ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS

63bellap:Layout 1 2/17/15 8:06 AM Page 1

AGRáRTudoMáNyI KöZlEMéNyEK, 2015/63.

ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS Főszerkesztő/Editor-in-chief: JÁVOR ANDRÁS

Szerkesztő Bizottság/Editorial Board

Baranyi Béla (gazdaság- és társadalomtörténet, regionális tudományok/economic and social history, regional sciences) Berde Csaba (munka- és vezetéstudomány/labour and management science) Blaskó Lajos (talajjavítás, talajvédelem/soil amelioration, soil preservation) Dobránszki Judit (biotechnológia, genetika/biotechnology, genetics) Fehér Alajos (vidékfejlesztés/rural development) Gundel János (takarmányozás, állattenyésztés/nutrition, animal breeding) Hodossi Sándor (kertészet/horticulture) Holb Imre (növényvédelem/plant protection) Jávor András (állattenyésztés, genetika/animal husbandry, genetics) Kovács Béla (élelmiszertudomány/food sciences) Loch Jakab (kémia/chemistry) Mezőszentgyörgyi Dávid (vidékfejlesztés/rural development) Nábrádi András (ökonómia/economy) Nagy János (földhasználat/land use) Pepó Péter (növénytermesztés/crop production) Pető Károly (gyepgazdálkodás, vidékfejlesztés/grassland management, rural development) Popp József (ökonómia/economy) Tamás János (környezetvédelem, vízgazdálkodás/environmental protection, water management)

Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület/International Scientific Advisory Board

Milan Demo, Nitra Imre Dimény, Budapest Frank Ellmer, Berlin André Falisse, Gembloux Peter Gregory, Reading Pál Hajas, Róma László Heszky, Gödöllő Péter Horn, Kaposvár Ruud Huirne, Wageningen Josip Juracak, Zágráb Ernst Kalm, Kiel Zoltán Király, Budapest Vlado Kovačevič, Eszék Edit Láng, Vácrátót István Láng, Budapest Miklós Neményi, Mosonmagyaróvár János Papp, Budapest János Schmidt, Mosonmagyaróvár Johnson Stanley, Iowa, Ames J. Rod Summerfield, Reading Ferenc Szabó, Keszthely László Varga, Gödöllő György Várallyay, Budapest

63bellap:Layout 1 2/17/15 8:06 AM Page 2

63tartalom:Layout 1 2/19/15 8:52 AM Page 1

AGRáRTUDOMáNYI KözLEMÉNYEK, 2015/63.

TARTALOM

CONTENTS

Oldal Borbély Tamás: Horvátország – Jugoszláviából az EU-ba – Siker, vagy talajvesztés? ..............................................

Page

5

Tamás Borbély: Croatia – the path from Yugoslavia to the EU – Future: Success or wash-out? .............................

5

Siposné Sinóros-Szabó Laura: Sikeresen lezárt, EU által finanszírozott projektek értékelése ................................ .......................................................................................

9

Laura Siposné Sinóros-Szabó: The measurement of successfully completed projects funded by the European Union ............................................................................

9

Vántus András: A termelési tényezők fejlesztésének hatása a termelékenységre .......................................................

13

András Vántus: Effects of the development of production factors on productivity .................................................

13

Balogh Imre: Hitelválság szorításában a szlovén gazdaság: merre tovább? ...............................................................

19

Imre Balogh: Slovenian economy in the grip of credit crisis – How to proceed? ...........................................................

19

Biró Attila – Nemes Andrea – Remenyik Judit: A meggymag mint ipari gamma-tokoferol forrás .......................

27

Attila Biró – Andrea Nemes – Judit Remenyik: Sour cherry seed as an industrial gamma tocopherol source ...........

27

35

Éva Bozsik – Péter Riczu – Bernadett Gálya – János Tamás – Charles Burriel – Herman Helilmeier: Modelling forestation alternatives .................................................

35

43

Ibolya Csíder: Complexity of ecosystem services in agricultural fields, in particular the biodiversity .............................. .....................................................................................

43

53

Zsuzsa Erdős: Effect of cropyear on the different agrotechnical parameters and yield of asparagus (Asparagus officinalis L.) ........................................................................

53

59

Bernadett Gálya – Attila Nagy – Lajos Blaskó – Boglárka Dályai – János Tamás: Comparison of Pálfai’s drought index and the Normalised Precipitation Index in the North Great Plain region ....................................

59

65

Judit Rita Homoki – Gyöngyi Gyémánt – Judit Remenyik: New wonder of an old hormone: Hungarian sour cherry varieties as natural melatonin sources ...........................

65

Horváth Péter: A népi kultúra regionális értelmezésének dilemmái Hajdú-Bihar és Bihor megyék határmenti térségében .....................................................................

73

Péter Horváth: Dilemmas of interpreting folk culture in the cross-border regions of Hajdú-Bihar and Bihor counties .........................................................................

73

Kith Károly: Mezőgazdasági biogáz üzemek Kelet-Magyarországon ......................................................................

79

Károly Kith: Agricultural biogas plants in Eastern Hungary .....................................................................................

79

Kmeth Sándor: A gazdaságinformatika szerepe a funkcionális élelmiszerek és a herbáriumok felhasználásában, valamint a mikroregionális terek fejlesztésében ...........

83

Sándor Kmeth: The role of economic information technology in the use of functional foods and herbaria and the development of microregional spaces ..........................

83

Kmeth Sándor: Herbáriumok és élelmiszerek a mikroregionális terek fejlesztésében ..............................................

87

Sándor Kmeth: Herbaria and foods in the development of microregional spaces ....................................................

87

Lőrincz Mónika: A felsőoktatás helyzete és szerepe az Észak-magyarországi régióban ....................................

91

Mónika Lőrincz: The situation and role of higher education in the North Hungary region ........................................

91

Nagy Orsolya: Komposztáló telep üzemeltetés problematikájának vizsgálata Bartee-féle módszerrel ...................

97

Orsolya Nagy: Examining the operational aspects of a composting plan using Bartee’s method .......................

97

Bozsik Éva – Riczu Péter – Gálya Bernadett – Tamás János – Charles Burriel – Herman Helilmeier: Fásítási lehetőségek modellezése ........................................................ Csíder Ibolya: A mezőgazdasági ökoszisztéma-szolgáltatások komplexitásának bemutatása, különös tekintettel a biodiverzitásra .......................................................... Erdős Zsuzsa: Az évjárat hatása a különböző spárga (Asparagus officinalis L.) hibridek termésére és agronómiai paramétereire ................................................................ Gálya Bernadett – Nagy Attila – Blaskó Lajos – Dályai Boglárka – Tamás János: Pálfai-féle aszályossági index és a Normalizált Csapadék Index összehasonlítása az Észak-alföldi régióban ............................................. Homoki Judit Rita – Gyémánt Gyöngyi – Remenyik Judit: Régi hormon új csodája: magyarországi meggyfajták mint természetes melatonin források ...........................

63tartalom:Layout 1 2/19/15 8:52 AM Page 2

AGRáRTUDOMáNYI KözLEMÉNYEK, 2015/63.

Nemes Andrea – Baranyai Edina – Remenyik Judit: A meggy jelentősége a vaspótlásban ...........................................

101

Andrea Nemes – Edina Baranyai – Judit Remenyik: The significance of sour cherry in iron supplementation ......

101

105

Andrea Nemes – Éva Stefanovitsné Bányi – Judit Remenyik: Development of a new measurement method to determine plant antioxidant status ..................................................

105

113

Viktória Raczkó – Tímea Rubóczki – Mária Borbélyné Varga – Mária Takácsné Hájos: The change of the inner content parameters of table beet (Beta vulgaris L. ssp. esculenta Gurke var. rubra L.) as a result of storage ......

113

Siposné Sinóros-Szabó Laura: Projektmenedzsment hatékonyságmérése Data Envelopment Analysis módszerrel ..................................................................................

121

Laura Siposné Sinóros-Szabó: Measuring projectmanagement efficiency by Data Envelopment Analysis ..................... .......................................................................................

121

Szabó Viktor: Az almatermelés gazdaságossága a posztharveszt technológia függvényében .............................

125

Viktor Szabó: The economicalness of apple production in view of post harvest technology ...................................

125

133

Árpád Szalacsi – Gergely Király – Szilvia Veres: Seasonal changes of photosynthetical parameters as a results of forest gap model ...........................................................

133

137

Lilla Szűcs – Géza Tuba – József Zsembeli: Impact assesment of soil conditioners on a high clay content soil ............ .......................................................................................

137

Tamás András: Megújuló energiák hasznosításának lehetőségei Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ........................................................................

143

András Tamás: Opportunities of renewable energy use in Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties .... .......................................................................................

143

Török Imre: Energiahatékonyság itthon és külföldön .........

147

Imre Török: Energy efficiency in Hungary and abroad .........

147

Török Imre: Megújulók a felsőoktatásban ..........................

151

Imre Török: Renewables in higher education .....................

151

Nemes Andrea – Stefanovitsné Bányi Éva – Remenyik Judit: Új mérési eljárás fejlesztése a növényi antioxidáns státusz meghatározására .................................................... Raczkó Viktória – Rubóczki Tímea – Borbélyné Varga Mária – Takácsné Hájos Mária: Cékla (Beta vulgaris L. ssp. esculenta Gurke var. rubra L.) beltartalmi paramétereinek változása tárolás hatására ..........................

Szalacsi Árpád – Király Gergely – Veres Szilvia: Fotoszintetikus paraméterek szezonális változása lékvágásos erdőgazdálkodás következményeként .......................... Szűcs Lilla – Tuba Géza – Zsembeli József: Talajkondicionáló szerek hatásvizsgálata nagy agyagtartalmú talajon ..............................................................................

VántusA angol:Layout 1 2/17/15 11:04 AM Page 1

AGRáRTUDoMáNyI KözLEMéNyEK, 2015/63.

Effects of the development of production factors on productivity András Vántus University of Debrecen Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, Institute for Land Utilisation, Regional Development and Technology, Debrecen [email protected]

SUMMARY In every economic sector, the enacted and expected quality of the products strongly affects its market entry and subsistence. The aim of management is success, competitiveness and subsistence that require adequate human and material resources and enough production stock. We must also notice that the quality of tools and instruments significantly influences work productivity. This applies to both plant production and animal husbandry. The author researched milk production factors with methodical observation, document analysis and interviews. Data were collected with a ten-year interval, thus this assay can highlight the field, volume and sources of investments during this period and that the production stock increased in most farms and decreased in few. The data also shows the influence of investments on work productivity - there are differences between farms of equal size, so there are still ways of development. Keywords: human factors, objective factors, development, work productivity ÖSSZEFOGLALÁS Bármelyik ágazatot vizsgáljuk, az előállított termékek előírt, illetve elvárt minősége és mennyisége erőteljesen befolyásolja a piacra jutási, illetve a piacon maradási lehetőséget. A gazdálkodás célja a sikeresség, a versenyképesség elérése és fenntartása. Ennek érdekében a tevékenység emberi és tárgyi tényezőit, valamint a megfelelő méretű termelő állományt biztosítani kell. Meg kell jegyezni, hogy a tárgyi eszközök, berendezések adott minőségi színvonala jelentősen befolyásolja a munka eredményességét. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a növényi eredetű és az állati eredetű élelmiszertermelésre. A szerző a tejtermelés termelési tényezőit vizsgálta módszeres megfigyeléssel,dokumentum-elemzéssel és a munkahelyi vezetővel folytatott szóbeli interjúval. Az adatgyűjtést 10 éves időközzel végezte, így a dolgozat bemutatja az időközben végrehajtott fejlesztések jellegét, volumenét és forrását, de az is kitűnik, hogy bizonyos gazdaságokban a termelő állatállomány csökkent, miközben a telepek többségénél növekedés volt tapasztalható. Az is látható az eredményekből, hogy a fejlesztések milyen hatással voltak a munkatermelékenységre. Megállapítható, hogy a hasonló méretű tehenészetek mutatói között még vannak különbségek, így továbblépésre is lehetőség van. Kulcsszavak: humán tényezők, tárgyi tényezők, fejlesztés, munkatermelékenység

INTRODUCTION

decrease costs through limiting work costs with decreased time consumption (Gergely, 2011; Bácsné, 2013). We can conclude that modern technology is a key factor in competitiveness (Harsányi et al., 2005; Hagymássy and Gindert-Kele, 2011; Széles et al., 2012; Sulyok et al., 2013). Professional work force is necessary to operate modern technology, thus implementing and applying modern technology is influenced by the quantity and quality of human resources. Development is favourable also because modern establishments are safer and this improves work condition that is necessary according to the opinion of agricultural workers (Terjék, 2010). Agricultural production has an increasing interest in areas with lower employment rates (Harsányi et al., 2014), but hopefully regional development of animal husbandry will increase employment (Seregi and Kis, 2014). That is especially important because there is high and permanent unemployment in several regions (Vámosi, 2011; Mező, 2012). Although some studies show that increased competitiveness does not always raise employment (Vántus and Hagymássy, 2014), still we can state that competitiveness can improve employment and the standard of living that can result in education of work force and improved technical skills (Rózsás, 2007). Profitability requires development (Harsányi et al., 2014), especially the intensification of economic

Productivity greatly influences competitiveness, but quantity and quality together determines market entry and subsistence. Therefore enterprises should reach high work productivity through optimal use of their resources. Work productivity also indicates the utilization of work force in added value production (Hüttl, 2010), and this utilization is influenced by the quality of technical instruments (Fülöp, 2003). These also apply to agricultural production, because work power and instruments (machines and tools) are important production factors (Net1). Certain products need certain technologies, and instruments and technology define the necessary resources (Salamon et al., 2011). It is unfavourable for the producer, that the market does not always pay for these resources (Popp et al., 2007), thus production costs should be reduced (Net2) – for example by optimal use of technologies (Net3) – and careful planning is necessary (Gulyás and Keczer, 2012). High intensity is typical of agricultural production (Kupán, 2007) – for example in animal husbandry – and transport and processing also requires high capacities (Sutus, 2012). Technical investments can increase these capacities, but only with trained work force who can apply the investments, and the enterprise can utilize its technical skills (Salamon et al., 2011). That also helps to

13



development, because the Northern-Great Plain region used only 12.2% of the EU regional sources in this field (Nagy et al., 2014). Funding proposals are important sources of technical development and should be utilized (Szabó, 2013). Pierog and Szabados (2012) also emphasizes that organizations should involve foreign resources to become more successful. These funds will also be available in the future because the Hungarian Government started a program to preserve work places – and establish 70 000 until 2020 – in the agriculture, including animal husbandry (Net4). The rural areas in Hungary will arise thank to the program that ensures that the small and medium-sized animal husbandry farms will be among the winners of the new budget cycle of the European Union (Net5). The interest and aim of the farmers is to apply for these funds and improve or change their production factors as needed, because this way they can increase productivity and profitability.

METHODS The research was conducted in Hajdú-Bihar County on 6 dairy farms (F1–F6) with a ten-year interval. I assessed the changes of human and technical factors and of the milking cow stock in the past ten years. Data were collected using methodical observation, document analysis and oral interviews. In the case of the technical factor, I surveyed the type of developments, their cost and financial source. I also introduce the influence of technical investments on human resources and cow stock. The results are displayed in table and figures. RESEARCH In the main operations of the process of milk production (milking, feeding, stall grooming and bedding, calving and calf management, grooming, guarding, transportation and other operations) the worker, the cow stock, the conditions and the technical supply is of key importance. Table 1 shows the number of Table 1

The main data of the dairy farms in the two research years Farms Research year Cow stock (head of cows) Physical workers (persons) Produced raw milk (millions of litre)

2003 570 19.0 3.74

F1 2013 199 7.0 1.02

2003 609 31.5 4.62

F2 2013 247 15.0 1.88

physical workers, the number of cows and the amount of raw milk produced, and the changes in the ten-year interval. The number of stock decreased on farm F1 and F2, but increased on the other farms. The number of cows decreased with 65% on farm F1 and with 59% on farm F2, while on the other farms it increased with 3–42%. The number of workers has not decreased as much on F1 and F2 then the number of cows. However, on the farms with increased number of cows the number of physical workers decreased (F3, F5 and F6), or increased less (33%) than the number of cows (42%) (F4). In order to improve their results, the farms implemented developments and investments in

2003 375 26.5 2.50

F3 2013 387 24.0 2.88

2003 380 12.0 2.79

F4 2013 540 16.0 3.60

2003 472 21.0 4.02

F5 2013 572 16.0 5.30

2003 572 30.0 4.26

F6 2013 701 22.0 5.68

grooming and in the technical supply. Farms F1 and F2 – where the number of cows significantly decreased – invested less in developments than the other farms (F1: 98.84 million Ft, F2: 10.90 million Ft) in the past ten years (Figure 1). on farm F1 the investments included concrete padding of the manure storage area, slurry channelling, feeder equipment, loader and tractor purchase. F2 invested only in the purchase of feeder equipment. Investments were higher or much higher on the other farms. The costs of investments and their sources on farms F3–F6 are presented in the following (Figure 2).

Figure 1: Source and amount of investments I.

Note: F1; F2: Farms

14



Figure 2: Source and amount of investments II.

Note: F3; F4; F5; F6: Farms

Figure 2 illustrates the great differences among farm investments in the examined period. While F3 invested about 100 million Ft, then F6 invested almost 1 billion Ft, detailed as follows. F3 repaired the roads, modernized the buildings and the manure storage, purchased machines for manure handling and feeding, and Steimann cages for calf raising. Misting and air circulators improve cow comfort during the summer thus help to increase milk production. F3 also paid for the training of workers that is unusual nowadays because the enterprises try to save on their costs. Farm F4 invested in manure storage, manure handling machines and tractors, bale chopping, channelling and suction. Farm F5 built a feed storage, slurry and manure

storage, modernized buildings and roads. Farm F5 purchased also feeder machines, loaders, tractors, manure scraper, foot bath and cowbrush. Farm F6 made the largest investments including new free stall stables, tractors and loaders, renovated milking equipment and roofs and paid the training of the workers. We must consider that farm F6 could ensure almost 600 million Ft own contribution for these developments. Modernization probably contributed to the decreasing number of physical workers despite the increasing number of cows in three farms. In most cases the investments resulted in increased work productivity as the number of cows per physical workers show (Figure 3).

Figure 3: Number of cows per physical workers

Note: F1; F2; F3; F4; F5; F6: Farms

15



Figure 3 shows that work productivity decreased on farms F1 (with 5%) and F2 (with 15%), where the number of cows also decreased. on the other farms the number of cows per workers increased between 7–67%. 67% increase occurred on farm F6, but the number of cows per workers is the highest on farm F5 (more than 35 cows per workers). The smallest increase occurred on farm F4 but we must highlight that this farm had the best productivity in 2003 and could improve that by 2013 reaching the second place among farms. The second index of productivity is the work hours per cows per year (Figure 4). It is clearly indicated that time consumption grew in farms F1 and F2 with 6% and 17%, respectively. Still farm F3 has the worst results both in 2003 and 2013, almost double time consumed

per cows than on the best farm. Farm F4 has the best and most steady results during the study period. Farm F5 has the best productivity according to time consumption (58.35 work hours per cow per year). Figure 4 also shows that all farms F3–F6 decreased their time consumption during the study period. The third index to measure productivity is the work hours per 100 litres of milk (Figure 5). Time consumption increased the most on farm F1 (35%), and on farm F2 (17%). Still farm F3 shows the worst productivity according to this index as well (1.74 hours per 100 litres of milk). Farm F5 consumes the least time for producing 100 litres of milk, only 0.63 work hours. Farm F4 had the best result in 2003 and increased its consumption only with 3% by 2013.

Figure 4: Work hours per cow per year


Figure 5: Work hours per 100 litres of milk


16



CONCLUSIONS AND RECOMMENDATIONS

− The number of cows per physical workers has not increased in direct ratio with the increasing number of cows. − Some work productivity indices show 100% differences between certain farms. − The best productivity on all three indices is experienced on farm F5 and the worst is on farm F3. − The greatest progress in productivity was realized on farms with the greatest amount of investments in the ten-year period. − It is recommended to the farms to apply for funds in order to improve their enterprise. − In order to improve their productivity farms should share experiences and apply others’ good farming practices.

− Human and technical resources together with the dairy stock as production factors influence productivity. − The developments and investments on the farms in study contributed to the decreasing number of workers despite the increasing number of cows. − All of the farms in study made investments in the ten-year period, and most of them used a significant amount of funding through proposals. − We can conclude that there are still differences between farms of equal size, so there are still ways of development. − The productivity index of the number of cows per physical workers increased on the farms with increasing number of cows.

REFERENCES Bácsné Bába é. (2013): Hogyan növelhető a menedzserek személyes hatékonysága? Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei. No. 12. A-sorozat 4. – Gazdálkodás- és szervezéstudományi tematikus szám. 5. 1: 131–137. Fülöp S. (2003): Menedzsment technikák – termelési menedzsment kis- és középvállalkozási gyakorlata. BGF PSzFK Management Tanszék. Budapest. 65. Gergely é. (2011): A teljesítmény-menedzsment gyakorlata a vállalati szférában. Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia. Kecskemét. 3: 13–17. Gulyás L.–Keczer G. (2012): Projektmenedzsment 1.0. [In: Gulyás L. (szerk.) Közép-Európai Monográfiák.] Egyesület Közép-Európa Kutatására. Szeged–Pécs. Hagymássy z.–Gindert-Kele á. (2011): Fotoelektromos energiatermelő rendszer üzemeltetésének tapasztalatai. Miskolci Egyetem. Multidiszciplináris tudományok. 1. 1: 229–234. Harsányi E.–Fejér P. I.–Kutasiné Nagy I.–Rátonyi T. (2014): A vidékiség értelmezése és a földhasználat helyzete Magyarországon. Agrártudományi Közlemények. 79–85. Harsányi E.–Harsányi G.–Nagy A. J. (2005): Területi fejlettségi különbségek az észak-alföldi régióban. Agrártudományi Közlemények. 16: 170–180. Hüttl A. (2010): Termelékenység a magyar gazdaságban. TM 63. sz. műhelytanulmány. Versenyképesség kutatás műhelytanulmány sorozat. BCE Versenyképesség Kutató Központ. Budapest. 44. Kupán E. (2007): Az agrárstruktúra és agrártermelés fejlesztésének lehetőségei és irányai Maros megyében. Doktori PhD értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Budapest. 158. Mező B. (2012): Hajdúböszörmény településszerkezeti sajátosságai és társadalmi folyamatai az ezredforduló után. Agrártudományi Közlemények. 47: 49–56. Nagy J.–Sinóros-Szabó B.–Harsányi G.–Nagy o.–Harsányi E. (2014): A vidékfejlesztés államháztartási forrásai és területi megoszlása. Agrártudományi Közlemények. 73–77. Net1: Musinszki z.: A mezőgazdasági tevékenység elemzése. http:// gtk.uni-miskolc.hu/files/2161/mez%C5%91gazdas%C3%A1g. pdf Net2: állattartó telepek korszerűsítése. http://www.szilberhorn.com/ allattarto-telepek-korszerusitese.html Net3: A precíziós növénytermelés alkalmazása Magyarországon. http://napok.georgikon.hu/cikkadatbazis-2012-2013/doc_view/ 56-lencses-eniko-a-precizios-novenytermeles-alkalmazasamagyarorszagon

Net4: Kiemelten fontos feladat az állattenyésztés támogatása. http:// www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/ fontos-a-tenyesztesi-szuverenitas-megorzese Net5: Az állattenyésztés nyertese lesz a 2014–2020-as ciklusnak. http://www.palyazatihirek.eu/mezogazdasagi-palyazatok/2693az-allattenyesztes-nyertese-lesz-a-2014-2020-as-ciklusnak10025024 Pierog A.–Szabados Gy. (2012): A vezetés és döntés sajátosságai civil szervezetekben. VIKEK Közlemények. 4. 2: 59–65. Popp J.–Vőneki é.–Papp G. (2007): A hazai tejvertikum versenyképessége az EU-ban és a világgazdaságban. [In: Kovács K. (szerk.) ágazatspecifikus innováción alapuló projektek generálása a tejágazatban.] Szaktanácsadási füzetek. Debreceni Egyetem. 12: 36. Rózsás T. (2007): Versenyképes Magyarország, magasabb életszínvonal. Polgári Szemle. 3: 6. Salamon L.–Tell I.–Kacz K.–Hegyi J. (2011): Növénytermesztési ágazatok ökonómiája – A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezete. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/ 0010_1A_Book_18_Novenytermesztesi_agazati_okonomia/ ch03.html Seregi J.–Kis z. (2014): Az állattenyésztési kapacitás fogalma és szerepe a régiókban. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat. VIKEK Közlemények. 6. 3–4: 350–356. Sulyok, D.–Ferencsik, S.–Rátonyi, T.–Huzsvai, L.–Nagy, J. (2013): Agronomical and agro-economic evaluation of maize production in various cultivation systems. Növénytermelés – Supple. 62: 33–36. Sutus I. (2012): Mezőgazdasági vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai. Magyar Könyvvizsgálói Kamara ágazati Módszertani Füzetek. Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Budapest. 202. Szabó F. (2013): Az európai és hazai fejlesztési politikák, az Uniós támogatások 2007–2013 között, a kohéziós politika jövője. VIKEK. B-sorozat 2. Társadalomtudományi tematikus szám. 5. 2: 207–212. Terjék, L. (2010): Contentment-analysis of work environment is ways of safety at agricultural companies leaders and workers in Hajdú-Bihar County. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 5. 1–2: 1788–7593 Vámosi T. (2011): Képzés, tudás, munka. A magyar szak- és felnőttképzési rendszer szerepe és funkciója a társadalmi-gazdasági térben a 21. szd. elején. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 63.

17



Vántus, A.–Hagymássy, z. (2014): Connection between human resource and technical equipment and importance of these factors in production. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat. VIKEK Közlemények. 6. 3–4: 134-139.

Ványiné Széles, A.–Bogdán, I.–Sulyok, D.–Nagy, J. (2012): The effect of fertilisation and irrigation on the yield of different genotype maize hybrids and the economic aspects of production. [In: Halasi-Kun, G. J. (ed.) Impact of Anthropogenic Activity and Climate Changes on the Environment of Central Europe and USA.] Columbia University. University Seminars. 341–360.

18

63hátlap:Layout 1 2/19/15 8:40 AM Page 1

AgrárTUDomáNyI KözlEméNyEK, 2015/63.

Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények – Acta Agraria Debreceniensis Főszerkesztő – Editor-in-chief: Dr. Jávor András rektorhelyettes Szerkesztőség – Editorial office: H-4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Telefon, fax – Phone, fax: (36-52) 508-392, (36-52) 508-460 Felelős kiadó – Executive publisher: Dr. Nagy János prorektor HU-ISSN 1587-1282 AK-AAD-JAS Home Page: http://www.agr.unideb.hu.hu/acta-agraria E-mail: [email protected]

63hátlap:Layout 1 2/19/15 8:40 AM Page 2

ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS

Recommend Documents