Agyoncsapom a húgomat Amikor a húgom becsöngetett hozzám, már azonnal tudtam, hogy baj van. Senki nsem képes olyan óvatosan, olyan bocs-hogy-élek stílusban csengetni, mint Telina. Sosem jutunk el idáig, ha nem ennyire félős. És ha eljött hozzám, az azt jelenti, kellek nekiszüksége van rám. Ez a lány egyszerűen… Hogy mutassam be Telinát annak, aki nem ismeri? nem Senki sem érti, hogy egy ilyen helyes kislány micsoda sorscsapás tud lenni!? Ha beszélek róla, Ttöbbnyire csak annyit szűrnek le belőle az emberek, hogy féltékeny vagyok rá. Ja. Kifejezetten irigylem, amikor az idegösszeomlás határán zokog. Másra meg nem képes. Arra vagyok ott én. Azt hiszem, apa halála óta van ez ígyután kezdődött –. Alegalábbis amennyire emlékszem, addig minden rendben volt, már amennyire emlékszem. Csak hHat éves koromben történtvoltam, de annyiszor olvastam el, mi történt a rendőrségi jegyzőkönyvet, hogy szinte látom magam előtt azt a rablótámadást. aA szüleim munkahelyén történt. Egy igazi, rongyrázós, ötcsillagos étteremben dolgoztak, anya szakácsként, apa főpincér volt. Sok gazdag ember, magas borravaló. Fegyverrel nem lehetett bemenni., eElvileg. Miután kiiktatták a biztonságiakat, a betörők rablók simán besasszézhattak, hogy összeszedjék a vendégek ékszereit. Készpénzt kevesen tartottak maguknál, a bankkártyákkal meg nem mentek volna semmire,. aA csapat egyetlen hackere az étterem biztonsági rendszerét tartotta kordábankapcsolta le, hogy elmenekülhessenek, nem ért rá azonnal ott helyben lecsapolni a pénzt. A tulajok meg azonnal nyilván letiltottak volna minden tranzakciót, amint biztonságba kerülnek. A lényeg a lényeg: ebbe még nem feltétlenül kellett volna belehalnia senkinek. De valami nő pánikrohamot kapott, a rablók egyike ettől bepörgött, apa pedig közbeszólt, hogy megnyugtassa mindkettőjüket. Aztán megszólaltak a közelben a rendőrségi szirénák, a lyukas gyenge idegzetű maffiózó felkapta a fejét, gyanúsan szorongatta a fegyverét, apa megpróbálta meglepni azzal, hogy nekiugrik, és nem jött össze neki. Amikor nagyon hiányzik, ötször is lehülyézem egyhuzamban, amiért nem bírt a hátsóján fenekén maradni. A hisztériás nő férje úgy értékelte a helyzetet, hogy apa megmentette a felesége életét, úgyhogy rendezett neki egy csili-vili temetést, és jó ideig pénzt küldözgetett nekünk. Anya nem akarta elfogadni, de két gyereke kettővolt, keresete pedig csak egy volt.
Megjegyzés [RK1]: Ez egy jó cím, de valamilyen ifjúsági, kamasz szereplős regényre asszociáltat. Ehhez képest az első mondat, ami azt sugallja, hogy a főhősnek önálló otthona van, tehát önellátó felnőtt, azonnal szembement a várakozásaimmal Megjegyzés [RK2]: Meddig? Hogy becsönget? Ebben a formában a levegőben lóg ez a mondat, nem illeszkedik a szövegbe, mert nem bontod ki. Megjegyzés [RK3]: Kell keresned ide egy erős szót. Nem baj, ha nagyon erős, hiszen azzal megragadod az olvasó figyelmét, kíváncsi lesz, mi a főhős baja a húgával. Viszont önmagában ez a három pont nem elég kifejező.
Amúgy is átment egy valamivel szerényebb helyre, amit biztonságosabbnak tartott. Többnyire késő éjszakáig főzött másokra, hazajött, főzött ránk is, elzargatott az iskolába, csak azután ment aludni. A bébiszitter gyakorlatilag nálunk lakott, amíg elég nagy nem lettem ahhoz, hogy én vigyázzak Telinára. Mármint a felnőttek értelmezése szerint. Mert a saját értelmezésem szerintben apa halála utánától fogva egyfolytában felügyeltem a kis nyüzügéreszerencsétlenre. Megnyugtattam, ha rémálma volt, elzavartam a gyerekeket a
Megjegyzés [RK4]: Kell még valami az anya napjának leírásába, mondjuk hogy mire hazaértünk, már bement dolgozni, hogy a bébiszitter ottlakása indokoltnak tűnjön. Ugyanis az előző mondat arról szól, hogyan látott el az anya egyedül minden feladatot.
játszótéren, ha el akarták venni a homokozó vödrét, de az igazi megpróbáltatás feladat akkor kezdődött, amikor elkezdett suliba járni. Vékonyka volt, és ha rákiabáltak vagy ugratták, két szót nem bírt összeraknikinyögni válaszul. Nálunk is piszkálták az ilyeneket, tudtam, mire számíthatna nélkülem. Komolyan mondom, egy időben az összes szünetet az ő osztálya előtt töltöttem, és elkalapáltam azokat a nagyszájú kölyköket, akik rászálltak a húgomra. Talán miatta, talán apa miatt, de nagyon sokáig csak annyit fogtam fel a világból, hogy aki nem tud pénzt vagy izomtömeget felmutatni, azt eltapossák. És amikor rájöttem, hogy a körülöttem lévő fiúk a közelemben gyorsabban erősödnek, mint én, úgy döntöttem, valahogy lépést kell tartanom velük. Sőt, mMég jobb, ha lépéselőnyt szerzek. Mint értelmes tizenkét éves, közöltem anyával, hogy nekem verekedést kell tanulnom. Így. Verekedést. Inkább nem próbálom elképzelni, mit gondolhatottszólt hozzá akkoriban. Nem mintha kényelmetlenül éltünk volna, de olyan sNem volt túl sok pénzünk azért nem volt – nem mintha kényelmetlenül éltünk volna –,. Aanya mégis úgy döntött, ha Telina mehet balett órára, nekem is jár egy tanfolyam, és végül talált is egy kis kísérleti edzőtermet, ahol Peska Shivil épp a saját iskoláját igyekezett népszerűsíteni. Gyakorlatilag vadászott a tanoncokra, úgyhogy elég olcsó volt, és egy hónap múlva már le tudtam kapcsolni akármelyik hülyegyereket, aki megpróbálta kitépni a hajam, szóval nekem bevált az ő liskuja. Amint Telina elég idős lett hozzá, hogy érdekelni kezdjék a fiúk, ez a verekedés maradt az
Megjegyzés [RK5]: Kellene tudnia az olvasónak, hogy ki ő? Milyen típusú verekedést tanít? Megjegyzés [RK6]: Szintén egy szó, aminek a megértéséhez hiányozhat az olvasó tudása.
egyetlen a dolog az életemben, ami jól bevált. Ha valakitAmíg a kisiskolások terrorizáltának, arra azt mondom, ez van, a gyerekek akik ilyenkor csordában támadtnak, én meg el tudtaom ijeszteni őket, minden mások meg nemrendben volt. Oké. De a pasik kérdésében Telina különleges eset. Nem kellett volna balettre járnia, az tuti. Nem kellett volna hagyni, hogy mindig hercegnőkről olvasson, hogy könyvvel a fején sétálgasson a lakásban, hogy illemtankönyveket tanuljon meg kívülről, hogy mindig szoknyában járjon, meg mit tudom én. Nem kellett volna hagyni, hogy tökéletes kis hölgy váljon belőle.
Megjegyzés [RK7]: A mondat eleje általános alany, a második fele az elbeszélőre vonatkozik. Ettől olyan, mintha Batmanként tervezne megvédeni mindenkit, akit mások bántanak. Mivel gyanítom, hogy ez nem igaz, azt mondom, érdemes átírni.
Én anyukákat hHallottam, akik ahogy anyukák felróják a lányuknak, hogy miért nem hasonlítanak rá jobban. Szó se róla, amit Telina csinált, azt nem lehet utánozni. A többi helyeskedő kislány idegőrlően mesterkélten viselkedett. Ők vihogtak a hízelgéstől, a húgom elpirult, lesütötte a szemét, aztán köszönetet mondott. Ők affektáltak, csavargatták a hajukat, úgy tettek, mintha egy tableten pötyögnének, nehogy rá kelljen nézniük valakire. Telina egyiket se csinálta. Ő egyszerűen csak létezett. És komolyan, édes volt. Akkoriban még engem se bírt bosszantani ez az egész. Sőt. Eszembe se jutott amiatt pattogni, hogy rendet rak játék után, hogy sose kell kétszer
Megjegyzés [RK8]: Mikor? Amikor elkezdett fiúzni? Mert a sztori szerint itt tartunk, de a játékok elpakolása miatt fiatalabbnak hinném.
rászólnom, ha egyedül vagyok vele otthon, és akár helyettem is elvégzi a házimunkát. Különben is én voltam a világának a közepe, amíg ki nem nőttem az általánost. Utána is úgy nézett kitűnt, meglesz egyedül is a barátnőivel, én az új sulival ismerkedtem, az osztálytársaimmal lógtam, nem is hiányzott annyira, hogy állandóan őt kelljen dajkálnom. Bárcsak annyira jókislány lett volna, hogy esténként nem megy sehova!. Nem hiszem, hogy különösebben jól érezte magát egy szórakozóhelyen, de ha a barátnői mentek, akkor ő is. Leszólítgatták, ő meg akkor se hajtott volna el senkit, ha az élete múlik rajta. A hercegnő, akit meg kell menteni. De úgy igazán, mindenestül. Ha jött volna egy lovag,
Megjegyzés [RK9]: Itt van egy időbeli ugrás, az előbb még a főhős kezdi a középiskolát, és Telina általános iskolás. Vagy már akkor elkezdett szórakozóhelyekre járni?
én gond nélkül átadom neki a terepet.... MCsakhogy mások jöttek. Először tizennégy évesen kezdett járni egy fiúval. A srác tizenhét, kicsit idős, csak annyiraannyival idősebb, hogy nyitva tartsam a szememet. Sokat voltak együtt, amiről de Telina nekem csak legfeljebb annyit mondottmesélt el, hogy mikor merre jártak. Aztán egyszer egy napon szólt a telefon, és Telina megkért, hogy tagadjam le őt. Kisült, hogy a srác lelkesebben nyúlkál mindenhovaide-oda, mint kellene. – Oké – mondtam, és próbáltam észben tartanimert emlékeztem rá, hogy ez másoknak problémát tud okoznizel mások nehezen birkóznak meg. Egyszer engem is próbált edzésen tapizni egy pasas, azon a címenmondván, hogy megmutatja a mozdulatot, és amikor elfogyott a türelmem, kicsavartam a karját, miközben megígértem, hogy ha még egyszer hozzám ér, el is töröm. Shivil nyilvánosan megtapsolt érte, a pasi meg otthagyta a csapatot. A lányok csak suttogva gratuláltak, mert hogy végre megkapta a magáét az a görcs. Ha őŐk se mertek visszavágni, akkor Telinától se várhattam el. Ez oOké. – MÉs mondtad már neki, hogy neked ez nem tetszik, amit csinál?
Megjegyzés [RK10]: Ebben a formában olyan, mintha az elbeszélő nem értené, miért is zavar valakit, ha akarata ellenére fogdossák. Pedig csak arról van szó, hogy ő le tudja az ilyen helyzetet rendezni, más meg nem. Megjegyzés [RK11]: Felmerül a kérdés, hogy ha ez a pasas rendszeresen fogdosta a lányokat, az oktató meg ezt észrevette, miért is nem dobta ki az órájáról a pasast?
Dehogy mondta. Rávettem, hogy szóljon nekipróbálja meg. Két nap múlva meséltekiderült, hogy ez sem fogta vissza a srácothatott. Jó, akkor szervezzünk közös programot, hadd lássam, miféle a srác. Kőgazdag, aki azt hiszi, mindent megengedhet magának, olyanféle. Már azzal felhúzott, ahogy beszélt Telinával beszélt., éÉs előttem a szemem láttára mászott be a húgom pólója alá. Csak azzal tudtam szétszedni őket, hogy elhívtam Telinát a mosdóba, de igazából csak annyit akartam, hogy legyen köztük pár lépés, amikor gyomron vágtam vágom azt a tahót. – Na, ilyen az, amikor nem tetszik, haakaratod ellenére hozzád ér valaki. Ha a húgomnak még egyszer panaszkodnia kella lesz rád, megismételjük a leckét. Értjük egymást? – Te most a nővére vagy, vagy a bátyja? Nem utoljára hallottam ezt a szellemes beszólást, de akkor még semmi frappáns válaszom nem volt, leszámítva egy szép állon vágást. És elvonszoltam a húgomat. Talán mondanom se kell, Telina nem ilyen megoldásra számított. Majdnem sokkot kapott. Cserébe ő is kiütött kiengem azzal a kérdéssel, hogy ugye nem fájt neki a srácnak nagyon. AEzután a többi barmát barmot már nem előtte a szeme láttára vertem meg. És Pedig akadt olyan is, amelyik súlyosabbat érdemelt. Ó, Telina nem követte el kétszer ugyanazt a hibát!. Helyette beszerzett a söpredék minden fajtájából egy példányt. Alkoholistát, drogost, érzelmi zsarolót, olyat, aki verte, olyat, aki éjszaka hívogatta. Az egyikkel ő maga, saját elhatározásból szakított, az hetekig zaklatta. Egy másikat elkalapáltam, erre egy haverjátval próbált meg visszavágni küldte rám válaszul. Az mMajdnem el is kapott. Nem bírtam felfogni, hogy nem képes Telina normális fiúkkal járni. Ha mégis talált egyet, azzal meg nNagyon gyorsan megunták egymást, ha mégis talált egyet. Néha gondoltam rá, hogy elvonszolom a húgomat az óráimraedzésre. És igenDe, ebben a kérdésben végül önző voltam. Kellett valami nekem is egy Telina-mentes zug az életemben. Mire tizennyolc lett, már nem voltam hajlandó egyedül sehová sem elengedni egyedül. Kísérgettem, és ha nem tetszett a fiú, aki egyáltalán beszélni próbált velepróbálkozott nála, beszólogattam neki, hogy lekopjon. A liskus lányok még néha hajlandóak voltak néha velem bébiszittelni, de a többi ismerősöm nem akart a szükségesnél több időt tölteni a kis pasztellekkel, ahogy Telina barátnőit hívták. Őszintén?, éÉn sem akartam. ÉsRáadásul, ha a húgomnak megtetszett valaki, úgyse tűrte el, hogy távol tartsam tőle. „Ő más lesz, higgyem el. Ő rendes, csak annyi baj érte korábban.”
A munkám mellett meg nem úgysem tudtam huszonnégy órás felügyeletet vállalni. Egy idő után meg se mondta, ha baj van., aAbból találtam ki, ahogy a telefonban beszélt. Elegem lett. Nem bírtam felfogni, hogy mit keres mindig olyanok mellett, akik aztán terrorizálják, és miért képtelen megvédeni magát. LVagy legalább annyira, hogy szóljoni nekem. Másfelől Shivil egyre inkább bevont a tanításba, egy idő után órákat bízott rám, fizetett is érte. A lisku sikeres lett, terjeszkedett, és én voltam az egyik legrégebbi tanítványa. Érettségi után hivatalosan is alkalmazott, aztán nyaggatni kezdett, hogy kezdjek tanuljak is valamitni mellette, ne érjem be ennyivel. De még nem tudtam, mi mással akarnék foglalkozni, úgyhogy az egyetemek előkészítőire jártam, hogy kiderítsem, melyiknek van egyáltalán értelme számomra. És aAhhoz isazért elég pénzem lett, hogy béreljek egy kicsi lakást. A környék nem a legjobb, de most komolyan, liskutanár vagyok. Meg tudom védeni magam. T Megtetszett a szociológia, azon gondolkodtam, hogy nekivágok a rendes felvételinek is. Akadtak zűrök, de végre nem Telina miatt. És akkor megint itt volt. Nadrágot viselt., nNadrágot, ő, aki a legvadabb télben is szoknyában járt!. A pólója fekete, és még nagy is rá. A haját begyűrte egy sildes sapka alá, a szeme szinte kivilágított az arcából. Igen, akkor már biztos voltam benne, hogy ekkora bajba még sosem került. Érdekes nyitójelenetet hoztál. Az elbeszélőd hangja kimondottan erős, azonnal lehet látni a stílusán, hogy egy vagány karakterről van szó, aki kicsit fiús – egy ideig nem is tudtam eldönteni, hogy fiú vagy lány mesélőnk van-e. Mivel a figura hátteréhez illik ez a stílus, jó választás. A szöveg elég gördülékeny, kicsit élőbeszédszerű, de a szleng nem túlzó és a karakterhez kimondottan illik. A történetmesélés, a mozgások megmutatása elég jó, viszont az olyan leírások, amik láttatnák az eseményeket, hiányoznak. Általában a helyszíneknek nincs kiterjedése, mérete vagy hangulata. Érdemes erre odafigyelni, és adott esetben egy-két jellemző jelzővel, tárgy megnevezésével megteremteni a fancy éttermet vagy a helyet, ahol Telináék randiznak. Jól megmutattad az elbeszélő és a húga karakterének erős ellentétét. Habár nem világos teljesen, miért következne a balettből vagy a nőies viselkedésből, hogy a húg újra és újra áldozat szerepbe kerül, de tulajdonképpen ez az elbeszélő logikája, nem szükséges, hogy valóban ez álljon a dolog mögött. Kíváncsi lennék, mennyire volt tudatos, mindenesetre nagyon erősen látszik már ennyiből is, hogy a húg valójában az elbeszélő (el)nyomása alatt (is) szenved, ő volt az első, aki rátelepedett. Eldönti, hogy a másik nem tudna helytállni nélküle, folyamatosan beleszól az életébe, mire tizennyolc lesz, már állandóan uralni akarja.
Nagyon tetszik az, hogy ezt az elbeszélő, tökéletesen pozitívnak állítja be magát, ugyanakkor olvasóként lehet egy kis nyomasztó mellékíze mindannak, ahogy ő irányítani próbálja a húgát és a húga életét. Tulajdonképpen ezzel egy megbízhatatlan narrátort villantottál fel. Fontos azonban látni azt, hogy ez a főhős emiatt kicsit ellenszenves, ebben a formában kiválthat erős ellenérzést is az olvasókból. Ezért főként felnőtt célcsoportot tudnék elképzelni ennek a regénynek, ugyanis a kamasz olvasóknak fontosabb, hogy azonosulni tudjanak az E/1-ben mesélő elbeszélővel, megszeressék és szurkoljanak neki. Mivel nem derül ki a szereplők életkora, és a nyitás gyakorlatilag egy flashback, ami megmagyarázza a karakterek hátterét, nem tudom, pontosan kiket céloztál meg. Vélhetően a főhősök már huszonévesek lesznek a történetben, tehát inkább a felnőtt korosztálynak szólhat ez a történet. (Ahogy írtam megjegyzésben is, kicsit félrevisz a cím, amit én egy izgalmas kamaszregény címének néztem elsőre ) Nem egyértelmű számomra, hogy hol játszódik a történet, de egy amerikai városra tippelnék. Ha valóban így van, érdemes végiggondolni a kulturális hátteret. Az amerikai iskolák nem általános- és középiskolára vannak bontva, hanem van egy „középső” iskola is, a felső tagozat idején. A középiskolai végzés után főiskolára mennek a gyerekek, ami tulajdonképpen pontosan arról szól, hogy bele tudnak hallgatni sokféle tudományágba, és aztán ennek megfelelően választani egyetemet, ha akarnak még tanulni. Érdemes utánanézni mindannak, amit tudni lehet arról a területről, ahol a történeted játszódik. Nem baj, ha nincs egyértelmű városnév benne, de jó, ha a választott helyszínnél utánanézel pár dolognak. Ezzel együtt érdemes átgondolni, hogy még ha te jól ismersz is egy küzdősportot (itt a liskut), elég-e csak leírni a nevét, nem kell-e legalább annyit elárulni, hogy mire épül, honnan származik. A regény fő konfliktusa ennyi alapján egyfelől az elbeszélő és a húga kapcsolata, másfelől egy konkrét probléma, amibe a húg belekeveredett. A nyitás azt erősíti meg, hogy ez nem egy akciókkal teli kalandregény lesz, hanem inkább egy karakterközpontú szöveg, ahol a viszonyok a fontosak. Gyakorlatilag az első tízezer leütés alatt nem indítottad el a cselekményt, csak egy hátteret mutattál meg. Ha valóban inkább egy érzelmekre és kapcsolatokra fókuszáló regényről van szó, ez így jó. De ha ez egy kalandregény, ahol mondjuk a főhős egy drogdealer bandát fog üldözni a húga miatt, tele verekedéssel, meneküléssel és kalanddal, akkor a túl lassú nyitásnál elveszted az akciót kedvelő olvasókat. Összességében érdekesnek találtam ezt a kezdést, köszönöm szépen a részletet! Róbert Katalin
