AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------KANIZSAY Endre A technológiák szerepe a szudáni növénytermelés fejlesztésében Eredeti közlés/Original publication: 1989, kézirat, az African Studies in Hungary címmel tervezett, de meg nem jelent folyóirat anyagából, összeállítva: a 3. Nemzetközi Afrikanisztikai Konferencia, Gödöllő előadásaiból Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.766 Dátum/Date: 2014. március 6. / March 6. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document KANIZSAY Endre: A technológiák szerepe a szudáni növénytermelés fejlesztésében, AHU MATT, 2014, pp. 1–27. old., No. 000.000.766, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Kézirat az Afrikai Kutatási és Kiadási Program Archívumában /Manuscript in the Archives of African Research and Publication Program in Érd Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, modern agrártechnológiák a fejlődő világban, a szudáni növénytermelés fejlesztése African research in Hungary modern agrarian technologies in the third world, development of the plant production in Sudan ----------------------------------------------------------------------------

2

Kanizsay Endre

AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

Az agrártechnológiák szerepe Szudánban

3

AFRICAN STUDIES IN HUNGARY kézirat 1989-ből (3. Nemzetközi Afrikanisztikai Konferencia, Gödöllő)

A TECHNOLÓGIÁK SZEREPE A SZUDÁNI NÖVÉNYTERMELÉS FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Kanizsay Endre (Keszthely) egyetemi docens, mb. tanszékvezető a mezőgazdasági tudomány kandidátusa

Bevezetés A népességnövekedést vizsgálva megállapítható, hogy az ezredfordulóra – az ENSZ becslése szerint – minimálisan 6, de lehetséges, hogy 7 milliárd ember élelmezésével kell számolni. Az éhezés szempontjából világviszonylatban különösen veszélyes zónák közismertek. Afrika esetében a Szaharától délre eső, az ún. SZAHEL-országokban a legkritikusabb a helyzet. Az éhezés, mint probléma, csökkentése, illetve megszüntetése napjainkig nem sikerült, annak ellenére, hogy több elméleti és gyakorlati próbálkozás, javaslat látott napvilágot. Az idevonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomból egyértelműen megállapítható, hogy a fejlődő országok belátható időn belül az éhezést, az éhségszint körüli táplálkozás megszüntetését nem képesek megoldani a fejlett országok segítsége nélkül. Jelenleg a fejlett országok támogatásukat két fő formában eszközlik: – élelmezési programok keretében, élelmiszer-segélynyújtással, – illetve a mezőgazdasági termelés fejlesztésének elősegítésével a fejlődő országokban. A mezőgazdasági termelés fejlődő országokban történő segítésének terén kiemelkedő szerepe van az Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének, a FAO-nak.1 Az 1974-es „Római Konferencián” azon1

Bognár J.: A gazdasági növekedés iránya a fejlődő világban, 1967, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

4

Kanizsay Endre

ban egyértelműen megállapították, hogy a feladat megoldása szinte túlnőtte a szervezet kereteit, és világproblémává vált. Ilyen szempontból nézve a kérdést, a konferencián résztvevő országok egy „háromszöget” képeztek, melynek oldalai a következők2: – műszaki potenciállal rendelkező országok, – tőkeerővel rendelkező országok, – természeti erőforrásokkal rendelkező országok. Az általam vizsgált ország (pontosabban két tájegysége), Szudán a harmadik csoportba tartozik, s mezőgazdaságának fejlesztése mind a FAO, mind különböző tőkeerős (elsősorban olajban gazdag arab) és technikailag magasabb színvonalú országok támogatásával történik. Röviden nézzük meg, milyen körülmények között, mily módon történik az ország mezőgazdasági fejlesztése.3 A vizsgálat körülményei, célja Szudán 1956-ig az angol gyarmatbirodalom tagja, jelenleg köztársaság. Természeti adottságairól megállapítható, hogy területe öt éghajlati övezetbe (kétszakaszos esőöv, nedves szavanna, száraz szavanna, félsivatag – sivatag, Vörös-tenger partvidéke) sorolható. A csapadék mennyisége és eloszlása az egyes övezetekre jellemzően alakul, s így az ország területének 60 százalékán öntözés nélkül nem lehetséges mezőgazdasági termelést folytatni. A hőmérséklet évi összege, az ország hűvösebb tájegységeiben is 8000 C° (kukorica hőigénye 2000, gyapoté 3000, citrusféléké 3500, datolyáé 5000 C°). A különböző éghajlati övezetekben a talajviszonyok is eltérőek, ezt több kutató különböző részletességgel már vizsgálta. Mezőgazdasági hasznosításra a nedves és a száraz szavanna-terület talajai a legalkalmasabbak, természetesen figyelembe véve a talajok eltérő típusait, tápanyagtartalmát, több esetben pedig az erózió és a szikesedés veszélyét. Öntözni, állandó vízfolyásokból és altalajvízből lehetséges. A felszíni víz legnagyobb mennyiségben a Kék és Fehér, illetve a Nílus mentén áll rendelkezésre (Szudán részesedése az Asszuánnál mért 84 milliárd m3/év vízmennyiségből, 1959 óta 18,5 milliárd m3/év). 2

Bognár J.: Világgazdasági korszakváltás, 1976, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó. 3 Szerző 1972–1973-ban FAO farm managerként dolgozott a „Jebel Marra” területen; 1976-ban szakdelegáció-tag a „Nílus-mentén”.


5

Szudán – egyike a legszegényebb fejlődő országoknak – alapvetően mezőgazdasági ország. A bruttó nemzeti össztermék 41 %-át a földművelés, 10 %-át az állattenyésztés, míg 10–12 %-át a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar adja, ami a teljes ipari termelésből kb. 70 %-os arányban részesedik. Az összexport gyakorlatilag 100 %-a mezőgazdasági eredetű, az öszszes foglalkoztatott 72 %-a a mezőgazdaságban, valamint az agráriparban dolgozik. A mezőgazdasági termelésre az alacsony átlagtermés (nagy tájegységenkénti különbségekkel), a nomád állattenyésztés, az afrikai országokénál (0,06 LE/ha) jobb (0,168 LE/ha), míg az ázsiai és latin-amerikaiaknál (0,324 LE/ha) rosszabb gépesítettség, szervezővezető szakemberhiány, koordinálatlan kutatás és az irányítási rendszer gyakori változása a jellemző. A mezőgazdasági termelés mind egyéni, mind társadalmasított gazdaságokban folyik, de a kormány egyre nagyobb súlyt helyez a nagyüzemi (különösen az állami és bérleti rendszerű) gazdálkodás megvalósítására. Az ország területi adatait vizsgálva megállapítható, hogy mezőgazdasági lehetőségei kihasználatlanok. Már említettem, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából a szavanna övezet a legmegfelelőbb (69,3 millió hektár, ahol 5,46 millió hektárt művelnek; ebből 4,2 millió hektáron hagyományos, 1,26 millión gépesített a termelés). A mezőgazdasági termelés fellendítésére több terv, elképzelés született, de vizsgálatom időpontjáig – tudomásom szerint – komolyabb eredmények nem láttak napvilágot. A sok fejlesztési próbálkozás részletes ismertetése, kudarca okainak feltárása, meghaladja egy tanulmány kereteit, de ennek ellenére – a teljesség igénye nélkül – megpróbálom ismertetni azokat a főbb – véleményem szerint fontos – problémákat, amelyek a legtöbb esetben a megvalósítás gátló tényezői: – a fejlesztendő ország adottságai (természeti, gazdasági, társadalmi) ismeretének hiánya, – a fejlesztési tervek készítéséhez szükséges alapvető információk (normatívák, teljesítményadatok, technológia) hiánya, – a komplex fejlesztési szemlélet hiánya, – a fejlesztést segítő ország saját érdekeinek előtérbe helyezése, – a gyakran változó politikai helyzet. Szudánban jelentősebb fellendülés az 1973. év végi olajembargó hatására bekövetkezett „élelmiszerfegyverrel” történő fenyegetés óta figyelhető meg, amikor az olajban gazdag arab államok mintegy saját „éléskamrává” jelölték

6

Kanizsay Endre

ki a kisnépességű, de mezőgazdasági potenciállal rendelkező országot. Az „élelmiszerkamra” feltöltése érdekében, 1976–1985 közötti időszakra, a támogatásban résztvevő arab országok 2231 millió szudáni fontot (kb. 6 milliárd USA dollár) biztosítanak, s kivitelezésére – több nemzetközi szervezet, elsősorban FAO szakértők bevonásával – tervváltozatokat dolgoztattak ki. A tervekről összességében megállapítható, hogy befejezésekor a GDP4 megkétszereződésével, az ország mezőgazdasági önellátásával és jelentős exportfelesleggel számolnak. (A fejlesztési tervben szereplő projectek finanszírozására, a támogató országok Khartoum székhellyel megalapították az „Arab Mezőgazdaságfejlesztési Szervezetet”). Az ország infrastruktúrájára általában az elmaradottság, de nagy tájegységenkénti különbség a jellemző, amely különbségek nagymértékben meghatározzák a fejlesztés lehetőségét, módját. Az 1974–1975. évi ENSZ, illetve FAO-üléseken elhangzottakból megállapítható, hogy a szudáni kormány elfogadta, és a fejlesztési elképzelések alapján megfogalmazta agrár, illetve gazdaságpolitikai elképzeléseit: – a gépesítési szint növelése, a felszabadult munkaerő foglalkoztatása, – önellátás biztosítása, jelenleg importált termékekből, – a táplálkozási struktúra javítása, – a mezőgazdasági termékek exportjának növelése, a monokulturás exportszerkezet megszüntetése, a piac „széthúzása”. A megvalósítás leglényegesebb kritériumai: – az infrastruktúra megteremtése, – megfelelő munkaerő (felső-középszintű szakember és szakmunkás), – korszerű termesztéstechnológia, valamint vetésforgórendszer biztosítása. Ennek megfelelően munkám elsődleges célja, hogy a világélelmezési helyzet, valamint a vizsgált ország (elsődlegesen a két tájegység) természeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak figyelembevételével – az idevonatkozó eddigi kutatások, FAO-tanulmányok, illetve a kormány agrárpolitikájának ismerete alapján –, megfelelő módszer alkalmazásával – olyan információ-tömeget állítsak elő, ami elősegítheti a fejlesztésben résztvevő – különböző döntési szinten dolgozó –, mezőgazdasági vezetők, szaktanácsadók racionálisabb tevékenységét. A legtöbb fejlődő országhoz hasonlóan a különböző kultúrák termesztési technológiája (kézi és gépi munkaműveletek, munkafolyamatok alapnormatívái, teljesítményadatai) Szudánban sem áll rendelkezésre. Több nemzetkö4

GDP = bruttó belföldi termék = a vállalatok teljes egyéni termelése + amortizáció.


7

zi konferencián elhangzott, mind a tőkés, mind a fejlődő és szocialista országok szakemberei szájából, hogy a technológiák hiánya a fejlesztés alapvető problémája.

Előbbiek ismeretében feladatul tűztem ki az ország két egymástól 1500 km-re lévő, eltérő agro-ökológiai, társadalmi, gazdasági, ugyanakkor a me-

8

Kanizsay Endre

zőgazdaság-fejlesztésben domináns, „Jebel Marra” és „Nílus-menti” kiemelt terület vonatkozásában a növénytermelés vizsgálatát. A vizsgálat menetét az 1. ábra szemlélteti. A vizsgálati tevékenység a Jebel Marra” területen a cirok, földimogyoró, dohány, burgonya, kukorica, lóbab, fűszerpaprika, alexandriai here, míg a „Nílus-mentén” gyapot, földimogyoró, búza és alexandriai here növények termesztésének kérdéseire irányult. Kiválasztásukat a gyapot, földimogyoró és cirok esetében exportban betöltött kiemelkedő szerepük (a cirok fő élelmiszernövény is) indokolja. Ez a három növény adja az ország összes mezőgazdasági exportjának 82 %-át (1975). A búza és a burgonya termesztését a táplálkozási struktúra javítása miatt vizsgálom. A dohány az ország feldolgozó kapacitásának hazai nyersanyaggal történő ellátása, a lóbab részben a táplálkozási hagyomány, részben talajgazdagító hatás, a fűszerpaprika korábbi exportban betöltött szerepének visszanyerése, valamint a „Jebel Marra” területről gyapot-betakarítás idején a „Nílus-menté-”re vándorolt munkaerő helyi foglalkoztatása, a kukorica és az alexandriai here az állattenyésztés takarmánybázisának megvalósítása szempontjából jelentős. (A két vizsgált terület elhelyezkedését a 2. ábra szemlélteti.)

2. ábra. A „Jebel Marra” és a Nílus-menti terület elhelyezkedése


9

A vizsgálat célja elérése érdekében olyan számítástechnikai módszert5 (megközelítést) alkalmaztam, amelynek segítségével – a vizsgált növények termesztési alapnormatíváinak ismeretében – elkészítettem a résztechnológiák különböző (gépesítettségi szint, ráfordításbeli változat) változatait, az adott területekre vonatkozóan különböző vetésforgó típusok összeállítását és azok egymással történő összehasonlítását. A számítástechnikai módszer a fenti követelményeket időben gyorsan kielégíti, az alapadatok változtathatósága későbbi pontosítások és egyéb különféle változatok kidolgozásának lehetőségét adja. A vizsgálat módszere A vizsgálat módszerének indoklása – A nagytömegű, heterogén adatmennyiség igen rövid idő alatt elvégzendő rendszerezéséhez, minősítéséhez, tárolásához és feldolgozásához és az egyes feldolgozott adatok összehasonlításához a számítógép – olyan eszköz, amelynek lehetőségeit és előnyeit ismerve – alkalmazását tartottam megfelelőnek. E célmeghatározás, úgy vélem, egyben minősíti is az alkalmazott módszert, amely ennek megfelelően output orientált. A módszer kiválasztásának sematikus ábrája:

5

A számítástechnikai módszert Dr. Kanizsayné Horta Nicolette dolgozta ki.

10

Kanizsay Endre

Az alkalmazott módszer ismertetése, a rendszer folyamatábrája

– A feldolgozás outputjainak ismertetése: Növények termesztési technológiái bázis időszakban és a fejlesztési időszak végén Az eredménytáblázatok fejadatai között szerepelnek: – botanikai név, – termesztési mód, – fajta, – vetőmag mennyiség, – tenyészterület,


11

– műtrágya mennyiség, – termés mennyiség, – gépesítettségi szint. A táblák soradatait a dekádonkénti munkaművelet-típusok adják, az oszlopokban pedig a különböző ráfordítások kerülnek kimutatásra. Területenként vetésforgó típusok: A táblák fejadatai: – tenyészidő, – vetésforgó-típus Soradatok: a vetésforgóban évente változó növények. Oszlopadatok: – terület (ha), – évszámok Területenként vetésforgó típusok összehasonlítása A táblák oszlopait a vetésforgó típusonkénti különböző típusú ráfordítás szükségletei alkotják. A táblák soradatait: – az időszakok (dekád) – munkaműveletenkénti ráfordítások alkotják. A vizsgálat új (újszerű) eredményei, az alkalmazás lehetőségei 1. Vizsgálataimat a nagykiterjedésit ország két, egymástól 1500 km-re fekvő tájegységében folytattam, és az agro-ökológiai, gazdasági, társadalmi viszonyok elemzése alapján megállapítottam, hogy: – a „Jebel Marra” területen, több mint 100 ezer hektáron részben öntözés nélkül (az összes, öntözés nélküli művelésre alkalmas szavanna terület a fejlesztési időszak végén 3290 ezer ha lesz), részben öntözéssel széles skálájú mezőgazdasági termelés folytatható, – a „Nílus-menti” területen pedig, a már működő 900 ezer ha-os „Gezira” mellett mintegy 250 ezer hektáron, biztonságos gazdálkodás csak öntözés esetén lehetséges (a terület domináns szerepét érzékelteti, hogy a fejlesztési tervben, belátható időn belül öntözött terület 1400 ezer ha lesz), – utóbbi terület gazdasági, társadalmi viszonyai jóval kedvezőbbek, s a kormány fejlesztési elképzeléseiben is elsődlegesen szerepelnek.

12

Kanizsay Endre

2. Egyik területen sem találkoztam azonban – s emiatt fenntartással fogadom a kormány célkitűzéseinek megvalósítását –, az állattenyésztés szemesés szálastakarmány termesztésével, valamint néhány – véleményem szerint fontos – növény (burgonya, fűszerpaprika) előállításával kapcsolatos elképzelésekkel. 3. Előbbiek alapján – részben eltérve a kormány és néhány tanácsadó testület véleményétől –, kiválasztottam a növénytermesztési szempontok lehetséges figyelembevételével a két területen termesztendő növényeket, amelyek: – a „Jebel Marra” területen: cirok (alapvető élelmiszernövény, exportban szerep, jól gépesíthető, öntözés nélkül is termeszthető), földimogyoró (exportban szerep, talajgazdagító hatás, öntözéssel és öntözés nélkül is, gépesítve termeszthető), dohány (import megszüntetése, fő árunövény, kiegészítő öntözéssel gazdaságosan termeszthető, kézierő-igényes munkaműveletei gépesíthetők), burgonya (táplálkozási struktúra javítása, öntözés nélkül is termeszthető, gépesíthető), kukorica (állattenyésztés alapvető abraktakarmánya, öntözés nélkül és öntözéssel is termeszthető, a ciroknál alkalmazott gépekkel – azok gazdaságossági mutatóit javítva –, művelhető, betakarítható), lóbab (táplálkozási hagyományok, talajgazdagító hatás), fűszerpaprika (korábban jelentős exportnövény, tehát exportban való szerepének visszanyerése, palántázási, növényápolási munkái „lekötik” a gyapot-betakarítás idején elvándorló munkaerőt, rossz útviszonyok esetén is, megszárítva jól szállítható), alexandriai here (az állattenyésztés szálastakarmány igényének alapja, talajgazdagító hatás, öntözve és öntözés nélkül is termeszthető, bár utóbbi esetben egy kaszálással kevesebbet ad), – a „Nílus-menti” területen: gyapot (jelenlegi és távlati exportban való szerep – 1975-ben művelt területben való részesedése 8,94 %, az exportban közel 60 %, míg a fejlesztési időszak végén, különböző előrejelzések alapján 47,5, illetve 32 %, termesztésének és értékesítésének sikere, az ország nemzetgazdasági helyzetét is befolyásolhatja, többféle hasznosítás, gépesíthetőség), földimogyoró (exportban való szerep, talajgazdagító hatás, gépesítve is termeszthető, hazai – magyar – szempontból is figyelembe veendő),


13

búza (táplálkozási struktúra javítása, esetleges exportlehetőség, gépesített termesztés), alexandriai here (ld. „Jebel Marra” területen). 4. Összességében a cirok, búza, földimogyoró, gyapot kiválasztását részben az élelmezésben, részben az exportban betöltött szerepük (a gyapot, a földimogyoró és a cirok 1975-ben az ország mezőgazdasági exportjának 82 %-át adta, és ha szerepük bizonyos mértékben csökken, vagy változik is – továbbra is jelentős marad), a dohánytermesztés fejlesztését a hazai feldolgozó ipar kapacitás kihasználatlanságának megszüntetése, az import csökkentése, a fűszerpaprika nagyobb területi részesedését a korábbi exportban elfoglalt helyének visszanyerése, míg a kukorica és az alexandriai here termesztésének kiterjesztését, illetve megvalósítását az állatállomány takarmánnyal való ellátása indokolja. 5. A két terület növényeivel kapcsolatban, a „Nílus-menti” területen, a bizonytalan csapadékviszonyok miatt, egyáltalán nem javaslom a cirok jelenlegi volumenű termesztését sem. Öntözéssel a tervezett növények termesztése gazdaságosabb. A cirokból jelentkező helyi igényt a növény számára megfelelőbb agro-ökológiai tájegységekben kell kielégíteni. A búza, véleményem szerint a gyapottal és a földimogyoróval jól társítható. Termesztése a „Nílus-menti” területen, ha nem is gazdaságosan, de már jelenleg is megoldott. A két terület eltérő (cirok, illetve búza) igényét – véleményem szerint – az agro-ökológiailag megfelelőbb tájegységben gazdaságosabban lehet előállítani. 6. A kitűzött cél, a különböző vezetési szintek megfelelő mennyiségű és mélységű szelektív információval történő ellátása megvalósításához – ami részben döntés-előkészítéshez, részben akcióprogram végrehajtásához szükséges – számítástechnikai módszert választottam. 7. A vizsgálat céljának és tárgyának ismeretében a módszer konkrét alkalmazását a rendelkezésre álló verbális és naturális adattömeg feldolgozása képezte, amely a következőket tette lehetővé: – verbális és naturális adatok közötti megfeleltetés, – a módszer alapját képező elemek kiemelése, – az alapelemekhez kapcsolódó egyéb tényezők vizsgálata, – olyan adatállomány-nyilvántartás kialakítása, amely a kiválasztott s a módszer alapját képező adatelemeket kapcsolataikkal együtt tárolja,

14

Kanizsay Endre

– a fentiek alapján munkaműveletenkénti összeválogatás, paraméterezhető technológiák kialakítása és összehasonlítása. 8. A már 10 évvel ezelőtt is alkalmazott módszert – mivel a szükséges paraméterek ismeretében országtól, tájegységtől és termelési viszonyoktól függetlenül alkalmazható – mind a magyar, mind a nemzetközi gyakorlat is igazolja, és ismereteim szerint egybeesik a kibontakozó kutatási irányzatokkal. 9. A kiválasztott növények termesztési folyamataira vonatkozó teljesítmények adatainak, alapnormatíváinak rendszerbefoglalásával – a kapcsolatok elemzése és tárolása révén – lehetővé vált a résztechnológiák és azok variációinak (bázis- és fejlesztési időszakban, eltérő gépesítettségi szint, eltérő fajta és terméseredmény) automatikus rögzítése. 10. A „Jebel Marra” területen, a 100 ha-os résztechnológiák ráfordításbeli, illetve bázisidőbeli különbségeinek alapján a növényeknek a fejlesztési program végén elvégzett összehasonlításából megállapítható, hogy részben a gépesítés, részben a fajtaváltás megváltoztatta a különböző kultúrák ráfordításbeli igényeinek sorrendjét. Mindkét időszakban szembetűnő azonban a dohány nagy gépi- és kézi erő igénye. 11. Hasonló összehasonlítást végezve a „Nílus mentén” termesztett növények között látható, hogy az eltérő sorrendiség elsődlegesen a gyapottermesztés gépesítésének következménye. Kimutatható az is, hogy a gépesítés ellenére a gyapottermesztés segédmunkás szükséglete továbbra is számottevő. 12. A két területen termesztett növények 100 ha-os résztechnológiai ráfordítás és költség adatainak bázisidőszakban és a fejlesztési program végén készített elemzése mutatja, hogy: – technológiai fejlesztés esetén a biológiai (fajta) és a technikai tényezők, növényenként eltérő módon, de komplexen hatnak a költségtényezőkre (pl. a bázisidőszak búza átlagtermése mellett a gabonakombájnok kihasználatlanok, a biológiai és technikai összetevők nincsenek szinkronban, gyapottermesztéskor a betakarítás gépesítése változatlan hozamszint esetén 50 %-os költségnövekedést eredményez),


15

– az azonos munkafolyamatok, munkaműveletek gépesítése növényenként eltérő költségszerkezetet okoz (cirok és földimogyoró esetében hasonló, de fordított, kukoricánál és dohánynál eltérő a költségszerkezet), – egy munkaművelet gépesítésének elmaradása is (pl. kukoricánál növényápolás) jelentős mértékben befolyásolja a kézi erő költség alakulását, – néhány növény (pl. kukorica, lóbab, dohány, gyapot) esetében a gépesítés kézi erő költségcsökkentő hatása kisebb mértékű a többi növénynél tapasztaltaknál, – a reálisan várható (eltérő mértékű) terméseredmény növekedés – a gépesítéssel együttesen vizsgálva – nem arányos, hanem különböző mértékű költséghatást mutat, amit a fejlesztéskor (tervezéskor) célszerű figyelembe venni. 13. A két területen termesztett növények bázis- és fejlesztési időszakbani résztechnológiáinak előállítása után, ezek mint törzsadat-állományok és a „SZÓTÁR”-állomány – melyben a különböző kapcsolatok kerültek tárolásra – inputként való feldolgozásával, területenként és művelési módonként két eltérő típusú vetésforgó ráfordításait hasonlítottam össze, a programok segítségével (vetésforgókat ld. az 1., 2. és 3. táblázatokban). 14. A traktorszükséglet havonkénti alakulását illetően a „gépi munkacsúcs” a „Jebel Marra” öntözés nélküli vetésforgói esetében mindkét időszakban októberben és júniusban van. Az öntözés nélküli és öntözéses változatoknál a bázis időszakban az első típusnak októberben, a másodiknak decemberben, a fejlesztési program végén pedig mindkettőnek áprilisban legnagyobb a traktorszükséglete. A „Nílus-menti” területen a bázisidőszak mindkét változatnál októberi, az első típusú fejlesztés vetésforgója ugyancsak októberi, míg a második augusztusi csúcsot mutat. 15. A gépi munkák időbeni elvégzéséhez szükséges traktorszám mind a bázis, mind a fejlesztési időszakban a „Jebel Marra” terület öntözés nélküli és öntözéses vetésforgói esetében a legnagyobb. Legkevésbé traktorigényes a bázis időszakban a „Jebel Marra” öntözés nélküli első, illetve a fejlesztési program végén a „Nílus-menti” második típusú. 16. A fejlesztési program végére tervezett gépesítettségi szint eléréséhez szükséges traktorszám a „Jebel Marra” terület öntözés nélküli első típusú vetésforgójánál a legnagyobb, legkisebb a „Nílus-menti” terület vetésforgói

16

Kanizsay Endre

esetében (a gyapot kivételével a növények termesztése, már a bázisidőszakban is gépesített). 17. A segédmunkás szükséglet havonkénti alakulása mutatja, hogy a „Jebel Marra” öntözés nélküli típusainak fejlesztési program végi igénye egybe esik a legnagyobb traktorszükséglettel (a bázisidőszakban október és július). A terület öntözéses növényeket is tartalmazó vetésforgói esetében a bázisidőszakban mindkét típus júliusban, a fejlesztési program végén pedig az első januárban, a második augusztusban mutat munkacsúcsot. A „Nílusmenti” típusok mindkét időszakban júliusban a leg-kézimunkaerő igényesebbek. 18. A kézimunka műveletek elvégzéséhez szükséges segédmunkások száma – hasonlóan a traktorszámhoz – a „Jebel Marra” öntözés nélküli és öntözéses típusai esetében a legnagyobb (első típusnál a dohány kézimunkaerő igénye, másodiknál a fűszerpaprika gépesítésének elmaradása az ok). Az öntözés nélküliek esetében bázisban az első, fejlesztési időszakban a második igényesebb (gépesítés után az alexandriai here kézi erő szükséglete nagyobb, mint a földimogyoróé). A „Nílus-mentén” a második típus mindkét időszakban igényesebb (búza kézi-erő szükséglete – részben a termésmenynyiség miatt is, nagyobb, mint a változatlan hozamú földimogyoróé). A gyapot kisebb mértékű kézi-erő csökkentéséről itt is meggyőződhetünk, hiszen a bázisidőszakban a „Jebel Marra” öntözés nélküli vetésforgóinak igénye nagyobb, míg a fejlesztés végén szinte csak a fele a „Nílus-menti”-eknek (teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a gyapot hozama változatlan marad). 19. A gépesítés miatti kézi munkaerő csökkenés a „Jebel Marra” (öntözés nélküli és öntözéses) második vetésforgója esetében a legnagyobb (kézi művelésű fűszerpaprika helyett teljesen gépesített kukorica). A másik termesztési módnál, az előző részben említettek miatt az első típusú vetésforgónál nagyobb. 20. A kombájnszükséglet alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a cirok, kukorica, lóbab és búza betakarítását azonos típusú (megfelelő adapterekkel felszerelt) kombájnokkal terveztem. A növények folyamatábrái alapján látható, hogy a betakarítógépek használata szempontjából a „Jebel Marra” területen, a kukorica és a lóbab betakarítása miatt, április a kritikus hónap (a munkacsúcsot csökkenti, a kombájnkihasználást javíthatja, hogy a lóbab


17

betakarítása csak részben gépesített, pontosabban a kézzel felszedett és csomóba rakott lóbabot csépeli el a kombájn). A dohány több művelet végzésére alkalmas célgép, míg a burgonyához és a gyapothoz speciális betakarítógép áll rendelkezésre. 21. A megfelelő gépkihasználás biztosítása érdekében a „Jebel Marra” területen a mezőgazdaság fejlesztésekor ügyelni kell az öntözött és öntözetlen területbővítés arányára (a megfelelő aránytól csak ún. „veszélyhelyzetekben” célszerű eltérni, amikor a gazdaságossági szempontokat háttérbe szorítja a minél előbbi élelmiszer-előállítás szüksége). 22. A vetésforgó típusokkal kapcsolatban, a „Jebel Marra” öntözés nélküli gazdálkodást folytató területére, az állattenyésztés fejlesztése alapvető feltételeinek (fajta, elhelyezés, tartás technológia) megteremtéséig, az első típusú (cirok, burgonya, földimogyoró) vetésforgót javaslom. 23. Amennyiben a dohánytermesztés további fejlesztése nem indokolt, valamint az állattenyésztés feltételei biztosítottak, úgy javaslom a 2. típusú öntözés nélküli vetésforgónak (cirok, burgonya, alexandriai here), a 2. típusú öntözött forgó (lóbab, kukorica) növényeivel való társítását. Ebben az esetben a dohány helyett az alexandriai here kapna kiegészítő öntözést, ami utolsó kaszálását biztonságosabbá tenné. Ha a burgonya iránti igény nagymértékben növekedne, hasonló megoldást javaslok az első típusú öntözetlen, illetve öntözött összeállítására is. 24. A két öntözött típus közötti választáskor a fűszerpaprika exporthelyzetét, valamint – az előbbiekhez hasonlóan az állattenyésztés fejlesztési stádiumát javaslom figyelembe venni. A kukorica első típusú részesedését, mivel szükség esetén emberi táplálék is, minden egyéb szemponttól függetlenül javaslom. 25. A „Nílus-mentén” mindkét változatban elhelyeztem az alexandriai herét. Úgy érzem, hogy a fejlettebb termelési színvonal, a jobb társadalmi, gazdasági körülmények ebben a tájegységben korábban lehetővé teszik a korszerűbb állattenyésztés megteremtését (a gyapotmagból és földimogyoróból nagy mennyiségű olajpogácsa készíthető). A két típus közötti választásnál, területi részesedésük arányának kialakításánál a búzatermesztéssel kapcsolatos országos, illetve külföldi igények alakulását szükséges figyelembe venni.

18

Kanizsay Endre

26. A vetésforgó típusokon kívül a „Jebel Marra” terület „Nyertetei Szolgáltató Központ”-ja esetében, javaslatot tettem egy öntözés nélküli és öntözéses gazdálkodást folytató egyéni farm méretére (öntözetlen 3,15 ha, öntözött 1,6 ha), a szolgáltató központ területére (300 ha). Megállapítottam a szolgáltató központ szervezeti felépítését, valamint meghatároztam az irányítható, ellátható terület méretét (4200 ha), valamint kidolgoztam a gépek racionálisabb üzemelését elősegítő „blokk-művelési” módszert. (Lásd az 5. és 6. ábrát.) 27. A vizsgálat eredményei véleményem szerint, a különböző szintű mezőgazdasági vezetők tevékenységét tekintve – összefoglalóan – a következők szerint alkalmazható, hasznosítható: – A minisztériumi vezetés számára: = hasznos támpontul szolgálhat az ország mezőgazdaságának fejlesztéséhez, a különböző fejlődési fázisok eléréséhez szükséges erő- és munkagép, célgép, pótkocsi, teherautó, másrészt a szak- és segédmunkás szám minél pontosabb ismeretének kialakításához, = segítheti a szakmunkás-képzés szervezését, a képzés profilját is meghatározhatja, = kiszámíthatóvá teszi az önellátás, illetve a várható túltermelés, ennek alapján szervezhető az export piac; – Üzemi felsőszintű vezetők számára: = támpontja lehet a beruházások tervezésének, ütemezésének (gépcsaládok kialakítása), = elősegítheti az öntözött és öntözés nélküli gazdálkodás arányának megállapítását, = költségtervezés esetén alapja lehet a leggazdaságosabb vetésforgó kiválasztásának, mivel a növények helyettesíthetőek, = az optimálisan irányítható üzemméret kialakításához is felhasználható, mivel megmutatja a különböző döntési szintekhez szükséges szakemberszámot, amelynek ismerete visszacsatolás szerepét betöltő adatokkal szolgálhat a minisztériumi vezetés számára a szakemberképzés, a szakembertovábbképzés megszervezéséhez, – Mind a középszintű, mind a munkahelyi szakértők számára segítséget nyújt az éves tervkészítési, a havi, a dekádonkénti és napi munkaelosztás elvégzéséhez, a munkák szervezéséhez, ellenőrzéséhez.


19

28. A két ország közvetlen vagy közvetett oktatási, kutatási és gazdasági kapcsolatai növelésének – a jelenlegi helyzetben – adottak a feltételei. Mind a szellemi, de különösen a gazdasági kapcsolatok sikeressége elsődlegesen a vizsgált ország adottságai ismeretének a függvénye. 29. Végezetül munkámat modellnek is szántam, hiszen adott ország agroökológiai, gazdasági, társadalmi helyzetének kellő szintű ismeretére alapozva a mindenkori mezőgazdaság-fejlesztés szolgálatába állítható. Végezetül meg kell jegyeznem, hogy a rendelkezésre álló információk alapján, a vizsgált ország esetében, elsődlegesen társadalmi és gazdasági okok következtében mezőgazdaság-fejlesztési sikerekről nem számolhatunk be. Ez azonban nem csökkenti a korszerű mezőgazdaság-fejlesztési szemlélet jelentőségét, alkalmazhatóságát.

Felhasznált irodalom ABASS A. M.: 1976. 1976 The Gezira Scheme, Tájékoztató Könyv, Barakat, … old. ABDULIA, A. A. 1975 (…) (Szudán mezőgazdasági fejlesztésének finanszírozása), Sudan International (Khartoum) No. 12–13, …–… old.. ABDIN, H. A. 1975 (…) (A mezőgazdasági gépek és eszközök Szudánban, Sudan International (Khartoum) No. 12–13, …–… old. ABDUL, R. M. M. 1975 (…) (Szudánban jelenleg folyamatban lévő mezőgazdasági fejlesztési tervek, Sudan International (Khartoum) No. 12–13, …– … old.. ANON 1966 Development of Agriculture and Organizational Planning in the Main Gezira Area, Khartoum, … old.. ANON 1975 Trade Year Book Vol. 29, Roma, FAO, … old. ANON 1975 Current Project and Completed Project in the Sudan, Khartoum, … old.

20

Kanizsay Endre

ÁCS Antal – BELÁK Sándor – KOVÁCS László 1968 Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata, Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, … old. BISHOP, C. E. – TOUSSAINT, W. D. 1969 Bevezetés a mezőgazdasági üzemek elemzésébe, Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, … old.. BOGNÁR József 1967 A gazdasági növekedés irányítása a fejlődő világban, Budapest, Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó, … old.. CSIZMADIA Ernő 1973 Bevezetés az élelmiszer-gazdaságtanba, Budapest, Akadémiai Kiadó, … old. DEMETROVICS Pál 1975 Áttekintés a szudáni élelmiszergazdaságról, Kézirat, Khartoum, … old. HARTMANS, E. H. 1971 Main Tipes and Forms of Large Scale Farms, , Roma, FAO, … old. HAYDER, O. 1915 A dohányipar jövője Szudánban (…), Sudan International (Khartoum), 12–13, …–… old. HÜLST, von H…………. 1971 Tillage and Seeding Practices and Machines for Crop production in Semiarid Areas, Roma, FAO, … old. JANATA Vilmos – KANIZSAY Endre – VARGA János 1977 A fejlődő országok mezőgazdasági üzemeinek szervezési és vezetési alapjai, Egyetemi jegyzet, Gödöllő, GATE Trópusi Intézet … old. KANIZSAY Endre 1969 A veszteségidők alakulása a növénytermesztési munkafolyamatok végzésekor, in: …, Keszthely,CIGR Konferencia Kiadványa, …– … old. KANIZSAY Endre 1970 Rationalisierungs – möglichkeiten der landwirtschaftlichen Arbeitprozesses in den Grossbetrieben Ungarns, in: …, XV. CIOSTA Kongresszus Kiadványa (…), Varsó, (kiadó???), …– … old.


21

KANIZSAY Endre 1970 A hálótechnika alkalmazási lehetőségei a mezőgazdasági vállalatok vezetésében, in: …, Nemzetközi Tudományos Konferencia Kiadványa, Gödöllő, GATE …–… old. KANIZSAY Endre 1973 Development Plan for the Nyertete PDA in the J. M, Project, kézirat /ms, Zalingei, … old. KANIZSAY Endre 1974 The importance of the cultivation technologies for cultivation field crops in the agricultural planning of the development countries, in: …, CIOSTA Kongresszus Kiadványa, Pesaro (Olaszország), …–… old. KANIZSAY Endre 1975 Mezőgazdasági Nagyüzemek Vezetésének Szervezése, Jegyzet a posztgraduális képzésben részesült egyiptomi szakemberek részére, Gödöllő, GATE Trópusi Tanszék, … old. KANIZSAY Endre 1975 Különböző szálastakarmány-betakarítási módok munkaszervezésének összehasonlító vizsgálata, in: …, Jubileumi Tudományos Ülésszak. Gödöllő, …(intézmény vagy kiadó???)…, … old. KANIZSAY Endre ???? A lucerna-betakarítás munkaszervezési kérdései, tanulmány, Gazdálkodás, XIX. évf., 11. sz., …–… old. KANIZSAY Endre 1976 Some aspects of the management of the agricultural farms is the developing countries, in: …, XVIII. CIOSTA Kongresszus Kiadványa, Gödöllő, …–… old. KANIZSAY Endre 1976 A szudáni mezőgazdasági üzemek vezetésének tapasztalatai (KGST országok Mg-i Trópusi Intézetei munkabizottsági az ülése), Előadás, Lipcse. KANIZSAY Endre. – KANIZSAY Endréné 1978 A computer System in the solve of agricultural management in the Sudan, in: …, Thurgau (Svájc), XIX. CIOSTA Kongresszus Kiadványa (…), …–… old. KANIZSAY Endre – KOPLIK György 1972 A lucernatermesztés technológiája, Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 109 old.

22

Kanizsay Endre

KANIZSAY Endre – LÖFFLER L. 1972 Outline Plan For Experimental and Service Centres, Budapest, TESCO-VIZITERV, … old. KANIZSAY Endre – VARGA János ???? A mezőgazdasági üzemek vezetésének néhány sajátossága a fejlődő országokban, Szemle, Gazdálkodás, XXI. évf. 8. sz., …–… old. KERTÉSZ I. – TÓTH József 1976 Technológiai tervezés számítógéppel. Operációkutatás és számítástechnika a Mezőgazdaságban c. Tudományos Konferencia előadásai, Gödöllő, …(intézmény vagy kiadó), …–… old. MICHALSKI, K. J…………. 1976 Agricultural Reconstruction and Development in Afro-Asian Countries; Kézirat, K. M. Egyetem, Lipcse, … old. MÉLYVÖLGYI J……… 1974 A nyugat-szudáni Jebel Marra talajviszonyai. Agrokémia és Talajtan, No. 1–2., 169–182. old. MOURAD, CH. – VOS, H. W. 1974 Mechanization of Small Farms in Developing Countries, in: … CIOSTA, Kongresszus Kiadványa, Pesaro (Italy), …–… old. PREUSCHEN, Gerhardt 1971 Qualifications of Planning System for Large Farms expecially in Developing Countries, tanulmány, FAO szeminárium, Keszthely, … old. SZABÓ E…………. 1972 Irrigation Report for J. M. Project, Kézirat, Zalingei, 1972. TRADE YEAR BOOK lásd / see ANON


TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK

1. táblázat: „Jebel Marra” öntözés nélküli terület vetésforgói

23

24

Kanizsay Endre

2. táblázat: „Jebel Marra” öntözés nélküli és öntözéses terület vetésforgói


3. táblázat: „Nílus-menti” öntözéses terület vetésforgói

25

26

Kanizsay Endre

5. ábra: A Nyertetei Szolgáltató Központ szervezeti felépítése


6. ábra: Blokk művelési módszer

27

AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Recommend Documents