ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31.
TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................... 2 SZJA .......................................................................................... 2 Adómentességek bővítése ........................................................... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése..................... 2 Biztosítások adózási szabályainak módosítása........................... 3 Egyszerűsítések .......................................................................... 3 Egyéb változtatások.................................................................... 3 TÁRSASÁGI ADÓ ........................................................... 3 Adóalap-módosító tételek........................................................... 3 Bejelentett részesedés................................................................. 4 Üzletvezetési helyére tekintettel belföldi illetőségű adózóra vonatkozó értékcsökkenési szabályok ......................................... 4 Szabályozott ingatlanbefektetési társaság .................................. 4 Transzferár................................................................................. 4 Ingatlannal rendelkező társaság fogalma .................................. 4 Telephely fogalom pontosítása................................................... 4 Adókedvezmény .......................................................................... 4 ÁFA................................................................................ 4 Adóalap utólagos csökkentése.................................................... 4 Export-áfa könnyítés .................................................................. 4 Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja ................. 4 Bizonylat tartalma...................................................................... 5 Fordított adózás ......................................................................... 5 Vagyoni értékű jog értékesítése .................................................. 5 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK.......................... 5
ILLETÉK ........................................................................ 5 Módosuló illetékszabályok ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való részesedésszerzés esetén .................................5 Visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek körének bővítése ....................................................................................... 6 Szigorodó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi szabályok.....................................................................................6 Ajándékozási illetékmentességek körének bővítése ..................... 6 Szigorodó ajándékozási illetékmentességi szabályok..................6 A lízingszerződéshez kötődő illetékszabályok egyértelműsítése .. 6 Mulasztási bírság ........................................................................6 ADÓELJÁRÁS ................................................................ 6 Képviselet az áfa visszatérítés érvényesítésére irányuló eljárásban ...................................................................................6 Módosuló bejelentkezési szabályok adóraktározás során ...........7 Módosuló szabályok a feltételes adómegállapítás iránti eljárásban ...................................................................................7 SZÁMVITEL ................................................................... 7 Könnyítés a könyvvezetés pénznemének választásában...............7 Értelmező rendelkezések ............................................................. 7 Értékelés......................................................................................7 EGYÉB ELVONÁSOK ..................................................... 8 Bankadó ......................................................................................8 Pénzügyi tranzakciós illeték........................................................8 SZABÁLYOZOTT INGATLANBEFEKTETÉSI TÁRSASÁG 8
Családi járulékkedvezmény ........................................................ 5 Kiküldöttekkel kapcsolatos jogszabályváltozások ...................... 5
1
ÖSSZEFOGLALÓ Az adószabályok idei módosításának tervezete 2013. október 18-án került a parlament elé (Javaslat). Hírlevelünkben ennek a tervezetnek a főbb pontjait foglaljuk össze, melyek természetesen a parlamenti munka során még jelentősen módosulhatnak. Az adómódosítási tervezet nem tartalmaz rendszerszintű változtatásokat. A módosítások nagy része a hatályos szabályok csiszolására, pontosítására irányul. A magánszemélyeket érintő változás a családi kedvezmény járulékok terhére történő kiterjesztése. A személyi jövedelemadó változások jelentős része ezzel függ össze. Egyszerűsítést célzó szabály, hogy a jelenleg „elismert munkavállalói értékpapír-juttatásiprogram”-ként ismert juttatást nem kell a NAV-nál nyilvántartásba venni. Egyszerűsödnek a külföldi pénznemben felmerülő jövedelem/bevétel/költség forintra történő átszámításának szabályai is.
Az adóeljárás tekintetében koncepcionális módosításra kizárólag a feltételes adómegállapítás jogintézménye tekintetében került sor. Kiemelendő, hogy az eddig ügyletértékhez kötött díjszámítást felváltja a fix összegű díjfizetési kötelezettség. Jelentős változás továbbá az eljárási határidő növelése, továbbá az eljárás egyfokúvá válása, amely csak bírósági felülvizsgálattal támadható meg. A számviteli szabályok könnyítéseként lehetővé válik, hogy bármely vállalkozó USA dollárban készíthesse el éves beszámolóját, amely a multinacionális cégek Magyarországra vonzását segíti elő. További egyszerűsítés, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszköz, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyamon történő átszámítás is választható. SZJA Adómentességek bővítése
Számos változtatás vállalkozásbarát természetű. Ilyen szabály például a k+f kedvezmény csoporton belüli igénybevételének lehetősége, a bejelentett részesedés szabályainak enyhítése, vagy azon társaságok részére biztosított kedvezmény, akik üzletvezetésük helyét Magyarországra migrálják. A KKV-k részére nyitva álló tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó adókedvezmény is kedvezőbbé válik. Az áfa alap utólagos csökkentésének egyszerűsítése (mely követi az Európai Bíróság ide vonatkozó döntéseit), vagy az exportőrök részére biztosított kedvezmény a 90 napos határidő túllépése esetén szintén pozitív irányú módosítás. A figyelési időszaknak (t.i. ha adott eszközt áfa levonásra jogosító, vagy nem jogosító tevékenységhez használnak) a vagyoni értékű jogokra való kiterjesztése ugyan szigorításként értelmezhető, de összhangban áll az Európai Bíróság Halifax ügyben hozott döntésével. Utóbbi szabály elsősorban azokat a vállalkozásokat érintheti, akik adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytatnak (pl. bankok, biztosítók). Az ingatlannal rendelkező társaságokat érinti a „belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság” definíciójának módosítása az illeték tekintetében (főtevékenység helyett a mérlegben kimutatott belföldi ingatlanok értéke lesz meghatározó). Érdemi könnyítést jelent a házastársak közti ingyenes és visszterhes ügyletek mentesítése (házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén is). Szigorodnak azonban a ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyoni betét visszterhes szerzéséhez kötődő mentességi jogcímek.
A Javaslat szerint adómentes lesz a pénzügyi intézmények által - bármely kölcsönszerződésből származó - elengedett követelés következtében keletkező jövedelem. A bankok vezetőit, dolgozóit e mentesség nem illeti meg. Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie a hitelintézetnek, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. Nem vonatkozik e módosítás a nem független feleknek, például munkavállalóknak adott hitelek, kölcsönök kamatkedvezményére. Adómentes lesz a Javaslat szerint az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Unió pénzügyi alapja által is nyújtott támogatásból finanszírozott, a kifizető által független félnek nyújtott szolgáltatás, ha a juttatás nem a magánszemély tevékenységének ellenértéke. A vagyoni értékű jog (például a haszonélvezet) átruházásából, e jogról ellenérték fejében való lemondásból származó jövedelmet is (nem csak az ingatlan átruházásból származó bevételt) csökkenteni lehet az időmúlásra tekintettel. Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése A családi kedvezmény érvényesítéséhez a bevallásban az eddigieken túl nyilatkozni kell arról is, hogy
2
a magánszemély gyermekei, más eltartottai hány hónapig minősülnek kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak,
(osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
- ha a családi pótlékra jogosult szülő több másik személlyel osztja meg a családi kedvezményt - az egyes érintett külön-külön hány hónapig jogosult a kedvezményre.
Egyéb változtatások
Ezen kiegészítést a családi kedvezmény járulékok terhére történő igénybevételének lehetővé tétele következtében felmerülő többlet információigény tette szükségessé. Biztosítások adózási szabályainak módosítása A Javaslat a biztosítások adózásának 2013-tól módosult szabályait, a tartalmukat lényegében érintetlenül hagyva pontosítja, figyelembe véve az év során a gyakorlatban felmerült értelmezési problémákat.
Utalvány fogalma. A módosítás szerint nem minősül utalványnak a visszaváltható utalvány (az indokolás szerint a korábbi fogalomból, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának alapelvéből ez eddig is levezethető volt, de a módosítás megkönnyíti a jogalkalmazást). Kifizetőként kötelezően el kell járnia annak a magyar társaságnak, amely a külföldi anyavállalat által a munkavállalóknak adott jövedelem juttatásában közreműködik, ha az adókötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik. (Erre eddig csak lehetősége volt a vállalkozásoknak). TÁRSASÁGI ADÓ
Egyszerűsítések Adóalap-módosító tételek Nem kell a munkavállalói értékpapír juttatási programot nyilvántartásba vetetni az adóhatósággal.
Az adózó a társasági adó hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költsége alapján is csökkentheti az adózás előtti eredményét az alábbi feltételekkel: o a K+F tevékenység kapcsolódik az adózó és kapcsolt vállalkozása vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez, o a kapcsolt vállalkozás nem élt az adóalapcsökkentés lehetőségével, o az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a K+F költségek összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó által érvényesíthető összeget.
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatásnak a fizető fél által bankkártyával, hitelkártyával történő kiegyenlítése elismert költség, akkor is, ha a fizető fél csak a tranzakció kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik.
A beszámoló önellenőrzése során elszámolt nem jelentős összegű hiba miatt keletkező adókötelezettség közvetlenül a feltárás adóévében keletkezik, ezért az ilyen hibák hatásával nem kell az adózás előtti eredményt módosítani.
A kis- és középvállalkozások beruházási adóalapcsökkentő kedvezménye kiterjed a szoftvertermékek felhasználási jogára is.
A tartós befektetések kapcsán a lekötési időszak megszakítására vonatkozó előírások akként változnak, hogy a korábbiakban megkövetelt nyilatkozattételi kötelezettségtől mentesülnek a magánszemélyek, ezáltal megkönnyítve az adminisztrációt. A Javaslat szerint nem minősül megszakításnak, ha az átalakított, kicserélt értékpapír helyett kapott pénzösszeget a kézhezvételt követő 15 napon belül a számlán lekötési nyilvántartásba veszik. A külföldi pénznemben keletkezett bevétel, kiadás (kivétel a tőkejövedelmeket) forintra történő átszámításakor
a bevétel megszerzése, a kiadás teljesítése napját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, ha a jövedelem adóját, adóelőlegét havonta kell megállapítani,
a bevétel megszerzése, a kiadás teljesítése negyedévének utolsó hónapjának 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, ha a jövedelem adóját, adóelőlegét negyedévente kell megállapítani,
az adóév utolsó hónapjának 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, ha a jövedelem adóját évente kell megállapítani.
A kifizetőtől származó külföldi megszerzett kamatjövedelemből,
pénznemben osztalékból
3
Bejelentett részesedés
ÁFA
Adóalap utólagos csökkentése
A bejelentett részesedés szabályait érintő lényeges változás, hogy a 30 %-os küszöb csökkentésével már a 10 %-os részesedés megszerzése is bejelenthetővé válik, és a bejelentésre nyitva álló idő 60 napról 75 napra nő.
Üzletvezetési helyére tekintettel belföldi illetőségű adózóra vonatkozó értékcsökkenési szabályok
Az üzletvezetési hely alapján belföldi illetőségű adózó az értékcsökkenési leírást - választása szerint – a bekerülési érték vagy a piaci érték alapján számolja el. A szabály csak azon eszközök esetében alkalmazható, amelyekre a belföldi illetőség megszerzése előtt az adózó nem számolt el a társasági adótörvény alapján értékcsökkenést.
Az adóalap csökkentésének feltételei az Európai Bíróság döntéseit is figyelembe véve változnak. Utólagosan csökkenthető az adóalap, ha
a szerződés módosulása vagy megszűnése miatt (egészben vagy részben) előleg, vagy ellenérték visszatérítés történik; abban az adó-megállapítási időszakban, amelyben az érvénytelenítő/helyesbítő számlával rendelkezik az adózó
időszakos elszámolású ügyletek esetében az időszakonkénti átalány összege magasabb, mint az egész elszámolási időszak összege és emiatt visszatérítés történik; abban az adómegállapítási időszakban, amelyben az érvénytelenítő/helyesbítő számlával rendelkezik az adózó;
teljesítést követően utalvány alapján pénzvisszatérítés történik úgy, hogy a vásárló a terméket/szolgáltatást nem a visszatérítőtől vásárolta. A feltétel: a pénz visszatéríttetésre jogosító termék/szolgáltatás vásárlás belföldön adóköteles ügylet, és a visszatérítés kisebb, mint a teljesített ügylet bruttó (adóval növelt) összege. A csökkentés abban az adó megállapítási időszakban érvényesíthető, amelyben a visszatérítés megtörtént.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság
A Javaslat értelmében a SZIT társaságok adómentessége nem vonatkozik a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedés értékesítésén elért adóévi árfolyamnyereségére, továbbá nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt rendkívüli nyereségre.
Transzferár
A Javaslat pontosítja a transzferár szabályok alkalmazhatóságát az apport tekintetében, kifejezetten utalva a nem pénzbeli hozzájárulás tőketartalék javára történő átadásra is.
Ingatlannal rendelkező társaság fogalma
Az ingatlannal rendelkező társaság meghatározásában az ingatlanok összes eszközhöz viszonyított arányát a mérlegfordulónapi piaci érték helyett a bekerülési érték alapján kell megállapítani.
Telephely fogalom pontosítása
A telephely fogalom pontosítása egyértelművé teszi, hogy az ingatlan értékesítése is belföldi adózási telephelyet keletkeztet.
Adókedvezmény
A kis- és középvállalkozások adókedvezményének mértéke – a 2013. december 31-ét követően kötött hitelszerződés alapján fizetett kamat alapján 40 % helyett 60 %.
Export-áfa könnyítés Ha a termék nem hagyja el a Közösség területét a teljesítéstől számított 90 napon belül, akkor az áfa mentesség nem alkalmazható. Ha azonban 360 napon belül mégis elhagyja a Közösség területét a termék, akkor az erre az értékesítésre jutó áfa összeggel csökkenthető az adó adóhatósági igazolás birtokában. Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Ha a felek által kötött szerződés (kivéve a közszolgáltatási szerződést) alapján a felek időszakonként számolnak el,vagy az ellenértéket rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. A rendelkezés a 2014. március 14-én kezdődő elszámolási időszakban alkalmazandó első ízben, akkor, ha ezt követően esedékes a fizetés. Közszolgáltatási szerződés esetében a teljesítés időpontja továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége.
4
Bizonylat tartalma Ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít (pl. színházjegy), akkor a bizonylaton elegendő feltüntetni azon időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető (nem szükséges külön feltűntetni a kibocsátás keltét). Az egyszerűsített számlán is fel kell tüntetni a teljesítés időpontját és a fordított adózás kifejezést. Fordított adózás Fordított adózás kiterjed olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre is, melyeknél elegendő a hatóság általi tudomásulvétel is. Az olajos magvak, gabonák, és szolgáltatások tekintetében a fordított adózás meghosszabbodik 2018. december 31-ig. Vagyoni értékű jog értékesítése Ha a 2013. december 31-ét követően beszerzett vagyoni értékű jogokat a figyelési időszakon belül értékesítik, az előzetesen felszámított adó tekintetében a tárgyi eszközökkel azonos módon kell eljárni, illetve az adózó választhatja ezt az elszámolást a korábban beszerzett eszközre is pótlékmentes önellenőrzéssel. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK Családi járulékkedvezmény Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóból a gyermekek után járó családi kedvezményt nem tudja teljes egészében igénybe venni, 2014. január 1-jétől lehetővé válik, hogy azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék terhére vegye igénybe. A családi járulékkedvezmény az szja alapnál nem érvényesített összeg 16 %-a. A családi járulékkedvezményt a foglalkoztató a családi kedvezmény teljes felhasználását követően érvényesíti, először csökkentve a magánszemély 7%-os egészségbiztosítási járulékkal, majd a 10%-os nyugdíjjárulékkal kapcsolatos fizetési kötelezettségét. A járulékkedvezményt a foglalkoztató nem fizeti be, annak összegét a bevallásban szerepelteti. A biztosított adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a járulékkedvezményt. A magánszemély évente az szja bevallásban számol el a biztosítási járulékkedvezménnyel. Az eltérés a
bevallásban igényelhető vagy – pótlékkal növelten – visszafizetendő előjelétől függően. Kiküldöttekkel kapcsolatos jogszabályváltozások A kettős járulékfizetés elkerülése végett a már letárgyalt, illetve aláírt, de még hatályba nem lépett kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálybalépéséig meghosszabbodik a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozóan rögzített azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött dolgozók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. A harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozó kiegészítő szabály mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén, ha
a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor és e körülmény 1 év után következik be, továbbá erről a munkavállaló bejelentést tesz az adóhatóságnak.
ILLETÉK Módosuló illetékszabályok ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való részesedésszerzés esetén Jelentősen módosul a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzéséhez kötődő illetékfizetési kötelezettség. A Javaslat szerint az illetékfizetési kötelezettség a továbbiakban, eltérően az eddigi gyakorlattól függetlenné válik a megszerzett társaság tevékenységi körétől. Módosul emellett belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definíciója is, eszerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak azt a gazdasági társaságot kell tekinteni, amely
mérlegében kimutatott eszközök mérlegfordulónapi értékéből több mint 75 %-ot tesz ki a belföldi ingatlanok mérlegben kimutatott értéke, vagy amely
ilyen társaságban legalább 75%-os közvetlen, vagy közvetett részesedéssel rendelkezik.
A Javaslat jelentősen szűkíti továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje szerzéséhez kötődő illetékmentességek igénybevételének szabályait. Eszerint nem vehetők igénybe a mentességek, ha a vagyonszerzőnek olyan külföldi államban van székhelye vagy illetősége, ahol
5
az általa fizetett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa kisebb, mint 10%, vagy
Mentessé válik az ajándékozási illeték alól az osztalék elengedésével összefüggő vagyonszerzés.
nulla, vagy negatív eredmény és adóalap esetén az államban a társasági adónak megfelelő adó mértéke kisebb, mint 10%, vagy
amely államban a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli legalább 10%-os társasági adónak megfelelő adó
Mentessé válik az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében, illetve a felszámolási eljárás során megvalósuló követelés-elengedés, feltéve, hogy a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont társaság tagja.
Visszterhes vagyonátruházási körének bővítése
illetékmentességek
Bővítve a jogosultak körét az egyenes ági rokonok egymás közötti visszterhes vagyonátruházásának illetékmentessége kiterjed a házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházására is. Ugyancsak mentessé válik a vagyonátruházási illeték alól a vagyonközösség megszüntetéséből vagyonszerzés. Szigorodó visszterhes illetékmentességi szabályok
visszterhes házastársi származó
Szigorodó ajándékozási illetékmentességi szabályok Szigorodik az ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervek általi megszerzésekor, illetve a követelés gazdálkodó szervek közötti elengedésével, tartozás átvállalásával összefüggésben igénybe vehető illetékmentesség feltételrendszere. E mentességek nem vehetők igénybe, ha a vagyonszerzőnek olyan külföldi államban van székhelye vagy illetősége, ahol
az általa fizetett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa kisebb, mint 10%, vagy
nulla, vagy negatív eredmény és adóalap esetén az államban a társasági adónak megfelelő adó mértéke kisebb, mint 10%, vagy
amely államban a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli legalább 10%-os társasági adónak megfelelő adó.
vagyonátruházási
A Javaslat jelentősen szűkíti a kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás keretében történő, továbbá a kapcsolt vállalkozások közötti vagyonszerzéshez kötődő illetékmentességek igénybevételének szabályait. Eszerint nem vehetők igénybe a mentességek, ha a vagyonszerzőnek olyan külföldi államban van székhelye vagy illetősége, ahol
A lízingszerződéshez egyértelműsítése
kötődő
illetékszabályok
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjárműszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog átszállás a lízingszerződésből fakad.
az általa fizetett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa kisebb, mint 10%, vagy
nulla, vagy negatív eredmény és adóalap esetén az államban a társasági adónak megfelelő adó mértéke kisebb, mint 10%, vagy
Mulasztási bírság
amely államban a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli legalább 10%-os társasági adónak megfelelő adó.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mulasztási bírság vethető ki, ha az adózó az egyébként illetékmentes vagyonszerzése tekintetében nem (vagy csak késedelmesen, illetve hiányosan) teljesítette bejelentési kötelezettségét.
Ajándékozási illetékmentességek körének bővítése ADÓELJÁRÁS Bővítve a jogosultak körét az ajándékozó egyenes ági rokona mellett ezentúl a házastárs által megszerzett ajándék is mentessé válik az ajándékozási illeték alól. Ugyancsak mentessé válik az ajándékozási illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
Képviselet az áfa irányuló eljárásban
visszatérítés
érvényesítésére
A Javaslat könnyítésként vezeti be, hogy az áfa visszatérítési jog érvényesítése során a belföldön le nem telepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.
6
Módosuló bejelentkezési szabályok adóraktározás során Az áfa törvény szerinti belföldön le nem telepedett, illetve letelepedésre nem köteles adóalany mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag az áfa törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló termék értékesítésére korlátozódik, feltéve, hogy a termék nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól az értékesítés következményeként, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti. Módosuló szabályok a feltételes adómegállapítás iránti eljárásban A Javaslat értelmében jelentősen egyszerűsödik az eljárás díjszámításának módja, amely szerint a díj az eddigi ügyletértékhez kötött díjszámítás helyett fix összegű
5 millió forint, míg a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, tartós feltételes adó megállapítás iránti kérelem esetén a díj összege 8 millió forint, míg a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.
A Javaslat a határozathozatalra nyitva álló határidőt a kérelem benyújtásától számított
a korábbi 60 napról 75 napra növeli, amely egy alkalommal további 60 nappal meghosszabbítható. Az adó megállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható.
A kérdés(ek) adózó által történő módosításakor, további kérdések feltevése esetén, vagy a tényállást módosításakor az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A Javaslat bevezeti az előzetes konzultáció intézményét, amely lehetőséget biztosít az adózóknak a feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti egyeztetésre a
a kérelem tárgyát képező ügylet, az alapul szolgáló tényállás, az adókötelezettségre, vagy annak vonatkozó konkrét kérdés(ek), vagy az eljárás lefolytatása tekintetében.
hiányára
Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A Javaslat jelentős változásként rögzíti, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás egyfokúvá válik, az annak során hozott határozattal szemben fellebbezésnek tehát nincs helye, bírósági felülvizsgálata ugyanakkor kérhető. SZÁMVITEL Könnyítés a választásában
könyvvezetés
pénznemének
A Javaslat jelentős könnyítésként lehetővé teszi, hogy az eurón túlmenően bármely vállalkozó USA dollárban készíthesse el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. Értelmező rendelkezések Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembevételéről rendelkezik, úgy eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Értékelés A Javaslat könnyítésként vezeti be, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszköz, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyam mellett az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítás is választható.
Az előzetes konzultáció díja konzultációnként 100 ezer forint.
7
lehet engedni az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanokra.
EGYÉB ELVONÁSOK Bankadó Hitelintézeti hozzájárulás néven a hitelintézetek 2014. március 10-ig egyszeri adófizetésre kötelesek az általános kockázati céltartalék – jogszabály által előírt – átkonvertálásához kapcsolódóan. A hozzájárulás alapja az általános kockázati céltartalék csökkentéseként elszámolt összeg, mértéke 19 %.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alól felmentést adhatnak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényesei.
A módosítás további egy évvel meghosszabbítja a pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézetek különadója hatályát, így 2014-re is megmaradnak ezek az adónemek. A pénzügyi szervezetek különadójának hatálya azonban a jövő évtől nem terjed ki a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásokra (vagyis a tevékenységüket engedély alapján végző csoportfinanszírozó cégekre). Pénzügyi tranzakciós illeték A várakozásokkal ellentétben a Javaslat nem mentesíti a pénzügyi tranzakciós illeték alól a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetéseket, azaz a bankkártyás vásárlásokat. SZABÁLYOZOTT TÁRSASÁG
INGATLANBEFEKTETÉSI
A Javaslat több, a gyakorlati megvalósíthatóságot segítő módosítást irányoz elő a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat illetően:
Abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik az elvárt osztalék (az osztalékként kifizethető eredmény 90%-a) kifizetéséhez szükséges szabad pénzeszközzel, elegendő a szabad pénzeszközök legalább 90%-át kifizetnie osztalékként. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság 10%-ot meghaladó részesedést szerezhet főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban. Ahogyan arra a társasági adót érintő módosításoknál utaltunk, az ilyen társaságban fennálló részesedés értékesítésén/apportján realizált nyereség azonban adókötelessé válik. Az idegen források törvény által előírt maximális arányának túllépése esetén az általános szabályok szerinti 90 nap helyett egy év áll a szabályozott ingatlanbefektetési társaság rendelkezésére, hogy a hiányosságot helyrehozza.
Az „Év Adótanácsadója Magyarországon” (International Tax Review European Tax Awards 2013) KAPCSOLAT Torma Levente M: +36 30 456 6297 E:
[email protected]
Becher Ákos M: +36 30 527 3774 E:
[email protected]
A külső finanszírozás bevonását segítő módosítás, hogy pénzügyi intézmények javára vételi jogot
8