ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése Világ és nemzetgazdasági jelentőség Vállalatgazdasági előnyök, hátrányok Termelési- és tartásmód megválasztása Berendezkedés kérdései Az ágazat hozamai, termelési értéke A termelés költségei Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban • Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei • • • • • • •
Források: Nábrádi A.; Popp J. előadás anyagait, valamint a KSH, AKI, BTT adatait
A világ baromfihús termelésének megoszlása A világ összes baromfihús termelése: 83,7 millió tonna (2006)
Csirkehús 86%
Pulykahús 7%
Forrás: FAO, 2008
Libahús 3%
Kacsahús 4%
Az EU (27) baromfihús termelésének megoszlása Az EU (27) összes baromfihús termelése: 10,8 millió tonna (2006)
Csirkehús 79%
Pulykahús 16%
Forrás: FAO, 2008
Libahús 1%
Kacsahús 4%
Magyarország baromfihús termelésének megoszlása 1988-ban és 2006-ban 1988-ban
2006-ban
Csirkehús 78%
Pulykahús 5%
Libahús 10%
Forrás: FAO, 2008
Csirkehús 57%
Kacsahús 7%
Kacsahús 9%
Pulykahús 26%
Libahús 8%
A magyar baromfifeldolgozás szerkezete (2000-2007)
250
72 30
30 43
36 62
43 54
64 59
50
48
50
120
127
118
139
120
127
123
300 105
ezer tonna
350
55
400
53
450
68
500
200
223
218
228
231
235
223
230
100
200
150
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
50 0 2000
Brojler
Forrás: BTT, 2007
Pulyka
Liba
Kacsa
A baromfiállomány alakulása Magyarországon (millió db) Év
Tyúkféle
Pulyka
Kacsa
Liba
Összesen
1980
59,4
1,2
1,9
1,3
63,9
1990
56,7
1,4
2,0
1,5
61,6
1993
30,8
0,8
1,3
0,9
33,8
1999
25,9
1,9
2,3
1,2
31,2
2001
34,3
3,9
2,8
2,2
43,3
2002
32,2
3,3
3,4
2,0
40,9
2003
37,5
4,3
2,7
2,8
47,3
2004
32,8
3,6
2,8
2,1
41,3
2005
31,9
4,4
3,4
1,4
41,1
2006
30,3
4,1
2,6
2,7
39,7
2007
29,9
4,4
2,2
1,8
38,3
2008
31,2
3,5
2,9
2,1
39,7
2009
32,1
3,0
3,7
1,4
40,2
Forrás: FAO, 2007; KSH, 2010
Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010
Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010
Pulykahús termelés 800 700
ezer tonna
600 500 400 300 200 100 1990
France Forrás: FAO, 2005
1992
Germany
1994
1996
Hungary
1998
Italy
2000
2002
2004
United Kingdom
A pulyka ágazat jellemzői Gazdasági jelentősége: hústermelés Termelés 120-130 ezer tonna (élő súlyban), 25%-a export Óriási mértékű növekedés (1975-95 között), az állomány és a termelés 4-szeresére nőtt Hazai pulykahús fogyasztás fokozatos növekedése: 8 kg/fő/év A hazai pulykahús-termelés kizárólag import tenyészállományokra alapozott A pulykatermelésben a Nagy-Britanniából és Izraelből importált szülőpároktól származnak a napospulykák. Az éves keltetés 10 millió napospulyka. Alacsony a tojók tojástermelése (100-110 db/tojó, 70-75%-a keltethető) >>> viszonylag magas a napospipe ára (2007-ben 370 Ft/db)
A pulyka ágazat gazdasági kérdései Sajátossága az integráció Magyarországon egyedüli teljes, vertikális integráció: Gallicoop Zrt. Változó lehet a kívánt tömeg >> hizlalási idő
Brojler pulyka Pulyka Gigant pulyka
élőtömeg
ivar
kor
2,5-6 kg
vegyes
12-16 hét
eltérő
vegyes
28 hét felett
min. 2,5 kg mellhús 9-14 kg
tojó
16 hét felett
kakas
20 hét felett
Tartási forma: intenzív, zárt, mélyalmos jellegű (félintenzív, extenzív) Egyfázisú és kétfázisú (elő- és utó-) nevelés
A pulyka ágazat gazdasági kérdései Telepítési sűrűség: 30-35 kg élőtömeg négyzetméterenként (vegyes ivarban 5-7 db/m2) Fiatal korban igényes a klímára, később kevésbé érzékeny Takarmányozás sajátosságai: - csökkenő növekedési erély - ivar tekintetében lényeges különbségek >> ivar szerinti elkülönített nevelés és takarmányozás Fajlagos takarmány felhasználás: 3,0-3,2 kg/kg Elhullás: 0-10 nap között 1,5-2,0%; leadásig 5-6%
A pulyka ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben
Forrás: BTT, 2009
20 04 .j 20 an u á 04 .á r 20 pr ili s 04 .j úl 20 iu 04 s .o 20 któb 05 er .j an 20 uá 05 r .á p ri 20 05 lis .j úl 20 iu 05 s .o kt ób 20 er 06 .j a n 20 06 uá r .á pr 20 ilis 06 .j úl 20 iu 06 s .o 20 któb 07 er .j an 20 uá 07 r .á 20 pr ili s 07 .j úl 20 iu 07 s .o 20 któb 08 er .j a n 20 08 uá r .á pr 20 ilis 08 .j úl 20 iu 08 s .o kt ób 20 er 09 .j 20 an u á 09 .á r 20 pr ili s 09 .j úl 20 iu 09 s .o k tó 20 be 10 r .j an uá r
Pulyka havi termelői ára (Ft/kg)
A vágópulyka havi termelői árának alakulása (2004-2010)
330
310
290
270
250
230
Forrás: AKI PÁIR, 2010
A pulykahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-2008. évben (Mértékegység: Ft/kg) Megnevezés
Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2007
2008
Értékesítési átlagár
287,10
315,16
Termelési érték
287,03
318,69
Termelési költség
286,91
325,60
Ebből: Alapanyag költség
72,22
92,60
Takarmányköltség
175,90
193,51
0,12
-6,92
286,91
325,60
Ágazati eredmény Élősúly önköltsége
Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009
A pulyka ágazat jövője
Takarmány és energiaárak drasztikus emelkedése A versenyképesség megőrzésének legfontosabb eleme a technikai és technológiai megújulás, fajtaváltás Fontos a teljes integráció megléte Az elmúlt évek madárinfluenza problémáját leszámítva a pulykaágazat jelenlegi nehézségei és problámái ellenére versenyképes ágazat
Forrás: ERDÉLYI, 2007
A világ libahús termelése 2006-ban Ssz.
Ország
Libahús termelés (ezer tonna)
Megoszlás (%)
1
China
2 383
94%
2
Egypt
42
2%
3
Hungary
34
1%
4
Italy
13
0%
5
Madagascar
13
0%
6
Poland
9
0%
7
Slovenia
4
0%
8
Turkey
4
0%
9
Israel
3
0%
10
Czech Republic
3
0%
11
United Kingdom
3
0%
72
3%
EU (27) Összesen
Forrás: FAO, 2008
2 528
100%
Forrás: AKI, FAO, 2005
A lúd ágazat jellemzői Hasznosítási irány: hús, máj, toll Termelés 30-40 ezer tonna (élő súlyban), exportorientált ágazat (35%) Jelentős libamáj export: ~1300 tonna, ~25 millió USD A baromfiágazat exportárbevételének 1/3%-át adja Az utóbbi évtizedben ingadozások tapasztalhatók (40-50 ezer tonna) A hazai libahús fogyasztás: 1,2 kg/fő/év A fajtaválaszték bőséges: 10 hústípusú és 6 májtípusú fajta és hibrid áll rendelkezésre. Hústípusú lúdból 2 millió, májtípusból 3 millió naposlibát keltetnek ki évente.
A lúd ágazat gazdasági kérdései Alacsony reprodukciós képesség (szezonális jellegű tojástermelés) Legmagasabb tojástermelés a 2-3. évben (40-50 db/év) Hús-, máj-, tolltermelés vegyesen élőtömeg
kor
4-4,5 kg
8-9 hét
húsliba
5-6 kg
15-16 >> 30-37 hét
zabos liba
5-6 kg
pecsenyeliba
hízott liba / májliba
9-10 hét vagy idősebb
toll-liba
Természetes vízfelületek, legelők extenzív típusú hasznosítása a cél >> tömegtakarmányt hasznosító szerep >> gazdaságosság, versenyképesség javítása Takarmány felhasználás: 3 kg abrak + 0,1-0,5 kg tömegtakarmány /kg Az ökonómiai alapú döntések hátterében a hús, a máj és a toll ára, értékesíthetőségi lehetőségei, a várható jövedelem a döntő. Ár >> főtermék >> fajta >> tartási mód >> takarmányozás
A lúd ágazat jellemzői Vállalatgazdaságtani előnyei: - nagy fiatalkori növekedési erély - relatíve kisebb táplálóanyag igény - olcsóbb tömegtakarmányok felhasználása - jó legelőkészség, csekély értékű legelők hasznosítása - épülettel, berendezésekkel szemben viszonylag igénytelenebb - jó ellenálló képesség Vállalatgazdaságtani hátrányai: - gyenge szaporaság - termék-előállítás szezonális jellege - labilis tűrőképesség a tömeges tartással szemben (stressz) - a legelőterület és a kifutó erős igénybevétele Az ágazat visszaszorulása legtöbb országban a többi baromfi fajhoz képest (intenzív termelés, környezetvédelem)
A lúd ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben Hústípusú Megnevezés 2007
2008
Májtípusú 2008/2007 %
2007
2008
2008/2007 %
Kikeltetett napos (ezer db)
1 960
2 413
123,1
2 859
3 093
108,2
Napos ár (Ft/db)
462,4
598,0
129,3
590,0
635,0
107,6
57,5
72,3
125,7
57,5
72,3
125,7
451,2
520,3
115,3
489,9
564,4
115,2
Takarmányár (nevelőtáp) (Ft/kg) Felvásárlási ár (Ft/kg)
Forrás: BTT, 2009
ja nu ár
áp r il is 20 04 .j úl iu 20 s 04 .o kt ób 20 er 05 .j an uá 20 r 05 .á pr ilis 20 05 .j úl iu 20 s 05 .o kt ób 20 er 06 .j an uá 20 r 06 .á pr ilis 20 06 .j úl iu 20 s 06 .o kt ób 20 er 07 .j an uá 20 r 07 .á pr ilis 20 07 .j úl iu 20 s 07 .o kt ób 20 er 08 .j an uá 20 r 08 .á pr ilis 20 08 .j úl iu 20 s 08 .o kt ób er
20 04 .
20 04 .
Liba havi termelői ára (Ft/kg)
A hízott liba havi termelői árának alakulása (2004-2008)
560
540
520
500
480
460
440
420
400
380
360
340
320
Forrás: AKI PÁIR, 2010
A libahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-2008. évben (Mértékegység: Ft/kg) Megnevezés
Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2007
Értékesítési átlagár
2008
445,39
457,43
2200,81
2349,59
Termelési érték
470,80
467,42
Termelési költség
427,98
421,93
Ebből: Alapanyag költség
118,81
126,49
Takarmányköltség
209,04
207,74
Ágazati eredmény
42,82
45,48
Élősúly önköltsége
390,80
400,95
Toll értékesítési átlagára
Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009
A világ kacsahús termelése 2006-ban Ssz.
Ország
Kacsahús termelés (ezer tonna)
Megoszlás (%)
2 673
70%
France
233
6%
3
Malaysia
105
3%
4
Viet Nam
86
2%
5
United States of America
86
2%
6
Thailand
85
2%
7
Korea, Republic of
67
2%
8
India
65
2%
9
Myanmar
60
2%
10
United Kingdom
42
1%
11
Hungary
40
1%
12
Egypt
39
1%
13
Germany
39
1%
14
Indonesia
22
1%
15
Mexico
20
1%
EU (27)
422
11%
1
China
2
Összesen
Forrás: FAO, 2008
3 837
100%
Forrás: AKI, FAO, 2005
A kacsa ágazat jellemzői Hasznosítási irány: hús (máj, tenyésztojás) Termelés 50-60 ezer tonna (élő súlyban), exportorientált (34%) A baromfiágazat exportárbevételének 16%-át adja Utóbbi évtizedben 2-szeresére nőtt az állomány és a termelés Fogyasztás: 2,5 kg/fő/év Előnye: - idényszerű tartás - természetes vízforrások - integrált termelés előnyinek kihasználása Magas tojástermelés (230-250 db/év) >>> viszonylag alacsony a naposkacsa önköltsége (100 Ft/db pekingi kacsa) A kacsakeltetés évente 15-16 millió kiskacsa. Kacsa X pézsmakacsa >>> mulard kacsa (fajhibrid) A kacsa ágazatban a hagyományos pekingi típusú kacsák részben hazai, részben import tenyésztésből, míg a Barbarie kacsák importból, a mulardok hazai és import tenyésztésből származnak.
A kacsa ágazat gazdasági kérdései Félintenzív pecsenyekacsa- nevelés (brojler típusú hízlalás) Elő- és utónevelés (zárt, intenzív >> szabadtartás, extenzív) Előnevelés 18 napig, utónevelés 49-52 napos korig Nagy növekedési erély jellemző rá (7 hetes korra 3 kg) Ivari diformizmus >> ivarilag elkülönített hízlalás (nőivar 2,5-3 kg; hímivar + 2 hét 4,5-4,8 kg) Eltérő hús- és májtermelő képesség - pekingi kacsa - pézsmaréce (barbarie) - mulard kacsa
>> hús >> hús-máj >> máj-hús
Integrált termelés lehetősége Halastavi kacsatartás >> árbevétel és takarmányhasznosítás fokozása
A kacsa ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben 2007 Pekingi Napos keltetés (ezer db) Napos ár (Ft/db)
Forrás: BTT, 2009
Mulard Barbarie Pekingi
Mulard Barbarie Pekingi
Mulard Barbarie
15 751
2 734
730
13 092
2 940
368
83,1
107,5
50,4
106,4
380,0
320,0
120,5
370,0
360,0
113,2
97,4
112,5
Takarmányár (Ft/kg) Felvásárlási ár (Ft/kg)
2008/2007 (%)
2008
57,6
212,4
437,5
74,4
407,4
269,2
473,2
129,2
436,5
126,7
108,2
107,1
20 04 .j 20 an u á 04 .á r 20 pr ili s 04 .j úl 20 iu 04 s .o 20 któb 05 er .j an 20 uá 05 r .á p ri 20 05 lis .j ú 20 05 lius .o kt ób 20 er 06 .j a n 20 06 uá r .á pr 20 ilis 06 .j ú 20 06 lius .o 20 któb 07 er .j an 20 uá 07 r .á 20 pr ili s 07 .j úl 20 iu 07 s .o 20 któb 08 er .j a n 20 08 uá r .á pr 20 ilis 08 .j ú 20 08 lius .o kt ób 20 er 09 .j 20 an u á 09 .á r 20 pr ili s 09 .j úl 20 iu 09 s .o k tó 20 be 10 r .j an uá r
Kacsa havi termelői ára (Ft/kg)
A pecsenyekacsa havi termelői árának alakulása (2004-2010) 360
340
320
300
280
260
240
220
200
180
160
Forrás: AKI PÁIR, 2010
Előadás összefoglalása • A pulykahús előállítás iparszerű termelési rendszerekben hatékony, a hízlalás végére az FCR értéke 3 körül alakul. • A pulyka, kacsa és a liba ágazatok mind uniós, mind nemzetgazdasági szempontból is meghatározó gabonaalapú ágazata a mezőgazdaságnak.
Előadás ellenőrző kérdései • Ismertesse a pulyka, kacsa és a liba ágazatok világgazdasági jelentőségét! • Ismertesse pulyka, kacsa és a liba ágazatok nemzetgazdasági jelentőségét! • Mutassa be a pulyka, kacsa és a liba ágazatok vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! • Ismertese a pulyka, kacsa és a liba ágazatok termelési alapjait! • Ismertesse a pulyka, kacsa és a liba ágazatok ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! • Mutassa be a pulyka, kacsa és a liba ágazatok jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A tojástermelés (áru, tenyész, keltetés) gazdasági kérdései •
Előadás anyagát készítették: – Dr. Szőllősi László – Dr. Szűcs István – Dr. Pupos Tibor
