r p á t o k o n keresztüli beözönlésének akadályo zására, de harcuk nem volt e r e d m é n y e s . A tatárok elpusztították Egert, Váradot, Vácot. A hazai kunok átálltak a tatárokhoz. Batu látván a Rákosnál rendben gyülekező királyi hadakat, menekülést színlelve M u h i n á l gyűjtötte össze erőit. Béla király összes seregével a tatárok u t á n nyomult. A m u h i csatát a tatárok n y e r t é k meg. Béla és környezete c s u p á n csodával határos m ó d o n menekült meg, s a horvátok által felajánlott Kiissza v á r á b a n húzódott meg. A tatárok sikertelenül ostromolták a várat. Szerencsére eközben Ázsiában meghalt Oktai kán, s a tatá rok viszálykodva visszatakarodtak. Béla megvetette az új Magyarország alapjait. Hősfi pedig egybekelt szerelmével, L ó r á v a l . 10. Pintér I . : A magyar irodalom t ö r t é n e t e , I — I I . Bp., 1938. 11. Réti E. : Nagy magyar orvosok. Bp., 1959, 279. old. 12. Spányi G. : Orvostörténelmi és orvosetnographiai adatok, egészségügyi népszoká sok, babonák Szabolcs-vármegyében. — Dienes I s t v á n : Szabolcs v á r m e g y e . Bp., 1939, 1 8 5 - 2 0 0 . o l d . 13. Szabó D. : Házi-Patika, Kassa, 1830. 14. Szabó D. : Kisgyermekes anyák könyve. Nyíregyháza, 1872. 15. Szabó D. : Béla futása. Sárospatak, 1879. 16. Szinnyei I . : Magyar írók élete és m u n k á i . Bp., 1909. X I I I . kötet 172 — 173. 17. Szinnyei Lt Folyóiratok r e p e r t ó r i u m a . Bp., 1876, I . kötet, 1398. old.
Zusammenfassung Der aus M á d stammende Dávid Szabó (geboren i m Jahre 1808 i n M á d und gestor ben i m Jahre 1886 i n Nagykálló) war fast zwei Jahrsrzehnte lang i n Nagykálló als Oberarzt des Komitats Szabolcs tätig. Nach der Ä n d e r u n g des Komitatssitzes ar beitete er i n Nyíregyháza auch als Krankenhausdirektor. Er erkannte sehr früh bereits die Wichtigkeit einer medizinischen Aufklärung der Bevölkerung. Ein bekanntes Buch war damals das i m Jahre 1872 von der Druckerei des Nyíregyházaer Einwohners S á n d o r Dobay herausgegebene „ B u c h für M ü t t e r von K l e i n k i n d e r n " . D á v i d Szabó war sowohl als Dichter und Schriftsteller als auch als Verfasser von W e i n b a u f a c h b ü c h e r n bekannt. Er starb i n Nyíregyháza und fand seine letzte Ruhestätte i n Nagykálló.
