r r
AJINA Vérsztveni, kulturni
poiiíicsrai i
MURAVIDÉK
tjédnik.
Szhája vszáko nedelo, laprej placsilo: V2 leta 24., 1/4 12., ineszecsno 4., V zvünsztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Gazdasági, politikai r és k u l t u r á l i s lietilap.
M e g j e l e n i k m i n d e n vasárnap. Előfizetési ára: Vs évre 24, 1,/4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA Rokopíszi s z e e s z i p o s i l a j o i s z e ne v r n é j o . — Kéziratok ideküid e n d ő k s n e m adatnak v i s s z a .
Cejna inseratov za • cm: Hirdetési árak négyzett cm.Izjave, poszlano, odprta písz- ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés V—., ma l'50., réden veliki 1 — máli oglász 0 70 Din. i dávek. Apró hirdetés 0 70 Din. és az Pri vecskrát popüszt illeték. Többszörinél engedm.
krváva szvetovna bojna i tekla bi escse ka je bojna hejnyala — csi sze je nej podúzse, csi bi gyünci sze nej ocsednili i Iá hűsala, bougsa je nej grátala. Kí cíigle vrokaj drzsijo rávno tak rav,Díka bojdi Bougi naviszíni, mir na zlűcsali rozsjé i tak jo nej zasztavili. Vem poumnimo, ka je száma cérkevna obiászt, najo. kak ti prvejsi, n á r o d j e szo nej blízse lemli i vu Hídi dopádnenyé" sze glászi angelov szvéta rejcs pri priliki rodjejnya stera vcsí: „ N e v m o u r i " „Nepozseli blízs- eden k-tomi drűgomi, nego szo sze bole Vlesiása, ali szi bojdi na koledno szvéto nyega tvojega vrejdnoszti" je na díko Bo- oddalsili i povéksalo sze je m e d nyírni noucs. N a eden krátki csasz gori liejnya- zso — prouti Bozsemi zselejnyi v-szlüzsbo nedopádnenye. mo z-szvojimi vszakdanésnyitni oupravica- sztoupila s z e b i c s n o s z t z g á n y a j o u c s i m zmozs T a k i ete kolede minéjo, kak szo zse mi i vu dűlii p o t ű j e m o k-jaszlam toga nim i z blagoszlovom obravnala one, kí dvej jezerokrát minoule i neszpunijo s z e znouva p o r o d j e n o g a krála, steri j e : pra- szo vmárjat sli. obri imenüvane szvéte angelszke recsí, ica, lübézen iresitel pokvarjenoga szvejta. I pri vszem tom jeli szo szpravili te - - sálne, fabulne osztánejo, szamo s z e z-szkazlívoszti glászijo, ár cslovek zse dávT a k bi miszlili, ka cslovek, od koga zselen m i r ? Drzsáve szo sze porušile i drüge nászn o nenoszi Bozsega kejpa, nej je kolou vcsíjo, ka je korouna sztvorjeny i Bözsi sztvorjeny. kejp noszi, d a kak táksi, z-rados^tjov tanole. Meszto prvejsi gláv szo drüge nasz- rouna vzetne gori obri imenüvane szvéte tecsi tanole, ali sztáva, nocsi zse 5 - t o leto tecsé, pouleg nyí zselejnya vtála notri zsivlejnye szvoje, ali kanicsí d e sze pascso nyé iriblízsati. Kak táksi z-obema rokama p o ládne p o n ü j a n o pravico, mir ino d e i s z D v a n j s z t í n e s z p r e j e t e . — P o v i š a n i drzs. dohouki. Nouvi gyülejs v szredini Januára. :ao i z-szvoje moucsi naprej p o m á g a o dopádnenyé lüdi. Pocejla szvejti vszepovszéB E O G R A D . N á r o d n a s z k u p s c s i n a je z á d O d R a d i c s a s z e je tüdi d o s z t a g ú c s a l o dik, gde tak zváni krsztsanye (?) prebivajo, nyics n á j v e c s dela z p r o r a c s u n s z k i m i d v a n á j s z e - Nisterni bi s z p o j radi bili csi bi R a d i c s a n e j nav-jezero i v-jezero cérkváj zse blűzi dvej tinami mejla, stero szo k o n c s n o z 116 prouti 59 záj püsztili, stero je p a vecs k a k n e m o g o c s e .
Kolede.
Národna szkupscsina presztávlena
fí/ero lejt s z e glászi
O n d e lekko strofani s z a m o — p o drügi — z a t á p r a v i c a * - - a t í - d t a k ^ g l a s z o f f i - J ü p r i j a l i . O k o u l i té. jrazpráve je d o s z t a g o v o r n i k o v g u c s a l o , z-rázni partáj, kí s z o t o u v o l o loga, k a je brez p o u t n o g a lisztá s o u prejk priliko p o n ü c a l i gor, d a lehko nyí p r o u t i v l á d n e meje, d r ü g o sze nyerni p o p r a v i c i n e m r e zgoditi. míszli t a k n a p r e j d á j o i szvoj sztrankarszki G l e d o u c s na k o l e d n e i n o u v o l e j t n e szvétke, sztális o b t r d j á v a j o . Z a m a n nyim je pa, ár je je p a r l a m e n t á r s z k o d e l o p r e s z t á v l e n o . Kak s z e vecsina m o c s n a , d ö n o k ' s z e p a tak d ü s e v n o píse, d e p a r l a m e n t p i s z m e n o v k ü p e r pozváni i olejsajo. tou okouli Iti. j a n u a r j a .
nam tou d ú g o szkűsenye szvedocsi vu zsít vu csinejnyi, sze o d toga vszebole odlaljáva tak, da oszkrúni tej szvéti rejcsi n a nenyávanye i za sálne, za fabulne je poszávi pred szvejt. P o g l e d n i m o e d n o málo i pred szébe losztavitno racsún, steri v ö p o k á z s e nakeiko je pravica, ka cslovek Bözsi kejp noszí korouna sztvorjeny je, kí vu lüdsztvi brate scse i szpozna. Zsaloszten nászhaj d e káao té racsún. G d a je pred dvej jezero lejtmi zísao jász rodjejnya pravice,, je obiászt (Heroes) za szvojega szebicsnoga cíla volo nej ad csüo n y é prísesztjá, prepraviti jo je amejno, — nej je milüvao nedúzsne gori Idüvati, — nej sze je sztrszno povoudni írvi. Rávno tak s z o csiníli ti zmozszni, Farizeuske i popevje) nej szo s z e sztrszoli p o nekrivicsnoj tozsbi i szoudbi pralico zamúcsati, (csi bár s z a m o na krátki sasz) ár s z o nyihovi szebicsni cíli tak seleli, krvico s z o p o d obrázom pravice ignoli na obládnoszt. 1 prejk cseresz dvej ero lejt, kak sze je . . tá pravica k-odrasz r
Grski—Albánszki konflikt. Dvádnévni ultimat ROMA. Kak Parizki lísztí p í s e j o , je G r c s k a v l á d a Albániji 48-vörni ultimát p o s z l á l a i je grcski zvünanyi miniszter o d k l o n o szprijéti a l b a n s z k o g a p o s z l a n í k a , kí v - k r á t k o m zapüszti Athén. »Angence Athen« p r i d e n e k tomi, k a je a l b a n szki p r e s b i r o o b j a v o b r o š u r o n a p a d o v pri K a k a viji, v steroj szramoti grcski n á r o d i a r m a d o .
Grcska. vláda je natou zahtevala o d a l b a n s z k e vláde p o p r a v e k , steroga j e nej štela vcsiniti, zatou je poszlála oszter u l t i m a t o m . ( S z t o p á j i G r csije szo csűdni, á r pri s z v o j o j znotrásr.yi b o l e z ni s z e nyej n e s z p l á c s a sze p r e v e c s k o rešiti i prtiti. Op.)
Reparacíszkoga pítanya sztopáji. Direktna pogájanya med Francovzi i Nemci BERLIN. N e m š k a v l á d a je szklenola n a p r o sziti Francijo za direktne p o g á j a n y a . N e m š k i p o s z lanik v Parizi je tou tüdi vcsíno pri F r a n c u s z k o j vládi, stero je med v l á d n i m i krougi g l o b o k i vtisz
jeinála, i szledi pri szami krsztsentkmi na právila i sze potnembnoszt toga sztopája nouko ti zmozsni z-szvojimi somiszelnikmi v o g a n e m s k o g e k a n c e l á r a p r e v e c s rezervirano jelko nemirlívoszti, vu lüdi n e j d o p á d n e n y a drzst. piníli i csiníjo déndenésnyi, g d e szvoje Amerikanszka v l á d a je szklenola d a tüdi i ebicsne cíle prekrátiti mejnijo i vervati ona vzeme tál pri prestudíranyi n e m s k o g a vérséjo dati, ka csi s z e nyihova dobrabotüvanya. bucsnoszt, zmozsnoszt premága, tou je jbcsinsztvi na skodo. Italijanszki szocialiszti nedo volili. Vu vezdásnyi hípaj bole, kak gdasté |oménkáva mir i vu lüdi d o p á d n e n y e . Kí RÓMA. Voditeli unitaricsni szocialistov szo •rokaj m á j o národov ravnanye v prvoj szklenili, k a pri b o d o u c s i volitvaj (kak je z n á n o , ftszti szvoje cíle drzsijo pred ocsmí •.je Italijanszki p a r l a m e n t r a z p ü s c s e n i ) szi nevzeZ a lüdi b o u g s e lűdi d o p á d n e n y a
Grcsije.
b o d o u c s n o s z t i , m i r a i m e j o aktiven tál, z a v o l o f a s i s z t o v s z k o g a n a s z i l v o l o j e p é t lejt t e k l a | n o g a rezsima i nyegve intolerance.
Nemška vláda brez pejnez.
R e p a r a c i j s z k e pítanye za volo p o r a j n s z k e i p a r u h r s z k e s a s z é d b e s z t o u p a tak v n o u v o f á z ó , pri sterom sze ide Franciji d a p o m i r i A n g l e š k e liberalce, o b d r ű g i m p a , n a j s z e n e c s e m e r i j o zavzavezniki Anglija i Italija. P o nisterni p o r o c s i l a j j e n e m š k a v l á d a v p e n e z n o j krizi, ár s z o p r e p o v e j d a n i s z e delati dale pejnezi. Miszlijo szí z v ü n e j s o p o s z o j i l o s z p r a vili, stero niti n e n á j d e velke protivnoszti, m e d velkimi d r z s á v a m i .
Mexikanszka
vláda
v nevouli.
Kak je znáno, je v Mexiki r e v o l u c i j a v d á rila v ö i je z m á g a n y e r e v o l u c i o n á r n e s z o l d a c s i j e tak "velko, ka je v l á d n o j s z o l d a c s i j i z s é s z a m o e d e n kout osztao za o s z l o b o d j e n y é . T a k je vláde m o u c s tüdi zgüblena i v nevarnoszti. -
a jegyzői ügy tanulmányozása céljából m o n d j u k egy szóval a halál o k á t : a „nélitt járt, — hogy mit végzett és mit tapasz- külözés". Nélkülözte a munkát, mert munA világ megváltó születésének évfor- talt, senki sem tudja, de még azt sem, hogy kás ember volt, nélkülözte a családi életet, dulóján, szent Karácsony napján minden volt-e itt vagy sem. mert szereteti neje, ki szintén a sok nélviskó tanyája az örömeknek, fészke az külözés é s gondtól elborult elmével onT o v á b b már ezen szegény volt tisztáhítatos zsolozsmáknak, csak a néhány viselők sem birják a sok nélkülözést, min- gyikossá lett, nem birta t o v á b b ! a sok volt Prekmurjei körjegyzőnek lakása m é g denből kifogytak, szülőiktől örökölt vagyon- nélkülözést ő ? j s * u t á n a | ' m e n t nejének, hol ma is a nyomor lanyája : ö r ö m ü n n e p helyett kájukat kénytelenek voltak eladni, hogy j nem kell tovább várnia keservesen megkeserves gondok buskomorsága jut nekik éhező családjukat az éhhaláltól megmentsék i szolgált nyugdijára, hoi nyugalma lesz é s osztályrészül. a d ó s s á g b a verték magukat, miből többé I honnan többé nem utasítja k ki. — Legyen Körjegyzői nyugdijakról eddig sok ön erejükből kievickélni nem tudnak, áldott emléke, legyen könnyű neki az anya szó esett m á r a lapokban, d e részletes lerongyolódnak, emberek közé n e m m e -föld, amelyben nyugszik tudósítás még nem volt róla. Hogy min- hetnek, mert sem ruházatuk sem pedig Vezető, urak, hozzátok szólok m é g , anyagi eszközeik nincsenek, hogy társa- tegyetek*?] már valamit,® intézkedjetek é s denki lássa e tengeri kigyót ime leírjuk A megszállás után egy hónapra Prek- dalmi követelményeknek megfelelően jelen- adjátok meg a még megmaradt 6 jegyzőmurje akkori komiszárja (dr. Lajnšič) nem i hessenek meg. nek a z őket j megillető n y u g d i j a t ; és n e törődve azzal, hogy itt az előírások értelE szegény volt tisztviselők érdekében, kergessétekgoket isfaz idő előtti k'Irai hamében inogtartandó lett volna a magyar emeljük fel mi is szavunkat é s kérjük, d e lálba. N e legyetek elfogullak e szegény közigazgatás, egyszerűen beszüntette a nem csak kérjük, hanem követeljük az emberekkel szemben, hisz ők nektek semmit jegyzőségeket, a körjegyzőségeket elbo- államtól, hogy adja már meg ezen 7 em- sem vétettek, ők n e m akarnak egyebet csájtotta azzal, hogy vagy megfelelő állást bernek is az őket megillető nyugdijat a csak az őket jogosan megillető megélheavagy nyugdijat kapnak. Állást hiába vár- lehető legrövidebb idő alatt é s neakarja tési összeg megadását kérik. tak s igy kénytelenek voltak 1920. év őket tovább is az éhhalállal küzdeni. Adjátok m e g az Istennek a mi az első felében kérni írásban megszolgált E kis cikkem zárószavainál értesültem Istené, a királynak a mi királyé, miből könyugdijuk megadását. Keserves 4 év után arról, hogy a volt jegyzők egyik érdemes j vetkezik, hogy a jegyzőknek is ami őket odáig jutottak, hogy nyugdijuk az állami tagja Szeredy Viktor krizsevcei volt kör- megillet. költségvetésbe felvétetett, igény jogosultsá- jegyző, a jegyző egyesület elnöke meghalt. S ha ezen karácsonyuk még g o n d guk elismertetett, a beográdi belügymi- Könnyű e szót kimondam> de fájdalmasan terhes é s szomorú, legyen legalább a jövő nisztérium az ügyet teljesen készen, szám- érint bennünket, mert mi vitte ő t a halálba, karacsony jelentőségéhez méltóan reájuk vevősileg számfejtve f. év julius havában hisz még aránylag nem volt oly öreg. Meg nézve is igazi örömünnep. Ov. K. a kir. pénzügyminisztériumba küldte folyósításra, d e most innen nincs hatalom ami kimozdítsa. Higyje el pedig mindenki, hogy ezen szegény 7 egyén, vagy ha ugy tetszik emberi lény, reá szorul arra, hogy megkapja éveken át keservesen megszolgált Köztársasági párt győzelme, — Harc a köztársaságért. nyugdiját. Hisz valamennyi családos ember, A T H É N . M o s t zajlottak le a választási har- j m o s t a n i k o r m á n y jónak látta a királyt f e l s z ó l í valamennyi itt született tehát, a mi vérünkeredmény tani, h o g y a z állam r e n d j e é s s a j á t s z e m é l y i ből é s a mi testünkből való, kell hogy cok G ö r ö g o r s z á g b a n , a végleges megélhetésüket az állam segítse elő, hisz a z o n b a n m é g nem t u d h a t ó , csak annyi, h o g y a b i z t o n s á g a kedvéért az o r s z á g o t h a g y j a el, m i g nem könyör a d o m á n y t kérnek, hanem az 250 k é p v i s e l ő b ő l 150 a k ö z t á r s a s á g i p á r t é s j az á l l a m f o r m a k é r d é s e eldől. A T H É N , lhi. dec. G ö r ö g király és a királyné őket törvény é s j o g szerint megillető é s m a g á t Venizelost i 5 helyen v á l a s z t o t t á k meg. m a este, a m i n i s z t e r t a n á c s t a n á c s á r a e l h a g y t á k Venizelos á l l á s p o n t j a m é g nem i s m e r e t e s általuk keservesen megszolgált é s részben általuk é s a községek által befizetett é s teljesen a z á l l a m f o r m á r a v o n a t k o z ó l a g , a z o n b a n az o r s z á g o t . Az á l l a m f o r m a v é g l e g e s d ö n t é s é i g az állam által garantált megélhetési össze- az ő p á r t j á n a k s z á m o s gyűlési h a t á r o z a t a a a régensi j o g o k a t é s t e e n d ő k e t K u n d a r i o t i s f o g j a gek kifizetését kérik. Végül még azt kér-k ö z t á r s a s á g o t követeli. E z e k b ő l k ö v e t k e z ő l e g a gyakorolni é s végezni. dem, hogy kiknek érdekében dolgoztak ők teljes hivatainokoskodásuk idejében, ugyebár a n é p érdekében é s ha ennek érdekében dolgoztak tehát köztisztviselők voltak, B U K A R E S T . R o m á n k o r m á n y j a v a s o l t a az ért-e avval, h o g y a t á r g y a l á s o k • ott l e g y e n e k . kell tehát hogy az őket megillető nyugdio r o s z k o r m á n y n a k , h o g y a m e g e g y e z é s r e v o n a t - R o m á n i a f ő b b feltétele a d i p l o m á c i a i v i s z o n y feljakat megkapják é p ugy, mint a többi tisztkozó t á r g y a l á s o k B é c s b e n legyenek megtartva. vételére O r o s z o r s z á g g a l az, h a O r o s z o r s z á g viselő. Okai voltak e ők annak, hogy állá O r o s z o k ezt a javaslatot e l f o g a d t á k . M o s t kérü n n e p é l y e s nyilatkozattal elismeri B e s a r á b i á n a k saikat b e s z ü n t e t t é k ? Erre bizony mindenki dést intéztek az osztrák k o r m á n y h o z , h o g y egyetr o m á n o k általi a n e k t á l á s á t . nyugodt lelkiismerettel felelhet nemmel, hisz ezen szegény emberek az állam nagy gépezetében csak oly kis kerekek voltak, hogy látszólag ott létük vagy n e m létük senkinek fel n e m tűnhetett, d e dacára BERLIN, d e c . 18. N é m e t k o r m á n y l e g L O N D O N . Miután a z a n g o l k o r m á n y ü d annak mégis oly fontosak voltak, hogy u t ó b b i k o i r u n i k é j é b e n s a j n á l a t á t fejezi ki a z vözli a közvetlen t á r g y a l á s o k kezdetét n é m e t é s nélkülük az egész gépezet megállott volna eddigi német m a g a t a r t á s r ó l franciákkal s z e m b e n . és a teljes vonalon beáll a zür-zavar. Ezen L e g n a g y o b b súlyt fektet Rajna é s Ruhr vidék f r a n c i á k között, m é g i s a z angol l a p o k t a r t ó z k o körülményt belátta a kormány és 1900-ban s ú l y o s helyzetére, hol a rend visszaállítása első d ó a n irnak é s azon vannak, h o g y n e á r t s a n a k a kérdés. E g y b e n örül P o i n c a r e , h a b á r t a r t ó z k o d ó , majd pedig 1904 ben rendezte a jegyzők d e e n g e d é k e n y e b b m a g a t a r t á s á n a k . tárgyalásoknak. fizetését államilag, a jegyzőket teljesen ugy szólván állami tisztviselőkké tette, csak Földrengés Közép-Amerikában. egyedül azt a jogát hagyta meg a közsé- Megszűnnek a kiviteli vámok? geknek, hogy jegyzőjüket ők választották B E O G R A D . „ N o v o s t i " szerint a kereskeAz egyenlítő alatti területen erős f ö l d r e n meg életfogytiglan. Ebből pedig az tűnik delmi é s p é n z ü g y m i n i s z t e r között t á r g y a l á s o k g é s nagy károkat okozott. Cubel, Iplate é s ki, hogy a jegyzők helyhez kötött, át nem folynak a kiviteli v á m o k b e s z ü n t e t é s e t á r g y á b a n . S a q u e r e s v á r o s o k elpusztultak. E d d i g 8 5 h o l t helyezhető tisztviselők voltak, kik é p ugy O k o t arra az a d j a , h o g y a v á m gátolta a kiviteli testet találtak. mint a kinevezett tisztviselők hivatalukat k e r e s k e d e l m e t . életfogytiglan viselték.
Volt jegyzők karácsonya.
A görög király elmenekült.
Orosz-román tárgyalások.
Német-francia közeledés.
A Prekmurjei nép már megmozdult a jegyzők érdekében é s kérte a kormányt a jegyzői intézmény visszaállítására Erre a p a n a s z o s kérvényre a beográdi kormán.y (Bácsinegyei Napló nyomán) egy főfelügyelőt küldött ki, aki állítólag október h ó végén
Merénylet az olaszkirály ellen. RÓMA, d e c . i 8. O l a s z l a p o k jelentése szerint, a király vonata ellen merénylet volt előkészítve. C a s t e l n o u v o mellett v é s z j e l z é s miatt a v o n a t n a k m e g kellett állania. Egy p á l y a ő r észrevette, h o g y egy kanyarulatnál a sinek fel voltak s z e d v e s igy megelőzte a szerenzsétlenséget.
Kisantant értekezlete.
A kis antant b e o g r á d i ü l é s e z é s é r e a z e l ő készületek n a g y b a n folynak. Az ülés a k ü l ü g y miniszter u j p a l o t á j á b a n f o g lefolyni, h o l a z a n y a g gyűjtés, n e m k ü l ö n b e n a k i k ü l d ö t t e k f o g a dási p r o g r a m j á n a k előkészítése n a g y b a n folyik.
„M. Krajine" koledna priloga. •mmtaag-.'.Wg: —lili llilllf I H — 1 H 1 I I I — I LOJM 1923.
december
MŐRSZKA
23
287/F. 8. 1923. |
KRAJINA
kemu
v roko,
gsšje
pa imajo
kak
-
MURAVIDÉK
je zgoraj p o v e d a n o ,
od delavcev
iskati
Sztrán 3.
forin-
szvoje.
—
Delavcem, ki so bili na delu na ! Državnem imanju „B^lje."
Za volo toga naj tej delavci do 31. d e c e m b r a t. 1. vsi zglasijo pri Borzi dela v Murski Soboti svoje adrese, da se b o znalo stalno komi se je D a v a se na znanye, ka se je za prevoz . pelalo i koliko je bilo silja i što je vozo, da se silja od D o l n j e Lendave d o Murske Sobote, — | tožba reši, ar to b o k o m a j za 6 ali 8 tjednov, štero so nej dobili plačano, — vložila točbo p o Borza pa nema penez, ar jih nej dobila in nemre to plačati! s r e d i š n o j državnoj borzi r a d a v Beogradi. Direkcija i m a n j a »Belje« je nej štela plačati te foringe ar je mislila ka vozi železnica d o S o b o t e (žal, da ešče ta ne gotova) ar p a vozi zdaj ešče s a m o do Dol. Lendave je plačala s a mo d o te p o s t a j e . P o g o d b a pa kaže od Kneževa d o Murske Sobote, tak se je to razmelo i to je bio vzrok celomi deli, da se je napravila na slednje z m e š n j a v a med delavci. Direkcija je dala ta vzrok, ka se d o s e g a m a o nigdar i nikšim delavcem nej plačala foringa za silje dale kak do s l e d n j e p o s t a j e i zvün toga se je držalo na tom, da so delavci itak bili p r e d r a g o plačani kak veg nikdar i nindri ne. Foringa za lüdstvo i silje je od Beloga monastira do Dol. Lendave prek en milijon koron i bi za silje od Lendave do M. S o b o t e palik telko koštala. Delavci so pa sprejeli penez v 7. m e s e c a j sküpno do 28 milijonov koron, zvün tega potrošili na bráno vsaki den d o 72 jezerov koron, lstina je, da so to lepe š u m e i so bili dragi te delavci, ali vendar so delo tüdi opravili tak kak more bidti i b o k š e kak šteri koli drügi delavci. Nemre se praviti ka bi tam štoj preveč delo ali pa se inantrao kak se piše pa guči i kak je to prvle bilo, nego tü se je delalo po mali, redno i d o b r o . Zaslužilo s e je lehko dosta, ar je bila za to p o g o d b a . — Vendar so pa bili delavci, ki so prišli d o m o brez penez, tomi so si sami krivi, ar so lejkomiselno zapravlali. V glavnom je bila direkcija zelo zadovoljna z lüdmi s a m o steni se ne mogla pomiriti ka bi plačala foringo za silje do Murske S o b o t e , štero de pa mogla sledi, če pravda tak p r i n e s e ! Borza dela b o v tom tali delala z vsemi močmi ka se čim prvle vred vzeme i g d a se d o b i j o tej penezi je včasik razdeli delavcem na roko. Oni delavci, ki so foringašem nej plačali pa naj to včinijo kim prvle, ar Borza dela ne da penez i ne plača niti enoga foringaša ne, nego izroči peneze delavccm vsza-
TARCA. Egy napsugaras nyári délután . . . F.lbes/élés. Irta : .1. QÁI.OSI.
Egy meleg augusztusi délután, minden elrendezni valómat elvégezvén, lassú lépésben b a n d u k o l v a értem ki az állomásra, — hogy én is vissza haza utazzak a három órai vonattal. Már javában folyt a jegy váltás, én is m e g váltottam a jegyemet s u n a l m a m b a n bele merültem a többi utas s z e m l é l é s é b e . . . Augusztus derekán rneleg n a p o k jártak, a nap forrón tűzött le a földre. De a különben elhanyagolt kisvárosi p á l y a - u d v a r t mégis élénké varázsolta az a kis társaság, mely ott e g y b e gyűlt, akiknek l e g n a g y o b b része, az utazni akarók közönsége, már alig várta, hogy elindulhasson a vidék egyetlen kis vonatjával, a M H i vonattal. Különösen feltűnt az utasok között, egy nyári r u h á s s z ő k e fiatal e m b e r Darvasi Jenő, aki foglalkozásra nézve író és egy feltűnő s z é p ségű urileány, kit elbeszélésünk kezdetén még nem ismerünk s aki h ő s n ő j e lesz elbeszélésünknek. A kisasszony már az első látásra nagy hatással volt a fiatal emberre, aki felszállt a
Pripomniti se more, da so ništerni med delavci bili n a s l e d n j e preveč neredni i n e z a h valni sploj v vinskom stoji pa so napadali p o d pisanoga z grdim i odürnim preklinjanjem i z raznim p o t v a r j a n y e m ; med tem s o tüdi žalili uradno čast i se b o proti nyim p o s t o p a l o za z a d o š č e n j e pravdnim p o t o m . Što ma vzroke naj se zglasi pri Borzi d e l a ; vsakši vzrok pa more podpreti z dokazom, ar ovači se ga nemre vpoštevati i če nede meo dokázov b o n o s o vsak sam o d g o v o r n o s t za posledice, ki nastanejo za volo toga, bodisi sodnijskim ali kakšim drügim potom. T o se dava na znanje pn. občinstvu, ar se zadnje čase trosi dosta laži i raznih p o t v a r janj, ki so brez p o d l a g e i na kratko izmišljene od raznih hujskačev in nezadovoljnežev. Invalidi, ki š č c / o bidti palerje — v prihodnjem leti n a j se zglasijo od 10. februarja 1924 naprel pri Drž. Borzi dela., da n e d o p r e kesni, kak se je to zgodilo letos ! Drž. Borza Dela v M. Soboti 14. dec. 1923. Franjo Kerec. s. r.
Az uj illetéktörvény. v. Váltók, melyek külföldön vannak kiállítva is külföldön fizetendők, ha behozatnak a bei földre és itt forgalomba kerülnek, tekintet nélkül az értékre, 5 dinár illeték alá esnek. Ha pedig itt válnak fizetendőkké, vagy ha ezek alapján előjegyzés vagy biztosítás kéretik, a rendes váltótaxa alá esnek. Ha a váltó nincs kállitva, megfelelő bélyegü állami váltóblankettán, ha pedig oly nagy összegről szól a váltó, hogy erre váltóblanketta nincsen és a váltó nem lesz a kiállítás előtt a megfelelő taxával ellátva, ugy a kiállító, mint az elfogadó
vonatra és nagy kíváncsisággal kisaszony hová fog szállni.
várta,
hogy a
a rendes illetéken kívül annak húszszorosával, mint büntetéssel, sujtatik. Díjjegyzék 33. A nyugták után a nyugtatott összeg fél százaléka továbbra is fizetendő, ez változást nem szenved. Fel vannak ez alól mentve az állami, megyei és községi tisztviselők és nyugdijasok a fizetésük, nyugdijuk és egyéb járóndóságuk után. Díjjegyzék 34. Számlákra és hason iratokra, melyeket kereskedők kiadnak követeléseikről, ha 100 dináron alóli összegről szólna 10 para, 100 dináron feliil 20 para. A szállodai, éttermi, kávéházi, penzióbeli számlák mindegyikére, tekintet nélkül az összegre, 20 para bélyeg jár. Az ilyen helyiségek tulajdonosai jogosítva vannak ezt a bélyeget a vendégektől beszedni, de tartoznak látható helyen az ezen taxa fizetésére vonatkozó figyelmeztetést kifüggeszteni. Ezen taksa fizetésének elmulasztása esetén a büntetés ötvenszeres. A minisztérium ki fog adni monopolizált számlablankeltákat, amikor is a számlákat ezeken kell kiálliteni. Ha ezt tenni elmulasztják, a tulajdonosok fenti büntetésen kívül még 100 —1000 dinárig terjedő pénzbüntetéssal sujtandók, A szállodások, kávésok, pensiotulajdonosok stb. ezt a felemelt taksát azonban csak 1924. évi január hó 1-től kezdve tartoznak fizetni és pedig csak olyan községekben és városokban, ahol a lakosság száma meghaladja a 2000 lelket, azonkívül a fürdőhelyeken és üdülőhelyeken. Kisebb helyiségekben megengedheti a pénzügyminiszter, hogy ez a taksa pausál összegben fizettessék Ezt a taksát nem kell fizetni a bároknak, varieteknek, kabaréknek, orfeumoknak stb., amelyek a bruttó jövedelem 20 százalékát tartoznak taksa fejében fizetni. Díjjegyzék 38. Csekkekre, bononokra és olyan számlákra, melyek magánszemélyek bankügyekben állítanak ki, 50 para bélyegilleték fizetendő. A postatakarékpénztáraknál és postai csekintézeteknél ezekre az iratokra csak 10 para bélyeg jár. Díjjegyzék 41. Befejezett ügyek kicsomozásain benyújtott kérvények bélyegilletéke 10 dinár. (Folyt, köv.)
Darvasi kihajolva a fülke a b l a k á n , n é m á n szemlélte a perzselő nap s u g a r a i b a n p o m p á z ó mezőt, mely a kedvező i d ő j á r á s folytán gyönyörködtette a benne elmerülő szemlélőt . . .
szemlélték a természet e remekét, s néha óvatosan félve keresték e g y m á s tekintetét . . . Darvasi b o l d o g n a k érezte magát, fiatal társnője s z o m s z é d s á g á b a n . Nagyon szeretett volna valahogy b e s z é d b e elegyedni, és megismerkedni vele, de mivel megsérteni semmi esetre sem akarta, igy i n k á b b jó ideig csak halga'ott. K é s ő b b azonban vett m a g á n a k annyi bátorságot, és megkérdezte a kisasszonytól, h o g y hová utazik. Mire ő készségesen válaszolt és elmondta, hogy K re utazik. Ott laknak, az é d e s apja tanító és ő is készül a tanítónői vizsgára. Most M ba volt nagyszülei látogatására. Darvasi kérdésére, h o g y mikor f o g ismét erre felé utazni, azt felelte, hogy m a j d csak a iövő nyáron, amikor ismét látogatást fog tenni nagyszüleinél . . . Azután beszéltek az egyes országok g a z d a sági helyzetéről stb. Kerülve ezt a b e s z é d tárgyat, mely egymás személyét közelebbről érintette volna . . . Közben a vonat erérte a M . . . . i állomást. Miután a fi ital író megtudta, hogy itt a vonatnak lesz legalább 15—20 percnyi 'césése, mivel nagyon s z o m j a s volt, elindult egyik barátjával Halász Elemérrel a közeli v e n d é g l ő b e egy p o h á r sörre.
A kisasszony is ugylátszott, hogy^ bele van merülve a szép vidék szemlélésébe, — mert ő is éppen azt cselekedte, a mit a s z o m s z é d o s szakasz ablakán kihajoló fiatalember. Mindketten
Visszatértük után m é g jó ideig ált a vonat, Halász b e s z é d b e állott a vonat személyzettel, Darvasi pedig más s z ó r a k o z á s t nem találván, a közeli anyag á r o k b a n leszakította egy nádszálnak
És talán a véletlen játéka volt, — vagy pedig az-az ismeretlen szép leány is észrevette-e őt, — mert é p p e n a b b a a kocsiba szállott, melyben ő helyet foglalt. De mivel a kocsi t ö b b a p r ó fülkére volt osztva, igy egypár b a r á t j á n kívül, kik vele voltak, mást nem láthatott. Oly nyugtalanág vett rajta erőt, hogy nembirt t o v á b b maradni, újból kiszállt a perronra, - hátha még egyszer láthatná a szép ismeretlent. És netn csalódott . . . Ő ott állott a kocsi a j t a j á b a n , egy ismerősével beszélgetve s amint észre vette a csinos fiatalembert, figyelmét őrá fordította s tekintetük találkozott . . . Most már, — gondolta Darvasi, — nem c s a l ó d h a t o m , ha személyem nem érdekelné őt, elkerülné tekintetemet. S elmerülve gondolataiban, újból felszállt k o c s i j á b a ismerőseihez, kiket kis időre magukra hagyott. N a g y s o k á r a , az ide o d a tolatás után a vonat lassan elindult, m i n d i n k á b b m a g a mögött hagyva a szép termékeny rónát.
„Muravidék" karácsonyi melléklete. MORSZKA KRAJINA
Különfélék. V a n n a k - e a M a r s o n és m á s n a g y c s i l lagokon
emberek.
Evvel a k é r d é s s e l m á r régóta f o g l a l k o z n a k a t u d ó s o k . A r á d i ó távirászat egyik f e l t a l á l á j á n a k nyilatkozata szerint ezt a kérdést r ö v i d e s e n mego l d j a . U. i. egy oly t e r j e d e l m e s szerkezetel f o g épiteni, h o g y a n n a k v i l l a m o s s á g i áramai az egyes csillagokig fognak elérni. Ha ezen c s i l l a g o k o n vannak lakók, s h a esetleg m á r azon is rendel keznek ily dróttalan szerkezetekkel, a k k o r rövidesen értekezni f o g u n k velük egyről másról. A k é r d é s a z o n b a n az, ha v o l n á n a k is h a l a d t a k - e m á r a dróttalan taviratászig s ha igen, megértik-e a mi jeleinket, illetve nyelvünket. — ?
Visszaszolgálta. Hogy e g é s z s é g é t visszaszerezze, ismert német költő br. S c h e f f e l Viktor délvidékre utazott. Egy s z é p n a p o n kap a barátjától egy bélyegtelen levelet, a m e l y b e n csak annyi volt írva : „ N e k e m jól megy. Üdvözlettel a T e . . . " - A költő mérgelődik, h o g y s e m m i é r t annyi p o r t ó t fizetett és m o n d j a m a g á b a n : „Megállj b e t y á r ! " Vett egy nehéz követ, l á d i k á b a c s o m a golta s b a r á t j á n a k u t á n v é t e l e z e n d ő p o s t a d í j j a l elküldötte. A b b a n a hiszenben, h o g y b a r á t j á t ó l valami értékeset kapott, a címzett az óriási postailletékkel megterhelt c s o m a g o t kiváltotta. M i c s o d a arcot vágott, mikor kinyitja a c s o m a g o t és l e g e l é b b látja a k ö z ö n s é g e s szálkára e r ő s í tett c é d u l á c s k á t , melyre rá volt i r v a : » T u d ó s í t á s o d a l a p j á n , h o g y jól megy a d o l g o d , e z e n mellékelt nehéz kő esett le a szivemről. Scheffer.»
-MURAVIDÉK
Vállalkozó szellemű
asszonyok.
A legvállalkozóbb szellemű asszonyok közé kétségenkivül a l o n d o n i 75 é v e s Rebeka W i l l i a m s s o r o l h a t ó , aki r ö v i d d e l ezelőtt a hetedik férjét választotta, a 81 éves a g g a s t y á n Friderik Signey W h a l l a s z e m é l y é b e n . Az a s s z o n y a p j a 100 éves volt s az a s s z o n y m a g a m a g a s kora d a c á r a is m é g jó e r ő b e n van és egészséges. Kijelentése szerint nem birja elviselni az özvegyi életet s m e g van g y ő z ő d v e , h o g y az ö hat elhalt férje nem veszi r o s s z n é v e n tőle, ha elhagyatotts á g á b a n újra választott m a g á n a k férjet. Kijelentései k ö z b e n s i m o g a t t a a hat jegygyűrűt s nevetve kacsingatott a hetedikre, a melyik m é g e g é s z e n uj volt.
A szerencses
Ausztrália.
Ausztráliában olyan érzékeny hiány van a n ő k b e n , h o g y a k o r m á n y elhatározta ezen a n y a g nak E u r ó p á b ó l való i m p o r t á l á s á t , a h o l b ő s é gesen m e g v a n , sőt m a j d n e m az ö s s z e s e u r ó p a i á l l a m o k b a n f ö l ö s l e g b e n is férj nélkül. Egyelőre a s z á m í t á s szerint 250.000 nő kellene m i n d e n s z a k m á b ó l és korból. Ezen n ő k kapnak ott ingyen lakást és ellátást a d d i g , mig f é r j h e z nem m e g y , egy ottani farmerrel va^y iparossal. F i a t a l a s s z o n y a i n k és l á n y a i n k között aki n e m talál itthon férjet, p r ó b á l j a m e g Ausztráliában, a h o l a s z e r e n c s e b i z t o s s a n nem kerüli el mig tart a h á z a s s á g r a s z o m j a z o k raktára. (!)
Razlícsnoszti. Szvojo zseno j e szam o b s z o u d o szmrt.
A világ leggazdagabb
Interessantna
pogodba.
Csüdno pogodbo szta sžklenila predzdávanyom gledaliskiva (színész) spilara v Ne\v-York-i mladozser.ec Con r i szneja Shapiro. Pri notárosi szta szledécso pogodbo (kontrakt) sžklenila: 1). Nieden repride domou brezi ovoga dovolejnya vecsér po 11 vöri. 2.) Nieden nede püo vino csi nyemi drűgi ne dovoli. 3 ) O b á máta pravico lejtno do edenmeszecsnoga dopiiszta 4 ) Nieden neszmi drügomi lagali 5.) Mouzs more notripokázati vsze tiszte spilarke sz-sterimi v gledaliscsi vküper spila. 6.) Zsena nema pravice dolvzéti z-prszta zaroucsen prsztan. 7.) Oba ta na tom, ka ta pri ednom i tisztom gledaliscsi zaedno an gazsiraniva.
Z s e n s z k a l e p o t a sze p o n o g á j s z o u d i . Zsenszka lepota v nogaj lezsí i nej v o b r á z a potezi, je pravo dr. F. E. Hayden na gyülejsi n a rodne zvéze kiropodistov. — „Csi bi vszáki mladsnícs zselo kejp od szvoje liibléne sztopájov, n a meszto kejpa nyénoga obráza ali gláve, bi na nasoj zemli vnougo vecs szrecsni zákonov bilu," je pravo vneseni zdravnik, ki je duga lejta predszednik büo goriimenüvane zvéze. — »Po nyénoj nougi jo lehko szpoznas«-je pravo dr. Roké i szrcé vkraj od deklicske z vlszikiini petámi i spicsasztim p u n csukom. Nyéni rázum je komaj odtla do glejzsnya, Ona je náklanoszt plesza. komi je vecs za zabávo, kak pa za dom. Razumna dekla r é d n o obiitel noszi i tak má zdravo, normalno nogou.«
na
embere.
Godilo sze je tou delo v Angliji. Major Spourinond je za bojne vrejmena vecs lejt nepreE d d i g á l t a l á b a n az a hit volt, h o g y a világ l e g g a z d a g a b b e m b e r e J. Rockefeller vagy Henri J trgano nej büo domá. Gda je domou prisao, je zvedo, ka nyemi je zsena, ki je na nyegovom F o r d . Az amerikai pénzügyminiszter l e g u t ó b b i imányi zsivejla z-dvema szináma, nej bíla vörna' a d ó k i m u t a t á s a a l a p j á n a z o n b a n megállapittatott, k nyemi, nego ga je varala z niksim moskom, V h o g y A m e r i k á n a k 21 l e g t e h e t s é g e s e b b j e van, krátkom vrejmeni je vküper s z p o u b r a o vesz nyou kiknek évi j ö v e d e l m e t ö b b mint egy millió dolobtercseni material, stero szo nyemi nyegvi prijalár. Ezen k o r o n á z a t l a n királyok első helyén J. telje i blízsnya rodbina dali i tüdi nyagoviva dvá P i e r p o n t M o r g a n , az ismert b a n k á r áll, kinek évi j ö v e d e l m e t ö b b mint tíz millió dollár. Mi- sziná, od steri te najmlajši je komaj petnajszt lejt sztár. Na tou je vküper pouzvao rodbinszki gyüután ezen jövedelem után fizet adót, tehát h i h e tetlen, h o g y nem v o l n a igaz. T ö b b mint v a l ó - lejs, pri sterom je zsena v nriitkom vsze pripoznávala. Rodbinszki tanács je zseno za krivo szpozszínű, h o g y az ő j ö v e d e l m e m é g n a g y o b b . nao, na stero jo je mouzs na szmrt obszoudo i
a v i r á g z ó tetejét s u n a l m á b a n ezt a p e l y h e s n á d v i r á g o t s i m o g a t t a . K é s ő b b az a s z é p l e á n y is követte a fiatal író p é l d á j á t , ő is szakított magának egy n á d v i r á g o t , — talán ezzel akarva jelezni, h o g y e g y f o r m á n érez és g o n d o l k o d i k a fiatal emberrel, aki szintén ismeretlen volt m é g ő előtte. Egyikük sem t u d t a a m á s i k n a k a nevét, egyikük s e m ismerte a másikat, — ők jöttek, látták és megszerették e g y m á s t . . . A vonat l a s s a n elindult a l h a g y v a a g a z d a g rónát s k ö z b e n b e é r v e a vidék vadregényes hegyei közé, — mely oly s z é p sürü zöld l o m b o s fáival é s b o k r a i v a l e l r a g a d t a t j a az emberi lelket. D a r v a s i önkénytelenül is felsóhajtott. Mily jó volna itt élni c s ö n d b e n , b o l d o g s á g b a n ezzel az i m á d o t t nővel kit ö r ö k k é szeretni t u d n a . Itt a hegyek csöndjében lombok szerelmes suttogása, m a d a r a k éneke között, távol a világ z a j á t ó l . . . G o n d o l a t a i m e s s z e k a l a n d o z t a k egy i s m e retlen v i l á g b a . . . F e l r i a d v a rátekintve kis s z o m s z é d n ő j é r e , — szive heveset d o b b a n t . — Hisz ő az! . . , Álmainak m e g v a l ó s u l á s a ! Kit á l m a i b a n oly s o k s z o r látott, — ébren p e d i g m a g a elé képzelt. — T e h á t mégis l e h e t s é g e s v o l n a ? T e h á t megtalálta volna á l m a i n a k királynőjét ? Akinek b i r h a t á s a egy k i m o n d h a t a t l a n b o l d o g s á g , egy földi m e n y o r s z á g volna az ő s z á m á r a ? Figyelmeztette a k e d v e s leányt a g y ö n y ö r ű tájra, melyre ő is tetszését fejezte ki.
obszoudbo tüdi taki zvrso: v navzoucsnoszti szinouv i rodbine jo je dojsztrejlo. Zavolo toga je büo obtozsen i pred szoldacsko birovijo posztávleni, na sterom je pa, na velko csiidüvanye zsenszk, obtozsenec — oproscseni büo.
Poviden process.
(tárgyalás)
Pred krátkim je v Meksziki povidna razprava.. bila. Po vecs kak meszecsnom csákányi je vesz prebiválsztvo nejpriszebno bilou od radovednoszti. Ontozsena je bila 20-lejtna Luz Fouzallez, ki je na truc szvojoj mladoszti zsé vecs kak 200 lübicov mejla. Vszáksega lubica, ki sze nyej vecs nej vido, je pa dála po nyegvom naszlednfki szvejta szpraviti. Kak szvedokov jenasztoupilo 40 bivši lubesekov, vendar szo pa s z a m o j edno v m o r s/.tvo mogli pjszvedocsiti na nyuo, zavolo s t a r o g a szo jo obszoudili na 12 lejt tezske temnice.
A két fiatal lélek felismerte e g y m á s t . Mintha két szerető sziv e g y m á s r a talált volna, hisz m i n d e n b e n oly egyet értettek . . . A vonat elért, a M i alagút b e j á r a t á h o z . Darvasi kérte a szép leányt ablakai f e l h ú z á s á r a n e h o g y a n e h é z k ő s z é n füst b e lóduljon . . . Néliány percre egész s ö t é t s é g támadt. Mivel az író az' egyik a b l a k o t elfeledte felhúzni s a fojtó f ü s t b e t ó d u l t , már alig várta, h o g y a vonat kiérjen, h o g y tüdejét újra tel*-; s z í v h a s s a a jó hegyi levelőgel. Mire ő kihajolt, arra már a kis s z o m s z é d n ő a b l a k a is nyitva volt, aki m o s o l y o g v a jegyezte meg, h o g y g ő z - f ü r d ő b e n voltunk, mire mindketten jó izüt nevettek. D a r v a s i n a k ekkor egy ötlete t á m a d t . Vett ugyanis már e l ő b b a g y ó g y s z e r t á r b a n egy d o b o z p e m e t e f ű cukorkát, s e szókkal „tessék k i s a s s z o n y " átnyújtotta neki, aki elfogadta és m e g k ö s z ö n t e . Ö p e d i g b o c s á n a t o t kért v a k m e r ő s é g é é r t .
fészkelje b e magát, melynek nem lehet p a r a n csolni. Melynek neve a h a t a l m a s , minden a k a dályt legyőző „ s z e r e l e m " . É l e s füttyszó jelezte, h o g y megérkeztek. Mily h a m a r vége van a s z é p útnak. A v o n a t berobogott a H i pályaudvarra. Darvasi leugrott, és egy v é g s ő e p e d ő tekintettel v á r t a i m á d o t t j a megjelenését. És ő megjelent, mint egy kis királynő, — leereszVedően kezet f o g v a az ő r a b s z o l g á j á v a l . . . M é g csak m o s t tudták meg e g y m á s n a k nevét, a k ö l c s ö n ö s b e m u t a t k o z á s által. — Darvasi J e n ő regény-író vagyok. — Rónai Albina tanítónő . . . Egy u t o l s ó Isten vele, — és talán v é g e van ö r ö k r e ! . . . A t á v o z ó s z é p l e á n y még egyszer v i f s z a fordult. Az ifiu iró s a p k á j á t m é g egyszer m e g l e n getve, — f á j d a l m a s b u c s u t intett kis k i r á l y n ő jének, aki a z t á n eltűnt.
A v o n a t l a s s a n zakatolva haldt, de az irónak ugy tetszett, mintha vad i r a m b a n törtetne előre. Hogyisne, hisz nem m e s s z e volt m á r a vég á l l o m á s , — nem s o k á r a vége lessz a szép útnak. Most már szerette volna ha ez az utazás s o h a véget nem érne, - h a n e m az ö r ö k k é v a l ó s á g i g tartána. Hisz mellette volt az a leány, kit megszeretett az első látásra. Megszerette az első p e r c b e n melyben meglátta. É s ez a rövid kis i s m e r e t s é g elég volt arra, h o g y a könnyűvérű író s z i v é b e egy s z e n v e d é l y e s h a t a l o m
T a l á n örökre. Itt h a g y v a őt örök b á n a t á v a l ^ — S akit talán s o h a t ö b b é nem f o g v i s z o n t látni . . . — T a l á n mindez nem is volt i g a z . T a l á n csak álom volt az egész, — g y ö n y ö r ű lázálmok m e s é s ezeregy é j s z a k á j a . . . — Egy a z o n b a n való, h o g y annak az é d e s kisleánynak k é p e ö r ö k r e b e l e v é s ő d ö t t a n n a k a s z e r e l m e s ifjúnak szivébe. Ki, ha kis k i r á l y n ő j é t netn f o g j a t ö b b é viszont láthatni, — a k k o r i n k á b b kiván m a g á n a k örök sötét éjszakát, — f e l é b r e d é s , és á l m o d á s nélkül.
GLAS Z I.
HÍREK.
Blájzsene i veszéle koledne szvétke
zselej
Kellemes karácsonyi ünnepeket kiván kedves olvasóinak a „Muravidék" (Mörszka Krajina) szerkesztősége és kiadóhivatala.
vszém našim postüvanim naprejplacsnikom i cstitelom
reditelsztvo
i
oprávnistvo
líszta „M.
(rajína." Vázsno vszem. Kak predtem, tiidi i zdaj mo meli v liszti za nouvo
leto presztor
— Fontos m i n d e n k i n e k .
Mint ezelőtt, ugy
most is tartunk fenn helyet újévi
szerencse ki-
vánatoknak a lap utján való kifejezésre.
Miután
ez
m ó d j a,
az egyedüli
helyes
és takarékos
osznováni
miután senki nem vetheti szemünkre: „még egy
za tiszte, ki vtou formo scséjo nadomesztiti drágo
lapot sem küldött", ha esetleg elvész a postán,
)ostno nouvoletno gratulácijo. Záto proszimo p.
azért felhívjuk t. kereskedők, iparosok és korcs-
n. prijátele da právocsaszno priglászijo tou zseljo
márosok
pri reditelsztvi, opravnistvi ali v stampariji, tiidi
szerkesztőnél, kiadóhivatalnál, nyomdában
de pa nabérala nasega liszta raznásalka
a kihordónál M. Sobotában legkésőbb december
v M.
szíves
figyelmét.
Bejelenteni
D o 16 lejt s t a r m l a d e ž e n ni d o v o l j e n o 1
Samo
v
nedeljo
2ó. dec.
večer o b 8 u r i :
PROKLETNIK P U S T O L O V N A DRAMA u 3 P O G L A V J A i 6 ČiNOVA
lehet a vagy
^
DER VERFLUCHTE
Szoboti. Tou de nájfalejse szredsztvo za nouvo-
hó 27-ig. Ár csekély 10 dinár. Din. — Sever Božidar előadásokat tart magyarországi szenvedéseiről és élményeiről. Eddig már Nájbougsa prilika za trgouvce, obrtnike i krcselőadást tartott Beogradban, Zagrebben és Ljubmáre, ár té niscse nema praviti: „meni szi niti G o r n j e l o ž e 10-— D i n á r , s p o d n j e ljanában, hol — állítólag — nagy érdeklődés l o ž e 8 - — Din, i n I I . p r o s t o r 3 — D . edno kárto nej poszlao za nouvo letno gratuláközepette hallgatta végig a nagy számú közönség elbeszéléseit. Vájjon tart-e előadást Murska Lastnik k i n a G U S T A V D 1 T T R I C H cijo." (Prigtásziti je do 27.-ga.) Sobotában is ? — Mrtelnoszt. T . m. 17.-ga je v M. Sobotskom — Fontos kettős birtokosoknak! Kettősbirtokospitáli náglo mrou Szeredi Viktor bivši Križevci sokról szóló vámszabályok 5. pontjá hivatalos notáros. Szprévod je t. m. 19.-ga z velkim tál- lap 1922 évi 294 számú rendelete, értelmében a kettősbirtokosok kötelesek minden év januái ha- I Lieitáeija lovine. emányom preteko. Pokojnoga razširjena rodbina vában ezen joguk elismerése végett kérvényt , Lászt obesine Kupšinci, 600 máli plügov zsalüje. — Edvard Gregorič szodni izvr. uradnik benyújtani még pedig azon vámhivatalnál, amelyobszégajoucsa lovina, de sze 30. dec. 1923. v M. Szoboti, je t. m. 17.-ga v Ljubljani po nek körzetében birtokuk fekszik. Ennek folytán popdnévi ob 2 vöroma vödávala. Lieitáeija a M. Szobotai ker. főnökség raktáron tart az ily dugom betégi mrou, Bojdi nyima pocsinek lehki. je jávna, na 6 lejt, meszto obč. župana hisa, kérvényhez szükségelt nyomtatatványt, a melyet gde se pogoji pozvejo lehko. — Neszrecsa na deli. T . m. 10.-ga v Gerlinci az érdekeltek megkaphatják a ker, főnökségnél Kupšinci, 18. XII. 1923. Gorcsan József je Gomboc József kmet borovjé dao trejbiti. (okr. glavarsztv. M. Szobotában, vagy ennek Župan. kirendeltségénél D . Lendavai. 'rejbes szo prejkvzéli za penyé i korenyé Drávec ózsef i Hári Mátyás i Alojz. Poszebi je delao — Uj ev. felügyelő. J u n k u n c Sándor eddigi Drávec i poszebi dvá Hárija. Med delom sze je fetügyelő Amerikába való elköltözésével megHárija bour podérao, ki szta pa nej sz kricsala üresedett ev. esperességi kerület felügyelőjévé, Oglasz. az egyes gyülekezetek leadott szavazatai folytán Drávci naj pázi i je bour sz cejlov mocsjouv 10 szavazattal 6 ellenében B e n k ó József m.Radi obnovitve obrata odam kompletna mlintak na Drávca szpadno, ka je tomi právo nogou szko zsagalno sker in o»rozsno zsago (cirkular) sobotai nagykereskedőt választották meg. BeikOda sze tudi kompletna mlinszka skér, sztot ttása valószínűleg a križevci rendes esperességi ilomo i je v gornyem tejli tezske notránye posjecsa iz: 1 duplinski, 2 enosztavna, 2 par kamla, cilingyűlésen lesz megtartva. Fogadja őszinte jó tadbe doubo. Pripelali szo ga v spitao v M. dri, vzrleki (aufzugi) in transzmisszión. kivánatainkat. Sker j e escse v obratu p r i : Szoboto. Preiszkáva tecsé koga tezsi krivica — Halálozás. Szeredi Viktor volt Križevcei körA n t o n M a i t z mlinar neszrecsa. jegyző f. hó 17.-én szívszélhűdés következtében Rogašovci v Sotini. Odprejta szenyá. Kak nam naznánya okr. elhalt. Temetése f. hó 19.-én d. e. 10 órakor a M. Szobotai kórház halottasházából nagy részglavársztvo, szo sze zsivinszka szenyá v Čakovvét melett ment végbe. Az elhallot kiterjedt rokonszkom okraji odprle, odtisztec sze tiidi govensága gyászolja. Béke hamvaira. szka zsivlna lehko vözsené. — Szerencsétlenség munkaköztien. F. hó 10.-én Vázsno za dvolasztnike! Vszáki kmet, ki Gombóc József Gerlinci gazdálkodó erdejében Blágo — Áru. má z-onkraj meje grünt, je dúzsen po pravilaj Drávec József és Hári Mátyás és Alajos a tulajdonos részére fát döntögettek. Külön dolgozott carinszki predpiszov, za priznánye té pravice 100 kg. Pšenica—Buza . . . . K1200 prosnyou notri dati i tou pri tisztoj carinárnici Drávec és külön Háriék. Munkaközben Háriék > Zsito—Rozs 1000 kiásott fenyő darabja dőlni kezdett, a mire Drám steri pas szpáda nyega grünt. Zavolo toga je > Ovesz—Zab . . . . 900 vecet nem figyelmeztették, s a fa teljes súlyával > Kukorca—Tengeri . . 900 Jkr. glavársztvo za té prosnye potrejbne forDrávecre oly szerencsétlenül esett rá, hogy an- i » Proszou—Köles . . .. 1000 muláre zalozsila, steri sze dobijo pri okr. g!a- nak job lábát eltörte. Behozták a M . Szobotai 900 > Hajdijna—Hajdina . . kórházba, hol az orvos súlyos belső sélürést is rarsztvi v M. Szoboti i pri expozituri v Dolnyi > Graoka—Bükköny . . megállapított felső testén. Kit terhel a felelőség, Lendavi. 700 » Otroubi(psen ) —Korpa (buza) megindult a nyomozás. » Szenou—Széna . . . , 400 Neszrecsa z biciklina. Bácz Rudolf pücon2200 » Graj—Bab Izkoga kmeta i mlinara, Rezső iména szin, pol300 » Krumpise—Burgonya . . lárszke soule vucseník sze je kak rédno t. m. 20 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . I8.-toga tüdi pelao v soulo v M. Szoboto. Na » > Detelcsno sz.—Löhermag lendavszkoj ceszti je eden pojeb szkocso pred III. II. I. iyega, steroga sze je ognoti steo i dojsztoupiti, |£tak neszrécsno szpadno, ka szi je levo rokou 5 5 - _ 6600 — i 50 Bikovje f —Bika iztrou, v plecsí pa zvino. Odpelali szo ga v 1 5 0 - - 55 - 6 0 Telice 3 —Üsző 28-—36 —46spitao v M. Szoboti, Krave Q* —Tehén 65-70Teoci « —Borjú — Nouvi ev. inspektor. Nameszto v Ameriko od 88-94Szvinyé ^ —Sertés Idoucsega^Junkuncz Sándor doszedásnyega ev. . , » 170Mászt I-a— Zsirl-ö. pspektora je* vszej gmajn glászami, 10 prouti . . » 160Zmoucsaj--Vaj , . jim, za nouvoga',ev. sinyorije inspektora B e n k o . . » 160 Spej—Szalona . . . » 8zsef velki trgouvec v M . Szoboti odebráni. Belice—Tojás . . lacija de vecs kak gvüsoo na v Križevci bdrzsánom sinyorszkom szpráviscsi. Gratuam j\ P e j n e z i — Pénz. — Kralá rojsztni dén. Králevszka rodbina je t. P r e p r i č a j t e se sarai',, k a k o ugodni s o za no17.-ga szvetíla kralá Alexandra I. rojsztni siti. Vzemite pa pred v s e m v obzir, d a je 1 Dollár. . = Kj 340 - • Berson-gumi p o t p h t c e n e j š i k o t usv Ilidži. Vsze vékse£mesztá i urádi szo szve100 Kor. Budapest = » I 20 n j e n i t e r pomenja nosrtev istih za V a s té dén z primernim tálom. 100 Kor. Becs . . — > — 50 velik prihranek. Z a h t e v a j t e pa od Vašega čevljarja s t r o k o v n o pritrditev 1 lira = » 17-16 gumi potplatov z vporabo priloženega Z ü r i c h b e n 100 D i n a r = 6.525 sfrk. Berson-cementa. letno gratulácijo, ár de kostalo szamo
10
Vstopnina:
r
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
'osite čevlje gumpotpíati.
Gazdálkodás A lovak
patáiba szoruló dós hóról. -
raga-
I r t a i Nemes Miklós állatorvos, M. S o b o t á n . (Folytatás.) t
kis ujjnyi vastag és 2 kis ujjnyi széles; tehát lapos fonat. Ezt a l a p o s fonatot a lapjára szorosan összecsavarjuk, mint pld. az ó r a rugóját; a meneteket pedig házicérnával vagy virágdróital, de csak a felső szélén, összevarrjuk ugy, hogy kb. tenyérnyi nagyságú tányér alakja legyen. Ugyanis e szalmatányér szélének, perjméjének nehezen és szorosan kell beilleni a patkó szárai közé, ennélfogva a csavarmenetek számát a pata nagysága állapítja meg.
Po n a j v i š j o ] ceni kupim vszákovrszten kmetski p r i p o u vek kak szilje, krmo, j á b o k a , szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye g o b i travine p o t r e j o n e p o d a t k e radevoule dam. O d á v a m vszevrsztne kmetske p o t rejbscsince i gnojila (thomsalak, s u p e r fosfát). Na piszmeno pozványe pridem.
Ismeretes, hogy a pata, ha egészséges, elég (Folyt, köv.) erősen homorú. E homorusága igen nagy h o r dozó erőt ad néki. Ugyanolyan erőt, mint ÍÍItalában a boltivek nyújtanak. Ezt a homoruságát mélyiti a vastag patkó. Említésre méltó, hogy a jó patkó nem feks7Ík a belső szélével a pata Vecskrát sze csütFtiemo csi vidimo ali csütalpi felületére és emiatt a hó a * patkó és pata jerno giícsati o d 2 —3 meterszki zsmetm szviny i o d kusztoga speja. T o u sze zná, ka od nicseközötti ujjnyi széles résbe beleszorul és nagy felüsza nemre tou bidti. T é Szvinyé sze v dvej leti lettel, támasztó pontokat kap, azért onnan egysztaroszti zacsnejo krmiti i sze'krmlenya vrejmen könnyen ki nem eshetik. A lágy, ragadós hó na stiri tálé razdeli i tak d o b i j o na 100 kg. összepréselődik e m a g a s kupolában és nagyon zsmécse v ednom dnévi: keményre tömörül. Az ilyen hörögök nem ritkán 1. vrejmen földet, kavicso' préselnek magukba. A rög léKrttmpisov 10 kg. M e s z n a m e k i i h u s l i s z t O - kgpésről-lépésre egy-egy hóréteggel nagyobb lesz, Psenicsni otrob O"-") kg. * < mintha cölöpökön járnának az állatok, a beszorult II. vrejmen' hó 1—2 arasznyi magas lesz. Érthető, hogy a Repcijin szir (ali tikveni) 0 2 kg. szegény állatok nemcsak hogy nehezen járnak e Krump. 5 kg. Ovszeni$iroutO-:lkg. Szühesörovetropine 0:5,, hócölöpökkel, hanem hajlitóinaikat túlterhelni KukOrcsen ,; 0-6 „ Psenicsni otroub l „ kénytelenek, ami fájdalommal jar. Inlobok igen III. vrejmen gyakoriak. E cölöpök nem mindig függőleges
L J Ü D E V I T J. R Ö S S L E R H o d o s 53.
Krmlenyé szviny.
irányúak, hanem oldalt, előre vagy hátrahajlók is lehetnek, Mi sem természetesebb, hogy a hajlással ellenkező irányban lévő inak, izmok, izületi szalagok a normális mértéken felül lesznek megterhelve, nyújtva és ezért jiem ritka a szalagok szakadása. Az izületi felületek nem egyenletes megterhelése, zúzása, izületi gyuladást, csonttörést, izületi porcleválást okozhat. Hogy e bajok ellen megtehessük az elhárításokat (preventív intézkedéseket) tudni kell, hogy a meg nem patkolt patába nem szorul bele a hó, úgyszintén kirepül a lépésenkint bele szorult h ó , ha a ló sebes mozgásba van. Egyesek erős rugókat alkalmaztak, melyek a beleszorult havat minden lábemelésl
Repa 10 kg. Psenicsni-otrob 0 5 kg. Kukorcsni sirot 1 „ Mesžns mela 01 „ Szühe sörove tropine 1 kg. Repa • 5 kg. Krumpisov 2 „ Kukorcsni sirot 1 „
J. R Ö S S
ER
H o d o s 53.
i Na d e b e l o !
Na d r o u v n o !
Naznányam
Ovesž 0.4 kg. ! Szühe sörove tropine 1 .. Psenicsni otrob 0;2 „
posiüxanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo , t p g a v i a o
z
vinom
na debelo i drouvno i sze dobi vszákeO féle vino po nájfalejsoj cejni. O VEREN Í
STEVAN,
MÁRKISAVCI
jiev •
E r t e s i í é s I Tisztelettel értesítem a n. érd. g a z d a közönséget, fiogy M. S o b o t á b a n a Benkics (volt Halbart) féle k o r c s m á b a n minden hét hétfő é s szombatján kötélfonásra szánt kender é s len kócot átveszek, úgyszintén a kész fonott árut át fogom adni. Ugyanitt veszem át az e l a d a n d ó kender é s lenkócot a l e g m a g a s a b b napi áron. Tisztelettel T E M LIN iVuHÁLY, kötélgyártó BELTINCI
FLISZAR primeroma t t f fnjenem
potplaiu
• J Ž \ B l m € t poipetnik
/
kavčukov
in pat pia
PAVEL
vorar
v M. S O B O T I (Pri Turk kresmi) D o b i j o sze vszákevrszte vöre p o nisžikoj cejni i vöre sze poprávlaiq sz e d n o l e t n o v garáncijov.,Dobijo sze , Batrije"i,,Kaménye!" Küpi zlát i szrebro!
t.
Eden močen vajenec Hirdessen a
sze z - d o b r o p l á c s o gorvzeme pri lüzsnyari
Mőrszka Krajiná-ban
Holcm
mert
egy e r ő s
hirdetései
eredménnyel
M U R S K I SOBOTI
Prej — Ezelőtt
M U R A S Z O M B A T I
L J UDE VIT
T o u je preminyávanye krmszki p o t r e b š č i n tak, da sze krmlenik nemre navoliti jeszti tou ali ono krmo.
Hogyan készítsük a szalmabetéteket? A jó kocsis, ha havazásra hajló idő vatf," 1—2 ujjnyi széles, hosszú szalmakötelet fon. A fonás 3 kissé megvizezett, megcsavart szalma-strénnel (köteg, pászta) történik, éppen ugy, amint a nők a hajukat összefonják. Az összefont szalmakötél kb. 1
v
veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, g u b a c s o t g y ü m ö l csöt,'"'anyarozsot, gyógyffiveket és g o m bákat Gyógyfiigyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. Eladok mindennemű g a z d a s á g i ' cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) t h o m a s l a k o t , csontlisztet, s z u p e r f o s / fátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra b á r h o v á megyek.
IV. vrejmerr
E bajon segítendő, a gummibetétek helyett a szalma betétek sokkal megfelelőbbek. Először, mert a szalma olcsó, .mert a betéteket mindenki maga is elkészítheti, mert éppen olyan tarlóssak, mint a gummi betétek, — mert nem kell behelyezésükhöz f o g ó ; másodszor, mert nem nyomják annyira a talpat, a talpi felületet nem zárják oly erősen el, mint a gummi.
H R A N I L N I C A
Legmagasabb áron
jó f i z e t é s s e l felvétetik
járnak
tanulófiu
Z VRSÁVA V S Z E B A N C S N A D U G O V Á N Y A MINDEN B A N K S Z A K M h B A VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT.
T A K A R É K P É N Z T A R
(SZTÁRAGASZA)
n S t e v a n tímárnál M . S o b o t a
V ZVÉZI
Z-JADRANSKA C-
W: A
J;
BANKA
ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
BEO G RAD"-AL
