A

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése • 1. Az ágazat gazdasági jelentősége (Világ/EU/Mo.) • 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége (előnyhátrány)

• • • • • •

3. Az ágazat termelési alapjai 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei 6. Az ágazat jövedelmi helyzete 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei 8. A sertéshús ágazat közös piaci szabályozása

AJÁNLOTT, ILLETVE FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: www.akii.hu www.fvm.hu www.vht.hu www.agrarkapu.hu www.mezohir.hu

Felhasznált források: FAO, Ofival; FVM, AKII, KSH, Ádám J., Éder T., Széles Gy., Nyárs L., Kalmár S., Gere Zs. – Gere T., Popp J., Marton I. Udovecz G., Tóth P.

A VILÁG HÚSTERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA (2005) Világtermelés: 265 millió tonna

Kecske- és juhhús 5% Marha- és borjúhús 23%

Egyéb 2%

Sertéshús 39%

Baromfihús 31%

Forrás: FAO, 2006

A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2007-ben (prognózis: 2017-ben) Világtermelés 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna

Kanada 2% (2%)

Egyéb 15% (16%)

Oroszország 2% (2%)

Kína 49% (49%)

Brazília 3% (4%)

US A 9% (9%) Forrás: OECD-FAO (2008)

EU-27 20% (18%)

Kína: sertésvágás

A világ jelentős sertéshús-exportőr és -importőr országai Világkereskedelem: 5,7-ről 7,9 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 5,5%-ról 6%-ra nő 3

millió tonna (hasított súly)

2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5 -1 -1,5

Ja pá n

O

ro sz o

rs z

ág

ik ó M ex

a or e K

ín a K

zí lia Br a

-2 7 EU

SA U

K

an ad a

-2

e xport 2005-2007 átlag

e xport 2017

import 2005-2007 átlag

import 2017

Megjegyzés: Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár) EU nemzetközi versenyképessége csökken (Oroszország, Japán), egységes piacon pedig nő Forrás: OECD-FAO (2008)

Brazilia: sertéshús export és világpiaci részesedés alakulása export, millió t

világpiaci részesedés, %

0,8

18 15

0,6 12 0,4

9 6

0,2 3

Megjegyzés: 2006 – becslés Forrás: USDA, 2006

2006*

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0,0

A VILÁG SERTÉSHÚSTERMELÉSE • • • • • • • •

•

•

Gabonaágazat fejlettsége ⇒ Sertéságazat fejlődése Ázsiában található a legtöbb sertés, több mint félmilliárd db, míg Afrikában a legkevesebb néhány tízmillió db A világ sertéshústermelése évente mintegy 5-6%-al növekszik Fogyasztás: 13 kg/fő/év (világátlag) A világ összes sertéshústermelésének mintegy 49%-át Kína adja Az ázsiai régióban főleg európai és amerikai fajtákkal és technológiákkal termelnek Brazíliában a fogyasztás csökkent, mert a népesség gyorsabban nő mint a termelés A világ sertéshús-kereskedelmét meghatározza: EU, Kanada, USA, Brazília (a világ legnagyobb sertéshús exportőre az EU ezen belül is Dánia a meghatározó) Brazília csak a 90-es évek végétől meghatározó a nemzetközi kereskedelemben (főbb piacok: Oroszország, Hong-Kong, Szingapúr, Argentína) Az EU főbb piacai: KKE, Oroszország, Japán, Dél-Korea

A nemzetközi és hazai botrányok – A nemzetközi és hazai botrányok igen erősen érintették az ágazatot (a következmények nélküliség csak látszólagos, az ipar „megfizet” a botrányokért)

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BETEGSÉGEK HATÁSA A HÚSTERMELÉS ALAKULÁSÁRA Az állategészségügyi betegségek: sertés influenza (H1N1 vírus), száj- és körömfájás, madárinfluenza (H5N1 vírus), BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását ⇒ importkorlátozás ⇒ a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között

 a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humán-egészségügyi következményeire  fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja  a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását  az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben  multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére  a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek

A kiskereskedelmi árharc minőségromboló hatása – A rendkívüli árverseny által generált minőségromlás az egyes termékszegmensekben (vörös- és szárazáruk)

Kihívások, melyekre a választ együtt kell megadni A sertéshús termékek imázsa folyamatosan sérül

„Egészséges életmód” propaganda hatása. (zsír, só, egyéb fűszer és élvezet mentes életmód minta erősödése) Az európaiak 20%-a állította azt, hogy az előző évben valamikor fogyókúrázott (Magyarországon 15%) Az EU-ban a populáció fele „túlsúlyos” (BMI > 25%), negyede pedig szélsőségesen kövér (BMI>30) Az életmódváltáson gondolkodók 20%-a mondta azt, hogy kevesebb húst fog enni

Vegetarianizmus terjedése.

Állatjóléti érzékenység erősödése a tartás és szállítás területén

A technológiai fejlődés fogyasztói félreértése – A modern technológia által alkalmazott eljárások és adalékanyagok folyamatos kritikája. (általános élelmiszeripari probléma)

Ilyen képek helyett

Ilyen képeket láthat a fogyasztó termelésről

EU sertéshús exportjának megoszlása 2004

2005

2006

2007

2008. jan-szept.

2008/2007 jan.-szept.

Ország tonna

%

tonna

%

tonna

%

tonna

%

tonna

%

Oroszország

418 176

23,5

485 437

25,0

687 402

32,9

647 057

33,9

580 591

29,9

+34%

Hong-Kong

157 424

8,8

139 578

7,2

138 554

6,6

243 203

12,7

360 759

18,6

+100%

Japán

360 621

20,3

305 731

15,8

249 380

11,9

232 951

12,2

189 355

9,8

+7%

Kína

53 167

3,0

70 788

3,7

53 785

2,6

86 291

4,5

109 856

5,7

+84%

Ukrajna

21 203

1,2

47 814

2,5

9 789

0,5

2 757

0,1

136 857

7,1

-

111 770

6,3

117 671

6,1

142 599

6,8

137 443

7,2

91 337

4,7

-12%

USA

86 454

4,9

72 843

3,8

67 048

3,2

66 527

3,5

46 892

2,4

-5%

Horvátország

41 939

2,4

59 964

3,1

56 785

2,7

56 171

2,9

43 416

2,2

+14%

Ausztrália

29 145

1,6

28 126

1,5

29 579

1,4

34 583

1,8

30 175

1,6

+15%

Fülöp-szigetek

28 066

1,6

20 896

1,1

23 321

1,1

34 217

1,8

35 718

1,8

+29%

Fehéroroszorsz

30 247

1,7

48 506

2,5

59 586

2,9

10 529

0,6

37 512

1,9

-

Angola

29 379

1,6

34 356

1,8

40 757

2,0

48 637

2,5

32 901

1,7

-5%

Dél-Korea

Extra EU 25/27 %--os változás

1 780 568

Forrás: EU Commission/DG Agri

1 938 455 +9%

2 089 363 +8

1 910 762 -9

1 939 765 +42.3

EU sertéshús importjának megoszlása 2004 Ország

tonna

2005 %

tonna

2006 %

tonna

2008. jan.-szept.

2007 %

tonna

%

tonna

%

USA

4 890

21,6

3 532

16,3

5 380

16,6

9 065

21,0

17 583

39,9

Chile

4 261

18,8

4 994

23,0

7 568

23,4

12 347

28,6

11 313

25,6

Svájc

8 331

36,8

4 933

22,7

8 934

27,6

10 476

24,2

8 708

19,7

Horvátország

1 594

7,0

2 189

10,1

3 930

12,1

2 863

6,6

2 846

6,4

0,0

716

3,3

523

1,6

1 217

2,8

1 061

2,4

Szerbia Oroszország

84

0,4

280

1,3

313

1,0

280

0,6

348

0,8

Kanada

61

0,3

79

0,4

252

0,8

2 660

6,2

40

0,1

Extra EU 25/27 %-os változás

22 612

Forrás: EU Commission/DG Agri

21 730 -4

32 368 +49

43 217 +34

44 120 +42.3

EGY FŐRE JUTÓ SERTÉSHÚSFOGYSZTÁS AZ EU-BAN (2004) 54,9

60 50

kg/fő/év

40

41,8

52,3 41,4

45,7

42,2

35,3

30

23

28,4

20 10 0 Franciaország

EU-15

Egyesült Ausztria Királyság

Forrás: Ofival 2004, KSH 2005, Nyárs L. 2005.

EU-25 Németország Cseh Lengyel- MagyarKöztársaság ország ország

A húsfogyasztás alakulása az EU-ban Fogyasztás (kg/fő): ebből sertéshús 50%, baromfihús 25%, marhahús 18% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1999

2000

2001

Marha-borjú

2002

2003

2004

Sertés

2005

2006 Baromfi

2007

2008

2009

juh/kecske

2010

2011

2012

összesen

2013

EU: a sertéshús-termelés és fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az 1990’-es években Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t) 30,0

6,0

EU-12

EU-15

EU-25

EU-27 5,0

Termelés 20,0

4,0

Fogyasztás 15,0

3,0

10,0

Export

5,0

2,0

1,0

Import

0,0

0,0 1991

1993

1995

Forrás: EU Bizottság (2008)

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

Külkereskedelem

Termelés, fogyasztás

25,0

A sertéshús felvásárlási ára nemzetközi összehasonlításban (2007-2008) 200

€/100kg

175

150

125

100 január

május

Németország Forrás: AKI, PÁIR

szeptember Dánia

január

május

Lengyelország

szeptember Magyarország

AZ EU SERTÉSHÚSTERMELÉSE • Németország, Spanyolország, Franciaország és Dánia a legnagyobb termelők • ≈ 23 millió tonna (vágott súlyban) • ≈ 1,3 millió tonna export • ≈ 18 millió tonna belső fogyasztásra • ≈ 42 kg/fő éves fogyasztás • az egy gazdaságra jutó átlagos sertéslétszám ≈ 100-110 db • 50 ha-os farm max. 31,5 ÁE. ⇒ 1000 db sertés • hektáronként max. 3 szervestrágya-termelő egység (1 egység = 7 férőhely)

Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 120 000

100 000

húsexport

tonna

80 000

húsimport 60 000

élőállat import

40 000

élőállat export

20 000

0 2000

Sertéshús export

2003

2004

Sertéshús import

2005

Élősertés export

2006

2007

Élősertés import

Megjegyzés: 2007. évi külkereskedelem: export: 240 millió €; import 177 millió € (volumen szaldója: 0) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

Sertésállomány • 1970-es évek közepén 7 millió db sertés • 1980-as évek közepén 10 millió db sertés, mely megegyezett a dániai létszámmal, de ott 2,5-szörösére nőtt azóta a létszám, míg nálunk 1/3-ára zsugorodott • 1989. évi 8,6 millió db-ról a létszám 20 év alatt 3,383 millió db-ra csökkent és ugyanezen időszak alatt a kocalétszám 675 ezer db-ról 230 ezerre csökkent (évente átlagosan 3,3%-os csökkenés) • Okok: – korszerű nagyüzemi termelés „átmeneti” visszaesése ⇒ technológiai fejlesztések elmaradása – integrált kisüzemi termelés visszaszorulása – piacvesztés (export és hazai) – a kistermelők többsége nem tud ellenőrzött az EU által elvárt minőséget és eredetigazolást biztosítani

1. Sertésállomány alakulása

3 709

3 871

3 987

4 059

4 000

3 853

2001

4 658

4 822

2000

5 082

4 834

5 335

5 479 4 931

4 669

ezer db

5 000

5 035

5 522

6 000

3 000

2 000 1994

Forrás:MGSZH

1995

1996

1997

1998

1999

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008. aug.

Forrás: KSH, 2007.

Sertésállomány alakulása gazdálkodási formánként (augusztus 1.) 3000 2800 2600 2400

1000 egyed

2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 2003

2004

2005 Egyéni gazdálkodók

Forrás: KSH

2006

2007

Gazdasági szervezetek

2008

Hatékonyság: •

Lemaradás: – – – – – –

•

Kisebb szaporulat; Lassú tömeggyarapodás Gyenge takarmányhasznosítás Hosszú hízlalási idő Elnyújtott kocaforgó Gyenge élőmunka hatékonyság

Kellene: – 800 g/nap átlagos testtömeg-gyarapodás – 2,7-2,8 kg/kg FCR

Takarmányhasznosulás Európa sertéstenyésztésében (kg/kg) NL SV DN ES UK IR FR DR BR CA US HU 0.0

0.5

1.0

1.5

2.0

2.5

3.0

3.5

Önmagában tehát az üzemszerkezet, vagyis az üzemméret alapján lehetnénk versenyképesek az EU-n belüli versenytársakkal szemben. • Az EU 15-ben a sertéstartó gazdálkodások száma 1997 és 2003 között 1,1 millióról 644 ezerre esett. Hollandia Dánia Spanyolo. Németo. Magyaro.

21 ezer 19 ezer 285 ezer 205 ezer

11 ezer 11 ezer 65 ezer 103 ezer 435 ezer

• Ugyanezen időszak alatt, az üzemenkénti átlagos állománylétszám 105-ről 189-re emelkedett. Hollandia Dánia Spanyolo. Németo. Magyaro

722 604 68 118

1040 1100 371 254 11

TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN A világ – és Európa – sertéságazatára az elmúlt 10 évben egyaránt jellemző volt: – a folyamatos kismértékű létszámnövekedés, – a sertéstartók számának csökkenése, következésképp az állományi koncentráció növekedése, – a sertéshús fogyasztás kismértékű növekedése, illetve stagnálása. Mi jellemező ugyanekkor hazánkban? – míg Magyarország és az EU-15 gabonapiacán hasonló helyzet alakult ki, addig a sertésállomány ellentétes irányban változott, – létszámcsökkenés, – állományi koncentráció csökkenés, – fogyasztás csökkenés.

AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI I. Tényleges hatások • A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. • Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is • A magyar termelőknek a múltbelinél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán • Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak Forrás: Nyárs L. 2005.

2. AZ ÁGAZAT VÁLLALATGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Előnyök - Hátrányok

ELŐNYÖK  Szapora és viszonylag gyorsan fejlődő állatfaj  Takarmányértékesítése kedvező  Abrakfogyasztó, de egyes tömegtakarmányokat, élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat is jól hasznosíthat  Sokféle technológiai megoldást elvisel  A nagyméretű, korszerű telepek jól gépesíthetőek, kedvező az élőmunka termelékenység  A sertéshízlalás kisüzemi formája hamar elsajátítható kiegészítő tevékenységet biztosíthat  A befektetett forgóeszközök megtérülése viszonylag gyors, rendszeres árbevételt eredményezhet, segíti a likviditási gondokat  Konjunkturális ágazat

HÁTRÁNYOK  Tőkeigényes ágazat (álló és forgótőke)  Alacsony támogatási színvonal (EU csak horizontális támogatások)  Az átlagnál kockázatosabb ágazat (állategészségügy)  Az intenzív fajták intenzív tartási és takarmányozás technológiát, komoly felkészültséget igényelnek  A hígtrágya elhelyezése környezetvédelmi problémákat okozhat  Piacfüggő ágazat. Az input-output árak rövid távú ingadozása nehezen kiszámítható (sertésciklus)

3. BERENDEZKEDÉS, AZ ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI

• Vállalkozási forma, szervezeti keretek • Takarmánytermő területigény • Telepek, épületek, technológiai berendezések, tenyészállatok • Forgóeszközök • Munkaerő, menedzsment

SZERVEZETI KERETEK •

Állami és nem állami tulajdonú Rt.-k

•

Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok

•

Szövetkezetek

•

Őstermelők, egyéni gazdálkodók

•

Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése - nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing

KISÜZEM

NAGY- ÉS KÖZÉP

„HÁZTÁJI” GAZDASÁG

ÜZEMEK

 nincs hígtrágya gond

 jobb minőségű végtermék

 olcsóbb technológia

magasabb értékesítési árak

 alacsonyabb beruházási költségek  melléktermékek egyszerűbb felhasználása  nagyobb állategészségügyi kockázat szórványmunkaidő felhasználása

alacsonyabb fajlagos költségek

 őstermelői lét, járulékok stb.

 tervszerűbb, átgondoltabb gazdálkodás

 rugalmasabb reagálás a megváltozott körülményekre (pl. árak, értékesítési gondok)

 nagy tételben való beszerzések  kisebb állategészségügyi kockázat  minőségi takarmányozás

 jobb genetikai háttér  integrátori előnyök kihasználása

LEGGYAKORIBB HAZAI SERTÉSTELEP TÍPUSOK •

Régi telepek – – – –

•

AGROKOMPLEX BÁBOLNAI MEZŐPANEL ISV

„OUT DOOR” 250 koca/10-12 ha

Nagyüzemi telepítési és beruházási költségek:

1,5-2,5 millió

Ft/koca Istálló bérleti díj:

500 - 1500

Ft/m2 Telepek (több mint 100 koca) átlagéletkora 25 év de az EU(15) 10 év 22% elfogadható 61% javításra szorul és 17% alkalmatlan

EXKLUZÍV LEHETŐSÉG

A világ legzsírosabb sertése

Világrekorderek!

Több, mint 70 % fehéráru!

Makkoló csürhe…

A kocák hagyományos félszabad tartása

Fecskehasú mangalica

Hagyományos etetési módszerek

Szőke és vörös kocák

És télen is megél a mangalica

Nyíribrony F1 telep fiaztató

Modern fiaztató technológia

Ultramodern malacnevelés (ez a lényeg)

A serrano sonkagyár

Magas minőségű sonka és lapocka érlelés Segoviában

Természetes klímájú útóérlelő (3 éven át…)

Alimentaría Expo

36 hónapos érlelésű végtermék

Mangalica a Hypercor-ban

Pick Mangalica Pároskolbász

A Mangalica szektor Non Plus Ultrája:

Mangalica, mint Prémium Élelmiszer alapanyag: • • • • • • •

Előállításában hazánk világmonopóliumot élvez, így nem másolható Központilag ellenőrzött, jól definiált a genetikai bázis Erősen integrált a piac, jól szervezhető és ellenőrizhető a termelés Tőkeerős nagy termelők és gyártók, kereskedők működnek együtt Értékesítési biztonság, prémiumpiac kell a még nagyon sérülékeny mangalica szektornak, mely piaci oldalról tartja el az egyébként kihalásra itélt fajtát A tenyészállat előállítást és termelést ösztönző támogatások nem növelik a fajta iránti keresletet, csak a kínálatot, és most a keresletet kell élénkíteni. A mangalica már több, mint 15 éve nemzetközi K+F programok résztvevője, az ÁTKI-val közösen magyar, német, lengyel, spanyol, japán kutatók dolgoznak vele, kiváló kutatási indikátor állat. Főleg szaporodásbiológiai és termelési oldalról foglalkoznak vele, de jól definiálható húsminőségbeli eltérés is van a többi sertésfajtához képest, itt van még mit tenni…

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK Megnevezés

Ár (ezer Ft)

Malacetetők (száraz)

3 – 20

Hízóetetők (száraz)

20 – 30

Malacetető kombinált 8–45 kg-ig

20 – 45

Hízóetető kombinált 25-150 kg-ig

25 – 50

Kocavályúk Higiénikus fiaztató kutricák Almos fiaztatók Malacnevelő battériák

4–5 100-150 60-80 50 – 80

MR-10 alapkeret komplett

30-40

Egyedi kocaállás

40-80

Malacetető vályúk

3–4

Battéria önetetők

10 – 12

A sertéstenyésztés folyamatábrája 1.szakasz: Újszülöttől malacnevelőig 12. Baby starter folyamatos

2. Halva született, Életképtelen malac megsemmisítés

1. Fiaztatás

13. Súlymérés a 21 napon

4. Légút szabaddá 3. Újszülött malac ellátása

14. ,,Vas"- injekció a 21. napon

5. Köldökzsinór fertõtlenítése

11. Szopós malac 30-32 napos korig

15. Vakcina légzõszervi

6. Farok kurtítás

megbeteg. ellen

7. Fogelszedés

16. Beteg malacok gyógysz. ellátása 17. Vitamin injekció

18. Elválasztás 30-32 napos kb. 7-8,5 kg

8. Fülcsipkézés 9. Vaskészítmény adagolás orálisan

19. Mérés

10. Infralámpás melegítés

21. Malacmentõ 5,5-6kg alatti

12. Baby-starter kiegészítés

20. Súly és ivar szerinti szétválasztás

5,5-6kg feletti

22. Átszállítás malacnevelõbe Falkásítás

A Sertéstenyésztés folyamatábrája 2.szakasz: Malacnevelő, kiválasztásig 27. Starter Keveréktakarmány

22. Átszállítás malacnevelõbe Falkásítás

28. Teremhõmérséklet 22 C

23. Választott malac 1. 42-44 napos korig

29.elsõ APP vakc. légzõszervi megbeteg.ellen 40-42 napos

26. Választott malac 2. 55-65 nap. kb15 kg

24. Prestarter Keveréktakarmány 25. Teremhõmérséklet 26-30C

32. Malac starter 30. második APP vakcina 54-56 napos

31. Választott malac 3. 80-90 nap.30-35 kg

35.Orbánc Vakcina 80-90 napos

34. Mérés 80-90 napos

33. Teremhõmérséklet 18C 36. Áthajtás

A sertéstenyésztés folyamatábrája 3.szakasz: Kiválasztástól értékesítésig 37. Ultrahangos vizsg. 4,5-5 hó. 80-110 kg

tenyésztésre nem alkalmas

39. Hízó Ivar szerint szétválasztva

45. Hím ivarú egyedek szükség szerinti ivartalanítása 46. Várakozási idõ 6 hét 48. Értékesítés vágóállatként

38 Minõsítés 41. Sertés nevelõ takarmánykeverék 42.Terem-hõmérs. 18-20 C

tenyésztésre alkalmas

40. Növendék Ivar szerint szétválasztva

44. Nem értékesített növendék 6 - 6,5 hónapos kb.120 kg

47. Mérés

43. Parvo vakcina tenyésztésre kiválasztott kocasüldõknek

51. Saját tenyésztésbe fogás 49. Négyesmentesség vizsg.

50. Értékesítés tenyészállatként

A SERTÉSÁGAZAT JELLEMZŐ FORGÓESZKÖZEI

• Tenyész- és hízlalási alapanyag • Takarmány, víz • Energia • Gyógyszerek • Fertőtlenítőszerek • Fogyóeszközök

ÁLLATÉRTÉKEK

• Tenyészkoca • Tenyészkan

50 - 80

eFt/db

100 - 150 eFt/db

• Malac (15 kg/db-ig)

8 - 12

eFt/db

• Malac (15-25 kg/db)

10 - 15

eFt/db

• Süldő

15 - 20

eFt/db

• Sperma

1-2

eFt/adag

A termelést befolyásoló főbb tényezők Tartástechnológia Genetika Genetika

Management

Állategészségügy

Takarmányozás

Cél: vágóhídi igények kielégítése

Genetika használat Magyarországon Eltérő statisztikák Hiányzó adatok

500 000

456 000

381 000

246 000

48 834

60 000

23 051

40 000

24 412

31 427

23 992

37 504

29 724

27 769

27 154

33 343

33 343

32 013

32 013

28 964

28 994

36 691

36 691

44 064

35 939

35 939

32 357

32 357

17 939

50 000

17 939

100 000

33 994

33 994

150 000

44 064

200 000

80 000

259 000

290 000

250 000

276 000

100 000

320 000

343 000

379 000

348 000

300 000

391 000

345 000

383 000

350 000

380 000

400 000

120 000

296 000

450 000

140 000

2006

2007

20 000

0

0

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Anyakoca-állomány(db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás (db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás tenyészszervezetek alapján (db)

2008. aug.

Genetika használat Magyarországon Elmélet: Anyakoca állomány 290.000 db

2006. év

Statisztika-Tények:

Hibrid 43.860 db

Egyéb 67.000 db 58%

38% Koca selejtezés 40% Süldő igény 116.000 db/év

4% Fajtatiszta 4.974 db

- a magyar kocaállomány 60 %-ról nincs megbízható genetikai információ - az ellenőrzött állomány 10 elismert fajtához tartozik - az ellenőrzött állományban a hibridfajták használata meghatározó (90%) - a tenyésztés nem koncentrálódott, mindenki ért hozzá (ellentétben:Dánia)

Heterogén vágó alapanyag, hatékonysági problémák.

A törzskönyvileg ellenőrzött sertés állomány mindössze mintegy 11%!

Forrás: Kalmár S. 2004.

EU NORMÁK SERTÉSEK ELHELYEZÉSÉRE

• • • • • •

Élőtömeg 10 – 20 kg 20 – 30 kg 30 – 50 kg 50 – 85 kg 85 – 110 kg 110 kg <

Terület 0,20 m2 0,30 m2 0,40 m2 0,55 m2 0,65 m2 1,00 m2

MUNKAERŐ

• • •

•

Fiaztató Kocaszállás Hízlalda - alacsony gépesítettség - magas gépesítettség 400 kocás telep

30 - 40 koca/fő 100 - 250 koca/fő 100 - 300 hízó/fő 500 - 1000 hízó/fő 10 - 25 fő

4. AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE Hozam – Termelési érték

A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK

Hozamok

Értékesítési árak

• Biológiai alap • Tartástechnológia • Takarmányozástech. • Állategészségügy • Ráf.-ok színvonala • Munkaszervezés • Humán tényezők • Egyéb ráfordítások

• Minőség (S EUROP) • Termék jellege • Egyöntetűség • Integráció • Kereslet - Kínálat • Értékesítés ideje

TÉ-t növelő egyéb bevételek • Támogatások • Biztosítási kártérítés • Pénzügyi műveletek eredménye • Egyéb bevételek

A HAZAI SERTÉSTENYÉSZTÉS FONTOSABB MUTATÓI •

Kocaforgó

2,0 - 2,2

•

Fialási átlag (db)

9,0 - 10,5

•

Egy kocára jutó választott malac (db)

18 - 22

•

Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg)

2,8 - 3,6

•

Malac fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg)

1,7-2,3

•

Telepi fajlagos tak. felhasz. (kg/kg)

3,0 - 4,2

•

Elhullási arány összes (%)

10 - 20

•

Értékesítet hízó/koca/év (db)

16-22

•

Értékesített hízó/koca/év (kg)

1 700 -2 300

•

Vágási minőség (színhús %)

48 - 55

HAGE RT. HAJDÚSZOBOSZLÓI SERTÉSTELEP 2750 átlagkoca •

Fialási %

79,51

•

Fialási átlag

10,35

•

Élve született malac/koca/év

23,73

•

Választott malac/koca/év

21,39

•

Értékesített hízó/koca/év

19,29

•

Hízó tömeggyarapodás (g/nap)

•

Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg)

• Telepi fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg)

639,00 2,98 3,25

60

2001

%

2002

50

2003 40

2004

30

2005

20 10 0

S

E

U

R

O

P

Színhús %

SERTÉSHÚS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK (HASÍTOTT SERTÉS) Kategória

Színhús %

Hazai termelés

S

60 felett

-

E

55 - 59

15,3%

U

50 - 54

33,8%

R

45 - 49

30,6%

O

40 – 44

14,7%

P

40 alatt

5,6%

ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK • Nagymértékű ingadozás az egyes években • Nagymértékű ingadozás éven belül • Kismértékű ingadozás területileg • A minőség függvényében (SEUROP) csökkenő – Kategóriánként mintegy 9%-os árcsökkenés – S ⇒ legmagasabb ár – P ⇒ legalacsonyabb ár (kivéve a mangalicát)

A VÁGÓSERTÉS („E” MINŐSÉGI KATEGÓRIA) VÁGÓHÍDI BELÉPÉSI ÁRA AZ EU NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN Ft/kg hasított hideg súly

490 440 390 340 290 240 2006. 1

5

9

13

17

21

25

29 hét

EU átlag

Magyar or szág

33

37

41

45

49 2007. 5 1

Lengyelor szág

Forrás: AKI 2009

Forrás: AKII 2009

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI ÉRTÉK (közepes színvonalú termelés)

TÁRSAS

EGYÉNI

580 - 690 ezer Ft/koca


5. AZ ÁGAZAT RÁFORDÍTÁSAI ÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGEI

Ráfordítás – Termelési költség

A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások • Anyagok • Energia • Malac • Munkaidő • Gépi üzem • Fogyóeszközök • Termelési eszközök • Egyéb ráfordítások

Ráfordítások árszínvonala • Saját előállítású ráfordítások ára •Vásárolt ráfordítások ára • Beszerzés ideje • Beszerzés volumene • Kapcsolatok

TK-t növelő egyéb kiadások • Kamatok, faktordíjak • Pénzügyi műveletek költségei • Biztosítási díjak • Tagsági díjak • Illetékek • Egyes adók • Egyéb kiadások

A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK SZERKEZETE

Megnevezés

!

Anyagköltség ebből: takarmány Személyi jellegű költség Amortizáció Fenntartás Segédüzemi költség Egyéb költség Általános költség

Megoszlás % 75 - 80 65 – 75 3–5 1 – 1,5 1 – 1,5 1–2 1–2 10 – 13

A sertéshizlalás önköltségéne szóródása (piacmeghatározó gazdaságok átlaga) 2003

2007

350 350 300

250 Ft/kg

Ft/kg

251 219

200

288

300

299 250

324

150

238

200 150 100

100 50

50

0

0 centrumtól jobbak

centrum

centrumtól rosszabbak

Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

centrumtól jobbak

centrum


A sertéshizlalás ágazati eredménye önköltség kategóriánként (piacmeghatározó gazdaságok átlaga)

-30

-65 centrumtól rosszabbak


-49

25

centrum

-13

30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70

2007

centrumtól jobbak

Ft/kg

22

centrum

30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70

centrumtól jobbak

Ft/kg

2003

Néhány költségelem az összes termelési költség %-ban Megnevezés Tenyészállatok értékcsökkenése Takarmányköltség Állat eü. Ktg. Term. és mest. termékenyítés Értékcsökkenés Forrás: Az AKI adatai alapján (2004-2005) és saját kalkuláció

Sertéshízlalás

Kocatartás

-

3,0-6,5

42-53

51-61

1,2-1,7

3,2-4,0

-

0,3-1,5

1,7-2,8

2,1-2,8

KÖLTSÉGEK

• Üresen álló koca:

200-240 Ft/nap

• Koca a laktációban:

750-850 Ft/nap

• Kanok éves tartási költsége:

150-180 eFt/év

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI KÖLTSÉG (közepes színvonalú termelés)

TÁRSAS

EGYÉNI

480 – 550 ezer Ft/koca


Hízó önköltség: 240 - 320 Ft/kg

VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (PIACMEGHATÁROZÓK) 350 232,8 Ft/kg

264,2 Ft/kg

268,2 Ft/kg

287,5 Ft/kg

280,7 Ft/kg

277,0 Ft/kg

275,9 Ft/kg

272,8Ft/kg

1000 Ft/t (élősúly)

300 Jövedelem: -11 041 Ft/t

250 200 150 100 50 0 2003

2004

Termelés értéke

2005

2006

2007

2008

Nemzeti támogatás

2009

2010

Költség

A bruttó fogyasztói ár összetétele A teljes vertikumban: 21,52 % Költség arányos jövedelem %

Áfa 13 %

97,56

Forgalmazás 18 %

-34,85

Feldolgozás 20%

1,85 Forrás: Juhász A. 2005.

Alapanyagtermelés 49%

6. AZ ÁGAZAT JÖVEDELMI HELYZETE

Jövedelem – Jövedelmezőség

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES JÖVEDELEM (közepes színvonalú termelés) NETTÓ JÖVEDELEM

NETTÓ JÖVEDELEM

TÁRSAS

EGYÉNI


0 - 90 ezer Ft/koca

Jövedelemtartalom: 0 - 25 Ft/kg Jövedelmezőségi ráta: 0-10% Az áringadozás nagyban befolyásol!

VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (társas vállalkozások) 259 020 Ft/t

271 441 Ft/t

350

Jövedelem: -681 Ft/t

300

1000 Ft/t (élősúly)

281 750 Ft/t

250 200 150 100 50 0 2001

2002

Termelés értéke

2003

2004

Közvetlen támogatás

Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

2005

2006

Költség

7. AZ ÁGAZAT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

Versenyképesség – Célok

A VÁGÓSERTÉS-TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2002)

Hollandi a

Németország

Francia -ország

Egyesült Királysá g

23,20

22,90

21,22

21,26

21,54

748

804

768

732

789

657

4,03

2,69

2,7

2,62

2,94

2,81

2,62

102

113

101

112

116

113

88,9

Magya rország

Kanad a

Dánia

Egy kocára jutó választott malacok száma (db/év)

15,8

19,17

Tömeggyarapodás (g/nap)

520

Megnevezés

Takarmányhasznosítás (kg/kg) Vágási súly (kg/élő testtömeg)

Forrás: AKII 2005, Danish Bacon and Meat Council 2003, Nyárs L. 2005.

A VÁGÓSERTÉS ÖNKÖLTSÉGÉNEK ALAKULÁSA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Ft/kg

Élve született malacok száma/alom

Forrás:Costs in international pig production 2004 – Danish Pig Production DMA

Elhullási ráta


Egy kocára jutó vágásra átadott disznók száma


1kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisége kg

30 kg-tól vágásig Forrás:Costs in international pig production 2004 – Danish Pig Production DMA

Napi tömeggyarapodás

30 kg-tól vágásig Forrás:Costs in international pig production 2004 – Danish Pig Production DMA

Sertéstenyésztési költségek


A betegségekkel okozott veszteség Heveny forma

Betegség

Takarmányértékesülés csökkenés %

Napi testtömeg csökkenés %

Elhullási arány mértéke

E. Coli okozta b.

3

3-5

Malacok 1%

Aujeszky betegség

3-6

3-10

Malacok 25-35, hízók 48%

Micoplasma t.gy.

6-12

3-10

Kocák 1-4%, utónevelés 5%

Actinobacillus t.gy.

3-12

5-25

Malacok és hízók 2-15%

Torzító orrgy.

3-6

3-10

Választás után 1-5 %-al megemelkedik

Serésdisenteria

6-15

10-15


Steptococcosis

1,5

0,75-3


Forrás: Bíró-Ózsvári (2006)

A REPRODUKCIÓ TARTALÉKAI Jó

Átlagos

Gyenge

Tartalék% *

Fialási átlag, db

11.5

9.0

8.0

27

Fialási gyakoriság

2.3

2.1

1.8

9,5

Választási átlag(28 napra), db

9.5

8.5

7.8

11,7

Vemhesülés, %

85.0

78.0

74.0

9,7

Malacelhullás, %

6.0

7.5

10.0

25

Két fialás között eltelt idő, nap

156

165

200

5,7

Egy kocára jutó évi szaporulat

24,9

20

18

24,5

Megnevezés

Központi mesterséges termékenyítés aránya: D 100%, NL 85%, G 70%, H 12%

NÖVEKEDÉSI ERÉLY, TÖMEGGYARAPODÁS TAKARMÁNYÉRTÉKESÜLÉS TARTALÉKAI Országos átlag

EU

Tartalék %*

Született malac/koca/év (db)

20,06

22-24

10-20

Választott malac/koca/év (db)

18,26

20-22, 26

10-20

Hízó/koca/év (db)

14,6

18-20

23-36

Elhullás választásig (%)

11,3

5-8

30-50

Napi testtömeg-gyarapodás (g)

564

700

20-25

1 kg hízósúly előállítására felhasznált takarmány (kg/kg)

4,57

3 2,65

35

Összes értékesített kg-ra felhasznált telepi takarmány (kg/kg)

4,5

3,5

30

Megnevezés

TARTALÉK AZ ELHULLÁSOK CSÖKKENTÉSÉVEL

Termelési mutatók Malacelhullás választásig (%)

Optimális érték

Elfogadható Tartalék % érték

8-12

12-18

40-60

2

3

30

Választott malac/koca/év

21,6

18

15

Koca elhullás/év (%)

2.2

3

25-30

Hízó elhullás/év (%)

1.5

2.5

30-40

Választás utáni elhullás (%)

AZ ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGE JAVÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ FELADATAI • A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; • Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése; • A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; • A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

PAICI TENDENCIÁK ÉS MAGYARORSZÁG

Az ágazat fejlesztési lehetőségei……

Tény: • Az egy kocára vetített hízó kibocsátásunk évi 3-4 hízóval kevesebb Mo.: 17, EU (15) 22) • Fajlagos takarmány felhasználásunk előállított hízó kilogrammonként 1 kg-mal több • Hízlalási súlygyarapodásunk 77 – 160 g/nappal gyengébb, míg • Hízóink színhús százaléka 3 - 7%-kal kevesebb az EU, illetve a fejlett sertéstartó országok hasonló mutatóinál

Az ágazat fejlesztési lehetőségei…… • Sertéstermékeink minősége és egyöntetűsége nem látszik biztosítani az elvárásokat • Komparatív előnyeink csökkentek, • Termékeink élelmiszerhigiéniai státusza a minőségbiztosítási és márkás hús rendszerek nélkül nagyrészt nem igazolható • Az állatvédelmi és környezetvédelmi feltételek üzemeink nagy részénél csak részben tarthatóak be

Ezért az alapvető cél:

• megfelelő minőségű, • egységes és egyöntetű, • a piacon értékesíthető árfekvésű, • élelmiszeriparilag és eredetét illetően igazolhatóan megfelelő státuszú és • a környezetvédelmi és állatvédelmi előírásoknak megfelelően előállított termék

Versenyhátrányok a sertéshizlalásban  Hazai tenyészanyag heterogén, kevés a tenyésztő, kicsi az állomány, kicsi a szelekciós bázis;  Magas szintű genetika 20-25 éves istállókban nem hizlalható állategészségügyi okok miatt;  Környezetvédelmi előírások teljesítése recesszióban nagy versenyhátrányt okoznak;  Sertéstartáshoz földterületre van szükség (trágyaelhelyezés, takarmánytermelés)  Magyar felvásárlási árakat a német és holland termelői ár határozza meg;  Hatósági állatorvosi költség túl drága;  Magas vagyonvédelmi költség (termelési érték 0,5%-a is lehet)

Földrajzi hátrány:  Drágább fehérjeforrás (szállítási költség), drágább export harmadik országokba;  Fűtési-hűtési költség magas, nagyobb a hőmérséklet évi ingadozása, mint számos versenytársunknál

Gazdaságpolitikai probléma:    

Idegen tőke kamata magas (14-15%); Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő, ezt szokták meg) Fenti problémák miatt több munkaerőt kell alkalmazni; Fizetési határidő általában több, mint 1 hónap

EU sertéshús piacrend „könnyű piacszabályozású” termékpálya

• • •

A sertéshúst „gabonaalapú” termékként kezeli A közösség önellátó sertéshúsból (export) Anticiklikus intézkedések a piac stabilizálása érdekében – Árszabályozás - piaci beavatkozások (magántárolás, intervenció) – Harmadik országokkal folytatott kereskedelem (exporttámogatások, védővámok) – Hasított testek közösségi kereskedelmi osztályokba sorolása (S EUROP)

Az EU piacszabályozási irányításának 2007. évi átalakítása -

Az EU mezőgazdasági piacszabályozási rendelete az 1234/2007/EK Tanácsi Rendelet (Single CMO, KPSZ rendelet).

-

A Single CMO 2008. július 1. óta lépett életbe az állati termékek esetében. A korábbi 5 (sertéshús, baromfihús és tojás, marha- és borjúhús, juh- és kecskehús, tej és tejtermékek) Irányító Bizottság (Management Committee) egy bizottságként működik, mely a Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság – Állati termékek szekció nevet kapta.

-

Az ágazati szabályozás megmaradt, de több területen horizontális rendeletek megalkotására is sor került (pl. vágott test minősítési rendelet)

Piacszabályozási eszközök - Laza szabályozás, közvetlen támogatások általános tilalma - Magántárolás - Export visszatérítés - Import kvóták, szabályozása, vámok - Nemzeti támogatások – korlátozott lehetőségek, kötelező EU notifikáció

Magántárolás - EU-27 piaci átlagára referenciaár alá esik - Referenciaár: 1509,39 EUR/t - A Bizottság javaslatára az Irányító Bizottság dönt - Általában mennyiségi korlát – 100 000 t - 3, 4, 5 hónapos magántárolási támogatás, mely legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról az Irányító Bizottság dönt. - Havi támogatás, tört hónap, korábbi, vagy későbbi kitárolás esetén napi összegek - Utoljára 2007. október 29-e és december 4-e között került alkalmazásra. HU: 1335 t.

Export visszatérítések - A Bizottság javaslatára az Irányító Bizottság dönt - Piaci helyzet értékelése alapján, ha az EU-27 átlagára az adott termékcsoport esetében jelentősen eltér a 3. Országokban jellemző áraktól - Legjellemzőbb termékek: friss, hűtött és fagyasztott sertéshús, egyes feldolgozott, mellék-, és késztermékek - Jelenleg csak az egyes feldolgozott mellék-, és késztermékekre van érvényben - 2007. december 4-e és 2008. augusztus 7-e között friss, hűtött és fagyasztott húsokra érvényben volt.

EU sertéshús piacrend -

ALAPÁR (E osztályra vonatkozik és 60-120 kg) - a „kiegyensúlyozott piaci helyzet” ára - jelző ár funkció - REFERENCIAÁR (súlyozva számított belső piaci ár) - INTERVENCIÓS ÁR (referenciaár az alapár 103%-a alá esik) - intervenciós felvásárlás ára - nem lehet alacsonyabb mint az alpár 78%-a és nem haladhatja meg annak 92%-át - Magántárolás támogatása - Export-visszatérítés (referenciaár és világpiaci ár különbözete) - Import korlátozás

Piaci rendtartás • Árszabályozás (magántárolás, intervenciós támogatás) • Külkereskedelem szabályozása • SEUROP rendszer

Árszabályozás: Alapár • E minőségi osztály (55 és 59 % közötti színhústartalom) • A hasított test tömege 60 és 120 kg között • EU: sertések 75 %-a (elvárás) • Az alapár és a mindenkori piaci ár határozza meg a piaci beavatkozásokat • Ár: 1,2 euró/kg (No.)

Intervenciós felvásárlás • Intervenciós ár: alapár 78 és 92 %-a között • Marhahús rendszere alapján • Gyakorlatban 70-es évek elején utoljára!

Magántárolási támogatás • Amennyiben a referenciaár az alapár 103 %-a alá csökken • Kedvezményezett: kereskedő, vágóhíd • Tárolás: 4-6 hónap • Majd export

Külkereskedelem • Mint a baromfi hús • Export-visszatérítés (igazgatási bizottságok) • Import védővám, kedvezményes, illetve pótvám

Árinformációk • Piaci beavatkozási jelentések • Statisztikai adatszolgáltatás • Előrejelzés

Import kvóta szabályozás - WTO/GATT megállapodások alapján, kétoldalú (EU és 3. ország között létrejött) megállapodások szabályozzák - Import engedélyek – évente felülvizsgálatra kerül - A kvóták kihasználtságát az Irányító Bizottság folyamatosan figyeli - Legjelentősebb importőrök: USA (39,8%), Chile (25,6%), Svájc (19,7%) – 2008 január-szeptember időszakban. Ukrajna jelentős növekedést ért el, már 7,1%-kal részesül az importból. - Friss és fagyasztott hús aránya meghatározó

Nemzeti piacszabályozás, támogatások - Korlátozott lehetőségek - Magyarországon 2004 május – 2007 április között: haszonállat támogatás (1800 Ft/db) - 2007 decemberétől állatjóléti támogatás – állatjóléti többletvállalásokra adható, több jogcímen - Állategészségügyi költségek, hatósági díjtételek csökkentése, támogatása - Egyéb támogatások – részben EU-ós forrásból: állattartó telepek korszerűsítése, gépvásárlás, nem termelő tevékenységhez kapcsolódó támogatások

Előadás összefoglalása • A sertés ágazat meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió állati termék előállításában, mindamellett, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a technológiában, a fajtában, a hozamokban és az előállítás önköltségében, miközben a felvásárlási árak szórása ezektől jóval kisebb. • Magyarországon a sertéshús előállító gazdák többsége a jelenlegi felvásárlási árak mellett veszteségminimalizálásra kényszerül, jövedelmet nem, vagy csak kismértékben tudnak realizálni.

Előadás ellenőrző kérdései • Ismertesse a sertéshús előállítás világgazdasági jelentőségét! • Ismertesse a sertéshús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét! • Mutassa be a sertéshús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! • Ismertese a sertéshús előállítás termelési alapjait! • Ismertesse a sertéshús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! • Mutassa be a sertéshús előállítás jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A juhászati ágazat és termékpálya gazdasági kérdései

•

Előadás anyagát készítették: – Dr. Szűcs István – Dr. Nábrádi András – Dr. Pupos Tibor

A

Recommend Documents