AGY TANODA KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

„AGY” TANODA KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

„ A gyermeket önmaga lehetőségein belül olyanná kell tenni, amilyenné lehet -

ez az iskola feladata. Mi az, ami belőle

előhívható és építhető? Ezért a mércét elfelejtjük, csak a gyereket nézzük! El kell fogadni, hogy minden gyerek más!”

1

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 1. Iskola jogállása

5.

2. Helyzetkép

7.

II. NEVELÉSI TERV 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

9.

1.1.Alapelvek

9.

1.1.1. A kompetencia alapú oktatás implementációja

9.

1.2. Célok és feladatok

10.

1.2.1. Alapfeladatunk

12.

1.2.2. A kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok

13.

1.2.3. A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntarthatóságát támogató fejlesztési alapelvek

17.

1.2.4. A nem szakrendszerű oktatás célja az 5-6. évfolyamon

23.

1.3. Eszközök, eljárások

24.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

25.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

26.

3.1. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka

26.

3.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák

27.

3.3. Tanítási órán kívüli tevékenységek

28.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek.

32.

4.1. Tevékenységi formák

32.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

33.

5.1. Tevékenységek

33.

6. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

35.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

37. 2

8. A szociális hátrányokat segítő tevékenységek

38.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök jegyzéke

39.

10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

39.

11. Egészség- és környezeti nevelési program 41. 11.1. Helyzetleírás

41.

11.2. Célja

42.

11.3. Feladata

44.

12. TÁMOP-ból adódó feladatok

51.

12.1. Önálló intézményi innováció

51.

12.2. Témahét

57.

12.3. Projekt

60.

12.4. Moduláris oktatás

63.

III. HELYI TANTERV 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óratervek

67.

1.1.

Támopból adódó feladatok

67.

1.2.

Óratervek

67.

1.3.

Nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének törvényi háttere

68.

2. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

112.

3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

113.

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

115.

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (KT. 70.§ alapján)

116.

6. Magatartás, szorgalom értékelése

118.

7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok elvei, korlátai

121.

8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

123.

3

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 3. A pedagógiai program módosítása 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Melléklet: Eszközjegyzék tantárgyanként:

4

I. BEVEZETÉS 1. Az iskola jogállása

ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény neve, típusa:

„AGY TANODA” MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

angol neve:

„AGY TANODA” HUNGARIAN-ENGLISH BILINGUAL ELEMENTARY SCHOOL

székhelye:

2000 Szentendre, Jókai u. 3.

OM azonosító: évfolyamainak száma: tanulóinak maximált létszáma:

037728 1-8. évfolyam 130 fő ebből 1-4. évfolyam 70 fő, 5-8. évfolyam 60 fő

2. Az intézmény alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény valamint a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 6/1997. ( VII.10.) MKM – rendelet alapján az általános iskolába járó tanulók nevelése, oktatása, napközis és tanulószobai foglalkozások, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, étkeztetés, tankönyvellátás, diáksport. TEÁOR számok szerint: 8520

alapfokú oktatás

Szakfeladatai: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

5

8559

M.n.s egyéb oktatás

Szakfeladatai: 855911 855912 855914 855915

Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

682 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Szakfeladatai: 682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

3. Az intézmény jogállása: gazdálkodása: - gazdálkodása megszervezésének módja szerint: - előirányzatok feletti jogosultsága szerint:

önálló jogi személy részben önálló gazdálkodású részben önálló gazdálkodású rész-jogkörrel rendelkező intézmény. Az iskola- az adott költségvetési kereteken belül – önálló bérgazdálkodást folytat, de gazdálkodással összefüggő kötelezettségeket nem vállalhat. 4. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az iskola folyamatos működéséhez az Egyesület biztosítja az épületet, és a termeket oktatási célból, az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján határozatlan időre. Az Egyesület tulajdonában lévő, oktatáshoz szükséges műszaki berendezéseket és tanítási segédeszközöket ingyenesen biztosítja az általános iskola számára. Ezeket az intézmény kizárólag oktatási vagy azzal összefüggő célból használhatja, felette az Egyesület választmánya rendelkezik. 5. Az intézmény alapítója: Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai u. 3. fenntartója:Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai u. 3. 6. Az intézmény felügyeleti szervei: - fenntartói felügyelet: Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai u. 3. - törvényességi felügyelet: Szentendre Város Polgármesteri Hivatal jegyzője 7. Az intézmény működési területe: Szentendre és vonzáskörzete 8. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabályban nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni, erről határozattal dönt. 9. Az intézmény hosszú- és Körbélyegzőjének hivatalos szövege:

„AGY TANODA” Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szentendre „AGY TANODA” Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 6

Szentendre 2000 Szentendre, Jókai u. 3. 1802/1. hrsz. Ingatlan 577,4 m2 Szentendre Város Önkormányzata

10. Az intézmény székhelye: Helyrajzi száma: Az épület bruttó alapterülete: Tulajdonos:

Szentendre, 2009. december 15. Dr. Lévai Tamás Elnök Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület

2. Helyzetkép Iskolánk

Szentendre

központjában,

a

Duna-parthoz

közel,

célszerűen

és

esztétikusan tervezett épületben, gyermekbarát környezetben működik. Az iskola 1992-ben alakult művészeti profillal. 2003-ban fenntartónk a tantestülettel és a szülőkkel teljes egyetértésben úgy döntött, hogy a jövőben két tanítási nyelvű (magyar-angol) oktatási program alapján dolgozik. A két tanítási nyelvű osztályok mellett a 2010/2011-es tanévben ballag az utolsó normál oktatásban részt vevő osztályunk . Évfolyamonként egy tanulócsoportunk van. Osztályaink kis létszámúak, maximum 16 fősek ( ettől a létszámtól fenntartói engedéllyel

+ 20%-kal lehet

eltérni),mivel az iskola engedélyezett létszáma max. 130 fő. Az alacsony létszám egyrészt azt eredményezi, hogy minden pedagógus jól ismer minden tanulót, másrészt lehetővé teszi, hogy a hozzánk járó gyerekek valóban személyre szóló egyéni bánásmódban, képességeiket, személyiségi jegyeiket figyelembe vevő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Külön gondot fordítunk az SNI-s gyermekek megfelelő szinten történő beilleszkedésére ,szakemberhez való irányítására. A szülői és társadalmi igényt figyelembe véve a jövőben bővíteni kívánjuk a célnyelven

oktatott

tantárgyak

körét

/

informatika

/.Tanulóink

számára

a

hagyományos napközi mellett a szabadidős programok széles választékát kínáljuk: néptánc, úszás, korcsolyázás,

számítástechnika, sportfoglalkozások.,szakkörök ,

nyári táborok, angliai tanulmányi kirándulás. 7

Iskolánk sikeresen pályázott a TÁMOP 3.1.4-09/1-2009-00 Kompetencia Fejlesztés Innovatív Intézményekben Uniós pályázaton. A kompetencia alapú oktatás megvalósításának kezdete: 2009. november 26. Ezen időpontot követően kell biztosítanunk az öt éves fenntarhatóságot. A művészeti iskola hagyományait folytatva tevékenységünkben változatlanul fontosnak tarjuk, hogy tanítványaink elsajátítsák azt a látásmódot, megtapasztalják azt az életérzést, amely a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad fejlődésének teret adva, új értékeket képes teremteni. Gyümölcsöző kapcsolatot sikerült kiépíteni a szentendrei zeneiskolával is. Szándékaink szerint a humán értékek ismerete, és elsajátítása komplex egészbe foglaltatik a reál tudományok megismerésével és alkalmazásával, miközben a két tanítási nyelvű oktatás segítségével

biztos

alapot

nyújtunk

tanítványainknak,

hogy

felnőve

Uniós

állampolgárként is megállják helyüket.

II. NEVELÉSI TERV 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Alapelvek Az Agy Tanodában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

• Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét. • Bevonjuk a gyerekeket saját iskolai életük megszervezésébe. • Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, biztosítjuk számukra az esélyegyenlőséget –kompetencia alapú oktatás megvalósítása.

• Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük.

8

• Tiszteletben tartjuk a tanulók mindenek felett álló érdekét; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és élete egyéb problémáinak megoldásában. •

Törekszünk az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

•

Kompetenciaalapú oktatás bevezetése, elterjesztése.

•

SNI-s tanulók integrált oktatása.

•

Az esélyegyenlőség érvényesítése.

• Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. 1.1.1.

A kompetencia alapú oktatás implementációja

Az implementáció kezdő tanéve 2009/2010, befejező tanéve 2014/2015. Tevékenységek teljes

tanórai

Évfolyam lefedettséget

2009/2010-es

Kompetenciaterület tanévtől

felmenő

biztosító programcsomag

rendszerben az 1. évfolyamtól, illetve az

teljes

5. évfolyamtól 2009/2010-es

tanórai

lefedettséget

tanévtől

felmenő

szövegértés-szövegalkotás,

matematika

rendszerben az 4. évfolyamtól, illetve az

biztosító programcsomag

6. évfolyamtól 2009/2010-es tanévtől tanórán kívüli

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

foglalkozás

keretében

az

szociális és életviteli

alsó

tagozaton tantárgytömbösített

oktatás

a

szakrendszerű oktatásban 15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, használata(25 %)

taneszközök

jó gyakorlatok átvétele

életpályaépítés

2009/2010-es

magyar nyelv és irodalom

tanévtől

rendszerben az 5. évfolyamtól a mindenkori

felmenő bevont

valamennyi

tanulócsoportokban az éves munkaterv

új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi megvalósítása

2009/2010-es tanévtől felső tagozat az éves munkaterv alapján

innováció

alapján 1-8. évfolyam

valamennyi

tanórán kívüli foglalkozás, 1-4. évfolyam

életvitel és szociális

5-8. évfolyam

idegennyelvi

9

1.2. Célok és feladatok A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek - nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. Az iskola elsődleges célja a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés,

amelyet

az

általános

műveltség

megalapozásával,

elmélyítésével és állandó fejlesztésével kíván elérni. E célját úgy éri el, hogy a követelmény eléréséhez szükséges tananyagot eszköznek tekinti a gyermekek érzelmi, értelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként tekinti, követelményeit a gyermek életkori jellemzőihez igazítja. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével ( kooperatív, páros, projekt ) a tanulók motiváltságának növelése kiemelt célunk. További célul tűztük ki a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését, a digitális írástudás elterjesztését. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven

való

kommunikálásra,

tanulásra,

az

idegen

nyelvű

információk

feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven 10

való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben és – alkalmazásban. Célunk továbbá, hogy az iskolából kikerült fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodóképességgel

rendelkezzenek,

az

élet

igényeihez

rugalmasan

alkalmazkodjanak, a társadalmi és művészeti életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra jellemezze növendékeinket, magabiztos, kreatív emberekké váljanak. Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megőrző, a nemzeti hagyományokat ápoló kompetens személyek legyenek. Az

iskola

nagy

hangsúlyt

problémamegoldásra

érzékeny,

kíván

fordítani

az

egészségét

az és

autonóm, a

a

kreatív,

környezetét

a

megóvó

személyiség kialakítására, emberi értékek megbecsülésére, a másság tiszteletére, a nemzeti

hagyományok

ápolására,

a

demokratikus

szellemiség,

valamint

a

harmonikus légkör kialakítására. Az iskola célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók igényeinek fejlődését, a művészetek iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket. Bővíti a világról alkotott elképzelésüket, kialakítja bennük az Európához tartozás érzését. Megismerteti velük azt a tényt, hogy ma már az egész világon alapkövetelmény legalább egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Nagy gondot fordít az egészséges életvitel kialakítására és megőrzésére. Elősegíti a környezettudatos magatartás elsajátítását.

Erősíti a környezet iránti felelősséget

azzal is, hogy a tanulókkal a mindennapok esztétikai értékeit felfedezteti, és alakítására ösztönzi. Alakítani kívánja önismeretüket, önállóságukat. Az egyes tantárgyak cél- és feladatrendszerét a helyi tanterv tartalmazza. 1.2.1. Alapfeladatunk A tanulók az életkori sajátosságainak megfelelően (személyiségjegyek, értelmi képesség, testi vagy érzékszervi károsodás) a képességek, ismeretek meghatározott szintjét hozzák magukkal a családból, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetből. Ezek a korosztályt jellemző különbségek befolyásolják a tanulással kapcsolatos 11

attitűdöket, adottságokat és hatnak a tanulói teljesítményekre, a képességek fejlődésére. Ezért a tanulói különbségekhez való alkalmazkodás, azok eredményes fejlesztése

az

iskola

feladata,

melyet

a

kompetencia

alapú

oktatás

implementációjával valósítunk meg. Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában módszertani sokszínűség biztosítása. Feladatunk a kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódóan a

NAT–ban

meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése A pedagógiai feladataink a tanulói a kulcskompetenciák fejlesztésére épülve segítik a tanulói személyiségfejlesztést, melynek szinterei a tanítási tanulási folyamatba közvetlenül illeszkedő tanítási órák illetve a helyi sajátosságokból adódó, az iskolai hagyományokat figyelembe vevő tanórán kívüli foglalkozások. A kulcskompetenciák a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükségesek, a hozzájárulnak a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kulcskompetencia fejlesztése és a helyi tanterv műveltségi területeink fejlesztési feladatai komplexen jelennek meg az iskolai oktató-nevelő munkában, sok esetben átfedi egymást, egymásba fonódnak, az alábbi keretrendszerben: A kulcskompetenciák keretrendszere:  kommunikáció anyanyelven,  kommunikáció idegen nyelven,  számolás és matematikai kompetencia,  Természettudományos és technikai kompetencia,  IKT , digitális kompetencia,  hatékony önálló tanulás kompetenciája,  személyközi és állampolgári kompetencia,  kezdeményező képesség és vállalkozási kompetencia,  általános kultúra, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 1.2.2. A kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok

12

• Énkép és önismeret El kell érni, hogy a Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák épüljenek be a tanulók önképébe és váljanak a magatartást irányító tényezőkké. Gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját életpályájuk irányításában. Alakuljon ki a tanulókban az önmegismerés, önkifejezés és önállóság igénye. • Hon és népismeret Ismerjék a tanulók népünk kulturális örökségének jellemzőit, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a kiemelkedő történelmi személyek, feltalálók, tudósok, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét. Gondoskodni kell arról, hogy a tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez szükséges. Ismerjék meg a városi és falusi élet ismérveit. • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakításának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá, és találják meg helyüket az európai nyitott társadalomban. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjen probléma érzékenységük az összefüggések és megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Közvetlenül is vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A

megfelelő

tudás

birtokában

legyenek

képesek

a

társadalmi

együttélés

szabályainak kölcsönös betartására, az erőszakmentességre, az emberi jogok és demokrácia tiszteletére. Formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosításával kell elősegíteni a tanulók aktív állampolgárrá válását. Ezt az Ember és társadalom műveltségi területen túl az iskolai élet teljes folyamata teremtheti meg, a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal az iskolai élet demokratikus gyakorlatával. 13

• Gazdasági nevelés A megfelelő ismeretek birtokában legyenek nyitottak tanulóink a gazdaság világa felé, alakuljon ki bennük pozitív attitűd az értékteremtő munka és a gazdasági ésszerűség iránt. El kell érni, hogy a tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak, tudják a döntésekkel járó kockázatot mérlegelni. Ismerjék a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekek kapcsolatát. Segíteni kell a tanulóknak abban, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal tudjanak gazdálkodni. Az életkori sajátosságoknak megfelelően kell fejleszteni a gazdálkodás és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeiket. • Környezettudatos nevelés Gondoskodni kell a tanulók környezettudatos magatartásának kialakításáról, melyhez az alapot az iskola környezetnevelési programja szolgáltatja. Cél, hogy legyenek képesek ápolni és megóvni a szűkebb és tágabb környezetüket, elősegítve ezzel a természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlődését. Fejleszteni kell a tanulók természettudományos gondolkodását. Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt. • A tanulás tanítása Az

iskola

alapfeladata,

hogy

a

tanuló

értelmi

képességének

és

egész

személyiségének fejlesztését elvégezze. Oktató-nevelőmunkánk során felkeltsük a tanulók érdeklődését, útbaigazítást adjunk a tananyag elsajátításához, megtanítsuk tanulóinkat tanulni. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók:  fokozatosan önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében,  élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket,  sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket, technikákat, az önművelés igényét,  a könyvtári és más információforrások helyes használatát, melynek alapja az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). A tanítási folyamatban alkalmaznunk kell: 14

 az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítását,  az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését,  a csoportos tanulás módszereit, a kooperatív munkát,  az emlékezet erősítését,  célszerű rögzítési módszerek kialakítását,  a gondolkodási kultúra fejlesztését,  az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatását,  az

egész

életen

át

tartó

tanulás

eszközének

megismerését,

módszereinek elsajátítását. A tanulás színterét változatossá kell tenni könyvtár, informatikai bázis, múzeum, kiállító terem, „szabadtér”. A fentiek megvalósításához fontos feladat megismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, szokásait. Figyelembe kell venni az életkori és egyéni jellemzőit, mert csak erre lehet alapozni a tanulás fejlesztését. Meg kell találni a módját és arányát a fejlesztés tárgyi – cselekvéses, szemléletes – képi, elvont – verbális útnak és az életszerű tartalommal való felruházásnak. Törekedni kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és problémamegoldás

fejlesztésére,

különös

tekintettel

az

analízis,

szintézis,

összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapi élettel való kapcsolatra. Hangsúlyt kell fektetni a kreatív gondolkodás fejlesztésére, a tanulási döntésre, az alternatívák végiggondoltatására, a variációk alkalmaztatására, a kockázatvállalásra, az érvelés fejlesztésére. Fontos feladat a kritikai gondolkodás fejlesztése, megerősítése, a konfliktuskezelés megtanítása, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtése a teljesebb élet megszervezése érdekében. • Testi és lelki egészség Minden tevékenységünkön keresztül biztosítani kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztését, a harmonikus élet értékként való tiszteletét. Fel kell készítenünk tanulóinkat:  életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, 15

 beteg, sérült vagy fogyatékos emberek iránt elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak,  megfelelően tudják kezelni vagy megelőzni a veszélyhelyzeteket egyéni és közösségi szinten,  helyes közlekedésre,  a veszélyes anyagok, készítmények kezelésére,  a káros függőségek megelőzésére,  a helyes szexuális kultúrára és magatartásra,  a családi életre,  az

egészséges

és

harmonikus

életvitelt

megalapozó

szokások

kialakítására. • Felkészítés a felnőtt szerepre Feladatunk, hogy segítsük tanulóinkat a további iskolaválasztásban, a felnőtt szerepre való felkészülésben. A képességfejlesztés területén különös gondot kell fordítanunk az egyéni adottságaik, képességeik megismerésére, az önismeretük fejlesztésére. El kell érnünk, hogy rendelkezzenek alapvető információkkal a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak lehetőségeiről. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedését az együttéléshez szükséges szociális és állampolgári kompetenciák tudatos fejlesztését a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó tanítási órákon oldjuk meg. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos része a gazdálkodással, az öntudatos fogyasztói magatartással, és a versenyképesség erősítésével kapcsolatos képességek folyamatos alakítása, fejlesztése. 1.2.3. A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek • Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek 16

közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. o A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia

alapú

oktatási

gyakorlat

kiterjesztése

során

is.(

Országos

kompetenciamérések , helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). o Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

o Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

Ebben

meghatározóak

a

konstruktivista

és

konnektivista

tanuláselméletek. o Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. 17

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan

kialakított

véleményeiket,

azokat

meg

tudják

vitatni,

érvekkel

alátámasztani és meg tudják védeni. o Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi

szükségleteinek,

tudásának,

képességeinek,

érdeklődésének

és

érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. o Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. o Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen

és

közvetett

megtapasztalására,

megfigyelésére

és

vizsgálatára.

(fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. • A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, 18

kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita 19

 kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: •

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése

•

IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése

•

A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: •

Csoportmunka

•

Pármunka-tanulópár

•

Egyénre szabott munka

•

Részben egyénre szabott munka

•

Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: 20

•

Mennyiségi differenciálás

•

Minőségi differenciálás

•

Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok: •

Új ismeretanyag feldolgozása

•

Alkalmazás-gyakorlás

•

Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok: •

Problémamegoldó csoportfeladatok

•

Alkotó feladatok

•

Felfedező, kutató feladatok

•

Érvelésre-vitára alkalmas feladatok

•

Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak: •

az

iskola

saját

honlapja,

diákoknak,

szülőknek,

tanároknak

szóló

információkkal, •

az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,

•

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),

•

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,

•

Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel

a

Nat

célkitűzéseinek

megfelelően

az

egyénre

szabott

tanulási

21

követelmények

érvényesülését,

a

differenciált tanulásszervezési

eljárások

elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: •

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

•

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

•

fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

•

összegző,

szummatív

értékelési

eljárások

alkalmazása

a

tanulók

teljesítményének, tudásszintjének mérésére •

számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

•

mérési,

értékelési

eljárásban

internet,

elektronikus

kommunikáció

igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

1.2.4. A nem szakrendszerű oktatás céljai 5-6. évfolyamon A gyerekek készségfejlesztésével foglalkozik. Például szövegértés, logikai képesség fejlesztése,

olyan

foglalkozások

beiktatása,

amivel

növelhető

a

gyerekek

kompetenciája. Olyan témakörök bevezetésére kerül sor az 5. és 6. évfolyamba, mint a kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás, térben-időben tájékozódás, stb. Ilyenkor az egyes hagyományos tantárgyak bizonyos tartalmait átszervezik ezekbe a készségfejlesztő tantárgyakba. 22

A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon, mint lehetőség jelenik meg 2010. szeptember 1-től. A lehetőségről a személyi feltételek figyelembe vételével a tantestület minden tanév augusztus 31. napjáig dönt, és az éves munkatervek tartalmazzák a részletes tanterveket. A nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó Támop 3.1.4 projekt tevékenységrendszere. 1.3. Eszközök, eljárások Építve tantestületünk gazdag módszertani tapasztalataira, feladataink elvégzése érdekében az alábbi, a pedagógiában ismert eljárásokat, módszereket alkalmazunk (a teljesség igénye nélkül) kooperatív tanulási technikák, meggyőzés, ösztönzés, ellenőrzés, követelés, felvilágosítás, vita, önálló elemző munka, magatartási modellek

bemutatása,

drámapedagógia,

metakommunikatív

dicséret,

jutalmazás,

eszközök, szabadidő

differenciált tartalmas

oktatás,

eltöltésének

megszervezése, differenciált óravezetés. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt célok elérését, feladatok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos érékelés.

A

célok

megvalósulását

szolgáló

módszerek

szervezési

módok,

tanulásszervezési eljárások közül a tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás és témahét bővíti intézményünk módszertani palettáját. Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvenöt százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

23

 minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, (a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a tantervben megfogalmazott követelményeknek),  rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen,  jól tud angol nyelven kommunikálni,  sikeres gyermek- nyelvvizsgát tesz,  részt vesz versenyeken,

 ismeri és alkalmazza a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éleshez szükséges viselkedésés magatartásformákat,  egészséges önbizalma van, kellő önismerettel rendelkezik,  határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően,  szereti hazáját, ápolja nemzeti kultúráját, anyanyelvét. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink : a) A tanuló erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. b) A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. c) A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési 24

készség kialakítás, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. d) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: A környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. e) A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása. f) A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek, a nemzeti hagyományok megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. g) A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. h) A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának és értékének tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. i) A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása, és az egészségvédelem fontosságának tudatosítát. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka 25

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ehhez kapcsolódó teendőink: a) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)

kapcsolódó

tanulói

közösségek

kialakítása,

valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Szociális kompetencia b) A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a közösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. c) Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. d) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. e) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

26

3.2.

A

személyiségfejlesztés

és

a

közösségfejlesztés

feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy diákjainkat tanulásra ösztönözzük, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Koopereativ módszerek széles körű alkalmazása. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. d) A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 3.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek A

hagyomány

közösségteremtő

és

megőrző

erő,

mely

állandóságot

és

folytonosságot teremt mindennapi életünkben. Ezért iskolánk tudatosan őrzi, ápolja és bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához, Szentendréhez, nemzethez, nemzetközösséghez való tartozást. Hagyományaink: Az új tanév első napján ünnepség keretében köszöntjük új tanulóinkat, 27

Hétvégi tanulmányi kirándulások a családokkal együtt, Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án, Novemberben nyílt tanítási napon fogadjuk a szülőket az iskolában tanítási óráinkon (alsó és felső tagozaton is), 1956. október 23. és 1848. március 15. megemlékezésére iskolai megemlékezést tartunk, A kéttannyelvű oktatás céljait támogató angolszász népi hagyományokból, ünnepekből választva; megemlékezés, mulatság, családi nap… (éves munkatervvel összhangban) Karácsonyi megemlékezés (módja az éves munkaterv alapján) Angol Vers-és Prózamondó Verseny megrendezése a régióban A Himnusz születése napján – a Magyar Kultúra Napján – megemlékezés, Februárban iskolai alsós és felsős farsangi mulatság, témahét, háromhetes projekt, moduláris program, Költészet Napjához kapcsolódó versmondó verseny, Gyermeknapi sport- és kulturális programok Miénk az ISKOLA ! - iskola csinosítás Ballagás: a tanév utolsó tanítási napján, Tanévzáró és bizonyítványosztás – az elért eredmények felsorolása és a megérdemelt jutalmak kiosztása. b.) Népi hagyományok: (Intézményi innováció) Az évkör ünnepei és az azokhoz kapcsolódó népszokások ismertetése és megtanítása (szüret, betlehemezés, regölés, lucázás újévköszöntés, farsang, húsvét, pünkösd stb.) Az angolszász ünnepkör és hagyományai, Népi gyermekjátékok tanítása, gyakorlása, Népi kismesterségek a gyermek életkorának megfelelő ismertetése és gyakorlása: fazekasság, mézeskalácssütés, szövés, fonás, nemezelés, Népi hangszerek megismertetése, A magyar tájegységek táncainak tanítása

28

c.) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, megbízatása mindig egy tanévre szól. d.) Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamokon napközi otthon működik. e.) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi egy étkezésben részesülnek. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az éttermet üzemeltető vállalkozónál kell befizetni. f.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-7. évfolyamokon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy-egy felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató (Ikarosz program), a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában: magyar nyelv és irodalom, matematika, földrajz, történelem, fizika, kémia, angol tantárgyakból. A felső tagozatban heti 1 órában nyelvvizsga előkészitőt tartanak az angol tanárok g.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók 29

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h.) Kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek. A kiránduláson felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Júniusban osztálykirándulások szervezhetők, melyek színhelye az adott évfolyam tananyagához kapcsolódik Lehetőség szerint táborok: sítábor, vízitábor, kézműves tábor, nyelvi tábor, sporttábor, erdei tábor, nyári táborok ,évenkénti külföldi nyelvgyakorlás i.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják az iskolai könyvárban, illetve a különféle közművelődési intézményekben, művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. (Szentendre múzeumai, Skanzen, Nemzeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Csodák Palotája, Közlekedési Múzeum). Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy – a felmerülő igényekhez igazodva – különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, rendezvények,mozi ,színházi előadások, bábelőadás, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Könyvtár

30

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható PMK –val való együttműködési megállapodás keretében segít jük A rendszeres könyvtári órák lehetővé teszik a tanulók önálló ismeretszerzési igényének fejlődését. l.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógép, ) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. m.) Hit- és vallásoktatás A területileg illetékes történelmi egyházak szervezhetik meg igény szerint. A hittanórát tanításon kívül vegyes csoportokban tartja a hitoktató. 4.

A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségek

enyhítését

szolgáló

tevékenységek: Kapcsolat felvétele a Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal Egyéni ill. kiscsoportos foglalkozások szervezése Mindennapos kapcsolattartás a családokkal Szabadidős

foglalkozások:

kirándulások,

előadások,

szakkörök,

sportfoglalkozások, nyári-téli sporttáborok Problémás gyerekek szüleit és osztálytársait felkészíteni a tanuló okozta nehézségekre, bevonni a problémamegoldásba. A fenti tevékenységek sikerét az osztályfőnökök, a fejlesztő pedagógus, logopédus, a gyermeket tanító szaktanárok, a szülők és az iskolavezetés összehangolt munkája tudja csak biztosítani. A pedagógus alakítson ki közvetlen kapcsolatot tanítványaival és szüleikkel, úgy, hogy elnyerje bizalmukat, mert csak akkor tudja a nehézségeket orvosolni, ha felderítette azok okát. Ilyen okok lehetnek: Kedvezőtlen családi légkör, helytelen nevelési eljárás, rossz beilleszkedés, Figyelemzavar, hiperaktivitás, félelem, szorongás, motiváltság hiánya, rossz tanulási módok. 4.1. Tevékenységformák 31

Az kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. •

Differenciált tanulásszervezés

•

Kooperatív technikák alkalmazása

•

Projekt-módszer elterjesztése

•

Tevékenységközpontú pedagógiák

•

Individuális tanulás előtérbe helyezése.

•

Az alapozó időszak elnyújtása.

•

Fejlesztő értékelés bevezetése

•

A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. Éppen ezért az iskola nevelési-oktatási programja a tehetséggondozás célját is szolgálja. A különösen tehetséges tanulók az egyes csoportok produkcióiban központi szerepet kapnak, ezzel a csoport számára is erős motiváció alakulhat ki tehetségük még jobb kamatoztatására. A tehetséges tanulóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy megfelelő középiskolába felvételizhessenek. Ahhoz, hogy a tanuló minél nagyobb tudást birtokoljon, szükséges a rendszeres részvétel különböző rendezvényeken, találkozókon. Ösztönözni kell a tanulókat a rendezvényeken való részvételre, és lehetőséget kell nyújtani számukra a megyei és országos szintű versenyeken történő megjelenésre. A különleges adottságokkal rendelkező tanulók gondozása különböző fórumokon történik: Tehetséggondozó felkészítés,

foglalkozások

matematikai,

–

tanulmányi

irodalmi,

és

sportversenyekre

természetismereti,

nyelvi,

képzőművészeti pályázatokon való részvétel Egyéni képességekhez igazodó óravezetés, illetve tanulásirányítás Szakkörök (matematika, informatika, angol, kémia, néptánc) Sportkörök: labdarúgás, kosárlabda, karate, korcsolya 32

Szabadidős foglalkozások: a tehetséges gyermekek irányítása a Tanodával szorosan együttműködő művésztanárok vezette szakkörök szervezése és külső

fórumok

felé

(sportegyesületek,

zeneiskola,

tánc-népi

kismesterségek), pályaorientáció Színház, múzeumlátogatások, országjárás Táborok Továbbtanulás elősegítése, felzárkóztatás az Ikarosz program keretén belül. A differenciált foglalkozásnak köszönhetően az erősen motivált, de kevésbé tehetséges gyermekeknek is igyekszünk megtalálni feladatát, különböző célfeladatok kijelölésével. A tanórán kívüli programok meghatározásakor is a képességek kibontakoztatását és a felzárkóztatást segítő programok kapják a fő hangsúlyt. 5.1. Tevékenységek A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: •

differenciált tanulásszervezés

•

kooperatív technikák

•

projektmódszer

•

tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: •

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. •

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási 33

képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők.

(Leghatékonyabb

más

tanulásszervezési

módokkal

vegyesen

alkalmazva). •

projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. •

Feltételek:

Tárgyi feltételek: könyvgyűjtemény, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a.) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családtagoknak egyik fő célja

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

összefüggő

problémák

feltárása,

megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi 34

feladatok

ellátásában,

a

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b.) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítése minden osztályfőnök feladata. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulókat és a szülőket tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről,

amelyekhez

problémáik

megoldása

érdekében fordulhatnak, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálat értesítése, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

35

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás

a

Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgálatokról,

szolgáltatásokról. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Elsődleges feladatunk a kudarc okának kiderítése. Ennek eszközei: beszélgetés a tanulóval, szülőkkel, tanuló megfigyelése, szükség esetén szakellátás kérése. Azt szeretnénk elérni, hogy az iskolai tanulási kudarcokat feloldjuk, a magatartási problémákat megoldjuk a tanulásban elért sikerrel, művészet erejével, az alkotás örömével, és azzal, hogy sikerélményhez juttatjuk a tanulástól szorongó és ettől esetleg beilleszkedési gondokkal küszködő gyermekeket. Ugyanakkor ezt a feladatot nagyon fontos, komplex problémakörnek tartjuk, ugyanis az esetek többségében azok a tanulók vallanak kudarcot a tanulmányaik során, akik valamilyen

szempontból

hátrányos

helyzetűek.

Ezért

ezt

a

területet

az

ifjúságvédelemmel és a szociális hátrányok enyhítését segítő programmal együtt kell kezelni! Mindenekelőtt figyelembe kell venni a fokozatosság elvét, és életkori sajátosságokat. 36

A tanulási nehézségek leküzdését segítő tevékenységek tervezése, szervezése: Írás-olvasás tanítás hangoztató –elemző – összetevő módszerrel történik (Meixner módszer) Differenciált képességfejlesztés órarendbe illesztve történik A beszédhibás, dyslexiás, dysgraphiás, dyscalkuliás esetek felismerése, fejlesztése , problémás esetekben nevelési tanácsadóhoz irányítása 1. osztálytól 6. osztályig az órarendbe épített népi játékok, kiszámolók, nyelvtörők,

mesék,

táncok

tanulása

segíti

az

olvasástanulási

nehézségek, beszédhibák leküzdését és miközben fejlődik a gyermekek mozgáskultúrája, előadókészsége, földrajzi, történelmi, irodalmi, néprajzi ismereteket, közösségi élményeket szereznek a

nevelőink

a

tanítási

órákon

előnyben

részesítik

az

egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat: az önálló és csoportos munkavégzést, a differenciált és kooperativ óraszervezést ha a tanuló éves munkája nem megfelelő vagy felzárkóztatásra szorul, akkor a szülőt is bevonva egyéni fejlesztési tervet, felzárkóztató programot készítünk számára. 8. A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek Az iskola a kiemelkedően szorgalmas, szociálisan és anyagi szempontból hátrányos helyzetű tanulói számára ingyenes felzárkóztatást és tehetséggondozást szervez.. . A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók tanáraink külön segítségét vehetik igénybe. A szociális hátrányok enyhítését segítő lehetőségek: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, napközi otthonos foglalkozás, diákétkeztetés, felzárkóztató foglalkozások, iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a tankönyv vásárlásához nyújtott segélyek, csökkentett étkezési díjak, 37

továbbtanulás irányítása, alapítványi

hozzájárulás

a

kirándulás,

táborozás,

színház,

múzeumlátogatás költségeihez, kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal és Nevelési Tanácsadóval

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A minden intézményben kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/94. OM rendelet 7. számú melléklete határozza meg. A fentiek alapján az iskola elkészítette az eszközjegyzéket. A hiányzó eszközök pótlása, beszerzése folyamatosan történik a fenntartó anyagi lehetőségeinek függvényében. A részletes eszközjegyzék az 1. számú mellékletben található.

10.

A

szülő,

a

tanuló

és

a

pedagógus

együttműködésének

formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei A szülői ház és az iskola együttműködésének formái: A szülők részéről: Az iskola céljainak, pedagógiai programjának ismerete Őszite véleménynyilvánítás Együttműködő magatartás, érdeklődő, segítő hozzáállás A nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása A családi nevelésben jelentkező problémák feltárása Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken ,fórumokon Ötletek nyújtása az iskolai élet színesítéshez Szponzori segítségnyújtás Alapítványi támogatás Az iskola részéről: Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló iskolai

előmeneteléről,

kapcsolattartás Előre tervezett szülői értekezletek 38

Rendkívüli szülői értekezletek Fogadóórák Nyílt napok, nyílt órák tervezése Előadások szervezése meghívott szakemberek részvételével Pályaválasztási tanácsadás, szülői értekezlet Közös programok szervezése (kirándulás, bál , Tudósnap ,stb.) A szülői ház és az iskola kapcsolata napjainkban egyre inkább átalakul, továbbfejlesztésre szorul. Az érintettek egyre inkább bele kívánnak szólni az intézmény

működésébe,

véleményt

formálnak,

ötleteket

adnak.

Ezekre

a

megnyilvánulásokra az iskolának reagálnia kell, módszereit folyamatosan újra kell gondolnia. A hagyományos kapcsolattartáson túli, újszerű formák: Családi közös hétvégék Családi, játékos vetélkedők, kerti rendezvények Szülői munkahelyeken látogatás, illetve a szülő előadása az iskolában. A tanuló és a pedagógusok részéről: A tanév folyamán, a diákközgyűlésen a tanulók vélemény nyilvánítanak az iskolai életet érintő minden kérdésről Az éves munkaterv összeállításakor javaslatot tehetnek: szabadidős programokra, az iskolai házirend módosításra A tanév elején és végén a diák-önkormányzati gyűlésen részt vesz az intézmény vezetője, akinek kérdéseket lehet feltenni és véleményt lehet mondani Osztályfőnöki órákon a tanulók véleményt mondhatnak az őket érintő kérdésekben Problémáik esetén kérhetik osztályfőnökük és szaktanáraik segítségét. Szülőkkel szembeni törvényi elvárás: Biztosítsa gyermeke mindennapi iskolába járását Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, vegyen részt fogadóórákon, szülői értekezleteken

39

Rendszeres

kapcsolatot

tartson

a

gyermekével

foglalkozó

pedagógusokkal Segítse elő, hogy gyermeke betarthassa a házirend szabályait Az iskola pedagógusai és minden dolgozója iránt tiszteletet tanúsítson Gyermekét

érő

sérelem

esetén

forduljon

az

osztályfőnökhöz,

iskolavezetéshez 11. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 11.1. Helyzetleírás Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Az iskolánkat választó családokat általánosságban a szellemi értékek iránti igényesség, a belülről fakadó és a külső elvárásoknak megfelelni akarás jellemzi. Ez a késztetés a fiatalokban feszültséget kelt. A feszültség nagyobb teljesítményre ösztönzi őket, amelynek eléréséhez mind több időt töltenek tanulással. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidő, a mozgásszegény életmód. Napjainkra jellemző, hogy a pubertás kortól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a média befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt, kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A gyerekek keveset mozognak a természetben, kevésbé figyelik a természet szépségeit, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előre haladtával ez a helyzet romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot csinálnak, többnyire a városban. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési és környezeti nevelési program létjogosultságát. 40

A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. 11.2. Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében.

A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére,

alakítására,

védelmére,

a

környezetet

károsító

jelenségek

felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A fogyasztóvédelmi oktatás célja a kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Kiemelt témakörei: az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; az egészségérték tudatosítása. Egészség-és környezeti neveléssel összefüggő feladatok: Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Alsó tagozatos osztályokban: a személyi és környezeti higiéné, táplálkozási ismeretek és szokások, mozgás és a mozgáshiány hatásai, egészség, betegség és a

41

betegségmegelőzés, káros szenvedélyek, társas kapcsolatok és a barátság témákban tartanak a védőnők előadást. Felső tagozatos osztályokban: 5. osztály: a táplálkozás és a táplálkozással összefüggő betegségek, a víz, a gyümölcsök, a zsírok, a vitaminok, a tej és a szénhidrátok szerepe. 6. osztály: lányoknak a menstruációról, személyi higiéné, fiúknak a serdülőkor és higiéniája. A dohányzás káros hatásai. 7. osztály: felnőtté válás, párkapcsolat. Szerelem, barátság. 8. osztály: felnőtté válás, párkapcsolatok. Az abortusz vagy családtervezés, fogamzásgátlás. Szexuális úton terjedő betegségek. Egészség – betegség, házi patika, betegápolás, csecsemőgondozás. A környezeti neveléssel összefüggő feladatok Alsó tagozat: tiszta környezet, mozgásigény kielégítése, egészséges táplálkozás,szétválogató hulladékgyűjtés, növények, esetleg állatok gondozása osztályteremben, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, kirándulások szervezése a környezetismeret és természetismeret órák anyaga tartalmazza a környezeti sétákat, a napirend helyes kialakítását, gyűjteménykészítést, a környezet káros hatásai elleni védekezést kézműves órákon a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozása, természetes anyagok használata

Felső tagozat: osztályfőnöki órákon feldolgozásra kerülnek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság magyar nyelv és irodalom órákon a kommunikáció foglalkozik a kérdésekkel

42

történelem órákon a fejlődés végigvezetése a természet és társadalom összefüggéseinek bemutatásával matematika órákon adatok gyűjtése a környezet állapotáról informatika órákon környezeti vonatkozású feladatok megoldása a számítógép használatával ének-zene órákon megjelennek a természeti témájú dalok rajz és technika órákon a természetes anyagok, tárgy és környezetkultúra területei adják a környezeti nevelés alapját a természettudományos tantárgyak tanterveiben témakörökre lebontva jelenik meg a környezeti nevelés, amelyekre a tanmenetek készítésekor különösen figyelni kell. A fogyasztóvédelmi oktatással összefüggő feladatok: a piac, a marketing és a reklám szerepének megismertetése e területen való eligazodásra alkalmassá tétel a minőség és a biztonság szerepének hangsúlyozása a fogyasztás során a gazdaságosság és takarékosság hangsúlyozása 11.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a.) Mindennapos testmozgás Statisztikai

adatokkal

diagnosztizálható

igazolható,

valamilyen

hogy

tartási

a

középiskolás

rendellenesség,

gyermekek

felénél

gerincferdülés,

statikai

lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének.

Az

elváltozások

gyakorisága

nem

igazolja

a

testnevelési

órák

hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását.

43

Ha az a célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, akkor az eddigi gyakorlatot alapjában véve át kell gondolni. Természetesen tudjuk, hogy e téren a belátás és a szándék kevés, a feltételeket kell megteremteni. A délutáni foglalkozásainkon lehetőségük van diákjainknak udvari sportolásra (foci, kosárlabda.),néptánc és úszás foglalkozásokon részt venni, a napi programba 5 perces gerinctornát iktattunk be. A felkínált lehetőségekkel nem minden diák él. (Ha mindenki naponta igénybe venné a sportolási lehetőségeket, akkor kevés lenne a kapacitásunk.) Hely (és az anyagi feltételek) hiányában nincs lehetőségünk tornaterem vagy sportudvar építésére. Egyéb

testnevelési

programok

szervezéséhez

hozzájárulnak

lelkes

szülők,

pedagógusok és az iskola régi diákjai (sportnap, Föld napja). A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. b.) Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovascularis és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása elérhető lenne a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. A kiválasztás szempontjai között – az ár mellett – kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az 44

egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása), és az a lehetőség, hogy a heti étlap összeállításában a pedagógusok részt vehetnek. Intézményünk

közétkeztetési helyén

tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló

(lisztérzékeny, tejérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. Szülői kérésre biztosítjuk az otthon elkészített, megfelelő módon csomagolt (zárt edényben tárolható, melegíthető) étel mikrohullámú sütőben történő melegítését. c.) A személyiség fejlesztése Minden

nevelőintézmény

alapvető

feladata

a

fiatalok

személyiségének

kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, akaraterő fokozása, az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységre. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. d.) Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció

45

Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűdvizsgálat), szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus

szenvedélyekről

nyíltabban

beszélő

fiatalokra

megerősítő

és

kompetencianövelő módszerekkel kell hatni. A negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő,

támogató,

státuszteremtő

hatást

kell

gyakorolni.

Az

elsődleges

drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi

normákhoz

igazodó,

életkoruknak,

érdeklődésüknek

megfelelő

szabadidős elfoglaltságokat nyújtani. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait.

46

A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK) A drogprevenció lehetséges színterei: Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden

tantárgynak

van

konkrét

csatlakozási

pontja

az

egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) Osztályfőnöki órák (Konkrét

témakörök

feldolgozása,

ismeretátadás

és

interaktív

gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.)

Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis foglalkozások (A személyiségfejlesztő játékoknak, gyakorlatoknak kiváló színtere lehet a napközi.) Délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) Szülői értekezletek (Osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos.) Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok számára, de a DÖK, illetve a szülők képviselőit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.) Iskolán kívüli rendezvények: Drogprevenciós rendezvények Továbbképzések Kortárs-segítő képzés 47

Kirándulások, túrák, sportprogramok, tábor

A drogprevenció lehetséges programformái: Klubok Igény esetén egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni tanárok, diákok vagy szülők számára. Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. A kiválasztásnál fejlődéslélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Szakkörök, kortársképzés Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek. Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak

vagy

kisebb

panelcsoportoknak

tartott

beszélgetéses

témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Iskolaújság ,Iskolarádió A témához kapcsolódó interjúk, cikkek. Dramatikus játékok Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Színjátszó kör A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását, bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diáktársulat esetén. Sportprogramok, túrák, kirándulások A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós 48

eszköz. "Gyógyult drogos megszólaltatása" Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas, szermentes

állapotú

anyagozót

szabad

felkérni.

Az

elvárások

megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését, valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni. A megfelelő személy kiválasztásában a drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani. Tematikus előadás A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. Internet Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Antidrog diszkó Az iskolai zenés rendezvényeknek garantáltan drogmentesnek kell lenniük, mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". (Ebbe a kategóriába természetesen a legális drogok, tehát az alkohol és a cigaretta is beleszámítanak.) Diákönkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget. 12. TÁMOP-ból adódó feladatok 12.1. Önálló intézményi innováció Néphagyományokhoz

kapcsolódó

intézményi

innováció

a

napközis

foglalkozásokon Az innováció olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek fejlesztik a gyermekek pozitív viszonyulásait az élő természethez. A gyűjtőmunkák során megismerhetik az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokat, jeles napokat, lakóhelyükhöz kötődő mesterségeket is. A fogalmazások, rajzok és versek elkészítése pedig tudatosítja 49

bennük azt az igényt, hogy környezetüket, hagyományaikat óvni és védeni kell. Képet kaphat a pedagógus arról is, hogy a csoportban levő gyermekek miként viszonyulnak saját környezetükhöz, életterükhöz. Tevékenység időtartama: a teljes tanévet átfogó Tevékenységgel érintett korosztály: Az éves munkaterv szerint (alsó tagozat) Az innováció célja : Általános és közvetlen célok •

szociális

képesség

fejlesztése

(együttműködés,

kooperatív

készség,

felelősségvállalás, empátia, tolerancia) •

megfigyelőképességük fejlesztése

•

szókincsük, kifejezőképességük fejlesztése kommunikációs képesség

•

lényegkiemelő képesség

•

memóriafejlesztés

•

reprodukáló képesség

•

kreativitás, önkifejező képességük fejlesztése

•

értékelés, önértékelés fejlesztése

•

holisztikus szemlélet

•

összefüggés kereső, összefüggés kezelő képesség

•

rendszerező képesség

•

gondolkodási képesség

•

igényesség (rend, tisztaság)

•

természeti jelenségek művészi kifejezésének képessége

•

az élőlényekkel kapcsolatos viszony fejlesztése 50

•

alakuljon, erősödjön a természeti környezettel kapcsolatos pozitív érzelmi beállítódásuk

•

Az természet változásainak megfigyelése.

•

A természetes környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.

•

A természetes környezet értékei és szépsége iránti pozitív beállítódás kialakítása, erősítése

•

(növények, állatok szeretete, tisztelete, környezeti értékek megóvása).

•

Térbeli tájékozódás formálása a szülőföld és a közvetlen környezet megismerésén keresztül.

•

Kommunikációs képesség. Együttműködés fejlesztése.

•

népszokások, szólások és közmondások megismerése.

•

A néphagyományokon keresztül eleven kapcsolatba kerülni az emberiség sok száz éves örökségével.

•

Az ünnepek rendjét átélve tevékeny részesévé válni a magyarságnak.

Lehetséges témabővítési irányok: A lakóhellyel kapcsolatos ismeretek kibővítése (hagyományok, évszakokhoz kapcsolódó munkálatok,helyi ünnepek). Népmesék, versek és dalok gyűjtése. Szüreti mulatság rendezése. A jeles napokhoz kapcsolódó népszokások gyűjtése (pl.: dömötörözés stb.) Termések, levelek, gyógynövények gyűjtése, préselése. Természetes élőhelyek megfigyelése kirándulások, séták alkalmával. Növények, állatok viselkedésének megfigyelése. Alkalmazkodás az őszhöz (példák gyűjtése). Az időjárás megfigyelése – időjárás jelentéskészítés. Termésképek, levélnyomatok, magvakból láncok készítése. A természet szóbeli és rajzos ábrázolása. Érintett műveltségi területek, tantárgyi kapcsolódások: • magyar nyelv- és irodalom • ének-zene 51

• rajz és vizuális kultúra • ember és társadalom • ember a természetben • drámajáték Javasolt téma feldolgozási irányok: 1-2. osztály: Versek, mesék, dalok gyűjtése .Élményrajz készítése a kirándulásokon, séták során gyűjtött tapasztalatok és megfigyelések alapján. Talpalatnyi természet – kis képek ragasztása a gyűjtött termésekből, kérgekből, levelekből. Termések, levelek, magvak gyűjtése, ezekből levélnyomatok és képek készítése. Kertészkedés az iskolai kiskertekben – virágültetés, gyomlálás. Zenehallgatás Jeles napok, népszokások gyűjtése. Beszélgetés a természet változásairól – Mi változott …. Képek gyűjtése az őszi, téli, tavaszi és nyári

természetről, tabló.

Körjátékok gyűjtése és eljátszása (pl.:Lipem – lopom a szőlőt). 3-4. osztály: Miért szeretjük az évszakokat – fogalmazások, kis történetek írása. Termések, levelek, magvak gyűjtése, képek, figurák készítése, mi változott nyár óta (összehasonlító rajz készítése). Ki mit tud a költöző madarakról? Beszélgetés, képek, leírások gyűjtése, tablókészítés. Jeles napok, időjárási hiedelmek gyűjtése, naptárba rendezése. Szólások és közmondások gyűjtése, megbeszélése. Népszokások gyűjtése. Szüreti mulatság. Őszi virágültetés, kertészkedés. időjárási hiedelmek gyűjtése és leírása. Ősi mesterségek gyűjtése, bemutatása egy rövid fogalmazásban. Hagyományok a családban. Gyógynövények gyűjtése és szárítása. . Fejlesztendő tanulói kompetenciák: • természettudományos kompetencia. • anyanyelvi kompetencia • társadalmi kompetencia • szociális kompetencia 52

• esztétikai kompetencia Képességfejlesztés: kreativitás olvasás, írás írásbeli kifejezőkészség, szövegalkotás ábrázolás, rajz képzelet ritmusérzék, hangképzés előadói képesség emlékezet saját vélemény megfogalmazása együttműködés egymásra figyelés türelem, tolerancia Tevékenység kapcsolódása helyi nevelési programhoz, helyi tantervhez: Népi hagyományok:

• Az évkör ünnepei és az azokhoz kapcsolódó népszokások ismertetése és megtanítása (szüret, betlehemezés, regölés, lucázás újévköszöntés, farsang, húsvét, pünkösd stb.) •

Az angolszász ünnepkör és hagyományai,

•

Népi gyermekjátékok tanítása, gyakorlása,

• Népi kismesterségek a gyermek életkorának megfelelő ismertetése és gyakorlása: fazekasság, mézeskalácssütés, szövés, fonás, nemezelés, •

Népi hangszerek megismertetése,

•

A magyar tájegységek táncainak tanítása

Megjelenő produktumok: Fogalmazások, történetek, versek, rajzok, tablók, gyűjtemények Rendbetett kiskertek Képek Beszámoló formáira tett javaslatok: 53

A beszámolás csoportkeretben történik. A fogalmazások, versek és történetek felolvasása valamennyi napközis csoport előtt valósul meg. Az elkészült rajzokból, képekből, gyűjteményekből és tablókból kiállítás rendezése. Értékelés: Az értékelés célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatok, új fogalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. Pozitív visszacsatolás a feladatvégzés során tapasztalt együttműködésről, nyitottságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alkotások eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikor értékel? Hogyan értékel? Tanuló Élmény, megértés, saját nyitottsága, új ismeretek magáról, társairól Egy-egy projekt végén Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mondatok, véleményalkotás, ismeretek összegzése Csoport A csoportmunka feladatmegosztása, időtartama, az együttműködés élménye A csoportfeladatok végén beszélgetés, szóbeli visszajelzés Pedagógus A feladatmegoldás, együttműködés, gyűjtőmunka, 54

művészi kifejezés, elkészült alkotások A feladatok és a projekt végén Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, mosoly Szülő Élmény, az elkészült alkotások kiállítása A projekt végén Szóbeli visszajelzés Várható eredmény: A gyermek megtanulja óvni és védeni saját környezetét, de a tágabb természetes környezetet is. Fejlődik térbeli tájékozódása, miközben lakóhelyét is jobban megismeri. Fejlődik szókincse, olvasási, írási és szövegalkotási képessége az elolvasott, elénekelt, lerajzolt produktumokon keresztül. Fejlődik kreativitása, képzelete. A csoportmunkákon keresztül javul az együttműködési képessége, fejlődik empatikus képessége. Az innováció olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek fejlesztik a gyermekek pozitív viszonyulásait az élő természethez. A gyűjtőmunkák során megismerhetik az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokat, jeles napokat, lakóhelyükhöz kötődő mesterségeket is. A fogalmazások,rajzok és versek elkészítése pedig tudatosítja bennük azt az igényt, hogy környezetüket, hagyományaikat óvni és védeni kell. Képet kaphat a pedagógus arról is, hogy a csoportban levő gyermekek miként viszonyulnak saját környezetükhöz, életterükhöz. Tevékenység szervezeti keretei, javasolt helyszínei: A munkaterv szerint külső, belső, tanórai illetve tanórán kívüli lehet.

12.2. Témahét 55

A madarak és fák A témahetet az indokolja, hogy fontosnak tartjuk a gyerekek és rajtuk keresztül a családok környezettudatos magatartásának, életvitelének megerősítését. Ezt a természeti és társadalmi környezetük iránti pozitív érzelmek kialakításával, megismerési, cselekvési és döntési képességeik fejlesztésével szeretnénk elérni. A „Madarak és fák” című témahetet azért is választottuk, mert az alsó tagozatos korosztályhoz nagyon közel áll. Tevékenység időtartama: egy hét Tevékenységgel érintett korosztály: Az éves munkaterv szerint ( alsó tagozat) Tevékenység közvetlen célja: kíváncsiság felkeltése •

szociális képesség fejlesztése (együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, tolerancia)

•

megfigyelőképességük fejlesztése

•

szókincsük, kifejezőképességük fejlesztése kommunikációs képesség

•

lényegkiemelő képesség

•

memóriafejlesztés

•

reprodukáló képesség

•

kreativitás, önkifejező képességük fejlesztése

•

értékelés, önértékelés fejlesztése

•

holisztikus szemlélet

•

összefüggés kereső, összefüggés kezelő képesség

•

rendszerező képesség

•

gondolkodási képesség

•

igényesség (rend, tisztaság) 56

•

természeti jelenségek művészi kifejezésének képessége

•

az élőlényekkel kapcsolatos viszony fejlesztése

•

alakuljon, erősödjön a természeti környezettel kapcsolatos pozitív érzelmi beállítódásuk

Tevékenység feladata: Az alsó tagozatos tanulók egy héten keresztül egy témakörrel,

a

madarakkal

munkafolyamatáról

és

a

dokumentáció

fákkal készül.

foglalkoznak. A

gyerekek

A

témahét

elkészített

minden munkáit

folyamatosan mutatjuk be az iskola földszinti aulájában, hogy lássák egymás munkáit, tanuljanak, ötleteket merítsenek. A munkafolyamatot segítik a meghívott szakemberek és a témahéttel kapcsolatban szervezett programok. Tevékenység kapcsolódása helyi nevelési programhoz, helyi tantervhez Tantárgyi kapcsolódások, feladatok A témahét keretét a Madarak, fák napja adta. Ez a téma alsó tagozatban minden órán előkerül valamilyen formában. A kicsiknél nagyon fontos a tapasztalás, játék, drámajáték, hiszen a magasabb évfolyamokon erre építik a tudásukat. A témahetet megelőző napokon előzetes feladatokat kapnak a gyerekek: hazai erdeinkben élő madarakról, fákról, rovarokról, kisemlősökről képeket, madarakról és fákról szóló népmeséket, népdalokat, verseket kell gyűjteniük, a madarak és fák szerepe a történelemben. Ki volt Hermann Ottó? Tantárgyi kapcsolódás: természetismeret, anyanyelv, matematika, ének-zene, rajz, technika Tevékenység kapcsolódása a kompetencia alapú programcsomaghoz: A

témahét

kulcskompetenciája

a

környezettudatosságra

nevelés.

Alakuljon,

erősödjön a természeti környezettel kapcsolatos pozitív érzelmi beállítódásuk. Fontos feladatunk, hogy a gyerekeket ráneveljük arra, hogy képesek legyenek megóvni

környezetüket.

Feladatunk

a

gyerekek

élőlényekkel

kapcsolatos

viszonyának tudatosabbá tétele. Fontos, hogy a gyerekek életében a természet tisztelete váljék meghatározóvá, a madarakra, fákra, mint élőlényekre tekintsenek – természettudományos kompetencia.

57

Kiemelt szerepet játszik az oktató és nevelő munkánkban a szóbeli és írásbeli kifejező képesség és ennek fejlesztése (szövegértés-alkotás, dráma modul, beszéd modul), mesék, versek olvasása, megértése, tartalmának elmondása, memorizálása - anyanyelvi kompetencia A matematikai kompetencia segítségével a 3. és 4. osztályosok már sikeresen alkalmazhatják az eddig tanultakat – becslés, mérés, mértékegységváltás, mennyiségi következtetés. Alsóbb osztályokban a pedagógusok értelmezik a diagrammokat. A gyerekek érzékenyek a környezetünket érintő problémákra, mint pl.: környezetszennyezés, szmog, klímaváltozás, viharok, árvíz, szárazság, éhínség, szennyezett vizek, összeragadt tollú madarak, áramütéstől elpusztult madarak – társadalmi kompetencia. Ebben a tanulási folyamatban szükség van a fegyelemre, kitartásra, koncentrációra – tanulás tanulása. Fontos számunkra, hogy a tanulás a gyerekek számára

hasznos,

észrevétlen

és

örömszerző

tevékenységgé

váljon

a

mindennapjaikban. Komoly feladatunk, hogy kialakítsuk a diákjainkban az egymás iránti érzékenységet, egymás elfogadását, meghallgatását és együttműködésre neveljük őket szociális kompetencia. Kitűnő esztétikai érzékük, kreativitásuk nyilvánulhat meg az általuk készített sok-sok mese-, versillusztrációban, memóriakártyákon, saját képeskönyveikben, festményeiken, esztétikai kompetencia. Tevékenység módszerei: Gyűjtőmunka, egyéni munka, drámajáték, szöveg-, versfeldolgozás, népdalok éneklése, illusztrációk készítése, népi játékok, filmvetítés, mérések. Kooperatív

technikák:

beszélgetőkör,

csoportmegbeszélés

módszer,

páros

munkamódszer, mozaik módszer, szóforgó, ötletroham módszer. Tevékenység szervezeti keretei, javasolt helyszínei: A munkaterv szerint külső, belső, tanórai illetve tanórán kívüli lehet.

58

A témahét értékelése: Mindig sokoldalú. Kiterjed a teljesített munkára, munkafolyamatokra és természetesen a nem teljesített munkára is. A munkaformák meghatározzák az értékelési formákat: tanári, tanulói, ezen belül egyéni, csoport, páros.

12.3. Projekt A víz projekt kiválasztásánál az volt a legfőbb cél, hogy kialakuljon tanulóinkban a környezettudatos magatartás, képesek legyenek megóvni környezetüket, elősegítve ezzel a természet fennmaradását. Közben fejleszteni kívántuk természettudományos gondolkodásukat, és hogy ehhez önálló kutató és alkotó munkájukkal járuljanak hozzá.

Így

az

önálló

tapasztalatszerzés

útján

történt

tanulás

örömszerző

tevékenységgé vált. Tevékenység időtartama: három hét Tevékenységgel érintett korosztály: Az éves munkaterv szerint ( felső tagozat) Projekttevékenység közvetlen célja: •

a tanulók szociális képességeinek fejlesztése / tolerancia, együttműködés, szabályok betartása,/

•

a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességek fejlesztése

(pl.

problémamegoldó,

konfliktuskezelési

képességek,

tolerancia, alternatív gondolkodás) •

értékelés, önértékelés fejlesztése

•

önálló ismeretek megszerzés képesség fejlesztése

•

fogalmazási készség fejlesztése

•

kritikus gondolkodásra nevelés

•

adatok lejegyzése, grafikus ábrázolása, elemzése

•

tanulói tevékenység tervezés, szervezés fejlesztése

•

az összegyűjtött ismereteket rendszerező képesség fejlesztése 59

•

az összefüggések felismerésére irányuló gondolkodás fejlesztése

•

kommunikációs készségek fejlesztése,

•

felelősség, önálló döntéshozatal fejlesztése,

•

önálló egyéni szemlélet kialakulása,

•

szövegértés,

•

tanulás, mint örömteli tevékenység.

•

a víz tulajdonságainak megfigyelése

•

az élőlények életében betöltött szerepének tudatosítása

•

a környezettudatos magatartás és életvitel fejlesztése

•

a vízkészletünk megóvására nevelés

•

tudatosuljon a tanulókban, hogy a földi élet egyik lételeme a víz

•

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

•

globális összefüggések megértése

•

a Duna jelentősége, különösen Szentendre életében

A tevékenység feladata A gyerekek a különböző tantárgyak keretei között foglalkoznak ugyanazzal a témakörrel.(a víz). A projekt eredmény bemutatása előtt a munkafolyamat minden fontos

stádiumáról,

köztes

eredményeiről,

személyes

tapasztalataikról

projektdokumentáció készül. A projektet segítik a meghívott szakemberek és az erre a célra külön szervezett programok.

Tevékenység szervezési keretei: Szakórákon és szakórán kívül egyaránt, az aktuális tervezés függvényében. Tevékenység módszerei: előadás, gyűjtőmunka, vetélkedő, mérések, vizsgálatok, adatgyűjtés, játékok, fordítási feladatok, tablók készítése, felhívás megfogalmazása a környezetvédelemről, filmvetítés, makett készítés, szituációs játék, interaktív feladatok,

projektmunka,

egyéni

munka,

forráselemzés,

filmelemzés,

önálló

témafeldolgozás, szituációs feladatok: vita, érvelés

60

Továbbá: kooperatív technikák: csoportmegbeszélés módszer, páros megbeszélés módszer, igaz-hamis módszer, ötletroham-módszer, dobj egy kérdést módszer, keveredj, állj meg, csoportosulj, „egy megy három, marad” módszer, Tevékenység kapcsolódása a kompetencia alapú programcsomaghoz: A vízprojekt kulcskompetenciája a környezettudatosságra nevelés. (földrajz, kémia órákon kívül a matematika és az angol órákon). Fontosnak tartjuk, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását.

Külön

figyelmet

fordítottunk

a

tanulók

természettudományi

gondolkodásmódjának fejlesztésére, így később képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és megőrzésére. Az órákon és otthon is sikeresen használták a számítógépet diákjaink (digitális

kompetencia)

az

elektronikus

információk,

adatok

és

fogalmak

keresésénél, gyűjtésénél, feldolgozásánál. Kiemelt szerepet játszik az oktató és nevelőmunkánkban a gondolatok szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége és ennek fejlesztése (anyanyelvi kompetencia) (felelések, kiselőadások, dolgozatírás) valamint a különböző szövegek olvasása és megértése (fontos információk kiszűrése), írott szövegek alkotása.(pl. vázlatkészítés az órákon) Írásbeli információk keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás rendszerezése. (gyűjtőmunkák). Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése is nagy hangsúlyt kap. Tanórákon és tanórán kívül kutatásokat végeztek, szövegértési, hallgatási és kommunikációs feladatokon keresztül mélyítették el tudásukat Matematika kompetencia birtokában a gyerekek a többi órán is sikeresen alkalmazhatják az alapvető matematikai elveket pl. mennyiségi következtetés, becslés, mérés, százalékszámítás mértékegységváltás, rendszerezés, az okok logikus

következtetése

(földrajz,

kémia,

történelem)

és

folyamatokat

az

ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Továbbá

a

munka

során

természetesen

a

szociális

kompetencia,

társadalmi kompetencia, esztétikai kompetencia fejlődése nyilvánvaló. Tantárgyi kapcsolódások: 61

földrajz, biológia, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, rajz, technika, Tevékenység feladatai: mindig az aktuális munkatervben meghatározottak szerint. A

projekt

értékelése:

Mindig

sokoldalú.

Kiterjed

a

teljesített

munkára,

munkafolyamatokra és természetesen a nem teljesített munkára is. A munkaformák meghatározzák az értékelési formákat: tanári, tanulói, ezen belül egyéni, csoport, páros 12.4. Moduláris oktatás A fák Tevékenység átfogó hosszútávú célja: A környezeti nevelésen belül a tanulók ösztönzése saját élő környezetük megismerésére, védelmére, alakítására. Tudatos környezetvédelmi magatartás. Tevékenység közvetlen célja: Megismertetni a fák életét, az erdők fontosságát, szerepét. kíváncsiság felkeltése szociális

képesség

fejlesztése

(együttműködés,

kooperatív

készség,

felelősségvállalás, empátia, tolerancia) megfigyelőképességük fejlesztése szókincsük, kifejezőképességük fejlesztése kommunikációs képesség lényegkiemelő képesség memóriafejlesztés Tevékenység feladata A tanulók közvetlenül ismerkedjenek a természetvédelemmel, a társadalmi felelősséggel a közvetlen környezetük iránt. Ok-okozati összefüggések keresése. Tevékenység ben érintett korosztály: aktuális munkaterv szerint (alsó tagozaton javasolt)

62

Tevékenység időtartama aktuális munkaterv szerint 1 MODUL minimum 3 tanórányi egység Tevékenység kapcsolódása helyi nevelési programhoz, helyi tantervhez: Egészségnevelési és környezeti nevelési programban: Az, hogy a tanulók mit tartanak értéknek, az elsősorban a családtól függ, de az iskola közvetve tudja azt befolyásolni. A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. Közvetve a kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése és kialakítása. A tudás egymásra épülése és a pozitív egymásrautaltság elve mögött a környezettudatos gondolkodás nyomait is fölfedezhetjük. Az a felismerés, hogy bolygónk közös felelősségünk, s mindannyiunk élete összefügg mindannyiunk életével, természetesen vonatkozik a közös emberi tudásra is. Az

igény:

tiszta

környezet

iránt,

növények

állatok

gondozása,

védelme,

kirándulásokon a környezettudatos viselkedésre nevelés, a környezetet érő káros hatások elleni védelem. Gyűjtemények készítése, természetes anyagok vizsgálata, tanulmányozása, használata. A szükségtelen „túlcsomagolás” és a fa kapcsolata, a természet és a társadalom összefüggéseinek ismerete, adatok gyűjtése a környezet állapotáról. A környezet, mint téma a művészetekben: zene, irodalom, tánc, képzőművészetek… Tevékenység bekapcsolódása a kompetencia alapú programcsomaghoz: személyes kompetencia: hatékony kommunikáció, önértékelés szociális kompetencia, kommunikáció és empátia kognitív

kompetencia,

ok-okozati

összefüggés,

információszerzés,

és

információfeldolgozás Tevékenység módszerei: A tanári irányítás, szervezés elengedhetetlen. Teljesen kooperatív, tapasztalati módszerek dominanciája. Legyen személyes interakció, mindenki kapjon a csoporton belül feladatot, melyre feltétlenül szükség van a feladatmegoldáshoz. 63

Legyen lehetőségük a tanulóknak a közös tudásért az együttműködésre, egymásra utaltságuk fontos legyen a kooperáció során. Esélyeik egyenlők legyenek, a tudás-a közös tudás- mindenki számára hozzáférhetővé váljon. Egész óraszervezésünket hassa át annak a tudatos tervezésnek a tükre, hogy a tanulók a demokratizmus jegyében egymást segítő, támogató munkát végezzenek. Előadás,

gyűjtőmunka,

adatgyűjtés,

játékok,

tablók

készítése,

felhívás

megfogalmazása a környezetvédelemről, filmvetítés, szituációs játék, interaktív feladatok, egyéni munka, önálló témafeldolgozás, szituációs feladatok: vita, érvelés Tevékenység szervezeti keretei, javasolt helyszínei: A kötetlen, nem csupán tanórai keretek: tér a tapasztaláshoz, megismeréshez, a közvetlen kontaktushoz. Kirándulások, környezeti séták, látvány, ízek, illatok, színek, a tapintás tapasztalása. Iskola és külső helyszínek.

64

III. HELYI TANTERV

1. Az iskola tantárgyi rendszere, óratervek 1.1.

A TÁMOP-ból adódó változások

Indikátorok  szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület A programcsomag : 2 tanulócsoport  matematika kompetenciaterület A programcsomag: 2 tanulócsoport  szociális és életviteli kompetenciaterület C programcsomag: 1 tanulócsoport  életpályaépítés kompetenciaterület A programcsomag: 1 tanulócsoport  tantárgytömbösítés aszakrendszerű órák 25 %-ában  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 1 tanulócsoport ( magyar )  IKT –s eszközök használata a bevont tanulócsoportoknál a megfelelő kompetenciaterületeken  3 hetes projekt megvalósítása  moduláris oktatás: 1. évfolyam  témahét: 1. évfolyam  jó gyakorlat átvételének bevezetése az idegen nyelvi órákon Óraszámok, óratervek, tantárgyi rendszer A kötelező és választható órák együttes óraszáma alapján Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 8 4 4 Történelem 2 2,5 Angol 5 5 5 5 5 4 Matematika 4 4 4 4,5 4 4 Informatika 1 1 Környezetismeret 1 1 2 2 Természetismeret 2 2,5 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 1 1 Testnevelés 3 3 3 3 3 3 Osztályfőnöki 1 1 1 Országismeret 1 1 1.2.

7.

8.

4 2 4 4 1

4 2 4 4 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 1 65

24

24

24,5

26,5

26

26

28,5

28,5

Összesen Modulok: Tánc és dráma

Hon- és népismeret

5. 0,5 (magyarba építve együtt 4,5 óra) 0,5 (rajzba építve óraszámemelés nélkül)

Informatika Ember és társadalom- ismeret, etika Mozgókép és médiaismeret

-

Egészségtan

-

6. 0,5 (magyarba

7.

8. -

-

-

-

építve óraszámemelés nélkül)

0,5 (történelembe építve óraszámemeléss el együtt 2,5 óra)

1 (ofőbe építve

-

-

óraszámemelés nélkül)

-

-

-

0,5 (természetismer

-

etbe építve óraszámemeléss el 2,5 óra )

1 (rajzba építve óraszámemelés nélkül) 0,5 (biológiába építve óraszámemelés nélkül)

A táblázat nem tartalmazza a napközis és a tanulószobás foglalkozások óraszámait. A modulokat az alábbi tantárgyakba integráltuk: Modul

Tantárgy

Tánc és dráma

magyar nyelv és irodalom

Egészségtan

természetismeret és biológia

Hon és népismeret

történelem

Ember és társadalomismeret

történelem

Iskolánkban a két tanítási nyelvű oktatás miatt a tanulók napi kötelező órája megemelt, mert a célnyelv elsajátítását csak a célnyelv óraszámának emelésével tudjuk biztosítani. A célnyelven tanított tárgyak 1. évfolyam:

rajz, ének, testnevelés.

2. évfolyam:

rajz, ének, testnevelés

3. évfolyam:

rajz, testnevelés, környezetismeret

4. évfolyam:

rajz, testnevelés, környezetismeret

5. évfolyam:

történelem, rajz, testnevelés, országismeret 66

6. évfolyam:

történelem, rajz, testnevelés, országismeret

7. évfolyam:

történelem rajz, testnevelés, országismeret

8. évfolyam:

történelem, rajz, testnevelés, országismeret

1.3. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének törvényi háttere (1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak módosításai) A törvény 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelő-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következőképpen alakulnak: Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az előbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam 1-2. osztály 3-4. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály

szakasz nevelő-oktató munka legfőbb feladata bevezető - óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása - játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését kezdő - tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával - kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése alapozó - az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése - a szakrendszerű oktatás előkészítése fejlesztő - szakrendszerű oktatás

A nem szakrendszerű oktatás célja • • • •

Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat. Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat. Pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb. Minden gyermeknek a neki megfelelő egyéni gondoskodást igyekszünk nyújtani.

A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályban azt a célt szolgálja, hogy • kezelni tudjuk az eltérő fejlettségi szintet elért tanulókat, 67

•

megadja a lehetőséget arra, hogy lemaradó tanulóink beérjék társaikat, felzárkózzanak • megerősítsük azokat az egyéni képességeket, amelyek az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításhoz, az önálló tanuláshoz szükségesek. Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink Fejlesztési cél személyiségfejlesztés, egyénhez igazodó fejlesztés tehetségkibontakoztatás felzárkóztatás segítése

szociális hátrányok enyhítése

Megvalósítás lehetőségei differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés, egyéni fejlesztési terv készítése, differenciált óraszervezés, egyénre szabott szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló kutató és gyűjtőmunkára ösztönzés, szakkörök szervezése, differenciált óraszervezés, fejlesztő foglalkozások (fejlesztőpedagógus), korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok, egyéni gyakorló feladatok, tanulópárok szervezése szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés a fejlesztő pedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése: Nem szakrendszerű oktatás a törvényi előírásoknak megfelelően az 5-6. évfolyamon vezettük be a 2008-2009-es tanévtől felmenő rendszerben. Célunk, hogy tanulóink ezen az évfolyamokon a korábbinál nagyobb időkeretben vegyenek részt az alapképességek fejlesztésében. A fejlesztés során kapjon hangsúlyos szerepet az olvasás,

szövegértés

kompetenciájának

valamint

a

kommunikációs

és

problémamegoldó képességnek a fejlesztése. A nem szakrendszerű oktatást mind az ötödik, mind a hatodik évfolyamon a matematika (2 óra), természetismeret (1 óra), angol (2 óra) tantárgyak keretében valamint heti két óra felzárkóztató foglalkozás keretében valósítjuk meg. Ezen a szakórákon pedagógusaink kiemelten törekszenek az egyéni és differenciált csoportmunka alkalmazására. A fejlesztési területek minden tanév elején a csoportok és egyének ismeretének birtokában kerülnek konkretizálásra és azokat az érintett pedagógusok tanmeneteikben feltüntetik, és a naplóban jelzik. A felzárkóztató foglalkozásokról külön naplót vezetünk. A nem szakrendszerű oktatás alkalmazása az 5-6. évfolyamon 2010. szeptember 1-től nem kötelező , e tanulási forma alkalmazásáról a tantestület határoz.

68

Kiemelt fejlesztési területek: (kulcskompetenciák) • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák

Helyi tantervként a Mozaik Kiadó tantervcsaládját, valamint a Városmajori iskola célnyelvű kerettantervét használjuk. A 2 tannyelvű oktatás miatt az alábbi módosításokat eszközöljük:

Mozaik kerettanterv módosítása Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam: 1. évfolyam: A MOZAIKOS tantervet az első évfolyamon a megadott óraszámmal átvettük. Meixner program kiegészítésével. 2. évfolyam: A MOZAIKOS tantervet az első évfolyamon a megadott óraszámmal átvettük. 3. évfolyam: 296-ról 277,5-re csökkentettük (olvasás 139,5 óra, írás 15 óra, fogalmazás 55 óra, nyelvtan 68 óra) 4. évfolyam: 259-ről 296-ra növeltük. (olvasás 126 óra, fogalmazás 85 óra, nyelvtan 85 óra) Informatika: -

Alsó tagozaton iskolánkban nincs informatika oktatás.

-

7. évfolyamon a heti 1,5 óraszámot 1 órára csökkentettük

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1-4. évfolyam MOZAIKOS tantervet változatlan óraszámmal átvettük.

69

Életvitel és gyakorlati ismeretek 5-8. évfolyam A tantárgy időkerete a MOZAIK kerettantervétől a 7. osztályban ír elő eltérést a helyi tanterv: Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

37

Ebből modellezés:

8

Technikatörténet és információs kultúra:

12

Háztartástan és egészség-kultúra:

10

Közlekedéskultúra:

3

Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés:

2

Év végi rendszerezés

1

Szabad időkeret

1

Ének-zene, tánc-dráma 5-8. évfolyam: -

Hatodik évfolyamon a heti 0,5 drámajáték órát a magyar irodalom órákba integráltuk.

-

Ötödik évfolyamon a heti 0,5 tánc órát a testnevelés órákba integráltuk.

-

Nyolcadik évfolyamon a heti 1,5 óraszámot heti 1 órára csökkentettük, ehhez a gyakorló- és ismétlőórák számát csökkentettük.

Rajz és vizuális kultúra 1-4. évfolyam: 1., 2., 3., évfolyamon a MOZAIKOS tantervet változatlan óraszámmal átvettük. 5. évfolyam: 56-ról 37-re csökkentettük. Az éves órakeret felbontása témakörönként: Témakör

óra szám

Vizuális nyelv

4

Kifejezés, képzőművészet

10

Vizuális kommunikáció

13

Tárgy- és környezetkultúra

6

Szabadon felhasználható órakeret tanulmányi sétákra, tárlatlátogatásra, anyaggyűjtésre, filmvetítésre Összesen:

4 37 70

Angol kiegészítés: A továbbhaladás feltételei, követelmények angol nyelven: -

színek ismerete

-

eszközök ismerete: ceruza, grafit, színes ceruza, zsírkréta, pasztellkréta, szén, tus, vízfesték, tempera, olajfesték, agyag

Különböző technikák ismerete: -

agyagozás

-

vízfestékkel festmény készítése

-

zsírkréta technikák

-

pasztell

-

tusrajz

-

papírtechnikák (tépés, hajtogatás…)

-

Az évszakokhoz kapcsolódó témakörök megnevezése. Az órán használt anyagok, eszközök, kellékek megnevezése, pl: körző, vonalzó, rajzlap, gesztenye, kavics, kancsó stb.

1-2. évfolyam: A szókinccsel való ismerkedés, konkrét eszközökkel való ismerkedés, színek, tárgyak, megnevezése. 3-4. évfolyam: Alaptechnikák ismerete, szakszókincs ismerete reprodukciós szinten. Saját munka (alkotás) egyszerű mondatokban való leírása, értékelése. Az értékelés szempontjai: 1-2. évfolyam: Aktív órai részvétel, színismeret, szakszókinccsel való ismerkedés, a tantervben szereplő rajztechnikák elsajátítása. 3-4. évfolyam: Aktív órai részvétel, a bővült szakszókincs megértése és készségszintű alkalmazása, a tantervben szereplő rajztechnikák elsajátítása. Önkép 71

leírás. Papírtechnikák szókincsének ismerete. Népművészet alapkifejezéseinek ismerete pl.: fafaragás, kerámiatechnika

Rajz- és vizuális kultúra 5-8. évfolyam kiegészítés angol A továbbhaladás feltételei: 5-6.

évfolyam:

művészettörténeti

Művészettörténeti korszakok

szakszókinccsel

ismerete,

népművészet

való

ismerkedés,

alapkifejezéseinek

alkalmazása. 7-8. évfolyam: Művészettörténeti szakszókincs (alapkifejezések) készségszintű használata, a művészettörténeti korszakok ismerete, népművészeti alapszókincs alkalmazása Az értékelés szempontjai: 5-6. évfolyam: Egyszerűsített műalkotáselemzés (színek, technika, eszközhasználat, térbeli elhelyezés). Megfelelő arányok alkalmazása, mérés. 7-8. évfolyam: Művészettörténeti korszakok ismerete, rövid bemutatása konkrét művészek, műalkotások megnevezésével. Környezetismeret 1-2 évfolyam: A MOZAIKOS tantervet változatlan óraszámmal átvettük. Környezetismeret 3-4 évfolyam: Angol nyelvű, Konsept H Kiadó kéttannyelvű programja alapján, heti két tanórában. Syllabus for Nature and Science Class 3 Book Contents:

Syllabus for 37 weeks; 74 Lessons

72

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 1-2.

INTRODUCTION OF THE NEW BOOK

3.

PLANTS LIVING THINGS

Reading the introduction part; Learning the structure of the book; Looking through the contents; change, die, grow, living things, plants, reproduce

Observation of the pictures. Making clear when we say that something is living.

pictures of living and non-living things, pencil, coloured pencils

Activity part: Page: 6 - 7 4-5. PLANTS NEED..

6-7. FLOWERING PLANTS

certain, contain, condition(s), need (something), nutrient(s), seed, soil

Lesson 3: Activity part: Plant the seeds following the instructions in What to do on Page 9 Lesson 4: Teach the unit. Examine the cups, start doing Tasks to do 1. on Page 9. Do not forget to do the same on each lesson for two weeks!

marker, two plastic cups, two kinds of soil; garden soil, sandy or clay soil, grass or wheat seeds, hand lens, ruler, pencil

different, each, flowering plant, job, leaf (leaves), root(s), soft stem, special

Observation, examination of the different parts of a flowering plant.

live flowering plant or a picture of it, illustrations of the course book, pencil, coloured

Activity part: Page: 10 - 11

Continuous observation Planting seeds into two different type of soil will prove that plants need soil with nutrients and water to grow and live.

73

pencils

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 8-9.

branch(es), trunk, canopy, woody (stem) TREES

10. LESSON 1 TO USE FREELY

Observation, examination of the different parts of a tree. The functions of the different parts. Activity part: Page: 12 - 13

a picture of a tree, illustrations of the course book, pencil, coloured pencils

Observation and discussion of the Hungarian publication

11. LESSON 2 TO USE FREELY 12. REVISION: PLANTS

Playful activities (puzzles, guessing games, fill the gaps, etc.) Revision: Page: 17 - 18

pictures, illustrations of the course book, photocopies

74

13. TEST 1 PLANTS

75

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 14-15.

ANIMALS

PLANTS AND ANIMALS NEED EACH OTHER 16-17. VERTEBRATES

18-19. MAMMALS

feed, food cycle, to be safe, Learning why and how plants protect(ion), in different ways and animals need each other. Understanding what food cycle means. Activity part: Page: 20 - 21 Cutout page A/1, A/2

scissors, glue, pencil, coloured pencils, illustrations of the course book,

bat, bird(s), carp, catfish, deer, fish, inside, mammal(s), penguin, pigeon, ray, seahorse, shark, skeleton, stork, swallow, vertebrate,whale

Learning about vertebrate animals. Learning what vertebrate means. Grouping vertebrate animals.

illustrations of books, pictures, pencil, coloured pencils,

both, breathe, constant, feed on, fur, keep, lung(s), meat-eater, plant-eater, plant-and meat-eater, suckle, temperature, through,

Learning about one of the big group of vertebrate animals: Mammals. Learning their important features.

Activity part: Page: 22 – 23 illustrations of books, pictures, pencil,

.

Activity part: Page: 24 - 25

76

to be born alive, warm-blooded

77

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 20. BIRDS

beak, body feather, down feather, feather, flight feather, lay eggs, kind of something, tooth, teeth, world

Learning about one of the big group of vertebrate animals: Birds. Learning their important features.

illustrations of books, pictures, pencil,

Activity part: Page: 26 - 27 21. FISH

cold-blooded, fin, gill, lay eggs, scale, same, use, usually

Learning about one of the big group of vertebrate animals: Fish. Learning their important features.

pictures, pencil,

Activity part: Page: 28 - 29 22-23. INVERTEBRATES

abdoman, dragonfly, earthworm, grasshopper, insect(s), invertebrate, ladybird, land snail, lay eggs, leech, mollusc(s), mussel, muscular, octopus, slug,

Learning about invertebrate animals. Learning what invertebrate means. Grouping invertebrate animals. Learning some important features of the different groups.

illustrations of books, pictures, pencil, coloured pencils,

78

segment, thorax, worm(s) Activity part: Page: 30 – 31 24.

LESSON 25.

LESSON 3 TO USE FREELY

TOPIC

Observation and discussion of the Hungarian publication

NEW WORDS, EXPRESSIONS

LESSON 4 TO USE FREELY

26.

REVISION: ANIMALS

27.

TEST 2 ANIMALS

28-29.

BASIC PROCESSES

check, degree, estimate, figure, measure, result, scale, temperature, TEMPERATURE thermometer, weigh

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

EXPERIMENTS

Observation and discussion of the Hungarian publication Playful activities (puzzles, guessing games, fill the gaps, etc.) Revision: Page: 35 - 36

photocopies, pictures, word cards

Measuring and comparing temperature in different places. Observing how thermometer works.

scales, liquid measuring device, thermometers, pencil

Activity part: Page: 38 - 39

79

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 30. FREEZING

become, expand, freeze, freezer, freezing point, frozen, ice cube, low(er), puddle

Making clear the connection between the weather and the temperature; how the changes of the weather influence the temperature. Learning the freezing point of the water.

a porcelain plate, a spoon, some ice cubes, a hammer, a plastic bag, a watch, pencil, coloured pencils

Experiments with water and ice. 1. Put a spoonful of water in a porcelain plate and put it outdoor. Measure how long it takes to freeze. 2. Put some ice cubes in a plastic bag. Break them into pieces with a hammer very quickly. Examine the pieces.

two porcelain plates, some ice cubes, some glasses, soft drink, a watch, a thermometer, pencil, coloured pencils

Experiments with water and ice.

Activity part: Page: 40 - 41

31. MELTING

Earth, melt(ing), melting point, quickly, shady, slowly, soft drink, sunshine, tap-water

Making clear the connection between the weather and the temperature; how the changes of the weather influence the temperature. Learning the melting point of the water. Activity part: Page: 42 - 43

1. Put some ice cubes in two plates. Put one in the Sun, the other in a shady place. Watch what happens. 2. Put an ice cube in a glass of soft drink. Watch what happens. 3. Use two glasses. Put some ice cubes in each one. Spread some salt on the ice cubes in one of the

80

glasses. Watch what happens.

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 32. BOILING → EVAPORATION

boil, boiling point, disappear, dry, evaporate, evaporation, heat, rise, turn into, water vapour, wet

Making clear the effect of the sunshine and heat on the water. Learning the boiling point of the water. Activity part: Page: 44 - 45

bowl of cold water, heater, thermometer, two pieces of clothes, a hairdryer machine, pencil

Experiments with water. 1. Heat a glass of water and read the temperature in each minute. 2. Pour the same amount of water into two glasses. Put one in the Sun, the other in a shady place. Watch what happens. 3. Water two pieces of clothes. Put one in a shady place to dry. Put the other in a windy place or use a hairdryer to dry. Watch what happens.

81

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 33. CONDENSATION

34-35. LIQUID, SOLID, GAS

36.

cloud, condense, condensation, cool down, mix, tiny, water droplet

Activity part: Page: 46 - 47

amount, container, gas, liquid, matter, property, solid, state of matter

Comparing liquid, solid and gas. Making clear the differences between them through samples. Activity part: Page: 48 - 49

dissolve, particle, seem, solution, still SOLUTION

Observing condensation through experiments.

Making clear the differences between melting and solution. Activity part: Page: 50 - 51

a bowl of cold water, a Experiments with water. heater, a mirror, 1. Put a handful of soil into a jar, soil, pencil the jar. Water the soil well, then put the lid on the jar. Place the jar by a sunny window. (You can also use a lamp.) Look at the jar after an hour. 2. Heat a glass of water until it evaporates. Hold a mirror above the glass and watch what happens. water, a bowl, a jar, a Experiments with liquid, measuring cup, a tall solid and gas. glass, a dishpan, a rock small enough to fit inside the jar, a bendable straw, pencil water, five glasses, a teaspoon for stirring, salt, sugar, sand, oil, rock, pencil

Experiments with matter that dissolves and matter that does not.

82

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 37. MAGNETS

38-39. FIRE ! FIRE!

40.

LESSON 5 TO USE FREELY

41.

LESSON 6 TO USE FREELY

attract, flat, force, iron, law of Experiencing how magnets work. magnetism, magnet, north, Learning the law of magnetism. object, pole, repel, south Activity part: Page: 52 - 53

bar magnets, scissors, wooden block, saucer, paper clips, crayon, rubber, feather, nail, stone, yarn, piece of cloth, pencil marble, coin Learning the important telephone illustrations of the numbers and what to do in case course book, pencil, of fire. Flammable and noncoloured pencil flammable materials.

Experiments with bar magnets and different objects. Observing how the magnets work, which objects they attract and which ones they repel.

ambulance, burn, emergency, extinguish, firebrigade, fire extinguisher, fireman, firefighter, flammable, immediately, in case of, lighter, lightning, Activity part: Page: 54 - 57 meal, match, non-flammable, notice, police, smoke detector

Observation and discussion of the Hungarian publication

83

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 42.

REVISION: BASIC PROCESSES

43.

TEST 3 BASIC PROCESSES

44-45.

HUMANS

baby teeth, enough, fit, may, permanent teeth, rest, wear, YOU ARE LIVING wore → YOU GROW

46.

blind, bright, iris, less, let, offer, pupil, sight, special SIGHT

Playful activities (puzzles, guessing games, fill the gaps, etc.) Revision: Page: 61 - 62

photocopies, pictures, word cards

Making clear that humans are also living things because they grow. They look different at different age stages. Measuring weight and height. Activity part: Page: 64 - 65 Cutout page B Learning the basic things about the eye as a sensory organ and seeing.

illustrations of the course book, scissors, glue, a measuring tape, a weighing-machine, pencil, coloured pencils Experiments with seeing and doing eye tests.

Activity part: Page: 66 - 67 Cutout page C

84

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 47. HEARING

bone, deaf, direction, intensity, sense of balance, sound

Learning the basic things about the ear as a sensory organ and hearing. Activity part: Page: 68 - 69

48. SMELL

49. TASTE

illustration of the course book, six small boxes with lids, six familiar objects, such as nails, a rubber, a crumpled up piece of paper, some small pebbles, some change, sand, pencil

Experiments with hearing.

chamber, flow, neutral, nostril, Learning the basic things about six substances with Experiments with smelling. odour, pleasant, recognise, the nose as a sensory organ and fairly strong odours, smell, sniff, throat smelling. such as coffee, onion, vinegar, perfume, lemon, orange peels, Activity part: Page: 70 - 71 blindfolds, six small jars, such as baby food jar, pencil

bitter, flavour, responsible Learning the basic things about for, sense, sensitive to, the tongue as a sensory organ sour, sweet, taste, taste bud, and tasting. tongue Activity part: Page: 72 - 73

blindfolds, apple Experiments with tasting. pieces, pear pieces, sugar cubes, crackers, lemon pieces, tonic water, pencil

85

LESSO N 50.

TOPIC

TOUCH

NEW WORDS, EXPRESSIONS hard, dry, message, pressure, rough, sensory organ, skin, smooth, soft, touch, wet

ACTIVITIES Learning the basic things about the skin as a sensory organ and touching. Activity part: Page: 74 - 75

51-52. HEALTHY LIFESTYLE reading

advice, daily routine, develop, eating habits, healthy lifestyle, proper, snack, to be on friendly term

Reading about what healthy lifestyle means. What everybody should do in order to live a healthy life. Discussing how everybody can have a good eating habit, what people should or should not eat.

DEMONSTRATION EXPERIMENTS (vis. aids, illustr. etc.) blindfolds, a rubber, a Experiments with touching. coin, a key, a pencil, a pebble, a cup of water, a cup of flour, a piece of sandpaper, a piece of paper, a sponge pictures

Activity part: Page: 76 53. DISEASES reading

chickenpox, disease, flu, germ, harmless, infection, infectious, measles, medicine, prevent, rash, rule, vomiting, wound

Reading what can cause pictures diseases; reading about the sings of a disease in order to be able to recognise if one is being sick. Reading about some prevention rules and what to do if one is sick. Activity part: Page: 77

86

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 54.

LESSON 7 TO USE FREELY

55.

LESSON 8 TO USE FREELY

56.

Revision: HUMANS

57.

TEST 4 HUMANS

58.

BASIC GEOGRAP HY, HUNGARY

DIRECTIONS, POINTS OF THE COMPASS

Observation and discussion of the Hungarian publication

Playful activities: photocopies, pictures, (guessing games, puzzles, fill the word cards gaps, etc.) Revision: Page: 82

cardinal points, compass, depend on something, direction, East, horizontal, marked, needle, North, South, West

Learning the four cardinal points of the compass. Let the children know that the compass has four intercardinal points as well, but they do not have to learn these yet. Learning how to use a compass.

illustrations of the course book, a compass, pencil

Experiments with a compass.

Activity part: Page: 85

87

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 59. MAKING OUTLINES AND LAYOUTS 60. OUR COUNTRY: HUNGARY reading 61. BUDAPEST reading 62. LAND OF HUNGARY 63.

64.

FIELD TRIP IN SZENTENDRE LESSON 9 TO USE FREELY

layout, object, original, outline, top-view

Learning how to make outlines and layouts.

a box of matches, pencil, some small objects

Activity part: Page: 86 - 87 capital city, equal-sized, mother tongue, situated, stripe, symbol,

bank, economic, financial, museum, ministry, office, shopping mall, theatre, transport, university

Reading about our native country: Hungary; The flag as one of the symbols of our country.

pencil, coloured pencils

Reading important facts about our capital city: Budapest.

magazine pictures of famous places in Budapest, glue, pencil

features, flat, hill, lake, land, Learning the different features of mountain, plain, relief map, the surface. river, surface, varied Activity part: Page: 90 - 91

relief map of Hungary, magazine pictures of famous places in Hungary, glue, pencil

Sightseeing in Szentendre

Visiting of Art Museums

Discussion about Hungarian traditions

88

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 65.

REVISION: BASIC GEOGRAPHY, HUNGARY

Playful activities: photocopies, pictures, (guessing games, puzzles, fill the word cards gaps, etc.) Revision: Page: 94

66.

TEST 5 BASIC GEOGRAPHY, HUNGARY

67-68. GENERAL REVISION: PLANTS, ANIMALS, BASIC PROCESSES, HUMANS, BASIC GEOGRAPHY,

Playful activities: photocopies, pictures, (guessing games, puzzles, fill the word cards gaps, etc.)

89

HUNGARY

90

SUPPLEMENTARY MATERIALS LESSON

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS almost, believe, compared to, estimated, pound, reach around, scientist, sequoia, shorter, -storey , stretch, taller, weight, the widest

ACTIVITIES Developing reading skill. Task to do: Page 14 Learning the names of some flowers and trees. Enjoying some plant rhymes.

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) illustrations of the course book

70.

INTERESTING READING THE GENERAL SHERMAN TREE SOME FLOWERS SOME TREES SOME PLANT RHYMES

71.

INTERESTING READING THE ELEPHANT SOME ANIMAL RHYMES

dig, hard, heavy, ivory, land, lift, spray, trunk, tusk, zoo

Developing reading skill. Task to do: Page 32 Enjoying some animal rhymes.

illustrations of the course book

72.

INTERESTING READING WHY ARE THE OCEANS SALTY? SOME WEATHER RHYMES

mineral salt, pick up, pass, remain, remaining, river bed, roughly, slightly, supply, surface

Developing reading skill. Task to do: Page: 58 Enjoying some weather rhymes.

illustrations of the course book

73.

INTERESTING READING EYES PLAY TRICK SOME BODY RHYMES

image, instead, mistake, optical illusion, play trick, receive

Developing reading skill. Task to do: Page: 78 Enjoying some body rhymes.

illustrations of the course book

74. SOME DIRECTION RHYMES

Enjoying some direction rhymes.

illustrations of the course book

Syllabus for Nature and Science Class 4 Book Contents:

Syllabus for 37 weeks; 74 Lessons

91

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr., neces. materials)

EXPERIMENTS

N 1.

INTRODUCTION OF THE NEW BOOK

2-3.

ANIMALS

THE DEER

Reading the introduction; Looking through the contents; Revision of last year’s topics. antler, buck, coat, deer (red, fallow), doe, fawn, forest, herbivore, hooved, horn, immediately, patch, shy, spot

Learning about the deer. Why does a deer belong to the group of mammals? Learning the important features of the deer.

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 7 4-5. THE RABBIT

bark, buck, burrow, carrot, cabbage, danger, doe, excellent, field, front leg, hind leg, hop, kitten, lettuce, own, return, scut, stamp, underground, vegetables, warn, warren, wild

Learning about the rabbit. Why does a rabbit belong to the group of mammals? Learning the important features of the rabbit. Comparing the rabbit to the deer. (place of living, eating habits, size, etc…)

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 9

92

LESSO N 6-7.

TOPIC

THE FOX

NEW WORDS, EXPRESSIONS bank, brush, bushy, carnivore, cub, earth, litter, member, nocturnal, one by one, reynard, rubbish, dump, stomach, throat, vixen, white-tipped tail

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) Learning about the fox. Why illustrations of the . does a fox belong to the group of course book, pictures, mammals? Learning the pencil, coloured important features of the fox. pencils, Comparing the fox to the deer, rabbit. (place of living, eating habits, size, etc…) ACTIVITIES

EXPERIMENTS

Activity part: Page: 11 8-9. THE BEAR

berry(ies), blond, cave, cub, dig, hibernate, honey, omnivore, polar bear, poor, powerful, river, solitary, spend, valley

Learning about the bear. Why does a bear belong to the group of mammals? Learning the important features of the bear. Comparing the bear to the deer, rabbit, fox. (place of living, eating habits, size, etc…)

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 13 10-11. THE SONG THRUSH

breast, fork, mild, moss, nest, song thrush, swoop, voice

Learning about the song thrush. Why does a song thrush belong to the group of birds? Learning the important features of the song thrush.

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 15

93

LESSO N

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

THE OWL

barn owl, bird of prey, claw, clutch, hatch out, hole, kill, little owl, owlet, rafter, sharp, tawny owl, useful

12-13.

ACTIVITIES Learning about the owl. Why does an owl belong to the group of birds? Learning the important features of the owl. Comparing the owl to the thrush. (place of living, eating habits, size, etc…)

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

EXPERIMENTS

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 17 14-15. THE CARP

16-17. THE FROG

anal fin, carp, cartilage, cartilaginous, caudal fin, dorsal fin, jaw, jawless, lamprey, mirror carp, pectoral fin, pond, ray, spawn, swim bladder, ventral fin adult, amphibians, bulging, damp, depend on sg., environment, frog egg, froglet, jelly, moist, sticky, still, tadpole, webbed toe

Learning about the carp. Why does a carp belong to the group of fish? Learning the important features of the fish and the bodyparts of a fish. Activity part: Page: 19 Learning about the frog. Why does a frog belong to the group of amphibians? Learning the important features of the frog Understanding and learning the frog’s lifecycle.

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 21

94

LESS O

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

THE BEE

abdomen, air-tube system, attack, collect, drone, enemy, hive, jointed leg, lazy, sting, store, take care of sy., task, thorax, worker

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

EXPERIMENTS

N 18-19.

Learning about the bee. Why does a bee belong to the group of insects and invertebrates? Learning the important features of the bee.

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils,

Activity part: Page: 23 20.

LESSON 1 TO USE FREELY

21.

REVISION: ANIMALS

Playful activities (puzzles, guessing games, fill the gaps, etc.)

photocopies, pictures, word cards

Revision: Page: 27-28 22.

TEST 1 ANIMALS

95

LESSO N

TOPIC

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

EXPERIMENTS

96

23. PLANTS NEED..

environmental conditions, important, keep, light, use, warmth

Start with the Activity part: Plant the seeds following the instructions in What to do 1.-6. on Page 30-31 Teach the unit. Examine the cups every day. If you planted wheat seeds, they will grow very fast, so you can do What to do 7.- 8. in a couple of days. Do not forget to do What to do 9. and after a week Tasks to do 1.5.

marker, two plastic, margarine tubs, two paper towels, grass or wheat seeds, two plastic bags with ties, water, two shades of green pencils

PLANT PARTS: FLOWERS

carry, combine, egg, female, form, fertilisation, male, petal, pistil, pollen, sepal, stamen

Observation, examination of a flower by taking apart it. Learning the process of fertilisation. The functions of the different flower parts.

a real flower or a picture of a flower, pencil, coloured pencils

24.

Continuous observation Putting seeds in the light and in the dark will prove that plants not only need soil with nutrients and water to grow and live but also light and warmth.

Activity part: Page: 32-33 25.

fruit, the fewest, protect, proverb PLANT PARTS: FRUITS

LESSO N

TOPIC

Observation, examination of different fruits and seeds. Learning the function of a fruit. Activity part: Page: 34-35 Cutout page A

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

EXPERIMENTS

97

26. PLANT PARTS: SEEDS

adult, bean, bulb, corn, embryo, life cycle, plant, seedling, size, snowdrop, sprout, wheat

PLANT PARTS: LEAVES

carbon-dioxide, deciduous, evergreen, inside, mineral salts, oxygen, possible, shape, stuff

27.

Learning about the lifecycle of plants. Examination of different seeds. Activity part: Page: 36-37 Observation, examination of a leaf. Learning the process how green plants make sugar and oxygen; why they are important for the living things on the Earth.

seeds, pencil, coloured pencils, illustrations of the course book a real leaf or a picture of a leaf, pencil, coloured pencils, illustrations of the course book

Activity part: Page: 38-39 28. PLANTS CAN STORE FOOD 29.

beet, cauliflower, cucumber, Classifying plants according to green-pepper, onion, where they store food. potato, spinach, tomato Activity part: Page: 40-41 Cutout page B

scissors, glue, carrot, potato, cabbage, cauliflower or broccoli, tomato, bean plants, pencil, coloured pencils,

LESSON 2 TO USE FREELY

98

LESSO N 30. 31.

TOPIC LESSON 3 TO USE FREELY REVISION: PLANTS

32.

TEST 2 PLANTS

33-34.

HUMANS

THE TEETH

35-36.

NEW WORDS, EXPRESSIONS

bite, bumpy, chew, canine, dentist, edge, grind, incisor, jaw, milk teeth, molar, permanent teeth, pointed, set, tear, wisdom tooth

actually, allow, blood cell, ball and socket, consist of THE SKELETAL sg., SYSTEM fixed, fuse together, hinged, joint, pelvis, slightly, stirrup, support, thigh

ACTIVITIES

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

Playful activities (puzzles, guessing games, fill the gaps, etc.) Revision: Page: 43-44

pictures, illustrations of the course book, photocopies, word cards

Learning about our teeth. Why are they important to us? Learning about the different types of teeth and understanding the functions of each type.

illustrations of the course book, pictures, pencil, coloured pencils

Activity part: Page: 46-47 Learning the basic things about the skeleton, bones and joints. Understanding what their functions are in our body, why they are important parts.

EXPERIMENTS

Experiments with joints.

Activity part: Page: 48-49

99

LESSO N 37-38.

NEW WORDS, EXPRESSIONS blink, contract, involuntary, THE MUSCULAR movement, muscle, muscular system, over, SYSTEM relax, voluntary, wiggle TOPIC

DEMONSTRATION EXPERIMENTS (vis. aids, illustr. etc.) Learning the basic things about illustrations of the Experiments with moving. how the muscles work and move. course book, pencil, coloured pencils Activity part: Page: 50-51 ACTIVITIES

100

39-40.

41.

42.

beat, blood circulation, cell, circulatory system, deliver, THE RESPIRAT often, pulse, pump, ORY AND respiratory system, to make CIRCULAT sure ORY SYSTEMS advice, daily routine, dairy product, decrease, develop, THE HEALTHY eating habits, healthy lifestyle, low fat, nutritious, LIFESTYLE proper, rev, snack, to be on friendly term, variety Unit 21 avoid, contact, cough, disease, illness, door handle, THE DISEASES droplet spread, flu, fungi, garbage, germ, microbe, harmless, infected, obvious, prevent, scientifically, scrape, sneeze, sore, wound, spread, stair railing

Learning the basic things about how the lungs and the heart work. Making clear the connection between breathing and blood circulation. Activity part: Page: 52-53 Learning about what healthy lifestyle means. What everybody should do in order to live a healthy life. Activity part: Page: 55 Learning what can cause diseases, the sings of disease. Reading about some prevention rules.

illustrations of the course book, a watch, a straw, a jar of water, pencil, coloured pencils

Experiments with breathing.

illustration of the course book, pencil, coloured pencils pictures, pencil

Activity part: Page: 57

101

LESSO N 43.

NEW WORDS, EXPRESSIONS THE SEVEN adolescence, childhood, AGEconfidence, development, STAGES OF education, experience, get MAN married, long-term, marriage, reading maturity, responsibility, retirement, settle down, TOPIC

ACTIVITIES Reading about the age-stages of human beings. Make the children notice how people develop, change with the passing years. Making comparisons between the different ages.

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) illustration of the course book, pencil, coloured pencils

EXPERIMENTS

Cutout page C 44.

LESSON 4 TO USE FREELY

45.

LESSON 5 TO USE FREELY

46.

Revision: HUMANS

47.

TEST 3 HUMANS

Playful activities: photocopies, pictures, (guessing games, puzzles, fill the word cards gaps, etc.) Revision: Page: 59-60

102

LESSO N 48.

NEW WORDS, EXPRESSIONS BASIC always, belong to, compare GEOGRAP to, corridor, distance, HY, estimate, exact(ly), HUNGARY express(ion), locate, position

TOPIC

ACTIVITIES Measuring distances, locating positions. Activity part: Page: 62-63

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) illustrations of the course book, a measuring tape, a meter-stick, pencil

EXPERIMENTS

WHERE IS IT? HOW FAR IS IT?

103

49. DIRECTIONS, POINTS OF THE COMPASS 50. COMPASS

cardinal points, compass, direction, East, intercardinal points, North, Northeast, Northwest, South, Southeast, Southwest, West

Revising the four cardinal points of the compass. Learning the intercardinal points of the compass.

arrow, device, float, horizontal, magnetized, mark(ed), needle, post, print(ed), swing

Learning about what a compass is and how it works. Making a compass.

illustrations of the course book, a compass, pencil

Activity part: Page: 65

Activity part: Page: 66-67

a compass, a piece of Experiments with compass. paper, a needle, a piece of cork, a piece of plastic, the cap from a milk jug, a bowl with water,

104

LESSO N 51-52.

TOPIC MAKING OUTLINES AND LAYOUTS

53-54. THE MAP

NEW WORDS, EXPRESSIONS layout, original, outline, reality, reduce in size, scale number, scale of reducing, top-view area, artificial, canal, continent, farthest, features, elevation number, island, natural, sea level, surface, relief map, topographical map

ACTIVITIES Learning to make outlines and layouts; reducing bigger object in size.

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) a big piece of wrapping paper, a ruler, a box of matches, pencil

EXPERIMENTS

Activity part: Page: 68-69 Learning about the map. Learning the signs, the colours and what they symbolize on a map.

pencil, coloured pencils, the relief map of Hungary

Activity part: Page: 71-73 55.

anthem, arms, county, Learning about our home pencil, coloured country: Hungary; the symbols of pencils OUR COUNTRY: faithfulness, hope, national, official, population, strength, our country. HUNGARY stripe, symbol, symbolize Activity part: Page: 75

105

LESSO N 56.

TOPIC

THE BIG AREAS OF

NEW WORDS, EXPRESSIONS The Great Plain, The Small Plain, The Transdanubian Range of Hills With the Mecsek Mountain, The Transdanubian Middle Mountain Range, The Northern Middle Mountain Range,

ACTIVITIES Learning the big lands of Hungary. Locating the lands and being able to find them on the topographical map of Hungary.

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) pencil, coloured pencils, illustration of the course book, the relief map of Hungary

EXPERIMENTS

Activity part: Page: 76-77

106

HUNGARY

57.

LESSON 6 TO USE FREELY

58.

LESSON 7 TO USE FREELY

59.

REVISION: BASIC GEOGRAPHY, HUNGARY

60.

TEST 4 BASIC GEOGRAPHY, HUNGARY

The Foot of the Alps

Playful activities: photocopies, pictures, (guessing games, puzzles, fill the word cards gaps, etc.) Revision: Page: 80-82

107

LESSO N 61.

TOPIC BASIC PROCESSES

WEATHER 62.

NEW WORDS, EXPRESSIONS breeze, bump into, droplet, element, gentle, give off, heat energy, join together, precipitation, sideways, speed, sun’sradiation, weather, weather forecast crystal, hail, hold, piece, sleet, too

PRECIPITATION

ACTIVITIES Learning about the weather and its elements. Activity part: Page: 85

Learning how precipitation is formed. Learning the different types of precipitation.

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) illustration of the course book, pencil, coloured pencils

EXPERIMENTS Making a weather chart (sun, temperature, wind, precipitation). Continuous observation: Fill the chart each day about the changing elements for one or two weeks.

pencil, coloured pencils

Activity part: Page: 86-87

63. THE WATER CYCLE

amount, reservoir, store, Learning the water cycle. pencil, coloured storage tank, the water cycle, Understanding why living things pencils water tower need water and why we always have water on the Earth. Earth is a wonderful natural machine that provides us water if we take care of it. Activity part: Page: 88-89

108

LESSO TOPIC N 64-65. Unit 32 ROCKS AND MINERALS

NEW WORDS, ACTIVITIES EXPRESSIONS coal, copper, crumbly, Examining and learning about crushed, diamond, emerald, the different rocks and minerals. gem, grainy, jewellery, lead, limestone, marble, ore, Activity part: Page: 90-91 slate, texture, tin

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) three different rocks, pencil

EXPERIMENTS

109

66-67.

Unit 33

bits, layer, nutrients

SOIL

Learning about the soil. Examining different types of soils.

two different soils, pencil

Activity part: Page: 92-93 68.

69.

POLLUTION reading

cancer, chemical, clipping, corroded, destroy, discoloured, emit, factory, fertiliser, invisible, laundry, lawn, litter, local government, poison, pollutant, pollution, prevent, recycling, serious, smoky

Reading about the different kinds of pollutions which ruin our Earth and our lives. Talking about and discussing what people and we should and can do to protect our environment and nature. Activity part: Page: 97-99

LESSON 8 TO USE FREELY

110

LESSO N

TOPIC

70.

LESSON 9 TO USE FREELY

71.

REVISION: BASIC PROCESSES

72.

TEST 5 BASIC PROCESSES

NEW WORDS, EXPRESSIONS

ACTIVITIES

Playful activities (puzzles, guessing games, fill the gaps, etc.) Revision: Page: 101

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.)

EXPERIMENTS

photocopies, pictures, word cards

73-74. GENERAL REVISION: ANIMALS, PLANTS, HUMANS, BASIC GEOGRAPHY, HUNGARY, BASIC PROCESSES

Playful activities: photocopies, pictures, (guessing games, puzzles, fill the word cards gaps, etc.)

111

LESSON

TOPIC

1.

INTERESTING READING

SUPPLEMENTARY MATERIALS NEW WORDS, ACTIVITIES EXPRESSIONS chest, dive, float, furry, Developing reading skill. playful,

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) illustrations of the course book

112

THE OTTER

shellfish

Task to do: Page 24

2.

INTERESTING READING THE FIREFLY

brighten, cage, electric lights, firefly, glow, lantern, let, light, outdoors

Developing reading skill. Task to do: Page 25

illustrations of the course book

3.

INTERESTING READING SNAKES

backbone, climb, cold-blooded, curl up, eyelid, harm, poison fang, rat, reptile, sheltered spot, swallow, wriggle

Developing reading skill. Task to do: Page: 26

illustrations of the course book

4.

INTERESTING READING THE VENUS FLYTRAP

especially, strange

Developing reading skill. Task to do: Page: 42

illustrations of the course book

5.

INTERESTING READING WAY UP HIGH

blanket, border, drop, peak, reach, rise, tank, thin

Developing reading skill. Task to do: Page: 78

illustrations of the course book

113

LESSON

TOPIC

6.

INTERESTING READING THE COMPASS ROSE

7.

INTERESTING READING THE SAHARA DESERT

SUPPLEMENTARY MATERIALS NEW WORDS, ACTIVITIES EXPRESSIONS blow, commonly known, Developing reading skill. draw, drew, Mediterranean, Task to do: Page: 79 originally, throughtout desert, stretch

Developing reading skill. Task to do: Page: 100

DEMONSTRATION (vis. aids, illustr. etc.) illustrations of the course book

illustrations of the course book

114

Testnevelés és sport 1-4. évfolyam: A MOZAIKOS tantervet változatlan óraszámmal átvettük. Ének zene1-4. évfolyam: 1., 2., 3., évfolyamon a MOZAIKOS tantervet változatlan óraszámmal átvettük 4. évfolyam: 55,5-ről 77-re növeltük. Lásd 10. oldal: Éneklés 26-ról 39-re Zenehallgatás 5,5-ről 9-re 11. oldal: Zenei olvasás-írás: 8-ról 11-re zenei ismeretek: 8-ról 11-re Improvizáció: változatlanul 4 óra Matematika 5-8. évfolyam: A MOZAIK kerettantervet matematika tantárgyból az 5-8. évfolyamon az alábbi változtatásokkal fogadtuk el.: 5. évfolyam: az éves óraszám 148 helyett 185 óra, amit a következőképpen használunk fel: Számtan, algebra

68 óra helyett 90 óra,

geometria

44 óra helyett 45 óra,

év végi összefoglalás

8 óra helyett 10 óra,

témazáró dolgozatok:

10 óra helyett 16 óra,

Tartalék: előre nem látott didaktikai, nevelési feladatok megoldására 6 óra. 6. évfolyam: Az éves óraszám 148 óra, amit az alábbiak szerint használunk fel: számtan, algebra

75 óra,

függvények, sorozatok

12 óra,

geometria

30 óra

valószínűség, statisztika témazá0ró dolgozatok írása, javítása

6 óra, 14 óra

év végi ismétlés

6 óra,

tartalék

5 óra

115

7. évfolyam: Az éves óraszám 148 óra, amit az alábbiak szerint használunk fel: gondolkodási módszerek

6 óra

számtan, algebra

50 óra

függvények, sorozatok

15 óra

geometria

45 óra

valószínűség, statisztika témazáró dolgozatok írása, javítása

8 óra 12 óra

év végi ismétlés

8 óra

tartalék

4 óra

8. évfolyam: Az éves óraszám 148 óra, amit az alábbiak szerint használunk fel: gondolkodási módszerek

9 óra

számtan, algebra

45 óra

függvények, sorozatok

25 óra

geometria

35 óra

valószínűség, statisztika témazáró dolgozatok írása, javítása

8 óra 12 óra

év végi ismétlés

8 óra

tartalék

6 óra

Testnevelés és sport 5-8. évfolyam: A MOZAIK kerettantervet az alábbi változtatásokkal fogadtuk el: 5. évfolyamon heti 3 órát tartunk a 2,5 óra helyett. Ezt a labdás feladatok bővebb gyakorlására használjuk fel. 6. évfolyamon a heti 2,5 óra helyett heti 3 órát tartunk. Ezt sportjátékokra és a tornára fordítjuk. 7. évfolyamon a heti 2,5 órát heti 3 órára emeltük fel. Ezt az atlétikára használjuk fel.

116

8. évfolyamon heti 3 órát tartunk.

Életvitel- és gyakorlati ismeretek (technika) kiegészítése 3-4. évfolyam: A MOZAIK kerettanterv alapján, módosításokkal. 3.-4. évfolyam követelmények: Tananyag: -

Anyagismeret (fa, bőr, papír)

-

Háztartáskultúra: az ünnepekhez kapcsolódó ismeretek, dekoráció,

-

Közlekedési alapismeretek,

-

Gazdálkodáskultúra – takarékosság zsebpénzzel,

-

Évszakhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek,

-

Foglalkozások, mesterségek nevei,

-

Mérés, becslés,

-

Viselkedési formák (szerepkártyák segítségével)

-

Egészségkultúra,, higiénés szokások (fogmosás)

-

Egészséges táplálkozás,

-

Háztartáskultúra: ajándékkészítése, csomagolása, átadása, ünnepi terítékek, vendégvárás,

-

Ajándékozási szokások,

-

Közlekedés, hulladékhasznosítás,

-

Alaprajz: különböző nézeti rajzok,

-

Makett (készítése)

-

Településtípusok

-

Házimunkák,

-

Egészség-betegség, balesetek,

-

Menetrend, tömegközlekedés,

-

Népi hagyományok

Továbbhaladás feltételei: -

anyagismeret,

-

háztartástan alapszókincsének ismerete,

117

-

közlekedéshez kapcsolódó alapszókincs ismerete és felhasználása szerepjátékokban,

-

munkaformák ismerete.

Magyar nyelv és irodalom 6. évfolyam Magyar irodalom évi: 74 óra, heti 2 óra Ismeretek az irodalomról Az éves időkeret felosztása: - Ismeretszerzés, fejlesztő feladatok - irodalmi dolgozatok írása

54 óra 2 óra

7. évfolyam Magyar nyelv:

74 óra

Magyar irodalom:

74 óra

Ismeretek az anyanyelvről Időkeret

54 óra

Az éves időkeret felosztása: Ismeretszerzés, fejlesztési feladatok:

54 óra

Ismeretek az irodalomról Időkeret:

74 óra

Az éves időkeret felosztása: - ismeretszerzés, fejlesztési feladatok

54 óra

- rendszerezés, ismétlés

12 óra

- számonkérés, ellenőrzés Összesen

8 óra 74 óra

Fizika 8. évfolyam Fejezetek Új tananyag -

Az elektromos ellenállás

7 óra

118

-

Az egyenáram hatásai

6 óra

-

Fénytan

5 óra

Kémia 7. évfolyam JAVASOLT ÓRATERV Témakörök

óraszám

1. Mindennapi anyagaink

17

2. Atomok és elemek

8

3. Elemek és vegyületek

17

4. Kémiai reakciók

11

Év végi ismétlés

3

Összesen

56

A tantárgyi tanterveket a pedagógiai program második kötete tartalmazza. Az előírt tananyagot és követelményeket a tantárgyi tantervek tartalmazzák.

2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei a) A taneszközök kötelező listáját az iskola mindenkor szem előtt tartja. Az írott és egyéb taneszközöket és oktatási segédleteket az iskola folyamatosan bővíti. Az iskola pedagógusai és az iskola által felkért szaktekintélyek által készített, kiadott és terjesztett, valamint a hasonló típusú iskolák által hozzáférhetővé tett tanulási segédleteket alkalmazzuk. Terveink között szerepel szakkönyvtárunk fejlesztése. b) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankkönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)

119

c) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. d) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. e) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 1. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! 2. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. 3. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 4. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a szülői tanács évente meghatároz. f) Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be a könyvtár számára.

3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben, a tantárgyi tantervekben illetve a célnyelvi tantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

120



A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon, a 2. évfolyam 1. félévéig minden tanulónak szöveges értékelés van. 2. év végén, és a 3-8. évfolyamokon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.



Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Amennyiben három vagy annál több a tanuló elégtelen osztályzatainak a száma, akkor a nevelőtestületnek mérlegelési jogköre van az osztályozó vizsgára bocsátást illetően.



Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.



A

magasabb

évfolyamba

történő

lépéshez,

a

tanév

végi

osztályzat

megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

-

egy adott tantárgyból az éves óraszám 20 %-ánál többet mulasztott,

-

magántanuló volt.

 A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 121

5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika természetismeret, idegen nyelv. 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” jellemzést kapott, akkor részére a szülő bevonásával külön felzárkóztató programot szervezünk. . A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 4.1. Belépés az iskola első évfolyamára Az iskola első osztályába a tanuló a januári átvezető program és szülői beszélgetés után kerülhet be. 4.2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 4.3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a gyermek állandó, vagy ideiglenes lakcímét igazoló okmányt, - a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) - a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) 4.4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

122

4.5. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből, ha két tanítási nyelvű osztályba jelentkezik. A jelentkezőknél az iskola igazgatója és szaktanárai azt vizsgálják, hogy a tanuló tudjae teljesíteni a különböző tárgyakból az évfolyam bemeneti követelményeit. Egyes

esetekben az igazgató döntése alapján az adott évfolyam

tantárgyi

követelményének teljesítése egyéni felzárkóztató ütemhez igazodhat.

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 5.1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az integrált modulok értékelése az adott tantárgy osztályzatába számít, az önállóan tanított modul esetében. Elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát kell tenni. 5.2.

Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az írásbeli beszámoltatás formái: írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, felmérés, házi dolgozat. Az írásbeli beszámoltatás különböző formáira kapott érdemjegyek nem azonosak: A témazáró dolgozat érdemjegye nagyobb súllyal bír. Az egész órát betöltő írásbeli dolgozatokat, felméréseket 10 munkanapon belül ki kell javítani, meg kell beszélni a tanulókkal a hibatípusokat, és meghatározni a továbbhaladás irányát. Egy tanítási napon az 1-4. évfolyamon egy, az 5-8. évfolyamon maximum két egész órát betöltő írásbeli számonkérés iratható. Ennek figyelemmel kísérése az osztályfőnök feladata. 5.3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

123

− az 1-4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek − az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak 5.4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 5.5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. 5.6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon a félév és a tanév végén a tanulók munkáját a 2. számú mellékletben található értékelő lap segítségével értékeljük. - Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek milyen módon felelt meg, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge. - Az első évfolyamon évközben %-kal értékeljük a tanulók teljesítményét. Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében „kitűnő”, „kiválóan megfelelt”, „jól megfelelt”, „megfelelt”, „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap a tanuló. - A 2. osztály félévétől a 8. évfolyammal bezárólag a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanulóév közbeni tanulmányi munkája alapján kell maghatározni.

124

- Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 5.7. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy, de félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni. 5.8. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az érdemjegyeket felső tagozaton a tanuló írja be, s azt a tanárral hitelesítteti. A tájékoztató füzet bejegyzéseit a szaktanár kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5.9. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Alsó és felső tagozat: Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 30 %

elégtelen (1)

31 – 50 %

elégséges (2)

51 – 70 %

közepes (3)

71 – 85 %

jó (4)

86 – 100 %

jeles (5)

6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 6.1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 1-8. évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító 125

nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének alapelvei: − segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését, − segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is, − mindig legyen személyre szabott. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: − a házirendet betartja, − a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, − kötelességtudó, feladatait teljesíti, − önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, − tisztelettudó, − társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen,

segítőkészen viselkedik, − az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, − óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, − nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, b) Jó (4) az a tanuló, aki: − a házirendet betartja, − tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, − feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, − feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, − az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, − nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: − az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, 126

− a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, − feladatait nem minden esetben teljesíti, − előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, − a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, − igazolatlanul mulasztott, − osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: − a házirend előírásait sorozatosan megsérti, − feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán tejesíti, − magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, − társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, − viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, − több alkalommal igazolatlanul mulaszt, − több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 6.2. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél az 1-8. évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 2-8. évfolyamokon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki: − képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, − tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, − a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, − taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza,

127

− versenyeken önként részt vesz. b) Jó (4) az a tanuló, aki: − képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, − rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, − a tanórákon többnyire aktív, − többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti, − taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: − tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, − tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, − felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, − érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, − önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik − félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, de képességeihez mérten mindent megtesz tanulmányi fejlődése érdekében.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: − képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, − az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, − tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, − feladatait többnyire nem végzi el, − felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, − a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, − félévi

vagy

év

végi

osztályzata

valamely

tantárgyból

elégtelen,

mert

képességeihez mérten nem tesz meg mindent tanulmányi fejlődése érdekében.

128

7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Elvek: A házi feladat az elsajátított ismeretek elmélyítését szolgálja A házi feladat a gyermekhez szóljon, érthető legyen, olyan, amelyet önállóan el



tud végezni Visszajelző szerepét komolyan véve; szükség esetén további elmélyítésre



kerítünk sort a tanórán Az újonnan belépő tantárgyak esetében mindig előzze meg a megfelelő tanulási



módszerek kialakítása, így biztosítva a hatékony felkészülést Szükség esetén az egy osztályban tanítók az osztályfőnök kezdeményezésére



konzultáljanak a házi feladat mennyiségéről 

A házi feladatot mindig ellenőrizzük



A kötelező házi feladat az osztály közös minimumán alapuljon, a tehetséges tanulók érdekében lehetőleg minél többször legyen differenciált.

Figyelembe vesszük: −

a tanulók életkori sajátosságait,

−

egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését, heti órarendjét,

−

az átlagostól eltérő képességeket (differenciált házi feladat),

−

a szóbeli és írásbeli feladatok megfelelő mennyiségi arányát.

Korlátok - Az egy tantárgyból másnapra adott írásbeli házi feladat elkészíthető legyen 15-20 perc alatt. - A szóbeli és írásbeli házi feladatelkészítésére, megtanulására fordított idő otthon (a napköziben, a tanulószobán) összességében nem haladhatja meg

129

egy átlagos képességű tanuló esetében: − 1. évfolyamon a 45 percet, −2. évfolyamon a 45 percet, nemzetiségi osztályoknál a 60 percet −3-4. évfolyamon a 60 percet, nemzetiségi osztályoknál a 80 percet −5-8. évfolyamon a 90 percet, nemzetiségi osztályoknál a 120 percet, kivéve -

a hosszabb memoriter szövegek megtanulására szánt időt, de ezek számonkérésének időpontját legalább egy héttel a számonkérés előtt közölni kell.

-

kötelező olvasmányok elolvasására szánt időt, de ezek számonkérésének időpontját legkésőbb az adott félév elején, legalább egy hónappal a számonkérés előtt közölni kell.

-

Az őszi, téli, tavaszi, nyári tanítási szünetek idejére házi feladatot nem lehet adni, kivéve szorgalmi feladatot.

-

A házi feladatot nem lehet érdemjeggyel értékelni, kivéve a házi dolgozatoknál, de ebben az esetben a tanulót a várható értékelésről előre kell tájékoztatni.

-

Kutató vagy gyűjtő jellegű feladatot, csak az iskolai könyvtár állományára és a világhálóra alapozva lehet adni, ellenkező esetben, csak szorgalmi feladat lehet.

-

A betegségből visszatérő tanuló kapjon haladékot a tananyag pótlására, távolléte miatt hátrányt ne szenvedjen. Egyéb okból távollévő tanulónak előre kell egyeztetnie a pótlást

8. A tanulók fizikai állapotának mérése Az oktatási törvényben meghatározottakkal egybehangzóan az „AGY” Tanoda MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola évente két alkalommal – a tanév elején és végén – méri a tanulók általános fizikai teherbíró-képességét. A méréseket a testnevelő tanárok végzik. A mérés célja: Az életkori sajátosságok figyelembevételével meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuk mérésére, értékelésére, hogy tükröt tartsunk számukra a mérések eredményével. 130

A célokhoz rendelt feladatok: -

A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

-

Az eredmények tükrében, az egészséges létezés minél stabilabb megtartása érdekében,

optimális

mennyiségű

testedzés

összeállítása

a

tanuló

bevonásával. -

A rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás nyomon követésének biztosítása a tanár, a diák és a szülő számára.

-

A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.

-

A testnevelők által mért adatok a védőnő és az iskolaorvos vizsgálataival kiegészítve segítheti a gyógyítást, illetve a betegség-megelőzést.

A fizikai állapot mérésének módszere: 1. Az aerob állóképesség mérése: szívműködésről, légző- és keringési rendszer állapotáról, edzettségről tájékozódik Cooper – teszt.

2. Általános testi erő, erő- állóképesség mérése: -

Helyből távolugrás: az alsó végtag dinamikus erejének mérése (két kísérlet)

-

Hasonfekvésből törzsemelés: a hátizom erő- és állóképességének mérése

-

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel: a csípőhajlító és a hasizmok erő- és állóképességének mérése

-

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás:a vállöv és a kar erejének mérése

A próbák végrehajtásához és értékeléséhez szükséges szempontok: -

A próbákat életkorra és nemre való tekintet nélkül minden egészséges tanuló elvégezheti. 131

-

A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek kiszámítása és a minősítés

a

Hungarofit

-

táblázatok

alapján

történik.

(

Így

szolgál

összehasonlításul országos viszonylatban.) -

A mérések eredménye a tanulók osztályzatának kialakításában legfeljebb részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre.

-

A könnyített és a gyógytestnevelésre utaltak - szakorvosi véleményezés alapján - csak az orvos által nem tiltott motorikus próbát végzik el.

IV. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata a) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. b) Módosítani kell, ha: - a programmal kapcsolatos elvárások nem teljesülnek - a nevelőtestület 2/3-a a módosítást megszavazza - a szülők 75%-a bármilyen módon kezdeményezi a módosítást - fenntartó javaslatára. c) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d) A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 3. A pedagógiai program megismerését lehetővé kell tenni mindenki számára, mert nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető

132

Elhelyezése: - igazgatói iroda -tanári szoba -könyvtár -iskolatitkár 4. A pedagógiai programról az érdeklődök tájékoztatást kaphatnak az intézmény igazgatójától, annak fogadóórájában.

Szentendre, 2010. ………………..hó ……nap

Ph.

Igazgató

133

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Eszközjegyzék tantárgyanként: A magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

NYIK Zsolnay fólia csomag,

-

Képek, betűkártyák, szótagkártyák,

-

Hívóképek,

-

Írott és nyomtatott ABC (falikép)

-

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép)

-

Betűsín,

-

Írott kis és nagy ABC,

-

Bábok (10 db)

-

Falitablók,

-

Hangtani ismeretek,

-

Szavak alakja, jelentése,

-

A szó,

-

A mondat,

-

Gyermeklexikon (10 db)

-

Szólások közmondások könyve,

-

Nemzeti jelképek (fali tabló)

-

Fali táblák,

-

Igék,

-

Az igenév,

-

A teljes hasonulás,

-

Az állítmány fajtái,

-

A jelzők rendszere,

-

Ok és célhatározó,

-

Történelmi arcképsorozat,

-

Irodalmi arcképsorozat,

-

Szinonima szótár (4 db)

-

Helyesírási szabályzat és szótár (10 db)

-

Magyar értelmező és kéziszótár (4 db)

134

Könyvek: -

Népmesegyűjtemények,

-

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

-

Gabnai Katalin: Drámajátékok

-

Kaposi László: Drámafoglalkozások

-

Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam

-

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

-

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

-

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

-

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

-

Szigligeti Ede: Liliomfi

Ének tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Hangszerek: furulya, elektromos orgona Ritmushangszerek: triangulum, kisdob, cintányér, népi ritmus hangszerek Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: -

Magyar népzenei anyag

-

Gyermekdalok

-

Magyar és rokon népek dalai

-

Európai népdalok

-

Egyházi énekek

-

Jeles napok, ünnepkörök dalai

-

Kórusművek, műzenei szemelvények

-

Magyar népi gyermekjátékok, autentikus táncok videokazettán

-

Himnusz (képen)

-

Szózat (képen)

-

Könyvek, énekes füzetek

135

Angol nyelv és irodalom: 1-8. évfolyam tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyvek: Cambridge English for schools (sterter, 1,2,3,4) hozzávaló:

kazetták videók munkafüzetek tanári kézikönyvek tesztfüzetek

Szótárak: The Oxford School Dictionary The Concise Oxford Schol Theasurus l. CD-ROM: Manó Angol Videó kazetták:

Wallace Gromit – The Wrong Trousers Play it again! + könyv és munkafüzet Winnie the With

Nyelvtani gyakorlókönyvek:

Englich Grammar in Use Elementary English Grammar

Angol nyelvű mesekönyvek /könyvek: Pl:

Flowers ont he roof Russian Folk Tales Swim, Polar Bear, Swim! The Story of Dimmalimm

Játékot tartalmazó könyvek: Pl.:

Yung Learners Játékok, fejtörők, keresztrejtvények………

Egyéb könyvek:

The Best Nursery Rhymes European Workbook The New Colour – Pcture Dictionary Childrenc Treasury of Verse

136

Rajz és vizuális kultúra tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Dia pozitívek: -

Az őszi kultúrától a XX. sz.-i művészetig.

-

Szövőkeretek, fonalak

-

Linóleum metszés és rézmetszéshez szükséges eszközök

-

Az agyagplasztikák kiégetéséhez való kemence, tűzzománc égetéshez szükséges kemence

-

A rajzoláshoz és festéshez szükséges eszköz

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Tábla körző fa 1 db

-

Táblai vonalzó 45 fokos fa 1 db

-

Táblai vonalzó 60 fokos fa 1 db

-

Táblai szögmérő fa 1 db

-

Méterrúd fa 12 db

-

Összerakható köbméter 1 db

-

Szorobán 20 db

-

Logikai készlet 20 db

-

Színes rúd készlet 20 db

-

Kétkaros mérleg és súlysorozat

-

Mértékegységek (falikép)

-

Űrmérték sorozat

-

Szétszedhető köbdeciméter

-

Terület és kerületszámítások (falikép)

-

Négyszögek csoportosítása

-

Műveletek tört és egész számokkal (falikép)

-

Írásvetítő fólia csomag (5-8. oszt.)

137

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Mágneses rúd pár fa tokban

-

Táblai mágnes 25 mm-es

-

Fényből áram (videokazetta)

-

Részecskemodell (videokazetta)

-

Fizikusok arcképcsarnok (falikép sorozat)

-

SI mértékegység táblázat (falkép sorozat)

-

Mágneses készlet komplett

-

A naprendszer (tabló)

-

Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet

-

Rugós erőmérő 5 db

-

Kétkarú emelő

-

Karos mérleg súlysorozattal

-

Hőmérő

-

Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet

-

Áramátalakító

-

Csengő reduktor

-

Dugaszos ellenállásszekrény

-

Generátor minta

-

Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet)

-

Traszformátor modell

-

Mérőműszer (Voltax)

-

Tanulókísérleti eszközkészlet áramközök létrehozására

-

Statikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet

-

Optikai pad (lencsékkel és tükrökkel)

-

Prizmatartó

-

Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára

-

Szülők által készített kísérleti eszközök, elektromos, elektrosztatikai eszközök

-

Hőtani eszközök kémia szertárral közösen

138

A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Síp

-

Gumilabda 20 db

-

Babzsák 20 db

-

Ugrókötél 20 db

-

Kislabda 20 db

-

Tornapad 3 db

-

Tornazsámolyok 6 db

-

Medicinlabda 10 db

-

Karika 20 db

-

Jelzőszalagok 10 db

-

Ugrószekrény 1 db

-

Tornaszőnyeg 4 db

-

Bordásfal 10 db

-

Mászókötél 5 db

-

Mérőszalag 1 db

-

2 kg-os súlygolyó 2 db

-

4 kg-os súlygolyó 1 db

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Pentium típusú számítógép 12 db

-

Monitor (SVGA) 12 db

-

Billentyűzet 15 db

-

Egér 15 db

-

CD meghajtó 12 db

-

Hangkártya + hangfal 12 db

-

Projektor 1 db

-

Tintasugaras nyomtató 2 db

-

Fali tablók:

-

A számítógép belső felépítése (IBM-02)

-

Az input-output eszközök csatlakozása

-

A billentyűzet

139

Alapvető programok: Windows ’98 Office ’97 Szoftver az Internet hálózatban való működéshez. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Kémcső

-

Főzőpohár

-

Óraüveg

-

Borszeszégő

-

Kémcsőfogó

-

Vasháromláb

-

Azbesztháló

-

Vízbontó készülék

-

Kallotta molekulamodell

-

Pálcika modell

-

Mágneses atommodell

-

Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl)

-

Fali tablók

Történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Térképek -

Az ókori Görögország

-

Az OMM 1667-1918

-

Európa a XVI. sz.-ban

-

A Római Birodalom

-

Európa 1871-ben

-

A Föld országai

-

Az I. világháború

-

Az ókori kelet kr. e. III.-I. sz.

-

A honfoglalás 140

-

A Föld népei a XIV-XV. sz.-ban

-

Európa Nagy Károly korában

-

Függetlenségi harcok Magyarországon a XVII. sz.-ban

-

Európa a népvándorlás korában kr. u. 375-568.

-

A magyar államcímer története (falikép)

-

A magyar történelem áttekintése (falikép)

-

Az olasz építészet (falikép)

-

Velence, Párizs

Videokazetták: A világ hét csodája Egyéb: 1. Írásvetítő 2. Transzparens sorozat az ált. isk. történelem tanításához (5-8. évfolyam)

141