TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése • Gazdasági haszonállatok tartástechnológiájának higiéniai kérdései • levegőhigiéniája • vízhigiénia • takarmányhigiénia • alomhigiénia • hígtrágyakezelés higiéniája • kártevők elleni védekezés • állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése
Istállólevegő jellemzői - Csíraterheltség - alkalmazott tartási mód - trágyakezelés
- Hőmérséklet – termelési zóna – tűrési zóna - tehénistálló: 10-16 ºC - hizlalószállás: 8-10 ºC - baromfiól: 14-16 ºC
- Relatív páratartalom ~ 75 - 80% - levegő nedvesség tartalma – harmatpont kialakulása – talpfekély, mellfekély, lábhibák
- Szellőztetés intenzitása - 0,4 m/s pulyka esetében, 0,2 m/s tyúkok esetében
Levegő higiéniája Gáznemű anyagok
Élőcsíra
Alakos elemek
Együttes hatás
Munkaegészség Állat-egészség Környezetvédelem (emisszió)
Idegen gázok CO2 Toxinok endotoxinok mikotoxinok Bűzanyagok metilaminok, xilen, C2-C9 szerves savak, toluen, p-krezol Istállógázok CO2 NH3 kén-hidrogén CH4
Istálló levegőjében lévő mikroorganizmusok • Forrás: – állat, állatgondozó, takarmány, alom, beszáradt bélsár
• állatok testfelületéről leváló hámsejtekkel
– kommenzális mikroflóra: 2x105- 2x106 CFU/m2x óra
• • • •
kilégzéssel köhögés, tüsszögés – nyálkacseppekkel méret: 0,1 – 50-100 µm por baktérium populációja több mint 80%-a Streptococcus, Staphylococcus • mikroszkópikus gombák, penészek, élesztők – 1% • E. coli, Kóliform 0,5%
Kérődzők
Sertés
Baromfi
Staphylococcus
+
+
+
Streptococcus
+
+
+
Aerob spórások
+
+
+
Corynebacterium
+
-*
-
E. coli/Enterobacteriaceae
+
+
+
Streptomyces
+
-
-
Pseudomonas
+
+
+
Anaerob spórák
-
-
+
Penicillium
+
-
+
Aspergillus
+
-
+
Scopulariopsis
+
+
+
Cladosporium
+
+
+
Acromonium
-
+
+
Mucor
-
+
+
Alternaria
+
-
+
-
-
Mikroorganizmusok
Trichothecium +/*Nem azt jelenti, hogy nem fordul elő csak eddig nem mutatták ki.
Ivóvíz jellemzői • Itatóvíz – vegetációs víz • állatok vízszükséglete – hízósertés: 70 kg átlagsúly 8-9 L/nap – brojlercsirke: 1,5 kg átlagsúly 0,25-0,30 L/nap – tejelő tehén: 650 kg átlagsúly 80-90 L/nap
• jó ivóvíz tulajdonságai
– nem meleg, nem túl hideg, kellemes ízű, szagtalan, színtelen, mentes különféle undorkeltő tulajdonságoktól – hőmérséklet: 8-12 ˚C (10-15 ˚C fiatal állatok) – CL max. 0,3 mg/L – pH 6,8-7,8
Ivóvíz higiénia •
•
Víz fertőzés közvetítő szerepe – Lépfene – B. anthracis – Emberi betegségek: typhus, paratyphus, kolera – Salmonella – Leptospira – Pseudomonas-fajok – Gümőkór – Atípusos mycobakteriumok – Brucellosis – Baromfikolera – Takonykór – Ragadós száj és körömfájás – Sertéspestis – Lovak fertőző kevésvérűsége – Baromfi légzőszervi megbetegedése Parazitológia – Májmételykór – Tüdőférgesség – Gyomor- és bélférgesség – Orsóférgesség
•
Fekális szennyezettség – Jelenléte a vizet itatás szempontjából aggályossá teszi – Igazolása: ember és állat bélcsatornájában előforduló baktériumok kimutatása • E. coli • Enterococcus faecalis
Minden esetben vizsgálandó
Esetenként vizsgálandó
Különleges esetben vizsgálandó
Szín
AL
Arzén
Szag
CL
Lúgosság
Íz
Mn
Keménység
Ammónia
Nitrát
Klorid
Nitrit
Ph
Kötött aktív klór
KOIps
zavarosság
Szabad aktív klór
Fe
Enterococcusok
Szulfát
Vezetőképesség
C. perfringens
Trihalometánok
E. coli
P. aeruginosa
Összes szerves szén
Telepszám 37 ˚C
Mikroszkópos biológia vizsgálat
Coliform bakt.
Ivóvíz bakteriológiai és parazitológiai határértékei Jellemzők
Alkalmas
Összes élősejtszám 1 cm3-ben Coliform-szám 1 cm3-ben
Legfeljebb 5000 Legfeljebb 10
Kórokozó baktérium
Legfeljebb 100
Nem tartalmaz
Belső paraziták fertőzőképes alakjai Anaerob baktériumok száma cm3-ben
Feltételesen alkalmas
Nem tartalmaz
0
30
Takarmányok mikrobaszennyezettségének jelentősége • Termékspecifikus mikroflóra – agrotechnológiai, feldolgozási, tárolási, klimatikus viszonyok függvénye – származás: • szántóföldi mikroflóra • raktári mikroflóra
– romlást jelző mikrobák
• romlási folyamatokat befolyásolja: vízaktivitás, hőmérséklet
– indikátor mikrobák – takarmányfertőzés okozói: obligált és fakultatív patogén mikrobák • több képes a takarmányban szaporodni – endotoxint termelni – Salmonella, Coliform, egyes Clostidium fajok, Bacillus, Proteus, Pseudomonas
• Exotoxin termelés – C. botulinum, Staphylococcus aureus Anaerob spórás baktériumok a takarmányban és a félkemény és kemény sajtokban vajsavat termelnek!
Takarmányok mikrobiológiai határértékei - 43/2003/FVM rendelet A takarmány kórokozó mikroorganizmusokat - amelyek emberben és állatban közvetve, vagy közvetlenül betegséget okozhatnak, illetve okoznak – nem tartalmazhat. • Salmonella 0/25 g Fekális eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusok • fekális E. coli (kivéve a hőkezelt takarmányokat) 102/g • Clostridium perfingens (hőkezelt takarmányokban) 102/g Környezeti eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusok • Mezofil aerob mikrobaszám (a probiotikumot tartalmazó készítmények és takarmányok nem vizsgálandók) 106/g • Enterobacteriaceae spp. 103/g
Alomhigiénia Padozattípusok - rácspadlók - mélyalom Padozattal szembeni követelmények: • Nincs koptató hatása, gátolja a lábszétcsúszást, lépés és járás közben ne érvényesüljön a padló dinamikus ellenállása. • Kis hőelnyelő képessége, rugalmassága, páraletapadást elősegítő hatás, meleg, kényelmes fekhely az állatoknak. • Nedvszívó képesség miatt csökkenti a vizelettel, bélsárral szennyezett fekhely nedvességtartalmát. • Levegőből a padozatra hulló mikrobák is rátapadnak, az alom naponkénti kicserélése egyben csíraszegény környezetet is jelent az állatok számára. • 1 cm-nyi rétegben a csíraszám átlagértéke max. 5 millió/cm3.
Istálló csatornázása Követelmény: Bélsár + vizelet mikroflórája, a bomlásból eredő káros gázok ne károsítsák az állatok szervezetét. • Sertéstelep: fontos a trágyaeltávolítás, és kezelés módja – fertőző, parazitás betegségek terjesztésének forrása: – Kolihasmenés – Orsóférgesség hígtrágya zárt csatornarendszereken keresztüli eltávolítása
• Alom nélküli istálló: trágyaeltávolítás módja és gyakorisága – NH3 és CO2 ↓ – felszaporodása rontja a termelési eredményeket – nedves padozat – tőgygyulladás
Hígtrágya jellemzői • Fizikai tulajdonságai – súlyszázalékban kifejezett szárazanyag tartalommal jellemzik
• Kémiai tulajdonságai – bonyolult kolloid rendszer – összetétel függ takarmányozástól, trágyaeltávolítástól – pH, összes kálium, összes foszfor, összes nitrogén, Kjeldahl-N, ammónium-nitrogén, kémiai-oxigén-igény, összes szárazanyag, összes szerves anyag, összes ásványi anyag, összes kóliform baktérium, hígtrágya napi mennyisége
• Mikrobiológiai tulajdonságai – aktív flóra: hígtrágya szerves alkotóelemeinek lebontása és átalakítása – szennyező flóra: bélbaktériumok, patogén mikrobák • Salmonella-fajok hosszú időn át megőrzik életképességüket a hígtrágyában FERTŐZÉSI FORRÁS!
Hígtrágya kezelés • Előkezelés és összegyűjtés • Hígtrágya kezelés – fázisbontás nélkül – fázisbontással • Szilárd és híg fázis továbbkezelése, elhelyezése – szilárd rész: talajerővisszapótlás – híg rész: tárolás – biológiai/kémiai módszerekkel való kezelés • biológiai kezelés – iszaprothasztásos technológiák • kémiai kezelés – flokkulálószerek, pH-szabályozók, szagtalanító anyagok
Hígtrágya kezelés • Trágya fertőtlenítése – almostrágya, hígtrágya szilárd fázisát komposztálják minimum 3 hétig – hígtrágya fertőtlenítése • mésztejjel/formalinnal • fizikai módszerekkel: pasztőrözés, pillanatpasztőrözés, szakaszos hőkezelés – Clostridiumok nem pusztulnak el! • kémiai módszerek – híg fázis kezelése égetett mésszel, oltott mésszel, formalinnal • Hígtrágya elhelyezés
Kártevők elleni védekezés • Rágcsálók elleni védekezés – kémiai módszerek • akut hatású engedélyezett mérgek kihelyezése • antikoagulánsok
– biológiai módszerek – mechanikai védekezés – higiéniai módszerek – takarmány kiszóródás megakadályozása
• Legyek elleni védekezés – vegyszeres irtás – mechanikai csapdák
• Madarak elleni védekezés – vadmadarak – betegség terjesztés – higiéniai módszerek – takarmánysilók zárása – meg kell akadályozni a fészek rakást
Fertőtlenítés • •
Cél: környezeti élőcsíra – terhelés folyamatos alacsony szinten tartása Szervízperiód: kiürítés, takarítás, fertőtlenítés, pihentetés összekapcsolódó tevékenységei – baromfitelepek 14 nap – sertés, szarvasmarha esetében a szoros rotáció ezt nem teszi lehetővé Fertőtlenítőszerek csoportosítása – bakteriosztatikus – bakteriocid Technológiai tényezők Hatásfok függ – fungicid – viricid – germicid Fizikai eljárások – fertőtlenítés hővel – mikrobák vegetatív alapja a hőkezeléssel szemben kis ellenállóképességgel rendelkezik – baktériumok spórás alapjai ellenállóbbak – autoklávozás, gőzborotvák – röntgen és gamma-sugarak – UV lámpa (UV-C tojások fertőtlenítése)
Fertőtlenítő szerek • Klór és vegyületei • Jód tartalmú fertőtlenítő szerek • Aldehidek
– Formalin – baromfiistállók fertőtlenítése
• • • •
Oxidálószerek Tenzidek Savak és lúgok Gáz halmazállapotú fertőtlenítő szerek – Etilénoxid – Béta-propiolakton – Metil-bromid
Fertőtlenítési eljárások Száraz takarítás
szellőztetés
Felfűtés a fogadás hőmérsékletére
Mobil berendezéseket ki kell vinni
Vizes fertőtlenítés
Gázos fertőtlenítés 24 h
almozás
Berendezések felszerelése
Vizes fertőtlenítés
Előadás összefoglalása • Gazdasági haszonállatok tartástechnológiájának higiéniai kérdései • levegőhigiéniája • vízhigiénia • takarmányhigiénia • alomhigiénia • hígtrágyakezelés higiéniája • kártevők elleni védekezés • állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése
Előadás ellenőrző kérdései • Sorolja fel az istálló levegőjét alkotó komponenseket? • Milyen forrásból származnak az istálló levegőjében lévő mikroorganizmusok? • Milyen mikrobacsoportokra tér ki a 43/2003/FVM rendelet a takarmányok esetében? • Sorolja fel a hígtrágyakezelés lépéseit! • Melyek a padozattal szembeni követelmények? • Sorolja fel az istálló takarításának és fertőtlenítésének technológiai lépéseit!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS CÍME Gazdasági haszonállatok tartástechnológiájának higiéniai kérdései II.
• Előadás anyagát készítették: Prof. Dr. Szigeti Jenő Prof. Dr. Jávor András
