NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet,
235-239.
ADALÉKOK A KÓ-LYUKI. KLIMATOLÓGIÁJÁHOZ RÁKOSI JÁNOS Összefoglalás Megállapíthatjuk, a hőmérsékleti adatok alapján a következő tényeket: megfigyelhető és kimu tatható volt a barlangok hőmérsékletének napi járása és évi ingadozása, az évi maximum illetve mini mum hőmérséklet abszolút értékbem különbsége, és időben való eltérése a felszíni hőmérséklettől. Az adatokból megállapítható a bejárati és a barlangi szakasz hőmérsékleti különbsége. A mérések alapján minden évszakban kimutatható volt a levegő hőmérsékletének méterenkénti 0,2 C°-os emel kedése.
A Kőlyuk I. helyszínrajzi leírása A Kő-lyuk I. a Kő-lyuk-Gaiya gerinc déli oldalán, az Andókúti-forrás közelében helyezkedik el. Itt található még a lényegesen kisebb méretű Kő-lyuk IL, valamint a Kőlyuk III. (kőfülke). A kiépített turista úttól félre esik. A barlang kétszintű, az alsóbb szintjét ,J?okol" néven ismerjük. A főág hossza 80 90 m, a bejárat közepes nagyságú, és mintegy 10 m hosszú. A bejárat egy szűkületbe torkollik, amely 15 m hosszú, és csak hajlott járásban lehet át haladni rajta. A bejárati szakasz után következik a kisebbik terem, amely cseppkőben igen gazdag. A teremnek van egy oidalfülkéje, amelyben szintén nagyon szép cseppkövek van nak. Méretei: magassága 15 m, a terem legnagyobb átmérője 20 m. Egy boltíves átjáró köti össze a Medve-teremmel, amely elnevezését a teremben talált több barlangi medve csontvázáról kapta. RÁKOSI JÁNOS, főiskolai tanársegéd, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nyíregyháza, Pf. 1 66, Kézirat beérkezett: 1985. július 24.
235
A teremből négy oldalág és egy vakkürtő nyílik. A terem sajátos képződménye a „mészkiém", amely különleges módon kivált mészanyag, nem szilárdult meg, hanem laza kenhető maradt. Méretei: magassága 30 m, legnagyobb átmérője 40 m. A barlang kedvező hőmérséklete miatt a denevérek kedvenc tartózkodási helye. A mérésünk lényege A Kis-fennsík barlangjairól átfogó klímamérési adatok begyűjtése, feldolgozása és hasznosítása különböző területeken. Egy év alatt végeztünk minden évszakban egy alka lommal 24 órás mérést. Az adatokat összehasonlítottuk más barlangok hőmérsékleti ada taival, a tábori állomás adataival és a miskolci repülőtér ugyanebben az időben mért ada taival. A műszerek fajtái 1. Higanyos áilomáshőmérő 2. Relatív páratartalommérő 3. Assman-féle aspiiációs pszicho méter 4. Barométer A Kő-lyuk I. klimatológiai viszonyai A kapott hőmérsékleti adatok alapján a barlangot két szakaszra oszthatjuk: a.) bejárati szakaszra b.)barlangi szakaszra A bejárati szakasz az I—III. állomásig, a barlangi szakasz a IV VIII. állomásig tart. Méterben kifejezve a bejárati szakasz kb. 0-20 m-ig, míg a barlangi szakasz 20-80 m-ig tart. A hőmérsékleti különbség a két szakasz között minden évszakban fennállt. Az állo mások középhőmérsékletének adatai alapján a két szakasz közötti legnagyobb eltérés - télen 6,8 C° - nyáron 4,6 C° - ősszel és tavasszal nem haladta meg a 2 C°-ot. Ha a két szakaszban az állomásokon mért négy évszak középhőmérsékieteinek maxi mum és minimum hőmérsékleti különbségeit nézzük meg, a következő eredményt kap juk meg: - a bejárati szakasznál 12,4 C° - a barlangi szakasznál 0,95 C° a hőingás. Az abszolút értékeket figyelembe véve az abszolút minimum a bejárati szakasznál - 1,6 C°; a barlangi szakasznál 9,2 C°. Az abszolút maximum a bejárati szakasznál 20,6 C°; a barlangi szakasznál 10,4 C°. Ha az időpontokat figyeljük, akkor az adatokból ki tűnik, hogy a maximum és a minimum értékek ugyanabban az évszakban voltak, órá ban viszont már eltérés mutatkozik. A minimum értéket a barlangi szakaszban 19 órakor, a bejárati szakaszban 04 óra kor észleltük, az időkülönbség 9 óra. A maximum értéket a bariangi szakaszban 01 óra kor, a bejárati szakaszban 11 órakor észleltük, itt az időkülönbség 10 óra. Megállapítot tuk, hogy a hőmérsékleti minimum a barlangban hamarabb jelentkezik, mint a felszínen, 236
vagy a repülőtéri meteorológiai állomáson. Tehát a minimum a barlangban este a felszínen hajnalban a maximum a barlangban éjszaka a felszínen délután jelentkezik. A barlangnak a felszíntől eltérően lényegesen kisebb volt a napi hőingása - nyáron és tavasszal 0,6-0,8 C° ősszel és tavasszal 0,6-0,5 C° között van. A bejárati szakasz hőmérsékleti elemzése A mért adatok alapján három részre lehet bontani a barlang bejárati szakaszának klímáját. I. 0—4 m-ig nyáron hűlési, télen, tavasszal, ősszel melegedési szakasz. II. 4—14 m-ig örvénylési szakasz. III. 8-20 m-ig melegedési szakasz. Míg a bejárati szakasz napi járása kisebb ingadozással követi a felszíni ill. a mete orológiai állomás hőmérsékleti görbéit, addig a barlangi szakasz kiegyenlítettebb hőmér séklete következtében ez nem figyelhető meg. A bejárati szakaszban az évi középhőmérséklet 6,17 C° az abszolút minimum — 0,6 C° az abszolút maximum 20,6 C° az abszolút hőingás 21,2 C°. A bejárati szakasz napi ingásától az évi ingásra is következtethetünk, ha a szakasz állomá sainak középhőmérsékleti értékeit összehasonlítjuk a meteorológiai állomás évszakonkén ti adataival. A nyári értékek kivételével 1 C°-nál nem nagyobb az eltérés. A két mikroklíma terület aránylag nagy távolsága ellenére is a középhőmérséklet évi ingadozása minimális eltéréssel követik egymást. A bariangi szakasz hőmérsékletének értékelése A barlangi szakasz — évi közepes hőmérséklete 9,08 C° az abszolút min. hőmérséklet 8,2 C° - az abszolút max. hőmérséklet 10,4 C° - a barlang évi abszolút hőmérsékleti ingadozása 1,05 C°. A négy évszakban vizsgáivá a barlangi szakasz állomásainak középhőmérsékletét, megállapíthatjuk, hogy a barlangban a hőmérsékleti maximum júliustól novemberig, a minimum hőmérséklet februártól áprilisig tartott. A felszíni hőmérséklettel összehason lítva az értékeket 2 hónapos eltolódás tapasztalható a felszínhez képest. A kapott hő mérsékleti adatok alapján a barlangot a hűvös típusú barlangok csoportjába soroltuk. A barlang relatív páratartalma A négy évszak adatait elemezve, itt is jói elkülöníthető a barlang két szakasza: a be járati és a barlangi szakasz. Míg a bejárati szakasz páratartalmára jellemző a nagy ingado237
zás, addig a barlangi szakaszban kiegyenlítettebb a páratartalom. A bejárati szakaszban télen és tavasszal nagyon kicsi az ingadozás és fokozatos emelkedést mutat a barlangi sza kasz felé. Nyáron és ősszel erősebb ingadozás és hirtelen emelkedés van az állomások között. A barlangi szakaszban a hőmérséklet lassú emelkedésével a páratartalom is emelke dik. Ez a mozgás ősszel és nyáron jelentkezett a legtökéletesebben. A nyári és a tavaszi időszakban viszont nagyobb volt a páratartalom ingadozása a barlangi szakaszban. A barlang légáramlása Az óránkénti mérések alapján megfigyelhető volt egy napi járás, egy maximum 13—15 óra között és egy minimum 23—01 óra között jelentkezett. Az áramlás erőssége viszont változó, tavasszal és nyáron erősebb, ősszel és télen gyengébb. Az évszakonkénti változás kifejezi a barlangi légáramlás évi járását. DATA FOR THE CLIMATOLOGY OF THE CAVE „KŐ LYUK I." by
J. RÁKOSI Summary On the basis of temperature data the daily rates and annual fluctuation, the difference bet ween the absolute value of the annual maximum and minimum temperature and its deviation from the surface temperature with the time were determined. The difference between the entry tempera ture and the temperature of the cave-section was also determined. The temperature increasing of 0,2 °C by every meters of the air was determinable in every season.
ZUGABE ZU DER KILMATOLOGIE DER HÖHLE „KÖ-LYUK I." von J. RÁKOSI Z u sa m m e n f a s su ng Auf Grund der Temperaturangaben sind die täglichen und jährlichen Temperaturabläufe der Höhlen, die absoluten Differenzwerte und die zeitüchen Abweichungen gegen des Oberflächentemperatures des jährlichen Minimum und Ma.ximumtemperaturen festzustellen. Es konnte auch die Temperaturunterschied zwischen der Eingang und der Höhlenstrecke festgestellt werden. In jedem Jahreszeit wurde ein Lufttemperaturanstieg von 0,2 C u /m nachgewiesen.
238
ДАННЫЕ К КЛИМАТОЛОГИИ ДЫРЫ КЕ-ЛЮК Я.РАКОШИ Резюме На основании температурных данных было возможно констатирование температуры пещер, дневной ход и их годичное колебание, различие в значениях годичной минимальной и максимальной температуры в абсолютных начениях, а также их различие во времени от поверхностной температуру входа в пещеру, и самой пещеры. В каждой поре годе возмож но было установление 0,2 С° повышение температуры воздуха.
239
