Ajánlás a Gyerekesély Bizottságok létrehozáshoz, működéséhez
I. Bevezető A) A Gyerekesély Bizottság tervezésének, létrehozásának, működtetésének kereteit összefoglaló segédanyag: 1. Hozzájárul a pályázati útmutatóban definiált Gyerekesély Bizottság tágabb értelmezéséhez, 2. Javaslatot tesz a kijelölhető cselekvési, működési területekre, gyakorlati lehetőségekre, 3. Kijelöli a követendő elveket, érvényesítendő prioritásokat, értékeket, 4. Ajánlásokat fogalmaz meg a követendő elvekre, módszerekre, 5. Rugalmasságot
biztosít
az
eltérő
társadalmi-,
gazdasági
-,
jogi
-
és
humánforráskörnyezetben működő programok számára, hogy adekvát, a leginkább hatékony Gyerekesély Bizottságokat állítsanak fel és működtessenek, melyek képesek arra, hogy a „gyermekek mindenek fölött álló érdekét” érvényesítsék. B) Fontos hangsúlyozni, hogy: 1. A Gyerekesély Bizottság nem elsősorban irányítói, döntéshozói, hanem konzultatív, döntéselőkészítő, értékelő, javaslattevő testület, mely csak együttműködéseken keresztül
érvényesítheti
akaratát
(társulás,
Gyerekesély
Iroda,
települési
önkormányzatok, intézmény -, és szolgáltató rendszerek, hátrányos helyzetű és szakmai csoportok /szakmaközi hálózat, civilszervezetek), döntéseit. 2. A program stratégiai szereplője. 3. Működéséhez a Gyerekesély Iroda biztosítja az adminisztratív háttéret. 4. A Bizottsági, Albizottsági munka folyamatos. II. A Gyerekesély Bizottság célja 1. Képviselje a gyermekek és gyermekes családok mindenek felett álló érdekeit a térség, a járás, a települések, intézmények, szolgáltatások és a lakosság felé. 2. A szakmai és szakmaközi hálózatok bevonásával, kölcsönös együttműködések generálásával segítse elő a gyerekesély program közüggyé válását, társadalmasítását. 3. Járuljon hozzá a fenntarthatóság megalapozásához, a tartós, mérhető változás alapjainak, folyamatainak kialakításához.
III. A Gyerekesély Bizottság feladatai, tevékenységei 1. Javaslatot tesz és közreműködik – szakmaközi hálózat és Gyerekesély Albizottságok aktivizálásával - a gyermeki szükségletek feltárásában, bemutatásában. 2. A Gyerekesély stratégia és a cselekvési terv és forrástérkép elkészítését, garantáló munkaterv, az ennek nyomán elkészülő helyzetelemzés, beavatkozási célok -stratégia, és a cselekvési terv és forrástérkép elfogadása, a helyi közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása.
A Gyerekesély stratégiában és a
cselekvési tervben megjelenő feladatok, eredmények, valamint a forrástérkép évenkénti
nyomonkövetését,
felülvizsgálatát
garantáló
munkaterv,
és
a
felülvizsgálatról szóló értékelés, módosítási javaslatok elfogadása, a helyi közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása. 3. Javaslattal él, részt vesz a térségi gyerekesély projekt eredményes működésére hatással bíró társulási, járási, települési szintű intézmények és szolgáltatások irányába, bekapcsolódik a döntéselőkészítésbe, melyet a szakmaközi hálózatokkal való együttműködésre alapoz. 4. A szakmaközi hálózatokon keresztül megszólítja a helyi közösségeket, ezzel alkalmat
teremt a párbeszédre, nyivánosságra, problémafeltárásra és azok közös megoldására. 5. A Gyerekesély Irodának javaslatot tesz a gyerekesély program és térségi/járási szereplők, döntéshozók, intézmények, szolgáltatások közötti együttműködésekre, megállapodásokra, és azok tartalmaira. 6. Gyűjti és elemezi a gyerekeket, gyermekes családokat érintő problémákat, kérdéseket. Ezekre ajánlásokat, véleményeket, észrevételeket fogalmaz meg, és ezeket továbbítja, beterjeszti a döntéshozókhoz, szakmai és szakmaközi fórumokhoz, szervezetekhez, intézményekhez. 7. Véleményezi a társulás / járás, intézmény, önkormányzat, szolgáltatás gyerekesélyt érintő előterjesztéseit. 8. Javaslattal
él,
képviseli
a
programot
döntéshozói,
ágazati
egyeztetéseken,
visszajelez/csatol a helyi programok számára (pl. nyári gyermekétkeztetés ...) 9. Közreműködik a monitoring, koordináció feladataiban, a programértékelésben, civil kontrollban, minőségbiztosításában. 10. Elősegíti a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minőségének, eredményességének és elérhetőségének javítását – cselekvésre ösztönöz. IV. A Gyerekesély Bizottság felépítése, összetétele
A) A Gyerekesély Bizottság struktúrája 1. Állandó, szavazati jogú tagsága: 10-15 fő -
A társulás/járás, a hátrányos helyzetű emberek, ágazati szakemberek képviselői (nem feltétlen vezetők, igazgatók, hanem hiteles, a közösségek bizalmával bíró, jó
-
szakemberek), valamint szülők, családok, gyermekek képviselői. A térségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek,
-
egyházak képviselő. A TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt képviselője.
A térségi /járási gyerekesély projekt menedzsere, szakmai vezetője, a GYEB elnöki tisztét nem tölthetik be. Az állandó, szavazati joggal bíró tagok között a projektet megvalósítók aránya nem lehet 10%-ot meghaladó, (a 10%-os korlátba a szakmai vezető és a projektmenedzser nem tartozik bele). 2. Alkalmi meghívottak (a GYEB adott napirendi pontjához rendelhető érintetti kör) -
Polgármesterek, jegyzők, intézmények-szakmák-szolgáltatások (KLIK, Gyámhivatal, szociális szolgáltatók, érdekcsoportok, szakmaközi hálózatok képviselői, vállalkozói szféra, szakértők, a kiemelt program regionális team szakértői, gyerekház mentorok, média ...).
-
A projekt szakterületi koordinátorai.
-
A GYEB albizottságainak külső – tanácskozási joggal bíró - képviselői.
-
A térségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek, egyházak képviselői.
3. A Gyerekesély Bizottság albizottságai Az albizottságok feladata a Bizottság munkájának segítése az adott ágazati területre, vagy több ágazatot is érintő komplex megoldást igénylő szakmai javaslatok kidolgozása, a gyerekesély program végrehajtásának ágazati és komplex szemléletű figyelemmel kísérése és annak értékelésében való részvétel, a szakmaközi hálózattal való aktív együtműködéssel.
-
Albizottságokat (munkacsoportokat) szükséglet, lehetőség, komplexitás, illetve a program kulcsterületei szerint érdemes létrehozni (pl: közösségi szolgáltatások AB, szabadidős-felzárkózást segítő AB).
-
Nem kell – de lehet - állandó egységként működnie. Időszakos feladatra – rotációs rendszerű működésük is lehet. Nem szükséges a GYB megalakulásakor már létrehozni.
-
Az albizottságok tagjai a GYEB tagokból tevődnek össze, de külső – tanácskozási joggal rendelkező tagjai is lehetnek.
-
Az albizottság szervezeti felépítése a bizottság struktúráját követheti (elnök, titkár, tagok). -
Az albizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a Gyerekesély Bizottságnak, térségi /járási (szükség szerint) a települési, mikrotérségi szakmaközi hálózatnak.
4. A GYEB és a GYEB-AB tagságának ideális összetétele, kiválasztása -
Javasolt arra törekedni, hogy a Gyerekesély Bizottságban és lehetőség szerint annak albizottságaiban földrajzi/települési és ágazati viszonylatban is minél
-
szélesebb körű legyen a képviselet, ez erősíti a komplexitást is. Potenciális GYB tagok lehetnek a pályázat tervezői munkacsoportjaiban, a program-előkészítésben részt vevők, települési összekötők, illetve a szakmai
-
hálózat tagjai. A Gyerekbizottsági, albizottsági tagság társadalmi tisztség. A tagok kiválasztása, felkérése lehet helyi javaslatok, jelölés, delegálás alapján. Érdemes a felkérés idején körvonalazni, tisztázni a feladatokat, a GYEB-tagsággal járó időkereteket. Bár negyedévente egy ülés van, ám a Bizottsági, albizottsági
-
munka folyamatos. Érdemes a tagsági viszonyt egy „Megbízással” is elismerni.
V. Szervezeti struktúra és feladatok A) Elnök (lehetőleg ne a projekt és társulás/járás alkalmazottja legyen; elfogadott, de elérhető ember) -
Képviseli a bizottságot. Összehívja és vezeti a Bizottság üléseit. Összeállítja az ülések napirendjét, a tagok – illetve a szakmaközi hálózatok -
-
javaslatainak figyelembe vételével. Javaslatot tesz a megalakulás évében követendő munkatervre. Javaslatot tesz a Bizottság számára a döntést igénylő kérdésekben. Javaslatot tesz a Bizottság éves beszámolójára.
-
Javaslatot tesz a Program nyomonkövetési rendszerére. Gondoskodik az ügyrend betartásáról. Gondoskodik a döntések és az ülések jegyzőkönyveinek megszövegezéséről ( a
-
Gyerekesély Iroda adminisztratív és szakmai támogatásával). A Bizottság ülésére a tagokon és az állandó meghívottakon kívül egyéb szakembereket, szervezeteket meghívhat.
B) Titkár (javasolt a szakmai vezető vagy projektmenedzser) - feladata, a bizottsági munka operatív szervezése C) Albizottság vezetője - feladata a bizottság munkájában preferált, a gyerek szükségletekhez kapcsolódó szakterületi érdek megjelenítése, az albizottságban folyó műhelymunka irányítása, eredményeinek közreadása, beépítése a kistérségi gyerek esély stratégiába, az adott szakterületre vonatkozó szakmai javaslatok albizottságban történő kidolgozása. D) Tagok C) Állandó meghívottak D) Alkalmi meghívottak E) Szakértők F) Albizottságok (munkacsoportok) VI. GYEB által érinthető témák 1. Nemzeti Stratégia feldolgozása, értelmezése. 2. A kistérségi program feldolgozása, értelmezése. 3. A kistérségi tükör, szükségletfelmérés megismerése, a szolgáltatáshiányok értékelése. 4. Kutatási eredmények kontrollja (intézményi összevonások, gyerekszám változások, szükségletfelmérések, időszaki és záró értékelések…stb.) 5. Helyi szolgáltatási koncepciók (esélyegyenlőségi, közoktatási, szociális szolgáltatás) HEP-ek, stratégiák összhangba hozása: milyen fejlesztési programok vannak és ez hogy hozható összhangba a gyerekprogram stratégiájával. 6. Helyi civil szerveződések összehangolása: szolgáltatások, feladatok egyesítése. 7. Értelmes szabadidő-eltöltése - gyerek a szülővel együtt (utaztatás megoldása) 8. Börze (közösségi akciók szervezése, jó gyakorlatok cseréje helyben). 9.
Szakmaközi hálózatok és információáramlás megteremtése.
10. Adatok: helyzetelemzés, igényfelmérés, tapasztalatcsere; fájó, kritikus problémák.
11. Szolgáltatások
hatékonyságának
rendszeres
felülvizsgálata
(pl.közoktatási
eredmények?) 12. Célcsoportok bevonása. Ennek tapasztalatai, módszertani kiegészítése, javaslattétel. 13. Együttműködési megállapodások végiggondolása, előkészítése. 14. A kistérségi gyerekesély stratégia előkészítésének feladatai, a helyzetelemzés áttekintése,
véleményeztetése
a
kistérségben,
a
stratégia
elkészítésében
segítségnyújtás, stratégia elfogadása, a 10 évre, a 3 évre és az 1 évre szóló cselekvési tervek támogatása. VII. A GYEB működési rendje 1. Bizottsági ülések, legalább negyedévente szükségesek. 2. Albizottsági üléseket (munkacsoportülések) havonta, illetve az időszakos feladat függvényében javasoltak. 3. Az ülések közötti időszakban végzendő, végezhetőek önálló, személyes jelenlétet nem igénylő tevékenységek. VIII. A GYEB kapcsolatrendszere 1. Projektgazda - Gyerekesély Bizottság (ez a stratégiai szint) 2. Gyerekesély Iroda (ez az irányítói szint) 3. Szakmaközi hálózattal való együttműködés (operatív szint) IX. Javaslat a működési rend kialakítására 1. GYB ügyrendjének összeállítása -
Gyerekesély iroda
-
Leendő tagok
2. Gyerekbizottság elnökének és tagjainak megválasztása -
projektgazda
3. GYB ügyrendjének elfogadása, tisztviselők megválasztása -
Gyerekbizottság
X. Dokumentumai A nyilvánosság érdekében a dokumentumok honlapi megjelenése is javasolt. 1. SZMSZ 2. Munkaterv
3. Ügyrend 4. Jegyzőkönyv 5. Határozat
(előterjesztés,
tájékoztató…)
állásfoglalás,
vélemény,
ajánlás,
javaslat,
