2010. szeptember 25. Ajánlott tankönyv: HVG-ORAC: Büntetőjog Általános Rész Szerzők: Belovics-Békés-Busch-Gellér-Margitán-Molnár-Sinku
Büntetőjog A büntetőjog fogalmának két alappillére: a bűncselekmény és a büntetés Ultima ratio, azaz végső eszköz Összevetés egyéb jogágakkal: a jogrendszer más ágai – pl.: polgári jog, munkajog, családijog. - jogviszonyokat hoznak létre, szüntetnek meg, stb. A büntetőjog ezeket oltalmazza pl.: élet, társadalmi, gazdasági rend - azaz védelmi funkciója van. Jogág A kodifikált büntetőjogokban a törvény (a továbbiakban: tv.) határozza meg az egyes bűncselekményeket (a továbbiakban: bcs.) (nullum crimen sine lege) és törvény határozza meg az azok elkövetőire kiszabható büntetéseket (nulla poena sine lege). A bcs. és a büntetés fogalma szempontjából a tv.-nek (lex) meghatározó jelentősége van. A bcs.-nyé nyilvánítás azt jelenti, hogy a tv.hozó a jogilag nem kívánatos cselekményről (pl.: emberölés, lopás) tv.-i tényállást alkot. A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bcs.-ket, és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. A büntetőjog forrása csak törvény lehet. A tv.-i tényállás az adott cselekménynek, mint magatartástípusnak a leírását tartalmazza (166.§ Aki mást megöl, bűntettet követ el). Az elvontan megfogalmazott magatartással azonos cselekmény elkövetése a bűncselekmény, mint büntetendő cselekmény. A tv.-i büntetési tétel elvontan fogalmazza meg, kilátásba helyezi azt a jogkövetkezményt, szankciót, amely a tv.-i tényállást kimerítő cselekmény elkövetése esetén a bíróság kiszabhat. Konkrét esetben a tv.-i tényállást kimerítő cselekmény a bcs, a törvényi büntetési tétel keretei között kiszabásra kerülő jogkövetkezmény a büntetés. A büntetőjogban a bcs. fogalma össze van kapcsolva a büntetéssel. A büntetés célja alapján: • generális prevenció (általános megelőzés): a társadalomnak a szóban forgó bcs.-nyel nem érintett tagjai is visszatartassanak a bcs. elkövetésétől •
speciális prevenció (egyéni megelőzés): az elkövetőt (elítéltet) kell visszatartani attól, hogy utóbb újabb bcs.-t kövessen el
Rendszere: 1. anyagi jog - Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény-statikus 2. eljárási jog - Be.: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény-dinamikus
3. büntetés-végrehajtási jog - Bv.tvr.: a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet-a jogerős bírói ítéletben kiszabott fő-és mellékbüntetések végrehajtásának szabályaival és az elítéltek jogállásával foglalkozik.
Alapelvei: 1. nullum crimen sine lege - nincsen bcs. törvény nélkül, ellentéte pl.: angolszász precedens rendszer Radbruch-i formula 2. nulla poena sine lege - nincs büntetés tv. nélkül E fenti két - egyben alkotmányos jogállami alapelvből - következik a súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma: Btk.2.§-a (lásd: az időbeli hatálynál) 3. nullum crimen sine culpa elve: nincsen bűncselekmény bűnösség nélkül 4. a bj. ultima ratio jellege, illetőleg szükségesség és az arányosság követelménye Ez az elv azt fejezi ki, hogy a bj. csak végső eszközként vehető igénybe és csak akkor, ha az igénybevétel szükséges, és akkor is csak az arányosság keretein belül. Ez a jogalkotó feladata: szükségességi teszt és arányossági teszt. 5. az analógia tilalma az analógia szemben áll a nullum crimen sine lege elvével, mert azt fejezi ki, hogy a cselekmény elbírálására kifejezett törvényi tényállás hiánya esetén is sor kerülhet, pl.: úgy h a bíró a magatartást egy hasonló cselekményre vonatkozó tv.hely szerint minősíti és szabja ki rá a büntetést.Pl.: hitleri Németország, vagy a Szovjetunió joga 6. eljárás jogi garanciák is kellenek, önmagában az anyagi jog nem elegendő pl.: a Be. szerint büntetést csak bíróság szabhat ki, csak a tv. alapján lefolytatott tárgyalás rendjén, csak vád alapján, csak bcs. elkövetése miatt. pl.: ártatlanság vélelme, jogorvoslati jogosultság, védelemhez való jog stb.
I.félév: ANYAGI JOG 2 részből áll: Általános Rész és Különös Rész „együtt olvasandó” lsd: technikai megoldás Általános Rész: azon normák összessége, amelyek a legtöbb, szinte minden bűncselekményre vonatkoznak, illetve amelyek a büntetőjogi jogkövetkezményekkel általánosságban (azaz nem egy konkrét bűncselekményre vonatkoztatva) foglalkoznak. Itt határozza meg a törvényhozó a bűncselekmény (bcs.) fogalmát, a büntetendőség és a büntethetőség általános feltételeit, a szankciók fajait, a büntetés kiszabásának általános szabályait és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés feltételeit. Különös Rész: szerkezete az egyes bűncselekményi csoportokra épül, amelyek a védett jogi tárgyak jellege szerint különülnek el. Itt határozza meg a törvényalkotó az egyes bűncselekmények definícióját és az elkövetési magatartások leírását, illetve az alkalmazandó büntetéseket.
Jogforrásai: • • • • • • • • •
a büntetőjog elsődleges jogforrása a nemzetközi jog (egyezmények-Emberi Jogok Európai Egyezménye, nyilatkozatok) a Magyar Köztársaság Alkotmánya pl.: tulajdonhoz való jog - lopás az Alkotmánybíróság határozatai pl.: halálbüntetés eltörlése törvény pl.: Btk., Be. törvényerejű rendelet pl.: Bv.tvr. vagy a Btké.: a Btk. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. sz. tvr. alacsonyabb szintű jogszabályok: pl.: Kormány rendeletek: pl. a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról bírói gyakorlat - vitatott a precedens jog, pl. az ún. jogegységi határozatok kötelezőek a bíróságokra az elvi döntések és irányelvek is kötelezőek pl.: 15. számú irányelv az élet és testi épség büntetőjogi védelméről vagy a III. számú Büntető Elvi Döntés az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának állásfoglalásai is jelentősek voltak, ezeket azonban nemrég hatályon kívül helyezték és jelenleg a BKv-k vannak, azaz büntető kollégiumi vélemények: ezek ipso iure nem kötelezőek, de a bíróságok nem szoktak azokkal ellentétes döntést hozni
A Btk. hatálya: 1. A hatályról általában: A jogszabály alkalmazásának 2 alapvető feltétele van: a jogszabály érvényessége és hatályossága. Az Alkotmánynak és a Jat.-nak (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek megfelelően megalkotott és kihirdetett jogszabály érvényes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az hatályos is lenne. Hatályos ugyanis az a jogszabály, amely alkalmazható, azaz jogviszonyokat keletkeztet, változtat, vagy szüntet meg. Azaz: minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos, hiszen az érvényes jogszabály, amíg nem lép hatályba nem hatályos. A jogszabály hatálya azt mutatja meg, hogy az érvényes jogszabály alkalmazható. 4 féle hatály lehet: területi (hol?), személyi (kikre?), tárgyi (milyen jogviszonyokat?), időbeli(mikor?) A Btk. csak az időbeli (2.§), a személyi és területi (3.§ és 4.§) hatályt szabályozza. A tárgyi hatályt külön azért nem kell szabályozni, hiszen a Btk. "önmaga tárgyi hatálya", azaz azzal, hogy meghatározza, mely cselekmények a bűncselekmények meghatározza tárgyi hatályát is.
Időbeli hatály- öf. a nullum crimen sine lege elvével 2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
főszabály: az elkövetéskor hatályban lévő tv. szerint kell elbírálni, tehát a bcs. elkövetési idejének különös jelentősége van
kivétel: nem bcs. vagy enyhébben bírálandó el, akkor az elbíráláskor hatályban lévő - új - tv. szerint kell eljárni- az elbírálás ideje a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontja, tehát kizárólag a jogerősen el nem bírált cselekményekre alkalmazhatók ok: jogbiztonság, előreláthatóság követelménye 1/1999. Büntető jogegységi határozat ismertetése
Területi és személyi hatály: területi elv: az állam büntetőhatalma - a területi szuverenitásból adódóan - a területén elkövetett vlmennyi bcs.-re kiterjed az elkövető állampolgárságától függetlenül személyi elv: az állam büntetőhatalma saját állampolgáraira terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy a bcs.-t mely állam területén követik el állami önvédelem elve: az állam büntetőhatalmát az elkövető állampolgárságára és az elkövetés helyére tekintet nélkül kiterjeszti azokra a bcsekre, amelyek az alapvető érdekeit sértik, azaz az adott állam bj-a által védett jogi tárgyak elleni bcsekre (állam elleni bcs.kX.fejezet) feltétlen büntetőhatalom (egyetemesség) elve: a nemzetek közössége által üldözött bcs-k elkövetőit bármely állam bíróságai megbüntethetik, függetlenül az elkövető állampolgárságától és az elkövetés helyétől (emberiség elleni bcs.k-XI. fejezet) A hatályos törvény a fenti elveket kombináltan alkalmazza az alábbiak szerint: 3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. 4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. (3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. (5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.)
Összességében: főszab. szerint területi elv+"a zászló joga" ezt kombinálja a személyi elvvel Az állami önvédelem elve esetén a külföldi jogra tekintet nélkül rendeli büntetni, a többi esetben szükséges a kettős inkrimináció, azaz kettős büntetendőség megléte.
A bűncselekmény 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Bűntett és vétség 11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
I. A tv.-i tényállás tárgyi oldali ismérvei=objektív tényállási elemek: azon ismérvek, amelyekben a cselekmény a külvilágban megjelenik - szükséges ismérv: a cselekmény - általános ismérv: az elkövetési T vagy passzív alany, eredmény, okozati összefüggés - esetleges ismérv: az elkövetés módja, eszköze, helye, ideje II. A tv-i tényállás alanyi oldali ismérvei: azon ismérvek, amelyek a bűnösséget formálják, a tudati elemek - szükséges ismérv: szándékosság, gondatlanság - esetleges ismérv: motívum, célzat 1. Védett jogtárgy: a bj-i védelem tárgya főszab.szerint nem épül be a tv-i tényállásba pl.: lopás-vagyon elleni bcs. A KülRész rendszere a jogtárgy szerint építkezik. 2. Elkövetési magatartás: - 2.1 lehet csak tevéssel, - 2.2 csak mulasztással, - 2.3 akár tevéssel-akár mulasztással 2.1 a) tiszta tevékenységi bcs-k, amely az eredményt nem tartalmazza - immateriális pl.: lopás (érték) b) csak tevéssel, de eredményt is tartalmaz - materiális pl.: csalás (kár) 2.2. a) kizárólag mulasztással elkövethető immateriális bcs.-k (ún.: tiszta mulasztásos bcs.k) (a mulasztás: kötelességellenes nem tevés, azaz van vlm. kötelesség, amit nem teljesít, tehát több, mint puszta nem tevés. Közvetlenül a bj. szabályából ered a kötelezettség (pl.: feljelentési kötelezettség elmulasztása) b) eredményt tartalmazó mulasztásos bcs. (materiális) pl.: segítségnyújtás halált okozó elmulasztása 2.3 a) nyitott törvényi tényállások: olyan bcs.-k, amelyek tv-i tényállásai csak az eredményt írják le, az eredményt okozó magatartást nem jellemzik - mindig materiális
-tilos minden olyan magatartás, ami az eredményhez (pl: halál) vezet (áttekinthetetlenül sok magatartás módozat lehet) b) vegyes mulasztásos bcs.k: ha tettes a nyitott törvényi tényállásban foglalt eredményt mulasztással hozza létre, azaz az eredmény azért áll be, mert nem akadályozzák meg pl: anya csecsemőjét nem eteti meg feltétel: vlkt az eredmény elhárítására kötelesség terheljen Ha az eredmény elháríthatatlan, illetve a cselekm. kifejtése adott helyzetben lehetetlen, nem állapítható meg vegyes mulasztásos bcs. Vizsgálni kell: - volt-e kötelezett az eredmény elhárítására - e kötelezettség teljesítése esetén az eredmény valóban megakadályozható lett volna E kötelezettség nem közvetlenül a büntetőjogszabályból, hanem más jogtárgy szabályaiból ered pl.: csj, mj, pj elhatárolás: tiszta mulasztásos : a kötelesség közvetlenül a büntetőjogszabályból ered és nincs eredménye vegyes mulasztásos: a kötelesség más jogterületről ered, mindig van eredménye 3. elkövetési tárgy és passzív alany elkövetési tárgy: a dolog, amelyre vonatkozóan az elkövető cselekményét végrehajtja passzív alany: ember lehet csak, de ez nem = a sértettel A sértett tágabb kategória: s, akinek személyét vagy jogait a bcs. sértette vagy veszélyeztette eljárás jogi kategória jogi személy is lehet Nem minden sértett passzív alany, de minden passzív alany sértett. 4. eredmény: az elkövetési magatartás következtében a külvilágban beálló azon változás, amit a tv-i tényállás leír, nem minden bcs-nek van ha van: materiális bcs.(az eredmény beálltával befejezett a bcs) ha nincs: immateriális bcs. (az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett) Fajtái sértési materiális bcsk tényleges sérelem(halál, kár) tsdi eredmények (jelentős érdeksérelem) pl. testi sértés
veszélyeztetési mat.bcsk. közvetlen veszély/veszély pl.: közúti veszélyeztetés
5. okozati öf. a materiális bcskhez kapcsolódik okozatossági teóriák: - feltételek egyenértékűségének tana: letakarás- ha enélkül az eredmény nem következett volna be, azaz ez az ok A magyar jogban főleg ez érvényesül. pl.: BH: ha az elkövető magatartása indítja el azt az okfolyamatot, amely végsőleg a sértett halálához vezetett, de az orvosi (diagnosztikai) tévedésnek - mint közreható oknak (concausa) - is hatása volt a sértett halála bekövetkezésében: ez nem zárja ki az elkövető bj-i felelősségét
de az, amire a sz/g is kiterjed Van még: - adekvát kauzalitás teóriája: az az emberi magatartás, amelynek tanúsításakor az eredm. objektíve előre látható volt a term.tud.-k mindenkori állása alapján - relevancia elmélet: különbséget tesz a természettudományi okozatosság és a jogilag jelentős okozatosság között elkövetés módja (különös kegyetlenséggel), eszköze (lopás: hamis kulcs), elkövetés helye (közveszély színhelyén), ideje (magánlaksértés-éjjel) stb
Alanyi oldal-Bünősség: mindig jogi következtetés Nincs objektív bj-i felelősség, ezért a bűnösség kérdéskörét mindig fokozottan kell vizsgálni. Bűnősség: a törvényi tényállás tárgyi oldalához fűződő aktuális pszichikus viszony 13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. 15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
SZÁNDÉKOSSÁG: aki az elkövetéskor látja magatartásának lehetséges következményeit és e következményeket kívánja, vagy azokba belenyugodva hajtja végre cselekményét az akarati oldalon nincs különbség, a különbség az érzelmi oldalon áll fenn 1. egyenes szándék=dolus directus a magatartás következményeinek kívánása
2. eshetőleges szándék=dolus eventualis a magatartás következményeibe való belenyugvás
Ha a tv-i tényállás célzatot tartalmaz a szándék formája csak egyenes lehet.
GONDATLANSÁG: aki magatartása lehetséges következményeit ugyan előre látja, de egyértelműen bízik azok elmaradásában, továbbá az is, aki magatartása következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta 1. tudatos g=luxuria "könnyelműség" értelmi oldal: a magatartás következményeinek előre látása érzelmi oldal: bizakodás h az elvileg lehetséges eredmény mégsem fog bekövetkezni
2. hanyag g=negligentia nincs ért., érz. oldal ok: nem látja előre magatart.a következményeit, így érzelmileg sem tud azokhoz viszonyulni
felt: objektíve lehetséges volt a magatartás következményeinek az előrelátása és
szubjektíve az elkövető tanúsította a tőle elvárható figyelmet, ill. körültekintést A tőle elvárhatóság nem azonos az általában elvárhatósággal, azaz minden esetben figyelemmel kell lenni a terhelt fizikai, szellemi adottságaira, sajátos képességeire és esetleges szaktudására is. Fontos: a gondatlan magatartás csak akkor válik bűncselekménnyé, ha a Btk KülR-e az adott tv.-i tényállás gondatlan alakzatát is büntetni rendeli. A limitált veszélyeztetési szándék amikor az elkövető szándéka csak a veszélyhelyzet előidézésére, de a további eredmény bekövetkezésére már nem terjed ki az eredményre kizárólag a gondatlansága terjedhet ki Amennyiben az elkövetőnek az eredményre a szándéka is kiterjed, akkor magatartását a ténylegesen létrejött eredmény szerint kell minősíteni, ugyanis ebben az esetben már nem veszélyeztető, hanem ennél súlyosabb, valamilyen jogviszonyt bűnösen sértő magatartás valósult meg. A gondatlanságnak a szándékosságtól eltérő általános részi jellemzői: - a g bcs mindig vétség - a g bcsk nem foglalhatóak a folytatólagosság tvi egységébe - a g bcsknek nincs kísérlete, sem előkészülete - a g bcskhez nem kapcsolódhat társtettesség, felbujtás és bűnsegély - a g bcs elkövetőjére nem vonatkoznak a visszaesőkre érvényes szabályok A bűncselekmény elkövetői 19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). 20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
Elkövetők tettesek részesek tettes társtettes felbujtó bűnsegéd közvetlen /közvetett fizikai/ pszichikai A különbségtétel: - a tettesek törvényi tényállási elemet valósítanak meg, - a részesek még részben sem valósítanak meg törvényi tényállási elemet A Btk. KülR-e a tettesi alapcselekményt szabályozza, a részességet kizárólag az ÁltR határozza meg.
A szándékos bcs-eknek lehet tettese, társtettese és részese egyaránt, míg a gondatlan bűncselekmények valamennyi elkövetője önálló tettesként felel, e cselekményeknél a társtettesség és a részesség kizárt. A többes elkövetői alakzatok esetei: - többes közreműködés: egyes bűncselekmények csak több személy által valósíthatók meg pl.: fogolyzendülés - szükségképpeni többes közreműködés: valamennyi tettes önálló tettesként felel konvergens: egy közös cél érdekében tevékenykednek találkozó bűncselekmények: egymás felé fejtik ki az elkövetési magatartásokat, egymás kiegészítik a cselekmények pl. vérfertőzés - bűnszövetség: 137.§ 7. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet, - bűnszervezet: 137.§ 8. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése, - csoportos elkövetés: 137.§ 13. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt,
Tettes/azaz önálló tettes: az a személy, aki önállóan törvényi tényállási elemet, illetve annak kísérletét megvalósítja. Az nem szükséges, hogy a KülRészben írt törvényi tényállás összes elemét kimerítse. Tkp.közvetlen tettesség, azaz a törvényi tényállást saját tevékenységével valósítja meg Aki az alannyá váláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik+a KülRben található vlmely bcs tv.-i tényállását egészben vagy részben megvalósítja, tehát a törvényi tényállás határozza meg: •
aki: általános alany: 14. életévét betöltötte és legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik
•
a speciális alany a fentieken kívül meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkezik, ez bele van kódolva a törvény szövegébe pl. az a tanú, az a hivatalos személy… függ: életkor+kábszer, hivatás, állampolgárság - pl. hazaárulás
A bűncselekmények is ennek megfelelően: • közönséges bcsk: bárki lehet az alanya • különös bűncselekmények: kell a speciálatás!!! sajátképpeni nem sajátképpeni: A sajátképpeninél a tv. által megkívánt személyes kvalifikáltság a bcs. megvalósulásának szükségszerű feltétele, és hiányában nincs bcs. pl.: hivatalos személy nem sajátképpeni: a minősítést befolyásolja pl. jogellenes fogvatartás BH 1992/565: az emberölés bűntettének önálló tettese az, aki a tudatzavara folytán büntetőjogi felelősségre nem vonható társával együtt vesz részt a tényállásszerű ölési cselekmény véghezvitelében Közvetett tettesség: régen nem tartalmazta a törvény és csak a jogirodalom használta
Közvetett tettesség akkor jön létre, ha az elkövető nem önmaga, hanem más - büntetőjogilag felelősségre nem vonható - személy felhasználásával követi el a bűncselekményt. (Állat felhasználása nem közvetett, hanem közvetlen tettesség!) Ha és amennyiben valaki szándékos bcs. megvalósításához szándékos cs.-ért felelősségre nem vonható személyt eszközként használ fel - kizárólag a szándékos bcskhez kapcsolódik. A közvetett tettesség immanens sajátossága, hogy bűncselekmény valósuljon meg. A felhasznált személyeket tartalmazza a törvény: - gyermekkorú, azaz 14 éven aluli személy - az felel, aki a gyermeket ráveszi a cselekményre - beszámítási képességgel nem rendelkező személy 24.§(1) - a 24.§(2)büntehető-itt a másik személy a felbujtó - kényszer hatása alatt álló személy - fenyegetés hatása alatt lévő személy 26.§(1) a kényszerítő/fenyegető felel a kényszerített/fenyegetett tevékenységéért+felel a kényszerített/fenyegetett irányába tett cselekményéért is - tévedésben lévő személy(27.§) + az elöljáró parancsa: 123§ 123. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel.
1. A túllépés (excessus) kérdésköre: ( ue. társtettes és felbujtás és bűnsegédnél!!!!!) •
mennyiségi/qvantitatív: uazt a bcst valósítja meg, csak a rábíró szándékánál többet pl.: a gyerek több tárgyat hoz ki
•
minőségi/qvalitatív: más - súlyosabb - bcst valósít meg pl.: testi sértés helyett eö.
Lényeg: semmilyen túllépésért nem felel, a szándéka terjedelméhez igazodik a közvetlen tettes felelőssége 2. ha kevesebbet tesz - azaz alulteljesít ue. a szabály: a közvetett tettes is csak azért felel, ami megvalósul, függetlenül attól, hogy az eredeti szándéka többre irányul ami létrejön azért felel BH 1996/180: A hatóság félrevezetésének vétségét közvetett tettesként - és nem felbujtóként követi el az, aki az általa használt gépkocsi tulajdonosával elhiteti, hogy a gépkocsit ellopták, és tévedését kihasználva rábírja arra, hogy a gépkocsi ellopása miatt ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentést a rendőrségen. Társtettesség - az alanyi oldalon a szándékegységet, - a tárgyi oldalon a törvényi tényállás részben vagy egészben történő közös megvalósítását jelenti
Csak a szándékos bűncselekményekhez kapcsolódhat Fogalmilag kizárt: - gondatlan bcsk esetén - tiszta mulasztásos bcsk esetén - konvergens bcsk esetén - találkozó bcsk esetén - mindazoknál a bcsk-nél, ahol a tv megfogalmazása olyan, h a többes elkövetés bele van kódolva pl.: erőszakos közösülés minősített esete vagy vérfertőzés-önálló tettesek, nem társtettesek A szándéknak ki kell terjednie az elkövetett bűncselekmény tényállási elemeire, és azt is át kell fognia, hogy a bűncselekményt közösen valósítják meg. Az elkövetőknek tisztában kell lenniük saját magatartásukon túl társaik magatartásával, azok összefüggésével, valamint azzal is, hogy cselekményeik egymást kiegészítik, és együttesen alkalmasak a következmények előidézésére. TÁRGYI OLDALA: az elkövetők uazt a tvi tényállást valósítják meg Problémák: - ketten elhatározzák h megölnek vlkt, de az egyikük önkéntes eredmény elhárítása folytán felbomlik az eredeti társtettesi alakzat. Az egyik: eö. kísérlete miatt, másik a maradék-bcsért: életveszélyt okozó testi sértés miatt felel A büntethetőséget megszüntető okok (elévülés, kegyelem) nem érintik a társtettességet, azonban a kizáró okoknál nem így van, pl.: ha az egyik elkövető gyermekkorú: a társtettesség megállapítására nem kerülhet sor. ALANYI OLDAL: a szándékegység: mindkét elkövető uannak a bcs.-nek az elkövetésére törekszik és a végrehajtásra vonatkozó akarategység pl.: ha nincs szándékegység, az csupán egymás melletti tettesség A társtettesség létrejötte: - a társtettesek mindegyike megvalósíthatja a törvényi tényállás minden elemét, azaz mindenki megvalósítja az adott tvi tényállás vlmennyi elemét pl.: 3 ember - 3lövés- mind3 önmagában is halálos - a tevékenységek kiegészítő jellegűek: pl.: dolog elleni lopás: egyik feltöri, a másik bemegy a társtettesek csak 1-1 tényállási elemet valósítanak meg, de azok együttesen eredményezik tv-i tényállás egészének a megvalósulását vagy a társtettesek egymást követően, láncolatosan is megvalósíthatják a törvényi tényállást,pl.: zsebtolvajlás: a sorvégén állók is tettesek - nyitott törvényi tényállás esetén: bármilyen az eredmény előidézésével összefüggésbe hozható cselekmény elkövetése, feltétel: tvi tényállási elemet kell megvalósítani!!!: akkor társtettes: letakarom a többiek tevékenységét, így nézem h tettes lenne-e egyedül?ha az, amit tett alkalmas-e arra? Bírói gyakorlat:
- a társtettesi elkövetés - mint a társadalomra fokozottabban veszélyes magatartás - súlyosító körülményként értékelendő BH 2001/153. Az emberrablásnak társtettese az, aki a személyi szabadságtól erőszakkal megfosztott és megkötözött sértettnek késsel való őrzésében részt vesz. (?????!!!!) BH 2000/137. A lopásnak nem bűnsegéde, hanem társtettese az, aki a társai cselekményének ismeretében, azokkal szándék- és akarategységben vesz részt az idegen dolog elvételében. BH 1984/255. A rablásnak az is társtettese, aki nem a dolog elvételében, hanem az erőszak kifejtésében vett részt. BH 1989/298. társtettességet kell megállapítani, ha az akarategységben levő terheltek úgy valósítják meg az emberölést, hogy az egyik terhelt mérget önt az italba, a másik pedig a mérgezett italt átadja a sértettnek BH 1981/442. A sikkasztás tettese (társtettese) csak az lehet, akire az eltulajdonított dolog ténylegesen rá van bízva. -mennyiségi és minőségi túllépésről - mennyiségi túllépés: akkor történik, ha a társ olyan súlyosabb bcs-t követ el, amely magában foglalja a szándékegységbe tartozó deliktumot is pl.: a minősített alakzat az alapesetet, avagy a testi sértés a tettleges becsületsértést, illetőleg a rablás a lopást - minőségi túllépés: esetén a tettes társa a szándékegységen túlmenő más bűncselekményt is elkövet A túllépésért a másik elkövető nem felel. Bírói gyakorlat: - a társtettesként elkövetett testi sértés megvalósítását követően az egyik elkövetőnek a társa távozása után kialakult ölési szándéka és a sértett megölése miatt az eltávozott személynek az emberölés bűntette miatt a büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg - a testi sértés okozására irányuló közös bántalmazás esetén a halálos eredményért nem tartozik bj-i felelősséggel az a vádlott, aki a halált eredményező sérülés okozásában a társaival nem vett részt, és a halálos eredmény tekintetében a gondatlansága sem állapítható meg A részesi magatartások közös jellemzői: - járulékosság: alapbcs nélkül nincs részesség! feltételez legalább egy tettest, aki in abstracto bj-ilag felelősségre vonható, és aki legalább megkezdte a bcs. végrehajtását BH 2000/185. a bűnrészesség járulékos jellegéből nem következik az, hogy a felbujtó és a bűnsegéd bj-i felelősségének előfeltétele lenne a tettes (társtettesek) bj-i felelősségre vonása, a bűnrészesek ezért akkor is felelősségre vonhatók, ha a büntetőeljárás során a tettes(ek) kiléte nem volt megállapítható -
okozatosság: a részesi magatartásnak okozati összefüggésben kell lenni a tettesi alapcselekménnyel oly módon h a felbujtó annak döntő előidézője, a bűnsegéd annak segítője
-
a szándékosság: mind a részes, mind a tettes magatartásának szándékosnak kell lennie Követekezésképpen: -a gondatlan bűncselekményeknek részese nem lehet -a részesség sem követhető el gondatlanságból
A részesek a mennyiségi és minőségi túllépésért nem felelnek. A részesség szankcionálása: Főszab.: a részesekre is ugyanazok a büntetési tételek az irányadóak, mint amelyeket a Btk. KülR-e a befejezett bcs-kre megállapított. Ez alól kiv.: a Btk.87.§ (3) bek., amely bűnsegély esetén lehetővé teszi az ún.: kétszeres enyhítést-ún.enyhítő szakasz
A büntetés enyhítése 87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú. lehet kiszabni. (3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni.
Bgy.:ha a bíróság az enyhítő szakasz alkalmazását nem tartja indokoltnak, akkor is figyelemmel kell lennie arra, hogy a bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bcs-ben, mint a tettesnek, ezért a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény A FELBUJTÁS: lényege a tettes(ek) rábírása arra, hogy egy vagy több konkrét bcs-t elkövessenek szándékos bcs-re való szándékos rábírás a lényeg: szándék kiváltó hatású, azaz az ő tevékenysége nélkül nem jött volna létre a szándékos bcs. A felbujtói tevékenységnek időben meg kell előznie a bcs. végrehajtásának megkezdését. Nem tekinthető felbujtásnak, ha csak általánosságban, bűnöző életmód folytatására bírja rá a másik személyt. A felbujtásnak nem kell kiterjednie a cselekmény részleteire, így az elkövetési időre, módra és helyre. A felbujtás megállapíthatóságának feltétele az eredményesség nevezetesen h a rábírt tettes a bcs.-t legalább kísérleti szakaszba juttassa. feltételei: - az alapcselekmény elkövetője büntethető legyen, különben közvetett tettes lenne - a szándékegység - a szándékos bcs. legalább kísérleti szakba jusson: ha az alapbcs. megvalósulását nem jutatja kísérleti szakba, az felhívás lesz, ami az előkészület elkövetési magatartása: attól függ, ha büntetendő: igen, ha nem: nem A felbujtó felbujtója is felbujtó - láncolatos alakzat is létrejöhet. A felbujtás kísérlete fogalmilag kizárt. Bgy.: ha a tettesi magatartás a felbujtás tartalmán "alul marad", és a rábíró magatartás a súlyosabb minősítést megalapozó következmény tekintetében eredménytelen: a felbujtó csak a tettes által ténylegesen megvalósított cselekmény miatt vonható bj-i felelősségre
A felbujtó szándékának át kell fognia: -saját tevékenységét, - annak a tettesre gyakorolt hatását, valamint - a tettesi alapbcs tényállási elemeit BH 1999/146. Az előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a felbujtója az, aki a tőle érzelmileg függő élettársát arra veszi rá, hogy kiskorú gyermekeit ölje meg A többes felbujtás: A felbujtó több személyt is rábírhat egy vagy több bcs elkövetésére. Ilyen esetben a felbujtó annyi rendbeli bcs-ben való részességéért vonható felelősségre, ahány bcs ténylegesen megvalósult. A felbujtó felelőssége tehát nem a rábírt személyek számához, hanem az általuk elkövetett bcs-ekhez igazodik. A felbujtás és a közvetett tettesség elhatárolása - az alanyok szempontjából: gyermekkorú, elmebeteg, tévedésben lévő személy- ez nem felbujtás, hanem közvetett tettesség - a módszer szempontjából: kényszer, ill. fenyegetés alkalmazásával - ez nem felbujtás, hanem közvetett tettesség A bűnsegéd az elkövető részére a bcs végrehajtásához történő szándékos segítségnyújtás, ami az elkövetési magatartás szerint lehet - fizikai, illetve - pszichikai segítés. A bűnsegély megállapíthatóságának feltétele az eredményesség, azaz - a tevékenységnek alkalmasnak kell lennie a tettesi magatartás előmozdítására, - továbbá az is szükséges, hogy a tettes a bcs. végrehajtását legalább megkezdje A bűnsegéd segítségnyújtásának szándékosnak kell lennie, azaz - tudatának át kell fognia saját tevékenységét - annak az elkövetőre gyakorolt hatását és - azt a bcst, amihez segítséget nyújt. Fizikai bűnsegéd: ha valamely cselekvőséggel jár és elősegíti a tettesi cselekményt -tipikusan előforduló magatartások: eszköz készítése, átadása, a helyszínen figyelő tevékenység ellátása, a tettesnek a helyszínre, avagy az előzetesen történt megállapodásnak megfelelően az onnan történő elszállítása stb. -magatartásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy elősegítse a bcs. végrehajtását, de általában olyan tevékenység, ami az elkövetésnek nem elengedhetetlen feltétele, ám arra alkalmas, hogy megkönnyítse a tettes vagy tettesek tevékenységét - általában aktív tevékenység, de kivételesen előfordulhat valamilyen kötelezettség elmulasztásával, azaz passzív magatartással történő segítségnyújtás A pszichikai bűnsegéd - szándékerősítő magatartást jelent - megtörténhet a bcs végrehajtásának megkezdése előtt avagy a bcs végrehajtása közben
- a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg A felbujtó és a pszichikai bűnsegéd elhatárolása: a felbujtó szándékkiváltó, a pszichikai bűnsegéd szándékerősítő hatású (itt már az elkövető szándéka kialakult) aktív: vlmely tevékenységgel jön létre passzív: nehezebb, meghatározott feltétel rendszere van: ha a cselekményre vlmilyen jogi norma által előírt vagy meghatározott kötelezettsége van Bgy.: BH 2000/89. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléshez nyújtott pszichikai bűnsegély megállapítható, ha az elkövető a társtettesek súlyos és brutálisan véghez vitt ölési cselekményénél jelen van és a társtetteseket a végrehajtás során e szándékukban erősíti BH1998/368. Garázdaság esetén nem tekinthető pszichikai bűnsegédnek az, aki a tettes közösségellenes, erőszakos magatartása tanúsításánál jelen van ugyan, de előzetesen nem is tudhatott a tettes ilyen magatartásáról. A jelenlét problematikája: önmagában a jelenlét miatt nem lehet felelősségre vonni, csak akkor ha szándékerősítő hatása van a tettes vonatkozásában. Ennek szigorú feltételrendszere van: 1. a bűnsegédnek tudnia kell a tettesi alapcselekményről 2. a szándékegység is kell 3. a jelenlét olyan értelemben legyen szándékerősítő, hogy a tettes tisztában van azzal, h számíthat rá, azaz közbelép a tettes oldalán, hajlandó erre!!! A bűnsegédi tevékenység és a bűnpártolás (Btk. 244.§) elhatárolása - ÁltR , KülR szabályozza -a bűnpártoló tevékenysége mindig utólagos magatartás - az alapbűncselekmény elkövetője, valamint a bűnpártoló között az elkövetést megelőzően nem lehetséges előzetes megállapodás
Bűnpártolás 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bgy.: BH 1999/486. Nem társtettese, hanem bűnsegéde a jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette kísérletének, aki az elvételi cselekményt megkísérlő társaival szándék-és akarategységben az elkövetés helyszínére szállítja a bűntársait, és tevékenységük zavartalanságát figyeléssel előmozdítja, és a gyors menekülés érdekében a helyszínen a gépjárművel várakozik. BH 1997/265. Ha az elkövető mást olyan bcs megvalósítására bír rá, amelyben társtettesként maga is részt vesz: a cselekménye társtettesként elkövetettnek minősül, minthogy a felbujtás mint részesi cselekmény - a tettességbe beolvad.
STÁDIUMOK a bcs megvalósulási szakaszait jelentik csak sz-os bcsknél jöhet szóba 1. a szándék megjelenése a tudatban=NINCS BJ-I RELEVANCIÁJA (egészen a külvilágban való megjelenéséig) 2. előkészület: a külvilágban megjelenik, de nem valósul meg tényállási elem csak ha a tv büntetni rendeli! 3. a sz-os bcs a tvi tényállás keretei közé lép, azonban csak részben valósul meg 4. befejezett bcs: vlmennyi objektív tényállási elem megvalósul Az szándék határol el: pl.: éjjel lakásba surranás -magánlaksértés vétsége? - lopás kísérlete? - emberölés előkészülete? A gondatlan bcsknek kizárólag befejezett alakzata van. Ezért, ha a jogalkotó vlmely g bcs. korábbi mozzanatát is büntetéssel kívánja sújtani, akkor arra önálló (sui generis) tényállást kell alkotnia pl: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vagy kiskorú veszélyeztetése, megrontás: önmagában súlyosan sértheti a kiskorú erkölcsi fejlődését, ezért indokolt a sui generis bcs-kénti meghatározása, így kizárt az előkészülettől önkéntes visszalépés szabályainak alkalmazása. BEFEJEZETT BCS ha a teljes tényállás megvalósul befejezettség nem=bevégzettség állapot bcsk KÍSÉRLET 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
A kísérlet fogalmi elemei: 1.- szándékosság: a szándékosság körében: az elkövető szándékának meghatározott bcs elkövetésére kell irányulnia Előfordulhat h a minősítés gyógytartamtól, ill. vagyoni értékhatártól függ. Ilyen esetekben azt kell vizsgálni, hogy minősíthető-e a terhelt magatartása súlyosabb bcs kísérleteként, vagy az általa ténylegesen befejezett bcs miatt áll fenn a felelőssége. pl.:életveszélyt okozó ts btte kísérletének a megállapításánál az elkövetés módján, az eszköz jellegén, a sérülés célba vett helyén túlmenően azt is vizsgálni kell, hogy az életveszélyes sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét az elkövető tudata átfogta-e, és az ilyen sérülés bekövetkezésébe belenyugodva cselekedett-e.
A bcs tárgyi oldala hiányos, az alanyi oldal teljes: a tettes szándéka befejezett bcs elkövetésére irányul pl.: ha a bcs minősítése vlmely mennyiségi vagy értékhatártól függ: a kísérleti cselekmény minősítése az elkövető szándékához igazodik 2.- az elkövetés megkezdése: azaz a tvi tényállási elem már megvalósul, de az elkövető nem meríti ki a tvi tényállás összes elemét (nyitott tvi tényállások esetén a magatartásnak a jogtárgyat közvetlen veszélyeztető módja szolgálhat alapul a kísérlet megállapítására) 3. - a befejezés elmaradása - bcs akkor befejezett, ha a Btk KülR-ben írt tvi tényállás összes eleme megvalósult - a materiális bcsk az eredmény bekövetkezésével válnak befejezetté, így annak bekövetkeztéig a magatartás kísérleti szakaszban van - immat bcsknél ha az elkövetési magatartást teljes egészében kifejtette - tartós, illetve állapot bcsk a jogellenes helyzet létrehozásával befejezetté válnak, és az elkövetési idő addig tart, amíg a jogellenes helyzet fennáll, ebből következően ezen cselekményeknek kísérlete csak a jogellenes helyzet létrehozásáig tarthat - ha a Btk KülR-e vlmilyen előkészületi jellegű bcs-t sui generis bcs-ként szabályoz, (pl
megrontás:
Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)ezek megvalósítása szintén befejezett deliktum
Fogalmilag kizárt a kísérlet: - g bcs-knél - a szoros értelemben vett vegyes bűnösségű cselekményeknél (Btk.15.§) - a tiszta mulasztással megvalósuló bcs-eknél - a büntetendő előkészületi cselekményeknél, de ha a tv egyes előkészületi cselekményeket önálló külRi tényállásban sui generis bcs.nek nyilvánít büntetendővé, akkor annak kísérlete az általános szabályok szerint pl: az elkövető a címzettet levélben hívja fel hamis tanúzásra, de a levél a címzetthez nem érkezik meg - a részességnél -immateriális veszélyeztetési bcs.: pl garázdaság (ha uis a cselekmény nem alkalmas a jogT veszélyeztetésére a cselekmény nem bcs. - verbális bcs.-k (rágalmazás, becsületsértés) Típusai: - teljes (befejezett) és nem teljes (befejezetlen) - közeli és távoli (a megvalósítás fokát jelenti, a büntetés kiszabásánál van jelentősége) - alkalmatlan tárgyon és alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet Teljes (befejezett) a kísérlet: ha az elkövető a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy a bcs megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezzen, azaz elindította azt az ok-folyamatot, amely az ő további magatartása nélkül is alkalmas arra, h a bcs befejezetté váljon Teljes a kísérlet csak materiális bcs-ek esetén jöhet létre. pl.: a sértett gpkval elgázolása és azt követően nyomban a helyszínről való elhajtás az eö befejezett kísérletét valósítja meg, ekként a kísérlettől való önkéntes elállás fogalmilag kizárt. Önkéntes eredmény-elhárításra csak teljes (befejezett) kísérlet esetén kerülhet sor.
Az önkéntes eredmény-elhárításnak döntően belső motívumból kell erednie pl.: a sértett megszánása, vagy a büntetéstől való félelem, amúgy más, kívülálló személyek segítségét is igénybe veheti. Büntetlenséget akkor eredményez, ha az ő magatartása indítja el azt az ok-folyamatot, ami végül az eredmény elmaradásához vezet. Minden elkövetőnél külön-külön kell vizsgálni Az egyik elkövető önkéntes eredmény-elhárítása a többi elkövetőre nem eredményez büntetlenséget. Nem teljes (befejezetlen) kísérlet: - még nem fejezte be azt a magatartást, amely szükséges lenne a befejezettséghez - még további tevékenységet kellene kifejtenie Önkéntes elállásra csak nem teljes (befejezetlen) kísérlet esetén kerülhet sor. Passzív magatartást jelent, azaz az elkövetés abbahagyását Maradékbcs. hiányában büntetlenséget eredményez. Belső okból fakad Több elkövető esetén az is szükséges, h társai se folytassák, azaz ne fejezzék be a megkezdett bcs végrehajtását Alkalmatlan tárgy fogalma: ha azon a tvi tényállásban írt sérelem nem okozható, ill. a bcs megvalósításához szükséges eredmény nem idézhető elő Alkalmatlan eszköz: alkalmatlan eszközzel megvalósított cselekmény esetén a terhelt a tényállás-szerű magatartást tanúsít, az elkövetési tárgy alkalmas a sérelem előidézésére, ám az elkövető által használt eszköz az adott körülmények között, avagy az általa használt módon, illetve mértékben nem volt alkalmas a kívánt eredmény, illetve következmény előidézésére. A jelenlegi jogalkalmazói gyakorlat - még - alkalmatlan kísérletnek értékeli a halott ember megölését, de ez tévedés -ez vélt (putatív) bcs. Nem alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, ha az nem a tettes által feltételezett helyen volt: alkalmatlan tárgy nem egyenlő nem létező vagy ott nem levő tárggyal. A kísérlet szankcionálása főszab.: a kísérletre is uazok a büntetési tételek az irányadók, mint amelyeket a Btk. KülR-e a befejezett bcskre megállapított +a Btk. 87§(3) kísérlet esetén is lehetővé teszi az ún kétszeres enyhítést Önkéntes elállás és önkéntes eredményelhárítás maradékbcs hiányában a Btk 22§i) re is figyelemmel büntethetőséget kizáró egyéb oknak tekinthető Alkalmatlan tárgy illetve alkalmatlan eszköz 2eset: 1) 87§(4) korlátlanul enyhítheti
2) a bíróság megállapíthatja a cselekmény elkövetését, de a büntetés kiszabását mellőzi és az eljárást megszüntetheti A maradék bcs fogalma: előfordulhat h a terhelt addig kifejtett cselekménye beilleszkedik vlmilyen más (rendszerint enyhébb) bcs tvi tényállásába Sikeres önkéntes elállás és önkéntes eredményelhárítás esetén, amikor a megkísérelt bcs miatt az elkövető bj-i felelőssége nem állapítható meg, rendszerint enyhébb tárgyi súlyú és befejezett más, azaz maradékbcst illetően a bji felelősséget meg kell állapítani, és azt szankcionálni kell. pl: fegyveresen elkövetett rablás kísérletétől való önkéntes elállás folytán maradékcselekményként - a kényszerítés bűntetteként kell értékelni az elkövetőnek azt a cselekményét h a pisztolylövések leadásával fenyegetve akarja kényszeríteni az üzlet tulajdonosát a bolti bevétel átadására, de a pénztárgépben levő pénz átvétele elmarad ELŐKÉSZÜLET 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
Külvilágban megjelenik, de még nem kezdődik meg a KÜLR-i tényállási elem megvalósítása Mindig célzatos Kizárt az előkészülete: -g - a szándékon túli eredményt megvalósító - a szoros értelemben vett vegyes bűnösségű cselekményeknek Lehetséges elkövetési magatartásai: -a bcs elkövetéséhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása - elkövetésre felhívás - elkövetésre ajánlkozás - vállalkozás - közös elkövetésben való megállapodás Büntethetőséget kizáró ok: - önkéntes elállás - felhívás, ajánlkozás, vállalkozás visszavonása, illetve törekvés arra, h a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon - a hatóságnál feljelentés Felelősség a maradékbcsért
amennyiben az előkészületi magatartás esetleg önmagában már kimerítette egy másik bcs tvi tényállását, akkor az elkövetőt ezért felelősségre kell vonni
