ABELSON, R. P. (1984): A mesterséges intelligencia és az irodalmi mű befogadása: Milyen mély a szakadék? Pszichológia, 3, 323-335. ABULHANOVA, K. A., SZLAVSZKÁJA (1993): Rubinstein pályájának és nézeteinek alakulása. Pszichológia, 2, 287-303. ALTBÄCKER Vilmos és CSÁNYI Vilmos (1987): Élő ragadozó az ingajárati akváriumban. Pszichológia, 2, 211-219. AMBRÓ Ágnes, CZIGLER István, VARGA Katalin (2003): Hallucinációszuggesztió hatása az információfeldolgozásra hipnózisban. Pszichológia, 2, 95-125. B. KAKAS Gizella (1985): A frusztrációs effektus és a frusztráció-agresszió hipotézisek, gyerekek frusztrációs reakciói alapján. Pszichológia, 4, 545-563. BAGDY Emőke (1982): Szemléletes élmények az autogén tréning tanulásában. Pszichológia, 2, 195-239. BAKAY P. Éva, MARTON Magda, NÁDASDY Zoltán és RIGÓ Péter (1994): Lassú negatív, illetve pozitív agyi hullámok funkcionális jelentésének vizsgálata közömbös próbaingerek módszerével. Pszichológia, 1, 23-54. BAKAY P. Éva (1996): Harkai Schiller Pál felfogása a fehér patkányok kerülőúthasználatáról. Pszichológia, 1, 49-72. BAKAY P. Éva (1998): Pszichológiai pályafutásom. Pszichológia, 1, 85-101. BALOGH Ildikó és KOVÁCS Zoltán (1998): Egészségkockázattal kapcsolatos téves optimizmust befolyásoló tényezők Magyarországon. Pszichológia, 3, 337-352. BALOGH Tibor (1986): Hommage a Piaget (Piaget emlékkötet, Pszichológiai műhely, 4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985). Pszichológia, 1, 143-146. BALOGH Tibor (1990): (In memoriam HERMANN Imre) Hermann Imre gondolkodáslélektani koncepciójáról. Pszichológia, 3, 427-432. BÁNFAI Beáta, BODOR Péter és LÁSZLÓ János (1986): Az iskolaköpeny. Pszichológia, 3, 435-447.
BÁNKI M. Csaba (1983): Sjöbring-féle személyiségdimenziók egészséges és alkoholista személyeknél (a Marke-Nyman temperamentumteszt magyar változata). Pszichológia, 2, 205218. BARKÓCZI Ilona, SÉRA László és KOMLÓSI Annamária (1983): A nagyagyféltekék funkcionális aszimmetriája, a küszöbalatti percepció és egyes elhárító mechanizmusok kapcsolata különböző kísérleti helyzetekben. Pszichológia, 2, 175-203. BARKÓCZI Ilona, MARIÁN Béla (1986): A kreativitás szerepe képi analógiás feladatmegoldásban. Pszichológia, 1, 71-91. BARKÓCZI Ilona (1990): Áttekintés az analógiás gondolkodás, az intuíció, a kreativitás és a nagyagyfélteke-funkciók összefüggéséről. Pszichológia, 1, 143-160. BARKÓCZI Ilona (1990): Kísérlet az intuíció egy lehetséges mechanizmusának feltárására. Pszichológia, 2, 177-208. BARKÓCZI Ilona (1991): Átstrukturálást sugalmazó ingerek intuitív hatása. Pszichológia, 4, 483-502. BARKÓCZI Ilona (1997): Önarckép háttérrel. Pszichológia, 4, 408-421. BARKÓCZI Ilona, BERNÁTH László (2008): A nem-logikus gondolkodást igénylő különböző problémák megoldásainak összefüggései. Pszichológia, 4, 319-337. BASS László (1983): Kultúra és pszichológia (Robert Serpell: Kultúra és viselkedés. Gondolat, Budapest, 1981.) Pszichológia, 3, 464-467. BATTA Barbara (2008): Forrásemlékezeti feladatok közötti eltérések vizsgálata gyermek- és serdülőkorban. Pszichológia, 4, 357-376. BEACH, R., de BEAUGRANDE, R. (1987): Az autoritással kapcsolatos attitűdök az olvasók reagálásaiban. Pszichológia, 1, 67-91. BEAUGRANDE, Robert (1984): Az irodalmi kommunikáció sémái. Pszichológia, 3, 337373. BEAUGRANDE, Robert (1989): A művészi észlelés kvantum aspektusai. Pszichológia, 1, 724.
BELSKY, J. (1989): A szülőség meghatározói: egy folyamatmodell. Pszichológia, 3, 383405. BERÁN Eszter (2008): Antropológia és kogníció – SUN 2007, Nyári egyetem a CEU-n. Pszichológia, 1, 105-110. BERÁN Eszter, CZOBOR Pál, UNOKA Zsolt (2011): A szelf affektív bevonódása a pszichoterápiás folyamatba: érzelmi intenzitás kifejezése narratív perspektíva használattal a terápia kezdeti szakaszában. Pszichológia, 3 BERKOWITZ, Leonard (1991): A frusztráció és a kiváltott agresszió. Pszichológia, 2, 159172. BERNÁTH László (1988): Páros és páratlan: ellentétpárok vizsgálata. Pszichológia, 4, 515526. BERNÁTH László, BARKÓCZI Ilona (2010): Teljesítményprofilok különböző problémák produktív megoldásában. Pszichológia, 2, 143-159. BERNÁTH Máté (2002): Sztereotip frázisok agrammatikus beszédben. Pszichológia, 3, 341350. BIGAZZI Sára (2005): A cigányok szociális reprezentációja: filmek és filmcímek. Pszichológia, 4, 381-403. BILLING-KOVÁCS
Márta,
ERŐS
Ferenc
(2006):
A
biotechnológia
szociális
reprezentációjának vizsgálata magyarországi mintán. Pszichológia, 2, 169-198. BÍRÓ Szilvia (1999): Végrehajtó funkciók sérülése autista gyerekeknél: Önkényes szabályok követése cél-eszköz feladatok esetében. Pszichológia, 1, 29-78. BLÖSCHL Lilian, ROSSMANN Péter (1986): Depressziós személyek kapcsolati struktúrája: Egy ismétlő és kiegészítő tanulmány. Pszichológia, 2, 213-226. BÓDI Anikó (1986): Matematikai statisztikai eredmények vizuális megjelenítése. Pszichológia, 1, 135-142. BODOR Péter és KISS Szabolcs (1991): Hipotézisellenőrzés és szabálykövetés: két bölcseleti munka lélektani nézőpontból. Pszichológia, 2, 315-324.
BODOR Péter (2009): Az identitás diszkurzív konstrukciója: skizofrén Magyarország, skizofrén Európa. Pszichológia, 4, 327-256. BODOR Péter, BARCZA Virág (2011): Érzelmi fejlődés és a kicsinyítő képzők elsajátítása. Pszichológia, 3 BÓKAY Antal (1984): Pszichoanalitikus szövegelmélet és az irodalmi interpretáció. Pszichológia, 3, 469-482. BOKRÉTÁS Ildikó, BIGAZZI Sára, PÉLEY Bernadette (2007): Átmenet – Identitás – Cigányság I. Az értelmiségi lét felé haladó cigány fiatalok identitásalakulása. Pszichológia, 4, 357-380. BOLLA István Károly (1982): Továbbképzés a gyermekvédelemben dolgozó pszichológusok számára. Pszichológia, 1, 127-135. BONAIUTO, Paolo, GIANNINI, Anna Maria, BONAIUTO, Marino (1993): Épületek képeit felépítő mentális sémák. Pszichológia, 4, 459-506. BORGOS Anna, KENDE Anna, CSABAI Márta, ERŐS Ferenc, SZILI Katalin (2002): Testbe ágyazott ideálok. Diskurzusok az ideális, a természetes, a mesterséges és az elutasított testről. Pszichológia, 4, 407-436. BORGOS Anna (2006): James W. Pennebaker: Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk. Az őszinte beszéd és írás gyógyító ereje című művének ismertetése. Pszichológia, 4, 365-368. BRASSAI László, PIKÓ Bettina, KERESZTES Noémi, Jennifer B. UNGER (2006): kulturális értékek kultúraközi vizsgálata egyetemisták körében. Pszichológia, 3, 265-274. BREWER, W. F., OHTSUKA, K. (1986): A történetszerkezet és az olvasói érzelmek amerikai és magyar elbeszélésekben. Pszichológia, 4, 593-618. BREWER, W. F., OHTSUKA, K. (1989): A történetszerkezet, a jellemzés, az igazságos világszerveződés és az olvasói affektusok amerikai és magyar novelláknál. Pszichológia, 1, 85-98. BRUNSWIK Egon (1988): A megismerési probléma hatóköre és nézőpontjai. Pszichológia, 4, 593-615.
BUDA Béla (1981): Pataki Ferenc: Utak és válaszutak a szociálpszichológiában című könyvéről (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.). Pszichológia, 2, 281-284. BUDA Béla (1982): A tudattalan szemantikai elmélete. Pszichológia, 1, 47-67. BUDA Béla (1983): A kísérlet „szimbolikája”. Pszichológia, 2, 307-310. BUDA Béla (1984): A kísérlet „szimbolikájáról” – újra. Pszichológia, 2, 276-280. BUDA Béla (1997): Szakmai önéletrajz – a pszichológia szempontjából. Pszichológia, 2, 222-228. CONRAN, Michael (1992): Töprengések a szégyen, bűntudat és bűnbocsánat témáiról a „Lear király” ürügyén. Pszichológia, 3, 357-378. CRONIO Pérez (2004): Optimizmus-pesszimizmus. kultúrközi összehasonlító vizsgálat magyar és kolumbiai egyetemisták körében. Pszichológia, 1, 3-35. CZEIZEL Endre (1994): Szondi Lipót genetikai munkássága. Pszichológia, 2, 191-197. CZIBOR Andrea, BERECZKEI Tamás (2011): Sikeresek-e a machiavellisták? Viselkedési stratégiák, személyiségjellemzők és narratív beszámolók társas dilemmahelyzetekben. Pszichológia, 4, CZIGLER István (1981): Küszöb problémák (Ákos Károly és Ákos Károlyné: A fáradás psychochronographiai vizsgálata, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979.). Pszichológia, 1, 140145. CZIGLER István (1982): Zeneképek (Sági Mária: Esztétikum és személyiség. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981). Pszichológia, 4, 608-614. CZIGLER István, TÖLGYESI Miklós (1982): Képek összehasonlításának ideje: hogyan változik a reakcióidő, ha a döntéshez szükséges lépések száma azonos marad. Pszichológia, 1, 25-47. CZIGLER István (1983): Kinek van szüksége adatokra? Pszichológia, 3, 452-455. CZIGLER István (1983): Emlékezés arcokra. Pszichológia, 2, 245-276.
CZIGLER István (1984): Figyelmi szelekció: kiváltott potenciál eredmények és pszichológiai értelmezések. Pszichológia, 1, 97-128. CZIGLER István (1985): Arcrészletek felismerése: Folyamatos felkészülés a válaszra, vagy egészleges feldolgozás? Pszichológia, 2, 231-249. CZIGLER István, FÓRJÁN Csaba és WINKLER István (1987): Ingeradó és reakcióidő mérő rendszer kognitív pszichológiai vizsgálatokhoz és demonstrációkhoz. Pszichológia, 2, 294297. CZIGLER István (1988): A Ranschburg-effektus. Pszichológia, 2, 279-296. CZIGLER István és SZENTHE Antónia (1988): Vizuális összemérés: eseményfüggő potenciál korrelátumok. Pszichológia, 2, 159-176. CZIGLER István (1989): Az eseményhez kötött potenciálok negatív összetevői és a vizuális információfeldolgozás. Pszichológia, 4, 593-610. CZIGLER István és SZENTHE Antónia (1989): Eseményhez kötött potenciálok vizuális összemérési feladatban: zavaró ingerek hatása és az N400 összetevő. Pszichológia, 2, 185190. CZIGLER István és CSIBRA Gergely (1991): Vizuális minták azonosítása és az eseményhez kötött potenciál. Pszichológia, 2, 173-207. CZIGLER István és CSIBRA Gergely (1992): Lexikai döntés anagramma megoldási helyzetben és az eseményhez kötött potenciálok. Pszichológia, 1, 3-27. CZIGLER István, CSIBRA Gergely és AMBRÓ Ágnes (1995): Időskori kognitív változások – az eseményhez kötött agyi elektromos potenciálok tükrében. Pszichológia, 1, 3-42. CZIGLER István és WINKLER István (2001): Figyelmi folyamatok az észlelésben innen és túl, képben és hangban. Pszichológia, 2, 109-137. CZIGLER István és HORVÁTH János (2003): Téri-e a téri figyelem? A figyelmi fókusz nagysága és a tárgy-távolság. Pszichológia, 2, 87-94. CZIGLER István (2004): Az időtartam élmény. Pszichológia, 4, 325-342.
CZIGLER István (2006): Környezeti szabályszerűségek és vizuális emlékezet. Pszichológia, 2, 153-168. CZIGLER István (2009): Szabályosságok nem-tudatos észlelése a látásban: az eseményhez kötött potenciál módszer automatikus működésekre utal. Pszichológia, 2, 79-100. CSABAI Márta, ERŐS Ferenc és LÁSZLÓ János (1998): Az észlelt kontroll szerepe az egészség szociális reprezentációinak szerveződésében. Pszichológia, 3, 353-375. CSABAI Márta (2006): A szomatizáció szociálpszichológiai kutatásának tudományos és társadalmi környezete. Pszichológia, 4, 289-304. CSANÁDI András, HARSÁNYI Szabolcs Gergő, NÉMETH Dezső (2009): Társas megismerés és munkamemória. Pszichológia, 2, 145-163. CSAPÓ Benő, CSIRIKNÉ CZACHESZ Erzsébet, VIDÁKOVICH Tibor (1987): A nyelvilogikai műveletrendszer fejlettsége 14 éves korban. Pszichológia, 4, 521-544. CSAPÓ
Benő,
CSIRIKNÉ
CZACHESZ
Erzsébet,
VIDÁKOVICH
Tibor
(1987):
Megjegyzések a gondolkodás logikájának tanulmányozásáról Pszichológia, 4, 548-549. CSÁSZÁR Gyula (1997): Szellemi önéletrajz. Pszichológia, 2, 219-221. CSATÓ Valéria és SOLYMOSI Katalin (1985): A referenciális kommunikáció fejlődésének vizsgálata. Pszichológia, 3, 451-468. CSÉPE Valéria (1987): A büntetés tanulás elméleteinek néhány problémája. Pszichológia, 2, 243-269. CSÉPE Valéria, KARMOS György és MOLNÁR Márk (1988): A korai, automatikus információfeldolgozás kiváltott potenciál korrelátuma – Állatkísérletes modell. Pszichológia, 2, 193-206. CSÉPE Valéria, KARMOS György és MOLNÁR Márk (1989): A szignálgyakoriság változásának hatása az akusztikus kiváltott potenciálokra macskán. Pszichológia, 2, 191-204. CSÉPE Valéria (2002): A nyelvpatológia pszichológiai és nyelvészeti kérdései. Úton a konszenzus felé? Pszichológia, 3, 223-238.
CSÉPE Valéria, GYURKÓCZA Enikő, SZŰCS Dénes és LUKÁCS Ágnes (2002): A beszédhangok reprezentációjának fejlődése és fejlesztése. Pszichológia, 1, 3-22. CSÉPE Valéria, OSMANNÉ SÁGI Judit, SZŰCS Dénes (2002): A beszédhang-feldolgozás fejlődési és szerzett zavarai. Pszichológia, 3, 289-302. CSÉPE Valéria (2009): Diszlexia és öröklés. Jól olvassuk a gének üzenetét a rosszul olvasók génjeiből? Pszichológia, 1, 63-76. CSEPELI György (1982): A szociálpszichológus vonatkozási csoportja (R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980.). Pszichológia, 1, 141-148. CSEPELI György (2007): Egy különleges longitudinális érték-kutatás. Pszichológia, 3, 275277. CSEPELI György és DESSEWFFY Tibor (2000): Elvesztett levelek útjai Budapesten 1992ben és 1996-ban. Pszichológia, 1, 55-62. CSIBRA Gergely és CZIGLER István (1990): Vizuális összemérés: a figyelem és a fontosság megjelenése az eseményhez kötött potenciálokban. Pszichológia, 3, 447-470. CSIBRA Gerely és CZIGLER István (1991): Vizuális ábrák váratlan irányú mozgása és az eseményhez kötött potenciálok. Pszichológia, 1, 47-56. CSIBRA Gergely (2001): A „kompetens csecsemő” és a fogalmi fejlődés folytonossága. Pszichológia, 2, 159-181. CSÍKOS Csaba (1999): Újabb eredmények a Wason-feladattal kapcsolatban. Pszichológia, 1, 5-27. CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály (1990): Motiváció és kreativitás: Út a megismerés strukturális, illetve energetikai megközelítéseinek szintézise felé. Pszichológia, 1, 3-25. CSILLAG Mária (1996): A terápia-rezisztens halántéklebeny-epilepsziások pszichodinamikai vizsgálata Szondi-teszttel. Pszichológia, 3, 271-287. CSÓKA Szilvia, SZABÓ Gábor, SÁFRÁNY Eszter, ROCHLITZ Réka, BÓDIZS Róbert (2007):
Kísérlet a felnőttkori kötődés mérésére – a Kapcsolati Kérdőív (Relationship Scale Questionnaire) magyar változata. Pszichológia, 4, 333-355. CSORBA János, HUSZÁR Ilona (1991): Szülőkapcsolat, nevelési jellemzők és társas támasz pszichés distresszben szenvedő serdülő lányoknál. Pszichológia, 4, 553-572. CSORBA János és HUSZÁR Ilona (1993): Emocionális és szociális izoláció háttértényezői egészséges és neurotikus serdülő lányoknál. Pszichológia, 1, 115-130. CSORBA János és DINYA Elek (1994): Tanulmányi eredmény, diszfunkcionális attitűdök és személyiségdimenziók szakközépiskolás leánytanulóknál. Pszichológia, 1, 109-121. CSUHAJ Roland, CSÉPE Valéria (2009): Elemi algebra feladatok hatékonyabb megoldását kísérő elektrofiziológiai változások. Pszichológia, 2, 101-118. DEMETROVICS Zsolt (2007): Kvalitatív drogkutatások. Kvalitatív kutatások budapesti droghasználók között – Rácz József könyvéről. Pszichológia, 4, 387-388. DÉRI Zsuzsa (1986): Szondi Lipót és Hermann Imre. Pszichológia, 3, 449-454. DEUTSCH, Morton (1982): A „méltányosság elmélet” kritikai áttekintése: alternatív szempontok az igazságosság szociálpszichológiájához. Pszichológia, 3, 411-437. DEUTSCH, Morton (1984): A jutalom különböző rendszerek szerint történő igazságos elosztásának hatásai. Pszichológia, 4, 513-524. DÉVAI Margit (1988): Az énkép jellemzőinek vizsgálata 9-14 éves korban, összefüggésben egyes személyiségjellemzőkkel. Pszichológia, 4, 557-573. DEWSBURY, Donald, A. (1994): Harkai Schiller Pál és munkássága. Pszichológia, 3, 377398. DIENES Valéria (1987): A mai lélektan főbb irányai. Pszichológia, 3, 433-443. DIENES Valéria (1987): Bergson lélektana. Pszichológia, 3, 443-451. DORNAI Erika (1994): A beszéd funkciói és jelentésének meghatározói 1. A beszéd három jellegzetes vonása különböző megközelítések tükrében. Pszichológia, 4, 491-513.
DORNAI Erika (1995): A beszéd funkciói és jelentésének meghatározói 2. Az osztálytermi beszédet meghatározó szociokulturális dimenziók. Pszichológia, 1, 113-130. DORNAI Erika (1995): A beszéd funkciói és jelentésének meghatározói 3. A szubjektív értékelés prediktumai a tanári kommunikációban. Pszichológia, 2, 213-233. DORNAI
Erika
(2000):
A
hatalom
koncepciója
a
különböző
pszichológiai
megközelítésekben. Pszichológia, 3, 305-326. DORNAI Erika (2001): A tanári hatalomgyakorlás kommunikációs mintázatai és összefüggései az elégedettséggel. Pszichológia, 1, 63-81. DORNAI Erika (2004): Új, integrált megközelítés a szociális hatalom pszichológiai jellemzéséhez. Pszichológia, 1, 37-53. DORNAI Erika (2004): Főbb tanári hatalomgyakorlási stílusok hagyományos nevelési elveket képviselő iskolákban. Pszichológia, 1, 55-73. DORNAI Erika, SÍKLAKI István (2005): A hatalom forrásainak jellemzése és a személyiség. Pszichológia, 3, 203-221. DÓSA Zoltán (2004): A mentális forgatás életkori különbségei az inger familiaritása és komplexitása tükrében. Pszichológia, 2, 147-162. DÖRNYEI Zoltán (1987): A motiváció szerepe az idegennyelv tanulásában. Pszichológia, 3, 393-417. DÖRNYEI Zoltán (1991): Az idegennyelv-tanulási motiváció meghatározása. Pszichológia, 4, 573-590. DÚLL Andrea és URBÁN Róbert (1997): Az épített környezet konnotatív jelentésének vizsgálata: Módszertani megfontolások. Pszichológia, 2, 151-179. DÚLL Andrea (2002): Kísérlet egy tranzakcionális környezetpszichológiai fogalom operacionalizálására: a lakó-otthon összeillés empirikus vizsgálata I. A kutatás elméleti háttere. Pszichológia, 1, 57-106.
DÚLL Andrea (2002): Kísérlet egy tranzakcionális környezetpszichológiai fogalom operacionalizálására: a lakó-otthon összeillés empirikus vizsgálata II. A kutatás. Pszichológia, 2, 183-219. EGYED Kata, GERGELY György, KIRÁLY Ildikó (2009): Tanulni másoktól és másokról. Pszichológia, 3, 237-254. EHMANN Bea (2000): A pszichológiai tartalomelemzés szekvenciális-transzformatív modellje: a számítógépes szövegelemzés helye a pszichológiai kutatásban. I. Pszichológia, 4, 391-415. EHMANN Bea (2001): A pszichológiai tartalomelemzés szekvenciális-transzformatív modellje: A számítógépes szövegelemzés helye a pszichológiai kutatásban. II. Pszichológia, 1, 17-35. EHMANN Bea (2004): A pszichológiai idő kutatásáról. Pszichológia, 4, 317-324. EHMANN Bea (2004): A szubjektív időélmény mintázatainak pszichoanalitikus és narratív pszichológiai párhuzamai. Pszichológia, 4, 405-427. EHMANN Bea, KIS Balázs, NASZÓDI Mátyás, LÁSZLÓ János (2005): A szubjektív időélmény tartalomelemzéses vizsgálata. A LAS-Vertikum időmodulja, Pszichológia, 2, 133142. EHMANN Bea, BALÁZS László (2011): Nyelvtechnológia az űrpszichológiában: ICEcsoportok
pszichodinamikájának
távoli
monitorozása
narratív
pszichológiai
tartalomelemzéssel. Pszichológia, 1, 63-79. ENGLÄNDER Tibor és FARKAS Éva (1981): Bizonytalanság és mágikus paraméterek. Pszichológia, 1, 83-104. ENGLÄNDER
Tibor,
Tadeusz
TYSZKA,
FARKAS
Éva
(1982):
Aszimmetrikus
információgyűjtés – aszimmetrikus döntési probléma. Pszichológia, 3, 319-347. ENGLÄNDER Tibor és FARKAS Éva (1985): A kauzális séma és a valószínűségbecslések revíziója I. Pszichológia, 4, 515-543.
ENGLÄNDER Tibor, FARKAS Éva (1986): A kauzális séma és a valószínűségbecslések revíziója II. Pszichológia, 1, 43-70. ENGLÄNDER Tibor, FARAGÓ Klára, Paul SLOVIC, Baruch FISCHHOFF (1987): Kockázatészlelés az Egyesült Államokban és Magyarországon. Pszichológia, 4, 469-482. ENGLÄNDER Tibor, Paul SLOVIC és SZABÓ Laura (1988): Izoláció és kockázatészlelés. Pszichológia, 3, 333-351. ENGLÄNDER Tibor és George CZVETKOVICH (1993): A társadalom mint vonatkozási keret magyar és amerikai diákok kockázatészlelésében. Pszichológia, 3, 333-369. ENGLÄNDER Tibor (1998): Grál és Ferde Torony, avagy a pszichológia keresése és művelése. Pszichológia, 1, 102-112. ENGLÄNDER Tibor (2004): Az idő és a tér szerepe a bizonytalanság feloldásában. Pszichológia, 4, 343-367. ENTWISTLE, N. J. és KOZÉKI Béla (1985): Magyar-skót összehasonlító vizsgálatok az iskolai motiváció terén. Pszichológia, 1, 79-109. ERDÉLYI Mátyás (1991): Tudattalan (hozzáférhetetlen) emlékek újrafelépülése: a hiphnézia laboratóriumi vizsgálata. Pszichológia, 1, 3-46. ERDŐSI Sándor (1981): Mozgásformák határán tájékozódva (Pataki Ferenc: Utak és válaszutak a szociálpszichológiában, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.). Pszichológia, 2, 284-290. ERŐS Ferenc (1981): A szociálpszichológia válsága: krízis kritika nélkül (Pataki Ferenc: Utak és válaszutak a szociálpszichológiában, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.). Pszichológia, 2, 291-302. ERŐS Ferenc (1982): A fasizmus társadalomlélektanáról. Pszichológia, 2, 279-297. ERŐS Ferenc (1983): K. J. Gergen – a pszichológiai kísérletezés problémáiról. Pszichológia, 2, 289-297. ERŐS Ferenc (1984): Gergen és kritikusai avagy: hamis alternatívák újratermelődése? Pszichológia, 1, 139-142.
ERŐS Ferenc (1984): Irodalompszichológiai tanulmány József Attiláról (Bókay Antal, Jádi Ferenc és Stark András: „Köztetek lettem én bolond…” Sors és vers József Attila utolsó éveiben. Magvető Kiadó, Budapest, 1982, JAK füzetek 3.). Pszichológia, 2, 298-304. ERŐS Ferenc (1985): Hollós István tanulmánya elé. Pszichológia, 4, 612-614. ERŐS Ferenc (1986): A Korunk című folyóirat és a pszichoanalízis (Szemelvények Neufeld Béla írásaiból). Pszichológia, 2, 293-307. ERŐS Ferenc, KAPÁS István, KISS György és Patrizia Giampieri SPANGHERO (1987): Ferenczi Sándor és a Budapesti Egyetem 1918-19-ben. Pszichológia, 4, 584-592. EYSENCK, S. B. G., G. KÁLMÁNCHEY Márta és KOZÉKI Béla (1981): Magyar és angol iskoláskorú gyermekek összehasonlító vizsgálata: a Junior Eysenck Personality Inventory magyar változata. Pszichológia, 2, 213-241. EYSENCK, S. B. G., MATOLCSI Ágnes (1984): Az Eysenck-féle Személyiség Kérdőív (EPQ) magyar változata: a magyar és az angol felnőttek összehasonlító vizsgálata. Pszichológia, 2, 231-240. FARAGÓ Klára, JOÓ András (1982): A módosított fogoly-dilemmahelyzet megoldása csoportban. Pszichológia, 3, 347-379. FARAGÓ Klára (2010): Személyiségvonások befolyása a vállalkozói kockázatvállalásra. Pszichológia, 2, 111-141. FARKAS András (1983): Az inverz visszajelzés hatása a valószínűségi tanulási teljesítményre: „Mondj kéket, ha piros jön!” Pszichológia, 4, 497-526. FARKAS András (1988): Kortársunk Brunswik Egon (1903-1955). Pszichológia, 4. FARKAS András interjúja Hans Kreitlerrel (1992): Brunswik Egon egy tanítvány szemével. Pszichológia, 1, 125-130. FARKAS András (1993): Az újraalkotás mint kísérleti módszer Piet Mondrian képek vizsgálatára. Pszichológia, 1, 67-114. FARKAS András (1997): Átfordítások számra és számszerű kifejezésre. Pszichológia, 1, 321.
FARKAS András (1998): Az esztétikai preferenciát meghatározó tényezők. I.: Jelentés, figurativitás, hasonlóság. Pszichológia, 2, 137-189. FARKAS
András
(1998):
Az
esztétikai
preferenciát
meghatározó
tényezők
II.:
Stílustipikusság és vetélkedő kategóriák. Pszichológia, 3, 261-303. FARKAS András (2000): Escher-nyomatok hasonlósága és prototipikussága. Pszichológia, 2, 107-147. FARKAS András és Anna Maria GIANNINI (2001): Viszonyulási mintázatok az esztétikai ítéletek különbözőségéhez – egy kultúraközi ízlésvizsgálat. Pszichológia, 4, 309-352. FARKAS András (2003): A figurativitás iránti igény: az előítéletekről egy angol-magyar összehasonlító vizsgálat kapcsán. Pszichológia, 2, 139-161. FARKAS András (2004): Fejlődik-e a vizuális ízlés? – Újabb adatok a tömegművészet és a múzeumi művészet összehasonlításáról. Pszichológia, 2, 163-192. FARKAS András (2005): Kísérletek a Szépművészeti Múzeumban és a Laboratóriumban – a Locher-féle Fakszimile Akkomodációs Hipotézis cáfolata. Pszichológia, 3, 247-266. FARKAS András (2006): Az esztétikai ítéletek terének kiterjesztése a tömegművészetre, a sikertelen művészetre és a silány művészetre. Pszichológia, 1, 77-94. FARKAS András (2007): Festmények szabad felidézése 1. Pszichológia, 1, 85-97. FARKAS András, SZABÓ Klaudia (2007): Festmények szabad felidézése 2. Pszichológia, 2, 179-194. FARKAS András (2009): Festmények szabad felidézése 3. Győzött a Mona Lisa! Pszichológia, 4, 391-404. FARKAS Éva, ENGLÄNDER Tibor (2008): A jártasság, az emóció és az öregedés hatása a döntéshozatalt előkészítő kérdezősködésre. Pszichológia, 3, 245-266. FARKAS Mária és OSMANNÉ SÁGI Judit (1999): Az észlelés és az emlékezet határán: Implicit emlékezet. Pszichológia, 2, 165-200.
FEHÉR Márta (1985): A tudatos agy (S. Rose: A tudatos agy, Gondolat Kiadó, Budapest, 1983). Pszichológia, 2, 308-317. FEHÉR Zoltán (1994): A világba vetett gyermek. Pszichológia, 1, 143-148. FELDMANN Ádám, BERNÁTH László, RÉVÉSZ György (2005): A Szondi-teszt képeinek kategóriájába sorolását vizsgáló számítógépes képfeldolgozás. Pszichológia, 4, 347-366. FERENCZHALMY Réka, SZALAI Katalin, LÁSZLÓ János (2011): Az ágencia szerepe történelmi szövegekben a nemzeti identitás szempontjából. Pszichológia, 1, 35-46. FISER József (1991): Alakpercepció: neurofiziológiai, pszichofizikai eredmények és hatásaik a gépi látáskutatásra. Pszichológia, 3, 419-473. FODOR István (1988): Nyelvtörténet – pszichikum történet (Büky Béla: A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyar nyelvben). Pszichológia, 1, 152-155. FODOR László (1985): Heinz Kohut nárcizmuselmélete. Áttekintés. Pszichológia, 1, 111-145 FOGARASI Mihály (2004): A rendőri visszaélések szociális reprezentációi I. Pszichológia, 1, 75-117. FOGARASI Mihály (2004): Rendőri visszaélések II. Pszichológia, 2, 193-221. FOGARASI Mihály (2005): A rendőri oktulajdonítások szociális reprezentációi. Pszichológia, 1, 27-69. FONYÓDI Péter (2003): Beat-történetek. A szociális reprezentációk narratív szerveződései a magyar beatben (1963—1968). Pszichológia, 3, 291-323. FORGÁCS József (1984): Az interakciós epizódok kognitív reprezentációja. Pszichológia, 2, 209-229. FORGÁCS József (1989): Az érzelmek hatása a szociális észlelésre és ítéletalkotásra. Pszichológia, 4, 495-520. FÖLDVÁRI Csaba (1989): Skizofrén betegek elektrográfiás vizsgálatai. Pszichológia, 4, 611620.
FÜLÖP Éva, PÉLEY Bernadette, LÁSZLÓ János (2011): A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modellje magyar történelmi regényekben. Pszichológia, 1, 47-62. FÜLÖP Márta (1995): A versengésre vonatkozó tudományos nézetek I. A versengő magatartás eredete. Pszichológia, 1, 61-111. FÜLÖP Márta (1995): A versengésre vonatkozó tudományos nézetek II. A versengés a pszichoanalízis tükrében. Pszichológia, 2, 157-211. FÜLÖP Márta (1995): A versengésre vonatkozó tudományos nézetek III. A versengés a szociálpszichológia tükrében. Pszichológia, 4, 435-474. FÜLÖP Márta (1998): A csoport és a közösség szerepe a Japán társadalomban. Pszichológia, 4, 469-498. FÜLÖP Márta (2008): Paradigmaváltás a versengéskutatásban. Pszichológia, 2, 113-140. FÜLÖP Márta, BERKICS Mihály (2007): A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés mintázatai serdülőkorban. Pszichológia, 3, 199-220. FÜLÖP Márta, SÁNDOR Mónika (2008): A versengés, a győzelem és a vesztés fogalma kisiskolások rajzi ábrázolásában. Pszichológia, 2, 195-220. FÜLÖP Márta, SEBESTYÉN Nóra (2011): Kulturális sokk? Kulturális különbségek Budapesten tanuló amerikai egyetemisták szemével. Pszichológia, 2, 81-105. FÜREDI János és MÉREI Ferenc (1988): A csoportvezető stílusának hatása a terápiás közösség nagycsoportjára. Pszichológia, 3, 373-378. FÜREDI Mihály, HUSZÁR Erika (1986): Műfaji és nemi kommunikációs sajátosságok matematikai statisztikai vizsgálata. Pszichológia, 3, 369-383. GÁDORNÉ DONÁTH Blanka (1997): Pályakép. Pszichológia, 2, 210-215. GARAI László (1988): A szociális identitás paradoxonai. Pszichológia, 2, 215-240. GARAI László (1993): A szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusáról. Pszichológia, 2, 205-224. GARAI László (1997): Teljesen elfogult jegyzetek. Pszichológia, 3, 312-323.
GEDŐ E. János (1994): A művész portréja serdülő csodagyerekekként. Mozart és a Varázsfuvola. Pszichológia, 3, 365-375. GEFFERTH Éva (1981): Motiváció a matematikai tehetség hátterében. Pszichológia, 2, 243269. GEFFERTH Éva (1988): A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók. Pszichológia, 1, 8598. GERGELY György és Thomas G. BEVER (1985): Az okozást kifejező igék mentális reprezentációja. Pszichológia, 3, 379-434. GERGELY György (1992): Egy középkemény szcientista aggodalmai: Reflexiók Szummer Csaba tanulmánya kapcsán. Pszichológia, 2, 217-232. GERGELY György (1992): A fókusz-alapú következtetések szerepe az előzményazonosításnál: A topic kiemelése a tagmondathatáron. Pszichológia, 4, 467-514. GERGELY György (1994): Az önfelismeréstől a tudatelméletig. Pszichológia, 1, 123-141. GERGELY György, NÁDASDY Zoltán, CSIBRA Gergely, BÍRÓ Szilvia (1995): Intencionalitás tulajdonítása egyéves korban. Pszichológia, 3, 331-367. GERGELY György (1996): „Hoppá!” Avagy az eszmélkedés lélektana: A szociális tükrözés szerepe az öntudat és az önkontroll kialakulásában. Pszichológia, 4, 361-382. GERGELY Lajos (1985): Álomstílusok és az álmodás pszichológiája I. Pszichológia, 1, 3-34. GERGELY Lajos (1985): Álomstílusok és az álmodás pszichológiája II. Pszichológia, 2, 181210. GERGEN, Kenneth, J. (1993): A lélektani megismerés lehetőségéről: hermeneutikai vizsgálódás. Pszichológia, 4, 551-577. GERLAI Róbert és CSÁNYI Vilmos (1987): Kínai paradicsomhal (Macropodus opercularis) viselkedésének magatartásgenetikai analízise open field kísérleti szituációban. Pszichológia, 2, 197-209.
GERŐ Zsuzsa (1990): (IN MEMORIAM HERMANN IMRE) Archaikus gondolkodás, ősi érzékelés, felettes-én előfutárok. Hermann gondolatainak hatása Pető Endre kutatásaira. Pszichológia, 3, 385-393. GERŐ Zsuzsa (2001): Nivellálás vagy kiegyensúlyozás? Buktatók a tehetséges gyerekek nevelésében. Pszichológia, 2, 183-189. GERVAI Judit, Patricia J. TURNER, és Robert A. HINDE (1994): A nemi típus kisgyermekkorban: preferenciák, viselkedés és kulturális eltérések. Pszichológia, 1, 55-84. GERVAI Judit, Patricia J. TURNER és Robert A. HINDE (1994): Kisgyermekek személyisége a szülők és az óvónők megítélése szerint: nemi különbségek, kultúrközi összehasonlítás és kapcsolat a megfigyelt viselkedésssel. Pszichológia, 1, 85-107. GERVAI Judit (2009): Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: kvantitatív és molekuláris genetikai alapok. Pszichológia, 1, 3-23. GORDON, Claridge (1983): A pszichoticizmus biológiai alapjai – személyes felfogás. Pszichológia, 1, 43-68. GÓSY Mária (2002): A diszfázia beszédpercepciós tipológiája. Pszichológia, 3, 277-288. GÖNCZ Lajos (2001): Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal – Vargha András könyvéről. Pszichológia, 4, 409-414. GÖNCZ Lajos (2001): Az egyes és a többes szám használata Kárpát-medencei magyar beszélőközösségeknél. Pszichológia, 4, 371-398. GRASTYÁN Endre (1987): Az érték neurobiológiai megközelítése. Pszichológia, 2, 163-180. GRIMAUD, M. (1986): „Magyarország fővárosa” vs. „Budapest”: A szövegbeli visszautalás és a tulajdonnevek működése elbeszélő szövegekben. Pszichológia, 4, 561-591. GRIMAUD, M. (1989): Forgandó nevek: Referencia és preferencia elbeszélő szövegekben. Pszichológia, 1, 159-171. GROSS, Larry (1984): Élet vagy művészet: A vizuális elbeszélések értelmezése. Pszichológia, 3, 483-501.
GRŐBLER Tamás (1996): Tanulás biológiai és mesterséges hálózatokon. Pszichológia, 4, 409-423. GUTTMANN, GISELHER (1986): A pszichológia Ausztriában. Pszichológia, 2, 185-191. GUTTMANN, GISELHER (1986): Az ergopszichometriai tesztelés: az optimális terheléses teljesítmény előrejelzése és megvalósítása. Pszichológia, 2, 235-247. GYARMATHY Éva és HERSKOVITS Mária (1999): Képességek vizsgálata az érdeklődés térképének segítségével. Pszichológia, 4, 437-458. GYARMATHY Éva (2000): Tanulási zavarok, átlagon felüli intelligencia és a MAWI-GY. Pszichológia, 3, 243-270. GYARMATHY Éva (2009): Atipikus agy és a tehetség 1. Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok, valamint az Asperger-szindróma. Pszichológia, 4, 377-390. GYARMATHY Éva (2010): Atipikus agy és a tehetség 2. Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok. Pszichológia, 1, 31-41. GYERTYÁN Ervin (1984): A Goffman-hívők és József Attila. Pszichológia, 2, 305-316. GYÖNGYÖSINÉ KISS Enikő (1996): Szondi Lipót sorsanalízise. Pszichológia, 1, 83-112. GYÖRGY I. Márta (1984): A HOME-leltár hazai alkalmazásának tapasztalatai. Pszichológia, 4, 577-595. GYÖRGY I. Márta (1992): A temperamentum hatása a szociális beilleszkedésre óvodáskorban. Pszichológia, 1, 41-56. GYŐRI Miklós (1995): Pozitivizmus és lélektani antiredukcionizmus. John Stuart Mill. Pszichológia, 3, 391-405. HALÁSZ Anna (1990): (In memoriam HERMANN Imre) A szublimáció Hermanni koncepciója és a modern pszichoanalízis kreativitás-elméletei. Pszichológia, 3, 433-439. HALÁSZ Erna (2009): Gyermek tanúk: a rajzolás szerepe az emlékezésben. Pszichológia, 3, 255-284.
HALÁSZ László (1981): A jellemábrázoló irodalmi mű (és nem-irodalmi változatai) felidézése. Pszichológia,
4, 559-602.
HALÁSZ László (1981): Kiknek készülnek könyveink? Pszichológia, 2, 271-280. HALÁSZ László (1981): Alkotás problémák — alkotási zavarok (Magyari Beck István: Alkotás a szervezetben, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.). Pszichológia, 3, 444-449. HALÁSZ László (1981): Pszichológiai enciklopédia a nevetésről és a humorról (Séra László: A nevetés és a humor pszichológiája, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980). Pszichológia, 3, 455-458. HALÁSZ László (1983): Elbeszélés (illetve kivonata) feldolgozása újraolvasások sorozatában. Pszichológia, 3, 359-384. HALÁSZ László (1984): Miért irigylem a két Dávidot? (Whitlow, D. és Peck, D., Személyiségelméletek, Budapest, Gondolat Kiadó, 1983). Pszichológia, 4, 649-653. HALÁSZ László (1984): A szociális percepció és az interakció megértése elbeszélésekben. Pszichológia, 3, 429-445. HALÁSZ László (1985): Hermann Imre műhelyében (Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei, Magvető Kiadó, Budapest, 1984). Pszichológia, 4, 622-626. HALÁSZ László (1986): Hazatérés (Révész Géza, Tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1985). Pszichológia, 1, 147-149. HALÁSZ László (1987): Anticipáció elbeszélések befogadásában – amerikai-magyar összehasonlítás. Pszichológia, 1, 93-122. HALÁSZ László (1987): Tehetség és zseni – ahogy Révész Géza látta. Pszichológia, 2, 284284. HALÁSZ László (1988): Megismerés és érzelem. Szociális kogníció és irodalmi műbefogadás. Pszichológia, 1, 29-60. HALÁSZ László (1989): Irodalomelmélet és pszichológia. Robert de Beaugrande: Critical discourse: A survey of literary theorists. Pszichológia, 4, 649-652.
HALÁSZ László (1989): Érzelmi-szerkezeti hatás és a szereplők tulajdonságai – amerikaimagyar összehasonlítás. Pszichológia, 1, 99-118. HALÁSZ László (1990): Hatás és ráemlékezés az irodalmi szövegfeldolgozásban. Pszichológia, 4, 523-561. HALÁSZ László, MARTON Magda, ASPLUND (1991): Irodalmi szövegek felidézésének és megértésének különbségei. Pszichológia, 4, 503-528. HALÁSZ László (1992): A mű egysége. Pszichológia, 2, 299-307. HALÁSZ László (1992): Elbeszélések megértése – amerikai-magyar összehasonlító vizsgálat. Pszichológia, 4, 515-538. HALÁSZ László (1993): Általános és személyes jelentés az irodalmi megértésben. Pszichológia, 3, 403-419. HALÁSZ László (1994): Újraértelmezés és személyes jelentés irodalmi befogadásban. Pszichológia, 3, 343-363. HALÁSZ László (1994): Freud: Fikció és nem-fikció között. Irodalompszichológiai elemzés. Pszichológia, 4, 473-490. HALÁSZ László (1995): Kontextualizáció és jelentéstulajdonítás az irodalmi szöveg feldolgozásában. Pszichológia, 3, 369-389. HALÁSZ László (1996): Az irodalmi és történetírói szöveg reprezentációja. Pszichológia, 3, 255-270. HALÁSZ László (1997): Dialógus. Pszichológia, 4, 432-445. HALÁSZ László (1997): Irodalmi elbeszélő és történetírói szöveg összehasonlító vizsgálata: várakozások, tulajdonságok, érzelmi hatás. Pszichológia, 3, 255-283. HALÁSZ László (1998): Irodalmi elbeszélő és történetírói szöveg befogadásának összehasonlító vizsgálata: Az azonosítás határai. Pszichológia, 4, 437-468. HALÁSZ László (2000): A freudi és az irodalmi szövegfeldolgozás összehasonlító pszichológiai vizsgálata. Pszichológia, 1, 3-53.
HALÁSZ László (2002): A freudi és az irodalmi szövegfeldolgozás összehasonlító pszichológiai vizsgálata – Második közlemény. Pszichológia, 1, 23-55. HALÁSZ László (2003): A képzelet működése fiktív narratívumok befogadásában. Pszichológia, 3, 229-290. HALÁSZ László (2004): Fantasztikus irodalmi narratívum képzeleti feldolgozása. Pszichológia, 3, 253-281. HALÁSZ László (2005): Posztmodern irodalmi narratívum képzeleti feldolgozása. Pszichológia, 3, 267-306. HALÁSZ László (2005): A pszichológus pszichológiája. Pszichológia, 1, 91-106. HALÁSZ László (2006): A terrorista mint irodalmi hős percepciója és az irodalmi szövegfeldolgozás pszichológiai vizsgálata, Pszichológia, 3, 205-225. HALÁSZ László (2007): A terrorista mint irodalmi hős percepciója és az irodalmi szövegfeldolgozás pszichológiai vizsgálata 2. Az öngyilkos terrorista. Pszichológia, 2, 111-133. HALÁSZ László (2008): A terrorista mint irodalmi hős percepciója és az irodalmi szövegfeldolgozás pszichológiai vizsgálata. 3. A terrorista nő. Pszichológia, 3, 221-244. HALÁSZ László (2010): A terrorista mint irodalmi hős percepciója és az irodalmi szövegfeldolgozás pszichológiai vizsgálata. 4. A csoportvezető terrorista. Pszichológia, 2, 89109. HÁMORI Balázs (2008): A versenyfogalom dinamikája. Pszichológia, 2, 141-164. HARGITAI Rita, NASZÓDI Mátyás, KIS Balázs, NAGY László, BÓNA Adrienn, LÁSZLÓ János (2005): A depresszív dinamika nyelvi jegyei az én-elbeszélésekben. A LAS-Vertikum tagadás és szelf-referencia modulja. Pszichológia, 2, 181-199. HAYNAL András (1990): (In memoriam HERMANN Imre) A trauma fogalma és mai jelentése. Pszichológia, 3, 347-355. HELSON, R. (1984): A személyiségmérés alkalmazása az irodalom tanulmányozásában. Pszichológia, 3, 447-458.
HERMANN Imre (1986): Freud útja a neurológiától a pszichoanalízisig. Pszichológia, 3, 457-460. HERNÁD István (1994): Neokonstruktivizmus: A kognitív tudományok egységesítő korlátja. Pszichológia, 3, 289-304. HERSKOVITS Mária, GEFFERTH Éva és KÜRTI Jarmila (1990): Kiváló képességű tanulók belső kontrolljának vizsgálata. Pszichológia, 4, 585-600. HERSKOVITS
Mária
és
GYARMATHY
Éva
(1993):
Kiegyensúlyozatlan
intelligenciastruktúrájú tehetséges gyerekek. Pszichológia, 4, 523-550. HERSKOVITS Mária és GYARMATHY Éva (1994): Kérdések és ellentmondások a tehetséges gyerekek kiválasztásában. Pszichológia, 4, 515-534. HEVESI Nikolett, HONBOLYGÓ Ferenc, TÖRÖK Ágoston, BÁNRÉTI Zoltán, HUNYADI László, CSÉPE Valéria (2010): Az intonáció sértésének feldolgozása beágyazott mondatok esetében. Pszichológia, 4, 273-293. HIDAS György (1997): Önarckép. Pszichológia, 1, 90-111. HIRSCH Margitról (1991): Szubjektív beszélgetés. Pszichológia, 4, 631-635. HÓDI Sándor (1984): Pszichológiai kísérletezés és szakmai önérzet. Pszichológia, 1, 143147. HOLLÓS István (1985): Az elmegyógyintézeti terápia múltja és jövője. Pszichológia, 4, 615621. HONBOLYGÓ Ferenc (2004): A feldolgozott idő nyomában, avagy a negyedik dimenzió pszichológiája. Pszichológia, 4, 453-465. HONBOLYGÓ Ferenc, CSÉPE Valéria (2007): A beszéd szupraszegmentális jellemzőinek automatikus észlelése: eseményhez kötött agyi potenciál vizsgálat. Pszichológia, 1, 69-84. HORVÁTH Andrea (2000): A kétszemélyes konfliktusokat befolyásoló tényezők áttekintése. Pszichológia, 2, 181-212.
HORVÁTH Andrea (2002): A társas orientációk alakulása felnőttkorban és nemi különbségeik. Pszichológia, 2, 163-182. HORVÁTH György (1985): Tesztelmélet: problémák és perspektívák. Pszichológia, 1, 53-78. HORVÁTH György (1992): Beszélgetések a modern tesztelméletről. Pszichológia, 4, 581613. HORVÁTH György (2003): Vizuális sémák vizsgálata ablakos pásztázással. Pszichológia, 4, 327-377. HORVÁTH István (1987): A deviancia longitudinális kutatásának néhány értelmezési és metodológiai problémája. Pszichológia, 1, 151-158. HORVÁTH Krisztina (1983): Tárgykapcsolatok-személyiségfejlődés. Margaret Mahler életművéről. Pszichológia, 4, 559- 571. HUBER, Helmuth, P. (1986): Fejlődési tendenciák az egyedi esetek statisztikai elemzésében: Hol tartunk ma? Pszichológia, 2, 259-270. HUNYADY György (1981): Kognitív komplexitás személyek és ideologikus tárgykörök megítélésében. Pszichológia, 1, 105-130. HUNYADI György (1984): A kísérleti szociálpszichológia amerikai válságirodalma, és amit mi kiolvasunk belőle. Pszichológia, 1, 147-158. ILLYÉS Sándor (1986): A szocializáció jelentésvilága. Pszichológia, 3, 461-464. INÁNTSY-PAP Judit (2003): Óvodás gyerekek diádikus kapcsolatainak elemzése, a kapcsolat tudatosságának kérdése. Pszichológia, 4, 379-391. IVANOV, V. V. (1985): Neuropszichológia és zeneelmélet. Pszichológia, 2, 269-297. IVASKÓ Lívia (2002): Pragmatikai deficitekről kognitív megközelítésben. Pszichológia, 3, 351-360. JAKAB Zoltán (1992): A recesszivitás és a tömbalkotás hatása a fogoly-dilemma keretében. Pszichológia, 4, 539-566.
JAKAB Zoltán (1995): Két álláspont a funkcionalista alapgondolattal kapcsolatban: Stevan Harnad és Hilary Putnam. Pszichológia, 4, 539-562. JAKAB Zoltán (1996): Mi a különbség a kategorizáció prototípus- és mintapéldány modellje között? Pszichológia, 4, 347-359. JAKAB Zoltán (2003): A nem misztikus spirál, avagy a pszichológia fejlődésmenete. Pszichológia, 1, 69-82. JAMAIN, Alain (1994): A sorsanalízis helye a freudizmusban. Pszichológia, 2, 181-184. JÁRAI Róbert (2004): Nemi különbségek a sport motivációban: klasszifikációs faelemzés. Pszichológia, 3, 305-314. JOLSVAI Hajnal, CSÉPE Valéria, MÉSZÁROS Éva, CSUHAJ Roland (2006): A számszemély egyeztetés a hozzáférési idő függvényében. Pszichológia, 3, 227-246. JUHÁSZ B. József, Michael TURNER és Terry WARE (1990): Boulder városának kilátásai. Egy együttműködés története. Pszichológia, 4, 601-608. KÁLDY Zsuzsa (1997): A „mikrokogníció” helyes kezeléséről. Andy Clark: A megismerés építőkövei: filozófia, megismeréstudomány és a párhuzamos megosztott feldolgozás. Pszichológia, 2, 181-193. KÁLLAI János, KÓCZÁN György és MOLNÁR Péter (1985): A kiélező-kiegyenlítő kognitív kontroll dimenzió gyakorlati alkalmazhatóságának néhány problémája. Pszichológia, 4, 501-514. KÁLLAI János, MOLNÁR Péter, SZABÓ István (1988): A nyugalmi elektrodermális aktivitás spontán fluktuációjának összefüggése a szívritmus-válasz összetevőivel S1-S2 kondicionálási helyzetben. Pszichológia, 3, 353-371. KÁLLAI János (1996): Az archaikus ember térszemlélete. Pszichológia, 2, 189-206. KALMÁR Magda és BORONKAI Judit (1991): Az otthon mint tanulási környezet: Koraszülött és időre született gyerekek értelmi fejlődésének összehasonlító vizsgálata a családi feltételek tükrében. Pszichológia, 2, 251-278.
KALÓ Zsuzsa (2008): Narratívák interakcióban – A struktúrától a gyakorlatig: Nyári egyetem a dániai Roskilde-ben. Pszichológia, 4, 377-380. KAPÁS István (1987): Anna Freud pohárszékének szelleme. Pszichológia, 2, 270-283. KAPÁS István és VERES Sándor (1988): Emberkép – dogmák nélkül. Pszichológia, 3, 379408. KAPÁS István és VERES Sándor (1992): A freudi csábításelmélet újraértelmezésének lehetősége. Pszichológia, 2, 249-285. KAPÁS István és VERES Sándor (1992): Fairbairn és a csábításelmélet újraértelmezése. Pszichológia, 3, 411-428. KAPÁS István és VERES Sándor (1994): Törvény előtt, törvény után… (A személyiség fairbairni tárgykapcsolat-elmélete). Pszichológia, 2, 269-285. KAPÁS István, VERES Sándor (1995): Freud eszméinek fogadtatása a két világháború közötti magyarországi katolikus irodalomban. Pszichológia, 2, 257-276. KARÁDI Kázmér és KÁLLAI János (2000): A mentális reprezentáció komputációs vizsgálata: kognitív térképmodellek. Pszichológia, 2, 169-179. KARÁDI Kázmér, KÁLLAI János, LÁBADI Beatrix (2001): Ablak a mentális reprezentációra: A mentális forgatás pszichológiája. Pszichológia, 3, 293-305. KARDOS Lajos (1981): Az emlékkép két funkciója. Pszichológia, 1, 5-23. KARDOS Lajos és ZÖLD Gyula (1981): Diszkriminációs tanulás útvesztő-jellegű elrendezésben. Pszichológia, 3, 317-330. KARDOS Lajos (1982): Az emlékezésről általában. Pszichológia, 1, 3-25. KARDOS Lajos (1982): Emlékezés Karl Bühlerre. Pszichológia, 3, 437-443. KARDOS Lajos (1983): Válságban van-e a pszichológiai kísérlet? Pszichológia, 2, 298-306. KARDOS Lajos és ZÖLD Gyula (1983): „Belátásos” tanulás és állati emlékezet. Pszichológia, 2, 159-174.
KARDOS Lajos (1984): A vita néhány tanulsága. Pszichológia, 2, 280-297. KARDOS Lajos és ZÖLD Gyula (1985): Rövid lejáratú állati emlékezet és a „késleltetett” reakció. Pszichológia, 2, 163-179. KARDOS Lajos 1899-1985. (1986): Pszichológia, 2, 155-183. KARDOS Lajos, ZÖLD Gyula (1986): Idői dimenzió a rövid lejáratú állati emlékezetben. Pszichológia, 1, 3-18. KARL BÜRGI-MEYER (1994): Szondi élete és munkássága Svájcban. (1944-1986). Pszichológia, 2, 157-168. KÁRPÁTI Andrea, GYEBNÁR Viktória (1997): A TCT/DP rajzos kreatív gondolkodás teszt. Pszichológia, 1, 23-52. KELEMEN Gábor (1989): Az alkoholprobléma kezeléstörténetének rövid vázlata. Pszichológia,2, 295-326. KENDALL, P. C., LERNER, R. M., CRAIGHEAD, W. E. (1989): Humán fejlődés és intervenció a gyermekkori pszichopatológiában. Pszichológia, 3, 363-382. KENDE Anna és FÜLEKI Katalin (2006): Személyes és társadalmi hatások a szomatizáció kialakulásában és megítélésében. Pszichológia, 4, 305-323. KÉRI Szabolcs (1996): A mély-én (selbst) jelenségvilága. Pszichológia, 3, 301-318. KÉRI Szabolcs (1998): Teleológia és lelkiismeret mint kérdés és felelet. Pszichológia, 1, 4975. KIRÁLY Ildikó (1999): Önéletrajzi emlékek narratív szerkezetének vizsgálata. Pszichológia, 4, 417-436. KIRÁLY Ildikó (2001): Kisgyermekek eseményemlékezete. Pszichológia, 2, 191-201. KIRÁLY Ildikó (2004): Átlépés az örök jelenből a múló időbe. Pszichológia, 4, 387-403. KIRÁLY Ildikó, SZEDLÁK Nóra (2007): Csecsemők eseményemlékezete: a célreleváns akciók kódolásáról. Pszichológia, 2, 135-156.
KIRÁLY
Ildikó,
KÉRI
Rita
(2009):
Kétértelmű
eseményekre
való
emlékezés
kisgyermekkorban. Pszichológia, 3, 285-297. KISS György (1989): Félévszázados krízisintervenció. Náday István: Az életuntak lélektanához. Pszichológia, 4, 641-648. KISS Ida (1983): Ambivalencia (Bartha Lajos /szerk./: Pszichológiai Értelmező Szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.) Pszichológia, 1, 147-154. KISS Szabolcs (1996): Az „elmélet” elmélet és a szimulációs megközelítés szerepe a gyermek tudatelméletének magyarázatában. Pszichológia, 4, 383-396. KISS Szabolcs (2001): A tárgyfogalom kialakulása az egyedfejlődés során. Pszichológia, 3, 249-267. KISS Szabolcs (2007): A logika szociológiája. Jean Piaget: Szociológiai tanulmányok című könyvéről. Pszichológia, 1, 99-107. KLEBELSBERG, Dieter (1986): A közlekedéspszichológia aktuális kutatásai és alkalmazási problémái. Pszichológia, 2, 249-258. KLEIN Sándor, HABERMANN M. Gusztáv és M. A. JEEVES (1983): Matematikai struktúrák tanulásának fejlődési sajátosságai. Pszichológia, 1, 87-121. KLIX, Friedhart (1983): Tehetségkutatás. Új út a kognitív intelligenciadiagnosztikában. Pszichológia, 4, 471-496. KÓBOR Andrea, TAKÁCS Ádám, CSÉPE Valéria (2010): A végrehajtó funkciók neuropszichometriai perspektívából. Pszichológia, 3, 233-252. KOCH Zsigmond (1990): Az embertudományok és a pszichológiai stúdiumok. Pszichológia, 2, 163-175. KON, I. Sz. (1982): Az én kategóriája a pszichológiában. Pszichológia, 1, 67-85. KON, I. Sz. (1984): A személyiség állandósága és változékonysága longitudinális kutatások tükrében. Pszichológia, 4, 597-612.
KON, I. Sz. (1985): A személyiségfejlődés problémái serdülő- és ifjúkorban. Pszichológia, 4, 601-611. KONDÉ Zoltán, BARKASZI Irén, CZIGLER István (2009): Gátlási mechanizmusok és válaszszelekciós interferencia a feladatváltásban. Pszichológia, 2, 119-143. KONKOLŸ THEGE Barna (2007): Frankl logoterápia és egzisztencia-analízise az egészségpszichológia kontextusában. Pszichológia, 3, 261-274. KÓNYA Anikó (1984): A kísérlet „képe”. Pszichológia, 2, 275. KÓNYA Anikó (1988): Képi és nyelvi sajátosságok a szemantikus reprezentációban. Pszichológia, 4, 497-514. KÓNYA Anikó (1990): A jelentés szóbeli hangsúlyozása. A képi és nyelvi jelentés kapcsolatának vizsgálata gyerekeknél. Pszichológia, 1, 121-141. KÓNYA Anikó és BERNÁTH László (1990): Számítógépes program az olvasási sebesség mérésére. Pszichológia, 2, 317-321. KÓNYA Anikó és TÖRŐ Tímea (1992): Emlékezés személyes élményekre: az önéletrajzi emlékek „vaku”-pillanatai. Pszichológia, 3, 311-327. KÓNYA Anikó (1996): A „tiszta emlék”. Pszichológia, 4, 335-346. KÓNYA Anikó (2004): Az epizodikus emlékezetbe rejtett idő. Pszichológia, 4, 369-385. KOPP Mária, MIHÁLY Katalin, LINKA Emese, BITTER István (1991): Szorongó betegek pszichofiziológiai jellemzőik alapján azonosítható alcsoportjai. Pszichológia, 2, 209-227. KOPP Mária és John GRUZELIER (1991): Szorongó betegek és kontrollszemélyek pszichofiziológiai
jellemzők
alapján
azonosítható
alcsoportjai
II.
Az
inger-
és
fájdalomküszöb, az agorafóbia, depresszió és az agyi lateralitás összefüggései. Pszichológia, 3, 347-363.
KÓSA Éva (2003): Televíziós hatások a serdülőkorúak szocializációjában. Pszichológia, 2, 163-191. KOVAI Melinda (2006): A tüneti kép laikus értelmezései és a test-lélek probléma köznapi reprezentációi. Pszichológia, 4, 325-346. KOVÁCS Ilona (1991): Egy tudományos vízió. Pszichológia, 1, 77-125. KOVÁCS Ilona (1996): A bemeneti rendszerek módosíthatósága a felnőtt központi idegrendszerben. Pszichológia,
4, 397-407.
KOVÁCS János (1998): Vezetői szerepfelfogások változása. Pszichológia, 3, 305-336. KOVÁCS Judit és KOVÁCS Zoltán (1998): A nyereség és a méltányosság szempontjai rövid és hosszú távú kapcsolatokban – Kultúraközi vizsgálat. Pszichológia, 2, 191-207. KOVÁCS Judit, BERNÁTH Ágnes, PÁNTYA József, PAPP Gábor (2011): Az együttműködő személy figyelmessége és eredményessége által keltett benyomások a megfigyelőben: tesz-e különbséget a társas értékorientáció kétféle szemüvege? Pszichológia, 2, 107-123. KOVÁCS Zoltán (1982): A bizonytalanság két forrása döntéshozó csoportokban. Pszichológia, 3, 379-411. KOVÁCS Zsuzsanna (2011): Megküzdés a börtönbe kerüléssel – a börtönadaptáció longitudinális vizsgálata. Pszichológia, 4, KOZÉKI Béla és DEÁK Ágnes (1983): A teljesítmény motivációjának vizsgálata az iskolában. Pszichológia, 2, 219-244. KOZÉKI Béla és GAJENDRA Verma (1984): Vizsgálatok az iskolai motiváció terén. Pszichológia, 4, 547-576. KOZÉKI Béla és EYSENCK, S. B. G. (1985): Magyar és angol iskoláskorúak összehasonlító vizsgálata – az impulzivitás – kockázatvállalás – empátia kérdőív magyar változata. Pszichológia, 4, 579-600. KOZÉKI Béla, Noel J. ENTWISTLE (1986): Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskoláskorúak körében. Pszichológia, 2, 271-292.
KOZÉKI Béla és Noel ENTWISTLE (1991): Személyiségfejlesztés és iskolaethosz. Pszichológia, 3, 385-417. KÖCSKI Margit (1995): „Egyedüli példány” – Az individualitás genéziséről. Pszichológia, 4, 475-518. KÖRMENDI Attila, KURUCZ Győző (2010): A „majdnem nyertem” jelenség vizsgálata nem szerencsejátékos mintán. Pszichológia, 4, 335-348. KÖTELES Ferenc, BÁRDOS György (2008): Placebo és személyiség – A primitívtől a megküzdőig. I. A placebo-reszponder személyiség. Pszichológia, 3, 267-285. KÖTELES Ferenc, BÁRDOS György (2008): Placebo és személyiség – a primitívtől a megküzdőig II. Szituáció, emóció, motiváció, attribúció és megküzdés. Pszichológia, 4, 339356. KŐ Natasa (2002): Hogyan méri az Einstellung feladat a gondolkodás rugalmatlanságát? Pszichológia, 4, 363-385. KULCSÁR Zsuzsanna (1983): Szenzoros élménykeresés. Biológiai korrelátumok és implikációk a pszichiátriai sérülékenységről. Pszichológia, 1, 69-85. KUN Bernadette, BALÁZS Hedvig, KAPITÁNY Máté, RÓZSA Sándor, KŐ Natasa, DEMETROVICS Zsolt (2011): Az érzelmi tudatosság szintjei skála (LEAS-A-HU) Hazai adaptációja. Pszichológia, 4, KUPÁN Krisztina (2009): Az emberi kommunikatív jegyek értelmezése csecsemők és kutyák esetében. Pszichológia, 3, 217-235. KÜRTI Istvánné (1982): A tanulmányi eredményesség és a szocializáció. Pszichológia, 1, 85115. KÜRTI Jarmila (1987): A kognitív stílusok intellektuális és nem-intellektuális korrelátumai 3. osztályos tanulóknál. Pszichológia, 3, 335-370. LAKATOS Krisztina (2009): A csecsemő és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere. Pszichológia, 1, 25-42.
LÁNYI Gusztáv (1981): A pszicholingvisztika határai (Pléh Csaba: A pszicholingvisztika horizontja, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.) Pszichológia, 3, 450-454. LÁNYI Gusztáv (1984): Probléma vagy tudományközpontú „kísérletezés”? – Kérdések a pszichológiai tudás szociológiájáról. Pszichológia, 2, 269-274. LÁNYI Gusztáv (1988): Mi a történelmi szociálpszichológia? – Bevezetés egy történelmi szociálpszichológiai elemzéshez. Pszichológia, 1, 123-135. LÁNYINÉ ENGELMAYER Ágnes (1994): Ünnepi tudományos ülés Szondi Lipót születésének centenáriumán. Pszichológia, 2, 151-156. LAROME, Alain (1994): A Szondi-teszt sorsa Franciaországban. Pszichológia, 2, 169-171. LÁSZLÓ János (1981): Tárgyi és személyközi forgatókönyvek az emlékezetben I. Pszichológia, 4, 485-516. LÁSZLÓ János (1981): Egy tanulságos szöveggyűjtemény (Előítéletek és csoportközi viszonyok. Válogatta és a bevezetőt írta: Csepeli György, Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1981.). Pszichológia, 3, 459-462. LÁSZLÓ János (1981): Goffman és a hétköznapi élet szociálpszichológiája. Pszichológia, 3, 395-416. LÁSZLÓ János (1983): Miért éppen a kísérlet? Pszichológia, 4, 592-596. LÁSZLÓ János (1983): Tárgyi és személyközi forgatókönyvek az emlékezetben II. Kemény interperszonális forgatókönyvek vagy laza sémák? Pszichológia, 4, 527-542. LÁSZLÓ János (1984): Megértés és élvezet (A műbefogadás információfeldolgozási szempontú megközelítése). Pszichológia, 3, 385-396. LÁSZLÓ János (1985): Egy európai pszichológus naplója (Mérei Ferenc: Lélektani napló IIII., Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1985.). Pszichológia, 4, 627-632. LÁSZLÓ János (1985): A nézőpont kérdése az irodalomban és a pszichológiában (Borisz Uszpenszkij: A kompozíció poétikája, Budapest, Európa, 1984). Pszichológia, 3, 469-474.
LÁSZLÓ
János
(1987):
Az
interperszonális
forgatókönyv
érzelmi
szerveződése.
Pszichológia, 3, 321-333. LÁSZLÓ János (1987): Irodalmi szöveg, irodalmi kontextus és az olvasói elvárások. Pszichológia, 1, 49-66. LÁSZLÓ János (1988): Pekár Károly, a művészi pszichológia első tanára Budapesten. Pszichológia, 1, 137-138. LÁSZLÓ János (1989): Az olvasók társadalmi-történelmi ismeretei, valamint egy novellára adott értelmezésük és értékelésük összefüggése. Pszichológia, 1, 138-157. LÁSZLÓ János és Steen F. LARSEN (1990): Kulturális ismeretek és személyes élmények szerepe az irodalom megértésében. Pszichológia, 4, 485-508. LÁSZLÓ János (1991): Szociális kategóriák, valamint irodalmi és nem-irodalmi szövegek által kiváltott mentális képek. Pszichológia, 3, 365-383. LÁSZLÓ János és Gerald C. CUPCHIK (1994): Az affektív folyamatok szerepe az olvasási idő és az időélmény alakulásában elbeszélő szöveg olvasásakor. Pszichológia, 3, 305-323. LÁSZLÓ János és Reinhold VIEHOFF (1994): Az irodalmi műfajok mint kognitív sémák. Pszichológia, 3, 325-342. LÁSZLÓ János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás I.: A társas tudás reprezentációjának elmélete. Pszichológia, 2, 115-136. LÁSZLÓ János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás II.: A társas tudás narratív szerveződése. Pszichológia, 3, 239-260. LÁSZLÓ János, EHMANN Bea, PÉLEY Bernadette, PÓLYA Tibor (2000): A narratív pszichológiai tartalomelemzés: elméleti alapvetés és első eredmények. Pszichológia, 4, 367390. LÁSZLÓ János, EHMANN Bea, IMRE Orsolya (2002): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. Pszichológia, 2, 147-162.
LÁSZLÓ János (2005): A narratív pszichológia mint tudomány. Pszichológia, 2, 109-131. LÁSZLÓ János (2008): Narratív pszichológia. Pszichológia, 4, 301-317. LÁSZLÓ János (2011): A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és a pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia, 1, 3-15. LÁSZLÓ János, FÜLÖP Éva (2011): Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep. Pszichológia, 3, LEIGH, J., HELSON, R.. M. (1986): A pszichológiai irányulás és a társas interakciók mintázata magyar és amerikai novellákban. Pszichológia, 4, 511-532. LEWIS, M., FEIRING, C., McGUFFOG, C., JASKIR, J. (1989): Pszichopatológiai előrejelzés hatéves korban a korai társkapcsolatok alapján. Pszichológia, 3, 455-476. LINDAUER, M. S. (1984): A novella és helye az irodalompszichológiában. Pszichológia, 3, 397-411. LINDAUER, M. S. (1986): Novellacímek fiziognómiai jelentése. Pszichológia, 4, 541-559. LIPPAI László Lajos (2010): Az önkontroll jelensége magatartás-gazdaságtani és pszichológiai perspektívából . Pszichológia, 1, 59-75. LUKÁCS Ágnes, PLÉH Csaba, RACSMÁNY Mihály (2005): Nyelvi képességek Williamsszindrómában. Pszichológia, 4, 309-345. MAGOS
Tibor
(1982):
A
pszichopatákkal
végzett
Lykken-féle
útvesztő-tanulás
eredményeinek ellenőrzése egészséges személyeknél. Pszichológia, 4, 555-569. MAGYAR László (2000): Különös öngyilkosságok. Történeti adalékok. Pszichológia, 1, 95103. MAGYARI BECK István (1982): Reflexiók Halász László bírálatára. Pszichológia, 1, 135141. MARNO Hanna (2005): A mindennapi értelem. Roger C. Schank: Dinamikus emlékezet. Pszichológia, 4, 405-413.
MARTINDALE, C. (1984): Elbeszélő szövegek elemzése: Mennyiségi módszer elbeszélő szövegek szimbolikus jelentésének bizonyítására. Pszichológia, 3, 413-427. MARTINDALE, C., KEELEY, A. (1986): Huszadik századi magyar és amerikai novellák tartalmi trendjeiről. Pszichológia, 4, 489-510. MARTINDALE, C., MARTINDALE, A. E. (1989): Tizenkilencedik és huszadik századi amerikai novellák tartalmának és stílusának történelmi evolúciója. Pszichológia, 1, 25-45. MARTON Ferenc (1983): A tanulás élménye. Pszichológia, 3, 319-338. MARTON Magda (1981): Az állandó tér észlelése (I.): Pszichológiai és idegélettani megközelítés. Pszichológia, 1, 57-81. MARTON Magda (1981): Hipotézis a lelki jelenség eredetéről (Kardos Lajos: A neuropszichikus információ eredete, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.). Pszichológia, 1, 134-139. MARTON Magda (1981): Az állandó tér észlelése (II). A szemmozgások és az információfeldolgozás mérése. Pszichológia, 3, 331-346. MARTON Magda, SZIRTES József, DONAUER Nándor, URBÁN János és DEÁK Ferenc (1981): Látás szemmozgások közben: összehasonlító elektrográfiás vizsgálat. Pszichológia, 3, 347-363. MARTON Magda (1982): Nem tudatos folyamatok vizsgálata és értelmezése az általános lélektanban. Pszichológia, 2, 157-195. MARTON Magda (1983): A viselkedés szabályozásának két elve – általános lélektani, személyiségpszichológiai és pszichopatológiai megközelítés. Pszichológia, 1, 3-42. MARTON Magda (1983): Hozzászólás. Pszichológia, 4, 587-591. MARTON Magda (1984): A környezet valószínűségi értékelése és az átlagolt agyi potenciál I., Pszichológia, 1, 3-19. MARTON Magda, SZIRTES József és BREUER Péter (1984): A környezet valószínűségi értékelése és az átlagolt agyi potenciál II. Valószínűség-becslés és a lambda válaszok késői összetevői. Pszichológia, 1, 21-47.
MARTON Magda, SZIRTES József és BREUER Péter (1984): A környezet valószínűségi értékelése és az átlagolt agyi potenciál III. A szakkádikus szemmozgást kísérő potenciál késői összetevőinek függése az inger valószínűségétől. Pszichológia, 2, 163-176. MARTON Magda, SZIRTES József, DONAUER Nándor és BREUER Péter (1985): Szemantikai osztályozás jelei a szakkádikus szemmozgáshoz kötött agyi potenciálban. Pszichológia, 2, 211-229. MARTON Magda, SZIRTES József és DONAUER Nándor (1985): A szemmozgáshoz kötött agyi potenciálok késői összetevőinek latenciája és a reakcióidő. Pszichológia, 4, 481-499. MARTON
Magda
(1986):
A
nyelvi
környezet
hatása
a
szó
felismerésére
I.
Pszicholingvisztika és pszichofiziológiai megközelítések. Pszichológia, 3, 311-328. MARTON Magda, SZIRTES József, DONAUER Nándor és BREUER Péter (1986): Verbális osztályozás jelei a vizuális kiváltott potenciálban és a szakkádikus szemmozgáshoz kötött agyi válaszban. Pszichológia, 1, 19-42. MARTON Magda, SZIRTES József, BREUER Péter, DONAUER Nándor (1987): A nyelvi környezet hatása a szó felismerésére. Pszichológia, 1, 25-47. MARTON Magda, SZIRTES József, BREUER Péter és FÖLDVÁRI Csaba (1987): Közmondások helyes és hibás változatának olvasását kísérő átlagolt agyi potenciálok. Pszichológia, 2, 181-195. MARTON Magda, SZIRTES József, DONAUER Nándor, BREUER Péter és FÖLVÁRI Csaba (1987): Szemantikai osztályok valószínűsége és az osztály elemeinek száma: elektrográfiás elemzés. Pszichológia, 3, 303-320. MARTON Ferenc és CLAES-GÖRAN WENESTAM (1988): Minőségi különbségek a több alkalommal olvasott szövegek emlékezeti megőrzésében. Pszichológia, 2, 207-214. MARTON Magda és FÖLDVÁRI Csaba (1988): Képek és szavak jelentésének megértése. Pszichológia, 3, 311-332. MARTON Magda és FÖLDVÁRI Csaba (1988): Különböző hosszúságú szavak és az „álszavak” észlelésének elektrográfiás vizsgálata. Pszichológia, 4, 473-495.
MARTON Magda (1989): „Nyelvet” használnak-e az emberszabású majmok? Pszichológia, 2, 205-216. MARTON Magda, FÖLDVÁRI Csaba és SZIRTES József (1989): Szemantikai osztályozás elektrográfiás vizsgálata skizofrén betegeknél. Pszichológia, 4, 521-550. MARTON Magda (1990): Az olvasás szemmozgásmintái és a kognitív pszichológia. Pszichológia, 1, 27-49. MARTON Magda (1990): Az olvasott történet érdekességét tükröző agyi potenciálok? Pszichológia, 1, 51-84. MARTON Magda (1991): Harkai Schiller Pál cselekvéslélektana – ahogyan Ranschburg Pál látta. Pszichológia, 1, 147-155. MARTON Magda (1991): Mentális időmérés hagyományos és pszichofiziológiai kísérletek keretében. Pszichológia, 2, 279-298. MARTON Magda (1991): A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára. Szerkesztette: Füredi Mihály és Kelemen József. Pszichológia, 3, 475-477. MARTON
Magda
(1992):
Információfeldolgozás
szavankénti
és
folyamatos
szövegolvasáskor. Pszichológia, 2, 155-172. MARTON Magda (1993): Képek és szavak vizuális, nyelvi, illetve fogalmi kódolása. Elektrográfiás vizsgálat. Pszichológia, 1, 3-41. MARTON Magda és RIGÓ Péter (1993): Az önindította, illetve a vizuálisan vezérelt szemmozgást megelőző és követő potenciálok. Pszichológia, 3, 307-331. MARTON Magda és BAKAY P. Éva (1994): Negatív és pozitív lassú agyi hullámok funkcionális jelentése. Pszichológia, 1, 3-21. MARTON Magda és BAKAY P. Éva (1994): A nem-tanult mozgásminták kiváltásának folyamatáról. Harkai Schiller Pál elgondolásának távlatai. Pszichológia, 4, 405-428. MARTON Magda és BAKAY P. Éva (1995): Mozgássorozatok kialakulása és az állatok problémamegoldó viselkedése. Harkai Schiller Pál kerülőút-kísérletei. Pszichológia, 2, 133155.
MARTON Magda (1995): Vezethetnek-e nem tanult mozgásminták eszközhasználó viselkedéshez? Harkai Schiller Pál csimpánzkísérletei a korabeli primátakutatás tükrében. Pszichológia, 3, 279-311. MARTON Magda (1996): Harkai Schiller tudományos szemlélete harminc év néhány felismerésének tükrében. Pszichológia, 2, 115-131. MARTON Magda (1996): Zárszó egy vállalkozáshoz. Pszichológia, 3, 289-300. MARTON Magda (1997): Útban az éntudat kialakulása felé I. Jelenségek a főemlősök törzsfejlődésének szintjén. Pszichológia, 2, 115-150. MARTON Magda (1998): Útban az éntudat kialakulása felé II.: A tudat testérzékleti eredete. Pszichológia, 4, 379-435. MARTON Magda (1999): A viselkedésmegértés és a viselkedésindítás néma folyamatai. Pszichológia, 3, 289-322. MARTON Magda (2000): Mások belső állapotainak megértése és az empátiás szimuláció. Pszichológia, 4, 417-439. MARTON Magda (2001): Társas ingereket kódoló idegi rendszer. Szimuláció az idegsejtek szintjén. Pszichológia, 1, 3-16. MARTON Magda (2001): A két-három éves gyermek és az emberszabású majom társaskognitív teljesítményeit megalapozó reprezentáció. Pszichológia, 3, 205-225. MARTON Magda (2002): A látvány motoros reprezentálása. A társ szándékának, a tárgy használati lehetőségének észlelése és önészlelés a nyelvhasználat előtt. Pszichológia, 2, 113145. MARTON Magda (2003): A viselkedés megértését és utánzását megalapozó idegrendszeri szimuláció. Pszichológia, 3, 195-227. MARTON Magda (2004): A társas történések nyelvelőtti „megértése”, illetve utánzása mint az idegi szimuláció eltérő funkciói. Pszichológia, 2, 121-146. MARTON L. Magda (2005): Az idegrendszeri önreprezentáció kérdései. Pszichológia, 1, 326.
MARTON Magda (2006): A megismerés pragmatikus formái. A szenzomotoros teljesítmények idegélettani mechanizmusa. Pszichológia, 1, 3-39. MARTON Magda (2006): Gondolatok Csibra Gergely, a tükörneuronok szerepére vonatkozó „predikciós hipotéziséről”, Pszichológia, 3, 275-286. MARTON Magda (2008): A neuronális funkció tanulása. Miért nincs valódi utánzás a majmoknál? Pszichológia, 1, 1-20. MARTOS Tamás, KONKOLŸ THEGE Barna, KOPP Mária (2010): Csak az egészség meglegyen? Egészséggel kapcsolatos életcélok fontossága a ’Hungarostudy Egészség Panel’ 2006 felmérés alapján. Pszichológia, 2, 161-173. MASSIMINI, F., DELLE FAVE, A. (1988): Élmények mintavétele: nemzetközi kutatás a serdülők mindennapi életéről. Pszichológia, 4, 527-540. McCABE, V. (1989): Az életkorra vonatkozó absztract perceptuális információ: a bántalmazás egy rizikófaktora? Pszichológia, 3, 477-492. MÉREI Ferenc, AJKAI Klára, DOBOS Ernő, ERDÉLYI Ildikó (1981): A pszichodráma játék formalizálása. Pszichológia, 1, 25-55. MÉREI Ferenc (1987): A perem-helyzet egyik változata: a szociálpszichológiai kontúr. Pszichológia, 1, 1-5. MÉREI Ferenc (1987): Carl Rogers. Pszichológia, 1, 5-18. MÉREI Ferenc tudományos munkái (1987): Pszichológia, 1, 19-24. MÉRŐ László (1984): Heurisztikus eljárások a mesterséges intelligenciában. Pszichológia, 2, 241-259. MÉRŐ László (1986): A többdimenziós skálázás alapelvei. Pszichológia, 3, 399-433. MÉSZÁROS Éva (2002): A személy- és számegyeztetés hibái az agrammatikus beszédben. Pszichológia, 3, 327-340. MÉSZÁROS Judit (1982): Szendergő alvatanulás (Ördögh Erzsébet: Hypnopédia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980). Pszichológia, 1, 148-152.
MEZEI Balázs (1995): Franz Brentano és a pszichologizmus (Brentano, Husserl, Heidegger). Pszichológia, 2, 235-255. MEZŐ Enikő és KOVÁCS Judit (1999): Szervezeti igazságosság. Pszichológia, 1, 125-162. MIKULA,
Gerold
(1986):
Az
igazságtalanság
élménye:
Az
igazságtalanság
fenomenológiájának jobb megértése felé. Pszichológia, 2, 193-212. MIRNICS Zsuzsanna, BÉKÉS Judit, RÓZSA Sándor és HALÁSZ Péter (1999): Epilepsziával élők életminőségének vizsgálata. Pszichológia, 3, 355-377. MITCHELL, Valory és HELSON, Ravenna (1989): Tárgykapcsolatok és társas interakciók novellákban. Pszichológia, 1, 57-73. MOLNÁR
Márk
(1987):
Adatok
egy pszichoszomatikus betegség kialakulásának
mechanizmusához: J. E. Skinner elmélete a hirtelen szívhalál és a pszichoszociális stressz kapcsolatáról. Pszichológia, 1, 133-150. MOLNÁR Márk, KARMOS György, CSÉPE Valéria (1988): Antropin hatása klasszikus kondicionálás alatt elvezetett intrakortikális akusztikus kiváltott potenciálokra macskán. Pszichológia, 2, 177-192. MOLNÁR Márk, KARMOS György és CSÉPE Valéria (1991): A tanulás és az éberségi szint változásainak hatása intrakortikális akusztikus kiváltott potenciálokra pavlovi averzív kondicionálás során. Pszichológia, 3, 327-346. MOLNÁR Márk (1992): A káosz-elmélet alapjai és a nem-lineáris dinamika elveinek alkalmazása az idegrendszer működésének vizsgálatában. Pszichológia, 3, 379-409. MOLNÁR Márk (1992): A központi idegrendszer egyes részeinek szerepe a P300 kiváltott potenciál-összetevő genezisében. Pszichológia, 1, 91-123. MOLNÁR Márk és James E. SKINNER (1993): Eseményfüggő kiváltott potenciálok dimenzionális elemzése. Pszichológia, 2, 147-167. MOLNÁR Márk (1996): A káosz-elmélet alkalmazása eseményfüggő kiváltott potenciálok „eltérési negativitási” és P3 komponensének vizsgálatában. Pszichológia, 3, 237-257.
MOLNÁR Márk, KONDÁKOR István, BARTA Zoltán, TÓTH Erika, WEISZ Júlia (2001): Eseményfüggő kiváltott potenciálok dimenzionális vizsgálata állatkísérletekben. Pszichológia, 3, 227-248. MOLNÁR Márk, CSUHAJ Roland, GAÁL Zsófia Anna, CZIGLER Balázs, ULBERT István, BOHA Roland, KONDÁKOR István (2008): A CNV alatt bekövetkező EEG-Szinkronizáció jellegzetességei. Pszichológia, 1, 21-34. MOLNÁR Péter (1988): Társadalmi hatások a 7. osztályos tanulók pályaválasztási motivációjában. Pszichológia, 4, 575-589. MOLNÁR Péter (1990): (In memoriam HERMANN Imre) A kapaszkodási reflex humánetológiai megközelítése. Pszichológia, 3, 441-446. MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet (1997): Személyes pszichomitológiám. Pszichológia, 2, 216-218. NÄÄTÄNEN, R. (1986): A nagyon rövid idejű akusztikus (echoikus) emlékezet idegélettani alapjai az eseményekhez kötött potenciálok és a magnetoencephalogram alapján. Pszichológia, 3, 329-340. NÁDASDY Zoltán (1996): Téri és idői aktivitásmintázatok összefüggése a neuronális szintű megismerő funkciókban. Pszichológia, 4, 425-448. NAGY Emese és MOLNÁR Péter (1998): Fogóreflex és kötődés: kapcsolatuk pszichofiziológiai modellje. Pszichológia, 1, 35-47. NAGY Henriett (2006): Az érzelmi intelligencia kapcsolata az akadémikus intelligenciával és a személyiséggel. Pszichológia, 3, 247-264. NAGY Henriett, OLÁH Attila és G. TÓTH Kinga (2009): Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája: a fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 2, 165-186. NAGY Henriett, CZIGLER Balázs, KOVÁCS Zsuzsanna, GAÁL Zsófia Anna, BOHA Roland, MOLNÁR Márk (2010): Spektrális EEG-mutatók és személyiségjellemzők korrelációs elemzése. Pszichológia, 1, 17-30.
NAGY János (1983): Győztesek nélkül (Dr. Nádori László /szerk./: Az edzés és versenyzés pszichológiája, Medicina, Sport, Budapest, 1980.) Pszichológia, 3, 457-463. NAGY László (2005): A felnőtt kötődés mérésének új lehetősége: a közvetlen kapcsolatok élményei kérdőív. Pszichológia, 3, 223-245. NAHALKA István (1996): A konstruktivizmus tanulásszemlélete a természettudományos nevelésben. Pszichológia, 4, 449-460. NÁNAY Bence (1997): J. J. Gibson affordanciaelmélete és a kortárs percepciókutatás. Pszichológia, 1, 53-76. NEMES Lívia bevezetőjével: (1990): (In memoriam HERMANN Imre) Hermann Imre: Lélekhit és másvilág Homérosz két eposzában (fakszimile). Hermann Imre 17 éves korában írt önképzőköri dolgozata, Pszichológia, 3, 327-342. NEMES Lívia (1990): (In memoriam HERMANN Imre) A szeretet pszichológiája Hermann Imre és Bálint Mihály felfogásában. Pszichológia, 3, 369-384. NEMES Lívia (1991): A pszichoanalízis alkalmazása: a gyermekanalízis. Pszichológia, 1, 127-145. NEMES Lívia (1997): Pályaképem. Pszichológia, 1, 80-81. NÉMETH Dezső (2002): A munkamemória fejlődésének hatása a mondatmegértésre. Pszichológia, 3, 267-276. NÉMETH Dezső (2006): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Könyvismertetés Csépe Valéria könyvéről. Pszichológia, 2, 199-201. NÉMETH
Erzsébet
(1999):
A
külső
ösztönzők
alkalmazásának
pedagógiai-
szociálpszichológiai dilemmái. Pszichológia, 2, 201-243. NEMODA Zsófia, TÁRNOK Zsanett (2009): Monoamin rendszerek érintettsége gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban. Pszichológia, 1, 43-62. NGUYEN
Luu,
LAN
ANH,
Robin
GOODWIN,
Alexandra
KOZLOVA,
Anna
KWIATKOWSKA, George NIZHARADZE, Anu REALO (2003): Értékek és HIV kockázatos viselkedés. Pszichológia, 2, 127-137.
NUCZ Eszter (2011): A szégyen fogalma az individualista és a kollektivista kultúrákban. egy kognitív nyelvészeti megközelítés. Pszichológia, 3, OLÁH Attila (1982): Kreativitás és személyiségváltozók. Pszichológia, 4, 465-483. OROSZ Gábor (2008): Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Pszichológia, 2, 165-194. OSMANNÉ SÁGI Judit (1983): A neuropszichológia néhány problémája. Pszichológia, 1, 123-137. OSMANNÉ
SÁGI
Judit
(1985):
A
jobb
agyfélteke
szerepe
a
beszédmegértés
helyreállításában afáziás betegeknél. Pszichológia, 3, 435-450. OSMANNÉ SÁGI Judit (2002): A beszédmegértés neuropszichológiai vizsgálata afáziás betegeknél. Pszichológia, 3, 303-316. PANETH Gábor (1983): Hozzászólás. Pszichológia, 2, 314-315. PANETH Gábor (1997): Paneth-dialógus. Pszichológia, 2, 196-209. PATAKI Ferenc (1981): Miről is vitatkozunk? (Válasz Erős Ferenc észrevételeire). Pszichológia, 2, 302-313. PATAKI Ferenc (1982): Vannak-e paradigmák a jelenkori szociálpszichológiában? Pszichológia, 4, 569-581. PATAKI Ferenc (1987): A csoportkutatás közérzete. Pszichológia, 4, 551-565. PATAKI Ferenc (1990): (IN MEMORIAM HERMANN IMRE) Megnyitó beszéd a Hermann-ülésszakon. Pszichológia, 3, 343-346. PATAKI Ferenc (1991): A társadalmi identitás helyzeti aktualizálódása. Pszichológia, 2, 229249. PATAKI Ferenc (1995): Élettörténet és identitás (Új törekvések az én-pszichológiában). Pszichológia, 4, 405-434. PATAKI Ferenc (1996): Élettörténet és identitás (Új törekvések az én-pszichológiában). Pszichológia, 1, 3-47.
PATAKI Ferenc (1997): Töredékes számvetés. Pszichológia, 3, 302-311. PATAKI Ferenc (1997): Az önéletírás „dramaturgiája”: az élettörténeti forgatókönyvek. Pszichológia, 4, 339-389. PATAKI Ferenc (2000): Életesemények és identitásképzés. Pszichológia, 4, 331-366. PATAKI Ferenc (2003): Érzelem és identitás. Pszichológia, 1, 3-56. PATAKI Ferenc (2004): Történelem és élettörténet. Pszichológia, 3, 223-232. PATAKI Ferenc (2006): Önéletrajzi emlékezet – önismeret – önéletírás. Pszichológia, 2, 97151. PATAKI Ferenc (2007): Az önéletírás pszichológiája. Pszichológia, 1, 3-68. PATAKI Ferenc (2009): Változó én a változó világban. Stabilitás és/vagy változás. Pszichológia, 4, 299-325. PEKÁR Károly (1988): Pozitivista aesthetika. Pszichológia, 1, 138-151. PÉLEY Bernadette (1994): Serdülőkori beavatási rítusok szerepe az identitásalakulásban. Pszichológia, 4, 429-471. PÉLEY Bernadette (2000): Az evolúciós gondolkodás szerepe a lelki fejlődés modelljeiben. Pszichológia, 3, 271-303. PÉLEY Bernadette (2001): A „szelf-a-másikkal” tapasztalatának narratív pszichológiai vizsgálata normális életvezetésű és deviáns fiatalok körében. Pszichológia, 3, 269-291. PÉLEY Bernadette, KIS Balázs, NASZÓDI Mátyás, LÁSZLÓ János (2005): A szelf-állapotok kifejeződése az élettörténeti elbeszélésekben. A LAS-Vertikum szereplő-funkció modulja. Pszichológia, 2, 171-179. PETHŐ Bertalan, KELEMEN András és BITTER István (1993): Az endogén pszichózisok osztályozást segítő betegségszempontú személyiség-típusjegyek felmérése. Pszichológia, 3, 371-401. PIKÓ Bettina (1997): Coping – Társas kapcsolatok – Társas coping. Pszichológia, 4, 391399.
PIKÓ Bettina (1999): Magatartáskutatás középiskolások körében: kockázatot növelő és egészséget védő tényezők a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás kialakulásában. Pszichológia, 3, 337-354. PIKÓ Bettina, PICZIL Márta (2002): Megküzdési (coping) stratégiák és a társas támogatottság összefüggése az ápolónők egészségi állapotával. Pszichológia, 4, 437-447. PIKÓ Bettina, KERESZTES Noémi (2008): Fegyelmezett és vonzó? Fiatalok egészséges és egészségtelen étkezésről alkotott véleményeinek prototípusai. Pszichológia, 3, 287-299. PLÉH Csaba (1981): Különböző szórendű mondatok értelmezése és a dichotikus hallási aszimmetriák 3-6 éves gyermekeknél. Pszichológia, 3, 365-393. PLÉH Csaba (1981): Idői- és feladatváltozók hatása szövegek kivonatolására és felidézésére. Pszichológia, 4, 517-540. PLÉH Csaba (1982): Tájékozódás a rejtett dimenziók között (Buda Béla és László János: Beszéd a szavak mögött. Membrán Könyvek, TK, Budapest, 1981.). Pszichológia, 3, 453457. PLÉH Csaba (1983): Ami sajátosan a pszichológiai kísérletezés gondja, s ami nem. Pszichológia, 2, 311-313. PLÉH Csaba, OLÁH Attila és ZÉTÉNYI Tamás (1984): Jellegzetes egyéni különbségek a történetfelidézésben. Pszichológia, 2, 177-207. PLÉH Csaba (1984): A történetemlékezet formális és tartalmi megalapozottságú modelljeiről. Pszichológia, 3, 375-384. PLÉH Csaba és Brian MacWHINNEY (1985): Formai és szemantikai tényezők egyszerű magyar mondatok megértésében és a megértés fejlődésében. Pszichológia, 3, 321-378. PLÉH Csaba (1986): A tudománytörténész Hermann Imre saját tudományáról. Pszichológia, 3, 455-455. PLÉH Csaba (1987): Az erőszak jelei, mint a koherencia forrásai. Pszichológia, 1, 123-132. PLÉH Csaba (1987): A pszichológus Dienes Valéria. Pszichológia, 3, 431-433.
PLÉH Csaba (1989): Megnevezési stratégiák Örkény István Egyperces novelláiban. Pszichológia, 1, 173-179. PLÉH Csaba (1990): Wundt időszerűsége. Pszichológia, 2, 279-316. PLÉH Csaba, William BARRATT, VARGHA András (1992): Amerikai egyetemisták és magyar bölcsészek és mérnökhallgatók fejlődésének összehasonlítása. Pszichológia, 1, 29-40. PLÉH Csaba (1993): Mi új van módszertani válságunkban? Reflexiók Szummer Csaba dolgozatára és Gergen tanulmányára. Pszichológia, 4, 597-611. PLÉH Csaba (1996): Szociális modellek és a megismeréskutatás – Spekulatív áttekintés. Pszichológia, 3, 209-235. PLÉH Csaba (1996): A tudomány státusza s egy filozófus változásai, no meg kell-e hermeneutika a természettudományoknak? Pszichológia, 4, 461-471. PLÉH Csaba (2000): A relativizmus kérdései és a mai pszicholingvisztika. Pszichológia, 3, 215-241. PLÉH Csaba (2001): Kardos Lajos emlékezete. Pszichológia, 2, 139-158. PLÉH Csaba (2002): A klinikai nyelvszemlélet útjai és elméletei. Pszichológia, 3, 239-244. POHÁRNOK Melinda, NAGY László, BÓNA Adrienn, NASZÓDI Mátyás, KIS Balázs, LÁSZLÓ János (2005): A kapcsolati mozgások számítógépes nyelvészeti vizsgálata élettörténeti narratívumokban. A LAS-Vertikum közelítés-távolítás modulja, Pszichológia, 2, 157-169. PÓLYA Tibor, KISS Balázs, NASZÓDI Mátyás, LÁSZLÓ János (2005): Az érzelmi tapasztalat minősége az élettörténeti elbeszélésben. A LAS-Vertikum perspektíva modulja. Pszichológia, 2, 143-155. PÓLYA Tibor, KOVÁCS Ildikó (2011): Történetszerkezet és érzelmi intenzitás. Pszichológia, 3, POSNER, Michael (2010): A figyelmi rendszerek fejlődése. Pszichológia, 2, 77-87.
PRESSING Lajos (1981): Egyéniség és tudomány (G. W. Allport: A személyiség alakulása, Budapest, Gondolat Kiadó, 1980). Pszichológia, 1, 146-153. PRESSING Lajos (1982): Kísérlet a frusztráció-agresszió jelenségkör vizsgálatának kölcsönhatáselvű megközelítésére. Pszichológia, 4, 519-555. PUTNOKY Jenő, RUSZ Edit és BARKÓCZI Ilona (1984): Konkrét és absztrakt szavak motoros és perceptuális jelentéskomponensei hallássérült személyeknél. Pszichológia, 1, 4966. RACSMÁNY Mihály, LUKÁCS Ágnes, PLÉH Csaba (2002): Munkamemória és nyelvelsajátítás Williams-szindrómában. Pszichológia, 3, 255-266. RADVÁNYI Katalin, Pléh Csaba (2002): Középsúlyos értelmi fogyatékos, iskoláskorú gyermekek beszédének néhány nyelvtani jellemzője. Pszichológia, 3, 245-254. RADVÁNYI Katalin (2003): Down szindrómás gyermekek intelligencia szintje, szociális kompetenciája (adaptív viselkedése) és az otthoni környezet jellemzői közötti kapcsolatok vizsgálata. Pszichológia, 4, 393-408. RAGÓ Anett (2000): Osztályozási stratégiák mesterséges kategóriák esetén. Pszichológia, 2, 149-167. RANSCHBURG Jenő (1981): A nemek pszichológiai különbségeinek fejlődéslélektani kérdései I. Pszichológia, 2, 191-212. RANSCHBURG Jenő (1983): A nemek pszichológiai különbségeinek fejlődéslélektani kérdései II. A maszkulinitás-femininitás mérése. Pszichológia, 4, 543-558. RANSCHBURG Jenő, BOLLA István Károly és SIPOS Mihály (1984): A szülői nevelői stílus percepciójának vizsgálata 10-14 éves korú gyerekeknél. Pszichológia, 4, 525-545. RANSCHBURG Jenő és HORVÁTH István (1985): Az anyai magatartás (a „szoptatás” és az „egyedül hagyás”) szocio-kulturális és pszichológiai feltételei. Pszichológia, 4, 565-577. RANSCHBURG
Jenő
és
SZEGAL
Borisz
(1987):
Kötekedők
és
személyiségvonásai és agresszivitása kísérleti helyzetben. Pszichológia, 4, 501-520.
áldozatok
RANSCHBURG Jenő (1988): A tehetséges tanulók speciális képzésének elméleti és gyakorlati kérdései. Pszichológia, 1, 61-84. RANSCHBURG Jenő (1989): Egy új tudományág (a fejlődési pszichopatológia) születéséről. Pszichológia, 3, 331-340. RANSCHBURG Jenő, CSEH Katalin, SIPOS Mihály (1995): A csecsemőkori intelligencia kapcsolata a szociális környezeti hatásokkal és a szülői intelligenciával. Pszichológia, 1, 4359. RANSCHBURG Jenő, CSEH Katalin, SIPOS Mihály (1995): A temperamentum és a biológiai nem szerepe a korai intelligencia fejlődésében. Pszichológia, 4, 519-538. RANSCHBURG Pál (1988): A homogén gátlás. Pszichológia, 2, 280-296. RÉGER Zita (1986): A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia, 1, 93-134. RÉVÉSZ Géza (1987): A zsenialitás problémája. Pszichológia, 2, 284-293. RIBÁRSZKI István (2000): Pszichológiai háttérfolyamatok hatása a harcászati döntések pontosságára. Pszichológia, 1, 63-94. RIBICZEY Nóra, KALMÁR Magda, TÓTH Ildikó (2010): Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – Számít-e, hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia, 1, 43-58. ROSENBERG, S. (1986): Személyiség és affektusok. Pszichológia, 4, 471-488. ROSENBERG, S. (1989): Személyiség és érzelmek amerikai és magyar novellákban: megismételt és kiterjesztett vizsgálat. Pszichológia, 1, 75-83. ROST, D. H., SCHREMER, F. J. (1988): Út a teljesítményszorongás differenciáldiagnosztikájához. Pszichológia, 1, 99-122. RÓZSA Sándor, VETRÓ Ágnes, VÁRFINÉ KOMLÓSI Annamária, GÁDOROS Júlia, KŐ Natasa, CSORBA János (1999): A gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján. Pszichológia, 4, 459482.
RÓZSA Sándor, KŐ Natasa, V. KOMLÓSI Annamária, SOMOGYI Eszter, DEZSŐ Linda, KÁLLAI János, OSVÁTH Anikó, BÁNKI M. Csaba (2004): A személyiség pszichobiológiai modellje: a temperamentum és karakter kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatok. Pszichológia, 3, 283-304. RÓZSA Sándor, KŐ Natasa, OLÁH Attila (2005): Rekonstruálható-e a Big Five a hazai mintán? Pszichológia, 1, 57-76. RÓZSA Sándor, KÖKÖNYEI Gyöngyi, HOLICS András, KULCSÁR Zsuzsanna (2006): Figyelmi funkciók és személyiségjellemzők szomatizáló fiatal nőknél, Pszichológia, 1, 41-56. RÓZSA Sándor, KŐ Natasa, KREKÓ Kata, UNOKA Zsolt, CSORBA Bertalan, FECSKÓ Edina, KULCSÁR Zsuzsanna (2008): A mindennapos testi tünetek attribúciója: Tünetinterpretáció Kérdőív hazai adaptációja. Pszichológia, 1, 53-80. RUTTER, M. (1989): Attachment és a társas kapcsolatok fejlődése. Pszichológia, 3, 407-435. S. MEGGYES Klára (1981): A mondat- és szövegalkotás néhány sajátossága hatéves gyermekek képleírásában. Pszichológia,
4, 541-551.
SAFIR Erika (1982): A műveleti emlékezet vizsgálata schizofréneknél. Pszichológia, 2, 239259. SAFIR Erika, SZENTHE Antónia és LÁSZLÓ János (1986): Emlékezés forgatókönyvtörténetekre szkizofréneknél. Pszichológia, 3, 385-397. SALAMON Jenő (1986): A pozitív és a negatív értékelés eltérő hatásának okai az első és második osztályos tanulók gondolkodási teljesítményeiben. Pszichológia, 3, 341-367. SALAMON Jenő (1988): A pozitív és negatív értékelés eltérő hatásának okai az első és második osztályos tanulók gondolkodási feladatmegoldásában. Pszichológia, 2, 241-254. SALAMON Jenő (1990): Egy hetes inkubációt követő változások és azok okai gondolkodási feladatok megoldásában hatodik osztályos tanulóknál. Pszichológia, 3, 471-481. SALAMON Jenő (1992): Figurális és verbális divergens feladatmegoldás longitudinális vizsgálata általános iskolai tanulóknál. Pszichológia, 4, 567-579.
SALAMON Jenőné (1987): Az értelmi fejlődés szintjeinek vizsgálata óvodás és első osztályos gyermekeknél a Venger-féle diagnosztikai módszer alkalmazásával. Pszichológia, 2, 221-241. SALLAY Hedvig, KROTOS Hajnalka (2004): Az igazságos világba vetett hit fejlődése: japán-magyar kultúraközi összehasonlítás. Pszichológia, 3, 233-252. SÁNDOR Mónika, FÜLÖP Márta, BERKICS Mihály, XIE XIAOFEI (2007): A megosztó viselkedés kulturális és helyzeti meghatározói magyar és kínai óvodáskorú gyerekeknél. Pszichológia, 4, 281-310. SÁNDOR Mónika, OROSZ Gábor, FÜLÖP Márta (2010): A versengés, a győzelem és a vesztés szociális reprezentációja 8-9 éves kisiskolások körében. Pszichológia, 3, 175-205. SAVAGE-RUMBAUGH, S., RUMBAUGH, D. M.,
BOYSEN, S. (1989): A nyelv
közvetítésével működő eszközhasználat csere csimpánzoknál (Pan troglodytes). Pszichológia, 2, 217-230. SAVAGE-RUMBAUGH, S., McDONALD, K., SEVCIK, R. A., HOPKINS, W. D., RUPERT,
E.
(1989):
Spontán
szimbólumelsajátítás
és
kommunikatív
használat
csimpánzoknál (Pan paniscus). Pszichológia, 2, 231-261. SEIDENBERG, M. S., PETITTO, L. A. (1989): Kommunikáció, szimbolikus kommunikáció és nyelv: hozzászólás Savage-Rumbaugh, McDonald, Sevcik, Hopkins és Rupert (1986) cikkéhez. Pszichológia, 2, 262-270. SÉRA László (1990): A pszichológia és a környezet. Pszichológia, 4, 609-639. SÉRA László, RÉVÉSZ György, Gy. STEFANIK Krisztina (2007): A vizuális információfeldolgozás sajátságai autista gyerekeknél. Pszichológia, 2, 157-178. SÉRA László és KAKAS Gizella (1991): Gustav Theodor Fechner fogadtatása és a pszichofizika története Magyarországon. Pszichológia, 4, 591-609. SÉRA László, BAKON Ildikó és STEFANIK Krisztina (1993): Térismeret és a kognitív készségek. Pszichológia, 1, 43-65.
SÉRA László, BERNÁTH László és GYŐRI Miklós (1993): Az agyféltekei interakciók vizsgálata lateralizált mondat-kép egyeztetési feladattal. Pszichológia, 4, 507-522. SÉRA László, BAKON Ildikó (1995): A téri megismerés fejlődése. Pszichológia, 3, 313-329. SÉRA László és TOMASZ Balázs (1997): A kétértelmű ábrák mentális átalakíthatóságáról. Pszichológia, 3, 231-254. SÉRA László és HOLECZ Anita (1999): A mozgás és a konfiguráció szerepe az arcfelismerésben. Pszichológia, 3, 323-335. SÉRA László, RÉVÉSZ György, VAJDA Dóra, JÁRAI Róbert (2010): Vizuális észlelési problémák fejlődési diszlexiásoknál. Pszichológia, 4, 317-333. SIKLAKI István (1981): A történet-nyelvtanok mint a szövegfeldolgozás alapjai. Pszichológia, 4, 469-484. SÍKLAKI István (1989): A lelki élmény evolúciós folytonossága. Pszichológia, 2, 271-279. SÍKLAKI István (1989): Kényes egyensúly. Pszichológia, 1, 119-136. SÍKLAKI István (1990): Pragmatikai versus kognitív koherencia. Az elbeszélés szerkezete mint koherenciateremtő tényező. Pszichológia, 4, 509-521. SÍKLAKI István (1993): A beszélő felelőssége. Pszichológia, 2, 165-204. SIMONTON, D. K. (1984): Shakespeare színdarabjai és szonettjei: A differenciális népszerűség meghatározói. Pszichológia, 3, 459-467. SIMONTON, D. K. (1986): Harminchat magyar és amerikai novella esztétikai sikeressége. Pszichológia, 4, 533-540. SIPOS Sándor, CSÍZIK Tímea, HUNYA Pál (2010): Tiszta érdekkonfliktusok során jelentkező viselkedési szándékot befolyásoló tényezők – a társas értékorientáción túl. Pszichológia, 3, 207-231. SLOVIC, P. (1987): Kockázatészlelés. Pszichológia, 4, 455-468. SMYTHE, Ian, GYARMATHY Éva, John EVERATT (2002): Olvasási zavarok különböző nyelveken: egy nyelvközi kutatás elméleti és gyakorlati kérdései. Pszichológia, 4, 387-406.
SOMLAI Péter (1983): Kölcsönös megértés intim kapcsolati rendszerekben. Pszichológia, 3, 339-358. SROUFE, A., RUTTER, M. (1989): A fejlődési pszichopatológia területe. Pszichológia, 3, 341-362. STEINBERGER Kata (1992): Hermann Imre és Rotter Lilian felfogása a női szexualitásról, összehasonlítva a modern pszichoanalitikus elméletekkel. Pszichológia, 2, 287-294. STEINER J. Vera (1991): Túl a puszta tudás-közlésen: A kreativitás Vigotszkij-féle perspektívája. Pszichológia, 2, 299-313. STEINER Róbert (1991): Irodalom, nyelv, lateralizáció. Pszichológia, 4, 611-629. STOCKER Andrea Krisztina, HARGITAI Rita (2007): Az anya-magzat kötődés narratív pszichológiai vizsgálata. Pszichológia, 3, 239-259. SUGÁRNÉ KÁDÁR Júlia (1982): Találkozás egy határtudomány mezsgyéjén (Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981). Pszichológia, 3, 457-462. SUGÁRNÉ KÁDÁR Júlia (1982): A beszéd kialakulásának feltételei és megjelenési formái a vokális kommunikációban. Pszichológia, 2, 259-279. SUGÁRNÉ KÁDÁR Júlia (1991): Az anyai illetve apai kommunikatív attitűd és tanítási stratégia összefüggései a 9 hónapos csecsemő viselkedésével. Pszichológia, 4, 529-552. SUGÁRNÉ KÁDÁR Júlia (1993): Családban, illetve állami gondozásban élő óvodáskorú gyerekek nyelvi kommunikatív készségének és e készség szociabilitást befolyásoló szerepének összehasonlító vizsgálata. Pszichológia, 2, 225-286. SURÁNYI Zsuzsanna, BABOCSAY Ádám, TAKÁCS Szabolcs, VARGHA András (2011): Új klasszifikációs módszerek a személyiségpszichológiában. Pszichológia, 4, SÜLE Ferenc (1982): A lélekgyógyászat útjai (Buda Béla: Pszichoterápia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981). Pszichológia, 4, 614-617. SZABÓ Csilla, POSZET Emese, VERESS Anabella (2007): A figyelemzavaros-hiperaktív és tipikusan fejlődő gyermekek kognitív profiljának összehasonlítása. Pszichológia, 4, 311-332.
SZABÓ Éva (1997): „Nem középiskolás fokon” – Sztereotípiakutatás 1960-1994. Pszichológia, 4, 401-406. SZABÓ Zsolt Péter, BANGA Csilla, FERENCZHALMY Réka, FÜLÖP Éva, SZALAI Katalin, LÁSZLÓ János (2010): A nyelvbe kódolt társas viszonyok. Pszichológia,1, 1-16. SZÉCSÉNYI Tibor (1987): Megjegyzések a logikáról és a gondolkodásról. Pszichológia, 4, 545-547. SZEGAL Borisz (1981): A humán etológia első évtizede. Pszichológia, 3, 417-430. SZÉKÁCSNÉ VIDA Mária (1997): Szellemi önarckép – (határterületen). Pszichológia, 4, 422-431. SZÉKELY Lajos (1989): Linné és Freud. Pszichológia, 2, 281-286. SZÉKELY Lajos (1989): A kreatív folyamat gyökerei és az Ödipális kihívás. Pszichológia, 2, 287-293. SZÉPE Judit (2002): Egyszerűsítési tendenciák az afáziás szekvenciaszervezés fonológiai szintjén. Pszichológia, 3, 317-326. SZILÁGYI Vilmos (1982): Hol tart a magyar szexuálterápia? (dr. Lux Elvira: Szexuálpszichológia, Medicina, 1981.). Pszichológia, 2, 305-312. SZILI Katalin és BORGOS Anna (2006): A laikus és tudományos diskurzusok párhuzamai: orvos-beteg kapcsolati és pszichoterápiás vonatkozások. Pszichológia, 4, 347-364. SZIRTES József, V. DIEKMANN, A. ROTHENBERGER és R. JÜRGENS (1981): Adalékok a beszédészlelés mechanizmusához. (Verbális kiváltott potenciálok Fourieranalízise egészséges, afáziás és jobb félteke sérült személyeknél) Pszichológia, 2, 171-189. SZIRTES József (1983): A beszédészlelés vizsgálata a pszicholingvisztikában és a pszichofiziológiában. Pszichológia, 3, 385-423. SZOKOLSZKY Ágnes (1998): A séma fogalma a kognitív pszichológiában. Régi és új értelmezések. Pszichológia, 2, 209-235.
SZOKOLSZKY Ágnes és KÁDÁR Endre (1999): James J. Gibson ökológiai pszichológiája. Pszichológia, 2, 245-285. SZONDY Máté (2005): Optimizmus és egészségmagatartás: a pozitív elvárások segítik vagy gátolják az egészségmagatartást? Pszichológia, 4, 367-379. SZONDY Máté (2007): A megbocsátásra való hajlam kapcsolata a szociodemográfiai jellemzőkkel, az optimizmussal és a boldogsággal. Pszichológia, 3, 221-238. SZŐNYI Gábor, TOMCSÁNYI Teodóra (1984): Magyar csoport-pszichoterápiás irodalom 1956-1981. Pszichológia, 4, 613-638. SZŐNYI
Gábor
(1987):
A
klinikai
csoport-pszichoterápia
néhány
tanulsága
a
szociálpszichológia számára. Pszichológia, 3, 419-429. SZUMMER Csaba (1987): Freud szimbólum-koncepciója: félbemaradt kísérlet egy új interpretációs elv bevezetésére a pszichoanalízisbe. Pszichológia, 4, 567-583. SZUMMER Csaba (1988): Pszichoanalízis és marxizmus: szintéziskísérletek és -kudarcok a 20-as és 30-as évek társadalomtudományában (Erős Ferenc: Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Gondolat, Budapest, 1986). Pszichológia, 2, 297-307. SZUMMER Csaba (1988): Freud, Sulloway biológusa (Frank J. Sulloway: Freud, a lélek biológusa. Túl a pszichoanalitikus legendán. Gondolat, Budapest, 1987). Pszichológia, 4, 616631. SZUMMER Csaba (1992): A régésztől a történészig: egy új paradigma körvonalai a pszichoanalízisben. Pszichológia, 2, 173-216. SZUMMER Csaba (1992): Szent György harca a Hermeneutika Sárkányával. Pszichológia, 3, 429-463. SZUMMER Csaba (1993): „Doleo super te frater mi…” (Carl Gustav Jung: Válasz Jób könyvére, Akadémiai Kiadó, 1992, Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok, Európa Könyvkiadó, 1987). Pszichológia, 1, 131-141. SZUMMER Csaba (1993): Hermeneutikai fordulat előtt a pszichológia? Kenneth Gergen újabb tanulmánya elé. Pszichológia, 4, 579-596.
SZUMMER Csaba (1994): „Temészettudomány-e a pszichológia?” – Rövid összefoglaló az ELTE-n novemberben lezajlott tudományelméleti vitáról. Pszichológia, 3, 399-402. TAKÁCS Ádám, KÓBOR Andrea, CSÉPE Valéria (2010): Zavarok a diagnózisban? A figyelmi atipikusság „intuitív diagnosztikája” és neuropszichológiai profilja. Pszichológia, 3, 253-271. TARNÓCZY Tamás (1993): Az angyal üdvözlete. Pszichológia, 3, 421-430. TAUZIN Tibor, CSÍK Andor, CSENDES Ádám (2011): A kontingencia hatása a viselkedés észlelt hatékonyságára. Pszichológia, 2, 145-163. TERESTYÉNI Tamás (1981): Adalékok a jelentéstulajdonítási stratégiák tanulmányozásához a verbális kommunikációban. Pszichológia, 4, 553-567. TETLOCK, Philip E. (1989): A szövegek és az olvasók integratív komplexitása mint az esztétikai értékelés közvetítője. Pszichológia, 1, 47-55. TOMCSANYI Teodóra, MARTOS Tamás, ITTZES András, HORVATH-SZABO Katalin, SZABO Tünde, NAGY János (2011): A Spirituális Transzcendencia Skála hazai alkalmazása: elmélet, pszichometriai jellemzők, kutatási eredmények és rövidített változat. Pszichológia, 2, 165-192. TOPÁL József (2009): Az összehasonlító evolúciós perspektíva szerepe a piegetiánus tárgyállandóság értelmezésében. Pszichológia, 3, 189-215. TÓTH Dénes, CSÉPE Valéria (2008): Az olvasás fejlődése kognitív pszichológiai nézőpontból. Pszichológia, 1, 35-52. TÓTH Dénes, CSÉPE Valéria (2009): Az olvasás fejlődése kognitív idegtudományi nézőpontból. Pszichológia, 4, 357-375. TÓTH Erika (2001): Biológiai és kulturális hatások az anorexia nervosa kialakulásában. Pszichológia, 4, 399-408. TÓTH László (2011): Az irigység mint gazdasági tényező. Pszichológia, 4, TRIMMEL, Michael (1986): Alfa biofeedback által felerősített gyors arousal változások és ezek személyes értékelése. Pszichológia, 2, 227-234.
TURI Zsolt, JANACSEK Karolina, NÉMETH Dezső (2010): A munkamemória, a szógyakoriság és a kontextus szerepe a lexikális kétértelműség feldolgozásában. Pszichológia, 4, 295-315. URBÁN Róbert és MARIÁN Béla (2003): A merevedési zavar előfordulási gyakorisága és pszichoszociális előrejelzői magyar férfiak reprezentatív mintájában. Pszichológia, 4, 409423. URBÁN Róbert, OLÁH Attila, KUGLER Gyöngyi, SZILÁGYI Zsuzsa (2005): A pszichológiai egészség, az iskolai végzettség és a dohányzás összefüggései fiatal felnőtt férfiaknál – keresztmetszeti vizsgálatban. Pszichológia, 1, 71-90. ÜLKEI Zoltán (1988): A képtárgytól a képaktusig (Horányi Özséb: A sokarcú kép). Pszichológia, 3, 456-469. ÜLKEI Zoltán (1992): Lélektani karikatúrák. Pszichológia, 2, 295-298. ÜLKEI Zoltán (1992): A másik vajon hogyan látja? Pszichológia, 3, 329-355. VAJDA Zsuzsanna (1988): Ordinancia – egy elfelejtett Hermann-kísérlet nyomában. Pszichológia, 3, 447-455. VAJDA Zsuzsanna (1992): „A gyerekszoba a legtitokzatosabb dolgok egyike” Bálint Alice munkásságáról a közelmúltban újra megjelent két könyve kapcsán. Pszichológia, 1, 131-151. VAJDA Zsuzsanna (1997): Viták a gyermekkor történeti kutatásában. Pszichológia, 3, 285300. VALKAI Zsuzsanna és VARGHA András (1984): Az alkoholizmus Rorschach-jegyei nőknél. Pszichológia, 1, 67-96. VALKAI Zsuzsanna és VARGHA András (1985): Az alkoholizmus Rorschach jegyei: különbségek és egyezések a két nem között. Pszichológia, 2, 251-268. van MEERBEEK, Jeanne-Pierre (1994): Az ösztönsémák Jean Piaget elméletén alapuló pszichogenetikai értelmezése. Pszichológia, 2, 185-190. VARGA Károly (1996): Vizsgálódások az Önösség-skála validitásáról. Pszichológia, 2, 149187.
VARGA Zsuzsa (1990): (IN MEMORIAM HERMANN IMRE) A depresszív állapotoktól a pszichotikus depresszióig. Pszichológia, 3, 395-417. VARGA Zsuzsa (1992): A humor mint a gyászfeldolgozás sajátos módja Karinthy Frigyesnél. Pszichológia, 1, 57-89. VARGHA
András
(1987):
Jogos-e
khi-négyzet-próba
helyett
egyszempontos
varianciaanalízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 371-392. VARGHA András (1988): Néhány újabb eredmény a Szondi-teszt validitásával kapcsolatban. Pszichológia, 1, 3-28. VARGHA András (1988): A Szondi-teszt faktorainak reliabilitásvizsgálata. Pszichológia, 2, 255-278. VARGHA
András
(1988):
Jogos-e
többszempontos
variancia-analízist
alkalmazni
dichotómfüggő változók esetén? Pszichológia, 3, 409-446. VARGHA András (1989): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, I. A Szondi-képek információtartalma. Pszichológia, 4, 551-592. VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, II. Konstrukció és reliabilitásvizsgálat. Pszichológia, 1, 85-120. VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, III. Az új skálák pszichológiai jelentésének vizsgálata. Pszichológia, 2, 209-277. VARGHA András (1994): Újabb adalékok a Szondi-teszt pszichometriájához. Pszichológia, 2, 199-268. VARGHA András (2001): Érvényes-e a kétmintás t-próba nem normális eloszlások esetén? Pszichológia, 1, 83-105. VARGHA András (2008): Új statisztikai módszerekkel új lehetőségek: A ROPSTAT a pszichológiai kutatások szolgálatában. Pszichológia, 1, 81-103. VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya (1989): Szemléleti korlátok és a moralitás. Pszichológia, 4, 621640.
VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya (1997): Szakmai önarckép és személyes szakmakép. Pszichológia, 3, 324-335. VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya (2004): A jövőorientáció kutatása a szociálpszichológiában. Pszichológia, 4, 429-452. VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya (2007): Bizalommal a hazai szervezetpszichológiáról. Pszichológia, 4, 381-386. VASS Zoltán (1999): A projektív rajzvizsgálat objektivizálása felé: Elemzés algoritmusokkal. Szkizofrén betegek farajzainak térszerkezeti elemzése. Pszichológia, 1, 79-124. VASS Zoltán (2001): A pszichiátriai diagnózis többértékű logikája: prototipikus kategóriák, szignáldetekciós elmélet és fuzzy tagsági függvények. Pszichológia, 4, 353-370. VASS
Zoltán,
VASS
Viola
(2011):
A
közös
rajzvizsgálat
viselkedéses,
kommunikációelemzési és interakciódinamikai kiértékelése. Pszichológia, 2, 125-143. VASSY Zoltán (1991): Véleményfelmérés magyar tudósok körében a telepátiáról és rokonjelenségeiről. Pszichológia, 1, 57-75. VECSEY Zoltán (2003): Komputációs pszichológia – jó hírek, rossz hírek. Pszichológia, 1, 57-68. VERECZKEI Lajos (1983): A tapasztalat válsága avagy a fegyelmezetlen gondolkodás következményei? Pszichológia, 3, 435-451. VERECZKEI Lajos (1998): Szellemi önarckép. Pszichológia, 1, 78-84. VIKÁR György (1990): (In memoriam HERMANN Imre) Az agresszió problémája Hermann Imre és a „Budapesti iskola” felfogásában. Pszichológia, 3, 357-367. VIKÁR György (1994): Szondi-teszt használata rövid analitikus pszichoterápiában. Pszichológia, 2, 173-180. VIKÁR György (1997): Utam a pszichológiához. Pszichológia, 1, 82-89. VINCZE Anita és DÚLL Andrea (1998): A szexuális féltékenység kultúraközi vizsgálata. Pszichológia, 1, 3-33.
VINCZE Orsolya, REIN Gabriella (2011): A csoportközi diszkrimináció és tolerancia narratív alapjai. A kognitív állapotok szerepe a csoportközi attitűdök változásában történelmi szövegek estében. Pszichológia, 1, 17-34. VIRÁG Teréz (1990): (In memoriam HERMANN Imre) Hermann módszertanának alkalmazása a gyermekanalízisben. Pszichológia, 3, 419-426. VIRÁGH Anna (1982): Az agyféltekék működési aszimmetriája zenei ingerek észlelésekor. Pszichológia, 4, 581-597. WADSWORTH, M. E. J. (1996): Az egészség és fejlődés lifespan vizsgálatai. Tanulságok a pszichológia számára. Pszichológia, 1, 73-81. WALD Pál (1981): Többnyelvűség Afrikában. Szociálpszichológiai kutatások. Pszichológia, 2, 157-170. WESSELY Anna, CSEPELI György (1984): Egy struktúra működésben: Fukadzava Hicsiro: Zarándokének. Pszichológia, 3, 503-508. ZAHN-WAXLER, C., CUMMINGS, E. M., McKNEW, D. H., RADKE-YARROW, M. (1989): Altruizmus, agresszió és szociális interakció fiatal gyermekek esetében, mániásdepressziós szülőkkel. Pszichológia, 3, 437-454. ZHURAVLEV, A. L., ZHURAVLEVA E. V. és HASHCHENKO V. A. (1990): A személy önmagáról és csoporttársairól alkotott képének változása extrém életkörülmények között. Pszichológia, 4, 563-584. ZÖLD Bálint (1985): A jelzőlistás önképvizsgálat. Elméleti-módszertani megfontolások. Pszichológia, 1, 35-52. ZÖLD Bálint (1988): Csoportszerű kompozíció egy Jane Austen regényben. Pszichológia, 4, 541-556. ZÖLD Bálint (1992): Önkép és társas hálók: problémaviselkedés társas közegben. Pszichológia, 2, 233-247. ZSIGMOND István (1999): A fuzzy elmélet és az információk szelektív dekódolása. Pszichológia, 4, 381-415.
ZSIGMOND István (2001): A feladatmegoldást segítő metakognitív stratégiák. Pszichológia, 1, 37-61. IN MEMORIAM In memoriam HERMANN Imre - Bevezető (1990): Pszichológia, 3, 325. BESZÉLGETÉSEK Beszélgetés ANCSEL Évával - Etika és pszichológia (1985): Pszichológia, 2, 299-307. Beszélgetés ENDREI Walterrel - Technika, játék, technikatörténet. (1984): Pszichológia, 4, 639-648. Beszélgetés GRASTYÁN Endérvel - Az alapkutatás alapvetően játéktevékenység (1994): Pszichológia, 4, 535-558. Beszélgetés GERGELY Lajossal (Zvi Giorával) - „Csak az eszmeiben vagyok érdekelve” (1993): Pszichológia, 3, 431-454. Beszélgetés ÚJFALUSSY Józseffel - Zenetudomány és pszichológia (1984): Pszichológia, 1, 129-137. Beszélgetés ZOLNAY Lászlóval - Régészet, középkori ember és pszichológia (1984): Pszichológia, 2, 261-267. Interjú EÖRSI Gyulával - Jog és pszichológia (1982): Pszichológia, 3, 443-453. Interjú KLEINEISEL Jánossal - Urbanisztika – család – pszichológia (1982): Pszichológia, 2, 297-305. Interjú KORNAI Jánossal „A hiány” című könyvéről. Közgazdaságtudomány és pszichológia (1981): Pszichológia, 3, 431-443. Interjú KOSÁRY Domokossal - Történettudomány és pszichológia (1982): Pszichológia, 4, 597-608. Interjú MAGYAR Imrével - Gyógyítás és pszichológia (1983): Pszichológia, 4, 573-586.
Interjú MONIGL Istvánnal - Népességtudomány és pszichológia (1983): Pszichológia, 3, 425-433. Interjú SZABÓ Árpáddal - Matematikatörténet – modell – alkotás – alkotáspszichológia (1983): Pszichológia, 1, 139-146. Interjú SZABOLCSI Miklóssal - Irodalomtudomány, pedagógiai étosz és pszichológia (1982): Pszichológia, 1, 115-127. Interjú VÁMOS Tiborral - Mesterséges intelligenciakutatás és pszichológia (1983): Pszichológia, 4, 607-619. Interjú VIZI Szilveszterrel - Pszichofarmakológia, neurokémia és pszichológia (1985): Pszichológia, 1, 147-156. Interjú VOIGT Vilmossal - Néprajztudomány és pszichológia (1983): Pszichológia, 2, 277287. ELMÉLETI KÉRDÉSEK A legfontosabb szakkifejezések szótára (1981): Pszichológia, 4, 603-605. A szociális percepció és az interakció megértése az irodalomban (1984): Pszichológia,
3,
321-322. A szociális percepció és az interakció megértése az irodalomban I. (1986): Pszichológia, 4, 469-470. A szociális percepció és az interakció megértése az irodalomban II. (1987): Pszichológia, 1, 48-48. Szociális percepció és az interakció megértése az irodalomban (1989): Pszichológia, 1, 3-5. A tanulás helye a kognitív gondolkodásmódban (1996): Bevezetés. Pszichológia, 4, 331-333. Beköszöntő (Szerkesztőségi jegyzet) (1981): Pszichológia, 1, 3-5. Öt év múltán (Szerkesztőségi jegyzet) (1986): Pszichológia, 1, 150-152.
Elmélet és gyakorlat kérdései a pszichológiában (Szerkesztőségi jegyzet) (1981): Pszichológia, 1, 131-133. Szövegek megértése és emlékezeti feldolgozása (1981): Pszichológia, 4, 467-468.
