AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

1065 Budapest, Podmaniczky u. 1-3. [email protected], www.tff.hu

AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az élelmiszerláncok kínálatának kiszolgáltatva. Másrészről pedig gyümölcsfáink kedvező életteret szolgáltatnak madaraknak, és egyéb élőlényeknek. Amennyiben parkosítani szeretnénk, úgy őshonos fák és cserjék ültetése az ajánlott, hiszen a természetben évezredeken át együtt fejlődtek a tájra jellemző növény- és állatfajokkal. Ennek nemcsak az a következménye, hogy sok szép rovarnak és madárfajnak adnak otthont, de a kórokozókkal és károsítókkal szemben is ellenállóbbak és a hazai klímához alkalmazkodtak. Akkor tesszük a legjobbat, ha ültetéskor az őshonos növényeket részesítjük előnyben. Így mi is közeli ismeretségbe kerülhetünk a hazánkban természetesen előforduló fajokkal.

Az ültetésre ajánlott cserjék (bokrok) A cserjéket a magyar nemzetségnevek ábécé sorrendjében közöljük, de mivel a kertészeti árudák általában tudományos neveket használnak, zárójelben ezeket is megadjuk. bangita Kányabangita (Viburnum opulus) Nagyobb, akár 5 méteresre is megnövő bokor, ritkábban kis termetű fa. Gyorsan növő, hosszú életű faj. Lombja ősszel vörösre színeződik. Piros termése augusztus végén érik be, de csak a tél végén hullik le. Vízigénye nagy, fényigénye közepes. Ostorménbangita (Viburnum lantana) Nagyobb cserje, 4-5 méteresre megnő. Gyorsan növő, hosszú életű. Őszi lombszíne lilásvörös. Fehér virágzata május első felében nyílik. Száraz húsú termése ibolyásfeketére színeződik, szeptember-októberben lehullik. Vízigénye kicsi, fényigénye viszonylag nagy. bodza Fekete bodza (Sambucus nigra) 3-5 méteres cserje, de ritkán kisebb fává is nőhet. Gyorsan nő, hosszú életű, akár 100 évig is élhet. Dús lombja a madaraknak kiváló búvó- és fészkelőhely. Vízigénye közepes, fényigénye kicsi. borbolya Sóskaborbolya (Berberis vulgaris) Kis cserje, 1,5-2 méternél ritkán nő nagyobbra. Mérsékelt növekedésű, rövid életű. Magyarországon a száraz cserjésekben és tölgyesekben él. Szeptemberben érő bíborpiros, savanyú bogyói is üdítő látványt és üdítő ízt nyújtanak. Savanyúak, C-vitaminban gazdagok, télen a madarak is szívesen fogyasztják. Vízigénye kicsi, fényigénye nagy. boróka Közönséges boróka (Juniperus communis) Örökzöld cserje, ritkán kis termetű fa, alakja változatos. Lassan növő, akár 100 éves kort is elérő faj. Külön hímivarú és nőivarú egyedei vannak, sárga illetve halványzöld virágzatai nem „Gazdálkodj felelősen” hiteltermékek Eljárási rendjének 1 sz. Függeléke

1


feltűnőek. Örökzöld lombján kívül a szeptember-októberre beérő sötétkék termései is díszítik a kertet. Vízigénye legfeljebb közepes, fényigénye nagy. Többféle kertészeti változatát árulják, de javasoljuk a honos alapfaj megvásárlását. Cserszömörce (Cotinus coggygria) 4-5 méteresre is megnövő, általában gömbölyded koronájú cserje. Viszonylag lassan nő, hosszú életű. Lombfakadás után, május végén virágzik, díszes, laza virágzata miatt parókafának is nevezik. Őszi lombja viszont élénk kárminpiros, meleg színű. Vízigénye kicsi, fényigénye nagy. A természetben a száraz domb- és hegyoldalak növénye. fagyal Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) Kisebb méretű, általában csak 1-2 méteres cserje, amelyet a településeken legtöbb helyen sövényként látunk. Gyorsan nő, rövid életű. Sárgásfehér, bódító illatú virágai júniusban virágzanak. Termése borsó nagyságú, szeptemberben érik. Megfeketedik, és csak tél végén hullik le. Lándzsás alakú leveleinek egy része télen is a cserjén marad. Vízigénye és fényigénye is kicsi. fűz Rekettyefűz (Salix cinerea) 4-5 méter magas, jellegzetes félgömb alakú bokor, a lápok, mocsárrétek, egyéb vizes területek tipikus növénye. Beszerzése kertészetekből nem könnyű, az erdészeti csemetekertekben is érdemes keresni. Mérsékelt növekedésű, hosszú életű. Lombfakadás előtt, márciusban virágzik, füzéreit közvetlenül kivirágzás előtt húsvéti barkaként árusítják. Őszi lomszíne sárgászöld. Vízigénye és fényigénye is nagy. galagonya Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Nagyobb cserje, de akár 8 méteres fává is nőhet. Sűrű, szúrós ágrendszere van, csak az válassza, aki ilyen növényt szívesen fogad a kertjébe. Mérsékelt növekedésű, 150 éves példányai is ismertek. Májusban bontja erős szagú, fehér virágait, piros almácska termése szeptember végén érik be. A madarak nagyon kedvelik. Vízigénye kicsi, fényigénye nagy. hólyagfa Mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) Nagyobb cserje vagy kisebb fa. Gyorsan növő, rövid életű faj. Nevét felfújt, hártyásfalú tokterméséről kapta, amelyben 2-3 fénylő, kemény héjú, sárgásbarna mag található. Vízigénye kicsi, fényigénye közepes. kecskerágó Bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) Alig 2 méteres cserje, nevét zöld színű, „bibircses” hajtásairól kapta. Lassan növő, 50 évet is megélő cserje. Sokkal látványosabb a termése, amit papsapkának is neveznek. 4 bordájú termésének alakja is érdekes, de a kárminpiros magok és a skarlátpiros magköpeny színe nincs összhangban, éppen ezért vonzza a tekintetet. Vízigénye kicsi, fényigénye közepes. Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) 4 méteres cserje, a hajtások szögletes-bordásak, „csíkosak”. Mérsékelt növekedésű, 60 évig is élhet. Virágai és termései nagyon hasonlítanak „bibircses” rokonához. Vízigénye kicsit

„Gazdálkodj felelősen” hiteltermékek Eljárási rendjének 1 sz. Függeléke

2


nagyobb, az árnyékot jobban tűri. A madarak mindkét kecskerágó faj magköpenyes magvait kedvelik. Kökény (Prunus spinosa) A 3 méteres cserje száraz erdőkben és cserjésekben gyakori növény. Kertészetekben nem mindig könnyű beszerezni, de érdemes ragaszkodni a „vad” őshonos növényhez. Tüskés ágai védelmet jelentenek, termése gyógyhatású, egyúttal a gin egyik alapanyaga. A vitaminban gazdag kék termések télen az ágakon maradva a madarakat táplálják. Áprilisban virító fehér virágai is szép látványt nyújtanak. Vízigénye kicsi, fényigénye nagy, a talajjal szemben igénytelen. lonc Ükörkelonc (Lonicera xylosteum) A legszárazabb termőhelyekre ültetését nem javasoljuk. Nevében az ükörke előtag az ikervirágzatára és ennek megfelelően az ikertermésekre utal. A levelek hónaljában nyíló virágok májusi megjelenésükkor fehérek, majd sárgára vagy pirosra színeződnek. A fénylő vörösessárga bogyótermések augusztusban érnek be. Az ükörkelonc vízigénye és fényigénye közepes. mogyoró Közönséges mogyoró (Coryllus avellana) Általában 3-5 méter magas többtörzsű bokor, ritkán kis termetű fává nő. Mérsékelt növekedésű, akár 60-80 éves kort is elérhet. A nővirágok gyakran már decemberben nyílnak, a hímvirágok többnyire február közepe. Eredményesen csak idegen beporzással termeszthető. Makktermése szeptemberben érik, és már ősszel lehullik. Vízigénye és fényigénye közepes, de igazán jól nedves helyen vagy öntözés hatására fejlődik. rózsa Vadrózsa vagy gyepűrózsa (Rosa canina) 1-3 méter magas zöld szárú cserje, ágai horgas tüskések, ívesen lehajlanak. Virágai rózsaszínűek vagy fehérek, májusban nyílnak. Termései a csipkebogyók, piros színűek, kopaszak, télen is az ágakon maradnak. Hóban nemcsak szép látványt nyújtanak, de a madaraknak táplálékot is. Nagy C-vitamin tartalma miatt az emberek is fogyasztják, a termés leszedésével érdemes megvárni, míg a dér „megcsípi”. A természetben száraz tölgyesek, szegélycserjések faja, ennek megfelelően vízigénye kicsi, fényigénye nagy. som Húsos som (Cornus mas) Nagy termetű cserje, de előfordulnak somfák is. Február végén, márciusban kis ernyőkben nyíló sárga virágai a kopasz erdő díszei. Skarlátpiros termései augusztus végén, szeptember elején érnek be, aztán hamarosan lehullanak. A madarászok a húsos som kerti ültetését is szorgalmazzák, hiszen a madaraknak bőséges táplálékot ad, hacsak az emberek nem szedik le ízletes, vitamindús termését. Vízigénye kicsi, fényigénye közepes. Veresgyűrű som (Cornus sanguinea) Szabálytalan törzsű 3-4 méteresre növő cserje. Fehér, látványos virágai csak lombfakadás után, május közepén jelennek meg. Borsó nagyságú, gömbölyded termése szeptemberoktóberben érik. A cserje a madaraknak jó fészkelőhelyet biztosít, de a termés emberi fogyasztásra alkalmatlan, enyhén mérgező. A nyesést jól tűri, ezért sövényt is szoktak nevelni belőle. Vízigénye és fényigénye is közepes. „Gazdálkodj felelősen” hiteltermékek Eljárási rendjének 1 sz. Függeléke

3


Ültetésre ajánlott őshonos fák Mezei juhar (Acer campestre) Közepes termetű (20 m), törzse szabálytalan, erősen ágas. Sík- és dombvidéki faj. Jó regenerálódó képessége miatt élősövénynek alkalmas. Korai juhar (Acer platanoides) Közepes termetű (25 m) fa, Dombvidéki, középhegységi faj. Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) Nagy termetű (30 m) fa. Közép- és magashegységi faj. Tatár juhar (Acer tataricum) Nagyobb cserje, ritkábban kis termetű fa (8 m). Síkvidéki faj. Kedvelt díszcserje, mely a légszennyezést, a városi klímát jól tűri. Mézgás éger (Alnus glutinosa) Közepes termetű (25 m) fa. Vízigényes, a mindig nedves talajt és a párás klímát kedveli. Sík és dombvidéki, középhegységi faj. Bibircses nyír (közönséges nyír) (Betula pendula) Közepes termetű (25 m) fa. Törzse fehér, koronája laza, vesszői vékonyak, hosszan lecsüngők. Sík és dombvidéki, valamint közép-hegységi faj. Közönséges gyertyán (Carpinus betulus) Közepes termetű (25 m) fa. Dombvidéki, középhegységi faj. A nyesést jól tűri, élősövény kialakítására alkalmas. Szelídgesztenye (Castanea sativa) Közepes termetű (20 m) fa. Dombvidéki - középhegységi mészkerülő (savanyú talajú) erdőkben fordul elő. Sajmeggy, török meggy (Cerasus mahaleb) Kis termetű fa (6 m), sokszor cserje marad. Csonthéjas termése piros majd fekete, kesernyés ízű. Középhegységi faj. Bükk (Fagus sylvatica) Nagy termetű fa (40 m). Középhegységi - magashegységi faj. Magyar kőris, szlavón kőris (Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica) Nagy termetű (30 m) fa. Sík vidéki üde termőhelyeken él. Magas kőris (Fraxinus excelsior) Nagy termetű (30 m) fa. Dombvidéki - középhegységi faj.


4


Virágos kőris (Fraxinus ornus) Kis, gyakran cserje termetű fa (8 m). Leginkább középhegységi faj. Vadalma (Malus sylvestris) Kis termetű fa (10 m). Sík-, dombvidéki, középhegységi faj. Magoncai nemes almafajták alanyául szolgálnak. Zselnicemeggy, májusfa (Padus avium) Kis termetű (10 m) fa. Sík és dombvidéki, valamint középhegységi faj. Az üde termőhelyet kedveli. Fehér nyár, ezüst nyár (Populus alba) Nagy termetű (35 m) fa. Sík vidéki faj. Fekete nyár, csomoros nyár (Populus nigra) Nagy termetű (30 m) fa vastag, egyenes, gyakran dudoros törzzse. Sík vidéki faj. Rezgő nyár (Populus tremula) Közepes termetű fa (25 m). Dombvidéki - középhegységi faj. Vadkörte, vackor (Pyrus pyraster) Közepes termetű fa (15 m). Sík és dombvidéki, valamint középhegységi faj. Csertölgy (Quercus cerris) Nagy termetű fa (35 m). Dombvidéki - középhegységi faj. Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) Nagy termetű fa (35 m). Dombvidéki - középhegységi faj. Molyhos tölgy (Quercus pubescens) Kis termetű fa (10 m). Középhegységi faj. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Nagy termetű fa (35 m). Sík vidéki faj. Fehér fűz (Salix alba) Nagy termetű fa (30 m). Sík vidéki, vízigényes faj. Lisztes berkenye (Sorbus aria) Közepes termetű fa (15 m). Középhegységi faj. Madárberkenye (Sorbus aucuparia) Kis termetű fa (10 m). Termése gömbölyded, cinóbervörös. Közép- és magashegységi faj. Mutatós díszfa. Barkócaberkenye (Sorbus torminalis) Közepes termetű (15-20 m) fa. Dombvidéki - középhegységi faj. Házi (kerti) berkenye (Sorbus domestica) Közepes termetű fa (15-20 m), termése körte vagy alma alakú, 1,5-3 cm hosszú, sárga, a „Gazdálkodj felelősen” hiteltermékek Eljárási rendjének 1 sz. Függeléke

5


napos oldalon vörösödő. Dombvidéki - középhegységi faj, régebben a gyümölcséért termesztették. Kislevelű hárs (Tilia cordata) Nagy termetű fa (30 m). Jó mézelő, szárított virágzata kiváló gyógytea. Dombvidéki középhegységi faj. Kedvelt parkfa, mely a nyesést jól tűri. Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) Nagy termetű fa (30 m). Jó mézelő, szárított virágzata kiváló gyógytea. Dombvidéki, középhegységi faj. Kedvelt, igényes parkfa. Hegyi szil (Ulmus glabra) Közepes termetű fa (25 m). Közép- és magashegységi faj, de az alföld peremén is előfordul. Vénic-szil (Ulmus laevis) Közepes termetű fa (20 m). Sík vidéki faj. Mezei szil (Ulmus minor) Nagy termetű fa (30 m). Sík vidéki (dombvidéki) faj. A szilfavész iránt nagyon fogékony.


6

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

Recommend Documents