Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda
ÁKOMBÁKOM TAGÓVODÁJA
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ
Készítette: Rácz Andrea tagintézmény-vezető A tagintézmény nevelőtestülete
1
Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP .................................................................................................................................................... 3 1.1 A TAGINTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................................... 3 1.2 TAGÓVODÁNK RÖVID BEMUTATÁSA ................................................................................................................ 3 2. JÖVŐKÉPÜNK ................................................................................................................................................... 4 2.1 PEDAGÓGIAI ELVEINK ...................................................................................................................................... 5 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI .......................................................................................................... 5 3.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ÓVODÁNKBAN ..................................................................................... 6 Szomatikus nevelés - Gondozás ........................................................................................................................ 6 1.1 Étkezés ........................................................................................................................................................ 6 1.2 Öltözködés .................................................................................................................................................. 9 1.3 Testápolás ................................................................................................................................................. 11 1.4 Pihenés ..................................................................................................................................................... 12 1.5 Mindennapos mozgás ............................................................................................................................... 12 3.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................ 13 Beszoktatás, befogadás folyamata óvodánkban.............................................................................................. 13 Közösségi nevelés óvodánkban ....................................................................................................................... 14 3.2.1 Óvodánk hagyományai .......................................................................................................................... 15 3.3 AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ÓVODÁNKBAN .............................. 17 3.3.1 Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés ................................................................................................. 17 3.3.2 Értelmi fejlesztésünk és nevelésünk ....................................................................................................... 17 3.3.3. IKT eszközök használata óvodánkban .................................................................................................. 18 3.4 TAGÓVODÁNK SAJÁTOS NEVELÉSI CÉLJAI ...................................................................................................... 18 3.4.1 Tagóvodánk sajátos nevelési céljaiból következő nevelési feladataink: ................................................ 18 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ÓVODÁNKBAN .................................................. 19 4.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEINK ............................................................................................................................... 19 4.2 TÁRGYI FELTÉTELEINK ................................................................................................................................... 19 4.3 ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE ............................................................................................................... 20 Óvodánk csoportszervezési elvei, gyakorlata: ................................................................................................ 20 4.3.1 Hetirend ................................................................................................................................................. 20 4.3.2 Napirend ................................................................................................................................................ 21 4.4. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI .............................................................................................................................. 22 4.4.1 Az óvoda és a család kapcsolata ........................................................................................................... 22 4.4.2 Kapcsolatunk a társintézményekkel ....................................................................................................... 23 4.4.2.1 Kapcsolatunk a bölcsődékkel .............................................................................................................. 23 4.4.2.2 Kapcsolataink a tagóvodákkal ............................................................................................................ 23 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ......................................................................................... 23 5.1 A JÁTÉK.......................................................................................................................................................... 23 5.2 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ÓVODÁNKBAN ........................................................................................ 25 5.2.1 Naposi munka ........................................................................................................................................ 25 5.2.2 Egyéni megbízatások, alkalomszerű munkák ......................................................................................... 26 5.2.3 Növény és állatgondozás ....................................................................................................................... 27 5.3 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS GYAKORLATA ÓVODÁNKBAN ........................................... 28 5.3.1 A tanulási folyamat szervezésének szempontjai óvodánkban: ............................................................... 28 5.3.3 Lehetséges formái:................................................................................................................................. 29 6. NEVELÉSI TERVÜNK..................................................................................................................................... 29 7. TANULÁSI TERVÜNK .................................................................................................................................... 37 8. PEDAGÓGIAI DOKUMENTÁCIÓINK ......................................................................................................... 52 9. MELLÉKLETEK .............................................................................................................................................. 53 9.1 TEHETSÉGGONDOZÁS ..................................................................................................................................... 53
2
1. Helyzetkép 1.1 A tagintézmény adatai A tagintézmény neve:
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Ákombákom Tagóvodája Címe: 1133 Budapest, Visegrádi köz 4. Telefon/fax : 36 (1) 239- 16-72, Fax:239-16-99 E-mail:
[email protected] Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Címe: 1139 Budapest, Béke tér 1.
1.2 Tagóvodánk rövid bemutatása Mottónk: „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” Varga Domokos
Óvodánk három csoportos, teljesen új építésű óvoda. A XIII. kerület egy csendes, forgalomtól elzárt területén helyezkedik el, az épület alsó szintjén, működésében is elkülönülve, található a Mini Manó bölcsőde. Három, osztatlan életkorú csoportunk az emeleti szobákat használja, melyek mindegyike külön öltöző és mosdó résszel rendelkezik. Büszkék vagyunk a színes, tágas, világos, modern, jó ízléssel berendezett, minden igényt kielégítő intézményünkre. A földszinten 60 m2-es, jól felszerelt tornaszobánk van, de külön helyet kapott az épületben a logopédia és fejlesztő pedagógus szobája, egy szülői fogadó, és az orvosi szoba is. Könyvtárt rendeztünk be a gyermekek számára a szülői fogadóban. Csoportszobáinkat terasz köti össze, ezek a csoportokból is megközelíthetők, különböző tevékenységekre használjuk őket: testmozgásra, barkácsolásra, időjárás megfigyelésre, csoportszoba terének kibővítésére. Udvarunk többféle mozgásra ad lehetőséget a 3-7 éves korosztálynak. Ugyanakkor lehetőségük van a gyerekeknek elmélyült tevékenykedésre: homokozásra, szerepjátékokra is. Tavasztól, jó idő esetén életünk nagy része az udvaron, szabadlevegőn zajlik és hűsítő zuhanyozásra is lehetőségünk van. Az udvari játékidőt nagyon fontosnak tarjuk, állandóan folyamatosan bővítjük játékeszközeinket vizezős játékokkal, rollerekkel, futóbiciklikkel. Közvetlen környezetünk változásainak megfigyelésére, a környezet védelmére, szeretetére neveljük a gyermekeket. A nevelésben is nagy szerepe van az udvarnak: rendjének fenntartásában, növények, állatok védelmében az ide járó gyermekek is részt vesznek. Minden csoportunknak saját virágoskertje van, melyet a gyerekek közösen gondoznak. A fákra kihelyezett etetőket, odú-
3
kat együtt tartjuk rendben, ősszel a faleveleket gereblyézzük, gyűjtjük, tavasszal virágokat ültetünk, öntözünk, folyamatosan komposztálunk. Minden csoport saját kiskerttel büszkélkedik, azokat a csoportba járó gyermekek és felnőttek folyamatosan gondozzák, ápolják, bővítik. Madárbarát óvoda és Zöld óvoda címmel rendelkezünk. A felnőttek által nyújtott mintával, irányítással alakítjuk ki a gyermekekben az élőlények iránti gondoskodást, gondozást. Minden csoportban akváriumot helyeztünk el, az óvoda folyosóján, kalitkában tartott pintyeket felváltva gondozzák a csoportok. Nálunk családias hangulatban, egymást és a felnőtteket jól ismerve, nevelkednek a gyermekek. Kéréseikkel, gondjaikkal bárkihez bizalommal fordulhatnak. Sok közös programot szervezünk, hogy az óvodai közösséget erősítsük. Óvodánk sajátos hagyományai: Örökbefogadó-hét, Óvodánk születésnapja, Márton napi lámpás felvonulás, Luca napi kézműves foglalkozás, Lélekmelegítő délután, Jóságfa állítás, Tavaszi családi nap. Óvodapedagógusaink, délután, ingyenes, tehetséggondozó foglalkozásokat tartanak a 4-5-6 éveseknek: a 4-5 évesek Varázsmese foglalkozásra és néptáncra, az 5-6 évesek néptánc foglalkozásra járhatnak. Valljuk, hogy környezetünk védelme, a környezet fennhatósága nagyon fontos feladat. Óvodás korban számos lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek észre vegyék, megtapasztalják: ők is sokat tehetnek környezetükért. Ezért óvodánkban cél a környezettudatos nevelés. Szelektíven gyűjtjük a csoportokban a szemetet: a papírt, a műanyag palackot és a használt elemeket. Létrehoztuk az ÖKOMBÁKOM Közhasznú Alapítványt, ezen tevékenységeink támogatására. Testületünkre jellemző a nyitottság, empátia, odafigyelés, megbízhatóság. Kollégáink tudásukat állandóan frissítik, szakvizsgát szereznek, továbbképzéseken vesznek részt. A kedvező személyi és tárgyi feltételek mellet nap, mint nap új és új feladatokkal találkozunk, amelyeknek a megoldására készen áll a csapatunk.
2. Jövőképünk A 3-6 éves gyermekek igényeinek kívánunk megfelelni és érdekeit szolgálni. Mi olyan intézménnyé szeretnénk válni, akik a sokszínű és megtapasztalható tevékenységek biztosításával a gyermekek sokoldalú képességfejlesztését tartják szem előtt. Ahol a gyermekek jól érzik magukat, saját adottságaiknak és képességeiknek megfelelően pozitív érzelmi hozzáállással oldják meg az adódó helyzeteket, feladatokat, problémákat. Gyermekeink a nyugodt, szeretetteljes, befogadó nevelésünk eredményeképpen testileg, lelkileg kiegyensúlyozott felnőttekké válnak. A bátorító, megerősítő nevelés segítségével nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé alakulnak, mely biztosítja számukra az örömteli, sikeres iskolakezdést. 4
Feladatunk: - A gyermeki személyiség kibontakoztatása sokszínű tevékenységeken keresztül, a szociális életképességek fejlesztése, a gyermekek életre nevelése, érzelmi-akarati életük fejlesztése, társaikkal, felnőttekkel való korrekt együttműködése. - Óvodánk a jövőben is megőrzi kivívott jó hírnevét, népszerűségét. - Jól körülhatárolt mérési-értékelési rendszerünkkel dolgozunk, amely mindenki által elfogadott, megbízható. - Hiszünk abban, hogy a gyermekek személyiségfejlődésének elősegítésébe partnereink is részt vesznek (szülők, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus). - Óvodánkban érvényesül, működik a partnerközpontúság. - Egész évben folyamatos megfigyelésen alapuló környezetpedagógia van jelen, ahol gyermekeinket a természeti-társadalmi környezet tudatos megóvására és a néphagyományok őrzésére neveljük, a játékosság – cselekvés – kooperáció - kommunikáció egységével.
2.1 Pedagógiai elveink Á llandó figyelemmel kísérjük, segítjük gyermekeink személyiségének alakulását. K edves, segítőkész felnőttként vesszük körül őket, megteremtjük a feltételeket a családi nevelés kiegészítésére, segítésére. O tthonos, derűs légkört teremtünk, hogy jól érezzék magukat a gyerekek csoportjaikban. M eleg szeretettel, gondoskodással vesszük körül őket, hogy biztonságban érezzék magukat. B iztosak lehetnek benne, hogy fontosak számunkra, mindig számíthatnak segítségünkre. Á llandóságra törekszünk, és emellett programokat szervezünk, hogy élményekhez juttassuk gyermekeinket. K ell, hogy személyes jó példával járjunk elől, így alakítva erkölcsi, értelmi, érzelmi, esztétikai értékeiket. O vinkban osztatlan életkorú csoportok vannak: a Sárgarigó, Bóbita és Kaméleon csoport. M indig elismerjük a gyermekekben rejlő pozitív tulajdonságokat, ezt felhasználva gazdagítjuk egyéniségüket. Hiszünk fejleszthetőségükben!
3. Óvodai nevelésünk feladatai Általános feladataink: 1. Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
5
3.1 Az egészséges életmód alakítása óvodánkban Szomatikus nevelés - Gondozás 1.1 Étkezés A gyerekek naponta háromszor étkeznek az óvodában. Fontos, hogy esztétikus, nyugodt környezetben tegyék ezt. A reggeli és az uzsonna elfogyasztása folyamatos, az ebédet egy időben tálaljuk. Mindenkinek állandó helye van az asztaloknál, ezeket évente legalább egyszer változtatjuk. Naposi rendszert működtetünk. Nyáron, az árnyékolóval ellátott teraszon is étkezhetünk. A közös étkezések során arra bíztatjuk a gyerekeket, hogy kóstoljanak meg minden ételt és az új ízektől se ijedjenek meg. A reggeli és az ebéd közötti időben gyümölcsöt, zöldséget, illetve saját magunk készítette egészséges ételeket (pl.: salátákat) kínálunk, ezt a csoportban, teraszon vagy akár az udvaron is elfogyaszthatják.
Finommotorika fejlesztése
Testséma fejlesztése
3-4 éves korban
4-5 éves korban
5-6-7 éves korban
Tárgyak fogásmódjának megtanítása: Eleinte két kézzel, két oldalról (pl. pohár, tányér), majd ahogy erősödnek az ujjizmok, egy kézzel, marokra (pl. pohár). Evőeszköz tartása, irányítása hegyével a szája felé (eleinte a könyököt emeli, majd csuklóból fordítják). A gyakorlás lehetőségének biztosítása. Terítésnél tegye a tányért mindenki maga elé (tárgy viszony a testhez). Szalvéta adásánál mintaadás. Szóbeli megerősítés. Testrészek megfogalmazása.
Tárgyak fogásmódjának finomítása (kanál, villa, esetleg kés). Folyadéköntés megtanítása: az öntés akkor biztonságos, ha a pohár és a kancsó széle egy magasságba hozható (asztal szélén). Kézbe vehető ételeket (sütemény, zöldség, gyümölcs, stb.) önállóan szednek (tapintásos észlelés fejlesztése). Kanál és villa több fogásmódja: a mutató ujj felülről kitámasztja a kanalat, villát, így vágni lehet a szélével.
Tárgyak fogása, egyre biztosabb mozgatása. Kés használata: a kézizmok erősítését és a két kéz koordinált mozgatását szolgálja. Ételszedés merőkanállal is. Önálló folyadéköntés. Tányérok, evőeszközök összeszedése.
Kés, villa fogása, használata, az ujjak funkcióinak gyakorlása. Az étel útja a gyomorba: nyelőcső, „ádámcsutka” kitapintása nyelés közben.
6
3-4 éves korban
Szem-kéz koordináció fejlesztése
Térirányok fejlesztése
Percepció fejlesztése
4-5 éves korban
Önkiszolgálás, edény levétele, helyes fo- Kanál, villa irányítása az ételhez. Aszgása. Biztonságosan helyezze az asztalra. talterítő hajtogatás: sarkak összeillesztése, meghajtás segítséggel. Folyadéköntés. A kancsó billentése a két kéz ellentétes mozgatásával történik.
Terítésnél tányér, pohár elhelyezése, megnevezése. (pl. tányér mellé tedd a kanalat! A poharat tedd a tányér mögé, középre! Hajoljatok a tányér fölé!)
Terítésnél irányok megnevezése (jobb oldalra tedd a kanalat, baloldalra a szalvétát). Középre a szalvétatartót, kancsót, kidobó tálat, stb. A tányér jobb oldalán kívül a kanál, baloldalon a villa.
Ízekkel való ismerkedés (sós, édes, savanyú felismertetése étkezés közben). Hideg, meleg érzékeltetése az étel elfogyasztása közben. A két ízt egymás után kóstoltatjuk. (pl.: kenyér-kalács, édes tészta-sós tészta.)
Ízek felismerése és megnevezése az étel fogyasztása közben. Az ételek ízének megváltoztatása (pl. kifőtt tészta ízesítése, dióval, mákkal, lekvárral, túróval, tejföllel, sajttal, stb.
5-6-7 éves korban Kés és villa együttes használata ételfelszedéshez, vágáshoz (a mutató ujj ereje még gyenge lehet). Asztalterítő hajtogatás önállóan. Biztos folyadéköntés. Asztalterítő felterítése: a mintázat egyenesen fusson, a sarkok egyformán lógjanak le minden oldalon. Villa, szalvéta baloldalon, kés a jobb oldalon belül, kanál kívül. Étkezés végén a kést és a villát egymás mellé kell helyezni a tányérban. A nyelek egymás felé esnek.
Ízek alapján az összetétel felismerése és megnevezése, pl. körözött miből készülhetett? Ízek részekre bontása, erős, édes, sós, savanyú, csípős. (pl. zöldborsófőzelék: zöldborsó, rántás, tej, cukor, só. Tojáskrém: vaj, főtt tojás, mustár, só.) Közben a gyermekek ízlelik, fölvágják, elfogyasztják az ételt. Az ételek ízének változtatása (pl. saláta: keserű, cukros vízben citromlével: kellemesen savanyú. Tejföl, majonéz, mustár, összekeverése saláták ízesítésére.)
7
Verbális fejlesztés
3-4 éves korban
4-5 éves korban
5-6-7 éves korban
Teríték, eszközök helyének megnevezése, ételek neve, ízekhez ételnevek kapcsolása. (pl. édes: palacsinta, szilvás gombóc, tejbegríz, kalács, stb. Sós: kenyér, perec, leves, túrós csusza, stb.) Néhány gyűjtőfogalom, (pl. főzelék, zöldség, gyümölcs; térirányok, testrészek neve.) Az óvodapedagógus szóbeli megnyilatkozása, a közlés pontos és helyes megfogalmazása minden tevékenységet végigkísér és kiemelt jelentőségű.
Ételek neve összetevőinek megnevezése (pl. levesben répa, karalábé), fűszerek megnevezése, térirányok, testrészek nevei.
Ételek hétköznapi és hivatalos megnevezése (pl. rántott hús - sertés szelet; zöldborsós rizs - rizibizi, stb.) Térirányok, testrészek részletesebb megnevezése. A tisztálkodási eszközök helyes, pontos megnevezése életkornak megfelelően.
8
1.2 Öltözködés Az öltözködés sok időt igényel óvodás korban. Óvodánkban a csoportok öltözője kis szigetként helyezkedik el, ahol mindenkinek rendelkezésre áll saját szekrény, jelével és fényképével ellátva. A gyerekek, felnőtt segítségével vagy önállóan öltözködnek, eltérő ütemben. Sok segítségre van szükségük, de amit már ők is meg tudnak tenni, azt nem végezzük el helyettük. A szülőkkel együtt figyelünk rá, hogy mindig az évszaknak megfelelő ruházatot vegyenek fel, felhívjuk a figyelmet a réteges öltözködés előnyeire. A csoportszobákban padlófűtés is van, ezért nem ajánljuk a túlöltöztetést.
Testséma fejlesztése
Szem-kéz koordináció, Finommotorika fejlesztése
3-4 éves korban
4-5 éves korban
5-6-7 éves korban
Segítségnyújtáskor verbálisan is segíthető. Öltözködésnél a főbb testrészek megérintése és megnevezése pl.: fej, kéz, hát. Segítségnyújtáskor verbálisan is segíthető az ismeretanyag beépülése (pl.: Begombolom az ing nyakát. Ez a ruha eleje, ahol a minta van. A pulóver nyakán lévő cégjelzés hátulra kerüljön a tarkódhoz, megfordítom. A kabát gallérját fogom, így bújj bele. Próbálkozás a gombolással, patenttal, zokni felhúzással. Cipőhúzás, kapcsolás. Harisnyafelhúzással próbálkozás. Egyszerű ruhadarabok össze-hajtogatása, próbálgatás.
A részben önálló öltözködés szóbeli segítségnyújtással egészíthető ki. Pl.: Tűrd be a pólót a nadrágba a derekadon, hátul is, oldalt is. A zokni sarkát igazítsad a sarkodhoz! Húzd fel a zoknit a lábszáradon! Kabátba bújáskor a jobb és bal kart nem keverik.
Önálló öltözködés. A testrészek biztos ismerete. Beszélhetünk a ruhadarabok díszítéséről, mintázatáról. Pl.: zsinór a vállon, masni a derekán stb. Térdig érő kabát, csípőig érő pulóver, stb.
Önálló ki- és begombolás. Cipőfűzés technikájának bemutatása, cipőkötés gyakorlása. Ruhadarabok összehajtogatása (pulóver, melegítő).
Húzózár, patent önálló kezelése. Önálló cipőkötés. Ruhadarabok esztétikus össze-hajtogatása.
9
Percepció fejlesztése
A fordítva felvett ruhadarabok elejé- Fordítva felvett cipő orra kétfelé kanyaronek, hátuljának érzékelése a testen dik, befelé esik a csat, lépésnél összeakad(nyaknál szűk, kényelmetlen). A félre- hat. gombolt ing stb. kidudorodik, egyik oldala hosszabb. Felhívjuk erre a gyermekek figyelmét.
Verbális fejlesztés
A különböző ruhadarabok, öltözködéssel kapcsolatos irányok pontos megnevezése.
Ruhadarabok elejének, hátuljának felismerése. Ruhák kifordítása. Szorító ruhadarabok önálló kilazítása
10
1.3 Testápolás A gyermekek és a felnőttek közötti érzelmi kapocs teszi lehetővé, hogy ez az intim tevékenység ne okozzon szorongást. A megfelelő hely, eszköz, elegendő idő és odafigyelés a gyerekek számára megkönnyíti, hogy a testápolási teendőket folyamatosan, igényeik szerint végezhessék. A helyes szokás kialakulása érdekében vizuális segédeszközöket helyeztünk el. Minden csoportnak saját mosdó helyisége van, a csoportból közvetlen átjárással. Az eszközöket a gyermekek számára elérhető magasságba tettük. A WC-k közötti falak és a függönyök biztosítják az intimitást. 3-4 éves korban
Testséma fejlesztése
Finommotorika fejlesztése: (szemkéz koordináció fejlesztése is)
4-5 éves korban
A gyermekek egyéni fejlettségükhöz Koszos testrész megnevezése óvodapemérten kapnak segítséget. dagógus által. A gyermek a hallottak Tükör előtt a fésülködés gyakorlása. alapján elvégzi a tevékenységet, az óvodapedagógus értékeli, szükség esetén segít (ujjközök, orrcimpa, fülcimpa, szemhéj, szemöldök). Fésülködés: fejbőr, hajszál, hajtincs. A tisztálkodási eszközök megfogása, Körömkefe használata: zárt ujjakkal a helyre rakása óvodapedagógusi segít- körmök egymás mellé szorítása (fejlett séggel. Két tenyér össze-dörzsölése, kiscsoportosok is képesek rá), kézmosáskézfej forgatása, szappan fogása, for- kor a kézfej egymásba forgatása. gatása (kézizmok apró mozgatása). Fésülködés önállóan, kis segítséggel. Ismerkedés a fésűhasználattal, száj- Fogmosás: fogkefe le-föl mozgatása, elöblítés technikájának megtanítása lenőrzés a tükörben. (arcizmok és nyelv mozgatása). WC papír használata (lányoknál a törlés iránya fontos!)
5-6-7 éves korban Már hallott instrukciók alapján képesek elvégezni, önmagukon ellenőrizni és javítani. Kézfej, orrnyereg, fülkagyló, körömágy, stb.… Fésülködés: fejbőr, hajszál, hajtincs.
Önálló feladatvégzés, pontos végrehajtás. Az ujjak nem szorítják a szappant a csúszás miatt, hanem lazán tudják tartani. Fésülködés: biztos fésűfogás. Fogápoló-szerek tisztántartása: fogkefe.
11
Percepció fejlesztése, térirányok:
A fogmosásnál a szájüreg elülső és hátulsó részéről beszélünk (pl.: elöl, le-föl mozgasd a fogkefét, hátul söprögesd ki a fogakról az ételmaradékot.) Arc-kézmosás körkörösen, kézfej, alul, fölül. A tisztálkodási eszközök helyes, pontos megnevezése életkornak megfelelően.
1.4 Pihenés A délutáni pihenés kötelező azoknak a gyerekeknek, akik az óvodában tartózkodnak. Kényelmes, modern fektetőink minden szempontból megfelelnek a gyerekek igényeinek. A csoportokat kiszellőztetjük, elsötétítjük erre az időre. Mesével, meselámpával, illóolajokkal, altató dalokkal, versekkel készülnek az óvodapedagógusok, hogy megteremtsék a pihenéshez szükséges nyugodt légkört. Elalvás előtt mindenkinek jár simogatás. A kevesebb alvásigénnyel rendelkező gyerekeket nem kényszerítjük arra, hogy elaludjanak, de fontos, hogy pihenjenek és a többieket ne zavarják. 1.5 Mindennapos mozgás Napirendünkbe építettük a mindennapos mozgást. Helyszíne lehet a csoportszoba, tornaterem, terasz, udvar, de amikor csak lehet, szabad levegőn való tartózkodás alatt szervezünk mozgásos játékokat. A gyermekek mozgásigényére építünk, a rendszeres mozgásos játékokkal mozgásigényük kielégítése a célunk. Színesítjük mezítlábas, illetve tartásjavító tornával, táncházzal, játékos utánzó gyakorlatokkal, különböző eszközök használatával. Részletezve: Mozgás, edzés, szervezett mozgás (5.3.2.)
12
3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megvalósítása
Beszoktatás, befogadás folyamata óvodánkban Célunk: az érzelmi biztonság megalapozása. Feladataink: Fontosnak tartjuk, hogy leendő óvodásaink és szüleik az óvodába lépést megelőzően is találkozzanak az óvó nénikkel és a dadus nénivel. Az óvodai előjegyzés előtt, tavasszal, KUKUCSKÁLÓ, nyílt délutánt tartunk, ahol az óvodánk iránt érdeklődő leendő óvodások és szüleik betekinthetnek óvodánk mindennapjaiba. Beíratás alkalmával, a csoportjukra jellemző levéllel köszöntjük a gyermekeket, szülőket. Kiválaszthatják jelüket. Tájékoztató szülői beszélgetést tartunk az óvodai beiratkozást követően. Mindenkinek felajánljuk a családlátogatás lehetőségét, ekkor a gyermeket a saját környezetében látogatjuk meg, ahol felszabadultan viselkedik. A szülőkkel közelebbi kapcsolat alakulhat ki a kötetlen beszélgetés alatt. A családlátogatás időpontjáról a szülők és az óvodapedagógusok közösen döntenek. Az óvodai nevelési év kezdete előtt nyílt, KUKUCSKÁLÓ (játszódélelőtt) délelőttöt szervezünk, ahol a gyerekek csoporttársaikkal, új környezetükkel ismerkedhetnek. Ilyenkor ajándékkal kedveskedünk nekik. Óvodánkban a befogadás az óvodai nevelési év első napjával kezdődik. A befogadási időszak minden gyermeknél legalább két hónap. Novemberben családi beszélgetésen (fogadóórán) tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy hol tart gyermekük a befogadás folyamatában.
A szülők háromféle beszoktatási lehetőség közül választhatnak: Folyamatos: az első naptól kezdve a kisgyermek egész nap az óvodában tartózkodik, szülő vagy nagyszülő nincs jelen. Fokozatos: a kisgyermek első nap 1-2 órát tartózkodik az óvodában, szülő vagy nagyszülő nincs jelen. A napi itt tartózkodás idejét folyamatosan növeljük 1-2 héten keresztül. Anyás (apás, nagyszülős) beszoktatás: Egy hetes időtartamban történik. A szülő vagy nagyszülő a kisgyermekkel együtt ismerkedik az óvodai élettel, aktívan bekapcsolódnak az óvodai tevékenységekbe, közösen játszanak, a gondozási feladatokat együtt végzik (mosakodás, WC. használat stb.). A közös játék alatt a gyermek megismerkedik csoporttársaival, és az itt dolgozó felnőttekkel. Higiéniai okok miatt az ebédnél nem tartózkodhat a szülő a csoportban.
13
A befogadás folyamata minden gyermeknél eltérő, ezért nem tudjuk előre megmondani, pontosan meddig fog tartani. A szülőket mindig arra kérjük, hogy bízzanak meg azokban az óvodapedagógusokban, akik felelősek lesznek gyermekeikért és fogadják el, amikor szólnak, hogy a szülő jelenlétét már nélkülözni tudják. Próbálják szem előtt tartani, hogy a túl hosszúra nyúlt befogadási idő sem minden esetben jó. Óvodai nevelőmunkánk a családi nevelésre épül. Ezen az alapon képzelhető el a biztonságos, vidám, derűs légkör kialakítása az óvodában. A szülőkkel kialakított együttműködési formák, a folyamatos információ áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit, és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni.
Közösségi nevelés óvodánkban Célunk: A közösségi nevelést óvodai nevelésünk alapvető, átfogó elemének tekintjük. Segítségével gyermekeinkben kialakul, fejlődik az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség. Az óvoda közösségei a játék által spontán alakulnak, az általunk szervezett együttes élmények, hagyományok pedig az együvé tartozás érzését erősítik. Olyan légkört teremtünk óvodánkban, ahol kölcsönös bizalommal lehetünk egymás iránt, tudunk örülni egymás sikerének, át tudjuk érezni egymás problémáit, kudarcait.
Feladataink: Közös programok szervezésével, hagyományok kialakításával erősítjük a csoport és az óvodai közösséget.
Azonos értékrendet alakítunk ki a csoportok közötti átjárhatóság biztosítására.
Napirendünket, a gyerekek igényeinek figyelembe vételével, rugalmasan szervezzük. Elegendő időt biztosítunk a gondozási és önkiszolgálási feladatok elvégzésére. Az érkező gyermekek felrakják a jelüket a „Megérkeztem táblára”, majd hazamenetelkor leveszik. Napközben megbeszéljük, hogy ki hiányzik. Mindennap Ákombákom kört tartunk. Ezek a közös körben történő beszélgetések segítenek a közösségi érzés erősítésében. A délutáni pihenéshez nyugodt, meghitt, csendes légkört alakítunk ki. Két napirendet használunk, amelyek az évszakokhoz, és a nevelési év rendjéhez igazodnak.
Drámajátékokat, kooperatív technikákat alkalmazunk, konfliktuskezelési technikákat gyakorlunk a felmerülő problémák megoldására. Támogatjuk a gyermekek között kialakuló baráti kapcsolatokat.
A közös élményszerzések célja a közösségépítés: a közösen kitűzött célokat együtt érjük el. A célok elérése fejleszti kitartásukat, feladattudatukat, erősíti pozitív jellemvonásaikat.
Hagyományaink kialakításánál figyelembe vesszük azok közösségformáló szerepét. Részletezve: 3.2.1 14
Szokás –és szabályrendünk 11 pontban:
1. Mindenhol betartatjuk az alapvető udvariassági szokásokat: köszönünk egymásnak, elkérjük a játékeszközt, megköszönjük a segítséget, nem zavarjuk, nem bántjuk egymást, megvigasztaljuk a szomorkodókat, segítünk egymásnak. 2. Tiszteletben tartjuk egymás érzéseit, hangulatát, kéréseit. 3. Vigyázunk környezetünk rendjére, tisztaságára. 4. Saját és mások testi épségére figyelünk. 5. A növényeket, állatokat védelmezzük, nem tépkedjük le a leveleket. 6. A szemetet a kijelölt helyre tesszük. 7. A tűz-és balesetvédelmi szabályokat minden évben ismertetjük és gyakoroltatjuk. 8. Az udvari játék szabályait következetesen betartatjuk: eszközök helyes használata, balesetmentes játék, egymásra figyelés, udvarra és udvarról való közlekedés, gyülekezés saját padon felmenetelkor. 9. Gyalogos és tömegközlekedési szabályokkal ismerkedünk: táblák, lámpák, zebra, tömegközlekedési eszközök ismerete. 10. Kerékpáros közlekedés szabályait gyakoroljuk, betartjuk. Részletezve: Nevelési terv 3.2.1 Óvodánk hagyományai MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK ( FELADATOK)
HAGYOMÁNYAINK
CÉLUNK
MAGYAR NÉPMESE NAPJA (Szeptember)
Hagyományőrzés Mintaadás
Mese kiválasztása Szerepek kiosztása Mese előadása
ÁLLATKERTI ÖRÖKBEFOGADÓ HÉT (ÁLLATOK VILÁGNAPJA) (október)
Demokratikus döntés, szavazás gyakorlása, ismeretszerzés különböző állatfajtákról, Állatkerti látogatás megalapozása. Óvoda szintű projektekhez vagy zöld ünnepekhez kötve a családokkal közösen.
Külön feladatterv alapján.
1-1 téma (pl. őszi zöldségek, gyümölcsök, népi hagyományok feldolgozása komplexitásra törekedve, a gyerekek ötleteinek felhasználásával) Hagyományteremtés, az óvoda kapuinak kinyitása, közös program a szülőkkel, óvodai közösség erősítése A szülők bevonásával a családi, közösségi nevelés erősítése
Gyűjtés az aktuális témához, projekt kidolgozása, projekt zárás megtervezése, szülők bevonása
ŐSZI CSALÁDI KIRÁNDULÁS
ŐSZI ÓVODAI PROJEKT HÉT
ÓVODÁNK SZÜLETÉSNAPJA (október 25.) MÁRTON NAPI LÁMPÁS FELVONULÁS
Helyszín keresése, szülők tájékoztatása.
Programok megtervezése, egyeztetése a többi csoporttal pályázat hirdetése, szülők, gyerekek tájékoztatása Plakátok, lámpások elkészítése Vendégek meghívása 15
MIKULÁS ÜNNEPSÉG (december)
Csoportok közötti átjárhatóság Hagyományőrzés Csoportonkénti és óvodai szintű programok Mágikus gondolkodás ápolása
Közösségépítés Ünnepre hangolódás A szülők bevonásával a családi, LUCA NAPI KÉZMŰVESKEDÉS ÉS VÁSÁR közösségi nevelés erősítése (december) Helye: Tornaterem Óvodai közösség erősítése, köJÓSÁGFA ÁLLÍTÁS (december) zös készülődés Érdeklődés felkeltése VERSMONDÓ VERtehetséggondozás SENY A MAGYAR LÉLEKMELEGÍTŐ DÉLUTÁN (december)
KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL (január) FARSANGI MULATOZÁS (február) A VÍZ VILÁGNAPJA A FÖLD NAPJA ÖKOMBÁKOM HÉT – A MADARAK ÉS FÁK NAPJÁHOZ KÖTVE Zárása: CSALÁDI NAP MEGEMLÉKEZÉS A SZÍNHÁZI VILÁGNAPRÓL HÚSVÉT ANYÁK NAPJA (május)
Egyéb szervezési feladatok Szülői szervezettel közösen programok előkészítése Gyerekek megajándékozása titokban A szülői szervezet szervezésében. Meghívók készítése, ötletek gyűjtése, eszközök előkészítése
Fenyődíszek készítése, közös fa feldíszítése Verseny kiírása, szülők bevonása Segítségadás a versek kiválasztásában,a gyakorlásban Télűző hagyomány megismerte- Dalok, versek tanulása, díszítés tése Játékos tevékenységek tervezése, szervezése Hagyományteremtés Külön feladatterv szerint. Környezettudatos magatartás alakítása Környezettudatosságra nevelés Gyűjtés az aktuális témához, Óvodai közösség erősítése, kö- programok megtervezése, megzös készülődés szervezése, szülők bevonása Színházi élmény feldolgozása
Szervezés, tervezés
Kapcsolódó népi hagyományok megismertetése Édesanyák felköszöntése
Kézműves foglalkozások különböző technikákkal, díszítés Ajándék készítése, dalok, köszöntők tanulása, díszítés Téma kijelölése Időpont kitűzése Szervezési feladatok Felkészülés a táborra Ötletek gyűjtése, tervezés, szervezés Busz lefoglalása, útiterv készítése
Iskolába készülő gyermekeink részvételével ERDEI ÓVODA Környezettudatos magatartás erősítése GYERMEKNAPI KI- A gyerekek érdeklődésének RÁNDULÁS (május) megfelelő programok szervezése
16
ÉVZÁRÓBALLAGÁS (június)
Hagyományteremtés Nagycsoportosok búcsúja az óvodától
Eddig tanult mesék, versek, dalok felelevenítése, tanulása, díszítés
3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása óvodánkban 3.3.1 Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés
A heti tervezésben az anyanyelvi nevelési feladatokat, fejlesztési lehetőségeket, anyanyelvi játékokat tervezünk. Naponta leülünk az Ákombákom körbe, ahol lehetősége nyílik mindenkinek az aktuális témához hozzászólnia, megnyilvánulnia. Színházi bábelőadásokat, dramatikus játékokat helyben is szervezünk, 5-6/7 évesekkel színházba is ellátogatunk. Versmondó versenyt hirdetünk az 5-6/7 éveseknek. A csoportok kedvenc meséikből dramatizálnak, ezekre az alkalmakra meghívják az óvoda többi csoportját. Hetirendbe építve alkalmazzuk Gőbel Orsolya: Varázsmese, Varázsjáték módszerét. Részletezve: Nevelési tervünkben
3.3.2 Értelmi fejlesztésünk és nevelésünk
A tanulási tevékenységben a fejlesztési tartalmakat úgy tervezzük, hogy építünk a már idejáró gyermekek előzetes tudására, tapasztalataira. A különböző területeken komplex nevelés folyik, célunk, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön. Lehetőség szerint felhasználjuk a kompetencia alapú óvodai programcsomag egyes témáit. Projektmódszert alkalmazunk az óvodánkban évente 2-3 alkalommal, a projektek előkészítésében, megvalósításában változatos módon vonjuk be a gyermekeket és a szülőket (pl. gyűjtőmunka, otthoni ismeretgyűjtés, tapasztalás, projektzáráson való együttműködés). Évente egyszer azonos projektet dolgoznak fel a csoportok a saját megközelítésükben. Ezekbe is bevonjuk a szülőket. A projektek lezárására is nagy hangsúlyt fektetünk. Pl. kiállítás, táncház, családi nap. A gyermekek számára tudatos problémahelyzeteket kínálunk, ahol problémamegoldó gondolkodásuk, kreativitásuk fejlődik. A tanulási folyamatot játékba integráltan, tevékenykedtetve, élményekre alapozva, párhuzamos tevékenységek felkínálásával szervezzük. Arra törekszünk, hogy minél több érzékszervet bevonjunk a tapasztalásba, amelyek felkeltik, és ébren tartják a vágyat a gyermekekben a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Évente legalább 2 alkalommal közös, családi pályázatot szervezünk, melyben számítunk a szülők aktivitására. Beépítjük napi gyakorlatunkba az OKOS(KOC)KA fejlesztő kockajáték-család egyes elemeit. 17
Alkalmazzuk a Mozgáskotta módszert az 5-6/7 éveseknél kiemelten, a 3-4 éveseknél a szervezett mozgásba építve. Kihasználjuk a módszer értelmi képességekre gyakorolt hatását. Használjuk az interaktív tábla lehetőségeit az 5-6/7 évesek körében. A Kincsesláda programcsomagot alkalmazzuk. Részletezve: Nevelési tervünkben
3.3.3. IKT eszközök használata óvodánkban Célunk: A 3-7 éves korosztály informatikai műveltségének megalapozása, kommunikációs kultúrájának fejlesztése. Az IKT eszközök készségszintű alkalmazásának kialakítása a lehetőségekhez mérten. Az IKT eszközök felhasználása az óvoda-iskola átmenet hatékonyabbá tételéhez. Feladatunk: Az IKT eszközök használatát lehetőség szerint beépítjük a heti tervekbe, projektekbe. Tapasztalatszerzéssel, játékos módon fejlesztjük az IKT eszközök segítségével a kognitív és szociális képességeket. A technikai eszközök használatában jártasságot érjünk el. A szabad játék túlsúlyának megtartása mellett, lehetőséget biztosítunk az eszközök megismerésére, kipróbálására.
3.4 Tagóvodánk sajátos nevelési céljai
Környezetért felelős életvitel megalapozása (Sasoló ovi foglalkozások Zoo pedagógussal, Madárbarát óvoda, Zöld óvoda pályázaton való részvétel, kirándulások-alkalmi séták, megfigyelések szervezése). Anyanyelvi és mozgásfejlesztés előtérbe helyezése (Mozgáskotta módszer, Varázsjátékok, OKOS(KOC)KA fejlesztő kockajáték-család) Közösségi nevelés kihangsúlyozása (közös programok, hagyományok, azonos értékrend, átjárhatóság, fontos emberi értékek, készségek elsajátítása mindennapi tevékenységekben a játék, a báb és drámapedagógiai eszközeivel, családok bevonása belső pályázatokon való részvételre).
3.4.1 Tagóvodánk sajátos nevelési céljaiból következő nevelési feladataink: Környezetért felelős életvitel megalapozása Első alkalommal (2014-ben) nyertük el a Zöld Óvoda címet, melynek kritériumait folyamatosan teljesítjük, fejlesztjük. Létrehoztuk az ÖKOMBÁKOM Közhasznú Alapítványt, tevékenységeink támogatására. Részletezve: Külső világ tevékeny megismerésére nevelés (5.3.3.) Anyanyelvi és mozgásfejlesztés előtérbe helyezése Anyanyelvi fejlesztést játékok, mesék, mondókák, dalok, dramatizálás segítségével, tudatos tervezéssel valósítjuk meg. Bevezettük a Magyar Mozgáskotta módszert, emellett Gergely Ildikó új szellemű testnevelési elvei alapján szervezzük mozgásos tevékenységeinket. 18
Részletezve: Az anyanyelvi kommunikációs nevelés (3.3.1.) Mozgás, edzés, szervezett mozgás (5.3.2.) Közösségi nevelés kihangsúlyozása A jó közösség működéséhez szükséges szokásokat, szabályokat közvetítjük, betartatjuk. Fontos emberi értékek, készségek elsajátíttatását segítjük mindennapi tevékenységekben a játék, a báb és drámapedagógia eszközeivel. Kooperatív technikákat alkalmazunk, konfliktuskezelési megoldásokat mutatunk a felmerülő problémák megoldására. Részletezve: Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megvalósítása (3.2.)
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei óvodánkban 4.1 Személyi feltételeink Munkakör óvodaÓvodapedagógus/ fej- pedagógiai asszisz- dajka pedagógus lesztő pedagógus tens szám 6 1 2 4 Óvodánkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Mi, óvodapedagógusok (és valamennyi segítő munkatársunk) modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyiségünk az elfogadó és szeretetteljes, támogató attitűdön alapszik. A sajátos nevelési igényű és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését is igényli. Pedagógiai munkánkat segíti még logopédus, óvodapszichológus, utazó gyógypedagógus is.
4.2 Tárgyi feltételeink Óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítjuk, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését, valamint, hogy lehetővé tegye a mozgás- és játékigényük kielégítését. Csoportszobáink berendezését úgy alakítottuk ki, hogy minden tevékenységhez elegendő hely álljon rendelkezésre, a gyerekek tudjanak kuckókat kialakítani. Lehetőség szerint tereket tudjunk leválasztani, hogy mindenki nyugodtan tudjon tevékenykedni, játszani. Mozgásos játékokat a csoportszobában, jó idő esetén a teraszon, valamint a tornaszobában, széles folyosóinkon és az udvaron is szervezünk. A szerepjátékok továbbjátszására az udvaron is lehetőségük van a gyerekeknek: a nagyméretű beépített játékeszközök, az épület beugrói, többféle megoldást kínálnak. Mozgásos szabályjátékokra és kerékpározásra külön hely áll a gyerekek rendelkezésére. Gyűjtünk minden olyan tárgyat, anyagot, amelyeket a szerepjátékokhoz fel tudnak használni. Arra tanítjuk őket, hogy az elromlott tárgyakat javítsuk meg.
19
A gyerekek játékeszközeit életkoruknak megfelelően válogattuk össze, előtérbe helyezve a mozgás- és a képességfejlesztő játékokat. Év közben is bővítjük, cseréljük ezeket. A gyerekekkel közösen is barkácsolunk játékeszközöket: szerepjáték, építőjáték kiegészítőket, társasjátékokat, kártyákat, memória játékot. Törekszünk az IKT eszközeink színesítésére, gazdagítására.
4.3 Óvodai életünk megszervezése Gyermekeink egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. A fejlesztés feladatait megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos tevékenységek tervezésével, szervezésével valósítjuk meg. Óvodánk csoportszervezési elvei, gyakorlata:
Tagóvodánk osztatlan életkorú csoportokkal működik. Figyelembe vesszük (ha megtehetjük) a szülők kéréseit, például lehetőség van arra, hogy a testvérek, vagy egy bölcsődei csoportból érkező gyerekek egy csoportba kerüljenek. Átjárhatóságot biztosítunk a csoportok között. Az SNI (sajátos nevelési igényű) és a BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral) gyerekeket, lehetőség szerint, egyenlő arányban helyezzük el a csoportokban. Figyelünk a nemek arányára csoportszervezésnél.
4.3.1 Hetirend A hetirend elsősorban az óvodapedagógust segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. A ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelenítjük meg a tevékenységi formákat. Naponta lehetőséget teremtünk az anyanyelvi játékokra, éneklésre, vizuális tevékenységekre, verselésre, mesélésre a választhatóság elve szerint. A gyermekeknek naponta biztosítjuk a szervezett játékos mozgást az életkori és egyéni sajátosságokhoz igazítva (lehetőleg a szabadban), kihasználjuk a fenntartó által felkínált rendszeres, térítésmentes sportolási lehetőségeket (labdás torna, testtartást javító torna, úszás). Heti egy-két alkalommal minden csoportban, csoportbontásban, kötelező mozgást szervezünk (tornateremben vagy udvaron). A gyermekeknek lehetőséget adunk arra, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint folytathassák a nap, a hét, a projekt folyamán. Különböző tanulási folyamatokat csoportbontásban végzünk: a szervezett mozgást, a külső világ tevékeny megismerését külön tartjuk a gyerekek fejlettségi szintjének megfelelően. A mozgásfejlesztés érdekében a tornaszoba maximális kihasználtságára törekszünk. A csoportszobán kívül, az udvaron, a teraszon is szervezünk kezdeményezéseket. Olyan külső foglalkozásokat szervezünk, melyek alakítják és mélyítik a gyermekek természethez, az állatokhoz, növényekhez, közvetlen környezethez való kapcsolatát. Hetirendünk tartalmazza a szervezett tanulás ütemezését. 20
A délutáni választható foglalkozások térítésmentesek, az intézményben dolgozó óvodapedagógusok tartják. (Az aktuális nevelési év munkatervében találhatók.).
4.3.2 Napirend A napirend biztosítja a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletének megfelelő váltakozását. A közel azonos időpontban, rendszeresen visszatérő, ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirendet a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez igazítjuk. Javasolt napirendek óvodánkban: Szeptember 01. –május 31. Időkeret 7.00-9.00
8.00- 9.00 9.00-10.15
9.50-10.15
10.15-10.30 10.30-10.45 10.45 - 11.45
11.45 - 12.00 12.00 - 12.30 12.30 -12.45
12.45- 15.00
Június 01.-augusztus 31.
Tevékenység Időkeret Érkezés a saját csoportba, 7.00-8.30 szabadon választott tevékenységek
Tevékenység Érkezés az udvarra, szabadon választott tevékenységek
Folyamatos reggeli (előtte mosdóhasználat) Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, kezdeményezések Egyéni fejlesztések Ákombákom-kör, mindennapos mozgás Gyümölcs-és zöldség elfogyasztása Mosdóhasználat, testápolási teendők Készülődés az udvarra, öltözködés Szabad levegőn való tartózkodás, mozgás, játékok az udvaron
Tízórai (előtte mosdóhasználat) Gyümölcs- és zöldség elfogyasztása
8.30-9.00 10.30-10.45
9.00-10.45
Szabad játék az udvaron, közben szervezett, szabadon választott tevékenységek
10.45-11.00
Udvari játékok elrakodása Hűsítő zuhanyozás
Készülődés az ebédhez, 11.00-12.00 tisztálkodás Ebéd 12.00-12.15 Mosdóhasználat, fogmo- 12.15-12.45 sás, készülődés a lefekvéshez Alvás, csendes pihenő 12.45-13.00
Szabad játék a csoportszobában, teraszon Készülődés az ebédhez, tisztálkodás Ebéd
Mosdóhasználat, fogmosás, készülődés a lefekvéshez 21
14.45 - 15.30
15.30 - 16.30
17.00 - 17.30
Folyamatos felkelés, mos- 13.00-14.45 dóhasználat, folyamatos uzsonna Szabadon választott játék 14.45-15.30 csoportban, udvaron, egyéni fejlesztés Gyülekezés az ügyeletes 15.30-17.30 csoportban, játék
Alvás, csendes pihenő
Folyamatos felkelés, mosdóhasználat, folyamatos uzsonna Szabadon választott játék az udvaron
4.4. Óvodánk kapcsolatai 4.4.1 Az óvoda és a család kapcsolata
Tavaszi KUKUCSKÁLÓ, nyílt délután: Ezen a napon várjuk az óvoda iránt érdeklődőket, leendő ovisokat. Betekintést nyerhetnek óvodánk mindennapjaiba.
Őszi játszó délelőtt, nyílt délelőtt (Kukucskáló): A leendő, beiratkozott óvodások ismerkedési délelőttje, a gyermekek szüleik jelenlétében ismerkednek saját óvodapedagógusaikkal, dajkájával, csoporttársaikkal.
Tájékoztató szülői beszélgetés: A felvételt nyert gyermekek szüleinek a nevelési év megkezdése előtt szülői beszélgetést tartunk. Megismertetjük a szülőket a házirenddel, az óvoda szokásaival, szabályaival, hagyományaival.
Családlátogatás: Lehetőleg minden gyermekhez elmegyünk a nevelési év elején, illetve alkalomszerűen.
Napi kapcsolattartás: Elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről.
Napi kiírás: A csoport életéről, mindenkori napi aktuális programokról tájékoztatjuk a szülőket.
Havi program: A faliújságon közzé tesszük a csoport, a szülői közösség közös programjait.
Honlap: Kihasználjuk az internet adta lehetőségeket, hogy naprakészen tájékoztassuk a szülőket az óvoda életében történt és várható fontosabb eseményekről.
Szülői beszélgetések: Évente 3 alkalommal tartunk beszélgetést, az aktualitásokat figyelembe véve.
Egyéni beszélgetés (fogadóóra): Évente kétszer (novemberben, májusban), és igény szerint szervezzük, ahol tájékoztatást kap a szülő gyermeke egyéni fejlődéséről, esetleges nevelési problémák megbeszélésére is sor kerül.
Őszi, tavaszi kirándulás, családi nap
Szülői klubok (lásd: éves munkaterv).
22
4.4.2 Kapcsolatunk a társintézményekkel 4.4.2.1 Kapcsolatunk a bölcsődékkel A kapcsolattartás formái: tapasztalatcsere a kisgyermeknevelőkkel bölcsődések óvodalátogatása (közös játék, ismerkedés az óvoda dolgozóival) mikulás ünnepség kisgyermeknevelők meghívása közös tájékoztató szülői értekezlet 4.4.2.2 Kapcsolataink a tagóvodákkal
közös szakmai napok szervezése dajkai és pedagógiai asszisztensi hospitálási rendszer működtetése szülői klubok közös szervezése közös csapatépítési lehetőségek kiaknázása
5. Óvodai életünk tevékenységformái 5.1 A játék A játék feltételei
Feladataink
3-4-5 évesek 1.Nyugodt, A csoportban kialakítjuk, az együttcsaládias éléshez nélkülözhetetlen, a gyermekek életkorának megfelelő szabályokat: légkör - alapvető udvariassági szabályok betartása (kérem, köszönöm); - egymás játékának, játékterületének tiszteletben tartása; - a káosz elkerülése végett a felesleges eszközök elpakolása; - eszközök megfelelő használata; Természetes, érzelem gazdag, elfogadó, mintaadó viselkedést közvetítünk. Állandóan, de nem erőltetetten vagyunk jelen a játéktevékenység során. Otthonról hozott ötletek, játékok folytatódhatnak a csoportban. Különböző játékfajták egyidejű megjelenését biztosítjuk a csoportban.
5-6-7 évesek Csoportban kialakított, az együttéléshez nélkülözhetetlen, a gyermekek életkorának megfelelő szabályokat elmélyítjük: - A játékokat mindig elkérjük egymástól, nem elvesszük. - Tiszteletben tartjuk egymás játékterét, nem romboljuk le, nem rontjuk el más játékát. - Közepes, másokat nem zavaró hangerő elérésére törekszünk. - Türelem fejlesztésére, szerepek felosztására, kooperáció lehetőségeit kihasználjuk a játék során. Konfliktusok önálló megoldására ösztönözzük a gyerekeket, a megbeszélés módszerével. Természetes, érzelem gazdag, elfogadó, mintaadó viselkedést közvetítünk. Állandóan, de nem erőltetetten vagyunk jelen a játéktevékenység során. 23
A játék feltételei
Feladataink 3-4-5 évesek
2. Idő
3. Hely
4. Eszközök
5-6-7 évesek Otthonról hozott ötletek, játékok folytatódhatnak a csoportban. Különböző játékfajták egyidejű megjelenését biztosítjuk a csoportban. Hetirendünket, napirendünket úgy alakítjuk, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelően, elegendő időt tölthessenek szabad játékkal. A délutáni játékidőt egyenértékűnek tekintjük a délelőttivel (eszközök, hely). Az udvaron töltött játékidőt hasznosan, sokszínűen használjuk ki (körjátékok, célba dobások, aszfaltrajz, fogócska, mindennapos mozgás, kompetencia játékok). A különböző játékfajták gyakorlásához a csoportszoba lehetőségeinek megfelelően teret biztosítunk (építőjátékok a szőnyegeken, társasjátékok, kirakók az asztalnál, szerepjátékoknak megfelelő hely). Megadjuk a lehetőséget arra, hogy a gyerekek önállóan változtassanak a játéktereken. Biztosítjuk a nagymozgások lehetőségeit a tornateremből felhozott eszközökkel is. A csoportszobában a bútorzat elrendezésével lehetőséget nyújtunk a kuckósításhoz, félrevonuláshoz. Az udvarra kivitt eszközök segítségével a játék folyamatosságát, sokszínűségét szeretnénk elérni. Gyermekek életkorának, érdeklődésé- Gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő játékeszközök kerülnek nek megfelelő játékeszközök kerülnek a polcokra, elérhető helyekre. a polcokra, elérhető helyekre. A fejlesztő játékokat az évsorán foko- A fejlesztő játékokat az év során fokozatosan bővítjük, cserélgetjük. zatosan bővítjük, cserélgetjük. Minden játékfajta gyakorlására bizto- Minden játékfajta gyakorlására biztosítunk eszközt. sítunk eszközt. A nagymozgásos játékokhoz időről- A gyerekek fantáziájának és kreativiidőre WESCO szivacsokat, BODY- tásának fejlesztése érdekében közösen ROLL-t, labdákat, ugráló asztalt és is készítünk, barkácsolunk játék kiegéegyéb eszközöket hozunk a csoport- szítőket. szobába. A nagymozgásos játékokhoz időrőlA gyerekekkel közösen készítünk já- időre WESCO szivacsokat, BODYték kiegészítőket (péksütemények, já- ROLL-t, labdákat, ugró asztalt és tékbefőttek, bolti kiegészítők, társasjá- egyéb eszközöket hozunk a csoporttékok), megismertetjük velük a leg- szobába. alapvetőbb barkácsolási technikákat, A gyerekekkel közösen készítünk jáeszközöket biztosítunk a tevékenység- ték kiegészítőket (péksütemények, jáhez. tékbefőttek, bolti kiegészítők, társasjátékok) 24
A játék feltételei
Feladataink 3-4-5 évesek
5. Élmények
6. Irányított játékok
5-6-7 évesek
Az évsorán többször teszünk élményszerző sétákat az óvoda környezetében, az Állatkertben, Duna parton, Margitszigeten. Kirándulásokat, múzeum (Közlekedési múzeum, Mezőgazdasági múzeum) és színházlátogatásokat szervezünk. Részt veszünk az óvoda hagyományainak kialakításában, szorgosan ápoljuk csoportunk hagyományait. A szabad játék hangsúlyozása mellett irányított játékokat is tervezünk a csoportban: anyanyelvi játékokat, drámajátékokat, életkoruknak megfelelő kompetencia játékokat, fejlesztőjátékok.
5.2 Munka jellegű tevékenységek óvodánkban Tevékenységek és fejlesztési lehetőségek
5.2.1 Naposi munka
3-4 évesek Ebben az életkorban naposi munka még nincs, azonban önként jelentkezés alapján ők is elvállalhatják ezt a tisztséget. Tízórainál és uzsonnánál saját maguk számára terítenek meg, hogy ezek a részmunkamozzanatok elvégzésével elsajátíthassák azokat az alapvető technikai készségeket, melyek a naposi munkafolyamatok végrehajtásához szükségesek. 4-5 évesek A napos-rendszer fokozatosan kerül bevezetésre. A naposokat köténnyel jelöljük, megismertetjük őket a napostáblával, hogy ők is követni tudják a kiválasztás rendszerét. A naposok feladata az étkezéshez szükséges eszközök kiosztása, étkezés végén a szalvétatartó, szalvétás tálka elrakása. Segíthetnek az étel kiosztásában, pl.: kenyér, sütemény. A feladatokat mindig meghatározott sorrendben végzik, hogy kialakuljon a munkavégzéssel kapcsolatos szerialitás. 5-6/7 évesek
Nagymozgás Változó tempójú, irányú mozgással a tér bemozgása Finommotorika fejlesztés Különböző tárgyak megfogásával, elengedésével Egyensúlyérzék fejlesztés: Eszközök vitelével, víz öntésével. Szem – kéz, szem láb koordináció alakulása. Mozgások folyamatos összehangolásával. Testséma fejlesztés Lateralitás fejlődése Percepció fejlesztés Térpercepció fejlődése Bemozogják a teret, közben ügyelnek rá, hogy ne ütközzenek a tárgyaknak, egymásnak. Letörlik az asztalokat, étkezés után öszszesöprik a morzsákat. Alaklátás, formaállandóság Alak, forma, méret: (lapostányér, kistányér, mélytányér, nagykanál, kiskanál felismerése, megkülönböztetése.) 25
Feladatuk nagyjából ugyanaz, de nagyobb önállósággal végzendő. Feladatbővülés: ők tartsák számon ki következik, az asztalon az evőeszközöket esztétikusan rendezzék el, fokozatosan ügyeljenek, mi kerül a tányér jobb és bal oldalára (hiszen kést is kapnak). Ők öntenek a kancsóból vizet társaiknak.
Vizuális fejlesztés Szemmozgás, szem fixációs működése Vizuális zártság, egészlegesség (Mi hiányzik? Minek hol a helye?) Esztétikai érzék fejlesztése Akarati tulajdonságok fejlesztése: Kitartás, feladattudat, figyelemösszpontosítás fejlődése
Bevált jó gyakorlatok: A naposok az udvari játék vége előtt tíz perccel korábban jönnek be a dajka nénivel, hogy legyen idejük nyugodtan átöltözni, és megteríteni az asztalokat. Egyhetes megbízással végzik feladatukat (a napi gyakorlás az ismeretektől a képesség és készségszintre emeléshez szükséges) A naposok munkáját a fokozatosság elvének érvényesítésével a segítségadáson, közvetett irányításon keresztül fejlesztünk az önállóság felé. A feladatokat mindig meghatározott sorrendben végzik, hogy kialakuljon a munkavégzéssel kapcsolatos szerialitás. A napos feladata az asztal megterítése, hogy „Jó étvágyat!” kívánjon saját asztalánál ülő gyerekeknek. A 6-7 évesek az ebéd utáni rendrakásban is segédkeznek.
5.2.2 Egyéni megbízatások, alkalomszerű mun- Tevékenységek és fejlesztési lehetőségek kák 3-4 évesek Óvodapedagógus kérésének tegyenek eleget, illetve az óvodapedagógusnak spontán segítsenek. 4-5 évesek Szívesen kapcsolódjanak be az alkalomszerű munkákba is, például gyümölcssaláta készítés, süteménysütés, terem díszítés, udvartakarítás stb. Kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki, üzeneteket adjanak át. A megbízatások kiosztásánál a fokozatosság elvét mindig betartjuk: először többen menjek egy tárgyat elkérni, csak a szomszéd csoportba küldjük őket stb. 5-6/7 évesek
Mozgás, nagymozgás Finommanipuláció Szem –kéz, szem – láb koordináció alakulása Egyensúlyérzék fejlődése Percepció fejlesztés Vizuális fejlesztés Tapintásos fejlesztés Kinesztetikus észlelés Térpercepció: Alapvető téri irányok megismerése Tárgyak, nagyobb elkerített terek egymáshoz való viszonyának megismerése Verbális fejlesztés
26
Bonyolultabb feladatokat is szívesen elvégeznek, Fejlesztő hatása kiemelkedő, hiszen a melyet akár önállóan kell megszervezniük. A begyermeknek a pontos szóbeli magyajárandó tér is bővül, például irodák, óvodatitkár rázat után önállóan kell cselekednie. szobája stb. Bevált jó gyakorlatok: Óvodánkban rendszeresen készítünk valami finomságot a gyerekekkel, például egyszerűbb süteményeket, gyümölcssalátát stb. Tavasszal nagytakarítást tartunk, együtt elmossuk a babakonyhai eszközöket, megfürdetjük a babákat, kimossuk a babaruhákat. Törekszünk rá, hogy az alkalomszerű megbízatások is mindig önként vállalt, aktív tevékenységek legyenek. (Pl. tárgyak, üzenetek továbbítása, eltenni valamit stb.) Tevékenységek és fejlesztési lehetősé5.2.3 Növény és állatgondozás gek 3-4 évesek A növényeket, az állatokat a gyerekek előtt, Mozgás a gyerekekkel együtt gondozzuk. Nagymozgás A csoportokban szelektíven gyűjtjük a sze- Finommanipuláció metet, a szelektív gyűjtőedényeket segítség- Szem –kéz, szem – láb koordináció alagel már a legkisebbeknek is használják. kulása Ősszel bekapcsolódhatnak a levélgyűjtésbe Egyensúlyérzék fejlődése Télen segédkeznek a madáretetésben Segítenek a rügyezés, csíráztatás, palántázás Percepció fejlesztés előkészítésében, figyelemmel kísérik a vál- Vizuális fejlesztés tozásokat. Szemmozgás fejlesztése 4 – 5 évesek Szem fixációs működése Folyamatosan közreműködnek az élősarok Vizuális memória fejlesztése növényeinek, és állatainak gondozásában. Ősszel magvakat, terményeket, leveleket Térpercepció fejlesztése gyűjtenek az élősarokba. A tér mozgásos észlelése, téri viszonyok Télen etetik a madarakat. bemozgása. Egyre önállóbban használják a szelektív Téri irányok bemozgása. hulladékgyűjtő edényeket. Keresztcsatornák fejlesztése 5 – 6/7 évesek Folyamatosan gondozzák az élősarok nö- Kinesztetikus érzékelés fejlesztése vényeit, állatait, akár felelősi rendszerben (Például kapával a föld keménységének is. érzékelése) Önállóan használják a szelektív hulladékgyűjtő edényeket, segítik ebben a kisebbe- Verbális fejlesztés ket is. Tárgyak, névmások, növények, állatok, Segítenek ősszel az udvar rendben tartásánövényi részek stb. megnevezése. ban. (Levélgereblyézés, virágosláda gon- Osztályozás dozása) Formák, színek, méretek, hasonlóság, különbség. 27
Télen önállóan figyelik a madáretetőket, Térbeli viszonyok megnevezése ha szükséges, madáreleséget kérnek, és Irányok, helyzet, idő megnevezése feltöltik őket. Részt vehetnek a hó eltakarításban, az utak rendben tartásában. Bevált jó gyakorlatok: A környezet, növény és kisállat gondozás során a gyermekek megismerkednek az egyes munkafolyamatokkal. Megtapasztalják, hogy hatással vannak környezetükre, a gondoskodás, felelősség érzését pl. etetés, környezet tisztítása, ültetés, locsolás, gereblyézés, etetés, stb. A növények és kisállatok beszerzése előtt körültekintően járunk el, csak az ANTSZ által engedélyezett élőlények kerülhetnek a gyermekek környezetébe! Minden csoportban akváriumot, helyezünk el, az óvoda folyosóján, kalitkában tartott pintyeket felváltva gondozzák a csoportok. A felnőtt által nyújtott mintával, irányítással alakítjuk ki a gyermekben az élőlények iránti gondoskodást, gondozást, a természet szeretetét (természetsarok, akvárium, madárodúk, madáretetők) Az udvaron változatos tevékenységeket kínálunk a gyerekeknek, például udvarrendezés, levélgyűjtés, homok visszasöprése a homokozóba, locsolás, virágültetés stb.)
5.3 A tevékenységekben megvalósuló tanulás gyakorlata óvodánkban 5.3.1 A tanulási folyamat szervezésének szempontjai óvodánkban:
Komplexitásra törekszünk Tevékenykedtetésen alapuljon a tanulási folyamat Játékosság jellemezze Több érzékszervet érintsen A gyermekek érdeklődésére építsen Differenciálásra törekedjen Támaszkodjon a mérések, megfigyelések eredményeire Vegye figyelembe a gyermekek előzetes tudását Különböző tanulási folyamatokat csoportbontásban végzünk: a szervezett mozgást, a külső világ tevékeny megismerését külön tartjuk a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően A mozgásfejlesztés érdekében a tornaszoba maximális kihasználtságára törekszünk A csoportszobán kívül, az udvaron, teraszon is szervezünk kezdeményezéseket Olyan külső foglalkozásokat szervezünk, melyek alakítják és mélyítik a gyermekek természethez, állatokhoz, növényekhez, közvetlen téri és tárgyi környezethez való kapcsolatát.
28
5.3.3 Lehetséges formái: A szervezett tanulás időpontjai a napirendben szerepelnek, heti ütemezésüket a csoportok heti rendjei tartalmazzák. A szervezett tanulás formái Kötött
Kötetlen
Szervezett mozgás:
Verselés, mesélés:
Naponta 20-30 perc (szabadlevegőn)
Minden korcsoportnak naponta
Nagytestnevelés hetente 1x
Anyanyelvi játékok:
Külön torna (labdás, tartásjavító):
Naponta 5-10 perc
5-6-7 évesek hetente 1x (45 perc)
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc:
Mozgásfejlesztés a mozgáskotta módszer- Minden korcsoportnak hetente 1x rel: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: 4-5-6-7 alkalmanként mozgásba építve 3-4 éveseknek hetente 1x Varázsmese, varázsjáték:
5-6-7 éveseknek hetente 2x
5-6-7 éveseknek (hetente 1x)
Külső világ tevékeny megismerése 3-4 éveseknek hetente 1x 5-6-7 éveseknek hetente 1x
A szervezett tanulás munkaformái:
Mikro csoportos (2 fő)
Kiscsoportos (5-6 fő)
Frontális
Egyéni
6. Nevelési tervünk Az egészséges életmód alakítása Célunk:
Kiegyensúlyozott, egészséges gyermekek nevelése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés, szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. Távlati célunk, hogy felnőtt életükben váljanak képessé egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntések meghozatalára, konfliktusaik, problémáik megfelelő kezelésére. Kiemelt célunk a környezetért felelős életvitel megalapozása. 29
Általános feladataink: Az egészséges életmód fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet minden évben kidolgozzuk. A gyerekek önállóságát differenciáltan fejlesztjük, egyéni bánásmódot alkalmazunk. Hiteles, követésre méltó, modell értékű felnőtt viselkedési mintát nyújtunk gyerekeknek, szülőknek (pl. személyi és környezet higiénia, pozitív személyiségjegyek, egészséges életvitel, kulturált beszéd és viselkedésstílus, stb.). Az egészséges életvitel igényét kialakítjuk, fejlesztjük. Az egészséges életmódhoz, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat megalapozzuk. Megfelelünk a Zöld óvoda kritériumainak. A papírt, műanyag kupakokat, használt elemeket folyamatosan gyűjtjük óvodai szinten. Speciális környezet- és egészségvédelmi projekt heteket szervezünk a témában. A szabadban töltött időt tartalmasan kihasználjuk. Évente legalább két kirándulást szervezünk, illetve alkalmanként sétálunk, megfigyeléseket szervezünk. Betartjuk a hőségriadóra és a szmog riadóra vonatkozó előírásokat. A gyermekeket minden évben baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesítjük. (csoportra vonatkozó tűz- és balesetvédelmi előírásai megtalálhatók a csoportokban). Távol tartjuk, illetve eltávolítjuk mindazt a gyermekek környezetéből, ami balesetet okozhat. Folyamatosan gondoskodunk folyadékpótlásról a csoportszobában és az udvaron. Hőségriadó, illetve nyári melegek alkalmával szellőztetéssel, árnyékolással, ventilátorral hűtjük a csoportszoba levegőjét. Hűsítő- frissítő zuhanyozást biztosítunk. 1. Feladataink az étkezés területén Esztétikus, nyugodt környezet biztosítunk az étkezések alatt. A kulturált étkezési szokásokat minden esetben betartjuk és betartatjuk. A reggelinél és az uzsonnánál önkiszolgálást, ebédnél naposi rendszert alkalmazunk. Megfelelő időt, eszközöket biztosítunk az említett tevékenységek elvégzésére (terítés, asztal leszedése). A bemutatás, gyakoroltatás, segítségnyújtás, ellenőrzés és értékelés módszerét differenciáltan alkalmazzuk. Mindenkinek állandó helyet alakítunk ki az asztaloknál (ezt szükség esetén, évente legalább egyszer megváltoztathatjuk). A naposi feladatokat heti váltásban vezetjük be, naposi táblán jelöljük. Az étkezések során bíztatjuk a gyerekeket arra, hogy kóstoljanak meg minden ételt és az új ízektől se ijedjenek meg. A reggeli és az ebéd közötti időben gyümölcsöt, zöldséget kínálunk, ezt a csoportban, teraszon vagy akár az udvaron is elfogyaszthatják. Születésnapokon és kiemelt ünnepi alkalmakon kívül (lehet: óvoda születésnapja, farsang, illetve a csoport által meghatározott más esemény) édességet nem kínálunk a gyerekeknek. 30
2. Feladataink az öltözködés területén A csoport összetétele lehetőséget ad arra, hogy a nagyobb gyerekek segíthessék a kisebbeket. Kérjük a szülőket, hogy a gyerekek öltözéke célszerű és többrétegű legyen. Hozzanak tartalék ruhát is. (A ruhák, cipők legyenek jellel ellátva). A testnevelés, és egyéb mozgásos foglalkozásokra váltó ruhát kérünk (olyan cipővel, ami jól tartja a gyerekek lábát, pólót, rövidnadrágot). A csoportszobában benti, az udvaron pedig kinti ruhában vagyunk, és kötelező a váltócipő. Ügyelünk a tisztaságra, az öltözőszekrények rendben tartására. 3. Feladataink a testápolás területén
Az eszközöket a gyerekek által könnyen elérhető helyen biztosítjuk. Kialakítjuk a helyes testápolásra való igényt. A tevékenységek helyes sorrendjének kialakulását képek, piktogramok kihelyezésével segítjük. Kedves, odafigyelő magatartásunkkal oldjuk a gyerekek szorongását (akkor mehetnek WC-re, amikor akarnak, és szükségleteiket társaiktól elválasztva, nyugodt körülmények között végezhetik el). Gyakoroljuk a helyes orrfújást és zsebkendő használatot. Szakember bevonásával segítjük a fogápolási ismeretek elsajátítását.
4. Feladataink a pihenés területén
A csoportokat kiszellőztetjük, a pihenés alatt levegőcserét biztosítunk, a termet elsötétítjük. Mesével, meselámpával, altató dalokkal, versekkel a pihenéshez szükséges nyugodt légkört megteremtjük. Elalvás előtt mindenkit megsimogatunk. A gyerekek maguk mellé vehetik otthonról hozott kedvenc plüss játékukat.
5. Feladataink a mindennapos mozgás területén
Új szellemben tartjuk a mindennapos szervezett mozgást. (Gergely Ildikó módszere alapján). Egy- egy játékot többször ismételünk, a szabályokat közösen alakítjuk. Lehetőség szerint a mozgást az udvarra szervezzük. A kint töltött idő első vagy utolsó fél óráját tesszük szervezetté. Ehhez biztosítjuk a megfelelő eszközöket. Nagymozgásokhoz szükséges eszközöket biztosítunk alkalmanként a csoportszobában, teraszon, folyosón, udvaron.
31
6. Feladataink a helyes életritmus kialakítása területén Megfelelő napirenddel segítjük elő a helyes életritmus kialakulását. A szülőket arra ösztönözzük, hogy legkésőbb kilenc óráig érjenek be a gyerekek a csoportba. A napirendet rugalmasan szervezzük, a gyerekek igényeit figyelembe vesszük, melyben kiemelt helyet foglal el a játék. A napi tevékenységeket rendszeresen, megszokott időben, módon végeztetjük (a helyes életritmus így kialakul). Az élményen, tevékenykedtetésen alapuló tanulás ütemezését a Hetirendünk tartalmazza. A hetirend segít minket abban, hogy nevelőmunkánkat a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság, komplexitás elve szerint végezhessük. A szülőket tájékoztatjuk a csoport napi és heti rendjéről (faliújság, honlap).
Nyári időszaknak megfelelő napirendet használunk.
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Beszoktatás, visszaszoktatás Célunk: A gyermekek a beszoktatás folyamán ismerjék meg új környezetüket. A családi nevelés és az óvodai élet közötti átmenet zökkenőmentes legyen, valamint megalapozzuk az érzelmi biztonságot. Feladataink: - Az óvodai előjegyzés előtt nyílt napot, „Kukucskáló” napot szervezünk, ahol a leendő óvodások megismerkedhetnek az óvoda helyiségeivel, az óvodapedagógusokkal és dajkákkal, és betekintést nyerhetnek óvodánk mindennapjaiba. - Az óvodai beiratkozást követően tájékoztató szülői beszélgetést tartunk, ahol a szülőket hasznos információkkal látjuk el a beszoktatást, az óvodai életet illetően, felhívjuk figyelmüket honlapunk folyamatos követésére. - Felajánljuk a családlátogatás lehetőségét, ahol a gyermeket saját környezetében látogatjuk meg. A szülőkkel közelebbi kapcsolat alakítunk ki a kötetlen beszélgetés alatt. A családlátogatás időpontjáról a szülők és az óvodapedagógusok közösen döntenek. A családokhoz nyitottan, előítéletektől mentesen közeledünk. Tapasztalatinkról feljegyzéseket készítünk, amit a gyerekek portfóliójában helyezünk el. - Az óvodai nevelési év kezdete előtt játszó délelőttöt szervezünk, melynek alkalmával a leendő óvodásaink, szüleikkel kézen fogva, ismerkednek új környezetükkel, csoporttársaikkal. - A szülőkkel megismertetjük a beszoktatás formáit, lehetőségeit: folyamatos, fokozatos, anyás beszoktatás (5 munkanap). Pozitív kommunikációval törekszünk a bizalom kialakítása, hogy a szülők elfogadják véleményünket a befogadással kapcsolatban. - A visszaszoktatás során, mintaadással, türelmes hozzáállással, játékos gyakorlások során felelevenítjük a csoport szokás-szabályrendszerét. 2. Szokás- szabályrend biztosítása 32
Célunk: Egységes szokás- és szabályrendet alakítunk ki közösen. Arra neveljük a gyerekeket, hogy egymás tevékenységét, emberi mivoltát mindenkor tiszteletben tartsák. Feladataink: - Az alapvető udvariassági szokások betartatása: köszönés, kérés és megköszönés. - Környezetünk védelmére nevelünk. - A tűz-és balesetvédelmi szabályokat minden évben ismertetjük, gyakoroltatjuk. - Konfliktuskezelő technikákat tanítunk drámajátékokkal, mintadadással. - A játék elrakás idejét csengővel, dallal, furulyával jelezzük. A játékeszközök helyét, amennyiben szükséges, fotók segítségével jelöljük. - Az udvari játék szabályait következetesen betartatjuk: eszközök helyes használata, balesetmentes játék, egymásra figyelés, udvarra és udvarról való közlekedés, gyülekezés saját padon felmenetelkor. - Gyalogos és tömegközlekedési szabályokat tanítunk: táblák, lámpák, zebra, tömegközlekedési eszközök ismerete. Kerékpáros közlekedés szabályainak gyakorlása. 3. Érzelmi, erkölcsi nevelés 3.1. Közösségi nevelés Célunk: A közösségi nevelés segítségével kialakítani, fejleszteni gyermekeinkben az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség alapvető értékeit. Célunk az együvé tartozás érzésének erősítése, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése. Feladataink: A szűkebb közösség (csoport) (csoport hagyományok: szülinap, délutáni pihenéshez kötődő szokások, csoport ünnepei) és tágabb (óvoda) közösség folyamatos építése (közös programok, hagyományok, ünnepek, közös projektzárások, kirándulás, bábszínház,). Szülői közösséget folyamatosan erősítjük, a Szülői szervezet segítségével (közös kirándulások, munkadélutánok, ünnepek, szülői beszélgetések alkalmával, családi beszélgetések, szülői klubok). A napirendet rugalmasan szervezzük, figyelembe vesszük a gyerekek igényeit. A szülők legyenek partnereink abban, hogy 9 óráig beérkezzenek a gyerekek az óvodába. Elegendő időt biztosítunk a gondozási és önkiszolgálási feladatok elvégzésére. Az érkező gyermekek felrakják a jelüket a „Megérkeztem táblára”, majd hazamenetelkor leveszik. Mindennap Ákombákom kört tartunk, melyben megbeszéljük: hányan vagyunk, ki hiányzik, milyen nap-hónap-évszak van, milyen várható események következnek a csoport életében, drámajátékokat, anyanyelvi játékokat játszunk. A délutáni pihenéshez nyugodt, meghitt, 33
csendes légkört alakítunk ki. Két napirendet használunk, amelyek az évszakokhoz, és a nevelési év rendjéhez igazodnak. Drámajátékokat, kooperatív technikákat alkalmazunk, konfliktuskezelési technikák mutatunk a felmerülő problémák megoldására. A gyermekek között kialakuló baráti kapcsolatokat támogatjuk. Képes havi naptárt vezetünk, melyben az állandó és egyszeri programokat is követhetik a gyerekek. Alkalmat teremtünk a közös élményszerzésekre: A célok elérése fejleszti kitartásukat, feladattudatukat, erősíti pozitív jellemvonásaikat: papírgyűjtés, műanyag kupakgyűjtés, elemgyűjtés, közös kirándulások, közös ünnepek, séta az óvoda körül, múzeumlátogatások, közös pályázatokon való részvétel, közös projektek kidolgozása. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés Célunk: Bátran és helyesen, a magyar nyelv ritmusának, hangsúlyozásának, szabályainak megfelelően beszélő, érzelmeiket, gondolataikat kifejezni tudó gyermekek nevelése, akik megfelelő hangerővel, helyesen ejtett hangokkal beszélnek. Kooperációs-kommunikációs képességek fejlesztése komplex tevékenységek által, ezáltal az életre nevelés elősegítése. A nyelvhasználat terén jelentkező nehézségek leküzdése. Tág tér biztosítása az egyéni fejlődéséhez. Olyan légkör teremtése, ami feloldja a sajátos nevelési igényű gyerekek gátlásait. Feladataink: Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkört teremtünk, amely segíti a gyermek szabad önkifejezését, közlési vágyát elősegíti. Fejlesztjük az anyanyelvi kifejezőkészséget, a kommunikáció különböző formáinak alkalmazásával, helyes minta és szabályközvetítéssel. A felnőtt helyes és szép beszéde, utánzásra méltó példa kell, hogy legyen. Mondanivalóinkat a gyerekek számára érthetően közöljük, használjuk a képszerű kifejezéseket. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelünk, mely során figyelmet fordítunk a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének felkeltésére, fenntartására, megnyilvánulásaik, kérdéseik támogatására, és a válaszok megfogalmazására. Anyanyelvi nevelést szolgáló játékokat, játékos tevékenységeket szervezünk, játékos helyzetek folyamatos lehetőségének megteremtésével a verbális és metakommunikációs eszközök – hanglejtés, hangerő, hangszín, ill. tekintetváltás, arcjáték, gesztusok, mimika, testbeszéd – használatát gyakoroljuk. Bővítjük szókincsüket, beszédészlelésüket, beszédmegértésüket fejlesztjük. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése.
34
Jó kérdések (következtetést, összefüggés felismerését segítő, kifejtendő) feltevésével a gyermekek gondolkodását fejlesztjük, párbeszédhelyzeteket alakítunk ki. Az óvodába lépéstől kezdve figyelemmel kísérjük a gyerekek egyéni beszédsajátosságait és beszédfejlődését, bevonjuk a logopédust, fejlesztő pedagógust. Az idegen anyanyelvű gyermekek beszédfejlődését hangsúlyozottan segítjük. A gyermekek ismereteit, tapasztalatait rendszerezzük, bővítjük, az értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztjük. Különös gondot fordítunk a taktilis-kinesztetikus mozgásra, előnybe részesítjük a cselekvő kísérletezést és tapasztalatszerzést, tárgyi cselekvést, és mindezt helyesen kommunikálva a gyermek felé. Naponta leülünk az Ákombákom körbe, ahol lehetősége nyílik mindenkinek az aktuális témához hozzászólnia, megnyilvánulnia. Tevékenységek közben, kötetlen beszélgetéseken is bátorítjuk őket élményeik, gondolataik, véleményük kifejezésére, kérdések feltevésére. Mikrocsoportos foglalkozások keretében mindhárom korcsoportban anyanyelvi fejlesztést kezdeményezünk a hét bármelyik napján. A várakozási időt anyanyelvi játékokkal töltjük ki. Színházi bábelőadásokat, dramatikus játékokat szervezünk a tornaszobában. Egy mese előadásával megemlékezünk a Magyar népmese napjáról. Ismert vagy közösen kitalált meséket dramatizálunk. Különféle tevékenységek során, egyéni differenciált fejlesztést valósítunk meg. A téri irányokat gyakoroljuk, elmélyítjük mozgáskotta módszer segítségével is. Az ingerszegény környezetből, szegényes nyelvi szókinccsel érkező gyermekekkel differenciáltan foglalkozunk (beszédkedv felkeltése, kapcsolatteremtéshez szükséges nyelvi kommunikációs ismeretek, jártasságok, készségek fejlesztése, elsajátítása). Naponta helyet és időt biztosítunk a mesélésnek, verselésnek, mondókázásnak. (A délutáni pihenőnél is énekelünk, zenét hallgatunk, és mesélünk a gyermekeknek.) A könyvek szeretetére, azokkal való helyes bánásmódra tanítjuk a gyerekeket. (Saját óvodai könyvtárunk alkalmas a könyvek megszerettetésére, könyvnézegetés közben a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, szókincsbővítésre, 1-1 téma könyv általi felfedezésére. Lehetőség szerint könyvtárba is ellátogatunk a nagycsoportos gyermekekkel. Író- olvasó találkozó szervezése, látogatás könyvesboltba). 2. Értelmi fejlesztés és nevelés Célunk: Megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek egyéni képességeik. A gyermek értelmi képességei (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitása fejlődjön. Az értelmi nevelés épüljön a gyermekek kíváncsiságára, tapasztalataira, élményeire, ismereteire és érzelmi motiváltságára. Feladataink:
35
A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása. Szívesen fogadjuk ötleteiket, problémafeltevésüket. Nagy hangsúlyt fektetünk már a tervezésnél a finommotorikát fejlesztő, a konyhatechnológiai, és az udvari tevékenységekre. Szervezett mozgás keretében a játékos mozgásfejlesztésre tesszük a hangsúlyt. A foglalkozásokat az udvarra és a teraszra szervezzük. Projekt terveinkben változatos, életkoronként differenciált tevékenységeket tervezünk. Nagyobbaknál figyelembe vesszük az előző évben tanultakat, meglévő ismereteikre építünk. Folyamatosan figyeljük a gyerekek motivációs bázisát, aktuális témaérdeklődésüket. Módszertani szabadságunk tükrében döntünk a kezdeményezések, illetve kötött foglalkozások megvalósításának formájáról. A tevékenységek, kezdeményezések szervezésénél a differenciálás segítésére páros, mikrocsoportos, kiscsoportos, munkaformák változatos szervezését tartjuk szem előtt. Bizonyos fejlesztési területeket osztatlan életkorú csoportjainkban csoportbontásban alkalmazunk. (mozgás, külső világ tevékeny megismerése, mozgáskotta, varázsjáték) Arra törekszünk, hogy minél több érzékszervet bevonjunk a tapasztalásba. Biztosítjuk a gyermekeknek azokat a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről, építve a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra. Havonta „Sasoló ovi” komplex foglalkozáson mélyítjük ismereteinket környezetünkről. Követjük, fejlesztjük a gyermekek képességeit, képzeteit, gyakoroltatni a megismerési funkciókat. Segítségünkre vannak a DIFER, a logopédus, fejlesztőpedagógus egyéb mérései, tapasztalatai. Tapasztalatokat szerzünk mozgásfejlettségükről, fejlesztjük a finommozgásokat, nagymozgásokat, a térészlelést, segítjük a testséma, testtudat kialakulását. Óvodánkban ezt a MOZGÁSKOTTA segítségével gyakoroljuk. Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztőpedagógus, logopédus, utazó gyógypedagógus, óvodapszichológus). Óvodánkban alkalmazzuk az OKOS(KOC)KA fejlesztő kockajáték-családot az anyanyelvi és értelmi képességek fejlesztésére.
36
7. Tanulási tervünk 1. Művészeti nevelés 1.1 Mesélés, verselés A fejlesztés tartalma:
3-4 év
4-5 év
5-6-7 év
- 8-10 mondóka, vers megtanulása - 8-10 mondóka, vers meghallgatása - 10-12 mese - Hőcögtetők, lovagoltatók, hintáztatók, ujjkiszámolók, altatók, mozdulattal kísért mondókák- versek ismételgetése. - Ismerkedés síkbábokkal, ujjbábokkal. - A mese, versmondás, bábozás és dramatizálás szokásainak, szertartásainak kialakítása. - Az önkifejezési lehetőség felkínálása, saját mese és versalkotásra buzdítás. - Beszédkedvük felkeltése. - Könyvnézegetés szokásainak alakítása. - Rövidebb mesék megtekintése diafilmen. - A báb- és színházi előadások szervezése.
- 2-3 kiolvasó - 6-7 (8-10 rövid sorból álló) vers - állatmesék, halmozó és láncmesék, egyszerűbb szerkezetű tündérmesék - 12-14 mese Témája: környezet, időjárás, természeti jelenségek, tárgyak, állatok. - Ismerkedés a tenyérbábokkal. - A játékokban megjelenjenek a mesei fordulatok. - Vállaljanak szerepet a dramatizálásban. - Közös mese kitalálásában vegyenek részt. - Rövidebb mesék, természetfilmek megtekintése diafilmen és DVD– n - A báb- és színházi előadásokon szívesen és aktívan vesznek részt.
- 4-5 kiszámoló - 15-20 vers - 14-16 mese Témája: folytatásos mesék, verses mesék, mese regények, tündérmesék - A képek alapján elmesélik a mese történetét. - Van néhány kedves mesehősük, a vele megtörtént dolgokat beleviszik játékokba. - Az ismert mesei motívumokat elbábozzák, dramatizálják, lerajzolják. - Részt vesznek versmondó és mesemondó versenyen, kerületi szinten is. - Közös mese kitalálásában vesznek részt. - Rövidebb mesék, természetfilmek. megtekintése diafilmen és DVD – n. - Bábok készítése saját elképzelés alapján. - A báb- és színházi előadásokon szívesen és aktívan vesznek részt. - Báb és színházi előadások létrehozásában személyesen is részt vesznek.
1.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 3-4 év A fejlesztés tartalma:
Dalanyag: - 5-7 mondóka (8-12 ütem) - 10-14 dalos játék - 2-3 műdal A dalok megoszlása és aránya: - sz-m: 3-4 dal - l-sz-m: 3-4 dal - sz-m-r-d: 2 dal - d,-l-sz: 1 dal A játékok elsősorban kétszemélyes jellegűek (felnőtt- gyermekkel), egyszerű - utánzó mozgással kísért játékok. A zenehallgatás anyaga:
4-5 év
5-6-7 év
Dalanyag: - 4-6 mondóka (4-6 motívum) - 12-15 dalos játék - 3-4 műdal A dalok megoszlása és aránya: - sz-m: 2-3 dal - l-sz-m: 2-3 dal - m-r-d: 2-3 dal - sz- m-d: 2-3 dal - sz-m-r-d: 2-3 dal - d,-l-sz: 1-2 dal - m-r-d,-l: 1 dal A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játékok.
Dalanyag: - 4-6 mondóka (6-12 motívum) - 16-20 dalos játék - 5-6 műdal A dalok megoszlása és aránya: - sz-m: 2 dal - l-sz-m: 2 dal - m-r-d: 1-2 dal - sz- m-d: 1-2 dal - sz-m-r-d: 2-4 dal - m-r-d,-l-sz: 2 dal - l-sz-f-m-r-d: 6-8 dal - r-d,-l-sz: 2 dal
37
3-4 év
4-5 év
5-6-7 év
Különböző egyszerű népdalok, műdalok, énekelve vagy hangszerrel kísérve. Fejlesztési feladatok: - A zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására nevelés. - A magasabb és mélyebb hangok (beszéd, ének, hangszer) felismerése és térbeli érzékeltetése. - Változatos szövegű és dallamú motívumok visszaéneklése 5 hangterjedelemben. - A halk és hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása, beszéden, zörejeken. - Különböző zörejek, 2-3 dallam játszóhangszer és ritmushangszer hangszínének felismerése. - Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, mondókázás - éneklés közben, játékos mozdulatokkal. - Egyszerű ritmusjátszó hangszerek használata. - A spontán zenei alkotó kedv felébresztése énekes beszéddel, mondókákkal, dalokkal. - A szülőföld értékeinek átörökítése, énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok, valamint a népzene megismertetése, megszerettetése által.
A zenehallgatás anyaga: Magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene. Könnyű kánonok és kétszólamú dalok. Fejlesztési feladatok: - A magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése. - Szöveges motívumok visszaéneklése változatos dallam és ritmus fordulattal. - A halk és hangos fogalompár megértése és alkalmazása egyénileg is. - Dalok felismerése dúdolásról vagy hangszerjátékról. - Finomabb hangszínek különbségének meghallása (zörejek, beszéd, zenei hangok, környezet hangjai). - Egyenletes lüktetés kifejezése játékos mozgással, tapssal, körbejárással. - A dalok és mondókák ritmusának kiemelése. - Egyszerű játékos mozgások egyöntetű végzése. - Hangszerek használata a lüktetés és ritmus kifejezésére. - Ritmushangszerek készítése saját kezűleg. - A szülőföld értékeinek átörökítése, énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok, valamint a népzene megismertetése, megszerettetése által. - Igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása.
A játékok változatos formáival ismerkednek: új térformákkal, sor és ügyességi játékokkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, bonyolultabb mozgást igénylő játékokkal. A zenehallgatás anyaga: Magyar és más népek dalai, a világ zene irodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene. Könnyű kánonok és kétszólamú dalok. Fejlesztési feladatok: - A halk és hangos különbsége más fogalompárokkal összekötve. - Dallam felismerés jellegzetes kezdő vagy sajátos belső illetve záró motívumról is. - Dallambújtatás, finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése a természetben, a környezetben hallható zörejekben, beszéd és énekhangokban, valamint hangszeresen játszott zenében. - Beszédhangszín és hangsúly megváltoztatásával a mondat értelmének változtatása. - Néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése eredetiben. - Az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése. - A dalok ritmusának hangoztatása belső hallás alapján. Dalok és mondókák felismerése ritmusról. - Ritmusvisszhang. - Dallamok kitalálása versekhez, mondókákhoz. - Játékos mozdulatok kitalálása. - A szülőföld értékeinek átörökítése, énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok, valamint a népzene megismertetése, megszerettetése által. - Igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítség-
38
3-4 év
4-5 év
5-6-7 év ével a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása.
1.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 3-4 év A fejlesztés tartalma:
- Képalakítás, firkálgatás, rajzolgatás, festés, a gyermekek kedve, érdeklődése szerint, képzeteik, emlékképeik, képzeletük nyomán. - Tetszés szerinti színválasztás, színhasználat. - Játék közben színes anyagok, tárgyak szétválogatása. - Beszélgetés, mesélés a rajzokról. - Az ábrázolás próbálgatása a megszokott formájú, nagyságú és színű felületen, változatos anyagú papírokon. - Képek készítése festéssel, rajzolással, ragasztással, karcolással, nyomattal. - Rajzolás nagyobb felületre. - Plasztikai munkák tetszés szerinti különféle formák, tárgyak gyurkálása, formálgatása és díszítése. - Apróbb tárgyak válogatása, csoportosítása nagyságuk, színük szerint. - Képlékeny, könnyen megmunkálható anyagok használata (homok, hó, agyag, lisztgyurma, liszt, papírok, dobozok, termések, fonalak, fadarabok, textil darabok). - Az anyagok formálásának próbálgatása: nyomkodás, ütögetés, darabolás, gömbölyítés, bemélyítés, sodrás, simítás, gyűrögetés, tépés, ragasztás. - Különböző formák, játékok, tárgyak rakosgatása, sorakoztatása. - Képi, kommunikációs nyelv kialakulásának elősegítése.
4-5 év
5-6-7 év
- Képalakítás, rajzolás az udvaron, az aszfalton. - Emberalakok, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján, különböző cselekményes jelenetek, mesevers megjelenítéseként. - Képek festése egyénileg választott színekkel. - Vékonyabb - vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, a színes és a színfoltok alkalmazása. - Vizuális ritmus alakítása. - Festés ecsettel, gombfestékkel, temperával, sokféle alakú, méretű, színű és anyagú papír használatával. Az ecset kimosásának és helyes vízhasználatnak gyakorlása. - Új színek keverése. - Emberalakok, állat és játékfigurák mintázása (főbb részformák érzékeltetése). - Egyszerű ajándéktárgyak, játékok készítése. - Bábok, díszletek készítése. - Ismerkedés különféle technikákkal (nyírás, tépés, hajtogatás, konstruálás, kerekítés, szövés, ragasztás, karcolás, applikálás). - Nagy térbeli alakzatok formálása közös mozgásos játékok során. - Építés különféle anyagokból, tárgyakból. - Képi, kommunikációs nyelv kialakulásának elősegítése.
- Képalakítás, rajzolás nagy méretben együtt is. - Egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése kisebb és nagyobb méretekben élmények alapján vagy elképzelés szerint. - A rajzolt formák gazdagítása, díszítése a gyermekek tetszése szerint. - Mesék, történetek, események elképzelése képi ábrázolása. - Keveréssel előállított színek használata. - Képeskönyv, leporellókészítés kivágott képekből, ezek díszítése. - Emberalakok, állatok, tárgyak mintázása a legjellemzőbb forma érzékeltetésével. - Játékok, modellek, bábok, ajándékok készítése. - Búvóhelyek vagy sátrak, házak építése a meglévő anyagokból. - Különféle terepasztal építése és berendezése gyermekek által alkotott tárgyakkal, modellekkel. - Művészeti albumok nézegetése, lapozgatása. - Lehetőség szerint múzeumlátogatás. - Képi, kommunikációs nyelv kialakulásának elősegítése.
2. Mozgás, edzés, szervezett mozgás 39
Feladat
3-4 év
4-5 év
5-7 év
Nagymozgások
- járások - futások - ugrások: távolugrás, magasugrás, ugróiskolák - csúszás - kúszás térden-, tenyéren - mászás talpon-, tenyéren - függeszkedés - állás - járások szem-láb koordináció - támaszugrás - kézállás, támaszgyakorlatok - ugrások - hossztengely körüli gurulás - gurulóátfordulás -„Body Roll” hengergyakorlatok - szabadidőben pörgő, forgó, ringatózó, hintázó, lengő mozgások - labdagyakorlatok - dobások - járás, futás koordinációs gyakorlatok - szökdelések, ugrások - függések - mászások - kézfej, ujjak (szergyakorlatok) - lábfej, ujjak (járások, gyakorlatok labdával) - önmaga beazonosítása (tükör) - tevékenységek a testrészek megismerését célozva.(csukott szemmel is) - meghatározott testrészekre koncentrálás - különböző testhelyzetekben megtalálni a testrészt, megérinteni, mozgást végezni vele - valamilyen tárgyat testrésszel érintve
- járások - futások - ugrások: távolugrás, magasugrás, ugróiskolák - csúszások - kúszás térden, tenyéren - mászás talpon, tenyéren - függeszkedés - állás - járások szem-láb koordináció - támaszugrás - kézállás, támaszgyakorlatok - ugrások - hossztengely körüli gurulás - gurulóátfordulás -„Body Roll” hengergyakorlatok - szabadidőben pörgő, forgó, ringatózó, hintázó, lengő mozgások - labdagyakorlatok - dobások - járás, futás koordinációs gyakorlatok - szökdelések, ugrások - függések - mászások - kézfej, ujjak (szergyakorlatok) - lábfej, ujjak (járások, gyakorlatok labdával) - önmaga beazonosítása (tükör) - tevékenységek a testrészek megismerését célozva. (csukott szemmel is) - meghatározott testrészekre koncentrálás - különböző testhelyzetekben megtalálni a testrészt, megérinteni, mozgást végezni vele - valamilyen tárgyat testrésszel érintve
- „Oldaliság” a test jobb, és bal oldali zónájának alakítása - a test elülső, és hátulsó zónájának alakítása - függőleges zóna - tárgyhoz viszonyított testhelyzet
- „Oldaliság” a test jobb, és bal oldali zónájának alakítása - a test elülső, és hátulsó zónájának alakítása - függőleges zóna - tárgyhoz viszonyított testhelyzet
- járások - futások - ugrások: távolugrás, magasugrás, ugróiskolák - csúszás - kúszás térden, tenyéren - mászás talpon, tenyéren - függeszkedés - állás - járások szem-láb koordináció - támaszugrás - kézállás, támaszgyakorlatok - ugrások - hossztengely körüli gurulás - gurulóátfordulás -„Body Roll” hengergyakorlatok - szabadidőben pörgő, forgó, ringatózó, hintázó, lengő mozgások - labdagyakorlatok - dobások - járás, futás koordinációs gyakorlatok - szökdelések, ugrások - függések - mászások - kézfej, ujjak (szergyakorlatok) - lábfej, ujjak (járások, gyakorlatok labdával) - önmaga beazonosítása (tükör) - tevékenységek a testrészek megismerését célozva.(csukott szemmel is) - meghatározott testrészekre koncentrálás - különböző testhelyzetekben megtalálni a testrészt, megérinteni, mozgást végezni vele - valamilyen tárgyat testrésszel érintve - „Oldaliság” a test jobb, és bal oldali zónájának alakítása - a test elülső, és hátulsó zónájának alakítása - függőleges zóna - tárgyhoz viszonyított testhelyzet
Egyensúlyérzék
Szem-kéz, szem-láb koordináció
Finommotorika
Testséma
Testséma Személyi zóna alakítása
40
3-4 év
Feladat Testséma A testrészek funkciója, testfogalom Testséma Testrészek ismerete, begyakorlása a testrészek mozgatásával Percepció Vizuális észlelés Percepció Térpercepció-térbeli viszonyok
Verbális
4-5 év
5-7 év
- fej, és részei - törzs, és részei - kar
- fej és részei - törzs és részei - kar
- fej, és részei - törzs és részei - kar
- lábak, és részei - lábfej, és részei - ujjak
- lábak, és részei - lábfej, és részei - ujjak
- lábak, és részei - lábfej, és részei - ujjak
- vizuális ritmus játékidőben - alaklátás, formaállandóság
- vizuális ritmus játékidőben - alaklátás, formaállandóság
- vizuális ritmus játékidőben - alaklátás, formaállandóság
- saját test elhelyezése térben - irányok megtalálása a térben - a test mozgatása megadott irányokba (előre, hátra, jobbra, balra) - keresztcsatornák fejlesztése - testrészek - térirányok - mozgatás módjai, szakszavak
- saját test elhelyezése térben - irányok megtalálása a térben - a test mozgatása megadott irányokba (előre, hátra, jobbra, balra) - keresztcsatornák fejlesztése - testrészek - térirányok - mozgatás módjai, szakszavak
- saját test elhelyezése térben - irányok megtalálása a térben - a test mozgatása megadott irányokba (előre, hátra, jobbra, balra) - keresztcsatornák fejlesztése - testrészek - térirányok - mozgatás módjai, szakszavak
Sokmozgásos testnevelési játékok (a fő feladathoz választható játékok): Egyszerű futójátékok: - Vezérfecskés - Napfelkeltés játék - Gépkocsik - Repülők - Vonatozás - Hullámvasút - Körhinta - Kígyózás - Szobros játék - Szobrász - Baglyos játék - Cica legyen, akinek nincs párja - Mókus, mókus ki a házból - Kutyaház - Királynő udvarháza - Fiókakereső - Tűz! Víz! Repülő! - Méhecskék - Kotlós, és a kiscsibék - Füle-farka
Szerepes fogó játékok: - Cicamamás fogó - Cica az egérlyuk előtt - Sánta róka fogó - Majom fogó - Jégkirálynő - Kotló- kánya - Maci fogó - Macska fogó - Sapka fogó
Szabály játékok:
Versenyjátékok
Labdajátékok
- Házas fogók - Sebesült fogó - Vonal fogó - Csónak fogó - Tojásszerző fogó - Terpeszfogó - Páros fogók - Egyszerű páros fogó - Párszerző fogó - Osztódó fogó - Lepkefogó - Halásztanya - Fészek fogó - Varázsház - Fészek fogó körben - Üsd a harmadikat! - Utolsó pár előre fuss! - Csoportos fogók. - Kígyó fogó - Sárkány farka - Fekete-fehér - Növekvő fogók
- Egyéni versenyek - Sorversenyek - Váltóversenyek - Akadályversenyek - Páros vetélkedések Küzdő játékok - Páros versenyek - Egyéb viadalok - Kötélhúzás
- Szét, és össze - Labda cica - Őrizd a labdát - Szabadulj a labdától - Bombázó - Labda hajsza - Labdakergető - Labdaszerző - Tanítócska - Legyes Kidobós játékok - Egyéni kidobós - Babzsák csúsztató kidobós - Sima kidobós - Leülős kidobós - Mentő kidobós - Körkidobós - Kidobós két csapatban - Körkidobós két csapatban - Kidobós két térfélen
41
Egyszerű futójátékok:
Szerepes fogó játékok:
Szabály játékok:
Versenyjátékok
- Csupor fogó
Labdajátékok - Kidobós szétszórtan két csapatban - Neves kidobós - Vadászat
3. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés 3.1 A környezet megismerésére nevelés A társadalmi környezet
3-4 év ÓVODA: Megismerkednek a gyerekek a nevükkel, jelükkel, társaik nevével, jeleivel. Megtanulják az óvó nénik, dadus nénik neveit. Megismerik az óvoda helyiségeit, berendezéseit, udvarát. (A beszoktatási időre esik, amikor még nincsenek tervszerű, kötetlen tevékenységek.)
4-5 év MIT CSINÁLTUNK A NYÁRON: A nyár legfontosabb jegyeinek összefoglalása, rendezése. A nyári élmények sokoldalú felelevenítésével – fürdés, napozás, nyaralás, kirándulás, nyári gyümölcsök, stb. Törekszünk a nyári jelenségek közötti összefüggések érzékeltetésére: meleg-öltözködés, fürdés-napozás; óvodai szünet-nyaralás, stb.
CSALÁD: Megtanulják, hogy az apa, az anya, és a gyermekek összetartoznak: egy lakásban élnek, szeretik egymást. Minden gyermeknek van apukája, anyukája.
CSALÁD: Alapvető feladatunk, hogy a családról alkotott képzeteket bővítésük, az ismeretek elmélyítsük, erősítsük a szülők iránti szeretet érzését. Megtanulják, hogy minden családnak van neve. A családhoz az apán, anyán, és a gyerekeken kívül hozzátartoznak még a nagyszülők is. Azt a helyet, ahol a család együtt él otthonnak nevezzük. Meg kell tanulniuk saját lakásuk címét. Beszélgetnünk kell arról, hogy a családtagoknak milyen feladatai vannak otthon. Ki segít otthon?
5-6-7 év NAGYCSOPORTOSOK VAGYUNK: A kis - és középső csoportos emlékek közös felidézésével bizonyítjuk, érzékeltetjük, hogy milyen sokat fejlődtek mióta óvodások lettek. Tudatosítjuk, hogy a nagycsoportosok az óvoda legnagyobb gyermekei, akik ősszel már iskolások lesznek. ISKOLÁSOK LESZÜNK: A témakör feladata: tudatosítsa a gyermekekben az iskola fontosságát, s keltsen bizakodó hangulatot az iskola iránt. Ellátogatunk a közeli iskolákba. Visszahívjuk a már iskolás, régi óvodásainkat élménybeszámolóra. CSALÁD: Megismertetjük a család, és a családtag fogalmát. Beszélgetünk a családjukról, közben meghallgatjuk idevonatkozó élményeiket. Érzékeltetjük, hogy a családban másként él a kicsi gyermek, és az iskolás, mint az óvodás; másként élnek a gyermekek, és a felnőttek is. Tudatosítjuk, hogy a felnőttek nevelik, gondozzák, ápolják minden családban a gyermekeiket; ezért kell anyukát, és apukát szeretni, segíteni nekik munkájukban, és ezért kell jónak lenni. Egyéni élmények meghallgatásával, továbbá családlátogatások során vetessük észre, hogy mindenkinek van otthon munkája, kötelessége.
42
3-4 év ÓVODA KÖRNYÉKE, KÖZLEKEDÉS: Közös séták során megnézik az óvodával szomszédos házakat, az óvoda melletti tereket, utakat. Felfedezik, hogy minden út két fontos részből áll: útból és járdából. Megbeszéljük az út, és a járda funkcióit, feladatát. Megállapítjuk a legelemibb közlekedési szabályokat; csak a járdán szabad mennünk; a kisgyermek csak a felnőttel együtt mehet át az úttesten. Megfigyeljük, hogy milyen járművek mennek gyorsabban, melyek lassabban. Ezeket a járműveket többször is megneveztetjük. Beszélgetünk az orvos gyógyító munkájáról. TESTÜNK: Megismerjük a főbb testrészek nevét: kéz, láb, fej, szem, fül, orr, száj. Gyakoroljuk ezek felismerését játékosan, például babamosdatás, öltöztetés közben. Megtanítjuk a végtagok legfontosabb funkcióit: járás, futás, állás, játszás, evés, stb. Megfigyeltetjük az érzékszervek legalapvetőbb feladatait: látás, hallás, szaglás, ízlelés. Megismerkedünk az érzékszervek, és a végtagok ápolásával: mosakodás, törölközés, fogmosás, zsebkendőhasználat. SZÍNEK: Felismerik a fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld, valamint a barna színeket. A színek gyakorlását környezetük tárgyain végezzük.
4-5 év KÖZLEKEDÉS: A közlekedési ismeretek bővítésére, a helyes közlekedés gyakorlására törekszünk. Utazás közben ismerkedünk meg az autóbusszal és a vonattal. Az utazás idején gyakoroljuk a helyes viselkedést: nem szabad kiabálni, felugrálni, fogódzkodni kell. A közlekedési eszközöket hasonlítsuk össze a lényeges jegyeik alapján: sok utas, kevés utas fér el benne, sínen, autóúton közlekedik, stb. Megismerkednek a közlekedési lámpával, s a közlekedést irányító rendőr feladatával.
5-6-7 év KÖZLEKEDÉS: A közlekedési ismeretek bővítése a légi, és vízi közlekedési eszközökkel. Különböztessék meg a személy - és teherszállításra alkalmas járműveket. Gyakoroljuk a helyes közlekedést. Vigyük el őket a vasúthoz, hajóállomásra, és repülőtérre is. Megfigyeltetjük a közlekedés irányítását, s a közlekedésben dolgozók munkáját.
TESTÜNK: A testünk részeinek megismertetését kibővítjük a testrészek közötti kapcsolatok feltárásával: kéz-láb; kéz-érzékszervek. Megtanítjuk, hogy az emberek a kezükkel sokféle tevékenységet végeznek. Megismerkedünk a leggyakoribb tisztálkodási eszközökkel, és azok helyes használatával. Tudatosítjuk a testápolás szükségességét, fontosságát. Bővítjük orvossal kapcsolatos ismereteiket.
TESTÜNK: A testrészek megismertetését kiegészítjük a törzs fogalmával. Eljutunk ahhoz az általánosításhoz, hogy minden gyermeknek, és felnőttnek van feje, törzse, keze, és lába: tehát van teste. Kiegészítjük a kéz funkciójáról tanultakat: az eszközöket, szerszámokat a kezével fogja az ember; kézzel dolgozik, irányítja a gépeket. Megismerjük az érzékszervek alapvető funkcióját; gyakoroljuk helyes ápolásukat.
SZÍNEK: A környezetük tárgyain ismertetjük meg az alábbi színeket: rózsaszín-bordó, citromsárga- narancssárga. A színek felismertetését játékosan végezzük.
SZÍNEK: Felismerik környezetük színeit, a színek sötét, és világos változatait is meg tudják különböztetni. Pontos színképzeteik, színemlékeik vannak a jelen nem lévő színekről is.
43
A természeti környezet
3-4 év NÖVÉNYEK: Megismerjük a leggyakrabban fogyasztott 2-3 gyümölcsöt. Megtanítjuk a gyümölcsök fogyasztási módját: megmosás, hámozás; nyers vagy főtt állapotban való fogyasztás; magját, szárát nem esszük meg. A gyermekek is segítenek ebben. Képesek felismerni őket jellegzetes ízükről, zamatukról. Megismerünk 2-3 zöldségfélét. Megfigyeljük jellegzetes külső tulajdonságaikat. Gyakoroljuk a zöldségek megmosását. Megismerünk 2-3 fajta nyíló virágot, a virágok legelemibb ápolási módját, és a virágok funkcióját: lakásdíszítés, ajándékozás. Részt vesznek csíráztatásban, hajtatásban, ültetésben, öntözésben, kapálásban. ÁLLATOK: Örökbefogadó-héten megemlékezünk az Állatok Világnapjáról. Ellátogatunk az állatkertbe. Megismerjük a legfontosabb ház körül élő állatokat: kutyát, macskát, tyúkot, kakast, és a csibét. Külső foglalkozáson megfigyeljük az állatok mozgását, mozgásuk jellegzetességeit, életmódjukat. Megismerkedünk külső, jellegzetes jegyeivel, hangjukkal. Részt veszünk a Sasoló ovi programon. Ellátogatunk az állatkertbe. Gondozzuk a csoport akváriumát, a pintyeket. Nagyítóval megfigyeljük, megnevezzük az óvoda kertjében található bogarakat, rovarokat, gilisztákat, csigákat. Rendben tartjuk az odúkat,
4-5 év NÖVÉNYEK: Újabb gyümölcsökkel ismerkedünk. (barack, szilva, szőlő), s néhány zöldségfélével: paradicsom, sárgarépa. Piaci látogatáson megkeressük a megismert növényeket, közösen vásárolunk belőle. Az óvodai étkezések alkalmával felismerjük a tanult zöldségféléket, gyümölcsöket. Részt vesznek csíráztatásban, hajtatásban, ültetésben, öntözésben, kapálásban.
5-6-7 év NÖVÉNYEK: A növényfogalmat kiegészítjük néhány gyümölcs (meggy, körte, dió), valamint egy - két zöldségféle (saláta, sóska) megismertetésével. Tavasszal, és ősszel részt vesznek a kerti munkában - s közben megfigyelik a fákat, bokrokat, virágokat, a fejlődés tényét. Felfedezzük az évszakok okozta változásokat. Piaci, zöldséges bolti látogatásokkal segítjük az ismeretek elmélyítését. Részt vesznek csíráztatásban, hajtatásban, ültetésben, öntözésben, kapálásban.
ÁLLATOK: Örökbefogadó-héten megemlékezünk az Állatok Világnapjáról. Részt veszünk a Sasoló ovi programon. Ellátogatunk az állatkertbe. A témakör feldolgozásakor bővítjük az „állat” fogalmat. Megismerünk újabb ház körül élő állatokat. A ház körül olyan állatok is élnek, amelyekről az ember nem gondoskodik. (szúnyog, légy, egér, veréb, stb.) Az állat fogalom további bővítését jelenti az olyan vadon élő állatokkal való megismerkedés, amelyek a mesék világából már jól ismertek: mókus, farkas, róka, medve, nyúl. Megismerkedünk vízben élő állatokkal is, (akváriumba halat vásárolunk); két-három fajta madárral (galamb, varjú,
ÁLLATOK: Örökbefogadó-héten megemlékezünk az Állatok Világnapjáról. Részt veszünk a Sasoló ovi programon. Ellátogatunk az állatkertbe. Megismerkedünk újabb háziállatokkal. Tudatosítsuk, hogy ezeket az ember gondozza, s hasznuk miatt foglalkozik velük. Megtanulják az állatok jelentőségét (hús, bőr, toll). Rendszerezzük az eddig tanult ismereteket. A rendszerezés szempontjai a következők: - Ház körül élnek – vadon élnek (erdő-mező-víz) - Az ember gondozza – az ember nem gondozza. - Hasznosak – károsak. Az ismert állatok környezetét, életmódját összehasonlítjuk, s azonosságokat, különbségeket fedezünk fel.
44
3-4 év feltöltjük a madáretetőket. Megfigyeljük a madarakat, a madáritatót folyamatosan feltöltjük.
ÉVSZAKOK
ŐSZ: Az őszi projekt-hét témája egy szezonális gyümölcs, zöldség, termény, vagy termés. Ezekből készítünk különböző ételeket fajtájuk, felhasználhatóságuk szerint. Megfigyeltetjük az őszi levelek hullását, s elmondjuk a levélhullás legegyszerűbb okát; a levegő lehűlését. Megcsodáljuk az őszi levelek színpompáját. Szedünk leveleket az udvaron, a sétáinkon. Észrevetetjük az eső, és a szél környezeti hatását: felázik a föld, sár lesz, tócsák keletkeznek, hidegebb az idő, a széltől hajladoznak a fák, stb. Érzékeltetjük azt a változást, mely az idő hűvösebbé válásával az öltözködésben tapasztalható.
4-5 év veréb) s még egy-két bogárral is (udvaron nagyítóval, csapdákkal bogarászunk - katica, cserebogár). Tudatosítjuk, hogy az ember által gondozott ház körüli állatokat a hasznukért tartják (tej, sajt, túró, vaj), (kolbász, szalonna, hús, zsír, tepertő). Az ebéd, az uzsonna során megbeszéljük, hogy melyik állat termékét fogyasztották. Gondozzuk a csoport akváriumát, a pintyeket. Nagyítóval megfigyeljük, megnevezzük az óvoda kertjében található bogarakat, rovarokat, gilisztákat, csigákat. Rendben tartjuk az odúkat, feltöltjük a madáretetőket. Megfigyeljük a madarakat, a madáritatót folyamatosan feltöltjük. ŐSZ: Az őszi projekt-hét témája egy szezonális gyümölcs, zöldség, termény, vagy termés. Ezekből készítünk különböző ételeket fajtájuk, felhasználhatóságuk szerint. Az őszre vonatkozó megfigyelések során észrevesszük az időjárás változékonyságát, a természet változásait: kezdetben meleg van, majd hűvösödik az idő; sokat esik az eső, sár van, fúj a szél, lehullnak a levelek, kopárak lesznek a fák, a bokrok. Érzékeltetjük az ősz szépségeit: a levelek színpompáját, az őszi erdő, park sajátos hangulatát. Megcsodáljuk az őszi virágokat. (őszirózsa, krizantém) Felhívjuk a figyelmet az ősz hasznosságára, a termékek beérésére (szőlő, szilva, almaszüret). Az őszi piac gazdagságáról természetes környezetben tartott foglalkozáson győződjenek meg,
5-6-7 év Gondozzuk a csoport akváriumát, a pintyeket. Nagyítóval megfigyeljük, megnevezzük az óvoda kertjében található bogarakat, rovarokat, gilisztákat, csigákat. Rendben tartjuk az odúkat, feltöltjük a madáretetőket. Megfigyeljük a madarakat, a madáritatót folyamatosan feltöltjük.
ŐSZ: Az őszi projekt-hét témája egy szezonális gyümölcs, zöldség, termény, vagy termés. Ezekből készítünk különböző ételeket fajtájuk, felhasználhatóságuk szerint. Az őszi jelenségek megfigyelését tovább differenciáljuk: a kisebb eltéréseket is észrevesszük: napos, borús, ködös, esős idő közötti különbségeket. Az őszi jelenségeket rendszeresen összehasonlítjuk a nyári tapasztalatokkal. Megbeszéljük, hogyan védekezhetünk az időjárás káros hatásaival szemben. Megfigyeljük a legjellegzetesebb őszi munkákat: növények cserépbe ültetése, a kinn maradók befedése, betakarítás, szüret, falevelek összegyűjtése. A séták, kirándulások során érzékeltetjük a természet sokszínű szépségét. Gyűjtünk színes leveleket, színes képeket az őszről. Beszélgetünk a fecske, gólya elköltözéséről, a költözés okáról.
45
3-4 év
TÉL: Kellemes, kedves téli élményeket gyűjtünk játék közben (játék a hóban, hóemberkészítés, szánkózás, stb.). Megfigyeljük a hó hullását, színét, hőmérsékletét. Összehasonlítjuk a kinti hideget, s a benti meleget. Megismerkedünk a madáretetőhöz járó madarak nevével. Feltöltjük a madáretetőt, eleséget készítünk. Kitisztítjuk, lefestjük az odúkat.
TAVASZ:
4-5 év A parkokban, erdőkben gyűjtünk színes faleveleket, őszi terméseket, (makk, galagonya, gesztenye) melyeket az élősarokban helyezünk el. Megfigyeljük, hogy az emberek hogyan védekeznek a hűvösebb levegő, és az eső ellen: melegebb ruházat, esernyő, tüzelővásárlás, fűtés, stb. TÉL: Megfigyeljük a téli természetet, a téli időjárás jellegzetességeit: hideg van, fagyos a föld, megfagy a víz, jéggé válik, csúszik az út, a járda, esik a hó, hideg szelek fújnak. Megcsodáljuk a fehér hó, a havas fák, a havas táj szépségeit. Észrevesszük az emberek alkalmazkodását a nagy hideghez: téli ruhák, cipők, fűtés. Kellemes téli élmények: játék a hóban, szánkózás, hógolyózás, hóemberkészítés, madáretetés, Mikulás, Karácsonyi készülődés. A hó tulajdonságait megfigyeljük: összetapad, ezért csúszik rajta a szánkó, elolvad a melegben, víz lesz belőle, jól formálható. Madáretetés közben megbeszéljük a leggyakrabban látható madarak nevét, alakját. (Cinke, veréb, varjú, szarka, galamb) Magvakat ültetünk, locsoljuk (Luca napi búza, babcsíráztatás, stb.). Hajtatunk ágat, hagymát, kukoricacsövet. Megfigyeljük növekedésüket, fejlődésüket. Megfigyelés közben megbeszéljük, hogy odakinn miért nem maradnak meg télen a növények. Élet dobozt készítünk: földet, vizet, levegőt, napfényt helyezünk bele. TAVASZ: Megfigyeljük a levegő felmelegedését, és a felmelegedés
5-6-7 év Térképen követjük a vándorlási útjukat. Megfigyeljük a költöző madarak gyülekezését.
TÉL: Törekedünk az ősz, és a tél sokoldalú összehasonlítására. A gyermekek állapítsák meg: sokkal hidegebb van, melegebb ruhában járunk, hull a hó, stb. Megismerkedünk a havazással kapcsolatos új kifejezésekkel: hópehely, hull, szállingózik. Megfigyeljük, hogy mi lesz a szobába behozott hóval; s mi történik, ha a felolvadt havat újra a hidegre tesszük. Kellemes, kedves téli élményeket gyűjtünk játék közben (játék a hóban, hóemberkészítés, szánkózás, stb.). Madáretetés közben megbeszéljük a leggyakrabban látható madarak nevét, alakját. (Cinke, veréb, varjú, szarka, galamb) Magvakat ültetünk, locsoljuk (Luca napi búza, babcsíráztatás, stb.). Hajtatunk ágat, hagymát, kukoricacsövet. Megfigyeljük növekedésüket, fejlődésüket. Megfigyelés közben megbeszéljük, hogy odakinn miért nem maradnak meg télen a növények. Élet dobozt készítünk: földet, vizet, levegőt, napfényt helyezünk bele.
TAVASZ: Rendszeresen megfigyeljük a tavaszi jelenségeket: melegebb
46
3-4 év Érzékeltetjük a téli időjárásban bekövetkező változásokat: többet süt a nap, olvad a hó, vizes, sáros az udvar. Megfigyeltetjük a melegebb idő, és az öltözködés közti összefüggést. Az élősarokban ágat hajtatunk, magvakat csíráztatunk, figyeljük meg. Kihelyezzük az odúkat, megfigyeljük a rovarokat, bogarakat, pókokat, pillangókat.
4-5 év hatását: elolvad a hó, a jég, melegebb, puhább szelek fújnak; a föld fagya kienged, lehet ásózni, veteményezni. A fák, bokrok rügyeznek, majd kizöldülnek, ugyanúgy, mint télen bent a természetsarokban. Többet lehet az udvaron játszani, sétálni. A sétákon, illetve a természetes környezetben tartott foglalkozásokon megmutatjuk a tavasz első virágait: ibolya, hóvirág. Kihelyezzük az odúkat, megfigyeljük a rovarokat, bogarakat, pókokat, pillangókat. Észrevesszük a szoros összefüggést az időjárás, és az emberek tevékenysége között: könynyebb ruhákba öltöznek, megindul a kerti munka. Részt vesznek a kerti munkákban: gereblyézés, locsolás, gyomlálás, kapálás. A tavaszi nagytakarításban segédkeznek.
5-6-7 év lesz az idő, kékebb az ég, világosabbak a felhők, langyos eső esik, a fák, bokrok rügyeznek, virágokat, leveleket hoznak. Összehasonlítjuk a tél, és a tavasz uralkodó színeit. Megfigyeltetjük a madarak tavaszi életét, és összehasonlítjuk a télen tapasztaltakkal; észreveszszük a különbségeket. Felhívjuk a figyelmüket a tavaszi kertre, egyéb élőlényeire: bogarakra, lepkékre. Kihelyezzük az odúkat, megfigyeljük a rovarokat, bogarakat, pókokat, pillangókat. Észrevesszük a szoros összefüggést az időjárás, és az emberek tevékenysége között: könnyebb ruhákba öltöznek, megindul a kerti munka. Részt vesznek a kerti munkákban: gereblyézés, locsolás, gyomlálás, kapálás. A tavaszi nagytakarításban segédkeznek
NYÁR Megfigyelések: Figyeljük meg, a nap milyen magasan jár az égen! Figyeljük meg a nap járását az árnyékok vándorlásával. Figyeljük meg az élőlényeket a talajban. Hallgassuk a madarak énekét! Figyeljük meg nagyítóval az esőcseppeket. Figyeljük a repülő rovarokat! Madáritató kihelyezése, megfigyelése. Figyeljük meg a felhők formáját, az időjárási jelenségeket (zápor, szivárvány, UV sugárzás). Árnyékok viselkedése, eső ereje. Nyári időjárás és öltözködés összefüggése. Figyeljük meg az esőcseppek, a szél irányát, mi történik a homokkal, ha sok vizet öntünk rá. Hogyan viselkednek az állatok: szorgalmas hangyák, madarak csoportokba verődnek. Kenyérfajták, péksütemények a péknél. Beszélgetés: Mit rejt a cinkeodú? Időjárás, nyári öltözködés. Növények gondozása, udvari növények neve. Nyaralásról, nyári öltözködésről, folyadékfogyasztás fontosságáról. Készítsünk limonádét, gyümölcssalátát! Mit jelent: „Lóg az eső lába.”. Időjárás változásiról, szél erejéről. Egészséges ételekről. Kísérlet: Esővíz felfogása, növények gyakori öntözése. Lábnyomok készítése tapicskolással. Párolgás megfigyelése. Szivárvány készítése házilag (napos időben vizet spriccelünk a levegőbe). Szél a palackban. Száradó kendők: két vizes kendőt kiterítünk, az egyiket legyezgetjük, az hamarabb fog száradni. Nyári gyümölcsökről, zöldségekről, öntözés és itatók feltöltéséről. Édes kenyér (lassan rágjuk, édesnek érezzük). Felhasználjuk a kompetencia alapú nevelési program ajánlásait, témaköreit. Évente kétszer projekt módszerrel dolgozunk fel 1-1 választott témát. Tevékenységeken keresztül valósítjuk meg a környezeti nevelést (séták, kirándulások, múzeumlátogatások).
47
3-4 év 4-5 év 5-6-7 év A környezet megóvására irányuló szokásokat alakítunk ki: növények, állatok megóvása, gondozása, szemetelés szokásai, takarékosság a víz- és áramhasználatban. Minden csoportszobában folyamatosan, évszakoknak megfelelően bővítjük a természetsarkot.
3.2. Matematikai nevelés 4-5 év 1.Tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságainak felismerése, megnevezése - Tapintás: Mi van a zsákban? - Hallás: Minek a hangját hallod? Ki szól hozzád? - Látás: Mit fogsz a kezedben? - Ízlelés: Mit tettél a szádba, mit kóstoltál?
2. Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása tulajdonság szerint - Mi változott meg? - Tudakozódójáték. Formaazonosság, mint azonos tulajdonságú dolgok felismerése. 3. Kiválogatás, általánosítás kiemelt tulajdonság szerint: halmazképzések, fogalomalkotások - Mi van a kezemben? – tapintás alapján, a tárgy jellemző jegyeinek felsorolása, többiek megnevezik a hallottak alapján. - Ki van a takaró alatt? – jellemzés alapján felismerés – barkochba játék. - Halmazképzés: gurítható dolgok gyűjtése – kipróbálás alapján; ami papírból van – kiválogatás. 4. Szétválogatások (osztályozások) meghatározott tulajdonság szerint: halmazképzés, részhalmaz képzés - Tárgyak anyaga, hangja, rendeltetése, nagysága szerinti válogatások. - Gyermekek a csoportban jellemzők szerint. - Koszorú, koszorú… dalos játék: hang szerinti felismerés. 5. Tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése megnevezett mennyiségi tulajdonság alapján: kisebb, nagyobb elv érvényesítésével Gombok, levelek, építők, síklapok, bármi sorba rendezése: megfigyelés, absztrahálás, formaészlelés. 6. Tárgyak sorba rendezése megfigyelt elvszerűség, saját (szubjektív) elgondolás szerint Megkezdett sorok folytatása. Rendezés művelete: a teremben található tárgyak segítségével.
5-6-7 év 1.Tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságainak felismerése, megnevezése. - Tapintás: Ki áll előtted? Ki melletted? - Hallás: Kinek a hangját hallod? Mit ejtettünk le? - Látás: gombok válogatása: kétlyukú, négylyukú, tetszik, nem tetszik - Ízlelés: édes, sós, keserű, fanyar, kellemes. Minek az ízét érezted? 2. Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása tulajdonságaik alapján - Barkochba játék a logikai készlet elemeivel: Mit tartok a kezemben? - Két-két gyermek összehasonlítása, azonosságok, különbségek feltárása, belső jó tulajdonságoké is. 3.Kiválogatás, általánosítás kiemelt tulajdonság szerint: halmazképzések, fogalomalkotások - Összehasonlítás, analízis, szintézis, általánosítás műveletek gyakorlása; szókincsbővítés. - Halmazban van, halmazba való. Ugyanolyan, ugyanaz, mindegyikre igaz. - Tárgyi emlékezések, felidézések. Közlekedési eszközök, gyümölcsök, bármilyen terjedelmű fogalom, melynek tartalma ismert. 4. Szétválogatások (osztályozások) meghatározott tulajdonság szerint: halmazképzés, részhalmaz képzés Annak megértése, hogy a szempont – felosztási alap – szerint változik minden részhalmaz eleme. Elrontott válogatások – ítéletalkotások. Állatok osztályozása jellemzők szerint. Növények osztályozása jellemzők szerint. 5. Tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése megnevezett mennyiségi tulajdonság alapján: magasságrelációk Nem látható magasságok rendezése a látható rendezett sorba. Gyermekek nagyság szerinti soralkotása gyerek irányításával. 6. Dolgok rendezése meghatározott tulajdonság szerint Meseképek sorba rendezése történésük szerint. Több mese képeinek rendezése aszerint, melyik a legkedvesebb. A logikai készlet elemeinek sorba rendezése egy tulajdonság eltérésével. Ugyanez végezhető gombokkal, színes síklapokkal.
48
4-5 év 7. Irányított összehasonlítások, ítéletalkotások Víz, lencse, homok, liszt, stb. töltögetése (melyiket hallottad tovább?) – belefér, nem fér bele. Melyik magasabb, kisebb, kevesebb? – nagy eltérések.
8. Szavakban történő összehasonlítások, ítéletalkotások, ítéletek. Egyszerű megállapítások megfogalmazása. Megállapítások igazságának eldöntése. Változások felismerése, megmutatása, megnevezése. - Mit tudunk elmondani ezekről? – rendezett sor. Melyik nagyobb, több? – halmazok összehasonlítása. Elrontott válogatások felismerése, megnevezése, javítása. 9. Ismerkedés az összemérés eszközével, módjával Összehasonlítások, becslések, összemérések, ítéletalkotások. Melléknévfokozatok helyes használata: magasabb, alacsonyabb, könnyebb, nehezebb. A tárgyak egymás mellé tétele, megemelése. Gyermekek magassága, különböző anyaggal telített dobozok súlya.
10. Mennyiségek összemérése hosszúságok sorba rendezése nagyságuk szerint Egyenlőtlenségek egyenlővé tétele. Szalagok, fonalak, fűzött gyöngysorok, tészták, pattogatott kukoricák összemérése, egyenlőségek létrehozása növeléssel, csökkentéssel. 11. Halmazok összemérése, becslések, párosítások Több, kevesebb, ugyanannyi. Különböző nagyságú, darabszámú, elhelyezésű elemek összehasonlítása, becslése, a becslés igazságának eldöntése párosítással.
12. Ugyanannyi előállítása mozdulattal, hanggal, bármivel, megszámlálás nélkül Feladat, hogy függetlenedjen a darabszám minden más tárgyi tulajdonságtól. Dobbantás – dobbantás, dobbantás – taps, taps – kopogás, kopogás – integetés, stb. Tárgyhalmazok elemszámaival megegyező taps, kopogás, lépés, bármi. 13. Kis számok összkép alapján, megszámlálás nélkül
5-6-7 év 7. Irányított összehasonlítások, ítéletalkotások: játék a legekkel. - Ki a legmagasabb, leghosszabb, legnagyobb – miért mindig ugyanarról van szó? Ki tud legjobban célba dobni, leggyorsabban futni, legszebben verset mondani? 8. Szavakban történő összehasonlítások, ítéletalkotások: az összefüggés fennáll-e adott tárgyak, személyek, halmazok között vagy nem. Pl.: igaz-e, hogy minden kétlábú állat tud repülni? minden, aminek 4 lába van, tud menni? - az óriás kisebb, mint a törpe? Gyerekek is kitalálhatnak ilyen igazságokat. Képeken látható figurák kapcsolatáról igaz, és hamis ítéletek alkotása, helyességük megállapítása, vita. 9. Mennyiségek összemérése, becslések, ítéletalkotások - Mozgás: babzsák dobással, lépéssel hosszúságok öszszemérése. - Bőrérzékelés: különböző hosszúságú alagutakon áthaladva hosszúság érzékelése. - Tapintás: csukott szemmel a legnagyobb tárgy megkeresése (legmagasabb, legszélesebb, leghosszabb). - Látás: Ki melyik dobozba fér be állva? Hányan fértek be a dobozba egyszerre? A kisebbek miért férnek el többen? 10. Mennyiségek összemérése térben: hosszúság, szélesség, magasság, bőség, vastagság szerint
11. Mennyiségek összemérése tömegük szerint Annak tapasztalása, hogy a tárgy tömegével nem mindig azonos a térfogata, nagysága. Eltérő térfogatok, súlyok értelem szerinti összeméregetése. Megemelés: könnyebb, nehezebb, ugyanolyan nehéz. A tárgyak között keressenek két olyan megemelhetőt, amelyek azonos vagy eltérő súlyúak lesznek, becsüljék meg ezeket megemelés előtt. 12.Halmazok összemérése, becslések, párosítások Több, kevesebb, ugyanannyi. Különböző nagyságú, darabszámú, elhelyezésű elemek összehasonlítása, becslése, a becslés igazságának eldöntése párosítással.
13. Ugyanannyi előállítása, ugyanannyivá tevés elvevéssel, kiegészítéssel; ugyanannyi létrehozható
49
4-5 év Szétválogatások aszerint, hogy mindegyikből három, kettő, egy van; szétválogatás aszerint, hogy két, három, egy minta van rajta, esetleg egy sincsen. 14.Megszámlálás, leszámlálás 6-10-es számkörben Számok gyakorlása számlálással – bármi megszámlálható a teremben: meddig tudtál számlálni? Bármiből, csak adott mennyiség leszámlálása. Boltos játék: árusítás, vásárlás = áru értéke + fizetés.
15. Hosszúság mérése kirakott egységekkel. A mérés módszerének megismerése (hézagmentesség) Hosszabb = több Rövidebb = kevesebb Különböző mértékegységekkel az igazság megváltoztatása Mértékegység lehet: babák, autók, építők, szalagok, lapok, képeskönyvek. Melléknév, és fokozatainak gyakorlása. 16. Magasságmérés kirakott egységekkel. Nagyságrelációk kifejezése melléknév fokozataival. Magasabb = több Alacsonyabb = kevesebb Különböző mértékegységekkel az igazság megváltoztatása. A gyermekek magasságának mérése mérőszalag gyerekenkénti csomózásával, jelkártyával. Hosszúság, magasság kapcsolata helyzettől függően. 17. Halmazalkotások, bontások, számlálás. Több, kevesebb, ugyanannyi – megállapítások A különböző darabszámú bontott alakok egységlátása, mennyiségállandóság. Virágüzlet berendezése: 6 rózsa 3 vázában, 8 szegfű 5 vázában, 5 gerbera 5 vázában, stb. 18. Több, kevesebb, ugyanannyi, számlálás, kiegészítés Mennyiségazonosság létrehozása állandó számlálással, összehasonlítások, a szám függetlenedése a tárgy egyéb tulajdonságaitól. Gombokból sorok keletkeztetése 6-10-es számkörben, melyik kevesebb, melyek egyelőek? Valamennyi kiegészítése 10-re. 19. Építések, szabad alkotások építőelemekből, pálcákból, síklapokból Páros építések, másolások. 20. Formaazonosságok felismerése, párosítások
5-6-7 év Ugyanannyi érzékelése sokféle bontott alakban. Menynyiségállandóság észlelése. Bármilyen mozdulat, hang segítségével megoldható a feladat. 14. Számlálás gyakorlása különböző tárgyakon, személyeken, megszakított mozgásokon, hangokon, a verselés, éneklés ritmusának érzékelésével, nagyjából 15-ig, 20-ig Ki meddig tud szökdelni? Számláljuk, hányszor tapsol, lép,emeli a karját, hány gyerekkel fog kezet, hányszor megy ki az ajtón, jön be, hány lépéssel járja körbe az asztalt. Melyik mondóka hosszabb? Melyik dalra tudunk tovább számlálni? 15. Tő- és sorszámok Azonosságok, megkülönböztetések. Rendezett sorok megnevezése sorszámmal. Jobbra, balra irányok. Bábszínházjáték.
16. Megszámlálás, leszámlálás Számok gyakorlása számlálással – bármi megszámlálható a teremben: meddig tudtál számlálni? Bármiből, csak adott mennyiség leszámlálása. Boltos játék: árusítás, vásárlás = áru értéke + fizetés.
17. Darabszámmal kapcsolatos történetek kitalálása, eljátszása Darabszám változások. Két szám összesen. A történetet a pedagógus kezdi, a gyermekek folytatják, és játsszák. Bizonyos számok kimondása mozgáshoz kötött. Játékkártyákkal = két kártya meghatározott összege alapján párosítható. 18. Sorszámok gyakorlása A gyermekekből alkotott, állandóan változtatott sorok segítségével. Célba dobás: az indulóvonalaktól kosarak egymás után = ki melyikbe tud dobni.
19. Halmazok bontása, számlálás, több, kevesebb, ugyanannyi gyakorlása Számdominó készítése. 20. Mérések különböző egységekkel
50
4-5 év Síklapok megnevezése forma, és negatív párosítással. Összehasonlítások, alak-háttér, formaészlelés, megfigyelés, emlékezet fejlesztése. Párosítás, majd memóriajáték.
21. Papírnyírás szabadon: síkformák keletkeztetése Síkbeli alkotások fantázia szerint különböző mozaiklapokból. Mindenki a kartonlapra rajzolt jelét a képességeik szerinti darabra, és formára felvágjuk, majd összeillesztik. Egyenes vonalak egymáshoz illesztése. 22. Építőelemek, építmények, rendezett sorok öszszehasonlítása, szétválogatása, különböző geometriai tulajdonságok szerint kisebb, nagyobb, szögletes, nem szögletes; egyenes, görbe, lyukas, nem lyukas. 23. Építések szabadon egy feltétel megtartásával Ugyanolyan, ugyanúgy álljon, ugyanannyiból épüljön. Az utca másik oldalára ugyanilyen házak épüljenek.
24. Tárgyak válogatása: egyenes, görbe, ez is, az is – tulajdonságok felismerése alapján Hajtásvonallal ugyanolyan, egyforma (vagy nem) keresése, csoportosítása. Színes síkmértani formákból építések. 25.Játék a tükör előtt: Elfordulások – változások. Különböző mozgások, hajlások, ugrások a tükör előtt. Közeledések, távolodások. Testséma látás. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: különböző arcjátékok a tükör előtt, majd egymással szemben - tükörképmásolatok. 26.Tájékozódás térben, síkban Nyitott, zárt vonalak között eligazodás. Névutók gyakorlása: mozgásos utasítás megértésével. Tűz-víz játék. Bekötött szemmel játékok kerülése a hang irányába. Labirintusban tájékozódás. 27. Puzzle-kirakások
5-6-7 év Melléknév fokozatainak helyes használata. – Hosszúsággal bármilyen hosszúság (hosszúság, szélesség, magasság) mérhető. Számlálás. Ugyanannak a hosszúságnak a mérése kisebb, és nagyobb egységgel: annak az összefüggésnek a tapasztalása, hogy a nagyobból kevesebb, a kisebből több elem szükséges. Folytonos, és megszakított mértékek: fonalak, szalagok, lapok, építők, bármi. 21. Tömeg, űrtartalom mérése Összehasonlítások, függetlenítés a nagyságtól (tömeg). Egyenlő tömegű tárgyakkal (gesztenye, mokkacukor, építőelemek, gombok, kavicsok), kétkarú mérleggel. Űrtartalom mérése sok-sok töltögetéssel, találgatással, hogy melyikbe mennyi férhet. 22.Síkbeli alkotások szabadon, mozaiklapokból 4-6 lapból összeállítható figurák lefedése mozaiklapokkal. Puzzle kirakások minta alapján legóból. Illesztések. Rész-egész viszony felfogása. A pontos megfigyelésre nevelés. Tájékozódás a sík vonalain (egyenes, görbe) 23.Építés szabadon különféle formákból (Cifra palota) 6-8 elemből álló építmény lemásolása azonos elemekből, azonos állásba, majd elforgatva (páros játék). Különböző geometriai alakzatok felismerése, megnevezése tulajdonságok szerint. 24.Papírnyírás: különböző formájú síklapok létrehozása Csoportosítások szögek száma szerint egy összesítő táblázaton. Hajtásvonalak keresése, azonosságok, különbségek felfedezése. 25.Mozgás a tükör előtt: Közeledés, távolodás, hajlások, kar- és lábmozgások megfigyelése a tükörben. Építések szöges táblán a tükör előtt, és mögötte, ahogyan a tükörben látszik. Papírhajtásokkal, vágással tükrös terítők készítése (csipketerítő).
26.Tájékozódás térben, síkban Nyitott, zárt vonalak között eligazodás. Névutók gyakorlása: mozgásos utasítás megértésével. Tűz-víz játék. Bekötött szemmel játékok kerülése a hang irányába. Labirintusban tájékozódás. 27.Nyitott, zárt vonalak között tájékozódás. Labirintusjátékok síkban. A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva történik. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetése rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Játék és szabadidőben adódó lehetőségeket felismerjük és folyamatosan kihasználjuk a matematikai tartalmak közvetítésére. Építünk a gyermekek korai tapasztalataira, meglévő ismereteire, ötleteire.
51
4-5 év 5-6-7 év Óvodánkban a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: utánzásos, minta-modellkövető, spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek.
8. Pedagógiai dokumentációink Különösen: Csoportnapló Mulasztási napló Gyermek portfóliója Családlátogatásról készült feljegyzés Hiányzások nyilvántartása
52
9. Mellékletek 9.1 Tehetséggondozás Célunk A gyermekek egyéni szükségleteinek megismerése, képességeik kibontakoztatása. Feladatok a tehetség (valamely kiemelkedő adottság, képesség) legkorábbi felismerése az egyéni aktuális fejlettséghez igazított fejlesztés biztosítása, speciális szükségletek kielégítése tevékenységek szervezése a gyermekek saját aktivitására támaszkodóan az intellektus, a kreatív önkifejezést támogatása, a szocializáció, az önismeret elősegítése a fejlesztéshez szükséges speciális eszközrendszer biztosítása a szülő segítése gyermeke nevelésében. Szemléletünk szerint minden gyermekben van valami jó, értékes, fel lehet fedezni olyan képességeket, amelyeket a lehető legjobban tudunk fejleszteni. Kiemelkedően tehetségesnek azt a gyermeket tekintjük, aki egy adott területen sokkal többet képes teljesíteni az életkorának megfelelő átlagnál, aki viszonylag kevés segítséggel nagyon gyorsan tud előre haladni, fejlődni az adott területen. A tehetség a legritkább esetben tud önmagától utat törni, fejlődni, ehhez az kell, hogy a szülő, a pedagógus felismerje ezt, megadja a gyorsabb haladáshoz, az intenzívebb fejlődéshez szükséges többletsegítséget. Az öt év alatti gyerekekre két okból érdemes külön odafigyelni: az egyik ok a tehetséges kisgyerek sajátos korai személyiségfejlődése, a másik a konkrét képességek és az azokkal szükségszerűen együtt járó igények jellege. Ekkor tehetséggondozás címén főleg nem „fejlesztésre”, hanem egyszerűen csak megfelelő környezetre és érzelmi biztonságra van szükségük. A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció. Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételeit biztosítjuk. Az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken való elmélyülésükhöz biztosítjuk a feltételeket. A családdal együttműködve különös gondot fordítunk arra, hogy szocializációjukat segítsük, hiszen a társak, a környezet elismerése elősegítik a tehetség kibontakozását.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Célunkat akkor érjük el, ha kiemelkedő képessége fejlődik önismerete pozitív társai elismerik társas kapcsolataiban kiegyensúlyozott.
53
A tehetséges gyermek jellemzői az ismeretszerzés jelkreativitás motiváció szociális viselkedés lemzői nagyon sokat tudnak sokféle és sokszor szo- őket érdeklő kérdések- sokat foglalkoznak különböző dolgokról katlan kérdéseket tesz- kel nagyon elmélyül- olyan fogalmakkal, nek fel ten foglalkoznak mint jó- rossz, igazságos, igazságtalan, és készek a tekintéllyel szembeszegülni szókincsük gazdag, egy kérdés vagy prob- igyekeznek feladatai- nem tartanak mindenszokatlan kifejezése- léma felmerülésekor kat befejezni, zavarja áron a többséggel, ket is megfelelően sok ötletet, megoldási őket, ha félbe kell sza- nem félnek attól, hogy használnak lehetőséget sorolnak kítani elfoglaltságukat mások legyenek, mint fel a többiek beszédük folyamatos, gyakran szokatlan, a mechanikusan is- ha más a véleményük, kifejező furcsa, frappáns, okos métlődő feladatok un- provokálják a többieválaszokat adnak tatják őket ket és vállalják a konfliktust gyorsan megjegyzik a véleményüket nem ha a feladat érdekli egyéniségek, indivitényeket rejtik véka alá őket, alig igényelnek dualisták, mennek a külső bíztatást maguk útján a jelenségekben fellel- nem értékelik a sablo- tökéletességre törek- nem fogadnak el tehető hasonlóságokat nos megoldásokat, in- szenek kintély alapon véleés különbözőségeket kább kockáztatják, ményt anélkül, hogy keresik hogy tévednek azt kritikusan átgondolnák, elemeznék gyorsan tudnak érvé- gondolatban gyakran önkritikusak, nem elé- felelősséget tudnak nyes általánosításokat végig játsszák a szitu- gednek meg egyköny- vállalni felállítani ációkat, és megváltoz- nyen munkájuk gyortatják azokat saságával, vagy eredményével jó megfigyelők, meg- kifejezett humorérzé- szívesen dolgoznak általában kijönnek figyeléseiket jól tud- kük van, de a kisgye- önállóan, hogy ele- kortársaikkal, bár néha ják hasznosítani rekes gügyögés idege- gendő idejük legyen a türelmetlenek velük, síti őket probléma végiggon- jó, ha barátaikat a hadolására sonló képességűek közül választják szeretik a könyveket, a kifejezetten érdeklőd- magas célokat tűznek jól tudnak beszélgetni felnőtt könyveket is nek a kreatív tevé- ki és a saját maguk ál- idősebb gyerekekkel (lexikonok, atlaszok) kenységek iránt, mit tal vállalt feladatok vagy felnőttekkel ábrázolás, tánc, ének, megoldásánál a felnőtzene tek segítségét csak addig veszik igénybe,
54
az ismeretszerzés jellemzői
megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy részekre bontják őket kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzetet
kreativitás
motiváció
míg feltétlenül szükséges szeretik a szépet és sok „felnőtt” probkönnyen észreveszik a léma érdekli őket már művészi részleteket nagyon korán pl.: Isten léte, politika, szexualitás, élet, halál, háború stb. eredeti, színes fantáziaviláguk van
szociális viselkedés
hajlamosak arra, hogy ők határozzák meg a helyzeteket, mások viselkedését
könnyen beleélik magukat mások helyzetébe, ezért nyitottak a politikai és a szociális problémákra
A tehetség megállapítása, azonosítása Óvodás és kisiskolás korban a tehetség azonosítása nem diagnózissal, hanem prognózissal történik, mert ebben a korban nem tehetségekről, hanem tehetség ígéretekről beszélhetünk (Révész Géza). Biztos diagnosztikai eszköz nincs a kezünkben, ha gyanút fogunk, ezt többféle módon támaszthatjuk alá: 1. Óvodai események mérlegelése pl.: o korai olvasástanulás o korai írástanulás o megfigyelés alapján: mennyire tud lelkesedni; van-e kedvenc területe; gyűjt- e valamit; milyenek társas viszonyai 2. Intellektuális képességek feltérképezése o figyelem: figyelemtábla segítségével o emlékezet: a; akusztikus b; vizuális 3. Kreativitás képességek o Torrance körök segítségével: köröket rajzzá kell kiegészíteni. megfigyeljük hány ötlete van, ezeket változatos témakörökből veszi- e vagy olyat rajzol, amit sok más gyermeknél is találunk o Énekkel (énekelve bemutatkozás, elköszönés, zenére eredeti mozgás improvizációk) o Képről kérdéseket tegyenek fel a gyerekek (ritka, szokatlan kérdések feljegyzése) 4. Tulajdonságlista alapján Lehetőségeink és feladataink az óvodai tehetséggondozásban Gazdagítás, dúsítás módszerének alkalmazására. Gazdagítás, dúsítás az az eljárás, amikor célunk nem a tudásanyag bővítése, hanem kreatív, tudományos gondolkodás kialakítása. Pedagógiai programunk számtalan lehetőséget kínál a többoldalú ismeretszerzésre, az egy témában való 55
elmélyülésre, sokféle tevékenység kipróbálására, gyakorlására, élménygyűjtésre és az élmények sokoldalú feldolgozására, a differenciált foglalkoztatásra, a Projekt módszer alkalmazására. Ennek a módszernek a célja, hogy alkalmat adjon a kreatív gondolkodásra, az eredetiség, fantázia, szemléletváltás, kombináció használatára. Egy témakör sokoldalú kidolgozása történik a projekt módszerben, a komplexitásban, tevékenykedtetésben, sokoldalú ismeretszerzésben. Minden témára kidolgozhatunk projektet, de figyelembe kell vennünk a gyerekek érdeklődési körét, fejlettségi szintjét. Évente legalább két projektet tervezünk a gyermekekkel közösen. Nyitott lehetőségek, nézőpontváltások: pl. cicák vagyunk, egy szobában egy tárgyat leírunk a cica szemszögéből, majd a tárgy szemszögéből írjük le a cicát; jól ismert mese végét megváltoztatjuk, vagy egy másik szereplő szemszögéből mondjuk el (pl.. sárkány); meséknek, mondókáknak, verseknek többféle befejezést találunk ki. Képzelet és fantázia: új mesék, versek, mondókák kitalálása; környezetünkben lévő tárgyak, növények neveinek megváltoztatása, új név keresése; új állat és növényfajok kitalálása, lerajzolása; eddig sosem látott autók tervezése, lerajzolása, barkácsolása (rengeteg az ötletem, de találjatok ki ti is újakat) Alternatívák keresése: probléma, helyzet megoldására lehetőségek keresése. Pl.: elkérik a játékodat, te nem szeretnéd odaadni, úgy hárítsad el a kérést, hogy ne bántsd meg a másikat; nehezítés: a tagadószót nem szabad kimondani; az utcákon nagyon sok a kóbor állat, mit tehetnénk stb. További lehetőségek: egy történésről elmondatjuk a pozitív és negatív benyomásaikat is (pl.: mi tetszett a farsangon- mit változtatnál, mi nem tetszett); bábszínházi előadás szervezése (mindenbe bevonni a gyerekeket: mese kiválasztása esetleg megírása, bábok díszletek elkészítése, szereplők kiválogatása, plakátok, jegyek elkészítése, jegyek árusítása); kiállítás szervezése (pl.: kedves játékaim, gyűjteményem, könyveim stb.); pályázatok kiírása különböző témákban. Veszélyeztetett tehetségek A tehetség nem csak öröm a gyerek és a környezete számára, sokszor előfordul, hogy addig örülünk ennek, míg a gyerek nem lóg ki a keretek közül és rendesen, életkorának megfelelően viselkedik. A tehetséges gyerekek azonban nem mindig illenek bele ebbe a keretbe. Nekünk, pedagógusoknak, az a feladatunk, hogy a viselkedési zavarokkal küzdő, alul teljesítő, tanulási zavarokkal küszködő tehetségeket is felismerjük, és képességeiknek megfelelően fejlesszük. sokoldalúság - szétszórtság: mindent ki akar próbálni, minden számunkra érdektelennek tűnő dolog fontos számára - veszélye, hogy a gyerek elaprózza magát, semmiben nem tud elmélyedni, felületes maradhat. Feladatunk megtanítani, elmélyülten foglalkozni azzal, ami érdekli. unalom: differenciálással, külön feladatok adásával megelőzhető, de bizonyos mennyiség nem árt. türelmetlenség, érdektelen feladatok elutasítása: az egészet jól átlátják, de a részletekben sok hibát ejtenek.
56
Feladatunk, hogy ezek a gyerekek is éljék meg, nem mindig ők a legjobbak, nem is kell mindig a legjobbnak lenniük elszigetelődés társaktól: nem kommunikációs zavarról van szó, sokszor a tehetséges gyerekek türelmetlenek társaikkal szemben azok „tudatlansága”, ”lassú felfogása” miatt. Mivel igen fejlett a kritikai érzékük, sokszor megbántják, akaratukon kívül társaikat. Feladatunk: megértetni a tehetséges gyerekkel, hogy ezzel a viselkedésével megbántja a többieket. A csoport számára világossá kel tennünk, hogy ő más. alulteljesítő tehetségek (alul ellátott tehetségek) o lányok (belső gátlások): félelem a sikertől szindróma; Csipkerózsika komplexus; alacsony önértékelés; mindenáron alkalmazkodás a csoportátlaghoz, óvodapedagógus elvárásaihoz, tanító nénihez o etnikai kisebbség: nyelvi, kulturális különbségek o szociokulturálisan hátrányos csoport: a család az anyagi hátteret nem tudja biztosítani, ingerszegény környezet o képességdeficites tehetségek (érzékszervi vagy mozgásos vagy érzelmi téren hátrányos helyzetben vannak) egyenlőtlen fejlődés (disszinkrónia) o intellektuális és pszicho motoros disszinkrónia o verbális és nem verbális intelligencia közötti különbség o intellektuális és szocio- emocionális (érzelmi társas) diszkrepancia: az intellektuális fejlesztés mellett az érzelmi nevelésre is hangsúlyt kell fektetni, mert sokszor érettebb viselkedést várunk ezektől a gyerekektől, pedig ők érzelmileg koruknak megfelelően viselkednek. Ezt az ellentmondást sokszor nehéz elfogadnunk.
57
