1. számú melléklet Adótábla Szja. tv. 30. § A 2007. évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávok Az adó mértéke 18 %
A jövedelem nagysága 0 – 1 700 000 Ft-ig 1 700 001 Ft-tól 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész
36 %-a
Példa a számított adó kiszámítására: Az adózó összevont adóalapja... 1 960 000 Ft Az adó kiszámítása: 1 700 000 Ft adója..................... 306 000 Ft 260 000 Ft (1 960 000 – 1 700 000) 36 %-a 93 600 Ft 1 960 000 Ft adója:.................... 399 600 Ft
Az APEH által közzétett, 2007-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) Szja. tv. 82. § (2) bek. Az üzemanyag fajtája
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
ESZ-95 ólmozatlan
259
259
248
259
267
276
287
289
285
282
284
284
ESZ-98 ólmozatlan
266
269
259
269
279
283
-
-
-
-
-
-
Gázolajok
260
265
243
250
252
256
260
264
265
267
272
278
Keverék
277
279
268
279
287
296
310
312
307
304
306
307
LPG autógáz
-
-
-
-
-
-
162
165
165
165
173
172
A cégautó adó számításához a havi adótételek a következők: Szja. tv. 70. § (3) bek. A személygépkocsi A személygépkocsi A személygépkocsi beszerzésének évében beszerzésének évét beszerzési ára (Ft) és azt követő 1.- 4. követő 5. és további években (Ft) évben (Ft) 1 – 500 000
6 000
500 001- 1 000 000
8 000
1 000 001 –2 000 000
12 000
2 000 001 – 3 000 000
20 000
3 000 001 – 4 000 000
26 000
4 000 001 – 5 000 000
32 000
5 000 001 - 8 000 000
42 000
8 000 001 – 10 000 000
60 000
10 000 001 - 15 000 000
82 000
15 000 000 felett
112 000
3 000 4 000 6 000 10 000 13 000 16 000 21 000 30 000 41 000 56 000
Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2006. évi CXXVII. tv. Nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2007. évre a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény naptári napi 18 490 Ft-ban, egész évre számítva (365 x 18 490 =) 6 748 850 Ft összegben határozta meg.
A magánnyugdíjpénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjai Pénztár azonosító
Megnevezés
261
Adónem kód önellenőrzési pótlék 461
Allianz Hungária Nyugdíjpénztár
262
462
0019
Aranykor Nyugdíjpénztár
263
463
0060
UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár Budapest Magánnyugdíjpénztár
264
464
265
465
266
466
0013
AXA (volt Winterthur) Önkéntes Magánnyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár
267
467
0021
Életút Első Országos Nyugdíjpénztár
268
468
0022
Erste Bank Országos Magánnyugdíjpénztár
269
469
0006
Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár
270
470
0014
Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
271
471
0015
ING Magánnyugdíjpénztár
272
472
0025
MKB Nyugdíjpénztár
273
473
0002
OTP Magánnyugdíjpénztár
274
474
0033
Postás Magánnyugdíjpénztár
275
475
0061
Premium Magánnyugdíjpénztár
276
476
0037
Quaestor Magánnyugdíjpénztár
277
477
0048
Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
278
478
0028
VIT Nyugdíjpénztár
279
479
0062
K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
280
480
0008
Aegon Magyarország Magánnyugdíjpénztár
0016
0031 0001
Adónem kód tagdíj Önkéntes
Önkéntes
és
és
és
A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban az alábbi helyeken kaphat felvilágosítást: www.nonprofit.hu www.civil.info.hu Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074
A melléklet kihelyezésének időpontjáig technikai számot kért egyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai Sorszám
Kedvezményezett
Technikai szám
1.
A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat, melyet •
a parlagfű-mentesítés feladatainak
•
a gyermek-szegénység támogatása
elleni
1153 program
1627
2.
Magyar Katolikus Egyház
0011
3.
Magyarországi Református Egyház
0066
4.
Magyarországi Evangélikus Egyház
0035
5.
Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség
0059
6.
Gyémánt Út Buddhista Közösség
0042
7.
Magyarországi Metodista Egyház
0073
8.
Magyarországi Biblia Szól Egyház
0097
9.
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
0107
10.
Keresztény Advent Közösség
0080
11.
Evangéliumi Pünkösdi Közösség
0138
12.
Magyarországi Szcientológia Egyház
0114
13.
Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet
0121
14.
Öskeresztyén Apostoli Egyház
0152
15.
Hetednapi Adventista Egyház
0248
16.
SHALOM Biblia Gyülekezetek
0145
17.
Isten Egyháza
0190
18.
Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház
0183
19.
Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország
0176
20.
Keresztény Testvéri Közösség
0169
21.
Forrás Keresztyén Gyülekezet
0231
22.
Konstantinápolyi Egyetemes Magyarországi Orthodox Exarchátus
23.
Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet
0217
24.
Magyarországi Unitárius Egyház
0200
25.
AGAPÉ Gyülekezet
0262
26.
A Tan Kapuja Buddhista Egyház
0255
27.
Hit Gyülekezete
0279
28.
Magyarországi Baptista Egyház
0286
29.
Magyarországi Román Ortodox Egyház
0293
30.
Csend Hangja Egyház
0327
31.
Magyarországi Bahá’i Közösség
0310
32.
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
0358
33.
OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIR Vallási Közösség és Szellemi Iskola
0303
34.
BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség
0341
35.
Erdélyi Gyülekezet
0334
36.
Orosz Orthodox Egyház (Moszkvai Patriarchátus)
37.
Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
0372
38.
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
0389
Magyar
Patriarchátus
Egyházmegyéje
0224
0365
39.
Magyarországi Vallásközösség
Lectorium
Rosicruciánum
0437
40.
Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
0406
41.
Szőlőskert Keresztyén Közösség
0396
42.
Egyetemes Szeretet Egyháza
0413
43.
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
0420
44.
Magyarországi Késői Eső Gyülekezet
0468
45.
Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet
0509
46.
Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet
0475
47.
Élő Ige Gyülekezet
0482
48.
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
0444
49.
Hetednap Adventista Reformmozgalom
0451
50.
Keresztyén Család Gyülekezet – Christian Family Church
0499
51.
Magyar Vallás Közössége
0516
52.
Magyarországi Csan Buddhista Közösség
0530
53.
Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége
0523
54.
Ezoterikus Tanok Egyháza
0547
55.
Magyar Iszlám Közösség
0554
56.
A Metafizikai Hagyomány Egyháza
0561
57.
Golgota Keresztény Gyülekezet
0578
58.
Magyarországi Új Apostoli Egyház
0592
59
Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend
0619
60.
Krisztus Szeretete Egyház
0626
61.
„Olajfák” Gyülekezet
0633
62.
Szent Erzsébet Hívei Egyház
1610
63.
Magyarországi Örmény Apostoli Egyház
0729
64.
Az Univerzum Egyháza
0640
65.
Budapesti Autonom Gyülekezet
0664
66.
Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet
0688
67.
KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház
0695
68.
Krisztus Magyarországi Egyháza
0705
69.
Ámen Gyülekezet
0712
70.
Szolnoki Gyülekezet
0736
71.
Paksi Gyülekezet
0750
72.
Egyesítő Egyház
0743
73.
Élet Gyülekezete
0781
74.
Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet
0798
75.
Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet
0671
76.
Magyar Vaisnava Hindu Misszió
0767
77.
Forrás Egyháza
0774
78.
Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház
0585
79.
„ANHK” Az Örök Élet Egyháza
0839
80.
Jászsági Gyülekezet
0853
81.
Evangéliumi Keresztények Gyülekezete
0860
82.
Magyar Taoista Egyház
0877
83.
Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház
0884
84.
Evangéliumi Barátság Egyház
0891
85.
Krisztus Kegyelme Gyülekezet
0901
86.
„Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház
0918
87.
Ősmagyar Egyház
0925
88.
Életenergia Közössége Független Szellemi Rend
0949
89.
Fehérlótusz Közösség
0932
90.
Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége
0956
91.
Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza
0963
92.
Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete
0970
93.
Bibliai Szeretet Szövetség
0987
94.
A Sophia Perennis Egyháza
1005
95.
Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház
1067
96.
A Jövő Hídja Szabadegyház
0815
97.
Szabad Evangéliumi Egyház
0822
98.
Magyarországi Church Of God Egyház
1012
99.
Tiszta Lelkű Emberek Egyháza
1029
100.
Újszövetség Gyülekezet
1036
101.
Názáreti Egyház
1074
102.
Boldog Özséb Szeretet Egyháza
1081
103.
Magyar Evangéliumi Egyház
1098
104.
KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége
1108
105.
Sodalitas Mithraica Egyház
1115
106.
Magyarországi Muszlimok Egyháza
1050
107.
Közösség a Születés Méltóságáért
1122
108.
Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet
1139
109.
KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza
1146
110.
Ceglédi Gyülekezet
1160
111.
Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház
1201
112.
Hindu Vaisnava Egyház
1177
113.
Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség
1184
114.
Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház
1191
115.
Issihia Misztikus Központ
1225
116.
Sekina Gyülekezet
1232
117.
Rime Buddhista Központ
1249
118.
AKIA Egyház
1256
119.
Örmény Apostoli Ortodox Egyház
1263
120.
Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség
1270
121.
EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)
1287
122.
Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház
1328
123.
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség
1373
124.
Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet
1380
125.
Magyarországi Kopt Ortodox Egyház
1397
126.
Iszlám Egyház
1407
127.
Élő Szó Gyülekezete
1414
128.
Immánuel Gyülekezet
1421
129.
Üdvösség Hirdetői Egyház
1438
130.
Magyarországi Dzogcsen Közösség
1469
131.
Dharmaling Magyarország Tibeti Buddhista Közösség
1476
132.
Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza
1483
133.
Teljesség Forrásának Egyháza
1490
134.
Lélek Egyház
1335
135.
Keresztény Élet Központ
1342
136.
Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház
1359
137.
Magyar Brahmana Misszió
1366
138.
Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület
1452
139.
Calvary Chapel Egyház
1579
140.
Újszövetség Egyháza
1562
141.
Paulus Evangéliumi Közösség
1555
142.
Élő Isten Gyülekezete
1548
143.
Független Történelmi Protestáns Egyház
1531
144.
Derű Egyház
1524
145.
Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza
1500
146.
Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete
1586
147.
Budapesti Unitárius Egyházkösség
1593
148.
Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség
1603
149.
Dávid Sátora Gyülekezet
1658
150.
ATMA - A szeretet egyháza
1665
Példák a 0753-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez Példa a helyesbítés - önellenőrzés elhatárolására: 1. Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel csökkentett adója (35. sor) 326 000 Ft volt, mely a helyesbítés után 346 000 Ft lett (eltérés +20 000 Ft). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (163. sor) származó jövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 Ft („e” oszlop) helyett csak 100 000 Ft (eltérés -20 000 Ft) lesz. Ezzel a 183. sorban a különadózó jövedelmek együttes adója 230 000 Ft-ról 210 000 Ft-ra csökkent. Amikor a bevallás 51. sorába írandó összeget (a 2007. évi jövedelem adója) a helyesbítés után kiszámította (346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti bevallásában közölt (326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem helyesbített, a különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a helyesbítő 0753-as bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0753-19-es lapot sem kell kitöltenie. 2. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) A 163. sorban az „e” oszlopban (a 183. sorban is) 5 000 Ft-tal csökken csak az adó összege, úgy a 2007. évi jövedelem adója a korábban bevallott 556 000 Ft helyett 571 000 Ft lesz. Ekkor Önnek a főlapon jelölnie kell X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0753-19-es lapot is, ott a 1. sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0753-as bevallás 69. sorában feltüntetett összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 Ft-ot feltüntetnie. Példák a 3. sorhoz a külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítására 1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegű napidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 600 euró 30 %-a 180 euró, de mivel az több, mint a napi 15 euróval számított legmagasabb összeg – 150 euró –, csak a 150 eurónak megfelelő részt lehet figyelembe venni. Ebben az esetben jövedelemnek 600 euró 150 euró = 450 eurónak megfelelő forintösszeg minősül. 2. Ha a 10 napos külszolgálatra napi 30 eurót kapott a munkavállaló, akkor a jövedelemszámítás a következő. 10 x 30 euró = 300 euró, ennek 30 %-a 90 euró. Ez teljes egészében levonható, mert nem haladja meg a napi 15, vagyis a 150 eurót. 3. A dolgozó külszolgálatban töltött ideje az adóévben 270 nap volt, amelyre napi 60, összesen 16 200 eurónak megfelelő összeget kapott. Vele volt házastársa és kiskorú gyermeke is, és az ő külföldi tartózkodásuk nem minősült saját jogú kiküldetésnek. A jövedelemszámítás a következő: A 16 200 euró 30 %-a = 4860 euró A napi 15 euróval számított rész, figyelemmel a családtagokra is: 270 x 15 euró = 4050 euró A családtagok után a 91. naptól, vagyis 180 napra személyenként és naponta figyelembe vehető összeg 180 x (2x3) euró = 1080 euró Összesen: 5130 euró
Tekintettel arra, hogy a külszolgálat miatt kifizetett összeg 30 %-a (4860 euró) nem haladja meg az ezen a címen legfeljebb levonható összeget (5130 eurót), ezért a kifizetett összeg 30 %-ával csökkenthető a bevétel. Jövedelem = 16 200 euró – 4860 euró = 11 340 eurónak megfelelő, forintra átszámított összeg. 4. a költségvetési forrásból kifizetett összeg adókötelezettsége A köztisztviselő 10 napos külszolgálatára költségvetési forrásból 200 – napi 20 – eurót kapott. Ilyen esetben jövedelemnek a 200 euró 50 %-a, vagyis 100 eurónak megfelelő összeg minősül. A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „d” oszlopában az adóköteles részt tüntesse fel! A „c” oszlopba a költségként levonható összeget kell beírnia.
Példa a 7. sorhoz a végkielégítés megosztására 1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem október 31-éig (a munkaviszony is ekkor szűnt meg) 700 000 Ft A végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege 350 000 Ft Év végéig hátra lévő hónapok száma 2 Az 1 hónapra jutó rész 350 000 : 5 = 70 000 Ft A 2007. évi összevont adóalap bevallása: - az 1. sor összegébe számít 700 000 Ft - a 7. sorba (2 x 70 000) 140 000 Ft A végkielégítés összegéből 2008-ra 210 000 Ft-ot kell átvinnie (41. sor). Ebben az esetben a 18 %-os kulccsal levont 63 000 Ft személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A 2007. évre (12 600 Ft/hó) 25 200 Ft vehető figyelembe az 58. sor összegében. A fennmaradó részt a 2008. évről benyújtandó bevallásban kell levont adóelőlegként figyelembe venni. Példa a 28. sorhoz a külföldön már adózott jövedelemre tekintettel levonható összeg kiszámítására 1. A munkavállaló olyan országban dolgozik, amely országgal Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye nincs. Magyarországon megbízásos jogviszonyban foglalkoztatták 1 hónapig, az ebből származó jövedelme 360 000 forint. A munkaviszonyból származó, külföldön is adóköteles jövedelme 1 580 000 Ft. Az összevont adóalapja e két jogcímen megszerzett jövedelmek összege, vagyis 1 940 000 forint. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összege 463 000 forint.
Az adó kiszámítása: 1 700 000 Ft után 306 000 Ft 240 000 Ft 36 %-a 86 400 Ft 1 940 000 Ft adója: 392 400 Ft A hányados (392 400 : 1 940 000)= 0,202268, kerekítve 0,20, az átlagadókulcs pedig 20 %. A külföldön adózott jövedelemre jutó adó az átlagadókulccsal: 1 580 000 Ft 20 %-a = 316 000 Ft
A külföldön megfizetett adó (463 000 Ft) 90 %-a =
416 700 Ft.
Tekintettel arra, hogy a külföldön megfizetett adó 90 %-a az átlagadókulccsal számított adónál több, ezért az átlagos adókulccsal számított összeg, vagyis a 316 000 forint vonható le a számított adóból.
Példák 29. sorhoz, az adójóváírásra 1. Kovács Tibor 2007-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege 2 415 000 Ft volt. Az adózó adójóváírást nem érvényesíthet, mivel a 2007. évi jövedelme az adójóváírásra jogosító 2 100 000 Ft-ot meghaladta. 2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme csak 918 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt meghaladná. 3. Nagy Tibor 2007-ben 1 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme a 2 100 000 Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 18 %-a, de legfeljebb 108 000 Ft lenne, ez azonban csökkentendő (1 817 000-1 500 000) a 317 000 Ft 18 %-ával, azaz 57 060 Ft-tal, így a dolgozó 2007-ben adójóváírás címén 108 000 – 57 060 = 50 940 Ft-tal csökkentheti a számított adóját. 4. Kiss Tivadar 2007-ben 636 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. Más jövedelme az adóévben nem volt, jogosultsági hónapjainak száma 12. Az adójóváírás kiszámítása esetében a következő. A 636 000 Ft bér 18 %-a 114 480 Ft, de tekintettel a jogosultsági hónaponkénti legfeljebb 9 000 Ft-ra, az adójóváírás összege 108 000 Ft lehet. Mivel az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 1 000 000 Ft-nál, kiegészítő adójóváírásra is jogosult. Az 50 000 Ft és a 12 jogosultsági hónap szorzata 600 000 Ft, az adóévben megszerzett 636 000 Ft bér, és a 600 000 Ft összeg különbözete 36 000 Ft, aminek a 18 %-a 6 480 Ft. A példabeli adózót a 2007-es évre megillető adójóváírás összege (108 000 + 6 480) 114 480 Ft. 5. Nagy Kázmér 2007. évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme 1 560 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme 900 000 Ft, a jogosultsági hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A 900 000 Ft bér 18 %-a 162 000 Ft, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x 9 000 Ft, vagyis 72 000 Ft alap adójóváírás illetné meg. Tekintettel azonban arra, hogy a jövedelme az 1 500 000 Ft-ot meghaladta, azt csökkentenie kell a 60 000 Ft 18 %-ával, vagyis 10 800 Ft-tal. Az alap adójóváírás összege tehát 72 000 – 10 800 = 61 200 Ft. A kiegészítő adójóváírás összege egyenlő a 900 000 – (8 x 50 000) = 500 000 Ft 18 %-ával, vagyis 90 000 Ft-tal. Tekintettel azonban arra, hogy a kiegészítő adójóváírás legfeljebb jogosultsági hónaponként 2 340 Ft lehet, adózó kiegészítő adójóváírásként legfeljebb 18 720 Ft-ot vehetne figyelembe. Mivel a kiegészítő adójóváírásra jogosító összeghatárt 560 000 Ft-tal adózó túllépte, a 18 720 Ft-ot csökkentenie kell az 560 000 Ft 5 %-ával, vagyis
28 000 Ft-tal, ezért a kiegészítő adójóváírás összege esetében elfogy. Nagy Kázmér tehát 2007-ben 61 200 Ft adójóváírásra jogosult. 6. Kiss József 2007-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét összege 680 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 120 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre 38 000 Ft táppénzt kapott. Más jövedelme nem volt. Tekintettel arra, hogy a táppénz bérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme az 1 500 000 Ftot nem haladja meg, a táppénz után adójóváírást érvényesíthet. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 38 000 Ft 18 %-a, vagyis 6 840 Ft, mivel a 2 hónapra levonható legfeljebb 18 000 (2 x 9 000) Ft-ot a bér 18 %-a nem éri el. Kiegészítő adójóváírást a példabeli adózó nem tud érvényesíteni, mert a jogosultsági hónaponkénti 50 000 Ft több mint a bér összege. Példa a 30. sorhoz, a kedvezmény kiszámítására: 1. Az adózó belföldi munkáltatójától a Németországban 2007. február 1-jétől a külszolgálatban végzett munkájáért 2 336 000 Ft jövedelmet szerzett. A 2007. január havi itthoni munkavégzéséért 360 000 Ft-ot kapott. Az összevont adóalapja 2 696 000 Ft. Más jövedelme nem volt. Az adó kiszámítása: Az összevont adóalap adója: 1 700 000 Ft után 306 000 Ft 996 000 Ft 36 %-a 358 560 Ft 2 696 000 Ft adója: 664 560 Ft (Ez az összeg írandó a 26. sor „c” oszlopába.) A külföldön adóztatható 2 336 000 Ft jövedelemre eső adó kiszámítása: 1 700 000 Ft adója 306 000 Ft 636 000 Ft 36 %-a 228 960 Ft A 2 336 000 Ft-ra eső adó: 534 960 Ft (Ez az összeg írandó a 30. sor „b” oszlopába.) Az adózó 2007. évi adója: 664 560 - 534 960 = 129 600 Ft. A többi adóterhet nem viselő járandóság esetén a kedvezmény összegét a példában bemutatottak szerint kell megállapítani. Példa az 56. sorhoz, Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 12 %-os adó kiszámítására 1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint költséget jelölt meg. Ezzel szemben a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költség csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba), amely után annak 12 %-át, vagyis 14 400 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. Nem kellene 12 %-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a különbözet nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5 %-ánál), vagyis a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne. Példa a 61. sorhoz, a korábbi végkielégítésnek a 2007. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlege kiszámításához 1. A kifizető 2006. augusztusában (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12 hónapra 1 200 000 forint törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000 Ft jut) és
a 18 % adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelyből egy hónapra 18 000 forint jut. A 2006. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4 hónapra jutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be. Így a 2007. évi adóbevallásba a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x 100 000 = 800 000 forintot kell a 8. sorba beírnia. Figyelembe vehető a 2006-ban levont adóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell itt a 61. sorban feltüntetnie. Példa a 78. sorhoz, a felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámításához 1. Ha Ön 2007. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 18 490, vagyis 3 402 160 forint után kötelezett a 8,5 %-os mértékű, összesen 289 184 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. 2. Ha Ön 2007. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x 18 490, vagyis 6 748 850 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 18 490, vagyis 554 700 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 6 748 850 – 554 700, vagyis 6 194 150 forint után kötelezett a 8,5%-os mértékű, összesen 526 503 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.
Példa a 101. sorhoz, az őstermelői kedvezmény kiszámítására 1. Az adózó 2007. évi összevont adóalapja 650 000 forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Ezen jövedelmének adózására, az összevont adóalap szerinti adózást választotta. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 forint. A kedvezmény kiszámítása a következő: Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt: 650 000 Ft 18 %-a 117 000 Ft Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül: 250 000 Ft 18%-a 45 000 Ft Az összevont adóalapok adójának különbözete: 117 000 - 45 000 = 72 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemély számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása: Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül: 400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62 %. Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62 %-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300 forint érvényesíthető. Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 72 000 forint és a 9 300 forint összege, vagyis 81 300 forint. A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 101. sor „c” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, az e laphoz készült útmutató elején jelzett korlátokba belefér. Példák a 161. sorhoz, az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem és adója
1. Példa a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló összeg meghatározására 2003. január 1-je után
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem 15 000 000 forint, adókedvezmény érvényesítése mellett felvett lakáscélú hitel 5 000 000, míg a munkáltató által kamatkedvezménnyel nyújtott kölcsön 3 000 000 forint. Az új lakóingatlan vásárlására fordított igazolt összeg 20 000 000 forint. A lakás megvásárlására rendelkezésre álló források: 23 000 000 Ft Az új lakás ára: 20 000 000 Ft Különbözet: 3 000 000 Ft A lakásszerzési kedvezmény alapja a 15 000 000 forintból csak 12 000 000 forint lehet, hiszen a kedvezményes források és a jövedelem együttes összege 3 000 000 forinttal több, mint az új lakásra fordított vételár. Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására 2. Kiss József az önkormányzattól a 2002-ben megvásárolt lakását 2007-ben eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) 500 000 Ft Jövedelem („d” oszlop): 3 000 000 Ft Adó: 3 000 000 Ft 25%-a („e” oszlop) 750 000 Ft
3. Ha a 2. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.
Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) 1 500 000 Ft Adó: 1 500 000 Ft 25 %-a („e” oszlop) 375 000 Ft 4. Ha a 2. példa szerinti adózó a jövedelméből 2 000 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan lakáscélra elköltött, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel („b” oszlop) Költség („c” oszlop) Jövedelem („d” oszlop)
3 500 000 Ft - 500 000 Ft 3 000 000 Ft
Adója: 750 000 forint lenne, de ebből levonandó a 2 000 000 forint 25 %-os adója, azaz 500 000 forint. Az „e” oszlopba adóként 250 000 forintot kell írnia. A levont 500 000 forint adót az „a” oszlopba, az erre szolgáló fehéren hagyott mezőben kell feltüntetnie. Ha a teljes jövedelmet lakáscélra fordította, akkor az „e” oszlopba 0, az „a” oszlopba 750 000 forint kerül. 5. Kovács Kázmér az 1994-ben 1 500 000 forintért vásárolt ingatlanát 4 700 000 forintért adta el 2007-ben. Egyéb költségeinek [illeték, ügyvédi költség és értéknövelő beruházás (a tetőteret beépítette)] együttes összege 1 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel („b” oszlop) 4 700 000 Ft Költség („c” oszlop) 1 500 000 + 1 800 000 - 3 300 000 Ft Számított jövedelem 1 400 000 Ft Levonandó az 1 400 000 Ft 80 %-a - 1 120 000 Ft Jövedelem („d”) oszlop 280 000 Ft Adó („e” oszlop) 280 000 Ft 25 %-a 70 000 Ft Ha a példában szereplő adózó az eladott ingatlant 1992-ben vagy azt megelőzően szerezte, akkor az 1 400 000 forintos számított jövedelem 100 %-át levonhatja a számított jövedelemből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezik, ezért a bevételét sem kell bevallania. 6. Az 5. példabeli esetben Kovács Kázmér a jövedelmét, teljes egészében a bevallás benyújtásáig a 4 000 000 forintért vásárolt lakásra fordította. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításáig azonos az eljárás az 5. példában bemutatott esettel, vagyis: Bevétel („b” oszlop) 4 700 000 Ft Költség („c” oszlop) - 3 300 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) 280 000 Ft Az adó rovatba („e” oszlop) 0 kerül, mert a jövedelmét teljes egészében felhasználta lakáscélra. A 161. sor „a” oszlopába a 280 000 forint 25 %-a, vagyis 70 000 forint kerül, mivel a kedvezmény csak az annak alapjául szolgáló adó erejéig érvényesíthető.
Példa 162.sorhoz, az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adóra 1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25 %-os adója 200 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel annak 25 %-át, vagyis 50 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell az adózónak írnia. Példák a 167-168. sorokhoz, a 2006. évben kifizetett osztalékelőleg adójának 2007. évben történő elszámolására elszámolására 1.
2006. évben kifizetett osztalékelőleg: 25%-os adó:
1/1. 167. sor 168. sor 183. sor
25%-os osztalék: 35%-os osztalék: Összesen:
Jövedelem 40 60 100
100 25 Adó 10 21 31
51. sor 59. sor 64. sor 71. sor
2007. évi adó összege összesen: Kifizető által levont adó: Adózót terhelő adóelőleg a II. n.évre Fizetési kötelezettség:
1/2. 167. sor 168. sor 183. sor
25%-os osztalék: 35%-os osztalék: Összesen:
51. sor 59. sor 71. sor 72. sor
2007. évi adó összege összesen: Kifizető által levont adó: Fizetési kötelezettség: Visszaigényelhető:
31 2 6 („a” ha megfizette), 0
Jövedelem Adó 40 10 40 14 80 24 24 25 0 1
1/3. Jövedelem Adó 167. sor 25%-os osztalék: 40 10 168. sor 35%-os osztalék: 70 24,5 164. sor Összesen: 110 34,5 51. sor 2007. évi adó összege összesen: 34,5 59. sor Kifizető által levont adóelőleg: 25 60. sor Kifizető által levont adó: 3,5* 62. sor Összes levonás: 34.5 Fizetési kötelezettség: 0, ha a 6-ot megfizette adózó *Csak akkor, ha a kifizetés is megtörtént
Példa 169. sorhoz, a 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére megállapított összeg adójára, részletfizetés engedélyezésekor történő bevallás kitöltéséhez 1. Az eredménytartalék terhére (a házipénztárral összefüggésben) megállapított 10 %-os adókulcsú osztalék 800 000 Ft. A 169. sor „a” oszlopába „X”-szet, a „d” oszlopába 800 000 Ft-ot, az „e” oszlopba a 10%-os adó összegét, azaz 80 000 Ft-ot kell beírni. A 63. sor „a” és a 67. sor „b” oszlopában 80 000 Ft-ot kell szerepeltetni. Példa 176. sorához, a cégautóadó kiszámítására és bevallására 1. Az autót a magánszemély 2004-ben kapta meg magáncélú használatra egy külföldi székhelyű gazdasági társaságtól – amely a munkáltatója is egyben. A jármű beszerzési ára 3 500 000 forint, a járművet a társaság 2002-ben vette. Az adózó a magáncélú használat ellenértékét nem térítette meg. Tekintettel arra, hogy 2007-ben egész évben – 12 hónapig – fennállt a személygépkocsi magáncélú használata, az adótételt mind a 12 hónapban meg kell fizetnie.
A beszerzés időpontjára és a beszerzési árra tekintettel havonta 13 000 Ft az adótétel, amely éves szinten 12 x 13 000 = 312 000 forint. Az adó összegének meg kell egyeznie a 183. sor „b” oszlopában összesített adattal. Példák a 2007. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a magánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó egyéni vállalkozók számára
1. Az összevonás alá eső jövedelem (24. sor „d” oszlop) 540 000 Ft. Ez kevesebb, mint a járulékfizetési felső határ, így nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség.
2. Az összevonás alá eső jövedelem 8 300 000 Ft, a kifizetők év közben levontak különadó előleget, ez 53 546 Ft. Az év végén magas összegű jutalmat kapott, így a következők szerint számol. 211. sor „a” (8 300 000 – 6 748 850)= 1 551 150 Ft 211. sor „d” (1 551 150 x 0,04)= 67 546 Ft 212. sor „c” = 53 546 Ft 218. sor „d” (67 546 –53 546)= 14 000 Ft
3. Adózónak az összevonás alá eső jövedelme (24. sor „d” oszlop: 7 900 000 Ft. Ebből adóterhet nem viselő járandóságként (14. sor „b” oszlop) adóköteles a Németországban megszerzett jövedelme, ez 7 040 000 Ft. A különadó számítása a következő: 7 900 000 – 6 478 850 = 1 151 150 Ft; Belföldi jövedelem: 7 900 000 – 7 040 000 = 860 000 Ft; Tekintettel arra, hogy a 860 000 < 1 151 150 Ft-nál, a 860 000 Ft lesz a különadó alapja (211. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 34 000 Ft lesz (211. sor „d” oszlop).
Feltételezve, hogy e példában a belföldi jövedelem nem 860 000 Ft, hanem 3 200 000 Ft, ez esetben a 3 200 000 > 1 151 150 Ft-nál, a különadó alapja az 1 151 150 Ft lesz (211. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 46 046 Ft lesz (211. sor „d” oszlop).
4. Az egyéni vállalkozás bevétele a kapott támogatás nélkül 8 500 000 Ft, a vállalkozói költségek 5 300 000 Ft. A vállalkozó különadó alapja: 8 500 000-5 300 000=3 200 000 Ft A különadó összege (4%): 128 000 Ft
Év közben fizetett különadó előleg: Még fizetendő (221. sor) adó:
102 000 Ft 26 000 Ft, ezt kell átírni a 75. sorba.
5. A 4. példában szereplő egyéni vállalkozótól a kifizető önálló tevékenységéből származó jövedelméből – nyilatkozata alapján – 18 000 Ft különadó-előleget vont le (214. sor). A vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó összevonás alá eső jövedelme azonban nem érte el a 6 780 850 Ft-ot, így visszaigényelhető különadója lenne. Tekintettel arra, hogy a 26 000 Ft (212. „d”) és a 18 000 Ft (214. „c”) különbözete +8 000 Ft, azaz több a fizetendő különadó összege, mint a visszaigényelhető, a 76. sorba 8 000 Ft-ot kell átírnia és megfizetnie. Példa a 241-252. sorokhoz a tételes egészségügyi hozzájárulás kiszámításához: 1. A magánszemély 2007. január 1-jétől május 15-éig heti 40 órás munkavégzési kötelezettséggel járó munkaviszonyban állt. Másik munkáltatóval 2007. február 1-jétől újabb munkaviszonyt létesített heti 20 órás foglalkoztatással, amely munkaviszonya 2007. december 31-én is fennállt. Az újabb munkáltatójának átadta az őt heti 40 órában foglalkoztató munkáltató igazolását arról, hogy e jogviszonyára tekintettel utána a havi 1 950 forintos egészségügyi hozzájárulást megfizeti. E munkaviszony megszűnésekor a másik munkáltatójának nem jelentette be, hogy a munkaviszonya megszűnése következtében a tételes egészségügyi hozzájárulást 2007. május 16-ától az igazolást kiállító munkáltatója már nem fizeti, ezért az újabb munkáltatója utána tételes egészségügyi hozzájárulást továbbra sem fizetett.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a tételes egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek a következők szerint kell megfizetnie és bevallania: Május hónapra 16 naptári nap és napi 32,5 forint alapul vételével 16 x 32,5, vagyis 520 forintot, a többi hónapra (június 1-jétől december 31-éig) 7 hónapra, havonta 975 forintot, vagyis 6 825 forintot, a 2007-es adóévre összesen 7 345 forintot kell bevallania és megfizetnie.
Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0758-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 65 500 forint. 2007. január hónapra még a 2006. december hónapban érvényes 62 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 131 000 forint, illetve az Art.
17/A. §-ában foglalt bejelentés esetén a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér összege. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példákban – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2007. január hóra 62 500 forint, 2007. február 1-jétől havi 65 500 forint (évi 783 000 forint). Vállalkozóként kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 783 000 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha az őstermelői tevékenységből származó jövedelem 960 000 forint, akkor a járulékalapot képező jövedelmet (783 000 forint) levonva a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja 177 000 forint. Példák a 0753-13-14-es lapok kitöltéséhez 303. sor: Példa A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2007. évi bevétele 700 000 forint volt. A 2007. évi bevételei között támogatást nem vett figyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 35 000 forint (700 000 forint 5 %-a), a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 5 250 forint lesz (35 000 forint 15 %-a), melyet a 0753-09-es lap 255. sorába kell beírnia. Amennyiben az őstermelésből származó bevétele 500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kell nyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes. 308. sor: Példa Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2007-ben 7 500 000 forint volt és 1 millió forint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó alkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából megmaradt.) 347. sor: Példa az átalányadózásra A négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele – növénytermelés 8 000 000 Ft – állattenyésztésből 400 000 Ft Összes bevétel 8 400 000 Ft Az egy főre jutó bevétel: 2 100 000 Ft, ebből: – a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft, amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft – az állattenyésztés bevétele 100 000 Ft, amelyből a jövedelem (6%) 6 000 Ft
Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 306 000 Ft, mely után az adó (306 000x0,18) 55 080 Ft. Példák a 0753-15-ös lapok kitöltéséhez 388. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Példa 2007. január 10-én vásárolt és 2007. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt. Adózó 2007. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás időarányos részét [116 000 Ft (800 000 x 0,145)] az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege 83 583 Ft (116 000 : 365 x 263), így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével, azzal, hogy a példabeli esetben 2007. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét (116 000 : 365 x 92), mely a példa szerint 32 417 Ft. 394. sor: Járművek költségelszámolása Példa: Amennyiben az egész futásteljesítmény 25 000 km volt és a munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor a cégautó adó egész évre történő megfizetése mellett 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. A példa szerinti futásteljesítménynél maradva, amennyiben nincs munkáltatója és a cégautó adót egész évben fizette, akkor a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget elszámolhatja részletes útnyilvántartás vezetése nélkül is. Ilyen esetben a kilométeróra állást kellett az év első és utolsó napjával feljegyeznie, annak érdekében, hogy a norma szerinti üzemanyag-mennyiséget meg tudja állapítani. 420-421. sorok: Vállalkozói osztalékalap 1. Példa: – Vállalkozói osztalékalap 1 000 000 Ft – Vállalkozói kivét 750 000 Ft az osztalékalapból 25 %-al adóztatható rész 750 000 x 0,3= 225 000 Ft (420. sor „b” oszlop) 35 %-al adózandó rész 1 000 000 – 225 000 = 775 000 Ft (421. sor „b” oszlop) 2. példa: – Vállalkozói osztalékalap 100 000 Ft – Vállalkozói kivét 750 000 Ft – A vállalkozói osztalékalapból 25 %-al adóztatható rész 750 000 x 0,30 = 225 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a példa szerint csak 100 000 Ft a vállalkozói osztalékalap, így az egész összeg 25 %-al adózik. (420. sor „b” oszlop)
3. példa: – Vállalkozói osztalékalap 400 000 Ft – Vállalkozói kivét 0 Ft – Vállalkozói osztalékalapból 25 %-al adózik 0 Ft 35 %-al adózik 400 000 Ft (421. sor „b” oszlop) 425. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel Példa: – a 2007. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 7 600 000 Ft – 2007. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összege („b” oszlop adata) 800 000 Ft 2007. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 8 400 000 Ft A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 8 400 000 Ft. 459-469. sorok: A 0753-15-05 lap kitöltése Példák a kitöltésre 1. példa: Az egyéni vállalkozó az alábbi de minimis támogatásokat vette igénybe: – 2002. március 2. 25 000 euró összegű közvetlen támogatás – 2005. július 8. 40 000 euró összegű közvetlen támogatás – 2006. április 6. 45 000 euró összegű közvetlen támogatás – 2007. február 15. 25 000 euró összegű bevételt csökkentő tétel az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) pontja alapján (a 2006. évről benyújtott bevallásban). Az egyéni vállalkozó 2008. február 15-én nyújtja be a 2007. évi adókötelezettségéről a jelen bevallását, melyben – az Szja. tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja alapján – 28 000 eurónak megfelelő összegű kedvezményt kíván érvényesíteni. Az egyéni vállalkozó a sávos adófizetést nem alkalmazza. Annak megítéléséhez, hogy ezen csökkentő tételt beállíthatja-e a bevallásába, meg kell vizsgálnia, hogy a megelőző 3 évben, a jelen bevallás benyújtása napjával bezárólag (2005. január 1-jétől) a már érvényesített de minimis támogatások összege a jelen bevallásban érvényesíteni kívánt összeggel együtt nem haladja-e meg a 200 000 eurós korlátot. A vizsgált időszakban a de minimis támogatások összege: 40 000 + 45 000 + 25 000 = 110 000 euró, vagyis (110 + 28 = 138 < 200) jelen bevallásban a 28 000 euró összegű Szja. tv. szerinti kedvezmény igénybe vehető. A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: 457. sor a) oszlopban 2008. 02. 15. 457. sor d) oszlopban 28 000 (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő (Ft) A nem jelölt adathelyek üresen maradnak. 2. példa: Az egyéni vállalkozó de minimis támogatásokkal összefüggő adatai a következők: – 2005. december 12. 152 000 euró összegű közvetlen támogatás;
– 2006. január 28. – 2007. február 15. – 2007. február 15.
2006. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 19 000 euró az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) és g) pontja szerinti csökkentő tételek összege; 2007. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 1 000 euró a sávos adófizetés miatti 6 százaléknyi adó összege. 2007. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában Szja. tv. 49/B. § d) pontja és (9) bekezdése szerinti csökkentő tétel – általános használatra beszerzett számítástechnikai gép beszerzése – 23 000 euró
Az egyéni vállalkozó a jelen – 2008. február 10-én benyújtásra kerülő – bevallásában érvényesíteni kíván továbbá az Szja. tv. 11. sz. melléklet II.2. pontja szerint az új tehergépjárművek beszerzésével kapcsolatban – azok bekerülési értéke 3 százalékának megfelelő – 7 000 euró támogatást. (A beszerzési árat egyösszegben számolja el.) A de minimis összeghatár számítása: 152 000+19 000 +1 000+23 000 = 195 000 euró, amely mellett – figyelemmel a 3 éves időkorlátra és a 200 000 eurós küszöbértékre – az egyéni vállalkozó de minimis támogatásként 5 000 eurót érvényesíthetne. Az Szja. tv. 11. számú mellékletének II/2. pontja szerinti 7 000 euró ennél több. A törvény nem ad arra lehetőséget, hogy ezt megossza a de minimis rendelet, illetve az ún. csoportmentességi 70/2001/EK rendeletnek megfelelő támogatásra, ezért az egész összeget csak a 70/2001/EK rendeletnek megfelelően tudja érvényesíteni. (Megjegyezzük, hogy az a lehetősége megvan az adózónak, hogy ne érvényesítse minden beszerzett tehergépjárműre a 100%-os értékcsökkenési leírást, csak azokra, amelyekkel számolva a támogatástartalom nem lesz több, mint 5 000 euró.) A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: Adózó a „h” és az „i” oszlopba 5 000 euróig – illetve ennek megfelelő forintig – írhat adatot figyelemmel az egyes tárgyi eszközök egyedi beszerzési értékére. A nem jelölt adathelyek üresen maradnak. 3. példa: Az egyéni vállalkozó közvetlen támogatásban nem részesült, az adórendszer keretében felmerülő de minimis támogatásokkal összefüggő adatai a következők: – 2006. január 21. 2005. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 60 000 euró az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d), g) pontja szerinti támogatástartalom 4 000 euró az Szja. tv. 13. számú melléklete szerinti adókedvezmény; – 2007. február 4. 2006. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 116 000 euró az Szja tv. 49/B. § (6) bek. d), g) pontja szerinti támogatástartalom 2 000 euró az Szja. tv. 13. számú melléklete szerinti adókedvezmény. Az egyéni vállalkozó a sávos adófizetést nem alkalmazza. A 2007. évi adókötelezettségéről jelen bevallását 2008. február 09-én nyújtja be, melyben az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) pontja szerint 15 000 euró, valamint az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. h) pontja szerint 7 000 euró összegű kedvezmény érvényesítése merült fel. A vizsgálandó időszakban a de minimis támogatások összege: 60 000 + 4 000 + 116 000 + 2 000 = 182 000 euró, amely az érvényesíteni kívánt tételekkel (22 000 euró) együtt meghaladná a 200 000 eurós korlátot, ezért az egyéni vállalkozó eldöntheti, hogy – az összeghatáron belül – melyiket veszi figyelembe. A példa szerint – a nagyobb összegű – bevételt csökkentő tétellel él teljes egészében és az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. h) pontja alapján olyan összeget érvényesít, hogy annak támogatástartalma 3 000 euró legyen.
A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: 457. sor a) oszlopban 2008. 02. 09. 457. sor d) oszlopban 18 000 (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő (Ft) 4. példa: Az állami és a de minimis támogatás összege együttes figyelembevételére. Az adózó beszerzett egy 10 millió Ft értékű gépet és ehhez kapott 6 millió Ft állami támogatást, és ezen felül szeretne beruházási adóalap kedvezményt is érvényesíteni (melynek támogatás tartalma 16 százalékos adókulcs alkalmazása esetén 1,6 millió Ft). Az összes támogatás a gépbeszerzéshez 7,6 millió Ft. Az adózó kisvállalkozás és a beruházást az ÉszakMagyarország régióban kívánja üzembe helyezni, ahol a maximális támogatási intenzitás 50 + 20 százalék. A 10 millió Ft-os gép esetében ez azt jelenti, hogy 7 millió Ft támogatást vehet igénybe. Feltételezve, hogy a 200 ezer eurós értékhatárt nem lépi túl az adózó, tehát erre a korlátra nem kell figyelemmel lennie, de a kumuláció miatt valamelyik támogatás összegét nem tudja teljes mértékben figyelembe venni, így az adózó választásától függően ez alakulhat úgy, hogy a közvetlen támogatást (6 millió Ft) teljes mértékben igénybe veszi és a beruházási adóalap-kedvezményként érvényesíti a fennmaradó 1 millió Ft-ot, azaz az adóalapból 10 millió Ft helyett 6 250 ezer Ft-tal csökkenti az adóalapot. 0753-17-es lap I. tábla Arányosítás Példa a számítás elvégzésére Adózó 2004. év óta folyamatosan gyakorolja tevékenységét és 2007-ben, egész évben folytatja tevékenységét. Számítása szerint a 25. sor „b” oszlopába írt, belföldi telephelyének betudható vállalkozói adóalapja 1 040 000 Ft. A jövedelem-(nyereség)-minimum, azaz belföldi telephelyének betudható bevétel, csökkentve az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, és ennek 2%-a: 2 018 000 Ft (25. sor „d” oszlopa). Az arányosítás a következő: 2007. január 1-től 2007. június 30-ig a naptári napok száma: 181 (23. sor „e” oszlopa) A 2007. július 1-től december 31-éig eltelt napok száma: 184 (24. sor „e” oszlopa) A működés napjainak száma 2007-ben: 365 (25. sor „e” oszlopa) 1 040 000 x [(181/365)=0,4958~0,50]= 2 018 000 x [(184/365)=0,5041~0,50]= Összesen:
520 000 Ft 1 009 000 Ft 1 529 000 Ft
0753-17-es lap II. tábla Megosztás Példa a számítás elvégzésére Előző példánk szerinti adózónk kiszámolja, hogy 2007. január 1-je és 2007. június 30-a közötti időszakra, a belföldi telephelyének betudható vállalkozói adóalapja 560 000 Ft (23. sor „b” oszlopa). 2007. január 1-je és december 31-e közötti jövedelem-(nyereség)-minimum 2 018 000 Ft (25. sor „d” oszlopa). 2007. január 1-je és június 30-a közötti jövedelem-(nyereség)-minimum 1 058 000 Ft (23. sor „d” oszlopa).
Az 2 018 000 - 1 058 000=960 000 Ft, ezt a különbözetet kell hozzáadnia a már megállapított vállalkozói adóalapjához, azaz (560 000 + 960 000=) 1 520 000 Ft után terheli a vállalkozói személyi jövedelemadó. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai a) Épületek Az épület jellege Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből
Évi leírási kulcs% 2,0 3,0 6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport megnevezése
Felmenő (függőleges) Kitöltő (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó teherhordó szerkezet szerkezet szerkezet* Hosszú élettartamú Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit szerkezet tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók közötti acélszerkezet üvegbeton és profilüveg kitöltő elem, valamint boltozott födém Közepes élettartamú Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított és szerkezet fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal sűrűgerendás), mátrai szerkezet, bauxitbeton födém, könnyű acélfödém, szerkezet, tufa- és salakill. egyesített acél blokk szerkezet, fűrészelt tetőszerkezet könnyű faszerkezet, vályogfal kitöltő elemekkel szigetelt alapokon Rövid élettartamú Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott és egyéb szerkezet deszkaszerkezet, sajtolt lapfal egyszerű falfödém vályogvert faszerkezet, ideiglenes téglafalazat *(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs % Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények 3,0 ebből: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0 Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,
közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) Vízi építmények Hidak Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek Egyéb, minden más vezeték Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás Hulladéktároló Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) Hulladékhasznosító létesítmény
7,0 2,0 4,0 8,0 6,0 10,0 25,0 3,0 1,0 6,0 20,0 15,0 2,0 15,0
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény
Évi leírási kulcs% 6,0 10,0 15,0 4,0 5,0
d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; – a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; – a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok; – a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;
– – –
a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; – a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; – a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; – a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz. e) Kortárs képzőművészeti alkotások A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni. Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: – koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; – az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; – tenyészállat; – a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; – a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja – szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;
– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikő, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is. A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja). A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el. A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.) A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít. A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2007. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt. – a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %-) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2007. május 11. – 2007. december 31. között) 235 nap – költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft. Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig. A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást is alkalmazni kell. Ha 2006-ban a leírás mértéke 90 %, 2007-ben pedig 10 % és a tárgyi eszköz beszerzési ára 150 000 Ft, akkor 2006. július 1-jei üzembe helyezés esetén értékcsökkenési leírás címén elszámolható összeg [(150 000 x 0,9/365) x 184] 68 055 Ft volt, 2007-ben pedig (150 000 – 68 055) 81 945 Ft. A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.
Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül. Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás csak arra az időszakra vonatkozóan számolható el, amely hónapokra Ön megfizette a cégautó adót. Ha például a cégautó adót 5 hónapra fizette meg, akkor az éves értékcsökkenési leírás 5 hónapra jutó részét számolhatja el költségként. A leírás alapja a teljes beszerzési ár lehet. Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget. II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek: A) Állat, állati termék Sor- Megnevezés szám 1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok 2. Tej és tejipari termék
Vámtarifaszám 0101-0106-ból, 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből
0401-0406
3.
Madártojás héjában kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása
4.
Természetes méz 0409 (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is) Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari 0502-0503, célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers a 0505-ből, finom vagy durva állati szőr az 5101-ből, 5102
5.
6.
Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék
0407
152190 91 00-ből 152200 99 00-ből
7.
Propolisz (méhszurok), továbbá Méhpempő nyers virágpor Méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék B) Növény, növényi termék 8. Élő növény kivéve: a hínár, az alga
130190 90 99-ből 0410-ből 121299 80 00-ből 300190 99 00-ből 210690 98 99-ből a 0601-ből, a 0602-ből
9.
Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág
0603, a 0604-ből
10.
Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók 0701-0714 frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya
11.
Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja 0801-0814 étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs
12.
Fűszernövények és fűszerek: Fűszerpaprika Borókabogyó Sáfrány Kakukkfű Ánizsmag Köménymag Kapormag egyéb hazai fűszernövények
0904 20-ból 0909 50-ből 0910 20 0910 40-ből 0909 1000 0909 30 0910 99-ből 0709 90-ből 1211 90-ből
13.
Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, 1001-1005, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, 100610, triticale és más hibrid 1007-1008 kivéve: a malomiparban megmunkáltakat
14.
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag
1201-1207
15.
Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra
1209
16.
Ipari növények: 1210 - komlótoboz és lupulin, 1211-ből - növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények - szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér 1212-ből 1213 - gabonaszalma és -pelyva 1214 - takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny
17.
Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy 1401, 1403 ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző
18.
Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió
2001-2009
19.
Szőlőbor kivéve a 22042999
220429-ből
20.
Szőlőmust
2204 30
21.
Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: 2308 00 40, makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, 2308 00 90-ből levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.
22.
Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék
2401-ből
23.
Szerves trágya
3101
24.
Szőlővenyige
4401-ből
25.
Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.
4404-ből
26.
Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen 27. Karácsonyfa
5301-ből, 5302-ből 0604-ből
28. Borseprő, borkő 29. Szőlőtörköly C) Tevékenységek 1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből
2307-ből 2308-ból TEÁOR 02.0 440110 4403-ból is
2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik 3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.
