ACTA DOCTORANDORUM 2014

2014 ACTA DOCTORANDORUM 2014

Kiadja a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

ISSN 1418-4605 Szerkesztette: Budai Csaba

ACTA DOCTORANDORUM

1

2014

Tartalomjegyzék Lectori Salutem! ..................................................................................... 3 20 éves a DoSz - Gondolatok a szervezet volt elnökeinek tollából ......... 6 A Doktoranduszok Országos Szövetségének az érdekképviselet terén elért eredményei, megfogalmazott céljai .................................................... 12 Beszámoló a 2014. évi Tavaszi Szél Konferenciáról ............................... 15 20 tudományos osztály mint a DOSz tudományszervezési és közösségi alapja .................................................................................................. 20 Doktorandusz Nyári Tábor ..................................................................... 45 Doktorandusz érdekképviselet múltja és a doktorandusz önkormányzatok jelene .................................................................................................. 50 A Magyar Doktorandusz Közösség ........................................................ 55 EURODOC Közgyűlés Budapesten ........................................................ 76 Javaslatok a doktoranduszok elvándorlásának kezelésére ................... 78 A DOSz javaslatai a Felsőoktatási Kerekasztalra ................................... 83

2

ACTA DOCTORANDORUM

Lectori Salutem! A Doktoranduszok Országos Szövetsége nevében tisztelettel köszöntelek benneteket abból az alkalomból, hogy megjelent köztestületté vált szervezetünk második Acta Doctorandorum című kiadványa. A kötet célja, hogy számot adjon szervezetünk tevékenységéről, segítséget nyújtson az érdeklődő olvasóknak.

2014

Kedves Doktorandusz Kollégák!

Rengeteget változott, fejlődött a Doktoranduszok Országos Szövetsége azóta, hogy a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény hatálybalépését követően, 2012 decemberében köztestületté alakult. A hajdani kis egyesület mára egy olyan szervezetté alakult, amely közvetlenül kapcsolatban áll több száz doktorandusszal és doktorjelölttel. Olyan partnerszervezetek tiszteltek meg bennünket bizalmukkal, mint a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Diákköri Testület vagy a Felsőoktatási Tervezési Testület. Az utóbbi két esztendő kitartó munkájának köszönhetően a Doktoranduszok Országos Szövetsége mára a magyar felsőoktatás rendszerének megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Kollégáimmal együtt egy komplex tervet készítettünk még 2012ben, amelyben leírtuk gondolatainkat a magyarországi doktorképzés és a doktoranduszi érdekképviselet jövőjét illetően. A 2013ban felfrissített tervezet végrehajtását folyamatosan végeztük, végezzük. Szerettünk volna előrelépéseket elérni a doktoranduszok szociális élethelyzetét illetően. Ez több szempontból is sikerült, hiszen bevezetésre került a PhD- és DLA-hallgatóknak is előnyös GYED+ intézménye. Hosszú évek után sikerült emelni a doktoranduszi ösztöndíjak mértékét is: szervezetünk folyamatos célja, hogy újabb emelésekkel végre versenyképes összeg legyen a doktoranduszok havi jövedelme. A Doktoranduszok Országos Szövetsége megkezdte hagyományos nagyrendezvényei rehabilitálását és új hagyományainak megteremtését. A Tavaszi Szél Konferencia esetében is könnyen megfigyelhető a fejlődés: tavaly Sopronban megrendezett multidiszciplináris tudományos találkozón – a korábbi évek jelentkezéseit messze meghaladóan – 300 vendég 250 előadása hangzott el. Ehhez képest az idei évben, Debrecenben mintegy 1000 regisztrált előadó és vendég fordult meg a rendezvényen: ők 20 szekció 50 alszekciójában 698 prezentáció közül választhatták ki a számukra érdekeseket.

ACTA DOCTORANDORUM

3

2014

Ez a roppant mértékű létszámgyarapodás számtalan körülménynek köszönhető. Egyfelől 2013-tól szervezetünk a legtehetségesebb, OTDK-helyezett vagy a Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjával jutalmazott graduális hallgatók előtt is megnyitotta a jelentkezés lehetőségét. Másfelől pedig 2014-re érett be igazán az a tudományszervező munka, amelyet szervezetünk a tudományos osztályok létrehozatalával vállalt magára. 2011/2012-ben még egyedül a Hittudományi Osztály működött a mai osztályok közül. Az önkéntes tagságon alapuló, doktoranduszokból és doktorjelöltekből álló közösség rendszeresen tájékoztatta a Doktoranduszok Országos Szövetsége Küldöttgyűlését az általuk rendezett konferenciákról, eseményekről, az általuk benyújtott sikeres pályázatokról. Működésük legfontosabb tapasztalata, hogy elhivatott doktoranduszok szervezetünk támogatásával rengeteget tudnak tenni saját szakterületük műveléséért, az azt kutató doktoranduszok fejlődésének elősegítéséért. A Doktoranduszok Országos Szövetségének újjáalakításán dolgozó kollégáimmal mindvégig egyetértettünk abban, hogy a hittudósok sikerét kellően elhivatott ifjú kutatók, megfelelő támogatás mellett más tudományterületeken is meg tudják ismételni. Az idő és a befektetett munka végül meghozta a gyümölcsét: 2014ben már 20 tudományos osztály működik, amelyek összesített taglétszáma megközelíti az 500 főt. Felmérhetetlen ugyanakkor az a kapcsolati tőke, amelyet a tudományos osztályok megjelenítenek: rendezvényeiken az ország összes doktoranduszának, doktorjelöltjének mintegy harmada megfordult, a képzőhelyeken dolgozó, kutató aktív tagoknak köszönhetően pedig a Doktoranduszok Országos Szövetsége közvetlenül is kapcsolatban áll a képviselt doktoranduszokkal. A tudományos osztályok által megjelenített közösségek arra sarkallták a Doktoranduszok Országos Szövetségét, hogy két nagyrendezvényt is szenteljen a különleges struktúrának. Ezek egyike a hagyományos nyári tábor, amelyet 2013-ban Gödöllőn, 2014-ben pedig Miskolcon tartottunk. A Szent István Egyetem és a Miskolci Egyetem által vendégül látott nagyrendezvények – a tavalyi első kísérleteket követően – idén már határozottan a tudományos osztályok közösségének erősítését is célozták. Az idei évben már második alkalommal kerül megrendezésre az őszi Mérföldkő Találkozó, ahol az intézményi doktorandusz önkormányzatok vezetői és a tudományos osztályok képviselői találkoznak egymással. Az itt folyó eszmecserék rendkívül fontosak a szervezet jövőjének, célkitűzéseinek szempontjából is.

4

ACTA DOCTORANDORUM

Minderre tekintettel szeretettel invitállak benneteket is a Doktoranduszok Országos Szövetsége 2015-ös rendezvényeire is! Tisztelettel:

2014

Kedves Doktorandusz Kollégák, ha valaki, aki legutóbb 2011-ben találkozott a Doktoranduszok Országos Szövetségével, ma keresné fel szervezetünk irodáját vagy valamelyik rendezvényét, valószínűleg el sem hinné, hogy ez ugyanaz a szövetség. Rengeteget változtunk értetek és általatok, de mindez semmit sem ér nélkületek.

Csiszár Imre a DOSz elnöke

ACTA DOCTORANDORUM

5

2014

20 éves a DOSz - Gondolatok a szervezet volt elnökeinek tollából Dr. Gál András Levente Tisztelt Kollegák! 1994. november 19-én, egy napos őszi szombat délután doktoranduszok gyűltek össze az ELTE Egyetemi Színpadának szerb utcai épületében. Néhány héttel korábban email ment körbe az ország doktori képzést folytató egyetemein, hogy érdemes lenne létrehozni egy a doktoranduszok érdekképviseletét végző és szakmai közéletét szervező egyesületet. A meghívásra közel harmincan jöttek el Magyarország összes jelentős felsőoktatási intézményéből. A hangulat jó volt, a találkozó alig tartott tovább két óránál, és döntés született, hogy meg kell szervezni a Doktoranduszok Országos Szövetségének formális alakuló taggyűlését, amelynek dátuma 1994. december 19. lett. A DOSZ megalakult, az elmúlt húsz évben jelentős utat járt be, és hű maradt az eredeti célokhoz. Létrejöttek doktorandusz szakmai közélet-szervezés eszközei úgy, mint a Tavaszi Szél, az Acta Doctorandorum, a Doktori Jegyzék, a tudományos osztályok. A DOSZ kezdeményezője és szervezője volt a világon első nemzetközi doktorandusz szervezetnek, a PI-NET-nek (Postgraudates’ International Network), és az alapszabályba foglalt nemzeti elkötelezettsége okán is aktívan közreműködött abban, hogy 90-es évek végén létrejöttek a határon túli magyar doktorandusz szervezetek: Erdélyben a RODOSZ, Felvidéken a Kempelen Farkas Társaság, Délvidéken a VAMADISZ és Kárpátalján KMDFKSZ. A DOSZ hatékonyan képviselte a doktoranduszok érdekeit és védte a doktori fokozat értékét az elmúlt időszakban a felsőoktatási törvények megalkotása során, az egyes felsőoktatási szakmai szervezetekben, kiegyensúlyozott viszonyt alakított ki a többi hallgatói szervezettel. A DOSZ életképességét bizonyítja, hogy az alapítók távoztával és kritikus korszakok után is képes volt mindig megújulni, elkerülte a szétesést vagy a gittesedést, sőt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben az intézményi doktorandusz önkormányzatok és a Doktoranduszok Országos Szövetségét nevesítésre került köztestületként. Húsz évvel ezelőtt alig egy éves volt a doktori képzés és fokozatadás jogát az egyetemeknek visszaadó 1993-as felsőoktatási törvény, minden mozgott, hasznos volt és kellett, hogy ebben a helyzetben a doktoranduszok ne csak nézzék a felsőoktatás fejlődését, hanem aktív és felelős alakítói legyenek a folyamatoknak. Sok minden változott, de az nem, hogy a fiatal értelmiségieknek, szakmájukat kiemelkedő színvonalon művelni akaróknak sok dol-

6

ACTA DOCTORANDORUM

Ezekkel a gondolatokkal és reményekkel kívánok a DOSZ-nak, a magyar doktoranduszoknak eredményes további húsz-éveket! Gál András Levente a DOSz alapító elnöke

ACTA DOCTORANDORUM

2014

guk a világban. Így dolguk, hogy tevékenyen szervezzék szellemi közösségüket, felkészüljenek a szerény, de mintát adó elit szerepére. Hitem szerint ebben a DOSZ-nak, a szervezet munkájában résztvevőknek fontos szerepe lehet és lesz.

7

2014

Dr. Kocsis Miklós 2006 őszén – doktori képzésem megkezdésekor – kapcsolódtam be a DOSZ működésébe. Eseti feladatok ellátását követően 20072008-ban Lasztovicza László elnökségének tagjaként alkalmam volt újjászervezni a Jogsegély-szolgálatot, részt venni számos szakmai javaslat kialakításában (többek között az akkor még távlati célként megfogalmazott doktorandusz önkormányzatok alapjainak megteremtésében), és számos fórumon képviselni a DOSZ érdekképviseleti munkájának eredményeit. A Küldöttgyűlés egyhangú döntésének eredményeképpen 2009-ben elnökként volt alkalmam hozzájárulni a DOSZ működéséhez. Elnökségem évében elsődlegesnek tartottam a Küldöttgyűlés által is elfogadott szakmai javaslataink képviseletét. Az igen intenzív közösségépítő, pályázati, rendezvényszervező és jövőépítő munka mellett ez adta az általam vezetett elnökség tevékenységének legfontosabb szeletét. A 2009-ben megkötött számos, szakmai szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás a DOSZ beágyazottságát és súlyát jelentősen növelte. Fontosnak tartom, hogy publikációs pályázat kiírásán keresztül a tagságot is törekedtünk bevonni abba a szakmai háttérmunkába, ami az utánam következő elnökségek működését is meghatározta. Örömtelinek tartottam, hogy jó hangulatú és egy irányba húzó Csapattal dolgozhattam. Főtitkárként Kucsera Tamás Gergely, elnökségi tagként Bojárszky András, Kriston Renáta, Molnár Péter és Nász Adrienn valamennyien elkötelezett módon, az általuk vállalt feladatokat lelkiismeretesen ellátva, ugyanakkor a közös célokat is szem előtt tartva tettek azért, hogy a DOSZ tevékenysége minél színvonalasabb lehessen. Tudományos és szakmai pályájuk mellett végzett színvonalas érdekképviseleti munkájukért azóta is hálás vagyok (utólag visszatekintve nem mellékes, hogy elnökségem tagjainak későbbi fokozatszerzési aránya mind a DOSZ életében, mind a magyar doktori képzés arányszámait tekintve kimagaslónak tekinthető). Elnökségem alatt fontosnak tartottam mind a DOSZ múltjának és örökségének felmutatását és a szervezeti kultúrába való beépítését, mind a jövendő megalapozását. Előbbi cél elérésének érdekében szerveztük meg az alapító elnökkel közösen a DOSZ 15 éves jubileumát, amelyet valamennyi korábbi elnök közös nyilatkozatban köszöntött. Utóbbi feladatunk ellátása érdekében számos fiatal Kollégát igyekeztem beépíteni a szervezet működésébe, akik a későbbi elnökségek tagjaként (avagy elnökként) igen színvonalas módon tudtak hozzájárulni közös munkánk sikeréhez. Meggyőződésem, hogy a magyar doktoranduszok és doktorjelöltek törvényben nevesített érdekképviseleti szervezete az elmúlt két

8

ACTA DOCTORANDORUM

Örömmel és jó érzéssel gondolok vissza a DOSZ-ban eltöltött évekre, megtiszteltetésnek tartva, hogy ebben a munkában részt vehettem. Legjobb kívánságaim tolmácsolása mellett kívánom a jelen és jövő DOSZ vezetőinek, hogy munkájukat derűvel, kellő alázattal és sikereket aratva végezzék.

2014

évtizedben – megfelelve az alapítók szándékainak – elfogadott és elismert partnerévé vált a felsőoktatási szféra szereplőinek. Sikeres kezdeményezések, megvalósult elképzelések sorát tudhatja maga mögött, megbecsültséget szerezve a fiatal kutatóknak határainkon belül és azokon túl is.

Barátsággal, dr. Kocsis Miklós, PhD a DOSz egykori elnöke

ACTA DOCTORANDORUM

9

2014

Dr. Kucsera Tamás Gergely 1996 óta közelebbről-távolabbról szemléltem a DOSz működését, majd 2006 végén – Lasztovicza László elnöki meghívására – részt vettem elnökségi ülésen, azt követően a szervezet mindennapjaiba bekapcsolódva, részt vállaltam a munkából 2007 szeptemberétől elnökségi tagként, 2009 elejétől főtitkárként, a 2010-es esztendőben elnökként, s utána is eseti szinten, ha kérés érkezett hozzám. 2007-ben – az elnökség felkérésére – átfogó anyagokat készítettem a doktori képzésről és életpályamodellről, illetve a stratégiai anyagot a doktorandusz önkormányzatok felállításának lehetőségéről. Mindkét kérdésben ad hoc bizottság is működött, amely a DOSz álláspontot is előkészítette, s ezek munkájában is részt vállaltam; az előbbi tevékenysége általánosan alapozta meg a következő 5-6 év szervezeti stratégiáját, az utóbbi az intézményi DÖK-ök kérdésének adott elvi és gyakorlati kiindulópontot. Javaslatomra, s ugyancsak elnökségi kérésre előkészítettem a DOSz Alumni Egyesület Alapszabályának tervezetét, ennek megalakítására 2009-ben Kocsis Miklós elnöksége alatt került sor. A kezdetektől fogva céljaim között szerepelt – korábbi civil és érdekképviseleti tapasztalataimra alapozottan – a szervezet általános működésének – a működési feltételektől, a munkaszervezésen át, az érdekképviselet és a társadalmi kommunikáció területéig – fejlesztése, ezen területeken is kiváló csapatmunka mellett nagy eredményeket ért el a DOSz Lasztovicza László és Kocsis Miklós elnökségi időszakában, s talán azt követően is…, koordinálásommal felélesztettük a pályázatírást, s részben ennek eredményként – kiegészítő forrásokra alapozva – 2007-ben újraindíthattuk az Actát, Kocsis Miklós szakmai irányítása mellett megerősítettük a Jogsegélyszolgálatot. Elnökségi tagságom idejében kezdeményeztem, illetve főtitkári, elnöki megbízatásom alatt, majd a leköszönésemet követő esztendőben is irányíthattam a DOSz megerősödő társadalomtudományi kutatási, valamint publikációs tevékenységét, amelyben Fináncz Judit, Szabó Andrea és Kocsis Miklós szerepe egyaránt meghatározó volt. Lasztovicza László, Kriston Renáta, majd Zadravecz Zsófia munkájának köszönhetően megerősödött a szervezet európai jelenléte, a nemzetpolitikai szerepvállalásunk erősítése végett - javaslatomra - 2009-ben csatlakoztunk a Magyar Ifjúsági Konferenciához. Mindezek a sikerek úgy valósultak meg, hogy 2008-tól a szervezeti működésre adott állami támogatás csökkent, a finanszírozásban bekövetkezett váratlan – és kedvezőtlen – fordulat ellenére a szakmai munka egyenletesen jó színvonal – és a partnerek elismerő együttműködése – mellett zajlott.

10

ACTA DOCTORANDORUM

2014

Elnökségem évében, 2010-ben korábban nem látott küldöttlétszám, mint belső nyilvánosság, valamint sajtómegjelenés, mint külső nyilvánosság előtt zajlott a szakmai munka. Ebben az évben a Tavaszi Szél bilingvis rendezvényként volt megszervezve, a Doktorandusz Tábor alatt minden megjelent DOSz-tag belső képzési programban vehetett részt, továbbá a szervezetben újraindultak a szabadidős rendezvényeknek, megerősödtek a Tudományos Osztályok. Kiemelendő, hogy 2010-ben együttműködési megállapodást írtunk alá, amelynek köszönhetően a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a DOSz ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett – és hirdet azóta is – a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal kutatóknak. Az éveken – és elnökségeken – át tartó eredményes munkának a külső elismerése az volt, hogy a hazai tudomány- és felsőoktatáspolitika meghatározó szereplői 2010 őszén elfogadták a meghívást a DOSz elnöksége mellett felálló Tanácsadó Testületbe. Vezetők akkor végezték jól a dolgukat, ha távoztuk után is működnek az elindított folyamatok, és elfogadottak maradnak a szervezeti célok. Kiváló csapattagok folytatták az előző évek – elnökségek – munkáját: a Eurodoc alelnökévé is választott, a külügyeket koordináló Zadravecz Zsófia, a szervezet belső közéletét motorként hajtó Czene Gréta, a tudományos osztályok működését jól megalapozottá és rendszeressé tevő Szávay László, s az elnöki feladatokat vállaló Bojárszky András és Csiszár Imre működése során a szervezet tovább erősödött, mind a jogszabályi meghatározottságán, mind a doktorandusz önkormányzatokon keresztül. Jó volt a DOSz-ban dolgozni, jó ezekre az évekre visszaemlékezni, eredményes jövőbeni működést kívánok a húsz esztendős DOSznak! Dr. Kucsera Tamás Gergely a DOSz egykori elnöke

ACTA DOCTORANDORUM

11

2014

A Doktoranduszok Országos Szövetségének az érdekképviselet terén elért eredményei, megfogalmazott céljai A felsőoktatási törvény rendelkezése értelmében a felsőoktatási intézmények doktori képzéseiben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el. A klasszikus értelemben vett érdekképviseletet jelenlétét, annak kiteljesülését négy alapvető síkon kívánom bemutatni a szervezet működésében. I. Érdekképviselet a Jogsegély-szolgálatban A DOSz e feladatkörének ellátása keretében Jogsegély-szolgálatot működtet - a felsőoktatást átfogó, hatályos jogi szabályozás ismeretének birtokában - a doktori képzésben részt vevők számára. A Jogsegély-szolgálat rendeltetése, hogy minden szinten védje a doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait, érdekeit és egyúttal gyors és szakszerű jogi segítségnyújtást biztosítson. Emellett fő célunk, hogy a Jogsegély-szolgálat által vizsgált ügyekből, problémakörökből kirajzolódó konzekvenciák felhasználásával, elősegítsük a DOSz érdekvédelmi és szakmai tevékenységének a kiteljesedését is. A felmerülő esetek jogi vizsgálatával kívánunk különböző állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek egyúttal az adott problémára, problémakörre vonatkozó megoldási javaslatnak is tekinthetők. A Jogsegély-szolgálat által megvizsgált ügyekből levont állásfoglalások, következtetések azok, amelyek - véleményünk szerint - előbbre vihetik a doktoranduszok, a doktorjelöltek, illetve tulajdonképpen az egész doktori képzés érdekvédelmi vetületének a fejlődését. II. Érdekképviselet az intézményi Doktorandusz Önkormányzatokban Napjainkban Magyarország 27 intézményében zajlik doktori képzés. Sajnos azonban megállapítható, hogy nem mindegyik intézményben alakult meg a doktorandusz önkormányzat. E szervezeti elemre azonban óriási szükség van, ugyanis az önálló doktorandusz önkormányzatok jelenthetik a bázisát annak, hogy a doktoranduszok érdekképviselete az egyéb más jellegű képviseletektől függetlenül tud megjelenni az intézményekben. Az érdekvédelem jegyében a DOSz egyik legfontosabb célkitűzése az országos szervezeti stabilitás megteremtése. Ennek érdekében segítséget kíván nyújtani a doktorandusz önkormányzatok életre hívásában azon intézményekben, ahol ez még valósult

12

ACTA DOCTORANDORUM

Az intézményi önkormányzatok vonatkozásában teljes körű segítséget biztosítunk a jogi fundamentumokra vonatkozó kérdések tisztázásában. Napjainkban nem lehet akadálya a legitimitásnak egy problémás alapszabály vagy bármely egyéb hasonló jellegű kérdéskör. Visszanyúlván az alapokhoz, hiszen ez adja egy szervezet tartását, rövid távú célkitűzésünk, hogy minden, a doktorképzésben érintett intézményben kezeljük, egyben megoldjuk a hasonló jellegű jogi, illetve adminisztrációs problémákat.

2014

meg. A doktorandusz hallgatókat minél szélesebb körben kívánja elérni, illetve megszólítani. Ehhez, valamint a gördülékeny, akadálymentes kommunikációhoz szükséges az országos intézményi beágyazottság megteremtése, továbbá a megfelelő módon történő fenntartása.

A közös munka eredményeként egy stabil, erős intézményi alapokkal bíró DOSz-t szeretnénk építeni, amely a megfelelő intézményi bázisokkal kiteljesítheti mindazt a tudományos, tudományszervezési, érdekképviseleti, közéleti és szakmai potenciált, amelyet a szervezet magában hordoz. III. Érdekképviselet, együttműködési lehetőségei a kormányzattal, a felsőoktatással, a köz- és vállalati szférával Céljainknak megfelelőn erős szervezeti alapokkal a DOSz a magyar felsőoktatás meghatározó szereplőjévé nőheti ki magát. Stabil országos jelenléttel, kiteljesedő érdekképviseleti arculattal, illetve a szervezetben lévő felbecsülhetetlen szakmai és szellemi tőkével felvértezve szeretnék képviselni a magyar doktorandusz közösség mindennemű érdekét a kormányzattal, a felsőoktatási vezetőkkel, illetve a köz- és vállalati szférával folytatott tárgyalásaink során. Az érdekképviseletre vonatkozó elképzeléseinket, amelyeket természetesen a doktorandusz önkormányzatokkal, illetve tudományos osztályainkkal együttesen alakítunk ki, a legmagasabb illetékes fórumok előtt kívánjuk képviselni, egyúttal megjeleníteni a doktorandusz közösség érdekeit, és azt lehetőség szerint sikerre vinni. A Felsőoktatási Kerekasztalra szervezetünk idén is összeállította javaslat-csomagját, amely – a szakmai indokolásokkal kiegészülve - a következőkből állt: •

a doktoranduszi időszak beszámítása a nyugdíjjogosultság megállapítása során

•

a doktoranduszok után fizetett hallgatói normatíva

ACTA DOCTORANDORUM

13

2014

•

a doktorképzés időtartamának a növelése

•

a doktorképzés és a szakvizsgák rendszerének összehangolása

•

a Nemzeti Kiválóság Program lehetséges jövőképe

•

a doktorképzés minőségbiztosításának bevezetése, doktorképzés minőségének javítása

•

a doktori ösztöndíjak reálértékének konszolidációja a doktoranduszok megélhetési költségeinek tükrében

IV. Érdekképviselet az ifjúságpolitika vonatkozásában Meglátásunk szerint napjainkra óriási aktualitással bír, hogy az érdekképviselet jegyében a nagy nyilvánosság előtt is megjelenítsük az DOSz ifjúságpolitikai karakterét, és az abban rejlő potenciált. Ebbe a szakmai munkába be kell vonni a hallgatói képviseleteket, az adott szakpolitikákat, azok vezetőit, továbbá az egyéb partnereinket is. Ezen munkacsoportoknak szükséges megalkotni mindazon szervezeti reformokat és aktuális ifjúságpolitikai programokat, stratégiákat, amelyek elősegítik a stabilitás és a széles körű fejlődés kettősének lehetőségét. Különböző hosszú távú és specifikus, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat kell együttesen megalkotnunk. Továbbá meglátásunk szerint az ifjúságpolitikának és az ahhoz szervesen kapcsolodó doktoranduszképzésnek kiemelt szerepet kell biztosítani a mindenkori kormányzati struktúrában is. dr. Fazekas Kornél a DOSz elnökségi tagja

14

ACTA DOCTORANDORUM

Kedves Doktorandusz Kollégák! A Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatát 2014-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségével együttműködésben házigazdája lehetett a Tavaszi Szél Konferenciának. A multidiszciplináris tudományos találkozó minden korábbit meghaladó érdeklődés mellett zajlott le március 21. és 23. között a Debreceni Egyetem főépületi campusán.

2014

Beszámoló a 2014. évi Tavaszi Szél Konferenciáról

A rendezvény előkészítését már 2013-ban elkezdte a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzata. A szervezők által összeállított pályázat célja volt a magyarországi doktorképzések sokszínűségének leképezése és a korábbi hagyományok ápolása mellett új tradíciók megteremtése. A debreceni csapat egy fiatalos, lendületes rendezvényt álmodott meg, a kidolgozott koncepció pedig elnyerte a Doktoranduszok Országos Szövetségének tetszését is. A vándorkonferencia idén 17. alkalommal került megrendezésre, és a cívisvárost megelőzően a Szegedi Tudományegyetem (2009), a Pécsi Tudományegyetem (2010), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai központja (2011), a győri Széchenyi István Egyetem (2012) és a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem (2013) láthatta vendégül az eseményt. A tavalyi év kimagasló részvételi adata (mintegy 250 előadás) után az idei évre is magas részvételi arányt prognosztizáltunk, a 698 elhangzott előadás azonban minden előrejelzést felülmúlt.

ACTA DOCTORANDORUM

15

2014

A rekordszámú résztvevő mellett lehetőség nyílt arra, hogy a korábbinál tagoltabb szekció- és alszekció-beosztásokat készítsünk. A Debreceni Egyetem, az ország meghatározó kutató-elitegyetemeként vállalta, hogy a szekciók munkáját tudományos minősítéssel bíró szekcióvezetők közreműködésével segíti. A Doktoranduszok Országos Szövetsége tudományos osztályai vállalták, hogy a szekcióvezetésbe az ország neves kutatóit, oktatóit kérik fel, így a debreceni és külsős szekcióvezetőkből létrejött bizottságok magas szakmai nívón, egymást kiegészítve végezhették munkájukat.

A rendezvény, amelynek fővédnökségét Prof. Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta, a március 21-i ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága nevében Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, a Magyar Rektori Konferencia nevében Prof. Dr. Bódis József, a szervezet tiszteletbeli elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem rektora, az Országos Doktori Tanács nevében Prof. Dr. Csernoch László elnök, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese, az Országos Tudományos Diákköri Tanács nevében Prof. Dr. Szendrő Péter elnök, a Felsőoktatási Tervezési Testület nevében pedig Dr. Székely Mózes elnök

16

ACTA DOCTORANDORUM

2014

köszöntötte az összegyűlteket. A rendezvény házigazdái közül Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Szávay László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökhelyettese mellett engem is az a megtiszteltetés ért, hogy köszönthettem az összegyűlt kutatókat. A Tavaszi Szél Konferencia ünnepélyes megnyitóján hangzott el először az a fanfár, amelyet Solti Árpád Junior Príma-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem DLA-hallgatója a rendezvény szervezőinek felkérésére komponált. Az ősbemutatón a Liszt Ferencz Zeneművészeti Egyetem rézfúvós doktoranduszai működtek közre Kovács Zalán László vezetésével.

A megnyitót követően vették kezdetüket a párhuzamos szekcióülések, amelyek estig, illetve szombaton egész nap zajlottak. A konferencia hivatalos munkanyelve magyar és angol volt, egyegy előadó átlagosan 15 perces prezentációt tarthatott, amelyet – tudományterületi sajátosságok figyelembevételével – vita követett. Az utóbbi évekkel ellentétben idén a szekcióülésekkel párhuzamosan nem zajlottak szabadidős vagy ismeretterjesztő rendezvények, így több doktorandusznak nyílt lehetősége arra, hogy saját előadását követően akár más alszekciók, szekciók munkájába kapcsolódjon be. A Tavaszi Szél Konferencia egyik legfontosabb feladata a kapcsolatépítési lehetőségek biztosítása: ennek az idei évben is messzemenőkig megfelelt a rendezvény. Az esti csapatépítő kikapcsolódásokon a doktoranduszok speciális napszemüvegeik segítségével mutathatták meg, hogy melyik tudományterületen kutatnak.

ACTA DOCTORANDORUM

17

2014 A rendezvény szombati ünnepélyes zárásán került sor a szekciókban felállított sorrend kihirdetésére. A legjobb előadást tartó doktoranduszok a Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos osztályai előtt mutathatják be kutatásaikat. Az elismerő okleveleket Prof. Dr. Csernoch László, az Országos Doktori Tanács elnöke és Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke adta át. Az egybegyűlteket köszöntötte Prof. Dr. Bitskey István, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának elnöke is köszöntötte. Az eseményen a Debreceni Egyetem három centenáriumát ünneplő karának, az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar vezetői is felszólaltak. A rendezvény záróünnepségével – természetesen – nem ért véget a szervezők munkája. A konferencia folyományaként mintegy 6000 oldalnyi tanulmány érkezett be publikálásra, amelynek lektorálása, tördelése és nyomtatása hónapokig tartó feladat. Büszkék lehetünk azonban arra, hogy sikerülhet egy adott kutatói korosztály tekintetében egy olyan kötetet összeállítani, amely ékesen bemutatja majd mindazokat a tudományos problémákat és felvetéseket, amelyek 2014-ben foglalkoztatták hazánk doktoranduszait.

18

ACTA DOCTORANDORUM

2014 A rendezvény nem jöhetett volna létre támogatóink, Debrecen városa, a Siemens, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Henkel, a HUNÉP KLK Hotel, a Richter Gedeon, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Tehetség Program és a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának nagylelkű felajánlásai nélkül. Ezúton szeretnék köszönetet mondani segítő közreműködéséért a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségének, titkárságának és tudományos osztályainak, a Debreceni Egyetem Hallgatói és Doktorandusz Képviselet tisztségviselőinek és munkatársainak, a Debreceni Universitas N. K. Kft. és a Debreceni Campus N. K. Kft. munkatársainak, az Univerzum Média Kft-nek, a debreceni szervezőbizottságnak és a Debreceni Egyetem valamennyi polgárának, akik nélkül lehetetlen lett volna megszervezni a Tavaszi Szél Konferenciát! Tisztelettel: dr. Kőmíves Péter Miklós a DE DÖK elnöke

ACTA DOCTORANDORUM

19

2014

20 tudományos osztály mint a DOSz tudományszervezési és közösségi alapja A tudományos osztályok rendszerének létrehozását az a felismerés alapozta meg, hogy a DOSz ismertsége és elismertsége csak úgy lenne növelhető, ha a szervezet maga is végezne érdemi tudományszervező tevékenységet. A 2010 óta sikeresen működő Hittudományi Osztály mellett az elmúlt két évben további 19 új osztályt volt szerencsém kitűnő kollégák közreműködésével megalapítani, melyek az interdiszciplinaritás és a doktoranduszokat közösségként mozgató programjainak jegyében a jövőbeni DOSz tudományos és közösségi alapjává vált. A tudományos osztályok rendszere rendszer abban az értelemben is, hogy az egészet nem elkülönült részek egymás mellett működése, hanem együttélése, szerves kapcsolatok, együttműködések, barátságok, számos tudományos jellegű és személyes, közösségi élmény is jellemzik. Ennek szellemében választottam a DOSz tudományos osztályai számára kiírt első belső pályázat számára címet, amely időközben az egész szervezet sokat idézett jelmondatává vált: Közösség a tudományért. A tudományos osztályok és a központi szervezet működésének köszönhetően radikálisan csökkent azon doktoranduszok száma Magyarországon, akik nem hallottak a DOSz működéséről. Elvárás volt – és szinte minden osztályban teljesült –, hogy az osztályoknak az összes, osztályokhoz tartozó tudományági doktori képzést biztosító magyar doktori iskolájából le kell tagokkal rendelkezniük. Minden osztálynak van külön Facebook-oldala, amelyek közül egy-egy már országosan is az adott tudományágban tevékenykedő doktoranduszok egyik legfontosabb információs forrásává vált konferenciák, ösztöndíjak, kutatási lehetőségek tekintetében. Kiemelendő, hogy számos tudományos osztály rendelkezik szépszámú és aktív külhoni magyar tagsággal, ennek köszönhetően eddig is több osztályrendezvény valósult meg például Erdélyben és Felvidéken, ill. több rendezvény szervezése most is folyamatban van. A tudományos osztályok egyre-másra adják ki saját tanulmányköteteiket, öröm látni, hogy egy-egy doktorandusz közösség munkája kiadványok formájában is megmutatkozik. Az osztályrendszer kialakulásával lehetőségünk nyílt a DOSz-t és annak tudományos osztályait összekapcsolni az OTDK intézményével. A 2014 októberében a Dunaújvárosi Főiskolán tartott OTDK Fórumon a tudományos osztályok bemutatkoztak az OTDT szakmai bizottságai előtt. A kialakuló együttműködés alapja az osztályok tagságának az OTDK szekciók megszervezésében, lebonyolításához felajánlott segítsége jelenti.

20

ACTA DOCTORANDORUM

2014

Amennyiben a DOSz a sikeres indulás után képes lesz fenntartani, ápolni, fejleszteni a két év alatt kiépített osztálystruktúrát, az osztályok tagsága és vezetői a jövőben mind mennyiségi, mind minőségi bázisául szolgálhat a szervezetnek. Ez egy biztos, jó alap, lehet rá építeni. Nem szabad elfelejteni, hogy az osztályokat kizárólag folyamatos munkával, odafigyeléssel, a tagok és főleg a vezetők ösztönzésével lehet fenntartani. A DOSz vezetőségének együtt kell élnie a szervezet egészével. DOSz akkor fog jól működni a jövőben is, ha mind a tudományra, mind a közösségre tudatosan nagy hangsúlyt helyez. A klasszikus érdekvédelmi munka azok terepe és azokat érdekli leginkább, akik szervezet kvázipolitikai dimenzióiban várják a szervezet, netán saját lehetőségeik kifejlődését. A szervezet igazi erejét azonban osztálytagságának a jövőben kiteljesedő tudományos potenciálja és az ott megszerzett közösségi élmény, emberi kapcsolatok jelentik. Ez tudatos felelősségvállalás volt részemről és az osztályok elnökei részéről, s amelyet nem győztem eleget hangsúlyozni: úgy dolgoztunk az osztályokban, hogy akik ahhoz tartoztak, jó szívvel emlékezzenek rá, és ha arra a kerül sor és megtehetik, segítsék a DOSz-t és annak tudományos osztályait doktori iskolai vezetőként, témavezetőként, dékánként, rektorként, akadémiai tisztségviselőként, felsőoktatási szakemberként, háttérintézmények munkatársaiként, stb. Szeretnék köszönet mondani minden volt és jelenlegi elnökségi tagnak, minden volt, újraválasztott és új osztályelnöknek, tagoknak, mindenkinek, aki önzetlen segítséget nyújtott doktorandusz társainkért végzett munkánkban. Közösen vallom velük, hogy a tudomány, a szellemi alkotás ügye nemzeti ügy, amibe érdemes befektetni. Magyarország sorsát nem csak makrogazdasági mutatók, ilyen-olyan statisztikák fogják meghatározni a jövőben, hanem hangsúlyosan az is, hogy milyen lesz ennek az országnak a szellemi arculata. Úgy hiszem, a jövő Magyarországa értelmiségének még a mainál is sokkal komolyabb feladata és nagyobb felelőssége lesz abban, hogy közélet számára helyes impulzusokat adjon. Így kívánom mindenkinek két éves közös munkánk számvetésekor, hogy az egész életében mindig kicsit másokért, közösségért is dolgozzon, hiszen látjuk: megéri. Szávay László a DOSz stratégiai elnökhelyettese

ACTA DOCTORANDORUM

21

2014

Agrártudományi Osztály

A DOSz Agrártudományi Osztálya 2013. május 25-én alakult a Gór Arnold vezetésével Pannon Egyetem Georgikon Karán 10 fő részvételével – az alapítók a magyar agrár felsőoktatás jelentős részét reprezentálták. Jelenleg 6 egyetem képviseletében 16 fős tagsággal rendelkezünk, az osztály második elnöke Varju József, a Nyugat-Magyarországi Egyetem PhD-hallgatója. Az osztály a megalakulásakor az alábbi célokat tűzte maga elé: a magyar agrár felsőoktatásban résztvevők szakmai segítése; az agrár doktorandusz hallgatók érdekképviselete; a mezőgazdasági aktuálpolitika szakmai véleményezése; a szegregálódott agrár felsőoktatás összefogása, a bolognai rendszer hibáinak kiküszöbölése; a doktoranduszok tudományos előmenetelének segítése; a termelésben és az elméletben tevékenykedők közös platformra hozása. Ahhoz, hogy a gazdálkodók értesüljenek az újabb kutatási eredményekről, meg kell teremtenünk a lehetőséget doktoranduszainknak, hogy kutatásaikat különböző fórumokon prezentálhassák. Ennek érdekében 2014. február 21-én szerveztünk Keszthelyen egy workshopot, mely „A magyar agrár felsőoktatás aktuális kérdései PhD-s szemmel” címet viselte. Rendezvényünk plenáris ülésén számos magasan kvalifikált előadót hallgathattunk meg a témában, majd a szekcióüléseken a résztvevő PhD-hallgatók prezentálták előadásukat. A rendezvényt követően elkészítettünk egy 135 oldal terjedelmű tanulmánykötetet, melyben a hallgatók egy 5-8 oldalas tudományos cikk formájában kifejthették az elhangzott előadások anyagát. A cikkeket egy 9 fős bizottság lektorálta. Fontosnak tartjuk a munkaerőpiac véleményét kikérni az agrár felsőoktatásból kikerülő hallgatók képzettségét illetően. A doktoranduszok azok, akik a jövőben a megfogalmazott direktívákat alkalmazni tudják, ezért célunk, hogy a lehető legtöbb agrár felsőoktatási intézménybe eljusson rendezvényünk. 2014 őszén előreláthatólag a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara fogja vendégül látni az osztályrendezvényt és reményeink szerint 2015 tavaszán újra megrendezhetjük hazánk valamelyik agrártudományi karán.

22

ACTA DOCTORANDORUM

2014

Az osztály életében következő fontos esemény a Debrecenben megrendezett Tavaszi Szél Konferencia volt. Az összejövetel kitűnő szakmai színvonala mellett tartalmas szórakozást, valamint ismerkedési lehetőséget nyújtott. Képesek voltunk a tagjaink számát tovább növelni ezen a rendezvényen is. A jövőben szeretnénk felkeresni személyesen az egyetemeket, és ott osztálytoborzó előadásokat tartani szeptemberben, az elsőéves doktoranduszok megnyerésére. Biológiai és Kémiai Tudományok Osztálya

A Biológiai és Kémiai Tudományok Osztálya 2013. október 17-én alakult. Szervezeti és tudományos programjainak célja, hogy mind a biológiai, kémiai és környezettudományi doktori iskolák hallgatói, vagy e tudományágak határterületeivel foglalkozó doktori iskolák hallgatói számára is lehetőséget adjon a tudományszervezési munkába való bekapcsolódásba. Az osztály hét doktorandusszal alakult, a taglétszám azóta megháromszorozódott. A tagok nagyrészt a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Pannon Egyetem és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem PhD-hallgatói, akik főleg a biológiai, környezettudományi és kémiai doktori iskolákból kerülnek ki, de érkezett tagunk vegyészmérnöki képzőhelyről is. A Biológiai és Kémiai Tudományok Osztályának egyik fő célja, hogy a két nagy tudományág között elősegítse a PhD-képzés szintén a kapcsolatok kiépítését, közös programok szervezését és a meglévő hagyományok ápolását. Fontosnak tartjuk elősegíteni a fontosabb hazai biológiai és kémiai, illetve környezettudományi szakmai szervezetekkel történő kommunikációt és tapasztalatcserét. A doktoranduszok és az akadémiai intézetekben dolgozó fiatal kutatók számára kiemelkedően fontos, hogy kutatásaikat és eredményeiket nemzetközi szinten is bemutathassák, közös témákon és projekteken keresztül hasznos, személyes kapcsolatokat alapozhassanak meg. A 2014-es évben az osztály megrendezte első éves nagy konferenciáját I. Innováció a Természettudományban Doktorandusz Konferencia címmel, amelyen 130 hallgató és 20 kísérő személy vett részt. A konferenciának a Szegedi Tudo-

ACTA DOCTORANDORUM

23

2014

mányegyetem és az MTA Szegedi Területi Bizottsága adott helyet, védnökei pedig Dr. Szabó Gábor rektor, dr. Botka László, Szeged polgármestere és Csiszár Imre a DOSz elnöke voltak. A nagy beruházási igényű kutatásokban fontos, hogy megteremtsük a lehetőséget más intézetek infrastruktúrájának megismerését, vagy akár használatát is, ezért célunk a doktoranduszok körében elősegíteni az ilyen irányú szerveződések létrehozását. Támogatni szándékozunk minden olyan kezdeményezést, amely ezen eszközök, kutatások megismerését – például tanulmányutak szervezését – jelenti. Lehetőséget kívánunk teremteni a doktoranduszok számára, hogy megismerjék más intézetek tevékenységét – éves intézeti nyílt napok szervezésével –, akár későbbi posztdoktori álláslehetőségek bemutatása okán is. Filozófiatudományi Osztály

A DOSz Filozófiatudományi Osztálya 2013 júniusában alakult meg az ELTE Filozófia Intézetében, alapító elnöke Rosta Kosztasz, az ELTE és a Fribourgi Egyetem doktorjelöltje, jelenlegi elnöke Nemesi Nikoletta, a PTE doktorjelöltje; alelnökei Hendrik Nikoletta (ELTE) és Varga Rita (DE). Az osztály tagjai között a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Doktori Iskola, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskola, a CEU Philosophy Department, a DE Humán Tudományok Doktori Iskola, az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola, a PTE Filozófiai Doktori Iskola és a SZTE Filozófia Tanszék Doktori Iskola hallgatóit és doktorjelöltjeit találjuk, a taglétszám jelenleg 27 fő. Az osztály olyan, a tehetséggondozást biztosító szakmai fórumok megteremtésén fáradozik, melyek az összes doktori iskola doktorandusz hallgatója számára lehetőséget nyújtanak a bemutatkozásra és szakmai fejlődésre. E program két fő pillérre épül: egy évente, minden hallgatót megszólítani képes konferenciára, illetve egy folyamatos publikálási lehetőséget biztosító szakfolyóiratra. Az osztály első országos konferenciája 2014. január 30–31. között zajlott le az ELTE BTK-n „Ütközéspontok – a vita fogalma és jelentősége a filozófiában” címmel. A konferencián 7 egyetem 45 doktorandusza adott elő 8 szekcióban (érveléstechnika-logika, ana-

24

ACTA DOCTORANDORUM

2014

litikus filozófia, antik filozófia, újkori filozófia, kontinentális filozófia, esztétika, etika és társadalomfilozófia), az előadásokat rendre oktatói korreferátumok kísérték. A rendezvény fényét emelte továbbá három plenáris előadás és egy vita az analitikus és kontinentális filozófia ellentétéről. 2014 áprilisában két további programon működtek közre társszervezőként az osztály tagjai: a Debreceni Egyetem adott otthont az „Amennyiben szellemi lények vagyunk” című Kant-konferenciának, illetve a Pécsi Tudományegyetemen került megrendezése a Building Brains – Implementing Intentionality című kéthetes szeminárium és workshop. Ami a publikálás biztosítását illeti, az osztály szerencsés helyzetben van, ugyanis 2007 óta működik az Elpis filozófiai folyóirat, mely folyamatos papír alapú és online publikációs lehetőséget nyújt a doktorandusz hallgatók számára. E periodika fog megjelenést biztosítani az Ütközéspontokkonferencia anyagának is 2014 novemberében; a kötet tizennyolc kiválasztott dolgozatot foglal magába több mint 200 oldalon. Terveink közé tartozik egy kolozsvári doktorandusz konferencia megszervezése, mely a BBTE doktori képzését ismertetné meg a hazai doktorandusz hallgatókkal. Fizika Tudományok Osztálya A Fizikai Tudományok Osztálya 2013. június 22-én alakult meg 16 fővel az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) és a DOSz által szervezett II. Fizikus Doktoranduszi Konferencián. Az osztály alapító elnöke Soha Rudolf Ferenc, a DE doktorandusza, jelenlegi, második elnöke Gulyás Kriszta, az ELTE TTK PhDhallgatója. Mára az osztály taglétszáma elérte a 61 főt, az ország mind az öt nagy tudományegyetem fizikai doktori iskolája képviselteti magát: a BME, ELTE, DE, SZTE, PTE, tovább más akadémiai kutató intézetek doktorandusz hallgatói. Az tudományos osztály legfőbb céljai: a kapcsolattartás és hosszú távú együttműködési megállapodások kötése országos szakmai szervezetekkel, kutatóintézetekkel, az osztály tudományágaiban tevékenykedő, kutató hallgatók részére megfelelő színvonalú tudományos, szakmai és közösségi rendezvények szervezése, kapcsolattartás a határon túli magyar doktorandusz szervezetekkel,

ACTA DOCTORANDORUM

25

2014

fizika, tudomány és kutatómunka népszerűsítés, hazai és külföldi intézménylátogatások szervezése, partnerek, szponzorok megkeresése, akik támogatják az osztály rendezvényeit anyagi és szakmai szempontból is. Az eddig megvalósult programjaink: az ELFT-vel közös programszervezésben, ápolva a tradíciókat és hagyományokat, fizikus doktoranduszi konferenciát szerveztünk Balatonfenyvesre (DOFFI), ahol az összes doktori iskolából több mint 50 résztvevő, ipari partnerek és szponzorok, valamint meghívott neves oktatók és kutatók vettek részt és tartottak valamennyien előadást. A 2013-as őszi Kutatók éjszakáján, a Semmelweis Egyetem Élettudományi Központjában illetve a 2014-es EFOTT-on előadásokkal, kísérleti bemutatókkal népszerűsítettük a fizikát, a tudományt és a kutatómunkát. További céljaink: A doktoranduszok és kutatók számára nagyon fontosak, hogy kutatásaikat és eredményeiket nemzetközi szinten is bemutathassák, megvitathassák, közös munkákon és projecteken keresztül használhassák egymás berendezéseit, készülékeit, (infrastruktúrájukat) egymás eredményeinek megerősítése és a tudomány előre gördítése érdekében. Ezekhez nélkülözhetetlenek a nemzetközi kapcsolatok, ismertségek, aminek kiépítését minél hamarabb szeretnénk elkezdeni. Ezért nemzetközi szinten is fontos a doktorandusz konferenciák szervezése. Hallgató szinten már rendelkezünk ilyen hagyománnyal, ezért szeretnénk ennek magasabb szinten való megvalósítását is: a Fizikushallgatók Nemzetközi Konferenciáját (ICPS), az International Conference of Physics Students (IAPS) legfontosabb eseményét, minden évben egy másik tagszervezet rendezi meg. Földtudományok Osztálya A DOSz Földtudományok Osztálya 2014. május 9-én alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszékén lévő ELTE Természetrajzi Múzeum Ásványtárában. Az alapító elnök Kis Annamária (ELTE Földtudományi Doktori Iskola hallgatója). A Földtudományok Osztályának jelenleg 7 tagja van, akik az országban működő öt Földtudományi Doktori Iskolából hármat képviselnek (ELTE Földtudományi Doktori Iskola, PTE

26

ACTA DOCTORANDORUM

A taglétszám bővítése folyamatban van, ugyanis a DOSz Földtudományok Osztályának megalakulásával lehetőség nyílik az ország különböző egyetemeinek ugyanazon tudományág doktori iskolájában tanuló doktoranduszok összefogására, ahol az önállóság és egyéniség megőrzése mellett erőinket, erőforrásainkat öszszegezni tudjuk. Ennek szellemében kezdjük el a közös programok szervezését, kapcsolatok kiépítését, és a már meglévő hagyományaink őrzését, ápolását.

2014

Földtudományi Doktori Iskola, ME Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola)

Terveink között szerepel olyan Kárpát-medencei konferenciák szervezése, melyek a földtudományi tudományág magyar ajkú doktori hallgatóit fogják össze. A Kárpát-medencén túlra is kitekintünk, ugyanis nemzetközi kapcsolataink széles körűek, több külföldi egyetemmel van kapcsolatunk, a nálunk tanuló doktoranduszoknak rendszeresen részt tudnak venni külföldi részképzéseken és konferenciákon. Ennek a hagyománynak a megőrzése és bővítése különösen fontos a doktoranduszok számára, ugyanis a közös kutatási projekten keresztül alkalmunk nyílik a munkánkat segítő és támogató személyes kapcsolatok kialakítására. Ezen cél megvalósításához a legalkalmasabb eszköz a nemzetközi doktorandusz konferenciák szervezése. Az új kutatási eredmények bemutatásához méréseket kell végeznünk, melyhez adott esetben nem mindig áll a rendelkezésünkre megfelelő műszer saját egyetemünkön. Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk más intézetek infrastruktúrájának felderítését, esetleges használatát. Szervezni fogunk olyan tanulmányutakat, melyek segítségével a Magyarországon már meglévő eszközparkokat látogatni tudjuk. Céljaink az ország különböző egyetemein működő földtudományi doktori iskolákban dolgozó doktoranduszok közös érdekeit szolgálják, így bízunk benne, hogy sikeresen meg is tudjuk őket valósítani, és hogy osztályunk létrejötte egy hiánypótló együttműködés kezdetét jelenti.

ACTA DOCTORANDORUM

27

2014

Hadtudományi Osztály 2013. június 11-én tartottuk az Osztály alakuló ülését, számos meghívott vendég jelenlétében. A rendezvényen többek közt részt vett Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem akkori tudományos rektor-helyettese, Dr. Nagy László nyá ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnöke, valamint Prof. Dr. Szenes Zoltán nyá vezérezredes, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Hadtudományi Bizottságának elnöke is. Ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Hadtudományi Társasággal és a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságával a jövőbeni közös munka reményében. Egy mentorrendszer kidolgozásával segítjük tagjainkat, akik a végzés után egy-egy professzor segítségével készülhetnek a Tudományos Akadémia köztestületi tagságára. A megalakulás 15 fővel történt, a folyamatos tagfelvételnek köszönhetően mára már 55 fős az osztály, tíz doktori iskolából. Elsőként egy doktorandusz kerekasztal beszélgetést szerveztünk meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárának Tudós Kávézójában 2013. szeptember 30-án, nagy érdeklődés mellett. Egyetemünkön 2013. október 25-én került megrendezésre a „Haza szolgálatában” című konferencia, amelyen többek között a hadtudomány területén kutató doktoranduszok kaptak lehetőséget kutatásaik bemutatására. A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának szervezésében, a DOSZ Hadtudományi és Közigazgatás-tudományi osztályai, valamint a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete segítségével valósult meg. Kilenc szekcióban közel nyolcvan előadás hangzott el, az előadók nemcsak egyetemünkről, hanem az ország számos pontjáról, sőt még a határon túlról is érkeztek. 2014. február 13-án és 14-én került megrendezésre a Hadtudomány és a XXI. század című konferencia, amelyet osztályunk a Hadtudományi Doktori Iskolával együttműködésben bonyolított le. A hagyományteremtőnek szánt konferencia különlegessége abban állt, hogy a 17 előadó bemutatott kutatási eredményeire hallgatói opponensek is reagálhattak. Összesen 33 hallgató vállalkozott a feladatra, akiknek szintén hasznos volt megtapasztalni,

28

ACTA DOCTORANDORUM

A Hadtudományi Osztály eddig négy osztályülést tartott, a harmadikat 2014. április 11-én, erre rendhagyó módon egy három napos csapatépítő tréning keretében került sor. Osztályunk hódította el a DOSZ miskolci Nyári Táborának sportnapi vándorserlegét. Hittudományi Osztály

2014

milyen is a másik oldalon állni. A DOSZ hagyományosan legnagyobb rendezvényén, a Tavaszi Szél konferencián osztályunkból összesen 16 fő adott elő.

A DOSz Hittudományi Osztálya a legkorábban létrejött, folyamatosan működő tudományos osztály, melynek elődje a Teológiai Tudományos Osztály 2009-ben állt fel. Eddigi elnökei: Csűrös András (2009-2010), Szávay László (20102013), Gér András (2013-2014), jelenlegi elnöke Zila Gábor. A taglétszám 28 fő, mely – figyelembe véve a hittudományi képzések átlaghoz képesti alacsony létszámát – igen szép eredménynek tekinthető. A Hittudományi Osztály tagjai között nem csak a szűken vett teológia területéről érkeztek hallgatók, hanem a kapcsolódó diszciplínák doktori iskoláiból is, Osztályunk 7 egyetemen 10 doktori iskolájából érkező tagoknak Magyarországról, hanem a Kárpát-medencében. Az Osztály által szervezett legjelentősebb esemény a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciája, melyet immár 5 esztendeje minden évben komoly sikerrel rendezünk meg, az előadók létszáma minden alkalommal 70-80 fő volt. Az idei esztendőben október 24-26-a között került sor konferenciára, ötödik alkalommal a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. A rendezvény fővédnökségét Dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkáját irányító miniszteri biztos vállalta el. Az idei évben is – mint eddig minden alkalommal – tervezzük, hogy tanulmánykötet formájában is megjelentetjük a konferencia anyagát. E konferencia tapasztalatai nagy segítségünkre voltak abban, hogy a 2014 márciusában megrendezett Tavaszi Szél Konferencián a Hittudományi Szekció lebonyolítását sikeresen megoldjuk. Az elmúlt szemeszter idején kezdtük el szervezni – hagyományteremtő célzattal – az Örök értékek – Mai kérdések szimpózium

ACTA DOCTORANDORUM

29

2014

sorozatot, melynek az a célja, hogy az ország és a Kárpát-medence több pontján is adjunk lehetőséget doktoranduszoknak és fiatal kutatóknak arra, hogy eredményeiket közre adhassák. Nagy örömünkre szolgált, hogy ebben a megkeresett intézmények maximálisan támogattak minket, így lesz arra lehetőségünk, hogy egy év múlva újabb eseményt szervezhessünk náluk. Az Osztály jövőbeni tervei között szerepel még, hogy szorosabb együttműködést alakít ki más tudományos osztályokkal, annak érdekében, hogy olyan közös rendezvényeket hívhassunk életre, amelyek az általunk képviselt tudományágak közötti párbeszédet segíthetik elő. Irodalomtudományi Osztály Osztályunk 2014. május 24-én alakult az ELTE BTK-n, alapító elnöke Tamás Péter, az ELTE BTK doktorandusza, jelenlegi vezetője Horváth Attila, a DE PhD-hallgatója. A jelenleg 28 taggal bíró osztálynak az összes magyarországi egyetemről van tagja, ahol irodalomtudományi doktori képzés folyik (DE, ELTE, ME, PPKE, PTE, SzTE), és egyre több határon túli intézményből is csatlakoznak hozzánk hallgatók (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem). Fő célunknak a PhD-hallgatók tudományos életbe való bevonását segítő, élénk szakmai közösség kialakítását tartjuk. Ennek elősegítéséhez az első lépést egy hagyományteremtő jelleggel rendezett éves konferencia megszervezése jelentette. Az „Identitás, emlékezet, történelem” című konferenciára 2014. április 25-26-a között, az ELTE BTK-n került sor, védnöke Dr. Kulcsár-Szabó Ernő, az MTA tagja volt. A rendezvényen közel 60 doktorandusz előadás hangzott el, a résztvevők emellett meghallgathatták Dr. Margócsy István „Az identitás problémái Petőfi kanonizált szövegeiben” című plenáris előadását; egy kerekasztal-beszélgetést „Kárpátmedencei magyar irodalom a XX-XXI. században” címmel, Dr. Boka László, Dr. Lángh Gusztáv, Dr. Németh Zoltán, Dr. Papp Ágnes Klára és Dr. Toldi Éva részvételével; illetve egy felolvasást négy fiatal költő és író műveiből. A rendezvény méretében és hangulatában is alkalmas volt szakmai kapcsolatok kialakítására – az

30

ACTA DOCTORANDORUM

A tudományos tevékenységek másik fontos területét, a publikálást azzal igyekeztünk támogatni, hogy útnak indítottunk egy tanulmánykötet-sorozatot, amelynek különböző darabjai a kutatási témának megfelelő nyelven írt szövegeket gyűjtik össze (kultúrák és kulcsszavak szerinti felosztásban). A sorozat első könyve 2014 augusztusban került nyomdába.

2014

előadók és moderátorok összesen 18 intézményt képviseltek: BBTE, DE, ELTE, KRE, SzTE, ME, NyME, PTE, PPKE, OSzK, Bél Mátyás Egyetem, Comenius Egyetem, Konstantin Filozófus Egyetem; Ludwig Múzeum, Salamancai Egyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Újvidéki Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem.

Osztályunk ezen felül működtet egy folyamatosan frissülő Facebook-oldalt, amely PhD-hallgatókat érintő ösztöndíj-, pályázat- és konferenciafelhívásokat tesz közzé. Jövőbeli feladataink közé új programok megteremtése is. Terveink között szerepel egy konferencia szervezése a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és egy irodalmi folyóiratokat bemutató programsorozat. Jogtudományi Osztály

A 2013. június 14-én, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán alakult Jogtudományi Osztály alapító elnöke dr. Zoványi Nikolett, a DE Marton Géza Államés Jogtudományi Doktori Iskola doktorandája volt, jelenlegi vezetője dr. Bodó László, ugyanezen iskola PhD-hallgatója. Az osztálynak jelenleg 45 tagja van, a tagok 6 doktori iskola doktorandusz hallgatói közül kerültek ki. A Jogtudományi Osztály 2013. december 5-6-án rendezte meg első tudományos konferenciáját a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán „Jogalkotás és jogalkalmazás a XXI. század Európájában” címmel, melyen az ország jogtudományi doktori iskoláinak doktoranduszai vettek részt és adtak számot szakmai és kutatási tevékenységükről; az Osztály tervei szerint ezt követően minden évben előadási lehetőséget biztosít a kutatás iránt elkötelezett jogász doktorandusz hallgatók számára. A konferencia két napja alatt 11 tudományos szekcióban 72 előadás hangzott el. A konferencián összesen 82 magyar és határon túli doktorandusz vett részt. A szekciók szakmai színvonalát tudományos fokozattal

ACTA DOCTORANDORUM

31

2014

rendelkező szekcióelnökök garantálták. Az előadások szerkesztett változatából lektorált, ISBN számmal rendelkező tanulmánykötet megjelenés alatt áll. Miután az osztály sikeresen megkezdte működését, és a különböző doktori iskolák jogász doktoranduszai között a kapcsolatot létrehozta, a következő évi célkitűzései között szerepel, hogy erősítse a jogtudományok és az azokkal határos társadalomtudományok közötti kapcsolatokat, mintegy hidat építve közöttük, ezzel is támogatva a Doktoranduszok Országos Szövetségének multidiszciplináris jellegét. Az Osztály vezetőségének és tagjainak meggyőződése ugyanis, hogy a XXI. században a jog csak akkor tud érdemi reflexiót adni a valós társadalmi problémákra, ha a szabályozás tárgyául szolgáló jelenséget megismeri, és a saját eszközei útján transzformálja. Az összetett gazdasági-társadalmi jelenségek megismerése a modern korban pusztán jogi szemléletmód alapján ugyanis csak korlátozottan történhet, amely szélsőséges esetben olyan jogi norma születéséhez vezet, mely – midőn a jelenség belső törvényszerűségeit megismerni képtelen – nem vezet a kívánt gazdasági-társadalmi eredményre. Az osztály ennek érdekében területi szinten workshopok és kerekasztal beszélgetések szervezését tervezi, ezen felül fontosnak tartja a kialakított pályázatfigyelő rendszer továbbműködtetését, és fejlesztését. Kommunikáció- és Médiatudományi Osztály

A Kommunikáció- és Médiatudományi Osztály a legfiatalabb osztálya, 2014. szeptember 22-én alakult a BME-n 20 fő részvételével, elnöke Nagy Györgyi (BME). Kommunikáció- és Médiatudományi Osztály keretei között lehetőség nyílik a (nemzetközi) sokszínűség felmutatására, és a tervezett programokon az előadók, a vitavezetők személye által és a témák tematizálásában igyekszik a számottevő iskolákat sokszínűségükben és egységükben megjeleníteni. Működési területe az interdiszciplináris komunikáció- és médiatudományt és a kommunikáció és média társadalomtörténetét, tudományfilozófiai, konceptuális és metodológiai, valamint nyel-

32

ACTA DOCTORANDORUM

Célja elősegíteni a PhD-hallgatókat tudományáguk mély megismerésében, annak módszertani, tudományfilozófiai és társadalmi vonatkozásainak felismerésében, figyelmüket ráfókuszálni tudományterületük változásaira; bemutatni a kommunikáció (alapvető) társadalmi beágyazottságát, intézményi megmutatkozását; kialakítani a problémaérzékeny reflexió-képességet, a történeti rálátást saját tudományágukra; rámutatni a kommunikáció kutatási és módszertani követelményeire és ezek alkalmazására.

2014

vészeti és nyelvszociológiai szempontú vizsgálatát célul kitűző doktoranduszok szakmai szocializációjának elősegítése, széleskörű képviselete. Feladatának tekinti a Doktoranduszok Országos Szövetsége osztályaival való együttműködésben a tudományterületek kölcsönös és mélyebb megismerését, megismertetését.

További alapvető céljának tekinti a doktoranduszok tanulmányainak gyakorlati előmozdítását a tudományos fokozat megszerzésének alapfeltételéül szolgáló lektorált publikációs, kutatási és oktatási kreditek megszerzéséhez szükséges információk, felhívások, lehetőségek figyelésével, összegyűjtésével, kihirdetésével. Széles partneri kapcsolatatot kíván kialakítani a meghatározó MTA kutatóhálózati és egyetemi tudományos műhelyekkel, kerekasztal beszélgetést, konferenciát, könyvbemutatót rendezni. A doktoranduszok hallgatók mobilitását és a nemzetközi tudományos életbe való beilleszkedését pályázatfigyeléssel, a tudományos/oktatói kapcsolatok intézményes kialakításával és ápolásával szándékozik segíteni. Törekedni fog arra, hogy a nemzeti és az Európa Unió által finanszírozott pályázatokban, projektekben az általa képviselt tudományágak a súlyának megfelelő elismert helyet nyerjen el, továbbá a sajtó és a média adott felületén részt vállal a társadalmi jelenségek kommunikatív szempontú feltárásában. Közgazdaságtudományi Osztály

A Közgazdaságtudományi Osztály 2013. június 24-én 7 fős lelkes csapattal alakult meg, az azóta 60 fő feletti tagság 11 doktori iskolát képvisel. Az osztály fő missziója a közgazdaságtudomány (és a kapcsolódó) területeken tanuló doktorandusz hallgatók szakmai kibontakozásának segítése, egy szoros szakmai hálózat kiépítése, valamint az oktatás és a doktori képzések színvonalának emelése.

ACTA DOCTORANDORUM

33

2014

Az osztály tagjai csaknem egy éve havi rendszerességgel találkoznak budapesti és pécsi helyszíneken. Ezek az informális beszélgetős esték lehetőséget kínálnak egymás kutatási témájának megismerésére, szakmai kapcsolatok kiépítésére. 2013. őszén „Merre tovább? Magyarország múltja és jövője” címmel rendezte az osztály az első nyilvános programját Budapesten, az Edutus Főiskolán. A rendezvényen Dr. Csath Magdolna, Dr. Hárskuti János és Dr. Poór József gondolatait hallhattuk a magyar gazdasági kilátásokról egy érdekes kerekasztal beszélgetés során. 2014. január 31-február 1-e között a KTO első alkalommal rendezte meg a Közgazdász Kutatók és Doktoranduszok Téli Konferenciáját. A rendezvény fővédnöke Dr. Bélyácz Iván, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke volt. A konferencia mottóját Dr. Kaposi Zoltán plenáris előadásának címe adta: „Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.” A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán megtartott kétnapos konferencián 8 szekcióban több mint 40 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A résztvevők visszajelzése alapján a konferencia igen sikeresnek bizonyult, a lektorált konferenciakötet júliusban jelent meg. A tagság nagy létszámmal vett részt a DOSz 2014-es Tavaszi Szél konferenciáján is. Doktoranduszaink az előadások tartása mellett számos közlésre elfogadott tanulmánnyal büszkélkedhetnek. A tavaszi félévben csoportos tanulmányút keretében ellátogattunk a Jaf Holz, a General Electric, valamint az Audi egy-egy gyárába, értékes ismereteket szerezve ezzel kutatási eredményeink gyakorlati alátámasztásához. Az előttünk álló két félévben további szakmai programokkal tervezzük a DOSz KTO elismertségét növelni (pl. újabb kerekasztal-beszélgetésekkel, az éves konferenciánk megszervezésével). Közigazgatás-tudományi Osztály A magyar közigazgatási oktatási rendszer a PhD-képzés elindításával vált teljessé 2013-ban, ehhez illeszkedett a DOSz Közigazgatástudományi Osztályának megalapítása, mely az év végére országos szintű szakmai közösséggé nőtte ki magát. 2013. június 21én megtartott alakuló ülésünkön

34

ACTA DOCTORANDORUM

2013-2014. évi eredményeink, melyek lefedik működésünk szakmai kereteit: országos szakmai koordináció működtetése: tudományos konferenciák szervezése-részvételi lehetőségek közvetítése, publikációs lehetőségek biztosítása, hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétel, kutatási programokban való részvétel, a gyakorlati közigazgatással való szoros együttműködés-információcsere és kölcsönös tájékoztatás.

2014

kiemelt célunknak tekintettük az első közigazgatás-tudományi doktori iskola elindulásának segítését, így szeptemberben segítő, együttműködő szándékunk és fellépésünk is hozzájárult a doktori képzés sikeres elindításához. Az osztály tagsága 39 fő.

Közigazgatás-fejlesztésért felelős állami vezetéssel szoros együttműködésünk alakult ki (támogatott munkaterv alapján a közigazgatás-fejlesztés hazai és nemzetközi képviselete, kutatási munkálatokban való részvétel, tudományos-pályázati lehetőségek közvetítése doktoranduszok számára, országos kutató-szakértői program kialakításában való részvétel). Minden kormánytisztviselő számára tájékoztatást nyújtunk a közigazgatás-tudományi doktori képzésről és tudományos lehetőségekről- MKK Közgyűlés 2014. február 22-i határozata alapján elismerve. Együttműködünk a Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezetével és a Új Magyar Közigazgatás folyóirattal (tudományszervezés, publikációs lehetőségek biztosítása), a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületével, a Pro Publico Bono- Magyar Közigazgatás tudományos folyóirattal, az Új Magyar Közigazgatás tudományos folyóirattal. A DOSz Hadtudományi Osztályával. Kapcsolatunk van az NKE Ostrakon Szakkollégium: a közigazgatási BA és MA hallgatókat mentori szerepben készítjük fel a doktori képzésre, megteremtettük ezzel az átjárhatóságot és fenntarthatóságot a közigazgatás-tudományi BA, MA és PhD képzés tudomány iránt elhivatott hallgatói között. Az aktív szerepünk oka nem más, mint az évek óta közösségre, kohézióra vágyó elhivatott kutatók jelenléte, akik készek, és együtt képesek tenni egy jobb közigazgatás működéséért, mindezt pro publico bono, a haza szolgálatában, a közjóért szellemiséget követve tesszük.

ACTA DOCTORANDORUM

35

2014

Matematikai és Informatikai Tudományok Osztálya A Matematikai és Informatikai Tudományok Osztálya 2013. június 14-én alakult meg az MTA SZTAKIban 7 fővel, 5 doktori iskolát képviselve, alapító elnöke Hegyháti Máté, a PE doktorjelöltje. Az Osztály céljául tűzte ki a matematikai, informatikai területen kutató doktorandusz hallgatók tájékoztatását, tudományos fórumok szervezését, valamint a két tudományág specifikus problémáinak kezelését, ill. közvetítését a DOSz felé. A 2014/2015-ös akadémiai évben Cserép Máté, az ELTE doktorandusza vette át az Osztály vezetését, melynek taglétszáma ekkora 10 főre nőtt, 7 doktori iskolát képviselve. Az Osztály a működésének első lépéseként egy felmérést készített a két tématerületen kutató PhD hallgatók igényeivel, érdeklődésével, valamint problémáival kapcsolatban. Az Osztály ezen eredmények alapján alakította ki profilját, tervezte meg éves programját. Az Osztály tevékenységének három fő alappillére az alábbiak szerint körvonalazódott: MITO portál. A www.doszmito.hu címen elérhető oldalon az osztály tagjai naprakészen tartanak három hírfolyamot a releváns konferencia-felhívásoknak, a pályázati lehetőségeknek, valamint a MITO-val kapcsolatos híreknek. Emellett folyamatban van egy adatbázis kialakítása a magyarországi doktori iskolákban oktatott tárgyakról, valamint az egyes intézmények közötti áthallgatás lehetőségéről, módjáról. WSPS téli iskola. Az Osztály fő, tervek szerint éves rendszerességgel megrendezésre kerülő rendezvénye egy három napos téli iskola, a Winter School of PhD Students in Mathemtics and Informatics, melynek fő célja kettős. Az iskola résztvevői az évente megválasztott témakörben rangos plenáris előadásokon, valamint az azokhoz kapcsolódó intenzív kurzuson vehetnek részt, melyért doktori iskolától függően tanulmányi kreditekben is részesülhetnek. Mindemellett a kulturális programok, valamint egy poszter szekció lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők megismerjék egymást, s egymás kutatási témáit. Az első tábor az elosztott rendszerek témáját ölelte fel, s Veszprémben a Pannon Egyetemen került megrendezésre 2013 novemberében. A téli iskola nyelve angol, így lehetőséget adva egy szélesebb körű, nemzetközi rendezvénnyé

36

ACTA DOCTORANDORUM

Már meglévő rendezvények támogatása: informatikai és matematikai területeken nagy múltra tekintenek vissza a Conference of Students in Computer Science, valamint a Conference of Students in Mathematics elnevezésű, Szegedi Tudományegyetemen szervezett konferenciák, amelyek támogatásában az Osztály elkötelezett.

2014

való alakuláshoz, külföldi PhD-hallgatók fogadásához, amire Veszprémben már volt is példa.

Műszaki Tudományok Osztálya A DOSz Műszaki, Építészeti és Földtudományi Osztálya 2013. június 21-én, 6 fővel alakult meg Tormási Alex, a SzIE doktorandusz hallgatójának vezetésével. Az osztály második elnöke Cseh Dávid, az ME PhD-hallgatója. A taglétszám 2014. februárra 18 fő lett (7 fő a ME , 11 fő SzIE doktorandusza). 2014ben önállósodott a Földtudományok Osztálya, így osztályunk immár Műszaki Tudományok Osztálya (MTO) néven működik tovább. Az elmúlt évben a tagok számos eseményen képviselték az osztályt, mely két önálló program szervezésével is hozzájárult (elsősorban) a doktoranduszok, illetve a mester- és alapszakos hallgatók tudományos tevékenységéhez és kapcsolatépítéséhez. 2014. február 21-22 között az érdeklődők megismerkedhettek a Miskolci Egyetemmel, betekintést nyerhettek laborokban folyó kutatásokba. A visszajelzések alapján kiváló első állomásnak bizonyult a tudományos osztály által tervezett kutatóműhelyek bemutatására, meglévő kapcsolatok erősítésére és újak kialakítására irányuló programsorozatnak. A szakmai programba beillesztésre került a Miskolci Egyetem Muzeális értékkel bíró Selmeci Emlékkönyvtárának megtekintését is. A programot Dr. Deák Csaba a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettesének előadása zárta „Támogasd a tehetséget!” címmel. A program lebonyolítása az ME DÖK-kel került sor, így törekedve a DOSz MTO és az egyes egyetemek helyi képviselete közötti kapcsolat erősségének növelésére.

ACTA DOCTORANDORUM

37

2014

Az osztály 2014. május 23-án tartotta a Széchenyi Doctoral Students’ Conference, elnevezésű rendezvényét, melyen 63 fő részvétellel, 25 előadást (5 egyetem 9 doktori iskolájából), 3 szekcióban hallgathattak a látogatók. A szekciókba benyújtott cikkekhez tartozó legjobb előadásokat a szekció elnökök értékelése alapján oklevéllel jutalmaztuk. A rendezvény a SzIE DÖK-kel együttesen szervezésben valósult meg, közös célunk egy évente megrendezendő, interdiszciplináris vándorkonferencia megteremtése volt. Pillanatnyilag az osztályvezetés legfontosabb célja, az osztály tagságának megerősítése. Következő programunkon a budapesti műszakis doktoranduszokat szólítjuk meg, ill. Művészeti, Színház-és Filmtudományi Osztály A DOSZ tudományos osztályai között elsőként 2013 májusában alakult meg nagy érdeklődés mellett a Művészeti, Színház- és Filmtudományi osztály. Ahogy az osztály neve is mutatja, többféle tudományágat foglal magába, amelyek közös fókuszpontja a művészet. Az osztály elnöke Farkas György, a PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Az osztály tagjai között az ország szinte minden jelentős egyeteméről találunk doktoranduszokat. Éves rendezvényünknek neve az Összkép Konferencia, melyet először 2013 novemberében tartottuk meg, 19 előadó 5 szekcióban mutatta be saját kutatását. A konferencia nagyon jó hangulatban zajlott le, ami köszönhető a kiváló szekcióvezetőknek is, akik az egyes előadások után nem csak szakmai javaslatukat fogalmazták meg, de a közönséget is igyekeztek bevonni egy ad hoc szakmai vitába. A filmtudományi szekciók vezetői voltak Báron György, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, és Kovács Ákos a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézetének vezetője. A Művészet- és művelődéstörténeti szekciókat Rényi András az ELTE Művészettörténeti intézetének igazgatója és Szakács Béla Zsolt, a PPKE Művészettörténeti Intézetének igazgatója vezette, míg a Színháztudományi szekcióvezetői tisztségét a KRE Színháztudományi tanszékének docense, Kiss Gabriella látta el. A konferencián előadók közül 14-en készítették el előadásuk tanulmány változatát, amelyek 2014 októberében

38

ACTA DOCTORANDORUM

A jövőre nézve elsősorban az a tervünk, hogy az Összkép konferencia megrendezésének hagyományát megteremtsük és kiegészítsük azt további olyan rendezvényekkel, amik a tudományos párbeszéd, eszmecsere lehetőségeit adják meg a doktoranduszaink számára. Nyelvtudományi Osztály

2014

kötet formájában jelentek meg, ezzel is segítve, hogy minél több doktoranduszhoz jussanak el ezek az eredmények.

A Nyelvtudományi Osztály 2013. október 21-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A 12 tag az Eötvös Lorán Tudományegyetem hallgatói mellett a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem doktoranduszai közül került ki, de már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Debreceni Egyetem hallgatóival is felvették a kapcsolatot, így hamarosan az ország valamennyi nyelvtudományi doktori képzést indító intézmény hallgatói képviseltetik majd magukat a közösségükben. Az osztály fő célként egy olyan tehetséggondozást biztosító fórum létrehozását tűzte ki, amely egyszerre a szakmai és a személyes kapcsolatteremtés színtere. Emellett fontosnak tartják a magyar nyelven nyelvészeti kutatásokat folytató doktoranduszok tájékoztatását és szakmai előmenetelük segítését is. A 2013/14-es évben elsődleges feladatuk az osztály működésének megalapozása, az egyetemek elérése, a kapcsolatépítés volt. A nyelvtudomány tudományterületi sajátosságai miatt az osztálynak saját rendezvénye nem volt, a Tavaszi Szél konferencián azonban négy alszekcióban 14 előadás hangzott el a nyelvtudomány legkülönbözőbb területeiről. Mivel Magyarországon mind az öt nyelvtudományi doktori képzést indító egyetem rendelkezik már valamilyen nagy hagyománnyal bíró konferenciával, workshoppal vagy egyéb rendezvénnyel, így ebben a tanévben arra törekszenek, hogy bekapcsolódjanak a már meglévő konferenciákba ezzel elősegítve a közös célok megvalósítását, a szakmai kapcsolatok megerősítését és a szakmai tudás és információk áramlását.

ACTA DOCTORANDORUM

39

2014

Ezen kívül egy nagyobb rendezvényt szerveznek, egy öt alkalomból álló, havonta egyszer megrendezett beszélgetéssorozatot, melynek címe: Pár-beszélgetés. Az esemény célja egyrészt a nyelvtudomány és az osztály népszerűsítése a hallgatók körében, másrészt a különböző tudományterületeken kutató doktoranduszok gyümölcsöző kapcsolatainak kialakítása. Napjainkban ugyanis egyre gyakrabban jelenik meg a nyelvtudomány részéről az a felvetés, miszerint egy adott kérdésre csak kettő vagy több különböző tudományterület együttes munkájával lehet választ adni. A beszélgetések során így két-két tudományterület jeles képviselői és fiatal kutatói (pl. orvos és nyelvész, informatikus és nyelvész, mérnök és nyelvész) között kezdeményeznek párbeszédet. Orvos- és Egészségtudományi Osztály Tudományos osztályunk életre hívása a 2014-es Tavaszi Szél Konferencián merült fel, az alakuló ülésre 2014. május 2-án került sor Szegeden, ahol a nyolc alapító tag hét doktori iskolát, a négy hazai orvostudományi egyetemből hármat (a debrecenit, szegedit és pécsit) képviselt. A tudományos osztály eddigi tevékenységei és tervei: 2014. május: A DOSz és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös cikkpályázatának keretében a pályázatra beadott orvos- és egészségtudományi témájú cikkek szakmai bírálata. 2014. június 26-30: Részvétel a Medikus és Orvos Fesztiválon azzal a céllal, hogy népszerűsítsük, illetve információt adjunk a doktori képzésről és tudományos osztályunk tevékenységéről a medikusok számára. 2014. augusztus 24-27: Megjelenés a Magyar Biokémiai Egyesület 2014. évi Vándorgyűlésén az esemény támogatói között, cserébe az összes doktorandusz kedvezményes díjjal vehet részt a konferencián, emellett lehetőséget kapunk tudományos osztályunk népszerűsítésére is. 2014. augusztus 28-31: a DOSz Nyári Táborában, osztályunk második hivatalos ülésére került sor, ahol taglétszámunk 20 főre nőtt. A megújult csapat több sportágban is helyezést ért el a tábor sportnapján, és az összesített pontversenyben is kevéssel maradt le az első helyezettől. Az ülésen megbeszéltük a tervezett PhD konferencia körvonalait is.

40

ACTA DOCTORANDORUM

2015 tavasz: Kétnapos PhD továbbképzés szervezése. Az eseményt több egyetemen bevonásával tervezzük. Szeretnénk elérni, hogy a résztvevők kredit pontot kaphassanak a szimpóziumon való teljes részvételért. Célunk, hogy olyan érdekes és hasznos előadások legyenek, amelyek minden PhD hallgató javára válhatnak. A szakmai előadások mellett olyan programokat is tervezünk, melyeknek a PhD-hallgatók a sikeres doktorálás után hasznát veszik, pl. HR-sek által tartott tréningek, állásbörze, stb.

2014

2014. november: tanulmányi és csapatépítő kirándulás az osztály tagjai és érdeklődő doktoranduszok számára.

Pszichológiai és Neveléstudományi Osztály A DOSz Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya fő feladatának tekinti a területhez kapcsolódó magyar doktoranduszok összefogását, színvonalas szakmai programok szervezését és a közösségépítést. Az osztály 2013. október 18-án kezdte meg munkáját, alapító elnöke Budai Gábor, a PTE doktorandusza volt, jelenlegi elnöke Asztalos Kata, az SzTE PhD-hallgatója. A jelenlegi taglétszám 18 fő. Első nagyszabású konferenciánk a 2012-es PISA mérés eredményei és a magyar közoktatás aktuális kérdései köré épült. Az előadásokra többek között olyan neves szakembereket kértünk fel, mint Dr. Csapó Benő, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja, Dr. Steklács János, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola dékánja, és Dr. Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főigazgatója. A neves szakértők mellett a területhez kapcsolódó doktoranduszok is nagyközönség előtt mutathatták be munkájukat, eredményeiket. 2014 tavaszán nagy hangsúlyt fektetettünk a Tavaszi Szél Konferencia előkészítésére és népszerűsítésére. Szekcióinkban 42 előadás hangzott el. Szintén hagyományteremtő céllal rendeztük meg második konferenciánkat az ELTE PPK-n. Az IPSZILON mozaiknevet viselő rendezvény (Ifjú Pszichológus Kutatók Országos Konferenciája) az addiktológia témaköréhez kapcsolódott és változatos programmal, országos és nemzetközi hírű előadókkal, angol és magyar nyelvű szekciókkal várta az érdeklődőket.

ACTA DOCTORANDORUM

41

2014

Osztályunk első csapatépítő programja, a visegrádi osztálytúra volt. A hajókázás, túrázás és piknikezés mellett (és közben) nagy szerepet kaptak a jól bevált közösségépítő és önismereti játékok, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban összekovácsolódjunk, és nagyobb lelkesedéssel lássunk hozzá terveink megvalósításához. A jövőben kiemelten fontos számunkra tevékenységünk széleskörű megismertetése és a szakmai szervezetekkel való együttműködés megalapozása. Nagy lehetőséget látunk két tudományos konferenciánk hagyománnyá formálásában. Növekvő taglétszámunk számos kihívás elé állítja osztályunkat, ugyanakkor nagyszerű új lehetőségeket teremt a számunkra. Kihívás a szélesebb igényeknek való megfelelés, a tagok „mozgásban tartása”, aktív szerepvállalásuk elősegítése, munkájuk koordinálása. Lehetőségünk van ugyanakkor arra, hogy tudományos tevékenységünket gazdagítsuk, egyre több doktorandusz érdeklődését keltsük fel rendezvényeinkkel és egy jól működő, hosszú távon is gyümölcsöző kapcsolati rendszert alakítsunk ki tudományágaink fiatal kutatói között. Történelem- és Politikatudományi Osztály 2013. május 25-én tartotta alakuló ülését, melyet azóta öt másik követett. (2013. 08. 30., 2013. 10. 10., 2014. 02. 24., 2014. 05. 23., 2014. 10. 03.) Az osztály alapítóelnöke, Szőts Zoltán Oszkár, második ciklusra is megbízást kapott. Munkáját az első alatt Bayerné Sipos Mónika alelnök, Novák Ádám titkár és Szeghő Patrik külügyi referens segítették. A második ciklusban Novák Ádám immár alelnökként dolgozik, a titkári címet Schrek Katalin, a politikatudományi referensit Székely Tünde viseli. A 47 fős tagság legfontosabb fóruma az osztály levelezőlistája ([email protected]), melynek segítségével az ország számos részén tanuló tagság több programot sikerrel megvalósított. Mit keres a Korona a címerben? – Tudományos előadásokkal egybekötött kerekasztal beszélgetés, ELTE BTK, 2013. 11. 07. Előadók: Pálffy Géza (MTA BTK TTI) és ifj. Bertényi Iván (ELTE BTK, MTA BTK TTI). A kerekasztal beszélgetés vendégei voltak: Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), Hiller István (MSzP), L. Simon László (Fidesz) és Schif-

42

ACTA DOCTORANDORUM

DOSz-Cafék: Rendezvény-sorozat, melyen pódiumbeszélgetésen neves kutatók segítségével járunk körül szakmai kérdéseket. A Tündérkert bűvöletében – a kora újkor Erdély-kutatás aktuális kérdései (Debrecen). Vendégek: Papp Klára, Buzogány Dezső, Dáné Veronka, Jeney-Tóth Annamária. Tematikus történelmi oldalak az interneten – az első világháború példája (Budapest). V.:Balázs Eszter, ifj. Bertényi Iván, Csunderlik Péter, Pintér Tamás. Az erdélyi magyar politikatudomány helyzete ma (Kolozsvár). V.: Kiss Tamás, Salat Levente, Toró Tibor. Választói magatartás és politikai tagolódás a mai Magyarországon (Pécs). V.: Kákai László, Horváth Csaba. Mit kezdjünk a múltunkkal? – beszélgetés az emlékezetpolitika aktuális kérdéseiről (Budapest) V.: ifj. Bertényi Iván, Paksa Rudolf, Valuch Tibor. A megtorlás módszerei (Kolozsvár) V.: Fodor János. Mit látunk másképp az információtörténeti szemüvegen keresztül? (Szeged) V.: Hunyady Zsolt, Nemes László, Z. Karvalics László.

2014

fer András (LMP) országgyűlési képviselők. Védnök: Dezső Tamás dékán (ELTE BTK). A rendezvényről huszonhárom különböző internetes portál (pl. origo.hu, hvg.hu, index.hu) és újság számolt be.

Tavaszi Szél Konferencia: 2014-ben a Történelem- és Politikatudományi Szekció volt a legnagyobb létszámú. 4 alszekcióban 65 előadás hangzott el. Szakmai lebonyolításában Madarász Anita és Schrek Katalin vállaltak oroszlánrészt. Zenetudományi Osztály A DOSz Zenetudományi osztálya 2013. október 19-én alakult meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori tanácstermében. Az elnöki feladatokat a 2013/2014-es évben Tóth Endre (az LFZE PhD doktorjelöltje) látta el, a jelenlegi elnök Nagy Dániel (az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója). A Zenetudományi osztálynak jelenleg összesen 15 tagja van, akik három különböző intézmény négy doktori iskoláját képviselik. A tagok többsége a LFZE doktori iskolájának PhD, illetve DLA hallgatói közül kerülnek ki (5 fő PhD és 6 DLA képzésben részt vevő hallgató), a további tagok az ELTE BTK két doktori iskolájából

ACTA DOCTORANDORUM

43

2014

(Filozófiatudományi Doktori Iskola 2 fő, Irodalomtudományi Doktori Iskola 1 fő) és a Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskoláját képviselik. Az elmúlt évben az osztály két fontos rendezvényt szervezett: 2013. december 14-én a Régi Zeneakadémia Vörösmarty utcai épületében került megrendezésre egy ún. „felolvasó-koncert”, melynek során az osztály egyik tagja, Szabó Ferenc János (zongoraművész-zenetörténész, az LFZE doktorjelöltje), illetve Szabó Balázs tartottak zenetörténeti előadással egybekötött koncertet. Ennek keretében a Liszt Ferenc Emlékmúzeum hangszergyűjteményének legkülönlegesebb darabja, Liszt eredeti, nemrég restaurált piano-orgue hangszere is szerepet kapott. Az osztály másik rendezvénye a 2014. június 14-én, a Budapest Music Center könyvtárában megrendezett, Kortársakról kortársaknak címet viselő interdiszciplináris konferenciája volt. A rendezvényen 4 intézmény 6 különböző doktori iskolájának összesen 10 doktorandusz hallgatója és doktorjelöltje vett részt egy nagyon izgalmas és tanulságos diskurzusban a művészetek mindenkori kortárs recepciójának kérdéséről, természetesen különös tekintettel a zenére. A konferencia „záróakkordjaként” pedig ezúttal is szerepet kapott a hangzó zene, az előadásokat követő koncerten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hat zeneszerzés-szakos DLA hallgatójának egy-egy műve hangzott el. A taglétszám bővítése, és további intézmények, doktori iskolák bevonása mellett a jövőben is tervezzük mind tudományos konferenciák, előadások, mind koncertek szervezését (hiszen tagjaink között a PhD-hallgatók mellett szép számban képviseltetik magukat a művészképzésben részt vevő DLA-hallgatók is). Emellett tovább szeretnénk erősíteni az interdiszciplináris kapcsolatokat, ennek keretében a jövőben szorosabb együttműködést tervezünk a DOSz más tudományos osztályaival.

44

ACTA DOCTORANDORUM

Doktorandusz Nyári Tábor

2014

A Doktoranduszok Országos Szövetségének hagyományos rendezvényei közül idén is megrendezésre került a DOSZ Nyári Tábor, amelynek ezúttal Miskolc városa és a Miskolci Egyetem adott otthont. A sokéves gyakorlatnak megfelelően a tábor szakmai része a doktori képzéssel kapcsolatos aktuális kérdésekkel, pályázati lehetőségekkel foglalkozott, de emellett kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget is biztosított a résztvevők számára. A helyi doktorandusz önkormányzat társzervezésében 2014. augusztus 28-31. között megvalósult táborra mintegy 150 doktorandusz érkezett a hazai és határon túli felsőoktatási intézményekből. Minden évben a rendezvény elsődleges célközönségét a PhD/DLA tanulmányaikat abban az évben kezdő doktoranduszok képezik. Ez az első alkalom számukra, hogy megismerkedhessenek a doktoranduszokat érintő pályázati lehetőségekkel, az országos doktoranduszképviselettel, különös tekintettel a tudományos osztályok működésére, amelyek munkájába több doktorandusz már a nyári tábor folyamán bekapcsolódott. Szakmai programok A négynapos rendezvényt csütörtökön egy ünnepélyes megnyitó ünnepség keretében Prof. Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár nyitotta meg, amelyet követően köszöntőt tartott Prof. Dr. Torma András a Miskolci Egyetem rektora, Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia alelnöke, Prof. Dr. Csernoch László az Országos Doktori Tanács Elnöke, Dr. Székely Mózes a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke valamint Csiszár Imre a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke. A megnyitó ünnepségen a Miskolci Egyetem karai, Egyetemi Doktori Tanácsa és doktori iskolái is képviseltették magukat.

ACTA DOCTORANDORUM

45

2014

A megnyitót követő állófogadás után az első este kulturális programjaként a szervezők az UNESCO szellemi kulturális örökség részévé választott selmecbányai diákhagyományokba kalauzolták el a résztvevőket, amelynek során a vendégek egy rendhagyó doktorandusz szakesélyen vehettek részt. A selmeci hagyományok egyik leglátványosabb és legtöbb embert megmozgató rendezvénye maga a szakestély, amelyet a leginkább sikerült eredeti formájában megtartani a több százéves múltra visszatekintő diákhagyományok közül. A szakestély folyamán a szintén selmeci diákhagyományokat ápoló Nyugat-magyarországi Egyetemről érkezett Keresztes Gábor DOSZ elnökhelyettes által tartott korsóavatót követően az ősi diáknóták mellett a doktorandusz léttel kapcsolatos komoly és vidám felszólalások hangzottak el a résztvevők részéről. A pénteki nap szakmai előadásokkal kezdődött. A délelőtt első előadását Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke tartotta meg, amelyben a generációkon átívelő tehetséggondozásról és kutatási együttműködésről beszélt. Ezt követően Prof. Dr. Besenyei Lajos, a Magyar Professzorok Nemzetközi Egyesülete részéről a tudásalapú gazdaság és társadalom kialakulásának történelmi hátteréről, valamint a kutatás és innováció meghatározó jelentőségéről szólt. Ezután Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese, a pedagógia doktori képzésben, illetve azt követően az oktatói-kutatói pályán betöltött lehetséges szerepéről tartott előadást, amely a DOSZ különböző szintű fórumain rendre visszatérő témára irányította a figyelmet. A téma aktualitását adja, hogy több alkalommal is megfogalmazódott már, hogyan lehetne a PhD/DLA képzésbe pedagógiai ismereteket is beépíteni azon doktoranduszok esetében, akik a képzést követően a felsőoktatásban képzelik el jövőjüket. Minden DOSZ rendezvény esetén, így ezúttal is fontosnak tartottuk, hogy a fiatal kutatóknak szóló aktuális pályázati lehetőségekről is értesüljenek a résztvevő doktoranduszok. Ebből a megfontolásból a Balassi Intézet által koordinált Campus Hungary program szakmai koordinátorát, Simon Ágnest kértük fel, hogy tartson egy előadást a soron következő nemzetközi mobilitási pályázatokról, amelyek keretében rövid és csoportos tanulmányútra, féléves külföldi részképzésre és szakmai gyakorlatra pályázhatnak a doktorandusz és doktorjelölt kollégák. A délelőtt programja a határon túli doktorandusz szervezetek részvételével lezajló Nemzeti Kerekasztallal folytatódott, amelyen a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK) tagszervezetei mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium és a Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetségének (PINET) képviselői vettek részt. A Nemzeti Kerekasztalt Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. A mintegy másfél órás program

46

ACTA DOCTORANDORUM

Az ebédet követően a tudományos osztályok üléseire került sor. Ez egy kiváló bemutatkozási lehetőséget jelentett az osztályok számára, mivel az üléseken a nyári tábor azon doktoranduszai is részt tudtak venni, akik eddig még nem jelentkeztek a tudományterületüknek megfelelő osztályba.

2014

során a kerekasztal résztvevői a Kárpát-medencében élő magyar doktoranduszok érdekeit célzó lehetséges együttműködési lehetőségekről, valamint egymás munkájának segítéséről tárgyaltak. A délelőtt dr. Kocsis Miklós előadásával zárult, amelynek keretében a DOSZ doktoranduszoknak és doktorjelölteknek szóló jogsegély szolgáltatásával ismerkedhettek meg a résztvevők.

Kulturális programok A szakmai előadásokat és a kerekasztalt követően a délutáni program egy közös kirándulással kezdődött, amely során a résztvevők megtekintették a nemrégiben megújult Diósgyőri Várat, amely Nagy Lajos uralkodása során élte fénykorát. A vár megtekintése után a Lillafüredi Állami Erdei Vasút támogatásával a Hámori tó partján fekvő lillafüredi Palotaszállót és egy kellemes nyárvégi séta keretében a mellette található függőkerteket tekinthették meg a résztvevők. A kirándulás végén az autóbuszok Miskolc központjába vitték a résztvevőket, ahol a történelmi belváros nevezetességeinek megtekintését követően Szávay László elnökhelyettes vezetésével egy számos történelmi és irodalmi érdekességet tartogató kvízesten vehettek részt a doktoranduszok. Közösségépítő programok: sportnap és főzőverseny Az értelmiségi létnek elengedhetetlenül együtt kell járnia olyan elfoglaltságok rendszeres gyakorlásával, amelyek kikapcsolnak és regenerálnak. Erre a sport a legalkalmasabb, amely, amellett,

ACTA DOCTORANDORUM

47

2014

hogy egészséges, nagyszerű közösségi élményt is nyújthat. Ebből a megfontolásból a teljes szombati napot a sportnak, és ezáltal pedig a tudományos osztályok megismerkedésének szenteltük. A DOSZ nyári tábor történetében először került sor tudományos osztályok közötti és egyéni sportbajnokságra, amelynek végén a szervezők kupákkal és oklevelekkel jutalmazták a legjobban teljesítő doktoranduszokat, illetve tudományos osztályokat. A miskolci kampusz pályáin és sportcsarnokában focira, röplabdára, teniszre, tollaslabdára, asztaliteniszre, csocsóra, dartsa és sakkra jelentkezhettek a résztvevők. A nap végén az osztályok tagjai által elért egyéni- és csapathelyezések alapján abszolút győztes osztályt hirdettünk. Első alkalommal a sportnap vándorkupáját a sportágakban legjobban teljesítő, Hadtudományi Osztály vihette haza. A sportprogramokkal párhuzamosan a résztvevőknek lehetőségük nyílt megtekinteni a campusz területén lévő Selmeci Műemlékkönyvtárat, valamint az igazi kuriózumnak számító egyetemi tanbányát is.

A közösségi élmények fokozása érdekében szombat délután a nyári táborok történetében először került sor a tudományos osztályok főzőversenyére, amelyhez a szervezet elnöksége is csatlakozott. Az osztályok szakácscsapatai meglehetősen változatos ételekkel készültek. A menük sorában a marhapörkölt, paprikás krumpli és pincepörkölt mellett olyan kuriózumnak számító ételek is előfordultak, mint a tárkonyos galambraguleves. A főzést követően egy mesterszakáccsal kiegészült háromfős zsűri értékelte az elkészült ételeket, amelyeket az eredményhirdetés után a tábor lakói is végigkóstolhattak. A Jogtudományi Osztály által készített marhapörkölt nyerte el legjobban a kóstoló bizottság tetszését, amelynek elismeréseként a nyári tábor vándorfakanalával jutalmazták a csapatot. Érdemes megemlíteni, hogy a második helyezést az Orvostudományi, a harmadikat pedig a Hadtudományi Osztály szerezte meg.

48

ACTA DOCTORANDORUM

2014 A hagyományteremtő szándékkal idén először megvalósult sportnap és főzőversenyt követően a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának köszönhetően a doktoranduszok a Közép-Európában egyedülálló turisztikai értéknek számító, Miskolctapolcai Barlangfürdőben pihenhették ki a nap fáradalmait.

A nyári tábor összegzéseként fontosnak tartom kiemelni, hogy a korábbi évekhez képest idén tovább sikerült növelnünk a rendezvény közösségépítő szerepét, amely reményeink szerint ez elkövetkező időszakban biztos közösségi alapot teremt az egész szervezet, különös tekintettel pedig a tudományos osztályok működésének. Gáspár Marcell a DOSz külügyi megbízottja

ACTA DOCTORANDORUM

49

2014

Doktorandusz érdekképviselet múltja és a doktorandusz önkormányzatok jelene Előzmények A doktoranduszok érdekeinek képviseletét a doktori képzés jelen formában történő megalakításáig vezethetjük vissza.1 Az 1993-as LXXX. törvény rendelkezett először a doktori képzési forma részleteiről, továbbá a doktoranduszok érdekképviseletéről. A törvény 67/A. § (5) a következőket határozta meg: „A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő (a továbbiakban: doktorandusz) hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A testület a doktoranduszok sajátos - kutatói és oktatói feladatokból fakadó - helyzetét érintő kérdésekben véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére.” E törvény rendelkezett a doktori képzés hat féléves időtartamáról és a 180 kreditpontos rendszer felállításáról. A jogszabály 93. § (2) szakasza rögzítette, hogy a doktori tanács tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben részt vevők által választott képviselő. Tulajdonképpen ezen törvény hatályba lépését követően jött létre a mai doktori (vagyis PhD.) képzés és kezdhette meg munkáját az intézményi és az országos érdekképviselet. A későbbiek során az 1993-as jogszabály többszöri módosítása és hatályon kívül helyezése után, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezett a doktori képzésről és az érdekképviseleti jogállásról. A törvény kimondta, hogy amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálásra jogosult az intézmény szenátusába, akkor egy tagot a „doktoranduszhallgatók önkormányzata” (78. § (4)) delegálhat. A törvény továbbra is deklarálta (79. § (4)), hogy a doktori képzésben részt vevők érdekképviseletét az 1994 óta egyesületi formában működő Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. Az intézményekben jelen lévő gyakorlat azt mutatta, hogy többségében a hallgatói önkormányzat részeként működött a doktorandusz érdekképviselet. Jellemzően a doktori képzést folytató intézmények szenátusába, amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálására volt jogosult, egy doktorandusz is delegálásra került.2 A doktoranduszok ugyancsak jelen lehettek az őket érintő bizottságok munkájában (pl. egyetemi doktori tanács, tanulmányi, oktatási, gazdasági, juttatási és térítési bizottság, stb.), valamint azon szervezeti egységek döntéshozó fórumain, melyekAz oktatásról szóló 1985. évi I. törvény és annak a módosításáról szóló 1990. évi XXIII. törvény még nem szabályozta külön a doktori képzést. 2 Természetesen az egyes intézményi gyakorlatok is eltértek egymástól. 1

50

ACTA DOCTORANDORUM

2014

ben doktori képzést folyt (pl. kari tanács, doktori iskola tanácsa, kari szintű bizottságok). A hallgatói önkormányzatiság mellett, tehát a doktoranduszok is megjelenhettek és képviselhették társaikat a legfontosabb plénumok ülésein. A doktorandusz-képviselők jellemzően saját választási rendszer vagy delegálás útján lehettek tagjai az intézmény különböző szintű fórumainak. A Doktoranduszok Országos Szövetségének munkájában általában az intézmények által választott kari küldöttek vettek részt, s vitathatták meg a doktoranduszok és doktorjelöltek országos szintű problémáit és lehetőségeit. A 2011. évi CCIV. törvény új alapokra helyezte a képviseleti rendszert, melyet a következőkben fejtünk ki. Jelenlegi jogszabályi háttér Az intézményi doktorandusz önkormányzatok megalakításának kötelességét a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény írja elő. Ennek megfelelően a törvény 2012. szeptember 1-jei hatályba lépését követően Magyarország valamennyi doktori képzést3 folytató felsőoktatási intézményében a hallgatói önkormányzatok mellett, önálló doktorandusz önkormányzatok kezdhették meg munkájukat. Ezen szervezeti egységek a doktoranduszok – akárcsak korábban a hallgatói önkormányzatok - önrendelkezésének megfelelően jöhettek létre. A törvény 63. § (1) bekezdése rendelkezik a doktorandusz önkormányzat megalakításáról, működésének szabályait pedig a 60. (1)-(6) bekezdései és a 61. szakasz tartalmazza, mely az intézményi hallgatói önkormányzatokhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket ír elő. A törvény szerint valamennyi jogviszonnyal rendelkező doktorandusz tagja az intézményi önkormányzatnak, melynek választási rendszerében, választó és egyben választható szerepet is betölthet. Fontos kritérium a törvényben megfogalmazott azon kitétel, miszerint az önkormányzat az Nftv.-ben meghatározott jogait csakis akkor gyakorolhatja, amennyiben az önkormányzat küldöttgyűlése által, valamint az intézmény szenátusa által elfogadott alapszabállyal rendelkezik és tisztségviselőit a demokratikus választás előírásainak megfelelően megválasztotta.4 A doktorandusz önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a doktoranduszok (és doktorjelöltek) tekintetében a térítési és juttatási szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat vonatkozásában. Egyetértési joggal rendelkezik továbbá az ifjúságpolitikai és A doktori képzés ideje 36 hónap (kivétel pl. egyéni felkészülők), melynek során legalább 180 kreditet kell teljesítenie a doktorandusznak. A doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás során a „Doctor of Philosophy” (PhD) tudományos fokozat, míg művészeti mesterképzésben a „Doctor of Liberal Arts” (DLA) művészeti fokozat szerezhető. 4 A választás akkor érvényes, amennyiben a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő doktoranduszainak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. 3

ACTA DOCTORANDORUM

51

2014

hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználása ügyében. A törvény rendelkezése szerint „a hallgatói önkormányzat5 véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.” A törvény előírása alapján a doktorandusz önkormányzat egy főt jogosult delegálni a doktori képzést folytató intézmény szenátusába. További fontos következménye a törvénynek, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségét a korábbi egyesületi jogi formáról, köztestületi formára változtatta. A köztestület önálló jogi személy, melynek legmagasabb szintű döntéshozó fóruma az intézményi önkormányzatok képviselőiből (jellemzően elnökeiből) álló küldöttgyűlés. A Doktoranduszok Országos Szövetsége 2012. december 19-én tartotta alakuló ülését Budapesten, melyen az intézményi küldöttek elfogadták a szervezet alapszabályát és megválasztották a szervezet tisztségviselőit egy éves mandátumra. A gyakorlati működés 2013. február 14-e után, az Oktatási Hivatalnál történt nyilvántartásba vétel után kezdődhetett meg. Helyzetértékelés Az önálló doktorandusz önkormányzatok törvény általi megalakítása mindenképpen hasznos és előremutató lépés volt, az autonóm képviselet erőteljesebb munkát tud folytatni a doktori képzés és a doktoranduszi lét specifikumainak közepette. A helyzetet elemezve jelenleg 27 állami, egyházi vagy magán fenntartású felsőoktatási intézményben6 hirdetnek meg doktori képzést7 az egyes tudományterületeken. A következőkben inkább a rendszerben lévő, megoldandó problémákra kívánunk rávilágítani. A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségének a kezdetektől kiemelt célja, hogy segítse az intézményi önkormányzatok megalakulását és beindítását. A számos helyszíni egyeztetés és a jogi segítségnyújtás ellenére a 27 intézményből – a jelenlegi ismereteink szerint – 22 intézményben állt fel a doktorandusz önkormányzat, mely szenátus által elfogadott alapszabállyal és választott tisztségviselőkkel rendelkezik. A felsőoktatási törvény 2 éve lépett hatályba, ennek ellenére több intézményben nem sikerült megalakítani a doktorandusz önkormányzatokat. Ennek számos oka van: többek között gondolni kell a szabályzatalkotási problémákra, a döntéshozatal lassúságára, a doktorandusz kollégák motiválatlanságára és a gazdálkodási nehézségekre.

A törvény szövege szerint a doktorandusz önkormányzatra a hallgatói önkormányzatról szóló rendelkezések az irányadóak. 6 A 27 intézmény 26 egyetemre és 1 főiskolára oszlik. 7 Doktori képzés meghirdetésére jogosult az, az intézmény, mely mesterképzést folytat az adott tudományterületen és amely területre működési engedélye kiterjed. /16. § (2)-(3)/ 5

52

ACTA DOCTORANDORUM

Több intézményben kialakult a doktoranduszi önkormányzatiság rendszere, aktív tagsággal és képviselettel, önálló költségvetéssel és közéleti szerepvállalással rendelkeznek. A már megalakult önkormányzatok egy másik nagy csoportjába azok sorolhatóak, melyben szintén működik képviselet, választott tisztségviselőkkel rendelkeznek, viszont önálló költségvetéssel nem. Itt sok esetben a közösség iránt érzett felelősségvállalás miatt, társadalmi munkában végzik a kollégák az érdekképviseleti munkát.

2014

Azon intézményi önkormányzatok között is eltérőek a működési tapasztalatok, melyekben megalakult a doktorandusz önkormányzat és melyek szabályosan megválasztott tisztségviselőkkel rendelkeznek:

Súlyos további probléma a motiválatlanság a doktorandusz-hallgatók részéről, mely megmutatkozik a tisztségviselői jelöltek korlátozott számában és a választások részvételi arányában. A motiválatlanságot nagymértékben idézi elő, a valódi önállóságot szavatoló autonóm költségvetés hiánya. Szorosan idevág, ezért meg kell említenünk a felsőoktatási törvény 60. § (4) szakaszát, mely szerint: „A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását, a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény működését.” A felsőoktatást a korábbi években érintő forráskivonás következtében azonban sok esetben az intézmény legfeljebb az önkormányzat működéséhez elengedhetetlen helyiséget és berendezést tudja biztosítani (több esetben még ezt sem). Azon önkormányzatoknál, ahol sikerült az önálló költségvetés kialakítása és ezzel működési költségeik fedezete valamennyire biztosítottá vált, ott a gazdálkodás kialakítására vagy az intézmény saját bevétele terhére, vagy a hallgatói önkormányzattal történt megegyezés és forrásmegosztás alapján, vagy egyedi megoldások keretében került sor. Sajnos általánosan elmondható, hogy az intézmények viszonylag szűk körében működik saját költségvetéssel a doktorandusz önkormányzat, így pedig nagymértékben ki van téve a finanszírozási és működtetési problémáknak. Könnyen belátható, hogy amennyiben nem történik meg a doktorandusz önkormányzatok működtetésének és gazdálkodásának országos szintű, törvényi vagy rendeleti erejű rendezése, félő, hogy egyre több intézményben fog működésképtelenné, fenntarthatatlanná válni a doktorandusz önkormányzat, ez pedig az érdekképviselet hatékonyságát sodorhatja veszélybe.

ACTA DOCTORANDORUM

53

2014

Kiútkeresés A Doktoranduszok Országos Szövetsége javaslatot fog beterjeszteni a Felsőoktatási Kerekasztal számára, melyben a megoldás kulcsát egy újabb, doktorandusz-hallgatói normatíva felállításában látja. Ezen normatíva a doktori ösztöndíj mellett jöhetne létre, fejkvóta alapú finanszírozást tenne lehetővé és az intézményi doktorandusz önkormányzatok gazdálkodhatnának vele. Ebből a normatívából – a hallgatói normatíva példája alapján – lehetne támogatni pályázat útján, többek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű doktoranduszok szociális támogatását, a doktoranduszok rendes és rendkívüli támogatását, kulturális és sportösztöndíját, továbbá főként ennek a rétegnek a rendkívül fontos kutatási, utazási és tudományos rendezvények részvételi költségeinek támogatását. A doktorandusz-hallgatói normatíva meghatározott részét, pedig az intézményi önkormányzatok működésére lehetne fordítani, így azon intézményekben is megoldódhatna a DÖK finanszírozás kérdése, melyekben jelenleg ez csorbát szenved. Összefoglalva tehát az eddigieket, a doktorandusz érdekképviselet önkormányzati szintű felállítása hasznos és előremutató lépésnek látszik bizonyulni, azonban megfelelő gazdálkodási jogkörök kialakítása nélkül a szervezetek működése korlátokba ütközik. Keresztes Gábor a DOSz általános elnökhelyettese

54

ACTA DOCTORANDORUM

A Magyar Doktorandusz Közösség

2014

2010 tavaszán a Doktoranduszok Országos Szövetségének a kezdeményezéseként indult el a Kárpát-medencében működő — Romániában több éves múlttal rendelkező—magyar anyanyelvű vagy magyar témával foglalkozó doktorandusz, valamint kutatói szervezeteknek a felkeresése és összefogása. Ahol nem voltak doktorandusz szervezetek, ott a meglévő szakmai és személyes kapcsolatok felgyorsították a régiókban a szervezetté válás folyamatát. Így Kárpátalján, Szlovákiában és Vajdaságban is megalakultak — néhol újraszerveződött — a magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat összefogó szervezetek.

2011 augusztusában Sárospatakon alakult meg a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK), ahol a magyarországi DOSZ (Doktoranduszok Országos Szövetsége), a szlovákiai TéKa, a kárpátaljai Momentum Doctorandus, a romániai RODOSZ (Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége), és a délvidéki VMDOK (Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő magyar doktoranduszok szakmai együttműködését, közéleti szerepvállalását segítsék elő. Céljaink:  A magyarországi és határon túli magyar hallgatók szakmai együttműködésének, közéleti szerepvállalásának elősegítése.  A Kárpát-medencei magyar doktoranduszszervezetek és doktoranduszok közötti információk továbbítása, elérése.  Hazai és külföldi, illetőleg Európai Uniós tapasztalatok felhasználásával a doktori kutatások színvonalának emelése, a hatá-

ACTA DOCTORANDORUM

55

2014

ron túli magyar felsőoktatás ügyének előmozdítása, valamint a határon túli doktorandusz és kutatói szervezet erősítése.  A Kárpát-medencei magyar doktorandusz szervezetek vezetőinek érdekképviseleti, szakmai és pályázati tevékenységének összehangolása. Céljaink megerősítése és sikeres megvalósítása érdekében immár negyedik szervezzük meg a Nemzeti Kerekasztal beszélgetést, melyet hagyományosan minden évben a Doktoranduszok Országos Szövetsége Nyári Táborában rendezünk, s tettük ezt az idén is, ez alkalommal Miskolcon. A kerekasztal résztvevői között a négy külhoni magyar valamint a magyarországi doktorandusz szervezet vezetőin túl azok a beszélgetőpartnerek vesznek részt, akik a szervezetekkel korábban már együttműködtek, illetve a jövőbeli lehetséges szövetséget keresik.

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a rendezvényt üdvözlő levelében a versenyképes tudást jelölte meg a magyarság jövőjének egyik zálogaként, és hangsúlyozta, hogy emiatt különösen fontos a magyar doktoranduszok Kárpát-medencei összefogása. Az államtitkár emellett felhívta a figyelmet az Egységes Kárpát-medencei Oktatási Térben rejlő lehetőségekre is. Schanda Tamás János, ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár ugyancsak a Kárpát-medencében gondolkodás fontosságát emelte ki a kerekasztalt köszöntő beszédében, és a doktoranduszszervezetekkel való együttműködést szorgalmazta. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke a tudományos diákköri konferenciákon az elmúlt években megfigyelt minőségi változásokról beszélt, és arra buzdította a doktoranduszokat, hogy látogassák a TDK-kat.

56

ACTA DOCTORANDORUM

A kerekasztal-beszélgetés további részében az MDK tagszervezeteinek tevékenységét a szervezetek elnökei mutatták be: a Doktoranduszok Országos Szövetségéről Csiszár Imre beszélt, a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségéről Székely Tünde, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásáról Morvai Tünde, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetéről Novák Anikó, a kárpátaljai Momentum Doctorandusról pedig Kovály Katalin.

2014

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese elmondta, nagy öröm számára, hogy helyet adhatnak a Nyári Tábornak, továbbá reményét fejezte ki, hogy a Miskolci Egyetem és az MDK tagszervezetei között most elindult együttműködés a továbbiakban folytatódni fog.

A Magyar Doktorandusz Közösséggel együttműködő intézmények, szervezetek meghívott képviselői a közös munka elmélyítésének további lehetőségeit taglalták. Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának osztályvezetője, gratulált ahhoz, hogy létezik az MDK, majd ismertette az Akadémia köztestületi tevékenységét, pályázati rendszerét, valamint beszámolt néhány doktoranduszokat is érintő aktualitásról. Hógenburg Tamás, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkolégiuma igazgatója és Harsányi Ilona, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma oktatási és pályázati igazgatóhelyettese kiemelték intézményük elkötelezettségét a határon túli hallgatók támogatásában. Három biztos kapcsolódási pontot emeltek ki az MDK és a Balassi Intézet között, a határon túli doktoranduszok éves PhD-konferenciáját, melynek szervezésében és lebonyolításában szakmai segítséget nyújt az MDK, a tehetséggondozó szakkollégiumot, melynek zárókonferenciáján szekcióvezetőként vettek részt az MDK képviselői, valamint a kutatói szakkollégiumot, amely pályázati lehetőség a határon túli Phd-hallgatóknak. Czene Gréta, a Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége, azaz PI-NET elnöke röviden bemutatta a szervezet tevékenységét, a közös projektumokat, tudományos kutatásokat. A 4. Nemzeti Kerekasztal kiváló összefoglalása volt a már működő együttműködéseknek, és kijelölte az irányokat az elkövetkező időszakra.

ACTA DOCTORANDORUM

57

2014

A Magyar Doktorandusz Közösség külhoni magyar szervezeteinek 2014. évi tevékenysége RODOSZ (Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége) 2012 májusában sor került egy új, „gyűjtő”-honlap elindítására a RODOSZ égisze alatt, amely azóta folyamatosan működik és ez az osztondijak.ro oldal. Az oldal a szervezet állandó projektje lett az elmúlt két év során, amelyeknek célja a különböző nyelven meghirdetett ösztöndíjak összegyűjtése és közzététele. A honlap célcsoportja: minden olyan romániai és magyar nemzetiségű személy, aki részt vesz a köz- és felsőoktatásban, attól függetlenül, hogy hol végzi tanulmányait. A honlappal az a célunk, hogy a látogatók minden ösztöndíjakkal, konferenciákkal, publikációs lehetőségekkel kapcsolatos összes információt egy helyen találjanak meg, strukturált rendszerben, így szeretnénk segíteni a tudatos karriertervezést, akár a felsőoktatásba való belépés pillanatától kezdve. Ugyanakkor a hagyományos RODOSZ Konferenciát átalakítottuk, ilyen módon, első alkalommal tematikus, de továbbra is interdiszciplináris jellegű konferenciára került sor 2013. december 7-én, „Innováció és kreativitás a tudományban” címmel. A rendezvény célcsoportját a Kárpát-medencéből származó vagy a Kárpátmedencében tanuló magiszteri hallgatók, doktoranduszok, fiatal kutatók, posztdoktorok, illetve doktorok képezték. A jelentkezés előfeltétele egyrészt az egyetemi végzettség, másrészt a 2 évnél nem régebbi kutatás volt, harmadrészt a bemutatásra kerülő tanulmány jellege és/vagy témája illeszkedett akár az innováció, akár a kreativitás legszélesebb értelemben vett fogalmához. A konferencia innovatív jellegéből adódóan, minden előadónak jelentkezéskor egyben vállalnia kellett az opponensi szerepet is, amely módot nyújtott hasznos, interaktív, stimulatív visszajelzések biztosítására a bemutatott kutatási eredményeket illetően. Tovább hangsúlyozva az innováció és a kreativitás helyét a tudományos életben, két díj meghirdetésére is sor került: 1. a leginnovatívabb téma díja, 2. a legkreatívabb előadás díja. A konferencia munkálatainak a Sapientia–EMTE Tordai út 4. szám alatti épülete adott otthont, ahol az előadások bemutatására a párhuzamosan került sor a következő szekciókban: bölcsészettudományok, társadalomtudományok, élő- és élettelen természettudományok, műszaki tudományok. A bemutatásra került 30 előadás ezúttal magyar és angol nyelven zajlott. A Magyar Tudomány Ünnepe projekt keretében meghirdetett PhD Napra egy külön rendezvény keretében került sor, 2014. január 24-én. Az eseményt a Magyar Tudományos Akadémia Domus

58

ACTA DOCTORANDORUM

2014

Hungarica Ösztöndíjprogram Kuratóriuma, valamint Titkárságával és az Erdélyi Múzeum Egyesülettel közösen szerveztük meg. A rendezvényre a kolozsvári magyar tudományos világ minden egyéni és szervezeti képviselőjét meghívtuk. Maga a rendezvény két részből állt, www.osztondijak.ro projektbemutatóval kezdődött, amelyet az érdeklődő kolozsvári doktoranduszok és egyetemi oktatók hallgattak meg. A rendezvény második részében a Domus Hungarica Ösztöndíjprogramra vonatkozó pályázati konzultációra került sor Tarnóczy Mariann, illetve dr. Tibori Tímea egyetemi tanár előadásában. Ebben az évben tovább bővült a felnőttképzési tevékenységünk a „Mentőöv szesszióra” jelszó alatt megszervezett Hatékony tanulás workshop-pal, amelyre 2014. január 25-én került sor Kolozsváron. A workshop célcsoportját azon alapképzős, mesteris és PhD hallgatók képezték, akik szükségesnek érezték tanulási készségeik csiszolását. A workshop elméleti és gyakorlati részekből tevődött össze, amelyet Benkő Ilona pszichológia végzettséggel rendelkező tréner tartott. A rendezvényen összesen 19 fő vett részt. 2014. február 21-22. között került sor a III. Erdélyi Politikatudományi Konferenciára Kolozsváron, amelynek a RODOSZ is társszervezője volt. A rendezvényen a DOSz Történelem és Politikatudományi Osztály hét tagja vett részt, hatan előadással. A DOSz TePo képviselői számára a rendezvény hivatalos programja mellett pluszprogramokat is szerveztünk, többek között színházi előadást láthattak a Kolozsvári Magyar Színházban, részt vehettek egy városnéző túrán, meglátogathatták a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Főépületét, megnézhették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új épületegyüttesét, ennek panorámakönyvtárát, és természetesen elmaradhatatlan volt a kolozsvári kulturális kávéházak felfedezése is. A konferencia keretében megvalósult a DOSz Történelem és Politikatudományi Osztály DOSz Café c. rendezvénye Kolozsváron, a Bulgakov irodalmi kávéházban, amelynek témája a következő volt: Az erdélyi magyar politikatudomány helyzete ma. A témával kapcsolatos felvezetőt, vitaindító gondolatokat dr. Toró Tibor, politológus-szociológus, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának oktatója tartotta. Felkért hozzászólói dr. Kiss Tamás, szociológus, a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet munkatársa, illetve dr. Salat Levente, politológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció Karának oktatója voltak. A DOSz tudományos osztályainak ez volt az első olyan rendezvénye, amely határon túli helyszínen valósult meg.

ACTA DOCTORANDORUM

59

2014

A non-profit vagy más szóval a civil szervezetek megfelelő menedzsmentje az elmúlt évektől kezdődően különösen nagy kihívást jelent. Az emberi és a pénzügyi erőforrások kezelését illető stratégiák megfelelő megválasztása minden civil szervezet számára a fennmaradás egyik legfontosabb tényezője lehet. Fontos tehát egyrészt tisztában lenni a napjainkban a legjobban bevált stratégiákkal és módszerekkel, illetve ezeket az adott civil szervezetre szabni és folyamatosan újítani. A felsőoktatási/tudományos/ szakmai civil szervezetek esete rendhagyó, hiszen úgy a célcsoport, mint a menedzsmenttel foglalkozó személyek csoportja időről időre változik, sok esetben nincs biztosítva a folytonosság. Az ilyen esetekben különösen nehéz hosszú távon tervezni, a megfelelő stratégiát megvalósítani. A kérdés, hogy ezen feltételekkel számolva mi tesz sikeressé egy felsőoktatási/tudományos/szakmai civil szervezetet? A RODOSZ 2014. január–március között „A sikeres felsőoktatási/ tudományos/ szakmai civil szervezetek menedzsmentjének vizsgálata a kreativitás jegyében” c. kutatás első fázisát valósította meg. Ennek keretében az erdélyi magyar felsőoktatási/ tudományos/szakmai civil szervezetek menedzsmentjét vizsgáltuk, kiemelve az emberi és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodást. 2012 nyarán, egy újabb területen egészítettük ki tevékenységünket, egy, a nyári fesztiválokhoz kapcsolódó újság kiadásával. A SHOTTITŰD-nek egyrészt célja, hogy tájékoztassa a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat továbbtanulási lehetőségeikről, a rendelkezésére álló információk tömegével kiválasztva a legfontosabbakat. Ezt az újságot sajnos nem tudtuk rendszeresen megjelentetni, viszont a 2014 márciusában kiadott lapszám rendhagyó módon azzal a céllal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a különböző, jelenleg is aktuális ösztöndíj-lehetőségekről. Azért rendhagyó ez a téma, mert az újság a kezdetekben úgy indult, hogy különböző nyári fesztiválokhoz kapcsolódik (az eddig megjelent két lapszám a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, illetve a Kolozsvári Magyar Napok kapcsán jelent meg. A havilap tartalma megtekinthető a rodosz.ro oldalon, valamint a szervezet Facebook oldalán. Az 5. Kolozsvári Magyar Napok keretében lezajlott kulturális események között volt augusztus 22-én, pénteken tartott előadása Fodor János doktorandusz hallgatónak a The Soviet kávézóban. Az előadást DOSZ Café beszélgetés követte. A helyszín tematikájából adódóan a kommunizmus időszakát jobban megértetni próbáló, tudomány-népszerűsítő előadás volt hallható A megtorlás módszerei: a politikai rendőrségek címmel. Az előadás elsősorban a Szovjetunióban, Magyarországon és Romániában a kommunizmus alatt működő karhatalmi szervek történetét vette sorra, így a hallgatók átfogó képet kaphattak a Csekától a KGB-ig, az ÁVÓ-tól a Securitate-ig.

60

ACTA DOCTORANDORUM

2014

Tehetséggondozás a Kárpát-medencében – kerekasztal beszélgetésre került sort a Magyar Doktorandusz Közösség szervezésében az 5. Kolozsvári Magyar Napokon, 2014. augusztus 23-án, amelynek helyszíne a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának Tordai úti épületegyüttese volt. A rendezvény moderátora: dr. Aáry Tamás Lajos, Magyarország oktatási jogok biztosa volt. Felkért hozzászólók voltak: dr. Weiszburg Tamás, ELTE TTK, a HTDK mozgalom vezetője, az OTDT általános alelnöke, dr. Tonk Márton, egyetemi docens, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának dékánja, dr. Kádár Magor egyetemi docens, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi, Közigazgatás és Kommunikáció Kar oktatója, illetve Rés Konrád Gergely, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a DOSZ elnöksége, Csapó László, Budai Csaba és Rámháp Szabolcs elnökségi tagok, illetve jómagam, mint házigazda által, a Magyar Doktorandusz Közösség részéről pedig Morvai Tünde, MDK koordinátor, a TéKa elnöke, illetve Kovály Katalin, a Momentum Doctorandus elnöke. A kolozsvári magyar egyetemi oktatók és hallgatók szép számban képviseltették magukat, és értelmezésemben érdemi párbeszéd alakult ki a résztvevők között, minden viszonylatban: oktató-hallgató között, tehetséggondozó-tehetséggondozott között, a TDK mozgalom és a nemzetközi versenyek viszonylatában. Külön szerencsés volt az, hogy több tudományterület képviselői (a természettudományok, műszaki tudományok és társadalomtudományi) jelenlétében a tehetséggondozás sajátos szempontjai is megjelentek és kiegészítették egymást. Külön érdekessége az eseménynek, hogy dr. Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman felvetette egy újabb kutatás megvalósításának ötletét a tehetséggondozás témakörében, az Aranymetszés logikája mentén, ugyancsak 5 régióban (Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság). Jelen pillanatban zajlanak az „Innováció és kreativitás a tudományban” c. konferenciakötet nyomdai előkészítési munkálatai, amelyet idén tudományos kiadóval, az Erdélyi Múzeum Egyesület Kiadóval fogunk megjelentetni. Minden kedves érdeklődőnek szívesen állunk rendelkezésére a következő elérhetőségeinken: mobiltelefon - 0040-745-786249 (Székely Tünde, megbízott elnök), e-mailben az, [email protected] címen, illetve amennyiben a megkeresés a RODOSZ által szervezett konferenciával kapcsolatos, akkor a [email protected] címen. A szervezet által működtetett honlapok címe: www.rodosz.ro, www. osztondijak.ro. A RODOSZ elérhető Facebook-on itt: https://www.facebook.com/ pages/Rodosz/121792297859108?ref=hl; az osztondijak.ro oldal pedig itt: https://www.facebook.com/Osztondijak.ro

ACTA DOCTORANDORUM

61

2014

TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) A szervezetről A TéKa 2011 óta működő polgári társulás, melynek célja, hogy olyan ifjúsági szervezetként működjön, mely a tudomány módszereivel segíti elő a szlovákiai magyar fiatalok tudományos és kulturális tevékenységének kibontakozását, miközben egyéneket és közösségeket fejleszt, nemzetközi kapcsolatokat ápol. Tudományos tevékenysége révén, szorosan együttműködve elsősorban a szlovákiai és magyarországi, valamint egyéb nemzetközi intézményekkel, célja olyan stratégia kiépítése, amellyel a szlovákiai magyar fiatalok számára lehetőséget tud biztosítani a tudományos életben való aktív részvételre, szakmai előrehaladásra. Kutatási programjaiba, melynek fókusza főképp a dél-szlovákiai régió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális fejlődését célozza, igyekszik minél több fiatalt belevonni. A TéKa tevékenységei és programjai révén nem csak egyetemi fokozattal rendelkező személyekkel kíván foglalkozni, hanem mindazokkal, akik aktívan és elkötelezetten érdeklődnek a szlovákiai magyarok tudományos és kulturális tevékenysége iránt, akik útmutatást keresnek, vagy partneri kapcsolatokat szeretnének kialakítani. A szervezet 2014. évi főbb tevékenysége A TéKa „Nemzet és kisebbség. Társadalomtörténeti változások a XIX-XX. században” címen 2014. március 12-13-án két napos konferenciát szervezett Révkomáromban és Egerben. A konferencia első napja a Selye János Egyetem Tanárképző Karán zajlott, ahol öt ország (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia) 10 fiatal kutatója mutatta be tudományos eredményeit. A szakmai vezetés feladatát a SJE tanárai, Szarka László és Simon Attila történészek, valamint Miroslav Michela, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatója látta el. Miroslav Michela, történész nagy örömmel fogadta a szervezők felkérését a konferenciára, hangsúlyozva, hogy az ilyen jellegű szakmai párbeszédek rendkívüli módon erősíthetik a a tudományos pályára készülő hallgatók szakmai fejlődését és az azonos témában kutatók kapcsolati hálójának kiterjesztését. Külön kiemelendő, hogy az eseményen a nemzetiségi kérdéseket feldolgozó szlovák és magyar anyanyelvű kutatók folytattak párbeszédet. A konferencia három nyelven zajlott, szlovák és/vagy magyar nyelvű előadások mellett angol nyelvű prezentációk is készültek.

62

ACTA DOCTORANDORUM

2014

2014. március 13-án Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézete biztosította a konferencia helyszínét és a szakmai hátteret. A 14 előadóból 5 kárpátaljai mellett magyarországi, erdélyi és felvidéki doktoranduszok is bemutatták munkásságukat. Kiss László, tanszékvezető főiskolai tanár az előadások és az azt követő viták, eszmecserék jelentőségére hívta fel a figyelmet. Ezen túl biztatta a jelenlévőket, hogy az egymás munkája iránti érdeklődést a konferencián túl a jövőben is tartsák fenn. Pap József, az intézet vezetője értékelte az előadások sokszínűségét, ezzel együtt kiemelte annak előnyeit is, hogy különböző országokból érkeztek az előadók. A konferencián elhangzott előadások írásban publikált változata a szakmai vezetők által lektorált konferenciakötet a napokban jelenik meg.

A TéKa társulás 2014 májusában első ízben rendezte meg természettudomány népszerűsítő szemináriumát a Magyar Tudományos Akadémia Domus Vendégházában. Az első szeminárium témája a biológia tudmány köré szerveződött, előadóink között volt Prof. Kádasi Lajos humángenetikus a pozsonyi Comenius Egyetemről és Dr. Hájos Norbert felvidéki származású agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (MTA KOKI). Az eseményen részt vevő főként határon túli hallgatók és kutatók megismerhették az előadók eddigi legfontosabb kutatásainak eredményeit és bepillantást kaphattak a tudományos pályát választó kutatók életébe. Az idei gombaszögi nyári táborban a TéKa két programot szervezett. Egyrészt tudományos ismeretterjesztő csillagászati bemutatót tartott a szervezet két tagja, Telek Attila és Bóna László. Az első éjjelen a táborlakók megismerkedhettek Földünk Holdjával, mely éjfélkor bukkant ki a fenyőfák közül a tábor felett. A közel 50

ACTA DOCTORANDORUM

63

2014

érdeklődő fiatal a Hold mellett megismerkedhetett az alapvető asztronómiai eljárással, az alapvető távcsövekkel és látcsövekkel, és a gyakorlatban ki is próbálhatták azokat. A két egyszerű látcső mellett egy kisebb lencsés távcső, egy 70 mm mélyűr látcső és egy 150 mm newton távcső biztosította, hogy mindenki tetszése szerint tegyen egy sétát a hold felszínén. A megfigyelés alatt kötetlen beszélgetés alakult ki, mely praktikus kérdésektől az elméleti, kvantumfizikai kérdéseken át színes skálát érintett. az érdeklődésre való tekintettel a program egészen hajnali háromig elhúzódott. A második nap témája naprendszerünk bolygói és más mélyűr objektumok, ám az időjárás viszontagsága miatt csupán a gyűrűs szaturnuszra és a vörös marsra jutott némi idő, mielőtt a felhők eltakarták az eget. Ennek ellenére a szervezőket és reményeink szerint a résztvevőket is örömmel töltötte el az a néhány óra, melyet a szabad ég alatt töltöttünk.

Másrészt rövid prezentáció keretében Bajcsi Ildikó, a szervezet alelnöke ismertette az ösztöndíj lehetőségekről az ott jelenlévő szlovákiai magyar doktoranduszokat, illetve doktoranduszi tanulmányokat folytatni kívánó érdeklődőket.

64

ACTA DOCTORANDORUM

2014 A Felvidék – Horná Zem című dokumentumfilmet ún.vándor mozi keretében mutatta be a szervezet Szlovákiában, három helyszínen. Komáromban a filmnézést követően Szarka László, történésszel beszélgethetett a megjelent közönség a film történelmi hátteréről. Füleken és Ipolyságon pedig helyi szlovák és magyar szakértők elemezték a filmet a szlovák-magyar relációban.

Elérhetőség: Email: [email protected], [email protected], Honlap: www.te-ka.sk Elnök: Morvai Tünde, alelnök: Bajcsi Ildikó

ACTA DOCTORANDORUM

65

2014

VMDOK (Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) A szervezetről általában A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) 2001 februárjában jött létre, hogy összefogja a térség doktoranduszait, fiatal kutatóit, majd 2011. május 28-án a Regionális Tudományi Társaság által Szabadkán rendezett I. Vajdasági Doktorandusz Konferencián a jelenlévő mintegy ötven doktorandusz a szervezet újjászervezése mellett döntött. A szervezet egy olyan szellemi műhely kíván lenni a térség fiatal tudományos értelmisége számára, melyről Hankiss Elemér ír: „a függetlenség mellett fontos az is, hogy a gondolkodó ember valamilyen szellemi műhelyt találjon magának. Olyan emberek közösségét, akik kritikusan ugyan, de odafigyelnek egymás gondolataira.” A VMDOK-hoz bárki csatlakozhat, aki doktori képzésben vesz részt, vagy még csak gondolkodik ezen, aki már ledoktorált, aki fiatal kutatóként tevékenykedik, és mindazok, akik szívügyüknek tekintik a vajdasági magyar tudományos utánpótlást.

A szervezet céljai Tapasztalataink azt mutatják, hogy a doktoranduszok és kutatók körében az egyik legnagyobb problémát az információáramlás hiánya jelenti, az azonos szakterületen tevékenykedők közül is csak kevesen ismerik egymást, működnek együtt. Ma, amikor az interdiszciplinaritás és a csapatmunka idejét éljük, e hiányosságok orvoslása az elsődleges cél.

66

ACTA DOCTORANDORUM

2014

Ennek függvényében fontosnak tarjuk a vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal kutatók felkutatását, igényeik felmérését, kapcsolati hálójuk gazdagítását. Lényeges célkitűzésünk a tudományos vívmányokkal, szakmai lehetőségekkel kapcsolatos információk terjesztése, a tudományos munka serkentése, a segítségnyújtás a diplomahonosítási eljárásban, a magyar szakmai és tudományos nyelv ápolása és fejlesztése, tudományos kiadványok megjelentetése, műhelymunkák, konferenciák szervezése, interdiszciplináris és egyéb kutatócsoportok kialakítása, a tudományos utánpótlás nevelése, a tudományos, kutatói életpálya népszerűsítése már a középiskolától kezdődően.

Főbb események, projektek Az elmúlt év legjelentősebb projektuma a VajDasági geneRáció című kiadványunk előkészítése volt, melyben közel 130 vajdasági magyar doktorandusz, fiatal kutató mutatkozik be, valamint a kötetben helyet kaptak a fiatal tudományos értelmiség helyzetével foglalkozó fontos tanulmányok is. Emellett megjelent a Kihívások és lehetőségek – Válogatott társadalomtudományi tanulmányok című tanulmánykötetünk is. A doktoranduszok felkutatása és igényeik felmérése után, valamint a tavalyi középiskolások és egyetemisták számára szervezett pályaorientációs és tudománynépszerűsítő programok után az elmúlt időszakban elsősorban a közvetlen célközönségünkre, a doktoranduszokra, fiatal kutatókra koncentráltunk, számukra rendeztünk különféle szakmai programokat, melyekkel versenyképességükett kívántuk serkenteni. Kezdő és haladó SPSSképzést és kutatásmódszertani műhelymunkát szerveztünk.

ACTA DOCTORANDORUM

67

2014 Továbbá elindítottuk a DOKK programsorozatot, mellyel bemutatkozási lehetőséget kívánunk biztosítani fiatal doktranduszoknak, kutatóknak. A sorozat nyitó eseménye Lovra Éva városépítő-teoretikus Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után című könyvének bemutatója volt.

Szakmai partnereink: Célkitűzéseink tekintetében az egyik legfontosabb vajdasági partnerünk a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely megadja a kezdő anyagi és szakmai támogatást a tehetséges egyetemistáknak, elindítja őket a tudományos pályán. A Felsőoktatási Kollégium 2002 óta minden novemberben megrendezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amely bemutatkozási lehetőséget biztosít nemcsak az egyetemistáknak, de a fiatal kutatóknak is. Szorosan együttműködünk továbbá a

68

ACTA DOCTORANDORUM

A főbb projektjeink megvalósításán túl több konferencián, doktorandusz táborban, nyári szabadegyetemen is részt vettünk. A többi határon túli doktorandusz szervezettel együtt bekapcsolódtunk a Balassi Intézet által szervezett Tehetséggondozó Szakkollégium munkájába és az adott intézet által szervezett Kárpát-medencei PhD konferencia szervezésébe. Részt vettünk a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett Nemzeti Doktorandusz Kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Kárpát-medence doktoranduszait érintő kérdésekről, problémákról esett szó.

2014

Doktoranduszok Országos Szövetségével, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a kárpátaljai Momentum Doctorandusszal és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével.

Elnök: Novák Anikó Elnökségi tagok: Rózsa Rita és Takács Zoltán Honlap: www.vmdok.org.rs E-mail: [email protected], [email protected] Momentum Doctorandus A szervezetről általában A Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandus szervezet 2011 márciusában jött létre kárpátaljai magyar doktoranduszok kezdeményezésére. A szervezet névválasztását az motiválta, hogy saját egyéni lendületünkkel (latinul: momentum) az egész közösség lendületévé válhassunk, motiváljuk és segítsük egymást a „doktorandusz lét” kicsit sem egyszerű és sima útján. A fiatal tudósok nemcsak földrajzilag, de tudományterületeket tekintve is nagy változatosságot képviselnek, ezért munkánkat két alapvető (társadalom- és természettudományi) szakosztály keretében végezzük, amelyek önálló koordinátorai a szervezet titkárával valamint a 3 tagú elnökséggel közösen irányítják a Momentum Doctorandust. Munkánkat egy 3 főből álló ellenőrző bizottság is segíti.

ACTA DOCTORANDORUM

69

2014 Hogyan lehet valaki tagja a szervezetnek? Mi, a Momentum Doctorandusnál úgy véljük, az ukrajnai és magyarországi képzésben résztvevő doktoranduszok közös szervezetének létrehozásával egy lépéssel közelebb jutottunk a kárpátaljai tudós társadalom megosztottságának leküzdésében. A szervezethez bárki csatlakozhat, aki kárpátaljai magyarnak vallja magát, vagy aki kárpátaljai vonatkozású kutatási témával foglalkozik és persze aki doktori képzésben vesz részt vagy a fokozatszerzés valamely stádiumában tart. A Momentum Doctorandus olyan PhD hallgatókat tudhat tagjai között, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Corvinusszal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, a Debreceni, Szegedi, Pécsi Tudományegyetemekkel, a Kijevi, Lembergi, Ungvári és a Kárpátaljai Nemzeti Egyetemmel állnak doktorandusz-hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonyban. A szervezet céljai A szervezet elsősorban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összefogja a kárpátaljai magyar származású vagy kárpátaljai magyar vonatkozású kutatási témával foglalkozó doktori képzésben részt vevő hallgatókat, a doktori abszolutóriummal rendelkező, illetve doktorjelölti státuszban lévő személyeket. Továbbá célunk, hogy a tagok számára olyan szakmai információkat áramoltassunk (konferencia, publikálási, kutatási ösztöndíj lehetőségek) és olyan szakmai programokat szervezzünk, amelyek segíthetik őket doktori

70

ACTA DOCTORANDORUM

Főbb események, projektek A Momentum Doktorandus kiemelt projektjei közé tartozik a „Doktorandus esték” programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai magyar doktoranduszok találkozzanak, megismerjék egymás kutatási témáját, kötetlenül beszélgessenek. A programot két Kárpátaljai és két Magyarországi helyszínen valósítottuk meg (Ungvár, Beregszász, Debrecen, Budapest), ott, ahol a kárpátaljai magyar doktoranduszok jelentős része összpontosul. Minden alkalommal egy meghívott előadó, illetve egy doktorandusz osztotta meg tapasztalatait, kutatási témájának eredményeit a jelenlévőkkel. Az előadások után kötetlen beszélgetés, társasjátékozás vette kezdetét. A Beregszászi Doktorandus Esték alkalmával, rendhagyó módon, meghívott vendégeink Galán Angéla (műsorvezető, televíziós újságíró) és Zámborszki Ákos (filmrendező) voltak. Galán és Zámborszki a szerzői annak a dokumentumfilm sorozatnak, melyek a Felvidéken, Vajdaságban, illetve Erdélyben élő magyarokról Szomszédaink, a magyarok címen mutatja be az ottani többség-kisebbség viszonyait. A Beregszászi Doktorandus esték során a szlovákiai rész került levetítésre. Aztán felkért hozzászólók és a jelen lévő közönség mondták el véleményüket a filmről.

2014

fokozatuk megszerzésében, az ukrajnai és magyarországi tudományos társadalomba való integrációjukban. Valamint célunk hazai és külföldi, illetőleg Európai Uniós tapasztalatok felhasználásával és átadásával a doktori kutatások színvonalának emelése.

A Kézzelfogható természettudomány névre keresztelt projekt keretében a Momentum Doctorandus Természettudományi Szekciójának tagjai, immáron harmadik éve, foglalkozásokat tartottak több kárpátaljai nyári diáktáborban, a természettudományokat

ACTA DOCTORANDORUM

71

2014

népszerűsítő vetélkedőket, a környezettudatos gondolkodásmód fejlődését elősegítő játékos feladatokat szerveztek a diákok számára. A kezdeményezés hátterében az az általános trend áll, miszerint a továbbtanuló kárpátaljai fiatalok kis hányada folytatja felsőfokú tanulmányait természettudományi szakirányon. A nyári táborok előzményeként 2011 őszén hasonló célzattal középiskolai tudománynépszerűsítő körutat is szervezett a szekció. A fiatal kutatók vállalták, hogy időszerű, a mindennapi életben hasznosítható, ugyanakkor a természettudományokhoz szorosan kapcsolódó témákról tartsanak foglalkozásokat a diákok számára. Az interaktív előadások legfőbb célja az volt, hogy hozzájáruljanak a kárpátaljai magyar fiatalok továbbtanulási hajlandóságának növekedéséhez, közelebb hozzák ezen tudományterületeket a diákok mindennapjaihoz, rávilágítva a tudományművelés pozitív oldalaira és gyakorlati jelentőségére.

2014 elején, a Beregszászi Főiskolán került megrendezésre azon kéziratok bemutatása és bírálata, amelyek a kárpátaljai magyar doktoranduszokkal foglalkozó egy kérdőíves és egy interjús kutatás alapján készültek, és amelyek hamarosan kötet formájában is olvashatóak lesznek. A kutatás révén sikerült átfogóbb képet kapni a kárpátaljai doktoranduszok szocio-demográfiai hátteréről, munkaerő-piaci helyzetéről, doktori tanulmányainak jelenlegi állásáról, a képzéssel való elégedettségükről, a tudományos életbe való integrálódásuk irányáról és mértékéről, és nem utolsósorban magánéleti és szakmai jövőképükről.

72

ACTA DOCTORANDORUM

2014 A Momentum Doktorandus céljai között szerepel a tudománynépszerűsítés is, a kárpátaljai magyar fiatalok továbbtanulásának ösztönzése, az Ukrajnában működő magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények népszerűsítése. Az ukrajnai felsőoktatási piac, valamint a magyar (vagy részben magyar) tannyelvű képzés bővülése, illetve a folyamatosan változó és megújuló felsőoktatási törvény és jelentkezési rendszer következtében egyre sürgetőbb és fontosabb, hogy az érettségire készülő diákok megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tudnivalókkal készüljenek az előttük álló megmérettetésekre (érettségi, felvételi vizsga, szakválasztás). Célunkat, immár második éve, egy felvételi tájékoztató kiadvány összeállításával igyekeztünk megvalósítani, amely összefoglaló tájékoztatást nyújt a továbbtanulással kapcsolatos követelményekről, a vonatkozó jogszabályokról. Másrészt áttekinthető formában mutatja be azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeken a kárpátaljai végzős diákok magyar nyelven végezhetik felsőfokú tanulmányaikat, valamint az ösztöndíj lehetőségekről is tájékozódhatnak. A tájékoztatás mellett az ösztönzést is feladatunknak érezzük. Ezért a felvételi tájékoztató kiadványokat személyesen vittük el a nagyobb magyar nyelvű kárpátaljai középiskolákba és gimnáziumokba, ahol a kötetbemutató előadást követően interaktív beszélgetést kezdeményeztünk a tanulókkal, hogy a felmerülő kérdésekkel, bizonytalanságokkal kapcsolatban közvetlen módon beszélgethessünk.

ACTA DOCTORANDORUM

73

2014

Felvételi tájékoztató kiadvány

A főbb projektjeink megvalósításán kívül több konferencián, doktorandusz táborban, nyári szabadegyetemeken vettünk részt. A többi határon túli doktorandusz szervezettel együtt bekapcsolódtunk a Balassi Intézet által szervezett Tehetséggondozó Szakkollégium munkájába és az adott intézet által szervezett Kárpát-medencei PhD konferencia szervezésébe, illetve szakmai segítséget nyújtottunk a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia és a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók által szervezett tudományos konferenciához. Részt vettünk a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK) által szervezett Kárpát-medencei tehetséggondozásról szóló kerekasztal beszélgetésen, a Határon Túli Tudományos Diákköri Konferencia által szervezett fórumon, illetve a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett Nemzeti Doktorandusz Kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Kárpát-medence doktoranduszait érintő kérdésekről, problémákról esett szó.

74

ACTA DOCTORANDORUM

Helyi és külföldi szervezetekkel való együttműködés

2014

A Momentum Doctorandus egy Kárpátaljai Elektronikus Adatbank létrehozását tervezi, ahol a Kárpátaljával kapcsolatos tudományos anyagokat gyűjtenénk össze, melyet folyamatosan bővítenének a jövőben. Az előzetes elképzelések szerint első lépésben az alábbi 3 fő területre koncentrálunk: Kárpátaljával kapcsolatos elektronikus könyvek; Kárpátaljai disszertációk (azok a doktori értekezések, amelyek kárpátaljai kutatók tollából születtek); Kárpátaljai magyar doktoranduszok, fiatal kutatók bemutatkozása (rövid fényképes bemutatkozás, kutatási szakterület, legfontosabb publikációk). A Momentum Doktorandus szoros kapcsolatot ápol a már létező doktorandusz szervezetekkel, tehetséggondozással, szakmai programok szervezésével, valamint tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezetekkel helyi, országos, Kárpát-medencei és nemzetközi szinten is. Legfontosabb szakmai partnereink a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ), a PI-NET (Postgraduates’ International Network), a „TéKa” (a szlovákiai magyar fiatalok tudományos és kulturális társulása), a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ), a Vajdasági Magyar Doktoranduszok Szövetsége, a Márton Áron Szakkollégium, a Magyar Ifjusági Konferencia (MIK), a kárpátaljai Génius Tehetséggondozó Jótékonysági Alapítvány, a Határon Túli Tudományos Diákköri Konferencia (HTDK) valamint a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSz). Elkötelezettségünket az együttműködés iránt azóta már számos közös projekt bizonyította. Elnök: Kovály Katalin Alelnökök: Séra Magdolna, Kolozsvári István Titkár: Nagy Enikő Természettudományi Osztály koordinátora: Hadnagy István Társadalomtudományi Osztály koordinátora: Molnár Anita Ellenőrző Bizottság tagjai: Vavrincsik Regina, Szőlősi Nóra, Tutuskó Ágnes Honlap: http://www.momentumdoctorandus.com Facebook csoport: http://www.facebook.com/#!/groups/momentum.doctorandus/ Email: [email protected]

ACTA DOCTORANDORUM

75

2014

EURODOC Közgyűlés Budapesten A DOSZ Egyesület társszervezésében 2014. március 25-27. között Budapesten került sor a EURODOC 14. éves konferenciájára, amelyhez egyúttal az európai doktorandusz szervezet közgyűlése is kapcsolódott. Ez az alkalom kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy az Európai Kutatási (ERA) és Felsőoktatási Térségből (EHEA) érkező fiatal kutatók az adott szektorok különböző képviselőivel, döntéshozóival találkozzanak, valamint közösen megvitassák a kutatás és innováció területeinek legaktuálisabb kérdésköreit, kihívásait. A konferencia fontosságát hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Dr. Pálinkás József profeszszor úr védnökségét adta a rendezvényhez, valamint vállalta a konferencia megnyitását. A konferencia programjában szereplő előadások és workshopok olyan releváns témákat öleltek fel, mint például a fiatal kutatók helyzetbe hozását célzó lehetséges szerkezeti átalakítások szükségessége, a kutatók személyes fejlődését segítő intézkedések meghozatala, továbbá a nők tudományban történt szerepének erősítése, valamint az interdiszciplinaritás. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályájuk elején járó fiatal kutatók sok esetben kevésé tudnak bekapcsolódni az európai szintű kutatásokba, sokan közülük alulfizetettek és gyakran olyan érzés fogalmazódik meg bennük, hogy nem tekintik őket az akadémiai és kutatási közösség teljes jogú részeként. Tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor a PhD fokozattal rendelkezők inkább a kutatási, mintsem az akadémia szférában helyezkednek el az oktatói álláshelyek korlátozott száma miatt. Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy PhD képzés és magának a fokozatnak a megszerzése mennyire hasznos a fiatal kutató számára, valamint mennyire jelent a későbbiekben erkölcsi és anyagi megbecsültséget. A tavasszal megvalósult EURODOC konferencia a fentiekben felvetett kérdésekre kereste a választ. A konferenciát követő két napban a EURODOC rendszeres éves közgyűlésére került sor, amelyen a különböző országok doktorandusz szervezetei által delegált képviselői az európai szervezet működésével kapcsolatos kérdéseket (éves szakmai és költségvetési beszámoló elfogadása, tisztségviselők megválasztása, egyéb adminisztratív ügyek) vitatták meg. A tisztújítás alkalmával az Antwerpeni Egyetemen kutató John Peacockot választották meg az európai szervezet élére, aki a korábbi elnököt Slobodan Radicevet váltotta ebben a pozícióban. A szakmai programok mellett lehetőség nyílt arra is, hogy fővárosunk nevezetességeit is megmutassuk az Európa számos pontjáról

76

ACTA DOCTORANDORUM

Ahogyan azt a bevezetőben is említettük, a konferencia házigazdája ezúttal még a DOSZ Egyesület volt, amely a hazai doktoranduszokat és doktorjelölteket képviseli az európai doktorandusz szervezetben. A EURODOC elnökséggel folytatott konzultációk alapján a DOSZ köztestület várhatóan a 2015. évi tavaszi éves közgyűlés keretében veszi át a DOSZ Egyesület mandátumát az európai ernyőszervezetben.

2014

érkezett kutató számára. Ennek keretében a résztvevők látogatást tettek a Parlamentben és a Budai Várban.

Gáspár Marcell a DOSz külügyi megbízottja

ACTA DOCTORANDORUM

77

2014

Javaslatok a doktoranduszok elvándorlásának kezelésére „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma... Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat satöbbi teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja.” (Széchenyi István) A tudományos szakemberek hazahozatala, itthon tartása, illetve tudásuk hazai felhasználása nem új gondolat. A reformkor nagyjai is felismerték, hogy a kiművelt emberfő külföldön presztízs, itthon pedig érték az országnak. Ennek jegyében cselekedett Széchenyi István, Wesselényi Miklós és még sorolhatnánk. E gondolati örökségből kiindulva hívja közös cselekvésre a Doktoranduszok Országos Szövetsége az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A doktori képzésre és a fokozatszerzésre való felkészülés egyik legfontosabb része a külföldi tanulmányutakon, kutatásokban, konferenciákon való részvétel. Mindezek feltétele egyrészt a kiemelkedő szakmai teljesítmény, másrészt az idegen nyelvű szaknyelvi ismeret. Ezek megléte nemcsak a magyar, hanem a külföldi munkaerőpiacon is értékes résztvevővé teszik mind a doktorandusz hallgatókat, mind a frissen fokozatot szerzetteket. Az sem hanyagolható el, hogy fokozatuk megszerzése után többen évekre külföldön vállnak munkát, majd évek múlva hazatérnek, ezáltal a magyar tudományos, gazdasági és kulturális életben olyan innovációs tevékenységet folytathatnak, amelyek keretében alkalmazhatják a nemzetközi trendeket. Természetesen vannak olyanok fiatal kutatók, akik ugyan tartósan külföldön dolgoznak, viszont az ott szerzett tapasztalataikat, eredményeiket a magyar tudományos kutatás potenciáljának növelésére fordítják. A helyzet pontos feltérképezéséhez egy, a magyar doktoranduszok és fokozatot szerzett fiatal kutatók mobilitásával foglalkozó felmérés elkészítését javasoljuk, amely az országos diplomás pályakövetési adatokat, valamint az államigazgatási adatok integrációjának adatait használja fel, továbbá statisztikai adatgyűjtéseken túl, interjúkra támaszkodva ad pontos képet ezen folyamatokról. A felmérést a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásban fokozatot szerzettekre is érdemes lenne kiterjeszteni. A hallgatói elvándorlás kérdése már több éve foglalkoztatja mind a kormányzatot, mind a szélesebb körű nyilvánosságot, annak gazdasági, társadalmi és kulturális hatásaival együtt. Ezen kérdéskör tárgyalásakor azonban ez idáig a doktorandusz hallgatók, és a frissen doktoráltak kérdésével igen kevesen foglakoztak, amely

78

ACTA DOCTORANDORUM

A kérdéskör külön kezelését több tényező is indokolja: 1.

A doktoranduszok és doktorjelöltek között sokkal kisebb arányban találunk doktori tanulmányaikat állami ösztöndíjasként végzőket/végzetteket a doktori képzés jellegéből adódóan.

2.

A doktoranduszok és a doktorjelöltek korösszetétele nem követi a graduális képzésben résztvevők korösszetételének trendjét (azaz nincsenek döntő többségben a 24-27 éves korosztály tagjai, az átlag életkor magasabb, mint az érettségi + 3 év (alapszak) + 2 év (mesterszak).

3.

A doktoranduszok többsége tanulmányaik alatt már önálló egzisztenciával rendelkezik, vagy éppen annak kiépítésén dolgozik.

2014

abból a szempontból szerencsésnek tekinthető, hogy nem lett a kérdés összevonva a graduális hallgatók elvándorlásával.

4. A doktoranduszok és a doktorjelöltek motivációja nem az első egyetemi oklevél, vagyis az alapvégzettség megszerzése. 5.

A doktoranduszok/doktorjelöltek tanulmányi kötelezettségeihez hozzátartozik a külföldön szervezett nemzetközi konferenciákon való részvétel és előadás, illetve publikáció, ennek következtében nagyobb arányban fordulnak meg külföldi kutató/munkahelyen.

6.

A doktoranduszok, doktorjelöltek és a doktori fokozatot szerzettek elhelyezkedése az esetek többségében könnyebb mind itthon, mind külföldön.

Ezen jellemzők mellett az itthon maradó doktoranduszoknak/ doktorjelölteknek/ doktori fokozatot szerzetteknek a következővel kell szembesülniük: 1.

Elhelyezkedésük ugyan könnyebb, viszont az állami kutatóhelyek többsége nem rendelkezik elegendő anyagi háttérrel ahhoz, hogy kutatásaikat itthon tudják folytatni.

2.

Az állami pályázati kiírások jelentős része csupán a konvergencia régiókra vonatkozik, ahol a doktoranduszoknak csupán mintegy harmada folytatja tanulmányait.

3.

Magasabb végzettségük következtében külföldön magasabb presztízsű és fizetésű munkahelyet találnak.

Mindezek következtében, a graduális képzéstől eltérően, a doktoranduszok elvándorlásának kérdését máshogyan kell kezelni, mind kormányzati, mind intézményi szinten. A Doktoranduszok Országos Szövetsége kiemelten fontosnak tartja

ACTA DOCTORANDORUM

79

2014

a kérdést, amely 5-10 éves távlatban is komoly hatást gyakorol a nemzetgazdaságra. Emiatt teszünk javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúsági ügyekért felelős helyettes-államtitkárának egy közös program elindítására. Véleményünk szerint e programnak három lépcsőből kell felépülnie: I. Helyzetfelmérés Az egyik legfontosabb kérdés a doktoranduszok motivációjának vizsgálata mind a képzésbe történő belépéskor, mind a tanulmányok lezárásakor. Jelen pillanatban ehhez részben rendelkezésre állnak már adatok, annak következtében, hogy a DOSz 2013-ban és 2014-ben, bár nem országos lefedettséggel, de nagy mintaszámmal, elvégzett elsőéves felmérésnek ez az egyik fő kérdése, valamint a 2014. évben az intézményi Diplomás Pályakövető Rendszer felmérések külön foglalkoztak a doktori képzésben részt vevőkkel. Valamint e téma szerepelt az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálatban is, amely a Magyar Tudományos Akadémia DOMUS programja keretében valósult meg a határon túli doktoranduszszervezetek (TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet, Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) közös munkájának köszönhetően. A DOSz elsőéves kutatása és az ARANYMETSZÉS 2013 adatai, eredményei kiváló alapul szolgálhatnak majd az árnyalt helyzetfelméréshez. Mindezek mellett szükségesnek azt is megvizsgálni, hogy a doktorjelöltek, illetve a doktori fokozatot szerzettek hol helyezkedtek el, milyen a kapcsolatuk volt képzőhelyükkel, megfigyelhetőek-e trendek az elhelyezkedés, illetve a külföldre vándorlás terén. Meg kell vizsgálni azt, hogy a külföldi munka inkább peregrinációnak vagy végleges döntésnek tekinthető, valamint kikerülhetetlen e döntések hátterének a feltérképezése, a hazai hiányosságok megállapítása. Emellett azon okból kifolyólag, hogy külföldi tartózkodásuk alatt a fiatal kutatók más ifjúsági csoportoknál gyakrabban fordulnak meg könyvtárakban, amelyek közösségi, találkozási helyszínként is szolgálnak, érdemes figyelmet fordítani a részben, vagy egészben magyar könyvtárak kultúra- és identitás megtartó szerepére. A külhoni doktoranduszok említése felveti a magyar-magyar elvándorlás kérdését is, ugyanis a határon túli fiatalok zöme, Kárpátalján a doktoranduszok közel 90%-a, Vajdaságban több mint 60%-a, Erdélyben 37%-a, Felvidéken 29%-a magyarországi doktori képzésben vesz részt, s közülük a többség sajnos nem tér haza nyelvi és egyéb személyes okokból kifolyólag. Így Magyarországon

80

ACTA DOCTORANDORUM

II. Program kidolgozás I. fázisban megállapított eredményekre alapozva egy olyan, többszintű projektet is tartalmazó program kidolgozása, amely a külföldön lévőknek megadja azt a választ, és lehetőséget, hogy az elvándorlás ne jelentsen az országnak agyelszívást is egyben. Véleményük szerint nem annak kell az egyetlen és kizárólagos célnak lenni, hogy minden külföldön dolgozó doktorandusz/ doktorjelölt/ doktori fokozatot szerzett fiatal kutató haza jöjjön, fontosabbnak tartjuk azt, hogy munkájukkal és tudásukkal segítsék hazánkat, akár az állami kutatóintézetek, akár magán/ céges kutató intézetek munkáján keresztül, illetve az oktatásban, az új tudós nemzedék felkészítésében való részvétellel. Hosszú távon azt a célt kell kitűznünk, hogy egy egységes kutatói hálózatot, oktatási teret hozzunk létre, melynek szálai messze túlmutatnak a Kárpát-medence határain, de amelynek eredményeit mind a magyarországi társadalom és gazdasági élet mind a külhoni magyar közösségek tudják hasznosítani. E rendszerben ugyanúgy helyet kell kapniuk a szülőföldjükön maradt magyarországi és külhoni magyaroknak, valamint a külföldön élő, dolgozó kutatóknak. E kapcsolati háló révén a magyar értelmiség teljes mértékben bekapcsolódhat a világ tudományos vérkeringésébe.

2014

a kutatók elvándorlásának jelensége mellett a fiatal tudományos értelmiség bevándorlásával, a magyar tudományosságba való integrálódásával is számolni kell, s e folyamatok feltérképezése is elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk.

Mindezek fényében az alábbi irányokat javasoljuk: a) Azon munkaadók támogatása, ahol olyan doktorandusz/ doktorjelölt/ doktori fokozatot szerzetteket foglalkoztatnak, akiknek a kutatási témájában releváns a munkahely főbb tevékenységi köre, így hozzájárulnak a hazai kutatás-fejlesztés előremozdításához. b) A Balassi Intézet és annak külföldi fiók intézeteinek azon programjainak erősítése, amely a doktori képzésben érintetteket célozza meg. c) Olyan kutatások előnyben részesítése, serkentése, melyek megvalósításához nemzetközi kutatócsoportok, kutatóhálózatok szükségesek. d) Egzisztenciateremtő támogatás. e) Állandó kapcsolat teremtése a külhoni és külföldi magyar kutatókkal, kutató csoportokkal

ACTA DOCTORANDORUM

81

2014

III. Megvalósítás A programok kidolgozása után a minimális 3 éves megvalósítási időszakban összehangolt együttműködés során kell a célkitűzéseket megvalósítani. A projekt hosszú távú sikerességének és egyben továbbfejlesztési iránya egy megalapozott után követés kialakítása egy kiválasztott mintán végzett longitudinális kutatás keretében. E fázisban szakmai koordinátorként a Doktoranduszok Országos Szövetsége, együttműködve a Magyar Doktorandusz Közösség tagszervezeteivel, szívesen vállal aktív szerepet. A fentiek alapján látható, hogy az ifjúságügy nem csak a 25 év alattiakkal kell, hogy foglakozzon, és az elvándorlás kérdését nem csak a 25 év alatti korosztály esetében fontos kiemelten kezelni. Azok esetében, akik nem csak munkájukat, hanem a kutatás-fejlesztésben, illetve az innováció terén bennük rejlő lehetőségeket viszik el, más eszközöket szükséges alkalmazni, annak érdekében, hogy tudásukat mindannyiunk érdekében, Magyarországon, vagy az országhoz kötődően kamatoztassák. Nemes László a DOSz elnöki megbízottja

82

ACTA DOCTORANDORUM

A Doktoranduszok Országos Szövetése a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény közelgő módosítása kapcsán komplex javaslatcsomagokat hozott létre a doktori képzéssel és a doktoranduszokat, doktorjelölteket érintő ügyekkel kapcsolatban. Az Elnökség széleskörű véleményezésre küldte ki az intézményi önkormányzatok és a tudományos osztályok tagjai számára a javaslatcsomagok tervezeteit. A tervezetre kapott reflexiókat feldolgozta és lehetőség szerint beépítette a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság felé benyújtott javaslatcsomagba. A következőkben a DOSz által meghatározott főbb témaköröket ismertetjük.

2014

A DOSz javaslatai a Felsőoktatási Kerekasztalra

1. Doktoranduszi időszak beszámítása a nyugdíjjogosultság megállapítása során A társadalom általános elöregedése miatt elképzelhető, hogy az öregségi nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges jövőbeni, vélhetően átalakuló feltételek az állampolgárok számára nehezebben lesznek teljesíthetőek. Ennek következtében előfordulhat olyan helyzet, hogy a nyugdíjjogosultság eléréséhez rendkívül hosszú időn keresztül fennálló munkaviszony (szolgálati idő) válik szükségessé, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a doktori képzést nappali munkarendben folytató PhD- és DLA-hallgatók a képzés ideje (36 hónap) miatt nem tudnak majd teljesíteni. Hasonló probléma állhat elő akkor, ha a fokozatot szerzett doktorandusz valamilyen ok miatt idejekorán nyugellátás igénybevételére szorul – például olyan mértékű rokkantságot szenved el, amely mellett lehetetlen a munkavégzés. Ebben, valamint további számos szolgálati jogosultságot igénylő esetben is a folyósított díj mértéke nagyban függ a ledolgozott munkanapok számától, ami hátrányosan érinti a nappali munkarendű PhD- és DLAhallgatókat, akik képzésük idejét nem vétethetik figyelembe a nyugdíjjogosultság vizsgálata során. Tisztelettel felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nappali tagozatos doktoranduszok ugyanolyan értékteremtő, teljes értékű munkát végeznek, mint a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban lévő oktatók. A doktoranduszok jelentős része a kötelező kutatási feladatai mellett – az esetek döntő többségében külön juttatás nélküli – oktatási, mentori, tehetséggondozási, publikációs, adminisztrációs tevékenységeket is végez. Ezért jogosnak véljük azon igényünket, hogy a nappali tagozatos doktori képzés ideje (jelenleg 36 hónap) számítson bele a majdani nyugdíjjogosultság megállapításába, vagyis a szolgálati időbe. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy amennyiben támogatandónak ítélik kérésünket, akkor

ACTA DOCTORANDORUM

83

2014

azt visszamenőleges hatállyal juttassák érvényre, hisz a korábbi doktorandusz jogviszonnyal rendelkező kollégáink is hátrányt szenvednek ezen a téren. Kiemelten hangsúlyozzuk továbbá, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége elkötelezett a felsőoktatás és a doktori képzés minőségi színvonalának biztosításában és emelésében, így a nyugdíjjogosultság megállapítására vonatkozó kérésünk kizárólag csakis azon nappali tagozatos doktori képzésben részt vett, vagy résztvevő doktoranduszokra vonatkoznak, akik a képzést sikerrel befejezték/befejezik, vagyis doktori fokozatot szereztek/szereznek. 2. A doktori képzés időtartama A DOSZ és az Államtitkárság közötti egyeztetési folyamat egyik kiemelt kérdése volt a doktori képzés időtartamának meghatározása. Szervezetünk több álláspontot is elemzett, amelyek különböző leosztásban (3+1 vagy 2+2) 4 évesre emelnék a doktori képzés időtartamát, míg más vélemények szerint a jelenlegi 3 éves időtartam is elegendő a doktori fokozatszerzés megfelelő, minőségi előkészítésére. A DOSZ határozott véleménye szerint a képzési idő hosszának kérdését nem lehet a jelenlegi jogszabályi keretek között értelmezni. Álláspontunk szerint több ponton is szükséges a ma ismert és működő jogi, oktatási és kutatási rendszer revíziója. A jelenlegi hároméves rendszer négyévesre bővítése egyes tudományágak esetében indokolt, míg más tudományágak esetében szükségtelen. A bővítésre kijelölt tudományterületek listáját csak az érintett tárgykörben oktató-kutató tevékenységet végző doktori iskolák szakvéleménye mellett lehet összeállítani. Az érintett tudományterületek esetében indokolt lehet a +1 vagy +2 év biztosítása, vagy a képzés időtartamának ab ovo négyévesre emelése. A DOSZ tisztában van azzal, hogy a többletidő pályázati elosztása a doktori képzés minőségének emelését célozza, azonban szervezetünk szerint ezt a célt – bizonyos esetekben – más eszközzel is el lehet érni. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy nem minden területen lehet szükséges a 4 éves képzés bevezetése, s ahol ez szükségesnek ítéltetik, ott is lehetőséget kell biztosítani a megfelelő ütemben haladó, kiválóan teljesítő doktoranduszok számára, hogy a kötelező képzési idő vége előtt sikeresen befejezhessék doktori tanulmányaikat és fokozatot szerezhessenek. 3. A doktori szigorlatok újraértelmezése A DOSZ-on belül komoly aggályok merültek fel a doktori szigorlatok jelenlegi szervezési és időzítési metódusával kapcsolatban. A jelenlegi intézményi gyakorlat szerint ugyanis a doktoranduszok kép-

84

ACTA DOCTORANDORUM

2014

zésük első négy szemeszterében teljesítik azokat a kötelező doktori tárgyakat, amelyek közül később szigorlati tárgyakat választhatnak, azonban a doktori szigorlatot csak a fokozatszerzési eljárás részeként lehet letenni. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a fokozatszerzés csak kivételes esetekben indul meg közvetlenül a doktori képzés után, vagyis a doktorandusz minimálisan egy, de tipikusan inkább két-három évvel a doktori tárgyak teljesítése után jelentkezik szigorlatra. Ez minden tudományterületen okozhat kellemetlenséget, hiszen a doktori témák egyedisége és a kutatás intenzivitása miatt a doktorandusz konkrét vizsgálatai nem minden esetben fedik a szigorlaton számon kért tananyagot. Egyes tudományterületek esetén pedig a megszerzett szaktudás gyors elavulása, hatályon kívül kerülése okozhat a Mindezekre tekintettel a DOSZ javasolja, hogy a doktori szigorlatot közvetlenül a kötelező tantárgyak teljesítését követően tehessék le a doktoranduszok! Ebben az esetben ugyanis egyértelművé válhatna, hogy a doktori képzésben a szigorlat a szakirodalmi tájékozottságot vizsgálja, míg a disszertáció és a védési eljárás a jelölt egyéni kutatói munkájának értékelésére szolgál. Amennyiben a doktori szigorlat teljesítése korábbra hozható, a szigorlat eredménye használható lehetne a doktoranduszok által végzett munka minősítésére is. 4. A doktorjelöltek jogállása A doktori képzés idejének emelése egy további aktuális problémára is rávilágít. A PhD- vagy DLA-képzést elvégezett, a tudományos fokozat sikeres megszerzése előtt álló doktorjelöltek jogi helyzete jelenleg ugyanis rendezetlen. Amennyiben egy doktorandusz sikeresen elvégzi a hároméves képzést, vagyis az összes kötelező kredit mellett mindösszesen legalább 180 tanegységet is teljesít, a tudományos fokozat megszerzéséig több út közül választhat – a doktori képzőhely lehetőségeihez mérten. Az abszolvált doktoranduszból lehet tanársegéd vagy tudományos segédmunkatárs, esetleg alkalmazhatják valamilyen doktorjelölti vagy predoktori ösztöndíjjal is. Ebből az első két eset jogilag teljesen egyértelmű, az ösztöndíjas állások státusza azonban voltaképpen tisztázatlan: a doktorandusz elveszíti mindazokat az előnyöket, amelyek PhDvagy DLA-hallgatóként megillették (pl. diákigazolvány, kollégiumi elhelyezés), nem kerül azonban át olyan rendezett jogviszonyba, amelyből a későbbiek (pl. GYES, GYED, nyugdíj) során előnye származna. A DOSZ tapasztalata szerint a predoktori vagy doktorjelölti ösztöndíjak alkalmazása voltaképpen a doktori képzés burkolt meghosszabbítása minimálisan két szemeszterrel. Minderre tekintettel a DOSZ arra is kéri az Államtitkárságot, hogy rendezze a doktorjelölti és predoktori ösztöndíjasok jogi helyzetét – a doktori képzés időtartamának felülvizsgálatával párhuzamosan.

ACTA DOCTORANDORUM

85

2014

5. Nappali tagozatos létszámemelés A DOSZ a doktori szigorlat rendszerének újragondolásával együtt javasolja, hogy az Államtitkárság emelje meg a doktorképzésbe felvehető nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók számát! Jelen pillanatban ugyanis Magyarországon alacsonyabb a doktori képzésbe felvett hallgatók száma az európai átlagnál, ráadásul a lemorzsolódás magas mértéke is tovább rontja a hazai rendszer eredményességét. A létszámemelés azonban – természetesen – nem eredményezheti a doktori képzés minőségének hanyatlását vagy a képzés tömegessé válását. A doktorképzés a felsőoktatás, az universitas legszebb hagyományait továbbvivő, klasszikus mester-tanítvány viszony, amely a 21. században is az oktatás legmagasabb szintjét képviseli. 6. A doktoranduszi ösztöndíj emelésének szükségessége, a tudományos életpálya problémái A jelenlegi doktorandusz ösztöndíj az állami finanszírozású képzésben havonta 100.500 Ft. Szervezetünk kutatással próbálta feltárni, hogy egy doktorandusz átlagosan milyen összegből tud megélni egy hónapban illetve bemutatni az egyes régiók közti különbségeket is a megélhetési költségek területén. Költségszámításunk során törekedtünk a takarékosságra, de emellett figyelembe vettük egy értelmiségi fiatal tudományos, kutatási, szociális, kulturális szükségleteit és az egészséges életmódhoz szükséges kiadásokat is. Emellett az olyan speciális szakmai célú kiadásokat is megjelenítettünk, mint például a konferenciák költsége, könyvek, jegyzetek ára. További fontos aspektus, hogy ez a korosztály jellemzően életének azon szakaszában van, ahol megjelenik az önálló lakhatási feltételek kialakítása (pl. lakástakarék, -biztosítás költségei) és a családtervezés, a gyermekvállalás igénye is, melyek további kiadásokat eredményeznek. Költségkalkulációnk alapján kimutatható, hogy a havi 100.500 Ft a minimum költségekre sem elég, abból a doktoranduszok nem tudnak megtakarítani, ráadásul mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett magyarországi nettó átlagbért sem éri el. A doktorandusz tehát kénytelen többletmunkát, feladatokat vállalni megélhetésének biztosítására, amely gyakran a doktori tanulmányok, a kutatás, a disszertációírás rovására megy, hiszen legtöbbször ezek a többlettevékenységek egyáltalán nem, vagy csak részben kapcsolhatók a doktori tanulmányokhoz. Ebből adódik aztán a fokozatszerzés időbeli kitolódása és a pályaelhagyások. A DOSz ezek függvényében tehát javasolja a doktoranduszi ösztöndíj minimum 150.000 Ft-ra történő emelését.

86

ACTA DOCTORANDORUM

Az okok elemzésekor első helyen kell említeni a tudományos életpálya által kínált alacsony jövedelmet, mint hátráltató tényezőt. A doktoranduszi ösztöndíj jelenlegi összege nem elegendő arra, hogy egy fiatal kutató értelmiségihez méltó, egészséges életet élhessen. A DOSZ véleménye szerint a hazai felsőoktatás minőségének emelését úgy is elő kellene segíteni, hogy a versenyszféra befutott szakembereit is visszacsábítjuk az egyetemi katedrákra – ez azonban a fenti ösztöndíj és a hatályos felsőoktatási bértábla ismeretében rendkívül nehéz feladatnak tűnik.

2014

Okvetlenül szükséges ugyanakkor a tudományos életpálya vonzóbbá tétele. Napjainkban leginkább az egyéni elhivatottság késztet végzett mesterszakos hallgatókat arra, hogy megkezdjék PhD- vagy DLA-tanulmányaikat. A DOSZ meggyőződése szerint ez több okra is visszavezethető.

A DOSZ meglátása szerint meg kell emelni a doktoranduszi ösztöndíj összegét ahhoz, hogy a hazai felsőoktatás, kutatás világa versenyképes legyen a vállalati szektor vagy a külföldi oktatás-kutatás által kínált bérekkel. Ez a lépés önmagában is a minőség emelkedését eredményezi majd, hiszen a jobb jövedelmi kilátások miatt többen jelentkeznek majd doktori képzésekbe, vagyis a doktori iskolák több kutató-jelölt kutatási terve közül választhatják majd ki a leginkább meghatározóakat aktuálisakat, potenciálisan alkalmasakat. A doktoranduszi ösztöndíjak mértékének megállapítása során viszonyító tényezőként jogszabályi vagy a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) felméréseiben maghatározott összegek használatát is megfontolandónak tartja a DOSZ. Meglátásunk szerint megfelelő számítási alap lehet a jogszabályban meghatározott legkisebb munkabér vagy a KSH által közölt diplomás átlagbér mértéke is. Azonban a legutóbbi anyagban kifejtett fixen rögzített ösztöndíj-emelés kivitelezése is megfelelő támogatottsággal bír. 7. A doktoranduszok oktatási tevékenységének szabályozása A DOSZ határozott véleménye szerint a doktoranduszi pálya vonzóságát több külső, avagy belső körülmény is negatívan befolyásolja. Ezek egyike, hogy a doktori ösztöndíj mértéke egyáltalán nem tükrözi a doktorandusz egyéni teljesítményét. Ennek leképezésére alkalmas lehetne például az oktatási tevékenységért járó bérezés, azonban ennek elszámolásával kapcsolatban rengeteg rendszerszintű anomália fedezhető fel. Nem ritka eset, hogy a doktoranduszoknak extrém oktatási leterheltség mellett kell magas színvonalú tudományos teljesítményt felmutatniuk, hiszen ennek hiányában nem tudják teljesíteni a fokozatszerzéshez előírt követelményeket. A DOSZ szilárd meggyőződése szerint a magas

ACTA DOCTORANDORUM

87

2014

publikációs követelmények kifejezetten hasznosak a doktorképzés minőségfejlesztése szempontjából, ugyanebből az aspektusból a magas óraterhelés viszont kifejezetten hátrányosnak tűnhet. Szervezetünk javasolja, hogy egyértelmű, részletekbe menő jogszabályi előírás és annak következetes betartatása rendezze a doktoranduszok óratartásával kapcsolatos előírásokat. Minderre azért is szükség volna, mert az alacsony doktoranduszi ösztöndíjak mellett a PhD- vagy DLA-hallgatók tekintélyes hányada arra kényszerül, hogy egzisztenciális helyzetét minden lehetséges módon erősítse – akkor is, ha ez a folyamat a kutatómunka lassulását eredményezi. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy amennyiben a nappali tagozatos doktoranduszokra úgy tekintünk, mint a felsőoktatási szféra majdani oktatóira, akkor a megfelelően szabályozott és korrekt terhelést biztosító óratartás kifejezetten előnyös lehet a tanítási, előadói gyakorlat megszerzése céljából. 8. A doktoranduszi normatíva kérdései Hosszabb távon részint a doktoranduszok élethelyzetét, részint pedig a doktoranduszok érdekképviseletének működését is könynyebbé tenné egy, az állami ösztöndíjas finanszírozásban tanulmányokat folytató doktoranduszok után az állam által folyósított doktoranduszi normatíva létrehozása. Ebből a doktoranduszok után folyósított, intézményi szinten elosztott új normatívából lehetne például tudományos kutatások, előadások finanszírozását megvalósítani (pályázati alapon); csökkenteni az egyes doktoranduszok közötti szociális különbségeket különleges helyzetek, így különösen gyermekvállalás esetén; lehetne rendezni a doktoranduszok által végzett oktatási-oktatásszervezési munka ellentételezését; de a jelenleg költségvetés nélkül működő intézményi doktorandusz önkormányzatok működését is ebből lehetne finanszírozni. Ez igényelné ugyan többletforrások bevonását, hiszen ezt az új normatívát semmiképpen sem volna szabad a jelenlegi hallgatói vagy doktoranduszi normatívából elkülöníteni, hanem új forrást kellene rendelkezésre bocsátani. Amennyiben új források rendelkezésre bocsátása nélkül kerülne sor a források pántlikázására, az vagy ellehetetlenítené a graduális képzésben tanuló hallgatók esetében például az ösztöndíjainak kifizetését, ha a hallgatói normatíva egy részét csoportosítanák át ilyetén módon; vagy pedig a doktoranduszi ösztöndíjak mértékének csökkenését eredményezné, ha a doktorandusz ösztöndíjak egy részét vonnák el, ami nyilvánvalóan a PhD/DLA-hallgatók érdeke ellen való. A DOSZ álláspontja szerint a mainál pontosabban kellene rendelkezni a doktoranduszok után fizetett hallgatói normatíva felhasználásáról is. A fentebb már kifejtett felhasználási lehetőségek

88

ACTA DOCTORANDORUM

2014

(szociális ösztöndíjak kifizetése, kutatások támogatása, tankönyv és jegyzet vásárlása, konferencia részvételi költségeinek fedezése, intézményi doktorandusz önkormányzatok működésének támogatása stb.) mellett azt is rögzíteni lehetne, hogy mire nem lehet használni ezt a költségvetési forrást. Sajnálatos tapasztalat, hogy a doktoranduszok után jelenleg fizetett normatíva egy jelentős részét, például rezsiköltségek fizetésére használják az adott szervezeti egységek. Ennek elkerülése végett az intézményi doktorandusz önkormányzatok részére nagyobb véleménynyilvánítási lehetőséget kell biztosítani a normatíva felhasználása során. Jogszabályi szinten kellene továbbá azt is rögzíteni, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók fokozatszerzési eljárása teljesen költségmentes legyen, hiszen jelenleg a doktori védés kapcsán fizetendő adminisztratív költségek közel kéthavi doktori ösztöndíj mértékét teszik ki. 9. A levelező doktori képzés A DOSZ meglátása szerint tovább kell erősíteni a doktorképzés és a tudományos kutatások eredményeit felhasználó szféra közötti kapcsolatokat. Jelenleg a versenyszféra, az ipar kutatói utánpótlását a levelező munkarendű doktori képzés hivatott biztosítani. Szervezetünk határozottan kiáll a kutatásszervezés ilyen formája mellett, hiszen ennek hiányában a magyar gazdaság teljesítménye a nagy hozzáadott értékű szektorokban csökkenhet. Szükségesnek látszik a levelezős doktorképzés szabályainak mainál részletezőbb rögzítése és annak deklarálása, hogy a levelező tagozatos doktoranduszok képzését nem lehet a doktori iskolák másodlagos feladatának tekinteni. Káros az a gyakorlat, amely egyes tudományterületeken alakult ki: bizonyos területeken levelező tagozatos doktori képzés tulajdonképpen nem létezik, majdnem minden felvett doktoranduszt nappali tagozatra iratnak be állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses finanszírozási formában. Ez a gyakorlat helytelen, elmossa a határokat a két oktatásszervezési modell között. Rávilágít ugyanakkor arra a problémára is, hogy amikor a doktoranduszi időszak figyelembe vételét szabályozza a jogalkotó például a nyugdíjjogosultság megállapítása során, okvetlenül rendelkezni kell az önköltséges nappali tagozatos és a munkával nem rendelkező levelező tagozatos PhD- vagy DLA-hallgatók státuszáról is. 10. szakvizsgák rendszere, a kurrikulum frissítése A szakvizsgázás jelenlegi rendszere nem motiválja a szakvizsgákat arra, hogy a zömében inkább gyakorlatias vizsgák teljesítése során felhalmozott tudásukat kellő elméleti alapozással is támogassák. Mindennek a fordítottja is igaz: a PhD- vagy DLA-fokozat megszerzése jelen pillanatban nem kap kellő elismerést a szakvizsgák rendszerében. Pedig a szorosabb együttműködésre nagy szükség

ACTA DOCTORANDORUM

89

2014

lenne: a gyakorlatban is alkalmazható kutatások végzése segítené azon területek tudományának részbeni reformját, amelyeken jelenleg erős szakvizsga-rendszer működik (pl. orvostudomány, jogtudomány). A két kiemelt területen nagy szükség lenne, hogy az egyetemvárosok közegészségügyi és igazságszolgáltatási helyein túlmenően is megjelenjen a magasan kvalifikált elméleti szakemberek munkája a mindennapi gyakorlatban. Egyértelmű, hogy a doktorképzés során elsajátított tudás gyakorlati hasznosulását segíti a PhD- vagy DLA-képzésben eltöltött idő beszámítása a szakvizsgák teljesítéséhez kötelezően előírt gyakorlat igazolása során. Szervezetünk álláspontja szerint egyedi mérlegelésre van ugyan szükség az elismertetés során, azonban a mainál szélesebb körben volna lehetőség a tudományos fokozat megszerzése során összegyűjtött szaktudás validálására. A DOSZ álláspontja szerint a szakvizsgák és a doktorképzés rendszereinek közelítése növelheti a kutatói életpálya attraktivitását. A DOSZ már korábban is megfogalmazott javaslatokat a doktori képzések kötelező kurrikulumának frissítésével összefüggésben. A szélesebb körű egyeztetések során több olyan kompetenciaterület is mutatkozik, amelyekben a mainál erősebb felkészítésre volna igény. Ezek egyike egy új kutatás-módszertani és kutatásetikai modul lenne. Emellett szükség mutatkozik egy pályázatírási ismereteket fejlesztő kurzus bevezetésére is. Nélkülözhetetlennek tűnik a doktori képzések nemzetközi oldalának erősítése. Ebben a körben nemcsak a nemzetközi mobilitási lehetőségek fejlesztésére, hanem a szaknyelvi készségek javítására is igény mutatkozik. A nemzetközi publikációs tevékenység erősítését szolgálná az a javaslat, amely minden doktorandusz számára biztosítana ingyenes nyelvi lektorálási lehetőséget a publikálni tervezett tanulmányok tekintetében. 11. A Professor Excellens-program A DOSZ javaslatot tesz a doktoranduszok mainál nagyobb mértékű bevonására a különböző pályázatok végrehajtása során. Ennek keretében javasoljuk, hogy az Államtitkárság a DOSZ-szal együttműködve kezdjen bele egy új Professor Excellens-program kidolgozásába. Szervezetünk elképzelése szerint a Professor Excellens-cím nem teljesen ugyanazt jelentené, mint a Felsőoktatási Kerekasztal által korábban tárgyalt hasonló kitüntető fokozat. A DOSZ álláspontja szerint a kitüntetés nem egyszerűen honorálná az egyes egyetemi tanárokat, hanem támogatná őket abban, hogy tudományos fokozattal rendelkező kollégáikból és az intézményben tevékenykedő doktoranduszokból kutatócsoportokat hozzanak létre. A címmel járó financiális háttér semmiképp sem lehet szerényebb a korábban javasoltnál. Meggyőződésünk sze-

90

ACTA DOCTORANDORUM

Szervezetünk javasolja továbbá, hogy a jövőben minden felsőoktatásban zajló tudományos kutatással összefüggő pályázat benyújtásának legyen feltétele, hogy a annak megvalósításában doktoranduszok vagy doktorjelöltek is közreműködnek. Ez több szempontból is előnyös a doktoranduszok számára, hiszen nemcsak a jövedelmük nőhet a pályázati források segítségével, hanem olyan pályázat-végrehajtási tapasztalatokra is szert tehetnek, amelyek később hasznosnak bizonyulhatnak.

2014

rint a Professor Excellens-program bevezetésével növelni lehetne a kutató-elitegyetemek tudományos teljesítményét. Javasoljuk továbbá, hogy a cím odaítélése során az Államtitkárság a Magyar Tudományos Akadémiával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal és a DOSZ-szal is működjön együtt.

12. Nemzeti Kiválóság Program lehetséges jövőképe Mindenképpen szükség van a Nemzeti Kiválósági Program folytatására, és a legfontosabb, hogy az új pályázati kiírások minél hamarabb, már az ősz folyamán jelenjenek meg. Az ösztöndíj megnevezésében továbbra is célszerű külön szerepeltetni, hogy ki a célközönség (pl. doktoranduszi, doktorjelölti, posztdoktori ösztöndíj), ami megkönnyíti az ösztöndíjak beazonosítását pl. a munkaerőpiac szereplői számára is. Nagyon fontos, hogy a pályázatok tervezhető módon, rendszeres időközönként (pl. évente két alkalommal: tavasszal és ősszel) kerüljenek meghirdetésre. Elengedhetetlen, hogy a vonatkozó szabályok ne változzanak meg a pályázati időszak alatt. Sajnos a korábbi ösztöndíjaknál rendszeresen előfordult, hogy a teljesítés közben változtak meg a szabályok. Továbbá törekedni kell a bürokrácia és a formalitások lecsökkentésére. Nem biztos, hogy szükséges egy személyhez kapcsolódó ösztöndíj esetében, hogy a pályázati anyaghoz tartozó nyomtatványokon a rektor és a gazdasági főigazgató aláírásának együttes szerepeltetése. Javasoltak a rendszeres, félévente meghirdetett ösztöndíj pályázatok. A forrásoknál nem lehet eltekinteni az EU-támogatásból származó célzott támogatások bevonásától, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a pályázati felhívások a költségvetési ciklusok közötti átmeneti időszakban is meghirdetésre kerüljenek, akár más állami források bevonásából. Az ösztöndíjak továbbra is egy évre vonatkozzanak, azonban a köztes beszámolási kötelezettség csak az első félév végén és a harmadik negyedév végén javasolt. A kutatás elvégzéséhez alapos szakirodalom-kutatásra van szükség, amihez elengedhetetlen az első negyedév, ráadásul egy negyedév alatt eleve lehetetlen jelentős kísérleti vagy kutatási eredményeket felmutatni. Tisztázandó a határon túli magyar PhD/ DLA hallgatóknak szóló pályázati felhívás pontos célközönsége, illetve ennek tartalma.

ACTA DOCTORANDORUM

91

2014

13. Részvétel a MAB munkájában és a levelező doktori képzés rendszerének minősége A HÖOK hosszú évek óta sikeresen vesz részt hallgatói szakértői útján a felsőoktatási intézményeket akkreditáló MAB látogató bizottságok munkájában éppúgy, mint a szakok párhuzamos akkreditálásában. Célszerű lenne a DOSZ-t is bevonni a doktori iskolák akkreditációjába, ezzel új aspektusokkal gazdagítva az elvégzendő vizsgálatot. Időről időre visszatérően merül föl a levelező tagozatos doktorképzés minőségének kérdése. Az egyes intézményekben kiemelten jelen lévő képzési forma bizonyos oktatói-kutatói körökben komolyan megkérdőjelezi az ott folyó képzések nívóját, a kiállított fokozatok erejét. A DOSZ szerint az egyes intézményekben jelen lévő esetleges rossz gyakorlat miatt nem lehet az egész levelező munkarendű doktori képzés rendszerének eredményeit megkérdőjelezni. A versenyszférában megjelenő kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fellendítése és a magán K+F szektor megerősítése szempontjából nélkülözhetetlen a levelező tagozatos doktorképzés működése. Csiszár Imre a DOSz elnöke

92

ACTA DOCTORANDORUM