agrárium Vásárolja vagy rendelje most meg a Kiadónál 20% kedvezménnyel 6980 Ft helyett 5580 Ft-ért!

agrarium 2012_05.qxd

6/1/2012

9:26 AM

Page 1

22. évf. 2012/5. május

agrárium

Ára: 287 Ft

A Magyar Agrárkamarák lapja

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Vásárolja vagy rendelje most meg a Kiadónál 20% kedvezménnyel 6980 Ft helyett 5580 Ft-ért! Szaktudás Kiadó Ház Zrt. • 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B Tel.: 06-1-273-2180 • Fax: 06-1-273-2189 • E-mail: [email protected]


6/1/2012

9:26 AM

Page 2


6/1/2012

9:26 AM

Page 3

Tartalom 3

Tisztelt Olvasó! Magyarország – mint az Európai Unió tagja – mezôgazdaságának és agrártermelôinek jövôjét alapjaiban határozza majd meg az uniós Közös Agrárpolitika alakulása a 2014–2020 közötti hétéves ciklusban. Az Európai Bizottság 2011 ôszén hozta nyilvánosságra az új KAPra vonatkozó elsô részletes javaslatát, amelyet hosszú elôkészítés és sok vita elôzött meg. A végsô megállapodásra a tagországok kormányai, a különbözô európai lobbicsoportok és érdekképviseletek – köztük a Magyar Agrárkamara is – folyamatosan igyekeznek befolyást gyakorolni. A 2011. ôszi reformtervezet 10 prioritásnak igyekszik megfelelni. Azonban egyelôre még kétséges, hogy ezek a több esetben egymással akár ellentétesnek is tûnô, de legalábbis nehezen összeboronálható prioritások közül melyek fognak végsô prioritást kapni. A reformtervezet célja ugyanis növelni az uniós mezôgazdaság versenyképességét, ugyanakkor fenntarthatóságát és helyi kötôdését is; biztosítani az európai lakosság egészséges és biztonságos élelmiszer-ellátását, ugyanakkor óvni a környezetet, fejleszteni a vidéki területek gazdaságát. Példaként említhetjük az agrártermelés ökológiai fenntarthatóságának növelését és a termelôk környezeti tudatosságának ösztönzését, amelyet egyébként a Bizottság a közvetlen kifizetések 30%ának a természeti erôforrások megóvásához kötésével kíván elérni. Hogy aztán ez a „zöldítés” hogyan viszonyul az agrártermelés versenyképességének a fokozásához, arra vonatkozóan a hígtrágyatározók megépítésének kötelezô környezetvédelmi elôírásain tapasztalatot szerzett magyar gazdáknak aligha lehetnek kétségei. Ehhez képest például az agrárkutatás és innováció költségvetésének megkétszerezése aligha nyom majd eleget a latban, pedig az is egy prioritás. Ennél persze – Magyarországon legalábbis mindenképpen, de nyilván Európa-szerte is – sokkal húsba vágóbb kérdés a közvetlen támogatások kifizetésének 2014 utáni mértéke és elosztása. Van tehát még mirôl vitázni, véleményt nyilvánítani. A Magyar Agrárkamara lapunkban is közzéteszi Az EU új Közös Agrárpolitikája 2014–2020 címû összeállítását, melynek bevezetôjében Poprády Géza miniszteri biztos megerôsíti az agrárkamara szerepvállalását ebben a folyamatban, s amelyhez kéri is a hazai agarágazdálkodók, termelôk visszajelezéseit, reakcióit. Tegyen Ön is érte, hogy ne érezzük vesztesnek magunkat 2014 után!... Szujó Béla

32 Innovatív, modern tanulási lehetôség az üzleti terület hallgatói számára 33 Karunk sokszínû képzési palettája

Kamara 4 Hivatása lett a juhtenyésztés 5 Az európai szarvasmarhaágazat

Agrárgazdaság

6 A szôlészet-borászat jövôje

Deszikkálás 11 Állományszárítás, érésgyorsítás 14 Hidas önjáró permetezôgépek

Öntözés

36 A baromfiágazat 2011. évi értékelése

Debreceni Egyetem GVK 28 Gyakorlatorientált képzést kínálunk 30 Mesterképzéseképzések: a lehetôségek tárháza

Méhészet 40 Keresett a magyar méz

Paragrafus 45 Új katasztrófavédelmi elôírások

20 Szántóföldi öntözôberendezések

Baromfi

Kaleidoszkóp

tartalom

11

20

30

Együttmûködô partnereink:

www.agrarbazis.hu

2012. május

agrárium


6/1/2012

9:26 AM

Page 4

4 Kamara

Hivatása lett a juhtenyésztés Segít a kamarai tanácsadó! A sok lemondás ellenére, melyet e tevékenység kíván, Kerezsi Gyula nem bánta meg, hogy fiatalon kezdett juhokat tartani. Ráadásul úgy tûnik, nyugodtan gondolkodhat hosszú távon, mert a feleségén kívül lassan két fia is bekapcsolódik a nyíracsádi családi gazdaság munkájába. Az adminisztratív feladatok teljesítésében pedig régi ismerôsére, Könnyû Edit kamarai tanácsadóra számíthat, akivel a 2009-ben indult agrár-környezetgazdálkodási program területazonosítási kérelmének beadásától dolgoznak együtt.

K

erezsi Gyula viszonylag nagy lékérôdzô szerkezetátalakítási programpésekkel érte el a mostani gazdaba is, és a három nemzeti feltétel közül ságméretet. A juhtartók közötti jó híréazt választotta, hogy az árbevétel 10 nek és bevételei folyamatos visszaforszázalékát új beruházásra fordítja. A gatásának köszönhetôen ugyanis minközeljövôben ugyanis további gyeptedig egy-egy falkával növelte az állorületek körbekerítését tervezi. mányt. Így lett a kezdeti 18 anyajuhból Az egységes elektronikus kérelmet a néhány vásárlással 700. A takarmányt kevesebb adminisztráció érdekében saközel 100 hektár, többségében gyenge ját ügyfélkapuján a kamarai tanácsadó minôségû szántón termesztik, illetve közremûködésével adta be a gazdálkoKerezsi Gyula: „Könnyû Edit 53 hektár legelô tartozik a gazdaságdó. Könnyû Edit szakmai jártassága jártassága biztonságérzetet nyújt hoz, melyek többsége része az AKG ugyanis biztonságérzetet nyújt számára. extenzív gyepgazdálkodási célprog- a támogatási kérelem beadásánál” Szintén így járt el az év végi nitrátjelenramjának. A gépvásárlási támogatások tés, illetve a tavalyelôtt elnyert nem terrévén a kombájnon kívül teljes a gépparkjukvan, és szintén melô beruházási támogatás miatt kötelezô monitoring adatuniós támogatással épült meg a szálastakarmány tárolója, il- szolgáltatás és a web-GN beadásakor. Ezen kívül a tanácsadó letve a munkaerô-költség csökkentését szolgáló kerítés az hívta fel a figyelmét az AKG kötelezô képzésre, és együtt tölAKG-s gyepterületek körül. Mindez jól mutatja, hogy a jö- tötték ki a juhok elektronikus jelöléséhez kérhetô támogatás vedelmezôség javításához, a versenyképesség növeléséhez a formanyomtatványát. Év közben rendszeresen egyeztetnek a gazdálkodó igyekszik kihasználni a támogatási lehetôsége- gazdálkodási napló vezetésérôl és a kölcsönös megfeleltetés, ket. Az egységes kérelemben jelezte belépési szándékát a illetve az annál is szigorúbb agrár-környezetgazdálkodás vetésforgóra, illetve vetésszerkezetre vonatkozó elôírásairól. – A mintegy 400 ügyfelem közül Kerezsi Gyula a nagyobb gazdálkodók közé tartozik, ezért kötelezôen tagja az agrár-kárenyhítési rendszernek. Az egységes kérelemben így kultúránkénti bontásban kellett nyilatkoznia az elôzô évben mûvelt összes területrôl, illetve az onnan betakarított Azok a termelôk, akik a 2008-as referenciaévben jogerôs terményrôl. Ez lesz ugyanis az alapja a következô évek – SAPS-határozatban megállapított málna-, illetve földiesetleges – kárenyhítésének – mondta Könnyû Edit. eper-támogatást kaptak és 2012-ben egységes kérelmet Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosnyújtanak be, az abban tett nyilatkozatukkal elkülönített megfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. bogyósgyümölcs-támogatási jogosultságot szerezhetnek. Magyar Agrárkamara, Ezt az igénylést a kérelemben az erre kialakított külön Gazdálkodói Információs Szolgálat mezôben kell jelölni. A május 15-ig beadott kérelmeket május végéig szankció nélkül lehet módosítani. Aki nem „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: adott be kérelmet május 15-ig, az június 11-ig megteheti a vidéki területekbe beruházó Európa. a támogatás munkanaponkénti 1 százalékos csökkentése Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.” mellett. A bogyósgyümölcs-támogatási jogosultságról az MVH november 30-ig dönt. A feldolgozóipari málna és földi eper támogatásának újbóli igénylésére ugyanakkor idén már nincs lehetôség.

Bogyósgyümölcs-termesztés támogatással

agrárium

2012. május


6/1/2012

9:26 AM

Page 5

Kamara 5

Az európai szarvasmarha-ágazat Brüsszeli híradó Az alábbiakban a COPA-COGECA európai gazdaszervezet Marhahús Piaci Munkacsoportjának, valamint Tej és Tejtermékek Munkacsoportjának legutóbbi brüsszeli szakértôi üléseirôl közlünk információkat. A brüsszeli fejlemények rendszeres közreadásával szeretnénk segíteni a hazai gazdálkodókat, agrárvállalkozásokat a nemzetközi tendenciák megismerésében, az uniós és a világpiacon való könnyebb eligazodásban.

A

tehénállomány 1,7%-kal csökkent Európában, fôként a román állomány erôs esése miatt. Ez a vágásban is megmutatkozik, itt mintegy 1%-os a visszaesés. Az árak sokat javultak, gyakorlatilag 2011-ben folyamatosan emelkedtek, ami 2012-ben is érzékelhetô. A bikaborjú ára megközelíti a 4 €-t kilónként (3,87 €). A tehén ára is hasonló tendenciát mutat, bár itt az emelkedés mérsékeltebb, jelenleg 3 € körüli az ár. A magyar szarvasmarha-állomány a 2011 decemberi számlálás alkalmával 698 ezer darab volt, 16 ezerrel több mint egy éve. A növekedést jobbára a kedvezôbb támogatási feltételeknek a számlájára írhatjuk. A tehénállomány 328 ezer volt, ami 19 ezer darabos emelkedést mutat. 2012-re kisebb mértékû, de érezhetô csökkenés várható bikaborjak terén, a tehénállomány azonban gyarapodhat, hiszen jelenleg a tej ára kielégítô. Vágásunk 100 ezer darab volt, ami 5,6%kal kevesebb, mint 2010-ben. Külkereskedelmünk pozitív, 33 ezer tonna exportunkhoz képest 13,5 ezer tonnányi importtal kalkulálhatunk. Érdekesség, hogy utóbbi teljes egészében az EU-27-bôl származik, míg exportunk mindössze 17%-a tart ezekbe az országokba. Húsfogyasztásunk alacsony, 2,6 kg/fô/év, bár kicsit emelkedett 2010-hez képest.

részesedve, mintegy 61,2%-ot. Németországban évrôl évre emelkedik a beszállított tej mennyisége, ami 2011-ben elérte a 29,8 millió tonnát. Folytatódik az árak változékonysága mind a világpiacon, mind az EU-n belüli piacokon, ezért a szövetkezeteknek maguknak kell megszervezniük az egyre stabilabb piaci környezetet. A harmadik elôadást a munkacsoport elnöke, Henri Brichart tartotta a tejszektor termelési költségeinek 2004–2008 közötti alakulásáról. Az EU tejszektorában a termelési költségek 2004–2008 között 30%-kal emelkedtek, míg a sertés esetében 24%-kal, illetve a húsmarha esetében csak 16%-kal. Figyelemre méltó, hogy a régi tagállamok termelési költségeinek emelkedése a vizsgált periódusban az átlag körül vagy az alatt alakult. Az újonnan csatlakozottak közül Lengyelországban és Litvániában 60%-kal nôttek ugyan a költségek, de szintjükben messze elmaradnak az EU-s átlagtól. Magyarország esetében a költségek ugyan csak 21%-kal nôttek, ám már eleve jóval meghaladták az EU-s átlagköltségeket. 2008-ban mintegy 600 €-val volt több az egy állatra vetített költség, mint az EU-s átlag. A változó költségek összességében 33%-kal, míg a takarmányköltségek 41%-kal emelkedtek. Az állandó költségek 20%-kal, míg az értékcsökkenés 15%-kal nôtt.

EU-s tejpiaci körkép A COPA-COGECA Tej és Tejtermékek Munkacsoport szakértôi ülésén bevezetésül három elôadás hangzott el: Az elsô elôadó az öt legnagyobb tejszövetkezet (Friesland Campina, Arla Foods, Sodiaal Union, Humana Milch Union eG, Nordmilch) árait vetette össze az Európai Unió átlag tejáraival 1999 és 2011 között. Az öt tejszövetkezet összesen 34 milliárd kg tejet vásárolt fel a 2010/2011-es szezonban, mintegy 400 millió eurós árbevétel mellett. A számokból megállapítható, hogy a szövetkezeti árak a vizsgált idôszakban együtt mozogtak az EU-s átlagárakkal, kevéssel az EU-s átlag fölött, a 26–35 €/100 kg-os tartományban. A második elôadó a német tejszövetkezetek szemszögébôl tekintette át a tejpiaci helyzetet. A német tejszövetkezetekben a nyolcvanas évektôl folyamatosan csökken a tehenek száma és a begyûjtött tej mennyisége, feldolgozása és értékesítése. A begyûjtés egyre inkább koncentrálódik. Míg 2000-ben a feldolgozók 10,6%-a a nyerstej 52,1%-át gyûjtötte be, addig 2009-ben már az összesen belül 13%-kal

Fenntarthatóság és versenyképesség Általános tájékoztató hangzott el a COPA-COGECA elnöksége által megfogalmazott válaszokról az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos javaslatait illetôen. Egyebek között elhangzott, hogy fenntartható módon kell növelni a termelékenységet és a hatékonyságot a szektorban, egyúttal törekedni kell a KAP egyszerûsítésére. A COPA-COGECA arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság javaslatai a kötelezô zöldítésre további terheket raknak a gazdálkodókra, növelve a gazdálkodás költségeit, ezzel pedig aláássák a mezôgazdasági termelôk lehetôségeit, hogy megfeleljenek a jövô kihívásainak. Ezért a COPA-COGECA arra szólít fel, hogy a KAP azokra az intézkedésekre összpontosítson, amelyek a zöldítéssel egyidejûleg fenntartják a termelési kapacitást, a hatékonyságot és a foglalkoztatást. A tagállamoknak nagyobb rugalmasságot kell kapniuk, hogy a legmegfelelôbb döntéseket tudják hozni. 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:26 AM

Page 6

6 Agrárgazdaság

A szôlészet-borászat jövôje A szôlô- és bortermelés a magyar mezôgazdaság virágzó ágazata lehet, hiszen nagyszerû hagyományai vannak, amire jövôt lehet építeni. A 22 borvidéken évente mintegy 500–550 ezer tonna szôlôt termelnek és dolgoznak fel – hangzott el a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Magyar Mezôgazdasági Múzeumban nemrég rendezett szakmai tanácskozásán, ahol bemutatták a kiadó által megjelentetett, dr. Buza Péter által szerkesztett „A nagy kadarkakönyv” címû hiánypótló mûvet. – Valóban mutatósak a magyar borágazat eredményei, ám más kérdés, hogy amikor összevetjük a meglévô szôlôterületeinket és az azon elôállított értékeket Európa más, sikeres bortermelô országaival, akkor ott vagyunk-e az elôkelô helyek egyikén – fejtegette megnyitó beszédében dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelôs helyettes-államtitkára. Két évtizeddel a rendszerváltás és nyolc évvel az uniós tagság után még jó néhány más feszítô kérdés is létezik. Arra elegendô idô volt, hogy számos borászat kialakítsa saját arculatát, és hogy a régi struktúrák lebomoljanak. Megszûnt az 1990-es évek elôtti nagy termelôi struktúrák mûködése, viszont azt is láthatjuk, hogy ezek egy része több vonatkozásban jelentôs ûrt hagyott maga után. Sikeresen meg- és felkapaszkodó nagyobb borászati vállalkozások alakultak ki, és ezek egy-egy térségben át tudják venni a vezetô szerepet.

A kereskedelem présében Létezik számos jó hírnevet szerzett borászatunk, borászunk, akik a megmérettetéseken jól helytállnak. Ezzel szemben, vagy ennek ellenére – sajnos – azt láthatjuk, hogy a hazánkban megtermelt borok jelentôs része a piacon igen alacsony árkategóriában leledzik az áruházak polcain. Továbbra is nagy árkülönbség van a minôségben a külföldiekkel szemben helytálló, épp oly jó minôségû boraink és az ott termett áruk között – mondta a helyettes-államtitkár. A legkeserûbb pirula, hogy ez nemcsak a nagyobb mennyiségben termelt, de jó minôségû boraink árvetésére jellemzô, hanem igen gyakran a legnevesebb hazai borok áraira is. Ez a különbözôség

agrárium

2012. május

tékesítés 75 százaléka a nagy üzlethálózatok üzleteiben történik, a 25 százaléka pedig a sokszínû vagy a közvetlen értékesítés. Ismét fel kell tenni azt a kérdést, hogy ilyen strukturális adottságokkal, a borágazat iránt megnyilvánuló ilyen érdeklôdésekkel, igényekkel mit tudunk kezdeni. Merre kell fejlôdni, hogy a biztos piacokat kielégítsük? – tette fel a kérdést a helyettes államtitkár. – Tekintettel kell lenni arra, hogy a nagy láncok árpolitikája a fogyasztókért való versenyük révén nem igazán kedvezô a hazai bortermelôk és az egész élelmiszerágazat számára sem. A borok szinte „beszorulnak” a kereskedelem által alkalmazott értékesítési csatornába, s onnan képtelenek magasabb termelôiár-szintre felkapaszkodni. idehaza is jellemzô, az ágazaton belül többféle érdeket is feltételez. Más a piaci helyzete a nagyobb kereskedelmi hálózatok polcaira termelô alföldi borászatnak, és más a sorsa például egy tokaji prémium borászatnak, amely neves gasztrocsatornákon tud értékesíteni. Mindebbôl következik, hogy a megtermelt mennyiség számtalan csatornán oszlik el. Ebbôl viszont adódnak olyan helyzetek is, hogy amikor a külföldi vevô – amerikai, ázsiai vagy más érdeklôdô – keres nálunk bort, mert hallottak a magyar borról, vagy éppen mi ajánlottuk ki, nem jön létre üzlet, mert ahhoz, hogy egy távolabbi piac igényeit mennyiségben és minôségben ki lehessen elégíteni, nincs elég árunk. Nemcsak a kül-, hanem a belpiac is mutatja, hogy a jelenlegi termelôi és értékesítési struktúrával egyaránt gondunk van. A számok többnyire azt mutatják, hogy a hazai kiskereskedelmi ér-

Cél a magasabb árkategória! A kizárólag szôlôtermeléssel foglalkozók gondja sem csökkent az elmúlt években: nevezetesen az, hogy velük szemben a felvásárlók alkalmaznak alacsony árakat. Az árak hullámzása nem ösztönözte a termelés fenntartását, gyakran, bizonyos évjáratokban inkább a támogatott ültetvény kivágás volt jellemzô. A következô évek feladata a felvásárlási árak stabilabbá tétele. Az árspirálból való kitörés egyik útja lehet a magasabb árkategóriát képviselô termékek elôállítása. Fehér István A Nemzeti Bormarketing Program támogatásával


6/1/2012

9:26 AM

Page 7

Pr 7

2012. május

agrárium


6/1/2012

9:26 AM

Page 8

8 Pr

Mutassa be támogatással megvalósult projektjét az Agráriumban! Bizonyos beruházási és fejlesztési támogatások pályázati kiírásában, illetve támogatási szerzôdésében a teljesítés feltételeként szerepel, hogy a támogatott beruházás, projekt megvalósulását kötelezôen be kell mutatni a szakmai médiában. Ennek publikálására a pályázat költségvetésében általában külön költségtétel is szerepel. További feltétel, hogy a kiválasztott médiumnak országos terjesztésûnek kell lennie. Ha Önnek gondot okoz valamely országos szakmai lap kiválasztása és a bemutatkozó anyag elkészítése, válassza az Agráriumot! Az Agrárium nagy múltú, 22. évfolyamánál tartó agrárgazdasági és agrár-piacgazdasági havi lap. Megjelenik 13 000 példányban, átlagosan 64 oldal terjedelemben. A lapot egyrészt az agrárkamarai tagok kapják meg, továbbá több ezres címlista alapján kerül kiküldésre a Szaktudás Kiadó Ház rendszeres olvasói, korábbi megrendelôi körében. Terjesztése tehát országos lefedettségû és ingyenes, ily módon nem függ a lapvásárlók aktuális számától. Potenciális olvasói jellemzôen a közepes vagy nagyobb mezôgazdasági üzemek vezetôi, szakemberei, gazdák és mezôgazdasági vállalkozók. Vegye fel a kapcsolatot szerkesztôségünkkel: küldje el a projekt leírását, a megvalósulást dokumentáló fényképeket, a többit bízza ránk! Kollégánk megkeresi Önt a megrendelés visszaigazolásával, majd pedig elküldi a betördelt cikket jóváhagyásra, amely azt követôen megjelenik 13 000 példányban. Publikációs áraink:

1/2 oldal 1/1 oldal

182 × 120 mm 182 × 244 mm

145 000 Ft + áfa 215 000 Ft + áfa

Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B Tel.: 06-1-273-2180 • Fax: 06-1-273-2189 • E-mail: [email protected]

agrárium

2012. május


6/1/2012

9:26 AM

Page 9

Pr 9

OPTImális választás!

Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki. Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetôen mindenki megtalálja a számára legmegfelelôbb típust: • Fix változat: 2–16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; • Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; • Szárzúzós változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100–150 kg-ot is elérheti. Ennek követ-

keztében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapter kapható 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erô- és munkagépigény, valamint a külön menetben történô szárzúzás munkaideje és költsége. Kukoricabetakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros, csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek so-

ronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fémés mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek. Szemestermény-felszedô és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállítójármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kW. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Bakháthúzó gépek A BT-B típusú gépek 2 és 4 soros kivitelben készülnek. Sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövények bakhátának készítésére, illetve burgonyaültetéshez bakhátkészítésre és töltögetésre alkalmasak. Szélesebb ágyás készítésére is használhatóak pl. dinnye, paprika, hagyma számára. Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel ISO 9001 minôségügyi rendszerben biztosítja az általa gyártott gépek korszerû színvonalát.

2012. május

agrárium


6/1/2012

9:26 AM

Page 10

Megbízható, jó minôségû, magyar termékek FLUMITE ® 200 LEVÉL-, GUBACS- ÉS TAKÁCSATKAÖLÔ SZER Hatóanyaga: 200 G/L DIFLOVIDAZIN. Felhasználható: Almatermésûek (alma, körte), szôlô, ôszibarack, szilva, szamóca, ribiszke, málna, szeder, köszméte, uborka, lombhullató és örökzöld díszfák, cserjék atkakárosítói ellen. Almatermésûek levélatkája, csonthéjasok levélatkája, kétfoltos takácsatka, piros gyümölcsfa takácsatka, szôlô gubacsatka, szôlô levélatka, szederatka. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély száma: 04.2/949-2/2012. 5 Kettôs hatásmechanizmus; petesterilizáló és tojásölô hatású – gátolja az életképes atkatojások kifejlôdését, megakadályozza az atkatojások kelését. A hatóanyagot a táplálkozó nôstény atkák felveszik, ami sterilizálja a nôstényekben képzôdô atkatojásokat. 5 Hosszú hatástartam – a permetezést követôen 40–60 napig védelmet biztosít. 5 Széles hatásspektrum – levél-, gubacs- és takácsatka fajok ellen egyaránt hatékony. Kitûnô hatású az eltérô fajokból és fejlôdési alakokból álló, vegyes atkapopulációk ellen is. 5 Rugalmas alkalmazás a permetezés idôpontja nem korlátozódik egy idôszakra, tavaszi, nyári és ôszi kezelésekre egyaránt felhasználható. 5 Erôs szelektivitás; csak a növénykárosító atkákat pusztítja el, a ragadozó atkákat és a hasznos rovarokat kíméli. 5 Zöld minôsítés – integrált növényvédelmi technológiákban felhasználható. 5 Gazdaságosság – alacsony dózisban is tökéletes a hatás. Felhasználható: 2012. április 1. és július 31. között.

Totális gyomirtó szer

FOZÁT 480 NÉLKÜLÖZHETETLEN, BIZTONSÁGOS, TÖKÉLETES GYOMIRTÁS Hatóanyaga: 480 G/L GLIFOZÁT IPA SÓ. Felhasználható: szántóföldi kultúrákban, 3 évesnél idôsebb szôlô- és gyümölcsültetvényekben, gabona-, repce-, borsótarlókon, házikertekben és mezôgazdaságilag nem mûvelt területeken. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély száma: 02.5/11609/1/2010. A FOZÁT 480 elônyös tulajdonságai: 5 Hatásspektrum: mélyen gyökerezô, évelô és magról kelô egy- és kétszikû gyomok ellen. 5 Tökéletes gyomirtó hatás: a kezelést követô 8–12 nappal. 5 Gazdaságosság: versenyképes ár, gazdaságos kezelési költség, többféle kiszerelés. 5 Alkalmazás: szántóföldi kultúrákban, szôlôben, gyümölcsösben, házikertekben és kitûnôen használható mezôgazdaságilag nem mûvelt területeken és erdészetekben.

KOLFUGO SZUPER FELSZÍVÓDÓ GOMBAÖLÔ PERMETEZÔSZER 200 g/kg nagytisztaságú karbendazim hatóanyagot tartalmazó, kiváló tapadóképességû, szuszpoemulzió formuláció típusú gombaölô szer. Magyarországon engedélyezett szántóföldi kalászosokban (ôszi, tavaszi búza, árpa, tritikálé) gabonalisztharmat ellen bokrosodás és szárbaindulás kezdetén, kalászfuzárium ellen (Fusarium spp) kalászhányás végén – virágzás kezdetén a fertôzési nyomás ismeretében önmagában 1,25 l/ha dózisban vagy járványveszélyes körülmények mellett mankoceb hatóanyagú gombaölô szerrel kombinációban 2,02,5 kg/ha dózisban, 200-400 l/ha permetlével. A készítménnyel a felhasználás maximum évi kettô alkalommal engedélyezett. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély száma: 04.2/952-2/2012. Elônyös tulajdonságai: 5 Széles hatásspektrum: a legjelentôsebb állománybetegségek – lisztharmat, kalászfuzáriózis, szártôbetegségek, cerkospóra, szürke- és fehérpenész ellen magas hatékonyság jellemzi a Kolfugo Szuperrel végzett permetezéseket. 5 Felszívódó hatóanyag: nagy biztonsággal alkalmazható a kórokozók fertôzésének megelôzésére vagy a már bekövetkezett fertôzések megakadályozására. 5 A magas tapadó képességû formuláció esôs idôszakban is biztosítja a hatóanyag jó tapadását. 5 Jól kombinálható más gombaölô, rovarölô vagy atkaölô szerekkel. 5 A karbendazim méhekre nem veszélyes, ezért virágzás idôszakában is felhasználható. Felhasználható: 2012. április 1. és július 31. között.

Agro-Chemie Kft. Telefon: +36-1-9000-800 • Fax: +36-1-9000-810 E-mail: [email protected] • www.agrochemie.hu


6/1/2012

9:26 AM

Page 11

agrárium

Deszikkálási melléklet

Állományszárítás, érésgyorsítás A szántóföldi növénytermesztésben egyes, fôként az olajnövényként termesztett kultúrában a betakarítást deszikkálás elôzi meg. Azokban a kultúrákban, ahol hazánk éghajlati viszonyai között jellemzôen elhúzódik a virágzás, ezzel az eljárással egyenletesebbé tehetjük az érést.

A

megfelelô technológiával végzett állományszárítás az érésgyorsításon kívül jobban tervezhetôvé teszi a betakarítási munkákat is, pontosabban kiszámíthatóvá válik a technológiailag optimális betakarítási idô megválasztása. Ez nemcsak a felkészülést, a gépi munkák és a tárolás, utószárítás tervezhetôségét javítja, hanem a különbözô táblák esetében lehetôséget teremt a gazdaságon belüli szakaszolásra, ezzel a munkacsúcsok nagyságának csökkentésére is. A növények nedvességtartalma a kezelés hatására a technológiai optimumra csökkenthetô, ezzel a betakarító gépek teljesítménye is fokozható. Az egyenletes érés hatására csökken a pergésbôl származó szemveszteség is, ami e nélkül a 10–15%-ot elérheti. A jól idôzített deszikkálás és a kedvezô idôjárás az utószárítási munkát nemcsak jelentôsen csökkentheti, hanem akár feleslegessé is teheti, azonban ehhez feltétlenül a kombájntiszta termény gyors és gondos tisztítása is szükséges a késôbbi visszanedvesedés és romlás megakadályozása érdekében. A szakirodalomban és a gyakorlatban is az állományszárítást, deszikkálást, defóliálást és az érésgyorsítást egymás szinonimájaként kezelik, pedig érdemes ezeket a fogalmakat egymástól megkülönböztetni.

Érésgyorsítás Az érésgyorsítás a termesztett növény biológiai folyamatainak sebességét növeli, ezért természetesebb hatást fejt ki. Jellemzôje, hogy a kipermetezett szerek hatására jelentésen megnô az etiléntermelôdés, ami az érés gyorsítását eredményezi. Ezt a folyamatot nemcsak szántóföldi növénytermesztésben, hanem kertészeti termények érésszabályozásában is felhasználják, de ott jellemzôen inkább zárt térben etiléngázzal kezelik a tételeket. Az érésgyorsítási folyamat kíméletes szárítást eredményez, nem jelentkezik nagymértékben szöveti károsodás, ami az eltarthatóságot is ja-

víthatja. Mivel a biológiai folyamatok gyorsulnak fel, a növények, a termés természetes úton veszti el víztartalmának jelentôs részét, ezért egy ezt követô csapadék hatására kisebb a visszanedvesedés veszélye. Napraforgó esetében megfigyelések azt mutatják, hogy az így kezelt állományokban a kaszatok pergése kevésbé lesz jellemzô a betakarításkor, mint ahogy az, az állományszárítás estében megfigyelhetô. Nagy elôny, hogy napraforgó esetében már 40–50%os kaszatnedvesség esetén megkezdhetô a permetezés apró cseppekben, és átlagosan 20 nap alatt 10% alatti, ideális nedvességi állapot érhetô el.

2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 12

12 D e s z i k k á l á s A módszer egyik hátránya, hogy erôsebben elgyomosodott vagy gombás betegségekkel jelentôsen fertôzött táblák esetében a várt hatás elmarad, vagy egyenetlenné válik, ezért ezt a módszert csak kellôen gyommentes és egészséges kultúrában célszerû használni. A hazánkban általánosan használt Harvade 25F érésgyorsító engedélyének visszavonása óta azonban ilyen típusú állományszárító szer már nincs forgalomban.

Deszikkálás Deszikkálás, defóliálás során azonban nem a természetes érési folyamatokat gyorsítjuk fel, hanem a kultúrnövényt elöljük. Ezek a szerek jellemzôen totális hatású gyomirtószerek, amik biztos és gyors nedvességcsökkenést eredményeznek. Éppen a gyors vízveszteség miatt azonban az így kezelt állományokban a pergési veszteség nagyobb lehet, mint az érésgyorsítókkal kezelt állományokban. A hirtelen változás hatására gyakran szöveti károsodás is elôfordul, ami kényes termések esetében minôségromlást eredményezhet. Mivel az alkalmazott szerek totális hatású herbicidek, ezért gyomos területeken is biztonságosan felhasználhatóak, kellô szárítóhatást eredményeznek betakarítás-technológiai szempontból is. A hirtelen bekövetkezô száradás nem teszi lehetôvé a gombás betegségekkel fertôzött növényeken a fertôzések továbbterjedését, talajba jutását, ezért a növény-egészségügyi gondokkal küszködô táblák estében is biztonságos hatást adnak. Kijuttatásukhoz a durvább cseppek is megfelelôek. Az ideális eredmény eléréséhez azonban célszerû napraforgó esetében a 30% körüli kaszatnedvesség kipermetezés elôtt. A teljes hatás kialakulására az alkalmazott szertôl függôen 7–14 nap számíthatunk. Bármilyen megoldást választunk is, tudni kell, hogy a lehetséges módszerek egyike sem csökkenti az olajtartalmat a kezeletlen állományokhoz képest, ezért gazdaságossági számítások alapján a beavatkozást célszerû elvégezni.

agrárium

2012. május

A felhasználható gyomirtószerek két csoportba a kontakt és felszívódó szerek csoportjába sorolhatók. A kontakt szerek jellemzôen bromoxinil, diquat-dibromid monohidrát vagy glufozinát-ammónium hatóanyag-tartalommal jellemezhetôk; a felszívódó herbicidek viszont glifozát vagy ennek származékait tartalmazó hatóanyagúak. A felszívódó szerek hatása késôbb mutatkozik meg, mint a kontakt herbicideké. A vizsgálatok szerint a visszanedvesedéstôl a perzselést okozó állományszárítás estében sem kell tartani átlagos idôjárású években.

A napraforgó állományszárítása Az általános elvekben felsoroltakon kívül tekintettel kell lenni arra, hogy a növény betakarítása rövid tenyészidejû hibridek esetében már augusztus végén megkezdôdhet, de gyakran csak október elején jut az állomány ennek megfelelô, a technológiai érettséget is elérô állapotba. Az érés során a kaszatok természetes vízleadása sokkal intenzívebb, mint a tányér vízvesztése, különösen a késôbbi érésû hibrideknél, ezért a gépi betakarításhoz nagy figyelemre és gondosságra van szükség. Ebben az esetben a deszikkálás elsôdleges célja a technológiai érettség elérése, a tányérok szárítása és a kaszatok érésegyenletességének növelése a pergési veszteség csökkentése mellett.

A repce állományszárítása Az ôszi káposztarepcére még homogén virágzás esetén sem jellemzô a magok egy idejû érése. A betakarítás idejének megállapítása és a pergési veszteségek csökkentése érdekében nagy gondossággal kell a betakarítást megtervezni. A túl hamar aratott repce minôsége gyengébb, olajtartalma kisebb, ezért ez a módszer nem alkalmas a pergési veszteség csökkentésére. A régebben gyakran alkalmazott kétmenetes betakarítással ma már nem találkozunk, ezért csak az állományszárítással érhetünk el kielégítô eredményt jelentôs szemveszteség nélkül. Még ilyen elôkészítés mellett is célszerû a betakarítást a kora reggeli, hajnali órákra idôzíteni, hogy ezzel csökkentsük a betakarítási veszteséget okozó magpergést.

A kukorica állományszárítása Az érés idejének elôbbre hozására kukoricatermesztésben is vizsgálták az érésgyorsító szerek alkalmazhatóságát. A hosszan elhúzódó érés ugyan a kukorica estében nem jelent magpergési veszélyt, de késôbbre tolja a betakarítást követô ôszi talajmunkák elvégzésének idejét. Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter Budapesti Corvinus Egyetem, Ökológiai Tanszék


6/1/2012

9:27 AM

Page 13


6/1/2012

9:27 AM

Page 14

14 D e s z i k k á l á s

Hidas önjáró permetezôgépek Ipari növényeink egy részénél fontos mûvelet az állomány megfelelô idôben történô deszikkálása (vegyszeres állományszárítás). A magas szántóföldi növények kezeléséhez, így a deszikkáláshoz is – a korábban elterjedt, de pontatlan és a környezetre esetleg veszélyt jelentô légi úton történô vegyszerkijuttatás helyett – megfelelô teljesítménnyel rendelkeznek és biztonsággal alkalmazhatóak a megnövelt szabadmagasságú (hasmagasságú) hidas önjáró permetezôgépek.

M

anapság már viszonylag jelentôs számban alkalmaznak Magyarországon is ilyen kialakítású gépeket, amelyek egy része hazánkban készül külföldrôl származó alvázra épített, hazai gyártmányú permetezô felépítménnyel. A gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) által forgalomba hozatalra engedélyezett típusok választéka a gépek fontosabb jellemzôivel együtt az 1. táblázatban látható. A gépek nagy része különbözô méretben és felszereltséggel kapható. A gépek más-más méretû permetlétartállyal, különbözô rendszerû (pl. membrán, dugattyús, centrifugál) és típusú, eltérô szállítási kapacitású szivattyúval szerelhetôek fel, a szórókeretek pedig azonos konstrukcióban különbözô munkaszélességû változatban készülhetnek. Ez teszi lehetôvé, hogy mindössze egy részegység megváltoztatásával újabb típus jelenjen meg a kínálatban. A hidas önjáró permetezôgépek legfontosabb jellemzôi a méretek, a fel-

építés módja, a részegységek elrendezése, a hajtás kivitele, a vezetôfülke kialakítása, a mûködtetés módja, a szórószerkezet elhelyezése és kivitele.

Alváz, motor, meghajtás A hajtást rendszerint 100–200 kW teljesítményû dízelmotor biztosítja. Az alvázat úgy alakítják ki és a részegységeket úgy helyezik el, hogy egyaránt kiegyenlített kerékterhelést érjenek el üres és tele töltött permetlétartály esetén. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a munkaminôség szempontjából egyaránt elônyös, hogy a gépek alváza gyakran pneumatikus rugózással van ellátva, amely a terheléstôl függôen szabályozott. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltetô munkája, kisebb a gép szerkezeti elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható, kisebb mértékû a szórókeret lengése, jobb a kereszt-, illetve hosszirányú szórásegyenletesség. A nagyteljesítményû gépeknél különös jelentôsége van az

üzemidô hatékony kihasználásának. A gépek többsége a megfelelô hajtás és rugózás következtében akár 40–50 km/h sebességre is képes. A gépek általában hidrosztatikus öszkerékhajtással mûködnek, ami lehetôvé teszi a fokozatmentes sebességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A hidrosztatikus hajtáshoz 3–5 fokozatú mechanikus sebességváltó kapcsolódhat, amellyel permetezésnél kis sebesség és nagy nyomaték, közúton pedig nagy sebesség és kis nyomaték érhetô el. Egyes gépek tempomattal is el vannak látva. A kerekek mérete a soros kultúráknak megfelelôen keskeny, nagy átmérôjû. A nagy tömegû gépek biztonságos mûködtetéséhez hatékony fékrendszerre van szükség, amely általában hidraulikus vagy pneumatikus, rásegítéses kivitelû, dob- vagy tárcsafékekkel. A kormányzás rendszerint elektronikus szabályozású, hidraulikus szervokormánnyal történik, amely többféle üzemmódot tesz lehetôvé. Közúton ha-

1. táblázat. Engedéllyel forgalmazott hidas önjáró permetezôgépek fontosabb jellemzôi Márkanév FINOTTO/ GAMBETTI GAMBETTI/ BARGAM BERTHOUD HARDI HAGIE JOHN DEERE DAMMANN KERTITOX CAFFINI SAM

agrárium

2012. május

Hazai forgalmazó vállalat/gyári képviselô

Engedélyes típusok száma (db)

Permetlétartály névleges térfogata (dm3)

Munkaszélesség (m)

INTERAT ZRt.

1

2000

18

INTERAT ZRt. AXIÁL Kft. IKR ZRt. IKR ZRt. KITE ZRt. STARCZ AGROTECHNIK Kft. FARMGÉP Kft. AGROÁZIS Kft. ALFA-GÉP Kft.

2 8 8 3 8 10 23 1 1

2000-3000 3000-4000 3500-4100 3800-5300 3000-4500 4000-10000 2000-4000 3000 3000

18 24-32 18-24 27-32 24-36 24-42 18-27 18 24


6/1/2012

9:27 AM

Page 15

D e s z i k k á l á s 15

gyományos elsôkerék-kormányzás alkalmazható, terepen pedig az elsô és hátsó kerekek ellenkezô irányú elfordításával egyes gépek szinte helyben meg tudnak fordulni. A kerekek azonos irányú elfordításával oldalazó járás is alkalmazható, amely lejtôs területen lehetôvé teszi az oldalirányú csúszás megakadályozását, a gép nyomon tartását. A klimatizált, aktív szénszûrôvel védett, zajvédelemmel ellátott, túlnyomásos biztonsági vezetôfülke általában panoráma kilátást biztosít, ami megkönnyíti a vezetô munkáját, lehetôvé teszi a pontos kormányzást, a munka ellenôrzését.

A permetezô felépítmény A gépek általában 2000–5000 dm3 térfogatú permetlétartállyal és 18–36 m munkaszélességû szórókerettel készülnek (természetesen léteznek ennél jóval nagyobb méretû gépek is). A forgalmazott és alkalmazott típusok nagy többségénél a szabadmagasság 150–300 cm között változik. A gépek egy részénél a szabadmagasság hidraulikusan változtatható, közúton alacsony helyzetben biztonsággal lehet nagy sebességgel közlekedni, munkahelyzetben pedig a kezelendô növényzet magasságának megfelelôen történhet a beállítás. A hidas permetezôgépek számottevô részén széles határok között, hidraulikusan, fokozatmentesen és munka közben is állítható a nyomtávolság. Az önjáró hidas gépek permetezô felépítménye általában nem különbözik lényegesen a vontatott vagy függesztett gépek rendszerétôl. A permet-

létartály esetenként osztott kivitelû, elhelyezése olyan, hogy biztosítsa a gép stabilitását, és a növelt szabadmagasságot. A nagy munkaszélesség és megnövelt munkasebesség szükségessé tette a szórószerkezetek korszerûsítését is a megfelelô munkaminôség biztosítása érdekében. A szórókeret magasságát a hatékony lengéscsillapítás mellett sok esetben elektronikus rendszerrel ellenôrzik. A keretszárnyakon ultrahangos érzékelôk vannak elhelyezve, amelyek a célfelülettôl (a talajtól vagy a növényzettôl) való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályzás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a célfelületet, akkor a szárnyak automatikusan megemelkednek. A különbözô terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minôségét szolgálja, hogy a szórókeretet a gép helyzetétôl függetlenül a lejtôvel párhuzamosan lehet mûködtetni. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított. A gépek újszerû alkalmazását teszi lehetôvé a szórószerkezeten alkalmazott pneumatikus mûködtetôrendszer. A szórófejekben szelepek segítségével lehet különbözô fúvókákat mûködtetni vagy kikapcsolni menet közben is. Ezzel a megoldással a technológiai változtatások idôveszteség nélkül végrehajthatók. Jelentôsen javítható a kezelés egyenletessége, illetve minôségi javulás érhetô el azzal, ha a hidas permetezôgép szórókeretén két vezeték van kiépítve, és ún. cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosí-

tott a kívánt üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhetô az a hiba, amely az indulásnál jelentkezik: a nyomás a szórófejeknél még nem megfelelô, a megfelelô érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon elégtelen. A helytelenül, kis dózissal kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektôl (munkasebesség, üzemi nyomás stb.) függôen akár jelentôs is lehet. Ez a hiba sokszor jól megfigyelhetô egyébként jól kezelt táblák szélén, ahol a permetezôgép megindult, a deszikkálás nem történt meg, majd a táblán befelé haladva fokozatosan eredményesebb a beavatkozás.

Gazdaságos kijuttatás A hidraulikus szórószerkezetekkel egyenletes szórás érhetô el a kezelt felületen, azonban a cseppek jelentôs mértékben ki vannak téve a szél elsodró hatásának is, ezért nagy lehet a vegyszerveszteség, valamint a környezet szennyezése. A cseppek elsodródásának megakadályozására használhatók a légrásegítéses permetezôgépek. Ezeken a szórófejek felett elhelyezett mûanyag tömlôbe (esetenként légszekrénybe) nagyteljesítményû axiálventilátor levegôt nyom, amely az alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki, a növényzetet megnyitja és a cseppeket a célfelületre szállítja. A légáram akadályozza a cseppek elsodródását is, ezáltal lehetôvé válik nagyobb szélsebesség esetén is a munkavégzés. Egy másik mûszaki megoldás ezeket a kedvezô hatásokat tovább fokozza. A légszekrényen két, egymással párhuzamos sorban, a szórófejek elôtt és mögött elhelyezett réseken lép ki a levegô. Ezáltal a lombozat megnyitása és a cseppek behatolása még intenzívebbé válik, az így kialakuló kétoldali légfüggöny pedig az elsodródást is még hatékonyabban akadályozza meg. Dr. Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet

2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 16


6/1/2012

9:27 AM

Page 17


6/1/2012

9:27 AM

Page 18

18 P r

Repce állományszárítása ROUNDUP MEGA alkalmazásával A repce számára kifejezetten mostoha volt az idôjárás az idei termesztési ciklusban. Elôbb a száraz ôsz hátráltatta a kelést, majd az ország egyes tájain a hómentes, kemény téli hideg tizedelte az állományt, végül a márciusi szélsôséges szárazság gátolta a növekedést. Az említett okok miatt sok hiányos tôszámú táblát kellett más növénnyel újravetni tavasszal. Azonban a megmaradt területeken is gyakori a foltokban kiritkult növényzet, ami gyomosodásra ad lehetôséget (1. ábra). A csapadék végül áprilisban több hullámban megjött, aminek szokatlanul elnyújtott virágzás lett a következménye (2. ábra). A repceterület jelentôs hányadán történik kémiai ál-

lományszárítás minden esztendôben a termény idôben és minél kisebb veszteséggel történô betakarítása érdekében. Idén a ritkás állományokban elindult gyomosodás és az elnyújtott virágzás miatt még inkább szükség lehet a száradási folyamatot meggyorsító, mesterséges beavatkozásra. A nagy értékû termés mielôbbi betárolását indokolhatja a nyári szélsôséges idôjárási jelenségek gyakoribbá válása is. Akár egy erôs széllel érkezô zivatar vagy jégesô hatalmas pergési veszteséget okozhat a betakarításra váró terményben. Állományszárításra optimális megoldás a ROUNDUP MEGA alkalmazása. A ROUNDUP MEGA alkalmazásának elônyei A ROUNDUP MEGA állományszárításra történô felhasználását számos elônye indokolja: • Kíméletesen szárít (3. ábra), emiatt a becôk kevésbé hajlamosak pergésre, mint a kontakt hatású készítmények alkalmazását követôn. Publikált mérési eredmények alapján 3 év átlagában 287 kg/ha volt a betakarított terméstöbblet a kezeletlenhez képest1.

1. ábra. A tôhiányos foltokban megerôsôdô gyomok akadályozzák a betakarítást és növelik a szemveszteséget (2012. május 9.)

• Különleges összetétele biztosítja a szárazságban megvastagodott, viaszos növényi felületeken történô megtapadást és felszívódást. • A heterogén állományokban késôn képzôdött becôk, hajtások leszárításával könnyebb, gyorsabb aratást tesz lehetôvé. Emiatt német mérések szerint a kezelt állományokban átlagosan 3 liter gázolaj takarítható meg hektáronként. 2. ábra. Elnyújtottan virágzó, heterogén állomány (2012. május 11.) agrárium

2012. május

1

Papp Z.: Pergéscsökkentési tapasztalatok repcében a KITE-nél. Agroforum. 2010. május. 36–38. oldal. (GEP = minôsített kísérleti állomás által beállított vizsgálat)


6/1/2012

9:27 AM

Page 19

P r 19

5. ábra. ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha dózis hatása parlagfûre a kezelés után 10 nappal. A gyom sárgul, növekedése leállt, száradásának indult. (Pázmánd, 2005) • Szisztemikus hatásának köszönhetôen az állomány fôlé nôtt magról kelô gyomokat a repcével takart részben is szárítja (4–5. ábra). Az évelôk esetében károsítja a földbeni szaporító-képleteket. A ROUNDUP MEGA kijuttatásának idôzítése Vizuálisan a következô módon határozható meg a kezelés ideje: 1. Olyan táblarészt tanácsos kiválasztani az érettségi állapot meghatározásához, amely reprezentatív a teljes területre nézve, vagy ha ez nem lehetséges, akkor több ponton is szükséges a szemlét elvégezni. A kijelölt területrôl 2020 becôt szükséges leszedni a becôszint középsô harmadából. 2. Ezt követôen egyenként ajánlatos megvizsgálni a becôket, és amikor a 20-ból legalább 15 esetében a magvak kétharmadának színe zöldbôl barnába váltott, akkor elérkezett

a ROUNDUP MEGA-s állományszárítás legkorábbi ideje. Ekkor a frissen vett átlagos becôminta sárga színû, az ujjaink között karikába hajtva a varratok még nem nyílnak fel, így a repcemagok nem hullanak ki belôle. 3. Az elôbbi állapot elérése után, az idôjárási körülmények függvényében, 3-4 napon belül ajánlatos a kezelést elvégezni. A ROUNDUP MEGA alkalmazása A ROUNDUP MEGA 2,4–3,2 l/ha dózisban használható a repce állományszárítására. Gyommentes körülmények esetén 2,4 l/ha elegendô, míg gyomos állományban 3,2 l/ha adagban történô alkalmazás ajánlott. Vetômagtermesztésben nem javasolt a használata. A kezelés szántóföldi géppel végezhetô. Keskeny kerekû, önjáró, hidas permetezôgépek, széles munkaszélességû permetezôkerettel a legmegfelelôbbek, mivel így minimálisra csökkenthetô a taposási kár. Az idôjárási körülmények függvényében a kezelés után 2–3 héttel végezhetô a betakarítás. Erôsen megdôlt, esetleg félbetört szárú állományban vagy másodlagos hajtások tömeges megjelenése esetén a hatáskifejtés hosszabb idôt vehet igénybe. Czepó Mihály 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 20

20 Ö n t ö z é s

Szántóföldi öntözôberendezések Jó minôségû öntözés akkor valósul meg, ha a növény számára szükséges víz akkor és oda kerül, ahol az a legjobban hasznosul, és ez a mûvelet a legkisebb járulékos öntözési kártétellel és veszteséggel jár. Fontos, hogy az öntözéssel a növénytermesztés végtermékére azok piacán is érvényesíthetô körülményeket teremtsünk, nemcsak a terméstömeg, de a termésméret, az egyöntetûség, a beltartalom, a szállíthatóság, tárolhatóság stb. szempontjából is.

H

a a vízmennyiséggel pazarlóan bánunk, akkor az esetleges túlöntözésre fordított vízmennyiség szétosztására fordított energia és a vízben oldott tápanyag is veszendôbe megy. Ezért egy öntözôberendezésnek pontosan beállíthatónak kell lennie és egyenletes vízborítást kell biztosítania. A öntözés végeredményét tekintve fontos az öntözés egyenletességének nyomon követése, mert egy öntözött növényállomány minden egyedét ugyanannyi vízzel kell kezelni. A vízadagolás minôségének javítása egyre kifinomultabb mûszaki technikát igényel, és ezzel egyidejûleg az öntözési technológia egyre érzékenyebb az üzemeltetés körülményeire és a szaktudásra. A szántóföldi öntözôberendezések akkor tekinthetôk korszerûnek, ha egy adott növénytermesztési színvonalhoz jól illeszkednek, megfelelô területteljesítményük van. A szántóföldön alkalmazott öntözési módok csoportosításában a vízkijuttatás módját vesszük alapul. Eszerint megkülönböztetünk: felületi, esôszerû és mikroöntözô módokat. Az utóbbiak magukba foglalják az altalaj-, a csepegtetô és a mikroszórófejes öntözést. A világon a legelterjedtebb berendezések a felületi öntözési módhoz kötôdnek. Ennek többféle módszere ismert. Árasztó öntözési módszerrôl beszélünk akkor, ha szintezett és körülhatárolt területre eróziót még nem okozó térfogatárammal bevezetjük a szükséges vizet, majd a kellô beázás idôtartamáig azt a területen állni hagyjuk. Egyenetlen terepen egyenlôtlen beázásra kell számítani, ami vízpazarlással is jár. Ellenôrzött terepkarbantartási és vízadago-

Csévélhetô öntözôberendezés konzollal (Bauer)

agrárium

2012. május

Lineár öntözôberendezés tápoldatozó berendezéssel lási megoldásoknál, megfelelôen kialakított talajmûvelési rendszerrel lehet víz- és energiatakarékos árasztást alkalmazni. Jól tereprendezett területeken hosszú sávok és barázdák alakíthatók ki, ahol számos automatizálási megoldás is alkalmazható. Az esôztetô öntözési mód berendezései lényegesen kedveltebbé váltak, mint a felületi öntözési módszerek bármelyike. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy egyszerûbben szabályozható a kiadagolt víz mennyisége, az öntözés idôtartama és gyakorisága. Ez annak köszönhetô, hogy a víz zárt csôvezetéken, nyomás alatt jut növényállományhoz. Esôztetésnél a legtöbb öntözési hiba abból adódik, hogy az üzemeltetésnél nem tartják be a tervezési alapadatokat és elôírásokat. A tervezés szerint a legjobb és a legrosszabb hidraulikai helyen lévô szórófej térfogatáram-különbsége nem haladhatja meg a 10%-ot, amit a legfontosabb egyenletességi rendszabálynak tekintünk. A helyhez kötött esôztetô módszerek berendezései fix helyen álló pozícióban üzemelnek. Az üzemelési idôvel lehet a vízadag nagyságát beállítani. A berendezést a szórófejek kötéstávolságának megfelelô távolságra újabb álló pozícióba kell szállítani és telepíteni. A helyhez kötött esôztetô módszerek továbbfejlesztett változatai megjelennek a mikroöntözés körében is, de vannak közepes- és hosszúsugarú szórófejekre tervezett öntözôtelepek is. A járva üzemelô esôztetô módszerek jellegzetes berendezése a csévélhetô öntözôgép, amelynél vagy a víztápláló tömlô vagy külön sodronykötél húzza a nagy hatósuga-


6/1/2012

9:27 AM

Page 21

Ö n t ö z é s 21

Csepegtetô öntözôberendezés kitelepítése (Netafim) rú szórófejet, esetleg a helyére szerelt, frontálisan mozgó öntözôkonzolt. A gyakorlatban léteznek lineár vagy center pivot berendezéssel ellátott öntözôtelepek, amelyekrôl szemléltetô képet mutatunk be. Az öntözési munkaminôség szempontjából a mikroöntözési mód csepegtetô, porlasztó és mikro-szórószórófejes, mikrosugaras szórófejes és árasztó szórófejes módszerei a legkedvezôbbek. A nyomásszabályozós adagolóelemek egy szárnyvezeték mentén gyakorlatilag a nyomásingadozásoktól függetlenül azonos térfogatáramot biztosítanak. Ebbôl következôen a mikroöntözési mód munkaminôsége az öszszes mód között a legkedvezôbb. Ennek természetesen a beruházásnál meg kell fizetni az árát, azonban intenzív szántóföldi és kertészeti kultúrák maximális jövedelmet hozó termése csak ezzel a módszerrel érhetô el. A mikroöntözési módszerekkel gyakori és nagyon gyakori öntözéseket lehet végrehajtani, tápoldatos és növényvédelmi technológiai kiegészítéssel a növényállomány állandóan optimális víz- és tápanyag-ellátottsági szinten tartható. Az öntözôvíz szállításához és szétosztásához szükséges berendezések a szivattyúk. Ezek meghajtása lehet Dieselmotoros, de gyakoribb az elektromos, nemcsak a jobb hatásfok energetikai elônyei miatt, de a napjainkban már elengedhetetlen automatizálási lehetôségek miatt is. A szokásos vízgépészeti elemek (szívócsô, szívókosár, légtelenítô, a fojtószelep és a tápoldatozó) együtt a motor- és üzemvédô automatikával olyan központi gépi erôforrás, amely alapvetôen kihat az egész öntözéses technológia hatékonyságára. Az öntözôhálózat méretezése olyan tervezôi feladat, amely az egyes nyomásveszteség-tételeket számszerûsíti az öntözés alapját képezô csôrendszerben. A veszteségek magasságértéke a csövek hosszúságával egyenesen, a térfogatárammal négyzetesen és az átmérô ötödik hatványával arányos. A szivattyú fordulatszáma meghatározza a térfogatáramot, az emelômagasságot és a felvett hajtóteljesítményt. Ha kétszeresére növeljük egy szivattyú fordulatszámát, akkor kétszeresére nô a térfogatáram, négyszeresére nô az emelômagasság és nyolcszorosára növekszik a felvett teljesítmény. Az öntözés berendezéseirôl szólva nem szabad figyelmen kívül hagyni annak két legfontosabb alanyát, a talajt és a vizet. A vegyi anyagokat is tartalmazó öntözôvizek leronthat-

ják a talajok termékenységét, sok kárt okozhatnak a növényekben: például torz növekedést, terméscsökkenést, minôségromlást, kipusztulást. Az öntözôberendezés kiválasztását meg kell, hogy elôzze a szakmai tervezés és a vízjogi, környezetvédelmi eljárások sora. A mezôgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó gazdasági ágazat, ezért mind több figyelemmel kell lennünk a gazdaságos öntözési lehetôségek és az ezekhez kötôdô berendezések megválasztására. Azok a termelôk, akiket gazdálkodásuk kapcsán érint a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere, kötelezôen be kell tartaniuk a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi elôírásokat (HMKÁ = Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot), amelyben szabályozzák többek között az öntözési célú vízhasználatot is. A szélsôséges klimatikus viszonyokban a vízelosztás és vízbiztosítás infrastruktúrájának és berendezéseinek fejlesztése ugyanolyan lényeges, mint a víztakarékos gazdálkodás megvalósítása. Ebbôl következik, hogy az ország elemi érdeke az öntözés fejlesztésének támogatása és a megvalósítást akadályozó tényezôk leépítése. A támogatásról szóló alaprendelet a 34/2008.( III.27.) számú FVM rendelet szerint a támogatás célja – a jogszabályt idézve – „hozzájárulni a mezôgazdasági vízgazdálkodás területén a környezetkímélô, víz- és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs, és a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát, a belvízvédelmet és vízkárelhárítást, továbbá a mezôgazdasági termelés biztonsága érdekében a vízhiány csökkentését, a vizek és vizes élôhelyek jó ökológiai állapotának elérését, megôrzését szolgáló mezôgazdasági üzemi és közösségi beruházások megvalósításához.” Összefoglalásul kiemeljük, hogy az esôztetés munkaminôségét (pontosságát, egyenletességét, víz- és energiatakarékosságát) úgy lehet fokozni, ha jó minôségû berendezéseket választunk, amelyeknek jó referenciái vannak és megfelelô minôsítéssel rendelkeznek, továbbá ha a gépkezelôk tudásáról, gyakorlottságáról kellôképpen meggyôzôdtünk. Ezekben a témakörökben célszerû és gazdaságilag is hasznos képzô-szaktanácsadó helyhez fordulni. Ilyen minôségben a Szent István Egyetem Szarvasi karán az ott mûködô Szarvasi Mezôgazdasági Szaktanácsadói Irodában hiteles tanácsot tudnak adni. Dr. Lelkes János, c. egyetemi docens Szent István Egyetem, Szarvas

2012. május

agrárium


6/1/2012

22 P r

agrárium

2012. május

9:27 AM

Page 22


6/1/2012

9:27 AM

Page 23


6/1/2012

9:27 AM

Page 24

24 K e r t é s z e t

A „szuperszilva” visszatér Ismét a Topend Plusról A hazai mezôgazdasági szaklapok korábbi számainak hasábjain „Topend Plus – a Szuperszilva” címen megjelent írásom után rengeteg telefonhívást kaptam a cikkben megjelentekkel kapcsolatosan. Akik nem találkoztak az elôzményekkel, azok kedvért néhány mondatban ismét összefoglalom a Topend Plus fôbb jellemzôit. A Topend jelenleg a világ legkésôbbi érésû szilvafajtája. Hazai körülmények között október 1–10. között érik. Általánosságban elmondható, hogy a Presidentet követi 10–14 nappal. Gyümölcsmérete igen nagy, 60–70 mm közötti hosszúságú, megnyúlt szilva alakú. A gyümölcs magvaváló, a hús színe sárga, a héj erôsen viaszos, hamvaskék színû. A fája középerôs növekedésû, ritka ágrendszerû, rövid és hosszabb termôrészeken egyaránt terem, felkopaszodásra nem hajlamos. Korán fordul termôre, rendszeresen és bôven terem. Cukortartalma igen magas (brix 20% felett), friss fogyasztásra, felezésre, befôzésre, aszalványnak, pálinkának, lekvárnak egyaránt alkalmas. A gyümölcse pultálló, akár 4–5 hét tárolást is számottevô minôségromlás nélkül elvisel. Olyan fajta, aminek ebben az idôszakban nincs konkurenciája a piacon. De ami a legfontosabb értékmérô: valóban vírusrezisztens fajtáról van szó. Tehát nemcsak eltûri a sharkavírus fertôzését, mint a többi rezisztensnek mondott fajta, hanem valóban ellen is áll annak. Ez a tulajdonsága már a faiskolában is megfigyelhetô. Erôteljes, acélos hajtású, kemény levelû oltványokat nevel. Ennek az erôteljes elsô védelmi vonalának köszönheti azt, hogy valóban ellenálló a vírusokkal szemben. A cikkel kapcsolatban telefonálók zöme az után érdeklôdött, hogy a fajtaleírásban közöltek valóban megállják-e a helyüket a termesztésben. Nos, erre már bátran felelhetünk igennel hazai tapasztalatok alapján is. A Topend Plus fajta kizárólagos szaporítási és forgalmazási joga csak 2011-ben került a Holland Alma Kft.-hez. (Itt kell megjegyezni, hogy a Plant Coop Kft. allicencesként 1600 db szaporításra engedélyt kapott.) Az ezt megelôzô években két alkalommal is került Magyarországra szaporítási engedély a Topend Plus fajtát illetôen. Ezek az állományok ma már termô ültetvények részét képezik, s tulajdonosaik alátámasztják a nemesítôk által ígért fajtatulajdonságokat. A Topend Plus tehát nemcsak a prospektusok borítójáról mosolyog meggyôzôen, hanem „szuperszilva” voltát az ültetvényekben is bizonyítja.

agrárium

2012. május

Ennek fényében érthetô, hogy a Holland Alma Kft. összes szilvaszaporításának zömét már ez a fajta képezi. Ezzel Európa Topend szaporítóanyagának legnagyobb része Magyarországon van. Az is érthetô, ha e nagy arányú szaporítások felét már évekre elôre lekötötték azok az ültetvénytulajdonosok, akik már megtapasztalták, mire képes ez a fajta az ültetvényeikben. 2012 ôszére már csak 6500 darab Topend Plus oltvány keresi gazdáját, a szaporított tételek nagyobbik része már elôszerzôdéssel vásárlóra talált. A jövô évi szaporítások egy része szintén elkelt. Mivel Európában csak két alapanyag-termelô állíthat elô vírusmentes szaporítási fokú Topend Plus szemzôhajtást, és az ô kapacitásaik is korlátozottak, célszerû a nagyobb igényeket akár évekkel elôre jelezni a Holland Alma Kft. felé. Szeretnénk felhívni a termelôk figyelmét, hogy a Topend Plus fajta bárminemû házi szaporítása sérti a fajtatulajdonosok és a licenctulajdonosok érdekeit, s ennek értelmében feljelentést von maga után! A fajtát Magyarországon kizárólag a Holland Alma Kft. szaporíthatja és hozhatja kereskedelmi forgalomba! Eredetit, jogtisztán! Hívjon minket! n


6/1/2012

9:27 AM

Page 25

Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar


6/1/2012

9:27 AM

Page 26

„Az álmaid kavarodnak most a levegôben, itt suttognak, keringenek az oszlopok között és Rád várnak. Mert az álmok tartanak életben minket. Persze van úgy, hogy olyan messze járnak, hogy magunkban emlékké hazudjuk ôket, de feladni értelmetlen megalkuvás lenne, az álmokért érdemes legyôzni a félelmet, sôt néha önmagunkat is, mert ha hiszel az emberekben és a Sorsban, elôbb fogod megismerni az elôtted álló utat, mint hogy ráléptél volna.”


6/1/2012

9:27 AM

Page 27

D e b r e c e n i E g y e t e m G V K 27 Kedves Olvasó! Örömmel tölt el, hogy megismertethetem Önnel a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar dékánjaként a Kar oktató-kutató munkáját. Karunk a Debreceni Egyetem legrégebbi hagyományait ápoló, ugyanakkor egyik legfiatalabb szervezeti egysége. A 2002-ben alakított Kar sokszínû képzésében a gazdálkodás területéhez kapcsolódó ismeretkörök (pénzügy, számvitel, kereskedelem, marketing, turizmus, vendéglátás, agrobusiness, vidékfejlesztés, informatika, szakigazgatás, sportszervezés) oktatását-kutatását-fejlesztését tûzte zászlajára. A szakjainkon végzett hallgatók biztos megélhetést, munkahelyet találnak egyetemi éveik után. Képzésünk sokrétû, az informatikai statisztikus és gazdasági tervezô felsôfokú szakképzés (kétéves szak) elvégzése után akár már dolgozhatnak is a végzett hallgatók. A középiskola elvégzését követôen 3 BSc (Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki; Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki; Sportszervezô), és 3 BA (Pénzügy és számvitel; Kereskedelem és marketing; Turizmusvendéglátás) alapszakunk közül is választhatnak a leendô hallgatók. A hétszemeszteres alapszakokat követôen az egy-egy speciális területet lefedô MSc/MA (más szóval mester-) szakjainkon tanulhatnak tovább a diákok. Másoddiplomás képzés formájában több szakirányú továbbképzési szakot is hirdet intézményünk. A doktori fokozat megszerzése pedig a hallgató egyik legnagyobb célkitûzése lehet. Jelenleg hozzávetôlegesen harmincan végzik tudományos-kutató munkájukat az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában. A Kar oktatói-kutatói több tudományos kutatásban vesznek részt. A GVK az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma egységes kutatási keretprogramján belül rögzítette jövôbeni kutatási stratégiáját, annak elemeit. A periférikus helyzetû, döntôen északkelet-magyarországi, határ menti területek, az ún. külsô perifériák interregionális együttmûködésének fejlesztése fontos prioritás. Az újonnan szervezôdô Európai Területi Együttmûködési Csoportosulások révén a magyar–ukrán és magyar–román határrégiókban is növelhetô a gazdaság teljesítôképessége. Az elméleti és gyakorlati szempontú kutatások elsôsorban az államhatárok által szétszabdalt infrastrukturális hálózati rendszerek, széttöredezett térszerkezeti egységek újjászervezôdését eredményezhetik. A gazdasági tevékenységek és a vállalkozások környezetének bonyolultabbá válása, a kapcsolatok komplex hatásai révén a döntések egyre nagyobb kockázattal járnak. Célkitûzésünk a döntéstámogatási módszerek továbbfejlesztése, új módszerek kidolgozása és al-

kalmazása az agrárvállalkozásokban, a termékláncokban. Az anyagáramelemzés is egyre fontosabb eszközzé válik a társadalom erôforrás-használatának megértésében, alkalmazása fontos eszköz az ökohatékonyság céljának elérésében. Nincs hazai kutatás, amely az élelmiszer-ellátási lánc fázisainak gazdasági, jövedelmezôségi és térségi összefüggéseit tudományos igénnyel vizsgálta volna. A kutatási programban a gabona-, tej-, sertés- és baromfihús-vertikumokra fókuszálnak a szakemberek, ezekben vizsgálják a jövedelem megoszlását, ami hatással van a termékpálya mûködésére. A menedzsment új területeinek tekinthetô az innovációmenedzsment, emberierôforrás-menedzsment, a döntéselmélet, a szervezetfejlesztés, a változásmenedzsment, a minôségmenedzsment és a logisztikai menedzsment. Ebbe a fejlôdési folyamatba illeszkedik kutatási területük, a „Vállalati menedzsment funkcionális vizsgálata” címû koncepció. A kutatás eredményei alapján olyan megállapítások, javaslatok megfogalmazása várható, amelyek alapján a szervezetek vezetése sikeresebbé, hatékonyabbá, eredményesebbé tehetô. Az emberierôforrás-gazdálkodásban olyan módszerek kidolgozása várható, amelyek révén javítható a foglalkoztatottság, illetve a megváltozott munkaképességûek alkalmazásának feltételei. A marketingkutatások során a vállalkozások kerülnek fókuszba. Ezek a kutatások kiterjednek hagyományos termékcsoportokra, valamint egészségtudatos és funkcionális élelmiszerekre. A vállalatgazdasági és agrobiznisz ágazati és termékpálya-kutatások központi eleme a különbözô ágazati modellek „termékpálya szintû” kialakítása és vizsgálata, a termékpályák/ellátási láncok és hálózatok gazdasági és folyamatelemzése. Javaslatainkkal stratégiai döntések elôkészítését, szervezeti változtatásokat, kiemelten pedig a hatékonyság javításának feltételeit kívánjuk feltárni. Önálló témacsoportot képez a mezôgazdasági vízgazdálkodással, valamint a zöldenergiával kapcsolatos gazdasági elemzések és fejlesztési koncepciók tudományos megalapozása. A pénzügyi és számviteli kutatások alapvetôen a vállalkozások finanszírozásának kérdésköréhez kapcsolódnak, beleértve a mezôgazdasági vállalkozásokat és a kapcsolódó vidékfejlesztési projekteket is. Vizsgálataink speciális területét képezik a mezôgazdasági, élelmiszeripari és sportvállalkozások, melyekre koncentrálva pénzügyi vizsgálatokon túl kontrolling és számviteli területen is kutatásokat végzünk, valós rendszereken és modelleken keresztül. Debrecen, 2012. május Prof. Dr. habil. Nábrádi András egyetemi tanár, a GVK dékánja 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 28

28 D e b r e c e n i E g y e t e m G V K

Gyakorlatorientált képzést kínálunk Kereskedelem és marketing alapszak

Turizmus-vendéglátás alapszak

A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkezô gazdasági szakemberek képzése, akik az alapfokozat birtokában alkalmasak • kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, • különbözô termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére, • önálló és csoportmunka végzésére, • a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel való együttmûködésre, • reklám, eladásösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk ellenôrzésére, • a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére, • egyes logisztikai feladatok ellátására, • a kereskedelem- és marketingspecifikus szoftverek használatára, • jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra, továbbá kellô mélységû ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történô folytatásához. A szakon 7. félévben a hallgatók 1 félévig tartó szakmai gyakorlaton vesznek részt.

A képzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk, vagyis az alapfokozat birtokában képesek • az egyes turisztikai szakterületen jelentkezô feladatok és munkakörök ellátására; • a turisztikai vállalkozásoknál vezetôi feladatok ellátására; • többnyelvû és különbözô funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az informatikai ismeretek alkalmazására; • a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyôzési technikák alkalmazására; • a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggô problémák hatékony kezelésére, különös figyelemmel az interkulturális konfliktusok lehetôségeire; • a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére; továbbá kellô mélységû ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történô folytatásához. Rendelkeznek az adott szervezettípusnak megfelelô emberi és szociális készségekkel, együttmûködési képességgel, képesek önálló karrierépítésre, a tapasztalati úton vagy szervezett továbbképzés keretében szerzett ismeretek hasznosítására. A szakon 7. félévben a hallgatók 1 félévig tartó szakmai gyakorlaton vesznek részt.

Pénzügy és számvitel alapszak A gazdaságban, így a vállalkozások életében is nagyon fontos szerepet játszik a számvitel és a pénzügy. A Kar Pénzügy és számvitel alapképzési szakán olyan gazdasági szakemberek képzése a cél, akik elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, a pénzintézetek és a költségvetési intézmények pénzügyi szervezeteinek kialakítására, mûködtetésére, számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és egyéb szervezetek számviteli politikájának és rendjének kialakítására. Az elôzôeken belül a Pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek az elsajátított ismeretek birtokában képesek a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések elôkészítésére, hitelkérelmek, pénzügyi tervek, pályázatok készítésére, értékelésére, önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére, a vagyonra és üzleti mûködésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elemzésére, adó-, illeték-, vám-, jövedék-, tb-kötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére, gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex pénzügyi, számviteli következményeinek meghatározására, gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására.

agrárium

2012. május

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak A Kar oktatási palettájának egyik legsikeresebb területe a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak. A szakon az agrárvállalkozások, a piaci viszonyok, a vidék és a környezet problémái kerülnek elôtérbe. A tantárgyak egy része kötelezô, másik részét azonban a diákok érdeklôdésüknek megfelelôen maguk választhatják meg. A képzés fôleg az élelmiszer-gazdaság középszintû tervezésének, irányításának elsajátítására teszi alkalmassá a hallgatót. Megismerik az Európai Unió általános intézmény- és jogrendszerét, közgazdasági és pénzügyi rendszerét, valamint annak regionális, vidék- és agrárpolitikáját. Az oklevél megszerzésével a hallgatók képesek térségi fejlesztési programokat szervezni, felmérni a fejlesztési lehetôségeket, segíteni az önkormányzati, vállalkozói tervek kialakítását és tanácsadással segíteni azok sikeres végrehajtását. A 7 féléves alapképzés kifejezetten gyakorlatorientált, hiszen az elméleti megalapozást biztosító 6 félév után a hallgatóink a régióban meghatározó szerepet betöltô vállalkozásoknál tölthetnek el egy félév


6/1/2012

9:27 AM

Page 29

D e b r e c e n i E g y e t e m G V K 29 Az egyik legdinamikusabban fejlôdô terület a sport

összefüggô gyakorlatot. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakunk a képzés bevezetésétôl évrôl évre az elsô helyet foglalja el abban a rangsorban, amelyet a HVG készít és jelentet meg, a képzés tartalmát, színvonalát, valamint a diplomák piaci értékét figyelembe véve. A Kar missziója minden képzési formában alapvetô értékelemének tekinti a korszerû, magas színvonalú képzést „a legjobb, legszínvonalasabb” oktatásra való törekvést. Ezért alaptételünk: csak olyan mértékben növeljük a képzés hallgatói létszámát, amennyire ezt a minôség romlása nélkül, az oktatói, konzulensi, tutori, infrastrukturális kapacitás, valamint a tananyagok és az elsajátítást segítô média színvonala megengedi. Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapszak A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel, szolgáltatással és szakigazgatással összefüggô szervezési és irányítási feladatok ellátására, a vidéki erôforrások európai uniós normák szerinti értelmezésére és komplex értékelésére, továbbá vidékfejlesztési programok megvalósítására. A szakon végzettek kellô mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történô folytatásához. Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök alkalmas: • az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintû igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó állami és civil szervezetekben vezetôi, szervezôi, hatósági és igazgatási munka ellátására; • az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértôi feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában; • az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor, valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrendszert alkotó intézményekben vezetôi, szervezôi feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtô, problémafelismerô és problémamegoldó képességgel, együttmûködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással.

A sportszervezô képzést erôteljes gazdasági orientációval láttuk el. Szeretnénk a hallgatóinkkal megismertetni a sportszervezés gazdasági aspektusait. Ez a képzés az ország többi sportszervezô szakától némileg eltér, mivel az ország különbözô egyetemein folyó sportszervezôi képzéseken a hangsúly inkább a sportszakmai munkára tevôdik. Nálunk egészségesebb egyensúlyt próbálunk megvalósítani a gazdaságtudományok és a sportszervezés között. Nemcsak a sportmenedzsmenttel és sportszervezéssel összefüggô tantárgyak kapnak hangsúlyt, hanem a mikro- és makroökonómia, gazdasági ismeretek, vagyis olyan tudományok, amelyek a sport szervezésében, azok ismeretszintjén megfelelôen hasznosíthatók. A szak elsô alkalommal történô meghirdetésekor minket választottak volt élsportolók, jelenlegi élsportolók és amatôr sportolók is, de mindenkinek az a célja, hogy a sportszervezés ismeretében jobban elmélyedjen. Az élsportolók közül minket választott többek között Varga Tamás vízilabda olimpiai bajnok, Szûcs Nikolett NB I. kézilabdázó, Máté Péter NB I-es labdarúgó, Hadházi Máté NB I-es triatlonos és Kozma Mihály labdarúgó edzô. Reméljük, hogy a szak hazailag és nemzetközileg is versenyképes lesz, természetesen ehhez tudományos kutatómunkát is végeznünk kell. Több PhD-hallgatónk van, az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában és a Kerpely Kálmán Doktori Iskolában témavezetésükkel is igyekszünk segíteni a tanszék tudományos tevékenységét. A világ sok fejlett országában a gazdaság egyik húzó ágazata a sport, mely társadalmi feladatainak ellátásán túl hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, a célpiaci igények kielégítéséhez és nem utolsósorban munkahelyek teremtéséhez. Ezen gazdasági folyamatok eredményeképpen a sportmenedzsment-képzés napjainkra az egyik legdinamikusabban fejlôdô képzési területté vált világszerte. Az új sporttörvény a magyar sportstruktúra gyökeres változását vázolja fel. Az új típusú szervezeti és finanszírozási rendszer bevezetése egyben új típusú szemléletet, új típusú tudást is megkíván. Ezen változások szükségessé teszik olyan új szakemberek képzését, akik professzionális szinten elhivatottak szembenézni az új kihívásokkal, s szakmai tudásukkal hozzá tudnak járulni a sport piaci és társadalmi fejlôdéséhez. Szeretnénk, ha a sportmenedzsment szak tevékenységein keresztül, szervesen be tudna épülni a város és a régió sportéletébe. A gyakorlati szakemberek tudását meg szeretnénk ismertetni a hallgatókkal, kialakítani egy ôszinte, de ugyanakkor kritikus sportos közbeszédet, hidakat képezni az elmélet és a gyakorlat között. Célunk az is, hogy a diákok a gyakorlatban is megismerkedjenek a különbözô sportvállalkozásokban, társadalmi és állami sportszervezetekben, hazai és nemzetközi sportrendezvényeken folyó munkával. Erre jó példa a közelmúltban Debrecenben megrendezett úszó Európa Bajnokság, p ahol hallgatóink önkéntesként vettek részt. 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 30


Mesterképzések: a lehetôségek tárháza A logisztikai menedzsment mesterszak Mesterszakra a BSc végzettséggel rendelkezô hallgatók jöhetnek tanulni, akiknek már van kialakult szemlélete és szakmája, amire ráépíthetnek. Az MSc szak végzett hallgatói lehetôséget kapnak arra, hogy egy vállalatnál a legmagasabb pozíciót töltsék be, másokat irányítsanak, hiszen itt olyan tárgyakat tanulnak, amelyek e témában teljes körû tudást biztosítanak. A mesterszakra széles körbôl tudunk hallgatókat felvenni, hiszen a logisztika igen szerteágazó területet ölel fel. Többek között gazdálkodástudomány, közgazdaságtan, pénzügy-számvitel, menedzsment ismeretekkel rendelkezô végzôs BSc/BA szakos hallgatóknak érdemes ezt a mesterszakot választaniuk. A logisztika alapvetô feladata az, hogy biztosítsa a gazdálkodó szervezetekben az akadálymentes mûködést, hogy az anyagok, alkatrészek, az információ megfelelô helyen, idôben és mennyiségben álljon rendelkezésre. A logisztikus ezeket a feladatokat úgy oldja meg, hogy ezzel egy idôben biztosítja a szervezet hatékony, nyereséges mûködését. Elemzik a folyamatokat és meghatározzák a vállalat fejlôdéséhez szükséges logisztikai célkitûzéseket és irányítják azok megvalósítását. Összehangolják a vállalat különbözô részei közötti tevékenységeket. A logisztikai vezetô fontos feladata, hogy vállalata beilleszkedjen azon vállalatok közé, akikkel együttmûködve különbözô termékeket állítanak elô vagy szolgáltatásokat nyújtanak, ezért eredményes munkakapcsolatot alakít ki a vállalat összes külsô partnerével, azokkal, akiktôl vásárolnak, és azokkal, akik felé értékesítenek. Számvitel mesterképzési szak A pénzügy és számvitel alapszakon közgazdász diplomát szerzôk, ha magasabb szintû számviteli ismeretekre szeretnének szert tenni, tanulmányaikat folytathatják a Kar Számvitel mesterképzési szakán. A Számvitel mesterképzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerû elméleti és gyakorlati ismeretanyag elsajátítását követôen képesek a gazdálkodó egységek számviteli folyamatainak irányítására, ellenôrzésére és elemzésére. A mesterképzési szakon a hallgatók elmélyítik ismereteiket a magyar számviteli rendszerben, megismerik a nemzetközi számviteli standardok alkalmazási lehetôségeit, valamint magasabb szintû elemzési és pénzügyi ismeretekre is szert tesznek. A Számvitel mesterszakon végzettek alkalmasak a vállalkozások, a pénzintézetek és a költségvetési intézmények számviteli, illetve ellenôrzési rendszereinek kialakítására, mûködtetésére, irányítására. Képesek a számvitellel összefüggô gazdasági problémák felismerésére, elemezésére, a megoldást szolgáló stratégiai és operatív döntések meghozatalára,

agrárium

2012. május

a végrehajtás irányítására. Elméleti és gyakorlati, üzleti és módszertani ismereteik, a tudatosan fejlesztett vezetôi készségek és képességek birtokában alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különbözô területein közép- és felsôvezetôi feladatok ellátására, a számvitel nemzetközi és hazai szakirodalmának feldolgozására, annak gazdagítására, valamint a doktori képzésben történô részvételre. Vállalkozásfejlesztés mesterszak Magyarországon megközelítôleg másfél millió vállalkozást tartanak nyilván, de felénél is kevesebb azon vállalkozások vezetôinek száma, akik maradéktalanul ismerik a cégek felépítésének szabályait, törvényszerûségeit. Nincsenek tisztában azzal, miként kell egy vállalatot megszervezni, melyek az eredményes mûködés feltételei. Egy vállalkozás fejlesztése nagyon összetett, mondhatni bonyolult feladat. Érinti a cég mindhárom alappillérét, a szakmai, a menedzsment- és a pénzügyi területeket. Célja az adott vállalkozás hatékonyságának és nyereségteremtô képességének növelése, a mûködés stabilitásának megteremtése. A Debreceni Egyetem AGTC, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara 2009-ben indította el a Vállalkozásfejlesztés mesterszakot, amely 4 szemeszterben törekszik arra, hogy a fentebb említett elvárásoknak megfelelô szakembereket képezzen. Milyen területeket ölel fel a vállalkozásfejlesztés? A „hagyományosnak” tekinthetô szervezés, finanszírozás, mûködtetés kérdéskörein túl a hallgatók megismerkedhetnek olyan újszerû területekkel is, mint például az elektronikus üzleti rendszerek bevezetése, a munkahelyteremtés- és megtartás, a távmunkavégzés lehetôségei. Részét képezi természetszerûleg a tananyagnak a vezetés- és szervezetfejlesztés, a projektmenedzsment, a for-


6/1/2012

9:27 AM

Page 31

D e b r e c e n i E g y e t e m G V K 31 ráskezelés, a pályázatmenedzsment is. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a végzett hallgatók tisztában legyenek az innovációs folyamatokkal, ismerjék a hazai és a nemzetközi vállalkozást támogató szervezeteket, tudatában legyenek a különbözô minôségbiztosítási rendszerek bevezetésének és mûködtetésének feltételivel. A négy féléves képzés annak ellenére, hogy sok elméleti ismeret elsajátítását követeli, a gyakorlati élettôl sem szakad el. A hallgatók a jelenlegi oktatási rendszerünkben már az elsô évben egy mûködô vállalkozás stratégiai tervét készítik el, esettanulmányokat feldolgozva pedig a vállalkozói élet megtörtént eseményeit elemzik. Az oktatásnak része a nemzetközi tapasztalatok szerzése is, ezt erôsíti a már több mint 10 éve megrendezésre kerülô Nyugateurópai tanulmányút. A jövô elit képzése: a Gazdasági agrármérnöki mesterszak A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon futó gazdasági agrármérnök mester (MSc) szak nagy hagyománnyal rendelkezik, hiszen az elôdje, az 5 éves gazdasági agrármérnök képzés a hazai és a nemzetközi piacon is jól ismert. A végzett hallgatók csaknem 100 százaléka el tud helyezkedni a munkaerôpiacon. A gazdasági agrármérnök mesterszakon (GAM MSc) gyakorlati agrárközgazdászokat képezünk. Miden olyan hallgatót szívesen látunk, aki az agrárképzés valamilyen területén alapdiplomát (BSc) szerzett, tehát a legfontosabb mezôgazdaság-tudományi ismereteket elsajátította. A GAM MSc képzés a jelenlegi formájában jól kiegészíti a mezôgazdasági jellegû BSc képzést, hiszen itt a hallgatók megkapják azokat az alkalmazott közgazdaságtani ismereteket, amelyre szükségük lehet például egy az élelmiszer vertikumban tevékenykedô vállalkozás közép- és felsôvezetôi feladatainak az ellátásához. Az a tapasztalatunk, hogy azok a közgazdászok állják meg a helyüket a gazdasági életben, akik egy bizonyos területnek, iparágnak, illetve ágazatnak ismerik a reálfolyamatait, a termelés-szolgáltatás átfogó technológiáját is. A mesterképzésben résztvevô hallgatók többek között az élelmiszeripar, az élelmiszer-kereskedelem, a mezôgazdaságialapanyag-termelés területérôl átfogó ismeretekkel fognak rendelkezni, melyre alkalmazott közgazdasági ismeretek épülnek, mint pl. a számvitel, a pénzügy, a kontrolling, a vállalati tervezés és elemzés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az országban elôször a mi Karunk kapott engedélyt a gazdasági agrármérnök mesterszak indítására. Ez az elsôség mindenképpen versenyelôny az országosan értelmezett munkaerôpiacon. A Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar a képzési hagyományaira alapozva ezt a szakot ún. „elitképzésként” tartja számon. Körülbelül 30-35 fôvel számolunk egy évfolyamon, ami lehetôvé teszi, hogy minden egyes hallgató szakmai elômenetelére figyelmet tudjunk fordítani.

Karunkon már végeztek az elsô vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakos hallgatók Az okleveles vidékfejlesztô agrármérnökre hivatásuk területén számos megvalósításra váró feladat vár, hisz a vidékfejlesztés nem egy ágazat, sokkal inkább azok összessége, együttes hatása. Felöleli a mezôgazdaságot, az ipart, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a vidéki turizmust, a területfejlesztést, az önkormányzati és szociálpolitikát, nem utolsósorban pedig a humán erôforrások és a közösségek fejlesztését is. A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56 százaléka vidéki térségekben él, amelyek együttesen az Európai Unió összterületének 91 százalékát alkotják, ebbôl adódóan a vidéki térségek központi jelentôséggel bírnak az Unió arculatának és identitásának kialakításában. Az új vidékfejlesztési politika alapvetôen az eddigi támogatási jogcímeket viszi tovább, de az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erdészet hangsúlyosabb szerepet kap, a mezôgazdasági kockázatkezelés pedig új elemként jelenik meg 2014–2020 között a tudásátadáson belül követelményként jelenne meg az „egész életen át tartó tanulás” a mezôgazdaságban. Emberi erôforrás tanácsadó mesterszak A képzés célja olyan okleveles szakemberek képzése, akik humán és gazdasági jellegû ismereteik birtokában alkalmasak az emberi erôforrással kapcsolatos tanácsadási, gazdálkodási, szervezési és vezetési feladatok megoldására. A szakon a pedagógiai és pszichológiai alapokat gazdálkodási, vezetési-szervezési és tanácsadási ismeretekkel egészítik ki. Ismereteik alapján jól eligazodnak a képzés, a továbbképzés rendszerében. Képesek tanácsadási, tervezési és fejlesztési tevékenységre ezen a területen. Segítik az egyéneket pályatervezési döntéseik meghozatalában, karrierjük menedzselésében. Alkalmasak arra, hogy a munkaerô-gazdálkodás és az oktatás folyamatainak megértésével, összefüggéseinek feltárásával támogassák a munkaerô-gazdálkodás irányítóinak munkáját. Felkészültek arra, hogy közremûködjenek vállalatok, társadalmi-gazdasági szervezetek humánerôforrás gazdálkodási tevékenységének szervezésében és irányításában. Megfelelô elôképzettséggel rendelkezzenek, hogy tanulmányaikat akár doktori képzés keretében is folytathassák. Az oklevélben szereplô szakképzettség megnevezése: okleveles emberi erôforrás tanácsadó. A képzést azoknak ajánljuk, akik andragógia, kommunikáció és médiatudomány, társadalmi tanulmányok alapszakos, fôiskola szintû mûvelôdésszervezô, közmûvelôdési elôadó, személyügyi szervezô, munkavállalási tanácsadó, egyetemi szintû népmûvelôs, mûvelôdési és felnôttképzési menedzser, mûvelôdésszervezô, humán szervezô szakos, tanítói, tanári elôképzettséggel rendelkeznek. A képzésbe minden más alapszakon végzettek bekapcsolódhatnak, ha elôzetesen megszereztek 10 kreditet bölcsész, 20 kreditet pedagógiai/pszichológiai képzési területen. A fenti 30 kredit a mesterképzéssel párhuzap mosan is teljesíthetô, az elsô két félévben. 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 32


Innovatív, modern tanulási lehetôség az üzleti terület hallgatói számára A „Team Academy” alapelve, hogy a gyakorlaton keresztül lehet a leghatékonyabban és a legeredményesebben megszerezni minden ismeretet, ami az üzleti élethez kapcsolódik A Team Academy ötlete Finnországból, a Jyvaskyla University of Applied Sciencesrôl származik. Ez a „vállalkozók iskolája” elnevezésû ötlet Johannes Partanen nevéhez kapcsolódik 1993-ból. Az oktatás újszerûsége abban rejlik, hogy a hagyományos oktatással ellentétben a Team Acedemy hallgatói nem vesznek aktívan részt elôadásokon, nem kell zárthelyi dolgozatokra készülniük vagy hagyományos értelemben vett vizsgákat tenniük. Ezzel ellentétben a hallgatók valós üzleti környezetben próbálják ki tehetségüket, fejlesztik tudásukat és tesznek bizonyságot jártasságukról az üzleti életben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hallgatók egy üzleti vállalkozást indítanak tanulmányaik megkezdésekor, amely vállalkozás megalapításának, fenntartásának minden feladatát és terhét maguknak kell megoldaniuk. A hallgatók így nem csupán a valós piaci környezetrôl szereznek információkat, de megtanulnak csapatban együttmûködni, magukat és csapattársaikat motiválni, értékelni, a saját üzleti érdekeiktôl indíttatva képezni magukat, használni az üzleti szférában használatos idegen nyelveket. A hallgatók munkáját jól felkészült egyetemi szakemberek (trénerek) irányítják.

agrárium

2012. május

Ez az oktatási módszertan a nemzetközi üzleti oktatás területén nem csupán elfogadott, de a legmodernebb és a legelismertebbek közé tartozik. Jól mutatja a módszertan elfogadottságát és népszerûségét, hogy számos európai országban, így Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban stb. indítottak a finn mintára saját Team Acedemyt. Team Acedemy Magyarországon elôször Debrecenben Magyarországon elôször a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara nyerte el annak lehetôségét, hogy saját Team Acedemyt indíthasson 2×20 fôs csoporttal. A Kar Vállalkozásfejlesztési Intézete által koordinált képzés 7 tanulmányi félévet jelent a hallgatók számára. A Team Acedemy hallgatói a képzés elvégésével a szakjuknak megfelelô BA, valamint MSc diploma mellett egy nemzetközileg is elismert finn üzleti MBA (Master of Business Administration) diplomát is szereznek. A képzés elsôsorban azon hallgatók számára ajánlott, akik kellô energiát, lelkesedést és tettrekészséget éreznek kipróbálni magukat a valós üzleti életben, nyitottak az új kihívásokra, akik szeretnének nemzetközi környezetben, idegen nyelv (fôként angol) aktív használatával dolgozni, tudnak és szeretnek is csapatban dolgozni. Emellett kellôen érettnek érzik magukat saját vállalkozásban való munkavégzésre és felelôsségvállalásra, és a vizsgákra való lexikális tudásanyag felhalmozása helyett a legújabb üzleti tankönyvek anyagait a gyakorlatban akarják hasznosítani. Jelenleg a Team Academy-képzésben résztvevô hallgatók sokoldalú üzleti tevékenységekkel foglalkoznak, ezek között elôfordul a hallgatók részére történô laptopés használtruha-értékesítés, hazai és külföldi, egyetemi és üzleti partnerek számára rendezvényszervezés, weblaptervezés, domain szolgáltatások és bioélelmiszerek értékesítési kampányának kivitelezése. A Team Academy hallgatói az elmúlt 2 évben több mint 10 millió forint árbevételt értek el. A bevételeket a vállalkozások finanszírozása mellett saját tanulmányaik költségeinek fedezésére is használják. Szlogenjük „Vállalkozva tanulunk, csoportban gondolkozunk”. Tevékenységük ma már Magyarország határain is átp nyúlik.


6/1/2012

9:27 AM

Page 33

D e b r e c e n i E g y e t e m G V K 33

Karunk sokszínû képzési palettája Akkreditált szakok, képzések Informatikai statisztikus és gazdasági tervezô

Képzési idô 4 félév

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

6 + 1 félév

Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki

6 + 1 félév

Pénzügy és számvitel

6 + 1 félév

Kereskedelem és marketing

6 + 1 félév

Turizmus-vendéglátás

6 + 1 félév

Sportszervezô

6 félév

Emberi erôforrás tanácsadó

4 félév

Logisztikai menedzsment

4 félév

Számvitel

4 félév

Vállalkozásfejlesztés

4 félév

Gazdasági agrármérnöki

4 félév

Vidékfejlesztési agrármérnöki

4 félév

Humánmenedzsment

4 félév

Konferencia- és rendezvény menedzsment szaktanácsadó Konferencia- és rendezvény menedzsment szakközgazda

3 félév

Légiforgalmi logisztikai menedzsment

2 félév

Logisztika és szállítmányozási menedzser

2 félév

Online marketing

2 félév

Regionális és térségi vidékfejlesztési szaktanácsadó

2 félév

Üzleti informatika szakközgazda

2 félév

Vállalati irányítás és kontrolling szakreferens

3 félév

Vállalati irányítás és kontrolling szakközgazda

2 félév

Vállalatirányítási rendszermenedzser

3 félév

Wellness és Spa szakmenedzser

3 félév

Wellness és Spa szakközgazda

2 félév

Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

6 félév

2 félév

Képzési szint felsôfokú szakképzés BSc alapképzés nappali, levelezô tagozat BSc alapképzés nappali, levelezô tagozat BA alapszak nappali, levelezô tagozat BA alapszak nappali, levelezô tagozat BA alapszak nappali, levelezô tagozat BSc alapszak nappali, levelezô tagozat MA mesterszak nappali, levelezô tagozat MA mesterszak nappali, levelezô tagozat MSc mesterszak nappali, levelezô tagozat MSc mesterszak nappali, levelezô tagozat MSc mesterszak nappali, levelezô tagozat MSc mesterszak nappali, levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat szakirányú továbbképzés levelezô tagozat PhD képzés nappali, levelezô tagozat 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:27 AM

Page 34

A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. www.gvk.unideb.hu [email protected] Telefon: 52/508-304 Fax: 52/486-298


6/1/2012

9:27 AM

Page 35


6/1/2012

9:27 AM

Page 36

36 B a r o m f i

A baromfiágazat 2011. évi értékelése Ebben az összeállításban csak a Baromfi Termék Tanács tagsági körébe tartozó cégek, vállalatok végleges, lezárt adatai szerepelnek. Nehéz megítélni, hogy hol és mennyi a szervezett szektoron kívüli tevékenység eredménye, mert a szakmai szervezetek az országos ágazati tevékenységnek már csak alig a felét fogják át. Ugyanakkor a szervezett kör adatai önmagukban bizonyos értelemben használható képet nyújtanak a baromfiágazat tevékenységérôl, annak legfontosabb jellemzôirôl és a trendekrôl, nem utolsó sorban pedig a termelés, fogyasztás és értékesítés strukturális alakulásáról.

A

vágóüzemek és feldolgozók alapanyagául szolgáló országos vágóbaromfi-termelés meghatározó részét tartalmazza az 1. táblázat fajok szerinti bontásban és az elôzô évekkel való összehasonlításban. A magyar baromfiágazat erôsségét bizonyítja az a tény, hogy a vágóbaromfi-elôállítás 5%-os növekedést mutat, tehát a gazdasági válság közepén is növekedési pályára állt, ami nemzetgazdasági szempontból is jelentôs. A továbbiakban látni fogjuk, hogy az ágazat exportorientációja ma ennek a legfôbb mozgatója. A nagyobb növekedést, ami éppen ebbôl az irányból volna lehetséges, sajnos a termelési (fôként az energia- és a takarmány-) költségek újra beállt emelkedése akadályozta és akadályozza ma is. Ugyanilyen növekedéskorlátozó hatása van a manapság esetenként eltúlzott állatjóléti szabályozásoknak, nemcsak a tojástermelés, hanem a hústermelés (pl. brojlerhizlalásnál az állománysûrûségi elôírások stb.) esetében is. Látható, hogy a csirketermelés növekedésében vannak tartalékok, amit csak részben lehetett kihasználni. A tenyészállományok felfuttatása is bizonyos idôt igényel, és annak túlzott mértéke is kockázatos. Egyébként a szaporító fázis a keltetôtojás-kereslet következtében a múlt évben igen elônyös helyzetbe került, ennek azonban ebben az évben nem biztos, hogy ugyanilyen folytatása várható. 1. táblázat. Vágóbaromfi-termelés, 2011 (1000 t élô súly) Faj

2009

2010

2011

2011/2010, %

Csirke, tyúk

231

232

258

111

Pulyka

110

103

93*

90

Liba

31

28

30

107

Kacsa

55

62

65

105

427

425

446

105

Összesen

Forrás: BTT adatbázis (2012)

agrárium

2012. május

*Megj.: korrigált adat

2. táblázat. Vágottbaromfi-értékesítés (1000 tonna vágott súly) Baromfifaj, az értékesítés iránya

2010

2011

2011/2010, %

Belföld összes baromfi

198

204

103

– ebbôl csirke, tyúk

146

156

107

28

20

71

8

8

100

– pulyka – liba

14

20

143

Export összes baromfi

– kacsa

85

94

110

– ebbôl csirke, tyúk

21

29

119

– pulyka

30

29

97

– liba

12

12

100

– kacsa

22

24

109

1664

1578

95

Hízott liba és kacsamáj, t Forrás: BTT adatbázis (2012)

A vágópulyka-elôállításban súlyos visszaesés tapasztalható, ami az elôzô évek piaci helyzetére vezethetô vissza, és bár a kereslet az áruhiány következtében megnôtt, a termelés felfuttatása itt sokkal több idôt igényel, mint ami a csirke esetében szükséges. A víziszárnyas ágazaton belül a liba sajnos elég szûk piaci keretek közé szorult és beállt erre a szintre, viszont a kacsánál most már évek óta örvendetes növekedés tapasztalható. Az említett keretek közt folytatott ágazati tevékenységen belül az értékesítést a 2. táblázatban foglaltuk össze mind hazai, mind a külpiaci vonatkozásban. A baromfitermékek belföldi értékesítése ebben a körben a statisztikailag kimutatott 1 fôre jutó 35 kg-os hazai fogyasztásból csak mintegy 20,5 kg-ot takar, de kétségtelenül a nagy- és kiskereskedelmi forgalomból jut el a fogyasztóhoz, és kifejezi a hazai piac sajátosságait. Az e körön kívüli, üzemi vágásokból és kereskedelmen keresztül menô áru-


6/1/2012

9:50 AM

Page 37

B a r o m f i 37 3. táblázat. A belföldi értékesítés struktúrája

tottak az amúgy elég kockázatos belföldi áremelés kényszerhelyzetébe. Feldolgozás szerint Fajok szerint Sajnos a jövôre – és talán már a kö2010 2011 2010 2011 zeljövôre vonatkozólag – ilyen optimista jóslásokba nem bocsátkozha1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % tunk, mivel egyrészt a válság részben Egész baromfi 19 10 26 13 csirke 146 75 153 75 tovább folytatódni és esetleg mélyülni Darabolt baromfi 80 41 83 41 pulyka 28 14 21 11 látszik, másrészt a várható – illetve Apr./bels./egyéb 97 49 95 46 liba 8 4 9 4 máris – aszályos esztendôben a mezôgazdaság nem lesz pozitív tényezôje a kacsa 14 7 21 10 gazdasági növekedésnek, sôt akár a Összesen 196 100 204 100 összesen 196 100 204 100 GDP csökkenésének irányába mozForrás: BTT adatbázis (2012) dulhat el a legnagyobb erôfeszítések ellenére is. mennyiség összetétele feltehetôen hasonló ehhez a 20,5 kiAmi a fajok szerinti struktúrát illeti, az nem ennyire izlóhoz, talán csak az ún. naturális fogyasztás „lóg ki” ebbôl galmas téma, mert míg az egész világon lényegében a csira sorból. Ezért érdemes megvizsgálni ennek a fogyasztás- ke jelenti a baromfihúst, és a pulyka is kezd feljönni, adnak a struktúráját. A 3. táblázatban ezt mutatjuk be két dig Magyarország mint víziszárnyas nagyhatalom nem szempontból. annyira egyoldalúan csirkés, de ha igazán megnézzük, az Nyolc-tíz évvel ezelôtti vagy még régebbi adatok isme- emberek mégis a csirkét eszik legszívesebben. A liba, karetének birtokában biztosan állíthatjuk, hogy az összes csa húsa iránt egy speciális szokás alapján a külpiaci kebaromfihús-fogyasztás akkori szintjén az egész csirke jó- reslet majdnem kizárólag a német ajkú országokban muval nagyobb, 55–60%-os arányt képviselt, ez mára a fel- tatkozik, és mi az ez irányú exportunkat erre is építjük – dolgozás és a fogyasztási kultúra fejlôdése folytán elérte egy nem gyengének mondható lengyel konkurencia mela 40% körüli arányt, és a tendencia a még további csökke- lett, de a kacsát például Németországban is egyre nagyobb nés irányába mutat. A többi fajnál szintén, a pulykánál mennyiségben termelik. már régebben is a darabolt termékek vásárlása volt inkább A BTT tagsági körében teljesített baromfiexport (lásd 2. jellemzô. táblázat) csupán 52%-át teszi ki a lapunk elôzô számában Van azonban még egy tényezô, amely ezt a struktúrát közölt, FVM/AKI forrásból származó, a vámhatóságok által befolyásolja, az pedig a fogyasztók vásárlóerô szerinti ré- vámtarifaszámok szerint regisztrált országos exportadatok tegzôdése. Nos, elég világosan kiderül ebbôl a táblázatból, összegéhez képest. Az ilyen módon feldolgozott részexport hogy a magyar fogyasztók átlagos vásárlóerô tekintetében struktúráját, ha fajok szerint nézzük, akkor az összes exportnincsenek éppen a csúcson, ezt bizonyítja az olcsó aprólé- ból a csirke és a pulyka 31–31, a liba 13, a kacsa 25%-ban kok, csontos részek (pl. far-hát) közel 50%-os vásárlása – részesedik. Az export növekedése az országoshoz hasonlóés mint tudjuk, ezek a csontok nem mind a kutyák „aszta- an örvendetesen jelentôs. A vágottbaromfi-export átlagára lára” kerülnek. Tehát világosan látszik az életszínvonal kü- 290 HUF/EUR éves árfolyamot feltételezve kereken 770 lönbsége, ha megnézzük, hogy pl. az USA 50 kg feletti fe- Ft/kg, ami az országos 765 Ft/kg-mal szinte teljesen összejenkénti baromfihús-fogyasztásának döntô részét a szín- vág. A BTT a relációs (Európa, EU, Ázsia stb.) bontás melhúst jelentô csirke- és pulykamellfilé adja. Mindenesetre lett a darabolt és egész testben szállított baromfi bontást is már nálunk is vannak biztató jelek arra, hogy a hazai fo- elvégzi, víziszárnyasnál pedig a hízottat is elkülöníti. gyasztásban nô a mellfilé, a felsôcomb és a feldolgozás A hízott májak exportja 2011-ben összesen 1578 tonna csúcsszintjét jelentô továbbfeldolgozott termékek forgal- (1205 t liba-, illetve 373 t kacsamáj) volt, mely kis mértékû ma. Ez utóbbiaknál a közeli múltban nagy elôrelépés tör- csökkenést mutat a múlt évihez képest, átlagárban azonban tént, hiszen sorra létesültek igen magas színvonalú üze- a libamáj elérte a közel 22 EUR, illetve kb. 27 USD szintet, mek, melyek ma már belföldre is tetemes mennyiségeket ami felülmúlja a 2010-es árakat. szállítanak. A baromfitermelés és értékesítés információs rendszere A belföldi baromfiárak, mint ismeretes, 2011. év köze- tekintetében véleményem szerint meg kellene szüntetni a jepén emelkedtek érezhetôen. Bármennyire is furcsának, lenlegi kaotikus, különösen szakmailag áttekinthetetlen álmég inkább kellemes meglepetésnek tûnik, a baromfiárak lapotot. Ez csak az államigazgatás és a vámhatóságok karácsonykor alig mozdultak, és 2012-ben sem követke- egyeztetései mellett volna megoldható, ennek összefogására zett be eddig a beígért, két ütemben várható 10–15%-os pedig a szakmai szervezeteknek, esetünkben mindenekelôtt fogyasztóiár-emelés. Ebben feltehetôen szerepet játszott, egy jól szervezett terméktanácsnak volna célszerû biztosítahogy a fogyasztói vásárlóerô nem tudta befogadni az ár- ni a jogi, gazdasági és anyagi feltételeket. Ez vagy ehhez haemelkedést, másrészrôl a takarmányköltségek viszonylag sonló javaslat már több oldalról is elhangzott néhányszor, de nyugalmi állapotba kerültek, a baromfiexport sikeres volt nem akadt még olyan irányítóhatóság vagy szervezet, amely mind a valamelyes mennyiségi, mind inkább pedig a komolyan vette volna. gyenge forint miatti értékbeli növekedése folytán, így a termékeket elôállító vállalatok a válság ellenére sem juKállay Béla 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:28 AM

Page 38

38 B a r o m f i

Repülôstart a napos baromfinak

Megoldás a HYDRO-GEL A napos baromfi szállításakor vagy kihelyezésekor gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy több óra, esetleg több nap is eltelik, mire a napos madár táplálékGyurcsó Gábor hoz vagy ivóvízhez jut. Ennek következtében nagyobb kieséssel számolhatunk, de elveszik annak a lehetôsége is, hogy az állományunk jól startoljon a nevelés kezdetén, aminek következtében nem lesz képes nyújtani a genetikai teljesítôképességének maximumát. A problémára megoldást jelenthet a Hydro-Gel, amely nagy mennyiségû víz felvételére képes, speciális termék, amit képes jól magában tartani, majd az állati szervezetben elengedni. Ez a termék összetételénél fogva megakadályozza a napos madarak szállításakor, fogadásakor fellépô dehidratáció veszélyét, valamint az esetlegesen fellépô energiahiányt. Összetevôi révén energiát és C-vitamint

agrárium

2012. május

szolgáltat a legyengült szervezetnek, valamint elôsegíti a bélrendszer számára nélkülözhetetlen hasznos baktériumok kolonizációját. Megalapoz a bélrendszer számára egy olyan egészséges felszívó felületet, amellyel a madár zökkenômentesen képes lesz átállni a szilárd takarmány fázisra. Adagolása minden fajta napos állomány számára javasolt. Lehetôségeink szerint minél hamarabb kezdjük el a Hydro-Gel adagolását. Adagolhatjuk kelés után, szállítás folyamán, fogadáskor vagy csôrözés után. A következô adagokat javasoljuk: • brojler, árutojó, valamint szülôpár napos állományok esetében 1 g/madár, • pulyka állományok esetében 2 g/madár, • viziszárnyas állományok esetében 2 g/madár, • egyéb (fürj, fácán) 1 g/madár. Bôvebb információ: Gyurcsó Gábor baromfi termékmenedzser mobil: 20/3886-255


6/1/2012

9:28 AM

Page 39


6/1/2012

9:28 AM

Page 40

40 M é h é s z e t

Keresett a magyar méz Hazánkban mintegy 16 ezren foglalkoznak méhészettel, összesen 1 millió méhcsaládot tartanak, ennek eredményeként a lakosság számához képest Európában kiemelkedôen jelentôs méztermelôk vagyunk. Sajnos a 2012-es esztendô nem jól indult: a legkorábban mézelô ôszi káposztarepce rossz kelése, kifagyása és az akácosok virágkezdeményeinek elfagyása várhatóan mintegy 60–70 százalékos kiesést okoz a méhészeknek.

K

ontinensünkön Spanyolországban tartják a legtöbb méhet, de a méhsûrûséget – vagyis az 1 négyzetkilométeren való tartást – illetôen az élen járunk. Nálunk átlag 11 méhcsalád jut egységnyi területre. A méhészetet a legtöbben hobbiként, keresetkiegészítésként, illetve fôállásként mûvelik, de a stabil kereset biztosítása, a megélhetés miatt egyre több a fôállásos méhész – tájékoztatott Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület nemrég újjá választott elnöke. Méhészeink egy-egy esztendôben átlagosan 20 ezer tonna mézet pergetnek. Az áru kevesebb, mint felét itthon fogyasztjuk el, így aránylag jelentôs az export. – Hogyan alakul a hazai mézfogyasztás? – A magyar fogyasztás a rendszerváltás óta megnégyszerezôdött, és ezekben az években már elérte a fejenkénti 0,7–0,8 kilogramm közötti átlagot. Az uniós mézfogyasztással összehasonlítva ez nem rossz, a tendenciájával elégedettek lehetünk. A 27 uniós országban a lakosság fejenkénti mézfogyasztása 0,9 kilogramm körül alakul úgy, hogy a németek és a görögök átlagos fogyasztása a miénknek csaknem a kétszerese: l,5 kilogramm. Sajnos, bár a legtöbben tisztában vannak a méz egészségre áldásos hatásával, ez a termék nem a fôétkezések része, és az ára miatt még normális évjáratokban, megfelelô kínálat esetén is a kívántnál ritkábban nyúlnak érte. Az is furcsa, hogy nálunk a városi ember fogyaszt több mézet. A vidéki piacokon a vásárlók számához képest jóval kisebb a kereslet, ennél fogva a kínálat is, mint a budapesti vagy más nagyvárosok piacain. Van még egy kisebb „fogyasztói”szegmens, ez az élelmiszeripar. Azzal azonban az a gond, hogy bár ízesítésre és alapanyagként felhasználja, de nem a minôségi, hanem a – borászati fogalmat alkalmazva – a gyengébb „asztali” mézet igényli. Magyarországon mintegy 1000 tonna mézet kér évente az ipar. A gyártók elsôsorban azért kedvelik, mert ha az áru csomagolásán feltüntetik, hogy mézet tartalmaz, annak pozitív jelentése van. Az európai élelmiszer-feldolgozók viszont szívesebben használják a gyengébb minôségû kínai mézet. – Igaz, hogy a marketingre szoruló méhész nem kap támogatást? – Pedig a hazai mézfogyasztást a jelenleginél sikeresebb, folyamatos marketinggel lehetne tovább növelni, erre azonban – mivel viszonylag kis ágazatról van szó – nincs támo-

agrárium

2012. május

gatás, mivel nálunk az a tendencia, hogy a szubvenciót fôként a nagy agrárágazatok kapják. A méhészet csak közvetetten jut forráshoz, közvetlen támogatásban nem részesül. Ez egyébként nem nagy gond, nem is tartanak rá igényt. A méhész a normális évjáratok bevételeibôl meg tud élni. A méhész semmirôl sem marad le, ha tagja az egyesületnek, mert ezen keresztül ingyen részesül szaktanácsadásban, számára díjmentesek a téli tanfolyamok, kongresszusok, kap szakirodalmat, folyamatosan hozzájuttatják a világ méhegészségüggyel foglalkozó szakirodalmának magyar fordításához. Az egyesületben azonban döntôen csak abból az évi 5 millió forintból tudnak piackutatásra, a fogyasztás ösztönzésére költeni, amit maguk a méhészek, az OMME tagjai adnak öszsze ilyen célra. Ez pedig csupán arra elég, hogy a különféle – döntôen a háziasszonyok és egyéb célfelhasználók, a nagyobb lakossági „rétegek” által – olvasott médiumokban jelentessenek meg hirdetéseket. Természetesen léteznek hasznos rendezvényeik is, mint a különféle mézes napok, például a szeptemberi Kaposvári Mézfesztivál és a decemberi Kárpát-medencei Mézfesztivál, ilyenekbôl évente 18–20-at tartanak a Mézkirálynôvel, valamint a Méz Lovagrend fenntartásával. Gyakorlatilag tehát önerôbôl szervezôdik a méz marketingje. – Hogyan „szerepel” a magyar méz itthon és a világpiacon? – A magyar méztermelést gyakorlatilag nem zavarja az import. Ennek oka, hogy az igényes magyar fogyasztók döntô többsége szerencsére ragaszkodik a hazai mézhez. A külföldi élelmiszerláncok természetesen hoznak be árut a saját országukból – ezért van a polcokon a miénknél gyengébb minôségû francia, néha angol méz. Ám mivel mi a világpiacon értékesítjük a mézünk 70 százalékát, ezért az Unió olcsó távol-keleti és egyéb importja befolyással van a piacra, mert az olcsó kínai, a dél-amerikai (argentin) mézek árához viszonyítva tudnak a magyar exportôrök 50–60 százalékkal jobb áron értékesíteni. Az viszont zavaró körülmény, hogy azért jöhetnek be az Unióba, illetve hazánkba is silányabb minôségû külföldi mézek, mert korábban a multinacionális mézimportôrök befolyása révén az európai mézszabvány igen „gyengére” sikerült. Ez is oka, hogy 2011-ben átlag kereken 2 eurós áron jöttek a kontinense a távoli mézek, míg a magyar méz ára 3 eurót ért kilónként. A magyar méz kiváló minôségét döntôen két tényezô befolyásolja: az egyik a Kárpát-


6/1/2012

9:28 AM

Page 41

M é h é s z e t 41 medence nektártermelésre, -gyûjtésre is igen kedvezô flórája és a méhészeink magas szakmai tudása. Egyébként a világpiaci mézárak történelmi csúcson vannak: 2001-tôl megháromszorozódott a méz ára, ennek több oka van: nôtt a fogyasztás, viszont csökkent a termelés, mert csökkent a mézcsaládok száma. – Miért esett vissza a méztermelés a világban? Az utóbbinak két oka van: egyrészt korábban olyan mélyponton volt az ár, hogy a fejlett országokban sokan abbahagyták a méhészkedést, másrészt folyamatosan pusztítanak a méhbetegségek (Amerikában például megfelezôdött, Franciaországban harmadolódott a családok száma). A méhcsaládokat legjobban támadó paraziták – például a Varroa atka – elleni küzdelem szerének kifejlesztésére a nagy állatgyógyászati világcégek nem áldoznak. A nagy ágazatok, a búza, kukorica növényvédô szereivel szemben az atka elleni szernek a kifejlesztése költséges, és a piacra dobásuk az ágazat kis felvevôképessége miatt nem jelent nagy bevételt. A méhészek részérôl egyébként a hatásos védekezô anyag hiánya heroikus küzdelemhez vezet, hiszen miközben nincs megfelelô szer, úgy kell védekezzenek – természetes módszerekkel – a kártékony atka ellen, hogy a mézben ne lehessen semmilyen szermaradványt kimutatni. Sôt, a kártevôk féken tartásával a gyakorlatban a társak állományára is vigyáznia kell, nehogy a szomszéd jószágait is megfertôzze. Ezért jogos a mondás, hogy a méhészet a legösszetartóbb ágazat. Nagy a felelôsség, hiszen a magyar mézbôl évjárattól függôen 12–13 ezer tonna (egy-egy évben 15–20 ezer tonna) megy exportra. A legtöbb mézet Olaszországba, Franciaországba és Németországba szállítjuk, amit természetesen csak hagyományosan mondunk exportnak, hiszen EU-n belüli kereskedelemrôl van szó. Mézünk kisebbik része belföldre kiszerelve jut el a fogyasztókhoz üzletekben, városi piacokon, és évi mintegy évi 2–3 ezer tonnát közvetlenül a méhészeknél kimérve vesz meg a lakosság. Külföldre nagy tételben döntôen hordósan értékesítjük, a kiszerelt exportméz aránya a rendszerváltás óta sem növekedett. Ennek oka, hogy sok évtizede felosztott piacról van szó, ahova a kisebb egységekben, csomagolva nem nagyon tud betörni az exportôr. A csomagolt méz drágább a lédignél, márpedig a fôbb vásárlók, a franciák, a németek, az olaszok és az angolok, akik naponta fogyasztanak, sok mézet esznek, számukra viszonylag olcsóbbnak kell lennie a méznek. A csomagolást a magyar mézfeldolgozó, -kiszerelô többnyire nem tudja megelôlegezni. – Hogyan értékeli az EU a mézágazatot? – EU-s tagságunk óta sikeresen mûködik a Magyar Nemzeti Méhészeti Program, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium és az OMME már akkor kidolgozott, amikor hazánk még be sem lépett az Unióba. A programot évente újítjuk meg, és nem kis siker, hogy más uniós országok is mintaként kezelték. Az egyesületnek évente friss programot kell írnia, és az Unió megfelelô szerve, a Mezôgazdasági Bizottság elvárja, hogy az éves jelentést, a méhészeti ágazatról az adatokat Magyarország megküldje. Brüsszelben ugyanis rájöttek, hogy a méhészet egyébként – viszonylag kis mérete ellenére – nagyon fontos ágazat. Az Unióval a Nemzeti Programokon keresztül, ennek segítségével növekszik a folyamatos kapcsolattartás lehetôsége, a kohéziós erô.

A programra azért is szükség volt és van, mert a segítségével olyan projektekre voltunk képesek pénzt szerezni, amelyek finanszírozására korábban képtelenség lett volna a tagállami méhészeknek. Ilyen például a méhészeti monitoring vizsgálat, amelyben, ha a méhész jelzi, hogy állategészségügyi gondja van, akkor az adófizetôk pénzébôl finanszírozható az okok felderítése. A programra lehívható pénzbôl állíthatták fel és mûködtethetik az OMME Szaktanácsadói Hálózatát, amelynek megyénként van egy-egy fôállásos szakértôje, akihez a méhészek fordulhatnak, hiszen ez a tevékenység meglehetôsen speciális. – Sikerülhet-e a kaptárlopások megelôzése? – A szakmában viszonylag újdonságnak számít, hogy a kaptárlopások megakadályozására a Vidékfejlesztési Minisztérium kötelezi a méhészeket, hogy a tenyészetük kódját jelentsék be és jól láthatóan tüntessék fel a kaptárokon. Ez az OMME szerint nagymértékben csökkenteni fogja a lopásokat. További lehetôség, hogy kidolgozták a rendszerét, és az egyesülettôl minden tag tud rádiófrekvenciával mûködô azonosító chipeket igényelni. Ez olyan kis eszköz, amit a kaptárban könnyûszerrel el tud rejteni a méhész. Így ha a kaptár idegen kézbe kerül – mondjuk a tettestôl egy másik méhészhez kerül az –, a tolvaj lebukhat, mert a megyei szakértô jogosítványa szerint speciális mûszerével a kód alapján azonosítani tudja, ha abban az állományban idegen kaptár van. Jelzése a bûnügyi szervezet számára bizonyító erejû tény. Fehér István

2012. május

agrárium


6/1/2012

9:28 AM

Page 42

42 A g r á r e n e r g e t i k a

Beszállítókat vár a Hungrana Hamarosan átadják az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai energetikai beruházását Szabadegyházán, a Hungrana Kft. telephelyén. A vállalat megkezdi a biomassza kazánokban elégethetô mezôgazdasági melléktermékek és hulladékok felvásárlását. A Hungrana Kft., Európa legnagyobb izocukorgyártó vállalata évente több mint egymillió tonna kukoricát vásárol fel és annak minden alkotóelemét hasznosítja. A gyár – hamarosan elkészülô biomassza kazánjainak átadása után – a kalászos gabonanövények bálázott szalmáját is felvásárolja. A próbaégetések eredményei alapján pedig várhatóan kukoricaszárat, energianádat, fûrészport, tisztítási hulladékot, rostalját, esetleg napraforgóhéjat, továbbá repceszalmát, sást, nádat, szénát, maglucerna-, köles- és szójaszárat is vesz majd, hogy környezetbarát forrásból állíthassa elô energiaszükségletének egy részét. Megbízható partner A beruházást végzô Hungranatrans Kft.-vel szerzôdô agrártermelôk folyamatosan biztos piacra és stabil kifizetésekre számíthatnak. A cég 90100 ezer tonna szalma és egyéb melléktermék felvásárlását tervezi évente. A hazai növénytermesztés melléktermékeként minden évben keletkezô elégethetô biomassza mennyiségnek a gyár mindössze a tizedét lesz képes hasznosítani, a növénytermesztés melléktermékeinek nagy része tehát változatlanul visszaforgatható a talajba. Az

EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsôvel, erôsített kivitelben ismét kaphatók különbözô felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók. Teljes eredeti alkatrészellátás.

Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: 62 311-897 Mobil: 06 30 93 54 762

AGRÁR-APRÓ HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN! ÁRA: 40 000 FT + ÁFA

agrárium

2012. május

élelmiszer-ipari vállalattal kötött szerzôdés viszont biztosítja, hogy a learatott gabona árának akár 30 százalékát is megkapja az agrárvállalkozó, ha begyûjti és átadja a visszamaradt melléktermékeket. Bálázás A kazánok olyan téglatest alakú bálákat képesek befogadni, amelyek magassága 0,9 méter, hosszúsága 2,4–2,5 méter, szélessége pedig 1,2 méter. Egy bála tömege minimum 350 kg, maximum 700 kg lehet. A Hungranatrans Kft. munkatársai a szabadegyházi gyárba szállított bálákat a víztartalom és a mért bruttó súly alapján minôsítik és ezt követôen határozzák meg a pontos átvételi árat. Csak azokat a bálákat veszik át, amelyeknél az átló három pontján mért nedvesség átlaga nem haladja meg a 20 százalékot. A gazdálkodóknak és a fenti elvárásoknak megfelelô bálákat készítô gépek tulajdonosainak már a betakarítás elôtt érdemes megkeresni a Hungranatrans Kft. üzletkötôit, mert így elôre gondoskodhatnak a gabona melléktermékének értékesítésérôl. A cég munkatársai várják a beszállítók jelentkezését, a döntést folyamatos tanácsadással segítik. Ha tehát Ön kalászos gabona növények bálázott szalmáját, kukoricaszárat, energianádat, fûrészport, tisztítási hulladékot, rostalját vagy napraforgóhéjat, esetleg repceszalmát, sást, nádat, szénát, maglucerna-, kölesés szójaszárat szeretne értékesíteni, válassza partneréül a Hungranatrans Kft.-t. A felvásárlással kapcsolatos kérdésekkel keresse Dudás Bélát a +36-30-380-1159-es telefonszámon, vagy írjon a [email protected] e-mail címre.


6/1/2012

9:28 AM

Page 43

A g r á r e n e r g e t i k a 43

Milliárdok a szántóföldrôl Mezôgazdasági melléktermékekre épült erômû Pécsett – új jövedelemforrás a gazdálkodóknak Többletbevételi lehetôséget teremt a gazdálkodók számára a PANNONPOWER HOLDING Zrt., amely idén ôsszel adja át bálázható lágyszárú mezôgazdasági melléktermékek eltüzelésére alkalmas kazánját Pécsett. A 35 MW beépített villamos teljesítményû erômû nemcsak a szántóföldeken keletkezô melléktermékeket, hanem a gyepterületek és árokpartok gondozásából származó lágyszárú növények báláit is fogadni tudja. Az energetikai társaság évente mintegy 3,5 milliárd forintot költ majd tüzelôanyagra. A kalászosok szalmája, a kukorica- és napraforgószár, de akár a repce vagy a szója szára is alkalmas tüzelôanyagnak a pécsi erômû legújabb biomassza-tüzelésû kazánjában. A bálázható lágyszárú mezôgazdasági melléktermékeket elégetni képes kazán idén ôsszel kezdi meg mûködését. – Évente megközelítôleg 240 ezer tonna tüzelôanyagra van szükségünk, ennek 90%-a mezôgazdasági melléktermék, 10%-a pedig energianövény lesz – mondta el Rudolf Péter, a pécsi erômû tüzelôanyag-ellátásáért felelôs Pannon-Biomassza Kft. ügyvezetôje. –

Tüzelôanyagra mintegy 3,5 milliárd forintot fogunk évente költeni, amivel beszállítóink jelentôsen növelhetik bevételeiket. A folyamatosan változó agrárpiaci körülményekkel szemben az erômû kiszámítható, stabil és biztos jövedelem-kiegészítési lehetôséget jelent. Ráadásul elôfordulhat, hogy a gazdálkodók az erômûnek értékesített melléktermék után elôbb jutnak bevételhez, mint a betakarítást követôen esetleg hónapokkal értékesített terményeik után, ami javítja fizetôképességüket. A hosszú távú szerzôdések révén a termelôk hitelképessége is javulhat. – Nemcsak szántóföldekrôl, hanem a csatornapartokról, benôtt csatornákból, elgyomosodott, nem mûvelt területekrôl, de akár a gyepterületekrôl is érkezhet a lágyszárú tüzelôanyag, ami a tulajdonosok számára duplán elônyös lehet – tette hozzá Rudolf Péter. – A gyepek gondozásához kötött EU-s agrártámogatás lehívása ugyanis könnyebbé válhat, hiszen a kaszálás immár nem pusztán költséget jelent, hanem bevételt is hozhat: a lekaszált fû bebálázva szintén alkalmas tüzelôanyagnak, így tovább növelheti a tulajdonosok jövedelmét. Az erômû éves tüzelôanyag-igénye a Pécs 100 kilométeres körzetében, vagyis az erômû beszállítási területén keletkezô mezôgazdasági melléktermékeknek alig 3,5%-át teszi ki, így a biomassza-tüzelésû kazán ellátása nem veszélyezteti sem az állattartás igényeit, sem a talaj tápanyag-tartalmának megújítását. Ezzel szemben az új erômû többlet széndioxid-kibocsátás nélkül járul hozzá ahhoz, hogy a Pécs város több mint 31 ezer távfûtéses lakásának és 450 közintézményének fûtéséhez szükséges hômennyiséget 2012-tôl gyakorlatilag teljes egészében megújuló energiából állítsák elô. Néhány adat a bálákról Az új pécsi erômû 0,9×1,2×2,5 méter oldalhosszúságú szögletes bálákat fogad, amelyek egyenként legalább 400 kilogramm súlyúak. A bálák megengedett nedvességtartalma egyenként legfeljebb 28%, de egy szállítmány egészét tekintve a nedvességtartalom összesen legfeljebb 25% lehet. A bálákat az erômû telephelyén veszik át a beszállítóktól. 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:28 AM

Page 44

44 A g r á r e n e r g e t i k a

Teljes körû megoldás a termálvíz hasznosítására A folyamatosan dráguló fosszilis energiahordozó-árak (pl. földgáz, kôolaj, szén) miatt hazánkban egyre inkább elôtérbe kerül a termálvíz energetikai hasznosítása hôellátó rendszerekben. Ez a vásárlói igény fôként az energiaigényes iparágakban jellemzô és folyamatos emelkedést mutat. Ide tartozik az üvegházas zöldség- és virágtermesztés is, mely jelentôs hôigénnyel jellemezhetô. A termálvíz energetikai hasznosításának ösztönzésére az Európai Unióból is jelentôs források érkeztek hazánkba az elmúlt években. Az agráriparág és ezen belül a melegházas növénytermesztés az az ágazat, ahol a fûtési hôigények miatt jelentôsen megemelkedett a termékek elôállítási költsége. A jellemzôen 1 hektárnál nagyobb, esetenként 4–5 vagy annál nagyobb területen termelô kertészetek esetében igen szûk lehetôség nyílik a fosszilis energiahordozók kiváltására, hiszen jelentôs, nagyobb házak esetében több megawatt fûtési teljesítményigénnyel is számolhatunk. Ezen kertészeteknek nyújt teljes körû megoldást és szolgáltatást az AQUAPLUS Kútfúró, Építô és Termál-energetikai Kft., amely több évtizedes tapasztalattal, valamint számos kertészeti referenciával a háta mögött nyújt alternatívát a geotermikus energia hasznosításának lehetôségével. Magyarország köztudottan igen kedvezô geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az ország majdnem teljes területén elegendô hômennyiség kinyerhetô a föld mélyébôl, mellyel teljesen önellátóvá tudnak válni a kertészetek hôenergetikai szempontból. A rendszer fô eleme a termálvíz-termelô kút és a hôátadás felszíni vízgépészete. A termálvizet, az adott terület hidrogeológiai adottságainak megfelelô mélységû és szerkezetû termálkútból nyerjük ki, kútba telepített mélységi szivattyú segítségével, szerencsés esetben a nélkül. A kitermelt víz kémiai összetevôinek függvényében, annak gáztalanítását, illetve fizikai szûrését követôen nagyteljesítményû hôcserélôkön keresztül hajtva átadjuk a föld hôjét a kertészet fûtési rendszerének. A nagy fi-

agrárium

2012. május

AQUAPLUS Kútfúró, Építô és Termálenergetikai Kft. 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1. T: +36/62-251-747 • F: +36/62-250-961 Web: www.aquaplus.hu

nomságú fizikai szûrést követôen a lefûtött vizet visszahelyezzük a vízadó rétegbe, a visszasajtoló kút segítségével. A termálenergetikai rendszer megépítése jelenôs beruházást igényel, illetve a tervezés és engedélyeztetés is sok idôt vesz igénybe, azonban igen jó, akár néhány éves megtérülési mutatók igazolják létjogosultságát a már megépített rendszerek esetében. Mennyibe kerül egy ilyen rendszer építése? Erre nagyon nehéz választ adni, hiszen sok olyan jellemzô adatot kell hozzá ismerni, mely alapján meghatározhatók tervezési fázist követôen a pontos beruházási költségek. Az üzemeltetési költségeket tekintve azonban elmondható, hogy egy szenes fûtéssel mûködô kertészet kiadásaihoz mérten min. 40–50%-os, földgáz kiváltása esetében akár 60–70%-os is lehet az energiahordozókra fordított kiadások megtakarítása éves szinten. Gyakorlati tapasztalat az, hogy amely kertészet az elmúlt években a termálvíz hôhasznosító rendszerét megépítette és üzemelteti, az biztosítva érzi helyét a mai kiélezett piacokon, és további kertészeti fejlesztésekben is képes gondolkodni, illetve ilyen jellegû elképzeléseit valóra tudja váltani. Sikerként könyveljük el, és büszkeséggel tölt el minket, hogy kertész megrendelôink mindegyike bôvíteni tudta üvegház-kapacitását a termálvíz hôellátó rendszer üzembe helyezését követô 2–3 éven belül. Az AQUAPLUS Kútfúró, Építô és Termál-energetikai Kft. 1989-ben alakult és jelenleg is 100%-ban magyar tulajdonban lévô társaság, 20 évvel megalapítását követôen fô tevékenysége továbbra is a termálvízkutak fúrása és termálgépészeti rendszerek megvalósítása. Kijelenthetjük, hogy hazánkban az elsôk között építettünk termálvíz-hôhasznosító rendszereket, és a folyton bôvülô tapasztalataink segítségével napjainkban is folytatjuk azt. Megrendelôink jellemzôen Önkormányzatok, illetve jelentôs számban kertészetek, akik nagy megelégedéssel használják elkészült rendszereiket. Vállalatunk szakembergárdája a tervezéstôl, a kivitelezésen át, az elkészült rendszer üzemeltetéséig áll a tisztelt jövôbeni megrendelôi rendelkezésére.


6/1/2012

9:28 AM

Page 45

P a r a g r a f u s 45

Új katasztrófavédelmi elôírások 2011. október 3-án hétfôn jelent meg a Magyar Közlöny 113. számában az új katasztrófavédelmi törvény. A katasztrófavédelemrôl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén mûködô veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre is.

A

z új katasztrófavédelmi törvény végrehajtását szabályzó elsô kormányrendelet 2011. október 12-én jelent meg. A 208/2011. (X.12.) Kormányrendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetésérôl és visszatérítésérôl szól. A rendelet alapján több különbözô szabálytalanság megállapítása esetén a katasztrófavédelmi bírság összege az egyes bírságtételek egyesített összege, amely legfeljebb öt millió forint lehet. A 2011. évi CXXVIII. törvény 79 § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ki köteles katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. A 2011. évi CXXVIII. törvény 79 § (1) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetô (bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet mûködtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerzôdés alapján döntô befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem mûködésére) vagy b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, akkor nem köteles katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, ha a 2011. CXXVIII. törvény 79 § (2) bekezdés bármely pontja teljesül. A katasztrófavédelmi törvény és a végrehajtását szabályzó 208/2011. (X.12.) Kormányrendelet alapján a kormányrendelet 1. mellékletében szereplô adatlapot kell benyújtania a gazdálkodó szervezeteknek (vállalkozásonként 1 db) 2012. március 31-ig. Az adatlap formanyomtatványa elérhetô a www.katasztrofavedelem.hu és a www.akusztikakft.hu honlapokon is. A hozzájárulásra vonatkozó bejelentés elmulasztását a 208/2011. (X.12.) kormányrendelet ugyan nem szankcionálja, de a határidô elmulasztása „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény” (Ket.) szerint bírságolható. A törvény végrehajtását szolgáló következô megjelenô jogszabály a 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet volt. A katasztrófavédelmi törvény értelmében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek azon üzemek, ahol a telephelyen egy adott idôben megtalálható (gyártott, tárolt, a technológia irányíthatatlanná válása miatt keletkezô) veszélyes anyagok mennyisége eléri a 219/2011. (X.20.) Kormányrendeletben meghatározott küszöbértéket. 2012. január 1-jétôl a korábbi szabályozás (alsó, illetve felsô küszöbértékû) bôvült a küszöbérték alatti üzemekre is, mely alapján érintetté válnak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendeletben meghatározott küszöbérték 25%-át el-

érô veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet folytató üzemek, üzletek is. A törvény értelmezô rendelkezése alapján a küszöbérték alatti üzemek alatt azon létesítményeket értjük, ahol az alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de azt el nem érô mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a kiemelten kezelendô létesítmények. Kiemelten kezelendô létesítmények a 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet 1§. 3. pontja értelmében a következôk: a) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csôvezetéken történô szállításának létesítményei, beleértve a szállítóvezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztóállomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyûjtôvezetékeit 400 mm névleges átmérô alatt; b) az 1. melléklet 2. táblázatában szereplô veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkezô veszélyes hulladékok égetéssel történô ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe; c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. A rendelet hatálybalépésekor már mûködô küszöbérték alatti üzem és olyan – már mûködô – veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem áll, a 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet 2. mellékletben szereplô üzemazonosítási adatlapokat (érintett telephelyenként 1 db) 2012. május 15-ig (47.§. (4a) alapján) kell megküldenie a 7. § (1) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. Amennyiben az üzemazonosítás során a telephelyen tárolt veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a 219/2011. (X.20.) Kormányrendeletben meghatározott küszöbmennyiségek 25%-át, az adatlapokat a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra kell benyújtani. Az illetékes hatóságoknak szolgáltatott információk valódiságáért a gazdasági társaság felelôs vezetôje maga felel! Az üzemazonosítási adatlap valóságtartamának vizsgálata érdekében a Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság és területi szerve (Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) is jogosult helyszíni szemle lefolytatására. Amennyiben a fentiekben leírtakkal kapcsolatban kérdése lenne vagy a kötelezettségek teljesítését szeretné elvégeztetni, forduljanak bizalommal az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. illetékes kollégáihoz, akik készséggel állnak rendelkezésére. 2012. május

agrárium


6/1/2012

9:28 AM

Page 46

46 K a l e i d o s z k ó p

Agrár Innovációs Díj az Agro Legato Kft.-nek A Magyar Innovációs Szövetség 1991. évi közgyûlése határozott az Innovációs Nagydíj megalapításáról. Az évente egyszer kiadott Nagydíjat az a Magyarországon bejegyzett társaság kapja, amely a díjátadót megelôzô évben nagy jelentôségû innovációt valósított meg, és ennek folytán kiemelkedô hasznot ért el. A 2011. évi Magyar Innovációs Nagydíjban az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. részesült a vérrögképzôdés megelôzésére kifejlesztett Egitromb® 75 mg filmtablettáért. Az Egitromb gyógyszerrel miokardiális infarktuson, isémiás szélütésen átesett betegeket gyógyítanak. Ezen betegségek megelôzése, gyógyítása népegészségügyi érdek. Az EGIS Nagydíjának átadása után az intézmények által felajánlott Innovációs Díjak átadására került sor. Az év legjelentôsebb innovációját elismerô Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedô innovációs teljesítményeket további hat kategóriában is elismerik: Ipari, Agrár-, Környezetvédelmi, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs díjai. A díjak ünnepélyes átadására 2012. március végén került sor az Országházban. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évi Agrár Innovációs Díjában az Agro Legato Kft. részesült a komplett fejéstechnológiai rendszer, a HungaroLact kifejlesztéséért. A rendszer tömör leírása: Az Agro Legato Kft. által kifejlesztett és gyártott HungaroLact fejôberendezés a jelenlegi legmagasabb mûszaki és technikai színvonalat képviseli. Az új technológiát az igényes kis- és közepes farmoknak, tejtermelô tehenészeteknek, illetve kecske- és juhtenyésztôknek ajánlják, amelyek a jó minôség érdekében fontosnak tartják minôségi eszközök használatát. A különbözô kiépítésû berendezések hosszú élettartamúak, üzemeltetésük, költségük alacsony. A piaci felmérések is igazolják, hogy a kifejlesztett HungaroLact rendszer hiánypótló termékcsalád nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is. Ezt megelôzôen professzionális és költséghatékony technológia nem volt elérhetô a tenyésztôk számára. Az innováció eredményének tulajdonítható, hogy a kifejlesztett fejéstechnológiával a tejtermelô gazdaságok komplex kiszolgálása megtörtént. Ma már sikeresen mûködik közel negyven termelônél, nemcsak Magyarországon, hanem Európa hat országában. A HungaroLact legnagyobb elônye moduláris felépítésébôl adódik, a mobil fejôgéptôl a komplett fejôház beruházásokig, bármilyen igénynek megfelelôen kiépíthetô és ebbôl adódik az is, hogy bevezetése nem feltétlenül követel meg azonnali teljes technológiai cserét, részegységenként, a helyi igényekhez alkalmazkodva is el lehet kezdeni a rendszer kiépítését. A HungaroLact komplett fejéstechnológiáját alkalmazó cégek elismerései olyan visszhangot adtak a HungaroLact elterjedésének, hogy azóta folyamatos munkát ad a cégnek az igények kielégítése nemcsak belföldön, hanem a környezô országokban – Szlovákiában, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában – is egyre több helyen szerelik be ezt a technológiát. Az Agro Legato Kft. innovációs díján kívül a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjában és az Iparfejlesztési Közalapítvány 2011. évi Szervezeti Innovációs Díjában a Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. részesült a „Hatékonyabb üzemeltetés – élhetôbb környezet” c. pályázatáért. Dr. Lendvay Béla

agrárium

2012. május

agrárium AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 2012. május 22. évfolyam 5. szám z Szerkesztôbizottság Gondos Imre Dr. Horváth Ákos Dr. Jávor András Dr. Kapronczai István Dr. Kiss Valéria Mészáros József Szabadfalvi László Dr. Tóth László z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Elôfizetés: [email protected] z Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató z Lapalapító Farkas József, elnök z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás Hivatalos Biztonsági, Okmány-, Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. HU-ISSN 1215-8380


6/1/2012

9:28 AM

Page 47

Satis Mobil Projekt Építôipari Kft. Cégünk vállalja épületek teljes körû generál kivitelezését, felújítását és mûszaki ellenôrzését az ország egész területén.

1084 Budapest, Mária utca 13. III/1 Tel.: 06-20-411-8377 • Fax.: 06-66-436-439 E-mail: [email protected]


6/1/2012

9:28 AM

Page 48

agrárium Vásárolja vagy rendelje most meg a Kiadónál 20% kedvezménnyel 6980 Ft helyett 5580 Ft-ért!

Recommend Documents