EME SZATMÁR EGYKORI VÁRTEMPLOMA
SZATMÁR EGYKORI
173
VÁRTEMPLOMA
P. KOVÁCS KLÁRA
A
kassai kápolnát mi életünkben meg nem adjuk. Szathmár várában is bizony jezsuita nem miséz, pap lakájul be nem megyen - írta I. Rákóczi György 1646. november 14-én a pozsonyi országgyűlésre küldött követeinek.1 A linzi béke2 okmányainak törvénybe iktatására és a még megoldatlan kérdések fölötti döntések meghozatalára 1646 szeptemberében összehívott országgyűlés közhangulatát jól tükrözi a protestáns fejedelem elszánt kijelentése. Az említett gyűlésen ti. főként a linzi békepontokban előírt szabad vallásgyakorlat kérdését tárgyalták/ A hatálya alá eső templomok, harangok, temetők szabad használatának joga, annak konkrét megvalósítási lehetőségei és módozatai az ellentétes véleményeket képviselő katolikus rendeket, az új nádort, Draskovics Jánost, illetve a protestáns rendeket két, egymással megegyezni képtelen táborba osztotta. Az erdélyi fejedelem követei - Chernel György, Szemere Pál, Klobusiczky András - a linzi béke által a fejedelemséghez visszacsatolt hét vármegye4 vallásügyeinek a protestánsok számára kedvező rendezéséért küzdöttek Pozsonyban. A magyarországi katolikus rendeket érzékenyebben érintő ügyeket, így a kassai templom katolikusoknak való visszaszolgáltatását és a jezsuiták követeléseit a katolikus rendek által javasolt országos biztosok beavatkozása nélkül kívánták elintézni. Amint ez a fejedelem és követeinek levelezéséből egyértelműen kiderül, 1. Rákóczi György egyáltalán nem bízott a békepontok teljesítésében, főleg a vallási sérelmek orvosolását illetően. Bizonyára ezen balsejtelmei késztették határozott és gyors intézkedésekre a birtokába került vármegyék területén. Szatmár esetében ezt az idézett levélrészlet és az alább bemutatandó forrás is alátámasztja: I. Rákóczi György még a pozsonyi országgyűlés határozatai előtt kiűzte a jezsuitákat a várból és templomból(?), és 1647-ben vagy 1648-ban új, református templom építését rendelte el ugyanott. 1646 novemberében tehát a magyarországi katolikus rendek javaslatát - az országos biztosok általi kivizsgálást megelőzve az általa már megoldottnak tekintett várbeli állapotokat kívánta megtartani5 és elkerülni a jezsuiták visszatelepítését. Az alább közölt tanúvallatás6 a szatmári vártemplom Rákóczi-kori történetébe kínál betekintést, újabb részletekkel gazdagítva az épület hézagosan adatolt és emiatt meglehetősen homályos históriáját. Az újkori erőd építésének időszakában (1569-1573) egyetlen adatot sem ismerünk, ami várkápolna vagy vártemplom létezését támasztaná alá, holott elképzelhetetlen, hogy a vár vegyes, német és magyar helyőrségének ne biztosították volna vallása gyakorlását. A várnak az 1570-1573-as évekből fennmaradt
1
2
ZSILINSZKY 1890, 350, 1. j e g y z e t .
1645. december 16-án jött létre III. Ferdinánd német-római császár és magyar király és I. Rákóczi György fejedelem között. A békeokmány szövegét lásd SZILÁGYI 1885, 402-412.
3
ZSILINSZKY 1 8 9 0 , 3 3 0 - 3 4 7 .
4
Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bereg, Borsod, Zemplén és Abaúj vármegyék Kassa szabad királyi városával együtt az erdélyi fejedelem birtokába kerültek, annak élete végéig. Kettőt közülük: Szatmár és Szabolcs vármegyét a fejedelmet a trónon követő fia is megkapta (EOE X. 1884, 490-493). „A hét vármegyébe jövő Comissariusok és Dévényi dolgában kegyelmetek soha annál tovább ne menjen, az mire egyszer ment, holott az hét vármegyében mi mindeneket restituáltattunk; nincs ott semmi igazítások. Az mely négy punctum hátramaradott, azt is mindjárt effectuáltatjuk, mihelyest Ő Felsége elsőben mindeneket az Diploma szerint effectuál" - írta a fejedelem a már idézett levelében. Lásd 1. jegyzet. Kiss András nyugalmazott főlevéltáros hívta fel a figyelmemet erre a forrásra. Segítségét ezúton is köszönöm.
5
6
EME
174
P . KOVÁCS KLÁRA
számadásaiban a szatmári, németi és óvári lelkipásztorok javadalmazása is megjelenik,7 de sehol nem találkozunk várbeli papra vonatkozó utalással. így a várőrség protestánsainak külső lelkészek tarthattak istentiszteletet, de katolikus plébánosról nincsen adatunk. 1571 májusában Radich Ambrust Kassára küldték egy harangért, viszont templomról ezúttal sem esik említés.8 Az 1580-as évektől jezsuiták jelentek meg a várban,9 ahol 1622-ig szolgálhatták a katolikusokat, amikor Bethlen Gábor fejedelem kitiltotta őket a fennhatósága alá került erődből. A szakirodalomban megoszlanak a vélemények a várbeli református parókia alapításának idejéről. Bagossy Bertalan és Kocsmár Boldizsár nyomán Bara Csaba is azt az álláspontot vallja, hogy Bethlen Gábor a nikolsburgi békét követően - amely előírta a hét magyarországi vármegye fejedelemséghez csatolását és a vallás szabad gyakorlásának biztosítását is - birtokába vette Szatmár várát, templomát pedig a jezsuiták kiűzése után a reformátusoknak adta. így alapította meg az ottani református parókiát.10 A Bartók és Sarkadi Nagy által összeállított református lelkészlista élén Gömörmegyei Mihály áll, aki viszont már 1613-ban várbeli prédikátorként szolgált („pastor arcensis"). Az adat így a várbeli református parókia korábbi, a vár 1606-os rövid Bocskai-korszakára tehető alapítását valószínűsíti.11 Bethlen Gábor fejedelem halála után a várba ismét a királyi helyőrség került, s e fordulatot Szatmár lakossága és a városvezetőség is meglehetős ellenszenvvel fogadta. „O Fölsége", a magyar király katonái 163 l-ben a nádorhoz címzett Emlékiratukban12 elpanaszolták, hogy a végvár szűkös és puszta, elhanyagolt állapotban van; a várossal annyira megromlott a viszonyuk, hogy a szatmári bíró „az isteni szolgálattól való eltiltással" fenyegeti az őrséget, ha megtagadja az adózást Szatmár városa felé, mi több, egy esetleges támadástól is félnek a város részéről. Az 1630-as években a jezsuiták Pázmány Péter esztergomi érsek közbenjárásával és II. Ferdinánd király adománya révén telket szereztek a szatmári vár területén, ahol később rendházat építettek, iskolát indítottak, betelepedésükkor átvették a vártemplomot a protestánsoktól.13 1643-ban a rendhez tartozó két káplánról szerzünk tudomást.14 Forrásaink ugyanakkor közvetve utalnak rá, hogy Szatmár királyi fennhatóságának időszakaiban, amikor a katolikus tisztek lelki gondozását a jezsuiták látták el, református prédikátor is szolgált a várban, akit a vármegye vagy éppenséggel a parancsnokság fizetett.15 A következő évben a jezsuiták várbeli birtoklása és szolgálata ismét politikai egyezkedés tárgyaként merült fel. I. Rákóczi György felső-magyarországi hadjáratának első szakaszában, 1644 elején a fejedelem Kemény János vezérlete alatt egy hadtestet küldött Szatmár ostromára. Közel egy-hónapos védekezés után
7
„Parochus Owariensis". Lásd SZÁMADÁS 1569-1570, 160. Barnaba Varally[!] „pastor/plebanus ecclesiae Zatthmariensis", máshol „concíonator Hungarus Zatthmariensis". Lásd SZÁMADÁS 1570-1571, 68, 84, 86-91, 159. „Stephanus Bekessy parochus Ovariensis", „Barnaba Varallyay[!], parochus in Szathmar", „Jacobus Teghlas parochus Nemethyensis". Lásd SZÁMADÁS 1572-1573, 151. Az utóbbit 1566-ban károlyi prédikátorként említik: GÉRESI 1885, III. 368.
8
SZÁMADÁS 1 5 7 0 - 1 5 7 1 , 2 1 9 .
4
1583-ban Antonio Possevino Szatmárról körvetített Rudolf király és Báthory István között; 1601-1605 között Antonio Marietti olasz jezsuita atya többnyire a várban tartózkodott; 1610-ben egy társa a várkapitány házában lakott; 1617-ben néhány hétig Várady István atya szolgált Szatmáron. Vö. BURA 1996, 271; BACÍOSSY, 207;
10 11
SZIRMA Y 1 8 0 9 , 1 6 1 . BAGOSSY, 2 0 9 - 2 1 0 ; KOCSMÁR 1 9 3 4 , 4 5 ; BARA 1 9 9 6 , 3 . BARTÓK-SARKAD! NAGY 1860. 113; ZOVÁNYI 1977, s.v. szatmári
ref.
egyház.
12
MERÉNYI 1894, 640-645. 13 BURA 1996, 271-272. - 1636-ban állították vissza a várbeli katolikus plébániát a jezsuiták; KOCSMÁR 1934, 45. - 1639-ben telepedtek be a jezsuiták a várba, erőszakkal foglalván el a vártemplomot. RUSU 2000, sv. Satu Mare. - A jezsuitákat II. Ferdinánd császár telepíttette a szatmári vártemplomba valamikor 1643 előtt. A várban kápolnát építettek (!?). 14
R.UPP 1872, 349.
15
Zoltán Józsa alkapitánysága idejében Mezőlaki Miklós szolgált. Lásd BEREY 1897, 64, 466.
EME SZATMÁR EGYKORI VÁRTEMPLOMA
175
Zoltán Józsa, Szatmár magyar vicekapitánya16 feladta a várat. Egyfelől a vármegye és Kemény János, másfelöl pedig a várőrség magyar és német parancsnoksága között március 16-án létrejött egyezség okmányaiban a hadvezér megígérte a Jezsuita páterek" biztonságát, amíg a vár átadásáról a hivatalos, fejedelmi határozat megszületik.17 Amint azt már korábban említettük, a fejedelem Szatmár feletti birtoklását a linzi béke előírásai törvényesítették 1645 végén. A következő év nyarán I. Rákóczi György református zsinatot hívatott össze Szatmárra18, ahová nagy kísérettel érkezett. Valószínűleg a jezsuiták addigra már elhagyni kényszerültek várbeli rezidenciájukat és templomukat, néhány nappal a zsinat összehívása után ugyanis a király arra szólította fel a fejedelem képviselőit, hogy a jezsuiták kassai és szatmári rezidenciáját és eltulajdonított javaikat szolgáltassák vissza.19 Mint láthattuk, a szatmári várőrség vallásgyakorlásának 1569-1646 közötti történetéhez csak apró részadatok állnak rendelkezésünkre, amelyek a legritkább esetben kapcsolhatók konkrétan a vártemplomhoz. A hiányokat nem tisztázza ugyan, de ismereteinket néhány közvetlen információval gyarapítja az alább közölt tanúvallatás.2" Nádasdy Ferenc országbíró megbízólevele és Kende Gábor Szatmár vármegyei alispán felkérése alapján a leleszi konvent által végrehajtott tanúvallatás tárgya a szatmári várban levő templom építése és felekezeti hovatartozása volt. A megszólaltatott 27 tanú a vártemplomhoz kapcsolódó 1646-1662 közötti fontosabb eseményekről számolt be. A templomnak a reformátusok általi örökös birtoklása melletti érvelésekből21 művészettörténeti vonatkozású adatokat is kihámozhatunk a templom építéséről és egykori kinézéséről. így a tanúk szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy az öreg Rákóczi György idejében, fejedelmi parancsra, Kun István szatmári főkapitány építtette a várbeli templomot Keczeli János udvarbírósága22 alatt. Minthogy Rozsályi Kun István 1648-tól töltötte be a Szatmár vármegyei főispáni tisztet, így az ezzel együtt járó főkapitányságot is,23 a templom építése is ebben az évben kezdődhetett. Az új épület a régi, rongálódott fatemplomot volt hivatott helyettesíteni, bizonyára azt, amelyből a jezsuitákat 1646 körül kiűzte a fejedelem, aki a templomot, a tanúk vallomása szerint, le is bontatta. Az új templom elkészültéig valószínűleg szünetelt a várbeli
16
Csepei Zoltán Józsa 1644-ben alkapitány volt. VÖ. SziRMAY 1809, 199; SZALÁRDI 1980, 208; SZILÁGYI 1892, 148, 152.
17
SZILÁGYI 1892, 149-151. SZIRMAY 1 8 0 9 , 5 7 .
18
19
1646. jún. 15. „Resolutio suae majestatis [...] Ideo quoque omnino cuperet sua majestas quo continentiis diplomatum ex integro satisfiat, ut sua illustrissima celsitudo praesentas residentias patrum tum Cassoviae quam Szatmarini una cum bonis restitui facial, negotium hoc pro ulteriori determinatione ad comitia regni differendo.
20
" Lásd SZILÁGYI 1885, 4 8 0 - 4 8 3 , 491.
A protestánsok sérelmeinek kivizsgálására és megoldására összehívott pesti comissio felhívására 1721-ben is végrehajtottak egy tanúvallatást a vártemplomról. A szakirodalomban néhány említéssel találkozunk az irat tartalmára vonatkozóan (lásd BARTÓK—SARKADI NAGY 1860, 114, 130-131; KOCSMÁR 1934, 7), de pontos levéltári hivatkozások híján sajnos nem sikerült felkutatnunk az eredeti okmányt. Szatmár város levéltárában csupán néhány levél maradt fenn (SZATMVLT fasc. 1/22, 2/122), amelyet a szatmáriak vallásügyi panaszait Pesten képviselő Ragályi Ferenc a város polgármesteréhez címzett, utasításokat adva az utóbbinak az említett tanúvallatás elvégzéséhez. 21 „Sem az ócska templomban, sem az mostani templomban az pápisták semminemő ceremóniás isteni szolgálatot nem exerceáltak, s közöket sem ártották hozzá, hanem az főkapitány uram Ő Nagysága szállásán, az várban egyik palotában exerceálták isteni szolgálatjokat, s én is tudom, hogy azon mostani templom helyén" sosem volt pápista templom. 22 Udvarbírói tisztében említik már a vár Kemény János hadainak való átadásáról szóló, 1644. márc. 16-án kelt okmányokban is. Vö. SZILÁGYI 1892, 148, 153. Arról, hogy meddig töltötte be ezt a tisztet, nincs adatunk. 23 Rozsályi Kun István 1648-1659 között volt Szatmár vármegye főispánja (SZIRMAY 1809, 163; BAGOSSY DOMAHIDY, 524), Nagy Iván (NAGY 1857-1868, VI. 509) szerint viszont már egy évvel korábban került a főispáni tisztbe. Minthogy a szatmári várbeli főkapitányság a Szatmár vármegyei főispánoknak járt ki. Kun István legkorábban 1647-ben, de valószínűbb, hogy csak 1648-tól volt szatmári főkapitány. SZIRMAY (uo.) szerint 1648-ban a várkapitány Ósgyáni Bakos Gábor volt - bizonyára a vicekapitányi tisztség viselőjére utal a szerző.
176
P.
EME
KovAcs KLARA
istentisztelet, emiatt említhetik a várbeli prédikátort, Gönczi Mátyást 1646-ban már szatmári belvárosi papként.24 A korábbi fatemplomnak kő oltármenzája körül faragott kő síremlékek voltak, többek között az egykori vicekapitány, Zoltán Józsa két gyermekének síremlékei is, tudjuk meg a 20. tanútól. A szintén fából emelt új templomot a várkapitány más helyre építtette, olyan meggondolásból, hogy amikor majd „az diploma szerint redeál [visszakerül] az vár Ő Fölséghe [a magyar király] kezéhez" - ti. I. Rákóczi Györgyöt a fejedelmi székben és a vármegye birtokában követő fia halála után - , a pápisták ne azonosíthassák az 1645-ig használt régi vártemplommal, így igényt se támaszthassanak rá. A várbirtokon és Szatmáron élő asztalosok és ácsok szakmai tapasztalatára támaszkodó kapitány irányította a munkálatokat, úgy, ahogy az az egyszerűbb épületek esetében akkoriban szokás volt.25 A főkapitány kérésére a Szatmáron lakó Asztalos Boldizsár megrajzolta a templom formáját. Miután a terv a fejedelem jóváhagyását is elnyerte, kimérték és elkészítették az épületet alapozását, elfiindálták a szintén Szatmáron lakó, de révkomáromi származású Asztalos Jakab irányítása mellett. A felépítményt, a faművet a kapitány által kiválasztott három ácsmester: Bartha Mihály, Kisszekeresi Mérai Barla Miklós és Kisnaményi Ádám Ferenc készítette el, összesen 100 forintért. A szatmári vártemplomot így egyszerű szerkezetű, szerény külsejű faépületként képzelhetjük magunk elé. Belső díszítésére a már említett Révkomáromi Asztalos Jakabot kérte fel a kapitány. Ő készítette el, a fejedelem által Erdélyből küldött deszkák felhasználásával, a templom famennyezetét és a prédikálószéket is. Hogy igényes, esetleg festett és faragott asztalosmunkát végzett, azt sajnos egyedül csak a mesternek kifizetett 120 forintnyi jelentős összeg alapján feltételezzük. A templom elkészültét 1655-re teszi a szakirodalom Bartók és Sarkadi adatára támaszkodva, mely szerint abban az évben került át Tarczali Bogdán Péter a városból a várbeli egyházba papnak.26 Közelebbi adattal nem rendelkezünk a munkálatok befejezésére vonatkozóan. A szatmári vár, a linzi békepontoknak megfelelően, atyja halála után (1648) II. Rákóczi Györgyre szállt. 1660 májusában a fejedelem szatmári kapitánya, Kökényesdi György kénytelen volt a várat De Souches császári táborszernagynak átadni.27 Az utóbbinak a vár állapotáról I. Lipót császárhoz 1660. november 19-én írott beszámolója elsősorban a vár védhetőségének a problémáit boncolta: a falak megerősítésére, a bástyaszárnyak, kazamaták és az árok kijavítására/újjáépítésére, továbbá a kaszárnyák siralmas állapotának a javítására próbált megoldásokat találni. Ugyanúgy Martin Stier császári főhadmérnök, aki néhány nap múlva intézett javaslatokat a császárhoz a vár védműveinek modernizálására, a katonák szállásának újjáépítését mellékes, halasztható feladatnak ítélte a vár védelmi képességének helyreállításává] szemben.28 Ilyen körülmények között érthető, hogy a vártemplom ügye sem merült fel a legsürgetőbb teendők sorában. Úgy tűnik, hogy a vár császári kézre kerülése után a protestánsokat még két évig „megtűrték" a vártemplomban. Az 1665-ben és 1721-ben megszólaltatott tanúk közül sokan még tisztán emlékeztek annak erőszakos elfoglalására: Kökényesdi György alkapitánysága29 alatt történt, hogy Wolfgang Friedrich Cobb30 német katonái egy császári utasításnak engedelmeskedve 1662. november 23án31, a reggeli istentisztelet után bevonultak a vártemplomba, oltárt állítottak fel benne, feszületet és szentképeket vittek be, és szentmisét tartottak. Tarczali Bogdány Péter, a szatmári református egyházmegye
24 25 26 27 28
BARTÓK-SARKADI NAGY 1 8 6 0 , 1 1 4 . DÉTSHY 1972, 349. BARTÓK-SARKADI NAGY 1 8 6 0 , 1 1 4 . DOMOKOS 2 0 0 6 , 4 8 . DOMOKOS 2 0 0 6 , 4 8 - 5 1 .
29
Kökényesdi György 1660 1661-ben alkapitány. Vö. DOMOKOS 2006, 48; SZIRMAY 1809, 200. Wolfgang Friedrich Cobb Freiherr von Neiding ezredes 1660-tól szatmári német hely őrségparancsnok Vö. DOMOKOS 2006, 51. 31 A templom elfoglalásának részleteiről a szamosközi papságnak a vármegyéhez intézett panasza tudósít. Az 1662. december 4-ei gyűlésen elhangzott panasz erre vonatkozó részét közli BEREY 1897, 464; kivonatosan KOCSMÁR 1934, 7.
EME SZATMÁR EGYKORI VÁRTEMPLOMA
177
esperese32, a vár akkori lelkésze tehetetlenül nézte végig az eseményeket. A német katonák azután fegyveres őrökkel őriztették a templom ajtaját (évekig, hisz még 1665-ben, a tanúvallatás idején is ott voltak), a protestánsok visszafoglalási kísérleteit meggátolandó. A templom elfoglalását követően a Szatmáron összegyűlt szamosközi papok azonnal panaszt emeltek a történtek ellen a vármegyei hatóságnál. Az utóbbinak eredménytelen fellépéseit látva 1665-ben már Wesselényi Ferenc nádorhoz folyamodtak igazságért, felsorolva a várbeli reformátusokat ért sérelmeket: a vártemplom és az iskola jogtalan elfoglalását, a scholamester elűzését, a lelkésznek, tanítónak és harangozónak járó bérezés megtagadását. Talán ennek következményeként rendelte el az 1665. augusztusi szatmár vármegyei gyűlés az alább között tanúvallatást.33 Mindezek dacára a város és vár zömében protestáns lakosságának ismételt tiltakozása a vármegyei hatóságok, a királyi hatalom képviselői előtt nem vezetett megoldásra.34 1703-ban, amikor a kurucok felégették Szatmárt, a várbeli fatemplom is elpusztult, de a protestánsok követelései az erdélyi fejedelmek által létesített várbeli református egyház iránt nem szűntek meg. Vallástörténeti vonatkozásain túl a forrás művészettörténeti szempontból is jelentős. A templomépítés folyamatának részletezésével érdekes adatokat szolgáltat a Rákóczi-kori fejedelmi építkezések gyakorlatára nézve, ugyanakkor pedig egy új asztalosnéwel gazdagítja a korszak díszes faberendezéseit tárgyaló szakirodalmat.35 A szatmári vártemplom fundálásának az irányítója, a templom mennyezetének és szószékének a készítője az akkor 28 év körüli révkomáromi származású Asztalos Jakab volt. Noha más erdélyi vagy magyarországi munkájára eddig nem akadtunk, szatmári fizetéséből ítélve a fejedelem által igen értékelt szakember volt. Nagyra becsült mester lehetett a templom tervezője, Asztalos Boldizsár is, aki valószínűleg azonos az 1674-ben a város bírájaként említett Bathazar Asztalossal.36 A templomépítés és díszíttetés I. Rákóczi Györgynek a szatmári várban 1646-1647-ben végrehajtott, „az itt kinn való végházaink környül levő pusztaság restaurálását37 célzó egyéb építkezéseit követte. Az említett időszakban a fejedelem kolozsvári, fogarasi, szebeni, segesvári, medgyesi és brassói kőműveseket, egy boltozáshoz is értő kolozsvári mestert és jó kőfaragókat hívatott az építésekhez, ahol maga is sokat tartózkodott, főleg 1646 nyarán. Bizonyára a munkálatok felügyelete és az éppen zajló szatmári zsinaton való részvétele marasztalta ott.38 Az munkálatokról tudósító szűkszavú adataink alapján igen nehéz lenne megállapítani azok célját, csak feltételezzük, hogy a védhetőség szempontjából fontosabb erődítmények javításáról lehetett szó. Erre utalnak az 1647-es adatok is: néhány kőművesen kívül a fejedelem Bartholomaeus Maxellt, tüzérségének a parancsnokát küldte Szatmárra a vár tüzérségi felszerelésének felmérésére, s az év nyarán talán Augustinus Serena, a fejedelem egyik velencei lundálója is megfordult 39
A szatmári vártemplom vázolt története és a közölt forrás jól szemlélteti, hogy I. Rákóczi György valláspolitikája is a fejedelmi elődei által képviselt irányvonalat követte. Ugyanúgy, mint Bocskai István és
32
Életrajzi adatait lásd ZOVÁNYI 1977, s.v. Tarcali Bogdány Péter. BEREY 1897, 464-466. 34 1 681-ben a reformátusok a várbeli templom, iskola és azok jövedelmeinek lefoglalása miatt panaszkodtak ismét az ország rendjei előtt. Lásd SZIRMAY 1809, 208; 1705-ben a szécsényi gyűlésen követelték a templom visszaszolgáltatását. Lásd BARTOK-SARKADI NAGY 1860, 115; 1721-ben a pesti comissio kivizsgálása elé került az ügy. Lásd 20. jegyzet. 33
35
TOMBOR 1968; LÁNGI-MIHÁLY 2 0 0 4 - 2 0 0 6 ; BOROS 1982.
36
UEC fasc. 47. nro. 14. 6. 37 Az építkezések forrásait lásd KOVÁCS 2000, 73, 74, 44. jegyzet; KvSzÁM 24/XV. 107-108, 112-113, 2 0 3 205, 473-474. 38 A fejedelem számos levelet keltez Szatmárról Borsod vármegye elöljáróihoz is ebben az időszakban. Lásd 39
NAGY 1998, nro. 82, 83, 84, 85, 86. KvSzÁM 25a/I. 529; DÉTSHY 1972, 372, 375.
EME
P . KOVÁCS KLÁRA
178
Bethlen Gábor, a vár birtokbavételét és az erődök hiányosságainak javításait követően a református vallás uralmát sietett visszaállítani Szatmár várában.
FORRÁS 40
1665. szept. 12. [Sabbatho proximo pest festum Nativitatis Beatissimae Virginis Mariae.] ( S Z A T M V M L V T 1123. doboz, 1665. évi csomó). Nádasdy Ferenc országbíró, Fogarasföld örökös ispánja, Wass vm. főispánja, I. Lipót magyar király belső tanácsosa és kincstárnoka, a Római Szent Birodalom lovagja, AlsoLindva és Nempthy örökös főkapitánya megbízólevele és Kende Gábor, Szatmár vármegyei alispán parancsa alapján Sámuel Matoczy" homo regius és Sigismundus Pinkoczy presbiter, a leleszi konvent képviselője által végrehajtott tanúvallatás a szatmári várban levő templom építéséről és felekezeti hovatartozásáról. A konvent által kiállított és papírfelzetes pecséttel hitelesített tanúvallatási jegyzőkönyv Nádasdy Ferenc országbíró 1665. szeptember 4-én, Királyllelmeczen42 kelt, a leleszi konventhez címzett tanúvallató parancsát is magában foglalja. Primo: Tudod-é bizonyosan, avagy emlékezel-é rea nyilván, hogy az Zakmari várban lévő templomot fúndamentomábul ki csináltatta, ki költségével épetették s ki csináltatta? Secundo: Tudod-e, ha valaha azon templomban romano catholicusok caeremoniás isteni tiszteletek szerint való cultust ab [3v] antiquo exerceáltak volna, s azon fúnduson ha volt-é valaha az romano catholicusok [!] templomok vagy nem? Tertio: Tudod-é, kicsodák foglalták el ezen mostani templomot, s miképpen foglalták el, s azólta miképpen bírták s tartották-é kezeknél, és ha muskatélyos németekkel őriztették-e az templomnak ajtaját? Quarto: Tudod-é, ha az mostani Zatthmar várában lévő templom az réghi ócska templomnak az helyén vagyon-é építve, vag> más helyen? Primus testis Michael Horvatth nobilis, commorans in oppido FejerGyarmatth43, annonim circiter 46 fatetur sic. Tudom azt, hogy azon Zakmar várabeli templomban kálvinista praedicátorok jártak s praedicáltak, de annak előtte, hogy Cobb uram idejében elfoglalták, nem tudom, hogy pápisták caeremoniás isteni tiszteletet tettek volna azon templomban, s azt exerceálták volna. Secundus testis Stephanus Soós nobilis, commorans in Darno44, annorum circiter 46 fatetur sic. Tudom azt, hogy mégh az Koncz Peter hadát mikor Sennyei Sandorval Zakmarra küldötték volt, akkor én
40
Az irat regesztája után, a keretszöveget mellőzve, csak a tanúvallomások szövegét közöljük. Az eredeti szöveg átírásakor megtartottuk a tulajdonnevek eredeti formáját, a helynevek esetében az összetett névtagok eredeti, de az átírásban megszüntetett különállását nagybetűvel jeleztük. A mondatokat az értelemnek megfelelően tagoltuk. A mássalhangzók és magánhangzók hosszúságát a mai helyesírás szerint jelöltük, írtuk át. A cs hang különböző írásmódjait minden esetben cs-vel írtuk át. Az u-t és v-t hangzása szerint megkülönböztettük. A forrás számozatlan, így a [ ]-ben közölt oldalszámok tőlünk származnak. A szövegben előforduló különleges, illetve bizonytalan olvasatú formákra [!]-lel vagy [?]-lel hívtuk fel a figyelmet. 41 Matalchi Sámuel, Szatmár vármegye egyik szolgabírája, az 1662. év elején tanúvallatást hajtott végre a vármegye 42 községében arról, hogy II. Rákóczi György fejedelem halála után a „király O Felsége Szatmári elfoglalván, minémő károkat [...] pusztítást, templomoknak fölverését [...] scholára való menést, emberölést, papok verését és parochiára való menést" stb. végeztek a német vitézek (BEREY 1897, 462 -463). Sámuel Matalchi judex nobilium comitatus Zathmariensis ellenjegyzi Kun István végrendeletét 1659. febr. 18-án (GÉRESI 1887, 389). 4:
Királyhelmec, Zemplén vármegye, ma Král'ovsky Chlmec, Szlovákia. 43 Ma Fehérgyarmat, Szabolcs-Szatmár m. 44 Ma Darnó, Szabolcs-Szatmár m.
SZATMÁR EGYKORI VÁRTEMPLOMA
EME
179
ott Zakmart scholában jártam, s akkor is az cálvinisták részére volt azon várbeli réghi templom, s azólta is semmi közöket nem mondották hozzá az pápisták. S tudom azt is, hogy az öregh Rákóczy György idejében Kun István uram lévén Zakmari kapitány, O Nagyságha csináltatta, maga ácsaival az mostani templomnak az faművét, de én nem tudom, ha az fejedelem O Nagyságha költségével csináltatták-é, vagy Kun István uram költségével. Nem is tudom, hogy az pápisták sem az másik ócska templomban, [4r] sem az mostaniban caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltak volna, hanem most Cobb németh generáli idejében hogy elvették az cálvinistáktól, azólta exerceállyák azon új templomban az caeremoniákat. S tudom azt is, hogy muskatélyos németek őrzötték azon új templom ajtaját, s kérdettem, mit csinálnak ott azok az németek, s azt mondották, hogy azért őrzik, hogy az cálvinisták praedicátori be ne mennyenek. Tudom azt is, hogy Cobb uram foglaltatta el az mostani templomot. Tertius testis Michael Mandy nobilis, commorans in oppido FejirGyarmatt, annorum circiter 60, fatetur sic. Tudom azt, hogy az öregh Rákóczy György idejében lévén Zakmary főkapitány Kun István uram. O Nagyságha csináltatta az réghi templomnak az helyére az mostani templomot, de kicsoda költségével csinálták, nem tudom, s nem tudom, s nem is hallottam, hogy az pápisták annak előtte, hogy Cobb uram elfoglaltatta, az pápisták caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltanak volna egyik templomban is. Ki foglalta penigh el, nem tudom, hanem láttam, hogy muskatélyos németek őrzötték az mostani templomnak az ajtaját, de miért, nem tudom. Quartus testis Thomas Kende nobilis, commorans in Cseke43, annorum circiter 35, fatetur sic. Egyebet az dologhban nem tudok, hanem tudom azt, hogy az mostani és azelőtti Zakmar várában való templomhoz az pápistáknak semmi közök nem volt, úgyhogy abban caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltak volna ennek előtte, hanem az miólta erővel elvették az cálvinistáktól. S azt is tudom, hogy Cobb uram erővel foglaltatta el az [4v] cálvinistáktúl, s azólta kezeknél is vagyon az pápistáknak. S azt is tudom, hogy azólta immár muskatélyos németek őrzik. Quintus testis Michael Bartha commorans in possessione KysSzekres46, colonus generoşi domini Abrahami Vay, annorum circiter 46 fatetur sic. Tudom, hogy az Zakmar várában levő mostani templomot az öregh Rákóczy György csináltatta, s Kun István uram Ő Nagyságha volt akkor Zakmary főkapitány. Én csináltam egyik, hárman voltunk ácsok, azkik csináltuk, s mivelünk az Zakmari akkorbeli udvarbíró, Keczeli János alkutt megh az csinálásáért. Száz forintot adott minekünk hárman az művért, s azmint rea emlékzem, az réghi ócska fatemplomnak az helyére csináltuk, s az cálvinisták számára csináltuk, s nem a pápistákéra, s mikor csináltuk, mutatták, hogy itt ültek az tisztek, porkolábok, hadnagyok, s azt is láttam, hogy ott, azhol az tisztek ültek, polturát s apró pénzt is leltek az porban. Sextus testis Gregorius Egri annorum circiter 48, commorans in arce Zakmariensis, decurio militum pedestrium Suae Majestatis, fatetur sic. Az mostani várbeli templomot itt Zakmar várában tudom, hogy az öregh Rákóczy György Ő Nagyságha csináltatta, mert akkor Ő Nagyságha birodalma alatt volt az vár, s Kun István uram Ő Nagyságha kapitányságában és Keczely János uram udvarbíróságában csinálták, mert az másik fatemplum igen elromlott volt. Tudom azt is, hogy sem az ócska templomban, sem az mostani templomban az pápisták semminemő caeremoniás isteni szolgálatot nem exerceáltak, s közöket sem ártották hozzá, hanem az fökapitány uram Ő Nagyságha szállásán [5r] az várban, egyik palotában exerceálták isteni szolgálattyokat. S nem is tudom, hogy azon mostani templom helyén soha is pápisták temploma lett volna. Tudom azt is, hogy Cobb uram Ő Nagyságha egy seregh németet állított az templom eleiben, de nem tudtuk, miért, hanem isteni szolgálatunkat elvégezvén, csak reánk rohanának az templomban, elvevők [!] az templomot tülünk, a azólta hatalmasul buják, s azúta mind strása muskatélyos
45 46
Ma Szatmárcseke, Szabolcs-Szatmár m. Ma Kisszekeres, Szabolcs-Szatmár m.
180
EME
P . KOVÁCS KLÁRA
németek állyák az ajtaját éjjel és nappal. Azt is tudom bizonyosan, hogy az mostani templom az várban nem az másik ócska templomnak az helyén vagyon, hanem másutt. Septimus testis Varga András, annorum circiter 56, commorans in arce Zakmar, decurio militum pedestrium Suae Majestatis, fatetur sic. Per omnia uti sextus testis addito: tudom azt is, hogy migh minekelőtte Rákóczy György Ő Nagyságha kezében esett volna Zakmar vára, mégh annak előtte hoztak volt császár Ő Fölséghe részére öttszáz német vitézeket, de azok is, mindaddigh, mígh itt az várban laktak, nem jártak az ócska templomban is [!], hanem az palotában jártak isteni szolgálattyokra. Octavus testis Demjen András, annorum circiter 65, commorans in arce Zakmar, decurio militum pedestrium Suae Majestatis fatetur sic per totum uti sextus et septimus testes. Nonus testis Varga Páll, annorum circiter 55, commorans in arce Zakmar custos carceris pro parte Suae Majestatis fatetur sic per omnia uti sextus et septimus testes, addito: tudom azt is, hogy az mely helyen most az templom vagyon az várban, régen császár Ő Fölséghe asztagát is rakták azon helyre. [5v] Decimus testis Szilagy János, annorum circiter 38, commorans in arce Zakmar, tympanista pro parte Suae Majestatis, fatetur sic uti sextus et septimus testes, addito: tudom azt is, hogy néha azon helyre, azhol az mostani templom vagyon, asztagokat is raktak. Undecimus testis Győlveszi János, annorum circiter 38, commorans is arce Zakmar, satrapa pro parte Suae Majestatis, fatetur sic per omnia uti sextus et septimus testes praecedentes. Duodecimus testis Tardy György, annorum circiter 32, commorans in arce Zakmar, tympanista pro parte Suae Majestatis, fatetur sic per omnia uti sextus et septimus testes. Decimus tertius testis RehKomaromy Asztalos Jakab, annorum circiter 45, commorans in oppido Zakmar, fatetur uti sextus et septimus testes, excepto: mint foglalták el, nem tudom, mert akkor az várban nem voltam, addito tamen én az fundamentumának felvetésén is ott voltam, az templomnak az mennyezetét is én csináltam, s az praedicáló széket is, s énnekem az öregh Rákóczy György pénzébül fizetett megh akkori udvarbíró Keczely János, s ennékem száz és húsz forintot attak érette, s az mennyezetinek való deszkákat is Erdelybűl küldötte ki az öregh Rákóczy György fejedelem. Decimus quartus testis Liszkay Peter nobilis, commorans in oppido Zatthmar, annorum circiter 42 fatetur sic. Hallottam, hogy az mostani várbeli templomot az Erdély fejedelem Ő Nagyságha, az öregh Rákóczy György csináltatta, s én értemre [!] mind az másik templomban, ki elmúlott, s mind a mostaniban, soha caeremoniás isteni szolgálatot az pápisták nem exerceáltak az mostani [6r] elfoglalásnak előtte. S tudom azt is, hogy mikor Cobb uram elfoglaltatta az templomot az várban, én akkor az várban gyalogh hadnagy voltam, s kijövék a várbúi, s hátratekinték, s hát felvonák az kaput s odabe elfoglalák az templomot. S annak előtte, mígh mégh el nem volt foglalva, hanem csak híre volt, mondottam akkor is vicecapitány Kökiniesdy uramnak: - Kapitány uram, mennyen el kegyelmed Cobb uramhoz, s prohibeállya kegyelmed O Nagysághát, hogy hadgyon békét az templomnak, mert nincsen közök hozzá! S arra azt mondotta: - Én bizony nem megyek, én azért az én hátamat bizony megh nem üttetem, Isten engem úgy segéllyen! S azt is tudom, hogy mind azólta muskatélyos németek őrzötték éjjel és nappal az elfoglalt templomot. Decimus quintus testis Asztalos Boldisar commorans in oppido Zathmar, annorum circiter 50, juratus civis Zathmariensis, fatetur sic. Tudom azt bizonyosan, hogy az Erdélyi fejedelem, az öregh Rákóczy György Ő Nagyságha parancsolt akkori Zakmary főkapitánynak, Kun István uramnak, hogy csináltasson templomot az Zakmary várban, s Kun István uram O Nagyságha engemet behívatott, s énvelem rajszoltatta le az formáját, s azt bevévén Erdelyben az öregh Rákóczy Györgynek, az szerint parancsolta, hogy csinállyák, s az öregh Rákóczy György költségével epítették Keczely János, akkori Zathmari udvarbíró idejében. Nem is tudom, hogy az elfoglalásnak előtte sem az ócska templomban, sem az mostaniban az pápisták rendek szerint való caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltak volna, s nem is tudom, [6v] hogy az pápisták részére való templom volt volna. Egyebet nem láttam az elfoglalásban,
SZATMÁR EGYKORI VÁRTEMPLOMA
EME 181
hanem tudom azt, hogy mind éjjel-nappal muskatélyos németek őrzik, s én úgy tudom s emlékszem reá, hogy az mostani templom nem az ócska templomnak az helyén, hanem más helyen vagyon. Decimus sextus testis Asztalos Samuel, annorum 42, commorans in oppido Zathmar, juratus civis Zathmariensis fatetur sic uti sextus et septimus testes, excepto: én nem voltam ott, hogy elfoglalták, de tudom azt, hogy most is hatalmasul bírják, s muskatélyos németekkel őriztetik az ajtaját, s nem is az ócska templom helyén, hanem más helyen vagyon építve az mostani templom. Decimus septimus testis Kőlesery János, annorum circiter 35, commorans in oppido Zathmar, juratus civis Zathmariensis, fatetur sic uti sextus et septimus testes addito: tudom azt, hogy azmely faragott kövek az elébbi templomban az temetések felett voltak, azok kimaradtak az mostani új templomból. Excepto nem voltam ott, mikor Cobb uram Ő Nagyságha ezen várbeli templomot mi módon s miképpen foglalta és foglaltatta el. Decimus octavus testis Szilagy János, annorum circiter 40, juratus civis Zathmariensis fatetur sic. Tudom azt, hogy az öregh Rákóczy György Ő Nagyságha itt Zakmar várbeli birodalmában építettik az mostani várbeli templomot, de mivel nem volt gondom reá, ki költségével építették, én nem tudom, s nem is tudom, hogy ezen templomban, sem mostaniban, sem [7r] az réghiben az pápisták caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltak volna, s nem is tudom, hogy sem az mostani templomnak az helyén, sem az másik elromlott templomnak az helyén az pápistáknak temploma volt volna, de caetero uti decimus sextus in ordine testis. Decimus nonus testis Lakatos Pál, annorum circiter 55, juratus civis oppidi Zathmariensis, fatetur sic uti sextus et septimus testes, excepto: nem tudom, mint foglalták el, de tudom, hogy azólta őriztetik az nimetek, miólta elfoglalták az templom ajtaját. Tudom azt is, hogy Zoltán Jósa uram sokat forgolódott benne, hogy az másik templomnak az helyre [!] csinállyák az mostani templomot, mert az Ő Kegyelme megh holt két gyermekinek az temetése kinn maratt az templomból, de arra nem néztek, hanem az mostani helyre építették s kinn is maradott azon temetés. Vigesimus testis Szabó János, annorum circiter 55, commorans in Arce Zakmariensis, tormentarius in arce Zakmar, Suae Majestatis fatetur sic uti sextus et septimus testes, excepto: tudom azt, hogy az réghi templomban kőoltár volt, de pápista vagy lutheránus csináltatta-é, nem tudom. Az oltár mellett az Zoltán Jósa vicekapitány uram O Kegyelme két gyermeke temetése volt, mellyek most is kinn vannak az mostani templomból. S tudom, s láttam azt is, hogy Cobb uram, mikor az templomot elfoglalá, az cálvinisták részéről való esperest, Cobb uram mellett állott, s Cobb uram egy levelet kezében vévén, hallám, hogy félszóval mondotta, az [7v] császár O Fölséghe levele s O Fölséghe parancsolattya, de senkinek is olvasni nem adta, minthogy senki is nem kívánta. S azt is tudom, hog}' az mostani templom nem az réghi templomnak az helyén, hanem más helyen vagyon. Mikor elfoglalá Cobb uram az mostani templomot is, tudom, hogy az német muskatélyosok együtt seregben lévén, reá mentek az templomra, s tudtam is én, miért gyülekeznek az németek, de nem szóltam, s az cálvinisták isteni szolgálatokat elvigezvén az templomban, azután úgy foglalák el az mostani templomot Cobb uramék. Vigesimus primus testis Horváth Mihály commorans in suburbio Zakmariensis, concivis Zakmariensis, annorum circiter 40, fatetur sic: ad primum nihil, ad secundum nem tudom, hogy az pápisták soha sem az másik templomban, sem az mostaniban isteni szolgálatot exerceáltak volna, s nem is tudom, hogy az mostani helyen pápistáknak temploma volt volna. Ad rcliqua: tudom azt, hogy most is muskatélyos németek őrzik, de mint foglalták el, nem tudom, mert akkor odbenn nem voltam. S az mostani templom is nem az réghi templomnak helyén, hanem más helyen vagyon. Vigesimus secundus testis Szabó Marton, annorum circiter 43, commorans in oppido Zakmar, concivis oppidi Zakmariensis juratus fatetur sic, uti sextus et septimus testes, excepto: nem tudom, mint foglalták el azon templomot, mivel akkor ottbenn az várban nem voltam.
EME
P. KovAcs KLARA
182
Vigesimus tertius testis Szűcz Pal, annorum circiter 50, commorans in oppido ZathmarNemethy juratus civis, fatetur sic. Én Kun István uram Ő Nagyságha szolgája voltam, mikor az várbeli [8r] templomot csinálták, Kun István uram Ő Nagyságha csináltatta, úgy emlékszem reá hogy az öregh Rákóczy György Ő Nagyságha parancsolattyábúl csináltatta, s nem is tudom, hogy sem az másik ócska templomban, sem az mostani templomban az pápisták caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltak volna az mostani elfoglalásnak előtte. S azt is tudom, hogy Cobb uram Ő Nagyságha foglaltatta el, s azólta muskatélyos németek őrzik, de az másiknak az helyén vagyon-é, vagy másutt, nem tudhatom, mert arra nem volt gondom. Vigesimus quartus testis Generosus dominus Stephanus Horváth commorans in Gacsal , annorum circiter 40, fatetur sic, uti sextus testis, excepto: micsoda alkalmatossághval foglalták el, nem tudom, de tudom azt, hogy Cobb uram foglaltatta el. Addito én fogtam egyik az zsinórnak az véget, s úgy fundáltuk, s tudom azt is, hogy ócska templomnak az helyén Zolthan Jósa uramnak két gyermekét is temették, s hogy az templomnak épetéséhez akarónk kezdeni, kérte Zoltán Josané asszonyom Kun István uramat, hogy csináltassa az ócska templomnak az helyére az mostani templomot. S azt modotta Kun István uram, bizony nem csináltatom, mert az diploma szerint redeál az vár Ő Fölséghe kezéhez s együtt közöket mondanák hezzá az pápisták, hanem más helyre csináltatom, s úgy csináltatta más helyre. Az ácsok, azkik csináltatták, ezek voltak: Meray Barla Miklós, KysNamény Adam Ferencz és KisSzekeresy Bartha Milialy. Vigesimus quintus testis Andreas Kys commorans in Gacsaly, servitor prefati Stephani Horváth, annorum circiter 50, fatetur sic. Tudom azt, hogy az mostani Zakmar várbeli [8v] templomot Kun István uram Ő Nagyságha Zakmary capitányságában csinálták, s O Nagyságha csináltatta, de ki parancsolattyábúl, nem tudom, mert arra gondom nem volt, de mikor az fundamentumját felvetették is, ott voltam, az talpját is én emeltem egyik. S azt is tudom, hogy nem az pápisták csináltatták, s nem is azok részére, hanem az reformátusok részére, s nem is tudom, hogy azon helyen pápistáknak templomok volt volna. S az elfoglalásnak is penigh előtte nem tudom, hogy azon templomokban az pápisták caeremoniás isteni szolgálatot exerceáltak volna. Azt is tudom, hogy Cobb uram foglalta el, s nem is a réghi templomnak az helyén, hanem másutt vagyon. Az ácsok felől úgy vall, mint az 24. tanú. Vigesimus sextus testis Egregius Franciscus Munkácsy commorans in Gacsaly, annorum circiter 60, fatetur sic, uti vigesimus quartus testis, excepto: én nem fogtam az kötelet az fúndálásakor, s nem mértem. Vigesimus septimus testis Barta Balas commorans in KisSzekeres, colonus generoşi domini Stephani Tarkany. annorum circiter 75, fatetur. Tudom azt, hogy az mostani Zakmar várában való templomot az öregh Rákóczy György parancsolattyából akkori főkapitány, Kun István uram O Nagyságha csináltatta, s cálvinisták csinálták, nem pápisták, s az előtti templomot is nem tudom, hogy pápistáké volt volna.
IRODALOM BAGOSSY B . - D O M A M D Y I
É.n.
Szatmár vármegye története. In: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest.
É.n.
Szatmár-Németi története. In: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár-Németi sz. kir. város. Szerk. Borovszky Samu Budapest.
BAGOSSY B .
47
Ma Gacsaly, Szabolcs-Szatmár m.
EME
SZATMÁR EGYKORI VÁRTEMPLOMA
183
BARA CS.
1996
Szatmárnémeti. Láncos templom. Kolozsvár. (Erdélyi műemlékek 24.)
BARTÓK G . - S A R K A D I N A G Y M .
1860
Szatmár-Németi szabad királyi város egyházi s polgári történetei. Szatmár.
1897
A reformátusok üldöztetése Szatmár megyében 1660-1680-ig. I II. közlemény. Protestáns Szemle 9. 460-469, 512-524.
1982
Festett famennyezetek és rokon emlékek Erdélyben a XV1-XVIII. században. MÉ 31.120-134.
1996
A jezsuiták Szatmáron (Szatmárban). StComSatuMare 13. 269282.
1972
I. Rákóczy György fundálói. Építés- és Építészettudomány 3/4. füzet. 348-378.
2006
Újabb adatok a szatmári erődítmény építéstörténetéhez. Castrum 2/4. szám. 47-70.
1884
Monumenta Comitialia Regni Transilvaniae Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. X. Budapest.
1885
A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Hl. Budapest.
1934
A Láncos templom története. Szatmár.
BEREY J.
BOROS J.
BURAL.
DÉTSHY M .
DOMOKOS G y .
EOE
GÉRESIK. KOCSMÁR B . KVSZÁM
Kolozsvár Város Számadáskönyvei. Kolozsvár Város Levéltára. Az Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága - Arhivele Naţionale. Direcţia Judeţeană Cluj. LÁNGI J.—MIHÁLY F .
2004-2006
Erdélyi falképek és festett faberendezések. I-HI. Budapest.
MERÉNYI L .
1894
Kálló és Szaünár őrségének panaszai 163 l-ben. HK 7. 635-646.
MOL
Magyar Országos Levéltár. NAGY I.
1857-1868
Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-Xn. Pest.
NAGY M .
1998
I. Rákóczi György és Borsod vármegye 1644-1648. Miskolc.
1872
Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre. II. Pest.
2000
Dicţionarul mănăstirilor din Transilvania, Banat şi Maramureş. Cluj-Napoca.
1980
Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rendezte, bev. tanulmány, jegyzetek Szakály Ferenc. Budapest.
RUPP J.
RUSU, A. A. (szerk.)
SZALÁRDIJ.
EME
P . KOVÁCS KLÁRA
184
SZÁMADÁS
1569-1570
Akadémiai Könyvtár. Kolozsvár. Fotótár: FT 627. [MOL. Városi és Kamarai iratok. 1337/1.]
1570-1571
Akadémiai Könyvtár, Kolozsvár. Fotótár: FT 630. [MOL. Városi és Kamarai iratok. 1337/V.]
1572-1573
Akadémiai Könyvtár, Kolozsvár. Fotótár: FT 633. [MOL. Városi és Kamarai iratok. Szalay Ágoston gyűjteménye.]
SZÁMADÁS
SZÁMADÁS
SZATMVLT
Szatmár Város Levéltára. Az Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága - Arhivele Naţionale. Direcţia Judeţeană Cluj. SZÁTMVMLT
Szatmár Vármegye Levéltára. Az Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága - Arhivele Naţionale. Direcţia Judeţeană Cluj. SZILÁGYI S .
1885
A linzi béke okirattára. Budapest.
1892
Szathmár kapitulációja 1644-ben. HKS. 141-156.
1809
Szathmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. I. Buda.
1968
Magyarországi festett famennyezetek és rokon emlékek a XVIXIX. századból. Budapest.
SZILÁGYI S. SZIRMAY A . TOMBOR I.
UEC
MOL. Magyar Kincstári Levéltárak. A Magyar Archivuma. Urbaria et Conscriptiones. (El56.)
Kamara
ZSILINSZKY M .
1890
A linzi békekötés és az 1647-iki vallásügyi törvényczikkek története. Budapest.
1977
Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. Budapest.
ZOVÁNYIJ.
THE ERSTWHILE CHURCH OF THE FORTRESS OF SATU MARE (SZATMÁR) (ABSTRACT)
During the 16th and 17th centuries the possession of the fortress of Satu Mare (Szatmár), situated on the border between Transylvanian Principality and the Hungarian Kingdom, alternated fairly often between die two slates. Under the rule of the Protestant princes of the 17th century - Gabriel Bethlen, George Rákóczi I and George Rákóczi II - these changes always generated confessional conflicts about the possession of the church in the fortress. In 1665 the complaint of the Protestants about the illegal occupation of the church reached the government. The latter ordered witness hearings in this matter. After sketching the history of the church between 1569 and 1703, the author analyses the testimonies from 1665. Besides the ecclesiastical reference of the text, she also emphasizes the importance of the document from the point of view of an art historian: one can find interesting data about the craftsmen and different phases of the building of the church in 1648. Among the craftsmen mentioned by the testifiers the most important seems to be Jakab Révkomáromi Asztalos, who made the wooden ceiling and the pulpit of the church for a considerable sum of money. The author then publishes the text of the testimonies.
