Akkreditációs eljárások a romániai közoktatásban
Részkutatás címe: A közneveléshez kapcsolódó akkreditációs eljárással és adatszolgáltatással kapcsolatos nemzetközi szakirodalom feldolgozása, elemzése, összehasonlítása, jó gyakorlatok gyűjtése
A dokumentumot elkészítő konzorciumi partner neve: E-Animations Zrt. Részkutatás vezetője: Dr. Falus Iván
A dokumentum szerzője: Szabó-Thalmeiner Noémi
Készült a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz (TÁMOP3.1.1-11/1-2012-0001) projekt keretében
Leadás dátuma: 2013. okt. 24. Leadás verziószáma: 3.
2
Tartalomjegyzék Glosszárium ................................................................................................................................ 4 Bevezetés ................................................................................................................................. 11 1.
2.
Akkreditáció és minőségbiztosítás Romániában .............................................................. 12 1.1.
A közoktatási intézmények akkreditációját végrehajtó intézmények Romániában . 13
1.2.
A közoktatási intézmények akkreditációjának folyamata ......................................... 18
1.3.
A közoktatási intézmények akkreditációjának gyakorlati kérdései ........................... 19
A tartalmi szabályozók törvényi szabályozása ................................................................. 22 2.1. A közoktatási rendszer fontosabb közintézményei a tantervi és értékelési rendszer szabályozása tekintetében ................................................................................................... 26 2.2.
A tartalmi szabályozók jóváhagyásának menete ....................................................... 30
2.2.1.
A kerettantervek és iskolai programok jóváhagyása ......................................... 30
2.2.2.
A tankönyvek jóváhagyásának menete .............................................................. 32
2.2.3.
Segédeszközök.................................................................................................... 38
3.
Összegzés.......................................................................................................................... 38
4.
Irodalom- és hivatkozásjegyzék ....................................................................................... 42
5.
Mellékletek ....................................................................................................................... 45
3
Glosszárium: fogalmak és rövidítések ANC (Autoritatea Nationala pentru Calificari ‒ Képesítésekért felelős Nemzeti Hatóság) A CNFPA*1 (lásd lentebb) átszervezését követően az 556/2011-es sz. kormányhatározat nyomán jött létre, a Nevelés, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériumnak alárendelt, a Munkaügyi Minisztériummal szorosan együttműködő közintézmény. Felel az európai képesítések alapján kidolgozott szakmai képesítések keretének kidolgozásáért, a képesítések megszerzését biztosító intézmények ellenőrzéséért, illetve a szakmai továbbképzést biztosító képzési rendszer monitorozásáért, értékeléséért és szabályozásáért. http://www.anc.gov.ro/ ARACIP (Agentia Romana de Asigurarea Calitatii in Invatamantul Preuniversitar ‒ Román Közoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség) 2005-ben létrehozott, a közoktatás minőségbiztosításáért felelős, a Nemzeti Nevelési Minisztériumnak alárendelt közintézmény. ARACIS (Agentia Romana de Asigurarea Calitatii in Invatamantul Superior – Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség) 2005-ben létrehozott, a felsőoktatás minőségbiztosításáért felelős önálló közintézmény.
CCD (Casa Corpului Didactic ‒ Pedagógusok Háza) A Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériumnak (MECTS) alárendelt, pedagógustovábbképzésért felelős megyei szintű intézmény. CEAC (Comisia de Evaluare si Asigurare a Calitatii) Az oktatási intézményen belül működő minőségbiztosításért felelős testület. CNC (Consiliul National de Curriculum ‒ Nemzeti Tantervtanács) 2000-ben kormányhatározattal hozták létre azzal a céllal, hogy folytassa a román kormány és a Világbank által finanszírozott, 1995-ös közoktatási reformprojektjének keretén belül a curriculumrészleg által elkezdett tevékenységet. Tevékenységei közé tartozott a közoktatási Nemzeti alaptanterv minőségének biztosítása, az állami és magánoktatási kerettantervek és iskolai programok engedélyezése, a Nemzeti alaptanterv tervezési, fejlesztési, alkalmazási és
1
A tanulmányban *-gal jelöltük a glosszáriumban szereplő fogalmakat.
4
felülbírálati tevékenységének összehangolása (Márton, 2007, 23.). 2007-ben feladatköreit átveszi a CNCEIP (lásd lentebb). CNCEIP (Centrul National pentru Curriculum si Evaluare in Invatamantul Preuniversitar ‒ Közoktatási Tantervért és Értékelésért felelős Nemzeti Központ) 2007-ben kormányhatározattal hozzák létre,2 átveszi az SNEE*, a CNC*, a CNEDM* és a CNE* feladatköreit, tevékenységeit, ennek értelmében négy nagyobb feladatkört tölt be: a tanterv fejlesztése, az országos szintű vizsgák, értékelések koordinálása, a tankönyvek értékelésének koordinálása és a tehetséges tanulók fejlesztése3. 2009-ben szüntetik meg, feladatait a Neveléstudományi Intézet (ISE*) és az Országos Értékelő és Vizsgaközpont veszi át. (CNEE*) CNE (Centrul National de Excelenta ‒ Kiválóságok Nemzeti Központja) A tehetséges gyermekek fejlesztéséért felelős országos központ. Tanulmányi versenyeket, olimpiákat szervez a tehetségek felfedezése és felkarolása érdekében. 2007-ben feladatkörét átveszi a CNCEIP*.
CNEAA (Comisia Nationala de Evaluare si Acreditare Academica ‒ Akadémiai Értékelési és Akkreditációs Nemzeti Tanács) Jogutódja 2005-től az ARACIS*. CNEAIP (Comisia Nationala de Evaluare si Acreditare a Invatamantului Preuniversitar ‒ Közoktatási Értékelési és Akkreditációs Nemzeti Tanács) Jogutódja 2005-től az ARACIP*. CNEDM (Consiliul National pentru Evaluarea si Difuzarea Manualelor ‒ Nemzeti Tankönyvértékelő és Terjesztő Tanács) 2002-ben kormányhatározattal hozták létre a Nevelési és Kutatási Minisztériumnak alárendelt közintézményként. Célja a közoktatásban használatos tankönyvek értékelésének és terjesztésének koordinálása. Feladatkörei: hozzájárul az iskolai tankönyvek kidolgozását meghatározó oktatáspolitika kidolgozásához és gyakorlatba ültetéséhez; a minisztérium által kibocsátott módszertan alapján összehangolja és levezényli a tankönyvek értékelését;
2 3
231/07.03.2007-es számú kormányhatározat. In Románia Hivatalos Közlönye 188/19.03.2007. Forrás: http://administraresite.edu.ro/index.php/articles/c263/ (Letöltés dátuma: 2013. május 19.)
5
felméréseket végez a tankönyvek beválásának követése érdekében, részt vesz a tankönyvek újraértékelésében, ha a Minisztériumtól (MEC) erre vonatkozó utasítást kap; értékelő szakembereket képez; összehangolja a tankönyvterjesztés folyamatát; ellenőrzi, hogy a kiadók betartják-e a technikai előírásokat a tankönyvek szerkesztésekor.4 CNEE (Centrul National de Evaluare si Examinare ‒ Országos Értékelő és Vizsgaközpont) Az 1401/2009-es számú kormányhatározattal létrehozott, a Nevelési, Kutatási és Innovációs Minisztériumnak alárendelt közintézmény, mely átveszi a CNCEIP* értékeléssel kapcsolatos feladatköreit. CNFP (Centrul National de formare a personalului din invatamantul preuniversitar ‒ Közoktatásban dolgozó pedagógusok képzéséért felelős Nemzeti Központ) Akkreditálja, monitorozza és értékeli a tanár-továbbképzési programokat. Működését a 604/2001-es számú kormányhatározat szabályozza a 2004-es kiegészítésekkel. A Nemzeti Nevelési Minisztérium tanártovábbképzésért felelős igazgatóságának alárendelt intézmény (Directia Generala pentru Educatie Continua, Formare si Perfectionare a Personalului Didactic – DGECFPPIP*). CNFPA (Consiliul National de Formare Profesionala a Adultilor ‒ Felnőttek Szakképzéséért felelős Nemzeti Tanács) A Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériumnak alárendelt, a Munkaügyi Minisztériummal
szorosan
együttműködő
intézmény
2011-ig.
A
felnőttképzés
megszervezéséért, a képzések ellenőrzéséért, felülvizsgálatáért, a képesítési követelmények kidolgozásáért felelős intézmény. Az 1/2011-es oktatási törvény rendelkezései alapján átnevezik Képesítésekért felelős Nemzeti Hatóságnak (ANC* lásd fentebb). COR (Clasificarea Ocupatiilor din Romania ‒ romániai foglalkozások osztályozása) Tartalmazza a Romániában elismert képesítések listáját, megszabja a képesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok szintjét. Curriculum National (Nemzeti alaptanterv) 4
Forrás: az intézmény megalakításáról szóló kormányhatározat. Hotarare nr 95 din 7 februarie 2002 privind infiintarea Consiliului National pentru Evaluarea si Difuzarea Manualelor In. Monitorul Oficial al Romaniei nr 120/14. Feb. 2002. http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act?ida=33657 (Letöltés dátuma: 2012. 05. 28.)
6
Hivatalos dokumentumok összessége, magába foglalja a kerettanterveket és a kötelező tantárgyak iskolai programját (tantárgyi tantervét). CSA (Comisia Specializata de Acreditare ‒ Akkreditációra Szakosodott Bizottság) A Nevelési Minisztériumnak alárendelt, a felnőttképzési programok akkreditációjáért felelős bizottság. A bizottságnak van egy elnöke és két elnökhelyettese, kiknek mandátuma öt év. A bizottság vezetői albizottságokat hoznak létre annak függvényében, hogy milyen típusú, tartalmú dossziék elbírálására kerül sor. A bizottság havonta egyszer ülésezik, illetve valahányszor a bizottság vezetőtestülete ezt indokoltnak látja. DGECFPPIP (Directia Generela pentru Educatia Continua Formare si Perfectionare a Personalului din Invatamantul Preuniversitar ‒ Pedagógusképzésért és Továbbképzésért Felelős Igazgatóság) A Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium alá rendelt igazgatóság. DGMRURS (Directia generala management, resurse umane si retea scolara
‒
Menedzsmentért, Humánerőforrásért és Iskolahálózatért Felelős Általános Igazgatóság) A Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium keretén belül működő igazgatóság, mely 2011-től a tanár-továbbképzési programok akkreditációjáért felel. EQAVET (EU Quality Assurance in Vocational Education & Training ‒ Szakmai Oktatás és Képzés Minőségbiztosításának Európai Hálózata) http://www.eqavet.eu Gimnázium A román közoktatási rendszerben az 5–8. évfolyamokat foglalja magába. Általában az elemi osztályokat is magába foglaló nyolc évfolyamos iskolákban működik. GNAC5 (Grupul National pentru Asigurarea Calitatii in Educatie si Formare Profesionala ‒ Szakmai Oktatás és Képzés Minőségbiztosításának Országos Csoportja)
5
Forrás: Regulament de Organizare si de functionare a Grupului National pentru Asigurarea Calitatii. http://www.gnac.ro/wp-content/uploads/downloads/2012/02/GNAC-Regulament-de-Organizare-siFunctionare.pdf (Letöltés dátuma: 2013. május 30.)
7
Intézmények közti munkacsoport, mely a szakképzés minőségének biztosításáért felel országos szinten figyelembe véve az európai előírásokat. Átláthatóvá teszi a szakképzést, ezáltal biztosítja az európai szinten meghatározott kompetenciák kialakítását az egyes szakterületeken. A munkacsoport tagjai az együttműködő intézmények képviselői: a Nemzeti Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, a Munkaügyi, Család és Esélyegyenlőségi Minisztérium, az ARACIP*, a Felnőttek Szakképzéséért felelős Nemzeti Tanács (CNFPA*), a Szakmai és Technikai Oktatás Fejlesztéséért felelős Nemzeti Központ (CNDIPT) és a Közoktatásban dolgozó pedagógusok képzéséért felelős Nemzeti Központ (CNFP*) által delegált szakemberek. Indicator de performanta (teljesítményleírás) Értékelési eszköz melynek segítségével megállapítható, hogy egy oktatási szolgáltató intézmény milyen mértékben felel meg a standardoknak. ISE (Institutul de Stiinte ale Educatiei ‒ Neveléstudományi Intézet) 1990-ben alapított, a Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériumnak alárendelt intézmény, melynek fő célja a nevelésügy minőségi javítása pedagógiai kutatások, innovációk, iskolai és képzési programok kidolgozása, képzések és továbbképzések megszervezése. www.ise.ro ISJ (Inspectorate Scolare ‒ megyei tanfelügyelőségek) Az oktatásért felelős minisztériumnak alárendelt, megyei szintű intézmények, melyek irányítják, ellenőrzik a megyében folyó oktatási intézmények működését. Képesítés (calificare) Szakképzés vagy egyetemi tanulmányok révén elért tanulási eredmény.
Kritérium (criteriu) Egy szolgáltató intézmény alapvető szervezési és működésbeli sajátosságára utaló jellemző a minőségbiztosítás folyamatában.
LEN (1/2o11 Legea Educatiei Nationale)
8
Az 1/2011-es nemzeti nevelési törvény, a tanulmányban oktatási törvényként említjük.
Líceum A román közoktatási rendszerben a 9–12/13. évfolyamokat magába foglaló oktatási intézmény, mely különböző szakosításokat (reál, humán szakokat, illetve szakképesítéseket (pedagógiai, művészeti, technológiai stb.) is biztosító szakokat indíthat.
MApN (Ministerul Apararii Nationale ‒ Honvédelmi Minisztérium)
MECTS (Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului ‒ Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium)
MEN (Ministerul Educatiei Nationale ‒ Nemzeti Nevelési Minisztérium) A 96/2012 kormányhatározat értelmében az oktatásért felelős szakminisztérium6. Az Oktatásért, Nevelésért felelős Minisztérium 1999–2012 között többszöri átalakításon ment át, így a megnevezése is folyamatosan változott: MEC (Ministerul Educatiei si Cercetarii, azaz Nevelési és Kutatási Minisztérium), majd MECI (Ministerul Educatiei, Cercetarii si Inovarii – Nevelési, Kutatási és Innovációs Minisztérium), majd MECT (Ministerul Educatiei, Cercetarii si Tineretului, azaz Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium), aztán MECTS (Ministerul Educatiei Tineretului si Sportului, azaz Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium), végül 2012 decemberétől újból MEN (Ministerul Educatiei Nationale, azaz Nemzeti Nevelési Minisztérium) lett. Palatul Copiilor (Gyermekek Palotája) Különböző szakköröket szervező intézmény érdeklődő gyerekek számára. Pl. modellezés, rajzkör, gokart stb.
Plan Cadru (kerettanterv)
POSDRU (Program Operational Sectorial pentru Dezvoltarea Resurselor Umane 2007–2013) Az Európai Unió által támogatott projekt a humánerőforrások fejlesztése érdekében. 6
Lásd Monitorul Oficial Partea I. nr. 884 din 22.12.2012.
9
Programa scolara (iskolai program, tantárgyi tanterv)
posztliceális képzés Az érettségi sikeres teljesítését követően 2-3 éves képzés során egészségügyi, kereskedelmi stb. szakképesítést szerezhetnek az ide jelentkező hallgatók. A posztliceális képzés magasabb rendű végzettséget nyújt a líceumi képzésnél, de nem ad egyetemi vagy főiskolai oklevelet.
Standard de referinta (referenciastandard/viszonyítási standard) Az oktatási tevékenység elvárt optimális szintje, melynek alapját nemzeti, európai, illetve nemzetközi jó gyakorlatok alkotják.
SNEE (Serviciul National de Evaluare si Examinare ‒ Országos Értékelő- és Vizsgahivatal) 1998-ban a kormány által létrehozott közintézmény, melynek fő feladatai: a közoktatás napi értékelése, az országos vizsgák (8. osztályt záró országos felmérés, a szakiskola záróvizsgájának írásbeli próbája, az érettségi vizsga, illetve az üres oktatói állások betöltésére szervezett versenyvizsgák) megszervezése, felügyelete, az egyes oktatási ciklusok végén történő értékelés megszervezése, illetve a pedagógusok továbbképzése az értékelés és vizsgáztatás témakörében. 2007-ben beolvasztják a CNCEIP*-be.7
Standard (standard) A minőségbiztosítás során szabályok vagy eredmények formáját öltő minimális elvárási szint, mely kötelező jelleggel bír az oktatási intézmény számára.
7
Forrás: http://www.snee.ro/ hivatkozza: Márton János, 2007, 22. o.
10
Bevezetés Romániában az 1989-es politikai változások következményeként a közoktatás is radikális átalakuláson ment keresztül, s ez a folyamat még napjainkban is tart. A megvalósuló reformfolyamatnak különböző állomásai figyelhetők meg, melyeket egyfelől a belpolitikai változások, másfelől Románia Európai Unióhoz való csatlakozása határozott meg. Az 1995-ben állami és világbanki finanszírozással beindított oktatási reformfolyamat kiemelkedő momentuma az 1998-1999-ben Andrei Marga minisztersége idején a Nemzeti alaptanterv (Curriculum National*) megjelenése, mely műveltségi területekben gondolkodik, növeli a tanár szabadságát a minimális és maximális óraszámok megjelölése, a kötelező törzsanyag és kiterjesztett curriculum fogalmának, illetve az opcionális tantárgyak bevezetése révén, ezáltal lehetőséget ad a helyi tanterv megvalósítására is. E lépés megtétele az addigi, erősen központosított román közoktatás decentralizációját hivatott elindítani, azonban a későbbiekben megfigyelhettük, hogy ez a folyamat nem minden esetben mozdult előre, kisebb-nagyobb előrelépések, illetve hátrálások, más esetben pedig stagnálások jellemzik az azóta eltelt időszakot. Románia Európai Unióhoz való csatlakozása8 nemcsak a közoktatás decentralizációs folyamatát indította el, hanem szemléletmódbeli változást is eredményezett. A curriculumot is érintő, talán legjelentősebb változás a kompetenciaalapú oktatás bevezetése, melynek törvényi szabályozását az 1/2011-es oktatási törvény valósította meg. Az új szemléletmód bevezetése az érvényben lévő tantervek és iskolai programok átgondolását, a közoktatásban dolgozó pedagógusok továbbképzését, az új szemléletmódnak megfelelő tankönyvek és taneszközök létrehozását, illetve az értékelési standardok kidolgozását igényli. E folyamatnak vagyunk tanúi napjainkban is, melyet egy központi szerv, a Nemzeti Nevelési Minisztérium, illetve a neki alárendelt intézmények koordinálnak.
8
2007. január 1-jén.
11
1. Akkreditáció és minőségbiztosítás Romániában A közoktatási rendszer minőségbiztosítása, a decentralizációs törekvésekhez hasonlóan Románia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának hatására vált a reformtörekvések részévé (Márton János, 2007). A minőségbiztosítási és akkreditációs folyamat minden olyan intézményt és szolgáltatót érint, amely oktatási, képzési tevékenységet folytat Romániában. Az átjárhatóság biztosítása a különböző tagországok között, a tagországokban szerzett oklevelek kölcsönös elismerése feltételezte egy európai szinten egységes keret kidolgozását, melyet a tagországok igyekeznek átvenni és a minőségbiztosítási eljárások kidolgozásánál figyelembe venni. Ez a keret leginkább a felsőoktatást és a szakképzéseket biztosító szolgáltatók működését szabályozta, így a bolognai kezdeményezést követően létrejött egy viszonylag egységes felsőoktatási tér Európában, illetve létrehozták a szakképesítések egységesítését biztosító hálózatot (EQAVET*), melyhez a többi tagországhoz hasonlóan Romániai is csatlakozott (GNAC*). E folyamat egy másik lényeges eleme, hogy 2005-ben létrejött a közoktatási intézmények akkreditációjáért felelős intézmény, az ARACIP*9. Az ARACIP kidolgozta azokat az országos szabványokat, melyeknek meg kell felelniük a romániai közoktatásban működő intézményeknek. Az ARACIP mellett más, hasonló tevékenységet folytató intézményeket is találhatunk: a felsőoktatási intézményeket az ARACIS*, a felnőttoktatási, képzési programokat, illetve a pedagógus-továbbképző programokat az ANC* illetve a Nemzeti Nevelési Minisztérium (MEN) erre szakosodott igazgatósága (DGECFPPIP*) és szakbizottsága (CSA*) ellenőrzi és értékeli. A közoktatási intézmények akkreditációja mellett külön területet képez a közoktatásban használatos tanterv, a tantervi dokumentumok, tankönyvek, illetve az értékelési rendszer monitorozása, ellenőrzése, értékelése. A felsorolt feladatok a Nemzeti Nevelési Minisztériumnak alárendelt intézmények hatáskörébe tartoznak.
9
Legea 87/2006 pentru aprobarea Ordonantei de urgenta a Guvernului nr 75/2005 provind asigurarea calitatii educatiei, modificata prin OUG 102/2006. In Monitorul Oficial, Partea I nr 334 din 13/04/2006 http://www.uaic.ro/uaic/bin/download/Academic/ServiciulCalitate/legea87.pdf Letöltés dátuma: 2013. május 30.
12
1.1.
A közoktatási intézmények akkreditációját végrehajtó intézmények Romániában
2005-ig a felsőoktatási intézmények akkreditációját a 88/1993-as törvény, a közoktatási intézményekét pedig a 196/1999-es törvény szabályozta, az akkreditációért pedig az Akadémiai Értékelési és Akkreditációs Nemzeti Tanács (CNEAA*), illetve a Közoktatási Értékelési és Akkreditációs Nemzeti Tanács (CNEAIP*) felelt. 2005-ben sürgősségi rendeletben10 fogalmazták meg a minőségbiztosítási eljárások bevezetésének szükségességét Romániában, mely minden oktatási tevékenységet szolgáltató intézményre kiterjed (közoktatás, felsőoktatás, szakképzés stb.). A rendelet szerint az oktatás minősége magába foglalja egyfelől a szolgáltató intézmény, másfelől az oktatási program jellegzetességeit, melyek kielégítik az oktatásban reszt vevők, érintettek elvárásait és megfelelnek a központilag előírt minőségi standardoknak. A minőség biztosításának érdekében szükséges a szolgáltató intézmények felmérése, értékelése, a kapott adatok feldolgozása, értelmezése és a kapott adatok alapján a szolgáltatást hatékonyabbá tévő döntések, intézkedések meghozatala. Az értékelési folyamat kétféle lehet: 1. Belső értékelés – intézményen belül zajlik, az intézmény önmagát értékeli a megadott kritériumok alapján. 2. Külső értékelés – nemzetközi vagy országos ügynökség által végrehajtott ellenőrzés. A 2006-ban törvényerőre emelt sürgősségi rendelet szerint a minőségi oktatás és képzés előfeltétele a standardoknak megfelelő oktatási programok megszervezése és lebonyolítása. Az akkreditáció a minőségbiztosítási folyamat részét képezi és magába foglalja a szolgáltató intézmények és az általuk biztosított oktatási/képzési programok akkreditálását (4. cikkely). Az akkreditáció révén egy oktatási intézmény igazolja, hogy oktatási programja megfelel a minőségbiztosítási elvárásoknak, kritériumoknak. A minőségi oktatás és képzés biztosítása az oktatási intézmény minden alkalmazottja számára kötelező, s az intézmények finanszírozása is a minőség függvényében történik. Romániában a minőségbiztosítási folyamat elsősorban a kimeneti tényezőkre, a tanulás eredményeire (egy oktatási program vagy iskolai szint elvégzését követően elért ismeretekre, kompetenciákra, értékekre és attitűdökre) összpontosít. A minőségbiztosítás
10
Ordonanta de urgenta nr 75/2005 din 12/7/2005 privind asigurarea calitatii educatiei. In Monitorul Oficial, Partea I. nr. 642 din 20/07/2005.
13
módszertanának
alapját
a
kritériumok*,
standardok*,
referenciastandardok*,
teljesítményleírások* és képesítések* alkotják. A minőségbiztosítás az alábbi folyamatokat foglalja magába:
a tervezés szakasza, az oktatás céljainak megfogalmazása, mely előrevetíti az elérendő eredményeket;
az eredmények monitorozása;
az eredmények belső értékelése;
az eredmények külső értékelése;
az eredmények folyamatos növelése, jobbítása.
A minőségbiztosítás az alábbi területekre és kritériumokra terjed ki (lásd 10 cikkely): 1. Az intézmény kapacitása, amely a rendelkezésre álló infrastruktúrát képezi és az alábbi kritériumokat foglalja magába: a. intézményi, adminisztratív és vezetői struktúrák b. anyagi alapok c. humánerőforrások 2. A nevelés hatékonyságát, a jó tanulmányi eredményeket biztosító források: a. Az oktatási programok tartalma b. A tanulás eredményei c. Kutatói vagy módszertani tevékenység d. Az intézmény pénzügyi tevékenysége 3. A minőségbiztosítás menedzsmentje: a. A minőségbiztosítási stratégiák és eljárások b. Az oktatási programok és tevékenységek kezdeményezését, monitorozását és folyamatos felülvizsgálatát érintő eljárások c. A tanulás eredményeinek értékelése objektív és átlátható d. A tantestület folyamatos értékelése e. A tanulás forrásainak hozzáférhetősége f. A belső értékelés adatbázisának rendszeres aktualizálása g. Az oktatási programokra, képesítésekre, kibocsátott oklevelekre vonatkozó közérdekű információk közzététele és átláthatósága h. A törvény által előírt minőségbiztosítási szerkezet működőképessége
14
A belső értékeléssel kapcsolatosan a törvény előírja, hogy minden oktatási intézményben működnie kell egy 3-9 tagú tanácsnak (CEAC*), mely a folyamatos ellenőrzésért és minőségbiztosításért felelős (lásd 11 cikkely). Ennek a tanácsnak a tagjai között ott találjuk a szolgáltató intézmény, a diákok/szülők, illetve a helyi önkormányzat képviselőit. A tanács felelős az előzőekben említett minőségbiztosítási folyamat lebonyolításáért, a belső értékelés alapján megírt jelentés közzétételéért, a minőségbiztosítási ügynökséggel való kapcsolattartásért. A belső értékelés segédeszköze a RAEI értékelés, melyet a belső értékelési szakértők elektronikus formában töltenek ki. A külső értékelés magába foglalja:
a szolgáltató intézmény kapacitásának értékelését;
a nevelés hatékonyságának értékelését;
az intézményi szintű minőségbiztosítás menedzsmentjének értékelését;
az oktatási programok minőségének értékelését;
a reális helyzet és a belső értékelés egybeesésének vizsgálatát;
különböző szolgáltató intézmények által biztosított azonos oktatási programok összehasonlító elemzését.
A törvény alapján létrehozták a közoktatási és felsőoktatási intézmények minőségbiztosítását és akkreditációját végző két ügynökséget a Romániai Közoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséget (ARACIP) és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséget (ARACIS). Mindkét ügynökség két főosztállyal rendelkezik, az egyik az akkreditációval, a másik a külső értékeléssel foglalkozik. A továbbiakban tekintsük át a két ügynökség szerepét az akkreditáció szempontjából. Az ARACIS autonóm, önálló költségvetéssel rendelkező közintézmény. Szerkezeti felépítését, működési szabályzatát kormányhatározat rögzíti. Az akkreditálási folyamatban az alábbi feladatokat látja el:
Kidolgozza az akkreditálási folyamat módszertanát és standardjait a felsőoktatási programok számára. A kidolgozott módszertant és az értékelési standardokat a MEN láttamozza és kormányhatározat hagyja jóvá.
Felkérésre vagy önálló indíttatásból ellenőrzi az egyes felsőoktatási intézményeket, illetve oktatási programjaikat, melyet követően javasolja a működési engedély vagy
15
az akkreditáció kibocsátását. Az ARACIS által megírt jelentés alapján a minisztérium (MEN) dönt az új felsőoktatási intézmények engedélyeztetéséről.
A felsőoktatásbeli folyamatos minőségbiztosítás is az ARACIS feladatkörébe tartozik, ennek alapján kidolgozza a referenciastandardokat, illetve a teljesítményleírásokat a felsőoktatási intézmények számára, külső értékelések során ellenőrzi ezek megvalósítását, egyeztet az ARACIP-pel és a minisztériummal az egységes szemléletmód és az oktatáspolitika megvalósítása érdekében, háromévente elemzi a felsőoktatás helyzetét a minőségbiztosítás szempontjából, kidolgozza az ARACIS értékelő szakértői számára az Etikai kódexet stb.
Feladatai teljesítése érdekében az ARACIS-nak joga van külső szakértők felkérésére saját szakértői hálózat kialakításához, ellenőrizheti a szakértők értékeléseit annak függvényében, hogy mennyire tartották be a módszertani előírásokat, értesíti a vizsgált intézményt és a minisztériumot az értékelés eredményéről. Az ARACIS honlapján mindenki által tanulmányozható az ügynökség szerkezeti összetétele, a szaktestületek tagjainak neve, illetve az értékelési szakértőkről készített adatbázis, melyet folyamatosan aktualizálnak (lásd http://www.aracis.ro). Az ARACIS szakértője csakis egyetemi oktató lehet, aki docensi vagy professzori minőségben tanít az egyetemen és van tapasztalata a minőségbiztosítás terén. Szakértőnek online lehet jelentkezni, majd az ARACIS vezető tanácsa dönt arról, hogy a jelentkező megfelel-e az elvárásoknak. Az ARACIS szakértői között romániai oktatók mellett külföldi egyetemek oktatóit is megtalálhatjuk. Pénzügyi szempontból az ARACIS független intézmény, bevételeit a külső értékelésekből származó jövedelmek, a működési engedélyek és akkreditációs folyamatok díja, illetve más külső források képezik (pl. pályázati pénzek, szponzorálások, vissza nem térítendő támogatások). Az ARACIS is folyamatos értékelésen megy keresztül, nemzetközi ügynökségek külső értékelései alapján működhet. Ha elveszíti megbízhatóságát, megszünteti tevékenységét és egy új ügynökség kialakítása válik szükségessé (lásd 87/2006 sz. törvény 15‒23. cikkely). Az ARACIP a Nevelési Minisztériumnak (MEN) alárendelt közintézmény, mely pénzügyi szempontból önálló szervezetként működik. Megalapításakor átveszi a Közoktatás Értékelése és Akkreditálása Országos Tanácsának (CNEAIP*) feladatköreit, jogait, kötelességeit, adatbázisát, személyzetét és logisztikáját. Saját adminisztratív és szakértői apparátussal rendelkezik, utóbbiban a kisebbségi oktatás egy képviselője is részt vesz.
16
Az ARACIP feladatkörei hasonlóak az ARACIS feladataihoz, csak a közoktatásra vonatkoztatva:
Összeállítja és folyamatosan felülvizsgálja a minőségbiztosítási standardokat, referenciastandardokat és teljesítményleírásokat,11 melyet a minisztérium (MEN) hagy jóvá, s kormányhatározat lépteti érvénybe.
Kidolgozza
a
közoktatási
intézmények
értékelésének
és
akkreditációjának
módszertanát, melyet a minisztérium hagy jóvá és kormányhatározattal lép érvénybe.
A közoktatási intézményeket értékeli és akkreditálja.
Előterjeszti a minisztériumnak az értékelés alapján kibocsátandó működési engedélyeket és akkreditációs iratokat az egyes szolgáltató intézmények számára. A működési engedélyt, akkreditációt az egyes szolgáltató intézmények oktatási szintre, oktatási programra és képesítési területre kérhetik.
A minisztérium megbízásából külső értékeléseket végez el.
Javaslatot tesz a minisztériumban egyes szakképzést biztosító szervezetek akkreditációjára.
A minisztérium kompetens igazgatóságai és a megyei tanfelügyelőségek segítségével monitorozza
a
közoktatási
intézményeket
és
felügyeli
a
folyamatos
minőségbiztosítást az intézmények keretén belül.
Háromévente ellenőrzi az akkreditált oktatási intézményeket.
Publikussá teszi az értékelések eredményeit.
A minőségbiztosítás érdekében megvalósított belső értékelés számára útmutatókat, tankönyveket készít, melyeket a minisztérium hagy jóvá.12
Útmutatókat ad ki jó gyakorlatokról.
Jelentést készít az éves tevékenységéről.
Négyévente kutatást végez, melynek során a minőségbiztosítás szempontjából elemzi a romániai közoktatási rendszert.13
11
Lásd Hotarare privind aprobarea Standardelor de referinta si a indicatorilor de performanta pentru evaluarea si asigurarea calitatii in invatamantul preuniversitar In Monitorul Oficial al Romaniei, Partea I, nr. 822/08.12.2008. 12 Lásd. Manual de evaluare interna a calitatii educatiei, Bucuresti 2012. A kézikönyv az Európai Unió által is támogatott pályázat keretén belül készült el: POSDRU/85/1.1/S/55668.
17
Javaslatokat tesz a közoktatási rendszer hatékonyabbá tétele érdekében.
Etikai kódexet állít össze értékelési szakértői számára (87/2006 törvény 24 cikkely).
Az ARACIP* szakértői képzett pedagógusok. Az ügynökség állandó alkalmazottakkal is rendelkezik, de nagyon sok külső munkatársa van, akikkel megbízásos szerződést köt egy adott munka elvégzése érdekében. A szakértők kiválasztása önéletrajz és interjú alapján történik. A kiválasztást követően minden szakértőnek akkreditált, 89 órás képzésen kell részt vennie, melynek során elméleti és gyakorlati képzésben részesül az intézmények ellenőrzése és értékelése terén.14 A képzés sikeres elvégzését követően a pályázó szakember bekerül az ARACIP* szakértői adatbázisába. Az ARACIS* és az ARACIP* kétévente ül össze az értékeléssel és akkreditációval kapcsolatos stratégiák egyeztetése érdekében.
1.2.
A közoktatási intézmények akkreditációjának folyamata
Minden
oktatást/képzést
szolgáltató
intézménynek
alá
kell
vetnie
magát
a
minőségellenőrzés és akkreditáció folyamatának úgy, ahogy a törvény azt előírja. A közoktatásban minden iskolai szintre, tanulmányi programra vagy szakmai képesítésre kérni kell az akkreditációt. A felsőoktatásban minden egyes képesítés megszerzését célzó szak működését engedélyeztetni, illetve akkreditáltatni kell (87/2006 törvény, 29 cikkely). Az akkreditáció két szakaszból áll: 1. Ideiglenes működési engedély megszerzése, mely lehetővé teszi az oktatási program beindítását, esetleges felvételi megszervezését. 2. Akkreditáció, melynek birtokában az oktatási intézmény okleveleket (érettségi, licenc, mesteri stb.) bocsáthat ki és záróvizsgákat szervezhet. Az értékelés során felhasznált standardokat, módszertanokat az ügynökségek állítják össze és a Nevelési Minisztérium (MEN) hagyja jóvá. Az ideiglenes működési engedély megszerzése a következő szakaszokból áll: 1. Az oktatási programot, képzést szolgáltató intézmény belső értékelést végez.
13
Az ARACIP által begyűjtött adatokat évente feldolgozzák, elemezve az elért eredményeket. Az elemzések a Nemzeti Nevelési Minisztérium honlapján elérhetőek. Lásd Barometrul calitatii educatiei din Romania. (www.edu.ro) Letöltés dátuma: 2013. 01. 10. 14 L. a Nevelési és Kutatási Minisztérium 5338/2006.10.11.-es számú rendeletének 2. sz. melléklete (Anexa nr. 2 la O.MEdC nr. 5338/11.10.2006).
18
2. A szolgáltató oktatási intézmény a belső értékelésről szóló jelentést benyújtja az ügynökség akkreditációs igazgatóságának és kérvényezi a külső értékelést. 3. Az akkreditációs igazgatóság egy értékelési és akkreditációs szakbizottságot nevez ki, amely átvizsgálja a belső értékelést, és meglátogatja a szóban forgó intézményt. 4. A szakértők értékelését az ügynökség láttamozza, és javasolja a minisztériumnak (MEN) a működési engedély megadását, illetve megtagadását. A közoktatás esetében az ARACIP, a felsőoktatás esetében az ARACIS teszi a javaslatot a minisztériumnak. 5. A minisztérium rendeletet ad ki a működési engedélyről. Az akkreditációs eljárás során a működési engedéllyel rendelkező szolgáltató belső értékelést végez, amelyről szóló jelentését benyújtja az ügynökség akkreditációért felelős igazgatóságának és kérvényezi a külső értékelést. Az akkreditációs kérelem benyújtása az első végzős évfolyam záróvizsgája után két évvel kötelező. Ha ezt elmulasztják, megvonhatják a szolgáltató intézmény működési engedélyét. Ezt követően az ügynökség szakbizottságot nevez ki, mely felel a külső értékelés lebonyolításáért, hasonlóan a működési engedély kibocsátásának eljárásrendjéhez. Az értékelési jelentést az ügynökség láttamozza, majd javaslatot tesz a minisztériumnak az akkreditáció megadásáról vagy megtagadásáról. A közoktatási intézmények esetében az ARACIP, a felsőoktatási intézmények esetében az ARACIS felel az akkreditációs folyamat lebonyolításáért. A működési engedéllyel rendelkező szolgáltató intézmény oktató, kutató, adminisztratív személyzettel rendelkezhet, részt vehet országos vagy nemzetközi programokban, pályázatokban. Az akkreditáció megszerzését követően a szolgáltató intézmény az oktatási rendszer szerves részévé válik. Az ARACIS, illetve az ARACIP ötévenként megismétli az akkreditált intézmény külső értékelését. Ha problémákat észlel, s az intézmény nem teljesíti a minimális előírásokat, figyelmeztetésben részesíti az intézményt, s ha egy éven belül nem javul a helyzet, a minisztérium akár meg is vonhatja a működési engedélyét. Három kedvezőtlen elbírálású külső értékelést követően a minisztérium bezáratja az intézményt (87/2006. törvény, 27‒34. cikkely).
1.3.
19
A közoktatási intézmények akkreditációjának gyakorlati kérdései
Az ARACIP megalapításától fogva a törvényes keretek kidolgozásán munkálkodott. 2005-ben megfogalmazták a minőségi oktatás alapelveit, majd 2006 elején kiadtak egy olyan dokumentumot, mely meghatározza az akkreditáció, a minőségbiztosítás főbb fogalmait előrevetítve az értékelési standardok rendszerét. 2006-2007-ben kidolgozták a működési engedély és az akkreditáció standardjait, illetve az értékelési folyamat módszertanát. Párhuzamosan kialakították az ARACIP értékelési szakértőinek nyilvántartó rendszerét és szabályozták a szakértők működését. 2008-ban elfogadták a közoktatási intézmények értékelésének referenciastandardjait és teljesítményleírásait, és három Európai Unió által is támogatott pályázat keretén belül dolgoztak tovább.15 Az ARACIP 2012-es jelentéséből16 megtudhatjuk, hogy a 2011-es év folyamán európai uniós támogatással az ügynökség kidolgozta a közoktatás különböző szintjei és típusai [elemi, gimnáziumi,
líceumi,
posztliceális*
oktatás,
speciális
oktatás,
gyermekklubok,
gyermekpaloták (Palatul copiilor*)] számára az értékelési standardokat17, melyet a Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium (MECTS) 2012 júniusában hagyott jóvá 18. Ugyancsak ebben az időszakban dolgozták ki a külső értékelési folyamat módszertanát, melyet kísérleti jelleggel nyolc régióban kipróbáltak és vitára bocsátottak. A módszertan kidolgozása egy európai uniós támogatást is élvező projekt keretén belül valósult meg 19. A módszertant 2012 decemberében hagyta jóvá a Nevelési Minisztérium (MEN), mely részletesen bemutatja az ötévenkénti folyamatos értékelés lebonyolításának menetét, és bemutatja az igazolási mintát, melyet az ARACIP az ellenőrzött intézménynek bocsát ki20. Az újonnan kibocsátott módszertan szervesen ráépül a 2008 decemberében megjelent kormányhatározat tartalmára, mely jóváhagyja az értékelés és minőségbiztosítás referenciastandardjait és teljesítményleírásait a közoktatási intézmények számára (lásd 1. sz. melléklet).
15
Repere conceptuale si metodologice privind sistemul national de management si de asigurare a calitatii educatiei. (In Manual de evaluare … 22. o.). 16 Raport de activitate - Perioada de raportare 01. 09. 2011. – 31. 08. 2012. 17 Proiectul strategic „Dezvoltarea sistemului national de management si asigurarea calitatii in invatamantul preuniversitar”FSE-POSDRU ID 2984. 18 Ordinul MECTS nr. 4688/29.06.2012. 19 Proiectul strategic „Dezvoltarea culturii calitatii si furnizarea unei educatii de calitate in sistemul de invatamant preuniversitar din Romania prin implementarea standardelor de referinta. FSE-POSDRU ID 55330. 20 Ordin nr. 6517/19.12.2012 privind aprobarea Metodologiei de evaluare externa a calitatii educatiei in invatamantul preuniversitar. In Monitorul Oficial al Romaniei, Partea I. nr. 11/08.01.2013.
20
A pályázati támogatás segítségével az elmúlt két évben az Ügynökség 1000 értékelési szakértőt képzett ki és még 1000, a minőségbiztosítási folyamatban részt vevő szakember (Nemzeti Nevelési Minisztérium, tanfelügyelőségek személyzete) vett részt továbbképzésen az értékelés és minőségbiztosítás témakörében (lásd Manual de evaluare…). Az ARACIP, illetve az ARACIS honlapján megtalálható az akkreditációban és minőségbiztosításban képzett szakértők jegyzéke. Az ARACIP munkásságát elemezve a jelentésből (Raport de activitate 2012) megtudhatjuk, hogy fennállásának hét évében az ügynökség évente átlagosan 250-300 intézményt értékelt (az első évben 32-t, a másodikban 184-et, majd sorban 221-et, 300-at, 364-et, 368-at), míg a hetedik évben ez a szám 1470-re ugrott. Ennek oka az ötévenkénti folyamatos értékelések sorozatának beindítása. A 2011/2012-es tanévben 155 állami és 160 magánoktatási intézmény kért külső értékelést a működési engedély megszerzése érdekében, s csak 9 esetben történt visszautasítás. Az elutasítás oka többnyire a megfelelő szakképzettségű személyzet hiánya, a nem megfelelő felszereltség, illetve a gyakorlóhelyek hiánya. Ugyanebben az időszakban 62 állami és 49 magánintézmény kért akkreditációt, és csak négy magánintézményt utasítottak vissza. Az elutasítás oka ugyanaz volt, mint a működési engedélyt igénylők esetében. Mivel az ARACIP* és az ARACIS* saját költségvetéssel rendelkező önfenntartó intézmény, az akkreditálási és értékelési szolgáltatások fejében különböző díjakat szab meg az ebben érdekelt intézményeknek. A díjszabások eltérőek. A közoktatás minőségéért felelős ARACIP* a díjak megállapításakor viszonyítási alapként egy több mint 40 éves tanítási gyakorlattal rendelkező, I. fokozatos tanár bruttó alapfizetését veszi alapul, ami 2013-ban 220021 lej. Ennek függvényében az ARACIP működési engedély kibocsátásáért 4400 lej22 (az alapösszeg kétszerese), akkreditálásért 6600 lej23 (az alapösszeg háromszorosa), az ötévenkénti külső értékelés lebonyolításáért 3300 lej 24 (az alapösszeg másfélszerese) befizetését kéri a szóban forgó intézményektől 2013-ban.25 A díjszabások a felsőoktatási intézmények esetében jóval magasabbak. Az ARACIS* Végrehajtó Tanácsának döntése alapján a felsőoktatási intézmények 26 201 lejt (kb. 6093 21
Kb. 512 euró (1 euró kb. 4,3 lej) Kb. 1023 euró 23 Kb. 1535 euró 24 Kb. 767 euró 25 http://administraresite.edu.ro/index.php/articles/12718, Letöltés dátuma : 2013.08.29. 22
21
euró) fizetnek egy alapképzés működési engedélyének kibocsátásáért vagy akkreditálásáért. Egy mesteri vagy doktori szak működési engedélyének megszerzése 3743 lejbe kerül (kb. 870 euró), míg ugyanezen szakok akkreditálása 22 458 lejbe (kb. 5223 euró). A felsőoktatási intézmények akkreditációjakor a díjak a hallgatók számának függvényében változnak: ha az intézmény 9000 diáknál kevesebbel rendelkezik, 63 631 lejt (kb. 14 798 euró) fizet az akkreditálási eljárásért, illetve az időszakos külső értékelésért; 134 748 lejt (kb. 31 337 euró), ha 9000 és 20 000 közötti a diáklétszáma, és 179 664 lejt (kb. 41 782 euró), ha 20 000-nél több diákot tart nyilván.26
2. A tartalmi szabályozók törvényi szabályozása Az oktatási tartalom Romániában nagymértékben központilag szabályozott. Az 1/2011-es oktatási törvény27 64-69. számú cikkelyei rendelkeznek a nemzeti kerettanterv, az iskolai programok, a tankönyvek és didaktikai segédeszközök jóváhagyásáról. A Nemzeti alaptanterv kidolgozásakor az egyén személyes fejlődését, illetve a munkaerőpiac szükségleteit veszik elsősorban figyelembe. A Nemzeti alaptanterv a különböző iskolatípusokra kidolgozott kerettantervek (plan cadru*), illetve a tantárgyakra és osztályokra lebontott iskolai programok, más néven tantárgyi tantervek (programe scolare) koherens egysége. A kerettanterv meghatározza osztályszintekre lebontva a kötelező törzsanyagot, melyet a kötelező tárgyakon belül kell elsajátítaniuk a tanulóknak, illetve lehetőséget biztosít az opcionális tantárgyak bevezetése által a helyi jellegzetességek érvényre jutásának. Az iskolai programokat tantárgyakra és osztályokra bontva dolgozzák ki, megjelölve a követendő célokat/kompetenciákat, a kitűzött célok/kompetenciák elérését szolgáló lehetséges tanulási tevékenységeket, a tanítási tartalmakat, illetve módszertani útmutatásokat fogalmaznak meg a tantárgyat oktató gyakorló pedagógusok számára. A törvény előírásai szerint a kötelező törzsanyag iskolai programjait a minisztérium által felkért intézmények, szervezetek (bővebben lásd a 2.1. alfejezetet) állítják össze, melyek a minisztériumi jóváhagyást követően lépnek érvénybe. A helyi tanterv megvalósulását biztosító választható tantárgyak tanterveit (iskolai programjait) kidolgozhatják országos
26 27
http://www.edumanager.ro/articol.php?id=2703&cmd=print, Letöltés dátuma: 2013.08.29 Legea educației naționale, In Monitorul Oficial al României anul 179 (XXIII), nr. 18., luni 10 ianuarie 2011.
22
szinten, régiónként, helyi, illetve iskolai szinten. A központilag kidolgozott tantárgyi tantervek csak ajánlott jellegűek, alkalmazásuk nem kötelező. Az iskola vezető tanácsa a tanári testület, a diákok, a szülői egyesület, a helyi közösség, illetve az esetleges gyakorló helyek megkérdezése után dönt arról, hogy melyik választható tantárgyat vezetik be egy-egy évfolyamon, majd kidolgozzák a választott tantárgy tantervét. Sajátos helyzetben vannak az alternatív iskolák, melyek önállóan dolgozzák ki a kerettantervüket, illetve a hozzá tartozó tantárgyi tanterveket, és kérik a minisztérium jóváhagyását; a magán és egyházi oktatási intézmények, melyek vagy az állami, vagy a jóváhagyott alternatív tanterveket használják; a teológiai iskolák, melyek esetében az egyházak a minisztériummal együttműködve dolgozzák ki a kerettantervet és a tantárgyi terveket; illetve a katonai iskolák, melyek terveit a Nemzeti Nevelési Minisztérium (MEN*) és a Nemzeti Védelmi Minisztérium (MApN*) együttműködve dolgozza ki, s a Nemzeti Nevelési Minisztérium hagyja jóvá. A törvény előírja az iskolai szinteken alkalmazható heti maximális óraszámot, illetve a kötelező és választható tantárgyak arányát.28 A kötelező jellegű tantárgyak az elemi és gimnáziumi oktatásban 80%-ban vannak jelen, míg ez az arány 70%-ra csökken a líceumi oktatás esetében, ahol már nagyobb teret adnak a szakosodásnak. A tantárgyi tantervek (iskolai programok) kismértékben ugyan, de segítik a differenciált tanulást: a kötelező törzsanyag a tartalom 75%-át képezi, míg 25% áll a tanító rendelkezésére ahhoz, hogy az osztályát alkotó tanulókat felzárkóztassa, ismereteiket rögzítse, illetve a tehetséges tanulókat továbbfejlessze. Az 1/2011-es oktatási törvény jogszabályban rögzíti, hogy Romániában a Nemzeti Curriculum nyolc alapkompetencia kialakítását célozza, melyek a következők (LEN 68. cikkely): 1. Kommunikációs kompetencia (román nyelven és anyanyelven a nemzeti kisebbségek esetében) 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, tudományos és technológiai alapkompetencia 4. Digitális, számítástechnikai kompetencia mint a megismerés és tanulás alapvető feltétele
28
A maximális heti óraszám elemi iskolai szinten (1‒4. osztály) 20, gimnáziumi szinten (5‒8. osztály) 25, líceumi szinten (9‒12. osztály) 30 óra. Ezt az óraszámot meghaladják azok az osztályok, ahol kisebbségi anyanyelvi oktatás zajlik, illetve ahol kétnyelvű a tanítás.
23
5. Szociális kompetencia 6. Vállalkozói kompetencia 7. Kulturális érzékenység és kifejezőképesség 8. Tanulási kompetencia Az előkészítő osztályokban a testi, szociális, emocionális, kognitív és nyelvi fejlesztésre fektetik a hangsúlyt, illetve a tanulási képességek megalapozását tartják szem előtt annak érdekében, hogy az 1. osztálytól kezdve a fentiekben felsorolt nyolc kulcskompetencia kialakítására törekedhessenek. A líceumi oktatás során a nyolc kompetencia fejlesztésén túl a szakiránynak megfelelő sajátos kompetenciák kialakítására törekednek. A tankönyvek az érvényben lévő kerettantervek és tantárgyi tantervek alapján készülnek és szakbizottsági értékelést követően minisztériumi jóváhagyást kaphatnak (lásd később). A minisztérium által jóváhagyott tankönyvek29 közül a tanárok kiválasztják az osztályuknak leginkább megfelelő szintű és szerkezetű könyvet, melyet az állami és az akkreditált magán oktatási intézmények tanulói ingyen kapnak meg. Az
oktatási
segédanyagok
(munkafüzetek,
szemléltető
eszközök,
oktató
cd-k,
szöveggyűjtemények stb.) a módszertani útmutatások alapján készülnek, tartalmuk a törvényekkel összhangban van, de szabadon forgalmazhatók minisztériumi jóváhagyás nélkül. Mivel nem szükséges az akkreditálásuk, szabad piacon megtalálhatók, s az eladhatóság érdekében a kiadók odafigyelnek, hogy tartalmuk az érvényben lévő tantervek, iskolai programok előírásait figyelembe vegye, megfelelő formában kiegészítse és megfeleljen a pedagógiai-pszichológiai elvárásoknak. Az oktatási folyamat megtervezése és megszervezése igényli az értékelés mozzanatát is, hiszen e folyamat során kapunk visszajelzést a célok megvalósításának mértékéről. A törvény értelmezése előtt szükséges egy kitérőt tennünk, ugyanis az 1/2011-es oktatási törvény radikális változtatásokat
iktatott be
a román
közoktatási rendszerbe,30
melyek
megvalósulása még folyamatban van. A 2012/2013-as tanévtől kezdődően indul be az előkészítő osztály, melynek diákjai már az új rendelkezések alapján végzik tanulmányaikat, új
29
A jóváhagyott tankönyvek listáját a minisztérium honlapján megtalálhatjuk, az adatbázis kezeléséért a CNEE (Centrul National de Evaluare si Examinare) felelős. http://www.rocnee.eu/ 30 Az előkészítő osztály áthelyezése az óvodából az iskolába, a 6 évesek tankötelezettsége, a 10 osztályos kötelező oktatás bevezetése, a 9. évfolyam hozzákapcsolása a gimnáziumi szinthez, a líceumi oktatás leszűkítése a 10-12/13. évfolyamokra.
24
kerettanterv és iskolai programok szerint. A nagyobb évfolyamok tanulói azonban kimenő rendszerben még a régi rendelkezések alapján tanulnak, vizsgáznak. Az oktatási törvény előírja (lásd. LEN 71. cikkely), hogy az értékelés az országos értékelési standardok és az értékelési módszertanok alapján menjen végbe. Azonban a törvény megelőzi a gyakorlati megvalósulást, a minisztérium honlapján azok az értékelési standardok találhatók meg, melyek 2003-ban kerültek jóváhagyásra31. A tanterv átalakítása, a kompetencia alapú szemléletmód bevezetése maga után vonja a standardok átalakításának szükségességét is32. A standardok kidolgozása a kerettantervben, illetve az iskolai programokban meghatározott kompetenciák alapján történik a minimális és a maximális szint megnevezése által. Diagnosztikus értékelésre minden év elején sor kerül. A tanulók minden tantárgyból kezdeti felmérést írnak. A felmérés alapjául szolgáló tesztek, illetve javítókulcsok modelljét a CNEE dolgozza ki és teszi közzé honlapján (www.sei.ro). A felmérések eredményei tájékoztató jellegűek, az eredményeket csak akkor írják be a naplóba, ha a tanuló beleegyezik. A témazáró feladatlapok kidolgozása a pedagógusok hatáskörébe tartozik, nem központosított. A tankönyvekben, tankönyvekhez igazított munkafüzetekben találhatunk témazáró feladatokat, de ezek alkalmazása a pedagógus döntésétől függ. A kialakult kompetenciák ellenőrzése érdekében a 2., a 4. és a 6. osztály végén országos szintű értékelésre kerül sor, majd a 9. osztály végén minden tanuló egy kötelező képességvizsgán vesz részt. 10. osztályba felvételizniük kell a tanulóknak, majd a középiskolai tanulmányok
befejezése
után
érettségi
vizsgán
bizonyítják
felkészültségüket,
rátermettségüket, melynek eredményét az egyetemi felvételikor figyelembe veszik33. A törvény konkrétan megállapítja azon tantárgyak körét, melyek részét képezik a fentiekben bemutatott országos szintű vizsgáknak (lásd LEN 74-78 cikkely). 31
Forrás: http://administraresite.edu.ro/index.php/articles/6120, Letöltés dátuma: 2013. 05. 27. A curriculum átdolgozásának szükségességét a román állam is átlátta, ezért egy nagyszabású pályázatot indított el, melynek célja az új Nemzeti alaptanterv vonatkoztatási kereteinek a kidolgozása. A projekt megvalósítása napjainkban is zajlik, céljai közt szerepel többek között a kompetencia alapú oktatás szemléletmódjának a bevezetése a curriculum kidolgozása, alkalmazása és értékelése terén, az oktatás céljainak újrafogalmazása, az Országos Curriculum Jegyzékének létrehozása, a pedagógusok ez irányú továbbképzése. A projekt céljainak megvalósítását követően lehetővé válik az értékelési standardok kidolgozása is. http://cdr.ncit.pub.ro/index.php/ds, Letöltés dátuma: 2013. 05. 26. 33 2013-tól az egyetemek dönthetnek arról, hogy az érettségi vizsga, illetve a líceumi jegyek figyelembevétele mellett újra bevezetik-e az egyetemi felvételi vizsgát. Azt vehettük észre, hogy nagyon sok egyetemi kar élt ezzel a lehetőséggel, hiszen az érettségi eredmények nem minden esetben tükrözték a diákok valódi felkészültségét, illetve a választott szaknak való megfelelésüket. 32
25
A fentiekben felsorolt vizsgák a jelenlegi rendszerben is megtalálhatók azzal a különbséggel, hogy a képességvizsgára 8. osztály végén kerül sor, és az elért eredmények alapján kerülhetnek be a középiskolai oktatásba a diákok. A diákok értékelése mellett meg kell említenünk a pedagógusok országos szintű vizsgáit is: egyfelől a véglegesítő vizsgát, illetve a pedagógusi állások betöltésére szervezett versenyvizsgát, melyek megszervezésében és lebonyolításában a minisztériumnak alárendelt megyei tanfelügyelőségek játsszák az összekötő szerepet. A vizsgák megtervezését, megszervezését, lebonyolítását a minisztérium által kinevezett intézmény, az Országos Értékelő és Vizsgáztató Központ (CNEE*) koordinálja. Megszabják a vizsgák megszervezésének menetét, a vizsgáztató bizottságok összetételét, a vizsgatárgyak tematikáját, a kinevezett bizottságok pedig kidolgozzák az országos szinten érvényes tételeket. Ezek mintáit, az előző években használt vizsgatételeket a minisztérium munkáját segítő adatbázisban találjuk meg (www.sei.ro).
2.1. A közoktatási rendszer fontosabb közintézményei a tantervi és értékelési rendszer szabályozása tekintetében Az oktatás megszervezésének központi szereplője a Nemzeti Nevelési Minisztérium (MEN), mely a témánk szempontjából az alábbi fontosabb hatáskörökkel rendelkezik:
„Jóváhagyja a nemzeti alaptantervet és értékelési rendszert, biztosítja és felügyeli ezek végrehajtását…
Biztosítja a tankönyvek készítésének kereteit, valamint az iskolák finanszírozását a tankönyvbeszerzés tekintetében…
Elemzési és előrejelzési tanulmányokat dolgoz ki az oktatás modernizálására és átszervezésére vonatkozóan, és hozzájárul a törvényes keret tökéletesítéséhez.” (Márton, 2007, 21.)
A minisztériumnak alárendelt négy intézményt jelöltek meg, melyek 2007-ig a tanulmány témája szempontjából releváns feladatköröket látták el: az Országos Értékelő- és Vizsgahivatalt (SNEE*), a Nemzeti Tantervtanácsot (CNC*), a Nemzeti Tankönyvértékelő és Terjesztő Tanácsot (CNEDM*) és a Nemzeti Kiválóság Központját (CNE*). 2007-ben a négy intézményt egyesítették és létrehozták a Közoktatási Tantervért és Értékelésért felelős Nemzeti Központot (CNCEIP*), mely két évvel később, a 329/2009-es törvény alapján a
26
tanterv kidolgozásával kapcsolatos feladatait a Neveléstudományi Intézetre (ISE), az értékeléssel kapcsolatos teendőit pedig az Országos Értékelő és Vizsgaközpontra (CNEE) ruházza át (lásd 1. ábra).
ISE
CNEE
2oo9
2oo9
CNCEIP 2oo7
SNEE
CNC
CNEDM
1998
2000
2oo2
CNE
1. ábra A tanterv és az értékelési rendszer szabályozásában részt vevő intézmények változásai az elmúlt 15 évben
Jelenleg tehát a Neveléstudományi Intézet és az Országos Értékelő és Vizsgaközpont támogatja és felügyeli egyfelől a tantervek, kötelező tantárgyak tanterveinek kidolgozását, a tankönyvek értékelését, az értékelési rendszer kidolgozását. A továbbiakban tekintsük át részletesebben a két közintézmény feladatköreit. A 2007-ben megalapított CNCEIP a Nevelési és Kutatási Minisztérium (MEC) szakmai intézményeként működött és tevékenységi köre igen széles körű volt:
a Nemzeti alaptanterv tervezése, fejlesztése, alkalmazása, megújítása;
az országos szintű vizsgák és értékelések megszervezése;
az iskolai tankönyvek értékelésének koordinálása;
a tehetséges fiatalok kiválasztása, felkészítése, támogatása.
Mivel a kormány összeegyeztethetetlennek tekintette a tantervek kidolgozásának és az értékelés folyamatának feladatait, a Neveléstudományi Intézetre (ISE*), szakmai szempontból a legkompetensebb intézményre bízta a tanterv kidolgozásának, a tankönyvírás
27
koordinálásának és a tehetséges fiatalok támogatásának a feladatait,34 és az 1401/2009-es határozattal létrehozta az Országos Értékelő és Vizsgaközpontot (CNEE), melynek hatásköre az országos értékelési és vizsgáztatási rendszer és a tankönyvek értékelésének koordinálása.35 Az újonnan megalakult intézmény a CNCEIP utódaként az alábbi feladatokat látja el:
Szakmai és tudományos szempontból biztosítja a közoktatást érintő országos szintű értékelések és vizsgák megszervezését, beleértve a vizsgák, tantárgyversenyek vizsgatételeinek a kidolgozását.
A
minisztérium
kompetens
igazgatóságaival
együttműködve
kidolgozza
a
közoktatásban megszervezett értékelések és vizsgák lebonyolításának módszertanát, eljárásrendjét és szabályzatát, melyeket fölterjeszt jóváhagyásra az oktatási miniszternek.
Országos szintű felméréseket, kutatásokat bonyolít le, melyek során felméri az aktuális oktatási folyamat hatékonyságát, ezáltal rendszeres visszajelzést biztosít a minisztériumnak a közoktatási rendszer tökéletesítése érdekében.
Az országos vizsgák és értékelések eredményeiről, a tantárgyversenyeken a tanulók által elért eredményekről kimutatást készít, ezeket publikussá teszi, kihangsúlyozva azokat a lehetőségeket, melyek által növelhető a tanulók teljesítménye.
Megszervezi egy nyilvántartási rendszer létrehozását, mely dokumentálja az országos vizsgák és értékelések eredményeit, illetve a tanulók által elért tanév végi átlageredményeket további kutatások végrehajtása végett.
Technikai
és
szakmai
támogatást
nyújt
a
minisztériumnak,
a
megyei
tanfelügyelőségeknek (ISJ) és a közoktatási intézményeknek az esetleges értékelések lebonyolításához.
Standardizált teszteket dolgoz ki a fontosabb tantárgyakból iskolaciklusonként.
Továbbképzéseket szervez értékelés témakörben érdeklődő pedagógusoknak, illetve felkészítőt tart az országos értékelések és vizsgák bizottságaiban részt vevő szakemberek számára.
34
Az értékelés területén különböző kutatásokat végez.
Lásd http://www.gov.ro/upload/articles/112155/nf-hg-1412-2009.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 04. 30. Lásd http://www.gov.ro/nota-de-fundamentare-hg-nr-1401-18-11-2009 l1a107580.html, Letöltés dátuma: 2013. 04. 30. 35
28
Javaslatot tesz a Nemzeti Nevelési Minisztériumnak a folyamatos értékelésre vonatkozó szabályozó dokumentumok elfogadására.
Részt vesz az értékelés témakörében szervezett országos szintű és nemzetközi pályázatokban.
A közoktatásban használatos értékelési eszközök adatbázisának létrehozása és folyamatos aktualizálása érdekében összehangolja a szakértőkből és tapasztalt gyakorló pedagógusokból álló munkacsoportok tevékenységét.
Levezényli az iskolai tankönyvek értékelésének folyamatát a Nemzeti Nevelési Minisztérium
által
kibocsátott
módszertan
alapján,
és
összehangolja
a
megyei/regionális szintű tehetségközpontok tevékenységét.
Felmérést végez az iskolai tankönyvek kiválasztásáról és használatáról.
A
nevelésügyi
miniszter
felkérésére
lebonyolítja
az
iskolai
tankönyvek
újraértékelését.
Tankönyvértékelő szakembereket képez.
Megszervezi a tankönyvterjesztés folyamatát.
Ellenőrzi, hogy a kiadók betartották-e az iskolai tankönyvek megírásának technikai követelményrendszerét.36
Az értékelési eszközök, a standardok, a guide-ok kidolgozása a minisztériumnak alárendelt Országos Értékelő és Vizsgaközpont (CNEE) hatáskörébe tartozik, a finanszírozásuk is állami pénzekből történik, a minisztérium biztosítja az ehhez szükséges pénzalapot. A hivatal ugyanakkor európai uniós pénzeket is pályázik, részt vesz nemzetközi pályázatokban, ezáltal biztosítja a fenntartásához szükséges anyagiakat, illetve ezáltal tudja biztosítani a fejlesztéseket. Feladatköréből kiindulva a Neveléstudományi Intézet (ISE) a közoktatás megújításának szakmai alapját nyújtja. Különböző tanulmányokat, elemzéseket készítettek a Nemzeti alaptanterv kapcsán is, melyek azt vizsgálják, hogyan valósítható meg a kompetencia alapú oktatás Romániában, hogyan érvényesíthető ez az egységes európai szemléletmód a tantervek szintjén (Raport, 2010). A kutatói tevékenység mellett a Neveléstudományi Intézet továbbképzési programokat nyújt a kompetencia alapú tantervfejlesztés terén gyakorló 36
Forrás: a Nemzeti Nevelési Minisztérium honlapja. http://www.edu.ro/index.php/articles/c862, Letöltés dátuma: 2013. 05. 28.
29
pedagógusok számára, adatbázist hoz létre a különböző tantárgyak szakértőivel, tantárgyi tanterveket dolgoz ki, választható tantárgyak tanterveit bocsátja az érdeklődő pedagógusok rendelkezésére, kidolgozza az üres pedagógusi állások betöltésére kiírt versenyvizsgák tételsorát stb. A Neveléstudományi Intézet honlapján elérhetők az érvényben lévő, illetve a vitára bocsátott kötelező tantárgyak tantervei minden évfolyam számára (www.ise.ro).
2.2.
A tartalmi szabályozók jóváhagyásának menete
Az előző fejezetekben áttekintettük a tartalmi szabályozók törvényi előírásait, illetve bemutattuk a tartalom szabályozásában részt vevő intézményeket. Az alábbi alfejezetekben részletesen bemutatjuk a kerettantervek, az iskolai programok (kötelező és választható tantárgyak tantervei) megírásának és jóváhagyásának menetét, illetve a közoktatásban használatos tankönyvek elfogadásának menetét és kritériumait.
2.2.1. A kerettantervek és iskolai programok jóváhagyása Amint a tartalmi szabályozók törvényes hátterének bemutatásából kiderült, a romániai alaptanterv (Curriculum National) magába foglalja az iskolaszinteknek és szakképesítéseknek megfelelő kerettanterveket, illetve a tantárgyanként kidolgozott iskolai programokat, melyek kétfélék lehetnek: kötelező tantárgyak tantervei és választható (opcionális) tantárgyak tantervei. A kerettanterveket a nevelési miniszter által kinevezett munkacsoport dolgozza ki, melynek tagjai elismert oktatási intézmények pedagógusai, illetve oktatási szakértők. A munkacsoport által kidolgozott kerettanterv-tervezetet az alaptanterv alapelvei alapján, a meghatározott időkeretekben dolgozzák ki, majd 30 napig közvitára bocsájtják. A közvita során felmerült változtatásokat végrehajtják, majd a minisztérium rendeletben hagyja jóvá a kerettantervet. A kerettanterv értékelésében elsősorban a munkacsoport tagjai vesznek részt, meghatározott szempontok alapján önértékelést végeznek (a szempontokat ők maguk állítják össze), és végrehajtják a szükséges javításokat. A kerettantervek értékelésénél az
30
elméleti-módszertani megalapozás, az egyensúly, adekvátság, adaptálás, működőképesség és egységesség, minőségbiztosítás kritériumait veszik alapul.37 A kötelező tantárgyak iskolai programjait (tantárgyi tantervek) tantárgyi munkacsoportok állítják össze. A műveltségterületen belüli koherencia biztosítása érdekében egy szakmai vezető felügyeli és koordinálja a munkacsoportokban folyó munkálatokat. Az iskolai programok minőségbiztosítása érdekében a munkacsoportok folyamatos önellenőrzésnek vetik alá munkájukat. A kész tantárgyi tanterveket 30 napig közvitára bocsájtják, majd a megjegyzések alapján újravizsgálják, átírják és ellenőrzik a tantárgyak közötti megegyezést, a vízszintes irányú koherenciát. Az átdolgozott, ellenőrzött iskolai programokat a Minisztérium rendeletben hagyja jóvá (lásd a 2. sz. mellékletet). A választható tantárgyak a helyi tanterv részét képezik. Az iskolának lehetősége van központilag kidolgozott, jó gyakorlatnak minősülő tantárgyi tanterveket felhasználni, melyek minisztériumi jóváhagyással rendelkeznek, illetve saját tantárgyi terveket is kidolgozhat. A helyi tantárgyi tantervek kidolgozása az iskola hatáskörébe tartozik. Menete a következő: 1. A helyi tanterv megalapozása: a tanulók szükségleteinek elemzése, a nevelési lehetőségek feltérképezése. 2. A tanulók, szülők, megkérdezését követően a pedagógusok javaslatokat fogalmaznak meg a helyi tantervre vonatkozóan. 3. Az oktatási intézmény vezető tanácsa megállapítja a helyi tantervet, melyet a tantestületi tanács hagy jóvá. 4. A helyi tanterv bemutatása a szülőknek, tanulóknak. A tanulók, illetve az őket képviselő szülők kiválasztják a számukra megfelelő opcionális tantárgyakat. 5. A kéréseket összesítik, és véglegesítik a következő tanévre a választható tantárgyak listáját. 6. Az oktatási intézmény értesíti a megyei tanfelügyelőséget (ISJ) a következő tanévben tanítandó választható tantárgyakról. 7. A javaslatot tevő tanárok kidolgozzák választható tantárgyuk tervét, amelyet az oktatási intézmény vezető tanácsa hagy jóvá.
37
Lásd Cadrul metodologic pentru Aprobarea Curriculumului Scolar (planuri cadru si programe scolare) document in lucru, Bucuresti, 2011. www.sincaicj.ro/Metodologie%20Aprobare%20, Letöltés dátuma: 2013. január 11.
31
Amint a fenti eljárásmenetekből kiderül, a kerettantervek és iskolai programok kidolgozása központilag történik, míg a helyi tanterv kidolgozása nem igényel központi jóváhagyást. Kicsit módosul a fentiekben bemutatott menetrend az alternatív iskolák, egyházi intézmények és katonai iskolák esetében (lásd a törvényi szabályozást).
2.2.2. A tankönyvek jóváhagyásának menete Romániában a közoktatásban használatos tankönyvek minisztériumi (MEN) jóváhagyással rendelkeznek. Az érvényben lévő tankönyvek jegyzéke a Nemzeti Nevelési Minisztérium honlapjáról letölthető (www.edu.ro). A listát átnézve azt vehetjük észre, hogy különböző időben fejlesztett tankönyvekből tanulhatnak a diákok, megújításuk bizonyára szükséges lenne, mivel nem az érvényben lévő iskolai programok alapján íródtak38. Az elemi osztályok tankönyvei többnyire 2005-2007 között íródtak, ugyanígy a líceumi tankönyvek. A gimnáziumi tankönyvek többsége azonban 2000 előtti kiadású. Az említett észrevétel mellett az új, kompetencia alapú oktatás bevezetése is igényli az új kerettanterveknek és iskolai programoknak megfelelő tankönyvek megírását. A felsorolt két okból kifolyólag a minisztérium szükségesnek találta pályázat kiírását új tankönyvek megírására, s a tankönyvbeszerzésre az előző évekhez képest nagyobb összeget különített el. A tervek szerint a 2013/2014-es tanévben az 1. osztályos; a 2014/2015-ös tanévben a 2., 5. és 9. osztályos; a 2015/2016-os tanévben a 3., 4., 6. és 10. osztályos; a 2016/2017-es tanévben a 7. és 11. osztályos; a 2017/2018-as tanévben pedig a 12. osztályos tankönyvek megírására és jóváhagyására kerül sor. Ezáltal lehetővé válik a tankönyvcsaládok megjelenése a folytonosság biztosítása érdekében. A technika fejlődésének hatására, a világszinten jelentkező elektronikus felületen elérhető oktató anyagok mintájára 2013 áprilisában a nevelésügyi miniszter kijelentette, hogy az új tankönyvek mellé a szerzőknek mellékelniük kell a könyv digitális változatát, melyen nemcsak passzív ismeretek közlésére kerül sor, hanem interaktív feladatokat is
38
A jelenleg érvényben lévő 555 iskolai programnak csak 50,3%-a van tankönyvvel lefedve. Ennek a sajnálatos helyzetnek több oka van: vagy rossz minőségű volt a tankönyv és nem kapta meg a minisztériumi jóváhagyást, vagy a kiadónak nem éri meg kis példányszámban megjelentetni a szaklíceumok speciális tananyagait. A tankönyvlista alapján megállapítható, hogy jelenleg 1495 tankönyv van forgalomban (egy tantárgyhoz több alternatív tankönyv is készült), ezek nagy többsége a MEN által biztosított, ingyenesen kerül a tanulók kezébe (1‒10. osztály részére), mások szabadpiaci árusításban kaphatók (a 11., 12. osztályos tankönyvek mindegyike). Lásd http://www.edu.ro.
32
megoldhatnak a tanulók39. Az elektronikus változatot a diákok CD-n megkapják, de interneten is hozzáférhetők lesznek (www.manuale.ro40). Ennek a kijelentésnek a hatására kiegészült a tankönyvek elbírálásának szempontrendszere, melynek elfogadására idén júniusban került sor.
2.2.2.1.
A tankönyvek értékelési folyamatának eljárásrendje
Romániában a közoktatásban használatos tankönyvek értékeléséért a CNEE felel (lásd a 2.1. alfejezetet). Tankönyvírásra és –értékelésre akkor kerül sor, ha új tantervet és iskolai programokat léptetnek érvénybe (jelenleg éppen ennek a folyamatnak vagyunk tanúi Romániában), legalább 25%-ban megváltozik az iskolai program tartalma, illetve nem léteznek érvényes tankönyvek egy-egy tantárgyból. A minisztérium (MEN) megbízásából a CNEE kijelöli azon tankönyvek listáját, melynek megírására szükség van, majd kijelöli a tankönyvértékelés naptárját41 (mely sok esetben kevés időt hagy a tankönyvek megírására és értékelésére is). A felhívást publikussá teszik. Ezt követően meghatározza a tankönyvekkel szemben támasztott technikai elvárásokat, melyeket a nyomdáknak, kiadóknak tiszteletben kell tartaniuk.42 Az értékelés során csak azokat a tankönyvtervezeteket veszik figyelembe, melyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: anonimizáltak (nem tartalmazzák a szerző(k) vagy a kiadó nevét, jelét stb.); az első lapon feltüntetik a tantárgy nevét, az osztályt, az iskolai program típusát, illetve a miniszteri rendelet számát, mellyel jóváhagyták, illetve a nyomtatott példány oldalszámát; a harmadik oldalon a törvényi előírásoknak megfelelően közlik az állam himnuszának szövegét, és az első oldalon feltüntetik a gyermekek megsegítése érdekében felállított európai telefon hivatalos számát. A technikai előírások tantárgyanként megszabják a tankönyv minimális és
39
http://adevarul.ro/educatie/scoala/manuale-digitale-1_517cec0c053c7dd83f54cbf4/index.html, Letöltés dátuma: 2013. május 25. 40 A megjelölt doménnév jelenleg foglalt, egy brassói cég honlapja. 2013 őszéig kiderül, hogy mi lesz a digitális tankönyveket tartalmazó honlap elérhetősége. 41 Az első osztályos tankönyvek megírására például a következő határidőket szabták meg: 2013. június 1‒ október 1.: a tankönyvtervezet megírása; október 1‒15.: a tervezetek értékelése; október 15–25.: fellebbezések időszaka; október 25.: végső eredmények kihirdetése; október 25‒november 5.: tankönyvek megrendelése; november 5‒december 5.: a tankönyvek kiszállítása az oktatási intézményekbe; december 5‒ március 15.: a tankönyvekkel kapcsolatos észrevételek begyűjtése és továbbítása a CNEE részére; március 15‒ március 31.: új megrendelések a 2014/2015-ös tanévre. 42 Specificatii tehnice pentru manualele scolare destinate clasei I (proiect.) http://www.edu.ro, Letöltés dátuma: 2013. május 21.
33
maximális oldalszámát, a lap minőségét, a kötés módját, a borító színességét, illetve a képek számát és minőségét. Az új tankönyveket kétkötetesekre tervezik, hogy a diákoknak ne kelljen túl nehéz iskolatáskával járniuk iskolába. A szabályzat előírja, hogy minden tankönyvtervezetnek tartalmaznia kell a két tankönyvrész digitális
változatát
is.
A
digitális
tankönyvek
tartalmazhatnak
hordozható
dokumentumformátumú (PDF) anyagokat, de mindenképpen tartalmazniuk kell multimédiás és interaktív feladatokat, melyek segítik a tankönyvi ismeretek megértését, hozzájárulnak a kitűzött kompetenciák kialakításához és fejlesztéséhez (tartalmazhatnak interaktív gyakorlatokat, animációkat, filmeket, szimulációkat stb.). A digitális tankönyv szerkezetében, kinézetében, grafikájában a neki megfelelő tankönyv formáját követi és felhasználható az iskolai és az egyéni tanulás során egyaránt. Ugyanakkor a tanulók jegyzetfüzete is egyben és a tanuló egyéni portfóliójaként is működik. A digitális tankönyv nagy előnye, hogy multimédiás környezetet teremt a tanuláshoz, melynek gördülékeny használata érdekében jó
minőségű
audiovizuális
anyagokat
kell
tartalmaznia,
illetve
összeférhetőnek
(kompatibilisnak) kell lennie a webes szolgáltatásokkal. A szabályzat előírja, hogy a digitális tankönyvnek hány interaktív multimédiás tanulási tevékenységet kell kiváltania. Az első osztályos tankönyveknek 90 statikus ábrázolást (képek, rajzok, statikus diagramok, térképek), 120 animációt (kisfilmek, folyamatok, melyet a tanuló irányíthat play, stop, szünet gombokkal), 90 interaktív feladatot (didaktikai játék, problémamegoldás, szimulációk stb.) kell tartalmazniuk. Az előírások még kitérnek a digitális tankönyv által használt környezetre, a navigáció formájára, a multimédiás elemekre, a grafikára és a súgó (help) formátumára. A kiadók beadják hat példányban a tankönyvtervezeteket, melyeket a CNEE és a kiadók képviselői ellenőriznek, hogy megfelelnek-e a technikai előírásoknak. Az előírásoknak megfelelő tankönyvtervezeteket a CNEE jeligével látja el az anonimitás biztosítása érdekében. A folyamat következő lépéseként a CNEE tantárgyanként aktualizálja a tankönyveket értékelő szakértők adatbázisát, majd meghatározza az értékelő
szakértők kiválasztásának
eljárásrendjét. Ezt követően jóváhagyja az adott értékelési szakaszban működő tankönyvértékelő munkacsoportokat, majd a beérkezett pályázati munkákat kiosztja az egyes értékelőknek. Minden tankönyvtervezetet három szakértő egyénileg bírál el, majd összesítik az értékelések eredményeit. Ha az egyes kritériumok értékelésénél 7 pontnál nagyobb különbséget tapasztalnak az értékelők között, egy negyedik értékelőt kérnek fel az
34
elbírálásra. Végül a négy értékelő összesíti pontszámait, számtani középarányost számolnak, mely a tankönyvtervezet végső pontszámát adja meg. Csak azokat a tankönyvtervezeteket fogadják el, melyek pontszáma 80 pont fölött van (a maximálisan elérhető pontszám 100, lásd a 3. sz. mellékletet). A CNEE végig figyelemmel kíséri a tankönyvértékelés folyamatát, majd az értékelést követően értesíti a kiadókat az értékelés eredményéről, felterjeszti a minisztériumba a pozitív értékelésben részesült tankönyvek listáját, majd aktualizálja az érvényben lévő tankönyvek jegyzékét. Az értékelési adatlapokat megőrzi és a kiadók rendelkezésére bocsátja, ha erre igény van. A romániai közoktatásban lehetőség van arra is, hogy a már érvényben lévő tankönyveket a kiadók lefordíttassák a kisebbségek nyelvére és jóváhagyassák. Ebben az esetben a minisztérium és a CNEE hivatalos fordítókat jelöl ki a fordítás ellenőrzésére, és pozitív elbírálás esetén jóváhagyják a lefordított tankönyvet. A tankönyvek értékelésének költségeit a minisztérium saját költségvetéséből állja, ha az akkreditált tankönyv megírására pályázatot hirdetett meg. Amennyiben egy kiadó kéri egy szabadpiacon forgalmazott tankönyvének akkreditálását, illetve annak újraértékelését (öt év elteltével), az értékelés költségeit a kiadó állja, az összeg megállapítása pedig a minisztérium hatáskörébe tartozik.
2.2.2.2.
Tankönyvértékelő szakértők testülete
A tankönyvértékelő szakértők kiválasztásáról a CNEE gondoskodik, meghatározza a szakértők kiválasztásának kritériumait, továbbképzéseket szervez a szakértők számára, majd menedzseli munkájukat a tényleges munkafolyamatban. Az értékelési szakértőnek jelentkező pedagógusnak két általános feltételnek kell megfelelnie: gyakorló pedagógusnak kell lennie, és értenie kell a számítógép kezeléséhez. A szakértők kiválasztásakor elsőbbséget élveznek azok, akik továbbképzéseken vettek részt a tankönyvértékelés, a tantervfejlesztés és a folyamatértékelés témaköreiben. Ezt követően veszik figyelembe a gyakorló pedagógus végzettségét: doktorátus, egyetem utáni képzés a neveléstudományok terén; doktorátus a szakterületen, illetve fokozatát (I., illetve II. fokozat). Kizáró jellegű ok lehet, ha a pedagógus tankönyvíróként is pályázik az illető értékelési időszakban vagy egy pályázó kiadónak az alkalmazottja vagy IV. rendű rokona egy pályázó tankönyvszerzőnek vagy a pályázó kiadó vezetőségi tanácstagjának. Az értékelés
35
megkezdése előtt a szakértők írásbeli nyilatkozatot tesznek, hogy nem vonatkozik rájuk egy kizáró körülmény sem. Minden tankönyvértékelés előtt a CNEE kinevezi az adott időszakra a szakértőket. A szakértő feladatai a következők: 1. Elemzi
a
CNEE
által
kijelölt
tankönyvtervezetet
és
kitölti
az
értékelési
formanyomtatványt (lásd a 3. sz. mellékletet) az értékelési kritériumok alapján (lásd a 4. sz. mellékletet). 2. Tiszteletben tartja a CNEE által meghatározott határidőket. 3. Felel az értékelés helyességéért. 4. Ellenőrzi a kiadóknak megfogalmazott tanácsokat a tankönyvtervezet átalakítására vonatkozóan. 5. Bizalmasan kezeli az értékelés eredményeit a közzétételig. 6. Írásban is elkötelezi magát az értékelés eredményeinek bizalmas kezelése mellett. A kiválasztott szakértők a tankönyvértékelés előtt kötelező továbbképzésen vesznek részt, majd munkájukat monitorozzák. Az értékelési folyamatot követően a CNEE által kinevezett tanácsadó jelentést ír az értékelési szakértőkről, elvégzett munkájukról. A jelentés alapján a CNEE frissíti szakértői adatbázisát és szakértői testületét. Az igényes értékelés érdekében a CNEE létrehozza a tankönyv-értékelési szakértők testületét, melybe egy szakértő akkor kerülhet be, ha két tankönyvértékelésben és két továbbképzésen már részt vett, és bizonyította rátermettségét erre a feladatra.
2.2.2.3.
A tankönyvértékelés kritériumrendszere
A tankönyvek értékeléséhez három kizáró jellegű kritérium és hét általános kritériumot állapítottak meg (lásd a 4. sz. mellékletet). A tankönyvtervezet kizárható az elbírálásból, ha:
nem veszi figyelembe az iskolai program által megfogalmazottakat (nem alakítja ki, nem fejleszti az iskolai programban meghatározott kompetenciákat, nem az előírt tartalmat dolgozza fel, stb.);
diszkriminatív jellegű (előítéletes, esetleg rasszista nézeteket sugalló tartalmakat ad közre);
36
a digitális változata nem megbízható.
Ha a kizáró jellegű kritériumokat tiszteletben tartja, a tankönyvtervezet elbírálásban részesülhet. A hét általános elbírálási kritérium a következő: 1. A tudományos tartalom helyessége ‒ a tankönyvtervezet szövege és képi megjelenítései mennyire tartalmaznak aktuális és releváns információkat. 2. A tudományos tartalom didaktikai megközelítése – a tartalom logikusan van felépítve, a példák és alkalmazások összhangban vannak a tudományos tartalommal, illetve a megfogalmazási módok megfelelnek a szaknyelvnek, illetve a gyerekek életkori sajátosságainak. 3. Hozzájárulás
a
tanítás-tanulás-értékelés
folyamatának
javításához
–
a
tankönyvtervezet arányosan tartalmaz ismeretközlő, begyakorló és ellenőrző részeket, ismétlő, rendszerező összefoglalásokat, illetve utal a tanulók előzetes tapasztalataira, ismereteire. 4. Az iskolai program által előírt kompetenciák kialakítását szolgáló tartalomszervezés – a szöveg rendszerezett, tantárgyon belüli, tantárgyak közötti és multidiszciplináris megközelítéseket és interaktív módszereket, stratégiákat tartalmaz. 5. A nyelvezet minősége és érthetősége – a tankönyvtervezet nyelvezete megfelel az akadémiai nyelvhelyességi és helyesírási előírásoknak, kiegyensúlyozottan használja az új fogalmakat és a címek, alcímek relevánsak, lényegre törőek. 6. A szövegszerkesztés minősége ‒ a tankönyvtervezet betartja a technikai előírásokat, a képek jó minőségűek, a tankönyv kinézete esztétikus, vonzó. 7. A tankönyvtervezet stílusa és egységessége, illetve a multimédiás interaktív tanulási tevékenységek minősége – egységes szemléletmódot képvisel, egységes értékeket közvetít, a képek és szövegek váltakozva jelennek meg a tankönyvben. A fentiekben bemutatott értékelési szempontok figyelembevételével pontozzák a tankönyvtervezeteket. A végső pontszám kiszámítását a hivatalos módszertan szabályozza és mutatja be (lásd a 3., 4. sz. mellékleteket). A tankönyvek beválásának vizsgálata nem kötelező érvényű. A jelenleg kiírt tankönyvírási pályázat kalendáriumában azonban kijelölik azt az időszakot, melyet a megjelenő tankönyvek gyakorló pedagógusok általi megítélésének szánnak. Ennek értelmében az újonnan megjelenő tankönyvekről ki fogják kérni a pedagógusok véleményét, hogy adott esetben változtathassanak rajtuk, hogy a következő tanévben javított kiadást adhassanak a következő évfolyam kezébe.
37
2.2.3. Segédeszközök A romániai közoktatásban használatos tankönyvek egyik alapkövetelménye, hogy más segédeszközök használata nélkül is megfelelő hátteret biztosítsanak a tanterv által meghatározott kompetenciák kialakításához. A tankönyvek mellett azonban a tanulás és a tanítás folyamatát segítő oktatási segédeszközöket (munkafüzetek, szótárak, oktató cd-k, szöveggyűjtemények, szemléltető eszközök stb.) is találhatunk, de ezek szabadon terjeszthetők és megvásárolhatók minisztériumi jóváhagyás nélkül.43 A segédeszközök azonban figyelembe veszik a tantervi előírásokat, hiszen abban az esetben lesznek igazán használhatóak, ha segítséget nyújtanak a tanítási-tanulási folyamat megszervezéséhez és kivitelezéséhez. A szabadpiacon árusított eszközök, könyvek, oktató játékok mellett a minisztérium évek óta tervbe vette, az oktatási törvény (1/2011 LEN 70. cikkely) pedig előírja a Virtuális Iskolai Könyvtár (Biblioteca Scolara Virtuala) működését, illetve egy e-learning felület (Platforma scolara e-learning) létrehozását. Az említett két digitális felület működtetése lehetővé teszi majd a tanulók számára az egyes segédanyagok ingyenes letöltését és használatát.
3. Összegzés A romániai közoktatás megszervezésére és működtetésére nagy hatást gyakorolt az 1995ben beindított reformfolyamat, melynek alakulásába nagymértékben beleszól Románia Európai Unióhoz való csatlakozása. Az európai uniós normáknak való megfelelés a decentralizációs törekvésekben, a minőségbiztosításban, a kompetencia alapú oktatás bevezetésében is megfigyelhető. Bár a minőség biztosítására előzőleg is törekedtek, az Európai Unióhoz való csatlakozás alapjaiban hatott erre a folyamatra, az egységes szabványok megvalósítására törekednek Romániában is. 2005-től, a két országos szintű minőségbiztosítási ügynökség: az ARACIP és az ARACIS megalapításával, az Európai Unió és a kormány támogatásával, a minőségbiztosítás és akkreditáció folyamata áthatja az egész közoktatási és felsőoktatási térséget. Ahhoz, hogy egy végzős hallgató az állam által is elfogadható oklevéllel rendelkezzen, működési 43
Interneten számos terjesztő honlapja elérhető, s a kiválasztott eszközök interneten megrendelhetőek. (Pl.: http://www.materialedidactice.ro/, www.furnissa.ro/materiale_didactice, www.omfal.ro stb.)
38
engedéllyel, illetve akkreditációval rendelkező oktatási intézmény keretein belül kell tanulnia, kell képeznie magát. Észrevehető a közoktatás és a felsőoktatás viszonylagos elkülönülése: míg az ARACIP a Nemzeti Nevelési Minisztériumnak alárendelt közintézmény, addig az ARACIS önálló közintézményként van jelen a romániai oktatásügyben. Saját szakértői adatbázissal rendelkeznek, kidolgozzák a minimális standardokat a működési engedély megadásához, a referenciastandardokat és teljesítményleírásokat (a minőségbiztosítás érdekében a belső és külső értékeléshez). A két ügynökség maga is akkreditáláson ment keresztül, nemzetközi értékelésben vettek (vesznek) részt, és ha idővel nem felelnek meg az európai uniós elvárásoknak, megszüntethetők és új intézmények veszik át helyüket. A tartalmi szabályozók esetében a közoktatásban inkább jóváhagyásról beszélhetünk, hiszen az Alaptanterv dokumentumainak a kidolgozása a Nemzeti Nevelési Minisztérium által felügyelt folyamat: a kerettanterveket, a kötelező tantárgyak iskolai programjait a minisztérium által kijelölt munkacsoportok dolgozzák ki, majd a közvitára bocsátásuk után, az esetleges módosításokat követően miniszteri rendelettel hagyják jóvá. A decentralizáció hatása csak a helyi tanterv kialakításánál érzékelhető, az oktatási intézmények a diákok igényei és a lehetőségek mérlegelését követően meghatározzák a soron következő tanévre az opcionális tantárgyakat, melyek tantervét a javaslatot tevő pedagógusok dolgozzák ki és az oktatási intézmény vezető tanácsa hagyja jóvá. Jól kidolgozott, a minisztériumnak alárendelt közintézmény a CNEE által levezényelt folyamat az érvényben lévő Alaptantervet figyelembe vevő iskolai tankönyvek megírása és elfogadása. A folyamat minden apró lépését a CNEE felügyeli, ő írja ki a pályázatot/felhívást a tankönyvek megírására, előírja a tankönyv szabványait, melynek betartását ellenőrzi, szakértőket választ ki és képez ki a tankönyvek értékelésére, előírja az értékelés metodológiáját, majd az értékelési folyamat befejezése után felterjeszti a minisztériumba jóváhagyásra a pozitív elbírálásban részesült pályamunkákat. Tankönyvek írására és elfogadtatására csak bizonyos esetekben van lehetőség: ha megváltozik a tanterv, ha a tantárgyakhoz rendelt iskolai programok 25%-ban megváltoznak, ha egy tantárgy lefedésére nincs érvényben lévő tankönyv. Jelenleg egy több éven át tartó tankönyvírási akciónak lehetünk tanúi, mely a kompetencia alapú tanterv bevezetésével vált szükségessé. Újításnak számít a tankönyvírás terén, hogy az idei tanévtől megírt tankönyveknek digitális változatai is meg fognak jelenni, melyek multimédiás környezet segítségével is segítik a tanulást. A CNEE
39
gondoskodik egy szakértői adatbázis létrehozásáról és felel az érvényben lévő tankönyvek jegyzékének aktualizálásáért is. A tankönyvek jóváhagyása nem igényel beválásvizsgálatot, viszont a tankönyv bevezetését követően országos szinten begyűjtik a tankönyvekkel kapcsolatos
megjegyzéseket,
észrevételeket,
melyek
központosításában
a
megyei
tanfelügyelőségek képezik az összekötő láncszemet a gyakorló pedagógusok és a CNEE között. Az oktatási segédeszközök szabadpiaci árusításban szerezhetőek be Romániában, melyek jóváhagyására nincs szükség, ugyanis törvény írja elő, hogy a tankönyvnek elegendőnek kell lennie a tantervi követelmények teljesítését biztosító tanuláshoz. A segédeszközök (munkafüzetek, szöveggyűjtemények stb.) azonban az eladhatóság érdekében figyelembe veszik a tanterv, illetve a tantárgyak tanterveinek az előírásait, így a tanítási-tanulási folyamat segítői lehetnek, ha a pedagógus jónak találja őket. A tartalmi szabályozók sorában központi szerephez jut a tanterv, hiszen az általa megfogalmazott nyolc kulcskompetencia irányadó jellegű a követelmények, illetve az értékelési standardok kidolgozásakor. Romániában 2., 4. és 6. osztály végére terveznek országos szintű kompetenciaméréseket, az országos mérések sorában azonban a (jelenleg) 8. osztály végi képességvizsga és az érettségi az, amely nagyobb téttel jár, befolyásolja a diákok továbbtanulási lehetőségeit. A vizsgarendszer megszervezéséért a CNEE a felelős, az ő hatáskörébe tartozik a vizsgák megszervezésének koordinálása, a tételek kidolgozásának irányítása,
a
vizsgaközpontok
bizottságainak
kinevezése,
munkájuk
irányítása,
a
vizsgaeredmények központosítása és feldolgozása. Ugyancsak a CNEE a felelős a közoktatási rendszerben megüresedett állások betöltésére szervezett versenyvizsgák lebonyolításáért, a gyakornoki évet követő véglegesítő vizsga megszervezéséért. Az elmúlt tíz év történéseit követve megállapíthatjuk, hogy a minőségbiztosításért és akkreditációért felelős intézmények számos újító tevékenységüket európai uniós pályázatok segítségével tudták megvalósítani: az ARACIP és ARACIS pénzügyi szempontból önálló intézmény, az értékelésekből, akkreditációkból származó bevételekből, a pályázatokból nyert összegekből tartja fenn struktúráit. Ugyanakkor a szakmai háttérintézmények (pl. a Neveléstudományi Intézet – ISE) aktivitásaiból is az derül ki, hogy több, a kerettanterv átalakítását, a curriculum kidolgozását elősegítő pályázaton vettek részt, írtak elemző tanulmányokat és fogalmaztak meg javaslatokat a minisztérium számára.
40
A rendszer pozitívumaként említhető az egyes akkreditációs vagy értékelési eljárások alapos kidolgozottsága, melyek hozzáférhetőek az érdeklődő intézmények, szakértők számára. Az alapos dokumentáció segíti a minőségbiztosítás folyamatát, ugyanakkor meg is nehezíti a gyakorlati munkát, hiszen nagyon sok időt vesz igénybe a papírok megfelelő formátumban való elkészítése. A tankönyvek elbírálása is pontos menetrendhez és eljárásrendhez kötött, ezáltal a folyamat átláthatóvá válik. Pozitívuma a rendszernek az elfogadott tankönyvek ingyenes kiutalása a MEN által, s az alternatív tankönyvek létjogosultsága. Az érvényben lévő alternatív tankönyvek közül a pedagógus szabadon választhat az osztály fejlettségi szintje alapján, de az erre vonatkozó felmérések sok esetben azt állapították meg, hogy megyei szinten egységes tankönyvrendelések voltak, anélkül, hogy a pedagógusok véleményét megkérdezték volna.
41
4. Irodalom- és hivatkozásjegyzék 231/07.03.2007-es számú kormányhatározat. In Románia Hivatalos Közlönye 188/19.03.2007. http://administraresite.edu.ro/index.php [Letöltés dátuma: 2013. január 10.] ARACIP - Raport de activitate - Perioada de raportare 01.09.2011. – 31.08.2012. www.administraresite.edu.ro [Letöltés dátuma: 2013. 05. 24.] Cadrul metodologic pentru Aprobarea Curriculumului Scolar (planuri cadru si programe scolare) document in lucru, Bucuresti, 2011 – Az Iskolai Tanterv elfogadásának módszertani kerete (kidolgozás alatt) www.sincaicj.ro/Metodologie%20Aprobare%20 [Letöltés dátuma: 2013. január 11.] Hotarare nr 95 din 7 februarie 2002 privind infiintarea Consiliului National pentru Evaluarea si Difuzarea Manualelor. In. Monitorul Oficial al Romaniei nr 120/14. Feb. 2002. http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act?ida=33657 (Letöltés dátuma: 2012. 05. 28.) Hotarare nr 95 din 7 februarie 2002 privind infiintarea Consiliului National pentru Evaluarea si Difuzarea Manualelor. In. Monitorul Oficial al Romaniei nr 120/14. Feb. 2002. 95/07.02.2002-es számú kormányhatározat az Országos Tankönyvértékelő és Terjesztő Tanács megalapításáról. In Románia Hivatalos Közlönye 120/14.02.2002. http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act?ida=33657 (Letöltés dátuma: 2012. 05. 28.) Hotarare privind aprobarea Standardelor de referinta si a indicatorilor de performanta pentru evaluarea si asigurarea calitatii in invatamantul preuniversitar. In. Monitorul Oficial al Romaniei, Partea I, nr. 822/08.12.2008 - Határozat a közoktatás minőségbiztosítási referencia standardjainak és teljesítmény leírásainak elfogadásáról. In: Románia Hivatalos Közlönye, I. Rész, 822. Sz. / 2008.12.08 Legea 87/2006 pentru aprobarea Ordonantei de urgenta a Guvernului nr 75/2005 privind asigurarea calitatii educatiei, modificata prin OUG 102/2006. In Monitorul Oficial, Partea I nr 334 din 13.04.2006 –A 75/2005-ös kormányhatározatot jóváhagyó 87/2006-os sz. Törvény. In: Hivatalos Közlöny I. rész, 334/13.04.2006 Legea Educatiei Nationale (LEN) In Monitorul Oficial al României anul 179 (XXIII), nr. 18., luni 10 ianuarie 2011. – Nemzeti Nevelési Törvény. In. Románia Hivatalos Közlönye. 179. Évf. 18. sz. 2011. Január 21. Letöltés dátuma: 2013. 05. 25. Manual de evaluare interna a calitatii educatiei (Tankönyv az oktatás minőségének belső értékeléséhez), Bucuresti, 2012. A kézikönyv az Európai Unió által is támogatott pályázat keretén belül készült el: POSDRU/85/1.1/S/55668 Márton János (2007): A román közoktatási rendszer néhány aktuális jellemzője. www.mtaki.hu/data/files/220.pdf (Letöltve: 2013. 04. 28.)
42
Nota de fundamentare la Hotararea Guvernului nr 1412/2009 privind organizarea si functionarea Institutului de Stiinte ale Educatiei. In Monitorul Oficial nr 0830 din 03 decembrie 2009 – Alapító Okirat az 1412/2009-es sz. kormányhatározathoz a Neveléstudományi Intézet megszervezéséről és működéséről. In Hivatalos Közlöny 0830 sz. / 2009. december 3. http://www.gov.ro/upload/articles/112155/nf-hg-1412-2009.pdf (Letöltve: 2013. 04. 30.) Nota de fundamentare la Hotararea Guvernului nr. 1401/2009 privind infiintarea, organizarea si functionarea Centrului National de Evaluare si Examinare. Alapító Okirat az 1401/2009-es sz. kormányhatározathoz az Országos Értékelési és Vizsgaközpont megszervezéséről és működéséről http://www.gov.ro/nota-de-fundamentare-hg-nr-140118-11-2009 l1a107580.html (Letöltés dátuma: 2013. 04. 30) Ordin nr. 6517/19.12.2012 privind aprobarea Metodologiei de evaluare externa a calitatii educatiei in invatamantul preuniversitar. In. Monitorul Oficial al Romaniei, Partea I. nr. 11/08.01.2013. – 6517/19.12.2012 sz. Rendelet a közoktatás minősége külső értékelése módszertanának elfogadásáról. In. Románia Hivatalos Közlönye, I. Rész, 11/08.01.2013 sz. Ordinul MECTS nr. 4688/29.06.2012. – A MECTS 4688/29.06.2012-es sz. rendelete. Ordonanta de urgenta nr 75/2005 din 12.07.2005 privind asigurarea calitatii educatiei. In Monitorul Oficial, Partea I. nr. 642 din 20/07/2005. – 75/2005-ös számú Sürgősségi Rendelet az oktatás minőségbiztosításáról. In Hivatalos Közlöny I. Rész, 642 sz. / 12.07.2005. Proiectul strategic „Cadru de referinţă al curriculum-ului naţional pentru învăţământul preuniversitar: un imperativ al reformei curriculare”, co-finanţat din Fondul Social Európean prin Programul Operaţional Sectorial. Dezvoltarea Resurselor Umane http://cdr.ncit.pub.ro/index.php/ds (Letöltés dátuma: 2013. 05. 26) Raport de activitate (2010). Institutul de Stiinte ale Educatiei, Bucuresti. www. ise.ro (Letöltés dátuma: 2013. 05. 19). Regulament de Organizare si de functionare a Grupului National pentru Asigurarea Calitatii – Az Országos Minőségbiztosítási Csoport szervezési és működési szabályzata. Specificatii tehnice pentru manualele scolare destinate clasei I (proiect) Az I. osztályos tankönyvek technikai előírásai (tervezet). http://www.edu.ro/ Letöltés dátuma: 2013.05.21. Hivatkozások: http://adevarul.ro/educatie/scoala/manuale-digitale1_517cec0c053c7dd83f54cbf4/index.html http://administraresite.edu.ro/index.php/articles/6120 (Letöltés dátuma: 2013. 05. 27.) http://administraresite.edu.ro/index.php/articles/6120 (Letöltés dátuma: 2013. 05. 27.) http://cdr.ncit.pub.ro/index.php/ds (Letöltés dátuma: 2013. 05. 26)
43
http://www.gnac.ro/wp-content/uploads/downloads/2012/02/GNAC-Regulament-deOrganizare-si-Functionare.pdf (Letöltés dátuma: 2013. 05. 30.) http://www.gov.ro/nota-de-fundamentare-hg-nr-1401-18-11-2009 l1a107580.html (Letöltés dátuma: 2013. 04. 30) http://www.gov.ro/upload/articles/112155/nf-hg-1412-2009.pdf (Letöltés dátuma: 2013. 04. 30.) http://www.gov.ro/upload/articles/112155/nf-hg-1412-2009.pdf (Letöltés dátuma: 2013. 04. 30.) http://www.uaic.ro/uaic/bin/download/Academic/ServiciulCalitate/legea87.pdf (Letöltés dátuma: 2013. 05. 30.) www.edu.ro
44
5. Mellékletek 1. sz. melléklet A közoktatási intézmények minőségbiztosításának teljesítményleírásai A. terület: az intézményi kapacitás Intézményi, adminisztratív és menedzseri szerkezet I01 A tervezés dokumentumainak megléte, szerkezete és tartalma (fejlesztési terv és kivitelezési terv) I02 Az oktatási egység belső megszervezése I03 Belső és külső kommunikációs rendszer megléte és működése I04 Az intézmény jelenlegi működése I05 Létezik és működik egy adatfeldolgozási rendszer, az adatok és információk bevezetése, feldolgozása és felhasználása I06 Orvosi szolgáltatás biztosítása a tanulók részére I07 Az oktatási tevékenység ideje alatt biztosított minden résztvevő személyes biztonsága I08 Az oktató- és vezetőszemélyzet menedzsmentje I09 A kisegítő nevelő és adminisztratív személyzet menedzsmentje B Terület: A nevelés hatékonysága Az oktatási programok tartalma I10 Létezik egy nevelési ajánlat I11 Partnerkapcsolatok a közösség képviselőivel I12 A curriculum megtervezése I13 A curriculum megvalósítása A tanulás eredményei I14 Az iskolai eredmények értékelése I15 Osztályon és iskolán kívüli tevékenységek eredményeinek értékelése Tudományos kutatási vagy módszertani tevékenység I16 Tudományos tevékenység I17 A pedagógusok módszertani tevékenysége C terület: A minőség biztosítása A minőség biztosításának eljárásai és stratégiái I18 Léteznek és alkalmazzák az intézményen belüli önértékelési eljárásokat I19 Az intézményen belül használják a minőségbiztosítási eljárásokat I20 A személyzet szakmai továbbképzése A tevékenységek és programok periodikus monitorozásának, ismételt vizsgálatának eljárásai I21 A fejlesztési terv és az oktatási programkínálat ismételt vizsgálata A tanulási eredmények objektív és átlátható értékelési eljárásai I22 Léteznek és alkalmaznak olyan eljárásokat, melyek a tanulás értékelését optimalizálják A tantestület minőségének folyamatos értékelési eljárásai I23 A tantestület tevékenységének minőségi ellenőrzése A minőségbiztosítási szerkezetek működőképessége, a törvény alapján I24 Az intézményen belül léteznek és működnek a minőség belső értékeléséért felelős
45
szerkezetek Forrás: Raport ARACIP - Anul de activitate 2011-2012, 9. o. az 1535/2008-as kormányhatározat alapján. www.edu.ro Letöltés dátuma: 2013. január 10.
46
2. sz. melléklet Az iskolai programok kidolgozásának menete A tantervfejlesztés modelljének megállapítása
Tantárgyi tantervek munkacsoport általi kidolgozása, az elkészült tervek ellenőrzése egy, a munkacsoport által kidolgozott értékelési szempontrendszer alapján.
Az iskolai programok közvitája
A közvitából és az önértékelésből származó észrevételek elemzése
Igen A tervezetek módosítására vonatkozó döntések
A munkacsoportok átdolgozzák a tervezeteket.
Nem A tervezetek elemzése a műveltségi területen belül megvalósuló korrelációk szempontjából
A tervek megfelelőek, összeegyeztethetőek?
A jóváhagyáshoz szükséges dokumentáció összeállítása. Az iskolai programok rendeletben történő jóváhagyása.
Forrás: Cadrul metodologic pentru Aprobarea Curriculumului Scolar (planuri cadru si programe scolare) document in lucru, Bucuresti, 2011 www.sincaicj.ro/Metodologie%20Aprobare%20, Letöltés dátuma: 2013. január 11.
47
3. sz. melléklet Formanyomtatvány az iskolai tankönyvtervezetek szakértői értékeléséhez Szakértő neve és keresztneve: ………………………………….. Az iskolai tankönyvtervezet kódszáma: ………………………. Tantárgy neve/szakképzési modul neve: ……………………………………….. Osztály: …………………. Oldalszám: ……………… A program típusa: ……………… A programot jóváhagyó miniszteri rendelet száma: …………. /………………. Kizáró jellegű kritériumok I. Az iskolai programnak való megfelelés kritériuma ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………. II. Előítélet-mentesség ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………. III. A digitális adathordozó megbízhatósága*44. Ha az iskolai tankönyv nem felel meg a fenti kritériumok bármelyikének, nem fogadják el és kizárják a további értékelési szakaszokból is. Általános minőségi kritériumok Értékelési mutatók pontszám
Indoklás/példák
I. Kritérium A tartalom tudományossága 1. Tudományos helyesség, illetve a képek és szövegek által implicit vagy explicit módon közreadott információk aktualitása. 2. A képek, illetve szövegek által implicit vagy explicit módon közreadott információk relevanciája. 3. Az értékelési/önértékelési itemek megtervezésének helyessége. Az I. kritérium átlagpontszáma II. Kritérium A tudományos tartalom didaktikai megközelítése 1. A tantárgy / szakképzési modul tartalmának bemutatása logikus és koherens. 2. A gyakorlati tevékenységek, példák összhangban vannak a tudományos tartalommal, az iskolai programokkal és a mindennapi élethelyzetekkel. 3. A bemutatott tudományos tartalom és a képek üzenete megfelel a tanulók életkori/fejlettségi szintjének illetve a tantárgy/szakképzési modul sajátosságainak. 44
Az új módszertan 2013. május 31-én jelenik meg, azonban a tankönyvek új értékelési szempontjait előrejelző tervezetből már néhány újítás kiderül. Ezeket a változtatásokat*-gal jelöljük és beillesztjük a 2011-es változatba.
48
A II. kritérium átlagpontszáma III. Kritérium A tanítási-tanulási-értékelési folyamat optimalizálásához való hozzájárulás 1. Az ismétlő-rendszerező témák jelenléte, gyakorisága és minősége. 2. Az általános célok/kompetenciák fejlesztése és érvényre juttatása a tartalom intra-, inter- és multidiszciplináris megközelítése, illetve az életbeli tapasztalatok bevonása révén. 3. Aktivizáló módszerek/eljárások/stratégiák alkalmazása. A III. kritérium átlagpontszáma IV. Kritérium A tartalom megszervezése az iskolai program által meghatározott kompetenciák fejlesztését szolgálja. 1. A szöveg rendszerezése a tanulás hatékonyságának növelése érdekében. 2. Az elérendő célok és kompetenciák fejezetenkénti/témánkénti megjelölése, a tartalom kifejtése és a szakirodalmi hivatkozások megjelölése. 3. A szöveg és a képek váltakoztatása, megfelelő elhelyezése. A IV. kritérium átlagpontszáma V. Kritérium A tankönyvtervezet nyelvezetének minősége és érthetősége 1. A nyelvi koherencia jellemzi és a szaknyelv fejlesztése kreatív kontextusokban történik. 2. Az új információk/fogalmak kiegyensúlyozott használata a tartalmakban. 3. A címek/alcímek relevanciája. Az V. kritérium átlagpontszáma VI. Kritérium A szövegszerkesztés minősége 1. A technikai követelmények tiszteletben tartása. 2. A képi megjelenítések technikai minősége. 3. A tankönyv kinézete vonzó és megfelel a tanulók életkori/fejlettségi szintjének, illetve a tantárgy/szakképzési modul sajátosságainak. A VI. kritérium átlagpontszáma VII. Kritérium A tankönyvtervezet stílusa és egységessége (illetve a multimédiás interaktív tanulási tevékenységek minősége*) 1. A tankönyvtervezet egységes szemléletmódot képvisel, mely előtérbe helyezi az esztétikai, erkölcsi, etikai és
49
nevelő értékek közvetítését. 2. A tantárgy/szakképzési modul tartalmának és az értékelési tesztek, feladatok egyensúlya. A kiegészítő jellegű értékelési itemek alkalmazhatósága. 3. Az előzetes ismeretek alkalmazásának mértéke új kontextusokban. A VII. kritérium átlagpontszáma A minőségi kritériumok pontszáma Megjegyzés: Minden mutató pontozása a 4. sz. mellékletben felsorolt leírások alapján történik, az elvárások teljesítésének mértékétől függően. Minden mutató maximális pontszáma 10. Minden kritérium esetében számtani középet számolunk a mutatók pontszáma alapján. Kritérium
átlagpontszáma
=
Minden kritérium átlagpontszáma max. 10 pont lehet. A minőségi kritériumok pontszámát úgy számoljuk ki, hogy duplán vesszük figyelembe az 1. (a tartalom tudományossága), a 2. (a tudományos tartalom didaktikai megközelítése) és 3. (a tanítási – tanulási – értékelési folyamat optimizálásához való hozzájárulás) kritérium átlagpontszámát.
Minőségi kritériumok összpontszáma = 2X (I K pontszáma + 2. K pontszáma + 3 K pontszáma) + 4 K pontszáma + 5 K pontszáma + 6 K pontszáma + 7 K pontszáma (K = kritérium) Elérhető maximális összpontszám: 100 Keltezés: …………………………..
Szakértő aláírása …………………………………
A „nyomdakész” jóváhagyás elnyerése érdekében végrehajtandó módosítások listája (csak abban az esetben töltik ki, ha a minőségi kritériumok pontszáma elérte a 67 pontot.) …………..……………………………………………………………………………..………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… Keltezés: …………………………
Szakértő aláírása ………………………………….
A listát az értékelő szakértő csak a 4., 5., 6., és 7. számú kritériumra vonatkozóan készíti el.
50
Forrás: Metodologia privind evaluarea metodico-stiintifica a manualelor scolare pentru invatamantul preuniversitar, Anexa 1. (16-21. o.) http://administraresite.edu.ro/index.php/articles/15280 Letöltés dátuma: 2013. május 24.
51
4. sz. melléklet Az iskolai tankönyvtervezetek tudományos-módszertani értékelési szempontjai Kizáró jellegű kritériumok 1. Az iskolai programnak való megfelelés A tankönyvtervezet:
megengedi olyan tanulási helyzetek megszervezését, melyek egymásra épülve hozzájárulnak az iskolai programokba foglalt összes általános és sajátos cél, illetve kompetencia megvalósításához;
az iskolai programban meghatározott értékek és attitűdök kialakítását helyezi előtérbe;
tiszteletben tartja az iskolai programban előírt tanulási tartalmakat.
A tankönyvtervezet tiszteletben tartja az iskolai program előírásait, nem hagyja figyelmen kívül az előírt kötelező tananyagtartalmakat és nem vezet be új tartalmi egységeket anélkül, hogy ezt jelezné a szövegben. 2. Előítélet-mentesség A tankönyvtervezet előítélet-mentessége abban nyilvánul meg, hogy felépítésében és tartalmában (szövegtartalmak, képek tartalma) tiszteletben tartja azt az alapelvet, mely nem tesz különbséget az emberek között nemzeti, nemzetiség, nyelvi, vallási, társadalmi hovatartozás függvényében, meggyőződésbeli, nemi, szexuális érdeklődés, életkori különbségek miatt, elfogadja a fogyatékkal, a nem fertőző krónikus betegségekkel, HIVfertőzéssel vagy szociális hátránnyal élőket; ugyanakkor a nondiszkriminatív jelleg abban is megnyilvánul, hogy kizárja a extrém nacionalista, rasszista, xenofób ideológiákat. 3. A digitális adathordozó megbízhatósága – egy újabb kritérium, mely a 2013-as értékelési tervezetben megjelenik*. Ha a tankönyvtervezet a fenti három kritérium valamelyikének nem felel meg, kizárják a megmérettetésből, s az értékelési folyamat további szakaszaiban sem vehet részt.
52
Általános minőségi mutatók
I. A tartalom tudományos jellege Értékelési mutatók Leírás 1. Tudományos 1.1. Minden új ismeret, fogalom aktuális, ki van fejtve, megfelel az iskolai szintnek, tudományos helyesség és a képek, szempontból helyesen és koherensen illeszkedik egymáshoz, egységes egészet alkotva. illetve szövegek által 1.2. Az új ismeretek, fogalmak tudományos szempontból helyesek, de csak részben vannak implicit vagy explicit megmagyarázva. módon közreadott 1.3. Az új ismeretek, fogalmak tárgyalása hiányos. információk aktualitása. 2. A képek, illetve 2.1. A szövegben, képekben megjelenő tudományos tartalmak relevánsak, kiválasztásukkor szövegek által implicit figyelembe vették: vagy explicit módon az általános célokat/sajátos kompetenciákat/a szakképzési standardok által előírt speciális közreadott kompetenciákat; információk az iskolai program által előírt tartalmakat; relevanciája. a tanulók érdeklődését, annak érdekében, hogy fejlesszék az életkori sajátosságaiknak megfelelő intellektuális képességeiket és elősegítsék a társadalomba való beilleszkedésüket. az oktatási folyamat megvalósíthatóságát. 2.2. A szövegben, képekben megjelenő információ releváns: az általános célok/sajátos kompetenciák/a szakképzési standardok által előírt speciális kompetenciák; az iskolai program által előírt tartalmak; az oktatási folyamat megvalósíthatósága szempontjából. 2.3. A szövegekben, képekben megjelenő tudományos információ tiszteletben tartja: az általános célokat/sajátos kompetenciákat/a szakképzési standardok által előírt speciális kompetenciákat; az iskolai program által előírt tartalmakat.
Pontszám 9 7 5
9
7
5
3. Az 3.1. Az itemek összeállításakor figyelembe értékelési/önértékelé vették a tantárgyi értékelési útmutatók alapelveit. Az itemek megfelelnek minden, az iskolai si itemek programban megfogalmazott cél/kompetencia alapján meghatározott követelmény mérésének. megtervezésének Az itemek a releváns tudományos információkat ellenőrzik. helyessége. 3.1. Az itemek összeállításakor csak részben vették figyelembe az értékelés szabályait. Az itemek megfelelnek az iskolai programban megfogalmazott cél/kompetencia alapján meghatározott követelmény mérésének. Az itemek minden tudományos információt ellenőriznek. 3.2. Az itemek nem ellenőrzik az iskolai programban megfogalmazott cél/kompetencia alapján meghatározott követelmény teljesítését. Az itemek a kevésbé releváns tudományos információkat ellenőrzik.
II. A tudományos tartalom didaktikai megközelítése Értékelési mutatók Leírás 1. A 1.1. A tankönyvtervezet tananyagtartalmának bemutatása tiszteletben tartja a tantárgy/szakképzési tantárgyi/szakképzési modul belső logikáját: részletes magyarázatokkal szolgál, kiemeli az ok-okozati modul tartalmának összefüggéseket, meggyőzően érvel, megmagyarázza a felhasznált szimbólumokat nemcsak az bemutatása logikus értelmezések során, hanem a tudományos ismeretek alkalmazhatóságának bemutatásakor is. és koherens. 1.2. A tantárgyi/szakképzési modul belső logikája csak a bemutatás és alkalmazás szintjén mutatkozik meg, de nem nyilvánul meg az értelmezések során. 1.3. A tantárgyi/szakképzési modul belső logikája gyengén valósul meg, ezáltal nehézséget okozhat a tudományos ismeretek megértésében, bemutatásában, értelmezésében és alkalmazásában. 2. A gyakorlati 2.1. A tankönyvtervezetben megtalálható gyakorlati tevékenységek és a mindennapokból vett példák tevékenységek, segítenek az iskolai program által megfogalmazott általános célok elérésében. példák összhangban 2.2. A tankönyvtervezetben megtalálható gyakorlati tevékenységek és a mindennapokból vett példák állnak a tudományos segítenek az iskolai program által megfogalmazott általános célok részleges elérésében. tartalommal, az 2.3. A tankönyvtervezetben megtalálhatók elszórva gyakorlati tevékenységek és mindennapokból vett iskolai programokkal példák. és a mindennapi
54
9
7
5
pontszám 9
7 5 9 7 5
élethelyzetekkel. 3. A bemutatott tudományos tartalom és a képek üzenete megfelel a tanulók életkori/fejlettségi szintjének, illetve a tantárgyi/szakképzési modul sajátosságainak.
3.1. A tankönyvtervezetben foglalt tudományos tartalmak és a képi megjelenítések üzenetei megfelelnek a tanulók életkori/fejlettségi szintjének és a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak, figyelembe veszik megértési képességeiket, ezáltal hozzájárulnak a tanulók intellektuális és szociális fejlesztéséhez. 3.2. A tankönyvtervezetben foglalt tudományos tartalmak és a képi megjelenítések üzenetei nagyjából megfelelnek a tanulók életkori/fejlettségi szintjének és a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak. 3.3. A tankönyvtervezetben foglalt tudományos tartalmak és képi megjelenítések üzenetei megfelelnek a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak, de nem veszik figyelembe a tanulók intellektuális fejlettségi szintjét: vagy alulértékelik vagy akadémikus szintű megfogalmazásokat használnak.
III. A tanítási-tanulási-értékelési folyamat optimalizálásához való hozzájárulás Értékelési mutatók Leírás 1. Az ismétlő1.1. Az ismétlő/rendszerező témák kiegyensúlyozottan vannak elosztva a tankönyvben, kiemelik a rendszerező témák tanulók számára jelentős kérdéseket, elősegítik a tartalom rendszerezését és hozzájárulnak az iskolai jelenléte, gyakorisága programban előírt célok megvalósításához. és minősége. 1.2. Az ismétlések/összefoglalások csak a fejezetek végén jelennek meg, kiemelik a tanulók számára jelentős kérdéseket, viszont nem segítik elő az iskolai programban előírt célok megvalósítását. 1.3. Az ismétlések/összefoglalások, melyek a fontosabb kérdéseket emelik ki a tanulók számára, elszórva találhatóak meg a tankönyvtervezetben. 2. A 2.1. Az értékelési tesztek/itemek a tartalom jellegzetességeinek megfelelően kiegyensúlyozottan tantárgyi/szakképzési jelennek meg a szövegben. Az értékelést szolgáló feladatokat útmutatásokkal látták el. A tankönyvmodul tartalmának és tervezet kiegészítő értékelési feladatokat is tartalmaz, melyek a tanultaknak a mindennapokban az értékelési tesztek, történő alkalmazását igénylik (problémamegoldó, adatgyűjtő, projekttípusú feladatok, portfólió, stb.) feladatok egyensúlya. 2.2.Az értékelési tesztek/itemek kiegyensúlyozatlanul jelennek meg a szövegben vagy, mert nagyon A kiegészítő jellegű kevés ilyen feladat létezik, vagy azért, mert nem váltakoznak a tartalommal. Az értékelést szolgáló értékelési itemek feladatokat útmutatásokkal látták el. A tankönyvtervezet kiegészítő értékelési feladatokat is tartalmaz 55
9
7
5
pontszám 9
7 5 9
7
alkalmazhatósága.
3. Az előzetes ismeretek alkalmazásának mértéke új kontextusokban.
(problémamegoldó, adatgyűjtő, projekttípusú feladatok, portfólió stb.) de ezek csak a tanultak elméleti alkalmazását igénylik. 2.3. Az értékelési tesztek/itemek nem jelennek meg kiegyensúlyozottan a szövegben sem a gyakoriság, sem az elrendezés tekintetében. A tankönyvtervezet kiegészítő értékelési feladatokat is tartalmaz (problémamegoldó, adatgyűjtő, projekttípusú feladatok, portfólió stb.) de ezek alkalmazó jellege nem jelentős. 3.1. A teljes tankönyvtervezetben az iskolai program által előírt új tartalmak bevezetése explicit módon az előzetes ismereteken alapszik, melyeket ugyanazon tantárgyon belül vagy más tantárgyak keretén belül az előző osztályokban sajátítottak el a tanulók. 3.2. A teljes tankönyvtervezetben az iskolai program által előírt új tartalmak bevezetése az előzetes ismereteken alapszik, melyeket ugyanazon tantárgyon belül vagy más tantárgyak keretén belül az előző osztályokban sajátítottak el a tanulók. 3.3. A teljes tankönyvtervezetben az iskolai program által előírt új tartalmak bevezetése csak elszórtan alapul ugyanazon tantárgyon belül vagy más tantárgyak keretén belül elsajátított előzetes ismereteken.
IV. A tartalom megszervezése az iskolai program által meghatározott kompetenciák fejlesztését szolgálja. Értékelési mutatók Leírás 1. A szöveg rendszerezése a 1.1. A tankönyvtervezetben a tartalom rendszerezve jelenik meg, a tanulás hatékonysága és az tanulás hatékonyságának iskolai program követelményeinek teljesítése érdekében a tartalmi elemeket kiemelik növelése érdekében. (bekezdések, keretek, táblázatok, különböző színek, jelzések használata, világos a megfogalmazás módja és koherencia jellemzi a szöveget). 1.2. Általában a tartalom rendszerezve jelenik meg a tankönyvben, a megértés érdekében a tartalmi elemeket kiemelik (bekezdések, keretek, táblázatok, különböző színek, jelzések használata, világos megfogalmazásmód és koherencia jellemzi a szöveget). 1.3.A szöveg rendszerezése csak részben valósul meg a tankönyvtervezetben, a tartalmi elemek kiemelése a tartalom bemutatását szolgálja (bekezdések, keretek, táblázatok, különböző színek, jelzések használata, világos megfogalmazásmód és koherencia jellemzi a szöveget).
56
5
9
7
5
pontszám 9
7
5
2. Az általános célok/kompetenciák fejlesztése és érvényre juttatása a tartalom intra-, inter- és multidiszciplináris megközelítése, illetve az életbeli tapasztalatok bevonása révén.
2.1. A tankönyvtervezet egészében a célok, követelmények megvalósítása érdekében érvényre jut a tantárgyon belüli, tantárgyak közötti és a multidiszciplináris megközelítés, illetve az élettapasztalat felhasználása. A tantárgyon belüli, tantárgyak közötti és multidiszciplináris kapcsolatok relevánsak az általános célok elérése, illetve a tanulók tapasztalata és érdeklődése szempontjából. 2.2. A tankönyvtervezet egészében a célok, követelmények megvalósítása érdekében érvényre jut a tantárgyon belüli, tantárgyak közötti és a multidiszciplináris megközelítés. A tantárgyon belüli, tantárgyak közötti és multidiszciplináris kapcsolatok relevánsak az általános célok elérése, de nem minden esetben a tanulók tapasztalata és érdeklődése szempontjából. 2.3.A tankönyv tartalma általában biztosítja a célok/kompetenciák érvényre jutását az intra-, inter- és multidiszciplináris megközelítés által. A tantárgyon belüli, tantárgyak közötti és multidiszciplináris kapcsolatok nagyjából relevánsak az általános célok elérése szempontjából. 3. Aktivizáló 3.1.A felhasznált módszerek/eljárások/stratégiák aktivizáló jellegűek, sokféleségük a tanuló aktív módszerek/eljárások/straté és tudatos erőfeszítését váltja ki a tanulás érdekében. Az ajánlott tanulási tevékenységek giák alkalmazása. eredetiek és vonzóak, ezáltal hatékonyan járulnak hozzá az ismeretek megértéséhez, rögzítéséhez és rendszerezéséhez. 3.2. A felhasznált módszerek/eljárások/stratégiák aktivizáló jellegűek, sokféleségük kiváltja a tanulók aktív részvételét a tanulás érdekében. Az ajánlott tanulási tevékenységek vonzóak, ezáltal biztosítják az ismeretek megértését és rögzítését. 3.3. A felhasznált módszerek/eljárások/stratégiák nem minden esetben aktivizáló jellegűek. Az ajánlott tanulási tevékenységek biztosítják az ismeretek megértését. V.A tankönyvtervezet nyelvezetének minősége és hozzáférhetősége Értékelési Leírás mutatók 1. Nyelvi 1.1. A tankönyv teljes szövege a nyelvi megfogalmazás és mondatszerkesztés szempontjából helyes, koherencia és összhangban áll a tantárgyi/képzési modul sajátosságaival, ezáltal megvalósul a tankönyvben a nyelvi koherencia. a szaknyelv A tankönyv szövegszerkesztése lehetővé teszi a szaknyelv fejlesztését és a fogalmak műveletesítését különböző
57
9
7
5
9
7
5
Pontszám 9
fejlesztése kreatív kontextusokba n.
2. Az új információk / fogalmak kiegyensúlyozott használata a tartalmakban
3. A címek/alcímek relevanciája.
58
kontextusokban. A tankönyv nyelvezete hozzáférhető a tanulók számára (figyelembe veszi életkori és fejlődési sajátosságaikat) és megfelel a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak. 1.2. A tankönyv teljes szövege a nyelvi megfogalmazás és mondatszerkesztés szempontjából helyes, összhangban áll a tantárgyi/képzési modul sajátosságaival, ezáltal megvalósul a tankönyvben a nyelvi koherencia. A tankönyv szövegszerkesztése nagymértékben lehetővé teszi a szaknyelv fejlesztését és a fogalmak műveletesítését különböző kontextusokban. A tankönyv nyelvezete hozzáférhető, megfelel a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak, de kevésbé veszi figyelembe a tanulók életkori/fejlődési sajátosságait. 1.3. A tankönyv szövege a nyelvi megfogalmazás és mondatszerkesztés szempontjából általában helyes, összhangban áll a tantárgyi/képzési modul sajátosságaival. A tankönyv szövegszerkesztésénél a szaknyelvet használják, de nem teszik lehetővé a fogalmak műveletesítését különböző kontextusokban. A tankönyv nyelvezete nem feltétlenül érthető a tanulók számára (nem veszi figyelembe minden esetben az életkori és fejlődési sajátosságaikat) de megfelel a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak. 2.1. A tankönyv teljes szövegében az új információk/ismeretek/fogalmak használata kiegyensúlyozott, figyelembe veszi a fokozatosság alapelvét, a használt nyelvezet, a mondatok hosszúsága és a megfogalmazásmód lehetővé teszik az iskolai program által megfogalmazott követelmények teljesítését. 2.2. A tankönyv szövegében az új információk/ismeretek/fogalmak használata általában kiegyensúlyozott, részben figyelembe veszi a fokozatosság alapelvét, a használt nyelvezet, a mondatok hosszúsága és a megfogalmazásmód nagymértékben lehetővé teszik az iskolai program által megfogalmazott követelmények teljesítését. 2.3. A tankönyv szövegében az új információk/ismeretek/fogalmak használata részben kiegyensúlyozott, a használt nyelvezet, a mondatok hosszúsága és a megfogalmazásmód segítik a megértést, de nem minden esetben teszik lehetővé az iskolai program által megfogalmazott követelmények teljesítését. 3.1. A tankönyv szerkezetében a címek/alcímek relevánsak, szuggesztívek, érvényre juttatják a hozzájuk rendelt tartalmakat. 3.2. A tankönyv szerkezetében a címek/alcímek relevánsak, és korrelálnak a hozzájuk társított tartalmakkal. 3.3. A tankönyv szerkezetében a címek/alcímek kevésbé relevánsak, de korrelálnak a hozzájuk rendelt tartalmakkal.
7
5
9
7
5
9 7 5
VI. A szövegszerkesztés minősége (és a tankönyvtervezet digitális változatának megbízhatósága*) Értékelési Leírás pontszám mutatók 1. A technikai 1.1. A tankönyvtervezet egységesen van megszerkesztve, a szövegszerkesztés tiszteletben tartja a 9 követelmények technikai előírásokat: a szöveg átlátható, világos, a tankönyv nyelvének megfelelő karaktereket használja. tiszteletben A címek/alcímek méretük vagy más elemek használata következtében érvényre jutnak. Az oldalak, tartása. fejezetek, értékelési/önértékelési itemek sorszámozása megfelelő és következetes. 1.2 A tankönyvtervezet egészében a szövegszerkesztés tiszteletben tartja a technikai előírásokat: a 7 szöveg átlátható, világos, a tankönyv nyelvének megfelelő karaktereket használja. A címek/alcímek méretnöveléssel részben kiemelődnek. Az oldalak, fejezetek, értékelési/önértékelési itemek sorszámozása megfelelő. 1.3.A tankönyvtervezet egészében a szövegszerkesztés tiszteletben tartja a technikai előírásokat: a 5 szöveg átlátható, világos, de a térelrendezés nem kiegyensúlyozott, a tankönyv nyelvének megfelelő karaktereket használja. A címek/alcímek részben érvényesülnek. Az oldalak, fejezetek, gyakorlatok sorszámozása következetlen. 2. A képi 2.1.A tankönyvtervezet egészében a képi szerkesztés minősége technikai szempontból jó: a képek tisztán 9 megjelenítések láthatóak, eredetiek, méret és színhasználat tekintetében megfelelőek. A képi segédeszközök a jelentős technikai részleteket adják közre, megfelelnek a szövegben közölt információknak, segítik a tartalom megértését minősége. és alátámasztják ennek pedagógiai üzenetét, ezáltal támogatva az általános követelmények megvalósítását, a speciális kompetenciák kialakítását. 2.2. A tankönyvtervezet egészében a képi szerkesztés minősége technikai szempontból jó: a képek tisztán 7 láthatóak, eredetiek, méret és színhasználat tekintetében megfelelőek, de nem adják közre a lényeges elemeket. A képi segédeszközök segítik a tartalom megértését és alátámasztják ennek pedagógiai üzenetét. 2.3.A tankönyvtervezet egészében a képi szerkesztés minősége technikai szempontból jó: a képek tisztán 5 láthatóak, eredetiek, méret és színhasználat tekintetében megfelelőek, de a közreadott elemek nem minden esetben relevánsak a tartalom megértése szempontjából.
59
3. A tankönyv kinézete vonzó és megfelel a tanulók életkori/fejlettsé gi szintjének, illetve a tantárgyi/szakkép zési modul sajátosságainak.
3.1. A tankönyvtervezet vonzó külsejű, megfelel a tanulók életkori/fejlődési sajátosságainak és a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak: a betűk/számok/szimbólumok típusa és mérete alátámasztja a közölt tartalmat, megfelel a tanulók életkori és fejlődési sajátosságainak, a képi megjelenítések pedig kiegészítik és segítik a tartalom megértését. 3.2. A tankönyvtervezet általában vonzó külsejű, megfelel a tanulók életkori/fejlődési sajátosságainak és a tantárgy/képzési modul sajátosságainak: a betűk/számok/szimbólumok típusa és mérete nagy mértékben alátámasztja a közölt tartalmat, megfelel a tanulók életkori és fejlődési sajátosságainak, a képi megjelenítések pedig alátámasztják a közreadott tartalmat. 3.3. A tankönyvtervezet külseje részben felel meg a tanulók életkori/fejlődési sajátosságainak és a tantárgyi/képzési modul sajátosságainak: a betűk/számok/szimbólumok típusa és mérete támogatja a közölt tartalmat, nagyjából megfelel a tanulók életkori és fejlődési sajátosságainak, a tankönyvtervezet képeket is tartalmaz.
VII.A tankönyvtervezet stílusa és egységessége (illetve a multimédiás interaktív tanulási tevékenységek minősége*) Értékelési mutatók Leírás 1. A 1.1. A tankönyvtervezetben a tartalmak bemutatása egységes szemléletmódot követ (következetes a tankönyvtervezet bemutatás stílusa, a példaszövegek, a képek, ágrajzok használata), melyek előtérbe helyezik az egységes esztétikai, etikai és nevelő értékeket. Így az iskolai program vonzóvá válik a gyermekek számára. szemléletmódot 1.2. A tankönyvtervezetben a tartalmak bemutatása egységes szemléletmódot követ (következetes a képvisel, mely bemutatás stílusa). Így az iskolai program általában véve vonzóvá válik. előtérbe helyezi az 1.3. A tankönyvtervezetben a tartalmak bemutatása egységes szemléletmódot követ (következetes a esztétikai, erkölcsi, bemutatás stílusa), az iskolai program feldolgozási módja csökkenti az esztétikai, etikai és nevelő etikai és nevelő értékek érvényre jutását. értékek közvetítését. 2. Az elérendő célok 2.1. Minden fejezet elején expliciten jelennek meg az elérendő célok/kompetenciák és a gyakorlati és kompetenciák követelmények, melyek összhangban állnak a fejezetben feldolgozott tartalommal. fejezetenkénti/téA tankönyv részletes tartalomjegyzékkel és hivatkozott szakirodalommal rendelkezik. mákénti 2.2. Az elérendő célok/kompetenciák, gyakorlati követelmények minden fejezet elején megjelennek, de megjelölése, a csak részben állnak összhangban a fejezetben feldolgozott tartalommal.
60
9
7
5
pontszám 9
7 5
9
7
tartalom kibontása és a szakirodalmi hivatkozások megjelölése. 3. A szöveg és a képek váltakoztatása, megfelelő elhelyezése.
A tankönyv kevésbé részletezett tartalomjegyzéket és szakirodalmat foglal magába. 2.3. Minden fejezet elején meg vannak fogalmazva az elérendő célok/kompetenciák és gyakorlati követelmények. A tartalomjegyzék kevésbé részletes, a szakirodalom tájékoztató jellegű.
5
3.1. A szöveg és a képek lapon való elhelyezésénél figyelembe veszik a gyerekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét és a tantárgyi/képzési modul jellegzetességeit, ezáltal elősegítve a tartalom megértését. A képi megjelenítések magyarázatokkal vannak ellátva, ezáltal elősegítik a tartalom megértését és növelik a szöveg didaktikai értékét. 3.2. A szöveg és a képek lapon való elhelyezésénél figyelembe veszik a gyerekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét és a tantárgy/képzési modul jellegzetességeit, ezáltal elősegítve a tartalom megértését. A képekhez tartozó magyarázó elemek általában megjelennek a tankönyvi szövegben. 3.3. A szöveg és a képek lapon való elhelyezésénél figyelembe veszik a tantárgy/képzési modult. jellegzetességeit. A képek mellé rendelt magyarázatok elvétve jelennek meg a tankönyvben.
9
7
5
Megjegyzés: Minden kritériumhoz rendelt mutatóhoz három teljesítményleírást kapcsoltak, s ezekhez 5, 7, 9 pontot rendeltek a lehetséges 10 pontból. Amennyiben a tankönyvtervezet adott ponton túllép az 5 ponthoz rendelt teljesítményleíráson, de még nem éri el a 7 pontos leírást, 6 pontot adnak rá. Hasonlóképpen járnak el 8 pont esetében is. 10 pontot akkor adnak egy tankönyvtervezetre, ha láthatóan túllépi a 9 pontos teljesítményleírást. A 10 pont az eredetiség és kiválóság mutatója. Ha a minimális elvárást a tankönyvtervezet 50%-ban teljesíti, 3 pontot kap rá, ha egyáltalán nem, hivatalból 1 ponttal minősítik. Forrás: Metodologia privind evaluarea metodico-stiintifica a manualelor scolare pentru invatamantul preuniversitar, Anexa 245. (Megjelenés időpontja: 2011. június 3.)
45
Az új módszertan 2013. május 31-én jelenik meg, azonban a tankönyvek új értékelési szempontjait előrejelző tervezetből már néhány újítás kiderül. Ezeket a változtatásokat dőlt betűsen és *-gal jelölve említjük meg és beszúrjuk a 2011-es változatba.
61
TÁMOP- 3.1.1-11/1-2012-0001
